T/8023. számú törvényjavaslat indokolással - egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

2019. évi CXVII. törvény egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A közreműködést kérő fél a végzés ellen a törvényszékhez fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye."

2. §

A Kjtv. 17. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki közjegyzővé az,)

"e) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,"

3. §

A Kjtv. 22. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

"b) a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdés a), b), cd) vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be,"

4. §

A Kjtv. 31/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, vagy akit érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időpontjában a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni."

5. §

A Kjtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tartós helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző - a tartós helyettes utasítása és felelőssége mellett - kizárólag a 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti esetekben és kizárólag akkor járhat el, ha a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes a helyettesített közjegyző közjegyzőhelyettesének, közjegyzőjelöltjének, közjegyzői irodai ügyintézőjének, illetve ügyintézőjének a tartós helyettes általi foglalkoztatásáról is megállapodott, vagy a tartós helyettest a helyettesített közjegyző közjegyzői irodájának helyettes irodavezetőjévé jelölték ki."

6. §

A Kjtv. 54. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

"h) bíróság, más hatóság, ügyész, közigazgatási szerv, köztestület, közjegyzői önkormányzati szerv, közjegyző felkérésére konkrét ügyben szakvéleményt ad,"

7. §

A Kjtv. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A területi kamara elnöksége a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését. Ebbe az időtartamba az az időtartam is beleszámít, amíg a közjegyzői szolgálat szünetel."

8. §

A Kjtv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. §

(1) Az elsőfokú fegyelmi bíróság ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt - ideértve e § alkalmazásában azt a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest és közjegyzőjelöltet is, akivel szemben nem indult, illetve nem indul fegyelmi eljárás - a szolgálatából

a) felfüggeszti, ha

aa) az eljárás alá vont személy közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

ab) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,

ac) az eljárás alá vont személy ellen gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,

ad) az eljárás alá vont személlyel szemben érdemtelenségi eljárás indult,

ae) az eljárás alá vont személlyel szemben alkalmatlansági eljárás indult;

b) felfüggesztheti, ha

ba) az eljárás alá vont személy az a) pont aa) alpontba nem tartozó bűncselekmények miatt büntetőeljárás - kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,

bb) a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálattól való távoltartást indokolja.

(2) A büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, illetve ügyészség a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt

a) ellen indított büntetőeljárásról, illetve

b) letartóztatásáról, előzetes kényszergyógykezeléséről vagy olyan bűnügyi felügyelet elrendeléséről, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, illetve ezen kényszerintézkedések megszüntetéséről

értesíti az országos elnököt.

(3) Az országos elnök - a (2) bekezdésben foglalt értesítés kivételével - a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből arra vonatkozóan, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt büntetőeljárás, illetve az(1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott kényszerintézkedés hatálya alatt áll-e. Az országos elnök az így megismert személyes adatot a fegyelmi eljárás, illetve az ideiglenes intézkedés kezdeményezése céljából, fegyelmi eljárás elrendelése esetén a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, ellenkező esetben a fegyelmi eljárást, illetve az ideiglenes intézkedést kezdeményező indítványról történő jogerős döntésig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontjaiban meghatározott esetekben a büntetőügyben eljáró hatóság értesítését követően vagy a (3) bekezdés szerinti adatigénylés eredménye alapján az országos elnök indítványozza a fegyelmi bíróságnál a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg vagy fegyelmi eljárás elrendelése nélkül az eljárás alá vont személy szolgálatból történő felfüggesztését. Az ideiglenes intézkedés fegyelmi eljárás hiányában is elrendelhető.

(5) A szolgálatból történő felfüggesztés elrendelésére - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vizsgálóbiztos és a miniszter a fegyelmi eljárás megindításától kezdve bármikor, a területi elnökség pedig a fegyelmi feljelentésben tehet indítványt. Az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás során bármikor elrendelhető, akkor is, ha a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást felfüggesztette.

(6) A fegyelmi bíróság az indítvány alapján 8 napon belül dönt a felfüggesztés tárgyában.

(7) Az ideiglenes intézkedést a fegyelmi bíróság megszünteti

a) ha az ügyben fegyelmi eljárás nem indult, a büntetőeljárás esetén a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a határozat fegyelmi bírósághoz történt megérkezését követő 15 napon belül,

b) a gondnokság alá helyezés iránti eljárás jogerős lezárását követően a határozat fegyelmi bírósághoz történt megérkezését követő 15 napon belül, vagy

c) a fegyelmi eljárás jogerős lezárásával egyidejűleg.

(8) Az elsőfokú fegyelmi bíróságnak a szolgálatból történő felfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos, az országos elnök és a miniszter képviselője fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(9) A szolgálatból történő felfüggesztésről hozott határozatot a fegyelmi bíróság haladéktalanul megküldi a területi elnökségnek és az országos kamarának az annak végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele végett.

(10) A szolgálatból történő felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személy közjegyzői tevékenységet nem végezhet, közjegyzővel, illetve közjegyzői irodával munkaviszonyt nem létesíthet, de ez idő alatt egyéb munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve személyes közreműködéssel és korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet folytathat.

(11) Ha a szolgálatból történő felfüggesztéssel érintett eljárás alá vont személy közjegyző,

a) a felfüggesztésének ideje alatt a tartós helyettes kirendeléséig, továbbá a tartós helyettes kirendelését követően a 36. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, az e jogviszonyával összefüggésben alkalmazásában állók nem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet;

b) az ügyiratait és hivatali bélyegzőit 8 napon belül köteles átadni a területi kamarának, illetve -ha a 166. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek az adott ügyirat tekintetében fennállnak - a közjegyzői levéltárnak;

c) a felfüggesztésének tényét az országos kamara a honlapján közzéteszi."

9. §

A Kjtv. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság jogerős ügydöntő határozatát vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzését, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát kézbesíteni kell a területi elnökség, az országos elnök, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére."

10. §

A Kjtv. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"115. §

(1) A közjegyzői okiratot világosan és - az egyértelmű, valamint az általánosan ismert rövidítések kivételével - rövidítések nélkül kell szövegezni; papír alapú közjegyzői okirat esetén a leírásnál az üresen maradó sorokat - képlet, ábra, rajz, kép és táblázat kivételével - vízszintes vonallal vagy más erre alkalmas módon kell kitölteni.

(2) A közjegyzői okiratban a teljesítési határidőt, illetve határnapot, a pénzkötelezettség végösszegét és az okirat keltét számmal és betűvel is ki kell írni."

11. §

A Kjtv. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. §

(1) A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A közjegyző a közjegyzői okiratot a végén hivatali aláírásával és közjegyzői minőségének feltüntetésével látja el.

(3) A fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. Ha erre nem képes, az aláírását az okiratnak a közjegyző általi aláírása pótolja.

(4) A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács, illetve a jelnyelvi tolmács. Ahol e törvény tolmácsot említ, ott ezen a jelnyelvi tolmácsot is érteni kell. A segédszemély a közjegyzői okiratot a végén aláírja, vagy kézjegyével látja el.

(5) A segédszemély elsősorban annak a személynek a felkérésére működik közre, akinek a személye miatt a segédszemély alkalmazása szükségessé vált. Segédszemély lehet - a közjegyző engedélye esetén - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is."

12. §

A Kjtv. 120. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)

"g) ha a fél a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál képviselő útján jár el, meggyőződjék a fél képviselőjének képviseleti jogosultságáról."

13. §

A Kjtv. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"127. §

A közjegyzői okirat készítésekor

a) a hallássérült személy írásban, vagy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével,

b) a siketvak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével,

c) a beszédfogyatékos személy írásban, vagy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével

kommunikálhat."

14. §

(1) A Kjtv. 129. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

"c) a természetes személy fél, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő és a tolmács családi és utónevét, illetve a nem természetes személy fél és az eljárt nem természetes személy képviselő elnevezését,"

(2) A Kjtv. 129. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

"g) a személyesen eljárt felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt képviselő és a tolmács aláírását vagy kézjegyét, h) a közjegyző hivatali aláírását."

15. §

A Kjtv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. §

(1) A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a természetes személy felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő és a tolmács lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja születési nevét, szükség esetén egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.

(2) A közjegyzői okiratban fel kell tüntetni a nem természetes személy felek és eljárt nem természetes személy képviselők

a) székhelyét,

b) cégjegyzékszámát vagy adószámát,

c) a b) pontban foglaltak hiányában nyilvántartási számát és a nyilvántartó hatóságának elnevezését,

d) a b) és c) pontban foglaltak hiányában egyéb azonosítóját.

(3) A természetes személy jogi képviselő kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatai helyett vagy mellett a székhelyét és a jogi képviselőként történő eljárását megalapozó minőségét igazoló arcképes igazolványának a számát (ügyvédi igazolvány, kamarai jogtanácsosi igazolvány stb.) kell a közjegyzői okiratban feltüntetni."

16. §

A Kjtv. 136. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A félnek a tanúsítványt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem kell aláírnia."

17. §

(1) A Kjtv. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyző akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült. A közjegyző a másolatot összehasonlítja azzal az okirattal, amelyről a másolat készült és a másolatnak ezzel az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja."

(2) A Kjtv. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Kjtv. 137. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy

a) a másolat eredeti okiratról, kiadmányról vagy másolatról készült (ha egyszerű rátekintéssel nem állapítható meg, hogy az az okirat, amelyről a másolat készült eredeti okirat, kiadmány vagy másolat, a hitelesítési záradékban ezt kell feltüntetni),

b) a másolat csak egy része annak az okiratnak, amelyről készült,

c) azon az okiraton, amelyről a másolat készült - egyszerű rátekintéssel - változtatás, sérülés vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.

(2a) A hitelesítési záradékban csak a fél írásbeli kérésére kell feltüntetni az okiratot felmutató személy, valamint az eljárást kezdeményező fél, illetve képviselője adatait."

18. §

A Kjtv. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"148. §

A közjegyző az általa - továbbá az általa helyettesített közjegyző által, valamint a korábban vele, illetve az általa helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen (álláshelyen) működött közjegyző által - készített és őrizetében lévő közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt, bizonyítványt és egyszerű másolatot adhat ki."

19. §

A Kjtv. 151. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyzői okiratról egyszerű másolat - ha e törvény vagy az okiratban a felek másképpen nem rendelkeztek - a közjegyzői okiratban félként szereplő személy, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére adható ki. Ez irányadó a betekintés engedélyezésére is."

20. §

A Kjtv. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"152. §

(1) A végrendeletet - ide nem értve az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozás tárgyában kötött szerződést (e §-ban a továbbiakban: végrendelet) - tartalmazó közjegyzői okiratról az örökhagyó életében csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott és a 132. §-ban meghatározott alakiságokkal rendelkező meghatalmazással ellátott meghatalmazottja részére adható ki hiteles kiadmány, másolat vagy bizonyítvány, illetve e személyek részére engedélyezhető betekintés.

(2) Az örökhagyó halálát követően - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökhagyó halálának közokirattal történt igazolása esetén a végrendeletről kiadmány, másolat vagy bizonyítvány annak adható ki, illetve a végrendeletbe betekintés annak engedélyezhető, aki abban kétséget kizáróan szerepel.

(3) A végintézkedés kihirdetése után a kihirdetés napjának feltüntetésével a végintézkedésről kiadmány, másolat vagy bizonyítvány annak adható ki, illetve betekintés annak engedélyezhető, aki az ehhez fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot."

21. §

A Kjtv. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"164. §

A közjegyző az átvett pénzről, értéktárgyról és értékpapírról az átadónak átvételi elismervényt ad. A közjegyző a bizalmi őrzési számlára megfizetett pénzről a bizalmi őrzés alapjául szolgáló közjegyzői okiratban szereplő felek bármelyikének kérésére ad átvételi elismervényt."

22. §

A Kjtv. a következő 172/B. §-sal egészül ki:

"172/B. §

A segédszemélyekre a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatóak."

23. §

A Kjtv. 182. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi .... törvénnyel módosított 17. § (3) bekezdés cd) alpontját, 17. § (3) bekezdés e) pontját, 22. § (3) bekezdés b) pontját, 31/B. § (2) bekezdését, 31/B. § (5) bekezdés b) pontját, 32. § (3) bekezdését, 36. § (3) bekezdését, 104. §-át, valamint 105. § (3) bekezdését a 2020. január 1. napját követően az az e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi .. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján indult eljárásokban kell alkalmazni."

24. §

A Kjtv.

1. 1. § (2) bekezdésében a "megbízásából" szövegrész helyébe a "kérelmére" szöveg;

2. 17. § (3) bekezdés cd) pontjában a "közérdekű munka" szövegrész helyébe a "közérdekű munka, pénzbüntetés, elzárás" szöveg;

3. 21/A. § (2) bekezdésében, 111. § (3) és (5) bekezdésében a "minősített elektronikus aláírásával" szövegrész helyébe a "hivatali elektronikus aláírásával" szöveg;

4. 31/B. § (5) bekezdés b) pontjában a "17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában" szövegrész helyébe a "17. § (3) bekezdés a)-e) pontjában" szöveg;

5. 32. § (3) bekezdésében az "ennek hiányában" szövegrész helyébe az "ennek hiányában, tovább a felfüggesztés esetén" szöveg;

6. 111. § (4) bekezdésében az "a félnek, egyéb érdekeltnek, illetve " szövegrész helyébe az "a félnek, illetve képviselőjének, valamint" szöveg;

7. 111. § (5) bekezdésében az "a felek általi" szövegrész helyébe az "a (4) bekezdésben meghatározott személy általi" szöveg;

8. 116. § (1) és (2) bekezdésében a "valamint a felek" szövegrész helyébe az "az okiratot aláíró valamennyi fél, illetve képviselő, valamint segédszemély" szöveg;

9. 118. §-ában a "Ha a közjegyzői okirat" szövegrész helyébe a "Ha a papíralapú közjegyzői okirat" szöveg;

10. 119. § (1) bekezdésében a "kiadmányát kapják meg" szövegrész helyébe a "kiadmányát vagy egyszerű másolatát kapják meg" szöveg;

11. 120. § (1) bekezdés d) pontjában az "a fél" szövegrész helyébe az "a fél, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő";

12. 120. § (1) bekezdés f) pontjában az "érintett felet" szövegrész helyébe az "érintett személyt" szöveg;

13. 122. § (1) bekezdésében az "a felet személyesen" szövegrész helyébe az "a felet, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselőt, illetve a segédszemélyt személyesen" szöveg;

14. 122. § (2) és (5) bekezdésében, (6) bekezdés a) pontjában, 136. § (3) bekezdésében a "fél" szövegrész helyébe a "személyazonosítással érintett személy" szöveg;

15. 123. § b) pontjában a "félként vagy kedvezményezettként szerepel" szövegrész helyébe a "félként, kedvezményezettként vagy ezek képviselőjeként szerepel" szöveg;

16. 124. §-ában, 126. § (3) bekezdésében, 128. §-ában az "a fél" szövegrész helyébe az "a fél -képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő -" szöveg;

17. 129. § d) pontjában az "olyan más mellékletre" szövegrész helyébe az "olyan mellékletre" szöveg;

18. 131. § (2) bekezdésében az "A 130. §-ban" szövegrész helyébe az "A 115. §-ban és 130. §-ban" szöveg;

19. 131. (3) bekezdésében az "e) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "e), f) és g) pontjában" szöveg;

20. 132. § (1) bekezdésében az "okirat elkészítésénél meghatalmazott" szövegrész helyébe az "okirat felolvasásánál, aláírásánál meghatalmazott" szöveg;

21. 139. § (4) bekezdésében az "anyja nevét" szövegrész helyébe az "anyja születési nevét" szöveg;

22. 142. § (2) bekezdésében a "lakóhelyét, a feladás helyét, évét" szövegrész helyébe a "lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét" szöveg;

23. 155. §-ában a "másolatra" szövegrész helyébe a "kiadmányra" szöveg;

24. 175. § (1) bekezdésében a "kiváltásához bíróság" szövegrész helyébe a "kiváltásához vagy a jognyilatkozat alapján történő nyilvántartási bejegyzéshez bíróság" szöveg

lép.

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

25. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 16. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Végrehajtási lapot állít ki)

"f) az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i 2017/1001/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által a közösségi növényfajta-oltalomi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,"

26. §

A Vht. 31/E. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárás során benyújtott végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére díjat kell fizetni, amelynek mértéke 15 000 forint. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről."

27. §

A Vht. a következő 304/F. §-sal egészül ki:

"304/F. §

E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi .. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.10.) megállapított 31/E. § (5a) bekezdése szerinti, végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a 2020. február 1-je után előterjesztett kérelmek után kell megfizetni."

28. §

A Vht. 317. § (2) bekezdésének b) pontjában "a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet" szövegrész helyébe "az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg lép.

3. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

29. §

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés szerinti működési forma keretében kiegészítő jelleggel - az e törvényben meghatározott kivételekkel - más tevékenység is végezhető.

(7) Az (1) bekezdés szerinti keretek között működő szabadalmi ügyvivőnek az ügyvivői tevékenységével okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetését szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással kell biztosítania. A felelősségbiztosításnak a (6) bekezdés szerinti kiegészítő tevékenységekre nem kell kiterjednie."

30. §

A Szüt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi ügyvivői iroda olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet,

a) amely elsődlegesen szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,

b) amelynek természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább egy tag szabadalmi ügyvivő,

c) amelynek vezetője szabadalmi ügyvivő, és

d) amelyben a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok a szavazatok legalább kétharmadával rendelkeznek."

31. §

A Szüt. 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha)

"c) a társaság jegyzett tőkéje társasági tulajdonban levő hányadán felüli részének több mint felét a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok vagyoni hozzájárulása teszi ki, és a társaságban a szabadalmi ügyvivő tag vagy tagok a szavazatok legalább kétharmadával rendelkeznek,"

32. §

A Szüt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. §

(1) A szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhetetlen minden olyan tevékenység, amely veszélyezteti a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának függetlenségét, valamint a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek jogos érdekét.

(2) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony, vagy egyéb korlátlan felelősséggel járó vállalkozói tevékenység.

(3) A szabadalmi ügyvivő köteles folyamatosan biztosítani, hogy szabadalmi ügyvivői tevékenysége és az általa végzett egyéb tevékenységek között ne álljon fenn összeférhetetlenség. Nem összeférhetetlen a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel

1. az oktatói tevékenység,

2. a tudományos, művészeti és sporttevékenység,

3. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,

4. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,

5. a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,

6. a választottbírói tevékenység,

7. a jogi, mérnöki, műszaki, gazdasági, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományos szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,

8. a nem igazságügyi szakértői tevékenység,

9. a választási bizottsági tagság,

10. az adatvédelmi tisztviselői tevékenység,

11. a végelszámolói feladat ellátása,

12. a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,

13. a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása,

14. a 13. pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása,

15. az ügyvédi tevékenység és az annak keretein belül végzett kiegészítő tevékenység,

16. a közvetítői eljárásban vagy büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

(4) A szabadalmi ügyvivő szabadalmi ügyvivői tevékenységét minden más tevékenységétől -ideértve a (3) bekezdés 1-14. és 16. pontja szerinti tevékenységeket is - elkülönítve köteles folytatni. A (3) bekezdés szerinti tevékenységeket a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója nem szabadalmi ügyvivőként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.

(5) Nem végezhető szabadalmi ügyvivői tevékenység azon ügyfél számára, akinek a szabadalmi ügyvivő

a) az igazságügyi szakértői tevékenységen kívüli más, nem szabadalmi ügyvivői tevékenységbe tartozó szakértői tevékenységet lát el,

b) a vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testület tagja vagy elnöke,

c) vezetői tisztségviselői feladatokat lát el,

kivéve, ha a megbízott szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, és a megbízás teljesítésében a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság jelen bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, továbbá az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul."

33. §

A Szüt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásában e jogviszonya alapján, az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett."

34. §

A Szüt. 27/B. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Kamara a bejelentés alapján a bejelentőt felveszi az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe (a továbbiakban: közösségi képviselők névjegyzéke), ha)

"a) három hónapnál nem régebbi okirat és magyar fordításának bemutatásával vagy másolatának és magyar fordításának benyújtásával igazolja, hogy valamely EGT-államban jogosultsággal rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására,

b) írásban nyilatkozik a Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétéről és annak tartalmáról, és"

35. §

A Szüt. "A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara" című alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. §

A kamarai tagság fennállása illetve a közösségi képviselők névjegyzékében való szereplés ideje alatt a Kamara honlapján közzéteszi a szabadalmi ügyvivők, valamint a közösségi képviselők felelősségbiztosításával kapcsolatos - az ügyfelek tájékoztatásához szükséges - adatokat."

36. §

A Szüt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. §

Ez a törvény

a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének;

b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 55a. és 59. cikkének

való megfelelést szolgálja."

37. §

A Szüt. a következő alcímmel egészül ki:

"Jogszabály tervezetének egyeztetése

42. §

A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

38. §

A Szüt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában a "kizárólag" szövegrész helyébe az "elsődlegesen" szöveg lép.

39. §

Hatályát veszti a Szüt. 14/A. §-a.

4. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

40. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján - a hitelezők védelme érdekében - biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történő megismerését."

41. §

A Ctv. a következő 131/M. §-sal egészül ki:

"131/M. §

E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi .. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet III. 4. pontját a folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 35/A. § alapján az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról a cég döntéshozó szerve első ízben 2019. október 1-je után döntött."

42. §

A Ctv. 1. számú melléklet III. 4. pontjában az "a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltártervezetekre vonatkozó" szövegrész helyébe az "ha a vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltártervezetek könyvvizsgálata kötelező, az ezekre vonatkozó" szöveg lép.

5. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

43. §

Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezet "A közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás" alcíme.

6. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

44. §

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 55. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek fedezése érdekében - 15.000 Ft díjat kell fizetni; a díj öthatodát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén megosztja, a fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről."

45. §

Az Fmhtv. 61. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló ... törvénnyel megállapított 55. § (9) bekezdése szerinti, a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a 2020. február 1-je után előterjesztett kérelmek után kell megfizetni."

7. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

46. §

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jegyző az eljárás megindulását követő 8 napon belül megkezdi a leltározást. A belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a jegyző a leltározást a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésétől számított 5 napon belül kezdi meg."

47. §

A Hetv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A leltárt 30 napon belül el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. Belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a leltárt legkésőbb a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésének napjától számított 35. napig kell elkészíteni. A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a leltár elkészítésére meghatározott határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges."

48. §

A Hetv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben haladéktalanul gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt haladéktalanul értesíti."

49. §

A Hetv. 26. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

(1b) Ha az öröklésben érdekelt a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szerzett tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és adó- és értékbizonyítványban foglaltakat vitatja, az (1a) bekezdés rendelkezései akként alkalmazandók, hogy

a) a közjegyző az adó és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt részére az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezés előterjesztésének igazolására határidőt szab, ennek eredménytelen eltelte esetén a hagyatéki eljárást folytatja, ha a fellebbezés előterjesztését az öröklésben érdekelt a megszabott határidő alatt a közjegyzőnél igazolta, a közjegyző a hagyatéki eljárást az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti, továbbá

b) az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt fellebbezését a közjegyző jegyzőkönyvbe veheti, és az öröklésben érdekelt kérelmére azt megküldi az adó- és értékbizonyítványt kiállító hatóságnak, a hagyatéki eljárást pedig az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti."

50. §

A Hetv. "A hagyaték leltározása" című alcíme a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

"31/A. §

(1) A jegyző tájékoztatja a feleket az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerinti biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, valamint iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről.

(2) A jegyző felhívja a feleket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelentsék be, ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

(3) A jegyző kötelesrész iránti igény bejelentése esetén felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy 8 napon belül történő bejelentésére a 83. § és 85. §-ban foglaltakra történő figyelmeztetéssel.

(4) A jegyző az eljárása során a jogkövetkezményekre is kiterjedően tájékoztatja az örökösként érdekelteket arról, hogy az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni. A jegyző tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről is. Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatukat, a megállapodást kötő felek közös kérelmére mint egyezségi tervezetet a feleknek az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelmével együtt a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként a közjegyzőhöz továbbítja jóváhagyás céljából. A jegyző tájékoztatja a feleket arról is, hogy egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban is lehetőségük van.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a feleknek adott 8 napos határidőt is figyelembe véve a leltár a 23. § (1) bekezdés szerinti időben elkészülhessen.

31/B. §

Ha leltár felvételére nem kerül sor, mivel az örökhagyó hagyatéka tekintetében nem állnak fenn a 20. § (1)-(6) bekezdése szerinti feltételek, az eljárást a jegyző megszünteti."

51. §

A Hetv. III. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

"A HAGYATÉK ÁTADÁSA TÁRGYALÁS NÉLKÜL ÉS A HAGYATÉKI TÁRGYALÁS"

52. §

A Hetv. III. Fejezete a 44. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A hagyaték átadása tárgyalás nélkül

43/C. §

(1) A közjegyző a hagyatékot - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül, feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség.

(2) Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szereplő teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezségi tervezetben foglaltak - kizárólag a rendelkezésre álló adatok és iratok, valamint az egyezségi tervezet szövege alapján vizsgálva - a jogszabályoknak megfelelnek, a közjegyző

a) a hagyatéki leltár beérkezését követő 30 napon belül tárgyalás nélkül dönt az egyezség jóváhagyásáról és e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, vagy

b) a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról is,

feltéve, hogy a hagyatéki leltár a hagyaték átadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza és az egyezségi tervezet jogszerűségének a megítéléséhez sincs szükség további eljárási cselekményre.

(3) Tárgyalást kell tartani, ha

a) az örökhagyó után végintézkedés maradt,

b) több örökösként érdekelt közül valamelyik örökösként érdekelt öröklési érdeke a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan veszélyeztetve van és ez a személy

ba) méhmagzat,

bb) kiskorú,

bc) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,

bd) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy,

c) a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik,

d) az örökösként érdekeltek egyezségükbe - a hagyatéki hitelezőn kívül - más személyt is be akarnak vonni,

e) a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja,

f) - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri vagy

g) az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki eljárásban terjesztik elő.

(4) Nem kérheti az öröklésben érdekelt a tárgyalás tartását:

a) ha csak egy törvényes örökös van, és a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel,

b) ha a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel és az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz az öröklésben érdekeltek között a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható,

c) a póthagyatéki eljárásban, ha a póthagyatéki eljárásban az örökösként érdekelteken kívül más öröklésben érdekelt nem lépett fel,

d) ha az örökhagyó után csak olyan (vagy csak olyan értékű) ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes vagy

e) ha az örökhagyó után kizárólag ingóság maradt és az örökös teljes személyes illetékmentességben részesül.

(5) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.

(6) Tárgyalás tartása esetében, valamint tárgyaláson történő hagyatékátadásra való áttérést követően, ha az eljárás folyamán bekövetkezett változás következtében tárgyalás nélküli hagyatékátadásnak lenne helye, a közjegyző áttérhet a tárgyalás nélküli hagyatékátadásra.

(7) A tárgyalás tartása iránti kérelem visszautasítására a fellebbezés visszautasítására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

53. §

A Hetv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. §

(1) A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, amely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál későbbi nem lehet.

(2) A meg nem fizetett közjegyzői díjazás erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.

(3) A törvényes zálogjog létrejöttét a közjegyző - a zálogjoggal biztosított követelés meghatározását is magában foglaló - végzéssel állapítja meg.

(4) A közjegyzőt megillető törvényes zálogjogot a megfelelő nyilvántartásba a közjegyző (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyző megkeresésére jelzálogjogként kell bejegyezni, ehhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, illetve a bejegyzéshez hozzájáruló zálogjogi nyilatkozata nem szükséges.

(5) Arra alkalmas hagyatéki vagyontárgyon a törvényes zálogjog a közjegyző (3) bekezdés szerinti végzése és megkeresése alapján a zálogkötelezett hozzájárulása nélkül óvadékként is létrejöhet."

54. §

A Hetv. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során

1. a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító és elutasító,

2. a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet visszautasító és elutasító,

3. a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,

4. végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,

5. a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,

6. a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,

7. az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott,

8. a hagyatéki eljárást megszüntető,

9. a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott,

10. a tárgyalás tartása iránti kérelmet visszautasító,

11. az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott,

12. a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,

13. a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,

14. a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott,

15. a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott,

16. a 75. § szerinti törvényes zálogjog létrejötte tárgyában hozott valamint

17. a fellebbezést visszautasító

végzés ellen."

55. §

A Hetv. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy az örökhagyó haláleseti kedvezményezettet nevezett, a pénzügyi intézmény a közjegyző erre vonatkozó megkeresésében foglalt - a kötelesrész alapjának számításához szükséges - adatszolgáltatásra köteles."

56. §

A Hetv. "Átmeneti rendelkezés" című alcíme a következő 126. §-sal egészül ki:

"126. §

E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

57. §

A Hetv.

a) 19. § (3) bekezdésében a "nyolc" szövegrész helyébe a "8" szöveg,

b) 53. § (1) és (2) bekezdésében a "hagyaték tárgyalására" szövegrész helyébe a "hagyatéki tárgyalásra" szöveg,

c) 88. § (1) bekezdés b) pontjában az "elutasította" szövegrész helyébe a "visszautasította" szöveg,

d) 81. § (3) bekezdés b) pontjában, 96. § (1) bekezdésében, valamint 97. § (1) és (2) bekezdésében a "berekesztéséig" szövegrész helyébe a "berekesztéséig, illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig" szöveg

lép.

58. §

Hatályát veszti a Hetv. "A hagyaték átadása tárgyalás nélkül" alcíme.

8. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

59. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 66. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem lehet a Tanács tagja az, aki a megelőző mindkét ciklusban a Tanács tagja volt.

(1b) Nem lehet a kollégiumnak a tagja az a személy, aki a megelőző mindkét ciklusban ugyanezen kollégiumnak a tagja volt."

60. §

Hatályát veszti a Civil tv. 66. § (1) bekezdés f) pontja.

9. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása

61. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdésében az "átalakuló jogi személy csak akkor tagadhatja meg" szövegrész helyébe az "átalakuló jogi személy nem tagadhatja meg" szöveg lép.

10. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

62. §

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) 2. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"3. tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a) és b) alpontja szerinti tényleges tulajdonos."

63. §

A Bvktv. 13. § (3) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza)

(a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás)

"ag) vezető állású személyének, tagjának és tényleges tulajdonosának nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, jogi személy vagy nem jogi személy szervezet esetén nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,"

64. §

A Bvktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. §

(1) Az engedély kiadására, visszavonására, és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartására irányuló eljárásban, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hivatal az MNB tv. 46. §-ában, 47. § (1) bekezdésében, 49-49/C. §-ában, 50-50/A. §-ában, 51. § (1) bekezdésében, 53. §-ában, 57/B. §-ában, valamint 58. §-ában foglalt rendelkezései szerint jár el.

(2) A hivatal elnöke rendeletében meghatározza azt a hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező, a hivatal alkalmazásában álló személyt vagy a hivatal azon szervét, amely döntést hoz az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban."

65. §

(1) A Bvktv. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő nem lehet az, akit

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a XV. Fejezet VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, XVII. Fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetben meghatározott korrupciós bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, közokirathamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, XXXV-XLIII. Fejezetben meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig."

(2) A Bvktv. 18/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ha a bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet tevékenységét nem üzletszerűen látja el,)

"c) vezető állású személye, természetes személy tagja, illetve tényleges tulajdonosa nem lehet olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn."

(3) A Bvktv. 18/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bizalmi vagyonkezelési szerződést közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos az okiratszerkesztés során vagy a szerződés ellenjegyzésekor megvizsgálja az (1) vagy (2) bekezdés c) pont szerinti feltételek fennállását. A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek a vizsgálat elvégzésére tekintettel tartalmaznia kell a jogi személy vagy nem jogi személy szervezet bizalmi vagyonkezelő vezető állású személyének, természetes személy tagjának, illetve tényleges tulajdonosának nevét, anyja nevét és lakcímét is.

(4) A bizalmi vagyonkezelő a közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos előtt az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek való megfelelést hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja. A közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos a (3) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzése céljából kezeli a hatósági bizonyítványban szereplő személyes adatokat, és a hatósági erkölcsi bizonyítványt az okiratszerkesztéstől vagy a szerződés ellenjegyzésétől számított három évig megőrzi."

66. §

A Bvktv. 20. § (1) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:

(A bejelentést írásban a hivatalhoz kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő (a továbbiakban ezen alcímben: bejelentő), a vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett)

(a jogi személy, nem jogi személy szervezet)

"ae) - kizárólag a bejelentő esetén - vezető állású személyét, tagját és tényleges tulajdonosát, valamint azok b) pont ba)-bd) alpontja szerinti adatait,"

67. §

(1) A Bvktv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatal a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggő vizsgálatok lefolytatása céljából nyilvántartást vezet a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és a közöttük létrejött szerződésben meghatározott kedvezményezettekről."

(2) A Bvktv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásba történő bejegyzéséről, valamint a nyilvántartásból való törléséről - a 36. § (5) bekezdésére figyelemmel - értesíti az állami adóhatóságot."

68. §

A Bvktv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. §

(1) A bejelentő köteles - a módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított nyolc napon belül - bejelenteni a hivatalnak a nyilvántartásban szereplő adatok megváltozását, valamint azt a tényt is, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a továbbiakban nem állnak fenn.

(2) A hivatal az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba, vagy a 25. § szerinti intézkedést alkalmazza."

69. §

A Bvktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. §

(1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartására, és a bejelentési bizonyítvány kiállítására, illetve visszavonására irányuló eljárásban, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hivatal az MNB tv. 46. §-ában, 47. § (1) bekezdésében, 49-49/C. §-ában, 50-50/A. §-ában, 51. § (1) bekezdésében, 53. §-ában, valamint 57/B-58. §-ában foglalt rendelkezései szerint jár el.

(2) A hivatal elnöke rendeletében meghatározza azt a hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező, a hivatal alkalmazásában álló személyt vagy a hivatal azon szervét, amely döntést hoz az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban."

70. §

A Bvktv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bvktv. 31. § -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A hivatal, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB tv. 46. §-ban, 47. § (1) bekezdésében, 49-50/A. §-ában, 51. § (1) bekezdésében, 52-53. §-ában, valamint 57/B-58. §-ában foglalt rendelkezések szerint vizsgálja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei megvalósulnak-e

a) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és

b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok

vonatkozásában.

(1a) A hivatal elnöke rendeletében meghatározza azt a hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező, a hivatal alkalmazásában álló személyt vagy a hivatal azon szervét, amely döntést hoz az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban."

71. §

A Bvktv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az (1) bekezdés szerint nem csatolta a 10. § (2) bekezdés q) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítványt, a hivatal a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Bnytv. 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a kérelmező vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára, munkavállalójára vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés a) pontja, illetve b) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat."

72. §

A Bvktv. V. Fejezete a következő 19. és 20. alcímmel egészül ki:

"19. A bejelentési feltételek fennállásának vizsgálata

36. §

(1) A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő évente - felhívás nélkül, legkésőbb az adott év július 30. napjáig - köteles igazolni a hivatalnak, hogy a tevékenység végzésének 18/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti feltételei fennállnak. Az igazolás keretében a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő csatolja a 18/A. § (1) bekezdés, vagy a (2) bekezdés c) pont szerinti személyekre vonatkozó harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt.

(2) Ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő az (1) bekezdés szerint nem csatolt a 18/A. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételek igazolására hatósági erkölcsi bizonyítványt, a hivatal a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Bnytv. 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőre, jogi személy vagy nem jogi személy szervezet esetén a vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára a 18/A. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés c) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.

(3) Ha a hivatal a kizáró ok fennállását megállapítja, és a kezelt vagyonnak nincs másik bizalmi vagyonkezelője, a hivatal a 25. § c) pontja szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó adatokat határozatával törli a nyilvántartásból, és erről a vagyonrendelőt vagy a vagyonrendelő jogai gyakorlására jogosult személyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: vagyonrendelő), ezek hiányában pedig a kedvezményezettet is értesíti azzal, hogy a vagyonrendelő élhet a bizalmi vagyonkezelő visszahívásának és másik bizalmi vagyonkezelő kijelölésének, a kedvezményezett pedig az erre irányuló bírósági eljárás kezdeményezésének jogával.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti határozat bizalmi vagyonkezelőnek történő kézbesítését követő 90 napon belül az új bizalmi vagyonkezelő igazolja a bejegyzési feltételek fennállását, valamint bejelenti a korábbi, kizárással érintett bizalmi vagyonkezelő visszahívását, és azt, hogy kijelölt új bizalmi vagyonkezelőként a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyba jogutódként belépett, a hivatal a korábbi, kizárással érintett bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó adat kivételével visszaállítja a korábbi nyilvántartási adatokat, ezzel egyidejűleg az új bizalmi vagyonkezelőt bejegyzi a nyilvántartásba.

(5) A (3) bekezdés szerinti határozat bizalmi vagyonkezelőnek történő kézbesítését követő 90. nap elteltével a hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak a nyilvántartásból való törléséről értesíti az állami adóhatóságot.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőben a kedvezményezett igazolja, hogy a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelő visszahívása, és ezzel egyidejűleg új bizalmi vagyonkezelő kijelölése érdekében a bíróságnál kezdeményezte a 37. § szerinti eljárást, a hivatal mellőzi az állami adóhatóság (5) bekezdés szerinti értesítését.

20. A bizalmi vagyonkezelő bíróság általi kijelölése

37. §

(1) Ha a hivatal a 18/A. § szerinti kizáró ok fennállását határozatával megállapítja, és a kezelt vagyonnak nincs másik bizalmi vagyonkezelője, a bizalmi vagyonkezelőt a megbízatásból a kedvezményezett kérelmére a bíróság másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett visszahívhatja. Az eljárás során a bíróságnak a 18/A. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok fennállását kell vizsgálnia.

(2) A bíróság eljárását a kedvezményezettnek a hivatal határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül kell kezdeményeznie, melynek során csatolnia kell a hivatal 36. § (3) bekezdése szerinti értesítését.

(3) A bíróság jogerős döntéséről értesíti a hivatalt.

(4) A hivatal a bíróság új bizalmi vagyonkezelő kijelölésére irányuló döntése alapján a korábbi, kizárással érintett bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó adat kivételével visszaállítja a korábbi nyilvántartási adatokat, ezzel egyidejűleg a bíróság által kijelölt új bizalmi vagyonkezelőt bejegyzi a nyilvántartásba. Egyéb esetben a 36. § (5) bekezdése szerint jár el."

73. §

A Bvktv. 47. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"c) a 18. § (2) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint a 31. § (1a) bekezdésében meghatározott hatáskörgyakorlásra, valamint a hatáskör gyakorlójának helyettesítésére vonatkozó részletes szabályokat."

74. §

A Bvktv. 29/A. alcíme a következő 48/B. §-sal egészül ki:

"48/B. §

(1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi .....törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 13. § (3) bekezdés a) pont ag) alpontjában szereplő új adatokat a 32. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettsége keretében 2020. július 30-ig jelenti be a hivatalnak

(2) A Módtv2.-vel megállapított 18/A. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket a Módtv2. hatálybalépését követően bizalmi vagyonkezelői feladatokat vállaló személyek esetén kell alkalmazni.

(3) A Módtv2.-vel megállapított 36. §-t a Módtv2. hatálybalépését követően bejelentett bizalmi vagyonkezelői jogviszonyok esetén kell alkalmazni.

(4) Ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által a Módtv2. hatálybalépését megelőzően kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben a Módtv2. hatálybalépését követően a bizalmi vagyonkezelő személyében változás következik be, a hivatal a 36. § szerinti ellenőrzést ezen szerződés tekintetében is elvégzi."

75. §

A Bvktv. 50. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"e) a 4. § (1) bekezdés a) pontja, a 18/A. § (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, valamint 36. §-a a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének"

(való megfelelést szolgálja.)

76. §

A Bvktv.

a) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vezető állású személye és tagja" szövegrész helyébe a "vezető állású személye, tagja és tényleges tulajdonosa" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény" szövegrész helyébe a "Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény" szövegrész helyébe az "az MNB tv." szöveg,

d) 4. § (3a) bekezdésében a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

e) 10. § (1) bekezdésében az "aa)-ae) alpontjában" szövegrész helyébe az "aa)-ae) és ag) alpontjában" szöveg,

f) 10. § (2) bekezdés q) pontjában a "természetes személy tagjának" szövegrész helyébe a "természetes személy tagjának, tényleges tulajdonosának" szöveg,

g) 11. § (3) bekezdésében a "természetes személy tagjára" szövegrész helyébe a "természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára" szöveg,

h) 14. § (1) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc napon belül, a 13. § (3) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatok változását a 32. § (1) bekezdésében megjelölt időpontig" szöveg,

i) 18/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "előírásoknak, valamint" szövegrész helyébe az "előírásoknak" szöveg,

j) 18/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "tevékenységet" szövegrész helyébe a "tevékenységet, valamint" szöveg,

k) 22. § (2) bekezdés a) pontjában a "20. § (1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "20. § (1) bekezdésében" szöveg,

l) 32. § (2) bekezdésében a "beszámoló" szövegrész helyébe a "beszámoló, továbbá a 10. § (2) bekezdés q) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítvány" szöveg,

m) 46. § (2) bekezdésében az "a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az MNB tv.-ben" szöveg

lép.

11. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

77. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 13. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a névjegyzékből történő törlésre)

"c) az (1) bekezdés c), f)-h) pontja, vagy i) pont ib) alpontja alapján kerül sor, az igazságügyi szakértő a határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül"

(a névjegyzékbe nem vehető fel.)

78. §

A Szaktv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az igazságügyi szakértő névjegyzékből való törlésére az (1) bekezdés a), c), f)-h) pontja, vagy i) pont ib) vagy ic) alpontja alapján került sor, a névjegyzékbe való felvétel iránti újabb kérelme esetén az 5. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt kötelező szakértőjelölti jelölti időt vagy szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszámot nem kell igazolnia."

79. §

A Szaktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. §

(1) Az igazságügyi szakértő tevékenységét értékelni kell, ha

a) az igazságügyi szakértő ezt maga kéri, vagy

b) az 55. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a névjegyzéket vezető hatóság ezt kezdeményezi.

(2) Az igazságügyi szakértő tevékenységének szakmai értékelését az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más nem kérheti.

(3) Ha az igazságügyi szakértő szakmai értékelését az (1) bekezdés a) pontja szerint maga kéri, köteles a miniszter rendeletében meghatározott díjat megfizetni."

80. §

A Szaktv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az értékelést megalapozó vizsgálatot a minőségbiztosítási bizottság a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a miniszter rendeletében meghatározott díj Kamara részére történő megfizetését, a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a névjegyzéket vezető hatóság erre irányuló megkeresését követően haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elrendeli.

(2) A minőségbiztosítási bizottság a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, annak lefolytatására legalább háromtagú szakmai értékelő tanácsot jelöl ki. A szakmai értékelő tanácsot a minőségbiztosítási bizottság egy tagja vezeti; a szakmai értékelő tanács további két tagját az értékeléssel érintett szakterületen alapított szakmai tagozatból kell kijelölni. Amennyiben az igazságügyi szakértő tevékenységét több szakterületen végzi, minden szakterülettel további egy tanácstagot kell kijelölni, az adott szakterületen érintett tagozatból."

81. §

A Szaktv. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Alkalmatlan minősítés esetén a minőségbiztosítási bizottság kezdeményezésére a Kamara elnöksége (a továbbiakban: elnökség) az igazságügyi szakértőt a Kamarából kizárja. Az elnökség a kizárás kérdésében hozott határozatát kézbesíti az értékelt igazságügyi szakértőnek és a névjegyzéket vezető hatóságnak."

82. §

A Szaktv. 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szakértő köteles az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét. Az e bekezdés szerinti elérhetőségre a Kamara által küldött küldemény kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdését alkalmazni kell."

83. §

A Szaktv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a)-(2h) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kamara tagjai a küldöttgyűlésbe hetven küldöttet választanak. A küldöttek jelölésének és megválasztásának részletes szabályait az alapszabály állapítja meg.

(2a) A küldöttgyűlésbe a küldötteket a Kamara tagjai négyévente általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, elektronikus úton a küldöttjelöltek közül választják.

(2b) Küldöttjelölt az a kamarai tag,

a) aki területi igazságügyi szakértői kamaránál nem töltött be elnöki, illetve elnökhelyettesi pozíciót,

b) akit a Kamara elnökének nem választottak még újra, és

c) aki valamely szakmai tagozat támogatását vagy a Kamara tagjai egy százalékának az elektronikus úton előterjesztett ajánlását megszerzi, és a jelöltséget vállalja.

(2c) Egy igazságügyi szakértő egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat és legfeljebb a küldöttgyűlés létszámának megfelelő számú ajánlást adhat le. Egy tagozat legfeljebb öt, a szakmai tagozatba tartozó küldöttjelöltet támogathat.

(2d) Az elektronikus ajánlás során alkalmazott elektronikus hírközlési rendszernek biztosítania kell

a) az ajánlási jog gyakorlását valamennyi választásra jogosult igazságügyi szakértő számára,

b) az egyedi azonosítás alapján az ajánlásra jogosultak névjegyzékének a vezetését,

c) az ajánlás hiteles visszaigazolását az igazságügyi szakértő számára,

d) azt, hogy egy tag egy jelöltet csak egy ajánlással támogathasson,

e) azt, hogy egy tag legfeljebb a küldöttgyűlés létszámának megfelelő ajánlást adhasson le, valamint

f) az ajánlások összeszámlálása során az eredmény utólagos ellenőrizhetőségét.

(2e) Az elektronikus szavazás során alkalmazott elektronikus hírközlési rendszernek biztosítania kell

a) az általános, egyenlő, közvetlen, egyszeri és titkos választójog gyakorlását valamennyi választásra jogosult kamarai tag számára,

b) az egyedi azonosítás alapján a választási névjegyzék vezetését,

c) azt, hogy egy választásra jogosult csak egyszer adhassa le a szavazatát, valamint

d) a szavazatszámlálás során az eredmény utólagos ellenőrizhetőségét.

(2f) A szakmai tagozatok által támogatott küldöttjelöltek közül tagozatonként a legtöbb szavazatot kapó jelölt küldötté válik. A küldöttgyűlés fennmaradó helyein küldötté azok a küldöttjelöltek válnak, akik a választáson a legtöbb szavazatot kapták.

(2g) Amennyiben azonos számú szavazat folytán a megválasztott személyek száma meghaladja a megválasztható küldöttek számát, az azonos szavazatot kapott küldöttjelöltek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek előzetes értesítése mellett - sorsolással dönti el a küldöttek megválasztását.

(2h) A küldöttjelöltek a sorsoláson jelen lehetnek, de távollétük a sorsolás megtartásának nem akadálya. A sorsolásról az érintetteket előzetesen - legkésőbb a sorsolás előtt három nappal - értesíteni kell. Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, valamint az e bekezdés szerintiekre való figyelmeztetést."

84. §

A Szaktv. 75. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kamara elnökét és elnökhelyetteseit a Kamara tagjai általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, elektronikus úton az elnök-, illetve az elnökhelyettesjelöltek közül választják.

(3) Az elnöki, illetve az elnökhelyettesi tisztség betöltésére jogosult, és a jelöltséget vállaló kamarai tagok közül,

a) elnökjelölt az a három igazságügyi szakértő,

b) elnökhelyettes-jelölt az a tíz igazságügyi szakértő,

aki e tisztségre a Kamara tagjaitól a legtöbb elektronikus úton előterjesztett ajánlást megszerzi, és akit a Kamara elnökének nem választottak még újra.

(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározottak közül ajánlásegyenlőség miatt nem lehet megállapítani, hogy ki a jelölt, az azonos számú ajánlást szerző valamennyi kamarai tag jelöltté válik."

85. §

A Szaktv. 75. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A Kamara elnöke az lesz, aki a választáson az egyéni jelöltek közül a legtöbb elektronikus úton előterjesztett szavazatot kapta.

(5) A Kamara elnökhelyettesei azok lesznek, akik a választáson az egyéni jelöltek közül a legtöbb elektronikus úton előterjesztett szavazatot kapták."

86. §

A Szaktv. 75. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Kamara elnökének, illetve elnökhelyetteseinek választása során szavazategyenlőség esetén szükséges sorsolásra, a jelöltek sorsoláson való jelenlétére, az elektronikus ajánlásra, illetve az elektronikus szavazásra a küldöttek megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

87. §

A Szaktv. 87. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A tisztségviselők megbízatása vagy kinevezése az új tisztségviselők megválasztásának vagy kinevezésének napján szűnik meg.

(3) Ha a tisztségviselő megbízatása vagy kinevezése egyéb okból szűnik meg,

a) a kinevezésre jogosult szerv a megbízatás vagy kinevezés megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezi az új tisztségviselőt,

b) a választás kiírására jogosult szerv tizenöt napon belül a lehető legkorábbi, de legfeljebb a kiírástól számított hatvanadik napra az új tisztségviselő megválasztására választást ír ki.

(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a tisztségviselő általános választásáig négy hónapnál kevesebb van hátra.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az új tisztségviselők megbízatása, kinevezése kezdő napjáig, illetve a megbízatás, kinevezés miniszteri jóváhagyásáig, illetve a korábbi tisztségviselő tekintetében megbízatása, kinevezése megszűnését eredményező egyéb ok bekövetkezéséig a korábbi tisztségviselők ügyvezetőként gyakorolják hatáskörüket, ennek során átadás-átvételre a hatáskörükbe tartozó ügyeket előkészítik, hatáskörüket kizárólag az új tisztségviselők megbízatásának az elnyeréséhez szükséges, valamint a jogszabályból vagy kamarai szabályzatból fakadó halaszthatatlan feladataik végrehajtása érdekében gyakorolhatják."

88. §

A Szaktv. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. §

Ha a cselekmény - amely miatt a kezdeményező szerint fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértő - folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, vagy a fegyelmi eljárás kezdeményezésére a 21. § (6) bekezdés a) pontja alapján került sor, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság, más hatóság, vagy a minőségbiztosítási bizottság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig. A határozatot kézbesíteni kell a fegyelmi eljárás alá vont igazságügyi szakértőnek, a Kamara elnökének, a névjegyzéket vezető hatóságnak és a kezdeményezőnek."

89. §

A Szaktv. 81. alcíme a következő 159/B. §-sal egészül ki:

"159/B. §

(1) E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) módosított 13. § (1) és (2) bekezdését a Mód. törvény hatálybalépését követően fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Mód. törvénnyel módosított választási szabályait a Kamara tisztségviselőinek a módosítások hatálybalépését követő választása esetében kell alkalmazni.

(3) A 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő a Mód. törvénnyel megállapított 44. § (1a) bekezdése alapján az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába 2020. április 1-jéig köteles bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét."

90. §

A Szaktv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

91. §

A Szaktv.

a) 4. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, 57. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az "az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszonyban" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdés c) pontjában a "szolgálati jogviszonyban;" szövegrész helyébe a "szolgálati jogviszonyban vagy - a 30. § (7) bekezdése szerinti esetben - a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyban;" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdésében a "- szükség esetén - szakvéleményt" szövegrész helyébe a "kikérheti a feladat- és hatáskörében érintett költségvetési szerv véleményét vagy a (3) bekezdés szerinti szakvéleményt" szöveg,

d) 11. § (2) bekezdésében a "valamint 1.18.1. és 1.18.2. alpontjában" szövegrész helyébe az "1.18.1. és 1.18.2. alpontjában, valamint 1.22. és 1.23. pontjában" szöveg,

e) 13. § (1) bekezdés f) pontjában a "két egymást követő negyedévben" szövegrész helyébe az "a naptári év tekintetében" szöveg,

f) 13. § (1) bekezdés g) pontjában a "negyedévente" szövegrész helyébe az "a naptári év első három negyedévében" szöveg,

g) 13. § (2) bekezdés b) pontjában a "d), e) és g)" szövegrész helyébe a "d) vagy e)" szöveg,

h) 20. § (1) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "negyvenöt" szöveg,

i) 43. § (3) bekezdésében a "megküldött" szövegrész helyébe a "részére megküldött vagy nála keletkezett" szöveg,

j) 48. § (1) bekezdésében az "alkalmazottja a" szövegrész helyébe az "alkalmazottja vagy a nevében eljáró igazságügyi szakértő a" szöveg,

k) 68. § (7) bekezdés b) pontjában az "az állami vezetői szolgálati jogviszony, az állami vezetőként betöltött jogviszony" szövegrész helyébe az "a politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonya, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya" szöveg,

l) 109. § (1) bekezdés a) pontjában az "igazságügyi szakértő," szövegrész helyébe az "igazságügyi szakértő vagy eseti szakértő," szöveg

lép.

92. §

Hatályát veszti a Szaktv.

a) 11. § (3) bekezdésében az "1.16. és " szövegrész,

b) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a " , szándékosan" szövegrész,

c) 17. § (4) bekezdése,

d) 21. § (4) bekezdése,

e) 55. § (1) bekezdés f) pontjában a "ha" szövegrész,

f) 55. § (3) bekezdésében a " a 18. § (2) bekezdése szerint" szövegrész,

g) 88. § (2) bekezdésében a " fegyelmi vagy" szövegrész,

h) 139. § (2) bekezdés b) pontja,

i) 139. § (2) bekezdés j) pontjában az "a külön minősítéssel rendelkező igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályokat," szövegrész.

12. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

93. §

Hatályát veszti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 66. § (1) bekezdésében, valamint 70. § (1) bekezdésében az "állami szolgálati,",

b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában az "az állami szolgálati,"

szövegrész.

13. Záró rendelkezések

94. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 6. §, 7. §, a 10-22. §, a 24. § 1. pont, a 24. § 3. pont, a 24. § 6-24. pont, 26. §, 27. §, a 43-45. §, a 48-58. § és a 93. § 2020. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 46. § és 47. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

95. §

(1) E törvény 3. alcíme

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. és 25. cikkének;

b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 55a. és 59. cikkének

való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény tervezete 3. alcímében foglalt rendelkezéseinek a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) E törvény 28. §-a az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E törvény 10. alcíme a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 10. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) E törvény 11. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2019. évi.....törvényhez

Hatályukat vesztik az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 1. melléklet 1.11. pontjában az "a megszerzés időpontjával" szövegrészek.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) több igazságügyi tárgyú törvény tekintetében végzi el a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, illetve egyéb okokból szükségessé vált módosításokat.

A közjegyzői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése indokolja, hogy a jelenleginél szigorúbb és egyértelműbb szabályozás kerüljön megalkotásra azokra az esetekre, amikor a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, közjegyzőjelölttel szemben büntetőeljárás indul vagy a büntetőeljárás során a Javaslatban meghatározott kényszerintézkedések kerülnek alkalmazásra. A közjegyzői tevékenységhez kapcsolódó közhatalom indokolttá teszi, hogy olyan személy ne láthasson el ilyen tevékenységet, akivel szemben bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel.

Módosul a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) azzal összefüggésben is, hogy a jövőben a közjegyzői szolgálat szünetelése az irodavizsgálatra irányadó időtartamot nem hosszabbítja meg, a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év, illetve további négy éves időszakok elteltével lefolytatandó vizsgálatba a szünetelés időtartama beleszámít. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara gyakorlati tapasztalatain nyugvó további módosítok a közjegyzők mindennapi működését teszik gördülékenyebbé.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosításával a Javaslat díjkötelessé teszi - a visszaélésszerű kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében - a közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárás során benyújtott végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztését azzal, hogy ha a kérelem alaposnak bizonyul, a 15.000 forintos díjat a kérelmező részére vissza kell fizetni. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) szerinti fizetési meghagyásos eljárásban a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő 15.000 forintos díjat a MOKK részére kell megfizetni, ez esetben a díj megoszlik a MOKK és a végrehajtást elrendelő közjegyzők között, de úgyszintén érvényesül az a szabály, hogy ha a kérelem alapos, a megfizetett díjat vissza kell fizetni. Emellett a Javaslat további szövegpontosítást tartalmaz.

A Javaslatnak a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) módosításával elérni kívánt célja, hogy biztosítsa a szabadalmi ügyvivői hivatás rugalmasabb keretek között való gyakorolhatóságát, ezáltal ösztönző keretet alakítson ki a szabadalmi ügyvivői szakma hazai és az uniós piacon való gyakorolásához és fejlődéséhez. A Javaslat továbbá az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által indított 2018/2173. számú, valamint 2018/2293. számú kötelezettségszegési eljárásai nyomán biztosítani kívánja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2006/123/EK irányelv) és a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i, 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2005/36/EK irányelv) való teljes körű megfelelést.

A Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárásban adott álláspontja nyomán módosításra kerülnek az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítási szabályok, oly módon, hogy az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek a korábbi igazolási kötelezettség helyett csupán írásban kell nyilatkoznia a Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétéről valamint tartalmáról.

A 2006/123/EK irányelv 25. cikkének való megfelelés érdekében a Javaslat átstrukturálja a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat oly módon, hogy a jelenlegi, általános tilalmat tartalmazó, a több ágazatot átfogó tevékenységek gyakorlásának teljes tilalmát tartalmazó rendelkezés helyett bevezetésre kerül egy általános, a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek érdekeit védő összeférhetetlenségi szabály, amely mellett megnevezésre kerülnek a teljes mértékben összeférhetetlennek minősülő és a főszabály szerint nem összeférhetetlen tevékenységek. Továbbá a Javaslat a 2006/123/EK irányelv 15. cikkének való megfelelés érdekében egyrészről megengedőbb szabályok bevezetésével módosítja a szabadalmi ügyvivői irodák és az ügyvivői társaságok tevékenységi, valamint részesedési korlátozásait, lehetővé téve a nem szabadalmi ügyvivőként tevékenykedő piaci szereplők magasabb szintű részesedését a szabadalmi ügyvivői irodákban, valamint társaságokban.

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 2019. évi LXVI. törvény) 2019. október 1-jei hatállyal módosította az ingyenes céginformációra vonatkozó a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályozását. A 2019. évi LXVI. törvény alapján ingyenesen csak szűk cégjegyzéki adatkör lenne megismerhető, továbbá még ezen korlátozott céginformáció is azonosításhoz kötött lenne. Az eredeti jogalkotói cél az ingyenes céginformációval való visszaélést kívánta megakadályozni. A gyakorlati visszajelzések alapján megállapítható azonban, hogy a céginformáció iránt érdeklődőket érintő korlátozás olyan nagy érdeksérelemmel járna, amely nem áll arányban a jogalkotói cél eléréshez fűződő előnnyel. Erre tekintettel a Javaslat visszaállítja a 2019. szeptember 30-ai szövegállapotot.

A Javaslat hatályon kívül helyezi továbbá az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényben "A közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás" alcímet tekintettel arra, már nem létezik az az eljárás, amelyben a valószínű öröklési jogcím igazolására sor kerülhet.

A Javaslat a jelenlegi hagyatéki eljárási rendszer (eljárás kettéosztott jellege) megtartása mellett néhány egyszerűsítő és gyorsító rendelkezés beiktatásával módosítja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) rendelkezéseit a hagyatéki eljárások hatékonyságának növelése érdekében. Jogrendszerünkben - hasonlóan más országok (pl: Ausztria) gyakorlatához - a hagyaték átadását megelőző úgynevezett előkészítő szakasznak kiemelt jelentősége van. A hagyaték átadásának előkészítését a Hetv. alapján a jegyző végzi, indokolt tehát a jegyző meglévő eljárásbeli szerepének további erősítése.

A Javaslat szerinti módosítással a Hetv.-be kerül egy, a jegyző részére komplex tájékoztatási feladatot megfogalmazó új, az eljárást gyorsító rendelkezés, melynek keretében a jegyző többek között tájékoztatja a feleket az általa beszerzett adatokról, iratbetekintési lehetőségükről, illetve további jogaikról és kötelezettségeikről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve felhívja a feleket a megegyezés lehetőségére. A jegyző tájékoztatási kötelezettségének előírása mellett a leltározás megkezdésének határideje a belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal induló ügyekben lerövidül. Újdonság, hogy már a leltározási szakaszban megjelenik az egyezségkötésre ösztönzés, amely az eljárást gyorsíthatja abban az esetben, ha a felek az eljárás kezdetén tisztában vannak azzal, hogy megegyezhetnek és ezzel akár hamarabb hozzájuthatnak a hagyatéki vagyonhoz. Az örökösöknek ugyanis lehetőségük lesz arra, hogy egymás közötti, illetve hagyatéki hitelezőkkel való viszonylatukban egyezségi tervezetet készítsenek és azt a hagyatéki leltárhoz csatolják mellékletként. Erre ösztönzi őket a jegyző ez irányú tájékoztatása.

A hagyatéki eljárások hatékonyságának növelését szolgálja a tárgyalás nélküli hagyatékátadás és az egyezségkötés szabályainak szorosabb összekapcsolása is. Újdonság, hogy a jelenlegi "hagyatéki tárgyalás tartása", mint főszabály érvényesülése helyett a tárgyalás nélküli hagyatékátadás lesz a főszabály azzal, hogy a Hetv. szigorúan felsorolja azokat az eseteket, amikor a közjegyzőnek kötelező tárgyalást tartania. A tárgyalás nélküli eljárás főszabállyá tételével nagyobb arányban rövidülhet az eljárások időtartama. Ugyanakkor a hagyatéki tárgyalásoknak a jövőben is jelentősége lesz, mivel a törvényben meghatározott esetekben továbbra is kötelező lesz tárgyalást tartani.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (a továbbiakban: Civil törvény) a következő célból módosítja a Javaslat: a NEA testületek szakmai munkájának folyamatosságát biztosítja, hogy a testületi tagok (a Tanács és a kollégiumok tagjai) tevékenységüket folytathatják, de két ciklust követően kizárólag más testület tagjaként.

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) módosítása több szempontból is szükségessé válik. Egyrészt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya az Ákr. 8. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (2) és (5)-(9) bekezdéseiben, valamint a Bvktv. meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokra nem terjed ki. A fentiek miatt a Bvktv.-ben az Ákr.-re történő utalás felülvizsgálata indokolt.

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 4. pénzmosási irányelv) 47. cikke előírja a tagállamok számára, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy a 4. pénzmosási irányelv hatálya alá tartozó személyek alkalmasságát garantálják. A fenti elvárás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott felügyeletet ellátó szerv számára többletfeladatot generál.

Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról szóló 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet 2019. augusztus 1. napjától hatályos módosítása értelmében az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatása változott, melynek keretében az igazságügyi szakértő az első három naptári negyedév tekintetében egyszerűsített adatszolgáltatást, míg a naptári év tekintetében részletesebb adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Ezzel összefüggésben szükségessé vált az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) módosítása a bevallás elmulasztásával kapcsolatban az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlési okok tekintetében. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az adatszolgáltatás évi egyszeri nem teljesítése még megengedett, annak elkövetésével az igazságügyi szakértő nem valósítja meg Szaktv. 13. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjának egyikét sem. Mivel a bővített tartalmú adatszolgáltatást csak egyszer kell évente teljesíteni, a módosítás hiányában a szakértő ennek elmulasztásával gyakorlatilag kiüresítené a statisztikai adatok bevallására vonatkozó szabályokat, ugyanakkor a bevallás egyszeri elmulasztása nem lenne törlési ok.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) közgyűlésének és elnökségi tagjainak választási szabályai gyakorlati jelzések következtében felülvizsgálatra szorultak. Az elektronizáció jegyében a választási szabályok úgy módosultak, hogy a választás elektronikusan lebonyolítható legyen, így a lehető legkevesebb költséget és időráfordítást igényeljen a MISZK és a választó igazságügyi szakértők részéről.

A fent említetteken túl a minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó szabályok is változnak annak érdekében, hogy a minőségbiztosítási eljárás valóban be tudja tölteni a célját, ugyanakkor ne okozzon aránytalan munkaterhet a MISZK és a minősítést ténylegesen végző igazságügyi szakértők részére.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) módosítása azért vált szükségessé, mert a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) értelmében az állami tisztviselők jogállása kormányzati szolgálati jogviszonyra változott, ezért az Ütv.-ben is hatályon kívül kell helyezni az állami szolgálati jogviszonyt tartalmazó szövegrészeket.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A Javaslat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) gyakorlati tapasztalatain alapuló szövegpontosítást tartalmaz.

2. §

A Javaslat a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit szigorítja azáltal, hogy a fegyelmi eljárás során kiszabott hivatalvesztés mellett az érdemtelenséget megállapító fegyelmi bírósági határozatnak a jogerőre emelésétől számított 10 évre is kizárja az eljárás alá vont személy közjegyzői kinevezését.

3. §

A Javaslat szerint a közjegyző büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozat tartalmára figyelemmel dönt a miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnéséről.

4. §

A módosítás célja a közbizalom erősítése azáltal, hogy az a személy, akivel szemben fegyelmi bíróság hivatalvesztést, illetve érdemtelenséget állapított meg, vagy a bíróság büntetőügyben elmarasztaló döntést hozott, az a jövőben sem közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, illetve más természetes személy tagjaként sem vehessen részt a közjegyzői iroda működésében a Javaslatban meghatározott ideig.

5. §

A Javaslat hiánypótló jelleggel kiterjeszti a tartós helyettes általi foglalkoztatásra vonatkozó szabályozást a közjegyzőjelöltekre, a közjegyzői irodai ügyintézőkre és az ügyintézőkre.

6. §

A módosítás rendezi, hogy az országos kamara nem általában ad szakvéleményt, hanem csak konkrétan meghatározott szervek, hatóságok részére.

7. §

A módosítás értelmében a jövőben a közjegyzői szolgálat szünetelése az irodavizsgálatra irányadó időtartamot nem hosszabbítja meg, a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év, illetve további négy éves időszakok elteltével lefolytatandó vizsgálatba a szünetelés időtartama beleszámít.

8-9. §

Amennyiben a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel vagy közjegyzőjelölttel szemben büntetőeljárás, gondnokság alá helyezés iránti vagy fegyelmi eljárás indul, indokolttá válhat az eljárás alá vont személy szolgálatból történő felfüggesztése, mivel működésének gyakorlása már a fegyelmi eljárás befejezése előtt sem kívánatos vagy bizonyos körülmények miatt lehetetlen. A Javaslat a felfüggesztés esetköreinek bővítésével a korábbiakhoz képest szigorúbb szabályokat állapít meg.

A felfüggesztés esetköreit a Javaslat két fő csoportra bontja: az első csoportba tartozó esetekben a közjegyzői hivatásba vetett közbizalom fenntartása indokolja, hogy a fegyelmi bíróság mérlegelés nélkül rendelkezzen a közjegyző, közjegyzőhelyettes illetve közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztéséről. Ebbe a kategóriába tartozik, ha velük szemben meghatározott bűncselekményi kör miatt büntetőeljárás indul, letartóztatásukat vagy bűnügyi felügyeletüket rendelik el, illetve ha érdemtelenségi vagy alkalmatlansági eljárás indul. A második kategóriába tartozó esetekben a fegyelmi bíróság az eset összes körülményének mérlegelése alapján dönthet a felfüggesztés elrendeléséről.

A büntetőügyben eljáró nyomozóhatóság az országos elnököt értesíti arról, hogy a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, illetve a közjegyzőjelölttel szemben büntetőeljárás indult, vagy letartóztatását, illetve bűnügyi felügyeletét rendelték el. Amennyiben az országos elnök egyéb helyről szerez tudomást a jelzett körülmény fennállásáról, akkor az információ ellenőrzése céljából adatot kérhet a bűnügyi nyilvántartásból. Az értesítés és az adatlekérés alapján az országos elnök kezdeményezi a fegyelmi bíróságnál a szolgálatból történő felfüggesztés, illetve a fegyelmi eljárás elrendelését. Amennyiben a büntetőeljárás mellett fegyelmi eljárás nem indul, az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás megindítása nélkül is alkalmazható.

A közjegyzői hivatásba vetett közbizalom fenntartása, valamint az a körülmény, hogy a közjegyző közhatalmat gyakorol, indokolja, hogy büntetőeljárás hatálya alatt álló közjegyző ne gyakorolhassa ezen jogosultságait. A lehető leggyorsabb ügyintézés érdekében az országos elnök indítványozza a felfüggesztés elrendelését, amely indítványról a fegyelmi bíróság 8 napon belül dönt. Ezzel az eljárásrenddel biztosítható, hogy az okot adó körülményről történő tudomásszerzést követően a lehető leghamarabb ismét egy feddhetetlen közjegyző lássa el a közjegyzői szolgálatot a felfüggesztett közjegyző székhelyén.

A felfüggesztés elrendelésére egyéb esetekben a vizsgálóbiztos és a miniszter a fegyelmi eljárás megindításától kezdve bármikor, a területi elnökség pedig a fegyelmi feljelentésben tehet indítványt. A felfüggesztés kérdésében a fegyelmi bíróság dönt. Az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás során bármikor elrendelhető, és a törvényben meghatározott esetekben szűnik meg.

A Javaslat biztosítja a jogorvoslatot a fegyelmi tanácsnak a felfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos, az országos elnök és a miniszter számára, akik a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másodfokú fegyelmi bírósághoz fellebbezhetnek. A fellebbezésnek a jogalkotói cél maradéktalan érvényesülése és a jogorvoslati jog visszaélésszerű alkalmazása megakadályozásának érdekében nincs halasztó hatálya. A Javaslat meghatározza a felfüggesztés alatt végezhető tevékenységeket és létesíthető jogviszonyokat is, külön kiemelve azt az esetet, ha az eljárás alá vont személy közjegyző. Figyelemmel arra, hogy a közjegyző közhatalmi feladatainak ellátásához személyre szóló felhatalmazást kap az államtól, a szolgálatból történő felfüggesztése esetén a tartós helyettes kirendeléséig a vele munkaviszonyban állók sem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet. A tartós helyettes kirendelését követően az alkalmazottak további munkaviszonyáról a tartós helyettes dönt.

10. §

A módosítás egyszerűsíti a közjegyzői okirat megszövegezésének túlzottan formális szabályait.

11. §

A Kjtv. 117. § (2) bekezdésének szövegpontosító jellegű módosítását az indokolja, hogy a Kjtv. 21/A. §-a már tartalmazza a közjegyző hivatali aláírásának fogalmát, ami a közjegyző névaláírásának és hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazását jelenti. Így e rendelkezések körében felesleges a bélyegzőhasználatra vonatkozó utalás. A Kjtv. 117. § (3) bekezdése szintén szövegpontosító jellegű módosítást tartalmaz a képviselő eljárása esetére. Ilyenkor nem a fél, hanem a képviselő írja alá az okiratot, de a képviselő is lehet vak, írásképtelen (pl. a kiskorú fél szülője), így esetében is felmerülhet, hogy a közjegyző pótolja az aláírását. Ilyen esetben a közjegyző nem írja alá kétszer az okiratot, hanem saját gépelt neve fölött elhelyezett hivatali aláírása pótolja a fél vagy a képviselő aláírását.

A Kjtv. 117. § (4) bekezdése a jelnyelvi tolmácsra vonatkozó szabályokat helyezi el az okiratszerkesztés során közreműködő segédszemélyek között. A segédszemélyek azonosítására vonatkozó szabály átkerül a Kjtv. 122. §-ába.

Mivel a segédszemélyek közreműködése minden esetben valamelyik fél (képviselő) körülményeiben, személyében fennálló ok miatt szükséges, ezért a segédszemélyek és a fél közötti bizalmi viszony alapvető jelentőségű. Erre figyelemmel a Kjtv. új 117. § (5) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a segédszemélyt az érintett fél (képviselő) kéri fel a közreműködésre. Ügyleti tanúként azonban gyakran a közjegyzői iroda alkalmazottai is eljárnak, ezt a tevékenységüket azonban csak a közjegyző engedélyével gyakorolhatják.

12. §

A Javaslat kiegészíti a Kjtv. 120. § (1) bekezdését egy új g) ponttal annak érdekében, hogy a képviselő képviseleti jogának vizsgálata biztosított legyen.

13. §

A módosítás pontosítja a Kjtv. 127. §-át, valamint rendezi, hogy abban az esetben, ha alternatív kommunikációs módok - írásbeliség, jelnyelvi tolmács - igénybevétele is lehetséges, akkor ezek közül melyik az elsődleges.

14. §

A módosítás döntően szövegpontosító jellegű. Egyrészt mellőzi a bizalmi személyre történő utalást, tekintettel arra, hogy a Kjtv. ezt az intézményt már nem szabályozza. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a közjegyzői okiratnak a fél aláírását csak akkor kell tartalmaznia, ha a fél személyesen járt el, képviselő eljárása esetén az okirat a képviselő - és nem csak a jogi képviselő - aláírását tartalmazza. A közjegyző hivatali aláírása kapcsán a bélyegző használatára való utalás a Kjtv. 21/A. §-ára tekintettel felesleges.

15. §

A módosítás következtében teljes körűen rendezetté válik, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia a közjegyzői okiratnak a felek, képviselők, a tanúk és a tolmács vonatkozásában. A bizalmi személy intézménye megszűnt, így a rá vonatkozó utalás feleslegessé vált. Pontosítja a Javaslat a normaszöveget a tekintetben is, hogy a képviselő nem csak a jogi képviselő lehet. Nem természetes személy képviselő - ún. közbenső képviselő - lehet például ügyvédi iroda is, ennek megfelelően bővül a közjegyzői okiratban feltüntetendő adatok köre.

16. §

A Javaslat a tanúsítványra vonatkozó szabályok pontosítása körében kimondja, hogy a félnek a tanúsítványt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem kell aláírnia.

17. §

A módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, hogy másolathitelesítés esetén a közjegyző azt tanúsítja, hogy a másolat megegyezik azzal az okirattal, amelyről a másolat készült. Sok esetben nem állapítható meg ugyanis, hogy a hitelesítésre bemutatott okirat eredeti-e. Ennek figyelembevételével a módosítás az okirat eredetiségének a vizsgálatát és záradékban való szerepeltetését csak az elvárható mértékben írja elő a közjegyző számára. Mivel a másolathitelesítés céljából felmutatott okiratok jellemzően nem tartalmaznak illetékbélyeget, az erre való utalás a záradékban felesleges. A záradéki tanúsítványban a Kjtv. 129. § c) pontja, valamint a 136. § (2) bekezdése alapján fel kell tüntetni a fél nevét, nincs azonban jelentősége annak, hogy a másolat hitelesítését ki kérte a közjegyzőtől.

18-20. §

A Javaslat pontosítja a hiteles kiadmány, másolat és bizonyítvány kiadásának rendjét, különös tekintettel a közjegyző helyettesítésének esetére. Az a rendelkezés, hogy a közjegyzői okiratról a közjegyző hiteles másolatot adhat ki, valójában egy üres szabály volt, mert hiteles másolatot csak a levéltár adhat ki, illetve a közjegyzői okiratot készítő közjegyzőn kívüli másik közjegyző, de utóbbi esetet a Kjtv. 137. §-a rendezi. A tartós helyettes és a jogutód közjegyző az eredeti okiratról hiteles kiadmányt ad ki.

21. §

A közjegyző pénz, értéktárgy értékpapír átadása esetén átvételi elismervényt állít ki. Ha az átadás egyéb módon - például bankszámlakivonattal - igazolható, akkor az átvételi elismervény kiállítása szükségtelen.

22. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit a Kjtv. 172/B. §-a a segédszemélyek vonatkozásában kizárja, tekintettel arra, hogy az ügyleti tanú szerepe az okiratszerkesztés során egészen más, mint a polgári perben, hiszen nem tölt be bizonyítási funkciót. A tolmács szintén a felek felkérésére és nem kirendelés alapján jár el.

23. §

A Javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz.

24. §

A Javaslat a Kjtv.-hez kapcsolódóan szövegcserés módosításokat tartalmaz.

25. §

A Vht. 16. § f) pontjának módosítása a hatályát vesztett a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletre vonatkozó hivatkozás helyesbítését valósítja meg a hatályban levő az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június14-i 2017/1001/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint az uniós szerv névmódosulásának átvezetését végzi el.

26. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43. § (8) bekezdésében foglalt szabályozás mintájára célszerű díjkötelessé tenni a végrehajtási lap visszavonása, illetve a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem közjegyzőhöz való előterjesztését a kérelmek visszaélésszerű előterjesztésének visszaszorítása érdekében. 2011. november 30. előtt a végrehajtási kifogás is illetékmentes volt, aminek következtében sokan visszaélésszerűen éltek ezzel a jogorvoslattal. A jogalkotó ennek megfékezése érdekében illetékkötelessé tette a végrehajtási kifogást, azonban figyelembe vette az adósok méltányolható érdekeit azáltal, hogy ha a kifogás alapos, az illeték visszajár a kifogás előterjesztőjének. Az egyértelmű törvényi szabályozást az is indokolja, hogy a bíróságok eltérően foglalnak állást a tekintetben, hogy a közjegyzőhöz előterjesztett végrehajtási lap visszavonása, illetve végrehajtási záradék törlése iránti kérelem díjköteles beadvány-e. A javaslatban megállapított díj mértéke igazodik az Itv. 43. § (8) bekezdésében megállapított összeghez.

27. §

Átmeneti rendelkezést tartalmazó szabály arra vonatkozóan, hogy a végrehajtási lap visszavonása vagy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a módosítás hatálybalépését, azaz 2020. február 1-jét követően előterjesztett kérelmek után kell fizetni.

28. §

A Vht. 317. §-ának módosítása a Vht. 16. § f) pontjának módosításához kapcsolódik. A Javaslat pontosítja a Vht. jogharmónizációs záradékában is az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i 2017/1001/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre utalást.

29-32., 38-39. §

A 2006/123/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdés c) pontjának és (3) bekezdésének valamint a 2005/36/EK irányelv 59. cikk (3) bekezdésének való megfelelés érdekében felülvizsgálatra kerültek a szabadalmi ügyvivői irodák részesedési valamint összeférhetetlenségi szabályai.

A rendelkezések módosítása során a Bizottságnak a 2018/2173. számú kötelezettségszegési eljárásban tett alábbi észrevételei nyújtottak iránymutatást. A Bizottság álláspontja szerint egyrészről a szakmájukat szabadalmi ügyvivői társaság keretében gyakorló szabadalmi ügyvivők több ágazatot átfogó tevékenységeire vonatkozó korlátozások, összeférhetetlenségi szabályok ellentétesek az uniós joggal, másrészről a Szüt.-ben található általános összeférhetetlenségi tilalom bevezetése helyett a magyar jogalkotónak kevésbé korlátozó intézkedéseket kellett volna hoznia. A gazdasági tevékenységek teljes körű, csak bizonyos korlátozott számú kivételt megengedő tilalma kizárhat olyan tevékenységeket, amelyek adott esetben a gyakorlatban nem összeférhetetlenek a szabadalmi ügyvivők tevékenységével.

A Bizottság olvasatában ilyen jellegű tilalom akadályozza az innovatív és rugalmas üzleti modellek kialakításának lehetőségét, valamint korlátozza a szabadalmi ügyvivők azon képességét, hogy ügyfeleik igényeihez igazított olyan szolgáltatásokat kínáljanak, amelyek túlmutatnak a szoros értelemben vett szabadalmi ügyvivői feladatokon.

A Bizottság által kifejtettekre tekintettel, a 2006/123/EK irányelv 25. cikkének való megfelelés érdekében módosulnak a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok oly módon, hogy bevezetésre kerül egy általános, a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek érdekeit védő összeférhetetlenségi szabály, amely kimondja, hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhetetlen azon tevékenység, amely veszélyezteti a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának függetlenségét, valamint az ügyvivő ügyfeleinek jogos érdekét.

Az összeférhetetlenségi szabályok körében garanciális okból megtartásra kerül azon összeférhetetlenségi szabály, amely szerint nem vállalható a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony, valamint más korlátlan felelősséggel járó vállalkozói tevékenység, amely fordulat a korlátlan felelősséggel is működő egyéni vállalkozói formára utal.

Az összeférhetetlenség kizárása érdekében a Szüt. 14. § (3) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivő köteles folyamatosan biztosítani, hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenysége és a többi általa végzett tevékenysége között ne álljon fenn összeférhetetlenségi ok.

A Szüt. hatályos 16. §-a együttesen értelmezendő a Szüt. új 14. § (1) és (3) bekezdésével, mivel az az ügyfelek érdekeinek védelmére tekintettel rendelkezik új ügyfelektől érkező megbízások elvállalásának mérlegeléséről. A 16. § szerint a szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja el a szabadalmi ügyvivői tevékenység elvégzésére irányuló megbízást az olyan ügyfelek részére, akiknek az érdekei egymással ütköznek. E mellett a tilalmi szabály arra az esetre is vonatkozik, ha az ügyfél érdekei a szabadalmi ügyvivőnek az ügyön kívüli saját érdekeivel ütköznek.

A Szüt. 14. § (3) bekezdésében megnevezésre kerülnek azok a tevékenységek, amelyek természetükből adódóan nem minősülnek a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhetetlennek. Az itt felsorolt tevékenységek általában nem veszélyeztetik a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának függetlenségét, valamint a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek jogos érdekét. Ezen felül azonban az egyedi ügyekben a Szüt. 16. §-a alapján vizsgálandóak lehetnek további szempontok.

A Szüt. 14. § (3) bekezdésében felsorolt, nem összeférhetetlen tevékenységek és azon tevékenységek, amelyek tekintetében az összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, csak a szabadalmi ügyvivői tevékenységtől elkülönülten végezhetőek.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivői tevékenységet az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy nem elkülönítetten, hanem kiegészítő tevékenységként végzi. Ezen kiegészítő tevékenységek minden esetben az ügyvédi tevékenység gyakorlójaként, azaz ügyvédként végzendőek, így az ügyvédek a szabadalmi ügyvivői tevékenységet nem szabadalmi ügyvivőként végzik, hanem az ügyvédi tevékenység gyakorlójaként.

Az összeférhetetlenségi szabályok módosulása által hatályon kívül helyezésre kerül a Szüt. korábbi, kötött összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazó 14/A. §-a.

A Bizottság észrevételeinek megfelelően, a 2006/123/EK irányelv 25. cikk (1) bekezdésének valamint a 2005/36/EK irányelv 59. cikk (3) bekezdésének való megfelelés érdekében a Szüt.-ben rögzítésre került, hogy a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi ügyvivői társaságok elsődlegesen szabadalmi ügyvivői feladatokat látnak el, a korábbi kizárólagosság helyett. Ez a rendelkezés tehát meghatározza a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi ügyvivői társaságok fő tevékenységi körét, de nem zárja ki az irodák és a társaságok részéről más, a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel nem összeférhetetlen tevékenységek végzését.

A szabadalmi ügyvivői tevékenység elsődlegesen történő ellátására vonatkozó rendelkezést egészíti ki a Szüt. 6. §-ának kiegészítése, amelyben meghatározásra kerül, hogy mihez képest minősül elsődleges tevékenységnek a szabadalmi ügyvivői tevékenység. Továbbá a rendelkezés tisztázza azt, hogy más tevékenységi forma is felvehető a társaság esetében a cégjegyzékbe.

Ezek mellett tisztázó jelleggel rögzítésre kerül, hogy a szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítás csak az ügyvivői tevékenységre terjed ki, a kiegészítő jellegű tevékenységekre nem.

A Bizottság által kifejtettekre tekintettel, a 2006/123/EK irányelv 15. cikk (2) bekezdés c) pontjának és (3) bekezdésének való megfelelés érdekében felülvizsgálatra kerültek a szabadalmi ügyvivői társaságok részesedési szabályai is, amely által ötven százalékot meghaladóra csökkent a szabadalmi ügyvivői társaságokban szükséges szabadalmi ügyvivői hozzájárulás szükséges mértéke.

A Bizottság továbbá kifejtette, hogy a szabadalmi ügyvivői irodákra vonatkozó részesedési korlátozás a fogyasztók, szolgáltatást igénybe vevők érdekeit, valamint a szellemi tulajdont védő szabályozás közérdeken alapuló kényszerítő oknak minősül, de nem tekinthető indokoltnak, mivel a jogalkotó kevésbé korlátozó intézkedéseket is bevezethetett volna, mint például azt, hogy a kulcsfontosságú irányítási vagy felügyeleti pozíciókat szabadalmi ügyvivőknek kell betölteniük. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szabadalmi ügyvivők által végzendő tevékenység megfelelő végrehajtásának biztosításához elegendő lenne egy megfelelő ellenőrzés az irodák nyilvántartásba vételekor, illetve a szervezeti forma irányítási struktúrájának bármilyen megváltoztatásakor. Hasonlóképpen más, kevésbé korlátozó intézkedések is szolgálhatták volna ugyanezt a célkitűzést, például a részesedés vagy a szavazati jog tekintetében előírt minősített többség.

A módosítás által a szabadalmi ügyvivői irodáknak a szabadalmi ügyvivői társaságokhoz hasonlóan csak természetes személy tagjai lehetnek, amely tagok közül legalább egy személynek szabadalmi ügyvivőnek kell lennie. A szabadalmi ügyvivői iroda vezetését csak szabadalmi ügyvivő láthatja el, ezzel biztosítva az iroda szakmailag megfelelő működését.

Ahhoz, hogy a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi ügyvivői társaságok számára továbbra is biztosítva legyen a szabadalmi ügyvivői irányítás, a szabadalmi ügyvivők számára legalább kétharmados szavazati arány került megállapításra.

33. §

Szükséges a jogi képviselet ellátásának korlátját jelentő Szüt. 16. § (3) bekezdésének módosítása arra tekintettel, hogy egyes az igazságszolgáltatásban működő és egyéb közhatalmi szervek esetében jellemző, hogy a tevékenység alapját jelentő jogviszony nem azzal a konkrét eljáró szervvel áll fenn, amelynek a munkájában a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személy korábban részt vett. Ilyen helyzet alakulhat ki a járásbíróságon működő, de a törvényszékkel szolgálati jogviszonyban álló bírák esetében. E szervezeti sajátosságokra tekintettel a módosítás egyértelművé teszi, hogy a korlátozás azzal a szervvel és jogutódjával szemben áll fenn, amelynek a hatásköre gyakorlásában a jogviszony megszűnését megelőző öt évben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója részt vett.

A kiegészítés azért indokolt, mert ugyanezen szervek esetében több évtizedes pályafutás alatt több külön eljáró szerv munkájában is folytonos bírói, ügyészi vagy közszolgálati jogviszony alapján vehet részt a később a szabadalmi ügyvivői hivatást választó személy, azonban a korlátozás fenntartása azon szervek eljárásaiban indokolt, amelyek munkájában a foglalkozásváltást megelőző öt évben közhatalmi hatáskört gyakorlóként, illetve a szerv irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásban részt vett.

34. §

A Szüt. 27/B. § (3) bekezdés a) pontjának módosítása az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők (a továbbiakban: közösségi képviselő) névjegyzékébe való felvételt igénylő bejelentő és a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara névjegyzékbe vételi eljárásának megkönnyítését célozza azzal, hogy a bejelentőnek, aki a közösségi képviselők névjegyzékébe történő felvételét kéri, a korábbiakkal ellentétben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosító okirat bemutatása mellett a másolat benyújtásával is eleget tesz a bejelentő a követelményeknek.

A 2005/36/EK irányelv 7. cikk (1) bekezdésének való megfelelés érdekében, a Bizottság iránymutatása nyomán módosulnak a közösségi képviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítási szabályok oly módon, hogy az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek a korábbi igazolás helyett írásban kell nyilatkoznia a Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétéről valamint tartalmáról. A módosítás által - összhangban az Európai Bíróság C-564/07. sz. ügyben hozott ítéletével - nem szűnik meg a közösségi képviselők azon kötelezettsége, amely szerint Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, a felelősségbiztosítás hiányáról való nyilatkozattal e kötelezettség nem teljesíthető.

35. §

A szabadalmi ügyvivők és a közösségi képviselők szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek számára nyújtott garanciális intézkedés, amelynek köszönhetően az ügyfelek tájékoztatást kaphatnak a szabadalmi ügyvivők és a közösségi képviselők felelősségbiztosításával kapcsolatban.

36. §

A módosítások okán a Szüt.-ben is szükségessé vált az európai uniós jognak való megfelelésre utaló rendelkezés kiegészítése.

37. §

A 2006/123/EK irányelv irányelvre utaló jogharmonizációs záradékon túl a 2006/123/EK irányelvre utaló bejelentési záradéknak is szerepelnie kell a javaslatban a tulajdonlási valamint részesedési viszonyok módosításából eredően.

40. §

2019. október 1-jei hatállyal módosult az ingyenes céginformációra vonatkozó szabályozás. Az eredeti jogalkotói cél az ingyenes céginformációval való visszaélést kívánta megakadályozni. A gyakorlati visszajelzések alapján megállapítható azonban, hogy a módosítás a joggyakorlatban, az üzleti forgalomban jelentősebb érdeksérelemmel járna, így a korábbi szövegállapot kerül visszaállításra. A 2019. október 1-jével a cégek számára bevezetésre került új ingyenes szolgáltatásokon a Javaslat nem változtat. A cégek tehát havonta ingyenesen kapnak közokirati formájú elektronikus cégkivonatot, továbbá azonnali elektronikus értesítést kapnak a cégadataikban történt változásokról.

41. §

Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Ctv. mellékletének módosítását az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Átaltv.) a 2019. október 1-jén hatályba lépett rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Ha a cég döntéshozó szerve első ízben az Átaltv. módosítása hatálybalépését megelőzően döntött az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okiratot csatolnia kell a változásbejegyzési kérelemhez akkor is, ha változásbejegyzési kérelmet e törvény hatályba lépését követően terjeszti elő, hiszen az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra még nem lehet alkalmazni az Átaltv. könnyített, új rendelkezéseit.

42. §

A jogértelmezési nehézségek elkerülése érdekében a módosítás pontosítja az átalakulás, egyesülés, szétválás esetén benyújtandó iratok körében a vagyonmérleg-tervezetekre, vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó rendelkezést. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a könyvvizsgálói jelentést akkor kell mellékelni, ha a könyvvizsgálat kötelező. Az Átaltv. ugyanis 2019. október 1. napjától csak abban az esetben teszi kötelezővé a vagyonmérleg-tervezetek, vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgáló általi ellenőrzését, ha az átalakuló (egyesülő, szétváló) jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A vagyonmérlegtervezetek, a vagyonleltár-tervezetek az Átaltv. rendelkezései alapján az átalakulási, egyesülési, szétválási terv részei, így azokat az átalakulási terv benyújtását előíró melléklet részeként kell benyújtani.

43. §

A közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet 2019. február 26-án hatályon kívül helyezte a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet), ezáltal a valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló közjegyzői eljárás kiüresedett. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/B. § (1) bekezdése ugyanis a 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szerinti eljárásra utal vissza, amelyben az állami tulajdonjog gyakorlója megállapíthatta, hogy a kiadásra igényt bejelentő a vagyontárgyra vonatkozó örökösi minőségét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, ezért a közjegyzőtől valószínű örökösi bizonyítvány kiadását kérhette. Az alapul szolgáló eljárás hiányában e közjegyzői nemperes eljárás szabályozása szükségtelenné vált.

44. §

Az Fmhtv. vonatkozásában indokolt rendezni, hogy milyen arányban részesül a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő díjból az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszert üzemeltető MOKK. Ennek megfelelően a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek fedezése érdekében fizetendő 15.000 forintos díj öthatodát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában megosztja, a fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről.

45. §

Kiegészül az Fmhtv. egy átmeneti rendelkezéssel arra vonatkozóan, hogy a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a módosítás hatálybalépését, azaz 2020. február 1-jét követően előterjesztett kérelmek után kell fizetni.

46. §

A Hetv. módosítására vonatkozik a rendelkezés. Figyelemmel arra, hogy a jegyző a jövőben a halottvizsgálati bizonyítványt kizárólag elektronikusan kapja meg, ezért ezekben az esetekben az eljárása megkezdésére vonatkozó határidő 5 napra való lerövidítése indokolt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a rövid határidő teljesítése belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány esetében lehetséges.

47. §

A jelenlegi szabályozás szerint a hagyatéki leltárt 30 napon belül kell elkészíteni, amely határidő szubjektív, hiszen a kezdete az a nap, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről, okiratról tudomást szerzett. Indokolt objektív, 35 napos határidő előírása azokban az - ügyek többségében érvényesülő - esetekben, amikor az eljárás halottvizsgálati bizonyítvánnyal indul. Az elektronikusan beérkező halottvizsgálati bizonyítvány alapján ugyanis a jegyző már megkezdheti a tájékozódást és az adatbeszerzést (abból kiindulva, hogy mely személyek részére adták ki a halotti bizonyítványt). Az egyéb esetekben azonban továbbra is indokolt a 30 napos szubjektív határidő fenntartása.

48. §

A Hetv. 24. § (2) bekezdése alapján a gyámhatóság meghatározott esetekben gyámot, eseti gyámot vagy gondnokot, eseti gondnokot rendel ki. A gyámhatóság eljárása a hagyatéki eljáráshoz képest egy esetleges, közbülső eljárás, amely azonban kihat a hagyatéki eljárás menetére. A gyámhatóság eljárására a Hetv. jelenleg nem tartalmaz határidőt. E tekintetében indokolt annak rögzítése, hogy a gyámhatóság, amint annak szükségességéről tudomást szerez, haladéktalanul rendelje ki a gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot, és erről a közjegyzőt haladéktalanul értesítse.

49. §

A Javaslat fellebbezési jogot biztosít az öröklésben érdekeltek számára az adó- és érték bizonyítvánnyal szemben. Az adó- és értékbizonyítvány elleni jogorvoslati jogot ugyanis a gyakorlatban a közigazgatási hatóságok a hatályos szabályozás alapján nem ismerik el, a fellebbezéseket illetően úgy foglalnak állást, hogy az örökösök a hagyatéki eljárás céljára hivatalból kiállított öröklési bizonyítvány tekintetében az öröklési bizonyítvány kiállítása tárgyában folyó eljárásban nem ügyfelek, ezért jogorvoslati joguk sincs. Ugyanakkor az adó- és értékbizonyítványnak nem csupán az öröklési illeték kiszabása esetén van jelentősége, (amikor is az illetékhivatali eljárásban már vitathatják az adó- és értékbizonyítvány szerinti értéket mint illetékalapot a felek), hanem illetékmentes öröklésnél is a vagyontárgy későbbi eladása esetén a jövedelemadó fizetési kötelezettség szempontjából, valamint az ingatlan közös tulajdonának a hagyatéki eljárás keretében történő megszüntetése esetén is a tulajdoni hányadot magához váltó örököstárs által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték szempontjából, továbbá annak a megítélése tekintetében, hogy milyen érték erejéig kell helytállniuk az örökösöknek a hagyatéki tartozásokért stb. A Javaslat szerint az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. A Javaslat arra vonatkozóan is egyértelmű rendelkezést tartalmaz, ha az öröklésben érdekelt a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szerzett tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és adó-és értékbizonyítványban foglaltakat akkor vitatja.

50. §

Az öröklésben érdekelt felek érdekében indokolt a Hetv.-nek a hagyatéki eljárás jegyzői, előkészítő szakaszára vonatkozó hatályos szabályainak kiegészítése többek között egy olyan rendelkezéssel, amely komplex tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jegyzők számára. A komplex tájékoztatási kötelezettség kiterjed a hagyaték átadását megelőző biztosítási intézkedésre is, amely többek között lehetőséget biztosít arra is, hogy ha a leltár szerint a hagyatékban a Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki.

A jegyző az eljárása során 8 napos határidő tűzésével felhívja a feleket újabb vagyontárgy bejelentésére.

Kötelesrész iránti igény bejelentése esetében a jegyző felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy bejelentésére a hagyaték ideiglenes valamint teljes hatállyal történő átadása szabályainak az ismertetésével.

A jegyző már a leltározási szakban egyezségkötésre ösztönzi a feleket, tájékoztatva a közvetítői eljárás igénybe vételének lehetőségéről is. A leltárhoz mellékletként csatolandó egyezségtervezet az örökösök, valamint az örökösök és a hagyatéki hitelezők között készülhet, hiszen a jogszabályoknak megfelelő egyezségtervezet a közjegyző által jóváhagyásra kerül, és ez a főszabály szerinti, tárgyalás tartása nélküli hagyaték átadáshoz vezethet. A leltározási szakaszban az örökösök egyezségkötésre ösztönzésével (a jegyző ez irányú tájékoztatása alapján) előkészíthető a közjegyző előtti egyezségkötés.

A Hetv. 2. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 162. §-a az iratbetekintési jogot biztosítja, ám ösztönzőleg hat a felekre, ha a jegyző által beszerzett adatokról és az azzal kapcsolatos iratbetekintési jogukról külön tájékoztatást kapnak. Az eljárás adatainak ismeretében a jegyző és a felek közötti együttműködés szorosabbá válhat, rövidítve az eljárás időtartamát. A jegyző a gyorsabb eljárás érdekében a feleket az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről és a várható költségekről is tájékoztatja.

Leltározandó hagyaték hiányában "nemleges leltár" készül arról, hogy bár a jegyző a leltározást megkezdte, de leltározás alá eső vagyon hiányában nem fejezte be. A gyakorlat ebben az esetben az, hogy a jegyző az eljárást érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezéssel fejezi be. Célszerű ezért a Hetv.-ben rögzíteni, hogy a fenti feltételek fennállta esetén az eljárás megszüntetésre kerül.

51. §

A § a Hetv. III. Fejezete címének változásáról rendelkezik.

52. §

A Hetv. III. Fejezete egy új alcímmel egészül ki.

A Javaslat szerint a hagyatéki eljárás közjegyzői szakaszában a főszabály a jövőben a tárgyalás nélküli hagyatékátadás azzal, hogy ebben az esetben a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül be kell fejezni az eljárást. A Javaslat azokat a kivételeket rögzíti, amikor a tárgyalás tartása kötelező. A tárgyalás nélküli hagyatékátadás szabályai kikerülnek a különleges eljárások szabályai alól, részben beépülve a tárgyalási szabályok közé, mint olyan esetek ahol a felek főszabály szerint nem kérhetik tárgyalás tartását.

A jövőben tárgyalás tartása esetében is lehetőség lesz áttérni a tárgyalás nélküli eljárásra, amennyiben az eljárás során olyan változás következne be, amely a tárgyalás nélküli átadást megalapozza. A hagyaték tárgyalás nélküli átadása és az egyezségkötés szabályai szorosabban összekapcsolásra kerülnek az új szabályozásban.

53. §

A Ptk. 5:92. §-a szerint a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg (vagyis a törvényes zálogjog) csak a zálogszerződést pótolja. Ehhez képest a létrejött törvényes zálogjog harmadik személyekkel szemben is hatályos jelzálogjogként csak azáltal keletkezhet, ha e zálogjogot a zálogtárgy nyilvántartására szolgáló lajstromba vagy a zálogjog nyilvántartására szolgáló hitelbiztosítéki nyilvántartásba (megfelelő nyilvántartás) bejegyzik. E nyilvántartásokba való bejegyzéshez ugyanakkor a zálogkötelezett bejegyzési engedélyére vagy hozzájáruló nyilatkozatára van szükség, amelynek megtételében azonban a zálogkötelezett nyilvánvalóan nem érdekelt. A Javaslat ezért biztosítja annak lehetőségét, hogy a közjegyzőt az őt megillető díjtartozás erejéig harmadik személyek irányában is hatályos jelzálogjog illethesse meg a hagyatéki vagyontárgyon anélkül, hogy ehhez a zálogkötelezettnek bejegyzési engedélyt kellene adnia vagy hozzájáruló nyilatkozatot kellene tennie. Ennek érdekében a Javaslat kimondja azt, hogy a törvényes zálogjog létrejöttét a közjegyzőnek a biztosított követelést is tartalmazó végzéssel kell megállapítania. E végzés és a közjegyző megkeresése alapján lehet ezután a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a megfelelő nyilvántartásban feltüntetni a zálogjogot (anélkül is, hogy a zálogkötelezett ehhez bejegyzési engedélyt adott vagy hozzájáruló nyilatkozatot tett volna).

54. §

A törvényes zálogjog létrejöttét megállapító végzés ellen garanciális okokból a fellebbezés lehetőségét is biztosítani kell, ezért a Javaslat a fellebbezéssel támadható végzések felsorolását (Hetv. 110. § (2) bek.) kiegészíti az erre az esetkörre való utalással. A módosítás másrészről pontosító rendelkezéseket tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a Pp. is különbséget tesz az eljárást elutasító és visszautasító végzés között.

55. §

A Javaslat alapján a Hetv.-ben konkrét, nevesített adatszolgáltatásra vonatkozó felhatalmazás kerül elhelyezésre annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény a kötelesrész számításához szükséges adatokat a közjegyző részére megküldje; ez is gyorsítja, elősegíti az eljárást.

56. §

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a Hetv. módosító rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

57. §

A § kodifikációs technikai pontosításokat tartalmaz.

58. §

A § hatályát vesztő rendelkezést tartalmaz.

A Hetv. 95. §-a a hagyaték tárgyalás nélküli átadására irányadó kivételes szabályokat tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat szerint a hagyaték tárgyalás nélküli átadása válik főszabállyá a 95. §-ban foglaltak elhagyhatók.

59-60. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt A Civil törvényt a következő célból módosítja a Javaslat: A NEA testületek szakmai munkájának folyamatosságát biztosítja, hogy a testületi tagok (a Tanács és a kollégiumok tagjai) tevékenységüket folytathatják, de két ciklust követően kizárólag más testület tagjaként.

61. §

A Javaslat javítja azt az elírást, ami a 2019. évi LXVI. törvény 119. §-ával került az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdésébe. A 2019. évi LXVI. törvény vonatkozó indokolása alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a tényleges jogalkotói szándék nem a biztosítékadás eseteinek ellentétes értelmű szabályozására, hanem pusztán arra irányult, hogy egyértelművé váljon, hogy átalakulás (egyesülés, szétválás) esetén hitelezői felhívást minden esetben közzé kell tenni.

62. §

Figyelemmel a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseire, szükséges meghatározni a tényleges tulajdonos fogalmát, mely definíciót a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a) és b) alpontja tartalmazza. A Javaslat nem a bizalmi vagyonkezelési konstrukció esetén értelmezi a tényleges tulajdonos fogalmát, hanem meghatározza a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás, továbbá a nem természetes személyként, nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosát.

63. §

A Javaslat a Bvktv. 10. § (1) bekezdésének szövegcserés módosításával együttesen a 4. pénzmosási irányelvben meghatározott vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak be kell jelentenie a vezető állású személyek, a tagok, valamint a tényleges tulajdonosok adatait. A fenti adatok más közhiteles nyilvántartásból nem nyerhetőek ki, így a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti feltételek vizsgálata érdekében szükséges az, hogy a hatóság az éves vizsgálat keretében adatigényléssel tudjon fordulni a bűnügyi nyilvántartó hatósághoz a fenti személyek büntetőjogi alkalmasságával kapcsolatos vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében.

64. §

A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény értelmében az Ákr. 8. § (1) bekezdése eltérő szöveggel lépett hatályba, és kivett eljárásként szabályozza a Magyar Nemzeti Banknak a Bvktv.-ben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokat. Az Ákr. eltérő szövegű hatályba lépésével összefüggésben azonban nem történt meg a Bvktv. módosítása. A Javaslat az Ákr. szabályai helyett az MNB tv. egyes rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyének kiadására irányuló eljárásokban.

A Javaslat ezen túlmenően rögzíti, hogy a hatósági eljárás keretében hozott döntések vonatkozásában a hatáskörgyakorlásra az MNB rendeletében meghatározott szerv vagy személy jogosult. A hatáskör gyakorlójának kijelöléséről, valamint átruházásáról a Bvktv. 47. § (2) bekezdésének új c) pontja értelmében az MNB elnöke rendeletben rendelkezhet.

65. §

A Javaslat rögzíti a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (3) bekezdésében szerepelő büntetőjogi alkalmassági feltételeket a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tekintetében, figyelemmel arra, hogy egyéb alkalmassági feltéteket a Bvktv. már meghatároz.

A 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a tagállamok előírják a felügyeletet ellátó hatóságok számára annak biztosítását, hogy a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknál irányító funkciót betöltő személyek, illetve az ilyen szervezetek tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek legyenek. A 47. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a vonatkozó területeken jogerősen elítélt bűnelkövetők vagy elkövető társaik az érintett kötelezett szolgáltatókban vezetői feladatokat lássanak el, vagy azok tényleges tulajdonosai legyenek. A 4. pénzmosási irányelv 2. cikk (1) bekezdés 3. pontja alapján a szakmai tevékenységük gyakorlása keretében eljáró bizalmi vagyonkezelési konstrukciók az irányelv hatálya alá tartoznak. A Javaslatnak a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén is megállapítja azokat az alkalmassági feltételeket, melyek garantálják a pénzmosás és a terrorizmus megelőzését, illetve megakadályozását szolgáló törekvések teljesülését. Ennek indoka egyrészt az, hogy bár a pénzmosási irányelv valóban az üzletszerű vagyonkezelőkre vonatkozik, de a Pmt. kiterjeszti a személyi hatályát a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkre is, figyelemmel az Európa Tanács pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó szervezete, a Moneyval ajánlásában foglaltakra is. Tekintettel arra, hogy az irányelvi kötelezettségeket a jövőre nézve kell teljesíteni, ezek a kötelezettségek az átmeneti rendelkezésekre figyelemmel is, kizárólag a módosítás hatálybalépését követően bejelentett jogviszonyok esetén állnak fenn. Hangsúlyozható továbbá, hogy az előírt alkalmassági feltételeket nem kell kiterjesztően értelmezni, vagyis amikor a Javaslat a Bvktv. 18/A. § (2) bekezdés c) pontjában a bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet tagját említi, azon a cégjegyzékbe bejegyzett tagot kell érteni, vagyis a közvetlen, jogi értelemben vett tagot, cégtulajdonost. Nem következik az irányelvi rendelkezésekből, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tag mögötti tulajdonosi láncolat is a tagra vonatkozó vizsgálati körbe kerüljön bevonásra. Természetesen a tényleges tulajdonos meghatározása jellemzően tulajdonosi láncolat alapján állapítható meg, azonban magában a láncolatban lévő köztes vállalkozásokat a hivatalnak átvilágítania nem kell.

A Javaslat továbbra is előírja azt, hogy a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közokiratba, vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, melynek során a Pmt. 73. §-a szerint a közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos elvégzi a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási feladatokat, bejelentési kötelezettséget. A Javaslat továbbá előírja, hogy a közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tekintetében elvégzi a Javaslatban szereplő büntetőjogi alkalmassági feltételek vizsgálatát. A vizsgálat során a közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos egyrészt kezeli a hatósági erkölcsi bizonyítványt, másrészt három évig meg is őrzi azt, annak érdekében, hogy igazolni tudja a vizsgálat elvégzését, valamint annak eredményét.

Annak érdekében, hogy a hivatal egyértelműen meg tudjon bizonyosodni a szükséges feltételek megvalósulásáról, a Javaslat előírja, hogy a közokiratnak, vagy az ellenjegyzett magánokiratnak egyértelműen tartalmaznia kell ki a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető állású személye, természetes személy tagja, tényleges tulajdonosa. A vizsgálat elvégzését az eljáró közjegyző, ügyvéd, kamarai jogtanácsos az okiratba foglalással, illetve az ellenjegyzéssel tanúsítja.

66. §

A Javaslat a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (3) bekezdésében foglalt előírások megfelelő teljesítése érdekében kiegészíti a Bvktv. IV. Fejezet szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartása által nyilvántartandó adatok körét. Figyelemmel arra, hogy a fenti adatok teljes körűen közhiteles nyilvántartásban nem érhetőek el, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőnek kell - ha nem természetes személy - bejelentenie a hatóság számára vezető állású személyének, tagjának, valamint tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait.

67. §

A Javaslat a 4. pénzmosási irányelv rendelkezéseire figyelemmel kiegészíti az adatkezelés célját az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelően.

A Javaslat ezen felül rögzíti, hogy a nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az abból történő törlés tényéről a hivatal értesíti az állami adóhatóságot, figyelemmel arra, hogy az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásban biztosítsa az adatok naprakészségét.

68. §

A Javaslat pontosítja a hatályos szabályozást, amikor előírja, hogy a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőnek nemcsak a nyilvántartásban szereplő adatok változását kell bejelentenie a hivatal számára, hanem azt is, ha a nyilvántartásba vétel feltételeként szereplő tények, körülmények megváltoztak, melynek következtében a nyilvántartásba vétel feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn. A Javaslat pontosítja ennek megfelelően a hivatal intézkedési körét is.

69. §

A Javaslat a Bvktv. 18. § módosításához hasonlóan meghatározza az Ákr. helyett az MNB tv. egyes rendelkezéseinek alkalmazását a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásával összefüggő hatósági feladatok körében.

70. §

A Javaslat a hivatal hatáskörébe tartozó eljárásokkal összefüggő tevékenység-ellenőrzési szabályok körében rögzíti az eljárási szabályokat, az MNB tv. meghatározott szakaszára történő hivatkozással.

71. §

Figyelemmel arra, hogy a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (3) bekezdése kifejezetten előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a vonatkozó területeken jogerősen elítélt bűnelkövetők vagy elkövető társaik az érintett kötelezett szolgáltatókban vezetői feladatokat lássanak el, vagy azok tényleges tulajdonosai legyenek, a fenti feltételek folyamatos vizsgálata indokolt. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások esetén a Bvktv. 32. §-a előírja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára, hogy évente nyilatkozzon arról, hogy az engedély kiadásának feltételei fennállnak-e. Ennek keretében a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy az éves felülvizsgálat keretében benyújtja vezető állású személyére, tagjára, tényleges tulajdonosára, munkavállalójára vonatkozóan a hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában a hivatal a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő adatigényléssel győződik meg arról, hogy az engedély kiadásának feltételei a továbbiakban is fennállnak-e.

72. §

A Bvktv. 18/A. §-a értelmében a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor a közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos elvégzi a büntetőjogi alkalmassági feltételek vizsgálatát.

A Javaslat értelmében a jövőre nézve a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén a 4. pénzmosási irányelv előírásainak való megfelelés érdekében szükséges biztosítani a Javaslatban előírt alkalmassági feltételek teljesülésének ellenőrzését. Ennek érdekében a Javaslat a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén is előírja, hogy a bejelentés feltételeinek fennállását igazolja a hivatal részére. Ez az igazolás nyilvánvalóan a Javaslat hatálybalépését követően bejelentett jogviszonyok esetén áll fenn, visszamenőlegesen nem alkalmazható. Ha ezen éves vizsgálat körében a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő nem csatolt hatósági erkölcsi bizonyítványt, abban az esetben az ellenőrzés a Javaslat szerint a bűnügyi nyilvántartó hatóságtól történő adatigényléssel valósul meg. Figyelemmel az átmeneti rendelkezésre is, a fenti ellenőrzési kötelezettség kizárólag a Javaslat hatálybalépését követően bejelentett jogviszonyok esetén áll fenn.

Ha a bűnügyi nyilvántartó hatóság adattovábbítása alapján a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás esetén merül fel kizáró ok, a hivatal a Bvktv. 12. § (1) bekezdés a) pontja alapján visszavonja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét. Ebben az esetben a Ptk. idevágó szabályai alkalmazandóak. Hangsúlyozni kell, hogy a törvény tételesen nem mondja ki, hogy a kizáró ok megállapításával a bizalmi vagyonkezelői megbízatás megszűnne azzal, hogy a bizalmi vagyonkezelő nyilvánvalóan - a közjogi előírások okán - nem tudja ellátni tevékenységét. A vagyonrendelőnek azonban lehetősége van arra, hogy visszahívja a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelőt, és ezzel egyidejűleg jelöljön ki egy másik bizalmi vagyonkezelőt.

Ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén merül fel büntetőjogi kizáró ok, úgy a hivatal törli a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó adatokat a nyilvántartásából. A hivatal ezen döntéséről értesíti a vagyonrendelőt, vagy ha nincs vagyonrendelő, a Ptk. 6:325. § (4) bekezdése szerinti személyt. Az értesítésre azért kerül sor, hogy a vagyonrendelő hívja vissza a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelőt, egy másik bizalmi vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett. A Javaslat a vagyonrendelőnek - a hivatal felhívásának kézhezvételétől számított - 90 napot biztosít arra, hogy a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelő helyett másik bizalmi vagyonkezelőt jelöljön ki, valamint ennek tényét a hivatalnak bejelentse. A Ptk. 6:325. § (1) bekezdése szerint ugyanis a vagyonrendelőnek joga van arra, hogy a bizalmi vagyonkezelőt visszahívja, és egyúttal gondoskodjon másik bizalmi vagyonkezelő kirendeléséről. Amennyiben ugyanis a bizalmi vagyonkezelő nem felel meg a Bvktv. 18/A. §-ában foglalt feltételeknek, úgy tisztségét nem tudja betölteni.

Ki kell emelni, hogy a hivatalnak nem kell a szerződés érvényességével kapcsolatosan semmilyen vizsgálatot elvégeznie, a Javaslat kizárólag azt írja elő a hivatal számára, hogy a bizalmi vagyonkezelő "közjogi alkalmatlansága" esetén erről a tényről értesítse a vagyonrendelőt vagy ennek hiányában a kedvezményezettet, akinek a szükséges intézkedéseket, a másik bizalmi vagyonkezelő kijelölését meg kell tennie.

Ha a hivatal határozatának kézhezvételtől számított 90 napon belül a vagyonrendelő nem hívja vissza kizárással érintett bizalmi vagyonkezelőt, valamint ezzel egyidejűleg nem jelöl ki újat, illetve a kedvezményezett sem kezdeményezi a bírósági eljárás megindítását, úgy a hivatal felhívását követően a Javaslatban rögzített időpontban a bizalmi vagyonkezelői minőség megszűnéséről a hivatal értesíti az állami adóhatóságot. Hangsúlyozni kell, hogy a bizalmi vagyonkezelési megbízatás a Bvktv. 36. § (5) bekezdése szerinti megszűnése sem jelenti még a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnését, ez a jogviszony ugyanis a Ptk. 6:326. § (1) bekezdés c) pontja értelmében csak akkor fog megszűnni a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában, ha a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője. Az érintetteknek tehát a bizalmi vagyonkezelői megbízatás megszűnését követően még marad három hónapjuk arra, hogy másik vagyonkezelő - adott esetben bíróság általi - kijelöléséről gondoskodhassanak.

A Javaslat a Ptk. 6:325. § (2) bekezdésének analógiájára lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróságtól kérje a bizalmi vagyonkezelővel szemben fennálló kizáró ok miatt annak visszahívását és másik bizalmi vagyonkezelő kijelölését. A Ptk. 6:325. § (2) bekezdésében foglalt szabályhoz képest a bíróságnak nem a súlyos szerződésszegés fennállását kell vizsgálnia, hanem azt, hogy a bizalmi vagyonkezelővel szemben fennáll-e a Bvktv. 18/A. § (1) bekezdése vagy nem természetes személy esetén a 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok, mely jelen esetben a bizalmi vagyonkezelő visszahívásának feltételét jelenti. A Javaslat szerint a perindítás tényét a kedvezményezettnek a hivatal felé igazolni kell. Ennek legfőbb indoka az, hogy a hivatalnak tudnia kell, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítására sor kerül-e, ellenkező esetben további intézkedések megtétele indokolt.

Ha a kedvezményezett kezdeményezése alapján a bíróság másik bizalmi vagyonkezelőt rendel ki, a Javaslat rendelkezik arról, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés adataiban bekövetkező változások szabályai szerint szükséges az új bizalmi vagyonkezelőt a nyilvántartásba bejelenteni.

73. §

A Javaslat a Bvktv. új 18. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, valamint 31. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseivel összhangban felhatalmazást ad a Magyar Nemzeti Bank elnöke részére, hogy rendeletben határozza meg a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő hatósági feladatok esetén a hatáskörgyakorlásra vonatkozó rendelkezéseket.

74. §

Átmeneti rendelkezések. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat a nyilvántartásban szereplő adatok körét kibővítette, a Javaslat rendelkezik arról, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokat a Javaslat hatálybalépését követő 90 napon belül kell benyújtania a hivatalhoz.

A Javaslat ezen felül egyértelműsíti azt, hogy a büntetőjogi alkalmassági feltételeket a Módtv2. hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési szerződések esetén kell alkalmazni, továbbá abban az esetben, ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő a Módtv2. hatályba lépését megelőzően kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben vállal a Módtv2. hatályba lépését követően bizalmi vagyonkezelési feladatot.

A Javaslat meghatározza, hogy a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén a Bvktv. 36. §-a szerinti éves bejelentési kötelezettség a Módtv2. hatálybalépését követően a hivatalnak bejelentett jogviszonyok esetén kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a Módtv2. hatálybalépését követően a már fennálló szerződésben a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő személye változik.

75. §

A Bvktv.-hez kapcsolódó jogharmonizációs záradék.

76. §

A Bvktv.-hez kapcsolódó szövegcserés módosítások.

77. §

Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásának átalakításával összefüggésben kerül módosításra az arra vonatkozó szabály, hogy a névjegyzékből való törlést követően mennyi ideig nem vehető fel újra az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe. A naptári év első három negyedévében esedékes statisztikai adatszolgáltatás két éven belül három alkalommal történő elmulasztása miatt bekövetkező törlés esete az egy éves eltiltást eredményező törlési okok közé került tekintettel arra, hogy a statisztikai adatszolgáltatás rendszere a módosítás következtében átalakult, amelynek eredményeként a statisztikai adatszolgáltatás elmulasztásának két esetkörét -az eltiltás szempontjából - azonos súlyú törlési okként értékeli a jogalkotó. A kamarai tagság egyéb okból történő megszűnése miatti névjegyzékből való törléssel kapcsolatban az eltiltási idő törlésre kerül, mivel az a gyakorlatban a kamarai tagság megszüntetésének MISZK-nél történő kérését, valamint a szakértő kötelező szakmai kamarai tagságának megszűnését jelenti. E törlési okokhoz eltiltási jogkövetkezményt nem indokolt kapcsolni.

78. §

A gyakorlati visszajelzésekre tekintettel kerül bevezetésre, hogy bizonyos névjegyzékből való törlési okok esetén, ha az igazságügyi szakértő törlését követően újból a névjegyzékbe vételét kéri, nem kell igazolnia a kötelező szakértőjelölti jelölti időt vagy szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszámot.

79-81. §

Az igazságügyi szakértők munkájának értékelésére szolgáló minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatával kapcsolatos módosítások. A módosítás következtében nem kerül sor minden igazságügyi szakértő meghatározott ciklusonként történő minősítésére, ugyanakkor a minőségbiztosítási eljárás lefolytatására továbbra is fennáll a lehetőség, ha azt az igazságügyi szakértő maga kéri a törvény rendelkezéseinek megfelelően, illetve ha az a névjegyzéket vezető hatóság, az Igazságügyi Minisztérium megítélése alapján (az igazságügyi szakértőre érkezett panasz miatt) indokolt. Így a minőségbiztosítási eljárás mind a szakmailag kifogástalanul eljáró igazságügyi szakértők versenyelőnyt biztosító minősítése megszerzésének, mind a nem megfelelően eljáró szakértőkkel szembeni fellépés lehetőségének eszköze.

82. §

A módosítással bevezetett elektronikus választási rendszerrel összefüggésben indokolt az igazságügyi szakértők számára előírni, hogy rendelkezzenek olyan hivatalos elérhetőséggel, amelyen a MISZK részükre küldött küldeményei tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdésében foglalt előírások érvényesülése biztosítható.

83-86. §

Az egyszintű kamarai rendszer bevezetése mellett a hatályos Szaktv. a választásra országosan egy helyen megtartható személyes részvételt igénylő választást írt elő. Az ezzel kapcsolatban a MISZK-et és a kamarai tagokat is terhelő költségek csökkentése és a részvételi arány emelése érdekében a módosítás elektronikus választási rendszert vezet be, ezen felül elvégzi a választási eljárás törvényi szabályainak indokolt korrekcióját is. A rendszer egyszerűsítése érdekében egyfordulós, relatív többségi választás kerül bevezetésre. A küldöttek létszámát indokolt volt a kamarai tagok létszámához arányosítani és a felére csökkenteni, valamint esetükben a szakmai tagozatok általi delegálás jogintézményét megszüntetni. A tagozatok részvételi jogát az új szabályozás a jelölés során garantálja. A módosítás fenntartja a hatályos törvény azon előírását, amely alapján a már újraválasztott kamarai elnökök nem jelölhetőek, illetve nem választhatóak meg a Kamara küldöttgyűlésébe és az elnökségbe sem. A korábbi kétszintű kamarai rendszerben működő területi kamarai vezetők szintén nem jelölhetőek küldöttnek. Szavazategyenlőség esetére egységesen sorsolás kerül bevezetésre, az érintett jelöltek előzetes értesítésével. A kisebbségvédelem jegyében a szakmai tagozatok által támogatott küldöttek közül tagozatonként a legtöbb szavazatot kapott jelölt mindenképp küldötté válik, amely a kis taglétszámú tagozatok tagjainak megfelelő küldöttgyűlési képviselete érdekében szükséges. A küldöttek megválasztásának az alapvető anyagi jogi szabályai továbbra is a törvényben kerülnek rögzítésre, de a részletszabályok tekintetében fennmarad az alapszabályi rendezésre vonatkozó felhatalmazás. Az egyfordulós választás lebonyolítása érdekében a törvény maximálja az elnöki és elnökhelyettesi jelöltek lehetséges számát.

87. §

A MISZK tisztségviselőinek megbízatása vagy kinevezése az új tisztségviselők megválasztásának vagy kinevezésének napján szűnik meg. A működőképesség fenntartása, illetve a leköszönő tisztségviselők hatásgyakorlásának korlátozása érdekében kerül előírásra, hogy az új tisztségviselők megbízatásának miniszteri jóváhagyásáig, illetve a megbízatás megszűnését eredményező egyéb ok bekövetkeztéig a korábbi tisztségviselők ügyvezetőként tovább működjenek a törvényben meghatározott keretek között.

88. §

A minőségbiztosítási rendszer változásával összefüggésben szükségessé váló módosítás. Amennyiben az igazságügyi szakértő értékelése során fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a szakmai értékelő tanács elnöke köteles a MISZK elnökségét erről értesíteni. A Szaktv. 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elnökség kezdeményezheti a fegyelmi eljárást.

Szükséges rögzíteni, hogy ebben az esetben - a folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljáráshoz hasonlóan - a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a minőségbiztosítási bizottság határozatának jogerőre emelkedéséig.

89. §

Átmeneti rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásának megváltozott módjára tekintettel az ahhoz kapcsolódó - a Szaktv. 13. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit érintő - módosításokat kizárólag a módosítás hatályba lépését követően fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben indult eljárásokban kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés teszi egyértelművé továbbá, hogy az új elektronikus választás szabályrendszerét a bevezetését követő választási eljárásokban kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés határozza meg, hogy az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába történő bejelentésére 2020. április 1-jéig köteles a 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő.

90-92. §

A gyakorlati visszajelzések alapján és a törvény belső koherenciája miatt szükségessé váló szövegcserés módosítások és hatályon kívül helyező rendelkezések.

93. §

Az Ütv. módosítása azért vált szükségessé, mert a Kit. 331. §-a 2019. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvényt. A Kit. értelmében az állami tisztviselők jogállása kormányzati szolgálati jogviszonyra változott, ezért az Ütv.-ben hatályon kívül kell helyezni az állami szolgálati jogviszonyt tartalmazó szövegrészeket.

94. §

Hatályba léptető rendelkezés.

95. §

Jogharmonizációs záradék.