Tippek

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet

a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

688/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

A Kormány a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 90. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-ában meghatározott családi gazdaságra, családi gazdálkodóra és gazdálkodó család tagjaira.

(2)[2] E rendelet alkalmazásában élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek minősül a Tv. 3. §-ának k) és l) pontjaiban meghatározott tevékenység, ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az - az 5. számú melléklet szerint kiszámított - 50 százalékos arányt eléri.

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről és működtetéséről

2. §[3]

(1)[4] A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) azon megyei ügyintéző szervezete látja el, amelynek illetékességi területén található a családi gazdaság központja.

(2) A családi gazdaságok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) a családi gazdálkodó természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, adószáma, legmagasabb iskolai végzettsége és a végzettséget igazoló okirat száma,

b)[5] a gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, illetve rokoni jogviszonya kódja,

c) a családi gazdaság részét képező termőföldekhez kapcsolódó következő adatoknak a termőföld fekvése szerinti településenként való megjelölése:

ca) a termőföld helyrajzi száma,

cb) a termőföld művelési ága,

cc) a termőföld területe hektárban,

cd) a termőföld külterületi vagy belterületi fekvése,

d) a családi gazdaság részét képező termőföldek összterülete,

e) az igénylés benyújtásának és a nyilvántartásba vételének időpontja, a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás ügyszáma, és

f) a módosítási kérelem benyújtásának és a nyilvántartásba vételének időpontja, a módosításra irányuló eljárás ügyszáma.

(3) A családi gazdaságok nyilvántartása - a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)[6] A (2) bekezdés szerinti adattartalmú közhiteles hatósági nyilvántartást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben vezeti.

3. §

A gazdálkodó család tagjai vagyoni, elszámolási viszonyukat szerződésben szabályozzák. A szerződésben a családtagok rendelkeznek

a)[7] a tulajdonukban és a használatukban lévő termőföldterületnek és az annak megműveléséhez szükséges vagyontárgyaknak legalább öt évre a családi gazdálkodó részére történő átadásáról,

b) a személyes közreműködés formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyéről, valamint

c) azokról a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységekről, amelyet folytatni kívánnak.

d)[8] a családi gazdaság nyilvántartásba vételét megelőzően gazdálkodásuk folytatása érdekében vállalt kötelezettségek és megszerzett jogok családi gazdaság keretein belül történő továbbvitelének módjáról.

4. §

(1)[9] A családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával a NÉBIH által az 1. melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített és a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon kérheti a NAK-tól, vagy a Kormányablaktól.

(1a)[10] A kérelemhez mellékelni kell a gazdálkodó család tagjai által megkötött, a 3. § szerinti szerződés másolatát.

(2)[11] A NAK a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó[12]

a)[13] a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a Tv. szerint élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet kíván folytatni,

b) bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot,

c)[14] a b) pontban foglalt okirat hiánya esetén - a (4) bekezdés figyelembevételével - a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, vagy legalább 3 éve - a családi gazdálkodó által csatolt nyilvántartási szám alatt - mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és adóbevallása másolatát csatolja,

d) nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van,

e) nyilatkozik arról, hogy a 3. § szerinti szerződést a gazdálkodó család tagjai megkötötték,

f)[15] rendelkezik érvényes őstermelői igazolvánnyal, vagy a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és

g) nyilatkozik arról, hogy a 3. § alapján szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.

(3)[16]

(4)[17] Ha a családi gazdálkodó nem csatolja a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okiratokat, a NAK a kérelem benyújtását követően megkereséssel fordul az adatot nyilvántartó hatósághoz.

(5)[18] A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló és a 3. §-ban meghatározott szerződésben rögzített adatokban történt változást a családi gazdálkodó 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a nyilvántartást vezető NAK-nál.

(6)[19] Amennyiben a NAK tudomására jut, hogy a nyilvántartásában szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak vagy a 6. § (1) bekezdésében foglalt megkeresés vonatkozásában hiányosak, hivatalból megkeresi a családi gazdálkodót az adatok helyesbítése érdekében.

5. §

(1)[20] A NAK törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha[21]

a) nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei a 4. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével,

b) már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a Tv. 3. § h) pontja szerint családi gazdaságnak minősült,

c)[22] a családi gazdálkodó meghal, és a túlélő családtagok a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják.

(2)[23] A családi gazdaságot ugyancsak törli a NAK a nyilvántartásból, ha a családi gazdálkodó[24]

a) az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat,

b) nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez.

c)[25] a 4. § (5) és (6) bekezdésében előírt változás-bejelentési kötelezettségét határidőben, és az erre irányuló felszólítás ellenére, a felszólításban megjelölt határidő vagy határnap leteltét követően sem teljesíti.

(3)[26] A NAK a családi gazdálkodó kérelmére vagy hivatalból törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot a 3. §-ban meghatározott szerződés megszűnésekor.

6. §[27]

(1)[28] Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter vagy a Magyar Államkincstár megkeresésére a NÉBIH a nyilvántartásba vett családi gazdaság adatairól - nyilvántartásba vétel, illetve törlés időpontjáról, a családi gazdálkodó, illetve a családtagok azonosító adatairól, illetve a 3. § szerinti szerződésben szereplő, a családi gazdaság részére átadott, jogszerűen használt termőföldterületek adatairól - adatot szolgáltat.

(2)[29] A NÉBIH a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről, törléséről, valamint a tagok személyében bekövetkezett változásokról szóló végleges határozat adatait közli a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: adóhatóság) is.

(2a)[30] Az állami adóhatóság a családi gazdaságokról a (2) bekezdés alapján - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(3)[31] A NÉBIH a családi gazdaságok nyilvántartásához hozzáférést biztosít a NAK részére.

(4) A NÉBIH a családi gazdálkodó és a családi gazdaság tagjai földhasználatának jogszerűségét a földhasználati nyilvántartásban szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

(5)[32] A Központi Statisztikai Hivatal megkeresésére a NAK a nyilvántartásba vett családi gazdaság adatairól - a nyilvántartásba vétel, illetve törlés időpontjáról, a családi gazdálkodó, illetve a családtagok azonosító adatairól, illetve a családi gazdaság részét képező termőföldek összterületéről - statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen adatot szolgáltat.

7. §

Nem hozhat létre újabb családi gazdaságot

a) a gazdálkodó család tagja a családi gazdaság fennállása alatt,

b)[33] a családi gazdálkodó a családi gazdaság törlését követő 5 éven belül, ha a törlésre az 5. § (2) bekezdése alapján került sor.

8. §[34]

A családi gazdálkodók támogatására vonatkozó általános rendelkezések

9. §

(1) A családi gazdálkodó az alábbi támogatások igénybevételére jogosult:

a)[35]

b)[36] termőföld-, telephely vásárláshoz, korszerűsítéshez kapcsolódó külön jogszabály szerinti hitel után kamattámogatás,

c)[37]

d)[38] a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet szerint a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat kiadását megelőzően elfogadott program alapján a részére, valamint a gazdálkodó család tagjai részére biztosított kibontakozási támogatás.

(2)[39]

10. §

(1) A családi gazdálkodó akkor jogosult az e rendelet szerinti támogatások igénybevételére, ha

a)[40] a NAK a családi gazdaságot nyilvántartásba vette,

b)[41]

c)[42] legfeljebb tíz fő állandó alkalmazottat foglalkoztat.

d)[43]

(2)[44]

11. §[45][46]

12. §[47]

13. §[48]

14. §[49]

15. §[50]

16. §[51]

Záró rendelkezések[52]

17. §

Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

17/A. §[53]

E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet) módosított 4. § (2) bekezdés c) és f) pontját a 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez[54]

A családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalmi elemei

1. A családi gazdálkodó természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, adószáma, legmagasabb iskolai végzettsége és a végzettséget igazoló okirat száma.

2. A gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, illetve rokoni jogviszonya kódja.

3. A családi gazdaság részét képező termőföldek településenként való megjelölése helyrajzi számmal.

4. A kérelem kelte.

5. Az ügyfél aláírása.

2. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez[55]

3. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez[56]

4. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez[57]

5. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez[58]

Családi gazdálkodók esetében az élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységből származó nettó árbevétel/bevétel összegének kiszámítása

1. A rendelet alkalmazásában a mezőgazdasági tevékenység árbevétele/bevétele egyenlő a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a halászati, a vadászati tevékenység, növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás és a haszonállat-takarmány előállító tevékenységből származó (TEÁOR 01-02, 05, 15.71) nettó árbevétellel/bevétellel.

2. Az arányszám kiszámításánál

a) a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók esetében a mezőgazdasági tevékenység árbevételének kell tekinteni e tevékenységek feldolgozott termékeinek nettó árbevételét is, csökkentve az előállítás érdekében a tárgyévben felhasznált - az év közben induló (legalább egy negyedévi adattal nem rendelkező), bejegyzett vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett -, vásárolt alapanyagok, valamint a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti összes nettó árbevételt csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, és növelni kell a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemmel. Nem kell a levonást elvégezni a jogutód gazdálkodó szervezetnél az átalakulás évében a jogelődtől átvett mezőgazdasági termékek értéke esetében;

b) az egyszeres könyvvitelt, valamint az Szja tv. hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a mezőgazdasági tevékenység bevételének [a termékértékesítésből és szolgáltatás nyújtásából származó bevétel, valamint a végleges juttatásként kapott támogatás a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint] tekintendő e tevékenységek feldolgozott termékeinek bevétele is, csökkentve az előállítás érdekében a tárgyévben - illetve a 2. pont a) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervükben tervezett - vásárolt alapanyagok és a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével. Az összes bevétel csökkentendő az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével, és növelni kell a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemmel;

c) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi LXIII. törvény (eva) szerinti adózást választó adóalanyok esetében a tárgyévben vásárolt anyagok és a közvetített szolgáltatások beszerzési értékét nem kell figyelembe venni, illetve azokkal nem kell korrigálni a mezőgazdasági eredetű bevételt, de az összes bevételt növelni kell a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemmel.

3. A vásárolt alapanyagok beszerzési értéke azonos a tárgyévi alapanyagkészlet beszerzésére fordított - illetve a 2. pont b) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett - kiadással, csökkentve a leltár szerinti záró alapanyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó alapanyagkészlet értékével.

4. Az eladott áruk beszerzési értéke egyenlő a tárgyévi árukészlet beszerzésére fordított - illetve a 2. pont b) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett - kiadás összegével, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Az így kiszámított árbevétel/bevétel összegének el kell érni a családi gazdálkodó nem önálló tevékenységből származó bérjövedelmével növelt összes éves árbevételének/bevételének legalább 50 százalékát.

Lábjegyzetek:

[1] Szerkezetét módosította a 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2005.06.03.

[2] Beiktatta a 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2005.06.03.

[3] Megállapította a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[4] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[5] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[6] Beiktatta a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[7] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 265. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[8] Beiktatta a 193/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2002.09.06.

[9] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[10] Beiktatta a 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.06.12.

[11] Módosította a 337/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § c) pontja. Hatályos 2007.12.20.

[12] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[13] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 264. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[14] Módosította a 31/2020. (II. 29.) Korm. rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2020.03.01.

[15] Módosította a 31/2020. (II. 29.) Korm. rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2020.03.01.

[16] Hatályon kívül helyezte a 23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 64. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.03.15.

[17] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[18] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés c) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[19] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[20] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 93. § b) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[21] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[22] Megállapította a 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2013.06.12.

[23] Módosította a 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 93. § a) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[24] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[25] Beiktatta a 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése. Hatályos 2013.06.12.

[26] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[27] Megállapította a 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2013.06.12.

[28] Módosította a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[29] Módosította a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 109. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[30] Beiktatta a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.07.01.

[31] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.

[32] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[33] Megállapította a 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2005.06.03.

[34] Hatályon kívül helyezte a 189/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.12.

[35] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 266. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[36] Megállapította a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § -a. Hatályos 2003.01.01.

[37] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[38] Beiktatta a 193/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.09.06.

[39] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 266. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[40] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.01.01.

[41] Hatályon kívül helyezte a 207/2004. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. § -a. Hatálytalan 2004.07.14.

[42] Megállapította a 207/2004. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2004.07.14.

[43] Hatályon kívül helyezte a 193/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2002.09.06.

[44] Hatályon kívül helyezte a 207/2004. (VII. 6.) Korm. rendelet 3. § -a. Hatálytalan 2004.07.14.

[45] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 266. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[46] A jogalkotó a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 244. § h) pontjával módosítani kívánta e rendelet - korábban hatáylon kívül helyezett - 11. §-át, 2010. január 1-jei időállapottal.

[47] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[48] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01. A §-t megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 985. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[49] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[50] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01. A §-t megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 985. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[51] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[52] Az alcímet beiktatta a 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.04.01.

[53] Beiktatta a 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.04.01.

[54] Megállapította a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 108. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[55] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 266. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[56] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[57] Hatályon kívül helyezte a 276/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2003.01.01.

[58] Beiktatta a 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.06.03.

Tartalomjegyzék