1/2006. (MK 94.) ME utasítás

a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 30. § (4) bekezdésében foglalt jogkörömben a következő utasítást adom ki:

1. A Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a jelen utasítás mellékleteként kiadom.

2. A Szabályzat szerinti főosztályi szintű szervezeti egységeknek a részletes feladataikat meghatározó ügyrendjeiket 2006. augusztus 15. napjáig kell - a Kormányirodát vezető szakállamtitkár véleményével ellátva - az irányításukat ellátó állami vezetőnek jóváhagyásra előterjeszteniük. Az ügyrendeket legkésőbb 2006. szeptember 1. napjától kell alkalmazni, addig a szervezeti egységek - ha a Szabályzatból más nem következik - a Szabályzat szerinti irányítási rendben a 2006. július 31-én érvényes feladataikat látják el.

3.[1]

4. Ez az utasítás 2006. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 17/2002. MeHVM, az 1/2004. MeHVM, az 5/2004. MeHVM, a 7/2004. MeHVM, a 3/2005. MeHVM, az 5/2005. MeHVM, a 9/2005. MeHVM és a 3/2006. MeHVM utasítás.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 1/2006. (MK 94.) ME utasításhoz

A MINISZTERELNÖKI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Miniszterelnöki Hivatalra, valamint szervezeti egységeire (a továbbiakban együtt: Hivatal).

(2)[2] A Hivatal szervezeti felépítését, továbbá főosztályai és főosztályi szintű szervezeti egységei megnevezését az 1. számú melléklet, az osztályokat a főosztályok (főosztályi szintű szervezeti egységek) ügyrendjei határozzák meg.

(3) A Miniszterelnöki Hivatal Alapító Okiratának a Miniszterelnöki Hivatalról és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendeletben, illetőleg e Szabályzatban nem szereplő adatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4)[3] Kormányhatározatban meghatározott közalapítványok tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) hatáskörében eljáró, a miniszteri feladatok gyakorlására feljogosított állami vezetőket a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(6) Az ellenőrzési nyomvonalat az 5. számú melléklet határozza meg.

2. §[4]

A Hivatal feladatait és az ellátásához szükséges hatásköröket a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet, a kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20. ) Korm. határozat, a kormánybiztosok feladatkörét, valamint szervezetirányító jogkörét megállapító miniszterelnöki rendeletek és kormányhatározatok, továbbá más jogszabályok, kormány- és miniszterelnöki határozatok állapítják meg.

MÁSODIK RÉSZ

A HIVATAL ÁLLAMI VEZETŐI

A miniszterelnök

3. §

(1) A miniszterelnök feladatait és hatáskörét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint más jogszabályok és kormányhatározatok határozzák meg.

(2) A miniszterelnök irányítja a Miniszterelnöki Hivatalt.

(3)[5]

A miniszter

4. §

(1) A Hivatalt a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerint, államtitkárok és szakállamtitkárok közreműködésével a miniszter vezeti. A miniszter a jogszabályoknak és kormányhatározatoknak megfelelően részt vesz a kormányzati munkában, irányítja a közvetlenül alárendelt központi hivatalokat és szervezeti egységeket, felügyeletet gyakorol a szabályzatban meghatározott kormányhivatalok felett, ellátja a jogszabályokban, kormányhatározatokban megállapított feladatokat.

(2)[6] A miniszter

a) közreműködik a kormány társadalmi-gazdasági stratégiájának kialakításában; a kormány és a miniszterelnök döntéseinek, valamint a kormányprogram célkitűzéseinek megfelelően gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjának biztosításáról, a döntés-előkészítésben a stratégiai összehangolásról;

b) összehangolja a kormány tagjainak tevékenységét ennek keretében

ba) miniszteri szintű egyeztetést kezdeményez és végez;

bb) az illetékes miniszternél kormány-előterjesztés (jelentés) benyújtását vagy egyéb intézkedést kezdeményez;

c) összehangolja a társadalmi párbeszéd szervezésével kapcsolatos kormányzati tevékenységet;

d) a kormány külön döntése alapján összehangolja a kormány tagjainak tevékenységét a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, tárcaközi együttműködést igénylő kormányzati programok és fejlesztési célkitűzések előkészítése, valamint megvalósítása során;

e) a miniszterelnök által meghatározott módon szervezi a stratégia-alkotás és a cselekvés koncepcionális összehangolását, továbbá közreműködik az összkormányzati szintű feladatok végrehajtásában a kül-, biztonság- és nemzetpolitika területén;

f) gondoskodik a kormány parlamenti kapcsolatrendszerének összehangolásáról, kapcsolatot tart az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjaival, képviseli a kormányt az Országgyűlés Házbizottságában;

g) figyelemmel kíséri a kormányszóvivői feladatok, valamint a kormány, a miniszterelnök és a Hivatal munkájával összefüggő kutatási, tájékoztatási és kommunikációs tevékenység ellátását, beleértve a kormányzati szervek kommunikációjának összehangolását;

h) a kormány ügyrendjében és az e szabályzatban meghatározottak szerint gondoskodik a kormány testületi működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

i) irányítja a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormányzati tevékenységet (nemzetpolitika);

j) irányítja a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenységet (kisebbségpolitika);

k) közigazgatás-fejlesztési, minőségpolitikai és személyzetpolitikai feladatkörében ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

l) irányítja a közigazgatási informatikával kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását;

m) gondoskodik a koalíciós együttműködés Hivatalra háruló feladatainak ellátásáról;

n) előkészíti - a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezet kivételével - a szövetkezetek működésével összefüggő jogszabályokat;

o) felhatalmazás alapján kiadja az audiovizuális médiával, valamint a digitális műsorterjesztésre való átállással kapcsolatos miniszteri rendeleteket, az ilyen tárgyú tör-vényjavaslatok tárgyalása során képviseli a kormányt az Országgyűlésben.[7]

p) kialakítja és irányítja a központi ellátó szervezeteket;

q) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, kormányhatározat a feladat- és hatáskörébe, illetőleg a miniszterelnök a feladatkörébe utal;

r) külön jogszabályban foglaltak szerint irányítja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot (a kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkár útján), a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központot (a kormányzati személyügyért felelős államtitkár útján), a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalát (a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos útján), valamint az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézetet, gyakorolja az alapítót megillető jogokat.

(3)[8] A miniszter irányítja a következő főosztályi szintű szervezeti egységeket:

- Miniszteri Kabinet,

- Ellenőrzési Főosztály.

(4)[9]

A tárca nélküli miniszterek[10]

4/A. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, valamint a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban együtt: tárca nélküli miniszterek) feladat- és hatáskörüket a külön jogszabályokban meghatározottak szerint látják el, munkájukat titkárság segíti.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter - a Hivatal e feladatra kijelölt államtitkárának közreműködésével - irányítja:

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat,

b) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot,

c) a Hivatal szervezeti keretei között működő Nemzeti Biztonsági Felügyeletet,

d) a Nemzetbiztonsági Irodát.

(3) A kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter irányítja:

a) a jogi és koordinációs szakállamtitkárt,

b) a Közpolitikai Titkárságot.

Az államtitkárok

5. §

(1)[11] A Hivatalban

a) a miniszterelnök - a miniszter közreműködésével történő - irányításával a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető;

b) a miniszter irányításával

- a kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó,

- a koalíciós koordinációért felelős,

- a kormányzati személyügyért felelős,

- a kormányzati fejlesztéspolitika irányításában közreműködő;

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter irányításával a tárca nélküli miniszter tevékenységében közreműködő államtitkárok működnek.

(2) Az államtitkárok közreműködnek az összkormányzati érdekek érvényesítésében, ellátják a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben, valamint ennek keretei között az e szabályzatban meghatározott feladatokat.

(3) Az államtitkárok a kormány ügyrendjében foglaltak szerint részt vesznek a kormány ülésein, illetőleg az államtitkári értekezleten.

(4) Az államtitkárok tevékenységének ellátását a közvetlen irányításuk alatt álló titkárság segíti, amelyek ügyviteli és szervezési feladatokon kívül az e Szabályzat, valamint az államtitkár által meghatározott szakmai feladatokat is elláthatnak.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár (kabinetfőnök)[12]

6. §[13]

(1) Az államtitkár (kabinetfőnök)

a) ellátja a miniszterelnök és a miniszter által meghatározott feladatokat, e feladatkörében önállóan, illetőleg a kormányzati kommunikációért felelős szakállamtitkár (kabinetfőnök-helyettes) közreműködésével jár el;

b)[14]

c) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek előkészítésében;

d) elősegíti a miniszterelnök és a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel;

e) gondoskodik a Kormány kommunikációs stratégiájának kidolgozásáról.

f) gondoskodik a miniszterelnökhöz érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kivizsgálásáról, lakossági kapcsolatot tart.[15]

(2) Az államtitkár (kabinetfőnök) irányítja a Miniszterelnöki Titkárságot, valamint annak vezetője útján az Ügyfélkapcsolatok Főosztályát és a volt miniszterelnökök titkárságait. Az államtitkár irányítja a kormányzati kommu-nikációért felelős szakállamtitkárt (kabinetfőnök-helyettest):

A kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkár

7. §

(1) Az államtitkár a kormány ügyrendjében és a miniszteri feladat- és hatáskörökről szóló kormányrendeletekben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően[16]

a) kezdeményezéseket, javaslatokat tesz a kormányprogram megvalósítása, aszükséges kormányzati döntések előkészítése és meghozatala érdekében és megszervezi az ezekre vonatkozó kormányzati tevékenységet;

b) eseti döntés alapján egyeztető, koordináló tevékenységet lát el a kormányzati szervek között a több szervet érintő feladatok tekintetében;

c) figyelemmel kíséri a kormányzati szervek tevékenységét, ellenőrzi a koncepcionális döntések kidolgozását és megvalósítását, politikai és szakmai tartalmát, elsősorban abból a szempontból, hogy azok a kormány feladat-meghatározásának megfelelnek-e és alkalmasak-e a kívánt társadalmi-gazdasági hatások elérésére;

d) gondoskodik a miniszterelnök szakmai programjaihoz szükséges háttéranyagok elkészítéséről;

e) gazdaság- és társadalompolitikai elemzések készítéséről gondoskodik a miniszterelnök és a miniszter számára;

f) gondoskodik a miniszterelnökhöz érkezett gazdaság- és társadalompolitikai tárgyú megkeresésekre adandó válaszok előkészítéséről;

g) gondoskodik az államigazgatási egyeztetésre érkezett előterjesztés- és jogszabálytervezetek véleményezéséről a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár útján;[17]

h) gondoskodik a miniszterelnök és a miniszter felkészítéséről a kormány, akabinetek, az államtitkári értekezlet, valamint más döntés-előkészítő, véleményező testületek üléseire;

i)[18]

j)[19]

k) a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár útján - a kormány ügyrendjében foglalt eljárási rendben - aláírásra előkészíti és felterjeszti a kormánydöntéseket és a miniszteri rendeleteket;[20]

l) jogszabály, kormányhatározat, a miniszterelnök vagy a miniszter eltérő rendelkezésének hiányában helyettesíti a minisztert a kormány, illetőleg a kormány kabinetjeinek ülésén, valamint - a parlamenti munka kivételével -e Szabályzat szerinti további feladatai tekintetében;[21]

m) ellátja a Kormánykabinet titkári teendőit;

n) szervezi a hivatali feladatokkal összefüggő gazdaság- és társadalompolitikai kutatásokat;

o) ellátja a miniszterelnök és a miniszter által meghatározott feladatokat.[22]

p) felügyeli az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Hivatalon belüli szakmai tervezési (monitoring) feladatainak ellátására létrehozott, a Szakmapolitikai Főosztály vezetője által vezetett munkacsoport tevékenységét. A munkacsoport tevékenységéről a Hivatal érintett állami vezetői (szervezeti egységeinek vezetői) részére folyamatos tájékoztatást ad;[23]

r) felügyeli az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságba delegált hivatali képviselő (EKTB tag) tevékenységét;[24]

s) kapcsolatot tart a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. -vel és irányítja a Hivatalnak az állami vagyonról szóló törvényből adódó feladatainak ellátását.[25]

(2)[26] Az államtitkár irányítja a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkárt, a kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárt, valamint a Költségvetési Főcsoportot alkotó Költségvetési Főosztályt, Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, továbbá a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot.

(3)[27]

(4)[28]

A kormányzati személyügyért felelős államtitkár

8. §[29]

(1) Az államtitkár a kormányzati személyügyi feladatok körében

a) részt vesz a Kormány munkatervének kialakításában, a kormányzati döntések előkészítésében;

b) figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó kormányzati programok végrehajtását;

c) közreműködik az EU tagállami működés szervezetfejlesztési, közszolgálati, humánerőforrás-gazdálkodási és továbbképzési, vezetőképzési feladatainak kialakítására és végrehajtására irányuló miniszteri koordinációs feladatok ellátásában;

d) ellátja a miniszter jogszabályban meghatározott közigazgatási személyzetpolitikai, továbbá az egységes közszolgálat szabályozási elveinek kidolgozásával, eszközrendszerének kialakításával kapcsolatos feladataival összefüggő hivatali tevékenység irányítását, összehangolását, előmozdítja ezek érvényesülését;

e) közreműködik a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: Központ) miniszteri irányításával, szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában;

f) kidolgozza a közigazgatásra vonatkozó, az egységes integrált stratégiai emberi erőforrás gazdálkodási rendszert támogató módszertanokat, különösen a munkakör-elemzés és értékelés, a teljesítményértékelés, kiválasztás, karriertervezés, a jövedelem- és juttatási rendszerek fejlesztése területén, koordinálja és ellenőrzi a megvalósítás folyamatát;

g) kidolgozza a Kormány közigazgatási tárgyú személyügyi döntéseit, és közreműködik ezek végrehajtásának összehangolásában;

h) kialakítja és működteti a közigazgatási továbbképzés és vezetőképzés rendszerét, kidolgozza a Kormány középtávú stratégiai továbbképzési céljait, egyéni, illetve csoportos fejlesztési programok megvalósításának kezdeményezésével elősegíti a változások beépülését a szervezeti és munkakultúrába;

i) ellátja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium elnöki feladatait, az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság, illetve a közigazgatási vizsgarendszer felügyeletét, szervezi, összehangolja a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat;

j) gondoskodik a köztisztviselők képzését, továbbképzését és átképzését érintő nemzetközi támogatási programok alapcélkitűzéseinek, irányainak, a végrehajtás ütemeinek meghatározásával kapcsolatos feladatok összehangolásáról;

k)[30]

l)[31]

m)[32]

n) ellátja a miniszterelnök által meghatározott személyügyi feladatokat.

(2)[33] Az államtitkár egyéb feladatai körében:

a)[34]

b) koordinálja a gyermekek társadalmi esélyegyenlőségével kapcsolatos, külön meghatározott feladatok ellátását

c) szervezi a Magyarország Holnap Nemzeti Reformkerekasztalok titkársági feladatainak ellátását;

d)[35]

e) irányítja a Hivatal könyvtári és dokumentációs tevékenységét;

f) jogszabály, kormányhatározat, a miniszterelnök vagy a miniszter eltérő rendelkezésének hiányában helyettesíti a minisztert az Országgyűlésben és az Országgyűlés Házbizottságában;

g) gondoskodik a Hivatallal állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyek foglalkoztatásával kapcsolatos személyügyi elvek kialakításáról és érvényesítéséről;

h) ellátja a teljesítményértékelési rendszer működésének szakmai irányítását, szakmai felügyeletet gyakorol az állami vezetők teljesítményértékeléséhez kötődő értékelés, jutalmazás és képzés tekintetében.

(3)[36] Az államtitkár irányítja a kormányzati személyügyi és közigazgatási minőségfejlesztési szakállamtitkárt.

(4)[37] Az államtitkár irányítja a titkársága keretében működő Gyermekesély Titkárságot, Magyarország Holnap Nemzeti Reform-kerekasztalok Titkárságát, valamint a Könyvtár és Dokumentációt.

A koalíciós koordinációért felelős államtitkár

9. §

(1) Az államtitkár közreműködik az összkormányzati érdekek érvényesítésében, ennek során

a) a kormányzati döntés-előkészítés és döntéshozatal valamennyi érdemi szintjén - ideértve a szakmapolitikai és a közigazgatási egyeztetést, az államtitkári értekezletet, a kormányülést, az állami kitüntetésekkel kapcsolatos eljárást is- képviseli a koalíciós partner álláspontját;

b) az államreform kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős testület tagjaként részt vesz a testület munkájában;

c) közreműködik az állami ünnepségek koncepciójának, tartalmának és programjának kidolgozásában, ellátja a megvalósítás folyamatos felügyeletét;

d) külön jogszabályok, kormányhatározatok alapján részt vesz a kormányzati döntés-előkészítő, illetve döntéshozó testületek munkájában.

(2) Az államtitkár koordinálja a koalíciós megállapodás alapján a koalíciós egyeztetéseket, ennek során részt vesz

a) a kormány döntéseinek előkészítésében;

b) az általános kormányzati stratégia egyeztetésében;

c) az előzetes és utólagos hatáselemzésben;

d) a kormányzati kommunikáció alakításában, összehangolásában.

(3) Az államtitkár

a) véleményével segíti a miniszterelnök tevékenységét;

b) véleményezi a minisztériumok és más előterjesztők kormány-előterjesztéseit;

c) javaslatot tesz a kormány munkatervére, véleményezi annak végrehajtását;

d) kapcsolatot tart a minisztériumokkal, kormányhivatalokkal és központi hivatalokkal, rendszeresen tájékozódik a kormányprogram megvalósításával kapcsolatban feladataik végrehajtásáról;

e) javaslatot tesz a miniszternek az általa képviselt koalíciós partner szempontjából a kormány társadalmi-gazdasági stratégiájára;

f) vizsgálja a kormányzati tevékenység társadalmi-gazdasági folyamatokra gyakorolt hatását;

g) véleményezi a költségvetés koncepcióját, a nemzetgazdaság egészét érintő döntési javaslatokat.

(4) Az államtitkár közreműködik a kormányzat kommunikációs stratégiájának és arculatának alakításában, ennek keretében

a) együttműködik a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkárral a kormány kommunikációjának alakításában;[38]

b) közreműködik a Hivatal tájékoztatási tevékenységében, valamint segíti az internetes honlap munkáját;

c) közreműködik a civil kapcsolatok alakításában, valamint a kormányszintű rendezvények, programok, ünnepségek előkészítésében;

d) feladatkörében kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, más nem állami szervekkel;

e) részt vesz a kormányszintű programok, rendezvények előkészítésében;

f) közreműködik az állami ünnepségek tartalmi koncepciójának és programjának kidolgozásában, a megvalósítás felügyeletében.

(5) Az államtitkár irányítja a főosztályi szintű Koalíciós Koordinációs Irodát.

A kormányzati fejlesztéspolitika irányításában közreműködő államtitkárok[39]

9/A. §

(1) A külön kormányhatározattal létrehozott és szabályozott Fejlesztéspolitikai Irányító Testület alelnöke, valamint tagjai közül az operatív programok monitoring bizottságainak elnökei a Hivatal államtitkáraként működnek.

(2) Az államtitkárok a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület feladatait és hatáskörét meghatározó kormányhatározat szerinti feladatokat látják el.

(3) Az államtitkárokra a Szabályzat 5. §-ának (2)-(3) bekezdéseit, a 22. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, valamint a 24. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter tevékenységében közreműködő államtitkár[40]

9/B. §

(1) A Hivatalban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter tevékenységében közreműködő államtitkár működik.

(2) Az államtitkár az (1) bekezdésben megjelölt tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásában működik közre.

(3) Az államtitkárra a Szabályzat 5. § (2)-(3) bekezdéseit, 22. §-ának (l)-(2) bekezdéseit, valamint 24. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

A szakállamtitkárok

10. §

(1)[41] A Hivatalban

a) államtitkárok irányításával[42]

- a kormányzati kommunikációért felelős,

- a Kormánytitkárságot vezető,

- kormányzati személyügyi és közigazgatási minőségfejlesztési,

- a kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős

b) a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter irányításával

- jogi és koordinációs szakállamtitkárok működnek.

(2)[43] A szakállamtitkárok a kormány általános politikájának keretei között a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítják a miniszter (tárca nélküli miniszter), illetve az államtitkárok feladatkörének e szabályzatban meghatározott része tekintetében a szakmai munkát és döntenek a hatáskörükbe tartozó ügyekben.

(3) A szakállamtitkárok tevékenységének ellátását a közvetlen irányításuk alatt álló titkárság segíti, amelyek ügyviteli és szervezési feladataikon kívül az e Szabályzat, valamint a szakállamtitkár által meghatározott szakmai feladatokat is elláthatnak.

A kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár[44]

11. §

(1)[45] A szakállamtitkár a stratégiai irányításért felelős államtitkár irányításával koordinálja és - az illetékes szervezeti egységek közreműködésével - szervezi a kormány nemzetpolitikai, valamint kisebbségpolitikai tevékenységét.

(2) A szakállamtitkár irányítja a Hivatal külkapcsolatait, gondoskodik a Hivatal vezetői és szervezeti egységei nemzetközi kapcsolataiból fakadó feladatok - illetékes szervezeti egységek közreműködésével történő - ellátásáról.

(3)[46] A szakállamtitkár gondoskodik a miniszterelnök, a miniszter és a Hivatal határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatainak ellátásáról, ennek keretében

a) szervezi és koordinálja a magyar állami szervek és a határon túli magyarság szervezetei és képviselői közötti kapcsolattartást, ellátja az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokat;

b) figyelemmel kíséri más közigazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetpolitikai feladatok végrehajtását, szükség esetén intézkedéseket kezdeményez;

c) ellátja a Délkelet-európai Tárcaközi Munkacsoport elnöki feladatait;[47]

d) összehangolja a kormányprogram nemzetpolitikával kapcsolatos feladatainak végrehajtását, előkészíti az ezzel kapcsolatos kormányzati döntéseket;[48]

e) részt vesz a határon túli magyarokat érintő kormányzati döntések, illetve jogszabályok előkészítésében;[49]

f) véleményezi a nemzetpolitikát érintő kormányzati, szakmai döntési javaslatokat, kormány-előterjesztéseket;[50]

g) ellátja a Határon Túli Magyarság Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottságának elnöki teendőit;[51]

h) felügyeli a határon túli magyarok támogatási rendszerét és intézményeit, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, elemzi azok hatékonyságát és átláthatóságát, felügyeli a támogatásokat nyilvántartó rendszer működését és a támogatások kapcsán döntési javaslatokat terjeszt elő;[52]

i) ellátja a Szülőföld Alap vonatkozásában a számára jogszabályban megállapított, valamint a miniszterelnök, illetve a miniszter által meghatározott feladatokat;[53]

j) külön szabályozás szerint dönt a hatáskörébe utalt támogatások felhasználásáról;[54]

k) rendszeres kapcsolatot tart a határon túli magyar közösségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel és azok képviselőivel;[55]

l) javaslatot készít, illetve véleményezi a határon túli magyarok állami kitüntetésére tett kezdeményezéseket.[56]

(4)[57] A szakállamtitkár gondoskodik a miniszter és a Hivatal magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatainak ellátásáról; ennek keretében

a) szervezi és koordinálja az állami szervek, valamint a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek közötti kapcsolattartást, ellátja az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokat;

b) figyelemmel kíséri más közigazgatási szervek feladat- és hatáskörébe tartozó kisebbségi feladatok végrehajtását, szükség esetén intézkedéseket kezdeményez;

c) közreműködik - a kisebbségi önkormányzatok bevonásával, a kisebbségek szervezeteivel, intézményeivel való egyeztetés keretében - a kisebbségi érdekek feltárásában, a sajátos kisebbségi igények felmérésében;

d) rendszeres kapcsolatot tart a kisebbségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel és azok képviselőivel;

e) összehangolja a kormányprogram kisebbségekkel kapcsolatos feladatainak végrehajtását, előkészíti az ezzel kapcsolatos kormányzati döntéseket;

f) előkészíti a miniszter kisebbségi önkormányzatokkal összefüggő döntéseit, intézkedéseit;

g) közreműködik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.), valamint a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatában és a módosítások előkészítésében;

h) véleményezi a kisebbségpolitikát érintő kormányzati, szakmai döntési javaslatokat, kormány-előterjesztések tervezeteit;

i) részt vesz a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos, továbbá a kisebbségi közügyekkel összefüggő kormányzati döntések, valamint jogszabályok előkészítésében;

j) gondoskodik a Nek. tv.-ben meghatározott kormánybeszámoló előkészítéséről;

k) felügyeli a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kormányzati támogatási rendszerét és intézményeit, ellátja az ezzel kapcsolatosan a hatáskörébe utalt feladatokat, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, elemzi azok hatékonyságát és átláthatóságát, felügyeli a támogatásokat nyilvántartó rendszer működését és a támogatások kapcsán döntési javaslatokat terjeszt elő;

l) külön szabályozás szerint dönt a hatáskörébe utalt támogatások felhasználásáról;

m) közreműködik a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány működésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

n) véleményezi a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek állami kitüntetésére (pl. Kisebbségekért Díj) tett kezdeményezéseket, illetve szervezi az ezzel kapcsolatos előkészítő tevékenységet.

(5)[58] A szakállamtitkár, a nemzetpolitika és a kisebbségpolitika területén felelőse a stratégia-alkotásnak és a kormányzati tevékenység koncepcionális összehangolásának, ennek keretében[59]

a)[60]

b)[61]

c)[62]

d) szervezi és összehangolja a Hivatal együttműködését a Köztársasági Elnöki Hivatallal, az Országgyűléssel, a Külügyminisztériummal és más minisztériumokkal, valamint központi államigazgatási szervekkel, továbbá az Európai Parlament magyar képviselőivel a nemzetpolitika és a kisebbségpolitika területén;[63]

e) véleményezi a Hivatal szervezeti egységeinek nemzetpolitikai és kisebbségpolitikai tárgyú javaslatait, tervezeteit;[64]

f)[65]

(6)[66] A szakállamtitkár felügyeletet gyakorol a kisebbségi vegyes bizottságok magyar tagozatának tevékenysége felett és ellátja a vegyes bizottságok társelnöki feladatait.

(7)[67] A szakállamtitkár - az irányítása alatt álló szervezeti egységek útján - gondoskodik a Hivatal képviseletéről a nemzetpolitikai és a kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozó kormányzati (tárcaközi vagy más intézményi formában működő) testületekben, fórumokon.

(8)[68] A szakállamtitkár véleményezi és döntésre előkészíti a miniszterelnökhöz és a miniszterhez címzett nemzetpolitikai és kisebbségpolitikai tárgyú előterjesztéseket, javaslatokat.

(9)[69] A szakállamtitkár gondoskodik a miniszterelnökhöz vagy a miniszterhez intézett nemzetpolitikai és kisebbségpolitikai tárgyú interpellációkra, azonnali kérdésekre, illetve beadványokra adandó válasz szakmai tartalmának kialakításáról.

(10)[70] A szakállamtitkár irányítja a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályát, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Főosztályt, a Program Koordinációs Főosztályt, valamint a külön jogszabály szerint központi költségvetési szervként működő Szülőföld Alap Irodát, továbbá egyes feladatait titkársága útján látja el.

A kormányzati kommunikációért felelős szakállamtitkár (kabinetfőnök-helyettes)[71]

12. §[72]

(1) A szakállamtitkár a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár (kabinetfőnök) irányításával, kommunikációs feladatkörében

a) megtervezi a kormányzati kommunikáció hosszú- és középtávú stratégiáját, és ehhez igazodva elkészíti a rövid távú kommunikációs terveket, valamint figyelemmel kíséri ezek megvalósulását;

b) közvetlenül irányítja a kormányszóvivői, továbbá a miniszterelnök, valamint a Hivatal munkájával összefüggő tájékoztatási tevékenységet;

c) az egységes kormányzati kommunikáció érdekében összehangolja a minisztériumok szóvivőinek, tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek tevékenységét és szakmai-módszertani segítséget nyújt részükre;

d) irányítja a Hivatal rendezvényszervezési tevékenységét;

e) tartalmi szempontból előkészíti és szervezi a miniszterelnök nyilvános szerepléseit;

f) kialakítja a miniszterelnök személyéhez kapcsolódó kommunikációs stratégiát és szervezi a miniszterelnök bel- és külföldi nyilvános programjaihoz kapcsolódó sajtótevékenységet;

g) gondoskodik a kormányzati közvélemény kutatások lebonyolításáról, szervezi a miniszterelnök és a Hivatal munkájával összefüggő kutatási tevékenységet;[73]

h) gondoskodik a kormányzat fizetett reklám- és tájékoztató kampányainak előkészítéséről és lebonyolításáról;

i) gondoskodik az országos média elemzéséről és dokumentálásáról;

j) koordinálja a tárcák kormányzati kommunikációhoz kapcsolódó napi feladatait;

k) meghatározza - a Hivatal vonatkozásában a 28. § figyelembevételével - az általános és speciális nyilatkozattételi rendet, a nyilatkozattételre jogosultak körét;

l) veszély- vagy katasztrófahelyzetben felelős az érintett szervek és minisztériumok kommunikációjának összehangolásáért, a válságkommunikációs tervek kidolgozásáért, a megszólalók körének meghatározásáért;

m) dönt a kormányzati bejelentések helyéről, idejéről és módjáról, az azokon résztvevő kormánytagok, más állami vezetők személyéről;

n) részt vesz a szakmapolitikai egyeztetésben;

o) rendszeresen összeállításokat készít a kommunikációs- és aktuális szakpolitikai üzenetekről;

p) folyamatosan nyomon követi a Hivatal és valamennyi minisztérium szakpolitikai munkáját, és a szakirányú tevékenységekben érvényesíti a kommunikációs szempontokat;

q) adatokat és tájékoztatást kérhet bármely kormányzati ügyről, melynek megismerése feladatainak ellátásához szükséges;

r) kidolgozza az egységes kormányzati arculatot és ellenőrzi annak következetes érvényesítését a kommunikáció egészében;

s) gondoskodik a lakosság tájékoztatását szolgáló kormányzati kiadványok kiadásáról;

t) felelős a kormányzati honlapok stratégiájának kialakításáért, valamint a stratégia tartalmi megvalósításáért;

u) gondoskodik a Kormány és a miniszterelnök tevékenységére vonatkozóan a hazai és külföldi kommunikációs szervezetek, hírügynökségek hivatalos tájékoztatásáról;

v) ellátja a miniszterelnök és a miniszter által számára meghatározott feladatokat.

(2) A szakállamtitkár szakpolitikai feladatkörében közvetlen stratégiai és operatív támogatást nyújt a miniszterelnök tevékenységéhez. Ennek keretében

a) közreműködik a Kormány munkatervének előkészítésében és végrehajtásának ellenőrzésében, a kormányprogram stratégiai céljainak meghatározásában a minisztériumokkal és a Hivatal e feladatokat ellátó szervezeti egységeivel együttműködve;

b) elősegíti az innovatív, korszerű kormányzati működés meghonosítását;

c) részt vesz a miniszterelnök szakmai felkészítésében;

d) gondoskodik szakpolitikai háttéranyagok, tanulmányok, elemzések készítéséről;

e) részt vesz a kormányzati tevékenységet érintő szakmai rendezvényeken;

f) képviseli a miniszterelnök szakmai álláspontját az írott és elektronikus sajtóban, valamint a rendezvényeken.

(3)[74] A szakállamtitkár kül- és biztonságpolitikai feladatkörében:

h) kapcsolatot tart a budapesti akkreditált diplomáciai képviseletek vezető diplomatáival.

g) folyamatosan kapcsolatot tart a diplomáciai tanácsadókkal;

f) folyamatosan kapcsolatot tart a Kül- és Biztonságpolitikai Tanáccsal, állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésein;

e) a miniszterelnök munkájának segítése céljából értékeli a kül- és biztonságpolitikai tárgyú elemzéseket;

d) irányítja a miniszterelnök döntése alapján a külpolitikai jellegű, kormányzati szintű koordinációt igénylő feladatok végrehajtását;

c) véleményezi a Hivatal szervezeti egységeinek kül-és biztonságpolitikai tárgyú javaslatait, tervezeteit;

b) szervezi és összehangolja a Miniszterelnöki Kabinet együttműködését az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnöki Hivatal Külügyi Főosztályával, a Külügyminisztériummal és más minisztériumokkal, valamint központi államigazgatási szervekkel, továbbá az Európai Parlament magyar képviselőivel a kül- és biztonságpolitika területén;

a) tartalmilag előkészíti a miniszterelnök és a külügyminiszter külpolitikai koordinációs értekezleteit;

(4)[75] A szakállamtitkár a kormányzati kommunikációért felelős (főosztályvezetői jogállású) főigazgató közreműködésével irányítja a Kormányzati Kommunikációs Főigazgató Titkárságát, a Politikai Kommunikációs Főigazgató-helyettes Titkárságát, a Marketing Kommunikációs Főigazgató-helyettes Titkárságát, a PR Főigazgató-helyettes Titkárságát, a Programszervezési Főigazgató-helyettes Titkárságát, a Szakpolitikai Főigazgatóhelyettes Titkárságát és a Kül- és Biztonságpolitikai Titkárságot.

13. §[76]

A Kormányirodát vezető szakállamtitkár

14. §[77]

A Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár

(1) A szakállamtitkár a kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkár irányításával a kormány ügyrendjében és a miniszteri feladat- és hatáskörökről szóló kormányrendeletekben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően

a) a kormány testületi működésével kapcsolatos feladatkörében:

aa) gondoskodik a kormány és a Kormánykabinet üléseinek szervezésével és megtartásával kapcsolatban a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben, valamint a kormány és a Kormánykabinet ügyrendjében meghatározott feladatok ellátásáról és szakmai előkészítéséről;

ab) gondoskodik a kormányülések napirendi javaslatainak előkészítéséről;

ac) gondoskodik a kormányülések vezetői felkészítőinek elkészítéséről;

ad) gondoskodik a Kormánykabinet üléseinek megszervezésével, napirendjének összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátásáról, a vezetői felkészítésről;

ae) vizsgálja, hogy a kormány és a Kormánykabinet üléseire benyújtott előterjesztések (jelentések) megfelelnek-e a kormány, illetve a Kormánykabinet ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, és a jogi és koordinációs szakállamtitkárral összehangoltan gondoskodik ezen követelmények érvényesítéséről;

aj) gondoskodik a kormányülések dokumentálásáról, előkészíti a kormányülések összefoglalóját;

ag) gondoskodik - a jogi és koordinációs szakállamtitkárral történő egyeztetést követően - a kormánydöntések írásba foglalásáról és a véglegesített döntések aláírásra felterjesztéséről;

ah) aláírásra felterjeszti a miniszterelnök rendeleteit és határozatait;

ai) személyesen vagy képviselője útján szervezi a szakmapolitikai egyeztetést és részt vesz a munkacsoport ülésein;

aj) kidolgozza és gondozza a kormány ügyrendjét és más működési szabályait;

ak) közreműködik a kormány munkatervének és törvényalkotási programjának kidolgozásában, összeállítja a Kormánykabinet munkatervi javaslatát;

al) gondoskodik a kormány parlamenti tevékenységének szervezését és összehangolását célzó miniszterelnöki és miniszteri feladatok összehangolásáról, a törvényalkotási program, a törvény- és országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról;

am) irányítja a kormányzati iratok kezelésével összefüggő tevékenységet;

b) a Hivatal általános működésével kapcsolatos feladatkörében:

ba) aláírásra előkészíti a miniszter kormány-előterjesztéseit (jelentéseit) és rendeleteit, közreműködik belső egyeztetésükben;

bb) gondoskodik a miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet előkészítéséről, a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának összeállításáról, továbbá a miniszteri utasítások koordinációjáról és a felsorolt szabályozások aláírásra felterjesztéséről;

bc) gondoskodik az államigazgatási egyeztetésre megküldött előterjesztés- és jogszabálytervezetek észrevételezéséről és véleményezéséről, aláírja a Hivatal egyeztetett álláspontját tartalmazó tárcavéleményt;

bd) közreműködik levelek, megkeresések, beadványok megválaszolásában;

be) ellátja a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott hivatali feladatokat;

bf) irányítja a Hivatal belső iratkezelési feladatainak ellátását;

c) szakmapolitikai feladatkörében:

ca) gazdaság- és társadalompolitikai elemzéseket készít a kormányzati állásfoglalást igénylő kérdésekről;

cb) kormányzati döntést kezdeményez gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekben;

cc) elősegíti a kormányzati munka tervszerűségének megvalósulását;

cd) figyelemmel kíséri az összkormányzati jellegű, illetőleg más koncepcionális jelentőségű javaslatok kidolgozását és megvalósítását, elsősorban abból az szempontból, hogy azok a kormány feladatmeghatározásának megfelelnek-e és alkalmasak-e a kívánt társadalmi-gazdasági hatások elérésére;

ce) koordinációval közreműködik a kormány programjának megvalósítását szolgáló, több tárcát érintő feladatok végrehajtásában;

cf) szakmai háttéranyagokat készít a miniszterelnök tárgyalásaihoz;

cg) háttéranyagot ad a sajtó részéről felmerülő szakmai kérdésekre adható válaszokhoz;

ch) gondoskodik a miniszterelnökhöz érkezett, gazdaság- és társadalompolitikai tárgyú megkeresésekre adandó válaszok előkészítéséről;

d) a Hivatal személyügyi, biztonsági és egyes jogi feladatainak körében:

da) gondoskodik a közszolgálati adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesítéséről;

db) gondoskodik a Hivatallal állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személyek foglalkoztatásával kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásáról;

dc) irányítja a Hivatalon belüli munkaerő-gazdálkodással, munkaügyi intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat;

dd) gondoskodik a Hivatal munkatársainak oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

de) gondoskodik a Hivatal részére előírt védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi tervezési, valamint személyi biztonsági és objektumvédelmi feladatok ellátásáról;

df) kezeli a kormány tagjai, az államtitkárok és szakállamtitkárok, valamint a kormányhivatalok vezetőinek, továbbá azoknak a tisztségviselőknek a személyi anyagát, akik kinevezésüket (megbízásukat) a köztársasági elnöktől, a kormánytól vagy a miniszterelnöktől kapják;

dg) külön jogszabályban meghatározott személyek részére állami vezetői igazolványt állít ki; igazolja az állami vezetői juttatások igénybevételére való jogosultságot és gondoskodik az e juttatások igénybevételével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

dh) irányítja a köztársasági elnök, a kormány a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár által adományozható kitüntetésekkel, illetve elismerésekkel kapcsolatos feladatok, valamint a diplomata és szolgálati útlevelekkel kapcsolatos feladatok ellátását;

di) közreműködik a miniszterelnök által meghatározott személyügyi feladatok ellátásában;

dj) gondoskodik a Hivatal, továbbá - foglalkoztatási jogviszonyukkal vagy hivatali tevékenységükkel összefüggésben ellenük indított ügyekben - az állami vezetők és más hivatali munkatársak jogi képviseletének ellátásáról;

dk) gondoskodik a Hivatal polgári jogi szerződéseinek előkészítéséről, az egyszerű közbeszerzési eljárások lefolytatásáról.

(2) A szakállamtitkár irányítja a Kormánytitkárságot alkotó Szakmapolitikai Főosztályt, Parlamenti Titkárságot, Kormányzati Iratkezelési Főosztályt, Munkaügyi, Jogi és Biztonsági Főosztályt, Kormányzati Tisztségviselői és Kitüntetési Főosztályt, továbbá egyes feladatait titkársága útján látja el.

(3) A szakállamtitkárt a szakállamtitkár titkárságának vezetője helyettesíti.

A kormányzati személyügyi és közigazgatási minőségfejlesztési szakállamtitkár

15. §[78][79]

(1) A szakállamtitkár a kormányzati személyügyért felelős államtitkár irányításával

- a közigazgatás-fejlesztési és közigazgatási minőségfejlesztési feladatai körében:

a) szervezi a közigazgatás-politika, a közigazgatás-fejlesztés és a közigazgatás-korszerűsítés kormányzati feladatainak irányítását és összehangolását, ennek keretében együttműködik az Államreform Bizottsággal a közigazgatás stratégiai fejlesztése koncepciójának kidolgozásában, részt vesz a központi és a helyi közigazgatás továbbfejlesztését érintő koncepcionális intézkedésekkel összefüggő - más miniszter feladatkörébe tartozó - kormányzati döntések tervezeteinek előkészítésében, érvényesíti a döntés-előkészítő folyamatban a közigazgatás-politikai és közigazgatás-korszerűsítési követelményeket,

b) javaslatot tesz a korszerű igazgatási módszerek és eljárások alkalmazására; szakmai módszertani szempontból segíti a közigazgatási szervek közigazgatás-szervezési és minőségfejlesztési tevékenységét,

c) kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit, valamint a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait, működteti a CAF (Közös Értékelési Keretrendszer) minőségfejlesztési rendszert, gondoskodik a közigazgatási szervek minőségfejlesztési eredményeinek elismeréséről;

- közigazgatási személyzetpolitikai feladatkörében:

a) közreműködik a közigazgatási személyzetpolitika, valamint az egységes közszolgálat szabályozási elveinek kidolgozásában, eszközrendszerének kialakításában,

b) előkészíti a köztisztviselők jogaival és kötelezettségeivel, kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, vagyonnyilatkozattételi, etikai, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerével kapcsolatos jogi szabályozást,

c) működteti a központi közszolgálati nyilvántartást és a közszolgálati ellenőrzési rendszert,

d) működteti a köztisztviselői érdekegyeztetés fórumait,

e) közreműködik a Központ feladatainak bővítésével, szervezetének kiépítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, a Központ működésével összefüggő kormánydöntések, jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszkö-zei előkészítésében,

f) ellátja az államtitkár kormányzati személyüggyel kapcsolatos feladataihoz kapcsolódó kormánydöntések, jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előkészítésének feladatait,

g) ellátja az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöki feladatait,

h) közreműködik a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium feladatainak ellátásában, a közigazgatási vizsgarendszer, a köztisztviselők továbbképzési, közigazgatási vezetőképzési rendszerének kialakításában és működtetésében,

i) közreműködik a köztisztviselők képzését, továbbképzését és átképzését érintő nemzetközi támogatási programok alapcélkitűzéseinek, irányainak, a végrehajtás ütemeinek meghatározásával kapcsolatos feladatok ellátásában;

[80]

(2)[81] A szakállamtitkár irányítja az Emberi Erőforrás-fejlesztési Főosztályt, a Közszolgálati Főosztályt és a Közigazgatáspolitikai Főosztályt.

A jogi és koordinációs szakállamtitkár[82]

15/A. §

(1) A jogi és koordinációs szakállamtitkár a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter irányításával működik.

(2) A szakállamtitkár a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, a tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet, valamint a kormány ügyrendjének keretei között közreműködik a tárca nélküli miniszter feladatainak ellátásában, és a törvényben meghatározott körben - a tárca nélküli miniszter eltérő rendelkezésének hiányában - helyettesíti a tárca nélküli minisztert.

(3) A szakállamtitkár a tárca nélküli miniszter feladat-és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan és keretek között

a) közreműködik a kormányzati döntés-előkészítés, a kormány döntéseinek végrehajtása során az összkor-mányzati szempontok érvényesítésében, a kormányzati döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatának működtetésében;

b) koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, ennek során gondoskodik a kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e;

c) figyelemmel kíséri a kormányzati döntés-előkészítés során az elvi alkotmányossági és közigazgatás-fejlesztési szempontok érvényesülését;

d) közreműködik a kormány működésével, illetve a kormányzati struktúra és munkamegosztás fejlesztésével kapcsolatos javaslatok kidolgozásában;

e) előkészíti a kormány törvényalkotási programjára, a kormány munkatervére és a programozási-munkaszervezési döntésekre vonatkozó javaslatokat;

f) ellátja az államtitkári értekezlet megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, a közigazgatási előkészítés és végrehajtás során érvényesíti annak állásfoglalásait;

g) előkészíti a tárca nélküli miniszternek a kormányülések napirendjére vonatkozó javaslatát;

h) alkotmányossági és jogi szempontok alapján elemzi a kormány napirendjén szereplő előterjesztéseket;

i) közreműködik a tárca nélküli miniszternek a kormány döntéseinek és ülései összefoglalóinak írásba foglalásával, valamint a kormány által elrendelt utóegyeztetések lefolytatásával összefüggő feladatai ellátásában;

j) közreműködik a tárca nélküli miniszternek a kormányzati döntés-előkészítést támogató informatikai rendszerrel összefüggő feladatainak ellátásában;

k) összehangolja a deregulációt, a tárgyban módszertani útmutatókat készít elő;

l) közreműködik az országgyűlési ülésszakok előkészítésével összefüggő kormányzati teendők ellátásában, a törvényjavaslatok, határozati javaslatok és jelentések Országgyűléshez való benyújtásában, figyelemmel kíséri az országgyűlési irományok tárgyalását;

m) közreműködik a tárca nélküli miniszternek a nem a kormány által benyújtott törvényjavaslatokkal, határozati javaslatokkal és jelentésekkel, valamint a törvényjavaslatokhoz és határozati javaslatokhoz benyújtott módosító, kapcsolódó módosító és zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakításával összefüggő feladatainak ellátásában;

n) ellátja a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetésével, illetve közzétételével összefüggő feladatokat;

o) ellátja a kodifikációs feladatokat a miniszterek feladat- és hatásköréről, valamint a központi hivatalokról szóló jogszabályok, a minisztériumok és a kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai, valamint a miniszterelnök rendeletei és határozatai tekintetében.

(4) A szakállamtitkár irányítja a főosztályi szintű szervezeti egységként működő Jogi és Koordinációs Titkárságot.

(5) A szakállamtitkárt a Jogi és Koordinációs Titkárság vezetője helyettesíti.

HARMADIK RÉSZ

A HIVATAL KERETEI KÖZÖTT MŰKÖDŐ KORMÁNYBIZTOSOK

16. §

(1) A Hivatal keretében

a) az audiovizuális médiapolitikáért felelős kormánybiztos;[83]

b) az "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos;[84]

c) a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos

d) a keleti piaci gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos[85]

működik.

(2) A kormánybiztosok jogállását és szervezetirányító jogkörét külön jogszabályok, illetve kormányhatározatok határozzák meg.

(3) A kormánybiztosok a külön kormányhatározatban meghatározott közigazgatási feladatokat látják el.

(4) A kormánybiztosok feladatkörükben önállóan készítenek kormány-előterjesztést és az államigazgatási egyeztetésben - külön vezetői megállapodás hiányában - önállóan vesznek részt.

(5) A kormánybiztosok tevékenységét a Hivatal szervezeti egységeként működő titkárságok segítik.

(6)[86]

(7)[87] Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt kormánybiztos irányítja az Elektronikuskormányzat-központot alkotó E-Közigazgatási Főosztály, Gazdálkodási és Szabályozási Főosztály, valamint a Hálózati és Rendszerfelügyeleti Főosztály tevékenységét.

NEGYEDIK RÉSZ

A SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐI, ÜGYINTÉZŐI ÉS MUNKAVÁLLALÓI

A főosztályvezetők és helyetteseik feladat- és hatásköre

17. §

(1) A főosztályvezető közvetlen felettese utasításai szerint vezeti a főosztályt. Felelős a vezetése alatt álló szervezet működéséért és a hatáskörébe utalt feladatok eredményes teljesítéséért. Feladatai különösen:

a) a főosztály egyes osztályvezetőinek irányítása, rendszeres beszámoltatásuk;

b) a főosztály feladatkörébe utalt ügyekben előterjesztések, jogszabályok, jelentések stb. tervezeteinek kidolgozása;

c) a főosztály feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, felel a munkaköri leírások elkészítéséért, naprakészségéért;

d) a főosztály feladatkörébe utalt ügyekben a főosztály, továbbá - külön felhatalmazás alapján - a Hivatal képviselete;

e) a főosztály rendelkezésére bocsátott keretekkel való gazdálkodás;

f) döntés azokban az ügyekben, amelyeket az irányítását gyakorló állami vezető normatív rendelkezéssel vagy esetileg a hatáskörébe utalt;

g) a főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben rendszeres kapcsolattartás az érintett minisztériumokkal, kormányhivatalokkal, valamint a nem kormányzati szervekkel.

(2) A főosztályvezető-helyettes:

a) gyakorolja a főosztályvezető jogkörét annak távollétében;

b) irányítja, illetőleg vezeti - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - a főosztályvezető által meghatározott részlegeket.

(3) A főosztályvezető általános vagy esetenkénti helyettesítéséről - több főosztályvezető-helyettes esetén - a főosztályvezető által kijelölt főosztályvezető-helyettes gondoskodik, aki a főosztály ügyrendjében meghatározott esetben, munkaköri leírása szerint e feladatot a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladat hiányában is elláthatja.

Az osztályvezető

18. §

(1) Az osztályvezető a főosztályi ügyrend, valamint a főosztályvezető utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezető feladata különösen:

a) az ügyintézők feladatainak meghatározása;

b) az intézendő ügyek kiadása;

c) az ügyintézők által készített tervezetek felülvizsgálata, aláírása;

d) a feladatok teljesítésének, a határidők betartásának ellenőrzése.

(3) Az osztályvezetőt távollétében az osztály munkatársai közül az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

ÜGYINTÉZŐK, ÜGYKEZELŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK

Az ügyintézők feladatellátásának főbb szabályai

19. §

(1) Az érdemi ügyintéző - besorolásától függetlenül - felelős minden olyan ügy felelősségteljes és önálló elvégzéséért, amelyet hivatali felettese a feladatkörébe utalt, illetőleg amelyre nézve kiadmányozási joggal rendelkezik.

(2) Az ügyintéző a feladatait - a hivatali felettese által adott iránymutatások, utasítások, valamint a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján - a jogszabályok, kormányhatározatok és ügyviteli szabályok megtartásával köteles végrehajtani. Az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, kormányhatározatot, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas és gyors ügyintézéshez, a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

(3) Az ügyintéző a hivatali felettese által meghatározott ügyekben önállóan intézkedhet.

Az ügykezelő

20. §

(1) Az ügykezelő gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező papír alapú vagy elektronikus ügyiratok átvételéről, nyilvántartásba vételéről, a kiadmány-tervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról.

(2) Munkaköri leírásában meghatározott módon ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel a szervezet vezetője megbízza.

(3) Az ügykezelő osztályvezetői megbízást kaphat.

A munkavállaló[88]

21. §[89]

A munkavállaló a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, illetőleg a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek keretei között a munkaköri leírás és a közvetlen vezető utasításai szerint látja el feladatait.

ÖTÖDIK RÉSZ

A HIVATAL MŰKÖDÉSE

Hivatali értekezletek

22. §[90]

(1) A miniszteri felkészítő értekezlet heti rendszerességgel - általában a kormányülést megelőző napon -ülésezik. Az értekezleten a miniszter tájékoztatást kap a kormány ülésének napirendjén lévő előterjesztésekről. Az értekezlet résztvevői: a miniszter irányítása alá tartozó államtitkárok, a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár és a Miniszteri Kabinet vezetője.

(2) A vezetői értekezlet heti rendszerességgel ülésezik, általában pénteken. Az értekezlet a miniszter vezetésével megtárgyalja a Hivatal működését és tevékenységét érintő jelentős kérdéseket, az időszerű feladatok végrehajtását. Az értekezlet résztvevői: a miniszter irányítása alá tartozó államtitkárok és szakállamtitkárok, a Miniszterelnöki Kabinet vezetője, a Miniszteri Kabinet vezetője, valamint a miniszter által meghívott más vezetők.

(3) A kormányülést követően heti rendszerességgel a kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkár munkaértekezletet tart. A résztvevők körét az irányítása alatt álló terület vezetői közül az államtitkár jelöli ki.

(4) A tájékoztató értekezlet heti rendszerességgel - a kormányülést követően a lehető legrövidebb időn belül -ülésezik. Az értekezleten a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár tájékoztatást ad a kormány döntéseiről és az abból következő feladatokról. Az értekezlet résztvevői: a szakállamtitkár által irányított főosztályok vezetői, valamint a szakállamtitkár titkárságának és a Parlamenti Titkárság érdemi munkakört betöltő munkatársai.

A munkavégzés alapelvei

23. §

(1) A szervezeti egységek tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az egyeztetésért az a szervezeti egység felelős, amelynek a feladat elvégzése jogszabály és e szabályzat szerint a fő feladatkörébe tartozik.

(2) A Hivatal dolgozói kötelesek a hivatalosan tudomásukra jutott információt az illetékes szervezeti egységhez eljuttatni, illetve szükség esetén az információ alapján eljárást kezdeményezni.

(3) Ha a jogszabály vagy felettes szerv másként nem rendelkezik, a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok (a továbbiakban: állami vezetők), valamint a főosztályvezetők:

a) feladat- és hatáskörük gyakorlását az irányításuk alatt álló vezetőre átruházhatják;

b) az irányításuk alá tartozó szervektől figyelemmel a hatósági hatáskörök elvonásának tilalmára - bármely ügyet magukhoz vonhatnak;

c) az ügyek intézésére a jogszabályok keretei között érdemi és eljárási utasítást adhatnak.

(4) A Hivatalban az ügyek intézése során az alá-fölérendeltségi viszonyok figyelembevételével a szolgálati út pontos betartása és betartatása mindenkire kötelező.

(5) A felettes vezető - a közvetlen munkahelyi vezető távollétében, a szolgálati út mellőzésével - utasíthat bármely beosztottat, aki az utasítást köteles végrehajtani. Erről azonban a beosztott a lehető legrövidebb időn belül, a szolgálati út betartásával köteles jelentést tenni közvetlen felettesének.

(6) Vitás kérdések, véleményeltérés esetén a közös közvetlen felettes vezető jogosult dönteni az ügy intézésének módjáról.

(7) A Hivatalon belüli ügyintézés során a szolgálati út betartásával az írásbeli feljegyzési formát kell alkalmazni.

(8) A Hivatal munkatársai kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni elektronikus postaládájukat, valamint a Hivatal belső (intranet) számítógépes hálózatán közzétett utasításokat, illetve információkat.

(9) Vezetői utasítás a Hivatal elektronikus levelezési rendszerén keresztül is kiadható. Az így kiadott utasítások elintézése során - amennyiben az utasításból más nem következik - a beosztott a Hivatal elektronikus levelezési rendszerét köteles használni.

(10)[91] A belső utasítások, szabályzatok előkészítéséért felelős szervezeti egység vezetője a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár titkárságán történő nyilvántartásba vételt követően köteles gondoskodni azok - MeH Info-n történő- közzétételéről. Ennek érdekében az utasítást, szabályzatot írásban és elektronikus formában is meg kell küldeni az KSZF Informatikai és Telekommunikációs Főosztály vezetőjének.

(11) A vezető köteles a feladatok kidolgozását a szükséges információk megadásával, a legfontosabb elvi kérdésekben való előzetes állásfoglalással, a módszerek, eszközök és az időbeli ütemezés meghatározásával elősegíteni.

23/A. §[92]

A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők, valamint a munkavállalók feletti munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét miniszteri utasítás szabályozza.

A hivatali egyeztetés rendje

24. §

(1)[93] A kormányelőterjesztés- és jogszabálytervezetek államigazgatási egyeztetése során a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter képviseletében a Hivatal egységes álláspontot alakít ki. Az egységes álláspont kialakításában feladatkörükben közreműködnek az államtitkárok és - a jogi és koordinációs szakállamtitkár kivételével - a szakállamtitkárok, valamint - a tárca nélküli miniszterek irányítása alatt álló szervezeti egységek kivételével - a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői. Az érintettek kötelesek együttműködni a szakmailag megalapozott vélemény kialakításában, igény szerint részt venni az egyeztető megbeszéléseken. A koalíciós koordinációért felelős államtitkár, valamint a kormánybiztosok - eltérő vezetői megállapodás hiányában - az államigazgatási egyeztetésben önállóan vesznek részt.

(2)[94] Az államigazgatási egyeztetést - kivéve, ha nemzetbiztonsági érdek alapján a Nemzetbiztonsági Iroda végzi - a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár a titkársága útján koordinálja, gondoskodik az észrevétel alapján, szükség esetén belső egyeztetés után a hivatali vélemény elkészítéséről, amelyet - ha más vezető aláírását nem kezdeményezi - a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár ír alá.

(3) A miniszter felelősségi körét érintő kormány-előterjesztések, miniszterelnöki rendeletek és határozatok, miniszteri rendeletek és határozatok tervezetét a munkamegosztás szerint illetékes szervezeti egység készíti elő, gondoskodik annak belső egyeztetéséről.

Az aláírási jog

25. §

(1) Az aláírási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. Az aláírási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítsa a gyors ügyintézést.

(2) A miniszter írja alá a köztársasági elnök, az Országgyűlés tisztségviselői, az országgyűlési képviselők, a kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a pártok vezetői, valamint az Országgyűlés részére készített előterjesztéseket, átiratokat, feljegyzéseket, a kormány-előterjesztéseket, mindazokat az iratokat, amelyeknek aláírási jogát jogszabály hatáskörébe utalta vagy az aláírás jogát magának tartotta fenn.

(3) A miniszter aláírási jogát nem érintve az államtitkár, a kormánybiztos gyakorolja az aláírási jogot az ügykörébe tartozó ügyiratok tekintetében.

(4) A szakállamtitkár - saját hatáskörében eljárva - írja alá

a) a minisztériumok, más állami szervek azonos, illetve hasonló beosztású, jogállású vagy besorolású vezetőinek címzett,

b) az általa irányított szervezeti egységek által jóváhagyásra felterjesztett, valamint

c) az átruházott hatáskörben kiadmányozandó

ügyiratokat.

(5)[95] A kormány-előterjesztések és a miniszteri rendeletek tervezeteinek tárcavéleményezését - a 18. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár írja alá.

(6) A főosztályvezetők gyakorolják az aláírás jogát a főosztály ügykörébe tartozó mindazon ügyekben, amelyekben ez a jog nincs az (1)-(5) bekezdésben foglaltak alapján állami vezető számára fenntartva.

(7) Az osztályvezető aláírási joga kiterjed az osztály ügykörébe tartozó mindazon ügyekre, amelyekben az aláírás jogát a főosztályvezető nem tartotta fenn magának.

(8) Az érdemi ügyintézők aláírási joga a feladatkörükbe tartozó azon ügyekre terjed ki, amelyekre a főosztály ügyrendje, illetőleg a főosztályvezető felhatalmazást ad.

(9)[96] Az aláírásra előkészített ügyiratokat szignálás után szolgálati úton - a közvetlen felettes útján - kell felterjeszteni az aláírásra jogosulthoz. A miniszter aláírási jogkörébe tartozó iratokat a kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkár útján kell felterjeszteni.

Az érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés

26. §

A vezetők a hatályos jogszabályoknak és a hivatali szabályzatoknak megfelelően kötelesek a dolgozók munkaviszonyát, munka- és életkörülményeit érintő kérdésekben a helyi érdekképviseleti szervekkel együttműködni és mindazokban az ügyekben, amelyek egyetértésükkel bírálhatók el, a döntéshez az egyetértést megszerezni.

A nemzetközi kapcsolatok rendje

27. §

(1)[97] A Program Koordinációs Főosztály szervezi és koordinálja - a miniszterelnök, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és az irányítása alá tartozó államtitkár és titkárságaik, valamint a Nemzetbiztonsági Iroda és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kivételével - a Hivatal vezetőinek és szervezeti egységeinek nemzetközi kapcsolatait.

(2) A belső szervezeti egységek

a) szakmai jellegű nemzetközi tevékenységüket önállóan, saját pénzügyi keretük terhére végzik, a jogszabályok és a nemzetközi kapcsolattartás szabályainak betartásával;

b) a nemzetközi kapcsolattartásra féléves tervet készítenek, és azt véleményezésre megküldik a Főosztálynak. Az önállóan folytatott nemzetközi kapcsolataikról, kiutazásokról, illetve külföldi vendégek fogadásáról rendszeresen tájékoztatják a Főosztályt;

c) nemzetközi tevékenységüket önállóan dokumentálják és a Hivatal más egységei számára is használható információkat a Főosztály rendelkezésére bocsátják;

d) előzetesen tájékoztatják a Főosztályt a Hivatal állami vezetőinek, a Budapestre akkreditált diplomáciai testület rendezvényeire szóló meghívásairól. A Főosztály javaslatot tesz a rendezvényeken történő képviseletre;

e) fordítással, tolmácsolással, valamint hivatalos külföldi utazással kapcsolatos, vezetői jóváhagyással rendelkező kéréseiket a Főosztályra továbbítják, amely gondoskodik a megrendelt munka elvégeztetéséről, a beérkező számlákat a megrendelővel együttesen igazolják.

(3) A hivatalos külföldi útról visszatért vezető vagy munkatárs 8 napon belül köteles szakmai programjáról, tapasztalatairól útijelentést készíteni, amelyben értékelni kell a hazai viszonyok között hasznosítható ismereteket, és javaslatot kell tenni a szükséges további intézkedésekre.

(4) Az útijelentést a szervezeti egység vezetője véleményével ellátva megküldi a Főosztálynak, amely az abban foglaltakról tájékoztatja az érintett szervezeti egységeket.

A sajtóval való együttműködés

28. §

(1)[98] A Hivatal írott, valamint elektronikus sajtóval való kapcsolattartását - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter által irányított területek kivételével - a kormányzati kommunikációért felelős szakállamtitkár koordinálja.

(2) A Hivatal nevében, illetve politikai jellegű kérdésekben nyilatkozatot a miniszter, az államtitkár vagy a miniszter által kijelölt vezető adhat.

(3) A szakállamtitkár feladatkörével összefüggésben tehet nyilatkozatot.

(4)[99] A Hivatal munkatársai csak a miniszterelnök, a miniszter, a tárca nélküli miniszterek, az államtitkárok, a kormánybiztosok, illetve az ügykörükbe tartozó kérdésekben a szakállamtitkárok engedélyével nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot előzetesen egyeztetni kötelesek a Kormányszóvivői Irodával.

(5) A tájékoztatási tevékenység során az állam- és szolgálati titokra vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével, valamint nem eredményezheti közérdekű adatok eltitkolását vagy meghamisítását.

A kormány és a Hivatal honlapjainak gondozása

29. §

(1) A kormány és a Hivatal internetes honlapjainak tartalom-szolgáltatásáért a Hivatal Honlap Bizottsága felelős.

(2)[100] A Honlap Bizottság vezetője a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár által megbízott személy, tagjai: a Kormányszóvivői Iroda, a Miniszterelnöki Titkárság Ügyfélkapcsolatok Főosztálya, a Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár, a tárca nélküli miniszterek és a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos kijelölt munkatársai. A Bizottság ülésén a közzétételre javasolt dokumentumért felelős vezető vagy megbízottja szükség esetén részt vesz. A Bizottság működési szabályait maga állapítja meg.

A Hivatal belső pénzügyi ellenőrzési rendszere

30. §

(1) A Hivatal belső pénzügyi ellenőrzése:

- a belső ellenőrzési tevékenység, és

- a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység útján valósul meg.

(2) A Hivatal működésének és gazdálkodásának eredményessége érdekében a miniszter működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, szabályozza a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint elkészíti a Hivatal ellenőrzési nyomvonalát.

a) A miniszter olyan szabályzatokat ad ki, folyamatokat alakít ki, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

b) A szervezeti egység vezetője irányítási, szabályozási tevékenysége során érvényesíti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést.

c) A Hivatal gazdálkodási szabályzatában, a szervezeti egységek ügyrendjében, valamint a munkaköri leírásokban kell rendelkezni az egyes gazdálkodási területek, illetőleg a szervezeti egységek folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséről.

A szerződések előkészítése, a jogi ellenjegyzés rendje

30/A. §[101]

(1) A Munkaügyi, Jogi és Biztonsági Főosztály vezetője - külön utasításban meghatározottak szerint, a (2)-(3) bekezdésben írt kivétellel - gondoskodik a Hivatal polgári jogi és támogatási szerződéseinek előkészítéséről és jogi ellenjegyzéséről, illetve a Hivatal állami vezetői (szervezeti egységei) által előkészített egyéb szerződések jogi ellenjegyzéséről.

(2) A kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek által kezdeményezett, a határon túli magyarsággal és a kisebbségekkel kapcsolatos egyedi és pályázati támogatásra irányuló támogatási szerződések előkészítéséről és jogi ellenjegyzéséről a kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár gondoskodik.

(3) Az Elektronikuskormányzat-központ által kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a támogatási szerződések és a szolgáltató igénybevételére irányuló szerződések előkészítéséről és jogi ellenjegyzéséről a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos gondoskodik.

HATODIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Hivatal létszámkerete

31. §[102]

A Hivatal kormányhatározattal jóváhagyott létszámkerete (a köztisztviselők és a munkavállalók együttes létszáma a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság nélkül): 691 fő.

A politikai tanácsadók (főtanácsadók) létszáma

32. §

A Hivatalban adományozható politikai tanácsadói és politikai főtanácsadói címek száma együttesen nem haladhatja meg a Hivatal köztisztviselői létszámának 8%-át.

1. számú melléklet[103]

A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti egységei

A) A Hivatal állami vezetői által közvetlenül irányított szervezeti egységek a következők:

1. A miniszter irányításával:

1. 1. Miniszteri Kabinet

1. 2. Ellenőrzési Főosztály

2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter irányításával:

2. 1. Nemzetbiztonsági Iroda

2. 2. Nemzeti Biztonsági Felügyelet

3. A kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter irányításával:

3. 1. Közpolitikai Titkárság

4. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár irányításával:

4. 1. Miniszterelnöki Titkárság

4. 1. 1 Ügyfélkapcsolatok Főosztálya

4. 1. 2Volt miniszterelnökök titkárságai

5. A kormányzati kommunikációért felelős szakállamtitkár (kabinetfőnök-helyettes) irányításával:

5. 1. Kormányzati Kommunikációs Főigazgató Titkársága

5. 2. Politikai Kommunikációs Főigazgató-helyettes Titkársága

5. 3. Marketing Kommunikációs Főigazgató-helyettes Titkársága

5. 4. PR Főigazgató-helyettes Titkársága

5. 5. Programszervezési Főigazgató-helyettes Titkársága

5. 6. Szakpolitikai Főigazgató-helyettes Titkársága

5. 7. Kül- és Biztonságpolitikai Titkárság

6. A stratégiai koordinációért felelős államtitkár irányításával:

6. 1. Költségvetési Főosztály

6. 2. Pénzügyi és Számviteli Főosztály

7. A Kormánytitkárságot vezető szakállamtitkár irányításával:

7. 1. Szakmapolitikai Főosztály

7. 2. Parlamenti Titkárság

7. 3. Kormányzati Iratkezelési Főosztály

7. 4. Munkaügyi, Jogi és Biztonsági Főosztály

7. 5. Kormányzati Tisztségviselői és Kitüntetési Főosztály

8. A kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár irányításával:

8. 1. Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya

8. 2. Nemzeti és Etnikai Kisebbség Főosztály

8. 3. Program Koordinációs Főosztály

9. A koalíciós koordinációért felelős államtitkár irányításával:

9. 1. Koalíciós Koordinációs Iroda

10. A kormányzati személyügyi és közigazgatási minőségfejlesztési szakállamtitkár irányításával:[104]

10. 1. Emberi Erőforrás-fejlesztési Főosztály[105]

10. 2. Közszolgálati Főosztály[106]

10. 3. Közigazgatáspolitikai Főosztály[107]

11. A jogi és koordinációs szakállamtitkár irányításával: 11. 1. Jogi és Koordinációs Titkárság

12. A közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos irányításával működik az Elektronikuskormányzatközpontot alkotó:

12. 1. E-Közigazgatási Főosztály

12. 2. Gazdálkodási és Szabályozási Főosztály

12. 3. Hálózati és Rendszerfelügyeleti Főosztály

B) A Szabályzat 5. §-ának (4) bekezdése, 10. §-ának (3) bekezdése és 16. §-ának (5) bekezdése szerinti vezetői titkárságok, valamint a főosztályok (főosztályi szintű szervezeti egységek) ügyrendjében meghatározott osztályok a Hivatal szervezeti egységei.

C) A Hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: Szülőföld Alap Iroda.

2. számú melléklet

Kivonat a Miniszterelnöki Hivatal Alapító Okiratából

"1. Azonosító adatok

A költségvetési szerv

• neve: Miniszterelnöki Hivatal

• rövidítése: MeH

• angol elnevezése: Prime Minister’s Office

• székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.

• postacíme: 1055 Budapest, Kossuth tér 2-4.

• postafiók címe: 1357 Bp., Pf. 2.

• vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

• alapítója: Kormány

• alapítás dátuma: 1990. VII. 5. [2/1990. (VII. 5.) Korm. rendelet]

• jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv

• gazdálkodás megszervezésének módja:

önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

• előirányzat feletti rendelkezési jogosultsága:

teljes jogkörrel rendelkező

• fontosabb adatai:

- számlavezető: Magyar Államkincstár

- előirányzat-felhasználási keretszámla száma:

10032000-01397136-00000000

- adóigazgatási azonosító száma: 15300076-1-41

- PIR törzsszáma: 300070000

- szakágazat: 751 112 Kormányhivatalok tevékenysége

- szakfeladat: 75112-0 Kormányzati szervek igazgatási tevékenysége … "

" ...5. A Miniszterelnöki Hivatal, mint intézmény gazdálkodása

A Hivatal gazdálkodását a Miniszterelnöki Hivatal igazgatása alcímen, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság és a Fejezeti kezelésű előirányzatok címen keresztül fejti ki.

A Hivatal szervezetét miniszter vezeti, és irányítja a Hivatal szakmai munkáját, gazdálkodási tevékenységét.

A Hivatal, valamint az irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és feladatok működéséhez szükséges előirányzatokat a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény X.Miniszterelnökség fejezete tartalmazza, melyet a mindenkor érvényes jogszabályok, továbbá afejezeten belül érvényes belső szabályok figyelembevételével használ fel.

A Hivatal a "Miniszterelnökség" költségvetési fejezettel kapcsolatban - a költségvetési törvényben meghatározott címek kivételével - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály afejezetek irányító szervei hatáskörébe utalnak.

A Hivatal az alaptevékenysége mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat."

3. számú melléklet[108]

Felelős miniszteri feladatok gyakorlása

4. számú melléklet

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

I. A szabálytalanságok kezelési rendjének célja, tartalma

1. A szabálytalanságok kezelésének célja

Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Hivatalsajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésnek (FEUVE), melynek jogszabályi hátterét az 1. számú függelékben felsorolt jogszabályok alkotják.

A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a Hivatalérvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat:

- a szabálytalanságok fogalma,

- a szabálytalanságok észlelése (útvonal),

- az intézkedések, eljárások meghatározása,

- az intézkedések, eljárások nyomon követése,

- a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása,

- jelentési kötelezettség.

II. A szabálytalanságok fogalma, a megelőzésével kapcsolatos felelősség, aszabálytalanság megelőzése

1. A szabálytalanságok fogalma

Szabálytalanság a jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközének, illetve a Miniszterelnök, aMiniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter utasításának, a Miniszterelnöki Hivatal belső szabályzatának szándékos vagy gondatlan megszegésével elkövetett tevékenység vagy mulasztás, amely az államháztartás működési rendjét, a költségvetési, illetve vagyongazdálkodást, az állami feladatellátást sérti, vagy veszélyezteti.

2. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos felelősség

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosana miniszter felelőssége, hogy:

· jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Hivatal,

· a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,

· szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, és a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

· hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés)

· keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a miniszter feladata.

3. A szabálytalanságok megelőzése

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott kötelezettség, a miniszternek a feladata, a Hivatal struktúrájában meghatározott szervezeti egységek (1. számú melléklet) vezetőinek hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A Hivatalmunkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.

A Hivatal jelenleghatályos szabályzatainak felsorolását a 2. számú függelék, a folyamatosan karbantartott és aktualizált szabályzatok 1 példányát a Szabályzati Album tartalmazza.

III. A szabálytalanságok észlelése

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.

A Hivatal valamely munkatársa észlelszabálytalanságot:

a) Amennyiben a szabálytalanságot valamely szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét.

Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a minisztert kell értesítenie.

b) Abban az esetben, ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről köteles értesíteni a minisztert.

c) A miniszterkötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

A miniszter, illetve a szervezetiegységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségirendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanságkorrigálására, megszüntetésére.

A Hivatal belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot:

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (atovábbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően jár el. A belső ellenőrzés megállapításai alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia, az intézkedési tervet végre kell hajtania, és erről a miniszternek kell beszámolnia.

Külső ellenőrzésiszerv észleli aszabálytalanságot:

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, KEHI, PM, APEH). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgoznia.

IV. Az intézkedések, eljárások meghatározása

A miniszter felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

Más esetekben, fegyelmi ügyekben a miniszter vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. Avizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

A 3. számú függelék mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit.

V. Az intézkedések, eljárások nyomon követése

A miniszter a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során:

· nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

· figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

· a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további "szabálytalanság-lehetőségeket" beazonosítja, (témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

Ha az eljárás nem az intézkedés szerint történik, akkor az érintett szervezeti egység vezetője javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

VI. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása

A minisztera szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:

· gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről;

· gondoskodik a kapcsolódó írásos dokumentumok elkülönített nyilvántartásáról és iktatásáról;

· gondoskodik a megtett intézkedések és az azokhoz kapcsolódó határidők nyilvántartásáról;

· a pályázati úton felhasználásra kerülő uniós források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés program és a Kohéziós Alap projektek támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

A nyilvántartás mintáját a 4. számú függelék tartalmazza.

VII. Jelentési kötelezettség

A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készíteni. (Jogszabály: Korm. rendelet 29. §)

A miniszternek az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. [Jogszabály: Korm. rendelet 31. § (3) bekezdés b), ba), bb)pontok.]

A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készíteni és a minisztert tájékoztatni kell.

1. számú függelék

Jogszabályi háttér

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;

a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

2. számú függelék

A Miniszterelnöki Hivatal hatályos szabályzatai

3. számú függelék

Egyes eljárások

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti- gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiak­ban:Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatás­körében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyész­ségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet tör­vény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.).

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt. és a Ktv. megfelelő rendelkezései az irányadók.

4. számú függelék

A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

5. számú melléklet

ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

I. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA

A miniszter az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiak­ban:Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szabályozásának megfelelően - a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével - köteles elkészíteni a Hivatal ellenőrzési nyom­vonalát.

Az ellenőrzési nyomvonal készítésének célja a Hivatali tevékenységek jogi alapjainak, felelősének, ellenőrzésének, nyomon követésének, kapcsolódó dokumentumainak szöveges, táblázatos, vagy folyamatábrákkal szemléltetett bemutatása.

II. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL JELENTŐSÉGE

Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége:

· A felelősségi szintek terén

- az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok,

- az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős,

- megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

· A Hivatalon belüli együttműködés erősítése terén

- a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától;

- az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a költségvetési szerv teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.

· A Hivatali működés terén

- a megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat,

- a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését; az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása a működési zavarokhoz vezethet.

III. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL FOGALMA

Az Ámr. 145/B. § (1) bekezdése az ellenőrzési nyomvonal fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: Az ellenőrzési nyomvonal a Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.

IV. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL ELKÉSZÍTÉSE

A Hivatal működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a Hivatalt működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz kell hozzárendelni.

Az ellenőrzési nyomvonal elkészítésének kötelezettsége felöleli a Hivatal tevékenységét jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a Hivatal tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat.

Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a Hivatal teljes tevékenységére vonatkozik, a Hivatal szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal (szervezeti egységek vezetőivel) együtt, vagyis azon személyekkel, akik a Hivatalon belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért.

Az ellenőrzési nyomvonalakat a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendeletben és a Hivatal Alapító Okiratában meghatározott főfolyamatok mentén kell kialakítani. A főfolyamatokat oszthatóságuk alapján az SZMSZ-ben és az ügyrendekben meghatározott részletes feladatok szerint a szervezeti egység vezetője részfolyamatokká bont. A Hivatal főbb gazdasági eseményeihez hozzárendelt ellenőrzési nyomvonalak az SZMSZ mellékletét, míg a további tevékenységekhez, működési folyamatokhoz rendelt ellenőrzési nyomvonalak az ügyrend mellékletét képezik.

Költségvetés tervezés folyamata a MeH Fejezetnél

Költségvetési beszámolás folyamata a MeH Fejezetnél

A zárszámadási törvénytervezethez kapcsolódó tevékenység a MeH Fejezetnél

Pályázati úton továbbadott fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzési nyomvonala a MeH fejezetnél

A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nem pályázati úton nyújtott egyedi támogatások folyamata a MeH fejezetnél

A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásával összefüggő feladatok a MeH fejezetnél

A fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli feladatai a MeH Fejezetnél

Költségvetési tervezés folyamata a MeH Igazgatás alcímnél