82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet

az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó anyajuh- és anyatehéntartás támogatással összefüggő támogatási jogosultságra (a továbbiakban: támogatási jogosultság) kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

a)[2] országos támogatási felsőhatár: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatáshoz kapcsolódó állatlétszám alapú termeléshez kötött átmeneti nemzeti támogatások (a továbbiakban: átmeneti nemzeti támogatás) vonatkozásában megállapított legmagasabb állatlétszám, amely után az adott évben támogatás vehető igénybe;

b) támogatási jogosultság: az egy állat után járó támogatási összeg igénybevételének feltétele.

c)[3] teljes állatállomány: a termelő tulajdonában lévő összes anyajuh, illetve anyatehén,

d)[4] tejkvóta összessége: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerinti beszállítási és közvetlen értékesítési tejkvóta együttes összege.

2. §

(1)[5] A mezőgazdasági termelőt (a továbbiakban: termelő) illető egyéni támogatási felsőhatárt a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az alapszintű-jövedelemtámogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (a továbbiakban: átmeneti nemzeti támogatás) iránti kérelemre hozott döntésében állapítja meg.

(2)[6] A támogatási jogosultság használati jogának, valamint az országos támogatási felsőhatár kihasználtságának pontos meghatározása érdekében nyilvántartást kell működtetni. A nyilvántartás működtetését, illetve a működtetés kapcsán felmerülő hatósági feladatokat a Kincstár látja el.

(3)[7] Az országos támogatási felsőhatár mértéke

a) anyatehén átmeneti nemzeti támogatás esetén 229 215 állategyed,

b) anyajuh átmeneti nemzeti támogatás esetén 1 146 000 állategyed.

3. §[8]

(1) Az országos támogatási felsőhatárból országos tartalékot kell képezni.

(2)[9]

(3)[10] Az anyajuhtartás és az anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén az országos tartalék adott támogatási évre szóló szintje a ki nem osztott jogosultságok összessége.

(4)[11] Az országos tartalékból történő támogatási jogosultsághoz való hozzájutás szakmai feltételeit, az igénylés lehetőségét és az eljárás rendjét - a Hús Termékpálya Bizottság javaslatainak figyelembevételével - az agrárpolitikáért felelős miniszter külön rendeletben határozza meg.

4. §[12]

Az országos tartalék 3. § (3) bekezdése szerint meghatározott szintjén felüli támogatási jogosultság terhére az 1. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti nemzeti támogatás iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtott többlettámogatási jogosultságra vonatkozó igényt az országos felső határ és az országos tartalék figyelembevételével - szükség esetén arányos visszaosztást alkalmazva - ki kell elégíteni.

5. §

(1)[13] A teljes állatállomány és anyatehéntartás esetén a tejkvóta összességének átruházásakor, bérbeadásakor, illetve örökösödés útján történő átszállásakor a támogatási jogosultság annak a termelőnek a tulajdonába, illetve bérletébe kerül, aki a teljes állatállományt és a tejkvótát átveszi.

(2)[14] Öröklés esetén a támogatási jogosultság jogosultja változásának a Kincstár által vezetett nyilvántartásban történő átvezetése iránti kérelmet - a jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy annak másolatával együtt - a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül be kell nyújtani a Kincstárnak.

(3)[15] Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak hitelt érdemlően alátámasztásra kerültek, úgy a Kincstár nem utasíthatja el a (2) bekezdés szerinti kérelmet.

(4)[16] Az (1) bekezdés szerinti átruházás, bérbeadás esetén az átruházó, illetve bérbeadó az adásvételi, illetve bérleti szerződés megkötését követő egy éven belül támogatási jogosultságot nem vehet, illetve nem bérelhet.

6. §

(1)[17] A termelő támogatási jogosultságát vagy annak egy részét az állatállomány átruházása vagy bérbeadása nélkül más termelő részére átruházhatja vagy bérbe adhatja. A támogatási jogosultság az adott támogatási évre vonatkozóan legalább egyéves időtartamra adható bérbe.

(2)[18]

(3)[19] A támogatási jogosultság átruházása vagy bérbeadása esetén a feleknek a támogatási jogosultság igénybe vevőjére vonatkozó változás nyilvántartásba történő - a kapcsolódó szerződésen alapuló - átvezetése iránti kérelmet közösen kell benyújtaniuk a Kincstárhoz az 1. § (1) bekezdésében meghatározott, az átruházással érintett támogatási jogcímhez kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatást szabályozó jogszabály szerinti támogatási kérelemre vonatkozó jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A teljes állatállomány birtokon tartási időszak alatt történő átruházásakor az átadó termelő által bérelt támogatási jogosultságnak az átvevő termelő részére történő bérbeadása esetén a támogatási jogosultság jogosultja változásának nyilvántartásba történő - a vonatkozó szerződésen alapuló - átvezetése iránti kérelmet az átruházástól számított 15 napon belül kell benyújtani a Kincstárhoz.

(4)[20] A támogatási jogosultság jogosultja változásának nyilvántartásba történő átvezetésének évében a támogatási jogosultságot az azt tulajdonba, illetve bérbe vevő másra nem ruházhatja át és nem adhatja bérbe, azt maga köteles kihasználni, a támogatási jogosultságot tulajdonba, illetve bérbe adó pedig nem vehet és nem bérelhet támogatási jogosultságot.

(5)[21] A (3) bekezdésben meghatározott határidő nem vonatkozik az öröklés útján szerzett támogatási jogosultság átruházásra, illetve bérbeadásra.

(6)[22] A (3) bekezdésben meghatározott átvezetés iránti kérelem a Kincstár erre rendszeresített felületén, elektronikus úton is benyújtható.

(7)[23] A támogatási jogosultságok átruházása vagy bérbeadása esetén megállapított új egyéni felsőhatár megállapítás vonatkozásában a Kincstár az erre irányuló kérelem részére történő benyújtását követő hatvan napon belül döntést hoz.

7. §

(1) A bérbe adható minimális támogatási jogosultság:

a) anyajuhtartás esetén 10 támogatási jogosultság,

b) anyatehéntartás esetén 1 támogatási jogosultság.

(2)[24] A bérbe adásra legfeljebb három egymást követő évben kerülhet sor. Ezen időszakot követően a támogatási jogosultságot legalább két egymást követő évig a bérbe adó maga köteles kihasználni, kivéve, ha azt átruházza más mezőgazdasági termelő részére.

8. §

(1) A 6. § (1) bekezdése szerinti átruházás esetén az adásvétel tárgyát képező támogatási jogosultság 10%-a ellenszolgáltatás nélkül az országos tartalékba kerül.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint országos tartalékba kerülő támogatási jogosultság kiszámításakor az eredmény nem egész szám, akkor

a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egy alatti szám esetén az országos tartalékba kerülő jogosultságok száma egy, nagyobb számok esetén egész számra történő kerekítést kell alkalmazni;

b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.

9. §[25]

A termelő támogatási jogosultságáról vagy annak egy részéről az országos tartalék javára a Kincstárhoz benyújtott bejelentésével lemondhat.

10. §

(1)[26] Az egyéni támogatási felső határ kihasználását jelenti, ha adott támogatási évben a termelő az 1. § (1) bekezdésében megjelölt támogatás szerinti támogatható állattal rendelkezik. A kihasználás mértékét a támogatásra jogosult állatlétszám és az egyéni támogatási felsőhatár hányadosa alapján a Kincstár állapítja meg.

(2)[27] Az országos támogatási felső határt, annak előző évi kihasználtságának szintjét és az adott évre vonatkozó országos tartalék mértékét a Kincstár az egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások igénybevételének feltételeit szabályozó miniszteri rendeletben az adott jogcímre, adott támogatási évre, a támogatási döntések meghozatalára megállapított határidő lejártát követő harminc napon belül honlapján közzéteszi.

(3)[28] Ha a termelő adott támogatási évben az egyéni támogatási felsőhatár száz százaléka alatt használja ki támogatási jogosultságát, akkor az összes ki nem használt egyéni támogatási jogosultság az országos tartalék javára ellenérték nélkül megvonásra kerül, függetlenül attól, hogy a termelő saját vagy használatba vett támogatási jogosultságát érinti.

(4) Ha a termelő támogatási jogosultságának száma nem több, mint

a) anyajuhtartás esetén 20 támogatási jogosultság,

b)[29] anyatehéntartás esetén 7 támogatási jogosultság,

akkor a (3) bekezdés szerinti megvonás csak a támogatási jogosultságnak két egymást követő évben való 100% alatt történő kihasználása esetén alkalmazandó a második évben.[30]

(5) Ha a megvonás alkalmazása során a számítások eredménye nem ad egész számot, akkor:

a) anyajuhtartás támogatási jogosultság esetén egész számra történő kerekítést kell alkalmazni,

b) anyatehéntartás támogatási jogosultság esetén csak az első tizedesjegyet kell figyelembe venni.

(6)[31]

11. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2005. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint 3. §-ának (1)-(2) bekezdése a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.

(3)[32] E rendeletet a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendeletre, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre figyelemmel kell alkalmazni.

(4)[33] E rendelet a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

12. §[34]

E rendeletnek az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet, valamint az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 117/2011. (XII. 15.) VM rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) módosított 1. § (2) bekezdés d) pontját, 2. § (1) bekezdését, 3. § (2) bekezdését, 6. § (1) és (7) bekezdését, 7. § (2) bekezdését, valamint a 10. § (2) és (3) bekezdését az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, továbbá a 10. § (6) bekezdését az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter