34/2008. (IV. 3.) AB határozat

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzati Képviselő-testületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 8/2005. (VI. 30.) számú rendelete egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítványok tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Főváros Terézváros Önkormányzati Képviselő-testületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 8/2005. (VI. 30.) számú rendelete 4. § (1), (2) és (3) bekezdései, az 5. § (1), (3) bekezdése és a 7. § (5) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat a jelen határozat közzététele napjával megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. A Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal vezetője - törvényességi észrevételének részleges figyelembevételét követően - a Budapest Főváros Terézváros Önkormányzati Képviselő-testületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 48/2001. (XII. 14.) számú rendeletét módosító 26/2003. (XI. 24.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.) 4. § (2) bekezdésében és a 7. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A támadott 4. § (2) bekezdésében írt rendelkezés megtiltja pihenő és munkaszüneti napokon egész nap, illetőleg munkanapokon 20.00 és 7.00 között a gépi munkavégzéssel és tehergépjármű forgalommal együtt járó bontási és építési tevékenység végzését lakóépület 30 méteres körzetében. A korlátozás alól a polgármester kivételes esetben felmentést adhat, a Terézvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési hatóságának véleménye alapján.

1.1. Az indítvány szerint, bár a kifogásolt korlátozás nem terjed ki a Bajcsy-Zsilinszky út, Lehel út, Váci út Terézvárosi Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó szakaszaira, azonban mégis az önkormányzat teljes területére vonatkozik, mivel álláspontja szerint a VI. kerület lakóépületekkel sűrűn, zártsorúan beépített, ahol gyakorlatilag nincs olyan terület, ahol ne lenne 30 méteren belül lakóépület.

1.2. Kifogásolja továbbá az indítványozó, hogy a támadott rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó szabályt, hogy mikor, milyen esetekben adhat a polgármester felmentést a korlátozás alól, valamint nézete szerint az egyes körzetekben is csak abban az esetben lehet élni a zajkorlátozás lehetőségével, amennyiben a birtokvédelemmel kapcsolatos szabályozás nem elégséges. Az indítványozó utóbb kiegészített indítványában a támadott rendelkezést az okból is kifogásolja, hogy az sérti a zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: Zr.) 25. § (1) bekezdésében zaj- és rezgésvédelmi ügyekben, a fővárosi kerületi önkormányzati jegyző részére megállapított kizárólagos, elsőfokú hatósági jogkört.

1.3. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott 7. § (5) bekezdésének rendelkezése, miszerint a lakóépületek közös tulajdonú területén - nem építési engedély köteles tevékenység esetén is - zajforrás elhelyezését a társasház tulajdonközössége csak abban az esetben engedélyezhet, ha hiteles akusztikai mérés annak megfelelőségét igazolja, ez ellentétes a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvénnyel. [Az 1997. évi CLVII. törvényt 2004. január 1-jével hatályon kívül helyezte a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) ] Az önkormányzati rendelet e szakasza törvényes felhatalmazás nélkül ad lehetőséget beavatkozásra a társasház tulajdonosainak döntésébe, egyben ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésének rendelkezésével, mivel nincs szó törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyról, amelynek rendezésére az önkormányzat rendeletet alkothatna.

1.4. Az indítványozó a kiegészített indítványában az Örm. 4. § (1), (2) és (3) bekezdéseinek megsemmisítését is kérte, mivel az önkormányzati rendeletben megállapított határértékek szigorúbbak az irányadó 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben (a továbbiakban: R.) megállapítottaknál. Álláspontja szerint ezért az Örm. támadott rendelkezései sértik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48. § (1) bekezdését, amely szerint a fővárosi önkormányzat esetén a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó előírásokat a fővárosi közgyűlés határozhat meg önkormányzati rendeletben.

Mindezek alapján az indítványozó érvelése szerint a támadott rendelkezések, miután magasabb szintű jogszabályba ütköznek, sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését és az indítvány tartalmából következően a 2. § (1) bekezdésén nyugvó jogbiztonságot is.

2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően az Ör.-t a Budapest Főváros Terézvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a zajés rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 8/2005. (IV. 4.) számú rendeletének (a továbbiakban: Örm.) 13. § (1) bekezdése 2005. május 1. napjával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság hatályát vesztett jogszabály alkotmányellenességét - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz kivételével - nem vizsgálja [10/1992. (II. 25.) AB határozat 1992, 72, 76.]. Az Alkotmánybíróság azonban azt is megállapította, hogy az Örm. új szabályai is tartalmazzák a kifogásolt rendelkezési részeket. Ezért az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 882/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861, 862.)- az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos rendelkezések tekintetében folytatta le.

Az indítványozó által hivatkozott jogszabályok közül a Zr. 25. §-át a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló, 2008. január 1-jétől hatályos 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zrm.) 34. § (4) bekezdésének ae) pontja, - a Zr.-t módosító 47/2004. (III. 18.) Korm. rendelet 14. és 15. §-ának hatályon kívül helyezésével - hatályon kívül helyezte. A Zrm. 4. § (1) bekezdés a) pontjának az 1. számú melléklet 41. kódszáma szerinti "épületek építése" típusú zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört a főváros esetében továbbra is a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja.

3. Az Alkotmánybíróság - gyakorlatának megfelelően - szoros összefüggés okán az alkotmányossági vizsgálatot kiterjesztette azon Örm.-béli rendelkezésekre [az Örm. 5. § (1) bekezdés] amely a támadott rendelkezésekre hivatkozik. [3/1992. (I. 23.) AB határozat, ABH 1992, 329, 330.; 26/1995. (V 15.) AB határozat, ABH 1995, 123, 124.; 2/1998. (II. 4.) AB határozat, ABH 1998, 41, 46.; 16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 153.; 5/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 75, 77.]

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezése:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

3. A Kt. vizsgálatba bevont rendelkezései:

"46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében (...)

c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz:

"48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg."

4. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) vizsgálatba bevont rendelkezése:

"85. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörébe tartozik: (...) e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása:

5. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Érv.) indítvánnyal érintett rendelkezése:

"32. § (1) Az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeletetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki terv szükséges."

"54. § (3) Az építmény eredeti rendeltetésétől eltérő használatához az építésügyi hatóság engedélye szükséges."

6. A Ttv. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek"

"23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.

(2) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja."

"A társasházi lakóépület házirendje"

"26. § (1) A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is."

"A közgyűlés"

"28. § A közgyűlés határoz:

a) A közös tulajdonban álló épületrészek használatáról hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról."

7. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) érintett rendelkezése:

"A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás "

"37. § (1) Az építmény-építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó -rendeletetésének megváltoztatására irányuló kérelmet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok csatolása mellett lehet előterjeszteni az Érv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóságnál."

8. Az Örm. vizsgálatba bevont rendelkezései:

"4. § (1) Kommunális- és lakóépület zárt belső udvarában, légudvarában, légaknájában az üzemi létesítménytől származó zaj terhelési határértékei a következők, kivéve ha a terület építési szabályzata másképpen nem rendelkezik:

(2) A zaj terhelési határértékei lakás, diák-, szociális otthon, munkásszálló, szálloda, panzió lakószobájában, kivéve ha a terület építési szabályzata másképpen nem rendelkezik:

(3) Lakó- és középület helyiségeiben a rövid ideig ható zajesemények (zajimpulzus) legnagyobb megítélési szintje, kivéve, ha a terület építési szabályzata másképpen nem rendelkezik:

"5. § (1) Lakó- és középületek helyiségeiben a rövid ideig ható zajesemények megítélési legnagyobb A-hang-nyomásszintje a 4. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerinti határértékeket 10 dB-nél nagyobb mértékben nem haladhatják meg."

"5. § (3) Tilos szombaton, vasárnap, és egyéb munkaszüneti napokon egész nap, illetőleg munkanapokon 20.00 és 7.00 óra között a gépi munkavégzéssel és tehergépjármű forgalommal együtt járó bontási és építési tevékenység végzése lakóépület 30 m-es körzetében. A korlátozás alól a polgármester a - Terézvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Építési Hatóságának szakmai véleménye alapján - felmentést adhat."

"7. § (5) A lakóépületek közös tulajdonú területén - nem építési engedély köteles tevékenység esetén is - zajforrás elhelyezését a társasház tulajdonközössége csak abban az esetben engedélyezheti, ha hiteles akusztikai mérés annak megfelelőségét igazolja."

III.

Az indítvány megalapozott.

1. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogkörének alkotmányos kereteit az Alkotmány jelöli ki. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Az Alkotmánynak az indítványozó által is hivatkozott 44/A. § (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. [A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati rendelethez képest valamennyi országos érvényű jogszabály magasabb szintűnek tekintendő.]

Önkormányzati ügyekben a képviselő-testületet széles körű jogalkotási autonómia illeti meg, azonban a rendeletalkotás terén ez az önállóság nem korlátlan. Az Alkotmány 43. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg, ebből következően a képviselő testület is csak e törvények keretei között gyakorolhatja a jogalkotói hatáskörét.

Az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseinek megfelelő szabályozást tartalmaz az Ötv. 16. § (1) bekezdése, melynek értelmében a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet.

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése - a helyi közszolgáltatások körében - többek között, az önkormányzatok által ellátandó közfeladatként jelöli ki az épített és természeti környezet védelmét. A Kt. 46. § (1) bekezdésének c) pontja - a Kt. IV. fejezetében, a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladati között - külön is kiemeli - hogy a települési önkormányzatok a környezet védelme érdekében a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsátanak ki, illetve határozatot hoznak.

A Htv. 85. § (1) bekezdésének e) pontja - mintegy megerősítve az Ötv. és a Kt. hivatkozott rendelkezéseit - egyértelműen és konkrétan rögzíti, hogy a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása a települési önkormányzatok képviselő-testületének a feladat- és hatáskörébe tartozik.

2. Az Alkotmánybíróság először az Örm. 4. § (1), (2) és (3) bekezdéseinek alkotmányosságát vizsgálta az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szempontjából. A támadott rendelkezések Budapest VI. kerület Terézváros közigazgatási területére vonatkozóan állapítanak meg zajvédelmi követelményeket, az üzemi létesítménytől származó zajok terhelési határértékeinek meghatározásával. A határértékek az R. 1. és 4. számú mellékleteiben meghatározott határértékeknél szigorúbbak, egyben az R.-ben megjelölt nappali és éjszakai idősávokat is megváltoztatva három időzónát állapítanak meg. Az indítványozó álláspontja szerint az R.-nél szigorúbb határértékek megállapítása sérti a Kt. 48. § (1) bekezdését, mivel "a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg."

Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában is megállapította, hogy a települési önkormányzat a közérdek védelmében jogosult rendeletet alkotni, ám nem terjeszkedhet túl az Alkotmányban és a törvényekben meghatározott jogalkotói hatáskörén. [23/2000. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2000, 134, 136-137.] Ennek megfelelően a települési önkormányzatot az önálló zaj- és rezgésvédelmi kérdésekben történő rendeletalkotás során többirányú kötelezettség is terheli. Tartalmi jellegű az az alkotmányi korlátozás, miszerint az önkormányzat az előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozhat, illetékességi területének a helyi specialitások figyelembevételével kijelölt egy részén. [63/1991. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1991, 471, 472.; 219/H/1991. AB határozat, ABH 1992, 716-718.; 958/H/1993. AB határozat, ABH 1994, 781-784.]

Önálló, új határértékeket nem állapíthat meg, mivel erre a Kt. felhatalmazása alapján csak miniszter rendeletben, vagy környezetvédelmi hatóság jogosult. Az önkormányzati jogalkotói hatáskör további korlátja - az indítványozó által is hivatkozott módon - a fővárosi kerületi önkormányzatokat érinti, mivel illetékességi területükre vonatkozóan csak a fővárosi közgyűlés határozhat meg az előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó rendeletet.

A vizsgált esetben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Terézvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete túlterjeszkedett a törvényekben megállapított jogalkotói hatáskörén már azzal, hogy határértékeket állapított meg. Ezzel figyelmen kívül hagyta a Kt. 89. § (3) bekezdését, miszerint "a határértéket a miniszter - az érdekelt miniszterekkel együttesen kiadott - rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság állapít meg." Az általános határértékeket e törvényi felhatalmazás alapján az R. határozza meg.

A kifejtettek alapján az Örm. 4. § (1), (2) és (3) bekezdései, mivel ellentétesek magasabb szintű jogszabállyal, így a Kt. 89. § (3) bekezdésében írtakkal, sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

3. Mivel az alkotmányellenesség a fentiek alapján megállapításra került, így szükségtelenné vált az indítványban felvetett és e szakaszt érintő további alkotmányossági probléma vizsgálata.

4. A szoros tárgyi összefüggésre tekintettel, az Örm. 5. § (1) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata is indokolt, melynek rendelkezése szerint a lakó- és középületek helyiségeiben a rövid ideig ható zaj események megítélési legnagyobb A-hangnyomásszintje a 4. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerinti határértékeket 10 dB-nél nagyobb mértékben nem haladhatják meg. A rendelkezés a Kt. 89. § (3) bekezdésének sérelme folytán megsemmisített Örm. 4. § (1), (2) és (3) bekezdéseire hivatkozással állapít meg egy újabb, az önkormányzat közigazgatási területére vonatkozó zajhatárértéket.

Figyelemmel a 2. pontban részletesen kifejtett zajhatárérték megállapítására vonatkozó alkotmánysértés tényére, az ahhoz kapcsolódó 5. § (1) bekezdésének rendelkezése is sérti a magasabb szintű jogszabályt, így a Kt. 89. § (3) bekezdését és ebből következően az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is, ezért az Alkotmánybíróság azt megsemmisítette.

5. A továbbiakban az Alkotmánybíróság az Örm. 5. § (3) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálta. Az indítványozó eredeti indítványa szerint a kerület teljes közigazgatási területére feltétel nélkül elrendelt tiltás sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését és a jogbiztonságot. Az utóbb kiegészített indítvány a polgármesternek adott méltányossági jogkört abból az okból is kifogásolja, hogy az sérti az - Örm. megalkotásakor hatályos - Zr. 25. § (1) bekezdését, amely a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének biztosít kizárólagos elsőfokú hatósági jogkört a zaj- és rezgésvédelmi ügyekben.

5.1. Az Alkotmánybíróság előzetesen abban a kérdésben foglalt állást, hogy a kerületi önkormányzat képviselő-testülete a támadott rendelkezés megalkotásával összefüggésben túlterjeszkedett-e jogalkotói hatáskörén.

A települési önkormányzat - illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés - jogosult a már hivatkozott Htv. 85. § (1) bekezdésében és a Kt. 48. § (1) bekezdésében írt felhatalmazás alapján megalkotni a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat, melyek illetékességi területére vonatkozóan a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások lehetnek. A Budapest Főváros Terézvárosi Önkormányzat képviselő-testülete - meghatározott közigazgatási területrész kivételével - megtiltotta szombaton, vasárnap, és egyéb munkaszüneti napokon egész nap, illetőleg munkanapokon 20.00 és 7.00 óra között a gépi munkavégzéssel és tehergépjármű-forgalommal együtt járó bontási és építési tevékenység végzését lakóépület 30 m-es körzetében. A korlátozás alól a polgármester - a Terézvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési Hatóságának szakmai véleménye alapján -felmentést adhat.

A zaj- és rezgésvédelem tárgykörében - az indítványozó által megjelölt Zr. mellett, a 2008. január 1-jén hatályba lépett - Zrm. tartalmazza az önkormányzati rendeleti szintnél magasabb jogforrási szintű szabályozást, amelyben az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében kerültek megállapításra az azokat veszélyeztető zajok és káros rezgések elleni védelem alapvető szabályai. Az Örm. támadott rendelkezésében a fővárosi kerületi képviselő-testület úgy állapított meg az alapvető szabályoknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat, hogy figyelmen kívül hagyta a Kt. kizárólagos hatáskört megállapító rendelkezését, amely a fővárosi közgyűlést jelöli ki önkormányzati rendeletalkotásra, így a főváros területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások meghatározására. E tényre figyelemmel megállapítható, hogy Budapest Főváros Terézvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete túlterjeszkedett jogalkotói jogosultságán.

A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Örm. 5. § (3) bekezdése ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, így a Kt. 48. § (1) bekezdésébe foglalt törvényi rendelkezéssel, és sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezést, ezért azt megsemmisítette.

6. Mivel az alkotmányellenesség a fentiek alapján megállapításra került, így szükségtelenné vált az indítványban felvetett, és e szakaszt érintő további, a jogbiztonság kérdésére vonatkozó alkotmányossági probléma érdemi vizsgálata. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint ugyanis, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak egy részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközőnek minősíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét - a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben - érdemben nem vizsgálja. [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361., 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425., 429.]

7. Az Alkotmánybíróság az indítvány azon megjegyzésével összefüggésben, miszerint a birtokvédelem szabályai indokolatlanná tehetik a helyi zaj- és rezgésvédelem szabályainak megállapítását, a következőkre mutat rá. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben írt birtokvédelmi szabályok a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatása vagy megzavarása esetére biztosítanak a birtokos részére az állam által nyújtott birtokvédelmi eszközt. Ez vonatkozik a zajhatás elleni birtokvédelemre is, amely a zavarás szükségtelen mértékének megszüntetésére irányul. A birtokvédelem eszközének igénybevétele a birtoklásában megzavart birtokos egyéni döntése. A birtokvédelemre vonatkozó szabályok - az indítványozó álláspontjával szemben - önmagukban nem befolyásolják, nem befolyásolhatják az önkormányzatok részére biztosított, a helyi közszolgáltatások körében az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján közfeladatként kijelölt, az épített és természeti környezet védelmét szolgáló rendeletalkotási jogot. Így a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. Ez utóbbi csoportba tartozó rendeletek részben kötelező feladatként részben pedig - a felhatalmazás lehetőségével élve - önként alkotott rendeletek. Ebbe a körbe tartozik az indítványozó által kifogásolt Örm. is. A képviselő-testületnek a felhatalmazást mérlegelő döntése nem vet fel alkotmányossági aggályokat.

8. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az Örm. 7. § (5) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálta az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szempontjából.

A képviselő-testület az Örm.-ben önálló fejezetként szabályozza az "Építéshatósági eljáráshoz kapcsolódó szabályokat." Ebben a körben meghatározza a rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem tartalmi elemeit, amelyek igazolják, hogy a megváltozott használati mód nem okoz zavaró hatást. Az Érv. 54. § (3) bekezdésének rendelkezése értelmében az építmény eredeti rendeltetésétől eltérő használatához az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A KTM rendelet 37. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján - az építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó - rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelmet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok csatolása mellett lehet előterjeszteni azzal, hogy d) pont szerint a társasházi közös tulajdon esetében a rendeltetés megváltoztatási jogosultság, az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolandó.

Ez a Ttv. 13. §-a, amely a szervezeti-működési szabályzat kötelező tartalmi elemeként határozza meg a közös tulajdon fenntartására, a közgyűlés illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat. Hasonlóképpen a Ttv. 23. §-a, amely a közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek körében minden tulajdonostárs javára biztosítja, hogy a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára jogosult legyen azzal, hogy ez nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Egyben a törvény a közgyűlést jogosítja fel, hogy a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározza. A külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni. E szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel. A közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is a közösség határozza meg a házirendben. Vagyis, e tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi döntés kizárólag a tulajdonosi közösséget illeti meg.

Következésképpen az Örm. támadott rendelkezésében a társasház tulajdonközössége terhére megállapított akusztikai mérési kötelezettség és ennek a nem építési engedély köteles rendeltetés megváltoztatás esetére is vonatkozó előírása ellentétes a magasabb szintű, általános szabályozást tartalmazó Ttv.-vel és az Érv.-vel.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Örm. 7. § (5) bekezdése törvényi felhatalmazás nélkül társasházi tulajdonközösség terhére írt elő kötelezettséget a rendeltetési mód megváltoztatása esetén, ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal [Ötv. 16. § (1) bekezdés és a Ttv. 23. § (1) és (2) bekezdés, valamint az Érv. 54. § (3) bekezdésére figyelemmel a KTM rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja] és sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 901/H/2003.