T/9720. számú törvényjavaslat indokolással - egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

2024. évi LXXXIX. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/C. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Hivatal vezeti az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartást, melynek adattartamát és működésének részletes szabályait a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(9) A Hivatal egyedi azonosító kódokat ad ki az elektromos töltőpontok üzemeltetői és a mobilitási szolgáltatók azonosítása érdekében.

(10) A nyilvános elektromos töltőpontok és az alternatív üzemanyag töltőpontok üzemeltetői vagy -a közöttük létrejött megállapodás esetén - e töltőpontok tulajdonosai ingyenes, korlátlan és megkülönböztetés-mentes hozzáférést biztosítanak azon statikus és dinamikus adatokhoz, amelyek az általuk üzemeltetett alternatív üzemanyag infrastruktúrára, illetve az általuk vagy alvállalkozóik által nyújtott, az e bekezdés szerinti infrastruktúrához szervesen kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkoznak. A 2023/1804/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott nemzeti hozzáférési pont kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos részletszabályokat a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg."

2. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőberendezés üzemeltetőjét. A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, az adatszolgáltatás alóli mentesülés szabályait a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg."

3. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

1. az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője által rendszeres adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelmények, és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat,

2. a 2023/1804/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott nemzeti hozzáférési pont kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos részletszabályokat,

3. az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartás adattartamát és működésének részletes szabályait."

4. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény "Záró rendelkezések" alcíme a következő 48/B. §-sal egészül ki:

"48/B. §

A 48. § (6) bekezdése az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül."

5. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 49. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül

ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

"k) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i 2023/1804/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet."

6. §

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32/A. § (1) bekezdésében a "Zrt.-vel," szövegrész helyébe a "Zrt.-vel" szöveg lép.

2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

7. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra. A megkeresés időtartama nem számít bele a bejelentés elfogadására vonatkozó, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a bejelentés megfelelőségéről szóló igazolás megküldésére meghatározott határidőbe."

8. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, a bányászati jogot átvevő a vételár megfizetését

a) a bányafelügyelet 6. § (2) bekezdése szerinti hozzájáruló határozatának véglegessé válását követő, vagy

b) ha az átruházásra vonatkozó szerződésben az a) pont szerinti időpontnál későbbi teljesítési határidő szerepel, a szerződés szerinti teljesítési határidőt követő

8 napon belül bankszámlakivonat megküldésével vagy más arra alkalmas módon igazolja a bányafelügyeletnek. Az átruházásra vonatkozó szerződésben csak a 6. § (2) bekezdése szerinti hozzájáruló határozat véglegessé válásának napját követő időpont köthető ki teljesítési határidőként érvényesen."

9. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem szükséges a koncessziós szerződéssel megállapított kutatási munkaprogram módosítása, ha a koncesszió jogosultja a kutatási munkaprogramban foglalt kutatási feladatokat meghaladó, többlet kutatási tevékenységet vállal a kutatási időszak hosszabbítása nélkül, és a bányafelügyelet a többlet kutatási feladatok végrehajtását a kutatási műszaki üzemi terv módosításával jóváhagyja. A bányafelügyelet határozatának véglegessé válásával a többlet kutatási feladatok automatikusan, a koncesszióba adó külön jóváhagyása nélkül a kutatási munkaprogram részévé válnak."

10. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a geotermikus védőidom kijelölési kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, környezetvédelmi, földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A kutatási terület visszaadását elfogadó határozat véglegessé válásának napján a kutatási engedély a visszaadott terület tekintetében megszűnik."

11. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/C. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A szerződés tartalmazza, különösen)

"f) a 41. § (7) bekezdése szerinti bányászati biztosíték nagyságát és szolgáltatásának módját."

12. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) Koncessziós szerződésben adományozott kutatási jog esetén a koncessziós társaság a kutatási terület tekintetében, az elvégzett kutatások alapján, időben eltérően több kutatási részzárójelentést is benyújthat. Több kutatási rész-zárójelentés benyújtása esetén is alkalmazni kell a (13) bekezdésben foglalt jogvesztő határidőt azzal, hogy legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított 5 hónapon belül a benyújtott rész-zárójelentéseknek a teljes kutatási területet le kell fedniük."

13. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A földtani kutatás legfeljebb 4 éves időszakra engedélyezhető. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási tevékenységet a földtani kutatási engedély véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg."

14. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben meghirdeti.

(8) Nem lehet a (6) bekezdés szerinti pályázaton meghirdetni az olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zárt területnek minősül. A bányatelket a bányászati jogot törlő határozat véglegessé válását követően a bányafelügyelet hivatalból törli a nyilvántartásból."

15. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a szüneteltetéssel érintett bányatelek haszonanyaga építőipari nyers- és alapanyagnak is minősül, a bányafelügyelet a szüneteltetési műszaki üzemi tervet azzal hagyja jóvá, hogy az építőipari nyers- és alapanyag tekintetében a kieső bányajáradék pótlására a (4) bekezdést kell alkalmazni, továbbá az (5) bekezdés alkalmazása tekintetében az (5) bekezdés b) pontja szerinti határidőt kell figyelembe venni."

16. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "A kitermelés szüneteltetése" alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

"30/A. §

(1) Ha a bányavállalkozó jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkezik, de a kitermelést a 49. § 53. pont b) alpontja szerint szünetelteti, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránt kérelmet nyújt be a bányafelügyelethez.

(2) A kérelem tartalmazza a kitermelési mennyiség növelésére vonatkozó műszaki megoldásokat, valamint azok alkalmazásának tervezett időtartamát. A bányavállalkozónak olyan műszaki megoldást kell kidolgoznia, amely a szüneteltetés befejezését követő egy éven belül biztosítja a (4) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség folyamatos biztosítását.

(3) A bányafelügyelet a szüneteltetési műszaki üzemi tervet egyéves időtartamra hagyja jóvá. A bányavállalkozó a szüneteltetési műszaki üzemi tervben a kitermelési mennyiség növelésére vonatkozó műszaki megoldásokat a szüneteltetés alatt is elvégezheti.

(4) A szüneteltetés egyéves időtartamának lejártát követően újabb szüneteltetési műszaki üzemi terv nem nyújtható be jóváhagyásra, a bányavállalkozó kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérelmezi a bányafelügyelettől. A jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervben a kitermelésre engedélyezett szénhidrogén éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint a szünetelést megelőző utolsó hatályos kitermelési műszaki üzemi terv alapján engedélyezett legnagyobb éves kitermelési mennyiség tízszerese.

(5) Ha a bányavállalkozó a (4) bekezdés szerinti kitermelési műszaki üzemi tervet nem nyújtja be jóváhagyásra a bányafelügyelethez vagy a (4) bekezdés szerinti mennyiséget nem teljesíti, a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli."

17. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányavállalkozó köteles a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatos, a bányabiztonsági szabályzatokban előírt térképeket (bányatérkép) elkészíteni és a változásokkal kiegészíteni, valamint a bányabiztonsági szabályzatokban meghatározott határidőben a bányafelügyeletnek megküldeni. A térképet akkor is meg kell küldeni a bányafelügyeletnek, ha a bányaműveléssel és a bányászati létesítményekkel kapcsolatban változás nem történt. Ebben az esetben ezt a tényt kell rögzíteni a térképen."

18. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3d) Ha a bányafelügyelet az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg ugyanazon bányászati jog vagy a bányászati jog alapján folytatott bányászati tevékenység tekintetében, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli. Jogsértésként nem kell figyelembe venni, ha a bányafelügyelet a jogsértést a bányajáradék bevallás vagy befizetés, a felügyeleti díj befizetés vagy az ásványvagyonban bekövetkezett változásra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettség hibás vagy hiányos teljesítése miatt állapítja meg."

19. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Elektronikusan tartja a kapcsolatot a bányafelügyelettel

a) a természetes személy bányavállalkozó,

b) a bányajáradék önbevallást benyújtó természetes személy,

c) a bányafelügyeletnek adatot szolgáltató természetes személy, és

d) a bányafelügyeleti eljárásokban a természetes személy kérelmező."

20. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"53. "Kitermelés szüneteltetése": a kitermelés szüneteltetésének minősül

a) ha a bányavállalkozó 12 hónapot meghaladóan nem folytat kitermelést, vagy

b) ha - szénhidrogén ásványi nyersanyagra megállapított bányatelek esetén - a bányavállalkozó a bányatelek megállapítását követő 15 év alatt nem termelte ki a bányatelek kitermelhető ásványvagyonának legalább 10 %-át, nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében legalább 5%-át, és az évente kitermelt szénhidrogén mennyisége egyik évben sem érte el

ba) földgáz esetében a 100.000 m3/év mennyiséget,

bb) kőolaj esetében az 500 t/év mennyiséget."

21. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)

"12. a geotermikus energia kutatására, a kutatási terület kialakítására és mértékére, a geotermikus energia kutatásának engedélyezésére, a kutatási engedély tartalmi követelményeire, a kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosítékra, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási blokkok számára, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződésre, a szerződés megszűnése esetén az új jogosult kijelölése iránti pályázatra, továbbá a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,"

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

22. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 50/K. §-sal egészül ki:

"50/K. §

(1) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.11.) megállapított 12. § (2a) és 22. § (13a) bekezdését a hatályba lépését követően megkötött koncessziós szerződésekre lehet alkalmazni.

(2) Ha a Módtv.11.-el megállapított 30/A. § hatályba lépésekor a 30/A. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetési ok már fennáll, a bányavállalkozó 2025. január 31. napjáig nyújtja be a szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránt kérelmet.

(3) E törvénynek a Módtv.11.-el megállapított 41. § (3d) bekezdést a hatályba lépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

23. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 21/A. § (4) bekezdésében az "egy" szövegrész helyébe a "két" szöveg,

b) 21/A. § (7) bekezdésében a "területek" szövegrész helyébe a "blokkok" szöveg,

c) 21/C. § (5) bekezdés e) pontjában a "rendelkezéseket." szövegrész helyébe a "rendelkezéseket és" szöveg,

d) 28/B. § (4) bekezdésében az "ellentétes vagy" szövegrész helyébe az "ellentétes, vagy" szöveg,

e) 30. § (3) bekezdésében a "szünetelést" szövegrész helyébe a "szüneteltetést" szöveg,

f) 32. § (1) bekezdésében a "bányászati létesítmény és a célvezeték," szövegrész helyébe a "bányászati létesítmény, a célvezeték és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezés," szöveg,

g) 32. § (3) bekezdésében a "vezeték" szövegrész helyébe az "a vezeték, a célvezeték és a bányászati létesítmény és a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezés" szöveg,

h) 32. § (4) bekezdésében az "A vezeték nyomvonalát" szövegrész helyébe az "A vezeték és a célvezeték nyomvonalát" szöveg és a "vezetéket úgy" szövegrész helyébe a "vezetéket és a célvezetéket úgy" szöveg,

i) 38. § (6) bekezdésében a "megtéríteni." szövegrész helyébe a "megtéríteni. A szolgalom az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt is gyakorolható." szöveg,

j) 38/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,

k) 49. § 4. pont nyitó szövegrészében a "kezelése, valamint" szövegrész helyébe a "kezelése, a meddőhányó hasznosítása, valamint" szöveg

lép.

24. §

Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

a) 21/C. § (5) bekezdés d) pontjában az "és" szövegrész,

b) 42. § (6) és (7) bekezdése.

3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

25. §

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) 4. § 38. pontjában a "bekezdésében" szövegrész helyébe a "bekezdés szerint" szöveg,

b) 106. § (1) bekezdésében a "köteles fizetni" szövegrész helyébe a "fizet" szöveg,

c) 110. § (6a) bekezdésében az "illetőleg mások" szövegrész helyébe a "továbbá mások" szöveg és az "illetőleg az arra" szövegrész helyébe a "valamint arra" szöveg,

d) 110. § (7) bekezdés 3. pontjában az "eljárás szabályait" szövegrész helyébe az "eljárás kiegészítő szabályait" szöveg

lép.

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

26. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

a) 20. § (1) bekezdésében a "(használója) köteles" szövegrész helyébe a "vagy mindenkori birtokosa köteles" szöveg,

b) 24. § (5) bekezdésében az "azt a" szövegrész helyébe az "a parti sávot vagy a védősávot a" szöveg

lép.

5. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

27. §

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a meglevő távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére úgy kerül sor, hogy a létesítmény vagy a tevékenység másik engedélyes számára nem kerül átadásra, a tervezett megszüntetés előtt legalább egy évvel az engedélyes engedélyt kér a megszüntetésre a Hivataltól az érintett önkormányzat egyidejű értesítésével. A megszüntetésre kiadott engedély az abban meghatározott időpontig, de legfeljebb 3 évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg."

28. §

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény

a) 21. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "megtéríteni" szövegrész helyébe a "megtérítenie" szöveg,

b) 23. § (1) bekezdésében az "indokolja" szövegrész helyébe a "szükségessé teszi" szöveg,

c) 24. §-ában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

d) 25. §-ában a "bejegyzését" szövegrész helyébe a "bejegyeztetését" szöveg,

e) 28. § (1) bekezdésében a "lehet" szövegrész helyébe a "lehetséges" szöveg,

f) 29. § (1) bekezdésében a "bejegyzését" szövegrész helyébe a "bejegyeztetését" szöveg,

g) 41. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "rendeletében foglaltak" szövegrész helyébe a "rendeletében vagy a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendeletben foglaltak" szöveg,

h) 41. § (1) bekezdés a) pontjában a "tüzelőanyag-hiány miatt" szövegrész helyébe a "tüzelőanyag-hiány vagy földgázellátási válsághelyzet miatt" szöveg,

i) 58. § (3) bekezdésében a "meglévő" szövegrész helyébe a "fennálló" szöveg

lép.

6. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása

29. §

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 4/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kijelölt végső menedékes földgázkereskedő

a) a határozat közlésének időpontjától a kijelölés időpontjáig felhasznált biztonsági készlet mennyiségének ellenértékét a Szövetség részére, valamint

b) a szállítással és kitárolással kapcsolatos költségeket a rendszerüzemeltetők részére

köteles megfizetni a kijelölés időpontjától számított 90 napon belül a rendszerüzemeltetők által kiállított jegyzőkönyvek alapján."

7. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

30. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"23a. Határozott idejű, fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés: a villamosenergiakereskedő és a felhasználó között egy meghatározott időszakra vonatkozóan létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amelyben a lényeges szerződéses feltételek - az árat is ideértve - a szerződés időtartama alatt a felek által egyoldalúan nem változtathatók, miközben az ár tartalmazhat rugalmas árelemet is, így különösen csúcsidőszaki és völgyidőszaki ártípusokat;"

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"24a. Háztartási méretű kiserőmű nem elszámolási célú termelési és üzemeltetési adatai: a háztartási méretű kiserőmű invertere által előállított minden olyan adat, ami nem, vagy nem kizárólag az aktív felhasználóval történő elszámolást szolgálja, így különösen

a) a háztartási méretű kiserőmű termelési teljesítménye (kVA),

b) a háztartási méretű kiserőmű által termelt villamos energia mennyisége (kWh),

c) a termelt villamos energia mennyiségből a felhasználási helyen saját célra felhasznált energia mennyisége (kWh),

d) a feszültség- és áramerősség értékei fázisonként,

e) a teljesítmény tényező, valamint

f) az inverter azonosító adatai;"

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 27b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"27b. Kapcsolódási pont: a magán-, termelői és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket üzemeltető és a vételező, erőmű vagy felhasználó közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként megjelölnek, továbbá a magánvezeték azon pontja, amelyhez a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználói berendezés vagy a termelői vezeték kapcsolódik;"

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 45c. és 45d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"45c. Megújulóenergia-adásvételi megállapodás: olyan szerződés, amely alapján egy természetes vagy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló energiaforrásból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;

45d. Megújuló energiapiaci szereplők közötti adásvétel: megújuló energiaforrásból előállított energia piaci szereplők közötti adásvétele olyan szerződés keretében, mely előre meghatározott feltételekkel szabályozza az ügylet automatizált teljesítését és kiegyenlítését közvetlenül a piaci szereplők között, illetve valamely hitelesített harmadik félen keresztül. A megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelemhez való jog nem érinti az érintett feleket végső fogyasztóként, termelőként, villamosenergia-kereskedőként vagy aggregátorként megillető jogokat, sem a rájuk e minőségükben háruló kötelezettségeket;"

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 46a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"46a. Almérlegkör: legalább két elszámolási pontból álló elszámolási szerveződés, amely egy mérlegkörön belül működik;"

(6) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 52b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"52b. Rugalmas hálózati csatlakozási szerződés: olyan korlátozott csatlakozási kapacitásról vagy korlátozott üzemeléssel biztosított csatlakozásról szóló megállapodás, amely esetében a rendszerhasználó pénzügyi ellentételezés nélkül vállalja a hálózati csatlakozási szerződésben előre rögzített feltételek szerint betáplálásának, vagy vételezésének korlátozását;"

(7) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 69b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"69b. Megosztási hozzárendelés: a megosztott energiamennyiségnek a megosztásban részt vevő elszámolási pontokhoz történő hozzárendelése negyedórás adatok alapján;"

31. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia vonatkozásában a Hivatal a származási garanciát az egyetemes szolgáltató részére jegyzi be. A származási garanciát az egyetemes szolgáltató értékesíti, az értékesítésre vonatkozó szabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Az egyetemes szolgáltató a származási garancia értékesítéséből származó bevételt és az értékesítéshez szükséges ráfordításait a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 6/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A nem egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű esetében a Hivatal a származási garanciát a háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételére jogszabály vagy szerződés alapján köteles villamosenergia-kereskedő részére jegyzi be. A nem egyetemes szolgáltatásban vételező háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó a Hivatalhoz címzett írásbeli kérelmében kérheti, hogy a Hivatal a származási garanciát saját vagy harmadik személy számára jegyezze be vagy mellőzze a származási garancia kiállítását. A villamosenergia-kereskedő a származási garancia piaci árat tükröző ellenértékét az üzletszabályzatban meghatározottak szerint fizeti ki a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője részére."

32. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény "Termelés" alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:

"6/B. §

(1) A Hivatal a villamos energia eredetét igazoló származási garanciáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban Szgr.) meghatározott feltételek szerinti számlaszerződés (a továbbiakban: számlaszerződés) alapján biztosítja a számlarendszerhez történő hozzáférést.

(2) Az egyes származási garancia műveletekre, a végrehajtásukra, valamint az erőmű és a villamosenergia-tároló minősítésére és regisztrálására vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. határozza meg.

(3) A Hivatal az ügyek érdemében hozott döntéssel egyidejűleg intézkedik a regisztrációnak és a származási garancia műveletnek a számlarendszerben történő végrehajtása érdekében.

(4) A számlaszerződés határozatlan időre szóló szerződés. A számlaszerződésre vonatkozó részletes szabályokat az Szgr. állapítja meg.

(5) A Hivatal a számlarendszerben rögzített adatokat a keletkezésüktől számított 10 évig megőrzi. A Hivatal az elektronikus tárolás és kezelés során tudomására jutott személyes adatokat a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig az esetlegesen felmerülő vitás kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében megőrzi."

33. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 16. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban)

"n) az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása - a csatlakozás földrajzi elhelyezkedését, a csatlakozási díj hozzávetőleges mértékét, a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét is ideértve -, beleértve az erőművi hálózati hozzáférés érdekében átviteli hálózaton kiadható csatlakozási kapacitás mértékének a meghatározását is,"

34. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az aggregátor, az energiaközösség, és az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bármely mérlegkörhöz, vagy almérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört és az almérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 21. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Azonos mérlegkörhöz vagy almérlegkörhöz tartozó, távlehívható fogyasztásmérővel rendelkező elszámolási pontok vonatkozásában almérlegkör kialakítását az almérlegkör-felelős kezdeményezheti a mérlegkör-felelősnél vagy a befogadó almérlegkör-felelősnél.

(4b) Ha a mérlegkörön belül almérlegkör működik, akkor az almérlegkört a mérlegkör-felelős irányába az almérlegkör-felelős képviseli, és az almérlegkör tagjainak kiegyenlítési költségeit az almérlegkör-felelős a mérlegkör-felelőssel vagy befogadó almérlegkör-felelőssel számolja el. A mérlegkör-felelős és az almérlegkör felelős között létrejött mérlegköri tagsági szerződés tartalmazza a közöttük létrejövő jogviszony részletes szabályait."

35. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek)

"e) olyan adat- és információcsere-folyamatokat működtetni, amelyek biztosítják, hogy a rendszerszintű, a rugalmassági és a kereskedelmi szolgáltatások tervezéséhez, beszerzéséhez és elszámolásához szükséges adatok az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és gyakorisággal az átviteli rendszerirányító, az érintett elosztó, az energetikai adatszolgáltató platform működtetője és a szolgáltatást nyújtó piaci szereplő részére rendelkezésre álljanak."

36. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra

a) a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel,

b) a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás tekintetében

ba) az igénybejelentő a Vet. 35/A. § szerinti eljárásban eredménytelen pályázata esetén, vagy

bb) a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára tekintettel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és az üzemi és elosztói szabályzatokban foglalt eljárásrend szerint

tagadhatja meg."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A hálózati engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról a (3) bekezdésben meghatározottakkal együtt, legkésőbb a rendszerhasználói igénybejelentést követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a rendszerhasználót. A hálózati engedélyes a nagy- vagy középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás esetén az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megengedhetőségéről vagy annak megtagadásáról az üzemi és elosztói szabályzatban foglalt határidő szerint írásban tájékoztatja a rendszerhasználót."

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg az erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

a) kizárólag a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy

b) az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat fejlesztés járulékos költségei miatt."

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 10 napon belül nyilatkozik az igénybejelentőnek és üzembe helyezi a hálózati csatlakozást, ha a csatlakozás igénybevételéhez nem szükséges további, a hálózati engedélyesek által megvalósításra kerülő, a Hivatal Elnökének rendelete szerinti közvetett csatlakozási beruházás. Ha a hálózati engedélyes a fenti határidőben nem nyilatkozik az igénybejelentőnek, úgy az üzembe helyezést később nem tagadhatja meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 10 napon belül bírálja el és értesíti a döntéséről a kérelmezőt. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes."

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (8) bekezdésben foglaltakat a nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezésre irányuló beruházás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentés és a nyilatkozattétel érdekében 30 napon belül kell a hálózati engedélyesnek intézkednie."

37. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 31. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen)

"i) az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása - a csatlakozási földrajzi elhelyezkedését, a csatlakozási díj hozzávetőleges mértékét, a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét is ideértve -, beleértve az erőművi hálózati hozzáférés érdekében az elosztó hálózaton kiadható csatlakozási kapacitás mértékének meghatározását is és"

38. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. Címe a következő 33/E. §-sal egészül ki:

"33/E. §

(1) A 132 kV-nál kisebb feszültségű elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték belterületen kizárólag földkábellel létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak

a) a szabadvezetékes elosztó hálózati vagy közvilágítási elosztó hálózati vezeték

aa) egyes szakaszainak más nyomvonalra történő áthelyezésére,

ab) átalakítására,

ac) felújítására, vagy

ad) a 124. § (6) bekezdése szerinti fejlesztésére,

b) kisfeszültségű elosztó hálózati vagy közvilágítási elosztó hálózati vezeték meghosszabbítására,

c) meglévő kisfeszültségű szabadvezetékes elosztó hálózathoz történő csatlakozás érdekében létesítendő csatlakozóvezetékekre,

d) meglévő csatlakozó vezeték ismételt üzembe helyezésére, valamint

e) meglévő középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton oszloptranszformátor-állomás elhelyezésére.

(3) Az (1) bekezdés szerint a földkábellel létesített elosztó hálózati és közvilágítási elosztó hálózati vezeték létesítésének költségét - a 146/A. § alkalmazása mellett, a 119. §-ban foglaltak kivételével - az elosztó viseli.

(4) A (2) bekezdés szerinti felújítást az Szt., az átalakítást az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet rendelkezései szerint kell értelmezni."

39. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény "Közvilágítás" alcíme a következő 34/D. §-sal egészül ki:

"34/D. §

(1) Az elosztó és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy, valamint a közvilágítási berendezés tulajdonosa együttműködnek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett közvilágítási berendezésnek a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy által korszerűsítés céljából kezdeményezett cseréje esetén.

(2) Az elosztó és a közvilágítási berendezés tulajdonosa az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett, saját tulajdonú közvilágítási berendezés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerinti számított nyilvántartási értékét a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy kérésére megadja. Ha a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy a megadott értéket vitatja, akkor az elosztó vagy a közvilágítási berendezés tulajdonosa a Tao tv. szerinti számított nyilvántartási értéket könyvvizsgálói hitelesítéssel alátámasztva adja meg.

(3) Az elosztó és a közvilágítási berendezés tulajdonosa - a közvilágításra kötelezett önkormányzat - a cserélni tervezett berendezést a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben elhelyezett közvilágítási berendezésnek a korszerűsítés céljából kezdeményezett cseréje esetén a (2) bekezdés szerinti értéken adja át.

(4) A közvilágítási berendezések átruházása vagy cseréje esetén a közvilágításra kötelezett és az elosztó együttműködésének és a vagyon nyilvántartásának és elszámolásának szabályaira vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

40. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 35. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal - a villamosenergia-tároló kivételével - legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű erőmű csatlakoztatható."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A hálózati engedélyesek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az üzemi szabályzatban és elosztói szabályzatban meghatározottak szerint biztosíthatják a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét."

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 35. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A nagy- vagy középfeszültségű hálózatra csatlakozni kívánó termelők részére kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az üzemi és elosztói szabályzatok határozzák meg."

41. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény IV. Fejezete a 35/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"A betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés szabályai"

42. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. §

(1) A nagy- és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás - a 80/A. § szerinti villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőművek és a villamosműhöz betáplálási teljesítmény nélkül csatlakozó erőművek kivételével - a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint legfeljebb huszonnégy havonta meghirdetett pályázat alapján történik. A termelő a pályázati eljárás eredménye szerint köteles a hálózati hozzáférést igénybe venni.

(2) A miniszter - a feladatkörében érintett miniszterek bevonásával - a Magyarország 2018/1999/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet alapján elfogadott nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célkitűzésekkel is összhangban, figyelembe véve

a) a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát és biztonságos működését, valamint műszaki korlátozottságát,

b) a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat,

c) a településrendezési tervezést, a tájképi és településképi szempontokat,

d) a meglévő és a tervezett villamos energia fogyasztói igényeket, az iparfejlesztési stratégiát,

e) a munkahelyteremtés és a társadalmi elfogadottság szempontjait,

f) a hálózati engedélyesek által a villamos energia belső piacáról szóló 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (4a) bekezdése és a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikk (3) bekezdés szerint közzé tett adatokat; valamint

g) a 119/F. §-ban meghatározott eljárás eredményét

meghatározza az (1) bekezdés szerinti pályázatban kiírható szabad kapacitások mértékét és a csatlakozás legkorábbi időpontját hálózati csomópontonként és technológiánként lebontva.

(3) A Hivatal a hálózati engedélyesek bevonásával a miniszter (2) bekezdés szerinti feladatának végrehajtásához elemzést végez a Magyarország 2018/1999/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet alapján elfogadott nemzeti energia- és klímatervében meghatározott célszámok alapján a kiírható szabad kapacitás mértékéről, figyelembe véve a rendszerszabályozási feltételeket. A hálózati engedélyesek együttműködnek a Hivatallal az elemzés elvégzésében, mely közös munka eredményeként meghatározásra kerülnek a szabad kapacitások feszültségszintenként, járásonként hálózati csomópont szintű bontásban.

(4) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal a miniszter felkérésére írja ki és folytatja le. A Hivatal a pályázati felhívást a honlapján is közzéteszi."

43. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény "A közös termelői vezeték használata" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A termelői vezeték és csatlakozási pont közös használata"

44. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 39/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39/G. §

(1) Ha a termelői vezetékre több olyan erőmű - ide nem értve a háztartási méretű kiserőművet-, vagy több villamosenergia-tároló csatlakozik, amelyeknek nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy a tulajdonosa, az erőművek vagy villamosenergia-tárolók a termelői vezeték és csatlakozási pont használatára vonatkozóan megállapodást kötnek.

(2) A termelői vezeték és csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan megállapodást a felek a megállapodás megküldésével a Hivatalnak bejelentik.

(3) A termelői vezeték használatára vonatkozóan megállapodás minimális tartalmi elemeit a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg."

45. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény "A termelői vezeték és csatlakozási pont közös használata" alcíme a következő 39/I. §-sal egészül ki:

"39/I. §

(1) A Hivatal a termelői vezeték üzemeltetőiről nyilvántartást vezet, amely - jogi személyek azonosító adatai kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az adott jogi személy a nyilvántartásba történő bejegyzés napjától minősül termelői vezeték üzemeltetőnek.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a termelői vezeték üzemeltetője

a) statisztikai azonosítóját, ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozik,

b) cégjegyzékszámát, ha a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,

c) egyéb nyilvántartási számát az a) és b) pontban felsorolt adatok hiányában,

d) székhelyét, valamint

e) vezető tisztségviselőjének

ea) természetes személyazonosító adatait,

eb) állampolgárságát és

ec) lakóhelyét.

(3) A nyilvántartásba bejegyzett termelői vezeték üzemeltető azonosításához a Hivatal kezeli a (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4) A Hivatal a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papíralapú vagy elektronikus másolattal szolgáltat adatot. A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig kezeli."

46. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 45. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A felhasználó kérésére a több mint kétszázezer felhasználót helyet ellátó villamosenergiakereskedő a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - az egyetemes szolgáltatót ide nem értve -legalább egy év határozott idejű fix árat tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tesz.

(4) A (3) bekezdés szerinti villamosenergia-vásárlási szerződés tartalmára vonatkozóan a 62. § (1a) bekezdés irányadó azzal, hogy a szerződéses ár esetén meg kell jelölni, hogy az fix, vagy rugalmas, és rugalmas árelem alkalmazása esetén tartalmaznia kell az ár megállapításához szükséges képletet vagy módszertant."

47. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő fejezettel egészül ki:

" VI/A. Fejezet

HÁZTARTÁSI MÉRETŰ KISERŐMŰVEK NEM ELSZÁMOLÁSI CÉLÚ ADATAI KEZELÉSE

45/A. §

A 155. § (10) bekezdésében meghatározott célok érdekében az energetikai adatszolgáltató platformot kormányrendeletben kijelölt működtető engedélyes szabályzatában meghatározott módon gondoskodik a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatainak kezeléséről a Hivatal által kiadott engedély alapján."

48. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. §

Az egyetemes szolgáltatót e törvény és a Vhr. szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó a Vhr.-ben meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az 50. § (3) bekezdése szerinti olyan felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltató szolgáltatási területén elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást."

49. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 57. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az (1), (2) vagy (4a) bekezdés szerinti eljárás hatálya alá tartozó panasz esetén a villamosenergia-kereskedő a felhasználóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződését a panaszeljárás lezárásáig a panaszeljárással érintett szerződésszegés miatt egyoldalúan nem szüntetheti meg."

50. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 58. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A termelői vezetékkel a 39/G. §-ban meghatározottak szerint csatlakozó erőmű esetében az érintett csatlakozási pont tekintetében megkötött hálózati csatlakozási szerződést a felek a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki és gazdasági feltételeknek megfelelően módosítják."

51. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által a csatlakozási ponton igénybe vehető csatlakozási teljesítmény igénybevételére megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)

a) a b) és d) pont szerinti kivétellel,

aa) felhasználó esetében a felhasználási hellyel együtt ruházható át,

ab) termelő esetében az erőművel együtt a telephely változatlansága mellett ruházható át, kivéve a csatlakozási teljesítmény 39/G. § szerinti közös igénybevételét,

b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható,

c) a (4) és (6) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre, vagy

d) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti nyilvános töltőberendezés ellátását biztosító csatlakozási pont esetében a nyilvános töltőberendezés további üzemeltetése céljából az új töltőberendezés üzemeltetőre átruházható."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Ha a termelő villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át. E bekezdés alkalmazása szempontjából a tevékenység megszüntetésének napja.

a) a kiserőművi összevont, vagy a termelői működési engedély érvényességi idejének utolsó napját követő első nap,

b) a 74. § (1) bekezdés b) pont szerinti, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedélyben meghatározott időpont,

c) ha a legalább 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű a csatlakozási pontján egybefüggő 24 hónapig nem táplál be villamos energiát, vagy ellátási szabályzat szerinti kiegyenlítő szabályozásban való részvétel esetén egybefüggő 24 hónapig nem nyújt kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást, ezen időtartamok elteltét követő naptári hónap első napja, vagy

d) ha a 0,5 MW-ot el nem érő névleges teljesítőképességű kiserőmű - a háztartási méretű kiserőmű kivételével - a csatlakozási pontján egybefüggő 24 hónapig nem táplál be villamos energiát, ezen időtartam elteltét követő naptári hónap első napja.

(5) Ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződésben rögzített teljesítményt, a hálózati csatlakozási szerződésben rögzített üzembe helyezési időpontot követő két éven belül nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az igénybe nem vett teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át.

(6) Ha a felhasználó vagy a termelő

a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított két évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy

b) rendszerhasználati díj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított két évig nem rendezi a tartozását,

a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre száll át."

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A hálózati engedélyes - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor jogosult a felhasználóval a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha ahhoz a felhasználó hozzájárult. Ha a felhasználó elektronikus úton, a hálózati engedélyes által biztosított informatikai felületen vagy elektronikus levélben lép kapcsolatba a hálózati engedélyessel, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a kapcsolatfelvétel során tett nyilatkozata vagy tanúsított magatartása ezzel ellentétes szándékot nem fejez ki. Ha a felhasználó az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."

52. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 61. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A villamosenergia-kereskedő a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás körében a 45. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott villamosenergia-vásárlási szerződéssel kapcsolatban tájékoztatja a felhasználót

a) az adott szerződésre vonatkozó költségekről és kockázatokról,

b) az adott szerződéssel kapcsolatban azonosítható előnyökről, valamint

c) arról, ha valamely villamosenergia-vásárlási szerződés megkötéséhez meghatározott fogyasztásmérő berendezés felszerelése szükséges."

53. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja."

54. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 66/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az energiaközösség egyesület, szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy az energiaközösség vagy annak tagjai villamosenergia-termelés, -tárolás, -fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, energiahatékonysági szolgáltatás nyújtása, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 66/B. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A társasházi energiaközösség a társasházakról szóló törvény szerinti társasházban - ide értve a lakásszövetkezetekről szóló törvény szerinti lakásszövetkezetet is - lévő, legalább két lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban együtt: lakás) tulajdonosának (a továbbiakban: tag vagy tagok) írásbeli megállapodásán alapuló együttműködése. A társasházi energiaközösség célja, hogy

a) a tagok mint aktív felhasználók a társasház közcélú hálózati csatlakozási pontja mögött, a társasház összekötő berendezéséhez kapcsolódóan háztartási méretű kiserőművet létesítsenek és üzemeltessenek, és

b) a háztartási méretű kiserőmű által termelt villamos energiát a társasházi energiaközösség elsődlegesen a társasház közös fogyasztására, valamint a társasházi energiaközösség tagjának fogyasztására használja fel.

(8) A társasházi energiaközösség nem önálló jogalany, nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti energiaközösségnek és nem kell alkalmazni rá a 66/C. §-t.

(9) A lakás tulajdonosának írásbeli hozzájárulása esetén a lakás bérlője is a társasházi energiaközösség tagjává válhat. A tagok a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, üzemeltetésére és az üzemeltetésből származó hasznok és terhek megosztására vonatkozóan megállapodást kötnek. A tagok a megállapodásban döntenek az elszámolási modell alkalmazását illetően arról, hogy

a) a háztartási méretű kiserőmű által termelt az összekötő berendezésre feltáplált és a társasház közcélú csatlakozási pontja mögött felhasznált villamos energia után a társasház forgalomarányos, diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítésben részesüljön, vagy

b) a tagok elszámolása a megosztási megállapodásban foglaltak alapján történő megosztási hozzárendelést követően előállt korrigált idősoros mérési adatok alapján történjen.

(10) A társasházi energiaközösség a (9) bekezdés szerinti megállapodás

a) megkötéséről a megállapodás megküldésével az igénybejelentés benyújtásával egyidejűleg,

b) módosítása esetén a módosítás elfogadását követő 5 munkanapon belül,

c) megszűnése esetén a megszűnés napját követő 5 munkanapon belül

tájékoztatja az elosztó hálózati engedélyest és a társasházi energiaközösség tagjait ellátó villamosenergia-kereskedőt. A tájékoztatás elmulasztásából fakadó esetleges károkért a társasházi energiaközösség tagjai viselik a felelősséget.

(11) A társasházi energiaközösségekre vonatkozó részletszabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg."

55. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:)

"k) az energetikai adatszolgáltató platform működtetése, valamint"

56. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Az energetikai adatszolgáltató platform működtetésére vonatkozó engedély

90/D. §

(1) A 45/A. §-ban foglalt célok elérését az energetikai adatszolgáltató platform támogatja a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatai kezelésével.

(2) Az energetikai adatszolgáltató platform működtetése engedélyköteles tevékenység.

(3) Az energetikai adatszolgáltató platform Magyarország teljes területén történő működtetésére vonatkozó engedélyt a Hivatal kormányrendeletben kijelölt működtető részére adhatja ki.

(4) Az energetikai adatszolgáltató platform működésére vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(5) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyesnek meg kell felelnie a XII. fejezetben meghatározott szétválasztási szabályoknak, amely az energetikai adatszolgáltató platform működésére vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele.

(6) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető társaság átalakulásához, megszüntetéséhez, az energetikai adatszolgáltató platform működtetését érintő vagyonelemeinek megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez, elidegenítéséhez a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(7) Az energetikai adatszolgáltató platformot működtető engedélyes az általános biztonsági, minőségi, műszaki, informatikai és adatvédelmi előírásainak szabályozására köteles szabályzatot készíteni, amelyet a Hivatal hagy jóvá.

(8) Az energetikai adatszolgáltató platform működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjének kijelöléséről és a működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet tartalmazza."

57. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal az engedélyes - az e törvény 39/G. §, 66/B. § és 66/D. §-ban meghatározott piaci szereplőket is ideértve - törvényben, kormányrendeletben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az ACER kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

a) a jogkövetkezményekre való utalással - megfelelő határidő tűzésével - írásban felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,

b) a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel,

c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, a nyilvántartásba vett piaci szereplőt a nyilvántartásból törölheti, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,

d) visszavonja az engedélyt, ha

da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok a Hivatal által meghatározott megfelelő határidőn belül nem állíthatók helyre,

dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

de) a kiserőmű kivitelezése az engedélyben meghatározott, de legkésőbb a Hivatal által meghosszabbított kivitelezési határidőn belül nem történt meg, vagy a kivitelezést követő három éven belül a kiserőmű üzembe helyezésére nem került sor,

df) az engedélyes a kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatálya meghosszabbítására vonatkozó kérelmet az engedély lejárta előtt legalább 180 nappal korábban nem nyújtja be,

e) a piaci szereplőt a nyilvántartásból törli, ha

ea) a piaci szereplő a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni,

eb) a termelői vezeték üzemeltetője a termelői vezetéket az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

ec) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azok a Hivatal által meghatározott határidőn belül nem állíthatók helyre,

ed) a nyilvántartásba vételt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg."

58. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény "Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység engedély, vagy nyilvántartásba vétel nélküli végzése"

59. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. §

Az e törvény szerint

a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy

b) a piaci szereplő által a nyilvántartásba vétel köteles tevékenységnek a nyilvántartásba vétel nélküli végzése

esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja."

60. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény az "Általános szabályok" alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

"XIII/A. Fejezet

A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK"

61. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Általános szabályok

109. §

(1) A Hivatal a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT) és az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2024. április 11-i (EU) 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT módosítása) foglaltak szerint, a nagykereskedelmi energiapiacok felügyeletével kapcsolatos hatáskörében

a) nyomon követi a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmét,

b) vizsgálja a nagykereskedelmi energiapiacon végrehajtott cselekményeket,

c) az a) és b) ponthoz kapcsolódóan hatósági ellenőrzést végez,

d) jogszabálysértés gyanúja esetén lefolytatja az e fejezet szerinti piacintegritási eljárást vagy megfelelési eljárást és jogszabálysértés esetén jogkövetkezményt alkalmaz,

e) nyilvántartásba veszi a REMIT és REMIT módosítása szerinti piaci szereplőket, és

f) együttműködik az ACER által indított vizsgálatokban.

(2) A Hivatal a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmének nyomon követését az ACER által a REMIT és REMIT módosítása, illetve a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok alapján összegyűjtött és a Hivatal számára elérhetővé tett információk, a Hivatal számára jogszabály alapján teljesített rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, továbbá egyéb nyilvános információk elemzésével teljesíti.

(3) A Hivatal piacintegritási eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3., illetve 5. cikke szerinti tilalom megszegését, valamint a REMIT 4. cikk szerinti kötelezettség teljesítését.

(4) A Hivatal megfelelési eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3. cikk (4) bekezdés b) pontja, 4. cikk (2) bekezdése, 5a. cikk (1)-(2) bekezdése, 5a. cikk (3) bekezdése , 7c. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (1)-(5) bekezdése, 9. cikk (1), (4) és (5) bekezdése, 15. cikke, valamint a 114/B. § szerinti kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha a Hivatal azonos ügyfél kapcsán a REMIT adott rendelkezésével összefüggésben több jogsértés gyanúját észleli, azokat egy eljárásban bírálja el.

109/A. §

(1) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, a REMIT, a REMIT módosítása, valamint a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az ACER által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni, figyelembe véve az ACER által kiadott nem kötelező érvényű útmutatásokat is.

(2) A Hivatalnak a piacintegritási-, illetve megfelelési eljárásban foglalt, REMIT-ben előírt kötelezettségek érvényesítése vagy vizsgálata, a hatósági ellenőrzés, a piaci szereplő REMIT és REMIT módosítása szerinti nyilvántartásba vétele, a külföldről érkező megkeresés (a továbbiakban: külföldi megkeresés) teljesítése, továbbá az e fejezet szerinti egyéb feladatainak ellátása során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény és az Ákr. rendelkezéseit az e fejezetben foglalt, REMIT-ből következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni."

62. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a 109/B. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Különös eljárási szabályok"

63. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 109/B-109/H. §-sal egészül ki:

"109/B. §

(1) A piacintegritási eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az a személy, akire nézve a Hivatal jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg a piacintegritási eljárásban, akivel szemben a piacintegritási eljárást a Hivatal megindította, aki a nyilvántartásba vételét a REMIT és a REMIT módosítás módosítása alapján a Hivatalnál kezdeményezi, vagy akire a külföldi megkeresés vonatkozik. Ha a Hivatal nem természetes személlyel szemben indította meg a piacintegritási eljárást, a piacintegritási eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül a nem természetes személy ügyfél jogsértéssel érintett tevékenységében érdemben közreműködő természetes személy.

(2) A megfelelési eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az személy, akit a 109. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség terhel.

109/C. §

(1) Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője akkor tehet idegen nyelven írásbeli nyilatkozatot, ha az tartalmazza a nyilatkozat magyar nyelvű fordítását is. Ha a nyilatkozat magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(2) Nem magyar nyelven kiállított irat, okirat az eredeti nyelven is benyújtható, de a Hivatal felhívására az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője köteles benyújtani az irat, okirat magyar nyelvű összefoglalóját, vagy magyar nyelvű hiteles fordítását.

(3) Ha az eljárásban a magyar nyelvet nem ismerő külföldi tisztviselő vesz részt helyszíni vizsgálat, valamint tanúmeghallgatás esetén tolmácsot kell alkalmazni.

109/D. §

(1) A kapcsolattartás formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az ACER-rel a Hivatal írásbelinek minősülő elektronikus úton, fejlett és biztonságos technológia alkalmazásával tart kapcsolatot.

(3) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult, REMIT-tel összefüggésben - az eljárással érintett cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából - az Ákr. szerinti védett adat megismerésére és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.

(4) A Hivatal a REMIT-tel összefüggő, e törvény 109. § (1) bekezdése szerinti tevékenységeivel összefüggésben személyes adatot az e fejezet szerinti eljárásra vonatkozó elévülési idő elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró döntés véglegessé válásától számított 5 évig kezeli. Ha a Hivatal határozatával szemben közigazgatási per indul, a Hivatal a személyes adatot a per jogerős lezárását követő 5 évig kezeli. Megismételt eljárás esetén a határidőket a megismételt eljárás lezárásától kell számolni.

(5) Korlátozottan megismerhető adat - a közérdekből nyilvános adat kivételével - a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy külön törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során törvény szerint korlátozott.

109/E. §

(1) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti eljárásokban 15 hónap.

(2) Az eljárási cselekményt az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője 15 napon belül teljesíti. Az ügyfél, vagy az eljárás egyéb résztvevője kérheti a határidő meghosszabbítását.

(3) Ha ugyanazon tények tekintetében több ügyfelet érintően szükséges eljárás indítása, a bizonyítási eljárás lezárásáig a Hivatal az ügyet egy eljárásban kezeli azzal, hogy valamennyi ügyfél vonatkozásában külön döntést hoz.

(4) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása az eljárás megindítására okot adó körülmény bekövetkezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt éven belül indítható meg (elévülési idő).

(5) Az elévülési időt a hatóság bármelyik jelen fejezetben foglalt eljárás megindításáról ügyfélnek küldött értesítés megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(6) A jogsértés megvalósításának a napja

a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,

b) a jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

(7) Ha a bíróság a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezi, és a megismételt eljárás megindításakor a jogsértő cselekmény befejezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt év már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a Hivatal a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat jogkövetkezményt.

(8) Az Ákr. és a MEKH tv. 5/H. § (3) bekezdésén túlmenően a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást felfüggesztheti abban az esetben is, ha

a) az ügyben az ACER-rel vagy más nemzeti szabályozó hatósággal egyeztetni szükséges, az egyeztetés lezárásáig,

b) az ügyben nagy mennyiségű nem magyar nyelvű irat, okirat fordítására van szükség, a hiteles magyar nyelvű fordításnak a Hivatal részére történő megküldéséig, valamint

c) ha az ügyfél személyében jogutódlás következik be, a jogutódnak az eljárásba való bevonásáig terjedő időtartamra.

(9) Az Ákr.-ben foglaltakon túl a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást megszünteti abban az esetben is, ha

a) az eljárás megindítását követően jutott a Hivatal tudomására, hogy ugyanazon tények tekintetében más nemzeti szabályozó hatóság vagy az ACER már eljárt, vagy ilyen eljárás van folyamatban,

b) a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény.

109/F. §

Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a Hivatal felhívja az ügyfelet, vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.

109/G. §

A Hivatal a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

109/H. §

(1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes adatot és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni.

(3) Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A Hivatal egyéb esetben az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki."

64. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 110. és 110/A. §-sal egészül ki:

"110. §

(1) A piacintegritási eljárás során a Hivatal helyszíni vizsgálatot folytathat.

(2) A Hivatal a helyszíni vizsgálattal érintett személyt a helyszíni vizsgálat lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés a helyszíni vizsgálat eredményességét veszélyezteti.

110/A. §

(1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A szemle vagy az e fejezet szerinti helyszíni vizsgálat során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

a) arról lefoglalási másolat készül,

b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, vagy

c) ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(3) A birtokba vett iratot, vagy az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a Hivatal felhívja, hogy - az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül.

(5) Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (8) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap álljon rendelkezésére. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolási kérelem benyújtásának.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az iratnak a Hivatal általi birtokbavételekor vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen minősítésre irányuló nyilatkozatot.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a vizsgálati munkamásolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a vizsgálati munkamásolatot ilyen iratot tartalmaz, a zárt tárolóeszközt csak a (8), illetve (11) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a vizsgálati munkamásolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Ha az érintett ügyfél vagy eljárás egyéb résztvevője nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - vizsgálati másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nyilatkozatával ellentétben a Hivatal álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az érintett ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a védekezés céljából készült iratként való minősítését vitatja a Hivatal, a kérdésben a Hivatal kérelme alapján az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. A Hivatal mellékeli kérelméhez az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt.

(10) A köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Hivatalnak adja ki.

(11) A Hivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(12) A Hivatal felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára.

(13) A Hivatal az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet.

(14) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(15) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve - ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét."

65. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 111-111/B. §-sal egészül ki:

"111. §

(1) A Hivatal a piacintegritási eljárása során a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban történő előzetes jóváhagyása alapján jogosult feladatának ellátása érdekében

a) az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél rendelkezési joga alá eső értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,

b) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges,

c) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott - az ügyfél tulajdonában lévő vagy az ügyfél által használt - előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos, továbbá az előfizető családi és utónevére, születési nevére, lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó

adatok megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére a Hivatal az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy (a továbbiakban: ellenőrzött személy) vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacintegritási eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen ellenőrzött személyhez tartozó értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Ha a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt a Hivatal ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzésének tényéről utólagosan értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy a Hivatal az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(4) A Hivatal a piacintegritási eljárása során jogosult a bekérni az ügyféltől a meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat, illetve jogosult megismerni azok tartalmát.

(5) A Hivatal jogosult az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból a természetes személyazonosító adatok használatával a tulajdonos valamennyi ingatlanának megismerésére, a piacintegritási eljárás lefolytatásához és a tényállás tisztázásához szükséges felhasználása érdekében.

111/A. §

(1) A Hivatal a bizonyítási eljárás befejezését követően vizsgálati jelentést készít, ami tartalmazza

a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,

b) a megállapított tényállást, és az azt alátámasztó bizonyítékokat, és

c) a tényállás értékelését.

(2) Ha a vizsgálati jelentés alapján nem került sor az eljárás megszüntetésére, a Hivatal megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, ami tartalmazza

a) a vizsgálati jelentés megállapításait,

b) a Hivatalnak a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését, valamint

c) felhívást nyilatkozattételre az előzetes álláspontban foglaltak kapcsán.

(3) Az előzetes álláspontra az ügyfél a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet, továbbá egy alkalommal további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő, amelyről a Hivatal önálló jogorvoslattal nem támadható végzéssel dönt.

(4) Ha az ügyfél a részére megküldött előzetes álláspontra nem tesz nyilatkozatot, illetve nem terjeszt elő bizonyítási indítványt, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a jogkövetkezményeket.

111/B. §

(1) Az e fejezet alapján lefolytatott piacintegritási eljárásban és megfelelési eljárásban az iratbetekintési jog a vizsgálati jelentés elkészítését követően nyílik meg. Az iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati jog gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(2) Nem ismerhető meg

a) a Hivatal, az ACER, a nemzeti szabályozó hatóságok belső iratai, valamint a felsorolt szervek egymás közötti kapcsolattartás célját szolgáló iratai, kivéve, ha a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, valamint

b) a vizsgálati másolat, köztes munkamásolat, illetve vizsgálati munkamásolat.

(3) Az elektronikusan rendelkezésre álló ügyiratot a Hivatal elektronikus úton küldi meg az iratbetekintésre jogosult számára.

(4) Az iratbetekintésre jogosult iratbetekintési kérelme megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Hivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, vagy a REMIT-ben tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését.

(5) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő munkatárson, valamint a Hivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben -jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé."

66. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 112. §-sal egészül ki:

"112. §

(1) Határidőhöz kötött, még nem teljesített kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától a kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított eljárási bírság esetében, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától számított, a teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon, az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

(3) Az eljárási bírság legfeljebb 6 hónapos időtartamra szabható ki, azonban egy eljárásban ismételten, vagy több eljárási kötelezettség teljesítése érdekében is kiszabható.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Vhr. eljárási bírságot érintő rendelkezéseit alkalmazni kell."

67. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"113. §

(1) Hivatal a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a Hivatal úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Hivatal rendelkezésére.

(2) Védett adat tekintetében - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni, valamint a rendelkezésre bocsátás módját a Hivatal határozza meg.

(3) Ha az ügy körülményeire tekintettel a Hivatal indokoltnak tartja, zárgondnokot jelöl ki a lefoglalt dolog őrzésére.

(4) A Hivatal az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha

úgy ítéli meg, hogy

a) a bírság behajthatóságának biztosítása, vagy

b) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásának védelme

ezt indokolja.

(5) Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként a Hivatal

a) pénz vagy pénzügyi eszközök zárolását,

b) ingó vagy ingatlan eszközök tekintetében elidegenítési vagy terhelési tilalmat

rendelhet el.

(6) A Hivatal az elrendelt biztosítási intézkedést vagy ideiglenes biztosítási intézkedést - a haladéktalan foganatosítás érdekében - közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.

(7) A Hivatal e fejezetben meghatározott eljárása során az elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak."

68. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 113/A-113/D. §-sal egészül ki:

"113/A. §

(1) A Hivatal REMIT és REMIT módosítása, a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések, a Hivatal e fejezet szerinti eljárásban hozott határozatában, valamint az ACER-től származó megkeresés esetén az ACER-nek a REMIT-ben meghatározott vizsgálati jogkörök gyakorlásával összefüggésben kiadott határozatában foglaltak érvényre juttatása érdekében -kizárólag hivatalból - hatósági ellenőrzést végez.

(2) A hatósági ellenőrzés lefolytatására az e fejezetben a megfelelési eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítés ügyfél általi átvételét követő 9 hónap.

(4) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja, és megküldi azt az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehet.

(5) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont következtetéseket. Ha az ügyfél a részére megküldött ellenőrzési jelentésre nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.

(6) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzéssel érintett ügyfél a jogszabályban, uniós rendeletben, illetve a Hivatal határozatában foglalt előírásokat megsértette, az ügyfélnek az ellenőrzési jelentés észrevételezésére nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül

a) megindítja az e fejezet szerinti eljárást, vagy

b) az ACER-től származó külföldi megkeresés esetén, tájékoztatja az ACER-t a feltárt jogsértésről.

(7) Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, illetve ACER-től származó külföldi megkeresés esetén az ACER-nek.

113/B. §

(1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező kézbesítési megbízottja vagy képviselője. Ha a felhívás ellenére határidőben nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatni kell az ügyfelet.

(2) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek vagy a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

113/C. §

(1) Ha az e fejezet szerinti eljárásban a bizonyítási eljárás lezárását követően, a vizsgálati jelentés alapján, a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy tizenöt napon belül írásban jelezze, kíván-e egyezségi eljárásban részt venni.

(2) Ha az ügyfél az előírt határidőben írásban jelzi, hogy kész egyezségi eljárásban részt venni, a Hivatal az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, a Hivatal - legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével - felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be az egyezségi nyilatkozatát.

(3) Az egyezségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

a) az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát,

b) a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának, időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű és tömör leírását,

c) az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget,

d) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy a Hivatal a (2) bekezdésben előírtakról megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő kifejtésére,

e) az ügyfél nyilatkozatát arról, további eljárási cselekményt nem kezdeményez, valamint

f) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat jogáról.

(4) Egyezségi eljárás alapján a Hivatal a határozatát az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével hozza meg, a jogkövetkezményt az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, a jogkövetkezmény megállapítására vonatkozó e fejezetben meghatározott szabályok szerint.

(5) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és kizárólag akkor vonható vissza, ha a Hivatal határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(6) Az egyezségi eljárásban részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi eljárás során megismert bármilyen információt az eljárás lezárásáig titokban tartani.

(7) Az egyezségi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő ügyfélnek.

113/D. §

Az ACER-nek a REMIT 13g. cikke alapján kiszabott kényszerítő bírságra vonatkozó határozatát az állami adó- és vámhatóság látja el végrehajtási záradékkal."

69. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Együttműködés az ACER-rel és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával

114. §

(1) Ha a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi, vagy annak hiányában viszonossági gyakorlat áll fenn, adatszolgáltatás vagy eljárási cselekmény foganatosítása érdekében a Hivatal az ACER-t, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságát az e fejezet szerinti eljárásokban megkeresheti, illetve a külföldi megkeresést az e fejezetben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A külföldi megkeresés teljesítésére az e fejezetben a hatósági eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ha a Hivatal a külföldi megkeresés alapján helyszíni vizsgálatot, szemlét végez, vagy tanúmeghallgatást tart, a külföldi szerv kijelölt tisztviselője személyesen jelen lehet az eljárási cselekmény foganatosításakor.

(4) A Hivatal megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az

a) sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, a közbiztonságot, vagy az ellátásbiztonságot,

b) sérti az ügyben érintett alapvető jogát, vagy

c) jogszabályba ütközik.

(5) A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról, és annak okáról a megkeresőt a Hivatal tájékoztatja.

(6) Az ACER vagy más tagállam szabályozó hatósága nem kötelezhető a külföldi megkeresés teljesítése kapcsán felmerült költségek viselésére, kivéve, ha a külföldi megkeresés teljesítése a Hivatal számára aránytalan nehézséget jelent.

(7) Amennyiben az ACER a REMIT 13a. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a helyszíni vizsgálatra e fejezetben meghatározott szabályokat a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8) Ha az ACER a REMIT 13b. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(9) Ha az ACER a REMIT 13b. cikk (4) bekezdése alapján a Hivatal segítségét kéri, a Hivatal az ACER által eljárás alá vont személlyel szemben hatósági eljárást indít, és ha megállapítja a REMIT 13b. cikk (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését, a 114/N. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(10) Ha az ACER a REMIT 13c. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(11) Az ACER (7)-(10) bekezdés szerinti eljárásában Magyarország joghatóságán belül az eljárás hivatalos nyelve a magyar.

114/A. §

(1) A Hivatal a 109. § (2) bekezdése szerinti nyomon követési feladat elvégzésére, továbbá a REMIT és REMIT módosítása megsértésével megsértésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés, illetve hatósági eljárás lefolytatására vonatkozóan az ACER-rel, illetve más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával megállapodást köthet egyes feladatok vagy hatáskörök átruházásáról (a továbbiakban együtt: hatáskör-átruházási megállapodás). A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban lehet megbízó vagy megbízott fél.

(2) A Hivatal a 109. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogosult hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére.

(3) A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban csak határozott időre, és legfeljebb öt évig vehet részt, azzal, hogy ez az időszak további öt évre meghosszabbítható, ha a megállapodás megkötésének a körülményei továbbra is fennállnak.

(4) A hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásról a Hivatal évente jelentést készít, és ha a jelentés alapján az állapítható meg, hogy az egyes feladatok vagy hatáskörök átruházása nem eredményez hatékony felügyeletet, a Hivatal az éves jelentés elkészítését követő 30 napon belül intézkedik a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetéséről.

(5) A Hivatal által megkötött hatáskör-átruházási megállapodás tartalmazza legalább:

a) a hatáskör-átruházási megállapodás feleinek hivatalos megnevezését,

b) az átruházott feladat vagy hatáskör pontos leírását, illetve ezzel összefüggésben a megbízó és a megbízott fél jogainak és kötelezettségeinek a leírását,

c) a hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásával összefüggő adatkezelésre vonatkozó előírásokat,

d) a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségek meghatározását,

e) a hatáskör-átruházási megállapodással kapcsolatos finanszírozási kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket,

f) a hatáskör-átruházási megállapodás megsértésével kapcsolatos eljárást,

g) a hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásának értékelésével kapcsolatos éves jelentés elkészítésének a határidejét,

h) a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetése esetén a folyamatban lévő feladatok, eljárások lezárásával kapcsolatos eljárást.

(6) Ha valamennyi, a hatáskör-átruházási megállapodásban részes fél egyetért, a megállapodás hivatalos nyelve az angol. Ilyen esetben a Hivatal a megkötött megállapodásról magyar nyelvű fordítást készít.

(7) A hatáskör-átruházási megállapodás szövegezésekor a Hivatal, illetve a megállapodásban részes fél, vagy felek figyelembe veszik az ACER által a REMIT 16a. cikk (1) bekezdés második albekezdése alapján kiadott iránymutatást.

(8) Ha a hatáskör-átruházási megállapodás a Hivatal és egy vagy több másik tagállam nemzeti szabályozó hatóság között jön létre, a Hivatal a saját nevében értesíti az ACER-t, hogy hatáskörátruházási megállapodást kíván kötni, és véleményezésre megküldi az ACER-nek a megállapodás tervezetét.

(9) A megkötött hatáskör-átruházási megállapodást a Hivatal a honlapján a megkötést követő 30 napon belül angolul és magyarul is elérhetővé teszi.

(10) Ha a Hivatal hatáskör-átruházási megállapodást kötött, azok a személyek, akiknek az e fejezet szerinti eljárásokban együttműködési kötelezettségük van, a hatáskör-átruházási megállapodás alapján az együttműködési kötelezettség a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával, vagy az ACER-rel szemben áll fenn.

(11) Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra és közigazgatási perre a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállamok joga az irányadó."

70. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Jogkövetkezmények, szankciók

113/E. §

(1) Ha a Hivatal az e fejezet szerinti eljárásában megállapítja a REMIT-ben és a REMIT módosításában meghatározott tilalom vagy kötelezettség, illetve a 114/B. § meghatározott kötelezettség megszegését vagy megkerülését vagy elmulasztását vagy késedelmes vagy hiányos teljesítését, akkor az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja

a) a jogkövetkezményekre való utalással - megfelelő határidő tűzésével - írásban felszólítja a kötelezettet a kötelezettségei betartására, illetve a jogsértő magatartás befejezésére,

b) határidő tűzésével kötelezi az ügyfelet a kötelezettség utólagos teljesítésére,

c) nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős ügyfelet, a jogsértés tényét és súlyát megjelölve,

d) közleményt ad ki a jogsértő magatartás megvalósítójáról és a jogsértés tényéről,

e) ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a nagykereskedelmi energiatermékhez kapcsolódó kereskedési tevékenységet végző piaci szereplőnél történő vezetői feladatok gyakorlásától,

f) bírságot szab ki ,

g) ha az érintett összeg meghatározható, elrendeli a jogsértő magatartással elért nyereség, vagy az emiatt elkerült veszteség megfizetését.

(2) A jogkövetkezmények megállapítása során a Hivatal az egyes jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

(3) Nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha ugyanazon tények tekintetében más tagállam nemzeti szabályozó hatósága már eljárt, döntött és döntése véglegessé vagy jogerőssé vált.

(4) A jogkövetkezmény megállapításakor a Hivatal a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakon túl mérlegeli az eset összes lényeges körülményét a REMIT 18. cikk (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(5) A Hivatal pénzfizetési kötelezettséget megállapító jogkövetkezmény alkalmazása esetén a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(6) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.

(7) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe."

71. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a 114. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Együttműködés az ACER-rel és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával"

72. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Algoritmikus kereskedéssel és a közvetlen elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek

114/B. §

(1) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és algoritmikus kereskedést folytat, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a soron következő 2 évre vonatkozóan

a) az algoritmikus kereskedési stratégiájára,

b) a kereskedési rendszerre érvényes kereskedési paraméterekre vagy limitekre,

c) a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében megállapított követelmények teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokra, valamint

d) a kereskedési rendszereinek a tesztelésére

vonatkozó adatokat, illetve az ezzel kapcsolatosan a piaci szereplőnél keletkezett dokumentumokat.

(2) A Hivatal bármikor további információkat kérhet a piaci szereplőtől az algoritmikus kereskedési tevékenységéről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszeréről.

(3) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és a piaci szereplő valamely szervezett kereskedési helyhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról szóló leírását, illetve azokat a dokumentumokat, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsák, hogy a piaci szereplő alkalmazza ezeket a mechanizmusokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a Hivatal bármikor, eseti jelleggel is kérhet a piaci szereplőtől további információkat a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosításával összefüggő tevékenységéről, valamint a REMIT 5a. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról.

(5) Ha az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplő a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel árjegyzői- vagy likviditást biztosítói megállapodást kötött, a megállapodás tényéről a megállapodás megkötésétől számított nyolc napon belül értesíti a Hivatalt. A megállapodás megszűnése esetében a piaci szereplő a megszűnés tényéről a megállapodás megszűnését követő nyolc napon belül tájékoztatja a Hivatalt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti piaci szereplő biztosítja, hogy az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenysége keretében az algoritmikus kereskedéssel érintett vételi vagy eladási megbízások, valamint ügyletek a kereskedési nyilvántartásaiban egyértelműen azonosíthatók és elkülöníthetők az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenységgel nem érintett kereskedési tevékenységtől."

73. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény XIII/B. Fejezete a 114/I. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Energetikai szabályozási tesztkörnyezet"

74. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 119/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából. A hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló létesítése céljából kijelölt könnyített térségben a hálózati infrastruktúra és a villamosenergia-tároló környezetvédelmi, természetvédelmi és építési engedélyezési eljárása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni."

75. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A Hatóság az engedélyezési eljárást a hálózati engedélyes kérelmére felfüggeszti a kérelemben jelzett körülmény fennállásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapig. Ha a közcélú hálózat létesítése termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításával valósítható meg, a vezetékjogot engedélyező, vagy a hálózat közcélúságát megállapító hatósági határozat pótolja a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező termőföld más célú hasznosításához hozzájáruló nyilatkozatát."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 123. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3b) A hatósági vezetékjogi engedélyezési eljárást megelőző előkészítő eljárás során a nyomvonal-kijelölési dokumentációt az érintett hatóságok, szakhatóságok, valamint a nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők részére kell megküldeni. A nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők a megküldött nyomvonal-kijelölési dokumentációval és a tervezett közcélú hálózat létesítésével kapcsolatos nyilatkozatuk, hozzájárulásuk kiadása kapcsán ügyintézési vagy egyéb díj, illetve költség megfizetését nem kérhetik."

76. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 137. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(9) Ha a biztonsági övezetben az üzemzavar megelőzés-elhárítás biztosítása érdekében szükséges terület szélessége az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott nyiladék szélességét meghaladja, a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője a nyiladék szélesítése érdekében erdő igénybevételi eljárást kezdeményez.

(10) Külterületen tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kényszerkitermelését legkésőbb annak megkezdése előtt az erdészeti hatósági eljárásokról szóló jogszabály szerint előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság, valamint a természetvédelmi hatóság részére."

77. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 155. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az energetikai adatszolgáltató platform

a) a biztonságos villamosenergia-ellátás támogatása,

b) a hazai villamosenergia-piac hatékonysága növelésének támogatása,

c) a hálózati engedélyesek részére biztosított rendszerszintű és a rugalmassági szolgáltatások támogatása,

d) a szabályszegések szűrésének támogatása,

e) az érintett felhasználók tájékoztatása,

f) a decentralizált energiatermelés hatékonyabb intergrációjának támogatása,

g) az energiaközösségek, aggregátorok, aktív felhasználók adatalapú támogatása

h) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a hálózati engedélyesek közötti adat- és információcsere-folyamatok segítése, fejlesztése

céljából kezeli a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatait.

(11) Az energetikai adatszolgáltató platform a (10) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli.

(12) Az energetikai adatszolgáltató platform az általa kezelt adatokból

a) az átviteli rendszerirányító részére a 16. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátásához,

b) a hálózati engedélyes részére a 24. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott feladatai ellátásához,

c) a miniszter részére a szakpolitikai döntéselőkészítési tevékenysége támogatásához,

d) az aggregátor részére a tevékenységének támogatására,

e) a mérlegkör felelős részére a menetrendek elkészítéséhez, illetve

f) az aktív felhasználó részére a IX. fejezetben meghatározott jogai gyakorlásához

szükséges adatokat online vagy más megfelelő interfészen keresztül kérésre, megkülönböztetésmentesen rendelkezésre bocsátja."

78. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)

"20. ellátja a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásra vonatkozóan e törvényben meghatározott feladatokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet és miniszteri rendelet alapján."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai, továbbá az energiapolitikai célkitűzések érvényesítésével összefüggő feladatai körében ellátja

a) a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2019/941/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikke, 6. cikke, 7. cikk (1) és (2) bekezdése, 10. cikke, 12. cikk (3) bekezdése, 13. cikke, valamint 17. cikke szerinti feladatokat,

b) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozása révén történő kiegészítéséről szóló, 2024. március 11-i (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: NCCS) 4. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóság feladatait."

79. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 162. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és REMIT módosítása alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak."

80. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 162/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és a REMIT módosítás alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak."

81. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 162/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az együttműködés magában foglalja a REMIT és a REMIT módosítás alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben és a REMIT módosításában foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak."

82. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"22. az aggregátorok és az energiaközösségek nyilvántartásba vételére és működésére vonatkozó szabályokat, valamint a társasházi energiaközösség vonatkozásában a tagokra, a háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatására vonatkozó igénybejelentésre, a társasházi energiaközösség esetén alkalmazandó mérőkre, a helyben termelt és felhasznált villamos energia és a rendszerhasználati díj felek közötti elszámolására vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdése a következő 51. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"51. a közvilágítási berendezések tulajdonjoga átruházása vagy cseréje esetén a közvilágításra kötelezett és az elosztó együttműködésének és a vagyon nyilvántartásának és elszámolásának szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdése a következő 56-60. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"56. az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjének kijelölését, a működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatok és azok műszaki jellemzői meghatározását, valamint az energetikai adatszolgáltató platform által nyújtott szolgáltatások díját,

57. az aktív felhasználó Vet. 45/A § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükséges részletes műszaki és egyéb lényeges feltételeit, valamint a kötelezettség alóli mentesülés feltételeinek részletes szabályait,

58. a rugalmas hálózati csatlakozási szerződésre vonatkozó részletszabályokat,

59. a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó szabályokat, valamint a közös használatra vonatkozó megállapodás minimális tartalmi követelményeit,

60. a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés szabályainak részletszabályit, valamint a miniszternek a 35/A. § (2) bekezdésben meghatározott feladatának végrehajtását segítő szerv létrehozására, működésére, feladat- és hatáskörére, valamint tagjaira vonatkozó részletszabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdése a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"25. közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, a kiosztható szabad kapacitások meghatározásának módját, valamint a pályázati eljárás szabályait,

26. az energetikai adatszolgáltató platform működtetője által kezelt háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatok kezelésének részletes műszaki előírásainak meghatározását"

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"1. az egyes rendszerhasználati díjak elemeit, a díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket, keretszabályokat, az árszabályozási ciklus kezdő és záró időpontját, a rendszerhasználati díjfizetésre kötelezettek körét és a rendszerhasználati díjak alkalmazásának szabályait, valamint a társasházi energiaközösség esetén alkalmazandó rendszerhasználati díjvisszatérítés mértékét,"

(6) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdése a következő 12-16. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"12. a villamos energiáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott továbbszervezési korlátok alóli egyedi felmentés szabályait és eljárásrendjét,

13. az elosztók számára a vezérelt tarifa esetére meghatározott részletszabályokat, a kötelezően biztosítandó villamosenergia-ellátás napi időtartamát és minimális időkeretét,

14. az üzembe helyezett és az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott érvényes és hatályos műszaki gazdasági tájékoztatóval vagy hálózati csatlakozási szerződéssel rendelkező a közép- és nagyfeszültségű, legalább 0,5 MW beépített teljesítményű termelőberendezések számára rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozásokra vonatkozó adatok kezelésére, közzétételére vonatkozó szabályokat,

15. a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati dokumentáció átvételéért és a pályázaton való részvétel feltételeként fizetendő díjakat,

16. az NCCS hatálya alá tartozó szervezetek azonosítására, felügyeletére, ellenőrzésére, az eseménykezelésre és a végrehajtás nyomon követésére, valamint az egyéb, az NCCS végrehajtására vonatkozó részletszabályokat."

83. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény XXI. Fejezete a következő 178/Z. §-sal egészül ki:

"178/Z. §

(1) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi ..... törvénnyel (a továbbiakban: 2024Módtv) módosított 6/A. § (3) és (3a) bekezdését a 2025. január 1. napját követően termelt villamos energia vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2024Módtv-nyel megállapított 6/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban és a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a 2024Módtv-nyel megállapított 39/I. § (1) bekezdés hatálybalépését követően épült termelői vezetékre kell alkalmazni. A 2024Módtv-nyel megállapított 39/I. § (1) bekezdés hatálybalépését megelőzően épült termelői vezeték üzemeltetője 2025. december 31-ig kéri a nyilvántartásba vételt.

(4) E törvénynek a 2024Módtv-nyel megállapított 45/A. §-a szerinti előírásokat a háztartási méretű kiserőművek létesítésére vonatkozó új igénybejelentés esetén 2025. május 1-jétől kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a 2024Módtv-nyel megállapított 45/A. §-a szerinti előírásokat a 2024Módtv hatálybalépésekor már beadott igénybejelentéssel rendelkező, de még üzembe nem helyezett háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjének 2025. augusztus 1-jétől az üzembe helyezést követően kell alkalmazni."

84. §

(1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 184. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3d) Ez a törvény az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 184. § (4) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"p) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozása révén történő kiegészítéséről szóló, 2024. március 11-i (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

q) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/1106/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

85. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

1. 1. § b) pontjában az "az energiahatékonyság, az" szövegrész helyébe az "az első az energiahatékonyság és az" szöveg,

2. 3. § 13a. pontjában az "okirat" szövegrész helyébe a "tanúsítvány" szöveg,

3. 3. § 17a. pontjában a "tárolt" szövegrész helyébe a "megosztott" szöveg,

4. 3. § 58a. pontjában az "5 MW-ot" szövegrész helyébe a "0,5 MW-ot" szöveg és a "megosztja;" szövegrész helyébe a "megosztja vagy értékesíti;" szöveg,

5. 3. § 60. pont nyitó szövegrészében a "minősülő vezeték" szövegrész helyébe a "minősülő, termelői tulajdonban lévő vezeték" szöveg,

6. 3. § 60. pont a) alpontjában az "erőmű vagy" szövegrész helyébe az "erőmű által termelt vagy" szöveg és a "termelt" szövegrész helyébe a "tárolt" szöveg,

7. 3. § 61. pontjában az "által megvásárolt" szövegrész helyébe az "által a közcélú hálózaton keresztül megvásárolt" szöveg,

8. 6/A. § (1) bekezdésében a "közcélú hálózatba betáplált" szövegrész helyébe a "megtermelt" szöveg és a "tárolásáról" szövegrész helyébe a "nyilvántartásáról" szöveg,

9. 11. § (1) bekezdésében a "10. § szerinti" szövegrész helyébe a "10. §-ban meghatározott" szöveg,

10. 39/H. § (1) bekezdés a) pontjában az "5 MW" szövegrész helyébe a "0,5 MW" szöveg,

11. 42. §-ában a " , tarthatnak fenn" szövegrész helyébe az "és üzemeltethetik azt" szöveg,

12. 47. § (7) bekezdés c) pontjában az "előrefizetős" szövegrész helyébe az "előre fizetős" szöveg,

13. 56. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "villamosenergia-értékesítési" szövegrész helyébe a "villamosenergia-vásárlási" szöveg,

14. 56/A. § (1a) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg,

15. 57. § (1) bekezdésében az "illetve a tartozás" szövegrész helyébe a "valamint a tartozás" szöveg,

16. 66. § (4) bekezdésében a "Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény" szövegrész helyébe a "MEKH törvény" szöveg,

17. 74. § (1) bekezdés a) pontjában a "kiserőmű létesítése" szövegrész helyébe a "kiserőmű és az önellátó termelő egység létesítése" szöveg,

18. 74. § (1) bekezdés b) pontjában az "erőmű létesítése" szövegrész helyébe az "erőmű és az önellátó termelő egység létesítése" szöveg,

19. 83/A. §-ában a "81-84. §-ban" szövegrész helyébe a "80-83. §-ban" szöveg,

20. 90. § (4) bekezdésében az "egyetemes szolgáltató" szövegrész helyébe az "engedélyes" szöveg és a "szolgáltatás ellátását" szövegrész helyébe a "szolgáltatásra vonatkozó engedélye alapján végzett tevékenységét" szöveg,

21. 119/F. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi, természetvédelmi és" szöveg,

22. 123. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében a "megadottnak kell" szövegrész helyébe a "megadottnak, valamint a (3b) bekezdése szerint megküldött nyomvonal-kijelölési dokumentációt közöltnek kell" szöveg és a "kérésének közlése" szövegrész helyébe a "kérésének vagy a nyomvonal-kijelölési dokumentációnak közlése" szöveg,

23. 124. § (6) bekezdésében az "elhelyezésre, ezek" szövegrész helyébe a "vagy oly módon kerül elhelyezésre, hogy az új hálózati elem vagy berendezés létesítése az eddig fennálló biztonsági övezet méretét nem növeli, az új hálózati elem vagy berendezés" szöveg,

24. 127. § (2) bekezdésében az "építésre szolgáló ingatlan" szövegrész helyébe az "építése helyéül szolgáló ingatlan" szöveg,

25. 132/B. § (1) bekezdésében a "főelosztóhálózatra vonatkozó" szövegrész helyébe a "főelosztóhálózatra, valamint 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat használó erőművekre vonatkozó" szöveg,

26. 142/A. § (2) bekezdésében a "társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény" szövegrész helyébe a "Tao tv." szöveg,

27. 151. § (2) bekezdésében a "3" szövegrészek helyébe az "5" szöveg,

28. 151. § (4) bekezdésében a "3 évig" szövegrész helyébe az "5 évig" szöveg,

29. 159. § (3) bekezdés 8. pontjában az "az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szövegrész helyébe az "a REMIT-ben és a REMIT módosításában" szöveg,

30. 162. § (1) bekezdésében az "1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe a "REMIT" szöveg,

31. 162/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szövegrész helyébe az "a REMIT-ben" szöveg,

32. 165/B. § (1) bekezdésében az "az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "a REMIT" szöveg,

33. 165/B. § (2) bekezdésében az "az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrészek helyébe az "a REMIT" szöveg,

34. 170. § (1) bekezdés 24. pontjában a "kiadására, nyilvántartására, átruházására," szövegrész helyébe a "kiállítására, nyilvántartására, kijavítására, módosítására, átruházására, felhasználására, ellenőrzésére és törlésére," szöveg,

35. 170. § (2) bekezdés 20. pontjában az "az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "a REMIT" szöveg,

36. 170. § (2) bekezdés 21. pontjában az "az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "a REMIT" szöveg,

37. 170. § (2) bekezdés 22. pontjában az "az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "a REMIT" szöveg

lép.

86. §

Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

a) 3. § 58a. pontjában az "a felhasználóval azonos vállalatcsoportban lévő" szövegrész,

b) 3. § 74. pontja,

c) XIII/A. Fejezete,

d) 168. § (2) bekezdés a) pontja.

8. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

87. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény "A törvény alkalmazási köre" alcíme a következő 2/A. és 2/B. §-sal egészül ki:

"2/A. §

(1) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelmének, a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint az ellátásbiztonság érvényesülésének biztosításával szabad végezni.

(2) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) - tudomására jutását követően - haladéktalanul köteles intézkedni a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban az (1) bekezdésben meghatározott közérdek sérelmének megelőzésére, illetve megszüntetésére, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítására.

2/B. §

E törvény hatálya kiterjed a hidrogént előállító, a hidrogént felhasználó és a hidrogént tároló berendezések engedélyezésére, illetve a hidrogént szállító vezetékekre."

88. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. §-a a következő 1e. és 1f. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"1e. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz: a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagoknak az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagban, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénben és a szintetikus gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokban lévő azon része, amelynek energiatartalma alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénből származik, és amely eléri a 70 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési küszöbértéket összehasonlítva az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott módszertanban megállapított, a nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagokra alkalmazandó fosszilisüzemanyag-komparátorral.

1f. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén: olyan hidrogén, amelynek energiatartalma nem megújuló forrásokból származik, és amely eléri a 70 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési küszöbértéket, összehasonlítva az (EU) 2018/2001 irányelv 29a. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott, a nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás értékelésére szolgáló módszertanban megállapított, a nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagokra alkalmazandó fosszilisüzemanyag-komparátorral."

89. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A földgáztermelő betáplálási igényének egész évben történő kiszolgálása érdekében, a földgáztermelő kérelmére az egymással határos működési területtel rendelkező földgázelosztó rendszerek üzemeltetői kötelesek megvizsgálni a rendszereik összekapcsolásának lehetőségeit. A tervezett összekötéshez a földgázelosztók kötelesek a szállítási rendszerirányító hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni és az érintett földgázelosztói működési engedélyének módosítását kezdeményezni. Az összekapcsoláshoz szükséges beruházás megvalósításának részleteit a termelő és az érintett elosztói engedélyesek külön szerződésben állapítják meg azzal, hogy a földgáztermelő viseli az érdekében felmerült beruházási költségeket."

90. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A felhasználó elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi szerződését a földgázkereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató minden esetben megbízottként, összevontan kezeli."

91. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 41. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A földgázkereskedő engedélye felfüggesztéséről szóló határozatát és a végső menedékes kijelöléséről szóló határozatát a Hivatal elektronikus úton közli. Az elektronikus kézbesítés akadályoztatása esetén vagy, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a földgázkereskedő nem együttműködő, továbbá ha a felhasználók folyamatos és biztonságos ellátása vagy a kijelölésre kerülő földgázkereskedő érdekeire figyelemmel szükséges, úgy hirdetményi úton teszi közzé döntését a Hivatal."

92. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 45. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Csődtv. 11. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendszerhasználati szerződés a végső menedékes eljárásra figyelemmel felmondható."

93. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény az "Általános szabályok" alcímét megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:

"III/A. Fejezet

A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK"

94. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Általános szabályok

57/A. §

(1) A Hivatal a 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT) és az EU 2024/1106 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: REMIT módosítás) foglaltak szerint, a nagykereskedelmi energiapiacok felügyeletével kapcsolatos hatáskörében

a) nyomon követi a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmét,

b) vizsgálja a nagykereskedelmi energiapiacon végrehajtott cselekményeket,

c) a) és b) ponthoz kapcsolódóan hatósági ellenőrzést végez,

d) jogszabálysértés gyanúja esetén lefolytatja az e fejezet szerinti piacintegritási eljárást vagy megfelelési eljárást és jogszabálysértés esetén jogkövetkezményt alkalmaz,

e) nyilvántartásba veszi a REMIT és a REMIT módosítás szerinti piaci szereplőket, és

f) együttműködik az ACER által indított vizsgálatokban.

(2) A Hivatal a nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmének nyomon követését az ACER által a REMIT és a REMIT módosítás, illetve a REMIT és a REMIT módosítás alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok alapján összegyűjtött és a Hivatal számára elérhetővé tett információk, a Hivatal számára jogszabály alapján teljesített rendszeres vagy eseti adatszolgáltatások, továbbá egyéb nyilvános információk elemzésével teljesíti.

(3) A Hivatal piacintegritási eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3., illetve 5. cikke szerinti tilalom megszegését, valamint a REMIT 4. cikk szerinti kötelezettség teljesítését.

(4) A Hivatal megfelelési eljárás keretében vizsgálja a REMIT 3. cikk (4) bekezdés b) pontja, 4. cikk (2) bekezdése, 5a. cikk (1)-(3) bekezdése, 7. cikk (1) bekezdése, 8. cikk (1)-(5) bekezdése, 9. cikk (1), (4) és (5) bekezdése, 15. cikke, valamint az e fejezet szerinti kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha a Hivatal azonos ügyfél kapcsán a REMIT adott rendelkezésével összefüggésben több jogsértés gyanúját észleli, azokat egy eljárásban bírálja el.

57/B. §

(1) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, a REMIT, a REMIT módosítás, valamint a REMIT és a REMIT módosítás alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az ACER által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni, figyelembe véve az ACER által kiadott nem kötelező érvényű útmutatásokat is.

(2) A Hivatalnak a piacintegritási-, illetve megfelelési eljárásban foglalt, REMIT-ben előírt kötelezettségek érvényesítése vagy vizsgálata, a hatósági ellenőrzés, a piaci szereplő REMIT és REMIT módosítása szerinti nyilvántartásba vétele, a külföldről érkező megkeresés (a továbbiakban: külföldi megkeresés) teljesítése, továbbá az e fejezet szerinti egyéb feladatainak ellátása során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény és az Ákr. rendelkezéseit az e fejezetben foglalt, REMIT-ből következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni."

95. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény az 57/C. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Különös eljárási szabályok"

96. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 57/C-57/I. §-sal egészül ki:

"57/C. §

(1) A piacintegritási eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az a személy, akire nézve a Hivatal jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg a piacintegritási eljárásban, akivel szemben a piacintegritási eljárást a Hivatal megindította, aki a nyilvántartásba vételét a REMIT és REMIT módosítás alapján a Hivatalnál kezdeményezi, vagy akire a külföldi megkeresés vonatkozik. Ha a Hivatal nem természetes személlyel szemben indította meg a piacintegritási eljárást, a piacintegritási eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül a nem természetes személy ügyfél jogsértéssel érintett tevékenységében érdemben közreműködő természetes személy.

(2) A megfelelési eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az személy, akit az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség terhel.

57/D. §

(1) Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője idegen nyelven is tehet írásbeli nyilatkozatot, ha az tartalmazza a nyilatkozat magyar nyelvű fordítását is. Ha a nyilatkozat magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

(2) Nem magyar nyelven kiállított irat, okirat az eredeti nyelven is benyújtható, de a Hivatal felhívására az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője köteles benyújtani az irat, okirat magyar nyelvű összefoglalóját, vagy magyar nyelvű hiteles fordítását.

(3) Ha az eljárásban a magyar nyelvet nem ismerő külföldi tisztviselő vesz részt helyszíni vizsgálat, valamint tanúmeghallgatás esetén tolmácsot kell alkalmazni.

57/E. §

(1) A kapcsolattartás formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az ACER-rel a Hivatal írásbelinek minősülő elektronikus úton, fejlett és biztonságos technológia alkalmazásával tart kapcsolatot.

(3) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult a REMIT-tel összefüggésben - az eljárással érintett cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából - az Ákr. szerinti védett adat megismerésére és kezeli a cselekménnyel közvetlenül összefüggő személyes adatokat.

(4) A Hivatal a REMIT-tel összefüggő, az 57/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységeivel összefüggésben a személyes adatot az e fejezet szerinti eljárásra vonatkozó elévülési idő elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárást lezáró döntés véglegessé válásától számított 5 évig kezeli. Ha a Hivatal határozatával szemben közigazgatási per indul, a Hivatal a személyes adatot a per jogerős lezárását követő 5 évig kezeli. Megismételt eljárás esetén a határidőket a megismételt eljárás lezárásától kell számolni.

(5) Korlátozottan megismerhető adat - a közérdekből nyilvános adat kivételével - a hivatás gyakorlásához kötött titoknak vagy külön törvény által védett egyéb titoknak minősülő adat (a továbbiakban együtt: védett adat), a személyes adat és az olyan egyéb adat, amelynek megismerése az iratbetekintés során e törvény szerint korlátozott.

57/F. §

(1) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti eljárásokban 15 hónap.

(2) Az eljárási cselekményt az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője 15 napon belül teljesíti. Az ügyfél, vagy az eljárás egyéb résztvevője kérheti a határidő meghosszabbítását.

(3) Ha ugyanazon tények tekintetében több ügyfelet érintően szükséges eljárás indítása, a bizonyítási eljárás lezárásáig a Hivatal az ügyet egy eljárásban kezeli azzal, hogy valamennyi ügyfél vonatkozásában külön döntést hoz.

(4) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása az eljárás megindítására okot adó körülmény bekövetkezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt éven belül indítható meg (elévülési idő).

(5) Az elévülési időt a hatóság bármelyik e fejezetben foglalt eljárás megindításáról ügyfélnek küldött értesítés megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újrakezdődik Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 6:24. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

(6) A jogsértés megvalósításának a napja

a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,

b) a jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

(7) Ha a bíróság a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezi, és a megismételt eljárás megindításakor a jogsértő cselekmény befejezésétől vagy állapot létrejöttétől számított öt év már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a Hivatal a megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat jogkövetkezményt.

(8) Az Ákr. és a MEKH tv. 5/H. § (3) bekezdésén túlmenően a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást felfüggesztheti abban az esetben is, ha

a) az ügyben az ACER-rel vagy más nemzeti szabályozó hatósággal egyeztetni szükséges, az egyeztetés lezárásáig,

b) az ügyben nagy mennyiségű nem magyar nyelvű irat, okirat fordítására van szükség, a hiteles magyar nyelvű fordításnak a Hivatal részére történő megküldéséig, valamint

c) ha az ügyfél személyében jogutódlás következik be, a jogutódnak az eljárásba való bevonásáig terjedő időtartamra.

(9) Az Ákr.-ben foglaltakon túl a Hivatal az e fejezet alapján megindított eljárást megszünteti abban az esetben is, ha

a) az eljárás megindítását követően jutott a Hivatal tudomására, hogy ugyanazon tények tekintetében más nemzeti szabályozó hatóság vagy az ACER már eljárt, vagy ilyen eljárás van folyamatban,

b) a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény.

57/G. §

Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a Hivatal felhívja az ügyfelet, vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.

57/H. §

A Hivatal a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

57/I. §

(1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes adatot és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni.

(3) Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A Hivatal egyéb esetben az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki."

97. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 58. és 58/A. §-sal egészül ki:

"58. §

(1) A piacintegritási eljárás során a Hivatal helyszíni vizsgálatot folytathat.

(2) A Hivatal a helyszíni vizsgálattal érintett személyt a helyszíni vizsgálat lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés a helyszíni vizsgálat eredményességét veszélyezteti.

58/A. §

(1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A szemle vagy az e fejezet szerinti helyszíni vizsgálat során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

a) arról lefoglalási másolat készül,

b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult, vagy

c) ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal.

(3) A birtokba vett iratot, vagy az azt tartalmazó lefoglalási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét a Hivatal felhívja, hogy - az irat, illetve iratrész pontos megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül.

(5) Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (8) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap álljon rendelkezésére. A nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolási kérelem benyújtásának.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az iratnak a Hivatal általi birtokbavételekor vagy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen minősítésre irányuló nyilatkozatot.

(7) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a vizsgálati munkamásolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy az (5) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a vizsgálati munkamásolatot ilyen iratot tartalmaz, a zárt tárolóeszközt csak a (8), illetve (11) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a vizsgálati munkamásolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(8) Ha az érintett ügyfél vagy eljárás egyéb résztvevője nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - vizsgálati másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője nyilatkozatával ellentétben a Hivatal álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(9) Ha az érintett ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének a védekezés céljából készült iratként való minősítését vitatja a Hivatal, a kérdésben a Hivatal kérelme alapján az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül. A Hivatal mellékeli kérelméhez az iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt.

(10) A köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben a Hivatalnak adja ki.

(11) A Hivatalnak kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(12) A Hivatal felhívására a számítástechnikai rendszeren vagy elektronikus adathordozón (a továbbiakban együtt: adathordozó) rögzített adatot az adathordozó birtokosa köteles olvasható és másolható formában hozzáférhetővé tenni a Hivatal számára.

(13) A Hivatal az iratokról, adathordozón lévő adatokról másolatot készíthet.

(14) A Hivatal az e fejezet szerinti eljárásban jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(15) Az adathordozón tárolt adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve - ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét."

98. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 59-59/B. §-sal egészül ki:

"59. §

(1) A Hivatal a piacintegritási eljárása során a Fővárosi Törvényszék nemperes eljárásban történő előzetes jóváhagyása alapján jogosult feladatának ellátása érdekében

a) az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél rendelkezési joga alá eső értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,

b) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges,

c) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott - az ügyfél tulajdonában lévő vagy az ügyfél által használt - előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos, továbbá az előfizető családi és utónevére, születési nevére, lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó

adatok megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére a Hivatal az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy (a továbbiakban: ellenőrzött személy) vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacintegritási eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen ellenőrzött személyhez tartozó értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Ha a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt a Hivatal ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzésének tényéről utólagosan értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy a Hivatal az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be.

(4) A Hivatal a piacintegritási eljárása során jogosult a bekérni az ügyféltől a meglévő rögzített telefonbeszélgetéseket és a meglévő adatforgalmi nyilvántartásokat, illetve jogosult megismerni azok tartalmát.

(5) A Hivatal jogosult az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból a természetes személyazonosító adatok használatával a tulajdonos valamennyi ingatlanának megismerésére, a piacintegritási eljárás lefolytatásához és a tényállás tisztázásához szükséges felhasználása érdekében.

59/A. §

(1) A Hivatal a bizonyítási eljárás befejezését követően vizsgálati jelentést készít, ami tartalmazza

a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,

b) a megállapított tényállást, és az azt alátámasztó bizonyítékokat, és

c) a tényállás értékelését.

(2) Ha a vizsgálati jelentés alapján nem került sor az eljárás megszüntetésére, a Hivatal megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, ami tartalmazza

a) a vizsgálati jelentés megállapításait,

b) a Hivatalnak a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését, valamint

c) felhívást nyilatkozattételre az előzetes álláspontban foglaltak kapcsán.

(3) Az előzetes álláspontra az ügyfél a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozatot, észrevételt tehet, továbbá egy alkalommal további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő, amelyről a Hivatal önálló jogorvoslattal nem támadható végzéssel dönt.

(4) Ha az ügyfél a részére megküldött előzetes álláspontra nem tesz nyilatkozatot, illetve nem terjeszt elő bizonyítási indítványt, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a jogkövetkezményeket.

59/B. §

(1) Az e fejezet alapján lefolytatott piacintegritási eljárásban és megfelelési eljárásban az iratbetekintési jog a vizsgálati jelentés elkészítését követően nyílik meg. Az iratbetekintésre jogosult ezen időpontot megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal megtámadható végzéssel szembeni jogorvoslati jog gyakorlásához feltétlenül szükséges.

(2) Nem ismerhető meg

a) a Hivatal, az ACER, a nemzeti szabályozó hatóságok belső iratai, valamint a felsorolt szervek egymás közötti kapcsolattartás célját szolgáló iratai, kivéve, ha a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, valamint

b) a vizsgálati másolat, köztes munkamásolat, illetve vizsgálati munkamásolat.

(3) Az elektronikusan rendelkezésre álló ügyiratot a Hivatal elektronikus úton küldi meg az iratbetekintésre jogosult számára.

(4) Az iratbetekintésre jogosult iratbetekintési kérelme megtagadható, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Hivatal törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, vagy a REMIT-ben tilalmazott magatartásokkal szembeni fellépés mint közérdek hatékony érvényesülését.

(5) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az ügy iratai között elkülönítve olyan módon kell kezelni, hogy a korlátozottan megismerhető adat az eljárási cselekmények során az ügy elintézésében részt vevő munkatárson, valamint a Hivatal elnökén, elnökhelyettesén, továbbá az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben -jogosult bíróságon, más szerven vagy személyen kívüli más személy számára ne váljon megismerhetővé."

99. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 60. §-sal egészül ki:

"60. §

(1) Határidőhöz kötött, még nem teljesített kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától, a kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított eljárási bírság esetében, az azt kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

(3) Az eljárási bírság maximum 6 hónapos időtartamra szabható ki, azonban egy eljárásban ismételten, vagy több eljárási kötelezettség teljesítése érdekében is kiszabható.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet eljárási bírságot érintő rendelkezéseit alkalmazni kell."

100. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 61. és 61/A. §-sal egészül ki:

"61. §

(1) Hivatal a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a Hivatal úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Hivatal rendelkezésére.

(2) Védett adat tekintetében - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni, valamint a rendelkezésre bocsátás módját a Hivatal határozza meg.

(3) Ha az ügy körülményeire tekintettel a Hivatal indokoltnak tartja, zárgondnokot jelöl ki a lefoglalt dolog őrzésére.

(4) A Hivatal az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha úgy ítéli meg, hogy

a) a bírság behajthatóságának biztosítása, vagy

b) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásának védelme

ezt indokolja.

(5) Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként a Hivatal

a) pénz vagy pénzügyi eszközök zárolását,

b) ingó vagy ingatlan eszközök tekintetében elidegenítési vagy terhelési tilalmat

rendelhet el.

(6) A Hivatal az elrendelt biztosítási intézkedést vagy ideiglenes biztosítási intézkedést - a haladéktalan foganatosítás érdekében - közvetlenül közli az érintett szervezetekkel.

(7) A Hivatal e fejezetben meghatározott eljárása során az elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát végzéssel meghosszabbíthatja, ha az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó körülmények az ideiglenes intézkedés teljesítésére megállapított határidő lejártát követően továbbra is fennállnak

61/A. §

(1) A Hivatal REMIT és REMIT módosítása, a REMIT és REMIT módosítása alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések, a Hivatal e fejezet szerinti eljárásban hozott határozatában, valamint az ACER-től származó megkeresés esetén az ACER-nek a REMIT-ben meghatározott vizsgálati jogkörök gyakorlásával összefüggésben kiadott határozatában foglaltak érvényre juttatása érdekében -kizárólag hivatalból - hatósági ellenőrzést végez.

(2) A hatósági ellenőrzés lefolytatására az e fejezetben a megfelelési eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Az ügyintézési határidő az e fejezet szerinti hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítés ügyfél általi átvételét követő 9 hónap.

(4) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja, és megküldi azt az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, aki a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehet.

(5) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont következtetéseket. Ha az ügyfél a részére megküldött ellenőrzési jelentésre nem tesz nyilatkozatot, a Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg a tényállást, és alkalmazza a (7) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.

(6) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzéssel érintett ügyfél a jogszabályban, uniós rendeletben, illetve a Hivatal határozatában foglalt előírásokat megsértette, az ügyfélnek az ellenőrzési jelentés észrevételezésére nyitva álló határidő leteltét követő 15 napon belül

a) megindítja az e fejezet szerinti eljárást, vagy

b) az ACER-től származó külföldi megkeresés esetén, tájékoztatja az ACER-t a feltárt jogsértésről.(8) Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzéssel érintett ügyfélnek, illetve ACER-től származó külföldi megkeresés esetén az ACER-nek.

(7) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező kézbesítési megbízottja. Ha a felhívás ellenére határidőben nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg.

(8) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek vagy a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel."

101. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/B-61/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"61/B. §

(1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél kézbesítési meghatalmazottat köteles megnevezni, ha nincs magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező kézbesítési megbízottja vagy képviselője. Ha a felhívás ellenére határidőben nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával tájékoztatni kell az ügyfelet.

(2) A külföldön teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok rendelkezéseinek vagy a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok rendelkezéseinek megfelel.

(3) Ha az e fejezet szerinti eljárásban a bizonyítási eljárás lezárását követően, a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy tizenöt napon belül írásban jelezze, kíván-e egyezségi eljárásban részt venni.

(4) Ha az ügyfél az előírt határidőben írásban jelzi, hogy kész egyezségi eljárásban részt venni, a Hivatal az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, a Hivatal - legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével - felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be az egyezségi nyilatkozatát.

(5) Az egyezségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

a) az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát,

b) a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának, időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű és tömör leírását,

c) az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget,

d) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy a Hivatal a (2) bekezdésben előírtakról megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő kifejtésére,

e) az ügyfél nyilatkozatát arról, további eljárási cselekményt nem kezdeményez, továbbá

f) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat jogáról.

(6) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig és kizárólag akkor vonható vissza, ha a Hivatal határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(7) Egyezségi eljárás alapján a Hivatal a jogkövetkezményt az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, a jogkövetkezmény megállapítására vonatkozó e fejezetben meghatározott szabályok szerint.

(8) Az egyezségi eljárásban részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi eljárás során megismert bármilyen információt az eljárás lezárásáig titokban tartani.

(9) Az egyezségi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő ügyfélnek.

(10) Az egyezségi eljárásban az ügyfél számára előírt nyilatkozattételi határidők elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

61/C. §

(1) Ha az e fejezet szerinti eljárásban a bizonyítási eljárás lezárását követően, a vizsgálati jelentés alapján, a feltárt tényállásra és az azt alátámasztó bizonyítékokra figyelemmel a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezése szempontjából azt célszerűnek tartja, az ügyfelet felhívhatja, hogy tizenöt napon belül írásban jelezze, kíván-e egyezségi eljárásban részt venni.

(2) Ha az ügyfél az előírt határidőben írásban jelzi, hogy kész egyezségi eljárásban részt venni, a Hivatal az ügyfelet meghallgatja, ennek során közli az ügyféllel, hogy vele szemben mely magatartás miatt, milyen bizonyítékok alapján, várhatóan milyen jogsértést állapítana meg, és milyen szempontok alapján, milyen összeghatárok között szabna ki bírságot. Ha az ügyfél és a Hivatal az eljárás gyors és eredményes befejezését nem veszélyeztető időn belül e tényezők tekintetében közös álláspontra jut, a Hivatal - legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével - felhívja az ügyfelet arra, hogy nyújtsa be az egyezségi nyilatkozatát.

(3) Az egyezségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

a) az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát,

b) a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának, időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű és tömör leírását,

c) az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget,

d) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy a Hivatal a (2) bekezdésben előírtakról megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő kifejtésére,

e) az ügyfél nyilatkozatát arról, további eljárási cselekményt nem kezdeményez, valamint

f) az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat jogáról.

(4) Egyezségi eljárás alapján a Hivatal a határozatát az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével hozza meg, a jogkövetkezményt az egyezségi nyilatkozat figyelembevételével állapítja meg, a jogkövetkezmény megállapítására vonatkozó e fejezetben meghatározott szabályok szerint.

(5) Az egyezségi nyilatkozat a határozattal szembeni jogorvoslati határidő leteltéig, és kizárólag akkor vonható vissza, ha a Hivatal határozatának tartalma az egyezségi nyilatkozatban foglaltaktól érdemben eltér, ideértve azt az esetet is, ha a kiszabott bírság összege a (3) bekezdés c) pontja szerinti összeget meghaladja. Ebben az esetben a (3) bekezdés a) pontja szerinti elismerő nyilatkozat bizonyítékként nem vehető figyelembe.

(6) Az egyezségi eljárásban részt vevő ügyfél köteles ezt a tényt, valamint az egyezségi eljárás során megismert bármilyen információt az eljárás lezárásáig titokban tartani.

(7) Az egyezségi nyilatkozatba csak az ügyfél tekinthet be. Az egyezségi nyilatkozat visszavonása esetén a nyilatkozatot az arról készült másolatokkal együtt vissza kell szolgáltatni a nyilatkozatot tevő ügyfélnek.

61/D. §

Az ACER-nek a REMIT 13g. cikke alapján kiszabott kényszerítő bírságra vonatkozó határozatát az állami adó- és vámhatóság látja el végrehajtási záradékkal."

102. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény III/A. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Jogkövetkezmények, szankciók

61/E. §

(1) Ha a Hivatal az e fejezet szerinti eljárásában megállapítja a REMIT-ben és REMIT módosításában meghatározott tilalom vagy kötelezettség, illetve a 61/J. §-ban meghatározott kötelezettség megszegését vagy megkerülését vagy elmulasztását vagy késedelmes vagy hiányos teljesítését, akkor az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a jogkövetkezményekre való utalással - megfelelő határidő tűzésével - írásban felszólítja a kötelezettet a kötelezettségei betartására, illetve a jogsértő magatartás befejezésére,

b) határidő tűzésével kötelezi az ügyfelet a kötelezettség utólagos teljesítésére,

c) nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős ügyfelet, a jogsértés tényét és súlyát megjelölve,

d) közleményt ad ki a jogsértő magatartás megvalósítójáról és a jogsértés tényéről,

e) ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a nagykereskedelmi energiatermékhez kapcsolódó kereskedési tevékenységet végző piaci szereplőnél történő vezetői feladatok gyakorlásától,

f) bírságot szab ki,

g) ha az érintett összeg meghatározható, elrendeli a jogsértő magatartással elért nyereség, vagy az emiatt elkerült veszteség megfizetését.

(2) A jogkövetkezmények megállapítása során a Hivatal az egyes jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

(3) Nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha ugyanazon tények tekintetében más tagállam nemzeti szabályozó hatósága már eljárt, döntött és döntése véglegessé vagy jogerőssé vált.

(4) A jogkövetkezmény megállapításakor a Hivatal a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. CXXV. törvényben foglaltakon túl mérlegeli az eset összes lényeges körülményét a REMIT 18. cikk (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(5) Hivatal pénzfizetési kötelezettséget megállapító jogkövetkezmény alkalmazása esetén a Vet. Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki.

(6) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.

(7) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe"

103. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a 61/F. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Együttműködés az ACER-rel és más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával"

104. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61/F. §

(1) Ha a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési megállapodás lehetővé teszi, vagy annak hiányában viszonossági gyakorlat áll fenn, adatszolgáltatás vagy eljárási cselekmény foganatosítása érdekében a Hivatal az ACER-t, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságát az e fejezet szerinti eljárásokban megkeresheti, illetve a külföldi megkeresést az e fejezetben foglaltak szerint teljesíti.

(2) A külföldi megkeresés teljesítésére az e fejezetben a hatósági eljárásra megállapított szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ha a Hivatal a külföldi megkeresés alapján helyszíni vizsgálatot, szemlét végez, vagy tanúmeghallgatást tart, a külföldi szerv kijelölt tisztviselője személyesen jelen lehet az eljárási cselekmény foganatosításakor.

(4) A Hivatal megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az

a) sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, a közbiztonságot, vagy az ellátásbiztonságot,

b) sérti az ügyben érintett alapvető jogát, vagy

c) jogszabályba ütközik.

(5) A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról, és annak okáról a megkeresőt a Hivatal tájékoztatja.

(6) Az ACER vagy más tagállam szabályozó hatósága nem kötelezhető a külföldi megkeresés teljesítése kapcsán felmerült költségek viselésére, kivéve, ha a külföldi megkeresés teljesítése a Hivatal számára aránytalan nehézséget jelent.

(7) Amennyiben az ACER a REMIT 13a. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a helyszíni vizsgálatra e fejezetben meghatározott szabályokat a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8) Ha az ACER a REMIT 13b. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(9) Ha az ACER a REMIT 13b. cikk (4) bekezdése alapján a Hivatal segítségét kéri, a Hivatal az ACER által eljárás alá vont személlyel szemben hatósági eljárást indít, és amennyiben megállapítja a REMIT 13b. cikk (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését, a 61/F. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(10) Ha az ACER a REMIT 13c. cikkében foglalt hatáskörét Magyarország joghatóságán belül gyakorolja, a tanúra, valamint a helyszíni vizsgálatra az e fejezetben foglalt rendelkezéseket a REMIT-ben és REMIT módosításában foglalt előírások sérelme nélkül alkalmazni kell.

(11) Az ACER e szakasz § (7)-(10) bekezdései szerinti eljárásában Magyarország joghatóságán belül az eljárás hivatalos nyelve a magyar."

105. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61/G. §

(1) A Hivatal a 57/A. § (2) bekezdése szerinti nyomon követési feladat elvégzésére, továbbá a REMIT és REMIT módosítása megsértésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés, hatósági eljárás lefolytatására vonatkozóan az ACER-rel, illetve más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával megállapodást köthet egyes feladatok vagy hatáskörök átruházásáról (a továbbiakban együtt: hatáskör-átruházási megállapodás). A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban lehet megbízó vagy megbízott fél.

(2) A Hivatal kizárólag e törvény 57/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogosult hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére.

(3) A Hivatal hatáskör-átruházási megállapodásban csak határozott időre, és legfeljebb öt évig vehet részt, azzal, hogy ez az időszak további öt évre meghosszabbítható, ha a megállapodás megkötésének a körülményei továbbra is fennállnak.

(4) A hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásáról a Hivatal évente jelentést készít, és ha a jelentés alapján az állapítható meg, hogy az egyes feladatok vagy hatáskörök átruházása nem eredményez hatékony felügyeletet, a Hivatal az éves jelentés elkészítését követő 30 napon belül intézkedik a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetéséről.

(5) A Hivatal által megkötött hatáskör-átruházási megállapodás tartalmazza legalább:

a) a hatáskör-átruházási megállapodás feleinek hivatalos megnevezését,

b) az átruházott feladat vagy hatáskör pontos leírását, illetve ezzel összefüggésben a megbízó és a megbízott fél jogainak és kötelezettségeinek a leírását,

c) a hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásával összefüggő adatkezelésre vonatkozó előírásokat,

d) a harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségek meghatározását,

e) a hatáskör-átruházási megállapodással kapcsolatos finanszírozási kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket,

f) a hatáskör-átruházási megállapodás megsértésével kapcsolatos eljárást,

g) a hatáskör-átruházási megállapodás végrehajtásának értékelésével kapcsolatos éves jelentés elkészítésének a határidejét,

h) a hatáskör-átruházási megállapodás megszüntetése esetén a folyamatban lévő feladatok, eljárások lezárásával kapcsolatos eljárást.

(6) Ha valamennyi, a hatáskör-átruházási megállapodásban részes fél egyetért, a megállapodás hivatalos nyelve az angol. Ilyen esetben a Hivatal a megkötött megállapodásról magyar nyelvű fordítást készít.

(7) A hatáskör-átruházási megállapodás szövegezésekor a Hivatal, illetve a megállapodásban részes fél, vagy felek figyelembe veszik az ACER által a REMIT 16a. cikk (1) bekezdés második albekezdése alapján kiadott iránymutatást.

(8) Ha a hatáskör-átruházási megállapodás a Hivatal és egy vagy több másik tagállam nemzeti szabályozó hatóság között jön létre, a Hivatal a saját nevében értesíti az ACER-t, hogy hatáskörátruházási megállapodást kíván kötni, és véleményezésre megküldi az ACER-nek a megállapodás tervezetét.

(9) A megkötött hatáskör-átruházási megállapodást a Hivatal a honlapján a megkötést követő 30 napon belül angolul és magyarul is elérhetővé teszi.

(10) Ha a Hivatal hatáskör-átruházási megállapodást kötött, azok a személyek, akiknek az e fejezet szerinti eljárásokban együttműködési kötelezettségük van, a hatáskör-átruházási megállapodás alapján az együttműködési kötelezettség a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával, vagy az ACER-rel szemben áll fenn.

(11) Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra és közigazgatási perre a hatáskör-átruházási megállapodás alapján megbízott más tagállamok joga az irányadó."

106. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény III/B. Fejezete a 61/J. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"Algoritmikus kereskedéssel és a közvetlen elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek"

107. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61/J. §

(1) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és algoritmikus kereskedést folytat, kétévente , március 31-ig megküldi a Hivatal részére a soron következő 2 évre vonatkozóan

a) az algoritmikus kereskedési stratégiájára,

b) a kereskedési rendszerre érvényes kereskedési paraméterekre vagy limitekre,

c) a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében megállapított követelmények teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokra, valamint ,

d) a kereskedési rendszereinek a tesztelésére

vonatkozó adatokat, illetve az ezzel kapcsolatosan a piaci szereplőnél keletkezett dokumentumokat.

(2) A Hivatal bármikor további információkat kérhet a piaci szereplőtől az algoritmikus kereskedési tevékenységéről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszeréről.

(3) Az a piaci szereplő, amelyet a REMIT 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba és a piaci szereplő valamely szervezett kereskedési helyhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, kétévente március 31-ig megküldi a Hivatal részére a REMIT 5a. cikk (1) bekezdésében meghatározott rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról szóló leírását, illetve azokat a dokumentumokat, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsák, hogy a piaci szereplő alkalmazza ezeket a mechanizmusokat.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a Hivatal bármikor, eseti jelleggel is kérhet a piaci szereplőtől további információkat a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosításával összefüggő tevékenységéről, valamint a REMIT 5a. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról.

(5) Ha az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplő a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel árjegyzői- vagy likviditást biztosítói megállapodást kötött, a megállapodás tényéről a megállapodás megkötésétől számított nyolc napon belül értesíti a Hivatalt. A megállapodás megszűnése esetében a piaci szereplő a megszűnés tényéről a megállapodás megszűnését követő nyolc napon belül tájékoztatja a Hivatalt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti piaci szereplő biztosítja, hogy az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenysége keretében az algoritmikus kereskedéssel érintett vételi vagy eladási megbízások, valamint ügyletek a kereskedési nyilvántartásaiban egyértelműen azonosíthatók és elkülöníthetők az árjegyzői, illetve likviditást biztosító kereskedési tevékenységgel nem érintett kereskedési tevékenységtől."

108. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő fejezettel egészül ki:

"III/C. Fejezet

ENERGETIKAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Energetikai szabályozási tesztkörnyezet

61/K. §

(1) A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a földgáz-infrastruktúra fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését, továbbá a hidrogén betáplálását a működő földgáz-infrastruktúrába, valamint a tiszta hidrogénhálózatoknak a működő földgáz-infrastruktúrán alapuló fejlesztését, fejlődését.

(2) E fejezet alkalmazásában energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása, vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el.

(3) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló kérelmet a Hivatal határozatban bírálja el az e törvény és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szabályok alapján. A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt akkor engedélyezi, ha a kérelemben foglalt innovációs teljesítmény megfelel az (1) bekezdésben és - a (4) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek, továbbá nem veszélyezteti a földgázellátás biztonságát.

(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyezés tekintetében a határozat tartalmazza

a) a Hivatal elnökének rendeletében, valamint a Hivatal által jóváhagyott szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott - eltérés engedélyezését, az eltérés időbeli, tárgyi és területi hatályát, valamint

b) a kérelmező azon kötelezettségét, hogy a Hivatal elnökének rendeletében és a Hivatal által jóváhagyott szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak alapján, a határozatban foglalt eltérésekkel tegyen eleget.

(5) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a Hivatal legfeljebb 36 hónapra engedélyezi, ami kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 36 hónappal meghosszabbítható, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak.

(6) Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy

a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő megsértette a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat vagy

b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn.

(7) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a 142. §-ban szabályozott mintaprojekteket."

109. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény "A szállító- és az elosztóvezetékhez való csatlakozás" alcíme a következő 70/D. §-sal egészül ki:

"70/D. §

(1) Hidrogén környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon, kizárólag földgázzal keverve juttatható az együttműködő földgázrendszerbe, valamint kizárólag földgázzal keverve szállítható, osztható el és tárolható. E keveréknek a földgázrendszerbe juttatásakor meg kell felelnie a földgáz minőségére vonatkozóan a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek,

(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles valós időben az együttműködő földgázrendszerbe bekevert hidrogén koncentrációját mérni, és gondoskodni arról, hogy a megengedett hidrogénkoncentráció túllépésére ne kerülhessen sor.

(3) Határérték túllépés esetén a hidrogénnel kevert földgázt betápláló rendszerhasználó köteles a betáplálást azonnali hatállyal megszüntetni.

(4) A hidrogént előállító, felhasználó vagy tároló létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeit, feltételeit és a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmát az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri határozza meg."

110. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendszerhasználó a földgáztároló szabad kapacitását a földgáztárolói engedélyes informatikai platformján vagy a földgáztárolói engedélyessel szerződött harmadik személy által üzemeltetett kapacitáslekötési platformon kötheti le a földgáztárolói engedélyes üzletszabályzatában, illetve a kapacitáslekötési platform működési szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint."

111. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 76. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Elektronikus úton megtartásra kerülő aukció lebonyolítására a földgáztárolói engedélyessel szerződött közreműködő által üzemeltetett elektronikus licitfelületen is sor kerülhet. Az aukció eredményeként elnyert szabad kapacitás lekötésére a 71. § (2) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók."

112. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatókra - határozatban állapítja meg, legkésőbb az éves kapacitásaukció előtt 30 nappal, földgázelosztási díj és elosztási átszállítási díj esetén az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti éves kapacitáslekötési kérelem beadásának napja előtt 30 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi."

113. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti külön díjak mértékét a Hivatal - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre - határozatban állapítja meg, legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a külön díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfelet nyilatkozatának az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A külön díjak megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap. A Hivatal a határozatát a honlapján a külön díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi."

114. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 107/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a 104. § (4a) bekezdésének megfelelően nyilvánosságra hozza. A honlapon és az ügyfélszolgálati irodában történő közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell."

115. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A csatlakozási díjak mértékét a Hivatal - figyelemmel az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeletre - határozatban állapítja meg legkésőbb a díjak alkalmazhatósága előtt 45 nappal. A Hivatal a csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket a nyilatkozataik eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap. A Hivatal a határozatát a honlapján a csatlakozási díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi."

116. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény IX. Fejezete a következő 109/C. §-sal egészül ki:

"109/C. §

(1) A referenciaár-módszertan alapján a Hivatal által a szabályozói számlán vezetett, adott üzleti évre vonatkozó, az engedélyezett bevétel alul- vagy túlteljesülésből fakadó, a szállítási rendszerüzemeltetőnek a következő gázévek díjaiban elszámolandó tételeket a szállítási rendszerüzemeltető az éves beszámolójának mérlegében aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként szerepelteti. A szállítási rendszerüzemeltető a Hivatal által a határkeresztező aukciókból származó tárgyévi bevétel terhére fizikai szűkület megszüntetésére történő beruházások finanszírozására engedélyezett összeget a számviteli elszámolásában az Sztv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlesztési célú vissza nem térítendő támogatásként kezeli.

(2) Az (1) bekezdés szerint elkészített beszámoló a Tao. tv. 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Sztv. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül."

117. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 115. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A Hivatal a földgázelosztó kérelmére a működési engedélyt akkor vonja vissza részben vagy egészben, ha a földgázelosztó (a továbbiakban: kérelmező földgázelosztó) igazolta, hogy az ellátásában lévő felhasználók további ellátása érdekében együttműködési megállapodást kötött másik földgázelosztóval (a továbbiakban: átvevő földgázelosztó). A működési engedélyt a Hivatal részben akkor vonja vissza, ha a kérelmező földgázelosztó meghatározott terület vagy település ellátását kívánja feladni. Az átvevő földgázelosztó az együttműködési megállapodás megkötését követően haladéktalanul köteles kérni a működési engedélyének módosítását. Az átvevő földgázelosztó az átvételtől jogosult alkalmazni a Hivatal elnökének határozatában az átvevő földgázelosztóra eredetileg meghatározott díjakat. A felhasználók folyamatos ellátásának érdekében a Hivatal a kérelmező földgázelosztó működési engedélyét az átvevő földgázelosztó működési engedélyének módosításával egyidejűleg vonja vissza.

(4c) A (4b) bekezdés szerinti kijelölés során a határozat legalább a következőket tartalmazza:

a) az engedély módosításának időpontját, adott hónap első gáznapjában meghatározva (a továbbiakban: átvétel időpontja),

b) a kijelölt átvevő földgázelosztó személyét,

c) a kijelölt átvevő földgázelosztó engedélyének módosítását,

d) az átadó földgázelosztó és az átvevő földgázelosztó átvétellel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit."

118. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló vagy alacsony szén-dioxid kibocsátású gázokra vonatkozóan és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A Hivatal az elektronikus tárolás és kezelés során tudomására jutott személyes adatokat a kapcsolódó származási garanciák felhasználásától, vagy a fel nem használt származási garanciák esetében a származási garanciák érvényességi idejének lejártától számított hat évig az esetlegesen felmerülő vitás kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében megőrzi. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen. A megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok származási garanciáira vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok energiamennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére."

119. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 119. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a Hivatal a földgázipari tevékenység ellenőrzése során megállapítja, hogy

a) a földgázipari tevékenység végzése a Hivatal felhívását követően a jogszabályi előírásoknak továbbra sem felel meg,

b) a regisztrációköteles vagy bejelentésköteles földgázipari tevékenységet regisztráció vagy bejelentés nélkül ténylegesen folytatják, vagy

c) a végzett tevékenység engedélyköteles tevékenységnek minősül és a földgázipari vállalkozás a szükséges engedéllyel nem rendelkezik

a tevékenységet végzőt eltilthatja a tevékenység folytatásától és bírságot szabhat ki. Ezzel egyidejűleg a Hivatal - határidő tűzésével - kötelezi a tevékenységet végzőt a jogsértés megszüntetésére, amelynek ismételt elmulasztása esetén a Hivatal a működési engedélyt vagy regisztrációt felfüggesztheti."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 119. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Hivatal a (2) bekezdés c) pontja, (3a) bekezdés és (6) bekezdés szerinti új engedélyes kijelölésével kapcsolatos részletszabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza. A Hivatal, ha a felhasználók ellátásának biztonságát veszélyeztetve látja, a felfüggesztő, az engedélyt visszavonó és a kijelölő határozatát közhírré tétel útján is közli. Ebben az esetben a döntés kézbesítésének napja a közhírré tételt követő nap."

120. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § ny) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)

"ny) ellátja a földgázpiacot érintően a REMIT-ben meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat;"

121. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény "A Hivatal feladata és hatásköre" alcíme a következő 127/D-127/I. §-sal egészül ki:

"127/D. §

(1) Ha a Hivatal a 127. § e), f), g) i), k), ny) és o) pontjaiban foglaltak alapján végzett felügyeleti vagy hatósági ellenőrzés során jogszabálysértő tényeket vagy körülményeket tár fel, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(2) A Hivatal a hatósági ellenőrzéseit átfogó ellenőrzéssel, célellenőrzéssel, témaellenőrzéssel és utóellenőrzéssel valósítja meg.

(3) Az átfogó ellenőrzés a földgázipari vállalkozások komplex ellenőrzésével valósul meg.

(4) A célellenőrzés egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának vizsgálatára irányul.

(5) A témaellenőrzés egy meghatározott feladat ellátásának egyidejű vizsgálata több, azonos tevékenységet folytató földgázipari vállalkozásnál.

(6) Az utóellenőrzés során a Hivatal az általa előírt intézkedések végrehajtását és azok eredményeit vizsgálja.

(7) Az ellenőrzés határideje az átfogó ellenőrzés során 180 nap, egyéb ellenőrzés esetében 120 nap.

(8) Az ellenőrzési határidőbe nem számít bele

a) a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, a hiteles fordításra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, vagy ha az ellenőrzött földgázipari vállalkozás iratai hiányosak, rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok, hiányosak és ezek ellenőrzésre alkalmatlanok és a Hivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki,

b) az az időtartam, amit az ellenőrzött földgázipari vállalkozás a tényállás tisztázása során határidő hosszabbításként - a Hivatal jóváhagyásával - kért.

(9) Az ellenőrzések során a Hivatal a tényállás teljeskörű feltárása érdekében kapcsolódó vizsgálatot folytathat le és az ellenőrzést felfüggesztheti. Ennek kezdetéről és befejezéséről az ellenőrzött földgázipari tevékenységet végző szolgáltatót végzésben értesíti.

127/E. §

(1) A Hivatal ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési terv tartalmazza a tárgyévben elvégzendő ellenőrzések tárgyát, típusát, időpontját, az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, valamint az ellenőrizendő időszakot.

(2) A 127/D. § (3) bekezdése szerinti átfogó ellenőrzést a Hivatal ellenőrzési program alapján végzi. Az ellenőrzési programot a Hivatal az ellenőrzés megindításáról szóló értesítés közlésével egyidejűleg megküldi az ellenőrzött földgázipari vállalkozás részére.

(3) Az ellenőrzési program tartalmazza:

a) az ellenőrzött földgázipari vállalkozás megnevezését,

b) az ellenőrzés tárgyát,

c) az ellenőrzés jogszabályi alapját,

d) az ellenőrzés célját,

e) az ellenőrzés típusát,

f) az ellenőrizendő időszakot,

g) az ellenőrzés szempontjait, a részletes ellenőrzési feladatokat,

h) az ellenőrzést végző szervezeti egység és személyek nevét, beosztását, valamint a kijelölt vizsgálatvezető nevét,

i) a program készítésének dátumát, a jóváhagyásra jogosult vezető aláírását.

127/F. §

(1) Az ellenőrzés eszközei:

a) a földgázipari vállalkozás által rendszeresen vagy esetileg teljesített adatszolgáltatás Hivatal által rögzített adatai,

b) az ellenőrzési programban meghatározott iratbemutatás, adatszolgáltatás,

c) helyszíni ellenőrzés,

d) más hatóságok megkeresése útján beszerzett információk,

e) elektronikus nyilvántartások adatai,

f) az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott adatok.

(2) A Hivatal részére az ellenőrzés során a bekért adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell megküldeni.

127/G. §

(1) Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával kezdődik.

(2) Ha a földgázipari vállalkozás vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

(3) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző köztisztviselő részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet a köztisztviselő a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött földgázipari vállalkozás képviselőjének átad.

(4) A helyszíni ellenőrzés során feltárt tényekről, az ellenőrzött földgázipari vállalkozás és a Hivatal nyilatkozatairól jegyzőkönyv készül.

127/H. §

(1) Az ellenőrzés lezárásakor a Hivatal a megállapításait ellenőrzési jelentésbe foglalja. Az ellenőrzési jelentés tartalmazza az ügy azonosításához szükséges adatokat, a feltárt tényeket, az azokból levont jogi következtetéseket.

(2) A Hivatal az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött földgázipari vállalkozásnak.

(3) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy a földgázipari tevékenységet végző szolgáltató a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzési jelentés megküldésével egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a hatósági eljárás megindul. Az ellenőrzési jelentésre az ellenőrzéssel érintett földgázipari vállalkozás a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. A Hivatal a döntését ellenőrzési jelentésben, valamint észrevételben foglaltak alapján hozza meg.

127/I. §

A Hivatal hatósági eljárási cselekményeihez szolgáltatott adatok, számítások, levezetések, dokumentációk megfelelőségére irányuló hatósági eljárás lefolytatása nem bír halasztó hatállyal a Hivatal eljárási cselekményének végrehajtására vonatkozóan."

122. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő)

"h) bővített kapacitással kapcsolatos projekt jóváhagyási eljárás során hat hónap."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hivatal az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban és az uniós jogi rendelkezésben meghatározott jóváhagyási eljárások során az Ákr.-ben és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényben meghatározottak szerint tényállást tisztázhat, hiánypótlásra szólíthat fel."

123. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"REMIT-tel kapcsolatos együttműködés a hazai társszervekkel

129/C. §

(1) A Hivatal a REMIT-ben foglalt feladatainak az ellátása során az eredményes és hatékony vizsgálatok és jogérvényesítés biztosítása, valamint az összehangolt és következetes megközelítéshez való hozzájárulás érdekében együttműködik

a) a Gazdasági Versenyhivatallal,

b) a Magyar Nemzeti Bankkal, valamint

c) az adó- és vámhivatallal.

(2) Az együttműködés magában foglalja a REMIT alapján az ACER-hez beérkező információk nemzeti szintű megosztását, valamint ehhez kapcsolódóan az adatok jogszerű megosztását biztosító, olyan mechanizmusok kialakítását, amely megfelel a REMIT-ben foglalt, továbbá az ACER által meghatározott elvárásoknak.

(3) A Hivatal és az együttműködéssel érintett társszerv az együttműködés során biztosítja, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az Ákr. szerinti védett adathoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) A Hivatal és az együttműködéssel érintett társszerv az (1)-(2) bekezdésben meghatározott együttműködés részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszik."

124. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §-a a következő 57. és 58. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"57. azokat a körülményeket, amelyeket a Hivatal értékel annak érdekében, hogy a III/A. fejezet szerinti hatásköreinek gyakorlása során elsőbbséget biztosítson azoknak az ügyeknek, amelyek a nagykereskedelmi energiapiacok működésére jelentősebb hatással vannak,

58. a hidrogént előállító, felhasználó vagy tároló létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat, illetve kijelöli az engedélyező és felügyelő hatóságot."

125. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"16. a REMIT 9. cikkében meghatározott nemzeti nyilvántartás létrehozásával és működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat,"

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"5. a hidrogént előállító, felhasználó vagy tároló létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeit, feltételeit, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmát,"

126. §

(1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 159. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"h) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 159. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) E törvény az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/1106/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

127. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

1. 3. § 1d. pontjában a "vonatkozó, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)" szövegrész helyébe a "vonatkozó, a Hivatal" szöveg,

2. 3. § 54b. pontjában a "gáznak minősül" szövegrész helyébe a "vagy alacsony szén-dioxidkibocsátású gáz" szöveg,

3. 16. § (1) bekezdés f) pontjában a "kapacitáslekötési" szövegrész helyébe a "rendszerhasználati" szöveg,

4. 28. § (3) bekezdés a) pontjában a "továbbá" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

5. 36. § (1) bekezdés l) pontjában az "erre vonatkozó szándéka esetén" szövegrész helyébe az "eltérő kérése hiányában" szöveg,

6. 42. §-ában a "szolgáltatni." szövegrész helyébe a "szolgáltatni, nyilatkozatokat megtenni." szöveg,

7. 64. § (3a) bekezdés nyitó szövegrészében az "az alábbi" szövegrész helyébe az "a következő" szöveg,

8. 89. § (7) bekezdésében a "felülvizsgálata a földgázelosztó" szövegrész helyébe a "felülvizsgálata a lakossági fogyasztóknál a földgázelosztó" szöveg,

9. 89/A. § (1) bekezdés b) pont záró szövegrészében az "és" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,

10. 104. § (7) bekezdésében az "árat a szerződésben" szövegrész helyébe az "árat a 76. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel a szerződésben" szöveg,

11. 109/A. §-ában a "szerepeltetheti" szövegrész helyébe a "szerepelteti" szöveg,

12. 109/B. § (1) bekezdésében a "szerepeltethetik" szövegrész helyébe a "szerepeltetik" szöveg,

13. 115/C. § (3a) bekezdésében a "kapacitáslekötési" szövegrész helyébe a "rendszerhasználati" szöveg,

14. 115/C. § (4) bekezdésében a "kapacitáslekötési" szövegrész helyébe a "rendszerhasználati" szöveg,

15. 132. § 50. pontjában az "energiaforrásból" szövegrész helyébe a "vagy alacsony szén-dioxidkibocsátású gázokból" szöveg,

16. 133. § (1) bekezdés 3. pontjában a "141/I-141/J. §-ban" szövegrész helyébe a "141/J. §-ban" szöveg,

17. 141/E. §-ában a "141/I-141/J" szövegrész helyébe a "141/J" szöveg

lép.

128. §

Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény

a) 41. § (1a) bekezdése,

b) III/A. Fejezet címe,

c) "Általános szabályok" alcím címe,

d) "A bennfentes információkra vonatkozó közzétételi kötelezettség" alcíme,

e) "Az ellenőrzési eljárás" alcím címe,

f) "A nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás" alcím címe,

g) 61/H. és 61/I. §-a,

h) III/B. Fejezet címe,

i) "Energetikai szabályozási tesztkörnyezet" alcím címe,

j) 103. § (2) bekezdés f) pontja,

k) 103. § (2a) bekezdés f) pontja,

l) 103. § (3) bekezdésében a "hazai termelésű földgáz árát és a" szövegrész,

m) 107/B. §-a,

n) 108/A. § (8) bekezdése,

o) 115/C. § (3b) bekezdésében a "figyelembe véve a betárolt hazai termelésű földgáz árát" szövegrész,

p) 127. § i) pontjában az "ellenőrzi továbbá az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátására termelt hazai földgáz árképzésére vonatkozó szabályok betartását," szövegrész,

q) 129. § (2) bekezdés d) és e) pontja,

r) 133. § (1) bekezdés 3. pontjában az "a 141/I. §" szövegrész,

s) 141/B. § (16) bekezdésében az "azzal, hogy a hazai termelésű földgáz termelő esetében a hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a Felajánlási rendeletben meghatározott hazai termelésű földgáz ára és a (14) bekezdés szerinti súlyozott éves átlagár különbözetét" szövegrész,

t) 141/B. § (18) bekezdésében a "hazai termelésű földgáz termelő és a" szövegrész,

u) 141/I. §-a,

v) 141/J. § (1) bekezdésében az "- ideértve az egyetemes szolgáltatási célra a 141/I. § szerint vásárolt hazai termelésű földgázforrásait is -" szövegrész,

w) 143/A. § (3) bekezdése,

x) 146/E. §-a.

9. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása

129. §

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. §

A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya (a továbbiakban: tagállami célszám) 2030-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 25%-a."

130. §

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Közlekedési célú bioüzemanyagok és biogázok esetében a biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó és az üzemanyag-forgalmazó az (EU) 2018/2001 parlamenti és tanácsi irányelvnek az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 22 pontja által beillesztett 31a. cikkében meghatározott Uniós Adatbázisba (a továbbiakban: Uniós Adatbázis) regisztrál, és rögzíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon és időközönként az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokat."

131. §

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"o) az Uniós Adatbázisba történő adatszolgáltatás részletes szabályait."

132. §

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 14/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/C. §

Az üzemanyag- forgalmazó a 2024-ben az egyes energetikai törvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) 134. §-ának hatályba lépését megelőzően forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedési célú energiatermék vonatkozásában a Módtv. hatályba lépését követő 15 napon belül nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság felé, hogy alkalmazza-e az e törvény Módtv. által hatályon kívül helyezett 9-10. § rendelkezéseit az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás 6%-os csökkentésére és e szinten tartására vonatkozó kötelezettség, továbbá az általa forgalomba hozott üzemanyag és más, közlekedésben felhasznált energiatermék tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, valamint az üzemanyagból vagy más közlekedésben felhasznált energiatermékből származó, a teljes életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról szóló jelentés tekintetében. Ha az üzemanyag-forgalmazó nem nyilatkozik, a forgalomba hozatal időpontjában hatályos rendelkezések alkalmazandók."

133. §

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 15. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"c) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

134. §

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében a "március" szövegrész helyébe az "április" szöveg lép.

135. §

Hatályát veszti a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény

a) 1. § 2. pontja,

b) 9. és 10. §-a,

c) 15. § d) pontja,

d) 1. melléklete.

10. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

136. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben

a) 40 kg egyéb kőolajterméket,

b) egyéb műanyagtermék termékáram esetén

ba) 2 kg műanyagból készült virágot, fa-, levél- és gyümölcsutánzatot és ezek részeit, valamint az ezekből készült terméket,

bb) 75 kg műanyag hordtasakot, vagy

c) 200 kg egyéb vegyipari terméket

meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;"

137. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 4. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontja

5. §

(1) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás esetén

a) a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,

b) ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján

keletkezik.

(4) A termékdíj-kötelezettség

a) a 3. § (5) bekezdés a) pontja esetén az aa)-ac) alpontokban meghatározott időpontban,

b) a 3. § (5) bekezdés b) pontja esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján

keletkezik.

6. §

(1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre vételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre vétel napja

a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában

b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.

(2) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.

(3) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.

(4) Ha a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie."

138. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fizetendő termékdíj mértéke a termékdíjköteles termék tömege és a 2. melléklet szerinti termékdíjtétel szorzata."

139. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. §

(1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek engedélyezhető

a) amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,

b) amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,

c) amely az állami adóhatóságnál nyilvántartott vám- vagy adótartozással nem rendelkezik kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,

e) amely - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,

f) amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és

g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó

ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ügydöntő határozat hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(2) Az engedély határozatlan időre szól.

(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.

(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit - az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján - az engedélyben kell meghatározni.

(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba betárolt termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.

(6) A termékdíj raktárban

a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és

b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése

is végezhető.

(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;

b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,

bb) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;

c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.

(8) Az engedélyesnek az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj-kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.

(9) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés - a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével -, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető."

140. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. §

A kötelezett - az e törvényben, valamint a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet."

141. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)

"a) a termékdíjköteles termék első belföldi vevője, ha az átvállalt kötelezettséggel megvásárolt termékdíjköteles termék legalább hatvan százalékát változatlan formában vagy más termékbe beépítve külföldre értékesíti, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba tárolja be,"

142. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 15/B. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíjátalánya:)

"g) egyéb műanyag termék termékáramon belül

ga) a műanyagból készült virág, fa-, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei, valamint az ezekből készült termék esetén 4000 Ft/év;

gb) a műanyag hordtasak esetén 12000 Ft/év;"

143. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 25/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve az egyéb kőolajtermék esetében."

144. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 30. alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. §

(1) A 2025. január 1-je előtti időszakban keletkezett termékdíj-kötelezettségre, ideértve az ahhoz kapcsolódó visszaigénylést is - a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével - a 2025. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A 2025. január 1-je előtti időszakban keletkezett e törvény szerinti kötelezettségekkel kapcsolatos feladatait az állami adóhatóság - a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint - 2025. január 1-jét követően is ellátja.

(3) Az állami adóhatóság a 2025. január 1. napját követően már nem termékdíjköteles termékek vonatkozásában bejelentkezett kötelezett termékdíj-kötelezettségét és ezen termékkörökbe tartozó termékekre bejelentett átvállalási szerződéseit hivatalból 2024. december 31. napjával zárja nyilvántartásában.

(4) Az állami adóhatóság és a hulladékgazdálkodási hatóság a 2024. december 31. napján termékdíjköteles terméknek minősülő termékekre vonatkozó, 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat 2025. január 1. napját követően is rendelkezésre bocsátja.

(5) Műanyag hordtasak csomagolószer esetében a kötelezett 2024. december 31-ét követően fennálló termékdíj kötelezettségét a 10. §-ban foglalt szabályok szerint egyéb műanyag termékre vonatkozóan bejelenti.

(6) A műanyag hordtasak csomagolószer esetén a termékdíj-kötelezettséget 2025. január 1-je előtt szerződéssel átvállaló a termékdíj-kötelezettségét 2025. január 1-jét követően az egyéb műanyagtermék termékáramra vonatkozó szabályok szerint teljesíti."

145. §

(1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 1. melléklete helyébe a 1. melléklet lép.

(2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

146. §

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény

a) 2. § 18. pontjában az "előállítható," szövegrész helyébe az "- ideértve a termékdíj raktárban tárolt egyéb terméket is - előállítható" szöveg,

b) 2. § 20a. pontjában a "termék tárolható" szövegrész helyébe a "termék - ideértve a termékdíj raktárban tárolt egyéb terméket is - tárolható" szöveg,

c) 2. § 24a. pontjában az "a műanyag hordtasakok" szövegrész helyébe az "az egyéb műanyag termék" szöveg,

d) 3/B. § nyitó szövegrészében az "alkotórészei" szövegrész helyébe az "alkotórésze" szöveg,

e) 14/A. §-ában az "adó- és vámhatóság" szövegrészek helyébe az "adóhatóság" szöveg és az "adó- és vámhatóságnak" szövegrész helyébe az "adóhatóságnak" szöveg,

f) 15/C. §-ában a "termékek" szövegrész helyébe a "termék" szöveg,

g) 24. § (2) bekezdésében az "az 1. § (3) bekezdés a), b), d)-f) és i) pontja szerinti termékdíjköteles termékek" szövegrész helyébe az "a műanyag hordtasakra vonatkozó" szöveg,

h) 24. § (3) bekezdés c) pont cc) alpontjában a "mennyiségét" szövegrész helyébe a "tömegét, mennyiségét" szöveg,

i) 31. § (4) bekezdésében a "3" szövegrész helyébe a "2" szöveg

lép.

147. §

Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény

1. 1. § (3) bekezdés a) és b) pontja,

2. 1. § (3) bekezdés d)-f) pontja,

3. 1. § (3) bekezdés i) pontja,

4. 1. § (5) bekezdésében a "vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának" szövegrész,

5. 2. § 7a-11. pontja,

6. 2. § 13-13b. pontja,

7. 2. § 14. pont záró szövegrészében a "továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását" szövegrész,

8. 2. § 18a. pontja,

9. 2. § 25a. pontja,

10. 2. § 26. és 27. pontja,

11. 2. § 29. pont c) alpontjában a "termékdíj-előleg megállapítási," szövegrész,

12. 2. § 29. pont d) alpontjában a "termékdíj-előleg bevallási," szövegrész,

13. 2. § 29. pont e) alpontjában a "termékdíj-előleg fizetési," szövegrész,

14. 2. § 29. pont h) alpontjában az "- ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is -" szövegrész,

15. 2. § 31. pontja,

16. 3. § (2) bekezdés d) pontja,

17. 3. § (2) bekezdés e) pontjában a "Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak - belföldi előállítás esetén - a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül." szövegrész,

18. 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként" szövegrész,

19. 3. § (3b) és (4) bekezdése,

20. 3. § (6) bekezdés b) és c) pontja,

21. 3. § (6) bekezdés e)-g) pontja,

22. 3. § (8) bekezdésében az "E bekezdés szerinti jogkövetkezmény a hulladékhasznosítási teljesítménybe el nem számolható gyártási selejt vagy hulladék esetén nem alkalmazható." szövegrész,

23. 3. § (9) bekezdés d) pontja,

24. 3. § (9) bekezdés f) pontja,

25. 3. § (10)-(12) bekezdése,

26. 3/A. §-a,

27. 4. § (2) bekezdés a) pontjában az "illetve a csomagolást alkotó csomagolószer" szövegrész,

28. 4. § (2) bekezdés d)-f) pontja,

29. 4. § (2a) és (3) bekezdése,

30. 5. alcím címében az "összetevői," szövegrész,

31. 7. § (1) bekezdésében az "- ideértve a belföldi előállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt is -" szövegrész,

32. 7. § (2) bekezdésében az "és kiszámításának módját" szövegrész,

33. 7. alcíme,

34. 10/A. alcíme,

35. 13. § (3) bekezdésében a "csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kódját (a továbbiakban: CsK kód)," szövegrész,

36. 14. § (5) bekezdés c)-g) pontja,

37. 15/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja,

38. 15/B. § (1) bekezdés d)-f) pontja,

39. 15/B. § (1) bekezdés i) pontja,

40. 24. § (1) bekezdésében az "- az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint -" szövegrész,

41. 24. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában az "és CsK" szövegrész,

42. 25. § (1) bekezdés f)-h) pontja,

43. 25. § (2a) bekezdése,

44. 25/A. § (3) bekezdésében az "és a termékdíj-előleg visszaigénylése" szövegrész,

45. VII. Fejezete,

46. 31. § (3) bekezdése,

47. 38. § (1) bekezdés d) és e) pontja,

48. 38. § (1) bekezdés h) pontja.

11. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

148. §

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény

a) 80. § (1) bekezdésében a "vagy a" szövegrész helyébe az "illetve a" szöveg,

b) 81. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "mellékelni kell" szövegrész helyébe a "csatolni kell" szöveg

lép.

12. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

149. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"39. lomhulladék: az ingatlanhasználótól a koncessziós társaság által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási, vagy háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely a közszolgáltatási résztevékenység keretében rendszeresített, vegyes települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény méreteit meghaladja;"

150. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Koordináló szerv jogosult az elszámolási, számlázás, és kintlévőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerveitől. A Koordináló szerv a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatokat az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatok ellátása során, valamint a feladatok ellátását követő 5 évig kezeli a követelése behajthatósága céljából."

151. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 50. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A kötelezett az Szt. szerinti beszámolási kötelezettsége teljesítése során kiegészítő melléklet készítésére köteles, amelyben a (3) bekezdés szerinti tevékenységeket oly módon mutatja be, mintha azokat önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenységek elkülönült bemutatása legalább önálló mérlegeket és eredménykimutatásokat jelent.

(5) Az Szt. szerint könyvvizsgálatra köteles a számviteli beszámolóját a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, továbbá éves beszámoló esetén a tárgyévre készített üzleti jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldi a Hivatalnak."

152. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 28. alcíme a következő 66/B. §-sal egészül ki:

"66/B. §

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a gyártó által a koncessziós társaság részére elektronikus felületen megadott, valamint az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére a nyilvántartásba vételkor megadott alábbi adatokat a koncessziós társaság és az országos hulladékgazdálkodási hatóság egymás rendelkezésére bocsátja a kötelezettségek ellenőrzése céljából:

a) a gyártó neve, székhelye, adószáma, adóazonosító jele, KSH statisztikai számjele (ennek hiányában a közösségi vagy nemzetközi adószáma), cégjegyzékszáma, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási száma, Környezetvédelmi Ügyfél Jele (a továbbiakban: KÜJ-azonosító);

b) meghatalmazott képviselő igénybevétele esetén a jogi személy meghatalmazott képviselő neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utóneve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, lakóhelye, tartózkodási és értesítési helye (postai irányítószám, település, utca, házszám, helyrajzi szám, elektronikus postafiók-cím), adószáma;

c) a kapcsolattartó neve, pontos elérhetősége;

d) a gyártó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség teljesítésének módja (egyéni vagy kollektív);

e) a körforgásos termék megnevezése."

153. §

(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet - az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó kivételével, kizárólag e tevékenysége vonatkozásában - a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja."

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 70. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti költségek fedezetére vonatkozó szabályokat a koncessziós társaság esetében a koncessziós szerződés rendezi."

154. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyi biztosíték képzésére, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezet az üzleti év március 1. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a tárgyévre vonatkozóan a pénzügyi biztosíték rendelkezésre áll, a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, továbbá a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet nyilatkozik arról, hogy a céltartalékot megképezte. Az üzleti év végét követő év május 31-ig a céltartalék képzésére kötelezett a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a céltartalék a tárgyévben rendelkezésére állt."

155. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a Ht. 61. §-a szerinti eljárásban az adott üggyel összefüggésben hagyatéki eljárás van folyamatban és az ügy érdemi eldöntése a közjegyző döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hulladékgazdálkodási hatóság az eljárást felfüggeszti."

156. §

(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"7. a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, kiszabásának részletes szabályait, valamint a tevékenység végzésétől történő eltiltás, az elkobzás megállapításainak szempontrendszerét és alkalmazásának részletes szabályait;"

(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"a) az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét;"

157. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdését az e rendelkezés hatályba lépésekor már megkötött koncessziós szerződésre is alkalmazni kell."

158. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

a) 12. § (1a) bekezdésében a "3 m3, egyértelműen" szövegrész helyébe a "3 m3, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. melléklet 1. pontjában meghatározott ártér (a továbbiakban: ártér) területén álló ingatlanon legfeljebb 1 m3, egyértelműen" szöveg és a "10 m3, egyértelműen" szövegrész helyébe a "10 m3, ártér területén legfeljebb 3 m3, egyértelműen" szöveg,

b) 14. § (1) bekezdés b) pontjában a "létesítménybe szállítja" szövegrész helyébe a "létesítménybe, vagy logisztikai telephelyére szállítja" szöveg,

c) 18/D. § (4) bekezdésében a "legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal" szövegrész helyébe a "koncesszor, a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó üzemeltetőhöz vagy tulajdonoshoz intézett kérelmében megjelölt határidőben" szöveg,

d) 53/J. § (4) bekezdésében a "kiterjednek" szövegrész helyébe a "teljesítésében való együttműködési kötelezettség kiterjed" szöveg,

e) 61. § (2) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "30" szöveg,

f) 78/C. § (10) bekezdés e) pont nyitó szövegrészében a "foglalt bírság" szövegrész helyébe a "foglalt, költségvetési évben kiszabott bírság" szöveg

lép.

159. §

Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

a) 18/A. § (3) bekezdésében a "legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal" szövegrész,

b) 41. § (4) bekezdésében a "vagy céltartalékot képez" szövegrész,

c) 42. § (1) bekezdés c) pontjában az "az ingatlanhasználóktól" szövegrész,

d) 47/A. § (5) bekezdése,

e) 47/A. § (6) bekezdésében a "hiánypótlási" szövegrész,

f) 47/D. § (2) bekezdésében a "hiánypótlási" szövegrész,

g) 78/C. § (11) bekezdése.

13. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

160. §

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 1. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"6. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító szám."

161. §

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 33. § (3) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A Szövetség éves költségvetésében megtervezi:)

"b) a 13. § e) pontja szerinti jelentések elkészítésében és a magyarországi termékszabvány szerinti paraméterek vizsgálatában való közreműködéshez kapcsolódó költségeket,"

162. §

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42/A. §

A Szövetség tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentéssel kapcsolatos kötelezettségének teljesítéséhez a 2710 19 51-2710 19 67, 2710 20 32, 2710 20 38, a 2710 19 25, 2710 19 29, 2710 19 47, 2710 19 48, 2710 20 16, 2710 20 19 KN kód szerinti termékeket értékesítő tag minden év november 15-ig megküldi a Szövetség részére a tárgyévet megelőző év november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő időszakban az e bekezdésben felsorolt KN kódú termékeket tüzelő-, fűtőanyagként történő beszerző partnerei nevét, címét és a beszerzett termékek KN kódját."

163. §

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

164. §

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény

a) 12. §-ában az "elkészítésében." szövegrész helyébe az "elkészítésében, továbbá a magyarországi termékszabvány szerinti paraméterek vizsgálatában." szöveg,

b) 13. § (1) bekezdés e) pontjában az "elkészítésében való" szövegrész helyébe az "elkészítésében, továbbá a magyarországi termékszabvány szerinti paraméterek vizsgálatában való" szöveg,

c) 32. § (3) bekezdésében a "felosztani." szövegrész helyébe a "felosztani, azzal, hogy a 13. § e) pontja szerinti jelentések elkészítésében és a magyarországi termékszabvány szerinti paraméterek vizsgálatában való közreműködéshez kapcsolódó költségek a kőolaj szekció költségei közé tartoznak." szöveg,

d) 42. § (3) bekezdésében a "Kombinált Nómenklatúra-kóddal (a továbbiakban: KN-kód)" szövegrész helyébe a "KN-kóddal" szöveg,

e) 42. § (9a) bekezdésében az "A Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szövegrész helyébe az "Az adó-és vámhatóság" szöveg,

f) 49. § c) pontjában az "előírásokat," szövegrész helyébe az "előírásokat, és" szöveg,

g) 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:1 mezőjében a "Kombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód)" szövegrész helyébe a "KN-kód" szöveg,

h) 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:4-B:5 mezőjében a "27101943" szövegrész helyébe a "27101942" szöveg,

lép.

14. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

165. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról)

"q) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges."

15. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

166. §

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § o) pontjában a "kutatási területek" szövegrész helyébe a "kutatási blokkok" szöveg lép.

16. Záró rendelkezések

167. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 66. §, a 70. §, a 71. §, a 99. § és a 102. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(3) A 64. § és a 97. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(4) A 150. § 2025. március 31-én lép hatályba.

(5) A 118. § és a 127. § 2. pontja 2025. április 1-jén lép hatályba.

(6) A 30. § (7) bekezdése és az 54. § (2) bekezdése 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

168. §

A 4. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

169. §

(1) E törvény 3. alcíme az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 3. alcíme az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2024. április 12-én felváltotta az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E törvény 7. alcíme és 8. alcíme az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1106/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E törvény 7. alcíme és 13. alcíme a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 7. alcíme az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/1106/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(6) E törvény 7. alcíme

a) az (EU) 2018/2001 és az (EU) 2019/944 irányelvnek az uniós villamosenergia-piac szerkezetének javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2024. június 13-i (EU) 2024/1711 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(7) E törvény 8. alcíme a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(8) E törvény 8. alcíme az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(9) A 158. § b) pontja a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-ei 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

"1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Az "ex" jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

1. Egyéb kőolajtermékek

2. Egyéb műanyag termékek

3. Egyéb vegyipari termékek

"

2. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

"2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

"

3. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

"4. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjátalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíjköteles termék alkotórészének, tartozékának átlagos tömege és az átalánydíj összege

"

4. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

1. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 4. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

Általános indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosításának célja elsősorban a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült, jogalkotást igénylő problémák kezelése:

A törvényjavaslat szerinti módosítások célja az adminisztrációs terhek csökkentése többek között a koncessziós szerződésben foglalt Kutatási Munkaprogram módosítása szabályainak rugalmasabbá tételével, nem sértve a koncesszió szerződésben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a koncessziós szerződés mellékletét képező munkaprogramban vállalt kutatási tevékenységet a koncessziós társaságnak maradéktalanul végre kell hajtania.

A bányatelek esetében meghatározott kitermelhető ásványvagyonhoz képest marginális éves kitermelési mennyiségek tulajdonképpen a kitermelés szüneteltetésének tekintethetőek, és alapvetően a jogi szabályozás kijátszására irányulnak (mivel pl. hat év szüneteltetés után a bányafelügyelet elrendelné a bánya bezárást), a módosítással ez a joghézag megszűnik. Amennyiben a szüneteltetéssel érintett bányatelek haszonanyaga építőipari nyers- és alapanyagnak is minősül, a szüneteltetés engedélyezését nem indokolt teljes egészében tiltani, viszont szükséges az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó szigorúbb szabályozást érvényesíteni.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) módosítás célja a távhőtermelői és távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetési engedélyekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentése azon esetekben, amikor az engedélyes az általa üzemeltetett távhőtermelő létesítmény működtetését, vagy az általa végzett távhőellátási tevékenységet úgy fejezi be, hogy azt másik engedélyes számára átadja az engedélyben foglalt tevékenység folyamatos fenntartása mellett.

A távhőszolgáltató korlátozhatja a szolgáltatást jelenleg országos tüzelőanyag-hiány és környezetvédelmi ok miatt, a módosítás célja a korlátozás Tszt. szerinti szabályozásának kiegészítése a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerinti korlátozási kötelezettségekre vonatkozó felhatalmazással.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban Vet.) módosítása elfogadásával a villamosenergia-rendszer működése átláthatóbb és hatékonyabb lesz, a hálózati engedélyesek bizonyos kötelező feladataikat könnyebben és hatékonyabban végre tudják hajtani, a közép- és nagyfeszültségre beépülő kapacitások tervezhetősége nő és a beruházók számára is biztosítja az átlátható transzparens eljárás megismerhetőségét a szakpolitikai célok érvényesülése mellett, és biztosítható lesz a szabályozás európai uniós elvárásoknak való erőteljesebb megfelelése.

A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REMIT) elfogadása óta több mint 10 év eltelt. A REMIT módosítása egy nagyobb uniós jogszabálymódosítási csomag része volt, amely a 2021-től emelkedő energiaárakra adott koordinált választ, annak érdekében, hogy az EU belső energiapiaca ellenállóbb legyen a válságokkal szemben.

Az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/1106/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete (a továbbiakban REMIT II) hozzáigazítja a szabályozást a jelenlegi, változó piaci körülményekhez, megerősíti az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: ACER) által végzett felügyeleti szerepet, és javítja az ACER, az érintett nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság közötti adatmegosztási lehetőségeket.

A REMIT II alapján az ACER fontosabb szerepet kap a jelentős, határokon átnyúló ügyek kivizsgálásában a REMIT megsértése elleni küzdelem érdekében, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a jogsértésekkel kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítása továbbra is tagállami hatáskörben marad. A tagállami jogrendszerek eltérő szankcionálási gyakorlata miatt a REMIT II meghatározza továbbá a szabályozó hatóságok által nemzeti szinten megállapított bírságok harmonizálásának keretét is, ami egy közvetett implementációs kötelezettséget keletkeztet a tagállamok számára.

A REMIT tagállami alkalmazásával kapcsolatos szabályokat hazánkban törvényi szinten a Vet. és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) tartalmazza, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

A törvénymódosítás további jogharmonizációs célja egyrészről az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos, közlekedési szektort érintő egyes jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. Ezen belül kiemelendő különösen a közlekedési célú megújuló részarányok jogszabályi rögzítése a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján, valamint az irányelv alapján létrejövő Uniós Adatbázishoz kapcsolódó hazai kötelezettségek rögzítése, ideértve a rendszerbe feltöltött tranzakcióknak a hazai BIONYOM rendszeren belüli nyomon követésének biztosítását.

Módosul továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé történő jelentéstételi határidő az üzemanyagforgalmazók adminisztratív terheinek a csökkentése érdekében.

A hidrogén termelés és felhasználást segítő javaslat célja a magyar hidrogéngazdaság kiépítésének ösztönzése, támogatva ezzel - az EU hidrogénstratégiájával is összhangban - a Magyarország Kormánya 1372/2021. (VI. 10.) Korm. határozatával 2021. június 10. napján elfogadott, a Nemzeti Hidrogén Stratégia 2030 elnevezésű dokumentumokban lefektetett célok megvalósítását, az ország technológiai fejlődését és versenyképességének növelését.

A hidrogén ipari és közlekedési felhasználásának elősegítését az elektromobilitással párhuzamosan kell elindítani, mivel ez a két szektor egymással nem kompetitív, hanem kiegészítő szerepet tölt be. Az elektromos közlekedés elsősorban a kis távolságú személy közlekedésre ad szénhidrogén- és helyi kibocsátás mentes megoldást, addig a hidrogén a közeljövőben a nagy távolságú és tömegárú szállításban lesz meghatározó. A közlekedés mellett az ipari hidrogén felhasználásban is erőteljes dekarbonizáció kezdődött. A módosítás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásból előállított hidrogén termelését és kereskedelmét is támogatja.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) módosításának célja a termékdíjas rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá egyaránt tartozó termékek esetében a kötelezettek kettős adminisztrációs terhének csökkentése a termékdíjköteles termékek körének szűkítése által.

A jelenleg fennálló kettős adminisztráció felesleges terhet jelent a kötelezettek részére, ezért indokolatlan a környezetvédelmi termékdíj fenntartása azon termékek esetén, amelyek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá is tartoznak.

A Ktdt. módosítása következtében az adminisztratív terhek csökkenése várható a kötelezettek, valamint az állami adóhatóság oldalán is azáltal, hogy azon termékek esetén, amelyek a módosítás alapján a továbbiakban nem minősülnek termékdíjköteles terméknek, a kötelezetteknek már nem kell a termékdíjas szabályozás szerinti adminisztrációs kötelezettségeket teljesíteniük.

A hulladékgazdálkodási ágazat új modelljét megelőzően is létező társadalmi, környezetvédelmi feladatot jelentett az illegális hulladékelhagyás elleni állami fellépés. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosításai közül kiemelkedő a hatékony állami fellépést, és ezzel a környezet védelmét elősegítő módosítás, amely a szeptemberi árvíz tapasztalataira is reagál.

A Ht. módosításának az elhagyott hulladékok felszámolásának elősegítése, a hatósági eljárások egyszerűsítése, a számviteli kötelezettségek egyértelműsítése a kiemelt célja.

Részletes indokolás

1. §

Az AFIR rendelet értelmében a tagállamok azonosítási-nyilvántartó szervezetet kötelesek kijelölni, amely szerv egyedi azonosító kódokat jogosult kiadni azzal a céllal, hogy az elektromos töltőpontok, illetve az alternatívüzemanyag-töltőpontok üzemeltetőit és mobilitás szolgáltatókat azonosítani lehessen. A Hivatal kerül kijelölésre az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartás vezetésére.

Az alternatív üzemanyagtöltő hálózathoz való könnyebb hozzáférhetőség érdekében a nyilvános elektromos töltőpontok és az alternatív üzemanyag töltőpontok üzemeltetői ingyenes, korlátlan és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a töltőpontokkal kapcsolatos adatokhoz.

2. §

A rendelkezés pontosítása azzal, hogy a MEKH elnöke rendelkezik rendeletalkotási jogkörrel.

3. §

A MEKH elnöke felhatalmazást kap az elektromos töltőpontok üzemeltetőinek és a mobilitási szolgáltatók azonosítására szolgáló nyilvántartással kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

4. §

Sarkalatossági záradékról való rendelkezés.

5. §

Az uniós jogszabályoknak való megfeleltetési klauzula.

6. §

Normavilágosság javítását szolgáló szövegpontosítás.

7. §

A Bt. 4. §-a alapján az építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető, amely bejelentés alapján folytatható. Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 45 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni. Az előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet -a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) - azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra.

Az MNV Zrt. nyilatkozattételi határideje alatt a bányafelügyelet eljárási cselekményt nem tud foganatosítani, meg kell, hogy várja a nyilatkozatot. Erre tekintettel a nyilatkozattételi időtartamot szükséges a bejelentés ügyintézési határidejénél figyelembe venni.

8. §

A jelenlegi szabályozás alapján abban az esetben, ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, a bányászati jogot átvevő a vételár megfizetését az átruházásra vonatkozó szerződés szerinti teljesítési határidőt követő 8 napon belül igazolja a bányafelügyelet részére.

Mivel a Bt. 6. § (2) bekezdése alapján a bányászati jog átruházására vonatkozó szerződés a bányafelügyelet határozatának véglegessé válása napján válik hatályossá, szükséges egy olyan szabályozás kialakítása, amely a jogbiztonság érdekében garantálja, hogy a vételár teljesítésére csak hatályos szerződés alapján kerülhessen sor. Abban az esetben, ha az átruházásra vonatkozó szerződésben a bányafelügyelet hozzájárulása véglegessé válásának időpontjához képest későbbi teljesítési dátum szerepel, a jelenlegi szabályozást követve, a vételár megfizetése igazolásának időpontja a szerződés szerinti teljesítési határidőt követő 8 nap.

9. §

A bányászati koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A kutatási munkaprogram tartalma a koncessziós szerződéssel együtt akkor módosítható, ha a koncessziós szerződéssel megállapított kutatási munkaprogram módosítása nem irányul az abban vállalt kötelezettségek csökkentésére.

A törvényjavaslat szerinti módosítás az adminisztrációs terheket csökkenti, nem sértve a koncesszió szerződésben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a koncessziós szerződés mellékletét képező munkaprogramban vállalt kutatási tevékenységet a koncessziós társaságnak maradéktalanul végre kell hajtania. A többlet kutatási tevékenység vállalás esetén a szakmai kontrollt a bányafelügyelet látja el, és amennyiben a kutatási műszaki üzemi terv módosítását jóváhagyja, a többlet kutatási tevékenység a munkaprogram részévé válik, külön miniszteri aktus nélkül.

10. §

A geotermikus energia kutatására irányuló kutatási terület visszaadását - az ásványi nyersanyag kutatási területe visszaadásának szabályaival azonos tartalommal - törvényi szinten szükséges szabályozni, figyelemmel a geotermikus kutatási engedély részben vagy teljes mértékben történő megszűnésére.

11. §

A Bt. 41. § (7) bekezdése alapján a bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait - is.

Geotermikus energia hasznosítása esetén a bányászati biztosíték szolgáltatását a hasznosítási szerződésben szükséges rendezni; a törvénytervezet ennek előírását tartalmazza.

12. §

A koncessziós kutatások sajátja, hogy azokra nagy területen, üzemezetten kerül sor. Az egymásra épülő egyes kutatási fázisok alapján, akár már a kutatás korai szakaszában is találhatnak olyan lelőhelyet, amely jól lehatárolható, igazolt, kitermelhető ásványvagyonnal rendelkezik, ezért indokolt a bányatelek megállapítása. Ehhez azonban elfogadott kutatási zárójelentés szükséges.

A hatályos szabályozás alapján egy kutatási zárójelentést lehet benyújtani a kutatási tevékenység elvégzéséről. Ezt a szabályt töri át a módosítás, és lehetővé teszi koncesszió esetében a rész-kutatási zárójelentések benyújtását. A kivételi szabály azonban nem eredményezhet a jogvesztő határidők tekintetében is kivételt, ezért alkalmazni kell a kutatás befejezését vagy a kutatási időszak leteltét követően alkalmazandó öt hónapos jogvesztő határidőt, azaz azon kutatási területrészek tekintetében, amelyekre nem készít a koncessziós társaság zárójelentést, a kutatási jog megszűnik.

13. §

A hatályos Bt. nem tartalmazza, hogy a földtani kutatás legfeljebb mekkora időtartamra engedélyezhető. A törvényjavaslat ezt pótolja, 4 évben meghatározva a földtani kutatás maximális időtartamát, amely legfeljebb az eredeti kutatási időszak felével hosszabbítható meg.

14. §

A hatályos Bt. szerint az új jogosult kijelölése céljából a bányafelügyelet által kiírt pályázatot szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is meg kell hirdetni. Nem lehet azonban pályázaton meghirdetni olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zártnak minősül. Az ilyen bányatelket a bányászati jogot törlő határozat véglegessé válását követően - a szénhidrogénre megállapított bányatelek kivételével - a bányafelügyelet hivatalból törli a nyilvántartásból.

Szénhidrogének tekintetében az ország egész területe zártnak minősül, így a szénhidrogének esetében a bányafelügyelet nem írhat ki pályázatot az új jogosult kijelölése céljából, ezért a szénhidrogén bányatelkekre vonatkozó pályázati közzétételi és bányatelek törlési szabályok fenntartása nem indokolt. Szénhidrogénre vonatkozó bányászati jogosultságokat koncessziós eljárás keretei között lehet csak megpályáztatni, amely esetében az Európai Unió hivatalos lapjában való közzétételi előírást a Bt. már tartalmaz, koncessziós pályázati kiírás lefolytatásához nem szükséges a bányatelekként történő nyilvántartás fenntartására.

15. §

Ha a szüneteltetéssel érintett bányatelek haszonanyaga építőipari nyers- és alapanyagnak is minősül, a szüneteltetés engedélyezését nem indokolt teljes egészében tiltani, viszont szükséges az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó szigorúbb szabályozást érvényesíteni. Erre tekintettel a szüneteltetés nem érinti az építőipari nyers- és alapanyag hat hónapot meghaladó ki nem termelése esetén bekövetkező fizetési kötelezettséget, továbbá a bányabezárás elrendelésénél is az építőipari nyers- és alapanyagok tekintetében alkalmazandó rövidebb határidőt kell figyelembe venni.

16. §

A bányafelügyelet nyilvántartása alapján vannak olyan szénhidrogénre megállapított bányatelkek, amelyek tekintetében a bányatelek megállapítását követően nem történt számottevő szénhidrogén kitermelés. Az üzemszerű kitermelést a bányavállalkozó ugyan megkezdte, azonban ezt úgy teljesítette, hogy a bányatelek kitermelhető ásványvagyonához képest túlzottan alacsony kitermelési mennyiség elfogadását kérelmezte a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása során. A bányafelügyeletnek - megfelelő jogi eszköz hiányában - ezeket a kitermelési műszaki üzemi terveket jóvá kellett hagynia.

A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni, amely alapelv értelemszerűen kiterjed az in situ ásványi nyersanyagokkal történő gazdálkodásra is. Az állam a tulajdonában álló ásványi nyersanyag bányászatát azért engedi át a bányavállalkozóknak, hogy az ásványi nyersanyag kitermelésével az ásványi nyersanyaggal történő ellátás biztosított legyen. Kiemelten igaz ez az energiaválsággal sújtott időszakokban. Ha a bányavállalkozó nem kívánja, nem tudja az ásványi nyersanyag kitermelését végezni, akkor az állami érdek az, hogy ez a helyzet indokolt, de a bányavállalkozónak a kitermelésre lehetőséget is biztosító állami intézkedésekkel megszűnjön.

A bányatelek esetében meghatározott kitermelhető ásványvagyonhoz képest marginális éves kitermelési mennyiségek tulajdonképpen a kitermelés szüneteltetésének tekintethetőek, és alapvetően a jogi szabályozás kijátszására irányulnak (mivel pl. hat év szüneteltetés után a bányafelügyelet elrendelné a bánya bezárást). A törvénytervezet szerinti módosítás ezt a joghézagot szünteti meg.

A törvényjavaslat alapján szüneteltetésnek kell tekinteni, ha a bányavállalkozó a bányatelek megállapítását követő 15 év alatt nem termelte ki a bányatelek kitermelhető ásványvagyonának legalább 10 %-át - nem hagyományos eredetű szénhidrogének esetében legalább 5 %-át -, és az évente kitermelt szénhidrogén mennyisége nem éri el földgáz esetén a 100.000 m3/év, kőolaj esetében az 500 t/év mennyiséget. A két feltétel konjunktív, azaz a tervezet szerinti rendelkezések mindkét feltétel fennállása esetén alkalmazhatóak.

Ha a fenti feltételek fennállnak, a bányavállalkozó köteles szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérni a bányafelügyelettől egy évre, és a szüneteltetés alatt a kitermelés fokozásához szükséges intézkedéseket megtenni; majd a szüneteltetési műszaki üzemi terv egyéves időszakát követően kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérelmezni. Az új kitermelési műszaki üzemi tervben a kitermelésre engedélyezett szénhidrogén mennyisége nem lehet kevesebb, mint a szüneteltetés előtti utolsó hatályos kitermelési műszaki üzemi terv alapján engedélyezett legnagyobb éves kitermelési mennyiség tízszerese.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet 30. § (5) bekezdése alapján - az általános szabályok szerint - az emelt mennyiséget tartalmazó kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv legfeljebb 5 évre hagyható jóvá.

Ha a bányavállalkozó a fentiek szerinti új kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett - megnövelt - mennyiséget nem teljesíti, vagy az új kitermelési műszaki üzemi tervet nem nyújtja be jóváhagyásra, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

17. §

Gyakran előfordul, hogy a bányában egy év alatt nem folytatnak bányászati tevékenységet, nem létesülnek új létesítmények. Erről a változatlanságról is tudomással kell bírnia azonban a felügyeletet ellátó bányafelügyeletnek. A kialakult gyakorlat szerint a bányavállalkozók a bányatérképet akkor is megküldik a bányafelügyeletnek, ha nem történt a bányában változás. A hatályos szabályozás azonban jogbizonytalanságot okoz a tekintetben, hogy csak akkor kell-e a bányafelügyeletnek megküldeni a bányatérképet, ha változás történt, vagy akkor is, ha nem történt változás és nem kellett a bányatérképet kiegészíteni. A módosítás ezt a jogbizonytalanságot megszünteti, és előírja, hogy akkor is meg kell küldeni a bányafelügyeletnek a bányatérképet, ha nem történt a bányában változás, a bányafelügyeleti hatáskörök gyakorlásának támogatása érdekében.

18. §

A Bt. 41. § (3d) bekezdése alapján jelenleg ha a bányafelügyelet az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli.

A rendelkezés újraszabályozását a gyakorlati tapasztalatok indokolják. Túlzó a hatályos rendelkezés a hibás bányajáradék önbevallás, felügyeleti díj fizetés vagy ásványvagyon változás hibás teljesítése miatt megállapított jogsértés figyelembe vétele tekintetében. Ezeket a jogsértéseket ki kell venni a szankció alkalmazási köréből. A bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése viszont már olyan jogsértés, amely indokolja a szigorú szankció alkalmazását.

19. §

A Bt. 43/B. §-a a bányafelügyelet hatósági eljárását szabályozza.

A bányafelügyeleti eljárásokban döntően nem természetes személyek vesznek részt. Vannak azonban olyan természetes személyek, akik vagy a bányavállalkozók, vagy a bányafelügyelet számára jogszabály alapján adatot szolgáltatnak. Az elektronikus ügyintézés szélesítésével (iform felületek alkalmazása) szükséges, hogy azok a természetes személyek is elektronikusan tartsák a kapcsolatot a bányafelügyelettel, akik eddig erre nem voltak kötelezettek.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (4) bekezdése alapján természetes személy - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben meghatározott kivétellel - csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, ezért szükséges a Bt. módosítása e körben.

20. §

A Bt. új 30/A. §-ához kapcsolódó értelmező rendelkezés.

21. §

A Bt. 21/A. § (7) bekezdése alapján a kutatási terület kialakítására és mértékére, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, valamint a kutatási engedély tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. Az egy bányavállalkozó jogosultságában álló geotermikus kutatási területek tekintetében a kutatási blokkok száma a meghatározó, és nem a kutatási területek száma, tekintettel arra, hogy a kutatási területet blokkokban kell meghatározni. Egy kutatási terület több kutatási blokkból is állhat. A jogosultság nagysága azonban a kutatási blokkok számán alapul, ezért szükséges a felhatalmazó rendelkezés módosítása.

22. §

Az (1) bekezdés alapján a koncessziós szerződések munkaprogramjának többletvállalásokkal történő módosításának egyszerűsítésére és a kutatási rész-zárójelentések teljesítésére vonatkozó szabályokat csak az e törvény hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződések esetén lehet alkalmazni.

A (2) bekezdés a Bt. új 30/A. §-ához kapcsolódó átmeneti rendelkezés azokra az esetekre, amikor az új, szénhidrogén kitermelésre megállapított szüneteltetési ok már e törvény hatályba lépésekor fennáll.

A (3) bekezdés a jogsértés alóli mentesség alkalmazását már az e törvény a hatályba lépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is előírja.

23. §

A Bt. 21/A. § (4) bekezdése alapján a geotermikus energia esetében a kutatási időszak - a kutatási munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján - legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható.

Tekintettel arra, hogy a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jogi szabályozás még új, a törvénytervezet többletlehetőséget biztosít a kutatási engedélyesek részére, figyelemmel arra, hogy a kutatási munkaprogramok végrehajtása során lehetnek előre nem látható körülmények, amelyek indokolják a kétszeri hosszabbítás lehetőségét. A kétszeri hosszabbítási lehetőség nem jelent automatizmust, a hosszabbításhoz szükséges a rendeleti szabályozásban meghatározott feltételek teljesítése is.

A Bt. 21/A. § (7) bekezdése alapján a kutatási terület kialakítására és mértékére, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, valamint a kutatási engedély tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. Az egy bányavállalkozó jogosultságában álló geotermikus kutatási területek tekintetében a kutatási blokkok száma a meghatározó, és nem a kutatási területek száma, tekintettel arra, hogy a kutatási területet blokkokban kell meghatározni. Egy kutatási terület több kutatási blokkból is állhat. A jogosultság nagysága azonban a kutatási blokkok számán alapul, ezért szükséges a módosítás.

A Bt. 21/C. § (5) bekezdésének f) ponttal történő kiegészítése okán szükséges kodifikációs pontosítás.

Kodifikációs pontosítás.

A Bt. 30 § (3) bekezdésének kodifikációs pontosítása. A szünetelés szó nem megfelelő, mert azt csak az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek tekintetében lehet alkalmazni. Az ettől eltérő ásványi nyersanyagok esetében szüneteltetés történhet. A módosítás a megfelelő terminus technikus használatát biztosítja.

Nincs törvényi szinten szabályozva, hogy a nyomástartó berendezések tekintetében is szükséges a biztonsági övezet megállapítása. Ezt a hiányt pótolja a Bt. 32. § (1) bekezdésének módosítása.

A Bt. 32. § (1) bekezdése alapján bányászati létesítmény, célvezeték és nyomástartó berendezés tekintetében is megállapítható biztonsági övezet, ezért szükséges a Bt. 32. § (3) bekezdésében ezeket külön is nevesíteni.

A Bt. 32. § (1) bekezdése alapján a vezeték fogalmába nem tartozik bele a célvezeték, ezért szükséges a Bt. 32. § (4) bekezdésében ezt külön is nevesíteni.

A joggyakorlatot támogató, egyértelműsítő szabály.

A Bt. 49. § 4. pontja kiegészítésének célja a hatályos szabályozás pontosítása, tekintettel arra, hogy a meddőhányó hasznosítás is bányászati tevékenység, amelyet bányatelek nélkül is lehet végezni, de a fogalomban nem szerepel.

24. §

A Bt. 21/C. § (5) bekezdésének f) ponttal történő kiegészítése okán szükséges kodifikációs pontosítás.

A paragrafus Bt. rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazza. A Bt. 42. § (6) és (7) bekezdése alapján az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyeletnek meg kell keresni a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül a bányászati jog jogosultjával megkötött, bányászati jog átruházásáról szóló megállapodást küldje meg. Ha a bányavállalkozó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között nem jön létre megállapodás az átruházás feltételeire vonatkozóan, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a hatályos szabályozás alapján jogosult bírósághoz fordulni a bányászati jog jogosultja jognyilatkozata pótlása céljából. A kitermelés befejezésére tipikusan azért kerül sor, mert vagy kifogyott a bányatelekben lévő ásványvagyon, vagy a bánya piaci helyzete ellehetetlenült. Erre tekintettel állami igényérvényesítés nem várható, figyelemmel arra is, hogy a bányászati jog megszerzésével az állam a bányabezárással összefüggő kötelezettségeket is megszerzi. Mindezekre tekintettel indokolt a gyakorlatban felesleges szabályozás hatályon kívül helyezése.

25. §

Jogalkalmazást elősegítő szövegpontosítások.

26. §

Jogalkalmazást elősegítő szövegpontosítások.

27. §

A módosítás lehetővé teszi a Tszt. szerinti távhőtermelői és távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetési engedélyekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek csökkentését azon esetekben, amikor az engedélyes az általa végzett távhőtermelést vagy távhőszolgáltatást úgy fejezi be, hogy azt másik engedélyes számára - az engedélyben foglalt tevékenység folyamatos fenntartása mellett - átadja. Ebben az esetben az átvevő (új) engedélyes útján garantált a folyamatos és biztonságos távhőellátás.

A továbbiakban az engedélyes a Hivataltól csak abban az esetben köteles megszüntetés iránti engedélyt kérni, ha a termelés, vagy szolgáltatás (vagy a tevékenységhez elengedhetetlen létesítmények) másik engedélyes számára nem kerül átadásra.

28. §

Technikai jellegű és jogalkalmazást segítő szövegpontosítások, valamint a korlátozás Tszt. szerinti szabályozásának kiegészítése a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerinti korlátozási kötelezettségekre vonatkozó felhatalmazással.

29. §

A szállítással, kitárolással kapcsolatos költségek megfizetése közvetlenül a rendszerüzemeltetőnek a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) helyett, az adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében.

30. §

Az új értelmező rendelkezés megalkotásának indoka egyrészről új feladatok megjelenése a villamosenergia-rendszer működtetésében (energetikai adatszolgáltató platform), másrészről pedig uniós jogi kötelezettségek, így a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018/2001 irányelv átültetésével kapcsolatban indult kötelezettségszegési eljárás, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: EMD irányelv) való megfelelés biztosítása.

(1) és (6) bekezdéshez: határozott idejű fix árszabást tartalmazó villamosenergia-vásárlási szerződés és a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés fogalmának jogszabályban történő rögzítése az EMD irányelvnek történő megfelelés miatt szükséges.

(2) bekezdéshez: A módosítás bevezeti a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatai fogalmát annak érdekében, hogy megkülönböztethető legyen a (jelenlegi is kezelt) elszámolási célú és a nem elszámolási célú, a módosítás későbbi részeiben kifejtett célok eléréséhez szükséges adatok köre. Az adatok (pl. a HMKE névleges teljesítőképessége, AC oldali kimeneti teljesítménye, a megtermelt villamos energia mennyisége, feszültség- és áramerősség értékei fázisonként, inverter azonosító adatok stb.) részletes meghatározását külön kormányrendelet állapítja meg.

(3) bekezdéshez: fogalompontosítás

(4) bekezdéshez: Az új értelmező rendelkezések megalkotásának indoka a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: RED II irányelv) való megfelelés biztosítása.

(5) bekezdéshez: Az új értelmező rendelkezések az energiaközösségekkel kapcsolatos módosítások átvezetéséhez szükségesek.

(7) bekezdéshez: Az új értelmező rendelkezések a társasházi energiaközösségek szabályozásához szükségesek.

31. §

A módosítás célja a megújuló vagy nukleáris energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garancia kiállítására vonatkozó szabályok pontosítása, a vonatkozó kormányrendelettel való összhang biztosítása érdekében.

A rendelkezés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) részére automatikus bejegyzési kötelezettség határoz meg a háztartási méretű kiserőművek (a továbbiakban: HMKE) esetében, hogy azok üzemeltetői helyett a jogszabály vagy szerződés alapján a termelt villamos energia átvételére köteles villamosenergia-kereskedő részére jegyezze be a származási garanciát.

32. §

Az új rendelkezések megalkotásának indoka, hogy a Hivatal a származási garanciával kapcsolatos - kormányrendeletben részletesen szabályozott - eljárásaiban alkalmazott rendelkezéseket állapít meg.

33. §

A módosítás a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai, valamint az EMD-nek történő megfelelés miatt kibővíti az átviteli rendszerirányító feladatait.

34. §

Az energiaközösségekhez kapcsolódó szabályozás indokolja a módosítást, amely meghatározza az almérlegkör és a mérlegkör viszonyát, valamint rögzíti az almérlegköri megállapodás kezdeményezésének jogát.

A módosítás beemeli az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjét az adatcsere folyamatba annak érdekében, hogy a háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatai az adatcsere folyamatok alapján, külön kormányrendelet szerinti eljárás keretében rendelkezésre állhassanak és a hálózati engedélyes részére továbbításra kerülhessenek.

35. §

A módosítás hozzáférést biztosít az az energetikai adatszolgáltató platform működtetője részére a rendszerszintű, a rugalmassági és a kereskedelmi szolgáltatások tervezéséhez, beszerzéséhez és elszámolásához szükséges adatokhoz.

36. §

(1) és (2) bekezdéshez: A módosítás a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai szerint módosítja, hogy mikor lehet a csatlakozást egy adott pontra vonatkozóan megtagadni.

(3) bekezdéshez: A módosítás arra irányul, hogy a nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezésre irányuló beruházás esetén a műszaki kivitelezés időigénye érdekében a jelenlegi 8 nap helyett 30 napos határidőt biztosítson az üzembe helyezésről történő nyilatkozattételre.

37. §

A módosítás a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai, valamint az EMD-nek történő megfelelés miatt kibővíti az elosztó hálózati engedélyes feladatait.

38. §

A rendelkezés célja, hogy a hálózatfejlesztések felgyorsítása érdekében kivételeket határozzon meg a földkábeles létesítési mód kizárólagossága alól.

39. §

A kiegészítés célja annak biztosítása, hogy a Kormány által előkészített települési közvilágítási támogatási program keretében a kedvezményezett önkormányzatok a régi lámpatesteket új, korszerű lámpatestekre cserélhessék. A támogatás igénybevétele során szükséges annak biztosítása, hogy az új közvilágítási berendezés legalább a fenntartási időszak végéig a támogatás kedvezményezettje, az önkormányzat tulajdonában legyen, és rendelkezni kell az elszámolás szabályairól.

40. §

(1) bekezdéshez: A kisfeszültségű hálózatok túlterhelődésének kezelésére a rendelkezés rögzíti, hogy kisfeszültségre csak 50 kVA csatlakozási kapacitású erőmű létesíthető.

(2) és (3) bekezdéshez: A rendelkezés az EMD-nek történő megfelelés miatt szükséges. A rendelkezés kimondja, hogy a hálózati engedélyesek bizonyos esetekben rugalmas csatlakozási lehetőséget biztosíthatnak. a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai szabályainak rendeleti és szabályzati részletszabályainak megalkotására ad felhatalmazást.

41-42. §

Az új alcím meghatározza a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályait. A rendelkezések alapján az új eljárásrendben egy TOP-DOWN módszer kerül érvényesítésre, vagyis a miniszter a szakpolitikai szempontok és a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján meghatározza azokat a paramétereket, amelyek alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hálózati szabad kapacitásokra vonatkozó tendert kiírhatja.

43-45. §

A lekötött teljesítmények hatékonyabb kihasználása érdekében rendelkezéseket tartalmaz a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan. Az ilyen kollokációs együttműködések elterjedése érdekében a törvény meghatározza azokat az alapvető kötelezettségeket, amelyeket a feleknek az együttműködésük érdekében teljesíteniük kell. A felek által kötendő megállapodás minimális tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg. E tekintetben az alábbi jelentősebb rendelkezéseket szükséges kiemelni:

A javaslat alapján a felek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó megállapodásukat a Hivatalnak bejelentik. Ezen rendelkezés célja, hogy a felek törekedjenek a jogszerű és végrehajtható megállapodásra, a csatlakozási pont felett rendelkező fél ne alkalmazzon a jóhiszeműség körén kívül eső szerződéses feltételt.

A javaslat tartalmazza továbbá, hogy a törvény hatályba lépését követően létesült közös termelői vezetéket, illetőleg a korábban létesült, de később közös használatba került termelői vezetéket a Hivatalnak nyilvántartásba kell vennie.

A javaslat alapján továbbá a hatályos szabályozás szerinti 5 évről 2 évre csökken az a türelmi idő, ameddig a csatlakozási ponton lekötött, de ki nem használt teljesítmény feletti rendelkezési jogot a felhasználó a kihasználatlanság okán elveszíti.

A rendelkezés az érintett csatlakozási pont tekintetében megkötött hálózati csatlakozási szerződés esetében egyértelműsíti azt, hogy a felek a szerződést a hálózati engedélyes által meghatározott műszaki és gazdasági feltételeknek megfelelően módosítják.

46. §

Az új rendelkezések az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében kötelezik a kereskedőket határozott idejű, fix áras szerződés biztosítására, valamint előírják a felhasználók részére kötelező tájékoztatás elemeit.

47. §

A kiegészítő rendelkezés előírja az aktív felhasználó számára, hogy a tulajdonában lévő, illetve az általa üzemeltetett háztartási méretű kiserőművek nem elszámolási célú adatai gyűjtését lehetővé tévő eszközöket telepítsen (amelyek részletes műszaki feltételeit kormányrendelet, annak végrehajtását az elosztó hálózati engedélyes és az energetikai adatszolgáltató platform működtetője a vonatkozó szabályzataiban határozzák meg), valamint meghatározza az energetikai adatszolgáltató platform kormányrendeletben kijelölt működtetőjének feladatait.

48. §

Technikai jellegű szövegpontosítás.

49-50. §

Az új rendelkezés az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében a fogyasztó által indított panaszeljárás idejére egyoldalú szerződés-megszüntetési tilalmat határoz meg a kereskedő részére.

51. §

(1) bekezdéshez: a rendelkezés az elektro-mobilitás területén azonosított szabályozási hiány orvoslására kiegészíti a felhasználási hely átruházhatóságának eseteit.

A kiegészítés és pontosítás arra irányul, hogy a hálózati csatlakozásra vonatkozó rendelkezési jogot a felhasználási helytől tehát az ingatlan tulajdonjogától függetlenül is át lehessen ruházni a nyilvános töltőberendezés üzemeltetőjére.

(2) bekezdéshez: a rendelkezés módosítja a rendelkezésre álló teljesítmény kihasználatlansága miatt a rendelkezési jog hálózati engedélyesre történő átszállásának eseteit, szabályait.

(3) bekezdéshez: a rendelkezés alapján fél ráutaló magatartása kifejezett hozzájáruló nyilatkozataként kerül elfogadásra. A módosítás a hálózati engedélyes és a felhasználó elektronikus kapcsolattartása keretében megteremti annak lehetőségét, hogy az informatikai felületen vagy elektronikus levélben történő kapcsolatfelvétel ráutaló magatartásként egyenértékű legyen a felhasználó elektronikus kapcsolattartáshoz történő hozzájárulásával. Így nem kell külön hozzájárulást kérni.

52. §

Az új rendelkezés az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében a villamosenergiavásárlási szerződéssel kapcsolatban a kereskedő által a felhasználó részére előírt tájékoztatási kötelezettség kötelező elemeit határozza meg.

53. §

A jogértelmezést elősegítő pontosítás és szöveg egyértelműsítés.

54. §

(1) bekezdés: A módosítás és a kiegészítés az energiaközösségekkel kapcsolatos módosítások miatt szükséges. A rendelkezés alapján az energiaközösségek egyesületi formában is létre jöhetnek és energiahatékonysági szolgáltatást is végezhetnek.

(2) bekezdés: A kiegészítés megteremti a társasházi energiaközösségekre vonatkozó szabályozást.

55. §

Az almérlegköri szabályozást pontosító kiegészítés.

56. §

Rendelkezés annak érdekében, hogy az energetikai adatszolgáltató platform működtetését a Hivatal által engedélyezett engedélyköteles tevékenységként írja elő.

57. §

Az új előírások az energetikai adatszolgáltató platform működtetésére vonatkozó engedélyezés menetét és tevékenyég kötelező feltételeit határozzák meg.

58-59. §

Kiegészíti a Hivatal szankcionálási lehetőségeit azokra az esetekre vonatkozóan, amikor nem engedélyes a jogsértő, hanem nyilvántartásba vételi kötelezettséggel járó tevékenység végzője. A REDIII végrehajtásához kapcsolódó rendelkezés.

60-68. §, 79-81. §, 93-96. §, 98-108. §, 123. §

A módosítás megteremti a Hivatal hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit a REMIT végrehajtásával összefüggésben, az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) elvárásaira is figyelemmel. Az ágazati szabályozásban megjelennek a Hivatal eljárásai (piacintegritási, megfelelési eljárás, hatósági ellenőrzés) tekintetében az Ákr-től mint mögöttes szabálytól való eltérő, vagy kiegészítő szabályok, általános rendelkezések és különös eljárási rendelkezések tekintetében, a fent nevezett eljárásokban.

Az új rendelkezések REMIT végrehajtásához szükségesek, és meghatározzák a Hivatal részére a nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával összefüggő hatásköröket, jogszabályi kereteket és a főbb feladatokat.

69. §

A kiegészítés a REMIT végrehajtása érdekében meghatározza a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési lehetőségek szabályait. A REMIT rendeletben meghatározott eljárások logikáját követve. Itt rendezi a ún. hatáskörátruházási megállapodás lehetőségét.

70-71. §

A kiegészítés a REMIT végrehajtása érdekében meghatározza a Hivatal számára az ACER-rel, vagy más tagállam nemzeti szabályozó hatóságával kötött együttműködési lehetőségek szabályait. A REMIT rendeletben meghatározott eljárások logikáját követve. Itt rendezi a ún. hatáskörátruházási megállapodás lehetőségét.

72. §

Meghatározza az algoritmikus kereskedéssel és a közvetlen elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezéseket.

73. §

A törvény áttekintését megkönnyítő alcím kiegészítés.

74. §

A könnyített térségek kijelölését megalapozó rendelkezés, a hálózati infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása érdekében.

75. §

Kiegészítés annak érdekében, hogy a vezetékjogot engedélyező hatósági határozat pótolja a tulajdonos, illetve a haszonélvező termőföld más célú hasznosításához adott hozzájáruló nyilatkozatát.

A javaslat célja, hogy a nyomvonallal és a biztonsági övezettel érintett közművek, kezelők, üzemeltetők, ingatlantulajdonosok és vagyonkezelők a megküldött nyomvonal-kijelölési dokumentációval és a tervezett közcélú hálózat létesítésével kapcsolatos nyilatkozatuk, hozzájárulásuk kiadása kapcsán ügyintézési vagy egyéb díj, illetve költség megfizetését nem kérhessék.

76. §

A rendelkezés célja, hogy egyértelművé tegye, hogy biztonsági övezetben a nyiladék szélesítése esetén mikor kell erdőigénybevételi eljárást kezdeményezni. A módosítás továbbá hatályon kívül helyezi az ingatlan tulajdonosának hozzájárulására vonatkozó előírást, hisz azt már a biztonsági övezet megállapításakor meg kellett szerezni, amellyel egyidőben a hálózati engedélyes kártalanítási kötelezettségének is eleget tett.

77. §

A módosítás meghatározza az energetikai adatszolgáltató platform működtetéséhez fűződő adatkezelési jogcímeket, valamint az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjének alapvető adatkezelési feladatait.

78. §

A Hivatal hatáskörét érintő kiegészítés és pontosítás.

82. §

(1)-(3) bekezdéshez: Felhatalmazás biztosítása a Kormány részére annak érdekében, hogy

a társasházi energiaközösségek nyilvántartásával és a felek közötti elszámolással,

a közvilágítási berendezések tulajdonjoga átruházása vagy cseréje esetén a közvilágításra kötelezett és az elosztó együttműködésével és a vagyon nyilvántartásával és elszámolásával,

az energetikai adatszolgáltató platform működtetésével, a működtetője kijelölésével, valamint az energetikai adatszolgáltató platform által nyújtott szolgáltatások díjával,

az aktív felhasználó Vet. 45/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükséges részletes műszaki és egyéb feltételekkel,

a rugalmas hálózati csatlakozással a termelői vezeték a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó, valamint a közös használatra vonatkozó megállapodás minimális tartalmi követelményével,

a betáplálásra irányuló hálózati hozzáféréssel, valamint a miniszter feladatának végrehajtását segítő szerv létrehozásával, működésével, feladat és hatáskörével, valamint tagjaival kapcsolatos részletszabályokat kormányrendeletben állapíthassa meg.

(4) bekezdéshez: felhatalmazást ad a miniszternek, hogy meghatározza a részletszabályokat a betáplálási irányú hálózati hozzáférésre irányuló eljárásra, valamint az energetikai adatszolgáltató platform működésére vonatkozóan.

(5) bekezdéshez: a Hivatal elnöke felhatalmazást kap, hogy

- a villamos energiáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott továbbszervezési korlátok alóli egyedi felmentés szabályait és eljárásrendjét,

- az elosztók számára a vezérelt tarifával és a kötelezően biztosítandó villamosenergia-ellátás napi időtartamával és minimális időkeretével kapcsolatos előírásokat,

- az üzembe helyezett és az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott érvényes és hatályos műszaki gazdasági tájékoztatóval vagy hálózati csatlakozási szerződéssel rendelkező a közép- és nagyfeszültségű, legalább 0,5 MW beépített teljesítményű időjárásfüggő termelőberendezések számára rendelkezésre álló betáplálási irányú csatlakozásokra vonatkozó adatok kezelésére, közzétételére vonatkozó szabályokat,

- a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati dokumentáció átvételéért és a pályázaton való részvétel feltételeként fizetendő díjakat,

- az NCCS hatálya alá tartozó szervezetek azonosítására, felügyeletére, ellenőrzésére, az eseménykezelésre és a végrehajtás nyomon követésére, valamint az egyéb, az NCCS végrehajtására vonatkozó részletszabályokat

rendeletben határozza meg.

83. §

Átmeneti rendelkezések.

84. §

A rendelkezés az európai unió jogának való megfelelés biztosítása érdekében szükséges, illetve uniós rendelet végrehajtásához kapcsolódást állapít meg.

85. §

Szövegcserés pontosítások a normavilágosság és a jogalkalmazás elősegítése érdekében.

1. Technikai jellegű szövegpontosítás a RED II irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében.

2. A származási garancia fogalmának pontosítása.

3. Az aktív felhasználó fogalmának módosítása az EMD irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében.

4. Az önellátó termelő egység fogalmának módosítása és a közös használatú vezetékhez történő csatlakozás beépített teljesítménykorlátjának jelentős, 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökkentése.

5. A termelői vezeték fogalmának technikai jellegű módosítása.

6. Technikai szövegpontosítás.

7. A továbbadás fogalmának egyértelműsítése azzal, hogy a közcélú hálózaton keresztül kell történnie.

8. Technikai jellegű szövegpontosítás a származási garancia kiállítására vonatkozó szabályok pontosítása, a vonatkozó kormányrendelettel való összhang biztosítása érdekében.

9. Technikai szövegpontosítás.

10. Módosítás a hazai megújuló energiatermelési részarány növelése érdekében azáltal, hogy a közös használatú vezetékhez történő csatlakozás beépített teljesítménykorlátja 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökken. A jelenlegi mérték az úgynevezett cPPA konstrukció elterjedését akadályozza.

11. Technikai szövegpontosítás.

12. Technikai szövegpontosítás.

13. Jogrendszerbeli koherenciát biztosító rendelkezés.

14. Technikai szövegpontosítás.

15. Kodifikációs pontosítás már bevezetett rövidítés miatt.

16-17. A módosítás bevezeti az önellátó termelő egység kategóriáját a Hivatal engedélyezése keretében.

18. Technikai pontosítás, hivatkozott számozás javítása.

19. Technikai szövegpontosítás, egyértelműsítés.

20. Technikai kiegészítés a koherencia érdekében.

21. A módosítás a hálózatfejlesztés gyorsítását akadályozó jogalkalmazói gyakorlat kiküszöbölése érdekében előírja azt, hogy nyomvonal-kijelölési dokumentációt közöltnek kell tekinteni abban az esetben, amikor az előkészítő eljárásban a kézbesítés sikertelen, vagy a címzett határidőben nem nyilatkozik.

22. A rendelkezés célja, annak biztosítása, hogy amennyiben a már bejegyzett vezetékjog alapján megállapított biztonsági övezeten belül az új hálózati elem vagy berendezés elhelyezése az eddig fennálló biztonsági övezetet nem növeli, nyiladék-helyreállítási célú fakitermelés esetén ne kelljen új erdőigénybevételi eljárást lefolytatni.

23. Technikai pontosítás.

24. A kiegészítés beemeli a 0,5 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat használó erőművek kategóriáját az integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárásba.

25-26. Az adatkezelést előíró szabályozás módosítása az 5 éves elévülés szabályaira figyelemmel.

27-31. Technikai pontosítás rövidítés bevezetése miatt.

32. A felhatalmazó rendelkezés szövegének pontosítása annak érdekében, hogy összhangban legyen a törvénymódosítással és a végrehajtási rendelettel.

33-35. Technikai pontosítás rövidítés bevezetése miatt.

86. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

1. Az önellátó termelő egység fogalmának pontosítása.

2. Tartalmi dereguláció, mert a külön kezelt intézmény fogalmát nem használja a jogszabály.

3. Kodifikációs technikai törlés.

4. A korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyre vonatkozó rendelkezés törlése, mert a Hivatal már nem ad ki ilyen engedélyt.

87. §

A Get. kiegészítése a földgázelosztói kényszerkijelölés kapcsán a Hivatal felügyeleti hatósági hatáskörének és hatékony feladatellátásának érdekében a bányatörvény rendelkezésihez hasonlóan az emberi élet, az egészség, a környezet és a tulajdon védelme, a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint az ellátásbiztonság érvényesülésének biztosítása, illetve a közérdek sérelmének megelőzése, illetve megszüntetése, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítása céljából.

A hidrogén ipari és közlekedési felhasználásának támogatása érdekében egyszerűsített engedélyeztetési és üzemeltetési keretrendszer létrehozása szükséges, mert a jelenlegi szabályozás komplex ipari rendszerekre került kialakításra. A hidrogén előállító és tároló berendezések engedélyezésére, illetve a hidrogént szállító vezetékekre vonatkozó keretrendszer a Get.-ben leírtak szerint kerülnek szabályozásra. A szükséges specifikus eltérések figyelembevételével alakíthatóak ki a földgáztól eltérő, csak a hidrogénre vonatkozó részletszabályok.

88. §

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gáz meghatározása az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2024/1788 Irányelvben szereplő fogalommal megegyező módon történik.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításának és felhasználásának elterjesztése érdekében szükséges a származási garancia kiterjesztése, ezzel is technológia-semleges módon segítve a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a nem megújuló energiaforrásokból előállított energia esetében is ki kell adni származási garanciákat.

89. §

A Get. kiegészítése a közvetlen elosztói rendszerbe történő biometán betáplálás kapcsán, aminek értelmében a földgáztermelő kérésére az érintett rendszerüzemeltetők kötelesek a rendszerek összekapcsolásának lehetőségét megvizsgálni és az összekapcsolásra vonatkozó beruházás megvalósításának részleteit egy, a termelő és az érintett elosztói engedélyesek között létrejövő szerződésben kerülnének rögzíteni. Erre azért van szükség, mert a közvetlen elosztói rendszerbe történő biometán betáplálás főként a nyári időszakban kritikus lehet, ugyanis elfordulhat, hogy a földgázelosztói engedélyes teljes egészében, vagy részben nem tudja a rendszerébe befogadni a betáplálni kívánt mennyiséget, mivel a fogyasztási, illetve műszaki feltételek nem adottak. Az együttműködő földgázrendszer adottságai miatt vannak olyan területek az országban, ahol két elosztói engedélyes rendszere nagyon közel van egymáshoz, az ilyen eseteknél a termelői betáplálási igények teljesítésére és kapacitás problémák elkerülésére megoldást jelenthet, ha ezek a rendszerek összekötésre kerülnének, amennyiben az elosztói engedélyesnek nem okoz problémát. Az összekötés költségeit a biometán termelő fizetné, mivel az igénylő érdekéből történik a beruházás.

90. §

Figyelemmel az egyetemes szolgáltató működésre, a felhasználói igényekre, az egyetemes szolgáltatásban az elosztóhálózat-használati szerződést minden esetben megbízottként kezeli az egyetemes szolgáltató.

91. §

A Hivatalra vonatkozó kézbesítési szabályok kiegészítése kapcsán a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatali kézbesítővel történő kézbesítés, valamint az elektronikus kézbesítés - abban az esetben, ha az ügyfél nem együttműködő - abban az esetben nem alkalmas a döntés azonnali végrehajtásra. Ezért a felhasználók védelmének és folyamatos ellátásuk biztosítása érdekében a hirdetményi úton történő közlés is.

92. §

A 296/2015. Korm. rendelet szerinti végső menedékes eljárások során a Hivatal és az érintett szállítási rendszerüzemeltető szembesült azzal, hogy a Csődtv. 11. § (2) bekezdés h) pontja alapján a fizetési haladék időtartama alatt az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait. A Csődtv. ezen rendelkezésére tekintettel az FGSZ Zrt. a rendszerhasználati szerződést csak felfüggeszthette, a megszűntetéséről nem adott és nem is adhatott ki nyilatkozatot. Mivel a végső menedékes eljárás során a felhasználók átkerülnek a végső menedékes új földgázkereskedőhöz, aki szintén kapcsolatban áll az FGSZ Zrt.-vel, ezért az elszámolások és egyéb kérdések rendezése érdekében a Csődtv. jelzett rendelkezésétől el kell térni és biztosítani azt, hogy a rendszerhasználati szerződés felmondható legyen.

109. §

A hidrogén - különösen a megújuló hidrogénnek és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénnek - széleskörű energiahordozóként történő elterjedéséhez, felhasználásához szükséges a földgáz hálózatban és a földgáz tároló rendszerekben földgázzal kevert módon történő szállítása és tárolása. A gázkeveréknek a megfelelő minőségét és a folyamatos ellenőrzését biztosítja a kiegészítés.

110-111. §

A harmadik fél által fejlesztett és üzemeltetett, adott esetben több rendszerüzemeltető által is igénybe vett kapacitáslekötési platform igénybevétele többnyire kisebb költséggel jár, mint a földgáztárolói engedélyes saját informatikai platformjának árverési modullal történő kiegészítése, a modul fejlesztése és üzemeltetése, ezáltal elősegíti a jogszabály által megkövetelt "legkisebb költség" elvének érvényesülését. A harmadik fél által működtetett kapacitáslekötési platform alkalmazása, az árverések azon történő lebonyolítása széleskörű regionális vagy azon túlmutató hirdetésként jelenik meg a platformot használó földgázkereskedők számára. A földgáztárolói aukció meghirdetése ezért hatékonyabb, mintha arra csak a földgáztároló engedélyes internetes honlapján és informatikai platformján kerülne sor. A kapacitás lekötési platform működését a földgázkereskedők ismerik, és a kezelésével tisztában vannak. Az Európai Unióban bevett gyakorlat, hogy a földgáztárolói engedélyesek más rendszerüzemeltető által üzemeltetett kapacitáslekötési platformot használnak a szabad kapacitásaik értékesítésére.

112. §

A Hivatal eljárásában a határidő 90 napra növelése a megváltozott, komplexebb egyeztetési igények miatt szükséges, az engedélyesek számára ez az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését teszi egyszerűbbé.

113. §

A Hivatal eljárásában a határidő 90 napra növelése a megváltozott, komplexebb egyeztetési igények miatt szükséges, az engedélyesek számára ez az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését teszi egyszerűbbé.

114. §

A hatósági árak mielőbbi megismerése és az erről szóló tájékoztatás a rendszerhasználók és felhasználók érdekét szolgálja, ezért azok bevezetése vagy változása esetén a hatósági ár és az alkalmazási szabályok minél hamarabb történő közzététele elengedhetetlen.

115. §

A Hivatal eljárásában a határidő 90 napra növelése a megváltozott, komplexebb egyeztetési igények miatt szükséges, az engedélyesek számára ez az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését teszi egyszerűbbé.

116. §

(1) Kiegészítés annak érdekében, hogy a szállítási rendszerüzemeltető vonatkozásában az elszámolási szabályok egységesítések legyenek a villamosenergia szektorral. Az Európai Uniós szabályozás előírása alapján a pénzmozgások pontosabb nyomonkövethetőségéhez a szabályozás eszközeként a bevételek időbeli elhatárolása szükséges a szállítási rendszerüzemeltető éves beszámolójában.

(2) Kiegészítés az Sztv.-ben foglaltak ágazatspecifikus alkalmazása érdekében.

117. §

Ágazati tapasztalatok alapján szükséges megteremteni annak a lehetőségét is, hogy - a földgázkereskedőhöz és egyetemes szolgáltatóhoz hasonlóan - a földgázelosztó felhagyjon a tevékenység folytatásával, akár a működési engedélye szerinti területek egy részére vagy egésze vonatkozásában.

118. §

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításának és felhasználásának elterjesztése érdekében szükséges a származási garancia kiterjesztése, ezzel is technológia-semleges módon segítve a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a nem megújuló energiaforrásokból előállított energia esetében is ki kell adni származási garanciákat.

119. §

A Bt. mintájára a szankciós szabályok kiegészítése, arra vonatkozóan, hogy mikor tilthat el a Hivatal a tevékenység folytatásától.

A Hivatal tevékenységére vonatkozó kézbesítési szabályok kiegészítése.

120. §

A korábbi szöveg szerint a Hivatal "ellátja a földgázpiacot érintően az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó feladatokat, illetve ezzel összefüggésben ellenőrzési-, nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárást végez".

Úgy véljük elegendő a Hivatal kijelölése a feladatok ellátásra, nem javasoljuk külön kiemelni csak a hatósági eljárásokat, a feladatok ellátása ugyanis ennél összetettebb, és semmi nem indokolja, hogy a hatósági eljárásokat külön kiemelje a jogszabály.

121. §

A Hivatal tevékenységét érintő, az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat - tekintettel az ágazati sajátosságokra - e jogszabály keretein belül szükséges rendezni. Az ellenőrzések jelentősége ezen a szakterületen megnövekedett, így elengedhetetlenné vált az egyértelmű, követhető szabályrendszer kidolgozása.

122. §

Jogharmonizációs célú kiegészítés.

A kiegészítés célja, hogy a Hivatal szükség szerint a tényállás tisztázását vagy hiánypótlást írhasson elő az engedélyesek kérelmére lefolytatott, uniós jogalkotásból származó feladatok, eljárások során.

124. §

A jogszabály megteremti az ügyek közötti priorizálás lehetőségét, ugyanakkor az értékelendő körülmények meghatározásának részletes szabályait javasolt a törvénynél alacsonyabb szintű jogforrásban szabályozni, ezért a Kormány számára biztosítja a szabályozás rendelet elfogadását a kérdésben.

125. §

Felhatalmazó rendelkezés e törvényben foglaltak végrehajtása érdekében.

126. §

Jogharmonizációs rendelkezés.

127. §

[16. § (1) bekezdés f) pontjához, 115/C. § (3a) bekezdéshez, 115/C. § (4) bekezdéshez] Fogalmi pontosítás, igazodva a szabályozás egészéhez.

[28. § (3) bekezdéshez] A földgáz szakterületen annak egyértelműsítése, hogy az a) és b) pont szerinti engedélyesek két különböző kategóriának minősülnek.

[36. § (1) bekezdés l) pontjához] A Get. 28/A. § (4) bekezdése és a 36. § (1) bekezdés l) pontja közötti összhang megteremtése miatt szükséges a pontosítás.

(42. §-hoz) Egyértelműsítés tekintettel arra, hogy az Ákr. ügyféljogok, kötelezettségek mellett a nyilatkozat tétételt is előírja.

[89. § (7) bekezdéshez] A módosítás arra vonatkozik, hogy csak ahol igazán indokolt, a lakossági felhasználóknál az elosztónak kötelessége a gáztömörség felülvizsgálatot saját költségére elvégezni.

[104. § (7) bekezdéshez] Egyértelműsítő kiegészítés, amely megerősíti annak lehetőségét, hogy földgáztárolói aukciók esetén az aukciós díj meghaladhatja a hatósági díj mértékét.

[118/B. § (1) bekezdéshez] A Hivatal származási garanciával kapcsolatos feladatai során felmerülő, adatkezelésre vonatkozó kiegészítés.

[133. § (1) bekezdés 16. pontjához] pontosítás.

[133. § (1) 3 pontjához és 141/E. §-hoz] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

128. §

[41. § (1a) bekezdéshez] Dereguláció a Tszt.-vel való összhang megteremtése céljából.

[103. § (2) bekezdés f) pontjához, (2a) bekezdés f) pontjához és 103. § (3) bekezdéshez] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[107/B. §-ához] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[108/A. § (8) bekezdéshez] Dereguláció, tekintettel arra, hogy a rendelet szerinti árakat a Hivatal nem hagyja jóvá, azokról egyéb úton értesíti az engedélyes az érintetteket.

[115/C. § (3b) pontjához és 127. § i. pontjához] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[129. § (2) bekezdés d) pontjához] Az ügyintézési határidőt a MEKH törvény szabályozza.

[129. § (2) bekezdés e) pontjához] A REMIT-re vonatkozó eljárási szabályok a III/A. fejezetben rendezik az ügyintézési határidő hosszát.

[133. § (1) bekezdés 3.] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[141/B. § (16) és (17) pontjához, 141/I. § és 141/J. § (1) bekezdéséhez] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

[143/A. § (3) bekezdéshez] Dereguláció, az átmeneti rendelkezés meghaladottá vált, mivel a HUPX Zrt. részéről az értékesítés már megvalósult, és így már nem kötelezhető az értékesítésre.

[146/E. §-hoz] A földgáztermelő által az egyetemes szolgáltatónak hatósági áron átadandó, hazai termelésű földgázmennyiségre vonatkozó kötelező felajánlás kivezetése kapcsán szükséges módosítás.

129. §

Az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 parlamenti és tanácsi irányelv ambíciózusabb célértéket határoz meg a megújuló energia részarányára, amelyhez a rendelkezés módosítása szükséges.

130. §

Jogharmonizációs célú javaslat, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv Uniós Adatbázis hazai alkalmazására vonatkozóan.

131. §

Jogharmonizációs célú javaslat, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv Uniós Adatbázis hazai alkalmazására vonatkozóan.

132. §

Jogharmonizációs célú javaslat, tekintettel arra, hogy az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv kimondja az FQD üzemanyagok ÜHG-intenzitásának csökkentésére vonatkozó rendelkezései (7a-7e. cikkek) hatályon kívül helyezését. Ez egyben az üzemanyag-forgalmazók adminisztratív terheit is csökkenti elsődlegesen.

133. §

Jogharmonizációs záradék.

134. §

A módosítás az üzemanyag forgalmazók egy időszakra vonatkozó jelentős adminisztrációs leterheltségének csökkentése érdekében, a BIONYOM jelentéstől történő időbeli eltolás miatt szükséges.

135. §

(Büat. 1. § 2.) Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet 2024. április 12-én felváltotta az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet egyrészt átdolgozta a fogalmat, másrészt közvetlen hatállyal bír, így a Büat. rendelkezésének hatályon kívül helyezése szükséges.

(Büat. 9. és 10. §, 1. melléklet) Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv kimondja az FQD üzemanyagok ÜHG-intenzitásának csökkentésére vonatkozó rendelkezései (7a-7e. cikkek) hatályon kívül helyezését.

[Büat. 15. § d) pontja] A hatályon kívül helyezett uniós jogszabályok kivezetése.

136-137. §, 140-143. §, 146. §

A Ktdt. módosítása alapján a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír. Erre tekintettel szükséges a Ktdt. azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek a Ktdt. hatálya alól kikerült termékáramokra vonatkoznak.

138. §

A Ktdt. módosítása alapján a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír. Erre tekintettel szükséges a Ktdt. azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek a Ktdt. hatálya alól kikerült termékáramokra vonatkoznak.

A fentiekkel összefüggésben a termékdíj mértékére és megállapítására vonatkozó szabályozás módosítása is szükséges.

139. §

A Ktdt. 9/A. §-a szerinti, a termékdíj raktárra vonatkozó rendelkezései, valamint ezzel összefüggésben az ipari termékdíj raktár és a kereskedelmi termékdíj raktár fogalma módosításának célja az előírások közötti ellentmondás feloldása, és a szabályozás pontosítása arra tekintettel, hogy a termékdíj raktárban nem kizárólag termékdíjköteles termék raktározására van lehetőség.

144. §

Átmeneti rendelkezések meghatározása a megszűnő termékáramok kapcsán.

145. §, 1-3. melléklet

A mellékletek módosítása a megszűnő termékáramokra tekintettel.

147. §

A Ktdt. módosítása alapján a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír. Erre tekintettel szükséges a Ktdt. azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amelyek a Ktdt. hatálya alól kikerült termékáramokra vonatkoznak.

148. §

Jogalkalmazást elősegítő szövegpontosítások.

149. §

A Ht. módosítása keretében a lomhulladék fogalmának pontosítása szükséges, mivel gazdálkodó szervezetnél is képződhet lomhulladék, amelyet ugyanakkor nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében kell elszállítani.

150. §

A Koordináló szerv meglévő adatkezelési jogosítványait pontosító rendelkezés.

151. §

A kiegészítés tisztázza, hogy a beszámoló módjára a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályai - az Szt. 8. § (2) bekezdésének rendelkezései - az irányadók, ugyanakkor e törvény alapján kiegészítő melléklet készítése szükséges. A módosítás egyértelműsíti, hogy csupán azon számviteli szétválasztásra kötelezettek esetében szükséges az auditált éves beszámoló megküldése, akikre vonatkozóan az Szt. ezt előírja.

152. §

A módosítás célja az adatátadás lehetőségének megteremtése a koncessziós társaság és az országos hulladékgazdálkodási hatóság között a gyártó által a koncessziós társaság részére átadott, valamint a hulladékgazdálkodási hatóság részére a nyilvántartásba vételnél átadott adatokra vonatkozóan. A rendelkezés alapján a koncessziós társaság a gyártó által a nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztését megelőzően a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen megadott adatokat átadja az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére, az országos hulladékgazdálkodási hatóság pedig a gyártó nyilvántartásba vétel iránti kérelmének előterjesztése során megadott adatokat átadja a koncessziós társaság részére. Az adatátadás alapján lehetővé válik az érintett gyártók szélesebb körben történő ellenőrzése.

153. §

A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók tekintetében nem csupán a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység, hanem az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása tekintetében is biztosított lesz a pénzügyi biztosíték képzési kötelezettség alóli mentesség, ugyanis a koncesszori alvállalkozó vonatkozásában a pénzügyi biztosíték intézményének alkalmazása nem lehetséges, mivel a hulladék a koncessziós társaság tulajdona. A koncessziós társaság vonatkozásában a pénzügyi biztosíték szabályozását a koncessziós szerződés rendezi.

154. §

A Ht. módosításával a pénzügyi biztosíték, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezet igazolni köteles, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás rendelkezésre állását, ezzel biztosítható a kontroll a hatóság számára akkor is, ha a biztosítási jogviszony nem a szerződés lejártával, hanem a biztosított szerződésszegő magatartása miatt szűnik meg. Az igazolás üzleti év március 1. napjáig történő benyújtásának előírása lehetőséget ad arra, hogy az az éves adatszolgáltatás része lehessen.

155. §

A Ht. módosítása a hulladékgazdálkodási hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségét teremtik meg az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályaival összhangban. A hulladékkal érintett ingatlanok bejelentése kapcsán indított hatósági felügyeleti és ellenőrzési eljárások során a hulladékgazdálkodási hatóságok több esetben kezdeményezték hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatását az ingatlan rendezetlen tulajdoni viszonyai miatt, tekintettel arra, hogy az ingatlan tulajdonosa az eljárás közben vagy már az eljárás megindulásakor elhunyt.

Amennyiben az elhunyt személy 1/1 arányú tulajdonosa az ingatlannak és a hulladék korábbi birtokosa sem azonosítható, a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási eljárást a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatásáig és ezzel összefüggően a tulajdoni viszonyok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig nem tudja lefolytatni a hatályos törvényi rendelkezések értelmében. Fentiek alapján a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás lefolytatásáig a hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási hatáskörben megalapozott döntést nem hozhat. A módosítás arra irányul, hogy a hulladékgazdálkodási hatóságnak legyen lehetősége arra, hogy az Ákr. 48. § (2) bekezdése alapján felfüggessze a hulladékgazdálkodási eljárást pl. a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás idejére.

156. §

A felhatalmazó rendelkezés bővítése indokolt, tekintettel a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szabályaira.

A Ht. 35. § (1) bekezdés h) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét. E rendelkezéshez szükséges a megfelelő felhatalmazó rendelkezés biztosítása.

157. §

Annak érdekében, hogy a Ht. 70. § (1a) bekezdését beiktató rendelkezést a már megkötött koncessziós szerződésre is jogértelmezési nehézségek nélkül alkalmazni lehessen szükséges átmeneti rendelkezéssel kiegészíteni a Ht-t.

158. §

A szövegcserés módosítások keretében a Ht. 12. §-ának tervezett módosítása a természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 1 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó és nem építési-bontási hulladék, valamint legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építésibontási hulladék gyűjtését engedélyezi az ártéri ingatlanok esetében. A tervezett rendelkezés alapján az ártéri hulladékgyűjtés esetében egy esetleges felszámolás is - a várható kisebb mennyiségre tekintettel - gyorsabban megvalósítható.

A Ht. módosításaival összhangban a rendelkezés szövegcserés módosítás keretében tartalmazza a gyártók, forgalmazók tevékenységét egyszerűsítő, segítő módosítást.

A módosítás érinti a Ht. 18/D. §-át - és a hatályon kívül helyező rendelkezésekben a Ht. 18/A. §-át -annak érdekében, hogy ne csak a Ht. 53/H. § (1) bekezdés, illetve 92/I. § szerinti határidőhöz - a koncesszió indulásához - kapcsolódóan, hanem a jövőben is élhessen a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó azzal, hogy erre irányuló kérése esetén az üzemeltető, vagy a tulajdonos tegye lehetővé szabad kapacitásának koncessziós rendszerben történő használatát vagy igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a Ht. 18/E. § szerint változatlan szabály az, hogy a közszolgáltatáshoz, közszolgáltatási résztevékenységhez kell, hogy tartozzon az érintett eszköz, amelynek igénybevétele, az eljárás módja, és a díj megállapításának módja részletesen meghatározott. A cél az, hogy a Ht. 92/G. § szabályrendszerével egyezően, a közszolgáltatási célra, jellemzően közösségi forrásból beruházott javak a továbbiakban is ilyen célt szolgáljanak, ezért szükséges a fordulónapot követően is az e körbe tartozó szabad kapacitás igénybevételének biztosítása.

A Ht. 53/J. § (4) bekezdés módosítása a koncessziós szerződés szövegével összhangban rögzíti, hogy a koncesszor és a koncesszori alvállalkozó kötelezettsége kizárólag az együttműködésre terjed ki e rendelkezés vonatkozásában.

A Ht. 61. § (2) bekezdés módosítása a 19. § módosításához kapcsolódik, a hivatkozott (3a) bekezdés az ún. jogi versenyképesség törvénycsomag módosítása.

A Ht. 78/C. § (10) bekezdés d) pontja a költségvetési év megjelölését tartalmazza, ezért a Ht. 78/C. § (10) bekezdés e) pontjában a hivatkozást pontosítani szükséges.

159. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A Ht. 18/A. §-hoz tartozóan lásd a szövegcserés rendelkezés Ht. 18/D. §-ra vonatkozó indokolását. A lomtalanítás fogalmának pontosítása érinti a Ht. 42. § (1) c) pontját is.

A normavilágosságot és egységes jogértelmezést szolgáló szövegpontosító hatályon kívül helyező rendelkezések jellemzően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárásához kapcsolódnak.

160. §

A KN-kód pontos meghatározásához szükséges az azt meghatározó EGK tanácsi rendelet mindenkor hatályos szövegének alkalmazása, amelyet a jogszabály értelmező rendelkezései között javasolt rögzíteni.

161. §

A Szövetség éves költségvetésében megtervezendő költség.

162. §

KN kódok aktualizálása, adatszolgáltatás céljának pontosítása.

163. §, 4. melléklet

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete 2025. január 1-jétől a 2710 19 43 KN-kód helyett új alszámot tartalmaz 2710 19 42 és 2710 19 44 KN-kódokkal. A KN-kód változást szükséges átvezetni a jelen jogszabály vonatkozó részein.

164. §

A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés, és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet

hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés elkészítésében való közreműködéshez kapcsolódó költségek a kőolaj szekció költségei. Továbbá a jelenlegi magyarországi motorhajtóanyagminőség-ellenőrzési rendszer vizsgálati paramétereinek kiterjesztése szükséges a magyarországi gázolaj és motorbenzin termékszabvány szerinti paramétereivel, amelyek szabványon kívüli mértéke szintén motorkárosodáshoz, üzemkimaradáshoz és bírság kiszabásához vezethet. Ezen paraméterekre vonatkozó vizsgálatok finanszírozása a tagi hozzájárulásból szükséges. Továbbá a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete 2025. január 1-jétől a 2710 19 43 KN-kód helyett új alszámot tartalmaz 2710 19 42 és 2710 19 44 KN-kódokkal. A KN-kód változást szükséges átvezetni a jelen jogszabály vonatkozó részein.

165. §

A Hivatal felhatalmazása az adótitok megismerésére az engedélyezési eljárásban.

166. §

Normavilágosságot elősegítő, a jogalkalmazást támogató szövegpontosítás.

167. §

Hatályba léptető rendelkezés.

168. §

Sarkalatossági rendelkezés.

169. §

Jogharmonizációs záradék.