5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet

a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. § (11) bekezdésében, valamint a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben meghatározott, élelmiszerként forgalomba hozatalra kerülő, külön jogszabályban meghatározott vámtarifaszámmal jelölt növényekre, növényi termékekre terjed ki. A megengedettnél több szermaradékot tartalmazó növény, illetve növényi termék élelmiszerként nem hozható forgalomba.

(2)[2] A növényeken és növényi termékeken, valamint az azokban megengedett növényvédőszer- és növényi termék tartósítószer-maradék megengedhető mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) 0-3 év közötti gyermekek táplálására szolgáló növényen és növényi terméken, valamint ezekben előforduló növényvédőszer-hatóanyag maradék egyetlen hatóanyag esetében sem haladhatja meg a 0,01 mg/kg mennyiséget.

(4)[3] Az anyatej-helyettesítő, illetve az anyatej-kiegészítő tápszerekben jelen lévő növényvédőszer-maradék megengedhető mértékére vonatkozóan külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(5)[4] E rendelet előírásait a szárított termékekre is alkalmazni kell, figyelembe véve a koncentrálódási faktorokat.

(6)[5] A gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó egyéb minőségi előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(7)[6] Az e rendelet szerinti növényvédőszer-maradék határértékek (a továbbiakban: MRL) az export előtt kezelt termékekre nem vonatkoznak, ha kielégítően lehet bizonyítani, hogy

a) a célország az adott károsító behozatalának megakadályozására egyedi kezelést ír elő, vagy

b) a célországba történő szállítás, illetve tárolás alatti védelem biztosítására szükséges a károsító elleni védekezés.

(8)[7] Több növényből, növényi termékből készült élelmiszer növényvédőszer-maradék határértékét az egyedi komponensek tömeg szerint súlyozott MRL átlaga adja. Az egyes komponensek határértékei nem haladhatják meg az 1. számú mellékletben megadottakat.

(9)[8] E rendelet alkalmazásában

a) növényvédőszer-maradék: a növényben, növényi termékben, illetve a környezet különböző elemeiben kimutatható, növényvédő szer alkalmazására visszavezethető hatóanyag fajlagos mennyisége, amely külön jelölés esetén a bomlás, illetve a reakciótermékek együttes mennyiségét is magában foglalja;

b) forgalomba hozatal: az (1) bekezdésben meghatározott termék betakarítás utáni, térítés ellenében vagy térítésmentesen történő bármely átruházása;

c)[9] származási tagállam: az Európai Gazdasági Térség azon szerződő állama (a továbbiakban: Szerződő Állam), ahol a növényt, növényi terméket termelték és forgalomba hozták;

d)[10] cél tagállam: azon Szerződő Állam, amelynek területére a növényt, növényi terméket beszállították és ott térítésért vagy térítésmentesen tovább forgalmazták;

e)[11] ideiglenes határérték: a közösségi határérték hiányában a növényvédőszer-engedélyező hatóság által az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) szakvéleményének figyelembevételével megállapított határérték.

2. §

(1)[12] A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerv) rendszeresen ellenőrzi a növények és növényi termékek növényvédőszer-maradékát a termőhelyeken betakarításkor és szüretkor, a raktárakban kitároláskor, a nagybani gyűjtőhelyeken, a kereskedelmi, valamint a behozatali forgalomban. A vizsgálatokat a nemzeti és a Szerződő Államok által koordinált vizsgálati program szerint készített éves program alapján kell elvégezni. A program szerinti, illetve rendkívüli eset kapcsán a vizsgálatokat a 2. számú mellékletben feltüntetett analitikai vizsgálatra kijelölt intézmények laboratóriumai végzik. A vizsgálati programról és a vizsgálati eredményekről, a megtett intézkedésekről az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a Szerződő Államokat minden év december 31-éig a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) tájékoztatja. A kereskedelmi forgalomban végzett vizsgálatok eredményeit az intézmények éves jelentésben nyilvánosságra hozzák. A Nemzeti Akkreditáló Testület által növényvédőszer-maradék vizsgálatokra akkreditált laboratóriumok (a továbbiakban: akkreditált laboratóriumok) is jogosultak ellenőrző szermaradék vizsgálatok végzésére.

(2) Behozatali küldemény esetében az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által erre kijelölt intézetek szakmailag egyeztetett javaslata alapján az évente kiadott mintavételi irányelvnek megfelelően kerül sor mintavételre. A mintavételt az illetékes növény-egészségügyi határkirendeltség végzi, amely továbbítja a mintát az illetékes vizsgáló intézetnek.

(3)[13] A mintavételt és a vizsgálatokat az állati eredetű élelmiszerekben található peszticid-maradék megengedhető mértékéről szóló külön jogszabály, valamint a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény szerinti eljárással kell végrehajtani. Ezzel egyenértékű, validált vizsgálati módszer is alkalmazható, amelyről a Szerződő Államokat tájékoztatni kell.

(4)[14] A mintavételről készített, e rendelet 3. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv egy példánya és az ellenminta az ellenőrzött gazdálkodó szervezetnél vagy személynél marad. Az ellenminta vételétől az ügyfél kérelmére el lehet tekinteni, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az ellenminta tárolására a minta tárolására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, erre az ügyfél figyelmét a jegyzőkönyvben fel kell hívni. A kijelölt intézmény a minta vizsgálatának eredményéről értesíti az ügyfelet.

(5)[15] Ha a vizsgáló intézmény laboratóriuma a mintában a határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékot, vagy az adott kultúrában nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutat ki a vizsgálati jegyzőkönyvet a hatósági intézkedésre jogosult intézménynek soron kívül megküldi, amely a kifogásolt növényt, növényi terméket azonnali hatállyal zárolja. A zárolás a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ intézet) határozatának meghozataláig tart.

(6)[16] Az ÁNTSZ határozattal dönt a növények és növényi termékek további forgalmazhatóságáról, felhasználhatóságáról, illetve indokolt esetben a környezetvédelmi előírásokat betartó megsemmisítéséről. A megsemmisítés költsége belföldi növény, növényi termék esetén a tulajdonost, import esetén az importálót, illetve a növény, növényi termék tulajdonosát terheli.

(7)[17] Az (1) bekezdés szerinti éves program és a (2) bekezdés szerinti mintavételi irányelv szerinti - a 2. számú melléklet táblázatában szereplő növény, növényi termék, élelmiszer-alapanyag és dohány - ellenőrző vizsgálatért, illetve mintavételért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, ha a növényben, növényi termékben, élelmiszer-alapanyagban és dohányban a kijelölt intézmény laboratóriuma az (5) bekezdésében meghatározott kifogást állapított meg. A 2. számú mellékletben felsorolt intézmények részére az előző termékek esetén az éves programon, illetve mintavételi irányelven kívüli vizsgálatokért, mintavételért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. Élelmiszerbiztonsági indokok alapján a piacra kerülő termékek tételes vizsgálata is elrendelhető.

(8)[18] Az ellenőrző vizsgálat, illetve mintavétel díját a növény és növényi termék tulajdonosa, importálója köteles megtéríteni. A vizsgálati díjat a vizsgálatot végző intézmény számlázza. Határon történő mintavételnél a mintavétel díját a mintavételt végző határállomás számlázza.

(9)[19] A megrendelésre végzett mintavételért és vizsgálatért a megrendelő a külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni.

(10)[20] Növényvédőszer-maradék tartalomra hivatkozva nem lehet megtiltani vagy akadályozni növényi termék forgalomba hozatalát, amennyiben a maradék mértéke nem haladja meg az 1. számú mellékletben feltüntetett értékeket.

(11)[21] Amennyiben új információk alapján megállapítást nyer, hogy a mellékletben megadott határérték veszélyezteti az ember vagy állat egészségét, az engedélyező hatóság ideiglenesen csökkentheti a határértéket, amit a növényvédőszer-engedélyező hatóság határozatban rendel el. A határozat európai közösségi eljárásban kerülhet felülvizsgálatra.

(12)[22] Ideiglenes határérték az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság döntéséig, de legfeljebb négy évig tartható fenn.

(13)[23] Ideiglenes határérték alkalmazása esetén, illetve abban az esetben, ha a magyar határérték eltér az Európai Unióban vagy valamely Szerződő Államban már megállapítottól, az MgSzH Központ az érdekelt hatóságokkal egyeztetve a szükséges intézkedést az európai közösségi egyeztetési eljárás alapján teszi meg.

(14)[24] Növényi termék fertőtlenítésére (gombabetegség, rovarkártevő ellen) használt hatóanyag esetén a megengedett határértéknél magasabb szermaradékkal a termék szállítására, tárolására csak akkor kerülhet sor, ha biztosítható, hogy a felhasználás időpontjára a terméknövényvédőszer-maradéka a megengedett határértéket nem haladja meg.

(15)[25] Harmadik országba történő export esetében a célország növényvédőszer-maradék előírásait kell figyelembe venni.

(16)[26] Amennyiben más Szerződő Államból beszállított növényben vagy növényi termékben kimutatható növényvédőszer-maradékra nincs elfogadott határérték, az egészségvédelem követelményeit és a származási tagállam jó mezőgazdasági gyakorlatát figyelembe véve ideiglenes vagy állandó határértéket kell meghatározni.

(17)[27] Amennyiben valamely más Szerződő Államból beszállított növényre vagy növényi termékre

a) az 1. számú mellékletben nincs határérték,

b) a határérték alacsonyabb, mint a származási tagállamban megállapított, vagy

c) a határérték miatt a tétel forgalomba hozatalát korlátozták,

úgy erről a származási tagállamot és a Bizottságot a termék beérkezését követően, illetve az intézkedés meghozatalától számított húsz napon belül az MgSzH Központ írásban tájékoztatja. Ezt követően - az európai közösségi eljárások figyelembevételével - késedelem nélkül egyeztetni kell a származási tagállammal. Az egyeztetés eredményéről a Szerződő Államot és a Bizottságot az MgSzH Központ tájékoztatja.

(18)[28] A (17) bekezdés c) pontja alapján hozott intézkedésre vonatkozó értesítési kötelezettség csak az Európai Unió tagállamai esetében áll fenn.

(19)[29] Az élelmezés-egészségügyi várakozási időn belül történt kényszer-betakarítás esetén a termelő köteles azt az MgSzH területi szervnek bejelenteni, és a termék növényvédőszer-maradék tartalmát ellenőriztetni. Az ilyen termék csak más termékektől elkülönítetten tárolható, felhasználása, forgalomba hozatala további intézkedésig tilos. Amennyiben az ellenőrzés a megengedettnél magasabb növényvédőszer-maradékot állapít meg, akkor az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

2/A. §[30]

(1)[31] A vizsgáló az MgSzH területi szerv, az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradék, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit megengedett határértéket meghaladó tartalom esetén - a termelő, illetve az ellenőrzött személy nevével és lakcímével vagy székhelyével együtt - a 4. számú melléklet szerinti formában közzéteszi.

(2) A vizsgálati eredményeket havonta, a laboratóriumi vizsgálati bizonyítvány kiállítását követő hónap utolsó napjáig a mintavétel helye szerint illetékes, belföldi rendeltetési helyre szánt behozatali küldemény esetén a rendeltetési hely szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.

(3)[32] A az MgSzH területi szerv a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő közzététel mellett más módon is intézkedhet a vizsgálati eredmények közzétételéről.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A növényvédő szer érvényes engedélyokiratában (a továbbiakban: engedélyokirat) előírt növényvédőszer-maradék határérték e rendelet hatálybalépésével az 1. számú mellékletben meghatározott határértékre módosul.

(3) Az 1. számú mellékletet rendszeresen felül kell vizsgálni. A rendelet hatálybalépése után engedélyezett új hatóanyag, illetve már engedélyezett hatóanyag új kultúrában való alkalmazásának engedélyezésekor az engedélyokiratban megállapított határérték az irányadó az 1. számú melléklet felülvizsgálatáig.

(4)[33] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 76/895/EGK irányelve (1976. november 23.) a gyümölcsökben és zöldségekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító, illetve kiegészítő 81/36/EGK, 88/298/EGK, 89/186/EGK, 93/58/EGK, 96/32/EK, 97/41/EK tanácsi irányelvek és 80/428/EGK, 2000/24/EK, 2000/57/EK, 2000/82/EK, 2003/60/EK, 2003/118/EK, 2006/59/EK, 2006/62/EK, 2006/92/EK, 2007/8/EK, 2007/55/EK, 2007/57/EK bizottsági irányelvek;

b) a Tanács 86/362/EGK irányelve (1986. július 24.) a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szer-maradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító, illetve kiegészítő 88/298/EGK, 93/57/EGK, 94/29/EK, 95/39/EK, 96/33/EK, 97/41/EK tanácsi irányelvek és 97/71/EK, 98/82/EK, 2000/42/EK, 2000/48/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2000/82/EK, 2001/39/EK, 2001/48/EK, 2001/57/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/76/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2003/60/EK, 2003/62/EK, 2004/2/EK, 2004/61/EK, 2005/37/EK, 2005/46/EK, 2005/48/EK, 2005/70/EK, 2005/74/EK, 2005/76/EK, 2006/4/EK, 2006/59/EK, 2006/60/EK, 2006/61/EK, 2006/62/EK, 2006/92/EK, 2007/7/EK, 2007/8/EK, 2007/11/EK, 2007/27/EK, 2007/55/EK, 2007/56/EK, 2007/57/EK, 2007/62/EK, 2007/73/ bizottsági irányelvek;

c) a Tanács 90/642/EGK irányelve (1990. november 27.) egyes növényi eredetű termékekben - többek között a gyümölcsökben és zöldségekben-, illetve azok felületén található peszticidszer-maradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító és kiegészítő 93/58/EGK, 94/30/EK, 95/38/EK tanácsi irányelvek, 97/71/EK, 2000/24/EK, 2000/42/EK, 2000/48/EK, 2000/57/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2001/35/EK, 2001/39/EK, 2001/48/EK, 2001/57/EK, 2002/5/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/76/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2002/100/EK, 2003/60/EK, 2003/62/EK, 2003/69/EK, 2003/113/EK, 2003/118/EK, 2004/2/EK, 2004/59/EK, 2004/61/EK, 2004/95/EK, 2004/115/EK, 2005/37/EK, 2005/46/EK, 2005/48/EK, 2005/70/EK, 2005/74/EK, 2005/76/EK, 2006/4/EK, 2006/9/EK, 2006/53/EK, 2006/59/EK, 2006/60/EK, 2006/61/EK, 2006/62/EK, 2006/92/EK, 2007/7/EK, 2007/8/EK, 2007/9/EK, 2007/11/EK, 2007/12/EK, 2007/27/EK, 2007/28/EK, 2007/39/EK, 2007/55/EK, 2007/56/EK, 2007/57/EK, 2007/62/EK, 2007/73/EK bizottsági irányelvek.

Dr. Mikola István s. k.,

egészségügyi miniszter

Dr. Vonza András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet az 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelethez[34]

Megengedett növényvédőszer-hatóanyag maradék növényekben, növényi termékekben