8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM együttes rendelet

az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről

Az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott és a 19/1970. (VI. 7.) Korm. rendelettel módosított 34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-a, az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdése, továbbá a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezési eljárások rendszerének egyszerűsítéséről szóló 1035/1967. (XI. 19.) Korm.határozat V. 1. b) pontja alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendeljük.[1]

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az utak és az azokhoz tartozó műtárgyak építésére, korszerűsítésére (a továbbiakban együtt: építés) és a forgalom részére való átadására (a továbbiakban: használatbavétel) terjed ki.

A hatósági engedélyhez kötött munkák

2. § (1) Utat építeni, használatba venni, továbbá az útépítessel kapcsolatosan előmunkálatokat végezni - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - csak az illetékes hatóság engedélye alapján szabad.

(2)[2] Nincs szükség hatósági engedélyre

a) a meglevő út határán belül végzett fenntartási és állagmegóvási munkák végzéséhez,

b) saját használatú út (útszakasz) építéséhez és használatbavételéhez a tulajdonos (kezelő, használó) zárt területén belül.

Engedélyező hatóságok

3. §[3] Közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút építésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezése:

a)[4] az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak, azok műtárgyai és a közúti határátkelőhelyek, továbbá a 30 méter szabadnyílást meghaladó híd esetében a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF),

b) az a) pontban nem említett országos közutak, továbbá az országos közutakhoz közvetlenül csatlakozó helyi közutak, valamint a közfogalom elől el nem zárt magánutak esetében a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,

c) a b) pontba nem tartozó helyi közutak, az azok részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak esetében a jegyző (főjegyző)

hatáskörébe tartozik.

A szakhatóságok közreműködése

4. § (1) Az engedélyezési eljárásban az 1. számú mellékletben megjelölt szakhatóságok működnek közre.

(2)[5]

(3) A szakhatóságok hozzájárulását az építtető (vagy a tervező) az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt

a) általában megkeresés útján, vagy ha az szükséges,

b) az érdekelt hatóságok meghívásával tartott helyszíni szemle során

szerzi be.

(4) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetőleg a helyszíni szemlére vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket (pl. helyszínrajzot).

(5) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az építési engedély megadására vonatkozó előírásait. A helyszíni szemlét a meghívottak távollétében is meg kell tartani.

(6)

(7) A szakhatóságok eseti közreműködésének igénybevételét mellőzni kell, ha az éppíttető kérelme az általános érvényű hatósági előírások, egyes területek (pl. természetvédelmi, tájvédelmi, műemléki, régészeti, vízjárásos területek) vonatkozásában pedig a védettséget elrendelő vagy különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatok alapján elbírálható.

Az előmunkálatok engedélyezése

5. § (1) A közút építésével kapcsolatban nem közterületen végzendő előmunkálatok (műszaki vizsgálatok, anyagkutatás, földmérés stb.) engedélyezését a tervezett építéssel érintett községek (városok, városi kerületek) és a munkálatok kezdési és befejezési időpontjának megjelölésével az előmunkálatokat végő köteles írásban kérni az engedélyező hatóságtól.

(2) Az előmunkálati engedély meghatározott időre szól. Az engedély feltételeinek meghatározásánál figyelemmel kell lenni az érintett területen levő közérdekű létesítmények állagának megóvására is.

(3)[6]

Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei

6. §[7] (1) Az építési engedély iránti kérelmet az építtetőnek kell benyújtania.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a 2. számú melléklet tartalmának megfelelő vagy annál részletesebben kidolgozott engedélyezési tervet 3 példányban, helyszíni bejárás tartása esetében a szakhatóságok hozzájárulásának megadásához szükséges mellékleteket megfelelő számú példányban,

b) az építtető vagy a tervező nyilatkozatát (1 példányban) arról, hogy az engedélyezett tervet előzetesen mely szakhatóságokkal és közművekkel egyeztette, és a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak,

c) az egyeztetés során beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat és közmű nyilatkozatokat, illetőleg az ezeket tartalmazó jegyzőkönyvet 1 példányban,

d)[8] zártkerti út építése esetében a zártkerti földrészletek tulajdonosai (tartós használói, haszonbérlői) nyilatkozatát, hogy az utat saját erőből - esetleg társulás (társulat) útján - létesítik, vagy vállalják az építés költségének rájuk eső részét.

(3) Az építési engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni. Több évig tartó, illetőleg több megvalósítási szakaszra vagy

létesítményre bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra, illetőleg műtárgyakra külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, azonban a létesítmény egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása

7. § (1) Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy

a) az építtető csatolta-e a kérelemhez az előírt mellékleteket és azok megfelelnek-e a követelményeknek,

b) az engedélyezéshez mely szakhatóságok hozzájárulása szükséges,

c) kell-e helyszíni bejárást tartani.

d)[9] a kérelem részét képező valamennyi tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.

(2) Ha a kérelem vagy mellékletei nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, az engedélyező hatóság az éppíttetőt határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel.

A helyszíni bejárás

8. § (1) Helyszíni bejárást kell tartani, ha a létesítmény építése nem kizárólag közterületen vagy a sajáthasználatú út építése nem kizárólag az éppíttető kezelésében (tulajdonában, használatában) álló területen történik.

(2) Az engedélyező hatóság más esetben is tarthat helyszíni bejárást, ha a kérelem elbírálásához a helyi viszonyok ismerete szükséges.

9. §[10] (1) A helyszíni bejárásra legalább 8 nappal a kitűzött időpont előtt meg kell hívni az éppíttetőt, a tervezőt, az érdekelt szakhatóságokat (4. §), továbbá az útépítéssel érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosait (kezelőit, használóit). A szakhatóságokhoz intézett meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulásuk megadásához szükséges mellékleteket. A meghívó közlése az érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosaival (kezelőivel, használóival) - a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága útján - közszemlére tétellel vagy a helyben szokásos módin is történhet.

(2) A meghívottak távolmaradása a helyszíni bejárás megtartását nem akadályozza. A meghívóban erre utalni kell. Figyelmeztetni kell továbbá a meghívottakat, hogy észrevételeiket a bejárás előtt az engedélyező hatóságnál írásban vagy a bejárás alkalmával szóban előadhatják. A meghívottak részére lehetővé kell tenni, hogy a tervekbe betekinthessenek.

(3)[11]

10. § (1) A helyszíni bejárás vezetője az engedélyező hatóság ezzel megbízott képviselője.

(2) A helyszíni bejárás során részletesen meg kell tárgyalni az építés engedélyezésének feltételeit.

(3) A helyszíni bejárás során nyilatkoznia kell:

a) az építésügyi hatóságnak a területfelhasználás engedélyezése,

b) a városi földhivatalnak a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok művelés alól történő kivonásának engedélyezése,

c) a többi érdekelt szakhatóságnak a szakhatósági hozzájárulás megadása tekintetében.

11. § A helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni:

a) a megjelenteket,

b) az építés engedélyezésével kapcsolatos nyilatkozatokat,

c) a szakhatóságok állásfoglalását,

d) a bejárás vezetőjének ténymegállapításait.

Az építési engedély

12. §[12] (1)

(2) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) az engedélyezett létesítmény pontos megnevezését, az engedélyezési tervre történő hivatkozást és az építési munka rövid leírását,

b) az engedélyezési feltételeket, ezek között minden olyan hatósági előírást - így az érdekelt szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is -, amelyet az építési munka végzése során az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kell,

c) az engedélyezett munka megkezdésének bejelentésére vonatkozó esetleges kötelezettség előírását,

d) a hídvázlatterv jóváhagyására való utalást, ha a jóváhagyás az építés engedélyezésével együtt történik.

(3) Ha az építési munkával kapcsolatban meglevő építmény (építményrész) átalakítása vagy lebontása, illetőleg fa kivágása is szükségessé válik, annak engedélyezése felől - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával - az építési engedélyben kell határozni.

Az engedély jellege, érvényességi ideje és átruházása

13. § (1) Az építési engedély - az engedélybe foglalt szakhatósági előírások vonatkozásában - szakhatósági engedély is, az abban foglalt területfelhasználási engedély azonban idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít.

(2) Az építési engedély az építkezéssel kapcsolatban támasztható polgári jogi igényt nem dönti el.

(3) Az éppíttető csak a jogerős építési engedély alapján, az engedély érvényességének időtartamán belül - mások birtoklásának zavarása nélkül - építkezhet.

(4)[13] Híd építésének megkezdéséhez a műszaki terveknek a Közúti Hídszabályzat szerint történő jóváhagyása is szükséges.

(5) Az érdekeltek a külön jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek megfelelő építési munkák elvégzését. Az első fokú engedélyező hatóság - az építtető kérelmére - azt, aki a munkák elvégzését akadályozza, az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint tűrésre kötelezheti és bírság kiszabásával a teljesítésre szoríthatja.

14. § (1) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított 2 év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik. Az első fokú engedélyező hatóság az építési engedély érvényét

a) - az engedély megadására vonatkozó határozatában - 2 évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, kezdési és befejezési határidejét is meghatározhatja,

b) az építtető kérelmére 1-1 évre ismételten meghosszabíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg.

(2)[14]

(3) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az engedélyező hatóságnak előzetesen írásban bejelenteni.

15. § Az első fokú engedélyező hatóság az építést engedélyező határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezési tervet az engedélyezést és annak jogerejét tanúsító záradékkal látja el és 1 példányát az építtetőnek megküldi. A záradéknak tartalmaznia kell az engedély számát és az arra való utalást, hogy az engedély feltételeit a határozat tartalmazza.

A használatbavételi engedély

16. § (1) Az építés befejezése után az út annak a hatóságnak az engedélyével vehető használatba (adható át a forgalom részére), amely az építésre engedélyt adott. A használatbavétel engedélyezése előtt az utat a forgalom részére megnyitni nem szabad.

(2) A használatbavételi engedélyt a forgalom részére való megnyitás tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal az építtető köteles kérni.

17. § (1) Az engedélyező hatóság a használatbavételi engedély megadása előtt helyszíni bejárást tart.

(2)[15]

18. § (1) A bejárás célja annak megállapítása, hogy az út az építési engedélynek megfelelően épült-e és kielégíti-e a használatbavételhez szükséges biztonsági követelményeket.

(2) A bejárást lehetőleg az átadás-átvétellel egyidejűleg kell megtartani.

(3) Az építtető az elkészült út tényleges állapotát feltüntető terveket - 1 példányban - legkésőbb a bejárás során köteles átadni az engedélyező hatóság megbízottjának. A hidak ilyen terveit 2 példányban kell átadni.

(4) A helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben említett szempontokra vonatkozó megállapításokat, a hibák és hiányosságok felsorolását és az azok megszüntetésére tett előírásokat.

19. §[16] (1)

(2)[17]

(3) A használatbavételi engedély az út meghatározott szakaszára is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható.

(4) A használatbavételi engedély egyes hibák vagy hiányosságok esetén is megadható, ha azok a forgalom biztonságát nem veszélyeztetik. Ilyen esetben a határozatban a hibák és hiányosságok megszüntetésére megfelelő határidőt kell előírni. Ha az építtető a határozatban megjelölt kötelezettségét az előírt határidőben nem teljesíti, az engedélyező hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonhatja vagy a kötelezettség teljesítésének végrehajátást rendelheti el.

(5)[18] Híd használatbavételének engedélyezésére a Közúti Hídszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az az út használatbavételével egyidejűleg történik.

(6)

Ideiglenes használatbavétel

20. § (1) Ha fontos érdekből indokolt, hogy az utat vagy annak egy részét az építési munka teljes befejezése előtt használatba vegyék, az engedélyező hatóság a helyszíni bejáráson - meghatározott időtartamra - ideiglenes használatbavételi engedélyt adhat.

(2) Ideiglenes használatbavételi engedélyt csak a forgalombiztonsági követelmények megvizsgálása után, azok fennállása esetén lehet kiadni. Az ideiglenes használatbavételi engedélyt a helyszíni bejárási jegyzőkönyvbe kell foglalni. Kiadásánál feltételeire nézve a használatbavételi engedélyre előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A határozatok közlése

21. §[19]

Fellebbezés

22. § Az első fokú engedélyező hatóság által hozott határozatba, illetőleg a határozat mellékletét képező jegyzőkönyvbe foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokú eljáró hatóság az érdekelt szakhatóság felügyeletét ellátó államigazgatási (szakigazgatási) szerv állásfoglalása alapján határoz. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az engedélyező hatóság az engedély kiadását az érdekelt szakhatósági hozzájárulás hiánya miatt tagadta meg.

Vegyes rendelkezések

23. §[20]

24. §[21] (1) Út műszaki tervezésére és építésére az Országos Építésügyi Szabályzatban (OÉSZ), valamint a hatályos szabványokban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Híd műszaki tervezésére és építésére az OÉSZ rendelkezései, az OÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben pedig a Közúti Hídszabályzat rendelkezései az irányadók.

25. § A kiadott jogerős építési és használatbavételi engedélyekről az első fokú engedélyező hatóság köteles nyilvántartást vezetni.

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő, első fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az utak építésének, a forgalom részére való átadásának és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 4/1962. (XII. 29.) KPM rendelet, továbbá

b) a tanácsi rendeleteknek az utak építésével és a forgalom részére való átadásával kapcsolatban kiadott, engedélyezési eljárásra vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

1. számú melléklet a 8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM együttes rendelethez

Az útügyi engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

I. Minden esetben közreműködnek

1. a Honvédelmi Minisztérium

a honvédelem,

2. a Belügyminisztérium szervei

első fokon: a megyei (budapesti) polgári védelmi törzsparancsnokság,

másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága[22]

a polgári védelem,

3. a Belügyminisztérium szervei

első fokon: a városi tűzrendészeti kirendeltség; a városi (városi kerületi) tűzrendészeti parancsnokság

másodfokon: a megyei (budapesti) tűzrendészeti parancsnokság

a tűzrendészet,

4. a Népjóléti Minisztérium területi szervei[23]

első fokon: a városi közegészségügyi felügyelő,

másodfokon: a Közegészségügyi és Járványügyi állomás[24]

a közegészségügy és a járványügy,

5. az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedési Csoportfőnöksége [a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, továbbá újonnan létesített országos közutaknál], a Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti osztálya (egyéb utaknál), a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészete

a közúti közlekedésrendészet,

6. a területfelhasználás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságok

a területfejlesztés és rendezés

követelményeinek érvényrejuttatása céljából.

II. Meghatározott esetekben működnek közre:

1. az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedési Csoportfőnöksége (a vízi közlekedést érintő nagyberuházásoknál); a Vízrendészeti Kapitányság (a Duna, a Tisza és a Balaton vízi közlekedésénél); a városi rendőrkapitányság (egyéb víziterületek közlekedésénél)

a vízi közlekedésrendészet,

2. az Országos Rendőr-főkapitányság Légrendészeti Parancsnoksága

a légi közlekedésrendészet,

3. az Országos Műemléki Felügyelőség (a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség), műemléki környezetben, illetőleg műemléki jelentőségű területen történő területfelhasználás esetében[25]

a műemlékvédelem

4. a megyei múzeum a (fővárosban a Magyar Nemzeti Múzeum) régészeti jelentőségű területen történő területfelhasználás esetében

a régészet,

5. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben történő területfelhasználás esetében

a természet- és tájvédelem,

6. a Földművelésügyi Minisztérium területi szervei

első fokon: a földhivatal,

másodfokon: a megyei (fővárosi) földhivatal, mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló földet, vagy alaphálózati pontot érintő területfelhasználás esetében

a mező- és erdőgazdaság,

7. a vízügyi igazgatóság: hullámteret, fakadó vagy szivárgó vizes, vízjárásos, közcélú vízilétesítmény elhelyezésére szolgáló területet, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintő területfelhasználás esetében

a vízügy,

8. a kerületi bányaműszaki felügyelőség, bányászati célt szolgáló védőterületen, továbbá bányatelek határai között történő területfelhasználás esetében[26]

a bányászat

9. az illetékes útügyi hatóság a közút területét érintő, valamint a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50, illetőleg 100 méter távolságon belül történő minden útépítés esetében

az útügy,

10. a Magyar Államvasutak illetékes igazgatósága: a vasút területét érintő területfelhasználás esetében

a vasúti közlekedés,

11. a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Légügyi Főosztálya, repülőtér és a repülőtér biztonságát szolgáló földi berendezések elhelyezésére, továbbá az ezek biztonsági övezetén belül minden, valamint a repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belül a 40 méternél magasabb építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetében[27]

a légi közlekedés,

12. az illetékes szakhatóságok, meglevő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő területfelhasználás esetében

a biztonság követelményeinek érvényrejuttatása céljából.

2. számú melléklet a 8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM együttes rendelethez

Az engedélyezési terv tartalmi előírásai

I. Útépítés esetén

1. Az út műszaki leírása, az alábbi tartalommal:

a) az építés célja,

b) az útszakasz leírása, a területrendezési tervekkel való kapcsolata,

c) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai,

d) keresztszelvények és pályaszerkezetek (helyi anyagok),

e) közúti csomópontok, útlejárók, párhuzamos utak,

f) műtárgyak,

g) vízelvezetés, csatornázás, hóvédelem,

h) vasúti és egyéb pályákkal, vezetékkel való keresztezések,

i) érintett közművek,

j) világítás,

k) úttartozékok,

l) baleseti adatok,

m) az úttal kapcsolatos egyéb létesítmények (autóbuszmegállók, leálló-, pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások, vendéglátóipari létesítmények, útfenntartási telepek),

n) az igénybeveendő idegen területek hozzávetőleges kiterjedése, ideértve az anyagnyerőhelyek, depóniák és helyhez kötött egyéb létesítmények (pl. őrház, telep, raktár) céljára szükséges területeket, valamint a területek tulajdonosának (kezelőjének, használójának) nevét, továbbá a földrészlet földnyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, minőségi osztály, terület, kat. tiszta jövedelem) tartalmazó kimutatás,

o) érintett épületek és egyéb létesítmények,

p) építés alatti forgalmi rend és építés utáni forgalmi rend.[28]

2. Átnézeti térkép.

3. Általános helyszínrajz.

4. Általános hossz-szelvény.

5. Mintakeresztszelvények.

6. Nagyobb műtárgyak (hidak, nagyobb támfalak stb.) vázlatterve és műszaki leírása.

7. Költségbecslés.

8. Általános talajmechanikai szakvélemény.

9. A meglevő csatlakozások fenntartóinak (engedélyeseinek) és az érdekelt egyéb szerveknek név- és címjegyzéke.

Az átnézeti térképet általában 1:25 000 méretarányú térképlapon kell készíteni, a meglevő úthálózatnak, a tervezett út tengelyvonalának, kezdő és végpontjának, km- szelvényezésének, valamint a nagyobb műtárgyak helyeinek feltüntetésével.

Az általános helyszínrajz általában a földmérési alaptérkép másolatán készítendő 1:2880-1:1000 méretarányban. Az út tengelyvonalán és szelvényezésén kívül tartalmazza az ívviszonyok jellemző adatait, műtárgyak helyét és jellemző méreteit, útcsatlakozásokat, párhuzamos utakat, patakszabályozásokat, vasúti és egyéb pályák keresztezési helyét, forgalmi csomópontokat, autóbuszmegállókat, leálló- és pihenőhelyeket, üzemanyagtöltő- állomásokat.

Az általános hossz-szelvény hosszléptéke általában 1:2000-1:1000, tízszeres torzítással. Tartalmazza a jellegzetes terep- és pályaszintmagasságokat, lejtési viszonyokat, a lekerekítő ívek sugarát, az ívviszonyokat, a műtárgyak helyét, nyílását, főbb magassági adatait, a mértékadó árvíz- és talajvízszinteket, az útcsatlakozások helyét.

A mintakeresztszelvények:1:50 méretarányban készítendők az út jellegzetes keresztszelvényeiről a pályaszerkezet részleteinek, a víztelenítés módjának, az útkorona és a rézsűk kiképzésének feltüntetésével.

II. Hídépítés esetén

1. A híd műszaki leírása, az alábbi tartalommal:

a) a híd elhelyezése (az út száma és neve, szelvénye), az áthidalt akadály megnevezése,

b) a hídpálya irány- és emelkedési viszonyai,

c) a híd pályaszintjének és alsó élének magassága. A jelenlegi és tervezett mederfenék magassága,

d) a híd merőleges és ferde nyílása,

e) a híd szélessége és pályabeosztása,

f) a híd terhelési osztálya,

g) a felszerkezet rendszere,

h) az alapozás módja,

i) a vízműtani adatok,

j) a hídfeljárók adatai,

k) a lejárók és párhuzamos utak adatai,

l) a partbiztosítási és mederszabályozási munkák ismertetése,

m) a forgalomnak az építkezés alatti fenntartására vonatkozó javaslat,

n) a közművek, vezetékek és egyéb létesítmények el- vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok stb.

2. Vázlatterv általános helyszínrajzzal (1:25 000, ha a híd elhelyezése változik, 1:2800-1:1000 méretarányú földmérési alaptérképről).

3. Általános talajmechanikai szakvélemény.

4. Az érdekelt szervek név- és címjegyzéke.