Lábjegyzetek:
[1] Dr. Karsai Krisztina
[2] Érdekességképpen jegyzem meg, az EU jogi terminológia angol nyelvi változatban nem is így nevezi meg, hanem konzekvensen "consumer law" kifejezéssel illeti, mintha a "protection" ott sem lenne.
[3] Irányadó szakirodalom Spanyolországról MARTÍNEZ (2005), Nagy-Britanniáról CARTWRIGHT (2001), Németországról OTTO (1984), HECKER (2001) és VERGHO (2009), Ausztriáról KERT (2004).
[4] 1973. évi I. törvény 29. § (3) bek. és 1998. évi XIX. törvény 17. § (6) bek.
[5] 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás a bírósági ügyvitel szabályairól: 51/A. § (1) A megyei bíróság elnöke elrendelheti, hogy - ahol a feltételek erre adottak - a bíróság a lajstromot és a mutatókönyvet számítógépen vezesse. Ebben az esetben kizárólag az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott számítógépes program használható. (2) Számítógépen vezetett lajstrom és mutatókönyv esetében az adatok védelme érdekében a kezelőiroda naponta két példányban köteles az adatokat számítástechnikai adathordozóra menteni és a két példányt egymástól elkülönítetten, az eredeti adatbázis tárolási helyétől eltérő helyen, a bíróságon tárolni.
[6] Válogatott külföldi szakirodalom: BAUDRILLARD (1998), BELK (1995), FINE (2002), GOODWIN ET AL. (1997), HAYWARD (2004), MILLER (1987), SMART (2010). Magyar irodalmi válogatás: FAZEKAS (2007) 65-67. p., HETESI (2004), HETESI ET AL. (2007), PRÓNAY (2008), SIMÁNYI (2005), TÖRŐCSIK (2006)
[7] SIMÁNYI (2005) 165. p.
[8] FINE (2002) 155. p.
[9] SIMÁNYI (2005) 165. p.
[10] SIMÁNYI (2005) 190. p.
[11] MILLER (1994) és (2005) 239-240. p.
[12] SIMÁNYI (2005) 175. p.
[13] SMART (2010) 7. p., részletesen lásd STRASSER (2003).
[14] A történeti kialakuláshoz lásd különösen SMART (2010) 7-9. p., FAZEKAS (1995) 34. p.
[15] SMART (2010) 5. p.
[16] SLATER, HORKHEIMER, ADORNO GANS, BENJAMIN vonatkozó kutatásait és írásait idézi SIMÁNYI (2005) 176-177. p.
[17] DOUGLAS, ISHERWOOD, MCCRACKEN, WESSELY, SHIELD, HOFMEISTER-TÓTH, TÖRŐCSIK, LURY eredményeit idézi SIMÁNYI (2005) 178-180. p.
[18] SIMÁNYI (2005) 178. p.
[19] SIMÁNYI (2005) 179. p.
[20] Erről lásd még KARSAI-PRÓNAY (2010)
[21] SIMÁNYI (2005) 180. p.
[22] SLATER (1997) 8. p.
[23] SIMÁNYI (2005) 181. p.
[24] MILLER (1987).
[25] MILLERT idézi SIMÁNYI (2005) 186., 187. p.
[26] MILLER (1995) 8. p.
[27] SIMÁNYI (2005) 188. p.
[28] A fogyasztás mint "politikai tevékenység" is megjelenik a globális társadalomban: a társadalomtudományokban egyre elterjedtebb az a nézet, miszerint a fogyasztás és a fogyasztói gyakorlat maga is egyfajta politika. Politikai fogyasztásról akkor beszélhetünk, ha a fogyasztó tudatosan válogat a termelők és termékek közt, azért, hogy döntésével támogassa a nem kívánatos intézményi, piackörnyezeti, politikai vagy etikai gyakorlat megváltoztatására irányuló törekvéseket. A fogyasztás ezáltal azon törekvések részévé válik, melyek célja a globális jólét elérése. (…) A politikai fogyasztás felébreszti és megtartja az állampolgár igazság- és integritás-érzetét, és kifejezi azon szükségletét, hogy felelősséget vállaljon a fogyasztás nyomán keletkező igazságtalanságokért mind hazájában, mint külföldön. MICHELETTI-FOLLESDAL (2007) 168., 175. p.
[29] SLATER (2005) 200. p.
[30] FINE (2002) 172. p. FINE-LEOPOLD (2005) fordításában "univerzális szabadságjog" szerepel, ez azonban nem épp a legszerencsésebb fordítás.
[31] SLATER (2005) 204. p.
[32] SLATER (2005) 204. p.
[33] BAUMAN (2005) 228. p.
[34] FAZEKAS (2007) 62. p.
[35] FAZEKAS (1995) 23-31. p.
[36] FAZEKAS (1995) 29-30. p.
[37] A magyar Alkotmány ezzel kapcsolatos rendelkezéseit elemzi FAZEKAS (2005), BENCSIK (2011), illetve általában véve JUHÁSZ (2009).
[38] FAZEKAS (1995) 31. p.
[39] Hasonlóan NÉMETH (2000) 2.1.
[40] CSERES (2005) 322. p.
[41] FAZEKAS (2007) 64. p.
[42] FAZEKAS (2007) 65. p.
[43] Vö. FAZEKAS (1995) 66-67. p.
[44] Az eltérő modellek következményeiről lásd még MAURER (2007).
[45] Vö. FAZEKAS (2007) 259-278. p.; FEKETE (2011).
[46] MADAI (2008).
[47] A fogyasztói érdekek meghatározásának nehézségeiről BROBECK (2006).
[48] A fogyasztói "alapjogok" nem alkotmányos alapjogi értelemben kerültek meghatározásra. Részletesen BENCSIK (2011).
[49] HL C 92 1975. április 25. 2-16. p. [Preliminary programme of the European Economic Community for a consumer protection and information policy].
[50] FAZEKAS (2007) 22. p.
[51] Részletesen az EGK-EK-EU politikájáról lásd FAZEKAS (2007) 22-36. p.
[52] EUMSz. 169. cikk: (1) A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az Unió hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez. (2) Az Unió a következőkkel járul hozzá az (1) bekezdésben említett célok eléréséhez: a) a 114. cikk alapján a belső piac megvalósításával összefüggésben elfogadott intézkedések; b) a tagállami politikákat támogató, kiegészítő és figyelemmel kísérő intézkedések. (3) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja a (2) bekezdés b) pontjában említett intézkedéseket. (4) A (3) bekezdés szerint elfogadott intézkedések nem akadályozzák a tagállamokat szigorúbb védintézkedések fenntartásában vagy bevezetésében. Ezeknek az intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a Szerződésekkel. Az intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot.
[53] HAJNAL (2011) 2419-2433. p.
[54] Magyarázatok az Alapjogi Chartához (HL C 303 2007. december 14. 17. p.)
[55] CHRONOWSKI ET AL. (2011) 552. p.
[56] A/RES/39/248 1985. április 16. (www.un.org); kibővített változata: United Nations Guidelines for Consumer Protection, 2003.
[57] Resolution 543 (1973) Consumer Protection Charter. 1973. május 17. Forrás: www.assembly.coe.int.
[58] Recommendation (82) 15 of the Committee of Ministers to Member States ont he role of criminal law in consumer protection. 1982. szeptember 24. Forrás: www.coe.int.
[59] HEFENDEHL (2002) 123. p.
[60] Lásd részletesen VÁRNAY-PAPP (2005) 217. p. A büntetőjogban ugyanezt lásd KARSAI (2004) 99-110. p.
[61] "An average consumer who is reasonably well informed and reasonably observant and circumspect", "ein durchschnittlich informierter, aufmerksamer und verständiger Durchschnittsverbraucher" Vö. például C-465/98 Verein gegen Unwesen in Handel und Gewerbe Köln eV / Adolf Darbo AG [EBHT 2000 I-02297. p.]. Lásd részletesen HECKER (2010) 337-339. p.
[62] Ezzel kapcsolatos új jogfejlődésről lásd KARSAI (2006).
[63] Terrorizmus, emberkereskedelem, a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés. Az EUMSz. 67. cikk (3) bekezdése értelmében azonban a rasszizmus és az idegengyűlölet is ide értendő, illetve az EUMSz. 325. cikke a csalás elleni fellépést is tartalmazza. Lásd KARSAI (2011b) 1725-1736. p., HORNYÁK (2011).
[64] Rasszizmus, idegengyűlölet; szervezett vagy egyéb bűnözés, így különösen a terrorizmus, az emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás. Lásd KARSAI (2008)
[65] Illegális bevándorlás, tagállamok területén történő illegális tartózkodás, a terrorizmus, az illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formái, nemzetközi szintű csalások.
[66] Legfeljebb a csalás lehet ilyen, de a csalások elleni küzdelem a korábbi harmadik pillérben az ún. szubvenciós csalások elleni fellépés biztosítása érdekében került előtérbe.
[67] A kölcsönös elismerés elvének előretörése a büntetőjogi integrációban azzal járt, hogy bizonyos, katalógusszerűen felsorolt bűncselekmények esetén (32 súlyos bűncselekmény) egyfajta automatizmus kerül bevezetésre: legyen az az európai elfogatóparancs vagy éppen az európai bizonyítási parancs teljesítése. Az első ilyen jogi instrumentum a 2002-es európai elfogatóparancs volt.
[68] Lásd a IX. fejezetet.
[69] Részletesen SWOBODA (2010).
[70] POKOL (2008) 9. p.
[71] Részletesen ROXIN (2006) 14-57. p.
[72] HASSEMER (2003) 57. p.; vö. NAGY (2008) 103-104. p.; VOGEL (1996) 110-115. p.
[73] A jogkövetkezmények megállapítására vonatkozó jogalkotói szabadságot nem a jogtárgyak korlátozzák, hanem az arányosság elve és annak többsíkú érvényesülése.
[74] POKOL (2008) 11. p.
[75] BACIGALUPO (2007) 1. p.
[76] BACIGALUPO (2007) 12. p.
[77] BACIGALUPO (2007) 13. p.
[78] BACIGALUPO (2007) 14. p.
[79] Vö. például STRATENWERTH-KUHLEN (2004) 30. p.; SZOMORA (2009a) 11. p., HEFENDEHL (2002) 2-3. p.
[80] SCHULTHEISZ (1938) 12. p.
[81] SCHULTHEISZ (1938) 10. p.
[82] SILVA SÁNCHEZ (2007) 653. p.
[83] NAGY (2008) 103. p.
[84] STRATENWERTH (1998) 377-391. p.; GÖSSEL (1985) 97-109. p.
[85] GÖSSEL (1985) 102. p.
[86] Vö. SWOBODA (2010) 37-39. p.
[87] FEINBERG (1986).
[88] VON HIRSCH (2002) 6-7. p.
[89] Vö. SZOMORA (2009a) 11. p.
[90] OTTO (1984) 344. p.
[91] NAGY (2010) 103. p.
[92] HEFENDEHL (2002) 2. p.
[93] Btk. 292. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Btk. 293. § Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Btk. 294. § (1) A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül rossz minőségű az olyan termék, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.
[94] Btk. 295. § (1) Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű áru minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[95] Btk. 296/A. § (1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.
[96] Btk. 328. § (1) Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozatala során a) hamis méréssel vagy számolással; b), c) az áru minőségének megrontásával / a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el. (3) Bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a vásárlók megkárosítását üzletszerűen követi el.
[97] Btk. 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[98] Btk. 301. § (1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az árdrágítást a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) d) jelentős mértékű nyereség elérése végett követik el. (3) (4) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő. 302. § A 301. § (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el.
[99] Btk. 296. § Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[100] A büntetőjog fragmentáris természete azt jelenti, hogy a büntetőjog a jogtárgyak csak egy részét és azokat sem teljes mértékben védelmezi, hanem csak bizonyos cselekményekkel szemben. A "fragmentáris" büntetőjog kifejezést egyébként a német szakirodalom KARL BINDING 1902-es tankönyvére vezeti vissza. Vö. ROXIN (2006) 45. p.
[101] Vö. FELIX (1998) 297. p.
[102] Lásd az I.4.1. alcímet.
[103] Részben hasonlóan VOGEL (1996) 110-115. p.; PARRY (2002) 44. p.
[104] Hasonlóan VERGHO (2009) 145-146. p.
[105] Lásd különösen GÁRDOS-OROSZ (2009).
[106] Az Alkotmánybíróság ezzel részben ellentétes gyakorlatáról és az alapelv elemzéséről lásd KARSAI (2012).
[107] Gellér közvetett jogi tárgynak nevezi azon alkotmányos jogokat, amelyeket adott bűncselekmények csoportja támad. GELLÉR (2008) 22. p. Hasonlóan BÉKÉS (2002) 97. p.
[108] Vö. NAGY (2008) 103. p.
[109] SZOMORA (2009b) 19. p.
[110] Erről először itt esett szó KARSAI (2010).
[111] AB Közlöny: XV. évf. 3. szám. 237-238. p.
[112] Kiváló elemzést ad FEKETE (2011) 112-142. p.
[113] A szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével.
[114] Btk. 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[115] Az egyes bűncselekmények elemzésénél bemutatom a szakirodalmi álláspontokat is részletesen, a fentiek mindezek summázataként értendők. Lásd a IV-VII. és a IX. fejezeteket.
[116] ISO 8402:1994, Quality management and quality assurance - Vocabulary. Forrás: www.iso.org.
[117] Lásd az I.4.3. alcímet.
[118] FAZEKAS (2007) 122. p.
[119] Ezek: áru hamis megjelölése, árdrágítás, rossz minőségű termék forgalomba hozatala, illetve bizonyos szempontból a vásárlók megkárosítása is. Lásd 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 78. § (1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
[120] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 73. § (1) Aki a) az általa előállított termék vagy szolgáltatás hatósági árának, díjának megállapításához az árhatóság részére nem a rendelkezéseknek megfelelő adatot közöl, b) jogszabály ellenére a fogyasztói árakat (díjakat), az áruk minőségi osztályát, vagy minősítését, illetőleg az üzlet osztályba vagy kategóriába sorolását nem, vagy nem az előírt módon tünteti fel, c) a vendéglátóipar értékesítő helyein a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségét megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
[121] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 74. § (1) Aki a termék minőségének tanúsítását elmulasztja, illetőleg a vásárlási tájékoztató adására vonatkozó kötelességét megszegi, vagy a minőséget tanúsító okiratban a termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést építési termékkel (építési anyag, szerkezet, berendezés) kapcsolatban követi el, illetőleg építési terméket hazai megfelelőség igazolása nélkül hoz forgalomba, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve, a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) hatáskörébe is tartozik.
[122] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 74/A. § Aki megfelelőségi jelölést jogosulatlanul használ vagy megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölést használ, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
[123] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 85. § (1) Aki előállítási engedélyhez kötött élelmiszert engedély nélkül állít elő, illetőleg élelmiszert házalás útján hoz forgalomba, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik. (3) Azt az élelmiszert, amelyre a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.
[124] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 86. § (1) Aki a közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy ital előállítására, átvételére, csomagolására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírást tartalmazó jogszabályt, vagy az ilyen jogszabály alapján kiadott rendelkezést megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azt élelmiszert vagy italt, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
[125] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 109. § (1) Aki hamisított bort forgalomba hoz vagy készletben tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a) engedélyköteles borászati tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyezési feltételek hiányában végez, b) borseprőt, derítési aljat, aljbort, valamint seprőtésztát jövedéki engedéllyel nem rendelkező részére hoz forgalomba, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
[126] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 87. § (1) Aki mezőgazdasági termékek, illetőleg élelmiszerek kötelező minősítésére, vizsgálatára, engedélyezésére vonatkozó külön jogszabálynak nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy kistérségi népegészségügyi intézete, illetőleg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik.
[127] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 84. § (1) Aki a) az előírt, illetőleg a jelölt minőségi jellemzőknek nem megfelelő élelmiszert jó minőségű termékként való forgalomba hozatal céljából előállít vagy forgalomba hoz, b) hamisított élelmiszert állít elő, illetőleg hoz forgalomba, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség, illetőleg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, a kerületi hivatal hatáskörébe is tartozik. (3), (4) Azt az élelmiszert, amelyre a szabálysértést elkövették, el kell kobozni.
[128] 218/1999 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről: 109. § (1) Aki hamisított bort forgalomba hoz vagy készletben tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a) engedélyköteles borászati tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyezési feltételek hiányában végez, b) borseprőt, derítési aljat, aljbort, valamint seprőtésztát jövedéki engedéllyel nem rendelkező részére hoz forgalomba, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
[129] FAZEKAS (2007) 72. p.
[130] FAZEKAS (2007) 72. p.
[131] FAZEKAS (2007) 93. p.
[132] Részletesen lásd FAZEKAS (2007) 94-96. p.
[133] Ilyen speciális terület például a pénzügyi szolgáltatások területe (és más hasonló pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás, pl. a biztosítási, a befektetési szolgáltatási stb. tevékenység), az ingatlannal kapcsolatos tájékoztatás, az áru egészségügyi vonatkozásai vagy biztonságossága miatt, vagy a környezet védelme, illetve az ezzel összefüggő követelmények érvényesítése.
[134] FEKETE (2011) 205. p. A témakör részletes elemzése uo. 205-208. p.
[135] Lásd a X. fejezetet.
[136] Lásd részletesen a VI. fejezetet.
[137] CSERES (2005) 345-404. p.
[138] MISKOLCZI BODNÁR (2007) 140. p., OTTO (1984) 343-347. p.
[139] LOPES (2010), ALHABEEB (2007); Érintőlegesen említi kiváló írásában SIMÁNYI (2005) 173. p.
[140] Lásd a VIII. fejezetet.
[141] A hasonlatosság érve azt jelenti, hogy egy jogi tétel, amely egy meghatározott esetcsoportra alkalmazható, egy másik esetre is használható, amennyiben ez az elsőként említett esetcsoporttal lényeges ismérveiben megegyezik. Vö. NAGY (2009) 72. p.
[142] KÓ-MÉSZÁROS (2009).
[143] Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel, rossz minőségű termék forgalomba hozatala, minőség hamis tanúsítása, áru hamis megjelölése, fogyasztó megtévesztése, vásárlók megkárosítása, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, gazdasági titok megsértése, árdrágítás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, jövedékkel visszaélés elősegítése.
[144] Készült az IRM (BM) Egységes Nyomozóhatósági Ügyészségi Bűnügyi Statisztika adatai alapján.
[145] A bűncselekményre vonatkozó szakirodalom nem gazdag: PÉTER (2000). Ezeken túlmenően legfeljebb a gazdasági bűncselekmények összességével, illetve a Btk. XVII. fejezetével foglalkozó tankönyvi, kommentátori irodalomra, monográfiákra és tanulmányokra lehet támaszkodni.
[146] Az azt megelőző időszak szabályozásával kapcsolatban lásd például TÓTH (2000) 154. p.
[147] 1994. évi IX. törvény a büntető jogszabályok módosításáról, 9-10. §, hatályos 1994. május 15-től.
[148] 1996. évi LII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, 11-12. §, hatályos 1996. augusztus 15-tól.
[149] 1997. évi LXXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, 38. §, 1997. szeptember 15-től.
[150] Ennek oka a szankciórendszerben bekövetkezett jelentős változás volt 2009-ben, ekkor a Btk. Különös Részéből kikerültek a közérdekű munkára és a pénzbüntetésre vonatkozó alternatív szankció-meghatározások, mivel a 2009. évi LXXX. törvény generális jelleggel módosította a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetési tételű cselekményeknél kiszabható büntetéseket (Btk. 38. §). A szabályozás technikája változott, de a szankciók azonosak maradtak.
[151] 1997. évi LXXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 39. §, 1997. szeptember 15-től.
[152] Például Szolnoki Városi Bíróság B.1325/2005., B.1131/2011., B.616/2006., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.1769/98., B.2859/2002., B.4155/97. B.662/67., Kecskeméti Városi Bíróság B.1254/2007/22., B.1978/1993., B.3153/2006., Miskolci Városi Bíróság B.3709/1997., B.2781/2002., B.2172/1998., Győri Városi Bíróság B.1176/2003., Gyulai Városi Bíróság B.20/2006.
[153] TÓTH (2000) 155. p. és ERDŐSY-FÖLDVÁRI-TÓTH (2005) 431. p. Ez utóbbi műben Tóth Mihály írta a gazdasági fejezetet, s az megegyezik az önállóan írt könyvének szövegével. A szöveg egyezése esetén a többszerzős mű külön idézéstől eltekintek.
[154] KIS-HOLLÁN (2008) 571. p.
[155] MOLNÁR (2009) 38. p. és BELOVICS-MOLNÁR-SINKU (2009) 495. p. Ez utóbbi műben Molnár Gábor írta a gazdasági fejezetet, s az megegyezik az önállóan írt könyvének szövegével. A szöveg egyezése esetén a többszerzős mű külön idézésétől eltekintek.
[156] GULA (2009) 463. p.
[157] KARSA-KERESZTY (2009) 525. p.
[158] MOLNÁR (2011) 856/6. p.
[159] 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról, 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről, 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról, 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól, 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelet az elektromágneses összeférhetőségről, 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelősége igazolásának részletes szabályairól.
[160] KIS-HOLLÁN (2008) 572. p., VARGA (2004) 1065. p.
[161] MOLNÁR (2009) 41. p.
[162] BELOVICS-MOLNÁR-SINKU (2009) 498. p.
[163] GULA (2009) 464. p.
[164] MOLNÁR (2009) 41. p., MOLNÁR (2011) 860. p.
[165] MOLNÁR (MOLNÁR 2011) 860. p., BELOVICS-MOLNÁR-SINKU (2009) 498. p.
[166] TÓTH (2000) 156. p.
[167] WIENER (1986) 209. p.
[168] MOLNÁR (2011) 860. p.
[169] MOLNÁR (2009) 41. p.
[170] VARGA (2004) 1065. p.
[171] Kommentár (2011) 860/1. p.
[172] KIS-HOLLÁN (2008) 573. p.
[173] TÓTH (2000) 157. p., FEHÉR ET AL. (2009) 464. p.
[174] Hasonlóan TÓTH (2000) 158. p.
[175] TÓTH (2000) 158. p.; ERDŐSY-FÖLDVÁRI-TÓTH (2005) 433. p.
[176] MOLNÁR (2009) 861-863. p.
[177] KIS-HOLLÁN (2009) 292. §
[178] VARGA (2004) 1068. p.
[179] KARSAI-KERESZTY (2009) 527. p.
[180] KARSAI-KERESZTY (2009) 527. p.
[181] Kiváló feldolgozását adja az elvnek a hazai szakirodalomban MÉSZÁROS (2004) és (2008) 119-131. p.
[182] Lásd részletesen a IX. fejezetet.
[183] Pesti Központi Kerületi Bíróság B.4637/2000.
[184] Győri Városi Bíróság B.1557/1996.
[185] Miskolci Városi Bíróság B.0842/2008.
[186] Pesti Központi Kerületi Bíróság B.4637/2000.
[187] Lásd az I.4.4. alcímet.
[188] Szolnoki Városi Bíróság B.1661/2003.
[189] Pesti Központi Kerületi Bíróság B.1070/2001.
[190] Kecskeméti Városi Bíróság B.1978/1993.
[191] Pesti Központi Kerületi Bíróság B.1878/95.
[192] Miskolci Városi Bíróság B.1675/2008.
[193] Győri Városi Bíróság B.1176/2003.
[194] Az áru minden adásvétel útján forgalomba kerülő termék, valamint ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatások is [Btk. 315. § (1) bekezdés]. Az ítélkezési gyakorlat az áru fogalma alá vonta például a fuvarozást, a javító-karbantartó tevékenységet, sőt, a gazdasági tartalmat hordozó szellemi munkát is (tervezést, programozást).
[195] KIS-HOLLÁN (2009) 576. p.
[196] GULA (2009) 466.
[197] MOLNÁR (2009) 46. p.
[198] Hasonlóan KIS-HOLLÁN (2008) 575. p.
[199] KIS-HOLLÁN (2008) 577. p.
[200] MOLNÁR (2009) 47. p.
[201] MOLNÁR (2011) 865. p.
[202] WIENER (1986) 213. p.
[203] TÓTH (2000) 164. p.
[204] KARSAI-KERESZTY (2009) 529. p.
[205] VARGA (2004) 1073. p.
[206] A büntetésről szóló rendelkezés 2009-ben megváltozott, mert a Btk. különös részéből kikerültek a közérdekű munkára és a pénzbüntetésre vonatkozó alternatív szankció-meghatározások, mivel a 2009. évi LXXX. törvény generális jelleggel módosította a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetési tételű cselekményeknél kiszabható büntetéseket (Btk. 38. §).
[207] KIS-HOLLÁN (2008) 581. p.
[208] MOLNÁR (2009) 59. p.
[209] MOLNÁR (2009) 61. p.
[210] Vj-67/1997/8. Ezek elemzésére lásd a X. fejezetet.
[211] Pesti Központi Kerületi Bíróság B.2042/2003.
[212] Pesti Központi Kerületi Bíróság B.80417/2008.
[213] Kecskeméti Városi Bíróság B.1653/2006. Az más kérdés, hogy a bíróság nem foglalkozott azzal, hogy beazonosítsa, hogy az áru mely lényeges tulajdonságával kapcsolatosan valósította meg a vádlott a megtévesztő tájékoztatást, lakonikusan megállapítja a tényállás megvalósulását.
[214] Vö. például Vj-65/1997/9. Részletesen lásd például TATTAY (2003) 356. p., CSÉCSY (2006).
[215] Az eredet-megjelölés valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és a termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik. A földrajzi jelzés pedig valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy - kivételes esetben - országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik. A fogalmakat a Tanács mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet-megjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) tartalmazza és minden tagállamban egyformán érvényesül. (HL L 93 2006. március 31. 12-25. p.). A két megjelölés között a különbség abban van, hogy a földrajzi környezet természeti és emberi tényezői az eredet-megjelöléshez hozzátartoznak, de a "puszta" földrajzi árujelzőhöz nem.
[216] TÓTH (1997) 138. p.
[217] KIS-HOLLÁN (2008) 582. p.
[218] 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet: 73. § (1) Aki a) az általa előállított termék vagy szolgáltatás hatósági árának, díjának megállapításához az árhatóság részére nem a rendelkezéseknek megfelelő adatot közöl, b) jogszabály ellenére a fogyasztói árakat (díjakat), az áruk minőségi osztályát, vagy minősítését, illetőleg az üzlet osztályba vagy kategóriába sorolását nem, vagy nem az előírt módon tünteti fel, c) a vendéglátóipar értékesítő helyein a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségét megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.
[219] A direkt marketing alkalmazásakor a vállalat közvetlen fogyasztói csatornákon keresztül, azaz közvetítők nélkül lép kapcsolatba a vevőkkel, szállít termékeket, illetve nyújt szolgáltatásokat. Ezek a közvetlen csatornák a következők: direkt mail (levélreklám, DM), katalógusok, telemarketing, interaktív televízió, termékárusító pavilonok, internetes oldalak és mobil eszközök. KOTTLER-KELLER (2006) 786. p.
[220] VARGA (2004) 1082. p.
[221] TÓTH (2000) 188. p.
[222] KIS-HOLLÁN (2008) 582. p.
[223] VARGA (2004) 1083. p.
[224] MOLNÁR (2009) 59. p.
[225] KIS-HOLLÁN (2008) 582. p.
[226] ERDŐSY-FÖLDVÁRI-TÓTH (2005) 437. p.
[227] MOLNÁR (2009) 876. p.
[228] KARSAI-KERESZTY (2009) 534. p.
[229] VARGA (2004) 1083. p.
[230] KIS-HOLLÁN (2008) 582. p.
[231] TÓTH (2000) 172. p.
[232] MOLNÁR (2009) 60. p.
[233] ERDŐSY-FÖLDVÁRI-TÓTH (2005) 439. p.
[234] MADAI (2011) 103. p.
[235] TÓTH (2000) 58. p.
[236] Lásd az in dubio mitius elvet a IV.6. alcímben.
[237] Lásd a IX. fejezetet.
[238] Lásd például a Vj-12/1997/15 sz. ügyben: A Magyar Hírlapban történő reklámozás áru (szolgáltatás), s a napilap leglényegesebb tulajdonsága annak olvasottsága. A Magyar Hírlapnak jelentősnek mondható gazdasági rovata van, az itt közölt olvasói szám közvetlen hatást gyakorol az újságot olvasó megcímzett vállalkozói rétegre. Azt állította, hogy 400 000 olvasója van, ami nem igaz és bizonyítani sem tudott. A Versenytanács megállapította a jogsértést és bírságot szabott ki.
[239] 1994. évi IX. törvény 12. §.
[240] Az árujelző tulajdonképpen a termékinformációt tartalmazza és megjelenhet bevarrt címke, hozzátűzött kártya, ráragasztott matrica, egyéb felirat, szöveg, piktogram vagy más jelrendszer képében, de árujelző a használati, kezelési tájékoztató vagy a műszaki leírás is. Ezek magán az árun, annak csomagolásán vagy ahhoz mellékelve, esetleg az áru közelében vannak elhelyezve. Tartalmát a vonatkozó igazgatási szabályok határozzák meg, amelyekhez a közösségi jogi szabályok is hozzátartoznak.
[241] TÓTH (1997) 141-142. p.
[242] Lásd a IX. fejezetet.
[243] Legf. Bír. Bfv. I. 2386/1997. sz.
[244] A Btk. 296. § szerinti áru hamis megjelölése bűncselekményét az eset elkövetése idején hatályos rendelkezések szerint jelentős mennyiségű vagy értékű árura lehetett elkövetni.
[245] FBK 1995/14 sz. közzétett döntés
[246] A Kecskeméti Városi Bíróság előtt folyt egy hasonló tárgyú büntetőügy, amelyben szintén fogyasztó megtévesztése miatt állapították meg a vádlottak bűnösségét (és alkalmaztak a jogi személlyel szemben is szankciót). Az az ítélet első fokon jogerőre emelkedett (1.B.2494/2005/61.). A paprikakészítmények itt is aflatoxinnal voltak szennyezettek a vád szerint, de a vádlottak ezzel kapcsolatos bűnösségét nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, ezért az ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélés vádja alól a vádlottakat felmentették.
[247] Vö. még FEKETE (2009) 386-389. p.
[248] Szegedi Városi Bíróság 12.B.1311/2006/34 számú, 2007. szeptember 18-án hozott ítélete.
[249] Az aflatoxinok a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő (karcinogén) mikotoxinok (gombamérgek), amelyeket penészgombák termelnek (Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus).
[250] Btk. 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
[251] Az aflatoxin-tartalommal kapcsolatosan egyébként megállapítható a vonatkozó jogszabályok alapján, hogy 5 mikrogramm/kg-ot meghaladóan már egészségre ártalmasnak kell tekinteni.
[252] Csongrád Megyei Bíróság 2.Bf.249/2008/10.
[253] Csongrád Megyei Bíróság 2.Bf.249/2008/10 5. p.
[254] 5. B. VIII. 1431/1993/17., 26. Bf. VIII. 8187/1994/6.
[255] SÁNTHA (2009) 403. p., BELOVICS-MOLNÁR-SINKU (2009) 422. p.
[256] KIS-HOLLÁN (2008) 521. p.
[257] Szegedi Városi Bíróság 23.Bk.261/2006.
[258] Az üzleti etika, a "gazdaság kívánatos erkölcsi fedezete" és a büntetőjog kapcsolatához lásd TÓTH (2009) 23. p.
[259] FAZEKAS (2007) 21-37. p., GÖRÖG-KAUFMANN-MOHI (2010).
[260] Lásd a gazdag hazai (nem büntetőjogi) szakirodalomból különösen: HAJNAL (2007) 39-58. p.; KÖNCSE TAMÁSNÉ (2006); VÖRÖS (2007). Külföldi szakirodalomban lásd különösen MICKLITZ-REICH-WHEATHERHILL (2004), WEATHERHILL-BERNITZ (2007).
[261] Lásd a VI.2.1. alcímet.
[262] Az uniós törekvések feltételezik a saját országban érvényesülő szabályok ismeretét, az ezzel kapcsolatos információs deficit hatásaival - úgy tűnik - nem számol az EU. Ezzel kapcsolatosan kiváló kritikai elemzést ad WILHELMSSON (2004).
[263] A jogsértő magatartások negatív módon történő meghatározása az lenne, ha a jogi norma azokat a körülményeket tartalmazná, amelyek kizárják a jogsértés megvalósulását, ilyenkor elegendő, ha e körülmények közül akár egy is megvalósul, már nem beszélhetünk jogsértésről. A kontinentális büntetőjogi rendszerekben ilyen például a jogellenességet vagy a bűnösséget kizáró okok rendszere.
[264] EUMSz. 30. cikk: A 28. és a 29. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
[265] EUMSz. 95. cikk: (…) (4) Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.
[266] Vö. SZIKORA (2010) 290-292. p.
[267] EUMSz. 83. cikk (2) Ha valamely harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területen az Unió politikájának eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani e területen a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan. A 76. cikk sérelme nélkül az ilyen irányelveket ugyanazon rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mint amely szerint az említett harmonizációs intézkedéseket elfogadták.
[268] Lásd részletesen PRIBULA (2009).
[269] Részletesen lásd MISKOLCZI BODNÁR (2007).
[270] MISKOLCZI BODNÁR (2007) 130. p.
[271] MISKOLCZI BODNÁR (2010) 291. p.
[272] MISKOLCZI BODNÁR (2010) 292-294. p.; C-261/07 és C-299/07 sz. a VTB-VAB NV kontra Total Belgium NV, Galatea BVBA kontra Sanoma Magazines Belgium NV egyesített eljárásban 2009. április 23-án hozott ítélet [EBHT 2009 I-2949].
[273] A fogyasztó megtévesztésének versenyjogi elemzéséhez lásd például VIDA (2000), FEKETE (2006).
[274] Btk. 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[275] Lásd az I.4.4. alcímet.
[276] Az ebben a fejezetben foglaltak három tanulmány anyagát ölelik fel: KARSAI (2010) (2011a) és (2011c).
[277] TÓTH (2000) 165. p.
[278] 1999. évi CXX. törvény, hatálybalépés 2000. március 1.
[279] A megvizsgált büntetőügyek eljárási adataival kapcsolatosan részletesen lásd KARSAI (2011c) 304-310. p.
[280] MOLNÁR (2009) 49. p.
[281] MOLNÁR (2009) 49. p.
[282] Lásd részletesen a VI. fejezetet.
[283] Persze vitás lehet, hogy mit jelenthetne a nagyfokú hasonlóság.
[284] Lásd a XI. fejezetet.
[285] Szegedi Városi Bíróság 10.B.275/2009.
[286] VARGA (2004).
[287] Szemben a Btk. 296/A. § szerinti fogyasztó megtévesztéssel. Lásd a VI. fejezetet.
[288] Vö. MOLNÁR (2009) 52. p., GULA (2009) 468-469. p., KARSAI-KERESZTY (2009) 530. p., ERDŐSY-FÖLDVÁRI-TÓTH (2005) 434. p.
[289] MOLNÁR (2009) 51. p.
[290] MOLNÁR (2009) 870. p.
[291] TOKAJI (1984) 14. p.
[292] NAGY (2008) 144. p.
[293] TÓTH (2000) 167. p.
[294] KIS-HOLLÁN (2008) 579. p.
[295] VARGA (2004).
[296] TÓTH (2000) 167. p.
[297] MOLNÁR (2009) 866. p.
[298] TÓTH (2000) 168. p.
[299] NAGY (2008) 129-141. p.
[300] Miskolci Városi Bíróság B.0128/2005.
[301] Lásd részletesen KARSAI-KATONA (2010).
[302] Az ügy további sajnálatos jellemzője, hogy az aktában nem szerepel a polgári jogi igény előterjesztése, erről azonban a bíróság döntött ítéletében - így csak azt lehet feltételezni, hogy valamikor megvolt, majd elveszett. Igaz, annak iktatására sem került sor vagy az irat létezésének más nyilvántartási nyoma sincs, így kereseti kérelem nélkül bírálta el a bíróság a polgári jogi igényt.
[303] Miskolci Városi Bíróság 30.B.340/2006.
[304] 8. pf.21.139/2004/4.
[305] Itt értelemszerűen az 1998. évi LXXXVII. törvény hatálybalépése (1999. március 1.) előtti elkövetéseket nem vettem figyelembe, mivel az értékhatár kérdése csak ezen időponttól kezdődően bír relevanciával. Győri Városi Bíróság B.690/1990., Pécsi Városi Bíróság 18.B.831/2004., Szolnoki Városi Bíróság B.1630/2000., Szegedi Városi Bíróság B.412/1998/2., B.507/2007/2., Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.5848/1992., 16.B.1083/1997, 17.B.3116/1996.
[306] Például Kecskeméti Városi Bíróság Bk.118/2008., Bk.155/2006/2., Pécsi Városi Bíróság 11.B.1988/2004/6., 7.Bk.338/2006/2., Gyulai Városi Bíróság B.112/2007., Szegedi Városi Bíróság B.79/2005/16., B.2234/2000.
[307] A hamisított áru és az eredeti ára közötti érték jelenik meg. Kecskeméti Városi Bíróság Bk.355/2008/4., Bk.2165/2005/2., B.2406/2005/6., Szegedi Városi Bíróság B.792/2002., Bk.24/2007.
[308] Például Kecskeméti Városi Bíróság B.1046/2006/3., Bk.118/2008., B.1325/2007.
[309] Például Kecskeméti Városi Bíróság B.1132/2006/3., Gyulai Városi Bíróság B.243/2006.
[310] Kecskeméti Városi Bíróság Bk.432/2006/2., B.1267/2006.
[311] Például Szolnoki Városi Bíróság Bk.749/2005., Szegedi Városi Bíróság B.2160/2000.
[312] Vö. KARSAI-KATONA (2010).
[313] Miskolci Városi Bíróság B.3803/2001.
[314] A vagyoni hátrány, kár stb. megállapítását tartalmazó ügyeket ehelyütt úgy tekintettem, mintha az eljáró hatóságok helyesen az adott áru értékét állapították volna meg.
[315] Például Pécsi Városi Bíróság 7.Bk.338/2006/2., Gyulai Városi Bíróság B.112/2007., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.4076/2006.
[316] VARGA (2004) 1076. p.
[317] KIS-HOLLÁN (2008) 578. p.
[318] TÓTH (2000) 170. p.
[319] VARGA (2004) 1076. p.
[320] MOLNÁR (2011) 868. p.
[321] VARGA (2004) 1077. p.
[322] ERDŐSY-FÖLDVÁRI-TÓTH (2005) 435. p.
[323] Az akta adatai alapján nem lehetett megállapítani, hogy a címke pontosan milyen célt is szolgált. Kecskeméti Városi Bíróság Bk.332/2008/3.
[324] Az in dubio mitius elvet és a fenti tétellel kapcsolatos kritikát lásd a IV.6. alcímben.
[325] VARGA (2004) 1078-1079. p.
[326] Pesti Központi Kerületi Bíróság B.662/1997. Érdekes azonban, hogy a Miskolci Városi Ügyészség több esetben is hasonló tartalmú vádat emelt, azonban a bíróság ennek nem adott helyt egyszer sem.
[327] Jobbára a Kecskeméti Városi Bíróság ügyeiben.
[328] Kecskeméti és Pécsi Városi Ügyészség vádirataiban.
[329] 329/A. § (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
[330] Shrek, Pókember, Superman, különböző Walt Disney figurák stb.
[331] A merchandising a) szimbólumok, b) védjegyek, c) szerzői jogi alkotások részei, d) valódi/képzeletbeli személyek külső megjelenésének másodlagos hasznosítása, illetve felhasználása. GÖRÖG (2011).
[332] Btk. 329/D. § (1) Aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
[333] Egy tényállás sui generis ["saját(os) fajta"] jellege - szemben a fenti állásponttal - nem a keretdiszpozíció ellentéte, ezt a jelzőt azokra a tényállásokra alkalmazzuk, amelyek valamilyen részesi vagy előkészületi jellegű cselekményt önálló tettesi alakzatban rendelnek büntetni, s emiatt eltérnek a szokványos, a különös részben főszabály szerint büntetni rendelt befejezett tettesi alakzatoktól.
[334] A részletes elemzést lásd KARSAI (2011c) 332-337. p.
[335] Itt csak megemlítem, hogy csupán szaktanácsadó véleményére alapozni az értékmeghatározást nem lehet. A Legfelsőbb Bíróságnak a BH 2008. évf. 326. számon ismertetett eseti döntésében ki is kellett mondania, hogy "a szaktanácsadó véleménye nem bizonyítási eszköz; az a Be. 76. §-a (1) bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel. Szaktanácsadó csak a Be. 182. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból - vagyis bizonyítási eszközök felkutatásához, összegyűjtéséhez, rögzítéséhez stb. - vehető igénybe. Szaktanácsadói vélemény alapján tehát tény bizonyítottnak nem tekinthető."
[336] Csak néhány, kirívó példa: "a vádlott védjegybitorlást követett el", "a vádlott tisztességtelen magatartást tanúsított", "a vádlott megvalósította a tényállási elemeket", "a vádlott nyolc rendbeli bűncselekményt követett el".
[337] Miskolci Városi Bíróság B.3803/2001.
[338] Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.B.206/1999.
[339] Miskolci Városi Bíróság B.0141/2001.
[340] Baranya Megyei Bíróság B.300/2005.
[341] Pécsi Városi Bíróság 17.B.176/2006.
[342] VARGA (2004) 1074. p.
[343] VARGA (2004) 1074. p.; BELOVICS-MOLNÁR-SINKU (2009) 468. p.
[344] TÓTH (2000) 167. p.
[345] KIS-HOLLÁN (2008) 577. p.
[346] PRÓNAY (2010) 13. p.
[347] BELK (1985).
[348] FARKAS (2003).
[349] BELL ET AL. (1991).
[350] TÖRŐCSIK (2006).
[351] PENZ-STÖTTINGER (2008) 148-149. p.
[352] MÁRTON (2004).
[353] CAMPBELL (1996).
[354] Idézi CHERRIERE-MURRAY (2004).
[355] BELK (1996).
[356] Erről bővebben KARSAI-PRÓNAY (2010).
[357] BOYTA GYÖRGYNÉ (2007) 38. p.; MISKOLCZI BODNÁR (2007b) 69. p.
[358] Lásd még Hamisítás Magyarországon. Kutatási jelentés, 2011. augusztus. Hamisítás Elleni Nemzeti Testület. Forrás: www.hamisitasellen.hu
[359] Lásd az I.3.4. alcímet.
[360] Szegedi Városi Bíróság B.1877/2003.
[361] Lásd részletesen KARSAI - KATONA (2010).
[362] A tisztán polgári jogi jogviszonyokban megvalósuló jogsértéseket kizártam vizsgálódásaim köréből.
[363] A Versenytanács interneten közzétett döntéseinek vizsgálatát Neparáczki Anna, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének doktori ösztöndíjasa készítette elő a döntések meghatározott szempontok szerinti szűrésével.
[364] A GVH által tett feljelentések egy része nem az ügyek tartalmával kapcsolatosan tudomásra jutott bűncselekmények miatt történt, hanem az intézmény működése körében, ilyennek lehet vélelmezni a lopás, okirat-hamisítás, önbíráskodás, közúti veszélyeztetés miatti feljelentéseket. Forrás: ENyÜBS egyedi adatszolgáltatás megkeresés alapján.
[365] Még akkor sem, ha a bírság összegének meghatározásakor figyelembe lehet venni a "felróhatóság" mértékét is.
[366] Az adott ügyek versenyhivatali iratanyagára akkor sem támaszkodhattam volna, ha szerettem volna, mivel - meglepő módon - megtagadták a kutatási engedély kiadását, arra hivatkozva, hogy ügyfélként (!) nem tekinthetek bele más aktáiba. Tekintettel arra, hogy az internetes adatállomány elegendőnek bizonyult a problémakör kimerítő megvizsgálására, a kutatási engedély megszerzése érdekében további lépéseket nem tettem.
[367] Forrás: www.gvh.hu
[368] Korábbi joghelyzetre lásd a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § e) pont ("az a személy - aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje"); a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8. § (1) bek. ("a megrendelő, a vevő és a felhasználó"); a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § g) pont ("minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul"); Ptk. 685. § ("a - gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból - szerződés kötő személy").
[369] Részletesen például HÁMORI (2009) 88. p.; HAJNAL (2010) 39-52. p.
[370] VÉKÁS (2002)
[371] Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról ("Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról") HL L 149 2006. június 11. 22-39. p.
[372] A tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvtv.)
[373] Lásd a VIII. fejezetet.
[374] Lásd részletesen a IX. fejezetet.
[375] Lásd a IX. fejezetet.
[376] VIDA (2000) 665. p.
[377] A mai viszonyaink között léteznek ilyen praktikák, s a fenti tényállás aggálytalanul alkalmazható lenne, azonban nem nagyon vannak büntetőeljárások. Különösen az árubemutatókkal kapcsolatos utaztatások körében történnek ilyen jogsértések, amely kifejezett célközönsége a kevéssé informált, idősebb lakosság.
[378] VERGHO (2009) 101-159. p. Megjegyezhető ugyanakkor, hogy például Németországban a megtévesztésre alkalmasság vizsgálatánál (félrevezető reklám körében) erre a mércére (is) hivatkoznak újabban a büntetőjogi felelősség megállapítása körében is.
[379] Erről részletesen lásd különösen WILHELMSSON (2004); INCARDONA - RONCIBO (2007).
[380] SHAW-CLARKE (1998) 165. p.
[381] Lásd a IX.13.2. alcímet.
[382] Vö. SHAW-CLARKE (1998) 167. p.
[383] FEKETE (2006) 38. p.
[384] Különösen C-470/93 Verein gegen Unwesen in Handel und Gewerbe Köln e.V. v Mars GmbH [EBHT 1995 ECR I-1923. p.]; C-210/96 Gut Springenheide GmbH és Rudolf Tusky v Oberkreisdirektor des Kreises Steinfurt [EBHT 1998 4657. p.]; C-315/92 Verband Sozialer Wettbewerb eV v Clinique Laboratoires SNC és Estee Lauder Cosmetics GmbH [EBHT 1994 I-317. p.].
[385] Vö. például TONNER-TAMM (2009).
[386] WEATHERHILL (2007) 1. p.
[387] CSERES (2005) 342. p.
[388] CSERES (2005) 210. p.; WILHELMSSON (2004) 319. p.
[389] VERGHO (2009) 87. p.
[390] Részletesen lásd VÖRÖS et al. (2007)
[391] Lásd részletesen HECKER (2010) 333-338. p.; A tudatos fogyasztó és az "áldozat" modelljének eltérő védelméről: WAHLEN (2009).
[392] Több, hasonló eredményre jutó kutatást mutat be INCARDONA-PONCIBÓ (2007) 31-34. p.
[393] 1997. évi CXLIX. törvény.
[394] Vö. SCHULTHEISZ (1938) 19. p.
[395] Hasonlóan VERGHO (2009) 88. p.; HEFENDEHL (2002) 112. p.
[396] Lásd a IX. fejezetet.
[397] MOLNÁR (2009) 61. p.
[398] MOLNÁR (2009) 63. p.
[399] FEKETE (2011) 69. p.
[400] KARSAI (2007) 353. p.
[401] Vö. KARSAI (2004) 50-71. p.