2023. évi XLI. törvény

az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

1. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

1. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-ában az "az Emberi Erőforrás" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Kulturális" szöveg lép.

2. § Hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 10/C. §-a.

2. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

3. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a használati mintaoltalmi bejelentés, a növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetve a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni."

(2) Az Szt. 115/O. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag

a) maga a feltaláló,

b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás,

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy

d) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti költségvetési kutatóhely vagy nonprofit közhasznú kutatóhely

a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjaknak az egynegyedét köteles megfizetni.

(1b) Elektronikus úton történő benyújtás esetén

a) a szabadalmi bejelentési és kutatási,

b) az európai szabadalmakra vonatkozó igénypont-közzétételi, valamint fordításmeghirdetési,

c) a nemzetközi szabadalmi bejelentések esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként történő eljárása esetén a nemzeti,

d) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadására irányuló bejelentési és a kiegészítő oltalmi tanúsítvány időtartamának meghosszabbítási,

e) a növényfajta-oltalmi bejelentési,

f) a használatiminta-oltalmi bejelentési,

g) a formatervezési mintaoltalmi bejelentési,

h) a védjegybejelentési,

i) a földrajzi árujelző bejelentési,

j) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentési

díjaknak a 85%-át kell megfizetni.

(1c) Az (1b) bekezdés az (1) és (1a) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett díj esetében is alkalmazandó."

(3) Az Szt. 115/O. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a megfizetés időpontjában a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni."

(4) Az Szt. 115/O. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag

a) maga a feltaláló,

b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás,

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy

d) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti költségvetési kutatóhely vagy nonprofit közhasznú kutatóhely

a szabadalmi fenntartási díjnak az egynegyedét köteles megfizetni."

(5) Az Szt. 115/O. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Több igényjogosult, illetve több jogosult esetén az (1a) és a (2a) bekezdés szerinti kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a fizetésre kötelezettek mindegyike megfelel az (1a) bekezdés a)-d) pontja vagy a (2a) bekezdés a)-d) pontja valamelyikének."

(6) Az Szt. 115/O. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1a) és a (2a) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultság fennállásáról az esedékessé vált fenntartási díj megfizetésével egyidejűleg nyilatkozni kell.

(7) Az (1a) és a (2a) bekezdés szerinti díjkedvezmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és

a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet és a helyébe lépő, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti általános csekély összegű támogatás,

b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy

c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet

szabályaival összhangban vehető igénybe."

4. § Az Szt. 115/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja alól mentességet adhat, továbbá a negyedik és az ötödik évekre szóló szabadalmi, valamint elsőtől az ötödik évekre szóló növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni."

5. § Az Szt. 117/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2.tv.) megállapított 115/O. § (1)-(2a) és (6) bekezdését a Mód2.tv. hatálybalépését követően tett bejelentésekre, valamint a Mód2.tv. hatálybalépését követően keletkezett szabadalmi oltalmak fenntartási díjának megfizetésére kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a Mód2.tv.-vel megállapított 115/O. § (2a) bekezdése nem alkalmazható azon fenntartási díjaknak a mértékére, amelyek tekintetében a türelmi idő a Mód2.tv. hatálybalépése előtt megkezdődött, de amelyeket a hatálybalépés után fizetnek meg."

6. § Az Szt. 118. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az általános csekély összegű támogatás, a mezőgazdasági csekély összegű támogatás és a halászati csekély összegű támogatás jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

7. § Az Szt. a következő 120. §-sal egészül ki:

"120. § A 115/O. § (1a) és (2a) bekezdése

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."

8. § Hatályát veszti az Szt.

a) 115/G. § g) pontja,

b) 115/H. § (2a) bekezdése,

c) 115/K. § g) pontja.

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

9. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

10. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bekezdés c) pontjában az "az Eötvös Loránd Kutatási" szövegrész helyébe az "a Magyar Kutatási" szöveg lép.

4. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

11. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 33. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható."

(2) Az Fmtv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A mintaoltalmi bejelentés iratait a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően bárki megtekintheti és azokról jogszabályban megállapított díj ellenében másolatot kaphat. A 33/A. § szerinti oltalmazhatósági véleményt a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően, illetve - ha azt követően készül el - az oltalmazhatósági véleményről szóló hatósági tájékoztatást követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat."

12. § Az Fmtv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Oltalmazhatósági vélemény

33/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy - a mintaoltalom megadását követően - a mintaoltalom jogosultjának kérelmére oltalmazhatósági véleményt készít. Az oltalmazhatósági vélemény újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az 1-5. §-ban meghatározott követelményeket, valamint nem áll-e fenn a 7. és 8. §-ban foglalt kizáró ok.

(2) Az oltalmazhatósági vélemény egy minta vonatkozásában készül.

(3) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatától elkülönülten folyik, és a mintaoltalom megadható az oltalmazhatósági vélemény elkészültét megelőzően is.

(4) Az oltalmazhatósági véleményért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Ha a megfizetés időpontjában a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a szerző, az oltalmazhatósági vélemény díjának a felét köteles megfizetni.

(6) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése során az újdonságkutatást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minta ábrázolása alapján a minta szerinti termék megnevezésére figyelemmel végzi el.

(7) Az oltalmazhatósági véleményben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a mintával kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg megítélése során.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági véleményt a minta erre irányuló kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló ábrázolása alapján készíti el, és azt az oltalmazhatósági véleményre irányuló kérelem benyújtásától számított három hónapon belül küldi meg - a hivatkozott iratok másolatával együtt - a bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.

(9) Az oltalmazhatósági vélemény elkészültéről a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt - vagy, ha az oltalmazhatósági vélemény később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(10) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági vélemény díját kérelemre visszafizeti, ha az oltalmazhatósági vélemény megküldésére a kérelem benyújtásától számított harmadik hónap utolsó napját követően kerül sor."

13. § Az Fmtv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

a) kielégíti-e az 1. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott követelményeket, és

b) a 7. és 8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból."

14. § Az Fmtv. 58/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásával egyidejűleg."

15. § Az Fmtv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolja, hogy a mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a peres eljárást a bíróság a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, azzal, hogy ha a mintaoltalom jogosultja az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig rá nézve kedvező oltalmazhatósági véleményt nyújt be a bíróságon, a felfüggesztés nem kötelező."

16. § Az Fmtv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 67/D. §-sal egészül ki:

"67/D. § (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2.tv.) módosított 11. §-át, 49. § (2) bekezdését, 51. § (4) bekezdését, 54. § (4) bekezdését, 57. § (4) bekezdését, 59. § (3) bekezdését, valamint a megállapított 33. § (1c) és (4) bekezdését, 33/A. §-át, 47. § (2) bekezdését, 58/A. § (2) bekezdését, 63. § (2) bekezdését a Mód2.tv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Mód2.tv.-vel hatályon kívül helyezett 44. §-át a Mód2.tv. hatálybalépését követően indult eljárásokban nem kell alkalmazni."

17. § Az Fmtv.

a) 11. § nyitó szövegrészében a "mintát mintaoltalomban kell részesíteni" szövegrész helyébe a "mintaoltalomhoz való jog akkor illeti meg a mintaoltalmi igény jogosultját" szöveg,

b) 49. § (2) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,

c) 51. § (4) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,

d) 54. § (4) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,

e) 57. § (4) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,

f) 59. § (3) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Fmtv.

a) "Újdonságkutatás" alcím címe,

b) 44. §-a.

5. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

19. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvény rendelkezéseit a 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztatók érdekkörében felmerült elismerési ügyekben a Kormány rendeletében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

20. § Az Elismerési törvény 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha keresőtevékenység folytatása céljából a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt foglalkoztató által előterjesztett tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja.

(5) Az eljáró hatóság megszünteti a (4) bekezdés szerinti eljárást, ha a kérelmező az elismerési eljárás kezdő napját követő 90 napon belül nem nyújtja be a keresőtevékenység folytatása céljából szükséges vízumot, és nem kéri az eljárási határidő meghosszabbítását. Az eljárási határidő kérelemre 30 nappal meghosszabbítható."

21. § Az Elismerési törvény 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az eljáró hatóság a 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltekinthet, amennyiben a tudományos fokozat honosítására foglalkoztatási célból kerül sor."

22. § Az Elismerési törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kérelmező kérheti külföldi csecsemő- és kisgyermeknevelői, óvodapedagógus, tanítói és tanári oklevele által tanúsított szakképzettsége elismerését olyan módon is, hogy az egy adott nemzetiségi vagy idegen nyelven való oktatásra, illetve nevelésre jogosítsa fel."

23. § Az Elismerési törvény 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"e) állapítsa meg a 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztatók érdekkörében felmerült elismerési ügyekre az e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket, valamint az általuk foglalkoztatottak tevékenységére vonatkozó szabályokat."

24. § Az Elismerési törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a "továbbá," szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,

b) 67. § (1) bekezdés b) pontjában a "bevezették, továbbá" szövegrész helyébe a "bevezették," szöveg

lép.

6. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

25. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a következő II/A. Fejezettel egészül ki:

"II/A. FEJEZET

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK SPECIÁLIS JOGI ESZKÖZEI

A tőkévé konvertálható kölcsön

9/A. § (1) Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság mint adós részére. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vagy részvényesei vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával a szerződésben meghatározott mértékben és módon felemelik (a továbbiakban: konverzió).

(2) A tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződést a hitelező a társasággal és annak valamennyi tagjával vagy valamennyi részvényesével köti meg. Ha a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötésében valamennyi tag vagy részvényes nem vesz részt, a szerződés létrejöttéhez a társaság valamennyi tagjának vagy részvényesének hozzájárulása szükséges. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esemény bekövetkezését megelőzően, a kölcsön lejáratakor vagy a szerződésben meghatározott egyéb esetekben - ideértve az adós jogutód nélküli megszűnését vagy az adósban történő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti befolyás megváltozását - a hitelező választása szerint:

a) az adós és tagjai, részvényesei megvalósítják a konverziót a szerződésben meghatározott feltételek szerint, vagy

b) az adós a hitelező részére visszafizeti a kölcsönösszeget és megfizeti a kamatot.

(4) Tőkévé konvertálható kölcsönt nem lehet nyilvános felhívás útján vagy akként gyűjteni, ami a tőkepiacról szóló jogszabályok szerinti tájékoztató vagy minimum tájékoztató készítési kötelezettséget von maga után. Az e szabályba ütköző módon megkötött szerződés semmis.

(5) A (3) bekezdés b) pontja esetén, valamint a konverzió létesítő okiratban történő átvezetéséig a szerződésre a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

(6) E § tekintetében induló vállalkozásnak minősülnek azok a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozások, amelyek még nem osztottak nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jöttek létre."

7. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

26. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a következő 32/A. §-sal egészül ki:

"32/A. § E törvény erejénél fogva közhasznú jogállásúnak minősül a köztársasági elnök által a megbízatásának időtartama alatt alapított, az e törvény szerinti közcélú tevékenység végzése céljára létrehozott alapítvány."

27. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A 32/A. § szerinti alapítvány közhasznú jogállását a nyilvántartó bíróság az e törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel megállapított 32/A. §-a hatálybalépését követő 60 napon belül benyújtott kérelemre jegyzi be a nyilvántartásba."

28. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (6) bekezdésében a "minden letétbe helyezés" szövegrész helyébe a "minden - a 30. § szerinti - letétbe helyezés" szöveg lép.

8. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

29. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben foglalt minimum tanóraszámtól a doktori képzés tekintetében a doktori szabályzatában eltérhet, azzal, hogy szigorúbb követelményt nem határozhat meg.

(5) A képzés duális képzésként is megszervezhető."

30. § Az Nftv. 28. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az oktatói és a kutatói munkakörben történő alkalmazás során a tudományos kutatói tevékenységet és annak társadalmi-gazdasági hasznosulását, így különösen annak innovációs jellegét is értékelni kell."

31. § (1) Az Nftv. 40. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel)

"e) feltétele lehet a felsőoktatási intézmény döntése alapján felvételi vizsga sikeres teljesítése."

(2) Az Nftv. 40. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A felsőoktatási intézmény a (6) bekezdéstől eltérően a kivételes tehetségű jelentkezőt alapképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel - párhuzamosan a mesterképzéssel - felveheti doktori képzésre is. A felsőoktatási intézmény az ilyen felvételi döntés feltételéül előírja, hogy a jelentkező tegyen sikeres felvételi vizsgát, és emellett igazolja, hogy kiemelkedő tanulmányi, tudományos és nyelvi ismeretekkel rendelkezik."

32. § Az Nftv. 41/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Perbe kell állítani a felsőoktatási intézményt alperesként, ha az (1) bekezdés szerinti közigazgatási per a felsőoktatási intézmény döntését is érinti."

33. § Az Nftv. 48/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a 47. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kedvezményes félévekkel megnövelte, a hallgatónak a 48/A. § a) pontja szerinti, az adott képzéshez kapcsolódó oklevélszerzési határideje a kedvezményes félévekkel meghosszabbodik. A kedvezményes féléveket az oklevélszerzési határidő számításakor a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azon magyar állami ösztöndíjas képzések esetében veszi figyelembe, amelyek esetében a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentésének idején a 48/A. § a) pontja szerinti oklevélszerzési határidő még nem járt le, továbbá, ha a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentését követően jött létre a magyar állami ösztöndíjas képzés."

34. § Az Nftv. 48/Q. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezményt havi részletekben kell megállapítani, azzal, hogy a havi részlet összege legalább tízezer forint."

35. § Az Nftv. 49. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a 40. § (6) bekezdése és az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti idegen nyelvi követelményekre, valamint a doktori képzésre alkalmazni kell."

36. § Az Nftv. 80. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése esetén az ösztöndíjprogram lebonyolító szerve, az ösztöndíjprogram megvalósításában részt vevő felsőoktatási vagy egyéb képző intézmények, valamint az ösztöndíjprogram működéséért felelős szakmai felügyeleti szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelők) az ösztöndíjra pályázó, illetve az ösztöndíjban részesülő személy egészségügyi alkalmassági vizsgálata céljából a pályázati eljárásban való részvétel és az ösztöndíj elnyerése érdekében a benyújtott pályázat benyújtásától az ösztöndíjas jogviszony megszűnéséig kezeli az ösztöndíjra pályázó és az ösztöndíjban részesülő személynek az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges személyes adatait. Az adatkezelők kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó, illetve az ösztöndíjas e bekezdésben meghatározott adatait."

37. § Az Nftv. 103. §-a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) A tanárképző központ pedagógusképző központtá alakítható, amely esetben a feladatait a teljes pedagógusképzéshez kapcsolódóan látja el. Ebben az esetben a pedagógusképző központ az (1)-(1b) bekezdésben foglaltakon túlmenően önálló költségkerettel rendelkezhet, valamint feladata a köznevelés alapvető, tartalmi-szabályozó dokumentumát figyelembe vevő tartalmi összehangolás is.

(1d) Az (1c) bekezdés szerinti pedagógusképző központ munkáját a tanárképzés területén a felsőoktatási intézmény tanárképzési tanácsa segíti, amelynek feladata többek között a tanárképzéssel összefüggő szakmai, tartalmi, gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok összehangolásának támogatása, a mintatantervek, tantárgyleírások felülvizsgálata és a mindenkori köznevelés tartalmi szabályozó dokumentumainak történő megfelelés biztosítása. A tanárképzési tanács tagjai a gyakorlóiskolák és partnerintézmények szakvezetői, továbbá szakfelelősei. A tanárképzési tanács tagjainak legalább felét a szakfelelősök alkotják. A tanárképzési tanács tagjait a rektor nevezi ki öt évre."

38. § Az Nftv. 115. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:

"(36) A Budapest Kortárstánc Főiskola 2023. augusztus 1-jétől Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola megnevezéssel működik."

39. § Az Nftv. 117/C. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan és azt követően a későbbiekben a közfeladata ellátásához a (4c) bekezdésben foglalt pénzeszközök kivételével ingyenes állami vagyonjuttatásként kapott eszközöket - ide nem értve a 117/K. §-ban foglaltakat - az átadó tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő könyv szerinti értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni. A vagyonjuttatásként történő átvételkor azon tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, amelyeket a jogelődnél 2014. január 1-jét megelőzően szereztek be, az eszközök vagyonjuttatáskori bekerülési értékének megfelelő összegben a tőketartalék terhére halasztott bevétel képezhető azzal, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek esetében 2020. december 31. napját megelőzően kerültek közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába, 2021. január 1-jén élhetnek az érintett eszközök nettó értékének megfelelő összegben a halasztott bevétel tőketartalék terhére történő felvételével."

40. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/J. és 117/K. §-sal egészül ki:

"117/J. § (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 40. § (2) bekezdés e) pontját, 41/D. § (2) és (3) bekezdését, valamint 41/H. § (1a) bekezdését a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 47. § (6) bekezdés f) pontját a képzésüket a 2023/2024. tanévben kezdőkre kell először alkalmazni.

117/K. § (1) Az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv [a továbbiakban az (1)-(7) bekezdés alkalmazásában: beolvadó egészségügyi szolgáltató] azon fenntartóváltásának következtében, amelynek eredményeként a költségvetési szervként megszűnő, beolvadó egészségügyi szolgáltató fenntartója egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény lesz, a felsőoktatási intézmény általános és kizárólagos jogutódja a költségvetési szervként megszűnő, beolvadó egészségügyi szolgáltatónak mindazon jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyek nem kizárólag költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett beolvadó egészségügyi szolgáltató a fenntartóváltás (beolvadás) napját megelőző fordulónappal az államháztartási számviteli szabályok szerinti záró beszámolót készít azzal, hogy a záró beszámolót megalapozó könyvviteli zárlat során az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat nem kell kivezetni.

(3) Az általános és kizárólagos jogutód felsőoktatási intézmény a fenntartóváltás napján a fenntartóváltással érintett beolvadó egészségügyi szolgáltató záróbeszámolójának a mérlegét köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény közhasznú felsőoktatási intézményre irányadó szabályai szerint készítendő mérlegének megfelelő struktúrába átrendezni, azzal, hogy a beolvadó egészségügyi szolgáltató megszűnő vagyonkezelési szerződésében foglalt állami tulajdonban lévő eszközök kivételével a zárómérlegben szereplő eszközöket és a kötelezettségeket jellegüknek megfelelően egy rendező mérlegbe rendezi. A zárómérlegben szereplő aktív és passzív időbeli elhatárolások az állami tulajdonban lévő vagyonkezelt eszközökhöz tartozó, a beolvadó egészségügyi szolgáltató vagyonkezelési szerződésének megszűnésével együtt a tulajdonosi joggyakorló felé átadandó halasztott bevételek mint passzív időbeli elhatárolások kivételével teljeskörűen felveendők a rendező mérlegbe.

(4) A rendező mérlegbe a saját tőkén belül a zárómérlegben kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke jegyzett tőkeként, a mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény eredménytartalékként veendő fel. A költségvetési szervként megszűnő egészségügyi szolgáltató zárómérlegében szereplő nemzeti vagyon változásai és az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai az állami tulajdonban lévő vagyonkezelt eszközök és a kapcsolódó halasztott bevételek összegével csökkentett értéküknek megfelelően tőketartalékként veendők fel a rendező mérlegbe.

(5) A felsőoktatási intézmény a (3) és (4) bekezdés szerinti rendező mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat a folyó könyvvezetés keretében köteles a könyveibe felvenni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézménynél a vagyonjuttatás keretében ingyenesen kapott vagyon elszámolása során a 117/C. § (4b) és (4c) bekezdését kell alkalmazni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény abban az esetben, ha a (4)-(6) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően negatív tőketartalék keletkezik, akkor ennek összegét köteles legkésőbb a (4)-(6) bekezdés végrehajtását követő első üzleti évi számviteli beszámolójának mérlegében az eredménytartalék terhére megszüntetni, továbbá az ezt követően kimutatott negatív eredménytartalék összegét a fenntartó ezirányú döntése alapján a jegyzett tőke terhére részben vagy egészen megszüntetheti.

(8) Amennyiben az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv - ekként való továbbműködése mellett - egészségügyi szakellátási feladatot ad át egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény fenntartásában működő klinikai központnak, akkor a feladatátadáshoz kapcsolódó ingyenes vagyonjuttatás keretében kapott vagyon elszámolása során a 117/C. § (4b) és (4c) bekezdését kell alkalmazni."

41. § Az Nftv.

a) 8. § (9) bekezdésében a "diákotthon" szövegrész helyébe a "diákotthon és a kollégium" szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében az "egészségfejlesztést" szövegrész helyébe a "testi és lelki egészségfejlesztést" szöveg,

c) 39. § (4a) bekezdésében a "hallgatói" szövegrész helyébe a "képzési" szöveg,

d) 41/D. § (2) bekezdésében az "elérhetőségét" szövegrész helyébe az "elektronikus elérhetőségét" szöveg,

e) 41/D. § (3) bekezdésében az "elérhetőségét" szövegrész helyébe az "elektronikus elérhetőségét" szöveg,

f) 46. § (3) bekezdésében a "felét" szövegrész helyébe az "egy részét" szöveg,

g) 47. § (6) bekezdés f) pontjában a "nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakot követően felvett tanári mesterszakon," szövegrész helyébe a "2, 3," szöveg,

h) 48/L. § a) pontjában az "ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának" szövegrész helyébe az "ellátás, a gyermekgondozási díj, az ápolási díj, a gyermekek otthongondozási díja, a gyermeknevelési támogatás folyósításának" szöveg,

i) 51. § (5) bekezdésében az "a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek -" szövegrész helyébe az "az intézmény szabályzatában meghatározott vezetőnek, akadályoztatása esetén további vezetőknek - nevét, beosztását és" szöveg,

j) 67. § (1) bekezdés d) pontjában a "nyilvántartását." szövegrész helyébe a "nyilvántartását, továbbá" szöveg,

k) 84. § (2) bekezdés a) pontjában a "hallgatói juttatások," szövegrész helyébe a "hallgatói juttatások, gyermekét nevelő hallgatók támogatása," szöveg,

l) 114/A. § (4) bekezdésében a "létszám" szövegrész helyébe a "létszám legalább" szöveg,

m) 1. mellékletében foglalt táblázat C:55 mezőjében a "Kortárstánc" szövegrész helyébe a "Cirkuszművészeti és Kortárstánc" szöveg

lép.

42. § Hatályát veszti az Nftv.

a) 17. § (2) bekezdésében az "A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető." szövegrész,

b) 23. § (3) bekezdése,

c) 48/M. § (2) bekezdés záró szövegrészében az "és szakváltásra nem került sor" szövegrész,

d) 48/O. § (3) bekezdése,

e) 67. § (1) bekezdés c) pontjában a "továbbá" szövegrész,

f) 108. § 2a. pontja,

g) 114/E. § (1) bekezdése,

h) 115. § (6) bekezdése,

i) 115. § (21) bekezdése,

j) 116. § (6) bekezdése,

k) 116. § (12) bekezdése,

l) 117/A. § (4) bekezdése.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

43. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed továbbá)

"c) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti államok magyar nyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézményeihez kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenység támogatására."

44. § A KFItv. II. Fejezete a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § (1) A Kormány - a Magyar Formatervezési Tanács útján - elősegíti a hazai formatervezési kultúra fejlesztését, valamint a formatervező alkotók helyzetének javítását. A Magyar Formatervezési Tanácsot a Kormány által kijelölt szerv működteti.

(2) A Magyar Formatervezési Tanács feladatainak, szervezetének és működésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."

45. § A KFItv. a következő III/B. Fejezettel egészül ki:

"III/B. FEJEZET

A KUTATÁSI KIVÁLÓSÁGI TANÁCS

6/C. A Kutatási Kiválósági Tanács jogállása, feladatai, működése

10/D. § (1) A Kutatási Kiválósági Tanács (a továbbiakban: KKT) a kiválósági alapú kutatási támogatási programokkal kapcsolatos feladatok ellátását végző döntés-előkészítő testület.

(2) A KKT hét tagból áll. A KKT elnökére és tagjaira a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, az MKH elnöke, valamint az MTA elnöke közös javaslatot tesz. A KKT elnökét és tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter kéri fel, nevezi ki és vonja vissza a kinevezésüket. A kinevezés 6 évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható. A KKT elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter állapít meg.

(3) A KKT munkáját titkárság segíti. A KKT működési költségeit, valamint az (1) bekezdés szerinti támogatási programok forrását önálló fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja a 12. § (1) bekezdése szerinti bevételek terhére.

(4) A KKT a munkájának segítése céljából testületeket hozhat létre.

10/E. § A KKT feladatai:

a) kiválósági alapú kutatási támogatási programok feltételrendszerének kialakítása, valamint

b) kiválósági alapú kutatási támogatási programokkal kapcsolatos támogatói döntési javaslat előkészítése.

10/F. § (1) A 10/D. § (1) bekezdése szerinti támogatási programok kiírása, közzététele, ellenőrzése és elbírálása a 25. §-ban meghatározottak szerint történik azzal, hogy

a) a pályázati kiírásról szóló döntést, valamint a végleges támogatói döntést a Kormány által kijelölt szerv vezetője hozza meg a KKT javaslata szerint,

b) az értékelő testületek és szakértői csoportok vezetőit a Kormány által kijelölt szerv vezetője a KKT egyetértésével kéri fel,

c) a 25. § (4) bekezdése szerinti eljárásrendet a Kormány által kijelölt szerv vezetője a KKT egyetértésével hagyja jóvá, és

d) a 25. § (5) bekezdése szerinti díjazás feltételeit és összegét a Kormány által kijelölt szerv vezetője a KKT egyetértésével állapítja meg.

(2) A 10/D. § (1) bekezdése szerinti támogatási programok tekintetében a 23. § szerinti nyilvántartás feladatait a Kormány által kijelölt szerv végzi azzal, hogy a KKT is jogosult a 23. § (4) bekezdése szerinti személyes adatok kezelésére."

46. § (1) A KFItv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az NKFI Alap kezeléséért a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter felelős, az NKFI Alap kezelő szerve a Kormány által kijelölt szerv, amely szerv kezelő szervi feladatainak ellátásában a Kormány által kijelölt gazdasági társaság működhet közre (a továbbiakban együtt: NKFI Alap kezelését végző szervek)."

(2) A KFItv. 11. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter az NKFI Alap éves programstratégiájában a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyes felhívásokkal összefüggő feladatok ellátására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49. §-a szerinti lebonyolító szervet jelölhet ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv nevében a Kormány által kijelölt szerv köti meg az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti megállapodást.

(6) Az NKFI Alap Innovációs, Kutatási és Nemzeti Laboratóriumok Alaprészből áll."

47. § A KFItv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az NKFI Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 15%-át meghaladó mértékű módosítása esetén a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni."

48. § A KFItv. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NKFI Alap terhére visszatérítendő és vissza nem térítendő közfinanszírozású támogatás)

"a) pályázat vagy kiemelt felhívás (a továbbiakban együtt: pályázat) útján;"

(nyújtható.)

49. § A KFItv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) Az NKFI Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, szerződések előkészítésével, megkötésével és lebonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, az ellenőrzéssel és értékeléssel, a kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma koordinálásával és az innovációs kultúra elterjesztésével kapcsolatos - költségeket az NKFI Alap biztosítja.

(2) Az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az NKFI Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át, amelynek az NKFI Alap kezelését végző szervek közötti tárgyévi megoszlásáról a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter dönt. A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter döntése alapján a megoszláshoz kapcsolódó egyéb kérdéseket az NKFI Alap kezelését végző szervek egymás között megállapodásban rögzítik.

(3) Az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek kiadási előirányzatának kezelése az előirányzaton belül elkülönítetten történik."

50. § A KFItv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pályázati felhívás rendelkezhet úgy, hogy a pályázatok a (2) bekezdésben meghatározott rendtől eltérően kerülnek értékelésre."

51. § A KFItv. 11. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § Amennyiben egy felhívás lebonyolítását az NKFI Alap kezelésében a 11. § (3) bekezdése szerinti NKFI Alap kezelését végző szervek végzik, akkor a Kormány által kijelölt szervnek a 13. § (2) bekezdése, 25. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 27. § szerinti feladatait ezen szerv vagy gazdasági társaság látja el azzal, hogy

a) a felhívást a Kormány által kijelölt szerv honlapján is közzé kell tenni,

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti értékelő testületek és szakértői csoportok tagjaival, valamint az anonim szakértőkkel a Kormány által kijelölt szerv köt megbízási szerződést,

c) a b) pont szerinti esetben sem lehet eltérni a 25. § (5) bekezdése szerinti rendelkezésektől."

52. § A KFItv. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Központi Statisztikai Hivatal a tárgyév vonatkozásában, a tárgyévet követő év június 30. napjáig átadja a Kormány által kijelölt szerv részére a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatos elemi adatokat."

53. § A KFItv. 36. és 37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"36. § (1) A kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv kérelemre minősíti

a) a projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek, valamint

b) a projektcsoportot abból a szempontból, hogy a kérelmező által a projektcsoportba sorolt projektek

a 3. § szerinti kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.

(2) A projekt vagy projektcsoport minősítése (a továbbiakban együtt: minősítés) keretében hozott szakértői vélemény a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez használható fel.

(3) A kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a minősítés keretében hozott szakértői vélemény akkor használható fel, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt lehetővé teszi.

(4) A minősítés díjköteles.

37. § (1) A minősítés tárgya

a) az időtartamában pontosan meghatározott projekt vagy projektrész (a továbbiakban: projektminősítés), vagy

b) a projektcsoport.

(2) Projektminősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.

(3) A minősítés keretében hozott szakértői vélemény elkészítésének határideje 30 nap, amely egyszer 15 nappal meghosszabbítható. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlási felhívás teljesítésének ideje.

(4) A kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátásának segítése érdekében a Kormány által kijelölt szerv módszertani útmutatót készít, amelyet tájékoztatásul a honlapján közzétesz."

54. § A KFItv. 41. és 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"41. § A minősítés során a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint biztosítja az elektronikus ügyintézést.

42. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során - az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései alapján - szakértőként megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szervet.

(2) Más hatóság vagy bíróság általi kirendelés, továbbá harmadik személy megkeresése alapján a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményt ad a kirendelésben vagy a megkeresésben megjelölt tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítésével összefüggő kérdésben, ideértve a kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektben az alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységek arányát, valamint annak meghatározását is, hogy az adott tevékenységet az érintett személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv a feltett kérdések és benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást és nem tart helyszíni szemlét. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól, hatóságtól vagy harmadik személytől.

(4) Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásban a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a Kormány által kijelölt szerv nem rendelkezik, akkor a megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy közreműködését is igénybe veheti."

55. § A KFItv. 42/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az ELKH Titkárság feladatkörében véleményt nyilvánít a közfeladatához kapcsolódó kormányzati stratégiai tervdokumentumokról és véleményezési jogot gyakorol a közfeladatát, valamint a kutatóhelyeket érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során."

56. § (1) A KFItv. 42/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Irányító Testület kilenc főből áll."

(2) A KFItv. 42/C. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az Irányító Testület és az ELKH Titkárság vezetője az elnök (a továbbiakban: elnök), akit az MTA elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevez ki és vonja vissza kinevezését. Az Irányító Testület elnöke az "Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke" cím használatára jogosult.

(2b) Az Irányító Testület elnökön felüli nyolc tagjának kinevezésére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter az MTA elnökével közösen és az ELKH elnökének egyetértésével tesz javaslatot, azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra.

(2c) A javaslattétel során figyelemmel kell lenni arra, hogy a (2b) bekezdés szerinti nyolc főből legalább két fő a 42/A. § szerinti kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetői vagy munkavállalói közül kerüljön kiválasztásra.

(2d) Az Irányító Testület tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter nevezi ki és vonja vissza kinevezésüket. Az Irányító Testület tagjai tiszteletdíjra jogosultak."

(3) A KFItv. 42/C. § (3) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Irányító Testület)

"6. dönt az ELKH Titkárság, valamint a kutatóhelyek szervezeti és működési szabályairól;"

57. § A KFItv. 42/D. § (3) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Az elnök)

"h) meghatározza a főtitkári és a főtitkárhelyettesi munkakör betöltését szolgáló nyilvános pályázati felhívás tartalmát; a nyilvános pályázati eljárás eredményére tekintettel kinevezi a főtitkárt és a főtitkárhelyettest;

i) dönt az ELKH Titkárság szabályzatairól."

58. § A KFItv. 42/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42/E. § Az Irányító Testület és az elnök munkájuk segítése céljából testületeket hozhatnak létre, amelyek tagjai részére tiszteletdíj adható. A tiszteletdíjat a testületet létrehozó elnök vagy az Irányító Testület állapítja meg."

59. § (1) A KFItv. 42/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elnök, a főtitkár és főtitkárhelyettes, valamint az Irányító Testület tagjainak megbízatása legfeljebb hat évre szól. Az elnöki és főtitkári tisztségre ugyanaz a személy egy alkalommal, legfeljebb hat évre újraválasztható."

(2) A KFItv. 42/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ELKH Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerinti megbízatás öt évnél hosszabb időtartamra jön létre, akkor a határozott idejű munkaviszony tartamára vonatkozóan az Mt. 192. § (2) bekezdése nem alkalmazandó."

60. § (1) A KFItv. 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"f) a Magyar Formatervezési Tanács feladatainak, szervezetének és működésének részletes szabályait,"

(2) A KFItv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítéséért fizetendő díj mértékét és a megfizetés módjára vonatkozó részletes szabályokat."

61. § A KFItv. 16. alcíme a következő 47/B. §-sal egészül ki:

"47/B. § Az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Mód2.tv.) hatálybalépését megelőzően kinevezett ELKH Irányító Testületi tagok megbízatása - az elnök kivételével - a Mód2.tv. hatálybalépését követő 15. napon megszűnik."

62. § A KFItv. 16. alcíme a következő 47/C. §-sal egészül ki:

"47/C. § A Mód2.tv. hatálybalépését megelőzően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére irányuló kérelem alapján a Mód2.tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő minősítési eljárásokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala folytatja le."

63. § A KFItv.

1. 5. § (1) bekezdésében az "az Eötvös Loránd Kutatási" szövegrész helyébe az "a Magyar Kutatási" szöveg és az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

2. 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

3. 5. § (3) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

4. 10/A. § (2) bekezdésében az "az Eötvös Loránd Kutatási" szövegrész helyébe az "a Magyar Kutatási" szöveg és az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

5. 11. § (2) bekezdésében a "hazai és külföldi kutatási eredmények" szövegrész helyébe a "kutatási eredmények" szöveg,

6. 12. § (2) bekezdésében az "éves részletes programstratégiáját" szövegrészek helyébe az "éves programstratégiáját" szöveg,

7. 21. § (2) bekezdésében az "az adott program" szövegrész helyébe az "a programok" szöveg,

8. 22. § (2) bekezdésében az "az adott program" szövegrész helyébe az "a programok" szöveg,

9. 23. § (1) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv az általa kezelt hazai" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek az általuk kezelt" szöveg és a "működtet, ennek hiányában köteles" szövegrész helyébe a "működtetnek, ennek hiányában kötelesek" szöveg,

10. 23. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Kormány által kijelölt szerv az általa finanszírozott hazai közfinanszírozású" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek az NKFI Alapból finanszírozott" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,

11. 23. § (5) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,

12. 24. § (1) bekezdés h) pontjában a "tehetséggondozás," szövegrész helyébe a "tehetséggondozás, az élő és élettelen természettudomány területén történő pályaorientáció" szöveg,

13. 25. § (8) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg, az "anonim szakértők" szövegrész helyébe az "anonim szakértők vagy a (3) bekezdés alkalmazása esetében a szakértők" szöveg,

14. 26. § (1) bekezdésében az "a Kormány által kijelölt szerv által nyújtott" szövegrész helyébe az "az e törvény szerinti" szöveg,

15. 26. § (3) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv által" szövegrész helyébe az "E törvény szerinti közfinanszírozású támogatás biztosítása érdekében" szöveg,

16. 29. § (1) bekezdésében a "25. §-ban" szövegrész helyébe a "25. és a 27/A. §-ban" szöveg,

17. 29. § (2) bekezdésében az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,

18. 29/B. § (1) bekezdésében a "25. §-ban" szövegrész helyébe a "25. és a 27/A. §-ban" szöveg,

19. 29/C. §-ában az "A Kormány által kijelölt szerv" szövegrész helyébe az "Az NKFI Alap kezelését végző szervek" szöveg és a "kezeli" szövegrész helyébe a "kezelik" szöveg,

20. 34. § (4) bekezdésében az "ELKH-hoz" szövegrész helyébe az "MKH-hoz" szöveg,

21. VI/A. Fejezet címében az "AZ EÖTVÖS LORÁND KUTATÁSI" szövegrész helyébe az "A MAGYAR KUTATÁSI" szöveg,

22. 13/A. alcím címében az "Az Eötvös Loránd Kutatási" szövegrész helyébe az "A Magyar Kutatási" szöveg,

23. 42/A. §-ában az "ELKH" szövegrészek helyébe az "MKH" szöveg,

24. 13/B. alcím címében az "Az Eötvös Loránd Kutatási" szövegrész helyébe az "A Magyar Kutatási" szöveg,

25. 42/B. § (1) bekezdésében az "ELKH" szövegrészek helyébe az "MKH" szöveg,

26. 42/B. § (2) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

27. 42/B. § (3) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

28. 42/B. § (4) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

29. 42/B. § (5) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

30. 42/B. § (6) bekezdésében az "ELKH-val" szövegrész helyébe az "MKH-val" szöveg és az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

31. 42/B. § (7) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

32. 13/C. alcím címében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

33. 42/C. § (1) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

34. 42/C. § (2a) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg és az "az "Eötvös Loránd Kutatási" szövegrész helyébe az "a "Magyar Kutatási" szöveg,

35. 42/C. § (2b) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg

36. 42/C. § (3) bekezdés 2. pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

37. 42/C. § (3) bekezdés 4. pontjában a "kiadja" szövegrész helyébe az "elfogadja" szöveg,

38. 42/C. § (3) bekezdés 6. pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

39. 42/C. § (3) bekezdés 7. pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

40. 42/C. § (3) bekezdés 8. pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

41. 42/C. § (3) bekezdés 10. pontjában az "ELKH" szövegrészek helyébe az "MKH" szöveg,

42. 42/C. § (3) bekezdés 12. pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

43. 42/C. § (3) bekezdés 13. pontjában a "beszámolók koncepcióját" szövegrész helyébe a "beszámolót" szöveg,

44. 42/C. § (3) bekezdés 14a. pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

45. 42/D. § (2) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

46. 42/D. § (3) bekezdés a) pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

47. 42/D. § (3) bekezdés b) pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

48. 42/D. § (3) bekezdés c) pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

49. 42/D. § (3) bekezdés d) pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

50. 42/D. § (3) bekezdés i) pontjában az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

51. 42/G. § (1) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg,

52. 42/G. § (2) bekezdésében az "az "Eötvös Loránd Kutatási" szövegrész helyébe az "a "Magyar Kutatási" szöveg,

53. 42/I. § (3) bekezdésében az "ELKH" szövegrész helyébe az "MKH" szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti a KFItv.

a) 38-40. §-a,

b) 42/C. § (3) bekezdés 1. pontja,

c) 42/D. § (1) bekezdése,

d) 42/F. §-a,

e) 43. § (1) bekezdés e) pontja,

f) 43. § (2) bekezdése.

10. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

65. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósítása érdekében a közúton burkolatbontással járó munka a közút fejlesztését, felújítását, továbbá a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül is végezhető. Ezen munkálatok kérelemben megjelölt időszakban történő kivitelezéséhez a kezelői hozzájárulás nem tagadható meg, ha a kérelem az egyéb jogszabályban rögzített feltételeknek megfelel."

66. § A Budapest törvény

a) 13. § a) pontjában a "Dísz tér 1-2." szövegrész helyébe a "Dísz tér 1-2. és 15." szöveg,

b) 15. § b) pontjában az "örökségvédelmi szabályokat," szövegrész helyébe az "örökségvédelmi szabályokat, egyedi hatósági eljárási szabályokat," szöveg,

c) 18. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrészek helyébe a "(2) és (2a) bekezdésben" szöveg,

d) 20. § (2) bekezdés b) pontjában az "örökségvédelmi szabályokat," szövegrész helyébe az "örökségvédelmi szabályokat, egyedi hatósági eljárási szabályokat," szöveg

lép.

11. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

67. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdés szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel."

12. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

68. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása céljából a természetes személy társadalombiztosítási azonosító jelét is kezeli az oktatási nyilvántartásban."

69. § Az Onytv. 6/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az állami és magán felsőoktatási intézmények hatékony működéséhez, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok keret-megállapodásaihoz, az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival kötött közfeladat-finanszírozási szerződéshez szükséges adatszolgáltatás érdekében is üzemelteti az évente előállított DPR adatintegrációs modulját."

70. § Az Onytv. 7. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) A Felsőoktatási felvételi alrendszerből a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező, illetve felvett személyre vonatkozó, a jelentkező által a felvételi kérelemben megjelölt jelentkezési helyre vonatkozó, a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges valamennyi adat és dokumentum továbbítható."

71. § Az Onytv. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

72. § Az Onytv.

a) 6. § (5) bekezdés b) pontjában az "az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szövegrész helyébe az "az örökbefogadói díjnak, az ápolási díjnak, a gyermekek otthongondozási díjának, a gyermeknevelési támogatásnak és a gyermekgondozási díjnak" szöveg,

b) 6. § (5) bekezdés c) pontjában az "az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szövegrész helyébe az "az örökbefogadói díjnak, az ápolási díjnak, a gyermekek otthongondozási díjának, a gyermeknevelési támogatásnak és a gyermekgondozási díjnak" szöveg,

c) 6/B. § (1) bekezdésében a "tanuló és" szövegrész helyébe a "tanuló, valamint" szöveg,

d) 3. melléklet IV. Hallgatói személyi törzs részében a "2006. február 1-jén - kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel - vagy azután" szövegrész helyébe a "2006. február 1-jén vagy azután" szöveg

lép.

13. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása

73. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/G. §-sal egészül ki:

"3/G. § A KEKVA tv. 12. § (3) bekezdése szerinti felelős gazdálkodás keretei között az Alapítvány jogosult az e törvény alapján tulajdonába került társasági részesedéseket a kizárólagos tulajdonába vagy kizárólagos befolyása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonába adni, kizárólag az ilyen célból történő elidegenítés esetén a KEKVA tv. 12. § (4) bekezdése nem alkalmazható."

74. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/H. §-sal egészül ki:

"3/H. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló, a 4. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(2) A 4. mellékletben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat - az e §-ban foglaltak alapján - a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.

(4) Ha a 4. mellékletben szereplő ingatlan a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterület, akkor a tulajdonosi joggyakorló a tulajdonátruházási szerződés megkötését megelőzően gondoskodik az ingatlan-nyilvántartásban kivett területként történő átminősítése iránt."

75. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/I. §-sal egészül ki:

"3/I. § A 4. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal."

76. § A 2020. évi XXXVIII. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló, Győr belterület 3899/4, Vitnyéd belterület 0325/5 és 0325/8 helyrajzi számú állami tulajdonban álló ingatlanokat az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok elősegítése érdekében ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyetem tulajdonába kerülnek."

77. § A 2020. évi XXXVIII. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:

"4/B. § (1) A 4/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg az Egyetemmel.

(2) A 4/A. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

78. § A 2020. évi XXXVIII. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § A 3/G. §, a 3/H. §, a 4/A. §, az 1. melléklet 63-65. sora és a 4. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

79. § (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(2) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

(3) A 2020. évi XXXVIII. törvény 4. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

80. § A 2020. évi XXXVIII. törvény

a) 5. § (1) bekezdésében a "4. §" szövegrész helyébe a "4. § és 4/A. §" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a "4. §-ban" szövegrész helyébe a "4. §-ban és 4/A. §-ban" szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a "4. §" szövegrész helyébe a "4. § és 4/A. §" szöveg

lép.

14. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény módosítása

81. § A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi LXXII. törvény) 2. alcíme a következő 3/H. §-sal egészül ki:

"3/H. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében - Budapest 36781/0/A/3 helyrajzi számú, állami tulajdonban álló ingatlan az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok elősegítése érdekében alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(4) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel."

82. § A 2020. évi LXXII. törvény 2. alcíme a következő 3/I. §-sal egészül ki:

"3/I. § (1) A 3/H. § (1) bekezdése tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.

(2) 3/H. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

83. § A 2020. évi LXXII. törvény 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

84. § A 2020. évi LXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében a "3/F. §," szövegrész helyébe a "3/F. §, a 3/H. §," szöveg lép.

15. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény módosítása

85. § A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 2. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:

"2/B. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 1. mellékletében foglalt táblázat 5. sora szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonba adást 2023. július 31. napjáig kell teljesíteni."

86. § Az MKA tv. 2. alcíme a következő 2/C. §-sal egészül ki:

"2/C. § A 2/B. §-ban meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."

87. § Az MKA tv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

88. § Az MKA tv. 6. § (1) bekezdésében a "(3) bekezdése, a" szövegrész helyébe a "(3) bekezdése, a 2/B. §-a, a" szöveg lép.

16. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása

89. § A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIII. törvény) a következő 6/G. §-sal egészül ki:

"6/G. § (1) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel összhangban az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, 2. melléklet 95. sorában szereplő ingatlant az állam tulajdonszerzését követően ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, az Egyetem használatában levő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak, valamint vagyoni értékű jogok az Egyetem tulajdonába kerülnek."

90. § A 2021. évi XXIII. törvény a következő 6/H. §-sal egészül ki:

"6/H. § A 6/G. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

91. § A 2021. évi XXIII. törvény a következő 6/I. §-sal egészül ki:

"6/I. § (1) Az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, a 4. melléklet 2-8. sorában szereplő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, az Egyetem használatában levő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak, valamint vagyoni értékű jogok az Egyetem tulajdonába kerülnek."

92. § A 2021. évi XXIII. törvény a következő 6/J. §-sal egészül ki:

"6/J. § A 6/I. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

93. § (1) A 2021. évi XXIII. törvény 2. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(2) A 2021. évi XXIII. törvény 3. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

(3) A 2021. évi XXIII. törvény a 10. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

94. § A 2021. évi XXIII. törvény

a) 11. §-ában a "(7) bekezdése," szövegrész helyébe a "(7) bekezdése, a 6/A. §, a 6/B. §, a 6/G. §," szöveg és az "1-3. melléklet" szövegrész helyébe az "1-4. melléklet" szöveg,

b) 11. §-ában az "a 7. §" szövegrész helyébe az "a 6/I. §, a 7. §" szöveg,

c) 3. mellékletében foglalt táblázat B:3 mezőjében a "01392/16" szövegrész helyébe a "01392/33" szöveg

lép.

17. Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítása

95. § Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (8) bekezdésében a "cégjegyzékbe történő bejegyzését követő napon" szövegrész helyébe a "napján" szöveg lép.

18. Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvény módosítása

96. § Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvény 115. § (1) bekezdésének az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 6/B. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a "vagyonkezelésében, valamint a Komló 5909/1 helyrajzi számú ingatlanban lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak tulajdonjogát" szövegrész helyett a "vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak tulajdonjogát" szöveggel lép hatályba.

97. § Nem lép hatályba az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvény 113. § b) pontja.

19. Záró rendelkezések

98. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 10. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) A 43. §, a 46-52. §, az 55-61. §, a 63. § 5-19., 37. és 43. pontja, a 64. § b)-d) pontja, a 76. §, a 77. §, a 79. § (1) bekezdése, a 89. §, a 90. §, a 93. § (1) és (2) bekezdése, a 94. § a) és c) pontja, a 18. alcím, a 3., a 8. és a 9. melléklet 2023. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 38. § és a 41. § i) és m) pontja 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

(5) A 8. §, a 10. §, a 6. alcím, a 30. §, a 44. §, az 53. §, az 54. §, a 62. §, a 63. § 1-4., 20-36., 38-42. és 44-53. pontja, valamint a 64. § a), e) és f) pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) A 3-7. §, a 4. alcím, a 37. §, a 45. § és a 11. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 79. § (3) bekezdése, a 91. §, a 92. §, a 93. § (3) bekezdése, a 94. § b) pontja, az 5. melléklet és a 10. melléklet a felsorolt ingatlanok állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.

(8) A 79. § (3) bekezdése, a 91. §, a 92. §, a 93. § (3) bekezdése, a 94. § b) pontja, az 5. melléklet és a 10. melléklet hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

99. § (1) A 73. §, a 74. §, a 76. §, a 79. §, a 80. § b) pontja, a 81. §, a 83. §, a 85. §, a 87. §, a 89. §, a 91. §, a 93. §, a 94. § c) pontja, a 96. §, valamint a 3-10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 80. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3. pont 3.8. alpontja a következő c) ponttal egészül ki:

(A közcélú juttatások körében adómentes:

a köztársasági elnök által alapított)

"c) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32/A. §-a szerinti alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj- és támogatási program keretében, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás;"

2. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. Az Onytv. 5. melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

"14. ápolási díj folyósításának időtartamára vonatkozó adat,"

2. Az Onytv. 5. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

"15. gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartamára vonatkozó adat,"

3. Az Onytv. 5. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

"16. gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamára vonatkozó adat."

3. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 63-65. sorral egészül ki:

4. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

"4. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő ingatlanok

"

5. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. A 2020. évi XXXVIII. törvény 4. mellékletében foglalt táblázat a következő 3-42. sorral egészül ki:

6. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:

7. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:

8. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. A 2021. évi XXIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 95. sorral egészül ki:

9. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

1. A 2021. évi XXIII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 7. sorral egészül ki:

10. melléklet a 2023. évi XLI. törvényhez

"4. melléklet a 2021. évi XXIII. törvényhez

Az Egyetem részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

"