24/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet

a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak és központi kezelésű előirányzatainak kezeléséről és felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. alcím 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya

a) a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: ÉKM) fejezetébe tartozó fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatokra,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzataira, amelyek vonatkozásában a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete szerint a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. §-a szerinti tagja,

c) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára

[az a)-c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti tevékenység,

2. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

3. átlagos éves utasforgalom: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 148. pontja szerinti utasforgalom,

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

5. áttelepítés: ha

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT-megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül,

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,

6. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

7. belvízi hajó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 164. pontja szerinti jármű,

8. belvízi kikötő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 156. pontja szerinti kikötő,

9. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

10. biomassza: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 117. pontja szerinti anyag,

11. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag,

12. dedikált infrastruktúra: az előzetesen azonosítható vállalkozás(ok) számára épített és az ő igényeikhez szabott infrastruktúra,

13. dedikált energetikai infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontjának utolsó mondata szerinti energetikai infrastruktúra,

14. digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti műszaki megoldások alkalmazása,

15. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

16.[1] egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás,

17. töltőinfrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102a. pontja szerinti infrastruktúra,

18. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti módszer alkalmazása,

19. elsődleges mezőgazdasági termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés,

20. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

21. energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,

22. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,

23. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,

24. finanszírozási hiány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 118. pontja szerinti hiány,

25. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

25a.[2] halászati és akvakultúra-termékek: az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott termékek,

26. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,

27. hidrogéntöltő infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102b. pontja szerinti infrastruktúra,

28. hivatásos csapat: az a sportszervezet, amely hivatásos sportolót alkalmaz,

29. hivatásos sportoló: az a sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,

30. hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti gép, készülék vagy berendezés,

31. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

32. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás,

33. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,

34. kapcsolt energiatermelés vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108. pontja szerinti energiatermelés,

35. kikötő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 154. pontja szerinti vízi és szárazföldi részből álló terület,

36. kikötői felépítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 158. pontja szerinti felépítmény,

37. kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra és létesítmény,

38. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,

39. kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103e. pontja szerinti vállalkozás,

40. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,

41. kotrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 160. pontja szerinti tevékenység,

42. környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység,

43. közszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

44. kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 11. szakasz 53. cikke szerinti támogatás,

45. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,

46. légitársaság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 145. pontja szerinti légitársaság,

47. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,

48. megújuló hidrogén: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102c. pontja szerint előállított hidrogén,

49. megújuló villamos energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102d. pontja szerint előállított villamos energia,

50. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,

51. megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108a. pontja szerinti energiatermelés,

52. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

53. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti feldolgozás,

54. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti forgalmazás,

55. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény,

56. működési eredmény: a beruházásnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért - a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált - bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,

57. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az ötven millió eurónak megfelelő forintösszeget,

58. nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 107. pontja szerinti energiatermelés,

59. nagysebességű vonat: 200 km/h-nál magasabb sebességet elérni képes vonat,

60. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

61. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti vállalkozás,

62. okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző,

63. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,

64. primer energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia,

65. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás,

66. regionális repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 153. pontja szerinti repülőtér,

67. repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 146. pontja szerinti jogalany vagy jogalanyok csoportja,

68. repülőtéri infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 144. pontja szerinti infrastruktúra és felszerelés,

69. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,

70. szállítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 5. pontja szerinti személyszállítás vagy szolgáltatás,

71. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

72. személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti személyszállítási szolgáltatás,

73. szén-dioxid leválasztás és tárolás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131a. pontja szerinti technológiák összessége,

74. szén-dioxid leválasztás és hasznosítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 131b. pontja szerinti technológiák összessége,

75. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (a továbbiakban: 2010/787/EU tanácsi határozat) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű, A és B csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

76. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, valamint a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

77. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

78. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

79. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

80. uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány,

81. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.

II. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. Közös szabályok

3. § A fejezeti kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait az 1. melléklet, a központi kezelésű előirányzatok részletes felhasználási szabályait a 2. melléklet tartalmazza. Az 1. és 2. mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától vagy címrendi módosításától függetlenül.

4. § Az e rendelet alapján

a) fejezet,

b) kijelölt kezelő szerv, valamint

c) - ha e rendelet a hatálya alá tartozó előirányzat esetében lebonyolító szerv igénybevételét lehetővé teszi - az Ávr. szerinti megállapodás keretében kijelölt lebonyolító szerv (a kezelő szerv és a lebonyolító szerv a továbbiakban együtt: szerv)

által az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok vonatkozásában az e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést az arra jogosult szerv által tett kötelezettségvállalásnak és teljesített kifizetésnek kell tekinteni.

5. § Az előirányzatok felhasználása során felmerülő költségek, így különösen a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díj és a postaköltség fedezetét az előirányzat terhére kell biztosítani.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4. Az európai uniós támogatásoknak való megfelelés

6. § A 2. § 2. pontja szerinti állami támogatás az 1. és 2. melléklet alapján, a III. Fejezet 5-26. alcím szerinti támogatásként nyújtható.

7. §[3] (1) Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat

1. 4., 5. és 9-14. sora alapján az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás;

2. 4. és 5. sora alapján az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés;

3. 4. és 5. sora alapján a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás;

4. 4. és 5. sora alapján az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás;

5. 9., 10-11. és 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás;

6. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás;

7. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás;

8. 10. és 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti tudás infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás;

9. 10. és 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás;

10. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 29. cikke szerinti eljárási és szervezési innováció támogatása;

11. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás;

12. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikke szerinti, dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás;

13. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás;

14. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikke szerinti épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás;

15. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38b. cikke szerinti, az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás;

16. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti, a megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás;

17. 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás;

18. 14. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;

19. 9. és 13. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás;

20. 4., 5. és 9-14. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;

21. 4. és 12. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56a. cikke szerinti regionális repülőterekre irányuló támogatás, vagy az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő támogatási intézkedés esetén az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló közleménye (2014/C99/03) szerinti támogatás;

22. 4. és 12. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56c. cikke szerinti belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás, továbbá

23. 4. sora alapján az SA.59448 sz. bizottsági határozat szerinti vasúti egyes kocsi teherfuvarozásra nyújtott támogatás

nyújtható.

(2) A 2. mellékletben foglalt táblázat 5-6. és 9. sora alapján az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

8. § (1)[4] A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, a 2012/21/EU bizottsági határozat és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

(3)[5] Nem ítélhető meg támogatás

a) - az 5. és 25. alcím szerinti támogatás kivételével - azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,

b) - az 5. és 25. alcím szerinti támogatás kivételével - nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) - a 8., 10. és 12. alcím szerinti támogatás kivételével - halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,

d) - a 8., 10. és 12. alcím, valamint - ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozza meg - az 5. és 25. alcím szerinti támogatás kivételével - halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,

e) - a 8., 10. és 12-18. alcím szerinti támogatás kivételével - elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha

fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

j) - az 5. alcím szerinti támogatás kivételével - a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,

k) - az 5. alcím szerinti támogatás kivételével - atomenergia-termeléshez.

(4)[6] Amennyiben a kedvezményezett a (3) bekezdés c)-f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, az 5. és 25. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel - a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy a (3) bekezdés c)-f) pontja szerinti kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 5. és 25. alcím szerinti támogatásban.

(5) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

(6) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján a támogatás - a 19. alcím szerinti támogatás kivételével - csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(8) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(9) Az egy projekthez igénybe vett valamennyi támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(10) Az 5. és 25. alcím szerinti azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(11) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtti összegben kell figyelembe venni.

(12) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(13) Az általános forgalmi adó nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem vonható le.

(14) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti

1. regionális beruházási támogatás esetén egy legalább száztíz millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja

a) a huszonnégymillió-hétszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,

b) a negyvenegymillió-kétszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,

c) a negyvenkilencmillió-ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%;

2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a nyolcmillió-kétszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeget;

3. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az ötvenöt millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a harmincöt millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a huszonöt millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

d)[7] meghaladja az a)-c) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy a 21. § (5) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek megfelelő projekt esetén,

e) meghaladja az a)-d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják, amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni, továbbá, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, vagy

f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a nyolcmillió-kétszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeget;

4. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a harmincöt millió eurónak megfelelő forintösszeget;

5. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget;

6. eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a tizenkettőmillió-ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget;

7. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a hárommillió eurónak megfelelő forintösszeget;

8. dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás, az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás, a megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás esetében - eltérő rendelkezés hiányában - vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget vállalkozásonként és beruházási projektenként

a)[8] a 28. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti, külön erre a célra kiépített infrastruktúra és tárolás támogatása esetében projektenként meghaladja a huszonöt millió eurónak megfelelő forintösszeget;

b)[9] a 34. § (2) bekezdése szerinti, az épületek energiahatékonysága és környezeti teljesítménye együttes javítására nyújtott beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget;

c)[10]

9. energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a hetvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget;

10. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító

a) beruházási támogatás esetében meghaladja a projektenként százhatvanöt millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy

b) működési támogatás esetében meghaladja a vállalkozásonként évente nyolcvankettőmillió-ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget;

11. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a harminchárom millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a száztíz millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a kétmillió-kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget;

12. helyi infrastruktúrára irányuló támogatás esetében meghaladja az egyazon infrastruktúra esetében tizenegy millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy huszonkettő millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget;

13. regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében meghaladja a támogatási kategóriára vonatkozó szabályokban meghatározott mértéket, valamint

14.[11]

(15)[12] Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha

a) az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás esetén a teljes kintlévő finanszírozás végső kedvezményezettenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a projekt elszámolható költsége meghaladja

ba) a 44 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy

bb) - a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott munkatervben szereplő belvízi kikötő esetén - az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(16)[13] Amennyiben a projekt kotrást is tartalmaz, a (15) bekezdés b) pontja tekintetében az adott belvízi kikötőben egy naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének.

9. § (1)[14] A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 6-23. alcím hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás, vagy elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a tízezer eurónak, minden más esetben pedig a százezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.

(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának, és a közzététel módjára az Atr. 18/A-18/D. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

10. §[15] E rendelet alapján

a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,

b) csekély összegű támogatás esetén 2031. június 30-ig,

c) csekély összegű közszolgáltatási támogatás esetén 2031. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

5. Csekély összegű támogatás

11. §[16] (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év - háromszor háromszázhatvanöt nap - során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) A támogatás, az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

6. A regionális beruházási támogatás

12. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeken kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.

(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

13. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beruházás során csak új eszköz szerezhető be, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozás.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) A kedvezményezett - a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg - a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

14. § Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) lignitipari tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, valamint

f) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.

15. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódik.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6)[17]

16. § (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, és

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci áránál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, és

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, és

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

17. § A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első, jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének napja, vagy

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

7. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás

18. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(3) A támogatás keretében

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak, beleértve a beruházáshoz és annak üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is,

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége, valamint

c) - ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor - az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja

számolható el.

(4) A támogatás a 16. § (2)-(5) bekezdése, (6) bekezdés a)-d) pontja, (7), (8) bekezdése, valamint (9) bekezdés a)-c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a kis- és középvállalkozás a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja.

(6) A beruházás megkezdésének napja a 17. § szerint kerül meghatározásra.

8. A kutatás fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

19. § (1) A kutatás fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is.

(2) A kutatás fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés, továbbá

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás fejlesztési kategóriák közé.

20. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 19. § (2) bekezdés a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi vagy a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe, valamint

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek - a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül - egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.

(4) A 19. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

21. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át, valamint

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.

(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás

a) 15 százalékponttal növelhető, ha

aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy

ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy

ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára.

b) 25 százalékponttal növelhető, ha

ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és

bb) a projekt legalább két - nagyvállalkozás esetén három - tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és

bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.

9. A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

22. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) A támogatás keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.

(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(6) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(7) Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.

10. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás

23. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan, kutató tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik, valamint

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége, beleértve a kutató-tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen szolgáltatásokat is.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-ig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a kétszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeget.

11. Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása

24. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a személyi jellegű ráfordítás,

b) a tárgyi eszköz, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,

c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége, valamint

d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során hatékony együttműködést folytat kis- és középvállalkozással, és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

12. Képzési támogatás

25. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, valamint

c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége és

d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.

(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

13. Dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás

26. § (1) A dekarbonizációt is magában foglaló környezetvédelmi beruházási támogatás, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és megszüntetését célzó támogatást is (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás), akkor nyújtható, ha az nem tartozik a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36a., 36b. és 38-48. cikkének hatálya alá.

(2) Nem nyújtható támogatás a fosszilis üzemanyagot - földgázt is beleértve - felhasználó berendezésekre, gépekre és ipari termelési létesítményekre történő beruházásokra.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás nem érinti annak lehetőségét, hogy meglévő létesítményben végrehajtott, annak környezetvédelmi szintjét javító kiegészítő alkatrészek telepítésére irányuló beruházás támogatásban részesüljön, amennyiben az nem eredményezi a termelési kapacitás bővítését vagy a fosszilis tüzelőanyagok nagyobb mértékű fogyasztását.

(4) Nem nyújtható a közvetlen kibocsátások csökkentését vagy elkerülését célzó beruházáshoz támogatás, amennyiben a beruházás kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás egyik ágazatból másikba való áthelyezését eredményezi.

(5)[18] Nem nyújtható támogatás, ha a támogatott beruházást kizárólag azért hajtják végre, hogy a vállalkozás megfeleljen a hatályos uniós szabványoknak.

(6) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogént felhasználó berendezésekre és gépekre, valamint a hidrogént szállító infrastruktúrába történő beruházásokra.

(7) Támogatás nyújtható a beruházás teljes élettartama alatt megújuló hidrogénből származó tüzelőanyagot használó berendezésekbe és gépekbe történő beruházásra, amennyiben a tüzelőanyag energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

(8) Támogatás nyújtható megújuló hidrogénnek nem minősülő, villamos energiából előállított hidrogént termelő vagy felhasználó létesítményekre, berendezésekre és gépekre, valamint ilyen hidrogént szállító dedikált energetikai infrastruktúrára irányuló beruházásokhoz, amennyiben az előállított, felhasznált vagy szállított hidrogén a beruházás teljes élettartama alatt a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást a 94 g CO2e/MJ üzemanyag-referenciához viszonyítva legalább 70%-kal csökkenti. A teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarításának meghatározása során a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia előállításához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást azon ajánlattételi övezet marginális termelőegysége alapján kell megállapítani, ahol az elektrolizátor a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban található, amikor az elektrolizátor a hálózatról fogyaszt áramot.

(9) Támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás

a) a hatályos uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől, vagy

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését, vagy

c) már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenysége környezetvédelmi szintjének emelését. Ebben az esetben a beruházást az érintett szabvány hatálybalépésének napja előtt legalább 18 hónappal meg kell valósítani.

(10) A (9) bekezdéstől eltérően azon projektek esetén, amelyek a (6)-(8) bekezdések szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúrához kapcsolódnak vagy azt magukban foglalják, továbbá amelyek a (6)-(8) bekezdések szerinti hidrogénnel, hulladékhővel vagy szén-dioxiddal kapcsolatos energetikai infrastruktúrával való összeköttetést biztosítják, a környezetvédelem szintjének növekedése, az infrastruktúra-lánc egyéb részvevőjének tevékenységéből is eredhet.

(11) Támogatás nyújtható szén-dioxid-leválasztásra és -szállításra, amennyiben

a) a szén-dioxid-leválasztás, -szállítás - beleértve a teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánc egyedi elemeit is - egy teljes szén-dioxid-leválasztási és -tárolási vagy szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási lánccá kerül egyesítésre, és

b) a beruházás nettó jelenértéke a projekt teljes élettartama alatt negatív, amelynek kiszámítása során a szén-dioxid-kibocsátás fel nem merült költségeit is figyelembe kell venni.

27. § (1) A támogatás keretében a beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell vetni egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

a) olyan, kevésbé környezetbarát beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé környezetbarát beruházás költségeinek a különbözete,

b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

d) kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és

b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket - különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit -, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

28. § (1) A 27. § (1) bekezdésétől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás

a) egy már meglévő létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek esetében nem azonosítható kevésbé környezetbarát alternatív forgatókönyv, vagy

b) a 26. § (6)-(8) bekezdése szerinti hidrogént, hulladékhőt vagy szén-dioxidot szállító dedikált energetikai infrastruktúra kiépítését foglalja magában, amely a környezetvédelem szintjének 26. § (9) és (11) bekezdése szerinti növeléséhez szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes beruházási költség keretében nem számolhatók el a tárolólétesítmények építésének vagy korszerűsítésének költségei, a megújuló hidrogén és hidrogén tárolására szolgáló, a 26. § (8) bekezdése szerint létesítmények kivételével.

29. § A 26. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén kizárólag a szén-dioxid-leválasztásnak a valamely szén-dioxid-kibocsátó létesítményre (ipari létesítményre vagy erőműre) történő alkalmazásából vagy a szén-dioxidnak a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztásából vagy a leválasztott szén-dioxid-kibocsátás tárolási pufferkapacitásából és szállításából eredő beruházási többletköltségek számolhatók el.

30. § (1) A 27. § (1) bekezdésétől eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § 81. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(2) A 27-30. § esetén nem számolhatók el a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

31. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) az elszámolható költségek 50%-át, amennyiben a beruházás eredményeként 100%-kal csökken a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás, ide nem értve a biomassza felhasználására támaszkodó beruházásokat,

b) az elszámolható költségek 30%-át a 26. § (11) bekezdésében meghatározott beruházás esetén.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitások

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén az a) pont szerinti mértéken túl nagyvállalkozásnál is 15 százalékponttal

növelhetők.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 81. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,

b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása - így különösen az egy megvalósítandó környezetvédelmi egység után igényelt támogatás - alapján határozzák meg.

(5) A 27-31. §-ban foglaltaktól eltérően támogatás a magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek és a beruházás működési eredményének különbségéig is nyújtható. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen szükséges levonni, és azt a támogatást nyújtó a visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával utólagosan ellenőrzi.

(6) A 30. § (1) bekezdése szerinti esetben az (1)-(3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

14. Az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

32. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

a) a fosszilis tüzelőanyaggal - ideértve a földgázt is - működő energiatermelő berendezések telepítésére,

b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint

c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze kell vetni egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek eredményeként a támogatás hiányában

a) olyan, kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,

b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,

d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában valósulna meg,

a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie az érvényben lévő uniós szabványoknak, és

b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők és a jogszabályi követelmények tekintetében.

(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket - különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit -, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.

(7) A (4)-(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.

(8) A (4) bekezdéstől eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 2. § 81. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.

(9) A (4)-(8) bekezdés esetén nem számolhatók el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek.

33. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és

b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén az a) pont szerinti mértéken túl nagyvállalkozásnál is 15 százalékponttal

növelhető.

(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 81. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki,

b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban kell kiigazítani, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével,

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása - így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás - alapján határozzák meg.

(4) A 32. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és bónuszok 50%-kal csökkennek.

15. Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

34. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energia-hatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható

a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések, különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,

b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri,

c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó berendezésekhez,

d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra (ideértve a kábelcsatornák) kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz fizikailag csatlakozik,

e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló berendezések (beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést), továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,

f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházásokhoz.

(3) Nem nyújtható támogatás

a) a fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére,

b) kapcsolt energiatermelésre és távfűtésre és távhűtésre, valamint

c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás akkor támogatható, amennyiben

a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,

b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve, azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, amelyek igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését.

(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának

a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,

b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz képest,

c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.

35. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

(2) A 34. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

36. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) a b) pont és a (2) bekezdés kivételével az elszámolható költségek 30%-át,

b)[19] a 34. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át.

(2) Amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb, mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) a 34. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,

b) az a) pontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) a 33. § (2) bekezdése szerint, és

b) a 34. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest, 15 százalékponttal

növelhető.

(4) A (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.

16. Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás

37. § (1) Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések megkötésének elősegítéséhez nyújtható.

(2) A támogatásban végső kedvezményezettként az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 9. pontja szerinti energiahatékonysági szolgáltatónak minősülő kis- és középvállalkozások és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részesülhetnek.

(3) A támogatás energiahatékonysági szolgáltatónak energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtott előresorolt kölcsön vagy kezességvállalás, illetve a támogatott szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termék (különösen faktoring vagy forfetírozás) formájában nyújtható.

(4) Az energiahatékonysági szolgáltatónak nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás futamideje nem haladhatja meg a 10 évet.

(5) Ha a támogatást előresorolt kölcsön formájában nyújtják, a kereskedelmi hitelfinanszírozási szolgáltatók társbefektetésének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az alapul szolgáló energiahatékonysági szerződések portfóliója értékének 30%-a, és az energiahatékonysági szolgáltató általi visszafizetés mértékének legalább a kölcsön névértékével kell megegyeznie.

(6) Ha a támogatást kezességvállalás formájában nyújtják, a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80%-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a kezességvállalás soha ne fedezzen többet a kintlévő kölcsön 80%-ánál.

(7) A teljes kintlévő finanszírozás névértéke energiahatékonysági szolgáltatónként nem haladhatja meg a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget.

17. A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás

38. § (1) A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új vagy felújított berendezéshez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás megújuló hidrogénből előállított villamos energiatermelésre irányuló beruházáshoz.

(3) A villamosenergia-tárolási projektekhez (ideértve a hőtárolást is) nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

a) a beruházás megújuló energiatermelésre és tárolásra, vagy

b) meglévő megújulóenergia-termelő létesítmény esetén kizárólag tárolásra

irányul, és a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri.

(4) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt is) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben

a) a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, valamint az (EU) 2018/2001 irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek, és

b) a tárolást szolgáló berendezés tüzelőanyag-tartalmának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt, bioüzemanyagot, folyékony bio-energiahordozót, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított üzemanyagokat termelő létesítményből szerzi be.

(5) A (3) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés esetén a termelés, az előállítás és a tárolás a 8. § (14) bekezdés 8. pontja szerinti értékhatár tekintetében egyetlen beruházási projektnek minősül.

(6) A hidrogén előállítására irányuló beruházási támogatás kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítményekhez nyújtható, ideértve a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szolgáló infrastruktúrát, valamint a megújuló hidrogént tároló létesítményeket is.

(7) A (6) bekezdés esetén, amennyiben a támogatott projekt elektrolizátorból, egy vagy több megújuló energiatermelő egységből áll, és egy hálózati csatlakozási ponttal rendelkezik, az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek együttes kapacitását.

(8) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházási támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti a hő- és villamosenergia külön-külön történő termeléséhez képest összességében teljes primerenergia-megtakarítást eredményeznek.

(9) A (8) bekezdés szerinti beruházási támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. mellékletének 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

(10)[20] Megújuló energiaforrásokon alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia- és hőtárolási projektekhez nyújtott beruházási támogatás a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén nyújtható.

39. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, és támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(2)[21] A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre - ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat -, megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre és a megújuló hidrogén termelésre irányuló beruházások esetében,

b) 30%-át minden egyéb esetben.

(3) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(4) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 2. § 81. pontja szerinti versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén

a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és

b) a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és

c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

d) az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg,

18. Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

40. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához,

b) villamosenergiatároló és gáztározó projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.

(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatás következtében

a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén, vagy megújuló gázok használatára alkalmas, vagy

b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy

c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.

41. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 2. § 24. pontja szerinti finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül meghatározásra, a 2. § 24. pontja szerinti finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes értékelése nem szükséges.

19. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

42. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,

b) működési támogatásként,

c) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként

nyújtható.

(2) A támogatás - a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével - a következőkhöz nyújtható:

a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,

b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,

d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra, továbbá

f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.

43. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:

a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,

b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,

e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője - a támogatást nyújtó döntésétől függően - jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(3) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

44. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható

a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez - különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez - kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és előmozdításának fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok népszerűsítésének költsége - ideértve az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költségét is -,

c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség - ideértve a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a fogyatékkal élő személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költséget is -,

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,

db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,

dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,

dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,

de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja és a finanszírozási költség, ha e költségeket nem fedezte beruházási támogatás,

df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség, továbbá

dg) a marketing költsége,

dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,

e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,

f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.

(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell meghatározni.

45. § A kétmillió-kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 43. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 44. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

46. § (1) A 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén

a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy

b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(2) A 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen

a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,

b) a fordító díjazása,

c) a szerkesztő díjazása,

d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,

e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és

f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.

20. Sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás

47. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez, valamint

b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez

nyújtható.

(2) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.

(3) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési eljárások betartásával kell eljárni.

(4) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(5) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitás-kihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

(6) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

48. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

49. § (1) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség számolható el. E működési költségek köré tartoznak az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség.

(2) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenéssel, vagy finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget.

(4) A működésből származó veszteség összegét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell meghatározni.

50. § A kettőmillió-kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege a 48. § (2) és (3) bekezdésében és a 49. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

21. Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás

51. § (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre - a regionális beruházási támogatás kivételével - nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehetséges.

52. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

22. Regionális repülőterekre irányuló támogatás

53. § (1) A regionális repülőterekre irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) beruházási és működési támogatásként nyújtható.

(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(3) Nem nyújtható támogatás

a) meglévő repülőtér áttelepítéséhez vagy új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, ideértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is,

b) azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedéséhez.

54. § (1) Beruházási támogatás az 53. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem nyújtható

a) olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedéséhez,

b) meglévő, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő és onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.

(2) A beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

(3) Beruházási támogatás esetén repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak számolhatók el, ideértve a tervezési költségeket is.

(4) A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.

(5) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(6) A beruházási támogatás összege az (5) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg

a) az elszámolható költségek 50%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

b) az elszámolható költségek 75%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.

(8) A (7) bekezdés szerinti kisforgalmú repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás a támogatást nyújtó választása szerint az (5) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy az elszámolható költségek 75%-áig nyújtható.

55. § (1) Működési támogatás az 55. § (3) bekezdésében foglaltakon túl nem nyújtható

a) olyan repülőtérnek, amelynek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 főt,

b) olyan naptári évre vonatkozóan, amely során a repülőtér átlagos éves utasforgalma meghaladja a 200 000 főt,

c) olyan feltétellel, hogy a kedvezményezettnek megállapodást kell kötnie bizonyos légitársaságokkal a repülőtéri díjakról, a marketing jellegű kifizetésekről vagy a légitársaságok adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól.

(2) A működési támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkezett működési veszteséget és észszerű nyereséget fedező összeget.

(3) A működési támogatás kifizetése történhet előzetesen meghatározott részletekben, amely esetében a részletek összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető, vagy a tényleges működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.

23. Belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás

56. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő

a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának - ideértve a töltő infrastruktúrát is - létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint

b) kotrásához

nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

a) a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal - így különösen dízellel, gáz-halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) - ellátó töltő infrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez,

b) a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez.

(3) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

(4) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

57. § (1) A támogatás keretében az 56. § (1) bekezdése szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.

(2) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetén a töltő infrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének és bővítésének költségei számolhatók el.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek esetén az elszámolható költségek többek között

a) a töltő infrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei, ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket,

b) a töltő infrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamos energia- vagy hidrogéntermelő vagy tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek - többek között az elektromos kábelek és transzformátorok - telepítésének vagy korszerűsítésének költségei, valamint

c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,

d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,

e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.

(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltő infrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.

(5) Amennyiben a támogatás hidrogént biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni.

(6) Amennyiben a támogatás ammóniát vagy metanolt biztosító töltő infrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltő infrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.

58. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.

(2) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) A kétmillió-kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1) és (2) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

24. A 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés

59. §[22] (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett - ide nem értve a szárazföldi közlekedést biztosító vállalkozásokat - részére nyújtható, amennyiben

a) a támogatás összege nem haladja meg éves szinten a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és

b) a támogatást közlekedésen és a közlekedési infrastruktúrán kívüli területeken nyújtják.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a megbízás időszaka alatt változik, az éves összeg a megbízási időtartamra tervezett támogatás éves összegeinek átlagával egyezik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, 15 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves támogatási maximum nem vonatkozik

a) egészségügyi ellátást, adott esetben sürgősségi betegellátást végző kórházakra és

b) szociális szükségleteket kielégítő közszolgáltatásokra az egészségügy és hosszú távú gondozás, gyermekgondozás, munkaerőpiacra való belépés és visszatérés, szociális lakáshoz juttatás, továbbá a sérülékeny társadalmi csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában.

(4) A közszolgáltatási megbízás időtartama nem haladhatja meg a tíz évet, kivéve, ha kedvezményezett olyan jelentős beruházásra kényszerül, amely az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban nem amortizálható tíz év alatt.

(5) A kedvezményezett egy vagy több aktussal kerül megbízásra az adott közszolgáltatás biztosításra, amely magában foglalja

a) a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát és idejét,

b) a kedvezményezettet és adott esetben az érintett területet,

c) a támogatást nyújtó által a vállalkozásnak biztosított kizárólagos vagy speciális jogok jellegét,

d) a támogatási mechanizmus leírását és a támogatás kiszámításának, ellenőrzésének és felülvizsgálatának paramétereit,

e) a túlkompenzáció elkerülésére és visszafizettetésére hozott intézkedéseket és

f) hivatkozást a 2012/21/EU bizottsági határozatra.

(6) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(7) Ha a kedvezményezett a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves támogatás összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő évre, azzal, hogy azt le kell vonni az arra az évre fizetendő támogatás összegéből.

(8) A támogatást nyújtó a megbízás időtartama alatt legalább 3 évente, valamint a megbízás lejártakor ellenőrzi, hogy a kedvezményezett nem részesült túlkompenzációban.

(9) Ha a kedvezményezett közszolgáltatás mellett más tevékenységet is végez, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi tevékenységétől elkülönítve kell kimutatnia, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.

(10) Ha a közszolgáltatási megbízás időtartama alatt az ezen alcímben foglalt feltételek nem teljesülnek, a támogatást nyújtó az Atr. 7. §-a alapján köteles a támogatást bejelenteni az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

25. A csekély összegű közszolgáltatási támogatás

60. §[23] (1) A közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 750 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év - háromszor háromszázhatvanöt nap - során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2832 bizottsági rendeletre.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárba - a 360/2012/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével - nem számít bele más csekély összegű támogatásokról szóló rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.

(5) A támogatás a 360/2012/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.

(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

26. A személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés

61. § (1) A személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés akkor nyújtható, ha a közszolgáltatási szerződés és a szükséghelyzeti intézkedés keretében hozott határozat (a továbbiakban együtt: közszolgáltatási szerződés) megfelel a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Személyszállítási törvény) 25. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek.

(2) A szolgáltató kiválasztásának összhangban kell állnia a Személyszállítási törvény 23. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltakkal.

(3) A szolgáltató ellentételezésének összhangban kell állnia a Személyszállítási törvény 30. §-ában és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében és Mellékletében foglaltakkal.

(4) A pályázati dokumentumoknak és a közszolgáltatási szerződéseknek tartalmazniuk kell, hogy a személyszállítási közszolgáltatás végzésébe milyen mértékben vonható be alvállalkozó, figyelemmel arra, hogy a személyszállítási közszolgáltatás igazgatásával és ellátásával megbízott belső szolgáltató a személyszállítási közszolgáltatás több mint 50%-át maga nyújtja.

(5) Az a közszolgáltatási szerződés, amely egyidejűleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezéséről, felépítéséről és működtetéséről, teljes alvállalkozói bevonást engedhet a személyszállítási közszolgáltatások működtetésére.

(6) A támogatásból beszerzett tárgyi eszköz rendeltetésében az amortizációs időszak végéig változás nem történhet, használatából bármely szervezetnek az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetetlen gazdasági előnye nem származhat.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

63. § E rendeletet a 2023. január 1. napján és a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

63/A. §[24] E rendeletnek a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak és központi kezelésű előirányzatainak kezeléséről és felhasználásáról szóló 24/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelet módosításáról szóló 20/2024. (VII. 29.) ÉKM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 2. § 25a. pontját, 8. § (15) és (16) bekezdését, 63/A. §-át, 64. §-át, módosított 2. § 16. pontját, 7. §-át, 8. § (1), (3) és (4) bekezdését, 8. § (14) bekezdés 3. pont d) alpontját, 8. § (14) bekezdés 8. pont a) és b) alpontját, 9. § (1) bekezdését, 36. § (1) bekezdés b) pontját, 38. § (10) bekezdését, 1. és 2. mellékletét a 2024. január 1. napján és a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

64. §[25] Ez a rendelet

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet,

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat,

d) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) az Európai Bizottságnak az SA.59448 (2020/N) számú ügyben hozott C(2021) 4103 final számú határozata,

f) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 13-14. cikke, 17. cikke, 25. cikke, 26. cikke, 28. cikke, 29. cikke, 31. cikke, 36. cikke, 38. cikke, 38a. cikke, 38b. cikke, 41. cikke, 48. cikke, 53. cikke, 55. cikke, 56. cikke, 56a. cikke, 56c. cikke,

g) az Európai Bizottságnak a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásáról szóló közleménye (2014/C99/03)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

65. §[26]

66. §[27]

Lázár János s. k.,

építési és közlekedési miniszter

1. melléklet a 24/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelethez[28]

A XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet 2024. évi költségvetési fejezeti kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve

2. melléklet a 24/2023. (XII. 29.) ÉKM rendelethez[29]

A XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet 2024. évi költségvetési központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve