32014L0091[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/91/EU irányelve ( 2014. július 23. ) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/91/EU IRÁNYELVE

(2014. július 23.)

az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) módosítani kell a piaci fejlemények, valamint a piaci szereplők és a felügyeletek eddigi tapasztalatainak figyelembevétele érdekében, különösen a letétkezelők kötelezettségeire és felelősségére, a javadalmazási politikákra és a szankciókra vonatkozó nemzeti rendelkezések közötti eltérések kezelése céljából.

(2) Annak elkerülése érdekében, hogy a rosszul kidolgozott javadalmazási rendszerek esetleg káros hatást gyakoroljanak az eredményes kockázatkezelésre és az egyes személyek kockázatvállalási magatartásának ellenőrzésére, egyértelmű kötelezettséget kell előírni az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) alapkezelő társaságai számára arra vonatkozóan, hogy az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorló alkalmazotti kategóriák tekintetében az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn. Ezen alkalmazotti kategóriákba kell tartozniuk az alapok és a részalapok szintjén döntéshozatali pozícióban levő munkavállalóknak és egyéb alkalmazottaknak, továbbá az alapkezelőknek és valódi befektetési döntéseket hozó személyeknek, azon személyeknek, akiknek hatalmukban áll befolyásolni ezeket a munkavállalókat és alkalmazottakat, beleértve a befektetési tanácsadókat és elemzőket, a felső vezetést, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke tekintetében a felső vezetéssel és a döntéshozókkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókat. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni azokra a befektetési társaságokra is, amelyek nem jelöltek ki a 2009/65/EK irányelv szerint engedélyezett alapkezelő társaságot. E javadalmazási politikákat és gyakorlatokat arányosan alkalmazni kell minden olyan harmadik félre is, amely olyan befektetési döntéseket hoz, amelyek a 2009/65/EK irányelv 13. cikke szerint átruházott funkciók következtében érintik az ÁÉKBV kockázati profilját.

(3) Amennyiben az ÁÉKBV alapkezelő társaságai és a befektetési társaságok a javadalmazási politikákra vonatkozó összes elvet alkalmazzák, lehetővé kell tenni számukra, hogy a méretüknek, az általuk kezelt ÁÉKBV méretének, belső szervezeti felépítésüknek, valamint tevékenységeik jellegének, körének és összetettségének megfelelően eltérően alkalmazzák ezen politikákat.

(4) Noha bizonyos intézkedéseket az ügyvezető testületnek kell meghoznia, biztosítani kell, hogy amennyiben az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság - a nemzeti jog szerint - több, különböző feladatokat ellátó testülettel rendelkezik, az "ügyvezető testületre" vagy "a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületre" vonatkozó követelmények ezekre a testületekre - például a közgyűlésre - is, vagy az ügyvezető testület helyett ezekre vonatkozzanak.

(5) Az ebben az irányelvben megállapított megalapozott javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó elvek alkalmazásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a 2009/384/EK bizottsági ajánlásban (4) meghatározott elveket, a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkáját és a G20-aknak a pénzügyi szolgáltatási ágazatbeli kockázatmérséklésre vonatkozó kötelezettségvállalásait.

(6) A garantált változó javadalmazásnak kivételesnek kell lennie, mivel nincs összhangban sem az eredményes kockázatkezeléssel, sem a teljesítményarányos fizetés elvével, és csak az alkalmazás első évében adható.

(7) A megalapozott javadalmazási politikákra vonatkozó elveket az ÁÉKBV által az alapkezelő társaságoknak vagy befektetési társaságoknak teljesített fizetésekre is alkalmazni kell.

(8) A Bizottság felkérést kap, hogy elemezze, melyek a lakossági befektetési termékek általános költségei és kiadásai a tagállamokban, és hogy szükség van-e e költségek és kiadások további harmonizálására, a megállapításait pedig nyújtsa be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(9) A javadalmazási politikák és gyakorlatok értékelésével kapcsolatos felügyeleti konvergencia előmozdítása érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) (ESMA) gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljanak bizonyos, a vagyonkezelési ágazatbeli megalapozott javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások. Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (Európai Bankhatóság) (EBH) segítséget kell nyújtania az ESMA számára az iránymutatások kidolgozásához. A javadalmazásról szóló rendelkezések megkerülésének kivédése érdekében ezeknek az iránymutatásoknak további útmutatást kell tartalmazniuk egyrészt arra vonatkozóan, hogy kikre alkalmazandók a javadalmazási politikák és gyakorlatok, másrészt pedig a javadalmazási elveknek az alapkezelő társaságok vagy a befektetési társaságok méretéhez, az általuk kezelt ÁÉKBV méretéhez, a belső szervezeti felépítésükhöz, valamint tevékenységeik jellegéhez, köréhez és összetettségéhez való igazítására vonatkozóan. A javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó ESMA-iránymutatásokat adott esetben, amennyire lehetséges, össze kell hangolni a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) szabályozott alapokra vonatkozó iránymutatásokkal.

(10) A javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem sérthetik az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) által garantált alapvető jogok maradéktalan gyakorlását, a nemzeti szerződési jog és munkajog általános elveit, a részvényesek jogaira és részvételére, valamint az érintett társaságok ügyvivő és felügyeleti testületének általános kötelezettségeire vonatkozó alkalmazandó jogszabályokat, valamint adott esetben a szociális partnerek jogát kollektív szerződés kötésére és érvényesítésére a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően.

(11) Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a különböző tagállamokban a vonatkozó szabályozási előírások harmonizációjának szükséges szintjét, további szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a letétkezelők feladatait és kötelezettségeit, kijelölik azokat a jogi személyeket, amelyeket letétkezelőnek lehet kinevezni, és tisztázzák a letétkezelők felelősségét abban az esetben, ha az ÁÉKBV eszközei elvesznek a letéti elhelyezés során, vagy amikor a letétkezelők nem megfelelően teljesítik a felügyeleti kötelezettségeiket. E kötelezettségek nem megfelelő teljesítése eszközvesztést eredményezhet, de eredményezheti az eszközök értékének csökkenését is, ha például egy letétkezelő nem intézkedik az olyan befektetésekkel kapcsolatban, amelyek nem felelnek meg az alap szabályzatának.

(12) Szükséges annak tisztázása, hogy az ÁÉKBV-nek egyetlen letétkezelőt kell kijelölnie az ÁÉKBV eszközeinek általános felügyeletére. Egyetlen letétkezelő kinevezésének előírásával a cél azt biztosítani, hogy a letétkezelő áttekintéssel rendelkezzen az ÁÉKBV valamennyi eszköze felett, és mind az alap vezetői, mind a befektetők egy helyre fordulhassanak az eszközök letéti őrzésével vagy a felügyeleti funkció ellátásával kapcsolatos probléma esetén. Az eszközök letéti őrzése magában foglalja az eszközök letétben tartását, vagy ahol az eszközök jellege miatt a tényleges letétben tartás nem lehetséges, az eszközök tulajdonjogának ellenőrzését és nyilvántartás vezetését az eszközökről.

(13) Feladatai ellátása során a letétkezelőnek becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.

(14) Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban, az ÁÉKBV jogi formájától függetlenül biztosítani lehessen a letétkezelői kötelezettségek teljesítésének harmonizálását, szükséges a letétkezelőket a társasági típusú ÁÉKBV-k (befektetési társaság) és a kötelmi jog szerinti ÁÉKBV-k vonatkozásában terhelő felügyeleti kötelezettségek egységes felsorolásának a bevezetése.

(15) A letétkezelőnek felelnie kell az ÁÉKBV pénzforgalmának megfelelő nyomon követéséért és különösen annak biztosításáért, hogy a befektetők pénzét és az ÁÉKBV-hoz tartozó készpénzt helyesen könyveljék el a 2006/73/EK bizottsági irányelv (8) 18. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett szervezetnél az ÁÉKBV nevében, az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság nevében vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró letétkezelő nevében nyitott számlákon. Ezért részletes rendelkezéseket kell elfogadni a pénzforgalom nyomon követésére vonatkozóan a hatékony és egységes szintű befektetővédelem biztosítása érdekében. A letétkezelőnek a befektető pénzének készpénzszámlákon történő könyvelésekor figyelembe kell vennie az említett irányelv 16. cikkében meghatározott elveket.

(16) A csalárd készpénzátutalások megelőzése érdekében indokolt, hogy a letétkezelő tudomása nélkül ne lehessen az ÁÉKBV ügyleteihez kapcsolódó készpénzszámlát nyitni.

(17) Az ÁÉKBV számára végzett letéti őrzésben lévő eszközöket el kell különíteni a letétkezelő saját eszközeitől, és minden esetben az ÁÉKBV-hez tartozó eszközként kell nyilván tartani. Ennek az előírásnak a célja további biztonsági háló nyújtása a befektetők számára a letétkezelő általi nemteljesítés esetére.

(18) Az ÁÉKBV-hoz tartozó eszközök letéti őrzésének jelenlegi kötelezettségén túlmenően, meg kell különböztetni azokat az eszközöket, amelyek letéti őrzése lehetséges, azoktól az eszközöktől, amelyeké nem, és amelyekre ehelyett a nyilvántartási és tulajdonjog-ellenőrzési követelmény vonatkozik. A letétben őrizhető eszközök csoportját világosan el kell különíteni, mivel az elveszett eszközök megtérítése kötelezettségének csak erre a konkrét eszközkategóriára kell vonatkoznia.

(19) A letétkezelő letéti őrzésében lévő eszközöket nem használhatja fel újra saját számlájára sem a letétkezelő, sem az a harmadik fél, amelyre a letéti őrzési funkciót átruházták. Az eszközöknek az ÁÉKBV számlájára történő újrafelhasználását meghatározott feltételekhez kell kötni.

(20) Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyekkel a letétkezelő a letéti őrzési feladatait harmadik félre ruházhatja át. Az átruházást és a továbbruházást objektíven meg kell indokolni, és azokra szigorú követelményeket kell előírni az átruházott funkcióval megbízott harmadik fél megfelelőségét, valamint azt illetően, hogy a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járjon el a harmadik fél kiválasztása, kinevezése és ellenőrzése során. Az egységes piaci feltételek és a hasonlóan magas szintű befektetővédelem megvalósítása céljából ezeket a feltételeket össze kell hangolni a 2011/61/EU irányelv szerint alkalmazandó feltételekkel. Rendelkezéseket kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy azon harmadik felek, amelyekre letéti őrzési funkciókat ruháztak, rendelkezzenek a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges eszközökkel, és elkülönítsék az ÁÉKBV-k eszközeit.

(21) Amennyiben a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott valamely központi értéktár (CSD) vagy valamely harmadik országbeli központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése; továbbá legalább vagy értékpapírok könyvelési rendszerbe való kezdeti bevezetése az értékpapírszámlákon végzett kezdeti jóváírás révén, vagy felső szintű értékpapírszámlák nyitása és vezetése szolgáltatásokat nyújt az említett rendelet mellékletének A. szakaszában meghatározottak szerint, akkor nem kell a letéti őrzési funkció átruházásának tekinteni ezen szolgáltatásoknak az érintett központi értéktár által az ÁÉKBV azon értékpapírjai tekintetében történő nyújtását, amelyeknek sor került a könyvelési rendszerbe történő bevezetésére az érintett központi értéktár által az értékpapírszámlákon végzett kezdeti jóváírás révén. Ha azonban az ÁÉKBV értékpapírjainak letéti őrzését központi értéktárra vagy harmadik országbeli központi értéktárra bízzák, azt a letéti őrzési funkciók átruházásának kell tekinteni.

(22) Lehetővé kell tenni, hogy azon harmadik fél, amelyre az eszközök letéti őrzését átruházták, gyűjtőszámlát tartson fenn elkülönített közös számlaként egyszerre több ÁÉKBV részére.

(23) A letéti őrzés harmadik félre történő átruházása esetében annak biztosítására is szükség van, hogy a harmadik félre vonatkozzanak a hatékony prudenciális szabályozás és felügyelet konkrét előírásai. Ezenkívül rendszeres külső ellenőrzést kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi eszközök annak a harmadik félnek a birtokában legyenek, amelyre a letéti őrzést átruházták.

(24) A befektetővédelem egységesen magas szintjének biztosítása érdekében a működésre és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell elfogadni, és minden helyzetben alkalmazni kell, beleértve a letéti őrzési feladatok átruházásának esetét is. Ezen szabályoknak különösen biztosítaniuk kell a letétkezelő, az ÁÉKBV és az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság feladatainak és funkcióinak egyértelmű elhatárolását.

(25) A befektetővédelem magas szintjének biztosítása és a prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet megfelelő szintjének garantálása érdekében teljes körű listát kell készíteni azokról a jogi személyekről, amelyek jogosultak letétkezelői tevékenység folytatására. Ezen jogi személyek körét a nemzeti központi bankokra, a hitelintézetekre és a tagállamok joga értelmében az ezen irányelv szerinti letétkezelői tevékenységek folytatására engedéllyel rendelkező egyéb olyan jogi személyekre kell korlátozni, amelyek prudenciális felügyelet és - legalább az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 315. vagy 317. cikke szerinti, választott módszer alapján számított követelményeknek megfelelő - tőkemegfelelőségi követelmények hatálya alá tartoznak, legalább a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 28. cikkének (2) bekezdése szerinti indulótőkével megegyező összegű szavatoló tőkével rendelkeznek, és a létesítő okirat szerinti székhelyük vagy fióktelepük az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban van.

(26) Szükséges meghatározni és tisztázni az ÁÉKBV-letétkezelő felelősségét a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszköz elvesztése esetén. A letétkezelőt kötelezni kell arra, hogy a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök elvesztése esetén ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsásson az ÁÉKBV rendelkezésére. Az eszközök elvesztésére vonatkozóan a kötelezettség alóli további mentesítés előírása nem indokolt, kivéve, ha a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna. Ebben az összefüggésben a letétkezelő nem mentesülhet a felelősség alól belső körülményekre, például egy munkavállaló által elkövetett csalásra hivatkozva.

(27) Ha a letétkezelő letéti őrzési feladatokat ruház át, és a harmadik fél letéti őrzésében lévő pénzügyi eszközök elvesznek, a felelősséget a letétkezelőnek kell viselnie. A letéti őrzésben lévő eszközök elvesztése esetén a letétkezelőnek ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget kell rendelkezésre bocsátania, még akkor is, ha az eszközök elvesztése olyan harmadik félnél történt, amelyre a letéti őrzést átruházták. A letétkezelő csak akkor mentesíthető ez alól a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése az érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, és minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járt. Ebben az összefüggésben a letétkezelő nem mentesülhet a felelősség alól belső körülményekre, például egy munkavállaló által elkövetett csalásra hivatkozva. Nem tehető lehetővé sem a jogszabályban, sem a szerződésben előírt felelősség alóli mentesítés azokban az esetekben, amikor egy letétkezelő vagy olyan harmadik fél veszíti el az eszközöket, amelyre a letéti őrzést ártuházták.

(28) Minden ÁÉKBV-alapba befektetőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a letétkezelője helytállási kötelezettségeivel kapcsolatos igényeket közvetlenül vagy közvetve az alapkezelő társaságon keresztül érvényesítse. A letétkezelővel szembeni jogorvoslat nem függhet az ÁÉKBV jogi formájától (vállalati vagy szerződéses), sem pedig a letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetők között fennálló jogviszony természetétől. A befektetőknek a letétkezelői felelősség érvényesítéséhez fűződő joga nem vezethet a jogorvoslat megkettőzéséhez vagy a befektetőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz.

(29) Ezen irányelvben foglaltak betartása mellett, a letétkezelő számára nem tiltható meg, hogy az ÁÉKBV-t vagy az ÁÉKBV befektetőit érő károkkal és veszteségekkel szemben fedezetről gondoskodjon. Így különösen, a fedezeti intézkedések nem jelenthetik a letétkezelő mentesülését a felelőssége alól, nem eredményezhetik a letétkezelő felelősségének áthárítását vagy módosulását, és nem akadályozhatják a befektetői jogoknak, köztük a jogorvoslati jognak az érvényesítését.

(30) A Bizottság 2010. július 12-én módosításokat javasolt a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (12) annak érdekében, hogy magas szintű védelmet nyújtson az ÁÉKBV befektetőinek olyan esetekben, amikor a letétkezelő nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit. A javaslatot kiegészíti a letétkezelők és azon harmadik felek kötelezettségeinek, valamint felelősségi körének ezen irányelvben történő pontosítása, amelyekre a letéti őrzési funkciókat átruházták.

(31) A Bizottság felkérést kap, hogy vizsgálja meg, hogy az ÁÉKBV-letétkezelőknek és azon harmadik feleknek, amelyekre a letéti őrzési funkciókat átruházták, a nemteljesítése milyen helyzetekben okozhat az ÁÉKBV befektetőinek az ezen irányelv alapján nem fedezhető veszteséget, készítsen további elemzést arról, hogy milyen intézkedésekkel lenne biztosítható a befektetők magas szintű védelme, függetlenül a befektető és a nemteljesítéssel érintett átruházható értékpapírok közötti közvetítői lánctól, és megállapításait nyújtsa be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(32) Gondoskodni kell arról, hogy a letétkezelőkre ugyanazok a követelmények vonatkozzanak, függetlenül az ÁÉKBV jogi formájától. A követelmények egységességének fokoznia kell a jogbiztonságot, növelnie kell a befektetővédelmet, és hozzá kell járulnia az egységes piaci feltételek kialakításához. A Bizottság nem kapott értesítést arról, hogy bármilyen befektetési társaság eltérést vett volna igénybe azon általános kötelezettség tekintetében, hogy eszközeit letétkezelőre bízza. Ezért a 2009/65/EK irányelvben meghatározott, a befektetési társaságok letétkezelőjére vonatkozó előírások feleslegesnek tekintendők.

(33) Bár ez az irányelv meghatározza azokat a minimális jogköröket, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell, e jogköröket a nemzeti jog teljes rendszerén belül kell gyakorolni, amely garantálja az alapvető jogok, köztük a magánélethez való jog tiszteletben tartását. Azon jogkörök gyakorlásához, amelyek jelentős beavatkozást jelentenek a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő joghoz, a tagállamoknak megfelelő és hatékony biztosítékokat kell bevezetniük a visszaélések megakadályozására, beleértve adott esetben az érintett tagállam igazságügyi hatóságai általi előzetes engedélyezés megkövetelését is. A tagállamoknak olyan mértékben kell engedélyezniük az illetékes hatóságok számára az ilyen beavatkozással járó jogkörök gyakorlását, amilyen mértékig erre a súlyos esetek megfelelő kivizsgálásához szükség van, és nem áll rendelkezésre más, ezzel egyenértékű eszköz ugyanazon eredmény hatékony elérésére.

(34) Az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételei és adatforgalmi nyilvántartásai, valamint a távközlési szolgáltatók telefon- és adatforgalmi nyilvántartásai fontos és időnként az egyetlen bizonyítékot jelentik az ezen irányelvet átültető nemzeti jog megsértésének feltárása és bizonyítása során, valamint annak ellenőrzésekor, hogy az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek betartják-e az ezen irányelvben és az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben megállapított befektetővédelmi előírásokat és egyéb előírásokat. Ezért az illetékes hatóságoknak jogot kell kapniuk arra, hogy bekérjék az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek birtokában lévő, telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételeket, elektronikus kommunikációt és adatforgalmi nyilvántartásokat.

A telefonforgalmi nyilvántartásokhoz és adatokhoz való hozzáférés az ezen irányelvben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt előírások megszegésének a felderítéséhez és az előírások megszegése miatti szankciók kiszabásához szükséges. Annak érdekében, hogy az Unióban azonos feltételek vonatkozzanak a távközlési szolgáltatók birtokában lévő telefonforgalmi és meglévő adatforgalmi nyilvántartásokhoz, vagy az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek birtokában lévő, telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételekhez és adatforgalmi nyilvántartásokhoz való hozzáférésre, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti joggal összhangban bekérjék a távközlési szolgáltatók birtokában lévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat - a nemzeti jog értelmében engedélyezett mértékig -, valamint az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők és az ezen irányelvben szabályozott egyéb szervezetek birtokában lévő, telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételeket és adatforgalmi nyilvántartásokat olyan esetekben, amikor ésszerűen feltételezhető, hogy a vizsgálat vagy nyomozás tárgyához kapcsolódó ezen nyilvántartások relevánsak lehetnek az ezen irányelvben vagy annak végrehajtási intézkedéseiben foglalt előírások megsértésének bizonyítása szempontjából. A távközlési szolgáltatók birtokában lévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokhoz való hozzáférés nem foglalhatja magában az elhangzott telefonbeszélgetés tartalmát.

(35) A pénzügyi szektorra vonatkozó prudenciális és üzletviteli szabályok stabil keretrendszerének erős felügyeleti, vizsgálati és szankciórendszerre kell épülnie. E célból az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell az eljáráshoz szükséges hatáskörökkel, és gondoskodni kell arról, hogy ezen irányelv megsértésének esetére egységes, szilárd és visszatartó erejű szankciórendszerekre támaszkodhassanak. A Bizottság a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i közleményében felülvizsgálta a szankciók kiszabására vonatkozó meglévő hatásköröket és e hatáskörök gyakorlati alkalmazását, hogy előmozdítsa a szankcióknak a felügyeleti tevékenységek teljes skáláját átfogó konvergenciáját. Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy olyan pénzbírságokat szabhassanak ki, amelyek kellően magasak ahhoz, hogy hatékonyak, visszatartó erejűek és arányosak legyenek, az ezen irányelvben meghatározott előírások megszegésével elérhető előnyök ellensúlyozása érdekében.

(36) Habár a tagállamok szabadon állapíthatnak meg ugyanarra a jogsértésre nézve közigazgatási és büntetőjogi szankciókra vonatkozó szabályokat is, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat állapítsanak meg ezen irányelv megsértései tekintetében, amennyiben azok a tagállami büntetőjog hatálya alá tartoznak. A nemzeti joggal összhangban a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy ugyanarra a jogsértésre vonatkozóan közigazgatási és büntetőjogi szankciót is megállapítsanak, de amennyiben nemzeti joguk ezt megengedi, lehetővé kell tenni számukra ezt. Ha azonban ezen irányelv megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett inkább büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, ez nem korlátozhatja, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy ezen irányelv alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük kellő időben információkhoz jussanak vagy velük kellő időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan ne állapítsanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat. Az a lehetőség, hogy a tagállamok a közigazgatási szankciók helyett vagy azok mellett büntetőjogi szankciókat is megállapíthatnak, nem használható fel az ezen irányelvben foglalt szankciórendszer megkerülésére.

(37) A valamennyi tagállamban történő következetes alkalmazás biztosítása érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírságok szintjének meghatározása során biztosítsák, hogy az illetékes hatóságaik az összes lényeges körülményt vegyék figyelembe.

(38) A szankcióknak a szélesebb nyilvánosságra gyakorolt visszatartó hatásának erősítése érdekében és annak érdekében, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon a szabályok olyan megsértéséről, amely a befektetővédelmi szempontból hátrányos, a szankciókat - pontosan meghatározott esetek kivételével - közzé kell tenni. Az arányosság elve betartásának biztosítása érdekében a szankciókat anonim módon kell közzétenni, ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek.

(39) Annak érdekében, hogy az ESMA az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően tovább erősíthesse a felügyeleti eredmények egységességét, minden nyilvánosságra hozott szankciót egyidejűleg be kell jelenteni az ESMA-nak is, amelynek éves jelentést kell közzétennie valamennyi kiszabott szankcióról.

(40) Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, és e hatóságoknak hatékony mechanizmusokat kell kialakítaniuk, amelyekkel ösztönzik a lehetséges vagy tényleges jogsértések bejelentését. A lehetséges vagy tényleges jogsértésekre vonatkozó információk várhatóan azt is elő fogják segíteni, hogy az ESMA hatékonyan lássa el az 1095/2010/EU rendelet szerinti feladatait. Ezért az ESMA-nak is ki kell alakítania a lehetséges vagy tényleges jogsértések bejelentésére szolgáló kommunikációs csatornákat. Az ESMA-nak bejelentett lehetséges vagy tényleges jogsértésekre vonatkozó információk kizárólag az ESMA feladatainak - az 1095/2010/EU rendelettel összhangban történő - ellátásához használhatók fel.

(41) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi az EUMSZ-ben foglalt Chartában elismert elveket.

(42) Ezen irányelv céljainak elérése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Így különösen, a Bizottságot fel kell hatalmazni olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek rendelkeznek a letétkezelő és az alapkezelő társaság vagy befektetési társaság közötti típusmegállapodásban feltüntetendő adatokról, a letétkezelői funkció ellátásának feltételeiről, ideértve a letétkezelő letéti őrzési kötelezettségeinek körébe tartozó pénzügyi eszközök típusait, azokról a feltételekről, amelyekkel a letétkezelő teljesítheti a letéti őrzési kötelezettségeit a központi letétkezelőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében, és azokról a feltételekről, amelyek alapján a letétkezelőnek a névre szólóan kibocsátott és a kibocsátónál vagy a részvénykönyv-vezetőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök letéti őrzését végeznie kell, a letétkezelőknek a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségeiről, az elkülönített kezelési kötelezettségről, azokról a feltételekről és körülményekről, amelyek esetében a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközöket elveszettnek kell tekinteni, és arról, hogy mit lehet minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen, érdemleges befolyásán túlmenő külső eseménynek tekinteni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak legalább olyan szintű befektetői védelmet kell nyújtaniuk, mint a 2011/61/EU irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(43) A 2009/65/EK irányelv működésének átfogó felülvizsgálata keretében, és figyelembe véve a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (13), a Bizottság felül fogja vizsgálni a származtatott ügyletekre alkalmazandó partnerkockázati kitettségek értékhatárait, figyelmet fordítva arra, hogy ezen értékhatárokat megfelelő kategóriákba kell sorolni annak érdekében, hogy a hasonló kockázati jellemzőkkel rendelkező derivatívákat azonos módon kezeljék.

(44) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (14) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása.

(45) Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az ÁÉKBV-kbe vetett befektetői bizalom erősítését a letétkezelők kötelezettségeire és felelősségére, valamint az alapkezelő társaságok és befektetési társaságok javadalmazási politikájára vonatkozó követelmények megerősítése révén, valamint az irányelv megsértésének fontosabb eseteire vonatkozó szankciókkal kapcsolatos egységes előírások bevezetése révén, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban léptékük és hatásaik miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46) A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) összhangban konzultációt folytattak az európai adatvédelmi biztossal, és a biztos 2012. november 23-án véleményt (16) nyilvánított.

(47) A 2009/65/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/65/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

"s) »ügyvezető testület«: valamely alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő legmagasabb szintű döntéshozó szerve, amely ellátja a felügyeleti és az ügyvezetési feladatokat, illetve csak az ügyvezetési feladatokat, amennyiben a két feladatkört különválasztották. Amennyiben az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő - a nemzeti jog szerint - több, különböző feladatokat ellátó testülettel rendelkezik, az ezen irányelvben az »ügyvezető testületre« vagy »a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületre« vonatkozóan meghatározott követelmények az »ügyvezető testület« vagy »a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testület« mellett vagy helyett az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő egyéb testületeinek azon tagjaira is vonatkoznak, akikre az alkalmazandó nemzeti jog az adott feladatkört ruházza;

t) »pénzügyi eszköz«: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) I. mellékletének C szakaszában meghatározott pénzügyi eszköz.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól és a 2002/92/EK és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).""

2. Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: "14a. cikk (1) A tagállamok kötelezik az alapkezelő társaságokat, hogy olyan, az eredményes és hatékony kockázatkezelést előmozdító és azzal összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek sem nem ösztönzik az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást, sem nem akadályozzák az alapkezelő társaság azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ÁÉKBV-k érdekét legjobban szolgálva járjon el. (2) A javadalmazási politikának és gyakorlatoknak ki kell terjednie mind a fizetések, mind a nem kötelező nyugdíjjuttatások állandó és változó összetevőire. (3) A javadalmazási politikák és gyakorlatok azon alkalmazotti kategóriákra alkalmazandóak - köztük a felső vezetésre, a kockázatvállalásért és a kontrollfunkciókért felelős alkalmazottakra és az olyan, a teljes javadalmazásuk mértéke alapján a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókra -, akik az alapkezelő társaság kockázati profiljára vagy az általuk kezelt ÁÉKBV kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorolnak. (4) Az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerint az ESMA az illetékes hatóságoknak vagy a pénzügyi piaci szereplőknek címzett iránymutatásokat bocsát ki az e cikk (3) bekezdésében említett személyekre és a 14b. cikkben említett elvek alkalmazására vonatkozóan. Ezen iránymutatások meghatározásánál figyelembe kell venni a 2009/384/EK bizottsági ajánlásban (18) meghatározott, megalapozott javadalmazási politikákra vonatkozó elveket, az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV méretét, azok belső szervezeti felépítését, valamint tevékenységeik jellegét, körét és összetettségét. Ezen iránymutatások kidolgozása folyamán az ESMA szorosan együttműködik az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) (EBH) a pénzügyi szolgáltatások más szektoraira - különösen a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra - kidolgozott követelményekkel való összhang biztosítása érdekében. 14b. cikk (1) A 14a. cikkben említett javadalmazási politikák meghatározásakor és alkalmazásakor az alapkezelő társaságok a méretüknek, belső szervezeti felépítésüknek és tevékenységeik jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben betartják az alábbi elveket: (2) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban jogosult az illetékes hatóságoktól információkat kérni az ezen irányelv 14a. cikkében említett javadalmazási politikákról és gyakorlatokról. Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve a javadalmazási politikákról szóló iránymutatások részeként rendelkezik arról, hogy miként kell alkalmazni az egyes ágazati javadalmazási elveket, például a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20), illetve a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21) megfogalmazott elveket, ha a munkavállalók vagy a személyzet más kategóriába tartozó tagjai olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre különböző ágazati javadalmazási elvek vonatkoznak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott elveket alkalmazni kell az alapkezelő társaságok által kifizetett bármilyen típusú juttatásra, a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett minden összegre, beleértve a jutalékokat is, és az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek bármely átruházására, amelyek azon alkalmazotti kategóriák javára történnek - beleértve a felső vezetést, a kockázatvállalásért és a kontrollfunkciókért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke alapján a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókat - akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az alapkezelő társaság kockázati profiljára vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljára. (4) A méretük vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős alapkezelő társaságoknak javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket. Az adott esetben a 14a. cikk (4) bekezdésében említett, ESMA által kibocsátott iránymutatásoknak megfelelően létrehozott javadalmazási bizottság felelős a javadalmazásra vonatkozó - többek között az érintett alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV kockázatára és kockázatkezelésére hatással lévő - döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnökének az ügyvezető testület egyik olyan tagjának kell lennie, aki az érintett alapkezelő társaságban nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az ügyvezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett alapkezelő társaságban nem látnak el vezetői feladatokat. Amennyiben a nemzeti jog előírja a munkavállalói képviseletet az ügyvezető testületben, a javadalmazási bizottság tagjai között lennie kell legalább egy munkavállalói képviselőnek. A javadalmazási bizottságnak döntései előkészítése során figyelembe kell vennie a befektetők és az érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeit, valamint a közérdeket. (18) A Bizottság 2009. április 30-i 2009/384/EK ajánlása a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.)." (19) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.)." (20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.)." (21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).""

a) a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel, és előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi az alapkezelő társaság által kezelt ÁÉKBV kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást;

b) a javadalmazási politika összhangban áll az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV vagy az ilyen ÁÉKBV befektetőinek üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz;

c) a javadalmazási politikát az alapkezelő társaság felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testülete fogadja el, továbbá ez a testület fogadja el és legalább évente felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit, valamint felelős annak végrehajtásáért és azt ellenőrzi; az ebben a pontban említett feladatokat kizárólag az ügyvezető testület azon tagjai láthatják el, akik az érintett alapkezelő társaságban nem látnak el vezetői feladatokat, és akik a kockázatkezelés és a javadalmazás területén szakértelemmel rendelkeznek;

d) a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente egyszer központi és független belső felülvizsgálatnak kell alávetni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testület által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;

e) a kontrollfunkciókat ellátó alkalmazottak annak megfelelő javadalmazást kapnak, hogy a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzéseket hogyan teljesítették, függetlenül az általuk kontrollált tevékenységi területek teljesítményétől;

f) a kockázatkezeléssel és a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzésével foglalkozó felső vezetők javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben ilyen bizottság létezik;

g) amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az egyén és az érintett szervezeti egység vagy ÁÉKBV teljesítménye értékelésének együttes eredményén, és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokon, valamint az alapkezelő társaság összesített eredményéin alapul, az egyéni teljesítmény értékelése során, pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is figyelembe véve;

h) a teljesítményértékelésre az alapkezelő társaság kezelésében lévő ÁÉKBV befektetőinek ajánlott tartási időszaknak megfelelő többéves kereten belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapját az ÁÉKBV hosszabb távú teljesítménye és a hozzá kapcsolódó befektetési kockázatok képezzék, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése ugyanezen időszak teljes egészére elosztva történjen;

i) a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével összefüggésben kerül rá sor, és az alkalmazás első évére korlátozódik;

j) a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazás változó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen, többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;

k) a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért teljesítményt tükrözik, és kialakításuk olyan, hogy nem jutalmazza a rossz teljesítményt;

l) a változó javadalmazási összetevőknek vagy a változó javadalmazási összetevők összességének kiszámításához használt teljesítménymérés átfogó korrekciós mechanizmust foglal magában minden releváns jelenlegi és jövőbeli kockázattípus figyelembevétele céljából;

m) az ÁÉKBV jogi felépítésétől, az azt létesítő okiratoktól vagy az alap szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási összetevő jelentős része, azaz legalább 50 %-a az érintett ÁÉKBV-nak a befektetési jegyeiből, azzal egyenértékű tulajdonosi részesedésből vagy az e pontban említett ösztönzőkkel megegyező mértékű ösztönző hatást gyakorló, részvényekhez kapcsolt eszközökből vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha az ÁÉKBV az alapkezelő társaság által kezelt teljes portfóliónak kevesebb mint 50 %-át teszi ki, amely esetben az 50 %-os minimum nem érvényes.

Az e pontban említett eszközökre megfelelő visszatartási szabályokat kell alkalmazni, amelyeknek célja összehangolni az ösztönzőket az alapkezelő társaság, az általa kezelt ÁÉKBV-k és ezen ÁÉKBV-k befektetőinek érdekeivel. A tagállamok, illetve illetékes hatóságaik szükség szerint korlátozásokat rendelhetnek el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott esetben betilthatnak egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n) ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;

n) egy jelentős részt - amely a változó javadalmazási összetevőnek minden esetben legalább 40 %-a - halasztva, az adott ÁÉKBV befektetőinek ajánlott tartási időszaknak megfelelő időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott ÁÉKBV kockázatainak jellegével.

Az ebben a pontban említett időtartam legalább három év; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb időarányosan illeti meg az alkalmazottat; különösen magas összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60 %-át halasztva kell kifizetni;

o) a változó javadalmazást a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor fizetik ki, vagy az akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az az alapkezelő társaság egészének pénzügyi helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, az alapkezelő társaság és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt.

A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben az érintett alapkezelő társaság vagy ÁÉKBV pénzügyi teljesítménye a vártnál gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;

p) a nyugdíjpolitika összhangban van az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.

Ha a munkavállaló nyugdíjba vonulás előtt távozik az alapkezelő társaságtól, az alapkezelő társaságnak öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban említett eszközök formájában. Amennyiben a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt, a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni számára az m) pontban említett eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;

q) az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban foglalt, a javadalmazásnak a kockázathoz való igazítását célzó rendelkezések hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;

r) a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki, amelyek megkönnyítik az ezen irányelvben meghatározott követelmények teljesítésének kikerülését.

3. A 20. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) a 22. cikk (2) bekezdésében említett, letétkezelővel kötött írásbeli szerződés;".

4. A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép: "22. cikk (1) A befektetési társaságnak, valamint az alapkezelő társaságnak az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében biztosítania kell, hogy egyetlen letétkezelőt jelöljenek ki ezen fejezetnek megfelelően. (2) A letétkezelő kijelölését írásbeli szerződésben kell rögzíteni. A szerződésben többek között szabályozni kell az ahhoz szükségesnek tartott információáramlást, hogy a letétkezelő el tudja látni az ezen irányelvben és az egyéb vonatkozó törvényekben, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott feladatait azon ÁÉKBV tekintetében, amelynek letétkezelőjének kijelölték. (3) A letétkezelőnek: (4) A letétkezelőnek biztosítania kell az ÁÉKBV pénzforgalmának megfelelő nyomon követését és különösen azt, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy képviseletében történt valamennyi befizetés beérkezzen, és hogy az ÁÉKBV készpénzállománya olyan készpénzszámlákon legyen könyvelve, amelyeket: Amennyiben a készpénzszámlákat az ÁÉKBV képviseletében eljáró letétkezelő nevében nyitják meg, az első albekezdés b) pontjában említett szervezet készpénzét és a letétkezelő saját készpénzét nem lehet az ilyen számlákon nyilván tartani. (5) Az ÁÉKBV eszközeit letéti őrzés céljából az alábbiak szerint kell a letétkezelőre bízni: (6) A letétkezelőnek az alapkezelő társaság, illetve a befektetési társaság részére rendszeresen be kell nyújtania az ÁÉBKV teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt. (7) A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközöket nem használhatja fel újra saját számlájára sem a letétkezelő, sem az a harmadik fél, amelyre a letéti őrzési funkciót átruházták. Az újrafelhasználás magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a kölcsönadást. A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközök újrafelhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha: A biztosíték piaci értékének mindenkor legalább meg kell egyeznie az újrafelhasznált eszközök felárral növelt értékével. (8) A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő és/vagy az Unió területén lévő azon harmadik fél fizetésképtelensége esetén, amelyre az ÁÉKBV eszközeinek letéti őrzését átruházták, ne lehessen az ÁÉKBV letéti őrzésben lévő eszközeit az ilyen letétkezelő hitelezői és/vagy az ilyen harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni. (22) A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).""

a) biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek értékesítése, kibocsátása, visszavásárlása, visszaváltása és bevonása az alkalmazandó nemzeti jognak és az alap szabályzatának vagy létesítő okiratának megfelelően történjen;

b) biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek az értékét az alkalmazandó nemzeti jognak és az alap szabályzatának vagy létesítő okiratának megfelelően számítsák ki;

c) végre kell hajtania az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság utasításait, amennyiben azok nem ellentétesek az alkalmazandó nemzeti joggal és az alap szabályzatával vagy létesítő okiratával;

d) biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV az eszközeivel végzett ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

e) biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV bevételét az alkalmazandó nemzeti joggal és az alap szabályzatával vagy létesítő okiratával összhangban használják fel.

a) az ÁÉKBV nevében vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság nevében vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró letétkezelő nevében nyitottak meg;

b) a 2006/73/EK bizottsági irányelv (22) 18. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett szervezetnél nyitottak meg; valamint

c) a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvek szerint vezetnek.

a) a letéti őrzésben tartható pénzügyi eszközök esetében a letétkezelőnek:

i. letéti őrzésben kell tartania a letétkezelőnél nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, valamint a letétkezelőhöz fizikailag leszállítható összes pénzügyi eszközt;

ii. biztosítania kell, hogy a letétkezelőnél nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszköz a 2006/73/EK irányelv 16. cikkében meghatározott elvekkel összhangban az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság nevében a letétkezelőnél nyitott külön számlákon legyen nyilvántartva, hogy ekként az alkalmazandó joggal összhangban az eszközöket mindenkor egyértelműen az ÁÉKBV-hez tartozóként lehessen azonosítani;

b) egyéb eszközök esetében a letétkezelőnek:

i. meg kell győződnie arról, hogy a szóban forgó eszközök az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság tulajdonát képezik-e; ehhez az ÁÉKBV vagy az alapkezelő társaság által nyújtott tájékoztatás vagy dokumentumok és amennyiben lehetséges, külső bizonyítékok alapján meg kell állapítania, hogy az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság rendelkezik-e tulajdonjoggal;

ii. nyilvántartást kell vezetnie azokról az eszközökről, amelyek esetében meggyőződött arról, hogy az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság rendelkezik-e tulajdonjoggal, és a nyilvántartást naprakészen kell tartania.

a) az eszközök újrafelhasználása az ÁÉKBV számlájára történik;

b) a letétkezelő az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság utasításait hajtja végre;

c) az újrafelhasználás az ÁÉKBV javát szolgálja, és a befektetők érdekében történik; és

d) az ügylet fedezve van az ÁÉBKV részére tulajdonjog-átruházás keretében juttatott, kiváló minőségű és likvid biztosítékkal.

5. Az irányelv a következő cikkel egészül ki: "22a. cikk (1) A letétkezelő a 22. cikk (3) és (4) bekezdésében említett feladatokat nem ruházhatja át harmadik felekre. (2) A letétkezelő a 22. cikk (5) bekezdésben említett feladatokat csak akkor ruházhatja át harmadik felekre, ha: (3) A letétkezelő a 22. cikk (5) bekezdésében említett feladatokat csak akkor ruházhatja át harmadik félre, ha a harmadik fél a rá átruházott feladatok ellátása során mindenkor: Az első albekezdés b) pontjának i. alpontja ellenére, amennyiben a harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi szervezet letéti őrzésébe kell helyezni, és az említett alpontban meghatározott átruházási előírásoknak egyetlen helyi szervezet sem felel meg, a letétkezelő csak az adott harmadik ország joga által előírt mértékben és csak olyan időtartamra ruházhatja át a funkcióit egy ilyen helyi szervezetre, amíg nincsenek olyan helyi szervezetek, amelyek megfelelnek az átruházási előírásoknak, továbbá csak abban az esetben, ha: Ugyanezen követelmények teljesítése mellett a harmadik fél továbbruházhatja e funkciókat. Ilyen esetben a 24. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az adott felekre. (4) E cikk alkalmazásában nem minősül a letéti őrzési feladat átruházásának a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) meghatározott szolgáltatások nyújtása az említett irányelv szerint ekként minősített értékpapír-kiegyenlítési rendszerek révén, illetve hasonló szolgáltatások nyújtása harmadik országok értékpapír-elszámolási rendszerei révén. (23) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).""

a) a feladatokat nem azzal a szándékkal ruházza át, hogy elkerülje az ezen irányelvben meghatározott előírásoknak való megfelelést;

b) a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy az átruházásnak objektív oka van;

c) a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választotta ki és jelölte ki a harmadik felet, amelyre feladatai egy részét átruházni szándékozik, és továbbra is kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal, rendszeres időközönként ellenőrzi és folyamatosan nyomon követi a harmadik felet, amelyre feladatai egy részét átruházta, valamint a rá átruházott feladatok tekintetében a harmadik fél által tett lépéseket.

a) rendelkezik az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság rábízott eszközei természetének és összetettségének megfelelő és azzal arányos struktúrákkal és szakértelemmel;

b) a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett letéti őrzési feladatok tekintetében:

i. az érintett joghatóságon belül hatékony prudenciális szabályozás - ideértve a minimális tőkekövetelményeket is - és felügyelet alatt áll;

ii. rendszeres külső könyvvizsgálat alatt áll annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában legyenek;

c) a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a letétkezelő eszközeitől oly módon elkülöníti, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen egy-egy konkrét letétkezelő ügyfeleihez tartozóként lehessen azonosítani;

d) minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV-nak a harmadik fél letéti őrzésében lévő eszközeit ne lehessen a harmadik fél hitelezői között felosztani vagy azok javára értékesíteni; és

e) teljesíti a 22. cikk (2), (5) és (7) bekezdésében, valamint a 25. cikkben meghatározott általános kötelezettségeket és korlátozásokat.

a) az adott ÁÉKBV befektetőit a befektetésüket megelőzően megfelelően tájékoztatják a tényről, hogy a harmadik ország joga szerinti jogi korlátozás miatt szükséges ez az átruházás, az átruházást igazoló körülményekről, valamint az ilyen átruházás kockázatairól;

b) a befektetési társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság utasította a letétkezelőt, hogy az ilyen pénzügyi eszközök letéti őrzését ruházza át egy ilyen helyi szervezetre.

6. A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2)-(4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(2) A letétkezelő lehet: Az első albekezdés c) pontjában említett jogi személynek prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet alatt kell állnia, és meg kell felelnie a következő minimumkövetelményeknek: (3) A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy a (2) bekezdés első albekezdésében említett intézménykategóriák közül melyek lehetnek letétkezelők. (4) Azon befektetési társaságoknak vagy az általuk kezelt ÁÉKBV-k képviseletében eljáró azon alapkezelő társaságoknak, amelyek 2016. március 18. előtt letétkezelőként egy olyan intézményt jelöltek ki, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket, 2018. március 18. előtt olyan letétkezelőt kell kijelölniük, amely teljesíti ezeket a követelményeket. (24) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).";"

a) nemzeti központi bank;

b) a 2013/36/EU irányelv értelmében engedélyezett hitelintézet; vagy

c) az adott tagállam joga alapján az illetékes hatóság által az ezen irányelv szerinti letétkezelői tevékenység folytatására feljogosított egyéb olyan jogi személy, amely - legalább az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) 315. vagy 317. cikke szerinti választott módszer alapján számított követelményeknek megfelelő - tőkemegfelelőségi követelmények hatálya alá tartozik, és amely legalább a 2013/36/EU irányelv 28. cikkének (2) bekezdése szerinti indulótőkével megegyező összegű szavatoló tőkével rendelkezik.

a) rendelkeznie kell a letétkezelőnél nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható pénzügyi eszközök letéti őrzéséhez szükséges infrastruktúrával;

b) olyan megfelelő politikákat és eljárásokat kell kialakítania, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy a szervezet - beleértve annak vezetőit és munkavállalóit is - teljesítse az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit;

c) megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, belső ellenőrzési mechanizmusokkal, hatékony kockázatértékelési eljárásokkal, valamint az adatfeldolgozó rendszerekhez kapcsolódó hatékony ellenőrzési és biztonsági mechanizmusokkal kell rendelkeznie;

d) hatékony szervezeti és igazgatási szabályokat kell fenntartania és alkalmaznia annak érdekében, hogy minden ésszerű lépést megtegyen az összeférhetetlenségek megelőzése céljából;

e) gondoskodnia kell arról, hogy az általa nyújtott minden szolgáltatásról, illetve végzett tevékenységről és ügyletről nyilvántartást vezessenek, amelynek alapján az illetékes hatóság teljesítheti felügyeleti feladatait és megteheti az ezen irányelvben meghatározott jogérvényesítési intézkedéseket;

f) ésszerű lépéseket kell tennie a letétkezelői funkciók teljesítésének folyamatossága és szabályossága biztosításának érdekében megfelelő és arányos rendszerek, erőforrások és eljárások alkalmazása révén, többek között a letétkezelői tevékenységének végzése tekintetében.

g) ügyvezető testülete és felső vezetése minden tagjának mindenkor kellően jó hírnévvel, valamint elegendő tudással, szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkeznie;

h) ügyvezető testületének a letétkezelő tevékenységeinek - beleértve a fő kockázatokat is - a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkeznie;

i) ügyvezető testülete és felső vezetése minden tagjának becsületes és feddhetetlen módon kell eljárnia.

b) az (5) és (6) bekezdést el kell hagyni.

7. A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"24. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben a letétkezelő vagy azon harmadik fél veszteségeiért, amelyre a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök letéti őrzését átruházták.

A tagállamok biztosítják, hogy a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközök elvesztése esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsásson az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen továbbá az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben az általuk a letétkezelő jelen irányelv szerinti kötelezettségei megfelelő teljesítésének gondatlan vagy szándékos elmulasztása következtében elszenvedett minden más veszteségért is.

(2) A letétkezelő (1) bekezdés szerinti felelősségét nem érinti a feladatok 22a. cikk szerinti átruházása.

(3) Az (1) bekezdésben említett letétkezelői felelősséget nem lehet megállapodással kizárni vagy korlátozni.

(4) Minden olyan megállapodás semmis, amely ellentétes a (3) bekezdéssel.

(5) Az ÁÉKBV befektetői a letétkezelői felelősséget közvetlenül vagy közvetve, az alapkezelő társaságon vagy a befektetési társaságon keresztül is érvényesíthetik, feltéve, hogy ez nem eredményez a jogorvoslat tekintetében párhuzamosságot, illetve a befektetőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódot."

8. A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"25. cikk

(1) Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre alapkezelő társaságként és letétkezelőként. Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre befektetési társaságként és letétkezelőként.

(2) Saját feladatkörében az alapkezelő társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni. Saját feladatkörében a befektetési társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni.

A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság tekintetében, amelyek az ÁÉKBV, az ÁÉKBV befektetői, az alapkezelő társaság és a letétkezelő között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői feladatainak ellátását az egyéb esetlegesen összeférhetetlen feladataitól működési és hierarchiai szempontból elválasztja, és a lehetséges összeférhetetlenségeket megfelelően meghatározza, kezeli, nyomon követi, és közli az ÁÉKBV befektetőivel."

9. A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"26. cikk

(1) Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a közös alap szabályzatában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek az ilyen leváltás esetén biztosítják a befektetők védelmét.

(2) Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek leváltás esetére biztosítják a befektetők védelmét."

10. Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: "26a. cikk A letétkezelő, kérelemre, az illetékes hatóságai rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a kötelezettségei teljesítése során a birtokába jutott, és amely szükséges lehet az illetékes hatóságai, illetve az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az alapkezelő társaság illetékes hatóságai számára. Ha az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az alapkezelő társaság illetékes hatóságai nem azonosak a letétkezelő illetékes hatóságaival, a letétkezelő illetékes hatóságainak késedelem nélkül meg kell osztaniuk minden kapott információt az ÁÉKBV illetékes hatóságaival és az alapkezelő társaság illetékes hatóságaival. 26b. cikk A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 112a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározására:

a) a 22. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli szerződésbe foglalandó adatok;

b) a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdése értelmében vett letétkezelői funkciók ellátására vonatkozó feltételeket, ideértve:

i. a pénzügyi eszközök azon fajtáit, amelyeket a 22. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében a letétkezelő letéti őrzési kötelezettségei körébe kell sorolni;

ii. azokat a feltételeket, amelyek alapján a letétkezelő letéti őrzési kötelezettségeit egy központi letétkezelőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében teljesítheti;

iii. azokat a feltételeket, amelyek alapján a letétkezelő a névre szólóan kibocsátott és a kibocsátónál vagy a részvénykönyv-vezetőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök letéti őrzését végeznie kell a 22. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban;

c) a letétkezelőnek a 22a. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségei;

d) a 22a. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti elkülönítési kötelezettség;

e) a harmadik fél által a 22a. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerint megteendő lépések;

f) azon feltételek és körülmények, amelyek alapján a letéti őrzésben lévő pénzügyi eszközt elveszettnek kell tekinteni a 24. cikk alkalmazásában;

g) az, hogy a 24. cikk (1) bekezdése alapján mit lehet minden ésszerű, ellentétes erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen következményekkel járó, érdemleges befolyáson túlmenő külső eseménynek tekinteni;

h) a 25. cikk (2) bekezdésében említett függetlenségi követelmény teljesítésének feltételei."

11. A 30. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A 13-14b. cikkek értelemszerűen alkalmazandók azokra a befektetési társaságokra, amelyek nem jelöltek ki egy, ezen irányelv szerint felhatalmazott alapkezelő társaságot."

12. Az V. fejezet 3. szakaszát el kell hagyni.

13. A 69. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "A tájékoztatónak tartalmaznia kell vagy:

a) az aktualizált javadalmazási politika részletes bemutatását, - ideértve többek között a javadalmazás és az ellátások összegének kiszámítási módját, valamint a javadalmazás és az ellátások megállapításáért felelős személyeknek, köztük a javadalmazási bizottság tagjainak a megnevezését, amennyiben létezik ilyen bizottság; vagy

b) a javadalmazási politika összefoglalóját és egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az aktualizált javadalmazási politika részletes bemutatása - ideértve többek között a javadalmazás és az ellátások összegének kiszámítási módját, valamint a javadalmazás és az ellátások megállapításáért felelős személyeknek, köztük a javadalmazási bizottság tagjainak a megnevezését, amennyiben létezik ilyen bizottság - egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást is), és hogy kérésre nyomtatott formában is díjmentesen rendelkezésre áll.";

b) a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: "Az éves beszámolónak tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) az adott pénzügyi évre vonatkozó javadalmazás teljes összegét, az alapkezelő társaság és a befektetési társaság által az alkalmazottak számára kifizetett rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát és adott esetben a közvetlenül az ÁÉKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat is;

b) a javadalmazás teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti, vagy a 14a. cikk (3) bekezdésében említett egyéb alkalmazotti kategóriánkénti bontásban;

c) a javadalmazások és az ellátások kiszámítási módjának ismertetését;

d) a 14b. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett felülvizsgálatok eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve;

e) az elfogadott javadalmazási politika érdemi változásait."

14. A 78. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"a) az ÁÉKBV-nek, valamint az ÁÉKBV illetékes hatóságának a megnevezése;"

b) a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A kiemelt befektetői információkhoz egy arra vonatkozó nyilatkozatot is csatolni kell, hogy az aktualizált javadalmazási politika részletes bemutatása - ideértve többek között a javadalmazás és az ellátások összegének kiszámítási módját, valamint a javadalmazás és az ellátások megállapításáért felelős személyeknek, köztük a javadalmazási bizottság tagjainak a megnevezését, amennyiben létezik ilyen bizottság - egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre mutató hivatkozást is), és hogy kérésre nyomtatott formában is díjmentesen rendelkezésre áll."

15. A 98. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"d)

i. amilyen mértékig ezt a nemzeti jog megengedi, a meglévő, valamely távközlési szolgáltató birtokában lévő adatforgalmi nyilvántartások bekérése, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy jogsértés történt, és amennyiben ezen nyilvántartások relevánsak lehetnek ezen irányelv megsértésének kivizsgálása szempontjából;

ii. azon meglévő, rögzített telefonbeszélgetések és elektronikus kommunikáció, vagy egyéb adatforgalmi nyilvántartások bekérése, amelyek az ÁÉKBV-k, az alapkezelő társaságok, a befektetési társaságok, a letétkezelők vagy bármely más, ezen irányelv hatálya alá tartozó jogi személy birtokában vannak;".

16. A 99. cikk helyébe a következő szöveg lép: "99. cikk (1) Az illetékes hatóságok 98. cikkben említett felügyeleti hatásköreinek, valamint a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy büntetőjogi szankciókról rendelkezzenek, és ilyen szankciókat alkalmazzanak, a tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkoznak, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében. Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat előíró szabályokat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. A közigazgatási szankcióknak és az egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2016. március 18-ig értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az e cikket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a Bizottságnak és az ESMA-nak az említett rendelkezések későbbi módosításait is. (2) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban úgy döntenek, hogy az abban a bekezdésben említett előírások megsértése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, biztosítják, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre abból a célból, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a joghatóságukon belüli igazságügyi szervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges hatáskörrel, és ezáltal hozzájussanak az ezen irányelv esetleges megsértéseivel kapcsolatos vizsgálatokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkhoz, valamint ugyanezt biztosítsák más illetékes hatóságok és az ESMA számára, hogy teljesítsék az egymással és az ESMA-val ezen irányelv alkalmazása céljából történő együttműködés tekintetében fennálló kötelezettségüket. Az illetékes hatóságok a pénzbírságok behajtásának megkönnyítése érdekében is együttműködhetnek más tagállamok illetékes hatóságaival. (3) Az ezen irányelv működéséről készülő átfogó felülvizsgálatának részeként a Bizottság legkésőbb 2017. szeptember 18-ig áttekinti a közigazgatási és büntetőjogi szankciók alkalmazását és különösen azt, hogy szükség van-e az ezen irányelvben meghatározott követelmények megsértése esetére meghatározott közigazgatási szankciók további harmonizálására. (4) Az illetékes hatóság az tájékoztatás iránti megkeresést vagy a valamely vizsgálat kapcsán való együttműködés iránti megkeresést kizárólag az alábbi kivételes esetekben utasíthatja el: (5) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kötelezettségek vonatkoznak az ÁÉKBV-kre, az alapkezelő társaságokra, a befektetési társaságokra vagy a letétkezelőkre, az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése esetén - a nemzeti joggal összhangban - közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket lehessen alkalmazni az ügyvezető testület tagjaira és más olyan természetes személyekre, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért. (6) A tagállamok - a nemzeti joggal összhangban - biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett minden esetben az alkalmazható közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések magukban foglalják legalább a következőket: (7) A tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságokat a nemzeti joggal összhangban a (6) bekezdésben említetteken túli további szankciótípusok kiszabására, vagy a (6) bekezdés e), f) és g) pontjában említett összegeket meghaladó mértékű pénzbírságok kiszabására is. (25) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).""

a) ha a vonatkozó információk közlése hátrányosan érintené a megkeresett tagállam biztonságát, különös tekintettel a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre;

b) ha a kérés teljesítése valószínűleg hátrányosan érintené a megkeresett fél által folytatott kivizsgálást, végrehajtási tevékenységeket vagy adott esetben valamely bűnügyi nyomozást;

c) ha ugyanezen cselekmények tekintetében és ugyanezen személyek ellen a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indult bírósági eljárás; vagy

d) a megkeresett tagállamban ugyanezen személyek vonatkozásában már jogerősen elbírálták ugyanezen cselekményeket.

a) a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét megjelölő nyilvános közlemény;

b) végzés, amely előírja a felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c) ÁÉKBV vagy alapkezelő társaság esetében az ÁÉKBV vagy az alapkezelő társaság engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása;

d) az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság ügyvezető testülete valamely tagjának vagy más olyan természetes személynek, akit felelősnek tartanak, ideiglenes, illetve ismétlődő súlyos jogsértések esetén tartós eltiltása a vezetői funkciók ellátásától ezekben a társaságokban vagy más hasonló társaságokban;

e) jogi személy esetében legalább 5 000 000 EUR maximális összegű közigazgatási pénzbírság, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. szeptember 17-én az említett összegnek megfelelő érték, vagy a jogi személy teljes éves árbevételének 10 %-a a legutolsó rendelkezésre álló, az ügyvezető testület által jóváhagyott beszámolók alapján; amennyiben a jogi személy anyavállalat vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (25) összhangban összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat ügyvezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a számvitel területén elfogadott, vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban az annak megfelelő típusú bevétel;

f) természetes személy esetében legalább 5 000 000 EUR maximális összegű közigazgatási pénzbírság, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2014. szeptember 17-én az említett összegnek megfelelő érték;

g) az e) és az f) pont alternatívájaként a jogsértésből származó haszon összegének - ha a haszon számszerűsíthető - legalább a kétszeresének megfelelő maximális összegű közigazgatási pénzbírság, abban az esetben is, ha az meghaladja az e) és az f) pontban említett maximális összegeket.

17. Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: "99a. cikk A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvet átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat határozzanak meg mindenekelőtt a következő esetekre vonatkozóan: 99b. cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon indokolatlan késedelem nélkül közzétegyék azokat a jogerős határozatokat - annak a személynek a határozatról való értesítését követően, akivel szemben a szankciót vagy intézkedést kiszabták -, amelyekben az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése miatt közigazgatási szankciót vagy intézkedést szabtak ki. A közzétett tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek kilétére vonatkozó információkat. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra. A tagállamok biztosítják mindazonáltal, hogy amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele - az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy egy folyamatban lévő nyomozást, akkor az illetékes hatóságok az alábbi lehetőségek valamelyike szerint járjanak el: A szankció vagy intézkedés név nélküli közzétételéről szóló döntés esetében az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során a név nélküli közzététel indokai előreláthatólag meg fognak szűnni. (2) Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kiszabott, de az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról, beleértve az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelmet és az ilyen jogorvoslati kérelem eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatban az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak, továbbá, hogy megkapják a jogerős ítéletet, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni. (3) Amennyiben a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat ellen az illetékes igazságügyi vagy más hatósághoz fellebbezést nyújtanak be, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A szankció vagy intézkedést kiszabó korábbi határozatot hatályon kívül helyező határozatokat szintén közzé kell tenni. (4) Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikknek megfelelően nyilvánosságra hozott információk a közzétételt követően legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A közzétett információk között szereplő személyes adatokat csak annyi ideig szabad az illetékes hatóság hivatalos honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges. 99c. cikk (1) A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok gondoskodjanak arról, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, és figyelembe vegyenek minden lényeges körülményt, így adott esetben az alábbiakat is: (2) A 99. cikk szerinti, szankciók kiszabására vonatkozó hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök, illetve a közigazgatási szankciók ezen irányelv által elérni kívánt eredményekkel járjanak. Az esetleges párhuzamosságok és átfedések elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók és intézkedések több tagállamot érintő esetekben történő alkalmazása során is össze kell hangolniuk tevékenységüket a 101. cikknek megfelelően. 99d. cikk (1) A tagállamok annak érdekében, hogy ösztönözzék az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések lehetséges vagy tényleges megsértéseinek az illetékes hatóságok részére történő bejelentését, hatékony és megbízható mechanizmusokat - többek között az ilyen jogsértések bejelentésére szolgáló biztonságos kommunikációs csatornákat - hoznak létre. (2) Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé kell tartozniuk legalább a következőknek: (3) Az ESMA biztosítja, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértéseinek bejelentésére egy vagy több biztonságos kommunikációs csatorna álljon rendelkezésre. Az ESMA gondoskodik arról, hogy ezek a kommunikációs csatornák megfeleljenek a (2) bekezdés a-d) pontjának. (4) A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési társaságok, az alapkezelő társaságok és a letétkezelők munkavállalói általi, az (1) bekezdésben és a (3) bekezdésben említett bejelentések ne minősüljenek a szerződésben vagy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt titoktartási kötelezettség megsértésének, és semmilyen módon ne írják elő a bejelentő személy felelősségét a bejelentésre vonatkozóan. (5) A tagállamok megkövetelik az alapkezelő társaságoktól, a befektetési társaságoktól és a letétkezelőktől, hogy azok rendelkezzenek a megfelelő eljárásokkal, amelyek révén munkavállalóik egy kifejezetten e célra szolgáló, független és önálló csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket. 99e. cikk (1) Az illetékes hatóságoknak évente összesített adatokat kell az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk a 99. cikknek megfelelően kiszabott minden szankcióról és intézkedésről. Az ESMA ezeket az adatokat éves jelentésben közzéteszi. (2) Ha az illetékes hatóság közigazgatási szankciót vagy intézkedést tesz közzé, akkor azzal egyidejűleg az ESMA-t is értesítenie kell az adott közigazgatási szankcióról vagy intézkedésről. Amennyiben a közzétett szankció vagy intézkedés egy alapkezelő társaságra vagy befektetési társaságra vonatkozik, az ESMA az alapkezelő társaságoknak a 6. cikk (1) bekezdése szerint közzétett jegyzékében hivatkozást illeszt be a közzétett szankcióra vagy intézkedésre vonatkozóan. (3) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikkben említett információk benyújtásakor alkalmazandó eljárások és formai követelmények meghatározása céljából. Az ESMA legkésőbb 2015. szeptember 18-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket. A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására. (26) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).""

a) az ÁÉKBV a tevékenységeit engedély nélkül, így az 5. cikk megsértésével folytatja;

b) az alapkezelő társaság az üzletmenetét előzetes engedély nélkül, így a 6. cikk megsértésével folytatja;

c) a befektetési társaság az üzletmenetét előzetes engedély nélkül, így a 27. cikk megsértésével folytatja;

d) egy alapkezelő társaságban befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen megszerzése, vagy egy alapkezelő társaságban befolyásoló részesedés további növelése olyan módon, aminek következtében a szavazati jogok vagy a tőkerészesedés aránya eléri vagy meghaladja a 20 %-ot, 30 %-ot vagy 50 %-ot, vagy aminek következtében az alapkezelő társaság a leányvállalatává válik (a továbbiakban: javasolt részesedésszerzés), anélkül, hogy írásban értesítenék azon alapkezelő társaság illetékes hatóságait, amelyben a részesedést szerző fél befolyásoló részesedés megszerzésére vagy annak növelésére törekszik, így megsértve a 11. cikk (1) bekezdését;

e) egy alapkezelő társaságban fennálló befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen elidegenítése vagy olyan mértékű csökkentése, aminek következtében a szavazati jogok vagy a tőkerészesedés aránya 20 %, 30 % vagy 50 % alá csökkenne, vagy aminek következtében az alapkezelő társaság megszűnne leányvállalat lenni, anélkül, hogy az illetékes hatóságokat írásban értesítenék, így megsértve a 11. cikk (1) bekezdését;

f) az alapkezelő társaság valótlan nyilatkozatok révén vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével, így a 7. cikk (5) bekezdésének b) pontjának megsértésével szerezte meg az engedélyt;

g) a befektetési társaság valótlan nyilatkozatok révén vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével, így a 29. cikk (4) bekezdésének b) pontjának megsértésével szerezte meg az engedélyt;

h) az alapkezelő társaság tudomására jut, hogy a tőkéjében lévő részesedés megszerzése vagy elidegenítése azt eredményezi, hogy a tőkerészesedés a 2014/65/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében említett határértéket meghaladja, vagy az alá esik, és elmulasztja tájékoztatni az illetékes hatóságokat az ilyen megszerzésről vagy elidegenítésről, így megsértve ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdését;

i) az alapkezelő társaság elmulasztja legalább évente egyszer tájékoztatni az illetékes hatóságokat a befolyásoló részesedést birtokló részvényesek és tagok nevéről és az ilyen tőkerészesedés nagyságáról, így megsértve a 11. cikk (1) bekezdését;

j) az alapkezelő társaság nem teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontját átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt eljárásokat vagy intézkedéseket;

k) az alapkezelő társaság nem teljesíti a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontját átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt strukturális vagy szervezeti előírásokat;

l) a befektetési társaság nem teljesíti a 31. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt eljárásokat vagy intézkedéseket;

m) az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem teljesíti a 13. és a 30. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt előírásokat, amelyek funkciói harmadik felek részére történő átruházására vonatkoznak;

n) az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem teljesíti a 14. és a 30. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt működési szabályokat;

o) a letétkezelő nem hajtja végre a 22. cikk (3)-(7) bekezdését átültető nemzeti rendelkezések szerinti feladatait;

p) a befektetési társaság, illetve az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság ismételten nem teljesíti az ÁÉKBV befektetési politikájára vonatkozóan a VII. fejezetet átültető nemzeti rendelkezésekben meghatározott kötelezettségeit;

q) az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság nem alkalmaz az 51. cikk (1) bekezdését átültető nemzeti rendelkezésekben meghatározott kockázatkezelési eljárást vagy a tőzsdén kívüli származtatott termékek értékének pontos és független becslésére vonatkozó eljárást;

r) a befektetési társaság, illetve az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság ismételten nem teljesíti a 68-82. cikket átültető nemzeti rendelkezések szerint elrendelt, befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit;

s) az alapkezelő társaság vagy az általa kezelt ÁÉKBV-befektetéseket nem az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban értékesítő befektetési társaság nem teljesíti a 93. cikk (1) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségét.

a) elhalasztják a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b) a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot - a nemzeti jognak megfelelő módon - név megjelölése nélkül teszik közzé, amennyiben a név nélküli közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét; vagy

c) nem teszik közzé a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott lehetőségeket nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii. a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c) a jogsértésért felelős személy pénzügyi lehetőségei, például jogi személy esetében a teljes árbevételében, természetes személy esetében az éves jövedelmében kifejezve;

d) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, valamint a más személyeknek okozott kár, és adott esetben a piacok működésében vagy a szélesebb értelemben vett gazdaságban keletkezett kár nagysága, amennyiben ezek meghatározhatók;

e) a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének a szintje;

f) a jogsértésért felelős személy által korábban elkövetett jogsértések;

g) a jogsértést követően a jogsértésért felelős személy által a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében hozott intézkedések.

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b) megfelelő védelem biztosítása a befektetési társaságok, az alapkezelő társaságok és a letétkezelők e szervezeteken belül elkövetett jogsértéseket bejelentő munkavállalói számára, legalább a megtorlással, a megkülönböztetéssel és az egyéb tisztességtelen bánásmódokkal szemben;

c) mind a jogsértést bejelentő személyre, mind a jogsértésért feltehetően felelős természetes személyre vonatkozó személyes adatok védelme, a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (26) megfelelően;

d) egyértelmű szabályok annak biztosítására, hogy a jogsértést bejelentő személy személyazonosságának titokban tartása minden esetben garantált legyen, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálatok vagy a későbbi bírósági eljárások összefüggésében előírja annak felfedését.

18. Az irányelv az alábbi cikkel egészül ki:

"104a. cikk

(1) A tagállamoknak a személyes adatok ezen irányelv alapján történő feldolgozása során a 95/46/EK irányelvet kell alkalmazniuk.

(2) A személyes adatoknak az ESMA által ezen irányelv alapján végzett feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) alkalmazandó.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).""

19. A 14. cikk (2) bekezdésében, a 43. cikk (5) bekezdésében, az 51. cikk (4) bekezdésében, a 60. cikk (6) bekezdésében, a 61. cikk (3) bekezdésében, a 62. cikk (4) bekezdésében, a 64. cikk (4) bekezdésében, a 75. cikk (4) bekezdésében, a 78. cikk (7) bekezdésében, a 81. cikk (2) bekezdésében, a 95. cikk (1) bekezdésében és a 111. cikkben az "a 112. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban és a 112a. és 112b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel," szöveg helyébe, illetve a 12. cikk (3) bekezdésében az "a 112. cikk (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban és a 112a. és 112b. cikkben foglalt feltételekre is figyelemmel," szöveg helyébe az "a 112a. cikkel összhangban" szöveg lép.

20. Az 50a. cikkben "a 112a. cikk szerinti és a 112b. és 112c. cikk feltételeinek megfelelő," szöveg helyébe "a 112a. cikkel összhangban" szöveg lép.

21. Az 52. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében a "112. cikk (1) bekezdésében" szöveg helyébe a "112. cikkben" szöveg lép.

22. A 112. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"112. cikk

A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal (28) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti.

(28) A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).""

23. A 112a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"112a. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 12., a 14., a 43., a 60., a 61., a 62., a 64., a 75., a 78., a 81., a 95. és a 111. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2011. január 4-től kezdődő hatállyal.

A Bizottságnak a 26b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2014. szeptember 17-től kezdődő hatállyal.

A Bizottságnak az 50a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2011. július 21-től kezdődő hatállyal.

A Bizottságnak az 51. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2013. június 20-tól kezdődő hatállyal.

A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időtartamok lejárta előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 14., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkekben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 12., 14., 26b., 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 95. és 111. cikkek értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik."

24. A 112b. cikket el kell hagyni.

25. Az I. melléklet A listájának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"2. A letétkezelőre vonatkozó információk:

2.1. Az ÁÉKBV letétkezelőjének megnevezése és kötelezettségeinek leírása, valamint a potenciálisan felmerülő összeférhetetlenségek ismertetése.

2.2. A letétkezelő által átruházott letéti őrzési funkcióknak, az átruházás és a továbbruházás címzettjei listájának, valamint az ilyen átruházásból esetlegesen származó összeférhetetlenségeknek az ismertetése;

2.3. Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy kérelemre a befektetők rendelkezésére bocsátják a 2.1. és a 2.2. pontra vonatkozó naprakész információkat."

2. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2016. március 18-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok az első albekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket 2016. március 18-tól alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) HL C 96., 2013.4.4., 18. o.

(2) Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. július 23-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(4) A Bizottság 2009. április 30-i 2009/384/EK ajánlása a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról (HL L 120., 2009.5.15., 22. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(8) A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(14) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(16) HL C 100., 2013.4.6., 12. o.