89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelet

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: tv.) 212. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (2)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tv. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja alkalmazásában nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősül az ezerkettőszáz euro forintra átszámított és ezer forintra kerekített összeget meg nem haladó egyedi vagy összértékű vámáru, ha annak mennyisége a tv. 1. számú mellékletében meghatározott mennyiségi keretet nem haladja meg. Az euronak a tárgyévben alkalmazandó, forintra átszámított összegét a tárgyévet megelőző év utolsó előtti szerdáján (ha ez munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított hivatalos MNB deviza középárfolyam alapján kell meghatározni. Ezen összeget a pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben a tárgyévet megelőző év utolsó hónapjának 25. napjáig teszi közzé.

(3) A tv. 1. §-a 21. pontjának a) alpontja alkalmazásában nem tekinthető vámtehernek különösen a raktározási díj, a költségtérítés, a vámigazgatási bírság. A tv. 1. §-a 21. pontjának c) alpontjával meghatározott kumulációs vámteherre, a vámteherre vonatkozó általános szabályokat akkor kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(4) A tv. 1. §-a 23. pontjának a) és b) 1. alpontjában említett büntetlen előéletet három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni. A szervezeti formát három hónapnál nem régebbi cégkivonattal vagy cégmásolattal, illetve egyéni vállalkozói igazolvány másolatával kell igazolni. Az ügyfél harminc napnál nem régebbi igazolást köteles benyújtani arról, hogy nincs adótartozása. A tv. 1. §-a 23. pontjának b) 2-4. alpontjaiban előírt egyéb feltételeket a vámhatóság a saját nyilvántartása alapján ellenőrzi.

(5) Az ügyfél írásban köteles nyilatkozni arról, hogy nem áll felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.

(6) A vámszempontból való megbízhatóság vizsgálata során a vámhatóságnak az ügyfelet - amennyiben annak vámtartozása van - haladéktalanul fel kell szólítania, hogy a felhívás kézhezvételétől számított három munkanapon belül a számlavezető vámszervnél egyeztetést kezdeményezzen. Az esetleges tartozás befizetését az ügyfélnek a tv. 1. §-a 23. pontjának b) 3. alpontjában meghatározott időn belül az e rendelet 212. §-ának (1) bekezdése szerint kell igazolnia.

(7) A tevékenységi engedély megadásánál, illetve meghosszabbításánál a tv. 1. §-a 23. pontja b) 4. alpontjának alkalmazásakor nem kizáró ok a legfeljebb tízezer forint összegű vámtartozás.

(8) A 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett, az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezményben (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) meghatározott megbízhatóság alatt a tv. 1. §-ának 23. pontja szerinti vámszempontból való megbízhatóságot kell érteni.

(9) A tv. 1. §-a 24. pontjában említett vámkedvezmény alatt az e rendelet 266. §-ának (1) bekezdése szerinti vámkedvezményt kell érteni."

(2) A Vhr. 1. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A tv. 1. §-a 28. pontja által meghatározott személyi körbe 1997. december 31-ét követően a tv. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott személyeket is bele kell érteni, a tv. módosításáról rendelkező 1997. évi L. törvény 69. §-ának (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(11) A tv. 1. §-a 40. b) pontja alkalmazásában gyorsposta (futárszolgálat) alatt olyan szolgáltatót kell érteni, amely fő tevékenységi körét tekintve expressz küldemények rendszeres export-import integrált gyűjtő szállításával foglalkozik."

2. § A Vhr. 5. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kilépő tranzitterületen vásárolt árut az utas belföldre a vámteher megfizetése mellett hozhatja be, vagy kérheti a kiutazásáig a megvásárolt vámáru vámhivatali raktározását. Ez a szabály irányadó akkor is, ha a továbbutazásra az utason kívül álló okból nem kerül sor. Behozatal esetén az utasforgalmi vámkedvezmények nem alkalmazhatók. A raktározás a tv. 144. §-ának (8) bekezdés e) pontja szerinti ideig mentes a költségtérítés fizetési kötelezettség alól.

(6) A tranzitterület megszűnik, ha a közforgalmú nemzetközi repülőtér nemzetközi jellege megváltozik, illetőleg, ha a magyar vízi jármű nem rendszeresen végez nemzetközi személyszállítást. A tranzitterület megszűnése esetén az üzemeltető a tranzitterületen, illetőleg a raktárban lévő vámáru vámjogi sorsának rendezése iránt tizenöt napon belül köteles intézkedni."

3. § A Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámszabadterületre vonatkozó különleges vámjogi szabályokat e rendelet 164-168. §-ai, a 175. §-a, a 227. §-a, valamint a vámszabadterület vámügyi rendtartását is szabályozó, a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) tartalmazza."

4. § A Vhr. 7. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámhatárt átszelő új vasúti pálya létesítésénél - a pálya vonalának kijelölése és határállomás létesítése tekintetében - a vámszervezet központi szerve előzetes véleményét figyelembe kell venni."

"(3) Mellékúton csak a kishatárforgalomban, illetőleg a határmenti gazdálkodás keretében vám- és engedélymentesen behozható vagy kivihető áruk/vámáruk, továbbá az e rendelet 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározott járművek és eszközök szállíthatók külön engedély nélkül. Más áru mellékúton történő átszállítását - ha az áruszállítás vámúton nem lehetséges, vagy gazdaságossági, illetve egyéb ok miatt nem célszerű - a vámszervezet központi szerve engedélyezi a Határőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: HOP), valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal (a továbbiakban: KHVM), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: FVM) egyetértésben. Az engedélyezés iránti kérelmet az áru szállítására vonatkozó szerződés megkötése előtt kell a vámszervezet központi szervéhez benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a mellékúton történő áruszállítás szükségességének indokait, az áruszállítás tervezett helyét, időpontját, valamint azokat az adatokat, amelyek az e § (4) bekezdése szerinti engedély kiadásához szükségesek. Kérelem benyújtható a nem szállítási szerződés keretében beérkező egyéb szállítmányok esetén is."

5. § A Vhr. 8. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:

"(2) Mellékúton áruszállítási engedély nélkül léptethető át a kizárólag személyforgalomra megnyitott határátkelőhelyen az áru- és személyszállításra is alkalmas 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó magyar honosságú gépjármű, amennyiben áruszállítást nem végez és azt a nemzetközi egyezmény lehetővé teszi."

6. § A Vhr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A tv. 6. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség az áru fuvarozóját (szállítóját) terheli. A bejelentés elmulasztása esetén a vámhivatal köteles intézkedni az áru fuvarozójával (szállítójával) szemben a szükséges eljárás megindítására, illetőleg a vámigazgatási bírság kiszabására."

7. § A Vhr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Készpénzben nyújtott vámbiztosítéknak minősül:

a) a vámhivatalnál bizonylat ellenében vámbiztosíték címén készpénzben befizetett összeg;

b) vámbiztosíték befizetésére szolgáló postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával történő befizetés;

c) a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára történő készpénzbefizetés elfogadására a Magyar Államkincstárral megállapodást kötött hitelintézetnél történő készpénzbefizetés;

d) a vámbiztosíték céljára történő banki átutalás;

e) az e célra, hitelintézet által kibocsátott csekk, ha az a hitelintézet által garantált, vagy elfogadásáról a vámhatóság illetékes szerve megállapodást kötött;

f) az e célra a hitelintézetnél történő bankkártya elfogadás.

(2) A vámbiztosíték megfizetését a következők szerint lehet igazolni:

a) az e § (1) bekezdésének a) pontja esetén a vámbiztosítékot átvevő vámhatóság által kiállított nyugta eredeti példányával;

b) postai készpénz-átutalási megbízás felhasználása esetén a postai feladóvevénnyel és ötszázezer forintnál nagyobb összegű befizetés esetén a postahivatal által kiállított befizetést igazoló lap eredeti példányával;

c) az e § (1) bekezdésének c) pontja esetén a hitelintézet által kiadott, vámhatósággal egyeztetett adattartalmú igazolás eredeti példányával, amely hivatkozik a Magyar Államkincstárral kötött megállapodásra;

d) a terhelés napi bankszámlakivonat bank által cégszerűen aláírt példányával, vagy a terhelés megtörténtéről szóló banki igazolás eredeti példányával;

e) a hitelintézet által kibocsátott csekk eredeti példányával;

f) a bankkártyával történő fizet si igazolás eredeti példányával.

(3) A vámbiztosíték befizetését igazoló - az e § (2) bekezdésének c)-f) pontjaiban megjelölt - okmányokon fel kell tüntetni a befizető adószámát, pénzforgalmi jelzőszámát, illetve a terhelendő számlaszámot, az átvevő hitelintézet adatait, a vámszervezet központi szerve vámbiztosíték számlaszámát, a fizetendő összeget, a befizetés vagy terhelés dátumát, amennyiben az átvevő hitelintézet és a Magyar Államkincstár más tartalmú megállapodást nem kötött.

(4) Az e § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott okmányokon fel kell tüntetni a vámhivatal által az ügyfél kérelmére megadott egyedi vámbiztosíték azonosító számot is.

(5) Amennyiben a vámbiztosíték nyújtására kötelezett a vámhatáron való belépéskor a készpénzben előre nyújtott vámbiztosíték befizetését megfelelően igazolja, a vámhivatal azt abban az esetben is elfogadja, ha a letét összege legfeljebb tíz százalékkal - jövedéki termék kivételével - kevesebb a ténylegesen megállapított vámbiztosíték összegénél.

(6) A Magyar Államkincstárral készpénz elfogadására megállapodást kötött hitelintézet az általa beszedett összegeket a pénzforgalom működésére vonatkozó általános szabályok szerint köteles a megfelelő államháztartási számlákra utalni.

(7) A vámbiztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározott összegre szól, és meghatározott határnapig érvényes. A tevékenységi engedélyhez nyújtott bankgarancia elfogadásáról a vámhatóság a garanciát nyújtó hitelintézetet határozata egy példányával tájékoztatja.

(8) Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza:

a) a garanciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát;

b) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát és adószámát;

c) annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a garancianyilatkozatot kiadták;

d) a garancia összegét számmal és betűvel;

e) a bankgarancia hatálya alá tartozó c) pontban megjelölt tevékenység kezdő és végső időpontját, a garancia lejártát, mely a végső időpontot követő harminc - vámszabadterület, vámraktár esetében hatvan - nap. A garanciát vállaló hitelintézet a lejáraton belül benyújtott igénybejelentéseket fogadja el;

f) a kedvezményezett vámhatóság megnevezését;

g) a garanciavállaló feltétel nélküli kötelezettségvállalását, arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti megbízója lejárt vámteher fizetési kötelezettségét. Az írásbeli felszólításnak - igénybejelentésnek - tartalmaznia kell, az ügyfél azonosító adatait - név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatokat -, a kiszabott vámteher összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, tevékenységi engedély típusát és határozat számát;

h) a garanciavállaló hitelintézet kötelezettségvállalását a garancia összegének és/vagy határidő módosításának esetére, mely szerint az előző garancia érvényességi ideje alatt keletkező fizetési kötelezettségekre harminc, vámszabadterület, vámraktár esetén hatvan napig fedezetül szolgál.

(9) A hitelintézet garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon köteles értesíteni a kedvezményezett vámhatóságot. A visszavonás az értesítés kedvezményezett által, tértivevényes levélpostai küldeményként visszaigazolt tudomásra jutásától számított 16. napon lép hatályba. A hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól a visszavonás hatálybalépésétől számított harminc napon, vámszabadterület, vámraktár esetén pedig hatvan napon belül mentesül.

(10) A vámhatóság vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére rendelkezésére áll és a vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti."

8. § A Vhr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A tv. 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a kezes a kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a vámfizetésre kötelezett a vámteher megfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, maga fog helyette a vámhatóságnak teljesíteni. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé mint amilyen elvállalásakor volt.

(2) A kezes e rendelet 207. §-ának (5) bekezdése, valamint a 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott vámigazgatási eljárást követően válik vámfizetésre kötelezetté.

(3) Kezességet - az egyszerűsített kezességvállalás kivételével - csak írásban (ideértve a telefaxot is) lehet érvényesen vállalni. A telefaxon adott kezességi nyilatkozat esetén az eredeti példányt a vámhivatal részére három napon belül az átvételt igazoló módon el kell juttatni. A vámhivatal és a kezességvállaló közötti vámigazgatási jogviszony a kezességvállaló által nyújtott az e § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerinti kezességi nyilatkozat, illetve az e § (8) bekezdésének a) pontja szerinti igazolás elfogadásával jön létre.

(4) A kezes akkor mentesül a kötelezettség alól, ha a vámbiztosíték indokoltsága - a tv. 10. §-a alapján - megszűnik.

(5) A tv. 8. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, egyedi vámbiztosíték esetén a kezességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) a kezességet vállaló megnevezését, adószámát, engedélyének számát, a kezességi nyilatkozat nyilvántartási számát, valamint az áru szállítója (fuvarozója) megnevezését;

b) az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult nevét;

c) a szállítóeszközök és a csomagok darabszámát;

d) az áru/vámáru kereskedelemben szokásos megnevezését, mennyiségét, értékét, vámtarifaszámát és az utána fizetendő vámteher összegét;

e) a kezes bankszámláját vezető hitelintézet megnevezését, bankszámlájának számát;

f) az árut/vámárut terhelő vámteher és a felszámítható kamat, késedelmi pótlék megfizetésének az áru/vámáru tulajdonosa, fuvarozója (szállítója) részéről való, bármilyen okból - ideértve a tv. 125. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott eseteket is - történő elmaradása esetére vonatkozó kezességvállalást;

g) azon vámkezelések, vámigazgatási eljárások megjelölését, amelyekre a kezességvállalás vonatkozik;

h) a nyilatkozattételre jogosult aláírását.

(6) A tv. 8. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, tevékenységi engedély esetén a kezességi nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) a kezességet vállaló megnevezését, adószámát, engedélyének számát, a kezességi nyilatkozat nyilvántartási számát,

b) a tevékenységi engedélyt kérő, vagy azzal rendelkező megnevezését,

c) a már kiadott és hatályos tevékenységi engedély számát,

d) a vámbiztosíték összegét,

e) a kezes bankszámláját vezető hitelintézet megnevezését, bankszámlájának számát,

f) a árut/vámárut terhelő vámteher és a felszámítható kamat, késedelmi pótlék megfizetésének a tevékenységi engedéllyel rendelkező részéről való bármilyen okból történő elmaradása esetére vonatkozó kezességvállalást,

g) a tevékenység megnevezését, amire a kezességvállalás vonatkozik,

h) a nyilatkozattételre jogosult aláírását.

(7) A tv. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott szervezet kérelmére a vámszervezet központi szerve - a jövedéki termékek, valamint a hulladékok kivételével - engedélyezheti az árutovábbítási eljárásban a tv. 8. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján történő kezességvállalás egyszerűsített formáját.

(8) Az egyszerűsített kezességvállalási engedélyt a vámszervezet központi szerve akkor adja ki, ha a kérelmező vállalja, hogy:

a) a tagjait, munkavállalóit (a továbbiakban: tagjait) olyan igazolással látja el, amely tartalmazza

1. a kezességvállalási engedély számát,

2. az igazolás sorszámát,

3. az engedélyes nevét, címét, adószámát,

4. a felhasználásra jogosult gazdálkodó/vállalkozó nevét, címét, adószámát és/vagy a felhasználásra jogosult személy nevét, születési helyét és idejét, saját kezű aláírását;

b) a vámszervezet központi szerve értesítése alapján attól a tagjától, aki a feltételeket megszegi, az igazolást haladéktalanul visszavonja; és

c) a tagjai részére kiadott igazolásokról, azok visszavonásáról a vámszervezet központi szervét a vámhatóság által meghatározott formában - a tagjai felé tett intézkedéssel egyidejűleg - tájékoztatja.

(9) Az egyszerűsített kezességvállalási engedély alapján kiadott igazolást a vámhatóság vámbiztosítékként akkor fogadja el, ha az e § (8) bekezdésének c) pontja alapján nyilvántartásába került.

(10) Az árutovábbítás a konkrét szállítmányra vonatkozó kezességi nyilatkozat benyújtása nélkül kérhető a kezességvállaló igazolása alapján. Az árunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni:

a) az e § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott igazolást,

b) a továbbított áru/vámáru utáni vámterhek megállapításához - figyelemmel az e rendelet 75. §-a (6) bekezdésének a) pontjában foglaltakra - a számlát, ami ebben az esetben lehet vámcélokra kiállított számla is.

(11) Az egyszerűsített kezességvállalásra az e § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak is irányadók."

9. § A Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a raktározott áru kitárolásakor a vámbiztosíték mértékét a vámvisszatérítést végző vámhivatal és/vagy az Agrárintervenciós Központ igazolása alapján kell figyelembe venni.

(2) A tv. 8. §-ának (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában, ha az adómentes felhasználó vagy az adóraktár engedélyese a vámárut saját maga importálja és a szállítását is maga végzi, akkor a jövedéki biztosíték vámbiztosítékba történő beszámítását az árutovábbítási vámkezeléskor kell elvégezni, amennyiben az adóraktári engedélyt vagy az adómentes felhasználói engedélyt, valamint a termékkísérő okmányt bemutatták. Az adóraktár engedélyese a vámáru saját maga általi importálását és szállítását igazolhatja az általa megkötött adásvételi szerződéssel, a nevére kiállított számlával vagy olyan származási bizonyítvánnyal, melyen címzettként feltüntették, továbbá a vámárut szállító fuvareszközre kiállított, tulajdonát igazoló okmánnyal. A csővezetéken történő szállítást minden esetben saját szállításnak kell tekinteni.

(3) A tv. 8. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben a kivitelre kerülő jövedéki termékre a jövedéki biztosíték nem nyújt fedezetet, a vámbiztosítékot a vámteher mértékig ki kell egészíteni. Az adóraktárra nyújtott biztosíték vámbiztosítékkénti elfogadásához be kell mutatni az adóraktári engedélyt és a termékkísérő okmányt. A biztosíték összegét az exportőr nyilatkozata alapján kell megállapítani. A gazdasági vezető által aláírt nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen összegű forgalmi adó terhelné a terméket. A vámhivatal ellenőrzi a forgalmi adó kiszámításának helyességét."

10. § A Vhr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A Tranzitegyezményben meghatározott kezességvállalási okmányt a vámhatóság akkor fogadja el, ha a kezességvállalásból keletkező fizetési kötelezettség teljesítéséért a belföldi székhelyű hitelintézet kötelezettséget vállal.

(2) Összkezesség alapján a Tranzitegyezmény szerinti árutovábbítást a területi vámszerv annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható.

(3) Átalánydíjas garanciajegy forgalmazását a vámszervezet központi szerve annak engedélyezheti, aki vámszempontból megbízható, és havonta legalább ezer darab átalánykezességi okmány forgalmazására kér engedélyt. Az engedélykérelemhez benyújtott banki kötelezettség összegének az egy év alatt kibocsátott (kibocsátani vállalt) átalánydíjas garanciajeggyel biztosítható vámteher egy hétre eső részének részének legalább 30%-át, a Tranzitegyezmény II. függelékének VIII. mellékletében felsorolt áruk esetén 100%-át kell fedeznie."

11. § A Vhr. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) A tevékenységi vámbiztosíték mértékét ezer forintra kerekített összegben kell meghatározni.

(2) A tv. 8. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjai szerint nyújtott vámbiztosíték meghatározásánál a következők szerint kell eljárni:

a) amennyiben a tevékenységi engedély kérelmezését megelőző tizenkét hónapon belül azonos vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámkezelésére nem került sor, a tevékenységi vámbiztosíték alapját a tárgyévre tervezett forgalom figyelembevételével kell megállapítani;

b) a nyújtott vámbiztosíték összege nem lehet kevesebb a vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk éves vámterhének 8%-ánál.

(3) A tv. 8. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott tevékenységi vámbiztosíték nyilvántartására az engedélyes által vezetett keret-nyilvántartási könyvet hitelesít a vámhivatal. A keret-nyilvántartási könyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tevékenységi engedély számát, érvényességi idejét,

b) a keret-nyilvántartási könyv számát, a tételsorok számát,

c) a vámbiztosíték formájának megnevezését, számát, a kötelezettségvállaló megnevezését, összegét, érvényességét,

d) felhasználható tevékenységi biztosíték összegét, érvényességét,

e) a vámhivatal igazolását a vámbiztosíték elfogadásáról.

(4) Az ipari vámszabadterület tevékenységi vámbiztosítékának számítása során feldolgozási célból betárolt vámáru vámterhét kell figyelembe venni.

(5) A vámraktározás és a vámszabadterületi vámeljárás továbbá az egyszerűsített vámeljárások esetében - a jövedéki termékek valamint a Kereskedelmi Vámtarifa 1-24. Árucsoportjába tartozó termékek kivételével - amennyiben a tevékenységi engedély kérelmezését megelőző időszakban azonos vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámkezelésére nem került sor, a kérelmező, az adott naptári évre vonatkozóan választhat, hogy a tevékenységi garancia alapjának számításánál az adott árut/vámárut terhelő tényleges vámterhet, vagy a tv. 8. §-a (3) bekezdésében meghatározott vámtétellel számított vámterhet alkalmazza.

(6) Árunak/vámárunak egyik vámraktárból egy másik vámraktárba - árutovábbítás vámeljárás nélkül - történő szállítása esetén a címzett vámraktárba történő nyilvántartásba vételéig vámbiztosítékként a feladó vámraktár tevékenységi garanciája szolgál.

(7) Amennyiben a vámterhet a tv. 8-ának (4) bekezdése alapján kell biztosítani

a) a vámraktár és a vámszabadterület engedélyese, továbbá

b) az egyszerűsített vámeljárás engedélyese, illetőleg az ideiglenes behozatali vámeljárást kérő

köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vámraktározási, vámszabadterületi, ideiglenes behozatali, egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk vámterhe pontosan megállapítható.

(8) A vámhatóság jogosult - de évente egyszer köteles - az üzemi órák alatt a nyilvántartást ellenőrizni. A nyilvántartást az engedélyes az e § (7) bekezdésének a) pontja esetén a vámraktárban, illetve a vámszabadterületen, az e § (7) bekezdésének b) pontja esetén a székhelyén, illetve telephelyén köteles vezetni.

(9) A tv. 8. §-ának (4) bekezdése d) pontjának alkalmazásában - a tv. 132. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglaltak kivételével - a bankgarancia mértékének megállapításakor a megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettséggel járó forgalomba csak a halasztott vámfizetési kedvezményben részesített forgalmat kell figyelembe venni."

12. § A Vhr. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A vámhivatal a vámbiztosíték nyújtását és formáját a vámárut kísérő vámokmányra is feljegyzi. Egy vámeljárásban - a tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt, valamint, ha a törvény másként nem rendelkezik a tevékenységi engedélyekhez nyújtott vámbiztosíték kivételével - csak azonos formában nyújtott vámbiztosíték fogadható el.

(2) Készpénzben nyújtott vámbiztosíték befizetését igazoló, az e rendelet 11. §-a (2) bekezdésében meghatározott valamely okmány elfogadása esetén a vámhivatal ezt a tényt az igazolásra feljegyzi, majd a vámkezelést kérő részére azt visszaadja.

(3) Ha a vámhivatal bankgaranciát vagy fedezetigazolást, illetve kezességvállalást vámbiztosítékként elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát bevonja és nyilvántartása mellékleteként kezeli. Árutovábbítás esetén egy záradékolt másolatot a küldeményt kísérő iratokhoz kell csatolni. E rendelkezés végrehajtásánál a telefaxon érkezett kezességi nyilatkozatot is eredetinek kell tekinteni, amennyiben annak eredeti példányát, a vámhivatal részére három napon belül igazolt módon eljuttatták. Ez a rendelkezés az egyszerűsített kezességvállalás eseteire nem vonatkozik.

(4) A vámhivatal által elfogadott vámbiztosíték törvényben foglalt céljának biztosítása érdekében a vámhatóság köteles a biztosítéknyújtás és felszabadítás folyamatát kezelő ellenőrzési rendszert működtetni."

13. § A Vhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A kezességvállalási engedélyt a tv. 8. §-a (6) bekezdésének a) és b) pontjai esetén az a vámhivatal, a c) pontja esetén az a területi szerv adja ki, amelynek illetékességi területén a kérelmező a kezességvállalást gyakorolni kívánja. A tv. 8. §-a (6) bekezdésének d) pontja esetén a kezességvállalási engedélyt a vámszervezet központi szerve adja ki.

(2) A bankgaranciát ahhoz a vámszervhez kell benyújtani, amely az engedély kiadására jogosult.

(3) Egy szervezet - az engedély kiadásához egyébként szükséges feltételek teljesítése esetén - több vámhivatalnál vagy területi szervnél is rendelkezhet kezességvállalási engedéllyel, illetőleg egy vámhivatalnál vagy területi szervnél több ilyen engedélye is lehet.

(4) A kezességvállalási engedélyt kiadó vámhivatal, illetőleg területi szerv az engedélyes részére keret-nyilvántartási könyvet hitelesít. Az engedélyes a keret-nyilvántartási könyvet eseményszerűen köteles vezetni. A keret-nyilvántartási könyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a kezességvállalási engedély számát, érvényességi idejét,

b) a keret-nyilvántartási könyv számát, a tételsorok számát,

c) a kezességi nyilatkozat számát, elfogadásának/felszabadításának dátumát, annak a vámkezelésnek a tételszámát, amelyhez a kezességet elfogadták, vagy melynek eredményeként azt felszabadították, az összeget, a maradvány garanciakeret összegét és a kezességvállalás elfogadásának vámhivatali igazolását.

(5) Ha a kezességvállalási engedélyt a vámszervezet központi szerve adta ki, a tv. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltétel végrehajtása érdekében az ellenőrzést a vámhatóság az általa kialakított nyilvántartás alapján köteles biztosítani oly módon, hogy kezesség vállalás a bankgarancia húszmillió forinttal csökkentett összegét ne haladja meg. Amennyiben a kezes kizárólag a tv. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenység végzésére ad kezességet, akkor a kezességvállalás a bankgarancia összegén belül fogadható el."

14. § A Vhr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A vámbiztosíték alóli mentességre való jogosultságot - az e § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalnál okmányszerűen köteles igazolni.

(2) Központi költségvetési szerv részére kincstári finanszírozás keretében érkező vámáruk esetében a költségvetési szerv illetékes vezetőjének írásban nyilatkoznia kell a szerv központi költségvetési jogállásáról. A vámkezelést végző vámhivatal a nyilatkozatot bevonja, és a mentességet a vámokmányra feljegyzi.

(3) Az árutovábbításkor a tv. 9. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott aktív feldolgozás céljából történő behozatalt az aktív feldolgozás engedélyezésére vonatkozó, aktív feldolgozáshoz szükséges és ideiglenes behozatalban vámkezelt munkaeszközök behozatalát az aktív feldolgozás és az ideiglenes behozatal engedélyezésére vonatkozó tevékenységi engedély másolatával, ideiglenes behozatal céljából minták és mintadarabok behozatalát a vámfizetésre kötelezett nyilatkozatával kell igazolni.

(4) A tv. 9. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak alapján bíróság, vagy más hatóság birtokába adott vámáruval egy tekintet alá esik a hatóság által lefoglalt, de a rendelkezési jog megtiltásával az ügyfél birtokában hagyott vámáru.

(5) A halasztott vámfizetési jogosultságot csak abban az esetben kell igazolni az engedély - vagy annak másolata - bemutatásával, ha arra a vámhivatal az áru/vámáru fuvarozóját (szállítóját, a vámkezelést kérőt) felszólítja. Azt, hogy a továbbítani kért vámáru a halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkező saját vámáruja, az adásvételről szóló, az általa megkötött külkereskedelmi szerződéssel vagy a nevére kiállított számlával, nemzetközi fuvarlevéllel vagy olyan származási bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyen címzettként feltüntették. Amennyiben a fenti okmányokban a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező neve és címe nem szerepel, az árutovábbításkor vámbiztosítékként a halasztott vámfizetési engedély nem fogadható el. A tv. 9. §-a (1) bekezdése h) pontjának alkalmazásánál a vámáru a halasztott vámfizetéshez nyújtott garancia alapján - jövedéki termék esetén annak mértékéig - tekintendő biztosítottnak."

15. § A Vhr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A nemzetközi vámokmánnyal nyújtott vámbiztosítékot a vonatkozó egyezmény (így különösen: TIR, ATA, Tranzitegyezmény) előírásai szerint kell felszabadítani.

(2) Az e rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerint nyújtott vámbiztosíték felszabadítása a vámteher elszámolása után fennmaradó összegnek a vámbiztosítékot nyújtó részére történő visszafizetésével, visszautalásával vagy kérelemre vámbiztosíték számlán való tartásával történik.

(3) Az adott vámigazgatási eljáráshoz nyújtott vámbiztosítékot a vámhatóság felszabadítja, vagy felszabadítottnak kell tekinteni, ha a vámeljárás lezárul, így különösen, ha az árut/vámárut

a) kiléptették,

b) a belföldi forgalom számára vámkezelték, és az esedékessé váló vámterhet megfizették,

c) vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítették,

d) vámraktárba beraktározták, vagy

e) ellenszolgáltatás nélkül az államnak felajánlották, és azt a vámhatóság elfogadta,

f) a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználó üzemébe, raktárába vagy adóraktárába betárolták, és a betárolást a termékkísérő okmányon visszaigazolták, illetve

g) amennyiben az e rendelet 29. §-ában foglaltak alapján végzett felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem megalapozottságát támasztja alá,

h) ha a kiviteli célból szállított adózatlan jövedéki terméket az adóraktárba visszaszállítják és a készletre vételt igazolják,

i) az ideiglenes behozatalban vagy aktív feldolgozásban vámkezelt vámárut elszámolták,

j) a hivatalból elrendelt tárolás esetén, annak teljesítésekor.

(4) A csekkel, a belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt bankgaranciával, a banki fedezetigazolással nyújtott vámbiztosítékot az okmányra vezetett vámhivatali záradékkal kell felszabadítani.

(5) A vámbiztosíték teljes vagy részleges felszabadításáról vagy visszafizetéséről az e rendelet 20. §-ában foglaltak kivételével - az a vámhivatal köteles intézkedni, amelynek eljárása eredményeként a vám biztosításának indokoltsága teljesen vagy részlegesen megszűnt. A készpénzben nyújtott vámbiztosíték felszabadítását követően az ügyfél részére visszajáró összeget a vámhatóság tizenöt napon belül késedelmi pótlék mentesen fizetheti vissza. Ezt követően a tv. 143. §-ának (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékot köteles a vámbiztosíték indokoltsága megszűnésének napjától fizetni.

(6) Bankgarancia, illetve fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték esetén a garancia összegét a vámteher kiegyenlítésére csak akkor lehet felhasználni, ha a vámfizetésre kötelezett a fizetési határidő lejártáig kötelezettségének nem tesz eleget. A bankgarancia érvényesítése esetén a vámteher kiszabásáról szóló határozat egy példányát a vámhatóság a bankgaranciát kiadó hitelintézet részére megküldi. A fedezetigazolás formájában nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetén a vámhatóság rendelkezése alapján a számlavezető vámszerv intézkedik a vámtartozás beszedése iránt."

16. § A Vhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján készpénzben nyújtott vámbiztosítékot - ha a továbbított áru kiléptetéséről a továbbítástól számított harminc napon belül nem értesül - a vámhivatal a következők szerint számolja el:

a) a visszatérített vámtehernek megfelelő összeget a vámbevételi számlára elszámolja,

b) az igénybe vett exporttámogatás után nyújtott vámbiztosítékot a vámletét elszámolás alapján átutalja az adóhatóság számlájára.

(2) A vámbiztosíték indokoltsága megszűnik az e rendelet 66/B. §-a (8) bekezdésében meghatározott vámfelügyelet megszűnése esetén is."

17. § A Vhr. 21. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvényes zálogjogot a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vételével kell gyakorolni.

(2) A vámhivatal a közvetlen vámfelügyelet alá vételt alakszerű határozattal rendeli el. A határozatban fel kell hívni a vámfizetésre kötelezett figyelmét arra, hogy ha a közvetlen vámfelügyelet alá vett vámáru után kiszabott vámterhet nem fizeti meg, a vámárut a vámhivatal az e rendelet 66/A. §-ában meghatározott időtartam elteltével értékesíti.

(3) A zálogtárgy értékesítéséből befolyt összeget az értékesítési költségek és a közvetlen vámfelügyelet érvényesítésének költségei levonása után a tv. 135. §-ában foglaltak szerint kell elszámolni. A tartozások levonása után fennmaradó összeget tizenöt napon belül hivatalból ki kell fizetni az ügyfélnek."

18. § A Vhr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A vámterhet megállapító külön jogszabályok is tartalmaznak az általuk szabályozott vámteher (így különösen: forgalmi adók, vámpótlék, egyéb kötelező befizetés) alóli mentességet."

19. § A Vhr. a következő új 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § A tv. 16. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában elegendő mértékű megmunkálásnak kell tekinteni:

a) az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában az egyes előállított termékekre vonatkozóan előírt megmunkálásokat;

b) a Kereskedelmi Vámtarifa XI. Áruosztályába tartozó, az e rendelet 1. számú mellékletének A) listájában nem szereplő textilek és textiláruk esetében azt a feldolgozást, amelynek eredményeként az előállított terméket a Kereskedelmi Vámtarifa olyan vámtarifaszáma alá kell osztályozni, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá a feldolgozás során felhasznált nem származó anyagokat kell osztályozni;

c) egyéb, az e rendelet 1. számú mellékletének B) listájában fel nem sorolt termékek esetében az a gazdaságilag indokolt feldolgozás vagy megmunkálás, amelynek eredményeként egy új termék jön létre vagy a megmunkálás az előállításnak egy lényeges fázisát jelenti."

20. § A Vhr. 29. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Köztársaság által a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény (a továbbiakban: vámtarifa törvény) végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott fejlődő országokból, valamint az e rendelet 205. §-ában meghatározott legkevésbé fejlett fejlődő országokból (a továbbiakban együtt a származás szempontjából: kedvezményezett ország) származó egyes termékekre érvényes vámkedvezményre vonatkozó rendelkezések értelmében az említett országokból származó terméknek kell tekinteni:]

"b) a kedvezményezett országban előállított olyan termékeket, amelyek előállításához az a) pontban említettektől eltérő származású terméket is felhasználtak, feltéve, hogy ezek a termékek a kedvezményezett (exportőr) országában a tv. 16. §-ának (3) bekezdése szerinti elegendő feldolgozáson vagy megmunkáláson mentek keresztül."

21. § A Vhr. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A származás igazolására elfogadható az olyan származási bizonyítvány is, amelyet a szállítmányt kísérő eredeti származási bizonyítvány alapján az egyes megrendelők részére, a szállítmányt felügyelete alatt tartó külföldi vámhatóság állított ki."

22. § A Vhr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai (a továbbiakban: EU) közötti Európai Megállapodás, a Magyar Köztársaság és az EU közötti, bizonyos borokra érvényes vámkontingensek kölcsönös felállítására vonatkozó Megállapodás hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származási országát meghatározni. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait az e rendelet 3. számú mellékletének A) része tartalmazza.

(2) Az Európai Megállapodás hatálya alá tartozó áruk/vámáruk esetében a vám- és egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve tartalmazza. Az áruk származását - ideértve azok közvetlen szállítását is - EUR.1 Szállítási Bizonyítvánnyal vagy az exportőrnek az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyv IV. számú mellékletében előírt számlanyilatkozattal kell igazolni.

(3) Nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján kell a szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozó termékek esetében az áruk származási országát meghatározni. Azon országok körét, melyekkel a Magyar Köztársaság szabadkereskedelmi megállapodást kötött, a PM rendelet melléklete tartalmazza. A származást igazoló okmányok kiállításának részletes szabályait az e rendelet 3. számú mellékletének A) része tartalmazza.

(4) A tv. 18. §-ának alkalmazásában, amennyiben a páneurópai kumulációs rendszerben részt vevő szerződéses országokba kivitelre kerülő áruk származásának igazolására kerül sor, a származási igazolás akkor adható ki, ha az érintett megállapodások származási jegyzőkönyvei alapján az exportba beépült - a szerződő országokon kívülről származó - import tekintetében, ha a kérelmező vállalja az e rendelet 208. §-ában foglalt feltételek teljesítését.

(5) A tv. 19. § (1) bekezdés rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi megállapodások a származási szabályok alkalmazása tekintetében eltérően nem rendelkeznek."

23. § A Vhr. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

"32/A. § (1) A kötelező felvilágosítás kérelmezője a tarifával kapcsolatos esetekben az a személy, aki kötelező tarifális felvilágosításért, származással kapcsolatos esetekben pedig az, aki kötelező származási felvilágosításért folyamodott a vámhatósághoz.

(2) A kötelező felvilágosítás jogosultja az a személy, akinek a nevére a kötelező felvilágosítás kibocsátásra került.

(3) A kötelező tarifális felvilágosítás iránti kérelem egyfajta árura/vámárura, a kötelező származási felvilágosítás egyfajta árura és egy, a származást meghatározó körülményre vonatkozhat.

(4) A kötelező felvilágosítás kiadására vonatkozó kérelmet a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetéhez írásban kell benyújtani. A kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtatvány mintáját, előállítására és kitöltésére vonatkozó szabályokat a PM rendelet melléklete tartalmazza.

(5) A kötelező tarifális felvilágosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a felvilágosítás jogosultjának nevét és címét;

b) a kérelmező nevét és címét, ha nem azonos a felvilágosítás jogosultjával;

c) olyan részletes áruleírást, amely lehetővé teszi az áru azonosítását és a Kereskedelmi Vámtarifa szerinti besorolásának meghatározását;

d) az áru kiszerelését, felhasználását, összetételét és annak meghatározására alkalmazott valamennyi módszert, ha az áru osztályozása ettől függ;

e) mellékletként minden olyan rendelkezésre álló fényképet, tervrajzot, katalógust vagy bármilyen más dokumentumot, ami elősegítheti a helyes osztályozást;

f) a javasolt tarifális besorolást;

g) bizalmasan kezelni kívánt adatokat;

h) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyező hatóság kérésére a dokumentumok magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátja;

i) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint Magyarországon kértek-e vagy adtak-e már kötelező érvényű áruosztályozási felvilágosítást azonos vagy hasonló árura/vámárura;

j) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy az engedélyező hatóság kérésére térítésmentesen biztosít mintát az áruból.

(6) A kötelező származási felvilágosítás iránti kérelemnek az e § (5) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) az áru részletes leírását és tarifális besorolását;

b) az áru összetételét és bármely ezen összetétel meghatározására szolgáló vizsgálati módot;

c) azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik a származás meghatározását; a felhasznált anyagokat és azok származását, tarifális besorolását; azon befolyásoló értékeket és körülményeket - így különösen: vámtarifaszám változás, hozzáadott érték, megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó szabályok, gyártási technológia vagy művelet leírása -, amelyek a jogszabály által előírt feltételek teljesítését lehetővé teszik, különösen a ténylegesen alkalmazott származást meghatározó szabályt; az áru javasolt származását;

d) bármely, az áru és az azt alkotó anyagok összetételéről rendelkezésre álló mintát, fényképet, tervet, katalógust, illetve egyéb okmányt, amely leírja azon gyártási folyamatot, illetve feldolgozást, amelyen ezen anyagok keresztülmentek;

e) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a kérelmező az engedélyező hatóság kérésére a dokumentumok magyar nyelvű fordítását rendelkezésre bocsátja;

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint Magyarországon kértek-e vagy adtak-e már kötelező érvényű származási felvilágosítást azonos vagy hasonló árura/vámárura.

(7) A vámhatóság a vámigazgatási eljárás során megkövetelheti a jogosulttól annak igazolását, hogy a vámkezeltetni kívánt árura vonatkozóan kötelező áruosztályozási felvilágosítással rendelkezik. A kötelező származási felvilágosítás alkalmazhatóságának ellenőrzéséért felelős hatóságok vagy szervezetek megkövetelhetik a felvilágosítás jogosultjától, hogy tájékoztassa az említett hatóságokat vagy szervezeteket arról, hogy az árura vonatkozóan kötelező származási felvilágosítás áll a rendelkezésére.

(8) A tv. 19/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogosult csak olyan áru/vámáru tekintetében használhatja fel a felvilágosítást, amelyről a vámhatóság megállapította, hogy az azonos a kötelező felvilágosításban megjelölt áruval.

(9) A tv. 19/A. §-a (5) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a jogosultat a vámhatóság határozattal értesíti a felvilágosítás visszavonásáról,

a) ha utólagosan megállapítást nyer, hogy a kérelmező a kiadó hatóságot megtévesztette, vagy félrevezette, illetve

b) a jogosult kérelmére."

24. § (1) A Vhr. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tv. 20. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a vámáru vámterületre való bekerülése alatt azt az időpontot kell érteni, amikor a vámszabadterületi betárolásra, vámraktározásra, aktív feldolgozásra, vámfelügyelet melletti feldolgozásra vagy belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot a vámhivatal elfogadta."

(2) A Vhr. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem fogadható el a Vámértékbevallás, ha:

a) adatai olvashatatlanok,

b) adatai eltérnek a vámkezelni kért vámárura vonatkozó adatoktól,

c) a Vámértékbevallást nem a PM rendeletben közzétett nyomtatványon vagy nem a rovatoknak megfelelően töltöttek ki,

d) azon a kiállító által nem igazolt javítás, törlés, átírás tapasztalható és az igazolás pótlásáról nem gondoskodtak."

25. § A Vhr. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44/A. § (1) A tv. 29. §-a második mondatának alkalmazásakor, ha a vámfizetésre kötelezett a bevallott vámérték és az összehasonlító érték különbözetére biztosítékot nem nyújt, a vámhivatalnak az árunyilatkozatot vissza kell utasítania arra való hivatkozással, hogy a tv. rendelkezései szerint a vámkezelés csak biztosíték nyújtása esetében végezhető el.

(2) Amikor a vámszerveknek további vizsgálat nélkül nem áll módjukban a tv. 21. §-a szerint kimunkált vámértéket elfogadni, lehetőséget kell biztosítani a vámfizetésre kötelezett részére olyan részletes adatok szolgáltatására, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a vámszervek képesek legyenek az eladás körülményeinek megvizsgálására és a vámérték elfogadására. Ha a kétség továbbra is fennáll, a vámszerv köteles a végleges döntést megelőzően közölni - kérelemre, írásban - a vámfizetésre a kétség okait és megfelelő lehetőséget biztosítani a válaszadásra. A végleges döntést és annak indokait határozattal kell közölni a vámfizetésre kötelezettel.

(3) Abban az esetben, ha azonos eladó, azonos vevő részére, azonos kereskedelmi feltételekkel folyamatosan azonos árut szállít, és egy esetben a kimunkált vámértéket a vámszervek már jogerősen elfogadták, nem szükséges a tv. 29. §-ában foglaltak szerint a kimunkált vámértéket felülvizsgálni."

26. § A Vhr. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) A kiléptetés során a kiviteli okmányokat (így különösen: árunyilatkozat, fuvarlevél, a devizahatóság által jóváhagyott apportlista) a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. A vámhivatalnak ellenőriznie kell, hogy az áru/vámáru a vámterületet elhagyta-e. Ha ez nem történik meg, vagy a szomszédos állam vámszerve az árut/vámárut nem léptette be és azt a vámterületre visszahozzák, a kiléptetési záradékot a vámhivatalnak törölnie kell. Vámáru esetén ilyenkor gondoskodni kell a vámfelügyelet fenntartásáról. A Magyar Köztársaság által elfogadott nemzetközi egyezmény alapján szállított áru/vámáru kiléptetését - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a vonatkozó egyezményben meghatározottak szerint kell elvégezni az e §-ban meghatározott előírások biztosítása mellett.

(2) Határvámhivatalnak kell tekinteni:

a) a vámszabadterületre, illetve árunak közvámraktárba való kiléptetésnél a vámszabadterületet, a közvámraktárat felügyelő vámhivatalt,

b) a postaforgalmat ellenőrző vámhivatalt.

(3) Amennyiben az áru/vámáru a vámterületet ténylegesen elhagyta és a határvámhivatalnál a kivitelben elszámolt vámokmányról az igazolás hiányzik, úgy a kiléptetés igazolása a kiléptetést végző határvámhivatalnál utólag elvégezhető.

Kiléptetés utólagos igazolására szolgál a határvámhivatalnál benyújtott

a) külső árutovábbítási eljárás egyidejű alkalmazása esetén az árutovábbítás rendeltetési vámhivatalnál történt bemutatást igazoló nemzetközi egyezményben meghatározott okmány vagy igazolás, illetve

b) olyan rendeltetési ország vámhatóságának igazolásával ellátott vámokmány vagy nemzetközi fuvarlevél, amellyel a Magyar Köztársaság vámegyüttműködési megállapodást kötött."

27. § A Vhr. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § (1) Az árubejelentési kötelezettséget:

a) Magyar Közlönyben kihirdetett vagy közzétett nemzetközi szerződésben előírt vám- és egyéb okmányok benyújtásával, vagy

b) vasúti forgalomban "vonatjegyzékkel",

c) hajózási forgalomban - a magánhasználatra szolgáló vízijármű kivételével - "érkezési-indulási jelentéssel",

d) légi forgalomban "áru és postajegyzékkel" (Manifest),

e) közúti forgalomban "rakományjegyzékkel",

f) postaforgalomban "zárlatjegyzékkel", "rovatlap vámküldemények rovatolásához" nyomtatvánnyal, vagy "rovatlappal",

g) csővezetéken, elektromos vezetéken beérkező, illetve külföldre kiszállított vámáruról/áruról "jegyzék" benyújtásával

kell teljesíteni.

(2) Az e § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott árubejelentésre szolgáló okmányok adattartalmát és kezelésükre vonatkozó részletes szabályokat a PM rendelet tartalmazza."

28. § A Vhr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § Természetes személyek által behozott vagy kivitt, nem útiholmi jellegű, értékére, mennyiségére tekintettel kereskedelminek minősülő áru/vámáru esetében általános árubejelentésnek minősül a benyújtott árunyilatkozat."

29. § A Vhr. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) Amennyiben a csővezetéken magyar területen átfolyásmérő készüléket helyeznek el, azt az Országos Mérésügyi Hivatalnak hitelesítenie, a vámhivatalnak vámzárral biztosítania kell. Belföldi átfolyásmérő hiányában, vagy ha nemzetközi magánjogi szerződés a külföldi mérőállomáson történő elszámolást rögzíti, a szállított áru/vámáru mennyisége a külföldi mérőállomás adatai alapján is elfogadható. Ha a csővezetéken sem belföldön, sem külföldön átfolyásmérő berendezés nem működik, a csővezeték üzemeltetője a szállított áru/vámáru mennyiségének ellenőrzése céljából köteles a telephelyére állandó vámfelügyeletet kérni.

(2) Az árubejelentéssel egyidejűleg EV benyújtásával kérni kell a áru/vámáru további vámkezelését. A belföldi forgalom számára történő vámkezelés - ha ez szükséges, az utólagos helyesbítés kötelezettségével - értéknyilatkozat alapján is elvégezhető. Az olyan esetekben, amikor az áru/vámáru behozatala nem adásvételi szerződés alapján történik, a vámkezeléshez elfogadható az üzemeltető által kiállított értéknyilatkozat is."

30. § A Vhr. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az árubemutatásra kötelezett a vámhatáron átszállítani kívánt árut - ideértve az e rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetet is - olyan módon köteles bemutatni a vámhivatalnak, hogy a vámhivatal által elvégzendő ellenőrző vizsgálat, valamint az elvégezhető vámvizsgálat feltételei biztosítottak legyenek."

31. § A Vhr. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldről érkező légi jármű, ellenőrző vizsgálatát az utasok kiszállása és a rakomány kirakása után, a külföldre távozó légi jármű, ellenőrző vizsgálatát az áru berakása és az utasok beszállása előtt kell elvégezni."

32. § A Vhr. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) A beléptetés megtagadása szempontjából a vámkezelésre vonatkozó kérelem különösen akkor nem tekinthető teljesíthetőnek, ha

a) a vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozatot vissza kell utasítani;

b) a kért vámeljáráshoz vámbiztosítékot kell nyújtani, de az áru szállítója ezt nem teljesíti;

c) a szállítmány a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján nem léptethető be, vagy beléptetésére nem az adott határátkelőhely jogosult (így különösen: állat- és növényegészségügyi korlátozással kapcsolatos előírás, környezetvédelmi, illetve a védett állatokkal és növényekkel kapcsolatos korlátozások, továbbá a fokozott ellenőrzés alá eső termékek esetén);

d) a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vagy nem a belépni szándékozó állampolgárságú személyek vagy járművek részére van megnyitva;

e) a szállítmány vagy a szállítóeszköz belépéséhez engedély szükséges, és az engedély nem áll rendelkezésre. Az engedélyt eredeti vagy hitelesített másolati példányban lehet benyújtani.

(2) A beléptetés megtagadásának tényét és okát, az e § (1) bekezdésének a) pontja esetén a határozat számát is a fuvarokmányon és a vámokmányon fel kell tüntetni."

33. § A Vhr. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63. § (1) A kiléptetést meg kell tagadni különösen, ha

a) a tv. 55. §-a (6) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban meghatározott esetek fordulnak elő;

b) a kiviteli ellenőrzést a vámhivatal nem végezte el, és arra a kiléptetéskor sincs lehetőség;

c) a kiléptetéshez engedély, igazolás vagy bizonylat bemutatására van szükség és az nem áll rendelkezésre;

d) a külföldi forgalmi rendszámú gépjármű esedékessé vált adóját vagy biztosítási díját a kötelezett nem fizeti meg;

e) a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vagy nem a kilépni szándékozó állampolgárságú személyekre vagy jármű számára van megnyitva;

f) az állategészségügyi bizonyítványt nem a felrakás helye szerint illetékes hatóság állította ki;

g) a kilépésre jelentkező szállítmány a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján az adott határátkelőhelyen nem léptethető ki (így különösen: állat- és növényegészségügyi korlátozással kapcsolatos előírás, környezetvédelmi, illetve a védett állatokkal és növényekkel kapcsolatos korlátozások, továbbá a fokozott ellenőrzés alá eső termékekkel kapcsolatos előírások érvényesítése céljából);

h) a kiléptetés nemzetközi egyezménybe ütközik.

(2) A kiléptetés megtagadásának tényét és okát, az e § (1) bekezdésének a) pontja esetén a határozat számát is a fuvarokmányon fel kell tüntetni."

34. § A Vhr. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § (1) A tv. 44. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában csak a beléptetést követően vám elé állított vámáru áll átmeneti megőrzés alatt.

(2) Az átmeneti megőrzés alatt álló vámárura árunyilatkozatot adni - a tv. 44. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak, illetve az engedélyköteles áruk kivételével - csak a vámáru címzettjének teljes szállítmányára vonatkozóan lehet.

(3) A tv. 44. §-a (4) bekezdésében meghatározott határidőt a vámáru nyilvántartásba vételének napjától kell számítani. Az árunyilatkozat visszautasítása - eltekintve a hatósági engedély hiányától - nem befolyásolja az átmeneti megőrzés határidejét.

(4) Az átmeneti megőrzésre biztosított határidő lejártát követő napon a vámhivatal azonnal intézkedik a vámáru közvetlen vámfelügyeletéről.

(5) Amennyiben az átmeneti megőrzőnek a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjoga van a vámáru felett, az üzleti szabályzatára vagy a fuvarozási szerződésre figyelemmel az átmeneti megőrzésre biztosított határidő lejárta előtt is intézkedhet a tv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján.

(6) A tv. 44. §-ának (4) bekezdése értelmében a vámárut a vámhivatal is csak a korlátozó és tiltó rendelkezések figyelembevételével értékesítheti. Az értékesítés érdekében végzett engedélyezési vagy vizsgálati díj értékesítési költségnek minősül.

(7) Nem tekinthető átviteli rendeltetésű vámárunak a reexport ügylet keretében behozott vámáru.

(8) A tv. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti raktár engedélyese köteles részletes nyilvántartást vezetni a rakhelyén e jogcímen tárolt vámárukról. A részletes nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a feladó és a címzett adatait,

b) a vámáru azonosításához szükséges adatokat (így különösen: kereskedelmi megnevezés, mennyiség, egyéb azonosítási jelek),

c) a vám elé állítás vámhivatali nyilvántartási tételszámát.

(9) Az átmeneti megőrzési raktár üzemeltetését a területileg illetékes vámhivatalnak be kell jelenteni. Az üzemeltetőnek bejelentésében nyilatkoznia kell arról, hogy az e rendelet 98. §-ában meghatározott feltételek rendelkezésre állnak. A bejelentés vámhivatali nyilvántartásba vételével az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A raktár üzemeltetését az engedélyes a nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvétele napjától kezdheti meg. A vám elé állítás során a nyilvántartásba vétel számára hivatkozni kell.

(10) A tv. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti kijelölt tárolási helyet és a vám biztosítására vonatkozó adatokat az összesítő bejelentésen - záradék formájában - fel kell tüntetni.

(11) Átmeneti megőrzési raktárként üzemeltetett raktárban az átmeneti megőrzés alatt álló vámáru más árutól/vámárutól elkülönítetten kell tárolni."

35. § A Vhr. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) Amennyiben a küldemény címzettje ismeretlen és a vámáru kiszolgáltatását ez a tény akadályozza, a fuvarozó, szállítmányozó az átmeneti megőrzés időtartama alatt - ha jogszabály nem tiltja vagy korlátozza-:

a) a küldeményt saját költségére és veszélyére külföldre visszaviheti, kivéve a veszélyes hulladékot, amelyet köteles visszaszállítani, vagy

b) saját költségére és veszélyére intézkedik a vámáru vámhivatal felügyelet melletti megsemmisítésről, vagy

c) a vámárut az államnak értékesítésre felajánlhatja, vagy

d) érvényesítheti a saját zálogjogát a tv. 11. §-ának (2) bekezdése szerint.

(2) Amennyiben az e § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakkal a fuvarozó, szállítmányozó nem élt, a vámhivatal a vámárut a tv. 44. §-ának (4) bekezdése szerint értékesíti."

36. § A Vhr. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § (1) Aki a körülményekből feltehetően vámárunak minősülő árut talál, köteles azt a legközelebbi vámhivatalnál, határőrségi, rendőrségi szervnél vagy jegyzőnél nyolc napon belül bejelenteni. A határőrség, rendőrségi szerv, jegyző a bejelentésről haladéktalanul értesíti a legközelebbi vámhivatalt.

(2) A vámhivatal a talált vámáru bejelentéséről jegyzőkönyvet készít és a vámárut a vámhivatal raktárába a tv. 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján tárolja be.

(3) A vámhivatal által visszatartott vagy lefoglalt árura/vámárura, illetőleg a talált vámárura árunyilatkozatot adni nem kell.

(4) A szellemi tulajdonjogok védelme érdekében a vámárunak a vámhatóság által üzemeltetett raktárba történő felvételét a tv. 45. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján kell elrendelni.

(5) A tv. 45. §-a (5) bekezdésének alkalmazásában:

a) robbanóanyagnak kell tekinteni különösen a robbanószereket, minden salétromsavat, pikrinsavas és nitroglicerines vegyületet, mindenfajta gyújtózsinórt, gyutacsot és gyújtókupakot, mindenfajta lőszert és tűzijátékot;

b) tűzveszélyes anyagok, különösen a nitrocellulózból készült nem robbanó anyagok (így különösen: filmek, műselyem), a foszfor és annak minden vegyülete, mindenfajta ásvány- és növényolaj, kátrány, mindezek párlata és terméke, a gyufa, a kén és kénvirág, a terpentin, a szalmiákszesz, a benzin, a benzol és a motalkó, mindenfajta aetherikus olaj és párlata, mindenfajta szesz és azokból készült lakk és kence, az aether, aceton, acetilén, a disszugáz, a szénkéneg, a folyékony kollódium, ezek gőzei és mindenfajta terméke, valamint az ezek hozzáadásával készült festék, lakk, világítógáz, hidrogén, földgáz, mindenfajta gyúlékony gáz és tűzveszélyes folyadék robbanógőze;

c) sugárzó anyagok a nukleáris, radioaktív anyagok és készítmények (izotóp);

d) gyorsan romló áruk alatt különösen az e rendelet 60. §-ának (2) bekezdésében felsorolt árukat kell érteni;

e) körülményesen kezelhetők különösen az élő állatok, valamint minden olyan áru, amelynek állagmegóvása szakszerű, rendszeres kezelést, gondozást igényel, továbbá

f) a hulladék.

(6) Amennyiben a tv. 45. §-a (5) bekezdésében meghatározott - vámhivatal által üzemeltetett raktárba fel nem vehető - áruval/vámáruval kapcsolatban merül fel a hivatalból történő tárolás igénye, a vámhivatalnak a következők szerint kell eljárnia:

a) engedélyezheti az árunak/vámárunak vámraktárba való elhelyezését;

b) engedélyezheti az árunak/vámárunak átmeneti megőrzési raktárba való elhelyezését, tartását;

c) a vámteher biztosítása mellett kijelölheti a vámárunak a vámáru felett rendelkezésre jogosult telephelyén történő tárolását,

d) intézkedhet az áru/vámáru erre a célra fenntartott különleges raktárba (pl. adóraktárba) való beszállítása iránt.

(7) Az e § (6) bekezdése szerinti eljárásnál az áru/vámáru feletti rendelkezési jogot korlátozni kell, a korlátozás azonban nem akadályozhatja az áru/vámáru állagának megóvásához szükséges cselekmények elvégzését."

37. § A Vhr. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

"66/A. § (1) A tárolásra vonatkozó határidők:

a) a talált vámáru esetében három hónap, amelyen belül a vámáru az igazolt tulajdonos részére a vámigazgatási eljárás lefolytatásával átadható;

b) az utasok által letétbe helyezett áruk esetében legfeljebb három hónap, figyelemmel a tv. 144. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra is. A tárolási időn belül a letétbe helyezett áru annak adható ki, aki az áruról kiállított elismervényt bemutatja;

c) a visszatartott áru/vámáru esetében legfeljebb három hónap. A tárolási időn belül a visszatartott áru az elismervény bemutatójának, a vámáru a vámigazgatási eljárás lefolytatásával a rendelkezésre jogosultnak adható ki;

d) ha a vámfizetésre kötelezett a vámáru után esedékes vámterhet határidőre nem fizette meg, legfeljebb harminc nap;

e) az a)-d) pontokban nem említett tárolásnál a vámhivatal által szükségesnek tartott - általában a hatósági döntésekhez igazodó - idő, legfeljebb három év.

(2) A tv. 45. §-a (6) bekezdésének értelmében az áru/vámáru vámjogi sorsának rendezése alatt annak vámeljárás alá vonását kell érteni. A vámraktárban vagy az átmeneti megőrzési raktárban tárolt áruval/vámáruval kapcsolatban, a törvényben meghatározott felszólítást a vámraktár vagy az átmeneti megőrzési raktár engedélyesén keresztül kell eljuttatni.

(3) Az olyan árut/vámárut, amely általános emberi értékeket, környezetet, közerkölcsöt, emberi jogokat sért, szellemi tulajdonjogok védelme miatt vagy egyéb okból nem vagy csak az előírt feltételekkel hozhatók forgalomba, értékesíteni nem szabad, illetőleg az értékesítésnél az e rendelet 64. §-a (6) bekezdésének rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(4) A tárolt árut/vámárut kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult szervezetnek lehet értékesítésre átadni.

(5) Az értékesített vámáru után fizetendő vámot kereskedelmi forgalomban a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételével, nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősülő áru után a tv. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti vámtétellel kell elszámolni. Az értékesített vámárut - a fogyasztási adó kivételével történő vámterhek elszámolása után - a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(6) A vámhivatal az értékesítésre írásbeli megbízást ad az értékesítésre jogosult részére. A megbízásnak tartalmaznia kell az értékesítés feltételeit és az értékesítési ár átutalásának módját is. Az értékesítésre jogosultat az értékesítésben való közreműködéséért jutalék illeti meg. Az értékesítő az értékesítés során befolyt összeget - a jutalék levonása után - köteles haladéktalanul befizetni a megbízásban megjelölt számlára.

(7) A gyorsan romló áru/vámáru értékesítésre átadásáról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát az értékesítést végzőnek kell átadni.

(8) Az áru értékesítéséből befolyt összegből az értékesítés és a tárolás költségeit, az esetleg felmerülő más költségek, vámáru értékesítése esetén fogyasztási adó kivételével a vámterhet is le kell vonni. A fennmaradó összeget - az e § (9) bekezdésében foglaltak kivételével - vámáru esetén a rendelkezésre jogosult részére, más áru esetében pedig annak kell kifizetni, akinek a vonatkozó igazolás a birtokában van. Külföldi jogosult esetében a kifizetés a devizajogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történhet.

(9) Amennyiben a vámhatóság által üzemeltetett raktárba való tárolásra amiatt kerül sor, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámáru után az esedékes vámterhet határidőre nem fizette meg, az e § (8) bekezdésében említett költségek, valamint a nem a vámhatóság javára fennálló törvényes zálogjog alapján esedékes tartozás biztosítása után fennmaradó összeget a vámfizetésre kötelezett vámtartozásának kiegyenlítésére kell fordítani. A fenti tartozások kiegyenlítése után fennmaradó összeget kell az ügyfél részére kifizetni.

(10) Talált vámáru értékesítése esetén a költségek és a vámteher elszámolása után fennmaradt összeget a vámáru igazolt tulajdonosának vagy megbízottjának a tárolás napjától számított egy éven belül lehet kifizetni.

(11) Az elkobzott, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott vámáru és jövedéki termék értékesítése esetén - a felmerült költségek kiegyenlítése után - az értékesítésből befolyt összegből a vámterheket a vámbevételek között, a fennmaradó összeget központi költségvetési bevételként kell elszámolni.

(12) A vámhatóság által üzemeltetett raktárban tárolt áru/vámáru értékesítésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a nem a vámhatóság által üzemeltetett raktárban tárolt áru/vámáru vámhivatal által történő értékesítése során is."

38. § A Vhr. a következő új 66/B. §-sal egészül ki:

"66/B. § (1) Ha a vámhatóság által üzemeltetett raktárba tárolt árut/vámárut veszély fenyegeti és a rendelkezésre jogosultat erről előzetesen értesíteni nem lehet vagy az értesítés ellenére sem gondoskodik árujának biztonságba helyezéséről, akkor erről a rendelkezésre jogosult veszélyére a vámhivatal hivatalból gondoskodik.

(2) A vámhatóság által üzemeltetett raktárban tárolt áru/vámáru a tároló felszólítása nélkül, azonnal értékesíthető, ha

a) annak állapotában olyan változás következett be, amely miatt a raktárban tovább nem tárolható;

b) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott áruk esetében az utas tároláskor adott nyilatkozata szerint az árura, illetve annak ellenértékére nem tart igényt;

c) az e rendelet 60. §-ának (2) bekezdése szerinti romlandó áru/vámáru esetén;

d) a vámhatóság azt állapítja meg, hogy az árut/vámárut a vámhatóság által üzemeltetett raktárba eredetileg sem lehetett volna felvenni.

(3) A törvényben szabályozott vámfelügyelet alkalmazásában a vámáru őrzésének vagy hivatalos kísérésének minősül, ha a vámhivatal - az ügyfél kérésére - ezzel a feladattal őrzésre vagy kísérésre szakosodott szervezetet bíz meg.

(4) Az e § (3) bekezdésében meghatározott esetben is az e rendelet 222. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(5) A vámhivatal a tv. 45. §-ának (10) bekezdésében foglalt feltételek megtartását a vámfelügyelet időtartama alatt ellenőrizni köteles.

(6) A tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti vámfelügyeletet akkor lehet megszüntetni, ha annak indokoltsága megszűnik, így különösen a kiléptetéssel, a vámáru jelleg megszűnésével, az adóraktárba való igazolt visszaszállítással és készletre vétellel, a tv. 45. §-ának (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki termék készletre vételével, valamint a tv. 45. §-ának (11) bekezdésében említett feltételek teljesülésével.

(7) A közvetlen vámfelügyelet megszüntetése a áru/vámáru őrzésének, kísérésének megszüntetését, közvetett vámfelügyelet esetén a nyilvántartásból való kivezetést jelenti.

(8) A Tranzitegyezmény keretében kiviteli céllal továbbított adózatlan jövedéki termék, előfinanszírozott áru a törvényben meghatározott vámfelügyeletét a vámhivatal köteles megszüntetni a kiléptetést követően."

39. § A Vhr. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"67. § (1) A vámvizsgálat módját - a tv. 46. §-ának rendelkezései, továbbá a vámhatóság központi szerve által működtetett adatbázison alapuló kockázatelemzés figyelembevételével - a vámhivatal határozza meg. Az alkalmazott vámvizsgálati módot a vámhivatal nem indokolja.

(2) A vámhivatal tételes vámvizsgálatot köteles tartani, ha az áruval/vámáruval kapcsolatban jogsértő cselekmény elkövetésére van gyanú, valamint ha a vámbiztosíték vagy vámteher összegének megállapításához ez szükséges, továbbá, ha a HM MH szervek jövedéki terméket NATO okmány fedezetével hoznak be, illetve szállítanak külföldre.

(3) A szúrópróbaszerű vámvizsgálat teljes okmányvizsgálatból, külső áruvizsgálatból és a vámvizsgálatot végző által tetszőlegesen kiválasztott küldeményrész belső áruvizsgálat alá vonásából áll.

(4) Az adminisztratív vámvizsgálat teljes okmányvizsgálatból áll.

(5) Amennyiben az egyszerűsített vámvizsgálat alkalmazása során az okmányok és a nyilatkozat, illetőleg a küldemény adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes vámvizsgálatot kell tartani.

(6) A vámvizsgálat tényét és módját, valamint szúrópróbaszerű vámvizsgálat esetén annak eredményét - így különösen a vizsgálat alá vont csomagok mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait - az árunyilatkozatra fel kell jegyezni."

40. § (1) A Vhr. 67/A. §-ának (1) bekezdése felvezető szakaszának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben a vámhivatal tételes vámvizsgálatot nem végez, jövedéki termékekre - a gáz halmazállapotú termékek kivételével - adminisztratív vámvizsgálat nem tartható."

(2) A Vhr. 67/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ásványolaj termékek közül

a) a Kereskedelmi Vámtarifa 27100071-től 27100078-ig vámtarifaszámai alá tartozó fűtőolajok belföldi forgalom számára történő vámkezelésénél a szobahőmérsékleten folyékony fűtőolajok esetén tételes vámvizsgálatot kell tartani, egyéb fűtőolajok esetén szúrópróbaszerű vizsgálat is tartható. A vámeljárás során vett mintaanyagokat szín tekintetében a vámvizsgálattal egyidejűleg egyszerűsített vizsgálati módszerrel, a szabvány egyéb előírásainak tekintetében a vámkezelést követően laboratóriummal kell megvizsgáltatni,

b) a benzin, a gázolaj és a jövedéki terméknek minősülő egyéb ásványolaj termék vámkezelésénél az e § (1) bekezdése szerinti feltételek megléte esetében a szúrópróbaszerű vámvizsgálat is megengedett az azonos külkereskedelmi szerződés alapján, azonos eladótól beérkező, azonos vámtarifaszám alá tartozó ásványolaj termékekre, amennyiben azok vámkezelését azonos vámhivatalnál kérik. Ebben az esetben a külkereskedelmi szerződés alapján először beérkező küldeményre a vett minták vámlaboratóriumi megvizsgáltatásával tételes vámvizsgálatot kell tartani. Az ezt követő szállítmányoknál végezhető szúrópróbaszerű vámvizsgálat. A szúrópróbaszerű vámvizsgálatnál vett mintákat legalább kéthavonta egyszer a vámlaboratóriummal meg kell vizsgáltatni."

41. § A Vhr. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vámlaboratórium korábbi szakvéleménye alapján a vámhivatal - a jövedéki termékek kivételével - elfogadhatja a benyújtott árunyilatkozatot, esetenkénti külön szakvélemény nélkül is, ha az árunyilatkozat ugyanattól a szállítótól származó, azonos összetételű árura vonatkozik és a szállítás folyamatos. A laboratóriumi szakvéleményt ilyen esetben évente legalább egy alkalommal meg kell ismételni."

42. § (1) A Vhr. 69. §-a (1) bekezdésének a), d), f) és h)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új l)-m) ponttal egészül ki:

[A tv. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően:]

"a) a Magyar Köztársaság területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetőleg általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk tekintetében (a szén és tűzifa kivételével) - amennyiben a küldeményből vagy a vonatkozó okmányokból egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik - a belföldi forgalom számára vámkezelés, az ideiglenes behozatali eljárás, a raktározás, ideiglenes kiviteli és kiviteli ellenőrzésben való vámkezelés, valamint a kiléptetés céljából történő árutovábbítás elvégzésére budapesti és Pest megyei székhelyű (lakhelyű, telephelyű) személyek, szervezetek, képviseletek esetében a budapesti 7. számú Vámhivatal, légi forgalomban a székhelytől, telephelytől függetlenül - a gépjármű kivételével - az 1. és 2. számú Repülőtéri Vámhivatal, az illetékességi területén beérkező, illetőleg külföldi rendeltetéssel feladott Vámáru/áru esetében az 1. és 2. számú Repülőtéri vámhivatal, más esetekben a diplomáciai, konzuli képviselet vagy a nemzetközi szervezet székhelye (lakóhely, telephely) szerint illetékes vámhivatal,"

"d) postaforgalomban beérkező küldemények vámkezelésére a külföldi küldeményeket kicserélő postaszerv vámfelügyeletét ellátó 14. számú Vámhivatal, amely a légi forgalomban Budapest Ferihegyi repülőtérre érkező vagy onnan induló postajáratokon szállított áruk/vámáruk tekintetében, valamint a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörébe rendelet kiléptetések során, határvámhivatalként,"

"f) a határmenti gazdálkodás keretében behozott, illetve kivitt áruk/vámáruk vámkezelésére a nemzetközi egyezmény alapján a vámszervezet központi szerve által kijelölt határvámhivatal,"

"h) a lefoglalt és a bíróság, a nyomozó, jövedéki vagy szabálysértési hatóság által visszaadni rendelt vámáruk vámkezelésére a Vámáruraktár, illetőleg az a vámhivatal, ahol a vámárut raktározzák,

i) aktív feldolgozási és ideiglenes behozatali vámeljárás alatt álló vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésére az a vámhivatal, ahol a vámárut a fenti vámeljárások alá vonták,

j) a kumulációs vámteher kiszabására és visszafizetésére

1. normál eljárásban a vámszabadterületet, vámraktárt felügyelő, a vámárut aktív feldolgozásban nyilvántartó vagy az exportáruba való beépítés jogcímén vámmentesen a belföldi forgalom számára vámkezelő vámhivatal,

2. egyszerűsített eljárásban a fővámhivatal,

k) a fokozott ellenőrzést igénylő termékek esetén a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott vámhivatal,

l) az ideiglenes kiviteli, passzív feldolgozás vámeljárásból visszahozott vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésére az a vámhivatal, ahol az árut/vámárut a fenti vámeljárások alá vonták,

m) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben a vámhatóság számára meghatározott hitelezői feladatok elvégzésére a megyeszékhelyen működő, Budapesten az 5. számú, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal"

(illetékes.)

(2) A Vhr. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egyszerűsített vámeljárások esetén

a) az intézési vámhivatal vámkezelési hatáskörén belül elvégzi

1. az egyszerűsített árunyilatkozat visszaadását, visszautasítását, elfogadását,

2. az áru/vámáru vámvizsgálatát - amennyiben szükséges a tv. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámteher biztosítását -,

3. az áru/vámáru átengedését,

b) a fővámhivatal a vámkezelési hatáskörén belül elvégzi

1. a kiegészítő árunyilatkozat visszaadását, elfogadását,

2. a vámteher kiszabását, beszedését - ideértve a vámteher helyesbítését és visszatérítését -,

3. a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyi vámkezelés esetén az áruk/vámáruk vámkezelését."

43. § A Vhr. 70. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámvizsgálat helyét - a vámkezelést kérő kérelmét is figyelembe véve - a vámhivatal jelöli ki. Amennyiben a vámvizsgálatot az áruval rendelkezni jogosult telephelyére, lakóhelyére kérik, a vámhivatal akkor rendelheti el az árunak/vámárunak a vámhivatal hivatalos vagy áruvizsgálatra kijelölt helyére való beszállítását, ha az áru és szállítóeszköz jellege ezt lehetővé teszi, és

a) a vámvizsgálatot a kért időpontban nem tudja elvégezni, és az általa javasolt új időpontot a vámkezelést kérő nem fogadta el, vagy

b) a vámkezelés kérő telephelyére kért korábbi házi szemlét ismételten nem lehetett elvégezni a megfelelő feltételek biztosításának hiányában (meghiúsult vámkezelés).

(4) Az áruvizsgálatra kijelölt helyeket a vámhivatal a forgalom nagyságát, tárgyi és személyi feltételeit figyelembe véve határozza meg, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket a felek szerződésben határozzák meg."

44. § A Vhr. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az áru/vámáru azonosságának biztosítására akkor fogadható el a külföldi vámhivatal, az engedélyezett feladó/címzett vagy vasút által alkalmazott sértetlen zár, ha annak felirata, jele, számjele jól olvasható."

45. § A Vhr. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § A képviselő, megbízott útján történő vámkezelési kérelem benyújtása esetén a képviseleti, megbízotti jogosultságot a vámhivatal felhívására írásban igazolni kell."

46. § A Vhr. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"74. § (1) A vámhatóság központi szerve a tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján annak engedélyezi az egyszerűsített árunyilatkozat elektronikus úton történő benyújtását (a továbbiakban: elektronikus vám elé állítás), akinek hiányos árunyilatkozat adással engedélyezte a fővámhivatal az egyszerűsített vámeljárást és rendelkezik elektronikus vám elé állítási engedéllyel.

(2) Az elektronikus árunyilatkozat-adásra vonatkozó szabályok figyelembevételével a vámszervezet központi szerve engedélyezheti a vámellenőrzéshez kapcsolódó kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítését, feltéve, hogy az ilyen úton adott adatok a vámellenőrzést meggyorsítják, folyamatossá, megbízhatóvá teszik, vámérdeket nem sértenek és az adatvédelemről szóló jogszabályoknak is megfelelnek.

(3) A vámkezeléshez - az e § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - az áruforgalom formalitásainak egyszerűsítéséről szóló 84/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend) meghatározott paraméterek alapján a vámigazgatás központi szervének engedélyével gyártott Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) fogadható el. Az EV-n a gyártást megrendelő és a gyártó cég nevét minden esetben fel kell tüntetni. A vámigazgatás központi szerve a gyártás során a paraméterek megtartását bármikor ellenőrizheti.

(4) EV benyújtásával kell kérni a páneurópai kumulációs térség országaival kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban foglalt kedvezmény igénylése esetén fizetendő kumulációs vámteher kiszabását is.

(5) A fővámhivatal vagy az összevont árunyilatkozat adást engedélyező vámhivatal az adott vámeljárásban engedélyezheti az írásbeli árunyilatkozat EV-től eltérő formában, de azonos adattartalommal történő benyújtását, annak aki:

a) rendelkezik egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó vagy összevont árunyilatkozat adási tevékenységi engedéllyel,

b) az előző naptári évben kért vámkezeléseihez benyújtott árunyilatkozatokon a felhasznált tételsorok száma átlagosan az adott vámeljárásban a tízet meghaladta.

(6) Vissza kell vonni az e § (5) bekezdése alapján kiadott engedélyt, ha:

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) az engedélyes az engedélyben előírt kötelezettségeinek a felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(7) A tv. 52. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túl árunyilatkozatnak minősül:

a) a tv. 113. §-a (5)-(13) bekezdéseinek hatálya alá tartozók esetén árutovábbításra és raktározásra a Vámáru nyilvántartási könyv;

b) a tv. 77. §-a (1) bekezdésének i) pontja hatálya alá tartozó magyar állampolgár esetén ideiglenes behozatalra a Gépjármű útlevél;

c) a tv. 2. számú mellékletének hatálya alá tartozók esetén a Felszerelési füzet és a Vámkedvezmény nyilvántartási könyv;

d) alkalmazási körében a nemzetközi vámokmány;

e) feladott útiholmi esetében - ha az útiholmi jelleg kétségtelenül megállapítható - az útipoggyászvevény;

f) postai forgalomban nemzetközi postajáraton szállított küldemények árutovábbítási eljárás alá vonása esetén a CN jelű Átadójegyzék, valamint nem kereskedelmi forgalomban a 14. számú Vámhivatal és a belterületi vámhivatal közötti árutovábbítási eljárás és belföldi forgalom

számára történő vámkezelés esetében CN 23 Vámárunyilatkozat;

g) a külső árutovábbítási eljárás esetén a Korm. rendelettel kihirdetett, az áruforgalom formalitásainak egyszerűsítéséről szóló Egyezményben meghatározott - a részes államok hivatalos nyelvén gyártott - nemzetközi vámokmány;

h) az egyszerűsített vámeljárásoknál a fővámhivatal által a tevékenységi engedélyben meghatározott fuvarozási vagy kereskedelmi okmány;

i) vasúti forgalomban az egyszerűsített árutovábbítás szabályai szerint fuvarozott vámáru esetén a belföldi fuvarlevél;

j) a vámeljárás során alkalmazandó NATO okmányok köréről, alkalmazásáról, valamint kibocsátásuk eljárási rendjéről szóló 15/2000. (IV. 14.) PM-HM együttes rendeletben (a továbbiakban: a NATO okmányokról szóló rendelet) meghatározott NATO okmányokat.

(8) Írásbeli árunyilatkozatnak kell tekinteni a következő árubejelentésre szolgáló okmányokat is:

a) vasúti forgalomban behozott és a határvámhivatal által továbbított vámáruk esetében a vasúti fuvarozó által kiállított "Vonatjegyzék"-et;

b) hajózási forgalomban belépéskor tranzitáruként továbbított vámáruk esetén az "Érkezési-indulási jelentés" elnevezésű nyomtatványt;

c) postaforgalomban a külön jogszabályban meghatározott okmányt;

d) a nemzetközi szerződésben meghatározott okmányt."

47. § A Vhr. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § (1) A kereskedelmi forgalomban benyújtott számla - az e § (5) bekezdésében foglaltak kivételével - akkor fogadható el, ha az tartalmazza:

a) az eladó és a vevő (címzett) nevét, címét, telephelyét;

b) a kiállítás keltét és a számla számát;

c) az áru/vámáru származási országát, ha az árut/vámárut kísérő egyéb okiratból az nem állapítható meg;

d) az áru/vámáru kereskedelemben szokásos megnevezését, tömegét, térfogatát, vételárát, egységárát (árufajtánként külön-külön), valamint az azonosításhoz szükséges adatokat.

(2) A számla alakisághoz nem kötött. A benyújtott számlát el kell fogadni, ha az vagy a vámkezeléshez benyújtott egyéb okmányok az e § (1) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazzák.

(3) A vámkezeléshez elfogadható az elektronikus úton küldött számla is.

(4) Ahhoz a vámkezeléshez, amelynek a behozatalhoz/kivitelhez adásvételi ügylet nem kapcsolódik vagy adásvételi ügylet esetében a vámkezelni kért küldemény vámértéke/értéke az e rendelet 22. §-ában foglaltaknak megfelelően közzétett értékhatár 25%-ának ezer forintra kerekített összegét nem haladja meg, olyan számla is elfogadható, amely az e § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően csak a következő adatokat tartalmazza: a behozott vámáru, kivitt áru megnevezését, vámértékét/értékét, a küldő és a címzett adatait.

(5) Nem fogadható el a számla, ha:

a) adatai olvashatatlanok,

b) adatai eltérnek a vámkezelni kért vámárura vonatkozó adatoktól,

c) azon a kiállító által nem igazolt javítás, törlés, átírás tapasztalható és az igazolás pótlásáról nem gondoskodnak,

d) az e § (7) bekezdése szerinti igazolást nem tartalmazza.

(6) Számla csatolása nélkül végezhető el:

a) az árutovábbítás, kivéve az e rendelet 12. §-a (10) bekezdésének b) pontjában foglaltakat;

b) a belföldi tértiáru, valamint az ideiglenes kiviteli eljárásból változatlan állapotban visszahozott belföldi áru belföldi forgalom számára való vámkezelése;

c) a vámáru alaktalanítása, megsemmisítése, ellenszolgáltatás nélküli felajánlása;

d) a tv. 20. §-ának (5) bekezdése alapján egyszerűsített vámérték megállapítással történő vámkezelés;

e) nem kereskedelmi forgalomban minden vámkezelés;

f) szervezetek részére ellenszolgáltatás nélkül ajándékozási okirattal érkező vámáruk vámkezelése;

g) az aktív feldolgozás során keletkezett hulladék vagy melléktermék vámkezelése;

h) a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog érvényesítése esetében a belföldi forgalom számára való vámkezelés;

i) a csővezetéken - ideértve az elektromos vezetéket is - érkező vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelése azzal a feltétellel, hogy az értéknyilatkozat alapján megállapított vámértéket a számla beérkezését követően szükség szerint helyesbíteni kell;

j) a tv. 77. §-a (1) bekezdésének c) és j) pontja szerinti jogcímen végzett vámkezelés;

k) a tv. 103. §-ának (3)-(4) bekezdése, a tv. 105. §-ában meghatározott a légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyagra vonatkozó, továbbá a tv. 118. §-ának (1) bekezdése szerinti,

l) a NATO okmányok fedezetével szállított árura/vámárura vonatkozó

vámkezelés.

(7) Amennyiben az e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt vámáruk vámkezelését nem a tv. 20. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján egyszerűsített vámérték megállapításával kérik, vagy annak alapján a vámkezelés nem végezhető el, a vámkezeléshez benyújtott számlának - az e § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - tartalmaznia kell az exportőr ország - vámunió esetében a kiléptető ország - vámhatóságának eredeti bélyegzőlenyomatát.

(8) A tv. 52. §-ának (3) bekezdése alapján minden, az e § (6) bekezdésében nem említett vámkezeléshez a számla benyújtása kötelező.

(9) Nemzetközi megállapodás alapján a kiviteli irányú vámkezelésnél a vámhivatal a számlát bélyegzőlenyomatával láthatja el, illetőleg csak olyan vámáru vámkezelését végezheti el, amelyen az exportőr ország vámhatóságának bélyegzője szerepel."

48. § A Vhr. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. § (1) A nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken, a nemzetközi hajókikötőkben, valamint indokolt esetben a jelentős személyforgalmat lebonyolító közúti határátkelőhelyeken az országos parancsnok - a HOP országos parancsnokának véleményét figyelembe véve - "zöld folyosó"-t létesíthet. A zöld folyosót az utas akkor veheti igénybe, ha a tv. 52. §-ának (4) bekezdése alapján - a Vámjegy alkalmazása esetének kivételével - a szóbeli árunyilatkozat adás feltételei fennállnak. A "zöld folyosó"-n áthaladók vámáruit a vámhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményének megfelelően jár el.

(2) Az utas vámköteles vagy engedélyköteles vámáruval csak az ún. "piros folyosó"-t veheti igénybe. A "piros folyosó"-n a vámhivatal vámvizsgálatot tart, és az utas által behozott vámárukat a vámjegy alkalmazása kivételével írásbeli árunyilatkozat alapján vámkezeli.

(3) A tv. 52. §-ának (8) bekezdése alapján a vámáru megtekintését annál a vámhivatalnál kell kérni, ahol a vámáru vám elé állítását kérik. A vámhivatal az e rendelet 70. §-a (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazza. Az eljárásról - beleértve a mintavételt is - jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A vámkezelésre kerülő vámárunak az árunyilatkozat benyújtása előtti megtekintésére, kérelemre, a vámhivatal jelenlétével és általában akkor kerül sor, ha a rendelkezésre álló okmányokból az árunyilatkozat adásához szükséges adatok egyértelműen nem állapíthatók meg, vagy ilyen okmányok nem állnak rendelkezésre.

(5) A NATO okmányok fajtáit, alaki és tartalmi követelményeit a NATO okmányokról szóló rendelet tartalmazza."

49. § A Vhr. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. § (1) A tv. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illetékességi terület alatt - a vámraktározás és a vámszabadterületi ki- és betárolások kivételével - a közigazgatási megye, illetve Budapest közigazgatási területét kell érteni.

(2) Intézési vámhivatalként - beleértve az engedélyt kiadó fővámhivatalt is - az a vámhivatal jelölhető ki, ahol az engedélyesnek a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban az adott vámeljárást rendszeresen, legalább húsz alkalommal végezték el, vagy az üzleti terv alapján fogják elvégezni.

(3) A egyszerűsített árunyilatkozattal történő egyszerűsített vámeljárások során a tv. 52. §-ának (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel:

a) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott hiányos árunyilatkozatként

1. kiviteli irányú vámeljárások esetén az EV 1., 2., 3. példányait,

2. behozatali irányú vámeljárások esetén - ideértve a vámraktározást is - az EV 6.,7., 8. példányait a PM rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal kiállítva kell benyújtani;

b) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyettesítő okmányként az a fuvarozási vagy kereskedelmi okmány fogadható el, amely tartalmazza a hiányos árunyilatkozaton kötelezően feltüntetendő adatokat;

c) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott helyi vámkezelésnél alkalmazott nyilvántartás adatainak körét és a nyilvántartás vezetésének, valamint hitelesítésének formáját az e rendelet 80. §-ának (9)-(11) bekezdései állapítják meg.

(4) A vámhivatal a hiányos árunyilatkozatot a kötelezően csatolandó okmányok benyújtása nélkül akkor fogadja el, ha:

a) az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó okmány létezik és érvényes, továbbá

b) az okmányt az árunyilatkozatot adó akaratán kívül álló okok miatt nem csatolták, valamint

c) a vámkezelés elvégzésének késedelme megakadályozná az áruk/vámáruk átengedését vagy magasabb vámteher kerülne alkalmazásra.

(5) Amennyiben az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozatot a kötelezően csatolandó okmányok benyújtása nélkül fogadta el a vámhivatal és a be nem nyújtott okmányok kedvezőbb vámtétel alkalmazására vonatkoznak, az engedélyes a tevékenységi biztosíték számításánál a kedvezőbb vámtételt nem alkalmazhatja.

(6) A helyettesítő okmánnyal történő egyszerűsített árunyilatkozat adás abban az esetben engedélyezhető, ha a helyettesítő okmány a vámeljárás alá vont árukra/vámárukra vonatkozó hiányos árunyilatkozaton feltüntetendő adatokat tartalmazza.

(7) A tevékenységi engedélyben az alkalmazható helyettesítő okmányokat meg kell határozni.

(8) A helyettesítő okmány eredeti és két másolati példányát - eredeti aláírással - kell benyújtani az intézési vámhivatalnak. Az intézési vámhivatal a helyettesítő okmányok magyar nyelvű fordítását az árunyilatkozatot benyújtótól megkövetelheti.

(9) Helyi vámkezelés esetén a vonatkozó vámeljárás alá vonás az engedélyes telephelyén, illetve a fővámhivatal által a tevékenységi engedélyben jóváhagyott más helyen végezhető."

50. § A Vhr. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"78. § (1) A tv. 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott egyszerűsített vámeljárás keretében történő összevont árunyilatkozat adására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a tv. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését igazoló okmányokat. A vámhivatal az összevont árunyilatkozat adását határozattal engedélyezi.

(2) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedély visszavonására a tv. 54. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A vámhivatal az egyszerűsített árunyilatkozat elfogadását követően dönt a vámvizsgálat módjáról, valamint a vámáru kiadásáról.

(4) Az összevont árunyilatkozatot és a kötelezően csatolandó okmányok közül a még be nem nyújtott okmányokat legkésőbb az összevonási időszak leteltét követő harmadik munkanapon be kell nyújtani."

51. § A Vhr. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § (1) A kiegészítő árunyilatkozatot és a még be nem nyújtott mellékleteit legkésőbb a tv. 53. §-ának (8) bekezdésében meghatározott összevonási időszak leteltét kővető három munkanapon belül kell benyújtani. A kiegészítő árunyilatkozat adatait - a fővámhivatal által, az engedélyben meghatározott formában - közvetlen számítástechnikai feldolgozásra alkalmas módon rögzítve is be kell nyújtani.

(2) Amennyiben a benyújtott kiegészítő árunyilatkozat visszaadására kerül sor, úgy a visszaadás során három munkanapos határidőt kell meghatározni a kiegészítő árunyilatkozat ismételt benyújtására.

(3) Nem kell kiegészítő árunyilatkozatot benyújtani az árutovábbítás, vámraktározás egyszerűsített vámeljárásokban.

(4) A tv. 53. §-ának (8) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezelés és vámmentes vámeljárás alatt a vám- és forgalmi adó mentes vámkezelést/vámeljárást kell érteni."

52. § A Vhr. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"80. § (1) Az egyszerűsített eljárás iránti kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a fővámhivatalnál előterjeszteni.

(2) Az egyszerűsített eljárás iránti kérelemhez a tv. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat igazoló okmányokon túl csatolni kell:

a) tevékenységi engedély köteles vámeljárás esetén a tevékenységi engedélyt, vagy az arra vonatkozó kérelmet és mellékleteit;

b) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai esetén azon áruk/vámáruk vámtarifaszámát (hat számjegyig), kereskedelmi és tarifális megnevezését, amelyeket az egyszerűsített eljárás alá kíván vonni;

d) amennyiben az e § (4) bekezdésének b) pontja alapján nem a saját import tevékenységére kéri, úgy a megbízási szerződést és ebben az estben a megbízónak meg kell felelnie a tv. 54. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt feltételeknek;

e) a tv. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja esetén az e bekezdés b) pontjában foglaltakon túl az áruk/vámáruk cikkszámát is tartalmazó árujegyzéket;.

f) amennyiben a tevékenységi engedélyt az e § (4) bekezdésének c) pontja alapján megbízottként kéri, úgy a megbízási szerződést. Ebben az esetben a megbízónak meg kell felelnie a tv. 54. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az e § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a fővámhivatal alakszerű határozattal dönt.

(4) A fővámhivatal az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyt:

a) a gazdasági vámeljárások esetén az általa normál engedélyezési eljárással kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezőnek, vagy

b) vámteher kiszabással járó vámeljárások esetén - az a) pontban meghatározottak kivételével - a vámfizetésre kötelezett rendelkezésre jogosultnak, vagy

c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével a vámkezelést kérőnek adja ki.

(5) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a fővámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A fővámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja, és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(6) Az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedély érvényességi idejét:

a) az adott vámeljárásra vonatkozó, a fővámhivatal által normál engedélyezési eljárásban kiadott tevékenységi engedély érvényességével összhangban, vagy

b) a tv. 8. §-a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységi vámbiztosíték érvényességével összhangban, vagy

c) visszavonásig

határozza meg a fővámhivatal.

(7) Az engedély érvényességi ideje több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.

(8) Az egyszerűsített eljárás engedélyese a fővámhivatal által - a tevékenységi engedélyezés során - jóváhagyott nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapíthatók az egyszerűsített eljárás alatt álló áruk/vámáruk adatai.

(9) A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az engedély számát, az engedélyező fővámhivatal nevét, az egyszerűsített eljárás formáját,

b) az engedélyes, megbízó nevét, címét, ügyfél-azonosító számát, telephelyét vagy az eljárás végzésére a fővámhivatal által engedélyezett egyéb helyet,

c) a nyilvántartás sorszámát,

d) az egyszerűsített árunyilatkozat azonosító számát és az áruátengedés dátumát (év, hó, nap, óra, perc), helyi vámkezelés esetén a fővámhivatal által elektronikus úton adott nyilvántartási számot és annak dátumát (év, hó, nap, óra, perc),

e) az esetleges megelőző vámeljárás azonosítószámát,

f) a csomagok darabszámát, a csomagolás módját, jelét, számjelét,

g) az áru/vámáru

1. bruttó tömegét kg-ban, gáz halmazállapotú anyag esetén m3-ben,

2. nettó tömegét kg-ban, gáz halmazállapotú anyag esetén m3-ben,

3. nyilvántartás szerinti mennyiségi egységét, valamint mennyiségét,

4. kereskedelmi és tarifális megnevezését (gépjármű és fegyver esetében az egyedi azonosításhoz szükséges adatokat), vámtarifaszámát, származási országát,

5. értékét devizában és forintban kifejezve,

6. vámterhét forintban,

h) a kiegészítő árunyilatkozat azonosító számát és határozat dátumát (elintézésre vonatkozó adatok).

(10) Az e § (9) bekezdésében foglaltakon túl a helyi vámkezelés engedélyese köteles olyan a fővámhivatal által a tevékenységi engedélyezés során jóváhagyott kiegészítő nyilvántartást is vezetni, amelyből elkülönítetten kartononként megállapíthatók - figyelembe véve a vámtarifa előírásait, valamint a vámtarifa általános rendelkezéseiben foglaltakat is - az eltérő

1. vámtarifaszámú (10 számjegyig), cikkszámú,

2. származású,

3. vámteher fajtakódú,

4. devizanemű,

5. mennyiségi egységű,

6. egységáru,

egyszerűsített vámeljárás alatt álló áru/vámáru adatai.

(11) A kiegészítő nyilvántartásnak az e § (10) bekezdésében foglaltakon túl, tartalmaznia kell a következő adatokat:

1. a kiegészítő nyilvántartás karton- és sorszámát,

2. a nyilvántartás tételszámát,

3. az áru/vámáru mennyiségét, értékét,

4. a kedvezőbb vámtételre jogosító okmány megnevezését, érvényességét, számát, a felhasznált mennyiséget és/vagy értéket, továbbá a maradványt,

5. a tiltó, korlátozó rendelkezések betartására vonatkozó okmány megnevezését, érvényességét számát, felhasznált mennyiséget és/vagy értéket, továbbá a maradványt,

6. az elintézésre vonatkozó adatokat.

(12) Ha az engedélyes olyan kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartással rendelkezik, amely tartalmazza az e § (9) bekezdésében, helyi vámkezelés esetén az e § (10)-(11) bekezdéseiben meghatározott adatokat is, melyek felhasználhatók ellenőrzés céljára, akkor a vámhatóság e nyilvántartást köteles - az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - elfogadni.

(13) A nyilvántartást az engedélyesnél hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó fővámhivatal számára.

(14) Az egyszerűsített vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) az engedélyes az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk tekintetében nem vezeti a tevékenységi biztosíték megállapítására vonatkozó az e rendelet 15. §-a (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilvántartást,

b) a nyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, amely alapján nem ellenőrizhetők az egyszerűsített vámeljárás alatt álló áruk/vámáruk és/vagy a tevékenységi biztosítékra vonatkozó adatok,

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a nyilvántartásában észlelt - a b) ponton kívüli - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba,

d) elszámolási kötelezettségének az e rendelet 79. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül sem tesz eleget,

e) kumulációs vámteher fizetési kötelezettség esetén az e rendelet 208. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget."

53. § A Vhr. a 81. §-a kiegészül a következő címmel, egyidejűleg a § helyébe a következő rendelkezés lép:

"Belföldi forgalom számára történő vámkezelés egyszerűsített eljárásának szabályai

81. § (1) A belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább az EV 1., 8., 14., 21., 31., 33., 36., 37., 40., 44., 54. számú rovatainak adatait, továbbá

a) az áruk/vámáruk kereskedelmi és tarifális megnevezését úgy, hogy abból ellenőrizhető legyen a Kereskedelmi Vámtarifa hat-, ha a vámterhet biztosítani kell tízjegyű vámtarifaszámai alá történő besorolás, és

b) a végleges vagy ideiglenesen elfogadott vámértéket (az EV 22., 42. rovataiba), ha a vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani vagy az adott vámeljárás során a vámterhet ki kell szabni, és

c) minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a behozatali tiltó, korlátozó rendelkezések megtartása céljából.

(2) Ha a belföldi forgalom számára történő vámkezelés tarifális vámkedvezmények alkalmazásával történik, akkor a vámkedvezményre jogosító okmányt minden esetben be kell nyújtani a hiányos árunyilatkozathoz.

(3) A helyettesítő okmánnyal történő belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetén az e § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A helyettesítő okmánnyal kért vámkezelés esetén a fővámhivatal engedélyezheti, hogy a helyettesítő okmányon a vámkezelést indítványozó szöveges kérelmet (EV 44. rovat) egy adott időszakra vonatkozó általános kérelem helyettesítsen. Az engedély számát a helyettesítő okmányon fel kell tüntetni.

(5) Helyi vámkezelési engedély annak adható, aki:

a) engedélyezett címzetti jogosítvánnyal, vagy

b) magánvámraktár tevékenységi engedéllyel, vagy

c) aktív feldolgozás tevékenységi engedéllyel, vagy

d) halasztott vámfizetési engedéllyel, vagy

e) olyan szerződéssel, amely szerint az engedélyezett címzetti tevékenységi engedéllyel rendelkező megbízottja végzi,

és - az e § (6) bekezdése kivételével - elektronikus vámelé állítási engedéllyel rendelkezik.

(6) Amennyiben a helyi vámkezelés engedélyese az engedélyezéskor nem rendelkezik az elektronikus vám elé állításra vonatkozó külön engedéllyel, úgy tevékenységét csak az elektronikus vám elé állításra vonatkozó külön engedély birtokában kezdheti meg.

(7) A helyi vámkezelés engedélyese köteles a vámeljárás alá vonásról - az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával - elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt a vámáru kiadásának engedélyezése érdekében. A fővámhivatal elektronikus úton adott válaszát követően kell a küldeményt nyilvántartásba feljegyezni. A fővámhivatal az áru/vámáru hatékony vámfelügyelet alatt tartása érdekében köteles olyan rendszert üzemeltetni, amely biztosítja az elektronikus üzenetek feldolgozását."

54. § A Vhr. a következő 81/A. §-sal és címmel egészül ki:

"Gazdasági vámeljárások egyszerűsített eljárásának szabályai

81/A. § (1) Gazdasági vámeljárások esetén az e rendelet 77-81. §-aiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az e § (2)-(5) bekezdéseiben meghatározott eltérésekkel.

(2) Vámraktározás egyszerűsített eljárás esetén az áru/vámáru vámtarifaszámát minden esetben a magyar alszámmal bezárólag meg kell adni.

(3) Vámraktár normál eljárásban történő üzemeltetéséhez meghatározott készletnyilvántartást az egyszerűsített eljárás nyilvántartásaként el kell fogadni, amennyiben az, az egyszerűsített eljárás engedélyezéséhez szükséges valamennyi adatot tartalmazza.

(4) A vámáru kiraktározása, illetve elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonása során, a kivitelre, újrakivitelre vagy a belföldi forgalom számára történő vámkezelésre vonatkozó egyszerűsített eljárások külön engedéllyel alkalmazhatók."

55. § A Vhr. a következő 81/B. §-sal és címmel egészül ki:

"Kiviteli vámeljárások egyszerűsített eljárásának szabályai

81/B. § (1) Kiviteli vámeljárások esetén az e rendelet 77-81. §-aiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az e § (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott eltérésekkel.

(2) A kiviteli irányú vámkezelésre vonatkozó hiányos árunyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább az EV 1., 2., 8., 14., 17., 31., 33., 35., 37., 38., 44., 54. számú rovatainak adatait, továbbá

a) az áruk/vámáruk kereskedelmi és tarifális megnevezését úgy, hogy abból ellenőrizhető legyen a Kereskedelmi Vámtarifa tízjegyű vámtarifaszámai alá történő besorolás,

b) a végleges vagy ideiglenesen elfogadott vámértéket (az EV 22. rovatába), ha a vámáru után vámbiztosítékot kell nyújtani vagy az adott vámeljárás során a vámterhet ki kell szabni,

c) minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a kiviteli tiltó, korlátozó rendelkezések megtartása céljából.

(3) Az EV 3. számú példányának 44. rovatában fel kell tüntetni az "egyszerűsített export" bejegyzést.

(4) A helyettesítő okmánnyal történő egyszerűsített árunyilatkozat adás abban az esetben engedélyezhető, ha a vámeljárás alá vont áruk/vámáruk hiányos árunyilatkozattal történő vámkezelése pótlap csatolása nélkül elvégezhető lenne és az tartalmazza az e § (2) bekezdésben meghatározott hiányos árunyilatkozaton feltüntetendő adatokat.

(5) A kiviteli vámeljárások során helyi vámkezelési engedély

a) az áru tulajdonosának, továbbá

b) az újrakivitelre kerülő vámáru feladójának

(a továbbiakban: engedélyezett exportőr) adható.

(6) A helyi vámkezelés során kivitelre kerülő áruk/vámáruk kiléptetésének igazolására a kiviteli irányú hiányos árunyilatkozatéval egyező adattartalmú EV 1., 2., 3. számú példányait kell alkalmazni. Az EV 1., 2., 3. számú példányainak hitelesítése történhet előzetesen az engedélyt kiadó fővámhivatal által, vagy az engedélyezett exportőr - PM rendeletben meghatározott - különleges bélyegzőjének alkalmazásával.

(7) Fővámhivatal által történő előzetes hitelesítés az EV "A" rovatában elhelyezett - dátumot nem tartalmazó - bélyegzőlenyomattal, sorszámmal és aláírással történik.

(8) Az engedélyezett exportőr különleges bélyegzőlenyomata nyomdai úton is elhelyezhető az EV-n."

56. § A Vhr. a következő 81/C. §-sal és címmel egészül ki:

"Közös szabályok

81/C. § Az egyszerűsített vámeljárások során az e rendelet 77-81/B. §-aiban nem szabályozott kérdésekben az adott vámeljárásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni."

57. § A Vhr. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) A vámhivatal az árunyilatkozatot alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi és ennek eredményeként elfogadja vagy visszaadja. Az elfogadás vagy visszaadás pontos időpontját a vámhivatal írásban igazolja (év, hónap, nap, óra, perc).

(2) A tv. 55. §-a (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából nyilvánvaló tévedésnek minősül minden olyan helytelen adat bejegyzése, amely szám elírásából, számszaki hibából adódik.

Nem tekinthető tévedésnek különösen:

a) a helytelen tarifális megnevezés és vámtarifaszám együttes téves alkalmazása;

b) nem számszaki hibából eredő vámérték és a mennyiség, mennyiségi egység együttes téves alkalmazása;

c) más ügyfél azonosító adatainak bejegyzése, saját azonosító adat téves feltüntetése.

(3) Amennyiben a vámhivatal az írásbeli árunyilatkozatot az ellenőrzés alapján visszaadja, annak okát - az árunyilatkozaton feljegyezve - közli a vámkezelést kérővel. Az el nem fogadott árunyilatkozat az áru/vámáru vámjogi helyzetét nem változtatja meg és a vámkezelést kérőt nem mentesíti a jogszabályban előírt további kötelezettségei alól.

(4) A tv. 55. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában az árunyilatkozat különösen akkor nem felel meg a vámjogszabályok rendelkezéseinek, ha

a) a kérelmet nem az előírt nyomtatványon, nem megfelelő pédányszámban nyújtották be, és - amennyiben az szükséges - betétlapot nem csatoltak;

b) a kitöltött nyomtatvány, illetőleg valamelyik példánya olvashatatlan.

(5) Az árunyilatkozat tartalmi vizsgálata alkalmával ellenőrizni kell, hogy

a) az árunyilatkozathoz a számla, a vámértékbevallás és - ha szükséges - a pótlap csatolása megtörtént-e;

b) az árunyilatkozat egymással összefüggő rovatai között nincs-e feltűnő ellentmondás.

(6) Az elfogadott árunyilatkozat statisztikai célú ellenőrzésére a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervezet jogosult.

(7) A vámszervezet központi szerve a vámkezelésnek az árunyilatkozat benyújtása napján való elvégzésére különösen akkor ad általános engedélyt, ha egyes áruk/vámáruk gyors szállításához alapvető érdek fűződik."

58. § A Vhr. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"84. § (1) Az áruátengedést és/vagy a vámáru kiadását a vámhivatalnak írásban kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell az áruátengedés/vámáru kiadás pontos időpontját (év, hónap, nap, óra, perc).

(2) Az e § (1) bekezdésétől eltérően amennyiben az áruátengedésre és/vagy a vámáru kiadásra a vámeljárás befejezésekor kerül sor, ennek tényét és pontos időpontját, valamint a vámeljárás megtörténtét a benyújtott árunyilatkozaton kell igazolni. Az igazolásának tartalmaznia kell minden olyan információt és adatot, amely az elvégzett vámkezelésre vonatkozik (így különösen: az áru azonosítására, a mintavételre, a vámérték végleges meghatározásának elhalasztására, a vámkezelés során bevont okmányokra, az azonnali befizetés igazolására)."

59. § A Vhr. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § (1) Az árutovábbítás vámeljárás során az áruátengedésről a vámteher biztosítását követően kell dönteni.

(2) Az árutovábbítást - amennyiben nemzetközi egyezmény, a törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik - EV benyújtásával kell kérni."

60. § A Vhr. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § (1) A tv. 57. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a vámhivatal a vámkezelést kérő kérelmétől eltérően akkor jelöli ki a rendeltetési vámhivatalt, ha a továbbított vámáru vámkezelésére jogszabály különös illetékességi feltételt állapít meg.

(2) Az árutovábbítást kérő az árut/vámárut további vámkezelés céljából, meghatározott határidőn belül köteles a rendeltetési vámhivatalnál vám elé állítani, vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál bemutatni és annak kiléptetését kérni.

(3) Amennyiben a körülmények indokolják, az árutovábbítást kérő a továbbított árut/vámárut a kijelölt rendeltetési vámhivataltól eltérő vámhivatalnál is bemutathatja és kérheti további vámkezelését. Ez esetben ez a vámhivatal rendeltetési vagy kiléptetést végző vámhivatalnak minősül."

61. § A Vhr. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. § (1) Ha a továbbított vámáru szállítása során baleset miatt a vámzár megsérült vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt értesíteni. A vámhivatal a baleset körülményeit köteles megvizsgálni és annak eredményét - a nemzetközi egyezményekben foglaltakra is figyelemmel - jegyzőkönyvbe rögzíteni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a továbbító/átléptető vámhivatalnak meg kell küldeni.

(2) Amennyiben az árutovábbítás az eredeti árunyilatkozattal nem folytatható, akkor az áru/vámáru vámfelügyelet alá vételéről a vámhivatalnak gondoskodnia kell.

(3) Ha a továbbított vámárura vámteher fizetési kötelezettség keletkezik, vizsgálni kell, hogy a tv. 125. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vámfizetési kötelezettség a továbbítást kérő fuvarozót, szállítót terheli-e.

(4) Továbbfuvarozás esetén a rakomány átrakását csak vámfelügyelet, valamint jogszabályban előírt esetekben más hatósági felügyelet (pl. állategészségügyi felügyelet, veszélyes hulladék esetében környezetvédelmi hatósági felügyelet) mellett lehet elvégezni. A helyettesítő járműben való továbbfuvarozás is csak a vámteher biztosításával történhet."

62. § A Vhr. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"88. § (1) A tv. 1. §-a 11. pontjában rögzített árutovábbítási eljárás a tv. 59. §-ának értelmezése szempontjából külső árutovábbítási eljárás. A külső árutovábbítás a vámáruk nemzetközi fuvarozásával kapcsolatos, ún. indító vámhivataltól egy, nem az indító országban lévő rendeltetési vámhivatalig történő, nemzetközi vám- és garanciaokmánnyal biztosított árutovábbítási eljárás. A kivitelre kerülő áruk/vámáruk esetében - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a kiviteli vámkezelést követően nemzetközi vám- és garanciaokmány fedezetével azok külföldi rendeltetési vámhivatalhoz történő továbbítását jelenti a vonatkozó nemzetközi szerződésben meghatározott vámeljárási, okmányolási és biztosítéknyújtási rendben. A Tranzitegyezmény szerinti külső árutovábbítás szabályai értelemszerűen alkalmazhatók vámárunak a magyar vámterületen történő árutovábbításakor is.

(2) A Tranzitegyezmény II. függelékének 103. Cikke szerinti engedélyezett feladói engedély kérelemhez csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, illetve egyéni vállalkozói igazolvány másolatát;

b) az aláírási címpéldány másolatát;

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - szállít árut/vámárut (feladóként vagy főkötelezettként) a Tranzitegyezmény szerint;

d) azon vámhivatalok megnevezését, ahol a kérelem benyújtásáig kérték a Tranzitegyezmény szerinti árutovábbítást;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a vámhatóság által előírt számítógépes nyilvántartás vezetését, továbbá vámhivatalonként az elektronikus vám elé állítás megtételét;

f) az összkezességi engedélyének számát, illetve másolatát, ha azt nem a székhelye szerint illetékes területi vámszerv adta ki;

g) a tv. 1. §-ának 23. pontjában meghatározott igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható;

h) azon telephely(ek) megnevezését, pontos címét, ahol az engedélyezett feladói tevékenységet folytatni kívánják (amennyiben a kérelmező nem saját telephelyén kívánja folytatni a tevékenységet, úgy a terület tulajdonosának/birtokosának nyilatkozatát, hogy az engedélyezett feladói tevékenység kérelmező általi folytatásához hozzájárul);

i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező mely fuvarozási ágakban (így különösen: közút, vasút) kívánja tevékenységét folytatni.

(3) Az engedélyezett feladó/címzett tevékenységének gyakorlása során csak a vámszervezet központi szerve által jóváhagyott típusú zárakat használhatja.

(4) A Tranzitegyezmény II. függelékének 111. Cikke szerinti engedélyezett címzetti engedélykérelemhez csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégmásolatot, illetve egyéni vállalkozói igazolvány másolatát;

b) az aláírási címpéldányt;

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - kap vámárut a Tranzitegyezmény szerint;

d) azon vámhivatalok megnevezését, ahol a kérelem benyújtásáig vámkezeltették a Tranzitegyezmény szerint érkezett árukat/vámárukat;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy vállalja a vámszervezet által előírt számítógépes nyilvántartás vezetését, továbbá vámhivatalonként az elektronikus vám elé állítás megtételét;

f) a tv. 1. §-ának 23. pontjában meghatározott igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelmező vámszempontból megbízható;

g) azon telephely(ek) megnevezését, pontos címét, ahol az engedélyezett címzetti tevékenységet folytatni kívánják (amennyiben a kérelmező nem saját telephelyén kívánja folytatni a tevékenységet, a terület tulajdonosának/birtokosának nyilatkozatát, hogy az engedélyezett címzetti tevékenység kérelmező általi folytatásához hozzájárul);

h) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy mely fuvarozási ágakban (így különösen: közút, vasút) kívánja tevékenységét folytatni.

(5) Amennyiben az engedélyezett feladó, engedélyezett címzett az engedélyben meghatározott feltételeket megszegi, a vámhatóság az engedélyt visszavonja. Ilyen esetben újabb engedélyezett feladói, engedélyezett címzetti engedély - az egyéb feltételek megléte esetén is - csak az engedély visszavonásától számított tizenkét hónap eltelte után adható.

(6) A tv. 59. §-ának (2) bekezdésében meghatározott normál vámeljárásban történő árutovábbítás egyszerűsített szabályok alkalmazásával határvámhivataltól a belterületi, átviteli rendeltetésű áru (tranzitszállítás) esetén a kiléptető vámhivatalhoz, továbbá a belterületi vámhivataltól a határvámhivatalhoz történhet. Az egyszerűsített szabályok alkalmazásával történő árutovábbításhoz az árura/vámárura vonatkozó fuvarokmányt kell árunyilatkozatként felhasználni.

(7) A normál vámeljárásban történő árutovábbítás egyszerűsített szabályai nem alkalmazhatók:

a) kábítószerek, precurzorok,

b) sugárzó anyagok,

c) nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák,

d) ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik a jövedéki és a fokozott ellenőrzést igénylő termékek,

e) nemzetközi egyezmény és/vagy jogszabály által meghatározott veszélyes áruk,

f) fegyver, robbanószer, pirotechnikai anyagok,

g) nemzetközi egyezmények hatálya alatt álló védett állatok és növények,

h) az előfinanszírozott áru

továbbítása során.

(8) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti jogcímen vámkezelt, külföldi tulajdonában levő és külföldön vagy belföldön besorolt (lajstromozott) járművet és szállítótartályt az ideiglenes behozatalban történt vámkezelés időtartama alatt a vámhatár átlépésekor alakiság nélkül kell be-, illetve kiléptetni."

63. § A Vhr. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"89. § (1) A vasúti forgalomban fuvarozott vámárukat - amennyiben nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a határvámhivataltól normál eljárásban az egyszerűsített szabályok alkalmazásával lehet a rendeltetési vagy kiléptető vámhivatalhoz továbbítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott árutovábbítást két példányban benyújtott "Vonatjegyzékkel" és a vonatkozó fuvarlevelekkel kell kérni.

(3) A különböző címzettek részére teljes kocsirakományként érkező, valamint az egy belföldi lerakó állomásra irányított és poggyászkocsiban fuvarozott darabárukat és kisárukat a vasúti fuvarozó által benyújtott "Vonatjegyzék"-kel normál eljárás egyszerűsített szabályainak alkalmazásával kell továbbítani. A "Vonatjegyzék" mellé a fuvarozó köteles "Raktanúsítványt" is benyújtani.

(4) Normál eljárásban egyszerűsített szabályok alkalmazásával továbbíthatók a kiléptető vámhivatalhoz a határállomástól újrafeladással vagy az újrafeladás nélkül vasúti forgalomban továbbfuvarozott reexpediált küldemények is.

(5) A belépő határállomásra több fuvarlevéllel, különböző címzettek részére, átviteli rendeltetéssel érkező, ott állomási gyűjtőkocsiba berakott és egy kilépő határállomásra irányított vámáru továbbításához a Vonatjegyzéken kívül a vasúti fuvarozó három példányban kiállított "Raktanúsítvány"-t is köteles benyújtani.

(6) A kiléptetést végző vámhivatal a "Kilépő Vonatjegyzék", a fuvarlevelek és a beléptető vámhivatal által ezekre (gyűjtőkocsik esetében a "Raktanúsítvány"-ra) vezetett záradék adataiból győződik meg a vámáruk átviteli jellegéről. Amennyiben az okmányok és a vámáru adatai egyezőek, a szállítmány külföldre kiléptethető. A kilépés megtörténtét a Vonatjegyzék megfelelő sorában a továbbítási adatok feljegyzésével igazolni kell."

64. § A Vhr. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"90. § A külső árutovábbítás vasúti forgalomban alkalmazandó szabályait a Tranzitegyezmény tartalmazza."

65. § A Vhr. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § (1) Hajózási forgalomban fuvarozott vámáruk továbbítását vízi járművenként két példányban kiállított "Érkezési-indulási jelentés" benyújtásával és a vonatkozó fuvarokmányok csatolásával kell kérni.

(2) A továbbításra kerülő vámáruk fuvarleveleit a vámhivatal normál eljárásban az egyszerűsített szabályok szerinti árutovábbítás megtörténtére vonatkozó záradékkal látja el.

(3) A vegyes rendeltetésű (belföldi és átviteli) vámáru továbbítása esetén az árutovábbítás egyszerűsített szabályai nem alkalmazhatók."

65/A. § A Vhr. a következő 91/A. §-sal egészül ki:

"91/A. § A postaforgalomra vonatkozó egyszerűsített árutovábbítási szabályokat a tv. 212. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján külön rendelet szabályozza. A Tranzitegyezmény szerinti engedélyezett címzettek az engedélyben meghatározottak szerint intézhetik postai küldeményeik árutovábbítását."

66. § A Vhr. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) A vámáru kiszolgáltatására vonatkozó engedélyt a rendeltetési vámhivatal vagy az erre feljogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező, a fuvarlevélre vezetett záradékkal adja meg.

(2) A fuvarozó a vámárut csak a vámhivatal engedélyével adhatja át az azt továbbszállító másik fuvarozónak. A vámhivatal ilyen esetben az engedélyt a vám biztosítására vonatkozó szabályok figyelembevételével adhatja ki."

67. § A Vhr. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) A vámáru vám elé állítása - az elektronikus vám elé állítás kivételével - legkésőbb az érkezést követő első munkanapon összesítő bejelentés benyújtásával történik. A nemzetközi vámokmány vagy az EV másolata összesítő bejelentésnek minősül. Az összesítő bejelentés alaki és tartalmi követelményeit a PM rendelet tartalmazza.

(2) A vámárut csak a vámhivatal engedélyével lehet a szállítóeszközből kirakni.

(3) A vámszervezet központi szerve engedélye alapján a vám elé állítás elektronikus úton is teljesíthető. Ebben az esetben a nyilvántartásba vételi tételszámot és a kirakási vagy kiviteli irányú vámeljárások esetén berakási engedélyt elektronikus válasz formájában adja meg a vámhivatal.

(4) A vámszervezet központi szerve elektronikus vám elé állítást annak engedélyez, aki

a) a tv. 44. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott átmeneti megőrzési raktárt üzemeltet; vagy

b) vállalja, hogy legkésőbb a vám elé állítást követő munkanapon a vámáru további vámkezelését kéri, és

1. halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik, vagy

2. egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik, vagy

3. összevont árunyilatkozat adási engedéllyel rendelkezik, vagy

4. vámraktár vagy ipari vámszabadterület üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkezik; továbbá

c) az a) és b) pontban foglaltakon túl az, aki vállalja a vámszervezet központi szerve által jóváhagyott - a PM rendelet mellékletében meghatározott - különleges bélyegző engedélyben meghatározott használatát.

(5) Az elektronikus vám elé állítási engedély birtokosa jogosult a vámhivatal kirakásra vonatkozó engedélye alapján - a nemzetközi vámokmányok kivételével - a továbbítási és fuvarozási okmányok záradékolására, ha azt nemzetközi egyezmény lehetővé teszi."

68. § A Vhr. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"94. § (1) Vámraktárban tárolható a vámraktározás vámeljárás alatt nem álló áru is. A vámraktárban raktározott vámáru, továbbá a kivitelre kerülő áru tárolási helyét a készletnyilvántartásban meg kell jelölni. Amennyiben az áru jellegéből adódóan tárolási hely egyértelműen nem azonosítható, úgy a vámraktárban csak a vámraktározás vámeljárás alatt álló áru/vámáru raktározható.

(2) Belföldi árut tartalmazó küldeményeknek a vámraktárba történő felvételéhez a felügyeletet ellátó vámhivatal adja meg az engedélyt, amennyiben annak külföldre történő kiszállításához a feltételek egyébként adottak, és a kiviteli ellenőrzést elvégezték.

(3) A beraktározott áruk nem export célú kitárolása esetében az azok után igénybe vett vámvisszatérítés, exporttámogatás összegét vissza kell fizetni. A vámhivatal a belföldi forgalom számára történő kitárolást csak akkor végezheti el, ha az igénybe vett vámvisszatérítés és az igénybe vett exporttámogatás visszafizetését igazolják. A vámhivatal köteles a kiviteli ellenőrzésről kiállított EV visszavonásáról határozattal intézkedni és annak egy példányával az adóhatóság illetékes szervét tájékoztatni. A kiviteli céllal történő kitárolás során az árutovábbítás szabályait kell alkalmazni. Jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetében a jövedéki előírásokat is be kell tartani.

(4) Ipari vámszabadterületről közvámraktárba beszállított vámáru kizárólag külföldi rendeltetési céllal raktározható ki.

(5) A közvámraktárból visszahozott vámárut külföldről behozott vámárunak kell tekinteni."

69. § A Vhr. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § (1) Árunak/vámárunak vámraktárba történő beraktározása az üzemeltető által benyújtott árunyilatkozat alapján történik.

(2) A beraktározó a közvámraktárban raktározott áruval/vámáruval kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a törvény és a devizajogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével ruházhatja át.

(3) A beraktározó személyében beállt változást a készletnyilvántartásban való átvezetéssel kell a vámhivatalnál bejelenteni."

70. § A Vhr. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § (1) A vámraktározás vámeljárás során az áruátengedésről az áru/vámáru azonosítását követően kell dönteni.

(2) A kiraktározás ellenőrzése a további vámkezelési kérelem elfogadásával valósul meg."

71. § A Vhr. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. § (1) A vámraktár létesítésére irányuló kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnál előterjeszteni.

(2) A kérelemhez az engedélyt kérőnek csatolnia kell

a) a raktár tulajdonjogát vagy bérletét igazoló okiratot, továbbá az üzemeltetési engedélyhez szükséges, a raktár jellegének megfelelő egyéb hatósági engedélyeket (így különösen: önkormányzati, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, tűzvédelmi hatósági engedély);

b) a raktárvezető három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

c) a tv. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összegű vámbiztosítékot és a tevékenységi vámbiztosíték vezetésére szolgáló keret-nyilvántartási könyvet;

d) a vámszempontból megbízhatóság igazolására szolgáló okmányokat;

e) a raktár helyszínrajzát és helyrajzi kivonatát;

f) az üzleti tervet;

g) a vámraktárra és az abban tárolt vámárura/árura vonatkozó biztosítási szerződést;

h) amennyiben a vámraktárban csak jövedéki terméket, vagy jövedéki terméket is kíván tárolni, az érvényes adóraktári engedélyt.

(3) A vámraktár létesítése gazdaságilag különösen akkor indokolt, ha az üzleti terv szerint a raktárengedélyt kérő, raktározni kívánt - tényleges vagy tervezett gazdasági-kereskedelmi célokat szolgáló - áruforgalma szükségessé teszi. Gazdasági-kereskedelmi célokat szolgálnak többek között

a) reexport tevékenység lebonyolítása;

b) a belföldi székhelyű szervezet külföldi érdekeltségű vállalkozásával lebonyolított áruforgalma;

c) a vámáru folyamatos termelési céllal történő beszerzése;

d) bizományosi értékesítési tevékenység;

e) vevőszolgálati tevékenység.

(4) Magánvámraktár működtetése a raktározási tevékenységen túlmenően gazdaságilag akkor is indokolt, ha az abban tárolt vámárut aktív feldolgozási vámeljárás, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alá vonják, feltéve, hogy ezek a műveletek nem válnak elsődlegessé az áruk/vámáruk raktározásával szemben.

(5) A vámhivatal a vámraktárrá történő nyilvánításról a benyújtott kérelem alapján alakszerű határozattal dönt. Az engedélyt határozatlan időre kell kiadni."

72. § A Vhr. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. § A vámellenőrzés szempontjából megfelelő az a hely (helyiség, terület)

a) amelynek nyílászáró szerkezete a biztonsági követelményeknek megfelelően zárható, szükség esetén vámzárral biztosítható;

b) amely biztosítja a vámkezelések és a árukkal/vámárukkal való raktárműveletek zavartalan elvégzését, így különösen

1. a rakodóterek megvilágításához, valamint a szállítóeszközök biztonságos közlekedéséhez szükséges feltételek,

2. a vámvizsgálat elvégzésénél közreműködő személyzet és szükséges eszközök,

3. a vámigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges egyéb feltételek

meglétét."

73. § A Vhr. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"99. § (1) A vámraktár üzemeltetője a vámellenőrzés végrehajtása érdekében olyan a vámhivatal által - a tevékenységi engedélyezés során - jóváhagyott készletnyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapíthatók:

1. a vámraktározási eljárás alatt álló (számszerinti készlet, valamint

2. ténylegesen raktárkészleten lévő áru/vámáru adatai.

(2) A készletnyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) raktárengedély számát, engedélyező vámhivatal nevét, üzemeltetés formáját;

b) a készletnyilvántartás sorszámát;

c) a raktározási árunyilatkozat azonosító számát vagy a nyilvántartásba vétel tételszámát és az áruátengedés dátumát (év, hó, nap, óra, perc);

d) a vámeljárás formájának pontos megjelölését (normál, hiányos, helyettesítő, helyi);

e) a beraktározó nevét, címét, ügyfél-azonosító számát;

f) a csomagok darabszámát, a csomagolás módját, jelét, számjelét;

g) az áru/vámáru:

1. bruttó tömegét kg-ban, gáz halmazállapotú anyag esetén m3-ben,

2. nettó tömegét kg-ban, gáz halmazállapotú anyag esetén m3-ben,

3. nyilvántartás szerinti mennyiségi egységét, valamint mennyiségét,

4. kereskedelmi és tarifális megnevezését (gépjármű és fegyver esetében az egyedi azonosításhoz szükséges adatokat), vámtarifaszámát, származási országát;

5. értékét devizában és forintban kifejezve,

6. vámterhét forintban kifejezve;

h) az egyszerűsített formában üzemeltett vámraktár kivételével a raktározott áruk/vámáruk kijelölt tárolási helyét;

i) a tényleges készletre vétel dátumát (év, hó, nap, óra, perc);

j) elintézésre vonatkozó adatokat:

1. az egyszerűsített formában üzemeltetett vámraktár esetén a kiegészítő nyilvántartás karton- és sorszámát,

2. normál módon üzemeltetett vámraktár esetén a kiraktározására vonatkozó adatokat (kiraktározás idejét, a vámigazgatási eljárás azonosító számát).

(3) Ha a raktárengedélyes olyan kereskedelmi vagy könyvviteli nyilvántartással rendelkezik, amely tartalmazza:

1. normál módon üzemeltetett vámraktár esetén az e § (2) bekezdésében,

2. egyszerűsített formában üzemeltetett vámraktár esetén az e § (2) bekezdésében és az e rendelet 100. §-ában

meghatározott adatokat, melyek felhasználhatók ellenőrzés céljára, akkor a vámhatóság e nyilvántartást köteles - a készletnyilvántartásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - elfogadni.

(4) A készletnyilvántartást a vámraktárban hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó vámhivatal számára.

(5) A raktárengedélyes az azonos címzett részére érkező

áruk/vámáruk beraktározását naponta a szállítmányok összevont adatait tartalmazó árunyilatkozattal is kérheti.

(6) A bizományosi értékesítésre vagy vevőszolgálati igények kielégítésére létesített magánvámraktárból tíz nap alatt (dekádonként) belföldi forgalomba hozott vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelését legkésőbb az összevonási időszakot követő harmadik munkanapon kell kérni, annál a vámhivatalnál, ahol a vámáru vámraktározás vámeljárás alatt áll. Ez a rendelkezés a csak szakosított vámkezelőhelyen vámkezelhető termékekre nem alkalmazható.

(7) Az üzemeltető az áruátengedést követően - a raktározási árunyilatkozat alapján - az áru/vámáru adatait haladéktalanul köteles készletnyilvántartásába felvenni. A készletnyilvántartásba felvett árut/vámárut legkésőbb két munkanapon belül tényleges készletre kell venni.

(8) A raktárengedélyes a tényleges raktárkészletről havonta a tárgyhónapot követő 15-éig köteles jegyzéket benyújtani a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz. A jegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a tárgyhónap napjain raktárkészleten lévő áruk/vámáruk vámterhének összegeit,

b) a tárgyhónapról a következő hónapra átvitt raktárkészlet vámterhét."

74. § A Vhr. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"100. § (1) Egyszerűsített eljárásban üzemeltethető a vámraktár, ha az üzemeltető vállalja, hogy a készletnyilvántartáson túl olyan a vámhivatal által jóváhagyott kiegészítő nyilvántartást vezet, amelyből elkülönítetten kartononként megállapítható az eltérő

1. vámtarifaszámú (tíz számjegyig), cikkszámú

2. származású,

3. vámteher fajtakódú,

4. devizanemű,

5. mennyiségi egységű,

6. egységárú,

áru/vámáru adatai.

(2) A kiegészítő nyilvántartásnak az e § (1) bekezdésében foglaltakon túl, tartalmaznia kell a következő adatokat:

1. a kiegészítő nyilvántartás karton- és sorszámát,

2. a készletnyilvántartás tételszámát,

3. az áru/vámáru mennyiségét, értékét,

4. az elintézésre vonatkozó adatokat."

75. § A Vhr. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"101. § (1) Normál eljárásban kell üzemeltetni a vámraktárt, ha az üzemeltető az e rendelet 100. §-ában meghatározott adattartalmú kiegészítő nyilvántartás vezetését nem vállalja, vagy az adatok teljeskörűen nem állnak rendelkezésre.

(2) Amennyiben a beraktározott áru/vámáru kitárolása nem egy tételben történik, ezt a készletnyilvántartásban jelölni kell, és a készletnyilvántartásból a tételszámot kivezetni a teljes mennyiség kitárolását követően lehet."

76. § A Vhr. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"102. § A vámhivatal engedélyével a raktár engedélyese a magánvámraktárba beraktározott vámárut a vámraktár területén aktív feldolgozás eljárás, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás keretében feldolgozhatja az arra vonatkozó külön tevékenységi engedély alapján. Az aktív feldolgozás vámeljárás, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alá vont vámáru nem tekinthető vámraktározási eljárás alatt lévőnek."

77. § A Vhr. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103. § (1) Az engedélyezett közvámraktárban a raktárengedélyes a vámhivatal felé a tv. és e rendelet rendelkezései szerint, a beraktározó felé pedig a vele kötött szerződés szabályai szerint felel.

(2) A magánvámraktárban a raktár üzemeltetője a saját rendelkezése alatt álló vámárukat saját felelősségére tárolja."

78. § A Vhr. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. § (1) Az áru/vámáru karbantartását, állagmegóvását az üzemeltető, a raktárművelet végzését a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezi, két példányban benyújtott írásbeli kérelem alapján. Az engedély megadását a vámhivatal megtagadja, ha a raktárművelet az áru/vámáru állagának (tarifális besorolásának, lényeges jellemzőjének) megváltozását eredményezné. A vámhivatal az engedélyt a kérelemre vezetett záradékkal adja vagy tagadja meg.

(2) A vámáru állagát nem változtatja meg, az áru/vámáru átcsomagolása, megosztása, rendezése, tisztítása, abból történő mintavétel, a természetes párolgás vagy apadás raktárkészletéből történő kiegészítése, illetve utántöltése (a továbbiakban együtt: raktárműveletek).

(3) A vámraktározás során a raktározott áru/vámáru adataiban bekövetkezett változást, a vámhivatal engedélyével a nyilvántartásokban az eredeti adatok megtartása mellett fel kell tüntetni."

79. § A Vhr. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105. § (1) A raktárengedélyes kérelme alapján a vámhivatal a vámraktárban raktározott vámáru belföldön bemutatás céljából (így különösen: vásárra, kiállításra és más hasonló rendezvényre) történő ideiglenes kitárolását - jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével - a szükséges ideig, legfeljebb azonban két hónap időtartamra engedélyezheti, ha a kérelmező biztosítja a vámáru ideiglenes kiraktározásának ideje alatt a vámáru vámjogi sorsának ellenőrizhetőségét.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kitárolás indokát,

b) a bemutatás helyét, időtartamát,

c) a visszahozatal határidejét.

(3) Az ideiglenes kitárolás ideje alatt a vámárut - a kérelmező felelőssége mellett - raktározottnak kell tekinteni, és vámbiztosítékként a vámraktár tevékenységi biztosítéka szolgál."

80. § A Vhr. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. § (1) Vámraktárból másik vámraktárba a tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján történő átszállítást az indítást végző vámraktár üzemeltetője kérheti a fogadó vámraktárba történő beraktározásra vonatkozó árunyilatkozat benyújtásával a felügyeletet ellátó vámhivatalnál. A vámhivatal az árunyilatkozatra vezetett záradék formájában adja meg az engedélyt az átszállításra.

(2) A tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, ha a helyi vámkezelési engedély vámraktározás vámeljárásra vonatkozik és a tv. 70. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll, az átszállításra vonatkozó kérelem alapján a vámhivatal általános engedélyt ad ki.

(3) Az átszállításra kerülő áru/vámáru beraktározását a címzett vámraktár felügyeletét ellátó vámhivatalnál az átszállítás engedélyezését követő két munkanapon belül kell kérni. Amennyiben a címzett vámraktár helyi vámraktározási vámeljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkezik, a vámáru beraktározása a nyilvántartásba vétellel valósul meg."

81. § A Vhr. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"107. § A vámraktár megszűnése esetén a raktárban lévő áruk/vámáruk vámjogi sorsának rendezése iránt a raktárengedélyes harminc napon belül intézkedni köteles, ellenkező esetben a vámhivatal az árut/vámárut közvetlen vámfelügyelet alá vonja."

82. § A Vhr. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § A vámraktározási eljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha:

a) a raktárengedélyes a betárolt áruk/vámáruk tekintetében egyáltalán nem vezeti a vámhatóság által engedélyezett készletnyilvántartást,

b) a készletnyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, mely alapján nem állapítható meg a vámraktárba betárolt áru/vámáru azonossága, illetve a tevékenységi vámbiztosítékra vonatkozó adatok,

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a vámraktári nyilvántartásban észlelt - a b) pontban foglaltakat meg nem haladó - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba,

d) a raktárkészletben nem természetes folyamat következtében beállt változást a vámhivatalnak nem, vagy nem a valóságnak megfelelően jelentette be."

83. § A Vhr. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"122. § (1) Az aktív feldolgozási vámeljárás alkalmazásában

a) melléktermék: a feldolgozási tevékenységből szükségszerűen származó, a végtermékkel nem azonos új termék;

b) veszteség: az aktív feldolgozás céljából behozott vámáru azon része, amely a feldolgozási folyamat során megsemmisül vagy elvész (így különösen: apadás, kiszáradás, elpárolgás vagy szennyvízben való lefolyás révén);

c) hulladék: a feldolgozás, gyártás céljából behozott anyagból visszamaradt rész, amely az eredeti szerződés szerinti célra, valamint más, az eredeti anyag sajátosságainak megfelelő késztermék előállítására már nem alkalmas;

d) maradék: a gyártás során visszamaradt olyan anyag, amely sem hulladéknak, sem mellékterméknek nem minősíthető;

e) mennyiségi kulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépített importáruk arányának kiszámítása, az importáruk mennyiségében kifejezve;

f) érték kulcs szerinti elszámolás: a különböző végtermékekbe beépített importáruk arányának kiszámítása, a végtermékek értékében kifejezve;

g) vámhányad: az egységnyi végtermék előállításához felhasznált importáruk után megfizetett vámteher - forintra kerekített - összege.

(2) A vámhivatal az engedélyezéskor vagy az engedély - a felhasználás ellenőrzését vagy az elszámolási kulcsot érintő - módosításakor dönt a feldolgozás alá vont vámáru felhasználásának ellenőrzési módszeréről és legkésőbb az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonásakor dönt az ügyfél által kimunkált elszámolási kulcs elfogadásáról vagy próbagyártás elrendeléséről. Amennyiben a vámhivatal próbagyártást rendelt el, melynek során közvetlenül ellenőrzi a feldolgozási folyamatot, az elszámolási kulcsot annak eredménye alapján fogadja el. Amennyiben az áru vagy a feldolgozás jellege elszámolási kulcs előzetes kimunkálását nem teszi lehetővé, a vámhivatal engedélyezheti a végtermék előállításához felhasznált import áruk mennyiségének vagy értékének utólagos kimunkálását (gyártási kalkuláció).

(3) Mennyiségi kulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni, ha:

a) csak egyfajta végtermék keletkezik az aktív feldolgozási műveletekből;

b) az importáruk valamennyi eleme megtalálható valamennyi végtermékben.

(4) Az e § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer kiválasztásánál a veszteségeket figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Amennyiben az e § (3) bekezdésében foglalt mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer nem alkalmazható, az értékkulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni."

84. § A Vhr. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"123. § (1) A jövedéki és az exporttámogatott végtermék előállításának kivételével, a vámáru mellett helyettesítő áru is felhasználható a végtermék előállításához, melyet a vámhivatal a tevékenységi engedélyezés során kérelemre engedélyez. Jövedéki termék helyettesítő árukénti felhasználását a vámhivatal nem engedélyezi.

(2) Az engedély tartalmazza - a kérelemben foglaltak alapján - a helyettesítő áru és az importált vámáru (továbbiakban: helyettesített áru) a tv. 72. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértékű azonosságát igazoló adatokat és annak ellenőrzésére szolgáló módszereket.

(3) Amennyiben a tevékenységi engedély birtokosa az engedélyezés során a helyettesítő áru felhasználását nem kérte, de a végtermék előállításához helyettesítő árut kíván felhasználni, az engedély kérelmére módosítható.

(4) A helyettesített áru vámkezelésekor az aktív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előzetes kivitel esetén a visszaviteli határidőnek az árunyilatkozat elfogadásának napját kell tekinteni az elszámolás vonatkozásában.

(5) Előzetes kivitel esetén az egy naptári negyedév alatt az aktív feldolgozásban vámkezelt helyettesített árukkal a negyedévet követő hónap 15-éig kell elszámolni.

(6) Amennyiben a helyettesítő áru felhasználásával előállított végtermék kiszállítása a helyettesített áru behozatala előtt megtörténik (a továbbiakban: előzetes kivitel), úgy a helyettesített áru aktív feldolgozás vámeljárás alá vonása a végtermék kiléptetésének napjától számított hat hónapon belül kérhető. A határidő egy alkalommal, indokolt esetben - az eredeti határidő lejárta után is - kérelemre meghosszabbítható, legfeljebb a végtermék kiléptetésétől számított 12 hónapig.

(7) Felfüggesztő aktív feldolgozás vámeljárásban:

a) amennyiben a végtermék kiszállítása a helyettesített áru behozatala után történik meg, a tv. 72. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a helyettesítő áru és a helyettesített áru vámjogi helyzete az elszámolásra alkalmas vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának időpontjában változik meg,

b) előzetes kivitel esetén a tv. 72. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában:

1. a helyettesítő áru vámjogi helyzete a végtermék kiléptetésének napján, azzal a feltétellel, hogy a helyettesített áru aktív feldolgozás vámeljárás alá vonása az e § (4) bekezdésében foglalt határidőn belül megtörténik,

2. a helyettesített áru vámjogi helyzete a helyettesített áru aktív feldolgozás vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadását követő áruátengedés időpontjában változik meg.

(8) Vámvisszatérítés aktív feldolgozás vámeljárásban helyettesítő áru alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a végtermék kiszállítása a helyettesített áru behozatala után történik meg. A tv. 72. §-ának (4) bekezdése alkalmazásában a helyettesítő áru és a helyettesített áru vámjogi helyzete az elszámolásra alkalmas vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának időpontjában változik meg.

(9) A helyettesítő áru és a helyettesített áru vámjogi helyzetének változása nem változtatja meg a kivitelre kerülő végtermék származását."

85. § A Vhr. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"124. § (1) Az aktív feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámhivatalnál előterjeszteni.

(2) Az aktív feldolgozásban való vámeljárás normál eljárásban történő engedélyezéséhez a tv. 73. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak igazolásán túl a kérelmezőnek be kell nyújtania a tv. 72. §-a (1) bekezdésének a) 1. pontja alapján végzett felfüggesztéses eljárásban az aktív feldolgozási tevékenységre vonatkozó külkereskedelmi szerződést a tv. 72. §-a (1) bekezdésének a) 2. pontjában, valamint a tv. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt eljárásban az exportra (a feldolgozott végtermék adásvételére) vonatkozó külkereskedelmi szerződést vagy azzal egyenértékű okmányt (rendelés, rendelés visszaigazolás, ajánlat elfogadásra vonatkozó irat, export termelési célt igazoló nyilatkozat).

(3) A vámhatóság a feldolgozás alá vont vámáru felhasználását elsősorban a következő módszerekkel vizsgálja:

a) különleges jelzések vagy gyártók számának feltüntetése, illetve leírása,

b) ólomzár, pecsét, csiptetőjelzés vagy egyéb megkülönböztető jelzés elhelyezése,

c) mintavétel, illusztráció vagy műszaki leírás,

d) elemzések végzése,

e) a raktári nyilvántartások vagy egyéb kiegészítő okmányok vizsgálata a szóban forgó ügyletre vonatkozóan (így különösen: szerződések, számlák), amelyek egyértelműen mutatják, hogy a végterméket importáruból állították elő.

(4) Az aktív feldolgozási tevékenység végzése gazdaságilag különösen a következő esetekben indokolt:

a) export termelési cél,

b) ha a belföldi gazdálkodó bérmunka szerződés alapján, a külföldi megrendelő vagy megbízottja által a részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből díjfizetés ellenében kész- vagy félkész árut állít elő (bérmunka),

c) a behozott csökkent használati értékű áru értékének helyreállítására irányul és az így javított áru kerül kiszállításra (javítás),

d) ha a behozott alkatrészeket összeállítják és az így elkészített áru kerül kiszállításra (összeszerelés),

e) karbantartás, amelynek során a működőképes, eredeti rendeltetésére alkalmas dolog további zavarmentes használatát, illetve meghibásodásának valószínűségét csökkentik,

f) külföldről behozott állatok etetése, súlygyarapodásuk elérése érdekében (bérhizlalás),

g) külföldről behozott állatok szaporítás céljából történő tartása (bértenyésztés),

h) külföldről behozott állatok ellenszolgáltatás fejében történő nevelése, betanítása, gyógyítása, továbbá más állattartási tevékenység, ide nem értve az f) pontban meghatározott bértenyésztést (bértartás),

i) növényi magvak és szaporító anyagok külföldről történő behozatala, elültetése, majd a termés külföldre való kiszállítása jelenti, amelynél a bérmunkáért való ellenszolgáltatásként el lehet számolni a megtermelt mennyiség meghatározott részét is (bértermelés).

(5) Garanciális javítás a külföldre végleges rendeltetéssel kiszállított és a külkereskedelmi szerződésben meghatározott időn belül meghibásodás miatt újrabehozott terméken a visszaszállítás céljával végzett javítás. Az aktív feldolgozásban való vámeljárás könnyített eljárásban történő engedélyezéséhez a kérelmezőnek a garanciális javításra vonatkozó kötelezettséget is tartalmazó külkereskedelmi szerződést kell benyújtania.

(6) Az e § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal alakszerű határozattal dönt. A vámhivatal az általa kiadott tevékenységi engedély érvényességi idején belül újabb engedélyt nem adhat ki.

(7) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a vámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A vámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja, és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(8) Az engedély érvényességi ideje, illetve a visszaviteli határidő több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll."

86. § A Vhr. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § Az aktív feldolgozás vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha:

a) a tv. 74. §-ának (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének,

b) amennyiben az anyag-felhasználási kimutatásban szereplő anyaghányadra vonatkozó adatok öt százalékot meghaladó mértékű eltérését a vámhivatalnak nem jelentette be,

c) az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az elszámolás valótlan adatokon alapult."

87. § A Vhr. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"126. § A vámhatóság az aktív feldolgozás vámeljárás alá vonáskor az azonosság biztosítását a tevékenységi engedélyben meghatározott módszerrel végzi."

88. § A Vhr. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"127. § (1) A visszaviteli határidő meghosszabbítását - annak lejárta előtt legalább harminc nappal - az aktív feldolgozási eljárást felügyelő vámhivatalnál írásban kell kérni. A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tárolás és feldolgozás helye;

b) a határozat száma;

c) a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem részletes indokolása.

(2) A kérelemhez csatolni kell a vonatkozó vámokmány ügyfélpéldányát, továbbá az e § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat alátámasztó, illetve azt bizonyító okmányokat is.

(3) A vámhatóság a visszaviteli határidő meghosszabbításának tényét feljegyzi az árunyilatkozat ügyfél- és a vámhivatali példányaira. Amennyiben a kérelem nem teljesíthető, a vámhivatal a visszaviteli határidő meghosszabbítását alakszerű államigazgatási határozattal utasítja el.

(4) Amennyiben a vámhivatal a határidő meghosszabbítási kérelmet a visszaviteli határidő lejártáig nem bírálja el, azt a határozat jogerőre emelkedéséig meghosszabbítottnak kell tekinteni.

(5) A visszaviteli határidő lejártát követően, de az elszámolási határidőn belül benyújtott kérelmeknek a vámhivatal eleget tesz, ha a határidő elmulasztását elfogadhatóan igazolják. A határidő meghosszabbításának feltétele, hogy a visszaviteli határidő elmulasztása miatt kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették.

(6) A visszaviteli határidő meghosszabbítása esetén az adott vámeljárásra vonatkozó feltételeknek fenn kell állniuk."

89. § A Vhr. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"128. § (1) A tv. 74. §-ának (3) bekezdése szerinti végtermékbe beépített vámáru jóváírását a visszaviteli határidőt követően a tv. 74. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül benyújtott elszámolással kell kérni annál a vámhivatalnál, ahol a vámáru aktív feldolgozás vámeljárás alatt áll.

(2) Az elszámoláshoz be kell nyújtani:

a) az aktív feldolgozási eljárásról szóló árunyilatkozat igazolásul szolgáló ügyfélpéldányát;

b) a feldolgozott áru azonosságát és az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonást igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát;

c) az elszámolási kulcs alapján elkészített anyag-felhasználási kimutatást;

d) a tv. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a befizetést igazoló okmányokat,

e) a hulladék, maradék, melléktermék vámkezelésére vonatkozó árunyilatkozatot, és/vagy

f) a hulladék, melléktermék vámkezelését igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát.

(3) Az elszámolást egyszerűsített formában a tevékenységi engedéllyel összhangban külön határozattal a vámhivatal annak engedélyezheti, aki olyan készletnyilvántartást vezet, amelyben az eljárás alá vont importáruk és a végtermékek adatai megállapíthatók, valamint a feldolgozási folyamat ellenőrizhető. Az egyszerűsített formában történő elszámoláshoz az e § (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott okmányokat kell benyújtani.

(4) Nem engedélyezhető egyszerűsített formában történő elszámolás, ha az importáru és/vagy a végtermék

a) jövedéki termék, vagy

b) a jogszabály alapján exporttámogatásban részesíthető, vagy

c) az e rendelet 88. §-ának (7) bekezdésében meghatározott áru.

(5) Az e § (3) bekezdésében meghatározott engedélyt a vámhivatal visszavonja, amennyiben az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn. Újabb engedély a visszavonástól számított hat hónap elteltével adható.

(6) A tv. 142. §-ának (2) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében, ha az aktív feldolgozást közvámraktárba, kivitel céljából történő beraktározással számolják el, a kamat összegét a vámhivatalnak meg kell állapítania és a vámokmányokon fel kell tüntetnie azzal a záradékkal, hogy a vámáru esetleges belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a kamatfizetési kötelezettséget érvényesíteni kell. Nem kell a kamatfizetési kötelezettséget érvényesíteni, amennyiben a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése nem az aktív feldolgozást végző részére történik.

(7) A vámfizetésre kötelezett a hulladék és melléktermék vámkezelését, a tv. 30. §-ának (2) bekezdése és a tv. 50. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával, ahhoz az árunyilatkozathoz kapcsolódóan is kérheti, amely esetén az a számára legkedvezőbb feltételekkel végezhető el, feltéve, hogy az ilyen címen vámkezelendő mennyiség nem haladja meg az adott árunyilatkozaton aktív feldolgozásban vámkezelt mennyiséget.

(8) A tv. 74. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti újabb aktív feldolgozási eljárásba vonás feltételei megegyeznek az általános szabályokkal. Az újabb aktív feldolgozásban történő vámkezelés csak a másik tevékenységi engedély, valamint az eredeti aktív feldolgozás vámeljárást igazoló ügyfélpéldány benyújtásával kérhető az eredetileg behozott vámáru feldolgozására vagy az előző eljárás végtermékére. Az eredeti aktív feldolgozásra megállapított visszaviteli határidőt az újabb aktív feldolgozásba vételt követő napon lejártnak kell tekinteni.

(9) A tv. 74. §-a (4) bekezdésének a) pontja végrehajtásában a közvetlen vámfelügyelet alá vonás érdekében a vámhivatalnak a következőket kell végrehajtania:

a) elrendeli a vámárunak vámhatóság által üzemeltetett raktárba történő beszállítását;

b) ha a gazdálkodó a közvetlen vámfelügyelet alá vételről szóló határozatban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a vámárut felelősségére, veszélyére és költségére kell a vámhatóság raktárába beszállítani.

(10) A betárolással egyidejűleg a vámáru felett rendelkezésre jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy a tárolási határidő elteltéig módjában áll elszámolásra alkalmas vámeljárást kérni. A kért vámeljárásra megállapított feltételek megfelelő igazolása esetén a vámáru közvetlen vámfelügyelete - az esedékes költségtérítés megfizetése után - megszüntethető."

90. § A Vhr. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. § (1) Az anyag-felhasználási kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a tevékenységi engedély számát;

b) az árunyilatkozat(ok) azonosító számát;

c) az aktív feldolgozásba vont vámáru vámtarifaszámát, mennyiségét, értékkulcs szerinti elszámolás esetén értékét, a megfizetett vámteher összegét, valamint - ha a késztermék kiszállítása olyan nemzetközi megállapodás alapján történt, amelyben az importőr országban vámkedvezményt irányoztak elő - a származási országot és a kedvezményes vámeljárás alapjául szolgáló származást igazoló okmány számát;

d) az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont végtermék

1. megnevezését, mennyiségét, értékkulcs szerinti elszámolás esetén értékét,

2. után vámhányad számítással kimunkált teljes, valamint a visszaigényelhető vámteher összegét,

3. nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kiszállítás Magyarország és meghatározott országok vagy országcsoportok közötti megállapodás alapján történt-e, vagy sem;

e) a maradék mennyiségét és vámértékét (elkülönítve a külföldre kiszállított részt);

f) az egységnyi mennyiségű (így különösen: darab, méter, pár) készáru előállításához felhasznált - és elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont - aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámáru mennyiségét/értékét;

g) az egységnyi mennyiségű készáru előállítása során keletkezett és figyelembe vehető veszteség mennyiségét/értékét;

h) valamennyi, az adott elszámolási kérelemmel érintett, elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont végtermék után elszámolható vámáru mennyisége (végtermékbe beépített és veszteség);

i) a gyártás során keletkezett hulladék, melléktermék megnevezését, mennyiségét, vámértékét, vámtarifaszámát;

j) eljárás alá vont helyettesítő árukat;

k) a vámfizetésre kötelezett cégszerű aláírását.

(2) A két példányban benyújtott anyag-felhasználási kimutatást a vámhivatal az elszámolásra vonatkozóan záradékolja, eredeti példányát bevonja, másolati példányát pedig a benyújtott egyéb okmányokkal együtt a vámfizetésre kötelezett részére visszaküldi.

(3) Amennyiben az anyag-felhasználási kimutatásban szereplő anyaghányadra vonatkozó adatok öt százalékot meg nem haladó mértékben eltérnek az elszámolási kulcs alapján számítottaktól, a vámhivatal az anyag-felhasználási kimutatást elfogadja.

(4) Az anyag-felhasználási kimutatás figyelembevételével az árunyilatkozatokon fel kell tüntetni az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vont végtermékben, aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru mennyiségét, a gyártás során keletkezett veszteséget, továbbá a hulladék és a maradék mennyiségét. A leírt mennyiséget - több részletben történő kiszállítás esetén - mindig a korábban megállapított maradványból kell kivonni, és így kell az újabb maradványt megállapítani. A záradékban hivatkozni kell arra is, hogy a hulladék, melléktermék és a külföldre vissza nem szállított maradék belföldi forgalom számára való vámkezelése milyen azonosító szám alatt történt.

(5) Ha a készáruban kiszállított, aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt vámárut több vámhivatal vonta ilyen eljárásba, az árunyilatkozatot rész-záradékolni kell, megjelölve a jóváírt mennyiséget és a maradványt.

(6) A vámhivatal az aktív feldolgozási vámeljárás elszámolási adatait ellenőrzi és az elszámolható vámárukat jóváírja.

(7) Ha az aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik:

a) a felfüggesztő eljárásban

1. a vámértéket a tv. 21-29. §-ában foglaltak alapján kell megállapítani, és

2. a vámterhet - a forgalmi adók kivételével - az aktív feldolgozásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor érvényes szabályok szerint,

3. a forgalmi adókat belföldi forgalom számára való vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat elfogadása napján érvényes szabályok szerint kell kiszabni;

b) a vám-visszatérítéses eljárásban a még ki nem szabott vámteher beszedése iránt kell intézkedni.

(8) Az e § (7) bekezdése alapján történő belföldi forgalom számára való vámkezelés során az importra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat is érvényesíteni kell.

(9) Ha a végtermék előállításához szükséges vámárut sajátszámlás adásvételi ügylet keretében szerzi be az engedélyes, akkor a tíz nap alatt (dekádonként) belföldi forgalomba hozott végtermékek belföldi forgalom számára történő vámkezelését legkésőbb az összevonási időszakot követő második munkanapon kell kérni, annál a vámhivatalnál, ahol a vámáru aktív feldolgozás vámeljárás alatt áll."

91. § A Vhr. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § (1) Az aktív feldolgozás keretében a feldolgozás egyes fázisainak elvégzése céljából a vámáru ideiglenes külföldre történő kiszállításához a vámhivatal a tevékenységi engedélyben hozzájárul.

(2) Amennyiben a tevékenységi engedély birtokosa az engedélyezés során az ideiglenes külföldre kiszállítást nem kérte, de az a feldolgozás egyes fázisainak elvégzése céljából szükséges, az engedély kérelmére módosítható.

(3) Passzív feldolgozás keretében történő kiszállítás akkor minősül elszámolási jogcímnek, ha az újrabehozatal az aktív feldolgozás visszaviteli határidején belül nem történik meg.

(4) Az aktív feldolgozás vámeljárás alá vont, passzív feldolgozás keretében ideiglenesen külföldre kiszállított vámáru a külföldi feldolgozás ideje alatt is - a jóváírásig - aktív feldolgozás vámeljárás alatt áll.

(5) Az e § (4) bekezdésének alkalmazásában az újrabehozatal során a külföldön hozzáadott értékre kiszabható vámteher megállapítása a tv. 106. §-ában meghatározott részleges vagy teljes vámmentesség alkalmazásával történik. Az újrabehozatalt követően kizárólag a külföldön hozzáadott anyag és alkatrész tekintendő belföldi forgalom számára vámkezeltnek."

92. § A Vhr. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"131. § (1) A tv. 75. §-ában foglaltak alapján ideiglenes behozatalban nem vámkezelhetők olyan vámáruk, amelyek használatuk során jellegükből adódóan megsemmisülnek, átalakulnak, vagy azokat felhasználják így változatlan állapotban való visszavitelükre nincs lehetőség.

(2) A vámhivatal az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást köteles alkalmazni, amely alapján ellenőrizni tudja, hogy a behozott és a kiszállításra kerülő vámáru azonos az eredetileg vámkezelt vámáruval.

(3) A tv. 75. §-ának (5) bekezdése alapján a vámteher biztosítására a tv. 77. §-a (1) bekezdésének b), d), e) pontjaiban meghatározott jogcímek esetén tevékenységi, egyéb esetekben egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani.

(4) A göngyöleg azonosítását a vámáru leírásával kell biztosítani.

(5) Az ideiglenes behozatal vámeljárás során az áruátengedésről,

a) normál engedélyezési eljárásban a vámáru azonosítását követően,

b) könnyített engedélyezési eljárásban a vámteher biztosítását követően

kell dönteni."

93. § A Vhr. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"132. § (1) A tv 77. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján külföldi természetes személy által hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére, ideiglenes használat céljára behozott személygépkocsit és motorkerékpárt - ideértve a hozzákapcsolt utánfutót és lakókocsit is - szóbeli árunyilatkozat alapján, alakiság nélkül lehet ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelni.

(2) Az üzletszerűen gépjármű bérbeadásával foglalkozó külföldi vállalkozás tulajdonában lévő személygépkocsi - amennyiben a belépés során a használatra vonatkozó jogosultság igazolt - alakiság nélkül vámkezelhető 6 hónapot meg nem haladó időtartamra ideiglenes behozatali vámeljárásban.

(3) A külföldi forgalmi rendszámú személyfuvarozást végző autóbuszok a külföldi székhelyű vállalkozás számára - függetlenül a szállítható személyek számától - alakiság nélkül vonhatók ideiglenes behozatali vámkezelés alá.

(4) A külföldi forgalmi rendszámú közúti kereskedelmi gépjármű, továbbá a hozzákapcsolt pótkocsi a külföldi számára - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - alakiság és vámbiztosíték követelése nélkül vámkezelhető ideiglenes behozatalban a fuvarozási szerződésben foglaltak teljesítésének idejére. Indokolt esetben a járműszerelvény vámhivatali felügyelet mellett megbontható, ezt a tényt azonban a fuvarokmányon a felügyeletet végző vámhivatalnak igazolnia kell.

(5) Annak a járműszerelvénynek, amelynek egyik része magyar, a másik része pedig külföldi honosságú (vegyes honosságú szerelvény), külföldi gépjárműrészét "Carnet de passages en douane" (a továbbiakban: Carnet), Triptyque vagy Diptique nemzetközi vámigazolvány benyújtásával lehet ideiglenes behozatalban vámkezelni.

(6) Amennyiben a vegyes honosságú gépjármű üzemeltetője az e § (5) bekezdésében meghatározott nemzetközi vámigazolvánnyal nem rendelkezik, az ideiglenes behozatali vámkezelés elvégzése előtt a szerződés, fuvarmegbízás vagy más erre alkalmas okmány alapján vizsgálni kell a használat jogszerűségét. A használat jogszerűségét igazoló szerződés, fuvarmegbízás vagy más erre alkalmas okmány másolatát a fuvarozás teljesítése során a gépjármű vezetője köteles magánál tartani.

(7) Az e § (4)-(5) bekezdésében foglalt vámeljárások elvégzésének feltétele, hogy a jármű az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkezzen.

(8) Az ideiglenes behozatali vámeljárás során a tehergépjármű minősítése a külföldi forgalmi engedély adatai alapján történik.

(9) A külföldi tulajdonában levő és külföldön besorolt (lajstromozott) vasúti, vízi és légi járművet, szállítótartályt, ha az nem tartozik a tv. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatálya alá - alakiság nélkül kell ideiglenes behozatalban vámkezelni.

(10) A nemzetközi utasforgalmat bonyolító, bérleti jogcímen vámkezelt repülőgépek üzemeltetését biztosító főegység vagy alkatrész javítási célú külföldre történő kivitele és visszahozatala - a repülőgépek ideiglenes behozatali időtartama alatt - alakiság nélkül végezhető el.

(11) Ha az ideiglenes behozatali eljárást a vámhivatal alakiság nélkül végezte el, sem a kiléptetés igazolására, sem elszámolási kérelemre nincs szükség."

94. § A Vhr. 133. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"133. § (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámhivatalnál előterjeszteni.

(2) Az e § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal alakszerű határozattal dönt.

(3) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján történő ideiglenes behozatal tevékenységi engedélyezése során figyelembe kell venni a vállalkozási szerződésben foglaltakat.

(4) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a vámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A vámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(5) Ha az érvényesség időtartama meghaladja a huszonnégy hónapot, az engedélyezés feltételeit az engedélyben meghatározott időközönként - de legalább huszonnégy hónaponként - rendszeresen felül kell vizsgálni. Az engedély érvényességi ideje, illetve a visszaviteli határidő indokolt esetben több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltételei fennállnak."

95. § A Vhr. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"134. § (1) A nemzetközi vámokmány fedezetével történő ideiglenes behozatalra a vonatkozó nemzetközi egyezmény szabályait kell alkalmazni.

(2) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az ideiglenes behozatali vámeljárásra vonatkozó alakiság nélkül kell ideiglenes behozatalban vámkezelni a postazsákot, valamint a külföldi tulajdonában lévő göngyöleget, valamint raklapot. Göngyölegnek minősülnek a behozott állapotukban áruk külső vagy belső csomagolására szolgáló, többször felhasználható eszközök.

(3) Az e § (2) bekezdésében meghatározott ideiglenes behozatali eljárás abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen göngyölegeket:

a) megtöltve hozzák be, és az adott vámeljáráshoz kapcsolódó árunyilatkozaton jelzik, hogy azok üresen vagy megtöltve újra kivitelre fognak kerülni,

b) üresen hozzák be, és az írásbeli árubejelentés során jelzik, hogy azok megtöltve kerülnek újra kivitelre.

(4) Az alakiság nélkül ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont göngyölegek még eseti jelleggel sem használhatók belföldi forgalomban, kivéve az újrakivitel esetét. Abban az esetben, ha a göngyölegek megtöltve kerülnek behozatalra, ez a tilalom csak attól az időponttól érvényes, amikor kiürítik azok tartalmát.

(5) A göngyölegek legfeljebb hat hónapig maradhatnak alakiság nélkül az ideiglenes behozatali vámeljárásban."

96. § A Vhr. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"135. § A tv. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontjában említett megállapodás alatt a külföldivel kötött haszonkölcsön, haszonbérleti, bérleti vagy csereszerződést kell érteni. E pont alapján kell vámkezelni ideiglenes behozatalban a nemzetközi menetrendszerű személy- és áruszállítást végző tizenötezer kilogramm öntömeget meghaladó, a Magyarországon tartózkodás idejére belföldi lajstromjellel ellátott polgári repülőgépeket is."

97. § A Vhr. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"136. § A vállalkozási szerződés teljesítése során felhasználásra kerülő, gyors kopásnak kitett, elhasználódó anyagok (így különösen: vágó- és köszörűkorong, ékszíj, hegesztő elektróda), továbbá a gépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag, kenőanyag nem vámkezelhető ideiglenes behozatalban. Nem vámkezelhetők ideiglenes behozatalban azok a vámáruk sem, amelyeket rendeltetésszerű felhasználásuk érdekében épületbe, építménybe beépítenek, vetőmagként, állatok etetésére vagy más hasonló módon felhasználnak."

98. § A Vhr. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § (1) Idényjellegű mezőgazdasági munkák végzése céljából ideiglenes behozatali eljárásban azok az erő- és munkagépek vámkezelhetők, amelyek talajmegmunkáláshoz, növény- és állattenyésztéshez, betakarításhoz, valamint erdőgazdasági munkálatokhoz szükségesek.

(2) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének g) pontja alkalmazásában:

a) mintadarab: az az áru, amelyet az aktív feldolgozáshoz vagy exportáru előállításához azzal a céllal hoznak, küldenek be, hogy azt a gyártás vagy minőségellenőrzés során modellként használják fel;

b) minta: az az áru, amely a gyártás során, a munkafolyamatban használva a méret vagy a forma kialakítását segíti elő (így különösen: szabásminta, öntőminta, hímzésminta, présminta).

A vámkezelés során a mintadarabok és minták azonosításának biztosításáról - figyelembe véve a felhasználó kívánságát is - úgy kell gondoskodni, hogy az azonosítási jelek a használhatóságot ne korlátozzák.

(3) A megsérült és nem használható magyar gépjármű helyett a javítás megtörténtéig a külföldi biztosító társaság által a magyar állampolgár részére rendelkezésre bocsátott külföldi rendszámú gépjármű ideiglenes behozatali eljárásban történő vámkezelését a belépés alkalmával a határvámhivatalnál kell kérni. A vámhivatal a használat jogszerűségét a külföldi biztosító igazolása alapján vizsgálja.

(4) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének i) pontja hatálya alá tartozó, gépjárművezetői engedéllyel rendelkező

a) magyar állampolgár által ideiglenes tartózkodására behozott személygépkocsi behozatali és kiviteli vámkezelése "Gépjármű útlevél" benyújtásával is kérhető;

b) külföldi természetes személyek hat hónapot meghaladó időtartamra hozott gépjárműveinek ideiglenes behozatalban való vámkezelését EV benyújtásával kell kérni az illetékes vámhivatalnál.

(5) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott jogcímen vámkezelt vámáru esetében a kölcsönadás tényét igazoló okmányt kell a vámkezelésnél bemutatni, mely esetben a visszaviteli határidő hatvan napnál több nem lehet.

(6) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének k) és l) pontja alapján történő vámkezelés során a vonatkozó nemzetközi szerződés, valamint a NATO okmányokról szóló rendelet szabályait is alkalmazni kell."

99. § A Vhr. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"138. § (1) Ha a tv. 77. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjai szerinti ideiglenes behozatalban történő vámkezelés időtartama a vámkezelés napjától számítva eléri az ötvenedik hónapot, annak első napjával - az általános forgalmi adót és fogyasztási adót nem tartalmazó - kiszabott vámterhe esedékessé válik. A vámfizetésre kötelezett a vámteher megfizetését az esedékességtől számított legkésőbb öt munkanapon belül a vámhivatalnál igazolni köteles.

(2) Az e § (1) bekezdése alapján esedékessé vált vámterhet a számlavezető vámszervnél az ideiglenes behozatalba vétellel kell előírásként nyilvántartásba venni.

(3) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett a kiszabott vámteher megfizetését a vámhivatalnál az e § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem igazolja, a vámhivatal intézkedik az esedékes vámtehernek a tv. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal növelt összege beszedésére.

(4) A tv. 77. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjai alapján ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárut a kiszabott vámteher megfizetése után az eredeti visszaviteli határidő lejártáig kell elszámolni.

(5) A versenyre vagy edzés céljából behozott postagalambokat a tv. 77. §-ának (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel bemutatás jogcímén kell a vámhivatalnál ideiglenes behozatalban vámkezelni. A vámkezeléshez be kell mutatni a Magyar Postagalamb Szövetség vagy annak területi szövetsége meghívólevelét vagy igazolását arról, hogy a postagalambokat versenyzés vagy edzés céljából történő felreptetésre hozzák be. A határvámhivatal az ideiglenes behozatalban történő vámkezelést - vámbiztosíték követelése nélkül - azonnal elszámoltnak tekinti. Ezt követően a postagalambok felreptetésénél a vámhivatal jelenléte nem kötelező."

100. § A Vhr. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. § A visszaviteli határidőt a vámhivatal legfeljebb a tevékenységi engedély érvényességéig állapítja meg."

101. § A Vhr. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"140. § (1) A jóváírás feltétele az elszámolási határidőn belül annak igazolása, hogy az ideiglenes behozatali eljárásba vont vámárut a megállapított visszaviteli határidőn belül elszámolásra alkalmas eljárás alá vonták.

(2) A jóváírást a vámkezelést végző vámhivatalnál kell kérni. A jóváírás elvégzéséhez be kell nyújtani:

a) a vámkezelésről szóló árunyilatkozat igazolásául szolgáló ügyfél példányát;

b) a vámáru azonosságát és az elszámolásra alkalmas vámeljárás alá vonását igazoló árunyilatkozat ügyfél példányát.

(3) A vámáru újbóli ideiglenes behozatal vagy aktív feldolgozás vámeljárás alá vonásával történő elszámolást az eredeti vámfizetésre kötelezettnek kell kérnie és az új vámfizetésre kötelezettnek egyidejűleg kérnie kell az ideiglenes behozatali eljárásban, illetve az aktív feldolgozásban való vámkezelést. A kiléptetés napjának a fenti esetekben az új vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának napját kell érteni.

(4) Ha a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik, a vámértéket a tv. 21-29. §-aiban foglaltak alapján kell megállapítani és az importra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott korlátozásokat is érvényesíteni kell. Az ideiglenes behozatal vámeljárás alatt álló vámáru teljes mennyiségének belföldi forgalom számára való vámkezelésével a vámárut elszámoltnak kell tekinteni.

(5) Az e rendelet 138. §-ának alkalmazása esetén az elszámolásnál a vámhivatalnak a következők szerint kell eljárnia:

a) amennyiben az elszámolás külföldre való visszavitel igazolásával történik további vámterhet beszednie nem kell;

b) a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése esetén

1. intézkednie kell a forgalmi adókat is magába foglaló vámtehernek a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelésekor fennálló vámérték alapján történő kiszabására és beszedésére. Az ideiglenes behozatalkor kiszabott és az ötvenedik hónapban megfizetett vámteherrel a vámot kiegyenlítettnek kell tekintenie, kivéve azt az esetet, ha ez a vámteher az ügyleti érték alapján számítva magasabb összegű. Utóbbi esetben intézkednie kell a különbözet beszedésére,

2. intézkednie kell az ideiglenes behozatalkor kiszabott vámteher után a tv. 142. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat kiszabására;

c) a közvámraktárba való beraktározással történő elszámolás esetében meg kell határozni a betárolási értéket, azt a raktározási vámokmányon fel kell jegyezni, és mindaddig nyilván kell tartani, amíg a vámárut külföldre ki nem szállítják, illetőleg a belföldi forgalom számára nem vámkezelik. Ha a vámárut a vámraktárból külföldre szállítják vagy a belföldi forgalom számára vámkezelik, úgy kell tekinteni, mintha a kivitel, illetőleg a belföldi forgalom számára való vámkezelés közvetlenül az ideiglenes behozatali eljárásból történt volna, és ennek megfelelően - a beraktározás időpontjában érvényes rendelkezések figyelembevételével - az a), illetőleg b) pont szerint kell eljárni,

d) az ideiglenes behozatal jogcímének vagy a vámfizetésre kötelezett személynek megváltozása, illetve aktív feldolgozásban való vámkezelés esetén az elszámoláskor a vámteher beszedésére nem kell intézkedni.

(6) A vámhivatalnak elszámolás hiányában intézkednie kell a forgalmi adók és a tv. 142. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat kiszabásáról és beszedéséről.

(7) Az e § (5) bekezdésének c) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell akkor is, ha a tv. 77. §-a (1) bekezdéseinek b) és d) pontjai alapján ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt vámáru elszámolását a vámteher esedékessége előtt kérik vámraktárba való beraktározással vagy aktív feldolgozási eljárásba vonással.

(8) Az e rendelet 131-141/A. §-aiban nem szabályozott kérdésekben az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes behozatalra is."

102. § A Vhr. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"141. § (1) A tv. 78. §-ának (3) bekezdése végrehajtásában a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek tisztázása tekintetében a vámhivatalnak a következőket kell végrehajtania:

a) hivatalból kell megállapítania, hogy a vámáru importként történő behozatala esetén valamilyen korlátozás alá tartozik-e. Ha nem, akkor az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher és a kamat beszedéséről, azt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni;

b) ha a vámáru behozatala valamely korlátozás alá esik, akkor a kiszabott vámteher esedékessé tételéről, valamint a még ki nem szabott vámteher kiszabásáról szóló határozatban fel kell szólítania a vámáru felett rendelkezésre jogosultat, hogy öt munkanapon belül igazolja, rendelkezik-e a vámáru belföldi forgalomba kerüléséhez szükséges feltételekkel;

c) amennyiben a vámáruval rendelkezni jogosult a határidőn belül igazolja a feltételek meglétét, a továbbiakban az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher beszedéséről, ezt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.

(2) A belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek hiányában intézkednie kell a vámáru közvetlen vámfelügyelet alá vétele iránt. Amennyiben erre a vámáru jogellenes felhasználása miatt nem kerülhet sor, intézkednie kell a szükséges eljárás megindítására."

103. § A Vhr. 141/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"141/A. § Az ideiglenes behozatali vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) az engedélyes az ideiglenes behozatalai vámeljárás alatt álló vámáruk tekintetében nem vezeti a tevékenységi biztosíték megállapítására vonatkozó, az e rendelet 15. §-a (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilvántartást,

b) a nyilvántartás adattartalmát olyan hiányosan vezeti, mely alapján nem ellenőrizhetők a tevékenységi biztosítékra vonatkozó adatok,

c) az engedélyes a vámhivatal felszólítása ellenére a nyilvántartásában észlelt - a b) ponton kívüli - hiányosságot nem szüntette meg. Ilyen hiányosságnak tekinthető a nyilvánvaló tévedés, így különösen a név- vagy számelírás, a számítási hiba."

104. § A Vhr. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"142. § (1) A belföldi forgalom számára való vámkezelés során az áruátengedésről normál eljárásban - az összevont árunyilatkozat adás kivételével - a vámteher közlését követően kell dönteni.

(2) Az összevont árunyilatkozat adását normál vámeljárásban a vámhivatal legfeljebb tíz munkanapos határidővel engedélyezheti. Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adás a jövedéki termékre, illetve az olyan vámárukra, amelyek behozatalát jogszabály tiltja vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz köti.

(3) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó kérelmet annál a vámhivatalnál kell előterjeszteni, ahol a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérni fogják. A kérelemhez csatolni kell a tv. 8. §-a (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott vámbiztosítékot. A vámhivatal az összevont árunyilatkozat adását határozattal engedélyezi.

(4) Az összevont árunyilatkozat adására vonatkozó engedélyt a vámhivatal visszavonja, ha az engedélyben meghatározott feltételek már nem állnak fenn vagy azokat az engedélyes megszegi.

(5) Belföldi forgalom számára történő vámkezelést összevont árunyilatkozat adással a tv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott árunyilatkozattal lehet kérni. A vámhivatal az árunyilatkozat elfogadását követően dönt a vámvizsgálat módjáról, valamint az áruátengedésről és/vagy a vámáru kiadásáról.

(6) Az összevont árunyilatkozatot legkésőbb az engedélyben meghatározott összevonási időszak leteltét követő harmadik munkanapon be kell nyújtani. Az összevont árunyilatkozat alapján végzett belföldi forgalom számára történő vámkezelést az e § (5) bekezdésében meghatározott árunyilatkozat elfogadásának napján érvényes szabályok szerint kell elvégezni.

(7) A vámtarifa 8704 21 10 01, 8704 21 31 01, 8704 21 91 01, 8704 21 10 02, 8704 21 31 02, 8704 21 91 02, 8704 21 10 03, 8704 21 39 00, 8704 21 99 00, 8704 31 10 01, 8704 31 91 01, 8704 31 10 99, 8704 31 31 00, 8704 31 39 00, 8704 31 91 99, 8704 31 99 00 vámtarifaszámai alá osztályozott tehergépkocsiknak közúti forgalomban utólagos átalakítást követően, személygépkocsinkénti üzemeltetése esetén - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától számított öt éven belül - a vámfizetésre kötelezett importőrnek meg kell fizetnie a személygépkocsi és a tehergépkocsi közötti vámteher különbözetét a vámkezeléskor hatályos jogszabályok figyelembevételével. A vámfizetésre kötelezett importőr mentesül a vámteher különbözet megfizetése alól, ha a tehergépkocsi értékesítésekor igazoltan felhívta a vevő figyelmét a fenti korlátozásra. Ilyen esetben a vámteher különbözetet a gépjárművet átalakító tulajdonos köteles megfizetni.

(8) Az e rendelet 213. §-a (3) bekezdésében meghatározott központi költségvetési szerv illetékes vezetője nyilatkozata alapján a belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut a vámhivatal a központi költségvetési szerv részére kiadja.

(9) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény hatálya alá tartozó vámáruk a vámkezelést kérő részére az áruátengedést követően kiadhatók."

105. § A Vhr. a következő 142/A. §-sal egészül ki:

"142/A. § (1) A vámhivatal a vámáru alaktalanítását, denaturálását, illetőleg megsemmisítését az ügyfél által a nyilvántartó vámhivatalnál benyújtott árunyilatkozat elfogadásával engedélyezi.

(2) Vámáru - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak abban az esetben semmisíthető meg, ha azt már sem az eredeti rendeltetésére, sem más célra nem lehet felhasználni. Ezt az árunyilatkozatot adónak kell tanúsítania. Nem kell igazolást megkövetelni a külföldi tulajdonában lévő vámáru esetében, ha a megsemmisítést a külföldi kérte. Az erre irányuló nyilatkozatot az árunyilatkozathoz csatolni kell.

(3) A Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: KöM) területi szervei, illetőleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) előzetes véleményét ki kell kérni a vámáru megsemmisítése során alkalmazandó eljáráshoz.

(4) A megsemmisítést úgy kell elvégezni, hogy a megsemmisített árunak még a hulladékát se lehessen felhasználni.

(5) A vámáru alaktalanításáról, illetve megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó áruk/vámáruk denaturálása és megsemmisítése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 35/1997. (XI. 26.) PM rendeletben foglaltak az irányadók."

106. § A Vhr. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"143. § (1) A vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vonható árukört és az azzal végezhető feldolgozási műveleteket az e rendelet 5. számú melléklete határozza meg.

(2) A vámfelügyelet melletti feldolgozás alkalmazásában a fogalmak meghatározása, a próbagyártás elrendelése, valamint a számítási módszer meghatározása (mennyiségi/érték kulcs) tekintetében az e rendelet 122. §-ában foglaltakat kell érteni.

(3) A tv. 82. § (2) bekezdése alapján a vámteher biztosítására - a tv. 9. § (1) bekezdés h) pontjának kivételével - a behozott vámáru után egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani.

(4) A vámfelügyelet melletti feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a feldolgozást végzőnek a vámhivatalnál előterjeszteni.

(5) A vámhivatalnak az azonosság biztosítása során olyan módszert, eljárást kell alkalmaznia, amely alapján a feldolgozást felügyelni, továbbá ellenőrizni tudja abból a célból, hogy a feldolgozott terméket a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámáruból állították-e elő. A behozott vámáru azonosítása az e rendelet 124. §-ának (3) bekezdésében foglalt módszerekkel történik.

(6) Az e § (4) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal alakszerű határozattal dönt.

(7) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a vámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A vámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(8) Az engedély érvényességi ideje huszonnégy hónapon túl egy alkalommal - legfeljebb tizenkét hónappal - meghosszabbítható. A feldolgozási határidő - a tevékenységi engedély érvényességén belül - több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.

(9) A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás lefolytatására - beleértve az árunyilatkozat elfogadását, a feldolgozás felügyeletét és az elszámolást is - normál eljárásban az engedélyező vámhivatal az illetékes."

107. § A Vhr. a következő 143/A. §-sal egészül ki:

"143/A. § (1) A tv. 82. §-ának (6) bekezdésében foglaltak fenntartása mellett az engedélyesnek lehetősége van a feldolgozási határidő lejárta előtt is a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alatt álló vámáru rész mennyiségének elszámolására.

(2) A vámfelügyelet melletti feldolgozás elszámolására az e rendelet 128-129. §-ának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A feldolgozás során keletkezett hulladékkal, maradékkal legkésőbb a feldolgozási határidő lejártakor kell elszámolni.

(3) A vámteher kiszabása és az elszámolás céljából benyújtott árunyilatkozat vámellenőrzése során a belföldi forgalom számára történő vámkezelés szabályait a tv. 82. §-ának (8) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az elszámolás valótlan adatokon alapult,

b) az engedélyes a tv. 82. §-ának (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének."

108. § A Vhr. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"145. § (1) A kiviteli ellenőrzés során az áruátengedésről az áru azonosítását, adózatlan jövedéki termék esetén a vámteher biztosítását követően kell dönteni.

(2) A kivitelre kerülő áru/vámáru vámvizsgálata az áruk/vámáruk adatait tartalmazó, három példányban kiállított részletes jegyzék (konszignáció) benyújtásával kérhető, ha az nem az áru/vámáru feladásával vagy szállítóeszközbe történő berakásával egyidejűleg történik (előzetes áruvizsgálat). A konszignációnak az exportálni kívánt árura/vámárura vonatkozó mindazon adatokat tartalmaznia kell, amelyeket a kivitelei ellenőrzéshez benyújtott árunyilatkozatnak tartalmaznia kell.

(3) Az előzetes áruvizsgálat annál a vámhivatalnál kérhető, amely illetékességi területén az áru/vámárut előállították, vagy feldolgozták. Az előzetes áruvizsgálat során, ha az árut/vámárut nem a vámhivatal hivatalos helyén vagy állandó vámfelügyeleti helyén mutatják be, a házi szemlére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A vámvizsgálat igazolásával ellátott részletes jegyzék alapján a kiviteli ellenőrzés - a jövedéki termékek kivételével - újabb vámvizsgálat tartása nélkül elvégezhető, ha az áru/vámáru azonossága kétséget kizáróan megállapítható.

(5) A bizományosi vagy vevőszolgálati szerződés keretében kiszállításra kerülő árut kiviteli ellenőrzés alá kell vonni, amennyiben az ügyfél ezt kéri."

109. § A Vhr. 146. §-nak (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"146. § (1) Fuvarozó vállalat által fuvarozott áru kiviteli ellenőrzését normál vámeljárásban a határvámhivatalnál - az e § (2) bekezdésében említett kivétellel - csak abban az esetben lehet kérni, ha a vámkezelés a forgalom gyors lebonyolítását és zavartalanságát nem akadályozza, és annak megtartásához a feltételek biztosítottak."

110. § A Vhr. 147. §-nak (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Postaforgalomban kivitelre kerülő küldemények - a kiviteli ellenőrzéshez szükséges engedélyek és okmányok csatolása mellett - vámvizsgálat nélkül is feladhatók. Az így feladott küldeményt a posta a vonatkozó postai szabályzatok szerint köteles kiviteli ellenőrzés céljából a postaforgalmat ellenőrző vámhivatalnak bemutatni."

111. § A Vhr. 148. §-nak (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiviteli ellenőrzés alkalmával az adózatlan jövedéki termékek, valamint az e rendelet 88. §-ának (7) bekezdésében meghatározott esetben az árutovábbítás szabályait is alkalmazni kell. Nem kell ismételten kiviteli ellenőrzés alá vonni az export céllal beraktározott árukat az e rendelet 94. §-ának (3) bekezdése alapján történő kitárolás során."

112. § A Vhr. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"149. § Újrakiviteli eljárás alkalmával a kiviteli ellenőrzés során - amennyiben a PM rendelet másként nem rendelkezik - be kell mutatni a behozatali célú vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat ügyfél példányát, vagy a vámkezelést végző vámhivatal által hitelesített másolati példányát is."

113. § A Vhr. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"150. § (1) Amennyiben az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult az áru származását a vámhatósággal hitelesíttetni kívánja, legkésőbb a kiviteli ellenőrzéshez megfelelően kitöltött származási bizonyítványt is csatolnia kell.

(2) Előzetes áruvizsgálat során az exportáru származásának vámhatóság általi hitelesítése a kiviteli ellenőrzés előtt akkor kérhető, ha az ellenőrzött áru/vámáru egyedi azonosítása megoldható.

(3) Ha a vámhivatal a származási bizonyítvány hitelesítését megtagadja, de az előzetes áruvizsgálatnak, vagy a kiviteli ellenőrzés elvégzésének jogszabályi feltételei biztosítottak, ügyféli kérelemre az előzetes áruvizsgálatot, illetve a vámkezelést el kell végezni.

(4) Ha a kiviteli ellenőrzéskor a vámvizsgálaton kívül más vizsgálatot is el kell végezni (így különösen: növényegészségügyi, állategészségügyi) azt lehetőleg a vámvizsgálattal egyidejűleg kell végrehajtani. A kiviteli ellenőrzésnek nem akadálya a más hatósági vizsgálat elmaradása. Ilyen esetben az illetékes szerv a vizsgálatát - az állategészségügyi vizsgálat kivételével - az áru kiléptetése előtt a határvámhivatalnál tartja meg."

114. § A Vhr. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"151. § Az elvégzett kiviteli ellenőrzés alapján az áru/vámáru kiléptetését a kiviteli ellenőrzés időpontjától számított 30 napon belül kell kérni. Amennyiben a kiléptetés a fenti határidőn belül nem történik meg, erről a vámkezelést kérő a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatalt az eredeti okmányok benyújtásával, a határidő lejártát követő öt munkanapon belül tájékoztatni köteles, melynek során a vámhivatal intézkedik a kiviteli ellenőrzés visszavonására. Az áru/vámáru kivitele ezt követően csak újabb kiviteli ellenőrzés után történhet."

115. § A Vhr. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ideiglenes kivitel során az áruátengedésről az áru azonosítását követően kell dönteni.

(2) Az ideiglenes kiviteli vámkezelést - az e § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - nemzetközi vámokmánnyal vagy ennek hiányában EV kiállításával kell kérni. Az árunyilatkozatban meg kell jelölni az ideiglenes kivitel célját, az áru azonosítási lehetőségeit, illetve az azonosításra vonatkozó javaslatot, továbbá - amennyiben a kivitelhez külön engedély szükséges - annak számát is.

(3) Az ideiglenes kiviteli vámkezelés során a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy meg kell állapítani a visszahozatali határidőt is, és biztosítani kell a visszahozott árunak a kivitelre került áruval való azonosíthatóságát.

(4) Belföldi forgalmi rendszámú gépjárművet szóbeli árunyilatkozat alapján lehet ideiglenes kivitelben vámkezelni, ha azt belföldinek minősülő személy viszi magával. Ha a gépjárművet nem a tulajdonos viszi ki, a vámkezelésnél a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(5) A külföldi, a magánszemély tulajdonát képező belföldi rendszámú gépjárművet csak a tulajdonos vagy az üzemben tartó engedélye alapján viheti ki külföldre. Az engedélyen szereplő tulajdonos vagy üzemben tartó névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.

(6) A magyar honosságú szállítóeszközök akkor vámkezelhetők árunyilatkozat benyújtása nélkül ideiglenes kivitelben, ha a jármű és vezetője rendelkezik a fuvarozás, szállítás lebonyolításához szükséges, külön jogszabályban meghatározott engedéllyel. A tv. 86. §-ának (3) bekezdése alapján a nem fuvarozási tevékenység (így különösen: bérlet, haszonkölcsön, csereszerződés) céljából történő ideiglenes kivitel csak az általános szabályok szerint, EV benyújtásával kérhető. Az ideiglenes kivitel időtartama alatt a Tranzitegyezmény szerinti külső árutovábbítási eljárás is alkalmazható."

116. § A Vhr. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"153. § Az ideiglenes kivitel vámeljárás alá vont göngyöleg azonosítását az áru leírásával kell biztosítani."

117. § A Vhr. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"154. § (1) Az ideiglenes kiviteli eljárásban vámkezelt áruval a megállapított visszahozatali határidő lejártát követő harminc napon belül - az e § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - el kell számolni. Az elszámolás történhet:

a) az áru belföldre való visszahozatalával és további vámeljárás alá vonásának igazolásával;

b) garanciális csere vagy csere esetében a csereáru behozatalának és a belföldi forgalom számára történt vámkezelésének igazolásával;

c) az ideiglenesen kivitt áru külföldön történő értékesítésének igazolásával;

d) az ideiglenesen kivitt áru megsemmisítésének, megsemmisülésének, eltulajdonításának a külföldi hatóság által történő igazolásával.

(2) Az elszámoláshoz - az e § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az ideiglenes kiviteli eljárásról szóló árunyilatkozat igazolásul szolgáló ügyfélpéldányán túl be kell nyújtani:

a) az e § (1) bekezdésének a) és b) pontjai esetén a vámeljárás alá vonást igazoló árunyilatkozat ügyfélpéldányát,

b) az e § (1) bekezdésének c) pontja esetén be kell nyújtani az adásvételről szóló számlát,

c) az e (1) bekezdésének d) pontja esetén a külföldi hatóság igazolását.

(3) Az e § (1) bekezdésének c) pontja esetén az elszámolást egyszerűsített formában külön határozattal a vámhivatal annak engedélyezheti, aki olyan nyilvántartást vezet, amelyből az ideiglenes kiviteli vámeljárás alatt álló árukból adásvétellel értékesített termékek adatai megállapíthatók. Ebben az esetben az elszámoláshoz elegendő az adásvételről szóló számlák benyújtása.

(4) Hároméves visszahozatali határidőt lehet megállapítani, ha az ideiglenes kivitel bizományosi vagy vevőszolgálati szerződés teljesítése céljából történik. Ha a vámkezelést kérő az elszámolási határidőn belül értékesíti az árukat, úgy azokat az Áfat. alapján véglegesen kiszállítottnak és elszámoltnak kell tekinteni.

(5) A versenyzés vagy erőnléti edzés céljából kivitt postagalambokat a határvámhivatalnál ideiglenes kivitelben kell vámkezelni. A vámkezeléshez be kell mutatni a külföldi szövetség vagy egyesület meghívólevelét vagy a Magyar Postagalamb Szövetség vagy területi szövetsége igazolását arra vonatkozóan, hogy a kivitel az említett célból történik. A határvámhivatal a kiléptetéssel egyidejűleg az ideiglenes kivitelt elszámoltnak tekinti. Ezt követően a postagalambok külföldön történő felreptetését igazolni nem kell.

(6) Amennyiben az ideiglenes kivitelben vámkezelt áru kiléptetése a vámkezeléstől számított harminc napon belül nem történik meg, erről a vámkezelést kérő a vámkezelést végző vámhivatalt az eredeti vámokmányok benyújtásával, a határidő lejártát követő öt munkanapon belül tájékoztatni köteles. A vámkezelést végző vámhivatal intézkedik az ideiglenes kivitelben történő vámkezelés visszavonására. Az áru ideiglenes kivitele ezt követően csak újabb vámkezelés esetén lehetséges.

(7) Nem kereskedelmi forgalomban ideiglenes kivitelben vámkezelt és az e § (1) bekezdésben meghatározott határideig el nem számolt árukat a vámigazgatási bírság kiszabását követően elszámoltnak kell tekinteni."

118. § A Vhr. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"157. § Az ideiglenes kiviteli vámeljárás alá vont export áru szállítás alatti védelmét szolgáló csomagolóanyagok (így különösen: ládák, rekeszek, zsákok) azonosságának biztosítása általában mellőzhető. A visszahozatalra kerülő csomagolóanyagok mennyiségének, minőségének, állapotának és befogadóképességének azonban ugyanolyannak kell lennie, mint amilyen a kiszállítottaké volt. Ezeket, továbbá az áru azonosságának biztosítására szolgáló adatokat az árunyilatkozaton a vámhivatalnak igazolnia kell."

119. § A Vhr. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"159. § (1) Alakiság nélkül kell ideiglenes kivitelben vámkezelni a belföldi szervezet tulajdonában lévő, az e rendelet 134. §-ának (2) bekezdésében meghatározott göngyöleget.

(2) Az e § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes kiviteli eljárás abban az esetben alkalmazható, ha az ilyen göngyölegeket:

a) megtöltve viszik ki és az adott vámeljáráshoz kapcsolódó árunyilatkozaton jelzik, hogy azok üresen vagy megtöltve újrabehozatalra fognak kerülni,

b) üresen viszik ki és a kiléptetés során írásban bejelentik, hogy azok megtöltve kerülnek újrabehozatalra.

(3) A göngyölegek legfeljebb hat hónapig maradhatnak alakiság nélkül az ideiglenes kivitel vámeljárásban."

120. § A Vhr. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"160. § (1) A passzív feldolgozásban való vámkezelés jogcímei alatt az e rendelet 124. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakon felül a következőket kell érteni:

a) megmunkálás: külföldi gazdálkodó a belföldi megrendelő által a részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből díjfizetés ellenében kész- vagy félkész árut állít elő,

b) karbantartás: a működőképes, eredeti rendeltetésére alkalmas áru további zavarmentes használatát biztosító, illetve meghibásodásának valószínűségét csökkentő műveletek összessége.

(2) A feldolgozásra kerülő áru/vámáru azonosságának biztosítására az e rendelet 124. §-ának (3) bekezdésében meghatározott módszerek szolgálnak.

(3) A passzív feldolgozás során az áruátengedésről az áru/vámáru azonosságának biztosítását követően kell dönteni.

(4) A passzív feldolgozás céljából történő vámkezelés során a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell."

121. § A Vhr. 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"161. § (1) A passzív feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámhivatalnál előterjeszteni.

(2) A passzív feldolgozás vámeljárás könnyített eljárásban történő engedélyezéséhez, az árunyilatkozathoz csatolni kell:

a) a nem kereskedelmi forgalomban történő javítás, feldolgozás kivételével a vonatkozó külkereskedelmi szerződés magyar nyelvű fordítását,

b) a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott külön (tevékenységi) engedélyt - kivéve, ha azt külön jogszabály rendelkezései szerint megadottnak kell tekinteni, vagy ha a javítás díjmentesen történik (garanciális kötelezettség, szerződésen alapuló kötelezettség, gyártási hiba) -, továbbá a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 1/a. melléklete szerint a Hivatal kiviteli (forgalmi) engedélyét.

(3) Az e § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában a vámhivatal alakszerű határozattal dönt. A vámhivatal az általa kiadott tevékenységi engedély érvényességi idején belül újabb engedélyt nem adhat ki.

(4) Az engedélyes haladéktalanul közölni köteles a vámhivatallal az engedélyezési feltételekben bekövetkezett változásokat. A vámhivatal az engedélyezési feltételek meglétét megvizsgálja és ennek megfelelően dönt a tevékenységi engedély módosításáról.

(5) Az engedély érvényességi ideje, illetve a visszaviteli határidő több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben annak feltétele és indokoltsága fennáll.

(6) A passzív feldolgozás vámeljárásban a helyettesítő termék behozatalához a tv. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenységi engedély szükséges. Könnyített engedélyezési eljárás esetén a tevékenységi engedély az áru kivitelét követően, utólag is megkérhető. Az így kiadott engedély visszamenőleg - a könnyített engedélyezési eljárás során benyújtott árunyilatkozat elfogadásának időpontjától - hatályos."

122. § A Vhr. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"162. § A passzív feldolgozás vámeljárás alkalmazása szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha a tv. 89. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének."

123. § A Vhr. 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"163. § (1) Az elszámolás történhet

a) a visszahozott vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésével,

b) a passzív feldolgozásban vámkezelt áru, annak végterméke, mellékterméke, hulladéka külföldi értékesítésének külkereskedelmi szerződéssel való igazolásával,

c) a passzív feldolgozásban vámkezelt áru, annak mellékterméke, hulladéka megsemmisülésének, megsemmisítésének külföldi hatóság által való igazolásával,

d) az aktív feldolgozásból passzív feldolgozás keretében kiszállított vámáru visszahozatala esetén, az e rendelet 130. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott vámteher megfizetésének igazolásával.

(2) Ha a visszahozatali határidőn belül a kivitt áruval/vámáruval nem számoltak el, a visszahozatali határidő leteltét követő napon az árut/vámárut végleges rendeltetéssel kiszállítottnak kell tekinteni."

124. § (1) A Vhr. 164. §-ának (3) és (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 90. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában a KöM, illetve a BM alatt a KöM, illetve a BM által kijelölt szervet kell érteni."

"(6) A vámszabadterületen az üzemeltető külön kérelmére állandó vámfelügyeleti hely létesíthető.

(7) Nem szükséges külön tevékenységi engedély a tv. 90. §-a (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenység végzéséhez akkor sem, ha azt nem a vámszabadterület üzemeltetője végzi. A vámszabadterületen szolgáltató tevékenységet végzőkre a vámszabadterület működésére és vámügyi rendtartására vonatkozó szabályok az irányadók."

(2) A Vhr. 164. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

"(8) A tv. 90. §-a (5)-(6) bekezdésének alkalmazásakor el lehet tekinteni a termék statisztikai besorolásának megváltozásától, amennyiben a feldolgozás bérmunka szerződés keretében történik."

125. § A Vhr. 165. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ipari vámszabadterületről a tv. 90. §-ának (6) bekezdése alapján aktív feldolgozás vámeljárás céljából kitárolt vámáru csak külföldre történő - ideértve a vámszabadterületet és a közvámraktárat is - kiszállításával számolható el."

126. § A Vhr. 167. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A vámhivatal kérelemre a termelőeszköz belföldön történő javítás céljából történő ideiglenes kiszállítását engedélyezheti a szükséges ideig. Az ideiglenes kitárolás ideje alatt vámbiztosítékként az ipari vámszabadterületre érvényes tevékenységi garancia szolgál. Az ideiglenes kiszállítás feltételeinek megszegése egy tekintet alá esik a vámszabadterületre vonatkozó vámügyi rendtartás megszegésével."

127. § (1) A Vhr. 168. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vámszabadterületre be-, valamint az onnan kivitelre kerülő termelőeszközök, továbbá a feldolgozandó, vagy raktározandó áruk/vámáruk vámkezelését EV-vel kell kérni."

(2) A Vhr. 168. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A tv. 92. §-ának (4) bekezdése tekintetében az e rendelet 106. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni."

128. § A Vhr. 171. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az engedélyjegyes eljárást - a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága (a továbbiakban: VPKMRP) engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni a felhasználás célját, határidejét, valamint a felhasználás igazolásának módját. Az engedélyjegyes eljárásra vonatkozó kérelem tartalmi követelményeit a pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé."

"(4) Az engedélyjegyes eljárásban vámkezelt vámáruk a tv. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a tv. 45. §-ának (10) bekezdése alapján vámfelügyelet alatt állnak mindaddig, amíg azoknak az engedélyezett célra való felhasználását nem igazolják."

129. § A Vhr. 172. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az engedélyjegyes eljárással vámkezelt vámáruknak az előzetesen meghatározott céltól eltérő felhasználása esetén a vámteher különbözetének kérelemre történő bevételezése során a tv. 142. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kamatot is érvényesíteni kell."

130. § A Vhr. 173. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyjegyes eljárásba történő utólagos bevonást az e rendelet 171. §-ának (2) bekezdésében meghatározott területi vámszerv határozattal engedélyezi."

131. § A Vhr. 174. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tv. 100. §-ának (1) bekezdésében biztosított vámmentességet kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vámáru külföldről, vagy közvámraktárból a Magyarország által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott, magyar származást igazoló eredeti okmánnyal változatlan állapotban érkezik vissza, feltéve, hogy a kiszállított áruba beépített nem származó importárukra vámmentességet, vámteher visszatérítést nem vettek igénybe vagy azokra a kumulációs vámterhet megfizették és/vagy a kiszállított áru exporttámogatásban nem részesült. E § alkalmazásában nem feltétel az, hogy a vámáru a feladó részére érkezzen vissza és a vámmentesség igazolásához csatolják az e § (1)-(3) bekezdésében meghatározott okmányokat."

132. § A Vhr. 175. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ipari vámszabadterületen előállított és a kedvezményes piacra jutási feltételeket szabályozó szabadkereskedelmi megállapodások szerint magyar származónak minősülő vámárut a 100. § (1) bekezdése alapján kell a belföldi forgalom számára vámmentesen vámkezelni, mint tértiárut, ha a vámáru külföldről a Magyarország által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott, magyar származást igazoló eredeti okmánnyal változatlan állapotban érkezik vissza, feltéve, hogy a kiszállított áruba beépített nem származó importárukra vámmentességet, vámteher visszatérítést nem vettek igénybe vagy azokra a kumulációs vámterhet megfizették, és/vagy a kiszállított áru exporttámogatásban nem részesült. E § alkalmazásában nem feltétel az, hogy a vámáru a feladó részére érkezzen vissza és a vámmentesség igazolásához csatolják az e § (1)-(3) bekezdésben meghatározott okmányokat."

133. § A Vhr. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"177. § (1) A tv. 103. §-ának (1) bekezdésében említett vámmentesség alkalmazásához benyújtott szerződésnek tartalmaznia kell, hogy melyek azok a termékek, amelyeket a külföldi ellenszolgáltatás nélkül küld a részére gyártott áruhoz.

(2) Az elszámoláshoz a kiviteli és behozatali vámokmányok eredeti példányát és az e rendelet 129. §-ában meghatározott tartalmú anyag-felhasználási kimutatást kell benyújtani.

(3) A tv. 103. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vámmentes vámkezelés feltétele, hogy a belföldi fél a sérült alkatrész vagy felszerelési tárgy külföldre kiszállítását, valamint vámhivatali felügyelet melletti megsemmisítését a vámmentes vámkezeléstől számított hatvan napon belül igazolja. Amennyiben a sérült alkatrészt vagy felszerelési tárgyat az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlják, a vámmentes vámkezelés csak akkor végezhető el, ha a vámárukat az állam elfogadta.

(4) Az importáru szállítás alatti védelmét szolgáló anyag (így különösen: láda, rekesz, zsák, hordó, faforgács, fagyapot és egyéb csomagolóeszköz) akkor kezelhető vámmentesen, ha abban vagy azzal védve vámáru is érkezik. A tv. 103. §-ának (4) bekezdése alapján nem vámkezelhető vámmentesen a többször felhasználható csereburkolat.

(5) A tv. 103. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott vámáruk vámmentes vámkezelése alakiság nélkül nem végezhető el abban az esetben, a vámárura külön jogszabály környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettséget határoz meg. Ebben az esetben a vámmentes vámkezelést a csomagolóeszközökre vonatkozó EV-n kell elvégezni."

134. § A Vhr. 178. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"178. § A tv. 104. §-a (3) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a vámterhet a vámmentes vámkezelés napján hatályos jogszabály szerint kell megállapítani."

135. § (1) A Vhr. 179. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámmentesen vámkezelhető üzemanyag mennyiségéről szóbeli árunyilatkozat adható, a légi járműből vámmentesen lefejtett üzemanyag kivételével."

(2) A Vhr. 179. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámmentesen vámkezelhető üzemanyag összes mennyisége több motor működtetése esetében sem haladhatja meg a kettőszáz litert vagy a nemzetközi egyezményben meghatározott mennyiséget, kivéve a légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyag mennyiségét.

(4) A vámmentesen vámkezelt üzemanyag elidegenítése esetén a tv. 128. §-ának (2) bekezdése alapján a vámterhet és a vámhiány utáni vámigazgatási bírságot ki kell szabni és be kell szedni. A légi járműből lefejtésre kerülő üzemanyag elidegenítésére csak a vámhatóság felé történő bejelentés és a vámteher megfizetése után kerülhet sor."

136. § (1) A Vhr. 180. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A visszahozatali határidő lejártán belül, megengedett változtatással visszahozott vámáru vámkezeléséhez az alábbi okmányokat kell benyújtani:

a) a passzív feldolgozás céljából kiszállított áru kiviteli vámokmányának ügyfélpéldányát,

b) az annak igazolására szolgáló okmányt vagy külkereskedelmi szerződést, hogy a behozott vámáru a kivitt áru felhasználásával készült,

c) anyag-felhasználási kimutatást, amely tartalmazza a visszahozott végtermék előállításához felhasznált, feldolgozásra kiszállított áru adatain felül a kiszállított árura a tv. 106. §-a (2)-(3) bekezdése alapján kalkulált (levonandó) vámterhet is."

(2) A Vhr. 180. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

"(4) A tv. 106. §-a (2) bekezdésében meghatározott részleges vagy teljes vámmentesség alkalmazásánál a visszahozott vámárura vonatkozó kedvezményes vámtételt a kivitt árukra vonatkozó vámteher összegének kiszámításánál is figyelembe kell venni."

137. § A Vhr. 181. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tv. 106. §-a (8) bekezdésének alkalmazásában a külföldi biztosító által szolgáltatottnak minősül az olyan gépjármű és gépjármű alkatrész is, amelyeket a külföldi biztosító által a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítéseként adott pénzösszegből vásároltak. Nem képezheti a vámmentesség alapját a külföldi biztosító által poggyászkár, fájdalomdíj, élelmezési és ápolási díj vagy más hasonló címen adott pénzből történt gépjármű, illetőleg gépjármű alkatrész vásárlás."

138. § A Vhr. 183. §-ának jelenlegi szövege (1) bekezdés jelölést kap, egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A vasúti étkező- és hálókocsi utasainak, illetve a személyzet ellátására szolgáló készlet vámmentes vámkezelése a "Készlet a határon" nyomtatvány alapján történik."

139. § A Vhr. 185. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A külföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy (a továbbiakban: turista) saját használatára vámmentesen behozhat a tv. 1. számú mellékletében foglaltakon kívül:

a) 200 darab szivarkát vagy 50 darab szivart, vagy 250 g dohányt, vagy ezen termékek 250 grammig terjedő összeállítását,

b) 1 üveg bort és 1/4 liter égetett szeszes italt,

c) 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű (100 ml) parfümöt,

d) vadász- vagy sportrendezvényen részt vevő turista a külön jogszabályban meghatározott mennyiségű, vadászat és sportlövészet céljára szolgáló fegyvert és lőszert.

(5) Az e § (4) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott vámáru behozatalának feltétele, hogy a turista legkevesebb 24 órát tartózkodjon a vámterületen. Az e § (4) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott termékek a 17. életévüket be nem töltött turisták részére útiholmiként nem vámkezelhető."

140. § A Vhr. 200. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tv. 117. §-ának (4) bekezdése alapján a vámáru akkor kezelhető vámmentesen, ha a vámkezelést kérő igazolja, hogy a védetté nyilvánításhoz szükséges kérelmet a Kulturális Örökség Igazgatósághoz benyújtotta. Amennyiben a vámkezelést kérő a vámkezeléstől számított három hónapon belül a vámáru védetté nyilvánítását nem igazolja, vagy kérelmét elutasították, a vámhivatal intézkedik a vámterhek, valamint a tv. 142. §-ának (4) bekezdése szerinti kamat beszedésére."

141. § A Vhr. 201. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tv. 118. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kis értékűnek kell tekinteni az olyan reklám- és propagandaanyagot, amelynek egyedi értéke a négyezer, összértéke pedig küldeményenként az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg 2%-át, de legfeljebb negyvenezer forintot nem haladja meg."

"(4) A tv. 118. §-ának (3) bekezdése alapján az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg 20%-át és 2%-nyi egyedi értéket kell a vámmentesség alkalmazásánál figyelembe venni."

142. § A Vhr. a következő 206/A. §-sal egészül ki:

"206/A. § A tv. 123/B. § alkalmazásában beérkező küldemények vámkezelését a szállítmányozó vagy a fuvarozó naponta saját nevében és saját számlájára összevont árunyilatkozattal is kérheti."

143. § A Vhr. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"207. § (1) A tv. 125. §-ának alkalmazásában - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a vámfizetésre kötelezettség alatt vámteher fizetési kötelezettséget kell érteni. E rendelkezés alkalmazása során az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Áfat.), valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvénynek (a továbbiakban: Jöt.) az adófizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni.

(2) A vámkezelést kérőnek az EV-n nyilatkoznia kell arról, hogy az Áfat., valamint a Jöt. alapján ki kötelezett az általános forgalmi adó, illetve a jövedéki adó megfizetésére, amennyiben az általános forgalmi adót a más jogcímen keletkezett forgalmi adójából le kívánja vonni, vagy a megfizetett jövedéki adót vissza kívánja igényelni.

(3) A vámáru felett rendelkezésre jogosult tulajdonosi jogállásban nem lévő címzett alatt az ideiglenes behozatal, valamint az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás címén behozott vámáru címzettjét kell érteni.

(4) A tv. 125. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezés alapján vámfizetésre kötelezett az, aki nem nyílt árusítású üzletből olyan árut vásárolt, vagy más módon szerzett meg, amelynek jellegéből, jelzéséből vagy az árura vonatkozó egyéb körülményekből nyilvánvalóan megállapítható, hogy az áru külföldi származású, ennek ellenére nem győződik meg arról, hogy annak a belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént-e, illetőleg, hogy az után a vámterhet megfizették-e.

(5) A tv. 125. §-a (5) bekezdése alapján az egyetemlegesség egyidejű alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a tv. 148. §-ának (1) bekezdésében előírt törvényes zálogjog nem érvényesíthető."

144. § A Vhr. 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"208. § (1) A vámteher megállapításának alapja a vámáru vámértéke és mennyisége. A vámteher megállapításakor - a tv. 128. §-a (2) bekezdésében foglaltak és az e § (2) bekezdése kivételével - a vámárunak az árunyilatkozat elfogadásának napján fennálló jellegét kell alapul venni.

(2) Az egyszerűsített vámeljárások során, továbbá a normál eljárásban összevont árunyilatkozattal történő belföldi forgalom számára való vámkezelésnél a vámárunak az egyszerűsített árunyilatkozat elfogadása, vagy a helyi vámkezelés során a nyilvántartásba való bejegyzés napján fennálló jellegét kell alapul venni.

(3) A kumulációs vámteher kiszabása a tv. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti vámérték figyelembevételével történik.

(4) Az egyes szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott kumulációs vámteher mértékét a PM rendelet is tartalmazza.

(5) A kumulációs vámteherként fizetendő egyes jogcímek kiszabása sorrendjének megállapításánál a tv. 135. §-ának (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) A tv. 128. §-ának (1) bekezdése alapján a kumulációs vámteher kiszabását

a) a kedvezményes származási igazolás kiadása előtt - a b) pontban foglaltak kivételével - olyan időben kell kezdeményezni, hogy a befizetés a kedvezményes származást igazoló okmány kiadása előtt igazolható legyen,

b) az egyszerűsített vámeljárások során a kiegészítő árunyilatkozat benyújtásával együtt kell kezdeményezni.

(7) Amennyiben az elfogadott árunyilatkozatot a vámhivatal a tv. 55. §-ának (6) bekezdése alapján visszautasította, a vámteher kiszabásának szempontjából a benyújtandó új árunyilatkozat elfogadásának időpontját kell figyelembe venni.

(8) A tv. 128. §-a (1) bekezdésében meghatározott aktív feldolgozás vámeljárás alatt a vámvisszatérítési eljárást kell érteni.

(9) A tv. 128. §-a (4) bekezdésében foglaltak végrehajtásánál, amennyiben az adójegy ellenértékének megfizetésére halasztást adtak, amelynek határideje a vámkezeléskor már lejárt és az adójegy ellenértékének megfizetését a vámkezeléskor nem igazolják, a forgalmi adókat - az egyéb vámterhekkel együtt - a vámkezeléskor meg kell fizetni."

145. § A Vhr. 210. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"210. § (1) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámáru feldolgozása során keletkezett hulladékra és melléktermékre vonatkozó vámterhet a hulladék és melléktermék vámtételének alapulvételével kell megállapítani.

(2) A tv. 129. §-ának (2) bekezdése alapján a javítás passzív feldolgozás vámeljárásból visszahozott vámáru esetében a javítási művelet ellenértékébe be kell számítani a visszahozott áru csomagolására, kiszerelésére szolgáló anyagokat is az árunak a szállítás ideje alatti megóvására szolgáló csomagolóeszközök kivételével.

(3) A vámteher kiszabása során a vámértéket és a jogcímenként kiszabott összegeket egész számra kell kerekíteni."

146. § A Vhr. 211. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

"(3) A kezes részére egyetemlegesség okán megállapított vámteherfizetési kötelezettség az e rendelet 225/A. §-ának (2) bekezdése alapján a vámtartozás megfizetésére szóló felhívás kézhezvételének napján válik esedékessé.

(4) A kumulációs vámterhet a kiszabást kérővel legkésőbb a kiszabás napjától számított három munkanapon belül közölni kell. A tv. 131. §-ában foglalt esedékesség szabályait ez esetben nem kell alkalmazni."

147. § A Vhr. 212. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"212. § (1) A vámteher megfizetésénél az e rendelet 11. §-a (2)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vámteher megfizetését igazoló okmányoknak tartalmazniuk kell az e rendelet 11. §-ának (4) bekezdése szerinti adatot. A vámbiztosíték számla helyett megfelelő államháztartási számlák, a vámbiztosíték azonosító helyett határozatszám feltüntetése értendő.

(3) Az összevont (kötegelt) átutalás teljesítésére vonatkozóan a vámfizetésre kötelezettnek a számlavezető vámszervvel megállapodást kell kötnie."

148. § A Vhr. 213. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tv. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali vámfizetés esetében az esedékes vám megfizetésének elmulasztása miatt a számlavezető vámszerv a fizetési kötelezettséget megállapító vámszerv rendelkezése alapján akkor bocsát ki azonnali beszedési megbízást. A fizetési kötelezettséget megállapító vámszerv akkor rendelkezhet, ha a vámáru után esedékes vámteher, a törvényes zálogjog alkalmazásával nem biztosítható.

(2) A számlavezető vámszerv a vámszerv értesítésének kézhezvételétől számított kettő munkanapon belül köteles az azonnali beszedési megbízást a vámfizetésre kötelezettek számlája ellen benyújtani. A vámterhek beszedéséről a számlavezető vámszerv a beszedéstől számított kettő munkanapon belül köteles értesíteni a vámszerv.

(3) A központi költségvetési szerv illetékes vezetőjének a kincstári finanszírozás terhére történő vámkezelésénél nyilatkoznia kell arról, hogy a vámárut terhelő vámterheket a kincstárnál kezelt pénzeszközökből fogja kiegyenlíteni. A központi költségvetési szerv tizenöt munkanapon belül gazolni köteles, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) felé történő átutalási intézkedését a Kincstár elfogadta. A központi költségvetési szervnek nem a Kincstáron keresztül lebonyolított forgalmában beérkező vámáruk után a vámterheket az általános szabályok szerint kell megfizetni.

(4) A tv. 128. §-ának (1) bekezdése alapján kiszabott kumulációs vámterhet

a) az e rendelet 208. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján, de legkésőbb kilencven napon belül lehet megfizetni,

b) az e rendelet 208. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben az összevonási időszak alatt kedvezményes származás igazolására került sor a közlést követő öt munkanapon belül kell megfizetni

és a megfizetés tényét a tv. 132. §-ának (4) bekezdése alapján igazolni kell.

(5) A tv. 132. §-a (5) bekezdésének e) pontjában említett cégjegyzékbe való bejegyzést igazoló okmány alatt a cégmásolatot vagy a cégkivonatot kell érteni.

(6) Az e rendelet 142. §-ának (9) bekezdése szerinti vámárukra vonatkozóan közölt és esedékessé váló vámterheket a vámkezelést kérő attól a naptól számított tizenöt munkanapon belül tartozik megfizetni, amikor az ott hivatkozott törvény szerint részére járó fedezetet a számlájára átutalták."

149. § A Vhr. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"214. § Ha a tv. 134. §-ának (1) bekezdése alapján a részletfizetési kedvezmény visszavonásra kerül, a még meg nem fizetett vámteher és a tv. 142. §-ának (1) bekezdése alapján felszámítható kamat beszedése iránt a vámhivatal intézkedik."

150. § A Vhr. 214/A. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett fizetési kötelezettségének nem a megfelelő, hanem a vámhatóságnál vezetett más számlára történő befizetéssel tett eleget, a számlavezető vámszerv köteles az ügyfelet tételes megkereséssel vagy egyenleg küldésével egyeztetésre felkérni. Az ügyfél a megkeresésre egyeztetni köteles.

(4) A tv. 135. §-ának (8) bekezdése alkalmazásában jogcímnek az egy bevételi számlán kezelt vámterheket kell érteni. A meg nem fizetendő vámterhet a vámkezeléssel egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig vámbevételként el kell számolni.

(5) A tv. 128. §-ának (1) bekezdése alapján kiszabott kumulációs vámteher elszámolására értelemszerűen alkalmazni kell a tv. 135. §-ának (1)-(2), (4)-(5), (7)-(8) bekezdéseiben foglalt előírásokat."

151. § (1) A Vhr. 215. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámfizetésre kötelezettnek a helyesbítés indokait okmányszerűen igazolni kell. A vámhivatalhoz benyújtott helyesbítési kérelemhez mellékelni kell a helyesbítés alapjául szolgáló számla vagy egyéb okmány kézhezvételének időpontját igazoló okmányt is, ennek hiányában a vámfizetésre kötelezett ilyen értelmű nyilatkozatát. A határidő elmulasztása miatt vámigazgatási bírságot kell fizetni.

(3) Összevont helyesbítés akkor engedélyezhető, ha a helyesbítéssel érintett árunyilatkozaton azonos évben azonos vámtarifaszámú és fajtakódú vámáruk kerültek vámkezelésre. Az egyszerűsített vámeljárások során hozott határozatokra összevont helyesbítés nem engedélyezhető. Az engedély kiadására a szervezet székhelye szerinti illetékes területi vámszerv jogosult."

(2) A Vhr. 215. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Vissza kell vonni az összevont helyesbítésre vonatkozó engedélyt, ha

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá

b) a területi parancsnokság által kiadott tevékenységi engedélyben meghatározott kötelezettségeit az engedélyes megszegi.

(5) Az engedélyes, akitől a vámhatóság az e § (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján vonta vissza az engedélyt, újabb engedélyt 12 hónapon belül nem kaphat.

(6) A tv. 136. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az összevonással érintett valamennyi árunyilatkozatnál az új vámérték alapján a helyesbítésre vonatkozó időszak utolsó vámkezelésének napján érvényes szabályok szerint kell elvégezni a vámteher kiszabását. Az eredetileg kiszabott és a helyesbítést követően megállapított vámteher különbözeteit egy összegben kell meghatározni és visszafizetni."

152. § Vhr. 216. §-ának (1) és (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"216. § (1) Vámteher visszatérítésre az ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemhez mellékelni kell a tv. 137. §-ában meghatározott feltételek igazolására szolgáló okmányokat (így különösen: alapvámkezelés vámokmánya, kiléptetés igazolása, szavatossági, jótállási igény fennállására vonatkozó okmányok), továbbá a vám megfizetését igazoló bizonylatot. A tv. 137. §-a (1) bekezdése d) pontjának 2. alpontja alapján történő vámvisszatérítéshez anyag-felhasználási kimutatást kell mellékelni."

"(3) A tv. 137. §-ának (1) bekezdése d) pontjának 1. alpontja alkalmazásában az importőrt és az exportőrt azonosnak kell tekinteni az átalakulással létrejött jogutódlás esetén is."

"(6) A tv. 137. §-a (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a vámfizetésre kötelezett vagy az exportőr részére visszatéríthető vámteher harmadik személy vagy szervezet részére nem engedményezhető."

153. § A Vhr. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"217. § A tv. 137. §-ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság és a társadalombiztosítási szerv a vámhatóságtól jogerős és végrehajtható vagy a jogorvoslattól függetlenül végrehajtható határozattal megállapított tartozás visszatartását kérheti. A megkeresésben fel kell tüntetni a tartozással rendelkező adószámát. A törvényben meghatározott 8 napos határidő számítása a visszatartó határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdődik."

154. § A Vhr. 218. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 138. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a kérelmező gazdálkodási tevékenysége ellehetetlenülésének vizsgálatához köteles az illetékes vámhatósághoz benyújtani:

a) a késedelmi pótlék teljes elengedése, illetve mérséklése iránti kérelem esetén a vámtartozás legalább 50%-ának megfizetéséről, a mérséklés iránti kérelem esetén a vámtartozás legalább 30%-ának megfizetéséről szóló igazolást;

b) a tárgyévet megelőző három évre vonatkozó auditált mérlegeket a mérlegbeszámolóval;

c) a tárgyévre vonatkozó könyvvizsgáló által ellenjegyzett kimutatást a szállító- és vevőállományról, az egyéb befektetésekről és részesedésekről, a megelőző három évre vonatkozó vagyonváltozásáról;

d) a 30, 60 és 90 napos, továbbá a folyamatban lévő peresített követelésállomány kimutatását;

e) az igazolást arra vonatkozóan, hogy adó-, társadalombiztosítási és helyi adó tartozása nincs;

f) - ha van - az e) pont szerinti tartozások megfizetésének átütemezéséről szóló megállapodást;

g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy folyik-e a kérelmező ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás."

155. § A Vhr. a következő 218/A. §-sal egészül ki:

"218/A. § (1) A befizetett kumulációs vámterhet a vámhivatal kérelemre a kiszabástól számított három éven belül visszafizeti, ha a kérelmező - az e § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - igazolja, hogy a kiadott kedvezményes származási igazolás felhasználására nem került sor.

(2) A kumulációs vámteher visszafizetése csak akkor végezhető el, ha

a) az eredeti EUR1 szállítási bizonyítványt a vámhatóságnak visszaküldik, vagy az importáló állam vámhatósága írásos nyilatkozatot ad arról, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásban foglalt kedvezményt nem nyújtottak és nem is fognak nyújtani, és

b) az előállítás során felhasznált termékek vámvisszatérítésre vagy elengedésre lettek volna jogosultak, ha a kedvezmény igénybevételéhez származást igazoló okmányt nem állítottak volna ki.

(3) A vámteher, illetve a vámbiztosíték visszakövetelésére vonatkozó jog a befizetést követő öt év elteltével évül el, ha a tartozatlan befizetésről, túlfizetésről, illetve fel nem használt vámbiztosíték összegéről a számlavezető vámszerv a gazdálkodót hitelt érdemlően (tértivevény) kiértesítette, de az elévülés időpontjáig arra ügyféli rendelkezés nem történt és fennálló tartozására sem számolható el."

156. § (1) A Vhr. 219. §-ának (1), (5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámigazgatási bírságot a vámhatóság külön határozattal szabja ki. A vámigazgatási bírságot három munkanapon belül kell közölni, mely a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az esedékessé vált vámigazgatási bírságot öt munkanapon belül kell megfizetni. A megfizetést legkésőbb a fizetési határidőt követő első munkanapon kell igazolni."

"(5) A tv. 141. §-ának (4) bekezdése szerinti vámigazgatási bírság kiszabásának van helye, ha az exportőr vagy a beszállítói nyilatkozatot tevő a kumulációs vámteher fizetési kötelezettség tekintetében a vámhatóságot megtéveszti azzal, hogy

a) eltitkolja az exporttermék nem származó anyaghányadát, vagy

b) a valóságnál kisebb arányú, nem származó termékhányadot mutat ki."

"(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti kötelezettségszegés megállapítására nem a külföldi vámhatóság megkeresése alapján kerül sor, származási okmányonként érvényesíteni kell a tv. 141. §-ának (4) bekezdése szerinti bírságot. Amennyiben a bírságot és a kumulációs vámterhet megfizetik, a vámhatóság nem intézkedik a származási okmány visszavonása felől."

(2) A Vhr. 219. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Amennyiben a vámigazgatási bírságot a vámszervezet területi, vagy központi szerve szabta ki, úgy a vámigazgatási bírság elengedését vagy mérséklését a felügyeletét ellátó vámszerv, vagy az országos parancsnok a tv. 141. §-a (8)-(9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével végzi."

157. § A Vhr. 220. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"220. § (1) A tv. 142. §-ának (2) bekezdésében említett, a vámkezeléskor kiszabott és közölt vámterhek után fizetendő kamatot - ha annak érvényesítésére a tv. 78. §-ának (3) bekezdése alapján kerül sor - a vámhivatal visszatéríti, ha a vámáru után megfizetett vámterhet

a) a tv. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján visszatéríti, illetve törli, vagy

b) a vámterhet az e rendelet 227. §-a (3) bekezdésének i) pontja alapján törli.

(2) A vámhivatal a tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján kiszabott és közölt vámteher után fizetendő kamatot is törli vagy visszatéríti, ha a vámterhet az e rendelet 227. §-a (3) bekezdésének j) pontja alapján törölték, vagy a tv. 137. §-a alapján visszatérítették.

(3) Nem kell kamatot felszámítani, ha a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése a vámraktárban végzett aktív feldolgozás vámeljárásból történik."

158. § A Vhr. 221. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"221. § Amennyiben a tv. 143. §-ának (3) bekezdése szerint a vámhatóság késedelmi pótlékot köteles fizetni, a késedelmi pótlékot a számlavezető vámszerv - a késedelmes napok kimutatásával - a visszatérítendő vagy visszafizetendő összeggel együtt utalja át az ügyfélnek."

159. § A Vhr. 222. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"222. § (1) A tv. 144. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában más költségnek minősül a vámteher vagy vámbiztosíték befizetésénél felmerülő bankköltség, aminek díja a befizetendő vámteher kettő ezreléke. A vámteher befizetése a vámhatóság által kibocsátott pénzforgalmi megbízás felhasználásával vagy azzal azonos tartalmú bizonylattal is történhet. A vámhatóság által kibocsátott pénzforgalmi bizonylat előállítási költsége a vámkezelést kérőre költségtérítésként átruházható.

(2) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként hatezer forint költségtérítést kell a vizsgálatot végző vámhivatalnál fizetni.

(3) A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján végzett vámvisszatérítés esetén árunyilatkozatonként négyezer forint költségtérítést kell fizetni.

(4) A kérelemre végzett vámáru kísérése esetén, a tényleges költséget, de legalább óránként és a hivatalos kíséretet végző személyenként egyezer forint költségtérítést kell fizetni.

(5) A tv. 144. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a vámkezelést kérő a vámhivatal felszólítására nem nyújtja be az analízis bizonyítványt.

(6) A tv. 144. §-ának (3) bekezdése alapján a következő összegű szemledíjat kell fizetni:

a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként ezer forint,

b) kereskedelmi áruforgalomban:

1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén kettőezer forint,

2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc és fél órai szolgálat térítéseként személyenként nyolcezer forint,

3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében szemlekérelmenként kettőezer forint,

4. munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként ezer forint.

(7) Az e § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott szemledíjat a vámhivatal - a 2. alpont kivételével - az eljárás megkezdése előtt szabja ki, és szedi be. A 2. alpontban meghatározott szemledíjat naptári hónaponként összesítve szabja ki, és szedi be.

(8) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezer forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.

(9) A szemledíj megfizetését a szemlebejelentés ügyfélpéldányán igazolni kell. Meghiúsult eljárás esetén - amennyiben a szemledíj összegét az ügyfél vitatja - az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szemle elmaradásának okát és a várakozás idejét (óra perctől óra percig). A szemledíj összegéről a jegyzőkönyv alapján a vámhivatal határozattal dönt.

(10) A tv. 144. §-a (5) bekezdésében foglaltak alapján a költségtérítés összege a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer forint. A költségtérítést az érintettnek a vámlaboratórium által kiadott számla szerint kell átutalnia vagy postautalvány felhasználásával megfizetnie.

(11) A tv. 144. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján a költségtérítés mértéke az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg

a) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,2%,

b) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott áruk esetében - súlyukra és darabszámukra tekintet nélkül - megkezdett naponként 0,5%-a,

c) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,5%,

d) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,2%.

(12) Az e § (11) bekezdése szerint megállapított költségtérítést száz forintra kell kerekíteni.

(13) Az e § (11) bekezdésében meghatározott költségtérítést akkor kell a vámteherrel együtt megfizetni vagy elszámolni, ha a vámhatóság által üzemeltetett raktárból való kitárolás belföldi forgalom számára való vámkezeléssel történik, vagy a vámárut a vámhatóság értékesíti. Amennyiben a vámárunak a vámhatóság által üzemeltetett raktárból való kitárolása olyan további vámkezelés mellett történik, amely közvetlen vámfizetéssel nem jár (így különösen: aktív feldolgozás, kiviteli ellenőrzés) a költségtérítést a vámárunak a vámhatóság által üzemeltetett raktárból való kitárolása előtt meg kell fizetni.

(14) Amennyiben a közvetlen vámfelügyelet alá vételre a szellemi tulajdonjogok védelme érdekében került sor, a tárolás során felmerült költségtérítést az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosultnak kell kiszabni, ha szellemi tulajdonjogok megsértése miatt a bíróság a rendelkezésre jogosultat elmarasztalta, vagy a szellemi tulajdonjog jogosultjával peren kívül egyezséget kötött. Egyéb esetben a költségtérítést a közvetlen vámfelügyelet alá vételt kérő részére kell kiszabni.

(15) A tv. 144. §-a (8) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a kiadást elrendelő jogerős határozat kézbesítés időpontjának minősül - az ügyfél ellenkező tartalmú igazolása hiányában - a keletbélyegzőn szereplő dátumtól számított ötödik nap.

(16) A tv. 144. §-ának (9) bekezdésében meghatározott egyszerűsített eljárások alkalmazása során az igazoltan felmerült költségek, ideértve az okmányok továbbításának költségét is. Az így felmerült költségeket a fővámhivatal határozattal az elszámolás során szabja ki."

160. § A Vhr. a következő 222/A. §-sal egészül ki:

"222/A. § (1) A tv. 144. §-ának (10) bekezdése szerinti ideiglenes határnyitást - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Vámszervezet központi szerve a Határőrség Országos Parancsnokságával együttesen az e § alapján engedélyezi.

(2) Az ideiglenes határnyitásról szóló, a kérelmező és a területileg illetékes hatóság között létrejött megállapodásban meg kell határozni:

a) az ellenőrző szolgálatot ellátó egység létszámát,

b) a költségtérítés megfizetésének mértékét és módját.

(3) A költségtérítés mértékét aszerint kell meghatározni, hogy közérdekű, vagy egyéb határnyitás iránt nyújtották-e be a kérelmet. Közérdekű határnyitásnak minősül a szomszédos államok között megrendezésre kerülő kulturális, turisztikai, önkormányzati, egyházi vagy sportesemény, az egészségügyi szolgáltatás, illetőleg az e rendelet 60. §-ának (1) bekezdése alapján történő határnyitás.

(4) Az e § (3) bekezdésében nem szereplő ideiglenes határnyitás egyéb határnyitásnak minősül.

(5) A költségtérítés mértéke közérdekű határnyitás esetén az e rendelet 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg:

a) 1%-a/fő/óra munkanapon 8.00-16.00 óráig

b) az a) pontban meghatározott időn kívül 1,5%-a/fő/óra

c) 2%-a/fő/óra munkaszüneti és ünnepnapokon.

Egyéb határnyitás esetén a költségtérítés mértékét, az ellenőrző szolgálat létszámának és a megkezdett órák számának figyelembevételével megállapított tényleges költségek alapján kell meghatározni. A megállapított költségtérítést száz forintra kell kerekíteni.

(6) A tényleges költség megállapításánál különösen a vámszolgálatot ellátó személyek bérét, járulékait, a helyszínre történő szállításukat, a nyitva tartáshoz kapcsolódó közüzemi díjakat és egyéb esetlegesen felmerülő költségeket kell figyelembe venni."

161. § A Vhr. 223. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tv. 145. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a vámhivatal köteles a hivatalos helyén hatályos Kereskedelmi Vámtarifát, valamint a vámkezelésre vonatkozó jogszabályokat tartani, és azokat az ügyfél kérésére rendelkezésére bocsátani."

162. § A Vhr. a következő 225/A. §-sal egészül ki:

"225/A. § (1) A tv. 148. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a vámhatóság az egyetemlegesség egyidejű érvényesítését megelőzően köteles a tv. 11. §-ában meghatározott zálogjogának érvényesítése iránt intézkedni.

(2) Az e § (1) bekezdése szerinti intézkedés eredménytelensége esetén a vámfizetésre egyetemlegesen kötelezetteket a vámhatóság egyidejűleg hívja fel a vámtartozás megfizetésére."

163. § A Vhr. 227. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 153. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl törölni kell a kiszabott vámterhet

a) ha a vámárut a vám kiszabását követően az állam részére ellenszolgáltatás nélkül felajánlották, és azt a vámhivatal elfogadta;

b) a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áruk után, ha a bíróság jogerős ítéletében vagy végzésében az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést a jogellenesen belföldi forgalomba hozott áru teljes értékének megfelelő összegben állapította meg. Ha a bíróság által megállapított összeg kevesebb, mint a jogellenesen forgalomba hozott áru értéke, az elkobzás alá eső érték összegével a vám alapját csökkenteni kell és a különbözet után esedékes vámot törölni kell;

c) ha a fizetési halasztásban vagy részletfizetési kedvezményben részesített vámárura a tv. 137. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vám-visszatérítési igény keletkezik, a még meg nem fizetett vám erejéig;

d) vámáru értékesítésekor, amennyiben az értékesítésből befolyt összeg nem fedezi a kiszabott vámteher összegét, a fennmaradó összeget;

e) a vámterhet megállapító vámhatóság törölheti az kétezer forintot meg nem haladó vámtartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtása érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne;

f) ideiglenes behozatal esetén, ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolja, hogy az el nem számolt vámárut a visszaviteli határidő előtt külföldre visszaszállította, közvámraktárba beraktározta vagy belföldi forgalom számára vámkezeltette. A törlés feltétele, hogy az elszámolási határidő elmulasztása miatt egyidejűleg kiszabott vámigazgatási bírságot megfizeti;

g) ha a vámfizetésre kötelezett a tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján kiszabott vámteher beszedése előtt igazolja, hogy a vámmentesen a belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut exportáruban beépítette, exportáru csomagolásához, adjusztálásához felhasználta és azt a vámkezelés napjától számított tizenkét hónapon belül külföldre kiszállította, közvámraktárba beraktározta. A törlés feltétele, hogy az elszámolási határidő elmulasztása miatt egyidejűleg kiszabott vámigazgatási bírságot megfizeti;

h) a csőd-, felszámolási eljárás során keletkezett hitelezői veszteség behajthatatlansága címén;

i) a cégnyilvántartásból törölt vagy jogutód nélkül megszűnt gazdálkodók esetében, ha a tagi felelősség alapján történő végrehajtás sem vezet eredményre, behajthatatlanság címén;

j) ha a külügyi igazolás alapján továbbított segélyszállítmány esetén a tv. 125. §-a (2) bekezdésének c) vagy d) pontja alapján kerül sor a vámteher kiszabására, és az ügyfél a vámterhet megállapító határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemhez csatolja a külföldi vámhatóság igazolását, amely szerint a továbbított vámárut az országba beléptették vagy ott belföldi forgalom számára vámkezelték."

164. § A Vhr. 234. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt vizsgálati időtartamra vonatkozóan az ellenőrzött az értesítés átvételének időpontjától az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átvételének napjáig az ellenőrzés tárgyát képező üggyel kapcsolatban helyesbítést, módosítást, vámvisszatérítést, vámelengedést vagy mérséklést vagy más olyan eljárást, amely a vámteherrel kapcsolatos fizetési kötelezettségét, helyzetét megváltoztatja, nem kezdeményezhet. Ha ilyen intézkedésre mégis sor kerül, azokat az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni."

165. § A Vhr. 236. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"236. § Az ellenőrzés felfüggesztése esetén az ellenőrzöttet a hiányosságok megszüntetésére írásban kell felszólítani és tájékoztatni kell a tv. 168. §-ának (2) bekezdésében foglaltakról."

166. § A Vhr. 237. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:)

"b) az ellenőrzés kezdő időpontját;"

"(3) Amennyiben az ellenőrzött a törvényben előírt határidőn belül a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételeket tett, és azok alapján a vizsgálat folytatása szükséges, az ellenőrzést végző vámhatóság a vizsgálatot folytatja. Ilyen esetben az esetleges új bizonyítékokról, adatokról kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés befejező időpontjának ez esetben a kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének időpontját, illetve azt az időpontot kell tekinteni, amikor a vonatkozó jogszabályok szerint a jegyzőkönyv kézbesítettnek minősül."

167. § A Vhr. 239. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"239. § (1) A határátkelőhelyek ideiglenes áruszállítás céljából történő megnyitását a vámszervezet központi szervéhez benyújtott írásbeli kérelemmel kell kérni. A kérelemben fel kell tüntetni a kért határmegnyitás pontos helyét, az engedélyezni kért nyitvatartási időt, az ideiglenesen megnyitni kért határátkelőhelyen lebonyolítani tervezett forgalom várható nagyságát, valamint a kérelem indokait.

(2) A vámszervezet központi szerve a kérelemben foglaltakat a HOP-al, továbbá a KHVM-el, továbbá az állat- és növényegészségügyi hatóságokkal egyezteti. Döntését a kérelmezővel határozatban közli, melyről a területileg illetékes vámhivatalt is értesíti. A vámhivatal az ideiglenesen megnyitott határátkelőhely forgalmát az engedélyben foglaltaknak megfelelően ellenőrzi."

168. § A Vhr. 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"241. § (1) Hatósági jogkörrel rendelkező vámszervek: az alsó fokú (helyi szervek) közül a vámhivatal, a nyomozó, a szabálysértési hivatal, a Vámáruraktár, a középfokú szervek közül a vámszervezet igazgatási területi szervei, a Központi Repülőtéri Parancsnokság, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a Központi Járőrszolgálati Parancsnoksága (a továbbiakban: területi vámszervek), az Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja, Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete, továbbá felsőfokú szerv: a vámszervezet központi (országos) szerve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az országos parancsnok.

(2) Hatósági jogkörrel nem rendelkező vámszervek: azok a szervek, amelyek feladata a vámszervek technikai, anyagi eszközzel való ellátása, továbbá az állomány alapképzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megszervezése."

169. § A Vhr. kiegészül a következő 242/A. §-sal:

"242/A. § (1) A tv. 175. §-a (3) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében a jogsértések megelőzése, megakadályozása, mértékének felderítése, a bizonyítékok biztosítása és a tényállás tisztázása céljából a vámhatóság a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személyt és tanukat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat lefoglalhatja, továbbá helyiségellenőrzést végezhet. Jogsértés elkövetésének gyanúja esetén a kezdeményezett eljárás szabályai az irányadók."

170. § A Vhr. 243. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatási területi vámszerv:)

"e) kiadja az elfogadott exportőri engedélyt,"

171. § (1) A Vhr. 243/A. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő mondattal:

"Ellenőrzési tevékenysége során dönt a vámfelügyelet kérdésében."

(2) A Vhr. 243/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete elsőfokú hatósági jogkörébe tartozik a kötelező felvilágosítás kiadása."

172. § A Vhr. 244. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"A vámszervezet központi szerve:"

"d) másodfokon jár el a területi vámszervek elsőfokú határozatai, továbbá a kötelező felvilágosítás ellen benyújtott jogorvoslatok esetében;"

173. § A Vhr. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"258. § (1) Vámügynöki tevékenység végzésére feljogosító tevékenységi engedély iránti kérelmet a székhely szerint illetékes területi vámszervhez kell benyújtani a tv. 204. §-ában meghatározott feltételek meglétének igazolásával.

(2) A vámügynökség alkalmazottai részére a vámügynökség székhelye szerint illetékes területi vámszerv "Vámügynöki igazolványt" ad ki, amelynek számát az általa kért vámkezeléseknél, egyéb eljárásoknál fel kell jegyezni. A tv. 207. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásakor a vámügynökség alkalmazottjának vámügynöki igazolványát be kell vonni. Az engedély bevonásától számított két éven belül számára új engedély nem adható ki."

174. § A Vhr. 260. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"260. § (1) A vámügynök telephelyén szolgálati helyet vagy állandó felügyeletet a vámhatóság akkor létesít, ha azt a forgalom indokolja és tárgyi, személyi feltételei biztosítottak. A szolgálati hely vagy állandó felügyelet létesítése nem veszélyeztetheti a vámhivatal egyéb feladatainak zavartalan ellátását. A vámügynök székhelyén vagy telephelyén működő szolgálati hely vagy állandó vámfelügyelet a vámhivatal áruvizsgálatra kijelölt helye.

(2) A tv. 208. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában, az ott meghatározott feltételek betartása mellett, a mágneses adathordozóval, illetőleg mikrofilmmel egy tekintet alá esik az adatoknak fénymásolattal történő megőrzése."

175. § A Vhr. 261. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"261. § A vámügynök székhelyén vagy telephelyén működő szolgálati hely a vámhivatal hivatalos helye, ott bárki kérhet - az általános szabályok szerint - vámkezelést. A vámügynök tűrni köteles - felmerült költségei megtérítése mellett - az ezzel kapcsolatos járműforgalmat is, az áruvizsgálathoz szükséges eszközök és személyzet biztosítására azonban nem kötelezhető."

176. § A Vhr. 262. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"262. § A vámügynök a vámhivatal hivatalos helyén is folytathat vámközvetítést, ha számára a vámhivatal bérleti díj ellenében elhelyezést biztosít. Amennyiben az elhelyezést kérők száma meghaladja a rendelkezésre álló helyet, a vámhivatal pályázattal hirdeti meg az elhelyezést."

177. § A Vhr. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"264. § (1) A vámügynöki tevékenység szempontjából az engedélyben előírt kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, ha

a) a vámügynök a tv. 208. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, nem tesz eleget, vagy

b) a tevékenysége gyakorlásához szükséges nyilvántartási kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti.

(2) A működési engedély visszavonása esetén a vámügynök vámközvetítésre vonatkozó új megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a szükséges időn, de legfeljebb harminc napon belül köteles végleg rendezni."

178. § A Vhr. 265. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tv. 1. számú melléklete alapján történő vámkezelésnél a tv. 15. §-ában meghatározott vámterhet a tv. 12. §-a (3) bekezdésének alkalmazása esetén - ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a 10%-os átlagvám mellett kell a vámkiszabáskor alkalmazni."

179. § A Vhr. 266. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem kereskedelmi forgalomban a természetes személyek által behozott vagy általuk fuvarozásra külföldön feladott vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok személyenkénti együttes értéke az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott érték egyezer forintra kerekített 10%-át nem haladja meg. Ezt a kedvezményt - az e § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámárukra, továbbá a szeszes italra és dohánygyártmányra alkalmazni nem lehet. A kedvezményt egy árura összevonni együtt utazó családtagok esetében sem lehet. Ez a kedvezmény az utast többszöri beutazás esetén is csak naponta egy alkalommal illeti meg.

(2) Nem kereskedelmi forgalomban a természetes személyek részére fuvarozóval vagy posta útján külföldről ellenszolgáltatás nélkül beküldött vámáruk után nem kell a vámot megfizetni, ha azok címzettenkénti együttes értéke az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott érték egyezer forintra kerekített 10%-át nem haladja meg. Ezt a kedvezményt - az e § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámárukra, továbbá a szeszes italra és dohánygyártmányra alkalmazni nem lehet."

180. § A Vhr. 270. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Nem tagadható meg az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladó vámáru kiviteli vámkezelése, ha a természetes személy a vámkezelést a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 67. §-ának d) pontja, 68. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 68. §-ának (3) bekezdése vagy 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kezdeményezi, és a kivitelre a devizatörvényben foglalt feltételek alapján kerül sor."

181. § A Vhr. 273. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösség Vámkódexének létrehozásáról,

b) a Tanács 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex végrehajtásának szabályairól,

c) a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról."

"(15) A VPOP által a Vhr. módosításának életbelépése előtt kiadott elfogadott exportőri engedélyek évenkénti meghosszabbítását az engedély birtokosának székhelye szerint területileg illetékes regionális parancsnokságnál kell kezdeményezni."

182. § (1) E rendelet 1. számú melléklete szerint módosul a Vhr. 1. számú melléklete.

(2) A Vhr. 2. számú melléklete az e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) E rendelet 3. számú melléklete szerint módosul a Vhr. 3. számú melléklete.

(4) E rendelet 5. számú melléklete a Vhr. 5. számú melléklete helyébe lép.

(5) A Vhr. 7. számú mellékletének címe "Szemlekérelem"-re módosul.

183. § Átmeneti és záró rendelkezések

(1) E rendelet az e § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével 2000. július hó 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult vámigazgatási eljárásoknál kell alkalmazni.

(2) E rendelet 131. §-ával módosított, a Vhr. 174. §-ának (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 132. §-ával módosított, a Vhr. 175. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vhr. 9/A §-a, 14/A. §-a, 22. §-a 45. §-a, 52-56. §-a, 69. §-ának (2) bekezdése, a 70. §-ának (5) bekezdése, a 83. §-ának (5) bekezdése, a 109-121. §-a, a 156. §-a, a 168/A. §-a, a 179. §-ának (3) bekezdése, a 190. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 193. §-ának (1) bekezdése, 217/A. §-a, 219. §-ának (2) bekezdése, a 221. §-a előtti cím, a 224. §-a, 225. §-ának (3) bekezdése, 239. §-ának (3) bekezdése, 244. §-a (1) bekezdésének l) pontja, a 255. §-257. §-a, a 259. §-a, a 3. számú melléklet 2.7.2. pontja, a 2.8.7.1. pontja, a 3.3.2. pontja, a 3.3.3. pontja, a 4.1.2. pontja és a 6.1. pontja valamint a 6. és 8. számú melléklete.

(4)[1] E § (7)-(13) bekezdése 2002. december 31-én hatályát veszti.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, ahol a Vhr.-ben:

a) "vámáru/áru" szövegrész szerepel annak helyébe "áru/vámáru",

b) "országos parancsnokság" szöveg vagy annak ragozott alakja szerepel, annak helyébe "vámszervezet központi szerve",

c) "vámlaboratórium" szöveg vagy annak ragozott alakja szerepel, annak helyébe, "Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézet" vagy annak ragozott alakja

szöveg kerül.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr.-ben a "földművelésügyi miniszter" megnevezés helyébe "földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter", a "Földművelésügyi Minisztérium" megnevezés helyébe "Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium", a "Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium" megnevezés helyébe "Környezetvédelmi Minisztérium" lép.

(7)[2]

(8)[3]

(9)[4]

(10)[5]

(11)[6]

(12)[7]

(13)[8]

(14)[9]

(15) A vámszabadterületi ki- és betárolási vámeljáráshoz 2002. december 31-ig EV okmányként kell elfogadni a ki- és betárolási nyomtatványt.

(16) A pénzügyminiszter rendeletben szabályozza a vám-, a jövedéki és számviteli szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint előírja azokat a munkaköröket, amelyek ezen szakképesítésekkel tölthetők be.

(17)[10] Az e rendelet hatálybalépése előtt, a tv. 2000. július 1-je előtt hatályos 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott kamat mérséklésére, elengedésére, illetve az ezzel kapcsolatos jogorvoslatokra a késedelmi pótlék szabályait kell alkalmazni.

(18)[11] A passzív feldolgozás vámeljárás tevékenységi engedélyezése és a vámeljárás lefolytatása során a következő átmeneti szabályokat kell alkalmazni:

a) a 2000. július 1-je előtt

1. a Gazdasági Minisztérium által kiadott, vagy

2. a megadottnak tekintendő tevékenységi engedélyek érvényességi idejük végéig, vagy a külkereskedelmi szerződés érvényességéig alkalmazhatók. Ezek alapján a passzív feldolgozás vámeljárás alá vonáshoz új tevékenységi engedélyeket kiadni és megkövetelni nem kell;

b) a 2()00. július 1-je előtt passzív feldolgozás vámeljárásban kiléptetett áruk végtermékének belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a 2000. július 1-je előtt érvényes szabályok alapján kell eljárni, azaz: a vámterhet a külföldön hozzáadott külföldi anyag, alkatrész vagy feldolgozási díj - ideértve a javítás költségét is - alapulvételével a készáru vámtételével kell kiszabni;

c) a 2000. július 1-jén vagy azt követően kiléptetett passzív feldolgozás vámeljárás alá vont áruk visszahozatala során a tv. 106. §-a (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazásával kell a vámterhet kiszabni valamennyi passzív feldolgozásból visszaérkező végtermék vámkezelésekor.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelethez

A Vhr. 1. számú melléklete kiegészül a következő rendelkezésekkel:

Bevezető megjegyzések a nem-származó anyagokon elvégzett, az előállított terméknél származó helyzetet eredményező vagy nem eredményező megmunkálások vagy feldolgozások listájához

Általános megjegyzések

1. Megjegyzés

1.1. A. Melléklet listáinak első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az 1. oszlop tartalmazza a Kereskedelmi Vámtarifában használt vámtarifaszámot, vagy árucsoport számot, a 2. oszlop tartalmazza az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezést. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételre egy - a 3. oszlopban megállapított szabály vonatkozik. Ha az 1. oszlopban szereplő tételt egy "ex" előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. oszlopban megadott szabály az adott vámtarifaszámnak, vagy árucsoportnak csak a 2. oszlopban leírt részére vonatkozik.

1.2. Ha az 1. oszlopban több vámtarifaszám szerepel összevontan, vagy egy árucsoport száma található, és ezért a 2. oszlopban a termék leírására általános kifejezéseket adtak meg, a 3. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek - a Kereskedelmi Vámtarifa szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai, vagy az 1. oszlopban összevont bármely vámtarifaszám alá tartoznak.

1.3. Ha a listákban egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes termékre külön bekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének a leírását, amelyre a 3. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik.

2. Megjegyzés

2.1. Az "előállítás" kifejezés mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást jelent, beleértve az "összeszerelést" vagy a specifikus műveleteket is.

2.2. Az "anyag" kifejezés a termék előállítása során felhasznált valamennyi alkotóelemet, nyersanyagot, komponenst vagy alkatrészt stb. jelenti.

2.3. A "termék" kifejezés az előállított terméket jelenti, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják.

3. Megjegyzés

3.1. A 3. oszlopban szereplő valamelyik szabály által előírt megmunkálást vagy feldolgozást csak a felhasznált nem-származó anyagok esetében kell elvégezni. A 3. oszlopban található szabályokban foglalt korlátozások ennek megfelelően a felhasznált nem-származó anyagokra vonatkoznak.

3.2. Ha egy termék - mely nem-származó anyagokból készült, de az előállítása során származóvá vált - egy másik termék előállítása során az előállítási folyamatban anyagként felhasználásra kerül, akkor a listában szereplő, azon termékre vonatkozó szabály, amelyikbe az előző termék beépítésre került, nem alkalmazandó.

Például:

A nem-hímzett anyag elnyeri a származó helyzetet, ha fonalból szövik. Ha aztán ezt hímzett ágynemű készítésére használják fel, akkor a nem-hímzett anyagok felhasználására vonatkozó százalékos korlátozás ebben az esetben nem alkalmazandó.

4. Megjegyzés

4.1. A listákban szereplő szabályok a megkövetelt minimális mennyiségű megmunkálást vagy feldolgozást jelentik, és több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén származó helyzet megszerzését eredményezi, viszont a kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem eredményezhet származó helyzetet. Következésképpen, ha egy szabály úgy szól, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem-származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában ilyen anyag felhasználása megengedett, de a gyártás későbbi szakaszában már nem.

4.2. Ha a lista egyik szabálya úgy szól, hogy egy terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

Például:

A fonalakkal kapcsolatos szabály kimondja, hogy természetes szálak használhatók, és hogy más anyagok mellett vegyi anyagok is felhasználhatók. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; lehet egyiket vagy másikat, vagy lehet mindkettőt is felhasználni.

4.3. Ha a lista egy szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek belső természetüknél fogva nem tudják kielégíteni a szabályt.

5. Megjegyzés

A Melléklet A) listájában nem említett termékek esetében (nem a XI. Áruosztályba tartozó, textilektől eltérő termékek), a származást esetről esetre kell meghatározni, a termékek bárminemű feldolgozásának vagy kezelésének a tv. 16. §-ának (4) bekezdésében említett utolsó lényeges megmunkálásra vonatkozó kritérium alapján.

6. Megjegyzés

6.1. A Melléklet A) listájában szereplő "szálak" kifejezés az 5501-5507 vámtarifaszám alá tartozó "természetes szálakat" és "műszálakat", valamint a papír előállításához használt szálfajtákat jelenti.

6.2. A Melléklet A) listájában használt "természetes szálak" kifejezés a mesterséges és szintetikus szálakon kívüli egyéb szálakra vonatkozik, és a fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és - hacsak másként nem jelölik - a "természetes szál" kifejezés magában foglalja a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott - de nem fonott - szálakat.

6.3. A "természetes szálak" kifejezés magába foglalja a 05.03 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, valamint az 5101-5105 vámtarifaszámok alá tartozó gyapjúszálakat, a finom vagy durva állati szőröket, továbbá az 5201-5203 vámtarifaszámok alá tartozó pamutszálakat és az 5301-5305 vámtarifaszámok alá tartozó más növényi eredetű rostokat is.

6.4. A Melléklet A) listájában használt "műszál" kifejezés az 5501-5507 vámtarifaszámok alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

6.5. A Melléklet A) listájában használt "textilpép" és "vegyi anyagok" kifejezések azon nem-textil anyagok leírására szolgálnak, (ezek nem osztályozhatók az 50-63. Árucsoportokba), amelyeket mesterséges vagy szintetikus szálak vagy fonalak, vagy papír gyártásához használt szálak előállítására használnak fel.

6.6. A két vagy több textilanyagból előállított termékek esetében a 3. oszlop rendelkezéseit kell alkalmazni minden egyes olyan textilanyagra, amelyből maga a keverék áll.

7. Megjegyzés

7.1. A Melléklet A) listájában szereplő "előfehérített" kifejezés azt a szükséges megmunkálási szintet jelenti, amikor bizonyos nem származó anyagok - bizonyos fonalak, szövött anyagok és kötött vagy hurkolt anyagok, amelyek a fonási vagy szövési eljárás után csak mosáson mentek keresztül - kerülnek felhasználásra.

Az előfehérített termékek az előállítási folyamat korábbi fázisában vannak, mint a fehérített termékek, már néhány fehérítőszerekből álló (oxidálószerek, mint a hidrogén-peroxid és redukáló szerek) fürdőn mentek keresztül.

7.2. A Mellékletben használt "teljes kikészítés" kifejezés azokat a műveleteket jelenti, amelyek az anyagoknak formára történő vágását, kötését, illetve horgolását követőn kell hogy elvégzésre kerüljenek.

Ugyanakkor azonban a kikészítés nem feltétlenül minősül befejezetlennek abban az esetben, ha egy vagy több befejező művelet nem kerül elvégzésre.

A befejező műveletek például a következők:

- gombok és/vagy másfajta rögzítések odaillesztése,

- gomblyukak készítése,

- nadrágszárak és mandzsetták végeinek eldolgozása, vagy szoknyák és ruhák aljának beszegése,

- díszítések, valamint olyan kiegészítők mint a zsebek, címkék, jelzések rögzítése,

- a ruhanemű "teljesen készen" történő eladásához szükséges vasalás, illetve más előkészületek.

Megjegyzések a befejező műveletekkel kapcsolatban - Speciális esetek

Lehetséges, hogy bizonyos előállítási tevékenységek esetében a befejező műveletek elvégzése - különösen akkor, ha ehhez több különböző tevékenység kombinálására van szükség - olyan nagy jelentőségű, hogy ezeket a tevékenységeket az egyszerű befejező műveleteknél fontosabbaknak kell minősíteni.

Az ilyen speciális esetekben a befejező műveletek be nem fejezése a teljességtől fosztja meg az árut.

7.3. Az "impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés" kifejezések nem vonatkoznak azokra a tevékenységekre, amelyek célja az anyag összeillesztése.

2. számú melléklet a 89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelethez

A Vhr. 2. számú mellékletének 5. pontja az alábbiak szerint módosul:

"A származási nyilatkozatot általában géppel kell ráírni a számlára vagy más kereskedelmi dokumentumra, de megengedett a bélyegző alkalmazása, illetve a szöveg rányomtatása is.

Amennyiben a nyilatkozatot nem a számlán, hanem ahhoz csatolt pótlapon teszik meg, ennek tartalmaznia kell egy kétségbevonhatatlan hivatkozást. Harmadik személy által megakadályozandó visszaélések elkerülése érdekében az ilyen nyilatkozatot céges papíron kell megtenni, és az aláírás, valamint az aláíró nevének feltüntetése mellett az exportőr cégbélyegzőjével is le kell pecsételni.

Származási nyilatkozatot harmadik személy az exportőr megbízásából nem tehet.

Magyarország, a GSP rendszer keretében behozott áruk esetében, akkor fogad el számlanyilatkozatot, ha a szállítmány értéke FOB paritáson a 300 000 Ft-ot nem haladja meg."

3. számú melléklet a 89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelethez

A Vhr. 3. számú melléklete a következők szerint módosul:

(1) A Vhr. 3. számú melléklete A) Részének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

1. Általános előírások

"A Magyarország és meghatározott országok vagy országcsoportok közötti vámkedvezményt biztosító megállapodás alkalmazásának feltétele az exportőr országban az adott megállapodásban meghatározott módon kitöltött, a származást igazoló okmány benyújtása. (Kivételt képez a nem kereskedelmi áru.)

Származás igazoló okmányok lehetnek:

Vámterületen kívülről érkező vagy vámterületen kívülre szállított (értékesített) áruk esetében:

- EUR.1 Szállítási Bizonyítvány, amit a vámhivatal záradékol.

- Számlanyilatkozat:

= amit a szállítmány értékére tekintet nélkül az elfogadott exportőr állít ki,

= amit bizonyos értékhatárig minden exportőr kiállíthat.

Vámterületen belül értékesített áruk esetén:

- Beszállítói Nyilatkozat"

(2) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2 pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

2.2. Exportőr

"A származást igazoló okmányt az exportőrnek kell kiállítania. Exportőrnek azon ország exportőre tekintendő, ahol a kiszállítani kívánt áru kiviteli vámeljárását kérik. Az exportőrnek belföldi illetékességűnek kell lennie. Exportőr lehet az előállító, illetve a kereskedő vagy minden olyan természetes vagy jogi személy, aki ezen feltételeknek megfelel. A kiviteli számla kiállítója és a szállítási bizonyítványon feltüntetett személy általában egy és ugyanaz. Különböző exportőrök szállítmányaihoz nem lehet egy szállítási bizonyítványt kiállítani."

(3) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

2.2.1. Elfogadott exportőr

"A vámhatóság területi szervei felhatalmazhatják az olyan exportőrt, aki gyakran szállít szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy a termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az elfogadott exportőri engedélyt az a területi szerv adja ki, amelynek illetékességi területén az adott telephely található, ahol a gazdasági tevékenységet végzik. Amennyiben a gazdálkodó több telephellyel rendelkezik és ezeknek nincs önálló adószáma és több területi szerv illetékessége is szóba jöhet, az engedélyt annak területi szervnek kell kiadnia, ahol a gazdálkodó könyvelését vezetik.

Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden garanciát, ami a termék származó helyzetének, valamint a szabadkereskedelmi megállapodásokban megfogalmazott egyéb szabályok teljesítésének igazolásához szükséges. Vámügynök nem kaphat elfogadott exportőri jogcímet még akkor sem, ha egyébként eleget tesznek az előbbi feltételeknek."

(4) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2.1.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.2.1.1. "Elfogadott exportőr" minősítés iránti kérelem benyújtásának feltételei:

- az exportőr a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen - átlagosan legalább heti egy alkalommal - szállított szabadkereskedelmi megállapodás keretében árut. (Rendszeres szállítás meghatározásánál a páneurópai kumulációs rendszerhez csatlakozó, Magyarországgal szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött országokkal folyó kedvezményes kereskedelem keretében bonyolódó kiszállításokat együttesen kell figyelembe venni.)

- vámszempontból megbízható,

- belföldi székhelyű,

- az áru származására vonatkozó igazolási kötelezettségének minden esetben maradéktalanul eleget tett,

- az illetékes vámhivatalnak az EUR.1 okmány hitelesítését vagy a külföldi vámhatóság felkérésére végzett utólagos vizsgálat eredményeként a származást igazoló okmányok utólagos megerősítését a megelőző tizenkét hónapban jogerősen elutasítani nem kellett,

- igazolni tudja, hogy a jövőben is rendszeresen fog árut szállítani szabadkereskedelmi megállapodás keretében,

- nem indult ellene csődeljárás,

- a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a vámhatóság a kérelmező "elfogadott exportőri minősítés" iránti kérelmét jogerősen nem utasította el.

Ha a fentiekben felsorolt feltételek bármelyike már nem áll fenn, a kiadott engedélyt azonnali hatállyal vissza kell vonni."

(5) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.2.1.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.2.1.2. "Elfogadott exportőr" minősítés iránti kérelemhez benyújtandó okmányok

Az "elfogadott exportőri minősítés" iránti kérelemhez az alábbi okmányokat kell benyújtani, illetve az alábbiakról kell adatot szolgáltatni, vagy nyilatkozatot tenni:

- Egyéni vállalkozói igazolvány, három hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés másolata.

- Adóbejelentkezési lap másolata.

- A tv. 1. § 23. pontjában meghatározott igazolások arra vonatkozóan, hogy az exportőr vámszempontból megbízható.

- Külkereskedelmi szerződést, levelezést, ami igazolja, hogy a jövőben is rendszeresen fog exportálni szabadkereskedelmi megállapodás keretében.

- Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - szállított árut szabadkereskedelmi megállapodás keretében, továbbá kereskedő esetében arra vonatkozóan, hogy a szállítás az általa jövőben kizárólagosan exportálni kívánt termékre vonatkozik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik szabadkereskedelmi megállapodás keretében exportálta áruját.

- Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nem áll csődeljárás alatt.

- Amennyiben a szabadkereskedelmi megállapodás keretében kiszállított árukra kiállított számlanyilatkozatot nem kívánja eredeti aláírásával ellátni, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amely az általa kibocsátott szabályszerű számlán szerepel.

- A kérelemben fel kell tüntetni, hogy mely vámhivataloknál kérte ez idáig a kiviteli ellenőrzést [mely vámhivatal(ok)] hitelesítették az általa benyújtott EUR.1 Szállítási Bizonyítvány(oka)t.

- A kérelemben fel kell tüntetni exportálandó termék(ek) tarifális megnevezését, vámtarifaszámát.

- Az exportálandó termék származásának igazolására szolgáló dokumentáció benyújtása. Ezen belül külön kiemelve, hogy milyen mennyiségű és értékű nem származó

alapanyagokat használnak fel a késztermék előállítása során.

- Annak igazolását, hogy rendelkezik olyan nyilvántartással, amelyből a vámhivatal a termék származó voltát bármikor megállapíthatja."

(6) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.2.1.3. ponttal egészül ki:

"2.2.1.3. Az elfogadott exportőr és a vámhatóság kötelezettségei:

Az elfogadott exportőr:

- köteles vállalni, hogy csak azokra az árukra ad ki számlanyilatkozatot, amelyre a kiállítás idején birtokában van minden szükséges származást igazoló okmány vagy nyilvántartási adat;

- teljes felelősséget vállal a felhatalmazás felhasználásának módjára, különösen a hibás származási nyilatkozatokért vagy a felhatalmazás más helytelen használatáért;

- felelősséget vállal, hogy biztosítja, hogy a vállalkozásban a számlanyilatkozatok kitöltéséért felelős személy ismeri és érti a származási szabályokat;

- vállalja, hogy a származást alátámasztó okmányokat a nyilatkozat kiállításának dátumától számított legalább három évig megőrzi;

- vállalja, hogy a vámhatóságnak bármikor bemutatja a származást igazoló okmányokat, és lehetővé teszi ezen hatóságok számára, hogy bármikor vizsgálatot végezzenek.

A vámhatóság köteles rendszeresen ellenőrzést végezni a felhatalmazással bíró exportőröknél."

(7) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.3.1. ponttal egészül ki:

"2.3.1. Vámügynök

A vámügynöknek megengedhető, hogy azon személy meghatalmazott képviselőjeként járjon el, aki az áru tulajdonosa vagy hasonló rendelkezési joga van az áru fölött, és azokban az esetekben is, ahol ezen személynek az exportáló országban székhelye nincs, mindaddig, amíg az ügynök abban a helyzetben van, hogy az áru származó helyzetét bizonyítani tudja. Ilyen esetben teljes felelősséggel tartozik a származó helyzet igazolásáért."

(8) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.8.5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.8.5. Származási ország

A 4. rovatban a származási országot kell beírni, ennek a rovatnak a kitöltése kötelező. Az érintett ország rövidítését is meg lehet adni, használva az ISO jelöléseket. (Az ISO-ALFA kódokat a PM rendelet tartalmazza) Az Európai Unió országaiból beérkező áruk esetében származási ország megjelöléseként az Európai Unióra utaló megjelölés is szerepelhet."

(9) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.8.5.1. ponttal egészül ki:

"2.8.5.1. Két vagy több országból, illetve területről származó áruk esete

Ha a szállítási bizonyítványon felsorolt termékek több mint egy országból, illetve területről származnak:

- a 4. - Származási ország, ország vagy terület - rovatban szerepeljen, hogy "lásd 8. rovat"; és

- a 8. - Sorszám; Jelek és Számok; A csomagok száma és fajtája; Árumegnevezés - rovatban felsorolt termékek mindegyike mellett szerepeljen minden érintett ország neve vagy hivatalos rövidítése."

(10) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.8.6. pontja az alábbiak szerint módosul:

"2.8.6. Árumegnevezés

A 8. rovatban az áruk kereskedelmi megnevezését kell beírni. Minden tételt sorszámmal kell ellátni. A tételek között nem szabad üres helyeket hagyni. Közvetlenül az utolsó bejegyzés után egy vízszintes vonalat kell húzni és az alatta lévő részt átlósan át kell húzni."

(11) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.8.6.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.8.6.1. Nagy szállítmányok esete

Ha az EUR.1 szállítási bizonyítványon, az áru részletes leírására szolgáló rovat nem bizonyul elegendőnek ahhoz - különösen nagy szállítmányok esetén -, hogy az áru azonosításához szükséges részleteket feltüntessék, akkor az exportőr részletezheti az árut - amire a bizonyítvány vonatkozik - az áru csatolt számláján, vagy ha szükséges, további kereskedelmi okmányokon, feltéve, hogy

a) a számlaszámokat feltüntetik az EUR.1 szállítási bizonyítvány 10. rovatában;

b) a számlákat és - ha az lényeges - a további kereskedelmi okmányokat még a vámhivatalnál történő bemutatásuk előtt a bizonyítványhoz erősítik; és

c) a vámigazgatások lebélyegzik a számlát és a további kereskedelmi okmányokat, amelyeket hivatalosan a bizonyítványhoz csatolnak.

A 2.8.5.1. pontban ismertetett módon a származási országok neve vagy hivatalos rövidítése is szerepelhet a számlákon és - ha az lényeges - bármilyen további kereskedelmi okmányon."

(12) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.8.6.2. ponttal egészül ki:

"2.8.6.2. Nem kizárólag származó anyagokból álló szállítmányok

Amennyiben a szállítmány származó és nem-származó anyagokat is tartalmaz, a szállítási bizonyítványra csak a származó árukat lehet rávezetni. Erre figyelemmel kell lenni a mennyiségi adatokat tartalmazó 9. rovat kitöltésénél is."

(13) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.9.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.9.1. Exportőr nyilatkozata

Az EUR.1 Szállítási Bizonyítvány - második példány hátlapján lévő "Exportőr nyilatkozata" rovatának kitöltése az exportőr kötelessége. A nyilatkozat kitöltése során a "Kijelentem..." címszót követően az áru tarifális megnevezését és vámtarifaszámát kell feltüntetni. A vámtarifaszámnál elegendő az első négy számjegyet megjelölni.

A "Meghatározom..." címszót követően azt kell feltüntetni, hogy az áru származásának meghatározása a Jegyzőkönyv melyik cikke/cikkei alapján történt. [Például, ha az Európai Unió tagállamába kiszállításra kerülő készterméket harmadik országból behozott alapanyag felhasználásával állították elő, és a kiszállításra kerülő áru a 4. számú Jegyzőkönyv II. számú Mellékletében foglaltak alapján válik származóvá, akkor a következőket kell a rovatba bejegyezni:

"A termék megfelel az Európai Megállapodás 4. sz. Jegyzőkönyv II. számú Mellékletében található vámtarifaszámhoz (árucsoporthoz) tartozó előírásoknak."]

Az exportőrnek itt kell nyilatkoznia arról is, hogy a termék előállításához nem származó anyagot felhasználtak-e. Nem származó alapanyag felhasználása esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a kumulációs vámteherfizetési kötelezettségének eleget tett. Ennek igazolására - kivéve azon eseteket, amikor a jogszabály lehetőséget biztosít a kumulációs vámteher utólagos megfizetésére a határozatot, valamint a közölt vámterhek befizetését igazoló EV 8. példányát be kell mutatni.

Nem kell nyilatkozatot tenni, ha az okmány kiállítására olyan szabadkereskedelmi megállapodás keretében kerül sor, amely alapján nem kell kumulációs vámterhet fizetni."

(14) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.9.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.9.2. A nyilatkozat alátámasztása bizonylatokkal

A szállítási bizonyítvány kiállításával egyidejűleg a kiviteli ellenőrzésnél az exportőrnek rendelkezésére kell, hogy álljanak a származást igazoló okmányok.

Az "Exportőr Nyilatkozatá"-ban a "Bemutatom" címszót követően fel kell tüntetni, a származást igazoló okmányok számát valamint, hogy hol találhatók ezek az okmányok.

A származási szabályokkal összhangban, ha a nem-származó anyagokat a behozatal alkalmával olyan vámeljárásban részesítették, amikor is vámeljárás során vámfizetési kötelezettség nem keletkezett, a kumulációs vámteher befizetését igazoló okmányokat a hitelesítéssel egyidejűleg záradékolni kell.

Amennyiben a vámteher közlését tartalmazó határozaton szereplő árumennyiséget, feldolgozva nem egyszerre exportálják, az exportőr köteles a határozaton az egyes exportszállítmányokhoz felhasznált mennyiséget leírni. A vámhivatal a leírás elfogadását záradék alkalmazásával igazolja. A határozaton azt is igazolni kell, ha egy exportszállítmányhoz az abban szereplő árumennyiséget teljes egészében felhasználták."

(15) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.9.2.3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.9.2.3. Beszállítói nyilatkozat

A beszállítói nyilatkozattal a Magyarországon bejegyzett előállító vagy importőr ad információt a Magyarországon nyilvántartott kereskedőnek az áru származási helyéről. A beszállítói nyilatkozatot az exportőr használhatja bizonyítékként EUR.1 szállítási bizonyítvány, valamint számlanyilatkozat kiállításához.

A beszállító nyilatkozatot adhat változatlan állapotban vagy a szabadkereskedelmi megállapodásokban foglaltak szerint kielégítő mértékben megmunkált termékre, valamint amennyiben a beszállító által végzett feldolgozás nem tekinthető a szabadkereskedelmi megállapodások szerint

kielégítő mértékűnek, arra vonatkozóan is, hogy milyen megmunkálást vagy feldolgozást végzett."

(16) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.9.2.3.1. ponttal egészül ki:

"2.9.2.3.1. Beszállítói nyilatkozat

A "beszállítói nyilatkozatot" a 2.9.2.3.2. pontban foglaltak kivételével az előállítónak vagy az importőrnek minden egyes szállítmányhoz ki kell állítania külön okmányon, kereskedelmi számlára, szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rányomtatva vagy rábélyegezve a mellékletben közölt formában. Ez a nyilatkozat bármikor megtehető, még az áruk leszállítását követően is."

(17) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.9.2.3.2. ponttal egészül ki:

"2.9.2.3.2. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat

Ha egy magyarországi előállító vagy importőr rendszeresen szállít ugyanazon vevőnek olyan árukat, melyek származása hosszabb időszakon keresztül állandó, "hosszú távú beszállítói nyilatkozatot" tehet. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat megtételétől számított maximum egyéves időszakra adható ki. A beszállítónak azonnal tájékoztatnia kell a vevőt, ha a nyilatkozat tartalmát érintő lényeges körülmények tekintetében változás következik be."

(18) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.9.2.3.3. ponttal egészül ki:

"2.9.2.3.3. Beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

A beszállító a beszállítói nyilatkozathoz, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozathoz kapcsolódó bizonyító okmányokat a kiállítást követő minimum öt évig köteles megőrizni.

A beszállítónak ezen okmányokat a vámhatóság felhívására be kell mutatnia.

A beszállítói nyilatkozat tartalmának és adatainak valódiságáért a beszállító helytállni tartozik, ellenkező esetben magatartása miatt a tv. 141. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti vámigazgatási bírság kiszabásának van helye."

(19) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 2.9.2.3.4. ponttal egészül ki:

"2.9.2.3.4. A beszállítói nyilatkozatok formái

A PM rendeletben közétett beszállítói nyilatkozatok szövegét a lábjegyzetben szereplő megjegyzések figyelembevételével kell kiegészíteni. A táblázatokban szereplő sorok száma az igényeknek megfelelően a jelöltnél több vagy kevesebb is lehet."

(20) A Vhr. 3. számú mellékletének 2.9.2.4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2.9.2.4. Importáruk származását igazoló okmányok

Azoknak az áruknak és anyagoknak a származását, amelyek az egyezményt aláíró országok területéről kerülnek behozatalra, a vámkedvezmény igénybevétele érdekében, a hatályban lévő megállapodásoknak megfelelő okmánnyal kell igazolni. Ily módon pl. az Európai Unióban használatos belső bizonylatok a tarifális és kumulációs kedvezmény alkalmazásához nem fogadhatók el.

A vámkedvezményre jogosító származást igazoló okmányok adatai feljegyzésre kerülnek a vámkezelés elvégzését

igazoló határozatban, az okmányokat a vámhatóság köteles bevonni.

Egyszerűsített vámeljárások esetén az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően kell az okmányokat a vámeljárás során benyújtani és a vámhatóságnak bevonni. Ez esetben is megkövetelt, amennyiben az exportőr a termékét kedvezményes kereskedelem keretében szállítja ki, a származást igazoló okmány kiállításának időpontjában a származóként figyelembe vett import anyagok származását igazoló okmánnyal rendelkeznie kell."

(21) A Vhr. 3. számú melléklete 2.9.2.5. pontja az alábbiak szerint módosul:

"2.9.2.5. Import áruk származását igazoló okmányok elfogadásának megtagadása a kedvezmény alkalmazásához

Az EUR.1 Szállítási Bizonyítványt "Technikai okok" miatt vissza lehet utasítani, ha

- az EUR.1 Szállítási Bizonyítványt az előírttól eltérő formában gyártották ki (pl. nincs guilloch mintájú háttere, méretében vagy színében jelentősen eltér a mintától, nincs rajta sorszám, nem a hivatalosan előírt nyelvek egyikén nyomtatták ki;

- a kötelező rovatok egyikét (pl. az EUR.14 rovatát) nem töltötték ki;

- az EUR.1 Szállítási Bizonyítványt nem bélyegezték le és írták alá (azaz a 11. rovatot);

- az EUR.1 Szállítási Bizonyítványt egy nem felhatalmazott hatóság hitelesítette;

- a felhasznált bélyegző új, amelyről még nem küldtek értesítést;

- az EUR.1 Szállítási Bizonyítványt másolatban vagy fotómásolatban mutatják be az eredeti helyett;

- a 2. vagy 5. rovat bejegyzései olyan országra hivatkoznak, amely nem szerződő fele a Megállapodásnak (pl. Kuba).

Az okmányt - megjelölve az okokat - "NEM ELFOGADOTT OKMÁNY" megjegyzéssel kell a vámhatóságnak ellátni, és visszaadni az importőrnek, hogy így egy új, visszamenőleges hatállyal kiadott okmányt szerezhessen be. (A kifejezést a szabadkereskedelmi megállapodásokat aláíró országok nyelvén a PM rendelet tartalmazza.)"

(22) A Vhr. 3. számú mellékletének 4.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"4.1. Számlanyilatkozat formai követelményei

a) A számlanyilatkozat szövegének összhangban kell lennie az adott szabadkereskedelmi megállapodás "származó termék fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló" Jegyzőkönyv vonatkozó mellékletében megadott szöveggel. A számlanyilatkozat szövegét a PM. rendelet tartalmazza.

Ha a számlanyilatkozaton felsorolt termékek több mint egy országból, illetve területről származnak, akkor a számlanyilatkozat szövegében szerepeljen minden érintett ország neve vagy hivatalos rövidítése vagy egy hivatkozás a számlán levő külön jelölésre. (Az ISO-ALFA kódokat a PM rendelet tartalmazza.)

A számlán vagy az ehhez hasonló okmányon felsorolt minden egyes termék mellett szerepeljen az ország neve vagy hivatalos rövidítése.

b) A nem származó anyagokra történő hivatkozás, és ezért az olyan termékek, amelyekre nem vonatkozik a számlanyilatkozat, nem szerepelhetnek magában a számlanyilatkozatban. A hivatkozásnak mindazonáltal olyan pontosan kell megjelennie a számlán, hogy minden félreértés elkerülhető legyen.

c) Számlamásolaton tett számlanyilatkozat elfogadható, feltéve, ha az ilyen nyilatkozat az exportőr aláírását ugyanolyan körülmények között tartalmazza, mint az eredeti. Azoknak az elfogadott exportőröknek, akiket felhatalmaztak arra, hogy ne írják alá a számlanyilatkozatot, nem kell aláírniuk a fotómásolat számlákon tett számlanyilatkozatot.

d) A számla hátoldalán levő számlanyilatkozat elfogadható.

e) A számlanyilatkozatot a számla külön lapján is meg lehet tenni, ha nyilvánvaló, hogy az a lap a számla része. Kiegészítő űrlapot nem lehet használni.

f) Elfogadható az olyan címkén megjelenő számlanyilatkozat, amelyet később illesztenek a számlára, feltéve, ha nincs kétség afelől, hogy a címkét az exportőr ragasztotta fel. Például, az exportőr bélyegzője vagy aláírása fedje mind a címkét mind pedig a számlát."

(23) A Vhr. 3. számú mellékletének 4.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"4.2. A szállítmány fogalma

A 4. pontban foglaltak alapján a származó termék értéke egy szállítmányban az ott meghatározott értéket nem lépheti túl. A szállítmány olyan termékeket jelent, amelyeket vagy egyszerre küld az exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik."

(24) A Vhr. 3. számú mellékletének 4.2.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"4.2.1. Részletekben történő feladás

Amennyiben az exportőr a küldő országban a speditőr részére az ugyanazon címzett részére küldendő szállítmányt több részletben adja át, de a speditőr azt egyszerre szállítja el a rendeltetési országba, akkor az így átadott részküldeményeket, amelyhez kereskedelmi okokból egy számlát állítottak ki, egy szállítmánynak kell tekinteni, vagyis egy szállítási bizonyítványt kell benyújtani."

(25) A Vhr. 3. számú melléklete az alábbi 4.2.2.1. ponttal egészül ki:

"4.2.2.1. Résszállítás feltételei

Ha egy importőr ezen szabályozás előnyeit kívánja kihasználni, akkor a legelső részszállítmány kiszállítása előtt értesítenie kell az exportőrt, hogy csak egyetlen, az egész termékre vonatkozó származást igazoló okmányra van szükség.

Lehetséges, hogy minden egyes részszállítmány csak származó termékeket tartalmaz. Ahol az ilyen részszállítmányok mindegyikét származást igazoló okmány kíséri, ott

az importáló ország vámhatósága elfogadja az adott részszállítmányra kiadott származást igazoló okmányokat az egész termékre vonatkozó egyetlen származást igazoló okmány helyett."

(26) A Vhr. 3. számú melléklete 4.3. pontjának utolsó mondata az alábbiak szerint módosul, egyidejűleg a továbbiakkal egészül ki:

"Vámfelhatalmazási szám alatt az elfogadott exportőri engedélyben megadott számot kell érteni.

Az elfogadott exportőr, e minőségben azon szállítmányok tekintetében jogosult számlanyilatkozatot adni, amelynek kiviteli ellenőrzésére az engedély jogerőre emelkedését követően került sor."

(27) A Vhr. 3. számú mellékletének 6. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"6. Értékhatárok

A szabadkereskedelmi megállapodásokban: kiscsomag meghatározás alatt az ötszáz eurót meg nem haladó (euró értékhatár fogalma alá tartozik az elszámoló egység is) értékű postai szállítmányt kell érteni. Az utasok és magánszemélyek útipoggyásza, nem kereskedelmi célra behozott egyezerkettőszáz eurót meg nem haladó áruját jelenti. Azon szállítmányok értéke, amelyre számlanyilatkozat adható, nem haladhatja meg a hatezer eurót.

Az értékhatárok nemzeti valutákban kifejezett összegét a PM rendelet tartalmazza."

4. számú melléklet a 89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelethez

A Vhr. 5. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép: