47/2022. (XII. 27.) BM rendelet

a szerződéses határvadász jogviszonyával, képzésével és vizsgáztatásának rendjével összefüggő egyes szabályokról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/E. § 1-24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a határvadász beosztásba jelentkező személyre (a továbbiakban: jelentkező),

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szerződéses határvadászra (a továbbiakban: határvadász),

c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre, valamint

d) a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezredére, amely a jogviszonyt létesítő szerződést megkötötte (a továbbiakban: munkáltató),

e) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra (a továbbiakban: képzés- és vizsgaszervező).

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapellátás: a határvadász feladatainak ellátásához szükséges, az alapellátási norma által a határvadász számára előírt ruházati termékek és felszerelési cikkek egyszeri ellátás keretében történő biztosítása,

2. alkalmasságvizsgálat: a jelentkező vagy a határvadász olyan vizsgálata, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a határvadász beosztásban ellátandó feladataihoz igazodó alkalmassági követelményeknek, alkalmas-e a fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére,

3. Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll: a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet 13. §-a szerinti, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtását segítő módszertani szakmai dokumentum,

4. egészségfejlesztés: olyan, a határvadász testi és lelki egészségi állapotának javítását célzó tevékenységek összessége, amelyek kívül esnek a kifejezetten gyógyító tevékenységeken; jelenti egyrészt a rendvédelmi szerv oldaláról az egészséggel kapcsolatos szervezetfejlesztési, támogatási, egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységeket, másrészt a határvadász oldaláról a megelőzés, az önsegítés érdekében tett erőfeszítéseket,

5. gazdasági szerv: a Készenléti Rendőrség költségvetési gazdálkodásért felelős vezető által irányított szervezeti egysége, amely felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedések költségvetési megalapozottságáért és az illetmény folyósításáért,

6. humánigazgatási szerv: a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred ezredparancsnoka (a továbbiakban: ezredparancsnok) munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért,

7. minimumfeltétel: azon egészségi, pszichológiai és fizikai követelmény, amelynek a határvadásznak meg kell felelnie,

8. rendvédelmi alapellátó orvos: a vizsgált személy elsőfokú egészségi alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult orvos,

9. rendvédelmi alapellátó pszichológus: a vizsgált személy elsőfokú pszichológiai alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult pszichológus,

10. ruházati utánpótlási ellátás: az elhasználódott ruházati termékek és felszerelési cikkek pótlására szolgáló, valamint az újonnan rendszeresített ruházati termékek és felszerelési cikkek biztosítására szolgáló ellátás,

11. sportszakember: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti, egészségmegőrző és sportfoglalkozások, edzésprogramok vezetésére jogosító képesítéssel rendelkező, vagy fizikai alkalmasság felmérésében legalább kétéves sportszakmai tapasztalattal rendelkező foglalkoztatottja,

12. szerződéses jogviszony: a Hszt. 319/B. § (1) bekezdése szerinti jogviszony.

II. FEJEZET

A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS RENDJE

3. A határvadász szerződéses jogviszony létesítésének eljárásrendje

3. § (1) A szerződéses jogviszony (a továbbiakban: jogviszony) létesítését a jelentkező kérelme alapján induló felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vármegyei rendőrfőkapitányságához (a továbbiakban: vármegyei rendőrfőkapitányság) vagy a Készenléti Rendőrséghez kell benyújtani.

(2) A kérelmet fogadó szervezeti egység a jelentkezőt tájékoztatja a jogviszony létesítésének és a határvadász beosztásba helyezésének feltételeiről, a határvadászt a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A vármegyei rendőrfőkapitányság a hozzá benyújtott kérelmet öt munkanapon belül a humánigazgatási szervhez továbbítja.

(4) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

(5) A kérelemhez csatolni kell a jelentkező

a) R1. 4. § (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott dokumentumait,

b) írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 319/C. § (1) bekezdés f) pontjában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat lehetőségének tudomásulvételéről,

c) írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (2a) bekezdésében meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról,

d) közeli hozzátartozója írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (2a) bekezdésében meghatározottak tudomásulvételéről,

e) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges - a személyügyi munkatárs által biztosított -, kitöltött és aláírt, a Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát is tartalmazó adatlapot,

f) hatósági erkölcsi bizonyítványát.

(6) Az (5) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott nyilatkozatok csatolása hiányában a felvételi kérelmet további érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető okiratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt tizenöt munkanapon belül írásban, lehetőség szerint rövid úton történő szóbeli tájékoztatása mellett, hiánypótlásra kell felhívni, tíz munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a szerződéskötésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről.

4. § (1) A jogviszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az ezredparancsnok a felvételi eljárást megindítja.

(2) A felvételi eljárás keretében a humánigazgatási szerv intézkedik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára, amelybe a kérelmet fogadó szervezeti egység humánigazgatási szolgálatát bevonhatja. Ha a vizsgálatok során a jogviszony létesítését kizáró ok nem merül fel, a humánigazgatási szerv intézkedik a kezdeményezésre jogosultnál a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére.

(3) Ha a felvételi eljárás során a jogviszony létesítését kizáró körülmény vagy valamely, a jogviszony létesítéséhez szükséges feltétel hiányának megállapítására kerül sor, a felvételi kérelmet - a jogviszony létesítéséhez szükséges feltételek további vizsgálatának mellőzésével - az ezredparancsnok elutasítja, és erről a jelentkezőt írásban tájékoztatja.

(4) Az ezredparancsnok a jogviszony létesítésről szóló, kiadmányozott szerződést az esküokmánnyal együtt - a humánigazgatási szerv képviselője és a határvadász szolgálati elöljárója jelenlétében - a jelentkezőnek átadja. A jelentkező a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva esküt tesz, majd az eskü letételét aláírásával igazolja, és egyidejűleg a szerződést aláírja.

(5) A humánigazgatási szerv az aláírt esküokmányt a szerződés mellékleteként a személyi anyaggyűjtőben helyezi el és kezeli.

4. Az átrendelés

5. § (1) A Hszt. 319/E. § (1) bekezdése szerinti átrendelést (a továbbiakban: átrendelés) a határvadász részére címzett egyoldalú munkáltatói intézkedésként állományparancsban kell elrendelni, amely tartalmazza

a) az átrendelés helyét,

b) az átrendelés időtartamát, kezdő és befejező napját,

c) az átrendelés indokát,

d) az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, valamint

e) azt, hogy az átrendelt határvadász illetményének és egyéb járandóságainak megfizetése mely szervezeti egység költségvetését milyen részben terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást legkésőbb az átrendelés kezdő napja előtt tíz munkanappal kell a határvadász részére átadni.

(3) Az átrendelés ideje alatt a határvadász az alapilletményre és az átrendelés helye szerinti szervezeti egységnél végzett szolgálatteljesítéshez igazodó határvadász szolgálati pótlékra, valamint a Hszt. 319/L. § (8) bekezdése szerinti pótlékokra jogosult.

5. A határvadász szerződéses jogviszony megszüntetésének eljárásrendje

6. § (1) A munkáltató és a határvadász a Hszt. 319/D. § (1) bekezdése szerinti időtartam lejárta előtti legkésőbb harmincadik napig egyeztető megbeszélést tart a szerződés megszűnéséről vagy annak meghosszabbításáról.

(2) Az egyeztető megbeszélésen az ezredparancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szerv megbízottja vesz részt.

(3) Amennyiben a munkáltató és a határvadász a szerződés meghosszabbításáról megállapodik, a humánigazgatási szerv intézkedik a szerződés meghosszabbítása iránt.

7. § A szerződés munkáltató általi tervezett felbontása esetén, a Hszt. 319/F. § (3) bekezdése szerinti esetekben a munkáltató írásban tájékoztatja a határvadászt a szerződés megszűnésének tényéről, okáról, a megszűnés napjáról és - amennyiben a Hszt. 319/F. § (11) bekezdése szerint szükséges - a hátralévő időtartamra járó alapilletmény 50%-ának kifizetéséről.

8. § A jogviszony Hszt. 319/F. § (4) bekezdése szerinti közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a határvadász vagy a munkáltató - a Hszt. 6. §-ának figyelembevételével - írásban közli erre vonatkozó szándékát, az ezredparancsnok intézkedik a megállapodás írásba foglalására.

9. § (1) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor az ezredparancsnok

a) a kiadmányozás előtt ellenőrzi a jogviszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát,

b) a kiadmányozást követően ismerteti a határvadásszal a döntést,

c) intézkedik annak érdekében, hogy a határvadász beosztással járó szolgálati feladatok átadására és a leszerelés végrehajtására legkésőbb az utolsó szolgálatban töltött napon sor kerüljön.

(2) Ha a határvadász akadályoztatása miatt vagy közreműködésének hiányában a leszerelés végrehajtása elmarad, az ezredparancsnok a jogviszony megszűnését követő tíz napon belül intézkedik annak megállapítására, hogy a határvadász mely elszámolási kötelezettséggel kiadott vagyontárgyakkal nem számolt el. A leszerelés elmaradása a jogviszony megszűnésének beálltát nem érinti.

(3) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a humánigazgatási szerv

a) gondoskodik a szükséges okmányok, a leszerelési lap előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon a határvadásznak történő átadásáról, valamint az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,

b) igazolást állít ki, amely tartalmazza

ba) a jogviszony megszűnésének jogcímét,

bb) a rendvédelmi szervnél jogviszonyban töltött idejét,

bc) a jogviszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát,

c) bevonja a szolgálati igazolványt,

d) bevonja a szolgálati jelvényt.

(4) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a gazdasági szerv

a) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, a határvadász részére át nem adható ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat,

b) gondoskodik a járandóságok kifizetéséről,

c) eltérő megállapodás hiányában bevonja a rendvédelmi szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá

d) igazoláson rögzíti

da) a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat,

db) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, vagy azt, hogy ilyen tartozása nincs.

(5) A jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a rendvédelmi szerv adatvédelemért felelős szervezeti eleme gondoskodik a minősített adatok megismerésére jogosító megismerési engedély, valamint a minősített adatok felhasználására jogosító felhasználói engedély visszavonásáról.

6. Összeférhetetlenség

10. § Az országos rendőrfőkapitány a határvadász közeli hozzátartozójával való közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülését a határvadásznak méltányolható okok miatti kérelme alapján, az ezredparancsnok javaslatára engedélyezheti, ha azt valamely méltányolható ok - így különösen a közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája vagy a családi körülmények miatt nem vállalható utazás - indokolja.

11. § (1) A határvadász a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentését a szolgálati elöljáró útján az ezredparancsnokhoz írásban köteles benyújtani.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a határvadász nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,

b) a határvadász szolgálati helyét, továbbá

c) azt, hogy milyen szervezetnél, milyen jogviszonyban, minőségben, munkakörben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni.

(3) A határvadász bejelentése alapján az ezredparancsnok köteles megvizsgálni, hogy a tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 319/J. § (1) bekezdésében rögzített kizáró ok. E vizsgálathoz bekérhető a határvadász összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha a határvadász az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére harminc napon belül nem tesz eleget, vagy az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a jogviszonyt a Hszt. 319/F. § (3) bekezdés f) pontja alapján meg kell szüntetni.

12. § (1) A bejelentett munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat nyilván kell tartani, évente felülvizsgálni.

(2) A határvadász a Hszt. 109. § (3) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az ezredparancsnokhoz felterjeszteni.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az ezredparancsnok tudomására jut, a határvadászt írásban kell felszólítani a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett kötelezettsége haladéktalan teljesítésére, indokolt esetben az ezredparancsnok intézkedik a fegyelmi eljárás elrendelésére.

III. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGI, PSZICHOLÓGIAI ÉS FIZIKAI ALKALMASSÁG

7. Az alkalmasságvizsgálatok rendszere

13. § (1) A szolgálati követelmények érvényre juttatása érdekében a határvadász beosztásra alkalmasságát, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotát a jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen alkalmasságvizsgálat keretében vizsgálni és minősíteni kell.

(2) Az alkalmasságvizsgálat tartalmát tekintve lehet

a) egészségi,

b) pszichológiai vagy

c) fizikai

alkalmasságvizsgálat.

14. § Az alkalmasságvizsgálatok típusai

a) jogviszonyt megelőző,

b) az időszakos,

c) a soron kívüli és

d) az ismételt

alkalmasságvizsgálat.

15. § Az alkalmasságvizsgálatokhoz kapcsolódóan a támogatás és a fejleszthetőség keretében a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred feladata, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket

a) az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés, a határvadász állomány tagjának mentálhigiénés támogatása, valamint

b) a fizikai erőnléti állapot fenntartása

érdekében.

16. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok dokumentálását a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) elnevezésű informatikai keretrendszer igénybevételével hajtja végre.

(2) A KOMP-rendszer igénybevétele során az alkalmasságvizsgálatok végrehajtása érdekében a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred a következő, általa törvény alapján a jelentkezőről és a határvadászról kezelt alábbi adatokat használja fel:

a) név,

b) rendfokozat,

c) születési név,

d) születési hely,

e) születési idő,

f) anyja születési neve,

g) társadalombiztosítási azonosító jel,

h) lakóhely,

i) iskolai végzettség,

j) az egyes alkalmasságvizsgálatok rész-, összesített és végeredményei, valamint az alkalmassági minősítéseket tartalmazó dokumentumok.

(3) A KOMP-rendszerben a határvadász állomány személyi és szolgálati alapadatai a személyügyi alapnyilvántartás alapján, a Hszt. 319/I. § (6) bekezdésében meghatározott adatkezelési célból kerülnek felhasználásra.

(4) A KOMP-rendszerben folyamatosan, de legkésőbb az alkalmasságvizsgálati minősítés dátumát követő negyedév első hónapjának 15-éig rögzíteni kell az elvégzett alkalmasságvizsgálatokra vonatkozó minősítéseket.

17. § A határvadász állomány tagjának az alkalmasság minősítéséhez kapcsolódó adatait

a) a határvadász,

b) az ezredparancsnok, a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult más személy és a humánigazgatási szerv, valamint

c) az alkalmasságvizsgálatot végző személy

ismerheti meg.

8. Az alkalmasságvizsgálatot végzők

18. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot

a) első fokon

aa) a jelentkező esetében a lakóhelye szerinti,

ab) a határvadász esetében a szolgálatteljesítési helye szerinti,

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott orvos,

b) másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervénél foglalkoztatott orvos

végzi.

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot

a) első fokon

aa) a jelentkező esetében a lakóhelye szerinti,

ab) a határvadász esetében a szolgálatteljesítési helye szerinti,

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott pszichológus,

b) másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervénél foglalkoztatott pszichológus

végzi.

(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot

a) első fokon

aa) a jelentkező esetében a lakóhelye szerinti,

ab) a határvadász esetében a szolgálatteljesítési helye szerinti,

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél foglalkoztatott sportszakember,

b) másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervénél foglalkoztatott sportszakember

végzi.

19. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy nem lehet a vizsgált személy Hszt. 2. § 13. pontja szerinti közeli hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el.

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmasságvizsgálatot elvégezni, e tevékenysége során nem befolyásolható és nem utasítható.

20. § (1) Másodfokon a legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező, valamely rendvédelmi szerv központi szervénél foglalkoztatott szakember járhat el. Orvos esetében további feltétel a szakvizsga, pszichológus esetében a szakvizsga vagy szakpszichológusi szakvégzettség megléte.

(2) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatban részt vett.

9. Az alkalmasságvizsgálatok közös szabályai

21. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a humánigazgatási szerv készíti elő kiadmányozásra. A humánigazgatási szerv gondoskodik továbbá arról, hogy a vizsgált személyről, valamint az általa betöltött szolgálati beosztással kapcsolatos, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen - a humánigazgatási szerv rendelkezésére álló - információk, előzményi adatok, minősítések a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember rendelkezésére álljanak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a humánigazgatási szerv gondoskodik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szolgálati elöljárói visszajelzés beszerzéséről.

(3) Az alkalmasságvizsgálatra rendelő lapon fel kell tüntetni

a) a vizsgálatra rendelt személy nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) a vizsgálatra rendelt személy társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatra rendelt személy lakóhelyét,

d) a határvadász beosztás megnevezést és a korcsoportot,

e) az elvégzendő alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:

ea) tartalma szerint egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat,

eb) az alkalmasságvizsgálat típusa,

ec) az elsőfok vagy a másodfok megjelölése,

f) az alkalmasságvizsgálat elrendelésének tényét, valamint

g) az ezredparancsnok nevét és aláírását.

22. § (1) Az alkalmasságvizsgálaton a vizsgálatra rendelt személynek a személyes megjelenése szükséges. Az alkalmasságvizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.

(2) A vizsgálatra rendelt személynek az alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

a) a humánigazgatási szerv által kitöltött alkalmasságvizsgálatra rendelő lapot, valamint

b) az egészségi, pszichológiai és fizikai-erőnléti állapotára vonatkozó, az adott alkalmasságvizsgálat szempontjából szükséges egészségügyi dokumentációt.

(3) A határvadász alkalmasságával kapcsolatos döntés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján is meghozható a soron kívüli és az ismételt alkalmasságvizsgálat során, ha a vizsgálatra rendelt személy

a) egészségi állapota a személyes megjelenést nem teszi lehetővé,

b) betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, vagy

c) utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és

meglévő egészségügyi dokumentációjából az egészségi állapota megítélhető.

23. § (1) Az alkalmasságvizsgálat során el kell bírálni, hogy a vizsgált személy

a) egészségi, pszichológiai, fizikai szempontból a meghatározott követelményrendszer szerint alkalmas-e a határvadász beosztás ellátására,

b) egészségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott igénybevétellel, veszéllyel járó szolgálati feladatok, munkatevékenységek elvégzésére,

c) szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt határvadász beosztásából adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy szenved-e olyan betegségben, amelynek következtében bármikor keresőképtelenné válhat, illetve amely gyógykezelését, gondozását, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett vizsgálathoz további, az általa elrendelhető vagy beutalható további vizsgálatok szerinti szakvélemények vagy szakorvosi leletek beszerzését rendelheti el.

24. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett alkalmasságvizsgálat eredményéről minősítő dokumentumot állít ki, amelyben rögzíteni kell

a) a minősítést és annak érvényességét,

b) "Alkalmatlan" minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot,

c) "Alkalmas gondozással" minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot, valamint az elrendelt, az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,

d) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást.

(2) A minősítő dokumentum (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti külön íve nem része a Hszt. 273. §-a szerinti személyi anyaggyűjtőnek.

(3) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa megállapított minősítésről igazolható módon köteles írásban tájékoztatni a vizsgált személyt.

25. § A minősítő dokumentum tartalmazza

a) a vizsgált személy nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) a határvadász beosztás megnevezést,

c) az elvégzett alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:

ca) tartalma szerint egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat,

cb) az alkalmasságvizsgálat típusa,

cc) az elsőfok, illetve a másodfok megjelölése,

d) az alkalmasság minősítését és a minősítés érvényességét,

e) "Alkalmas gondozással" minősítés esetén az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,

f) "Alkalmas gondozással" minősítés esetén azt az időpontot, ameddig az ismételt alkalmasságvizsgálatot el kell végezni,

g) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve a minősítést követő hivatalból alkalmazott másodfokú eljárás tényét,

h) az alkalmasságvizsgálatot végző személy szervezeti eleme szerinti bélyegzőjének lenyomatát, a minősítő nevét és aláírását, egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatot végző orvos bélyegzőjének lenyomatát.

26. § (1) Az alkalmasságvizsgálat minősítését az alkalmasságvizsgálatot végző személy rögzíti a KOMP-rendszerben.

(2) Ha az alkalmasságvizsgálatot nem a vizsgált személy rendvédelmi alapellátó orvosa, rendvédelmi alapellátó pszichológusa vagy az első fokon eljárni jogosult sportszakembere végzi, az alkalmasságvizsgálat minősítésével együtt a vizsgálat során keletkező dokumentációt beleértve ebbe az orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő orvosi leleteket, illetve pszichológiai teszteket, azok eredményeit, valamint a fizikai felmérő lapot zárt borítékban csatolni kell a vizsgálatot kérő humánigazgatási szerv részére megküldendő minősítéshez. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket, valamint a fizikai felmérő lapot - kivéve, ha a jogviszony létrejöttére alkalmatlanság miatt nem kerül - sor a humánigazgatási szerv továbbítja a rendvédelmi alapellátó orvosnak, a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak vagy az első fokon eljárni jogosult sportszakembernek. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, valamint az első fokon eljárni jogosult sportszakember jogosult.

(3) A jelentkező állományba vétele esetén a rendvédelmi alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően gondoskodik a határvadász állomány újonnan állományba vett tagja vonatkozásában egészségügyi törzskönyvének megnyitásáról.

(4) A humánigazgatási szerv a minősítést és annak érvényességét tartalmazó dokumentumot a személyi anyaggyűjtőben helyezi el.

10. Az egészségi alkalmasságvizsgálat

27. § A határvadász beosztás szempontjából egészségi minimumfeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a határvadász beosztás szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől. A vizsgált személy egészségi alkalmasságát külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okokat, valamint az alkalmasság megítéléshez szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedéseket az 1. melléklet tartalmazza.

28. § (1) A humánigazgatási szerv az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja, a következők szerint:

a) I. korcsoport: 29 éves korig,

b) II. korcsoport: 30-39 éves kor között,

c) III. korcsoport: 40-49 éves kor között,

d) IV. korcsoport: 50 év és afeletti életkor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

29. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

a) határvadász esetén az alkalmasságvizsgálathoz szükséges, kitöltött kérdőívet,

b) a jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat esetében a választott háziorvos által kitöltött, (4) bekezdés szerinti kérdőívet.

(2) Nem kell bemutatni az (1) bekezdés b) pontja szerinti háziorvos által kitöltött kérdőívet, ha a vizsgált személy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatának kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alkalmasságvizsgálatot végző orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. Ebben az esetben a rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 2017. november 1-jét megelőző időszakokra vonatkozó nyilatkozattételt és dokumentumok bemutatását kérheti a jelentkező személytől.

(3) Az alkalmasságvizsgálathoz szükséges kérdőív tartalmazza

a) a határvadász nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) a határvadász társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat esetén az esetlegesen korábban fennálló hivatásos szolgálati jogviszony tényére és a jogviszony megszűnésének időpontjára vonatkozó adatot,

d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,

e) a határvadász nyilatkozatát az adatok valóságnak való megfelelőségéről,

f) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az egészségi alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 319/I. §-a alapján valósul meg,

g) a határvadász aláírását.

(4) A jogviszonyt megelőzően kitöltendő háziorvosi kérdőív tartalmazza

a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét,

b) a jelentkező társadalombiztosítási azonosítási jelét,

c) a jelentkezőnek a háziorvoshoz címzett kérelmét az egészségi alkalmasságvizsgálathoz az egészségi állapotra vonatkozó adatok megadására,

d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,

e) a háziorvos tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a határvadász állományba jelentkezőnek az egészségi alkalmasságvizsgálathoz közölt adatainak kezelése a Hszt. 319/I. §-a szerint történik,

f) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének lenyomatát.

30. § A vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni. Az elbírálás során figyelembe kell venni

a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozás prognózisát, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

c) a megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,

d) a vizsgált személy életkorát, a határvadász beosztás jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét.

31. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot az elvégzett orvosi vizsgálatok és az észlelt megbetegedés, fogyatékosság BNO szerinti kódszámának megjelölésével dokumentálni kell, amely dokumentum a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjának részét képezi. A leletek és a vizsgálati adatok nem kerülnek a KOMP-rendszerbe, azokat az egészségügyi törzskönyvben kell elhelyezni.

(2) Az egészségi alkalmasságvizsgálat során írásban rögzíteni szükséges az egészségfejlesztés tekintetében végzett tevékenységeket. A rendvédelmi alapellátó orvos által készített dokumentációt a határvadász aláírja.

11. A pszichológiai alkalmasságvizsgálat

32. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot az egészségi alkalmasságvizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat kiterjed a személyiség egészének, a kognitív képességeknek, a társas készségeknek, valamint a társadalmi normáknak való megfelelési képességnek a vizsgálatára.

(3) A pszichológiai alkalmasságot

a) személyiségtesztek,

b) intelligenciatesztek,

c) papíralapú vagy műszeres figyelemvizsgálatok,

d) az a)-c) pontban meghatározott vizsgálatok kombinációjának, valamint

e) ha a vizsgált személy pszichológiai állapota indokolja kiegészítő vizsgálatok

elvégzésével és a vizsgálat eredményeinek komplex kiértékelésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.

(4) A pszichológiai minimumfeltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

33. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot a KOMP-rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell, amelynek tartalmaznia kell a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését.

12. A fizikai alkalmasságvizsgálat

34. § (1) Fizikai alkalmasságvizsgálaton csak az a jelentkező vehet részt, aki írásbeli nyilatkozat alapján önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és a jogviszonyt megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat esetében rendelkezik háziorvosi igazolással.

(2) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmazza

a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét,

b) a jelentkező társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a jelentkező háziorvosa felé megfogalmazott kérelmét az igazolás kitöltésére,

d) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a fizikai alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 319/I. §-a alapján valósul meg,

e) a jelentkező aláírását,

f) a háziorvos tájékoztatása érdekében a fizikai alkalmasságvizsgálaton előforduló mozgásformák rövid bemutatását,

g) a háziorvos nyilatkozatát az egészségi adatok ismeretében a fizikai alkalmasságvizsgálaton történő részvétel esetleges ellenjavallatairól vagy azok hiányáról,

h) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének lenyomatát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás helyett a rendvédelmi alapellátó orvos által kitöltött igazolás is elfogadható akkor, ha a kórelőzményre vonatkozó egészségügyi adatok rendelkezésre állnak.

35. § A határvadász a fizikai alkalmasságvizsgálaton akkor vehet részt, ha rendelkezik egy éven belül elvégzett egészségi alkalmasságvizsgálaton szerzett Egészségileg alkalmas minősítéssel.

36. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat az egyén fizikai munkavégző képességének vizsgálatára terjed ki.

(2) A humánigazgatási szerv a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján két korcsoportba sorolja a következők szerint:

a) I. korcsoport: 40 éves korig,

b) II. korcsoport: 41-55 éves kor között.

(3) A (2) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

37. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételeknek való megfelelést kell ellenőrizni.

(2) A fizikai minimumfeltételek között meghatározott gyakorlatsorok:

a) a mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) a hanyatt fekvésből felülés, valamint

c) az 1500 méteres síkfutás

mozgásformák.

(3) A fizikai minimumfeltételekként meghatározott egyes mozgásformák végrehajtásának leírását a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az egyes gyakorlatok teljesítéséért legfeljebb 25 pont, így a három gyakorlat végrehajtása esetén összesen 75 pont adható. Az egyes gyakorlatokra többletpont nem adható.

(5) A végrehajtott gyakorlat akkor teljesített, ha a vizsgált személy legalább egy pontot elért.

(6) A fizikai minimumfeltételek vizsgálatára vonatkozó pontozótáblát a 4. melléklet tartalmazza.

38. § A fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése

a) "Alkalmas", ha a 37. § (2) bekezdése szerinti gyakorlatokat teljesítette, és a végrehajtásért kapott pontok összege legalább 40 pont,

b) "Alkalmatlan", ha a 37. § (2) bekezdése szerinti gyakorlatok valamelyikét nem teljesítette, vagy a végrehajtásért kapott pontok összege 0-39 pont.

39. § Az alkalmasságvizsgálatot végző sportszakember egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi az ezredparancsnoknál, ha a fizikai alkalmasságvizsgálat során olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi. Ebben az esetben a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítését csak az egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni.

13. A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat

40. § (1) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a jelentkező megfelel-e a határvadász beosztáshoz kapcsolódó követelményeknek.

(2) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat során minden esetben vizsgálni kell az e rendelet szerinti egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeket.

(3) A jogviszonyt megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas",

b) "Alkalmatlan" vagy

c) "Ideiglenesen alkalmas".

(4) "Alkalmas" minősítés esetén a minősítés hat hónapig használható fel.

(5) "Alkalmatlan" minősítés esetén a jelölt újabb alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott "Alkalmatlan" minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

(6) "Ideiglenesen alkalmas" pszichológiai minősítés akkor adható, ha az önálló intézkedésre való végleges alkalmasság megállapításához a pszichológusnak szüksége van a határvadász próbaidő alatt tanúsított szolgálati viselkedésének a megismerésére. "Ideiglenesen alkalmas" pszichológiai minősítés esetén a korlátozás a próbaidő leteltéig szól.

(7) "Ideiglenesen alkalmas" pszichológiai minősítés esetén a próbaidő leteltét megelőző tizedik napig az ezredparancsnok kezdeményezésére, a próbaidős határvadászról készített parancsnoki vélemény ismeretében a próbaidős határvadász a szolgálatteljesítési helye szerinti, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv egészségügyi szolgálatánál foglalkoztatott pszichológus ismételt jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálatot folytat le.

(8) A (7) bekezdés szerinti ismételt, jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas" vagy

b) "Alkalmatlan".

(9) Ha

a) nem kerül sor a (7) bekezdés szerinti ismételt, jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálatra, vagy

b) a (7) bekezdés szerinti ismételt, jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése "Alkalmatlan",

a Hszt. 319/F. § (2) bekezdés e) pontja alapján az ezredparancsnok intézkedik a szerződéses jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésére.

14. Az időszakos alkalmasságvizsgálat

41. § (1) A jogviszony fennállása alatt végzett időszakos alkalmasságvizsgálat rendszeres időközönként azt vizsgálja, hogy a határvadász képes-e a szolgálatellátásában vagy magánéletében fennálló tényező okozta egészségi, pszichikai és fizikai megterhelés következményeinek a megfelelő kezelése által megőrizni a határvadász beosztására vonatkozó alkalmasságát. Elsődleges célja annak vizsgálata, hogy a határvadász alkalmasságában történt-e változás az utolsó alkalmasságvizsgálata óta.

(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat elvégzésének célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a határvadász állomány tagjának egészségi, pszichológiai, fizikai állapotának figyelemmel kísérése, valamint a megelőzés szempontjainak érvényesítése.

(3) A határvadász az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet tölt ki. Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív célja a határvadász alkalmasságának vizsgálatán túl a határvadász egészségtudatos magatartásának a feltérképezése, továbbá összegzett elemzések készítése a határvadász állomány valamennyi tagja egészségfejlesztési törekvéseinek szervezett támogatása érdekében.

(4) Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet az alábbi adattartalommal szükséges kialakítani:

a) dohányzásra vonatkozó információk,

b) testmozgásra, sportolásra vonatkozó információk,

c) étkezési szokásokra, alkoholfogyasztásra vonatkozó információk,

d) családi kórelőzmények adatai,

e) alvási szokásokra vonatkozó információk,

f) a munka, szabadidő eltöltésére vonatkozó információk,

g) egészségi állapot megítélésére vonatkozó információk,

h) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 319/I. §-a alapján valósul meg.

(5) Az időszakos alkalmasságvizsgálatra évente kerül sor.

(6)[1] Az időszakos alkalmasságvizsgálat a rendvédelmi szerv vezetőjének döntése alapján a határvadász szolgálati helyén is végrehajtható, amennyiben a 2. § 3. pontja szerinti Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban meghatározott feltételek biztosítottak.

42. § (1) Az időszakos egészségi vagy pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas",

b) "Alkalmas gondozással" vagy

c) "Alkalmatlan".

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el. Ebben az esetben a határvadásznak az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban - legfeljebb hatvan napban - szükséges a vizsgálatot elvégeztetni vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.

(3) Az "Alkalmas gondozással" minősítés

a) akkor adható, ha annak érdekében, hogy a határvadász hatékonyan tudja ellátni a szolgálatát, elengedhetetlen az orvos vagy a pszichológus rendszeres támogatása, illetve szakmai felügyelete;

b) legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni.

(4) "Alkalmas gondozással" minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az "Alkalmas gondozással" minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(5) "Alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a határvadász alkalmassága legfeljebb hat hónap támogatott időszakon belül visszaállna.

43. § Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas" vagy

b) "Alkalmatlan".

44. § (1) "Alkalmas" minősítés esetén a határvadász a határvadász beosztásban tovább folytathatja a szolgálatteljesítést.

(2) "Alkalmatlan" minősítés esetében a másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.

(3) A másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat "Alkalmatlan" minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony Hszt. 319/F. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésére.

45. § (1) Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során kizárólag a határvadász egészségi állapotának ellenőrzésére, az előző alkalmasságvizsgálat óta kialakult vagy felismert megbetegedések kivizsgálására, gondozásba vételére kerül sor.

(2) A határvadász egészségi alkalmasságát a határvadász beosztásra tekintettel kell elbírálni.

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban elrendelhető, hogy az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálaton a határvadász a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben meghatározott valamely népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat leletét bemutassa, azzal, hogy a határvadász nem kötelezhető az ott meghatározottnál gyakoribb vizsgálatra.

(4)[2]

46. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat a pszichés stabilitásra, a pszichés terhelhetőségre, a szolgálati feladatokból és a munkakörnyezetből adódó pszichés megterhelések kezelésére rendelkezésre álló erőforrások, stresszkezelési alternatívák felmérésére irányul.

(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot megelőzően a határvadász állományról való gondoskodás és a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró visszajelzést tölt ki, amelyben ki kell térni a vizsgált személy

a) munkavégzésének színvonalára a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján,

b) fegyelmi helyzetére a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján, és

c) tekintetében esetlegesen felmerült pszichológiai vonatkozású problémákra.

(3) A (2) bekezdés szerinti visszajelzés tartalmát a kitöltést követően a vizsgált személlyel ismertetni kell, amelyre a vizsgált személy helyben észrevételt tehet. A visszajelzést a vizsgálat megkezdése előtt, "zárt különleges adatot tartalmaz" és csak "a rendvédelmi alapellátó pszichológus bonthatja fel" felirattal ellátott borítékban a rendvédelmi alapellátó pszichológus részére kell továbbítani.

47. § (1) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételek vizsgálata kötelező.

(2) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távol maradni egészségi okból csak a rendvédelmi alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással lehet.

(3) Az ezredparancsnok egységesen alkalmazandó iratminta alkalmazását rendelheti el az eseti orvosi igazolás vonatkozásában. Ilyen döntés hiányában az eseti orvosi igazolás iratmintáját a humánigazgatási szerv alakítja ki.

(4) Az eseti orvosi igazolás tartalmazza

a) a határvadász következő adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve,

b) az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távolmaradás tényét, illetve a tervezett időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat időpontját,

c) az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának legkorábbi várható időpontjának meghatározását,

d) a rendvédelmi alapellátó orvos aláírását és orvosi bélyegzőjének lenyomatát.

(5) Ha a határvadász az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton az eseti orvosi igazolásokkal igazolt orvosi felmentés alapján folyamatosan háromszázhatvanöt napot elérő időtartamban nem vesz részt, a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az ezredparancsnoknál a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését.

15. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat

48. § (1) A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot az ezredparancsnok a szolgálati elöljáró, a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus vagy a sportszakember javaslatára - írásban köteles elrendelni. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére abban az esetben kerül sor, ha kétség merül fel a határvadász egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságával kapcsolatban.

(2) Az ezredparancsnok

a) alkalmasságot befolyásoló körülmény észlelése esetén elrendelheti egyes alkalmasságvizsgálatoknak a határvadász állomány egészére vagy meghatározott részére történő soron kívüli elvégzését,

b) soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendel el heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő szolgálati baleset előfordulását követően,

c) soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot rendel el a határvadász betegsége miatti kilencven nap egybefüggő keresőképtelenséget követően.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alól kivételt képez a várandósággal összefüggésben vagy a gyermekápolás céljából igénybe vett keresőképtelenség időtartama.

(4) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat során a soron kívüliségre okot adó körülmények célzott vizsgálatát kell elvégezni.

(5) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetében a minimumfeltételek vizsgálatára kerül sor, amely lehet egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat, vagy ezek kombinációja.

(6) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat a keresőképtelenség időtartama alatt is elvégezhető abban az esetben, ha a határvadász vizsgálható állapotban van, függetlenül attól, hogy szolgálati feladatot aktuálisan nem lát el. Ebben az esetben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése során a vizsgáló orvos azt figyelembe véve alkot véleményt, hogy a határvadász aktuális, a szolgálatképtelenségére okot adó betegségének, betegségeinek a jellemző gyógyulási időtartamát követően feltételezhetően visszanyeri-e az egészségi alkalmasságát.

49. § Ha a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a rendvédelmi alapellátó orvos pszichiátriai szakvélemény beszerzését tartja szükségesnek, amely azonban betegség fennállását és így az egészségi szempontú alkalmatlanság megalapozását nem igazolja, ugyanakkor a pszichológiai alkalmatlanság gyanúja fennáll, a rendvédelmi alapellátó orvos soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi a humánigazgatási szerven keresztül az ezredparancsnoknál.

50. § (1) Soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat esetén közvetlen szolgálati elöljárói vélemény beszerzése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e pszichológiai ok a soron kívüli alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló körülmény hátterében.

(2) Ha a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kell kezdeményeznie a humánigazgatási szerven keresztül az ezredparancsnoknál.

(3) Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén kötelező a vizsgált személy pszichiáter szakorvoshoz történő továbbküldése, azzal, hogy a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatra okot adó körülményt, adatot kizárólag a rendvédelmi alapellátó pszichológus, a rendvédelmi alapellátó orvos és a pszichiáter jogosult megismerni. Ebben az esetben a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítését csak a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni. Ha a pszichiátriai vizsgálat nem igazol pszichiátriai megbetegedést, az nem befolyásolja a pszichológiai vizsgálat minősítését, nem korlátozza a vizsgálatot végző pszichológust az általa szakmailag indokoltnak tartott minősítés meghozatalában.

(4) A soron kívüli pszichológiai vizsgálat végrehajtása érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró a vizsgálat elrendelésekor a vizsgálat alá vont személyről közvetlen szolgálati elöljárói véleményt készít, amely a 46. § (2) bekezdésében meghatározott visszajelzés tartalmán túl tartalmazza a vizsgált személy

a) szakmai életútjára,

b) jogviszonyának fennállása alatti fegyelmi helyzetére,

c) viselkedésének jellegzetességeire,

d) felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolatára, valamint

e) esetleges hangulat- és viselkedésváltozásaira

vonatkozó információkat is.

51. § (1) Soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat esetén, ha a sportszakember olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e egészségügyi ok a soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló okok hátterében.

(2) A fizikai alkalmatlanság esetén elrendelt soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat során, ha a határvadász "Alkalmas" minősítést kap, az alkalmasságot vizsgáló orvosnak a minősítőlapon nyilatkozni szükséges, hogy állhat-e a fizikai alkalmatlanság hátterében egészségügyi ok. Ha az alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozata alapján fennáll a fizikai alkalmasságot is befolyásoló egészségügyi ok, az alkalmasságvizsgálatot végző orvosnak javaslatot kell tenni az ismételt fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának időpontjára is.

52. § (1) A soron kívüli egészségi vagy pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas",

b) "Alkalmas gondozással" vagy

c) "Alkalmatlan".

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el. Ebben az esetben a határvadász köteles az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban legfeljebb hatvan napban a vizsgálatot elvégeztetni vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.

(3) Az "Alkalmas" gondozással minősítés

a) akkor adható, ha annak érdekében, hogy a határvadász hatékonyan tudja ellátni a szolgálatát, elengedhetetlen az orvos vagy a pszichológus rendszeres támogatása, illetve szakmai felügyelete;

b) legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni.

(4) "Alkalmas gondozással" minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az "Alkalmas gondozással" minősítés együttes időtartama sem haladhatja meg a hat hónapot.

(5) "Alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a határvadász alkalmassága legfeljebb hat hónap támogatott időszakon belül visszaállna.

53. § A soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas" vagy

b) "Alkalmatlan".

54. § (1) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai soron kívüli alkalmasságvizsgálaton kapott "Alkalmas" minősítés esetén a határvadász a határvadász beosztásban tovább folytathatja a szolgálatteljesítést.

(2) "Alkalmatlan" minősítés esetén a másodfokú időszakos alkalmasságvizsgálat kötelező elrendelésére kell intézkedni.

(3) A másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat "Alkalmatlan" minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony Hszt. 319/F. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésére.

16. Az ismételt alkalmasságvizsgálat

55. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot abban az esetben kell elrendelni, ha a határvadász minősítése egészségi, pszichológiai vagy fizikai okból "Alkalmas" gondozással.

(2) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot az ezredparancsnok a minősítés alapján, az ott meghatározott időtartamra is tekintettel rendeli el írásban.

(3) Az ismételt alkalmasságvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az 52. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt biztosított gondozás elérte-e célját.

56. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas",

b) "Alkalmas gondozással",

c) "Alkalmas gondozással" minősítés meghosszabbítása,

d) "Alkalmatlan".

(2) Az "Alkalmas" gondozással és az "Alkalmas gondozással" minősítés meghosszabbítása minősítések együttes időtartama hat hónap időtartamnál hosszabb nem lehet.

(3) "Alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha a határvadász alkalmassága a támogatott időszakot követően nem állt vissza, és a határvadász beosztásra támogatás nélkül nem alkalmas, mert nem tudja teljesíteni a minimumkövetelményeket.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat elrendelésére kell intézkedni.

(5) A másodfokú ismételt alkalmasságvizsgálat "Alkalmatlan" minősítése esetén intézkedni kell a jogviszony Hszt. 319/F. § (3) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetésére.

17. Közös szabályok a másodfokú eljárásban

57. § (1) Másodfokú eljárásra

a) az 54. § (2) bekezdése és az 56. § (4) bekezdése alapján hivatalból, vagy

b) az a) pontba nem tartozó, "Alkalmatlan" elsőfokú minősítés ellen az alkalmasságvizsgálattal érintett határvadász fellebbezése alapján kerül sor.

(2) A határvadász a hivatalból indított eljárás esetén az elsőfokú döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban észrevétellel élhet.

(3) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy az elsőfokú döntés ellen írásban, a fellebbezés indokainak megjelölésével a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az első fokon eljárt alkalmasságvizsgálatot végző személyhez.

(4) Az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző személy a rendelkezésre álló iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt haladéktalanul megküldi a másodfokú eljárást lefolytató szervezeti elemhez.

(5) A fellebbezés benyújtását követő vagy hivatalból indított másodfokú eljárás esetén a másodfokon eljáró személy az elsőfokú döntés meghozatalát követő negyvenöt napon belül érdemben dönt.

58. § (1) A másodfokon eljáró személy a személyesen jelen lévő határvadász vizsgálata és meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció alapján dönt. Ha szükséges, a másodfokon eljáró személy a döntés meghozatala előtt újabb vizsgálatokat rendelhet el.

(2) Az érintett határvadász távolmaradása esetén öt napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni a vizsgálatra. Ha a határvadász az ismételten kitűzött vizsgálaton sem jelenik meg, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a másodfokon eljáró személy.

18. Közlekedéspszichológiai vizsgálat

59. § (1) Közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálattal megállapított I. alkalmassági kategória minősítéssel rendelkezők kivételével a megkülönböztető jelzést használó, valamint a speciális gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtt.

(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott kritériumok és módszerek figyelembevételével kell elvégezni.

(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben meghatározott 2. alkalmassági csoportba tartozók részére megállapított egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes "Alkalmas" minősítéssel rendelkezik.

(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság végzi.

(5) A megkülönböztető jelzést használó és speciális gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt követően ötévente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.

(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag "Megfelelő" vagy "Nem megfelelő" értékelés adható.

19. A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályai

60. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos vagy a rendvédelmi alapellátó pszichológus a (2) bekezdés szerinti kórképek vagy állapotok fennállása esetén, a határvadász közvetlen szolgálati elöljárójánál kezdeményezi a határvadász szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását.

(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására az alábbi kórképek és állapotok fennállása esetén kerülhet sor:

a) különböző típusú depressziók,

b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség,

c) organikus pszichoszindróma,

d) delíriumot megelőző állapot vagy delírium utáni állapot,

e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,

f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,

g) kialakult vagy kialakulóban lévő kóros személyiségfejlődés,

h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,

i) egyéb, az a)-h) pontban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek, valamint

j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.

(3) A lőfegyver orvosi vagy pszichológiai indokok alapján történő ideiglenes bevonását a rendvédelmi alapellátó orvos vagy rendvédelmi alapellátó pszichológus a vonatkozó szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá azt követően az első munkanapon írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ezzel egyidejűleg, ha az orvosi szempontból indokolt, az érintettet a rendvédelmi alapellátó orvos keresőképtelennek nyilvánítja.

(4) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásával egyidejűleg - ha az ezt indokoló állapot észlelése nem az e rendelet szerinti soron kívüli alkalmasságvizsgálat keretében történt - haladéktalanul intézkedni kell a soron kívüli egészségi vagy soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelésére és elvégzésére.

(5) Ha a határvadász önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka megszűnt.

IV. FEJEZET

AZ ILLETMÉNY

20. Az illetmény megállapítása és folyósításának rendje

61. § (1) A határvadász havonta 300 000 Ft alapilletményre jogosult. A szerződésben rendelkezni szükséges az alapilletményről, továbbá rögzíteni kell a pótlékokra vonatkozó szabályozást.

(2) A határvadász a sikeres határvadász vizsga letételéig tartó időszakban kizárólag alapilletményre jogosult.

62. § (1) Az illetmény megállapítását tartalmazó szerződés kiadmányozásra történő előterjesztése előtt a gazdasági szerv vezetője a tervezetet költségvetési szempontból megvizsgálja, és a költségvetési fedezet rendelkezésre állását igazolja. Ha a költségvetési fedezet nem biztosított, a tervezetet ezzel a megjegyzéssel visszaküldi az előkészítő humánigazgatási szervnek.

(2) Az ezredparancsnok a tervezett munkáltatói intézkedést a gazdasági szerv vezetőjének a költségvetési fedezetre vonatkozó nyilatkozata hiányában nem kiadmányozhatja.

63. § (1) A humánigazgatási szerv az illetmény megállapítására vagy módosítására vonatkozó szerződés két példányát a kiadmányozást követően haladéktalanul megküldi a gazdasági szervnek.

(2) A gazdasági szerv gondoskodik a szerződés vagy annak illetményfolyósítás szempontjából nélkülözhetetlen adatainak a Magyar Államkincstár részére történő megküldésére.

(3) A szerződést úgy kell kiadmányozni, hogy a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár részére tárgyhó 15-ig megtörténhessen. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

64. § (1) A jogszabályban meghatározottak szerint elrendelt és nyilvántartott, a tárgyhónapban teljesített túlszolgálat idejére járó távolléti díj kiszámításakor teljesített túlszolgálat percben kiszámított idejét össze kell adni. A teljesített túlszolgálatot órában és percben meg kell állapítani úgy, hogy amennyiben a teljes óra feletti maradék idő harminc percnél kevesebb, fél óraként, amennyiben több, azt teljes óraként kell figyelembe venni.

(2) A Hszt. 134. § (2) bekezdése szerinti, többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők esetében a túlszolgálat összesítését és ellentételezését az időkeret leteltekor kell végrehajtani.

(3) A pénzben megtérítendő tárgyhavi túlszolgálat összesítését a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig kell a rendvédelmi szerv gazdasági szervéhez eljuttatni.

21. A pótlékok megállapítása és folyósításának rendje

65. § (1) A határvadász szolgálati pótlék mértéke teljesített óránként 570 Ft.

(2)[3] A kiemelt határvadász szolgálati pótlék mértéke teljesített óránként 1140 Ft.

(3)[4] Ha a határvadász kiemelt határvadász szolgálati pótlékban részesül, határvadász szolgálati pótlékra nem jogosult.

66. § (1) Az éjszakai szolgálatteljesítésről, valamint a készenlét és kiemelt készenlét időtartamáról teljesített óránként nyilvántartást kell vezetni és azt a tárgyhónapot követő hónap 5-éig összesítve a gazdasági szerv részére meg kell küldeni.

(2) Az éjszakai, a készenléti és a kiemelt készenléti pótlékot a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetménnyel együtt kell folyósítani.

V. FEJEZET

RUHÁZATI ELLÁTÁS

22. A határvadász ruházati ellátása

67. § (1) A határvadász részére rendszeresített egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos rendőrfőkapitány meghatározza

a) az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzésének, rendelkezésre állásának, folyamatos utánpótlásának módját,

b) az öltözködési előírások betartásának ellenőrzését,

c) az egyenruha-ellátással kapcsolatos általános követelményeket és a felelősség szabályait,

d) az alapellátáshoz szükséges egyenruházati termékek és felszerelési cikkek leadásának vagy megváltásának rendjét,

e) a határvadász jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követően a munkáltató által bevont, de utánpótlásra még alkalmas egyenruházati termék és felszerelési cikk felhasználásának rendjét.

68. § (1) A határvadászt egyenruhával a munkáltató látja el, azzal, hogy az egyenruha a munkáltató tulajdona, azt a határvadász a jogviszony fennállása alatt jogosult használni.

(2) Az egyenruha - a használatból történő kivonása esetén - más célra csak a jelzések eltávolítását követően használható fel.

(3) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a határvadász az alapellátás és ruházati utánpótlási ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.

69. § (1) Az alapellátásra való jogosultság kezdő időpontja a határvadász vizsga sikeres elvégzésének időpontja. Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja a jogosultság kezdő hónapjának első napja. A határvadász az alapellátás terhelési időpontjától számított 13. hónap első napján egyenruházati kiegészítésre jogosult.

(2) Az alapellátás kiadásakor a határvadásszal közölni kell

a) a ruházati termékek tervezett viselési idejét,

b) az utánpótlás időpontját és módját,

c) azt, hogy a ruházat tisztíttatása, karbantartása a határvadász kötelessége.

70. § A határvadász egyenruházatát csak feladatai ellátása során, valamint a munkába utazás vagy a munkából történő hazautazás céljából, a lakóhelye és a szolgálatteljesítési helye közötti legrövidebb útvonalon viselheti, egyéb esetekben az egyenruházat viselése tilos.

71. § (1) A határvadász a megengedett, továbbá a feladatellátás során az egyenruha jellegén változtató ruhaneműt nem viselhet.

(2) Ha a határvadász jogviszonya megszűnik vagy azt megszüntetik, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket - a munkáltató által meghatározottak kivételével - haladéktalanul be kell vonni, és azt további ruházati utánpótlási készletként kell hasznosítani.

VI. FEJEZET

A HATÁRVADÁSZ JOGVISZONYRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

23. A kártérítési felelősség

72. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendeletet [a továbbiakban: R2.] az R2. II/A. Fejezete kivételével alkalmazni kell a határvadászra, azzal, hogy

a) szolgálati viszonyon a szerződéses határvadász jogviszonyt,

b) hivatásos állomány tagján a határvadászt,

c) szolgálati beosztáson a határvadász beosztást,

d) állományilletékes parancsnokon a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred ezredparancsnokát

kell érteni.

24. A fegyelmi felelősség

73. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendeletet (a továbbiakban: R3.) a határvadászra - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - alkalmazni kell, azzal, hogy

a) a hivatásos állomány tagján a határvadászt,

b) szolgálati viszonyon a szerződéses határvadász jogviszonyt,

c) állományilletékes parancsnokon a Készenléti Rendőrség Határvadász Ezred ezredparancsnokát

kell érteni.

(2) A határvadászra az R3. I-IV. Fejezetét az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A határvadászra az R3. 12. §-a, 34. § (2)-(7) bekezdése, 36. §-a, 37. §-a, továbbá V. Fejezete nem alkalmazható.

(4) Az R3. 17. § (2) bekezdésétől eltérően a határvadász esetében a fegyelemsértés súlyára tekintettel a beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha a kialakult joggyakorlat alapján előreláthatólag a fegyelmi felelősség megállapítása esetén a jogviszonyt érintő fenyítés kiszabása várható.

25. A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása

74. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell.

26. A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény

75. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendeletet (a továbbiakban: R4.) a határvadászra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

(2) Az R4. 2. § (2) bekezdésétől eltérően a szolgálati igazolvány a határvadásznak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozását, a fegyverviselésre és az intézkedésre való jogosultságát igazolja.

(3) Az R4. 2. § (5) bekezdésétől eltérően a határvadász szolgálati igazolványa tartalmazza

a) a Hszt. 18. § (3) bekezdésében meghatározottakat,

b) a rendőrség címerét,

c) a SZERZŐDÉSES HATÁRVADÁSZ feliratot,

d) a határvadász angol megnevezését,

e) a határvadász jogosultsági körét, valamint állományviszonyának megnevezését, az igazolvány érvényességét,

f) a kibocsátó hatóság kódját,

g) az igazolvány kitöltésének dátumát,

h) a gépi kódot, továbbá

i) a határvadász jogviszonyra utalást.

(4) A határvadász szolgálati igazolvány adattartalmának leírását és az egyes adatok szolgálati igazolványon történő elhelyezését a 6. melléklet tartalmazza.

76. § (1) A határvadász szolgálati jelvényére, a szolgálati jelvénnyel történő ellátására a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati jelvénnyel történő ellátásának rendjével összefüggő szabályokról szóló 32/2015. (VI. 16.) BM rendeletet a határvadászra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

(2) A határvadász szolgálati jelvényének leírását a 7. melléklet tartalmazza.

27. Az elismerések

77. § (1) A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendeletet (a továbbiakban: R5.) a határvadászra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

a) a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni,

b) a szolgálati idő számítása szempontjából kizárólag az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományában töltött idő vehető figyelembe,

c) a korábban hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő a szolgálati időbe beszámít.

(2) A határvadász a kiemelkedő munkavégzésért a következő elismerésekben részesíthető:

a) írásbeli dicséret,

b) miniszteri elismerő oklevél,

c) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendvédelmi szerv vezetőjének elismerő oklevele,

d) pénz- vagy tárgyjutalom,

e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,

f) hazai vagy külföldi jutalomüdülés.

(3) A (2) bekezdés szerinti elismerésben részesítésének feltételei és rendje tekintetében az R5. 26-28. és 31. alcímét és VII. Fejezetét a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a (2) bekezdés d) és f) pontja szerinti elismerés esetében az országos rendőrfőkapitány határozza meg az egyes elismerések legmagasabb értékét.

(4) A határvadászra az R5. I. Fejezete, II. Fejezete, III. Fejezete, IV. Fejezete nem alkalmazható.

28. Szociális támogatás és a kegyeleti gondoskodás

78. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 6/2013. (III. 27.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a határvadász a személyi állomány tagja.

29. A fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos támogatás

79. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, közalkalmazottainak és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségeinek megtérítéséről, illetve támogatásban részesítéséről szóló 11/2013. (IV. 23.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a határvadász is jogosult az abban foglalt költségtérítésekre.

30. Kötelező védőoltás

80. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a határvadász a személyi állomány tagja.

31. A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása

81. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai által szolgálatban birtokban tartható vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök, készpénz, készpénzt helyettesítő eszközök korlátozásának szabályairól szóló 21/2015. (VI. 15.) BM rendeletet (a továbbiakban: R6.) a határvadászra - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - alkalmazni kell.

(2) A határvadászra az R6. 2/A. §-a nem alkalmazható.

32. A szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése

82. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 22/2015. (VI. 15.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

33. A technikai ellenőrzés

83. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai esetében a technikai ellenőrzés szabályairól szóló 23/2015. (VI. 15.) BM rendeletet a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

34. A személyügyi igazgatás egyéb szabályai

84. § (1) Az R1.-et - az R1. I-VII. Fejezete kivételével és az ezen alcím szerinti kivételekkel - a határvadászra alkalmazni kell, azzal, hogy ahol az R1. a hivatásos állomány tagjáról rendelkezik, ott e rendelet alkalmazása során a határvadászt kell érteni.

(2) Az R1. VIII. Fejezetét a 85. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

85. § (1)[5] Az R1. 71. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően a határvadász vezényléses vagy tömbösített szolgálati időrendszerben teljesít szolgálatot.

(2)[6]

(3) Ha a határvadászt a napi tényleges szolgálatteljesítés befejezését követően arra kötelezik, hogy pihenőidejében meghatározott feladatokra történő igénybevétel céljából rendelkezésre álljon, a tényleges szolgálatteljesítés nélküli rendelkezésre állás időtartama készenlétnek minősül. Ha ilyen rendelkezésre állási kötelezettség a határvadászt nem terheli, a szolgálatteljesítési idő leteltét követő időtartam nem tekinthető sem túlszolgálatnak, sem készenlétnek.

(4) A humánigazgatási szerv a határvadászt megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően megállapítja, és azt az érintett tudomására hozza

(5) Az R1. 78. § (2) bekezdésétől eltérően a szabadság nyilvántartását, a szabadságolási terv elkészítését és a szabadság kiadásának tervezését határvadász századonként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

35. Költségtérítések és juttatások

86. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 17-38. §-át, valamint V. Fejezetét a határvadászra alkalmazni kell azzal, hogy a hivatásos állomány tagján a határvadászt kell érteni.

36. Az egészségügyi és pszichológiai alapellátás

87. § (1) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló 2/2021. (I. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: R7.) 4. és 13. §-át a határvadászra alkalmazni kell.

(2) Az R7. 12. §-át a határvadász esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az R6. 12. § (2) bekezdés b) pontja szerinti pszichológiai gondozásra akkor kerül sor, ha a határvadász pszichológiai alkalmasságvizsgálata során az alkalmasságot megállapító rendvédelmi alapellátó pszichológus "Alkalmas gondozással" minősítést adott.

VII. FEJEZET

A HATÁRVADÁSZ KÉPZÉS

37. A határvadász képzés szervezése

88. § (1) A határvadász képzését (a továbbiakban: képzés) a beiskolázó szerv kezdeményezi.

(2) Az országos rendőrfőkapitány - a képzés- és vizsgaszervező közreműködésével - a munkáltató (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: beiskolázó szerv) erre irányuló kezdeményezése alapján gondoskodik

a) a képzéshez szükséges oktatókról,

b) a képzés és vizsgáztatás helyszínéről,

c) az elméleti oktatáshoz kapcsolódó segédanyagokról,

d) a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközökről.

(3) A beiskolázó szerv a Hszt. szerinti szerződést, valamint a beiskolázási dokumentumokat megküldi a képzés- és vizsgaszervezőnek.

(4) A képzés- és vizsgaszervező a képzésre a beiskolázást rögzíti, és a képzés megkezdését megelőzően soron kívül értesíti a határvadászt és a beiskolázó szervet a képzés időpontjáról, helyszínéről, a képzéssel és a határvadász vizsgával kapcsolatos információkról.

(5) A képzés- és vizsgaszervező - a beiskolázó szerv által javasolt ütemezéssel összhangban - folyamatosan gondoskodik a képzések és a határvadász vizsgák megszervezéséről.

(6) A képzés- és vizsgaszervező a határvadász képzésének helyszínét a határvadász leendő szolgálatteljesítési helyét, állandó lakóhelyét és a beiskolázandó létszámot figyelembe véve választja meg.

89. § (1) A képzésre az oktatókat a képzés- és vizsgaszervező kéri fel.

(2) Oktatóként a beiskolázó szerv, a képzés- és vizsgaszervező, valamint a megyei rendőr-főkapitányságok, valamint a rendvédelmi technikumok képzés- és vizsgaszervező által szervezett módszertani felkészítésén részt vett, rendészeti oktatási tapasztalattal rendelkező hivatásos állományú tagja, rendvédelmi igazgatási alkalmazottja vagy munkavállalója kérhető fel.

38. A képzés

90. § (1) A képzés időtartama 180 tanóra (160 óra), amely elméleti és gyakorlati részből áll.

(2) A képzésen való részvétel kötelező.

(3) A képzésről történő megengedett hiányzás az összes óraszám 10%-a. A 10%-ot meghaladó távollét esetében a képzésen részt vevő határvadász vizsgára nem bocsátható.

(4) A képzés más rendészeti képzésbe történő beszámítása tekintetében a szakképzésről szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

91. § (1) A képzés

a) négy képzési tananyagegységből, valamint

b) szerződéses határvadász vizsgából

áll.

(2) A képzési tananyag a következő tananyagegységekből épül fel:

a) I. Tananyagegység: Szerződéses határvadász rendészeti szakmai ismeretek,

b) II. Tananyagegység: Szerződéses határvadász jogi ismeretek,

c) III. Tananyagegység: Szerződéses határvadász lövészeti és intézkedéstaktikai ismeretek,

d) IV. Tananyagegység: Határrendészeti, határőrizeti és határfogalom-ellenőrzési ismeretek.

92. § A képzés programját az országos rendőrfőkapitány hagyja jóvá.

39. A határvadász vizsga

93. § A határvadász vizsgára jelentkezés feltétele a képzés valamennyi tananyagegységén való részvétel a 90. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint a 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tananyagegység keretében a vizsgalövészet eredményes teljesítése.

94. § A beiskolázó szerv vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult a határvadász vizsga lebonyolítását ellenőrizni.

95. § (1) A határvadász vizsga során a vizsgabizottság egy elnökből és két tagból áll.

(2) A határvadász vizsga előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat és a határvadász vizsga vizsgajegyzőkönyvének az elkészítését a határvadász vizsga jegyzője végzi el.

96. § (1) A képzés az elméleti és gyakorlati vizsgarészt magában foglaló határvadász vizsgával zárul. A határvadász vizsga során a határvadász a Hszt. 319/G. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismeretekből elméleti és gyakorlati formában, szóban ad számot.

(2) A határvadász vizsga vizsgakövetelményeit az (1) bekezdés szerinti témakörök vonatkozásában a határvadász három elméleti és egy gyakorlati feladat végrehajtásával teljesíti.

97. § (1) A határvadász vizsga lebonyolításának részletes rendjét a 8. melléklet szerinti vizsgaszabályzat tartalmazza.

(2) A 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tananyagegység részét képező vizsgalövészet során teljesítendő feladatokat a 9. melléklet tartalmazza.

40. Ismeretmegújító képzés és vizsga

98. § Az ismeretmegújító képzésre a 38. és 39. alcímben foglalt rendelkezéseket a 99. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

99. § (1) Az ismeretmegújító képzés időtartama: három nap (40 perces tanórákkal 27 tanóra).

(2) Az ismeretmegújító képzés

a) a határvadász feladatkör ellátásához szükséges határellenőrzési szakmai ismeretek és jogszabályok, valamint ezen jogszabályok gyakorlatban történő alkalmazásának ismertetéséből,

b) a rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek elmélyítéséből, alap lőgyakorlatból, valamint

c) ismeretmegújító vizsgából

áll.

(3) Az ismeretmegújító vizsgára jelentkezés feltétele az ismeretmegújító képzésen való részvétel, valamint az alaplőgyakorlat eredményes teljesítése.

(4) Az ismeretmegújító képzés programját az országos rendőrfőkapitány évente hagyja jóvá.

41. A vizsgák halasztása

100. § (1) A vizsgázó legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb a határvadász vizsgát, illetve az ismeretmegújító vizsgát megelőzően 5 nappal kérelmezheti a vizsga elhalasztását a képzés- és vizsgaszervező által meghatározott módon.

(2) A vizsgázó közvetlen szolgálati elöljárójának javaslata alapján a képzés- és vizsgaszervező elbírálja a halasztási kérelemben foglaltakat, és dönt a halasztott vizsga időpontjáról. A kérelemnek helyt adó döntés esetén az új vizsgaidőpontot - a Hszt. 319/G. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a halasztási kérelem benyújtásától számított 30 napon belüli időpontban kell biztosítani.

(3) Ha a vizsgán a vizsgázó nem jelenik meg, a vizsgát követő 5 napon belül a képzés- és vizsgaszervező által meghatározott módon igazolási kérelemmel élhet, amely alapján - annak elfogadása esetén - az elmulasztott vizsga időpontjának kijelölésére a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(4) Amennyiben az igazolási kérelmet a képzés- és vizsgaszervező elutasítja, úgy kell tekinteni, mintha a vizsgázó a vizsgán nem megfelelt minősítést kapott volna.

42. A képzés és a határvadász vizsga helyett elfogadható szakképzettségek, szakképesítések

101. § (1) A képzés és a határvadász vizsga helyett elfogadható felsőfokú végzettségnek minősül

a) a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakán,

b) a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) határőr szakán, valamint

c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola) közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, bűnügyi, igazgatásrendészeti és határrendészeti, rendvédelmi szervező szakirányú továbbképzési szakán

szerzett végzettség.

(2) A képzés és a határvadász vizsga helyett elfogadható felsőfokú képzettségnek minősül

a) a rendőrszervező (tiszt) szakképesítés,

b) a rendészeti szervező szakképesítés [bűnügyi szervező, határrendészeti szervező, közlekedési és közrendvédelmi szervező (OKJ 62 861 01)].

(3) A képzés és a határvadász vizsga helyett elfogadható középfokú szakmai képzettségnek minősül

a) a rendőr tiszthelyettes szakképzettség,

b) a közbiztonsági rendőrjárőr vagy határrendész és útlevélkezelő rendőrjárőr szakképesítés,

c) a Kun Béla zászlósképző iskolán szerzett rendőr képzettség,

d) a rendőr tiszthelyettes (bűnügyi rendőr, határrendészeti rendőr, közlekedési rendőr, közrendvédelmi rendőr), OKJ 54 861 01 számú szakképesítés,

e) a rendőr tiszthelyettes részszakképesítés (OKJ 51 861 01-03),

f) a rendvédelmi technikumokban, illetve jogelődjeikben (határőr kiképző és továbbképző intézetek, határrendészképző szakiskolák, határrendész szakközépiskolák, rendőr szakközépiskolák rendészeti szakközépiskolák, rendészeti szakgimnáziumok) iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett végzettségek, képzettségek.

102. § (1) A 101. §-ban meghatározottak szerinti végzettséggel, képzettséggel rendelkező határvadász képesítési követelménynek megfelelőségéről a képzés- és vizsgaszervező igazolást állít ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolással rendelkező határvadász a határvadász feladatai ellátását megelőzően a 40. alcím szerinti ismeretmegújító képzésen és vizsgán köteles részt venni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. Hatályba léptető rendelkezések

103. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.

44. Átmeneti rendelkezések

104. § A 40. §-t az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, jogviszonyt megelőző pszichológiai alkalmasságvizsgálatok során alkalmazni kell.

45. A szerződéses határvadászokról szóló 19/2022. (VII. 15.) BM rendelet hatályon kívül helyezése

105. §[7]

46. A szerződéses határvadászok képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 23/2022. (VII. 29.) BM rendelet hatályon kívül helyezése

106. §[8]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

Az egészségi minimumfeltételek

1. Az egészségi alkalmasságot külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok:

1.1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat).

1.2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás.

1.3. Alkoholizmus, narkománia.

1.4. Személyiségzavarok.

1.5. Elmebetegség bármely formája.

1.6. Heveny fertőző megbetegedés.

1.7. Terhesség.

2. Szemészeti szempontból szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak szemész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:

2.1. Egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség korrekció nélkül 1,0-nál rosszabb.

2.2. Adaptációs zavar.

2.3. Csőlátótér.

3. Ideggyógyászati és fül-orr-gégészeti szempontból szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak ideggyógyász és fül-orr-gégész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:

3.1. Beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd- és/vagy hallászavar).

3.2. Egyensúlyzavarral járó kórképek.

4. Ideggyógyászati szempontból szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak ideggyógyász szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:

4.1. Érzészavarok, amelyek a lőfegyver biztonságos kezelését megakadályozzák.

4.2. A passzív és aktív mozgásrendszer (csont-, ízület-, izomrendszer) minden, a fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége.

4.3. A központi és perifériás idegrendszer bármilyen betegsége és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lőfegyver biztonságos használatát befolyásolják.

5. Kardiológiai szempontból szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések, melyeknél az alkalmasságot csak kardiológus szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani:

5.1. Olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor felléphet.

5.2. A keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége.

5.3. A szív ingerképzési, ingervezetési zavarai.

2. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

A pszichológiai minimumfeltételek

1. A személyiség egészével kapcsolatos elvárások

1.1. Kiegyensúlyozott pszichés állapot.

1.2. Életkornak megfelelő érettség.

1.3. Átlagos érzelmi-indulati kontroll.

1.4. Átlagos pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdési képesség.

1.5. Átlagos alkalmazkodási képesség.

1.6. Átlagos teljesítménymotiváció.

2. Kognitív képességekkel kapcsolatos elvárások

2.1. Átlagos intellektuális képességek.

2.2. Átlagos figyelmi, szenzomotoros képességek.

3. Társas készségekkel kapcsolatos elvárások

3.1. Átlagos szóbeli kommunikációs készségek (beszédzavar, beszédhiba nélküli).

3.2. Átlagos írásbeli kommunikációs készségek.

4. Társadalmi normáknak való megfelelés

4.1. Átlagos felelősségtudat.

4.2. Szabálykövető, fegyelmezett magatartás, amelynek keretében elvárt a vizsgálatok során való együttműködés, azok szabályainak a betartása, a tesztek értékelhető kitöltése.

4.3. Élettörténete mentes a kóros függőségektől (pl. játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség stb.).

4.4. Élettörténete mentes öngyilkossági kísérlettől, öngyilkosságra utaló magatartástól.

3. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

A fizikai minimumfeltételek - az egyes mozgásformák végrehajtásának leírása

4. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

1. A fizikai minimumfeltételek vizsgálatára vonatkozó pontozótábla az I. korcsoport vonatkozásában

1.1. Megjegyzés: * Nők esetében a fekvőtámasz karhajlítás-nyújtás 30 mp alatti, nulla darabszám teljesítése esetén pont nem adható.

2. A fizikai minimumfeltételek vizsgálatára vonatkozó pontozótábla a II. korcsoport vonatkozásában

2.1. Megjegyzés: ** Nők esetében a fekvőtámasz karhajlítás-nyújtás 30 mp alatti, nulla darabszám teljesítése esetén pont nem adható.

5. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

1. A határvadász alapellátási egyenruházata

2. A határvadász egyenruházati kiegészítése

6. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

A határvadász szolgálati igazolványának leírása

1. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határvadász állománya tagjai szolgálati igazolványának (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: igazolvány) felépítése és megjelenése:

1.1. Az igazolvány az ISO 7810 (1995) szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, zöld színű címsorban sötétkék felirattal ellátott, holografikus biztonsági elemet tartalmazó műanyag kártyaigazolvány.

2. Az igazolvány első oldalának adattartalma:

2.1. rendőr jelvény,

2.2. a "SZERZŐDÉSES HATÁRVADÁSZ" felirat,

2.3. az arckép alatt a "BORDER PATROL" felirat,

2.4. a "fegyverviselésre és szolgálatban intézkedésre jogosult" felirat,

2.5. a szerződéses határvadász jogviszony megnevezése,

2.6. az arckép,

2.7. a név,

2.8. a rendfokozat megnevezése a rendfokozati jelzővel.

3. Az igazolvány hátoldalának adattartalma:

3.1. az "ÉRVÉNYES:" felirat,

3.2. a sorszám,

3.3. az érvényesség dátuma,

3.4. a "Saját kezű aláírás:" felirat, alatta a saját kezű aláírás minta digitalizált képe,

3.5. a "TAJ szám:" felirat, alatta a társadalombiztosítási azonosító jel,

3.6. a "Kibocsátó hatóság kódja:" felirat, alatta a munkáltató - 4. pont szerinti - kódszáma,

3.7. a "Kitöltés dátuma:" felirat, alatta a megszemélyesítés dátuma,

3.8. az igazolvány alsó harmadán elhelyezkedő gépi kód.

4. Az igazolványra kerülő munkáltatói megnevezések és kódszámok jegyzéke

7. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

A határvadász szolgálati jelvényének leírása

A magyar zászló színkódjával (RED: 206-41-57; WHITE: 255-255-255; GREEN: 71-112-80) ellátott alapon egy fehér színű határjel fekete kerettel, benne fekete színű, Magyarországot jelölő "M" felirat. A jelvény felső része a "Határvadász" aranybetűs felirat alatt a magyar zászló zöld színének színkódjával (GREEN: 71-112-80) azonos színű.

8. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

Vizsgaszabályzat

1. Általános rendelkezések

1.1. E Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a képzés- és vizsgaszervező által szervezett szerződéses határvadász vizsgára (a továbbiakban: vizsga) felkészítő előadókra, a vizsgáztatókra, a jegyzőkre, a vizsgázóra, valamint a képzés- és vizsgaszervezőkre.

2. A vizsga menete

2.1. Vizsgára az bocsátható, aki a vizsgát megelőző képzésen részt vett.

2.2. A vizsgabizottság feladatonként százalékban kifejezve és szövegesen értékeli az elméleti és gyakorlati feladatot.

2.3. A vizsga akkor eredményes, ha a határvadász a három elméleti és az egy gyakorlati feladat mindegyikében legalább 51%-os (megfelelt) eredményt ér el.

2.4. Eredményes vizsga esetén a képzés- és vizsgaszervező a vizsgázó részére igazolást állít ki.

2.5. Ha a határvadász a vizsgán nem megfelelt minősítést kap, a képzés megkezdésétől számított 90 napon belül két alkalommal ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsgát tehet a határvadász akkor is, ha a vizsgáját

2.5.1. önhibáján kívül,

2.5.2. alapos indok nélkül, önhibájából elmulasztotta, vagy

2.5.3. az általa elkövetett szabálytalanság miatt a vizsgáztató bizottság elnöke felfüggesztette.

2.6. A 2.5.1., 2.5.2. és 2.5.3. pontban meghatározott esetekben a határvadász felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni.

2.7. Ismétlővizsgát a rendes vizsgára vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni, azzal, hogy csak a nem megfelelt minősítésű elméleti tételből vagy gyakorlati feladatból kell ismét vizsgát tenni.

3. A vizsgabizottság feladatai

3.1. A vizsgabizottság a vizsgatárgyaknak mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgarészén teljes létszámban vesz részt. A vizsgabizottság elnökének döntése alapján a számonkérés - nagyobb létszámú vizsgacsoportnál - egyszerre több, de legfeljebb 5 fő vizsgázó jelenlétével is történhet.

3.2. A vizsgabizottság tagjait a képzés- és vizsgaszervező kéri fel.

3.3. A vizsgabizottság tagja és elnöke kizárólag az lehet, aki rendelkezik rendészeti felsőfokú végzettséggel és legalább 10 év szakmai tapasztalattal.

3.4. A vizsgabizottság jegyzőjét a beiskolázó szerv vagy a képzés- és vizsgaszervező munkatársai közül kell kijelölni.

3.5. A vizsgabizottság a vizsgák megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a vizsgákhoz szükséges körülmények, feltételek biztosítottak-e.

3.6. A vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyző nem működhet közre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozójának, valamint a vele alá- vagy fölérendeltségi viszonyban állónak a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el.

3.7. A vizsgázó vagy a vizsgában közreműködő személy az összeférhetetlenségről a vizsga megkezdése előtt haladéktalanul tájékoztatja a képzés- és vizsgaszervezőt. Az összeférhetetlenség megsértésével lefolytatott vizsga eredményét meg kell semmisíteni.

3.8. Az összeférhetetlenség fennállása esetén a képzés- és vizsgaszervező igazgatója haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenség feloldására.

3.9. A vizsga előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga menetéről, a vizsga rendjéről.

3.10. A vizsgabizottság köteles a vizsgából kizárni és javítóvizsgára utasítani azt a vizsgázót, aki a vizsga során nem megfelelő magatartást tanúsít. A vizsgabizottság a vizsga ideje alatt a vizsgázó elöljárója, illetve felettese.

4. A vizsgával kapcsolatos nyilvántartási, adminisztrációs feladatok

4.1. A vizsgáról vizsgajegyzőkönyvet kell vezetni.

4.2. A jegyzőkönyv vezetéséért és az igazolások kiállításáért a jegyző a felelős.

4.3. A vizsgajegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a képzés- és vizsgaszervező gondoskodik.

4.4. Az elveszett vagy megsemmisült igazolás pótlására - a vizsgajegyzőkönyv alapján - a képzés- és vizsgaszervező vezetője hiteles másolatot állít ki. A hiteles másolat tartalma megegyezik az eredeti igazolás tartalmával.

5. A vizsgával kapcsolatos értesítési feladatok

5.1. A vizsgázó egy alkalommal, a vizsgát megelőzően legkésőbb 5 nappal nyújthat be vizsgahalasztási kérelmet a képzés- és vizsgaszervező által meghatározott módon.

5.2. A határvadász közvetlen vezetőjének javaslata alapján a képzés- és vizsgaszervező elbírálja a halasztási kérelemben foglaltakat, és döntése szerint meghatározza a halasztott vizsga időpontját, azzal, hogy a vizsgaidőpontot - figyelemmel a Hszt. 319/G. § (1) bekezdésében foglaltakra - a halasztási kérelem benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra biztosítja.

5.3. Ha a vizsgán a vizsgázó nem jelenik meg, a vizsgát követő 5 napon belül a képzés- és vizsgaszervező által meghatározott módon igazolási kérelemmel élhet, mely alapján - az igazolási kérelem jóváhagyása esetén - az elmulasztott vizsga időpontjára az 5.2. pontban foglaltak az irányadók.

5.4. Az eredményes vizsgát tett vizsgázó igazolását köteles a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőjének bemutatni.

6. A vizsga felügyelete

6.1. A vizsga felügyelete, a vizsgajegyzőkönyv aláírása, a Szabályzat betartatása és a rend fenntartása az elnök feladata.

6.2. Az elnököt a képzés- és vizsgaszervező jelöli ki.

6.3. A rendzavarást vagy a Szabályzatban foglaltak megszegésének tényét és a vizsgaelnök ezzel kapcsolatos intézkedését az elnök a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

6.4. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgaelnök a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybevétele, beszélgetés a többi vizsgázóval, valamint a vizsga rendjének megzavarása. A vizsga felfüggesztése esetén a vizsgát nem megfeleltre kell minősíteni.

6.5. Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgázót a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie.

6.6. A vizsgaelnöknek a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 napon belül panasszal élhet a képzés- és vizsgaszervező igazgatója felé. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya.

6.7. A beérkezett panaszról a képzés- és vizsgaszervező igazgatója 15 napon belül dönt. A felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

7. Az ismeretmegújító vizsgára vonatkozó eltérő rendelkezések

7.1. Az ismeretmegújító vizsgára az 1-6. alcímben foglalt rendelkezések az irányadók a 7.2-7.5. pontban meghatározott eltérésekkel.

7.2. A határvadász a feladatkör ellátásához szükséges jogszabályok, valamint ezen jogszabályok gyakorlatban történő alkalmazásának ismeretéből és a rendszeresített kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekből elméleti és gyakorlati vizsgát tesz.

7.3. A határvadász a vizsgakövetelményt a 7.2. pontban meghatározott témakörök vonatkozásában, egy elméleti és egy gyakorlati feladat végrehajtásával teljesíti.

7.4. Az ismeretmegújító vizsga akkor eredményes, ha a határvadász az egy elméleti és az egy gyakorlati feladat mindegyikében legalább 51%-os (megfelelt) eredményt ér el.

7.5. Az ismeretmegújító vizsgáról vizsgajegyzőkönyvet kell kitölteni.

9. melléklet a 47/2022. (XII. 27.) BM rendelethez

Vizsgalövészet

1. A vizsgalövészet tárgya: alaplőgyakorlat.

2. A vizsgalövészet célja: a fegyverkezelési jártasság és lőkészség felmérése időkorlátozás alatt álló tüzelési testhelyzetben, kétkezes fegyverfogással, technikai tárcserével végrehajtva.

3. A cél leírása: 1 db 2. sz. FBI céllap.

4. Céltávolság: 6 m.

5. Kiinduló helyzet: a lövő a céllal szemben áll. Töltött tár a fegyverben, fegyver tokban (szolgálati hordmód). Tartalék tár tártartóban elhelyezve.

6. Végrehajtás módja: a lövő indítójelre álló tüzelési testhelyzetben fegyverét előveszi, tűzkész állapotba helyezi (csőre tölt), majd kétkezes fegyverfogással 3 lövést ad le a 2. sz. FBI céllapra. Ezt követően technikai tárcserét hajt végre, és ismételten, álló tüzelési testhelyzetben, kétkezes fegyverfogással 3 lövést ad le a 2. sz. FBI céllapra.

7. Indító jel (Tűz! jel): lövész időmérő hangjele.

8. Időkorlátozás: 60 másodperc. Az időkorláton túl leadott lövés nem minősül találatnak.

9. Tárazás: 2 tárba tárazva, táranként 3 db lőszer.

10. Lövésszám: 6 lövés.

11. Végrehajtások száma: 1 értékelt végrehajtás.

12. Lőszerszükséglet: 6 db (3-3 db lőszer két tárba tárazva).

13. Értékelés: a végrehajtás során leadott lövések (2 x 3) a 2. sz. FBI céllap bármely részében - a 0 találati zóna kivételével - lévő találatok alapján 4-6 találat esetén megfelelt vagy 0-3 találat esetén nem megfelelt.

14. Nem megfelelt eredmény esetén a Lövészeti Szabályzatról szóló 44/2018. (VIII. 23.) ORFK utasítás, valamint a Módszertani Leírásban foglaltak az irányadók.