2015. évi CXXIV. törvény

a nemzeti akkreditálásról[1]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését, az akkreditálás, mint közhatalmi tevékenység ellátását, a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, valamint elősegítse a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelése és a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelőségértékelésének kiküszöbölését, a nemzeti akkreditálásról a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1.[2] akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom és az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 600/2012/EU bizottsági rendelet) 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

2. megfelelőségértékelés: a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott eljárás.

2. Az akkreditáló szerv feladata

2. § (1) Az akkreditáló szerv akkreditálással kapcsolatos feladatai:

a)[3] akkreditálási eljárás lefolytatása, az akkreditált szervezetek és akkreditált természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése,

b) részvétel és képviselet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetekben,

c) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,

d) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben,

e) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében,

f) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről,

g) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása.

(2) Az akkreditáló szerv együttműködik a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikke szerinti elismert testület által végzett szakértői értékelés során az elismert testülettel, valamint annak szakértőivel, és rendelkezésre bocsátja az értékeléshez szükséges adatokat, dokumentumokat.

3. Az akkreditálási eljárás

3. §[4] (1)[5] Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet, illetve akkreditált természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az akkreditáló szerv tevékenységével szemben közigazgatási per indításának van helye.

4. §[6] Az akkreditáló szerv által lefolytatott eljárásokban az Ákr.-ben rögzítetteken túlmenően a következő alapelveket kell érvényesíteni:

a) pártatlanság,

b) függetlenség a különböző érdekcsoportok túlsúlyától és az akkreditálásban érdekeltek kiegyensúlyozott képviselete,

c) az igénybevétel önkéntessége,

d) az eljárás átláthatósága és nyilvánossága,

e) a kérelmező által az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogadott szabványoknak, valamint a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak való megfelelés,

f) az akkreditálás európai és nemzetközi eljárási rendjével való összhang.

5. § (1)[7] Akkreditálási, bővítési eljárás iránti kérelmet a természetes személy, vagy

a) a vizsgálólaboratórium,

b) a mintavevő szervezet,

c) a kalibrálólaboratórium,

d) a jártassági vizsgálatot szervező szervezet,

e) a terméket, folyamatot, szolgáltatást tanúsító szervezet,

f) az irányítási rendszereket tanúsító szervezet,

g) a személytanúsító szervezet,

h) az ellenőrző szervezet, a hatóságok kivételével,

i) a referenciaanyag-gyártó szervezet,

j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezet vagy természetes személy,

k) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezet,

l) az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 43. cikke szerinti tanúsító szervezet (a továbbiakban: adatvédelmi tanúsító szervezet)

elektronikus úton köteles benyújtani az akkreditáló szervhez.

(2) Az akkreditálást - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az a szervezet és természetes személy kérheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónapig az adott szervezet vagy természetes személy tevékenységére vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok és a rá vonatkozó szakmai szabályok szerint működik.

(3) Az akkreditálást az (1) bekezdés k) pontja szerinti azon hitelesítő szervezet kérheti, amely megfelel a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, különösen az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvényben, a 600/2012/EU bizottsági rendelet III. fejezetében és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott szervezeti, pénzügyi biztosítékra vonatkozó és személyi követelményeknek.

(4)[8] Az akkreditálást azon adatvédelmi tanúsító szervezet kérheti, amely megfelel az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott szervezeti, személyi és működési követelményeknek.

(5)[9] Az akkreditáló szerv az eljárást legfeljebb három hónapra felfüggesztheti, ha az eljárás határon átnyúló tevékenységet érint.

6. §[10] (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll.

(2) Az értékelési szakasz során az akkreditáló szerv szakértőként minősítőkből és az akkreditálási kérelemmel érintett területen szakértelemmel rendelkező személyekből álló értékelő csoportot rendel ki.

(2a)[11] Adatvédelmi tanúsító szervezet akkreditálási eljárásában és az akkreditált státusz területének bővítési eljárásában az értékelési szakasz során az általános adatvédelmi rendelet 43. cikk (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelés és 43. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott szempontok mint szakkérdések tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot szakhatóságként kell bevonni.

(3)[12] Az akkreditáló szerv az akkreditálási eljárás és a felügyeleti vizsgálati eljárás, valamint az akkreditált státusz területének bővítési eljárása döntéshozatali szakaszában a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken szakértőként opponenst, szükség esetén opponenseket rendel ki.

(4)[13] Opponens nem lehet olyan személy, aki ugyanazon eljárásban az értékelő csoport tagjaként járt el.

(5) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje száz nap.

(5a)[14] A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje ötven nap.

(6) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje harminc nap.

(7) A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló szerv határoz az akkreditálásról vagy az akkreditálás iránti kérelem elutasításáról. Az akkreditált státusz öt évre szól.

(8) Az akkreditáló szervnek az akkreditált státuszra vonatkozó határozata elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére.

(9)[15] Az akkreditált státuszra vonatkozó határozat mellékletét képezi a részletező okirat.

7. §[16] (1) Az akkreditálási eljárásért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, továbbá a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mint szakhatóság eljárásáért az igazgatási szolgáltatási díjat az adatvédelmi tanúsító szervezet akkreditálási eljárásában, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásában és a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásban fizetett igazgatási szolgáltatási díj részeként, azzal együtt kell megfizetni.

(3)[17] Külföldi országokból benyújtott akkreditálási kérelmekre indított akkreditálási eljárásért, a felügyeleti vizsgálati eljárásért, a rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásért, illetve az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért az Európai Akkreditálási Együttműködés határon átnyúló akkreditálási eljárásokban való közreműködésért, valamint a külföldi telephelyen végzett akkreditálási tevékenységért az akkreditáló szerv belső szabályzatban egyedi díjszabást állapíthat meg. Az egyedi díjszabásra vonatkozó szabályzatot a Nemzeti Akkreditáló Hatóság köteles évente felülvizsgálni.

4. Az akkreditált szervezet és akkreditált természetes személy felügyeleti vizsgálata[18]

8. §[19] (1)[20] Az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve akkreditált természetes személy alkalmasságát felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell.

(2)[21] A felügyeleti vizsgálat az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy kérelmére indul. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés, az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása, valamint - az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek esetében - a 600/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikke szerint kerülhet sor. A rendkívüli felügyeleti vizsgálatra a felügyeleti vizsgálatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A rendkívüli felügyeleti vizsgálat hivatalból indul.

(3a)[22] A kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szakhatóságként való bevonására a 6. § (2a) és (5a) bekezdését kell alkalmazni.

(4)[23] Az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az első felügyeleti vizsgálati eljárás iránti kérelmet az akkreditált státusz első megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb kétévente köteles benyújtani úgy, hogy a helyszíni szemlék között két évnél hosszabb idő nem telhet el.

(4a)[24] Amennyiben a felügyeleti vizsgálat esedékessége és az akkreditált státusz lejáratának ideje 6 hónapon belül van, a felügyeleti vizsgálatot - ha az akkreditált státusz megújítását az akkreditált szervezet a (7) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérelmezi - az akkreditált státusz megújítására irányuló eljárás keretében kell lefolytatni.

(5) Az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet az akkreditált státusz megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb évente nyújtja be a felügyeleti vizsgálat iránti kérelmet.

(6) A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékelési szakasz ügyintézési határideje hatvanöt nap. A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje tizenöt nap.

(7)[25] A felügyeleti vizsgálat kezdeményezési kötelezettségének esedékességéről és a felügyeleti vizsgálati kérelem benyújtásának határidejéről a (4) bekezdésben szabályozott esetben az első felügyeleti vizsgálat esetén a legutolsó helyszíni szemle után legfeljebb kilenc hónappal, a további felügyeleti vizsgálatok esetén legfeljebb tizenkilenc hónappal, az (5) bekezdésben szabályozott esetben a legutolsó helyszíni szemle után legfeljebb kilenc hónappal az akkreditáló szerv értesíti az akkreditált szervezetet vagy személyt. Az akkreditáló szerv a felügyeleti vizsgálati eljárások időpontját jogszabály, szabvány vagy nemzetközi előírás szabályozása, a szervezet korábbi tevékenysége, irányítási rendszerének stabilitása és nyújtott teljesítménye alapján határozza meg. Erről az akkreditáló szerv köteles tájékoztatni az akkreditált szervezetet.

(8) Az akkreditáló szerv a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően az akkreditált státuszt

a) legfeljebb a 6. § (7) bekezdésében meghatározott időtartamig fenntartja,

b) részlegesen vagy teljeskörűen felfüggeszti, vagy

c) részlegesen vagy teljeskörűen visszavonja.

(9)[26] A felügyeleti vizsgálat végleges lezárásáig az akkreditált státusz érvényes.

(10)[27] Ha az akkreditáló szerv az akkreditált státuszt részlegesen vagy teljeskörűen felfüggeszti, részlegesen vagy teljeskörűen visszavonja, vagy az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy kérelmére az akkreditált területet szűkíti, erről a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságot értesíti. A felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat eredményeit az akkreditáló szerv a feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak megküldi.

(11) Az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet akkreditált státuszának időtartama alatt az akkreditáló szerv a felügyeleti vizsgálatok során - a bűnügyi nyilvántartó szerv bevonásával - ellenőrzi, hogy a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott hitelesítő szakértője (a továbbiakban: hitelesítő szakértő), vezető hitelesítő szakértője büntetlen előéletű-e, nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A felügyeleti vizsgálat lefolytatása céljából az akkreditáló szerv adatot kér annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselő vagy a hitelesítő szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként foglalkoztatott személy büntetlen előéletű és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A bűnügyi nyilvántartó szervtől kapott adatot az akkreditáló szerv addig kezelheti, amíg az érintett személy a hitelesítő szervezettel vezető tisztségviselői, munkavállalói vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll.

(12) A (11) bekezdés szerinti adatkérés céljából az akkreditált szervezet az akkreditáló szerv rendelkezésére bocsátja a vezető tisztségviselő, a hitelesítő szakértő és a vezető hitelesítő szakértő a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait. Az adatokat az akkreditáló szerv addig kezelheti, amíg az akkreditált hitelesítő szervezet szerepel a 12. § szerinti nyilvántartásban.

9. § (1) Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha[28]

a)[29] az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozott kifogás merül fel, de annak súlyossága a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerint nem indokolja az akkreditált státusz visszavonását,

b)[30] az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy a felügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat határidőben nem bocsátja az akkreditáló szerv rendelkezésére,

c) a felügyeleti vizsgálat felfüggesztést indokoló eredménnyel zárul,

d)[31] az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy a felfüggesztést maga kéri.

e)[32] az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet vonatkozásában a 600/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállnak, vagy ha a 8. § (12) bekezdése szerinti adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, hitelesítő szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként foglalkoztatottja büntetett előéletű vagy a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll.

(2)[33] Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy a jelentős változás bejelentését elmulasztja. Jelentős változásnak minősül:[34]

a)[35] az akkreditált szervezet elnevezésében, jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formájában, felépítésében, vezetésében,

b) az akkreditált tevékenységet ellátó személyek létszámában, fél éven belül, 30%-ot elérő vagy meghaladó mértékben,

c) az akkreditált szervezeti egység vezetőjének, minőségirányítási vezetőjének vagy olyan munkatársának személyében, aki az adott akkreditálási tevékenységet kizárólagosan végezte,

d)[36] az akkreditált szervezet székhelyében, telephelyében, az akkreditált természetes személy lakcímében,

e)[37] az akkreditált területben, valamint

f)[38] egyéb, az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszára számottevő hatással bíró, a tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványokban és a rá vonatkozó szakmai szabályokban foglalt lényeges követelményeknek való megfelelésben

bekövetkezett változás.

(2a)[39] Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott változásbejelentési kötelezettség azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az akkreditált szervezet vagy az akkreditált státuszú természetes személy kéri - az ott meghatározott határidőben értesíti az akkreditáló szervet.

(3)[40] Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggesztheti, ha a felügyeleti vizsgálat során megállapítja, hogy az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei csak részben teljesülnek.

(4)[41] Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen, vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az eljárás során hamis adatszolgáltatást teljesít.

(5)[42] Az akkreditáló szerv a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is dönt. Ha az akkreditált szervezet, vagy akkreditált természetes személy az előírt feltételeknek határidőben eleget tesz, az akkreditáló hatóság a felfüggesztő határozatot visszavonja.

10. § Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, ha[43]

a)[44] az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozottan, a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerinti súlyos kifogás merül fel,

b)[45] az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az esedékes felügyeleti vizsgálatot nem teszi lehetővé vagy akadályozza,

c) az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek,

d)[46] az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy akkreditált státuszát felfüggesztették és a felfüggesztés megszüntetése feltételeinek határidőben nem tett eleget,

e) az akkreditált szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az akkreditált természetes személy meghal,

f)[47] az akkreditált státusz visszavonását az akkreditált szervezet vagy az akkreditált természetes személy maga kéri.

g)[48] az akkreditált szervezet vagy akkreditált természetes személy az akkreditáló szerv értesítését követő 2 hónapon belül nem kérelmezi felügyeleti vizsgálatát,

h)[49] az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet a 600/2012/EU bizottsági rendelet 53. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint járt el.

5. A külföldi akkreditált státusz elismerése

11. § (1) Az akkreditáló szerv a külföldi akkreditált szervezet kérelme alapján a külföldi akkreditált státuszt a (2) bekezdésben meghatározott esetben elismeri. Az elismeréssel a saját akkreditálási eljárásával egyenértékűnek minősíti a külföldi akkreditáló szervezet által lefolytatott akkreditálási eljárást és az annak alapján odaítélt akkreditált státuszt.

(2) Az akkreditáló szerv a külföldi akkreditált státuszt a megfelelőségértékelési tevékenység területén elismeri, ha azt a következő feltételek valamelyikének megfelelő akkreditáló szervezet ítélte oda:

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam nemzeti akkreditáló testülete, amely a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke szerinti szakértői értékelésen megfelelt,

b) az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja, illetve az Európai Akkreditálási Együttműködéssel Kétoldalú Elismerési megállapodást kötött a megfelelőségértékelés tevékenység területén,

c) a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja a megfelelőségértékelés tevékenység területén, vagy

d) az akkreditáló szerv kétoldalú elismerési megállapodást kötött, amelynek feltételeit a megállapodás tartalmazza.

(3)[50] A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület által lefolytatott akkreditálási eljárás és odaítélt akkreditált státusz tekintetében az egyenértékűség hatóságok általi elismeréséhez nincs szükség az e § szerinti eljárás lefolytatására.

6. Az akkreditált szervezetek és akkreditált természetes személyek nyilvántartása[51]

12. §[52] (1) Az akkreditáló szerv nyilvántartást vezet az akkreditált szervezetekről és akkreditált természetes személyekről, amely tartalmazza[53]

a)[54] az akkreditált szervezetek és akkreditált természetes személyek nyilvántartási számát,

b)[55] az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek cégnevét és akkreditált természetes személyek nevét,

c)[56] az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek székhelyét, telephelyeit és akkreditált természetes személyek lakóhelyét,

d) az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet,

e) az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját,

f)[57] az akkreditált státusz részleges vagy teljes felfüggesztésére, részleges vagy teljes körű visszavonására vonatkozó információkat,

g) az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek tekintetében azokat a tagállamokat, amelyekben a hitelesítő szervezet hitelesítést végez és

h) az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek által foglalkoztatott hitelesítő szakértők nevét, lakcímét, nyilvántartási számát, szaktudását, minősítését, jogosultságának korlátozottságára vonatkozó adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) és d)-h) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartást az akkreditáló szerv a honlapján közzéteszi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az akkreditáló szerv az akkreditált státusz visszavonását követő 10. év utolsó napjáig kezeli. Ezt követően a nyilvántartásból az adatokat az akkreditáló szerv visszaállíthatatlanul törli.

7. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-12. §, a 17-20. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3)[58] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az akkreditáló szervet kijelölje.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)[59] az akkreditálási eljárásnak, a felügyeleti vizsgálat eljárásának, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárásnak és az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás bejelentésének részletes szabályait és az értékelő csoport összetételére, eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, továbbá az opponens eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat, valamint

b) az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek akkreditálása személyi, szervezeti feltételeit, a hitelesítő szervezet részére előírt biztosítéktartási kötelezettség részletes szabályait

rendeletben határozza meg.

(3)[60] Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

a)[61] az akkreditálási eljárásért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, az akkreditálási okirat kiállításáért, továbbá a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő

b) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak az adatvédelmi tanúsító szervezet akkreditálási eljárásában, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásában és a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásban szakhatóságként való eljárásáért fizetendő

igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésével, megosztásával, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat - a b) pontban meghatározottak tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.

15. § A Nemzeti Akkreditáló Testület 2015. december 31-én megszűnik.

16. §[62] (1) A Nemzeti Akkreditáló Testület által ellátott feladatokat 2016. január 1-jén a központi költségvetési szervként működő akkreditáló szerv veszi át.

(2) A 15. §-ban meghatározott határnapon folyamatban lévő eljárásokat az akkreditáló szerv folytatja le. A Nemzeti Akkreditáló Testület által kiállított akkreditálási okiratot az akkreditáló szerv az első általa lefolytatott felügyeleti vizsgálat során visszavonja, és - a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően - egyidejűleg azzal azonos tartalmú akkreditálási okiratot állít ki.

(3) A Nemzeti Akkreditáló Testület magánjogi jogai és kötelezettségei átszállnak az akkreditáló szervre. A Nemzeti Akkreditáló Testület által megkötött nemzetközi együttműködési megállapodások és a nemzetközi szervezetekben tagként vállalt jogok és kötelezettségek átszállnak az akkreditáló szervre.

(4) A Nemzeti Akkreditáló Testülettel munkaviszonyban álló személy munkaviszonya 2016. január 1-jével az akkreditáló szervvel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (2)-(13) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy átvevő költségvetési szerv alatt az akkreditáló szervet, társaság alatt a Nemzeti Akkreditáló Testületet kell érteni.

(5) A Nemzeti Akkreditáló Testület vagyona, az állam által átvett feladatok ellátásához szükséges forrás biztosítása érdekében 2016. január 1-jével ingyenesen az állam tulajdonába kerül. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az akkreditáló szervet illeti meg. A Nemzeti Akkreditáló Testület vagyonának állam általi átvételével összefüggő eljárásokban az államot 2015. december 31-ig az iparügyekért felelős miniszter, 2016. január 1-jétől az akkreditáló szerv képviseli. A Nemzeti Akkreditáló Testület elnöke írásban, 2015. december 31-éig a Nemzeti Akkreditáló Testület vagyonáról teljes körű tájékoztatást ad az iparügyekért felelős miniszter részére, a tájékoztatás alapját a Nemzeti Akkreditáló Testület által hitelesített, 2015. december 31-én felvett vagyonleltár képezi. A Nemzeti Akkreditáló Testület a tájékoztatással egyidejűleg teljességi nyilatkozatot tesz a Nemzeti Akkreditáló Testület vagyona tekintetében. A Nemzeti Akkreditáló Testület vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe.

(6) A Nemzeti Akkreditáló Testület 2015. december 31-ig 2016. január 1-jei értéknappal átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az akkreditáló szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az akkreditáló szerv részére. A pénzeszközök átadását a Nemzeti Akkreditáló Testület saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni.

(7) Az akkreditáló szerv 2016. január 31-ig gondoskodik a Nemzeti Akkreditáló Testület - 2015. december 31. napjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti - tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról.

(8)[63] A Nemzeti Akkreditáló Testület köteles együttműködni az iparügyekért felelős miniszterrel, és a feladat ellátásával összefüggő adatokat, iratokat, valamint az akkreditált szervezetekről és akkreditált természetes személyekről vezetett nyilvántartást 2015. december 31-éig az iparügyekért felelős miniszter által kijelölt személy rendelkezésére bocsátani.

(9) A 2016. január 1-jén folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban a Nemzeti Akkreditáló Testület helyébe az akkreditáló szerv lép.

(10) A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott, az akkreditálás odaítéléséről szóló határozatok a bennük foglalt időpontig, illetve az e törvény szerinti visszavonásukig érvényesek.

16/A. §[64] (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtörvény) megállapított 6. § (9) bekezdését, 8. § (7) bekezdését, 11. § (3) bekezdését a Módtörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtörvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdését a Módtörvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

17. § (1) Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) Az 1. §, a 2. § (2) bekezdése, az 5. §, a 11. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. és 12. pontja, 4. cikk (8) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése és 12. cikk (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a 600/2012/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4)[65] A 3. és 4. alcím a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 43. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. §[66]

19. §[67]

20. §[68]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke