356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról

A Kormány

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a)-g) pontjában és (3) bekezdés a) pontjának aa)-ak) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 17. § (3) bekezdés c) pontja tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében, a 17. § (4) bekezdése tekintetében a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 4. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 84. § (1) bekezdés b) pontjában és 5. számú mellékletének 26. pontjában, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében foglalt, annak f) pontjára vonatkozó, valamint 84. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya az egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott, valamint más költségvetési szervnél egészségügyi tevékenységet végző személyek közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2)[1] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára alkalmazni kell a 2. § (2) bekezdését, a 3. §-át, a 4. § (1)-(3) bekezdését, az 5. § b) pontját, a 6. §-át, a 8. §-át, a 9. § (1) és (2) bekezdését, a 10. §-át és a 13-15. §-át.

(3)[2] A rendészetért felelős miniszter ágazati irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottakra a rendeletet a 17. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)[3] A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottakra a rendeletet a 18-23/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[A Kjt. 20. § (3) bekezdéséhez]

2. §

(1) A Kjt. 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel is közalkalmazotti jogviszony létesíthető akkor, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazott az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben áll.

(2) A Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében - a munkavállalás feltételei tekintetében a külön jogszabály szerinti feltételek fennállása esetén - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel közalkalmazotti jogviszony létesíthető.

[A Kjt. 20/A. § (2), (4) és (6) bekezdéséhez]

3. §

(1)[4] Pályázat kiírása nélkül is betölthető az a munkakör,

a) amelyre az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésről szóló miniszteri rendelet alapján rendszerbevételi eljárás lefolytatására kerül sor,

b) amelyet az 1. melléklet alapján "A"-"D" fizetési osztályba történő besorolással lehet betölteni.

(2) A pályázati felhívás a kiíró kérelmére és - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - költségére az Egészségügyi Közlönyben is közzétételre kerül a közzétételre irányadó általános rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(3)[5] Magasabb vezető és vezető megbízás ellátására irányuló pályázati felhívást az Egészségügyi Közlönyben is közzé kell tenni.

(4)[6] Magasabb vezető és vezető megbízás ellátására irányuló pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (3) bekezdése szerinti adatokon kívül tartalmaznia kell az állás betöltésének várható időpontját is.

4. §

(1)[7] A magasabb vezető és vezető megbízás ellátására, valamint a 7. § szerinti munkakör betöltésére irányuló pályázatot a Kjt. 20/A. § (6) bekezdése alapján a megbízási, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által esetenként összehívott bizottság véleményezi. A bizottság tagja között kell lenni

a)[8] a megbízási, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt - megbízási, illetve a munkáltatói jogkörrel nem rendelkező - személynek,

b) a közalkalmazotti tanács tagjának, ennek hiányában a közalkalmazotti képviselőnek, és

c) a szakma szerint illetékes egészségügyben működő szakmai kamara (a továbbiakban: kamara), ennek hiányában érdekképviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázót személyesen meghallgatja. A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét.

(3)[9] Ha a megbízási jogkör gyakorlója a vezetői pályázati eljárás során nem él megbízási jogával, vagy ha a 7. § szerinti esetben a munkakör betöltésére nem kerül sor, a pályázati eljárást haladéktalanul eredménytelenné kell nyilvánítani, és az eredménytelenné nyilvánítástól számított 30 napon belül meg kell ismételni. Ettől eltérően a pályázati eljárás megismétlésétől el lehet tekinteni a Kjt. 20/A. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott esetekben.

(4)[10] Az (1) bekezdés szerinti bizottságnak

a) az osztályvezető főorvos,

b) intézetvezető főgyógyszerész vagy intézeti főgyógyszerész,

c)[11]

megbízására irányuló pályázat véleményezése esetén az illetékes szakmai kollégium véleményét is be kell szereznie. Ebben az esetben az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a szakmai kollégium véleményének kialakítására legalább 8 nap rendelkezésre álljon. Ha a szakmai kollégium a bizottság megkeresésére nem válaszolt, erre a körülményre a bizottság írásba foglalt véleményében ki kell térni.[12]

(5) Sikertelen pályázat esetén

a) a pályázó személyes adatait törölni kell, és

b) amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozókat a pályázat elbírálási határidejétől számított 3 hónapon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni.

[A Kjt. 21/A. § (5) bekezdéséhez]

5. §

Nem lehet próbaidőt megállapítani, ha

a) a szakorvosjelölti munkakört egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzettség megszerzése érdekében, külön jogszabály szerinti központi gyakornoki rendszer keretében létesítik, amennyiben a jelölt rendelkezik egészségügyi szolgáltatónál eltöltött, legalább három hónapos szakmai gyakorlattal,

b)[13] a közalkalmazotti jogviszony létesítésére orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helytettesi), ápolási igazgatói, gazdasági igazgatói, valamint az 1. számú melléklet szerinti ágazatspecifikus munkakörben betöltött, osztályvezetésre adott vezetői megbízás ellátása érdekében került sor, és a közalkalmazott a kinevezésekor legalább 5 éves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

[A Kjt. 22. § (4), (5) és (10) bekezdéséhez]

6. §

(1) A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakör az 1. melléklet I. pontja szerinti egészségügyi ágazatspecifikus munkakör, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő szakmai feladatot kell ellátni.

(2) A Kjt. 22. § (4) bekezdésére figyelemmel a kinevezéshez szükséges végzettséggel, képesítéssel egyenlő értékűnek tekintendő azon szakképzettségek, szakképesítések, amelyekkel a közalkalmazott által korábban ellátott, a Kjt. 22. (3) bekezdése szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani:

a) felsőoktatási alapképzésben orvos, fogorvos végzettséget igénylő munkakör ellátása esetén egészségtudomány képzési terület egészségtudomány képzési ágon belül ápolás és betegellátás szakon ápolói, szülésznői szakirányon szerzett szakképesítés,

b) felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő ápolói, szülésznői munkakör ellátása esetén az Országos Képzési Jegyzékben 5.4., illetőleg 5.5. szintű ápolói, szülésznői szakképesítés,

c) orvosi laboratóriumi és képalkotói diagnosztikai analitikus alapképzési szakon szerzett szakképzettséget igénylő munkakör ellátása esetén felsőoktatási alapképzésben orvos és egészségtudomány képzési terület egészségtudományi képzési ágon belül az Országos Képzési Jegyzékben 5.5. szintű orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológusi, 5.5. szintű diagnosztikai technológusi, 5.4. orvosi laboratóriumi technikai asszisztensi, 5.5. szintű képi diagnosztikai és intervenciós asszisztensi, vagy 5.4. képi diagnosztikai asszisztensi szakképesítés.

(3) Nem kell gyakornoki időt kikötni egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltése esetén.

(4) A munkáltató a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségek megállapítása keretében

a) gondoskodik arról, hogy a gyakornok ismerje meg

aa) az egészségügyi szolgáltató működési rendjét, különösen az egészségügyi dolgozók szakmai irányításának rendszerét,

ab) az egészségügyi tevékenység végzésének szakmai felelősségi rendjét,

ac) szakmai feladatainak részletes meghatározását,

ad) az egészségügyi szolgáltató vezetésével való kapcsolattartás módját,

b) biztosítja a gyakornok

ba) részvételét a szakmai fejlődését biztosító feladatokban, képzésekben, továbbképzésekben,

bc) szakmai felkészültségének rendszeres ellenőrzését,

bd) teljesítményének értékelését.

[A Kjt. 22/B. §-ához]

7. §

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 13. § (1) bekezdésében említett egészségügyi szolgáltató[14]

a) egyszemélyi felelős vezetőjével, kivéve, ha a vezető az Eftv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

b) az a) pont szerint munkaviszonyban álló vezető irányítása alatt álló intézmény gazdasági igazgatójával.

[A Kjt. 23. § (1) és (2) bekezdéséhez]

8. §

(1) Magasabb vezetői megbízásnak minősül

a) az intézményvezetésre adott megbízás,

b) az orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helyettesi), ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás,

c) egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél az intézményvezető általános vagy szakmai helyettesítését magában foglaló vezetői megbízás.

d)[15] a 7. § b) pontja szerinti eset kivételével a gazdasági igazgatói - vagy a c) pont szerinti intézmény esetében a gazdasági vezetői - megbízás.

(2)[16]

(3)[17] Vezetőnek minősül az (1) bekezdésben foglaltak kivételével az intézmény önálló szervezeti egységének vezetője, valamint a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője.

9. §

(1)[18] A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízás feltétele a büntetlen előélet.

(2)[19] Az intézményvezető, az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági vezető képesítési követelményei tekintetében a gyógyintézetek vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései irányadóak.

(3) A 7. § szerinti vezető állású munkavállalóra az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

[A Kjt. 54. §-ának (3) bekezdéséhez]

10. §

Az 1. melléklet szerinti ágazatspecifikus munkakörökben ellátott munkaköri feladatok a munkaerő-kölcsönzés szempontjából a munkáltató alaptevékenységének minősülnek.

[A Kjt. 55. §-ához]

11. §

(1) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie

a) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett közalkalmazottnak,

b) szakorvosi rendelőintézetben a szakrendelést ellátó orvosnak, a fogászati alap- és szakellátás orvosának, az iskolaorvosnak, a vizsgázott fogásznak, továbbá a munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első- és másodfokú bizottsági orvosának,

c) bőr- és nemibeteg-, onkológiai, tüdőgyógyászati, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban foglalkoztatott orvosnak,

d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak,

e) a gyógytornásznak, gyógymasszőrnek, ha kizárólag munkakörének megfelelő feladatot végez,

f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak.

(2) A teljes napi munkaidőből - a munkáltató rendelkezése szerint - legalább 6 órát kell a munkahelyen töltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében

a) testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi;

b) műtőben dolgozik;

c) cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint rákkeltő (etilén-oxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik;

d) endoszkópos vizsgálatokat végez, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik;

e) boncolást végez, vagy a boncolásban közreműködik;

f) gyógyszertár infúziós laboratóriumában dolgozik.

[A Kjt. 57. § (3) bekezdéséhez]

12. §

Oktatói, nevelői pótszabadságra jogosult:

a) a konduktor,

b) az egészségügyi intézmény szakoktatója és az oktató kórházban oktatásban részt vevő közalkalmazott, ha oktatói tevékenységét munkaideje felét meghaladó időben végzi,

c) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti vagy egyéni oktatását végző közalkalmazott.

[A Kjt. 61-63. §-ához és 85. § (2) bekezdés a) pontjához]

13. §

(1) A közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök megnevezését és fizetési osztályba sorolásuk feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.

(2)[20]

(3)[21]

(4)[22]

(5)[23] A háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást végző fogorvosi, valamint a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végzők képesítési feltételeit - ideértve a képesítés alóli felmentésre, mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket is - az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza.

[A Kjt. 66. § (4) bekezdéséhez]

14. §

A Kjt. 66. § (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. melléklet tartalmazza.

[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez]

15. §

A vezetői, magasabb vezetői pótlék mértékét a 3. melléklet tartalmazza.

[A Kjt. 75. §-ához]

16. §

(1)[24] A közalkalmazottat a (2)-(3a) bekezdésben meghatározottak szerint diagnosztikai, asszisztensi, traumatológiai, intenzív terápiás, infektológiai, pszichiátriai, rezidensi vagy ápolási illetménypótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg.

(2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Országos Vérellátó Szolgálatot - a pótlék mértéke[25]

a) a pótlékalap 150%-a

aa) aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló intenzív terápiás pótléka,

ab) traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló traumatológiai pótléka,

ac) műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens asszisztensi pótléka,

b) a pótlékalap 120%-a:

ba) röntgenben dolgozó orvos, asszisztens diagnosztikai pótléka,

bb) röntgengép-javító műszerész diagnosztikai pótléka,

bc) diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens diagnosztikai pótléka,

bd) traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos traumatológiai pótléka,

be) boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd infektológiai pótléka,

bf) vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens infektológiai pótléka,

bg) fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó infektológiai pótléka,

bh)[26] pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban dolgozó orvos, ápoló pszichiátriai pótléka,

bi) műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző ápolási pótléka,

bj) az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya sürgősségi pótléka,

bk) szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő asszisztensi pótléka,

bl) műtőssegéd asszisztensi pótléka,

bm) mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző infektológiai pótléka,

c) a pótlékalap legalább 36%-a valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka

esetében.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.

(3a)[27] Az államilag támogatott képzésben részt vevő, a szakorvos képzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által foglalkoztatott szakorvosjelölt a támogatott szakképzése időtartamára a (2) bekezdésben meghatározott pótlékok helyett a pótlékalap 120%-ának megfelelő összegű rezidensi pótlékra jogosult.

(4) A kollektív szerződés a (2) bekezdésben foglalt eseteken túlmenően - a Kjt. 75. §-a szerinti körben - csak akkor állapíthat meg illetménypótlékot, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít.

A rendészetért felelős miniszter ágazati irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottakra vonatkozó sajátos szabályok[28]

17. §

A rendészetért felelős miniszter ágazati irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottakra az 1-16. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:[29]

a) a 2. § és a 7. § nem alkalmazható,

b) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele

ba) a magyar nyelvtudás,

bb)[30] nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakör esetében - a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően - a magyar állampolgárság,

c) a 3. § az 1. melléklet I/B. pontjában mentesítettként megjelölt munkakörökben nem alkalmazható,

d) a büntetés-végrehajtási szerveknél vezető megbízásnak minősül az orvos igazgató és az ápolási igazgató,

e) a Rendőrségnél vezető megbízásnak minősül a főosztályvezető, az osztályvezető, az alosztályvezető.

A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó sajátos szabályok[31]

18. §

(1) A közalkalmazotti munkakörben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - magyar nyelvtudással rendelkező nem magyar állampolgár is foglalkoztatható.

(2)[32] Nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakört a magyar állampolgársággal rendelkező személy töltheti be.

(3) Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható közalkalmazottként, ha rendelkezik a szakiskolai vagy a szakmunkás képesítéssel betölthető munkakörökhöz szükséges végzettséggel és képzettséggel.

19. §

(1)[33] A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben a közalkalmazotti munkakörök elnevezését, fizetési osztályokba sorolását, a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(2)[34] A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben munkaköri jegyzékek és az állománytáblák kizárólag az e rendelet 4. melléklete szerinti munkaköri megnevezéseket tartalmazhatják.

(3)[35] A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában a 6. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a 4. mellékletben szereplő egészségügyi szakmai munkakörökre is.

20. §

(1) Nem kötelező pályázatot kiírni a 4. mellékletben külön mentesítettként megjelölt munkakörökben.

(2)[36] A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményei munkakörének betöltésére vonatkozó pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.

20/A. §[37]

21. §[38]

A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium egészségügyi intézményének osztályvezető főorvosait a vezetői feladatok ellátásával a honvédelemért felelős miniszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízást.

22. §

Az általános szabályokon túl a gyakornoknak meg kell ismernie a Magyar Honvédség alaptevékenységéhez kapcsolódó jogszabályokat és belső rendelkezéseket.

23. §[39]

Az általános szabályokon túl sürgősségi pótlékra jogosult a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség egészségügyi intézményei mentőszolgálatának kivonuló állománya is. A pótlék mértéke a pótlékalap 120%-a.

23/A. §[40]

(1) A 2010. december 31-én kinevezett vezetőként foglalkoztatott közalkalmazott megbízott vezetői besorolás szerinti illetményét 2011. január 1-jétől csökkenteni kell a részére az e rendeletnek az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) megállapított szabályai szerint megállapításra kerülő vezetői pótlék összegével. Ennek során a garantált illetménynél kisebb összeg nem állapítható meg, valamint a 2011. január 1-je és a Korm. rendelet hatálybalépése közötti időszakra járó illetmény és illetménypótlék együttes összege nem lehet kevesebb a Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint megállapított illetmény és illetménypótlék együttes összegénél.

(2) A Korm. rendelettel megállapított 4. mellékletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)[41]

(3)[42]

(4)[43]

(5)[44]

(6)[45]

(7)[46]

25. §[47]

Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 250/2017. (IX. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 16. § (3a) bekezdése szerinti rezidensi pótlékot első alkalommal a Módr. hatálybalépését követő hónapra járó illetményhez kapcsolódóan kell megállapítani és biztosítani a rezidensek részére.

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. melléklet a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

I/A. Ágazatspecifikus munkakörök

I/B. A büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi ágazat specifikus munkakörei, vezetői megbízásai

Besorolási feltételek a kinevezés, kinevezésmódosítás elkészítéséhez az I/A. és I/B. pont tekintetében:

1. "Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőfokú iskolai végzettséget igénylő szakmai feladatot kell ellátni.

Ezen belül:

- "J" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, tudományos fokozat, MTA tagság stb. feltételhez kötött munkakört,

- "I" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, jogszabályban előírt szakvizsga, 1984. szeptember 1-je előtt szerzett egyetemi doktori cím, illetve 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat stb. feltételhez kötött munkakört,

- "H" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi végzettség és szakképzettség, illetve főiskolai végzettség és szakképzettség és az ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat feltételhez kötött munkakört,

- "G" fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség és jogszabályban előírt szakvizsga (pl. egészségügyi menedzser) feltételhez kötött munkakört,

- "F" fizetési osztályba kell sorolni a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételhez kötött munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető (gyógytornász, konduktor, logopédus stb.).

Ezen munkaköri csoportba kell besorolni - a Kjt. 63. § (1) bekezdésére figyelemmel - a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakápolót, a gondozót, az egészségügyi statisztikust, az élelmezésvezetőt, a vezetői megbízás nélküli főápoló/nőt, főnővért, klinikai, osztályos, részlegfelelős főnővért/főmadámot/, főműtős/nőt, a szociális ügyintézőt, a szolgálatvezetőt, védőnőt.

2. a) "Felső-, közép- és alsófokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alsófokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni.

Ezen belül:

- "E" fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amelyet a már hatályon kívül helyezett 12/1976. (IX. 9.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett másodfokú szakosító képesítéssel (anaesthesiológiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens, gyógyszertári analitikus szakasszisztens, gyógyszerkiadó szakasszisztens, intenzív terápiás szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, mikrobiológiai asszisztens, műtős szakasszisztens, röntgen-műtős szakasszisztens, újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens, újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakasszisztens, nefrológiai szakápoló, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens, radiofarmakológiai szakasszisztens, kórbonctani, elekronmikroszkópos szakasszisztens, kórbonctani, hisztokémiai szakasszisztens stb.) lehet betölteni; valamennyi szakasszisztensi munkakört, tekintet nélkül arra, hogy az OKJ-ban szerepel-e vagy sem; az OKJ-ban meghatározott felsőfokú szakképesítéssel (pl. klinikai szakápolói, szakgondozói, klinikai elektrofiziológiai asszisztensi, klinikai fogászati higiénikusi, kardiotechnikusi, orvosi laboratóriumi technikai asszisztensi, képi diagnosztikai asszisztensi, transzfúziológiai szakasszisztensi, ápolói, szülésznői vagy csecsemő- és gyermekápolói, egészségügyi menedzser) a vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képzettséggel rendelkezők által betöltött munkakört;

- "D" fizetési osztályba kell sorolni valamennyi, a középiskola utolsó évfolyama elvégzéséhez és 1975 előtti képzésben szerzett oklevélhez kötött munkakört; a 4+1 képzési idejű technikusi oklevéllel, bizonyítvánnyal betölthető munkakört; az érettségi után szerzett szakképesítéshez kötött munkakört (pl. laboratóriumi asszisztens, röntgenasszisztens, gyógyszertári asszisztens, szociális gondozó); az érettségivel együtt szerzett képesítésre épülő, szakképesítést igénylő munkakört (az ún. elsőfokú szakosító képzéshez - pl. felnőtt szakápoló, gyermekápoló, körzeti ápoló, szülésznő - kötött munkakört); a szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört;

- "C" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget követő képesítésre épülő szakképesítést igénylő munkakört, így

= az 1975 előtti - szakosító képzést is tartalmazó - képzés szerint (pl. a 8 általános + 2-3 éves nappali vagy munka melletti tanfolyamos képzésben) szerzett általános betegápolói, csecsemő- és gyermekápolói, gyermekápolói, pszichiátriai (ideg-elme) ápolói, szülésznői, szociális gondozó és ápolói szakképesítést,

= az 1975 utáni alapképesítésre épülő úgynevezett első fokú szakosító képzés keretében szerzett gyermekápolói, gyermek idegápolói és gondozói, felnőtt szakápolói, fiziotherápiás asszisztensi, fogorvosi asszisztensi, körzeti betegápolói, mentőápolói, pszichiátriai ápolói és gondozói (ideg-elmeápolói), üzemi ápolói szakképesítést igénylő munkakört, továbbá

= az alapműveltségi vizsgára épülő szakképesítéshez kötött munkakört;

- "B" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget és szak/szakmai képesítést igénylő [pl. a már hatályon kívül helyezett 2/1975. (III. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi; az ugyancsak hatályon kívül helyezett 10/1976. (VII. 23.) EüM rendelet szerinti segédápoló/segédasszisztens/segédgondozó, masszőr/fürdősmasszőr, fertőtlenítő, boncmester]; az alapműveltségi vizsgához kötött munkakört;

- "A" fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) vagy anélkül betölthető munkaköröket.

b) Ágazatspecifikus ápoló/szakápoló munkaköröknél az "általános ápoló" munkakörbe kell sorolni valamennyi ápolói szakképesítéssel (pl. szakápoló, gyermekápoló, általános betegápoló, körzeti ápoló) betölthető munkakört megnevezésétől függetlenül, amely képesítés megszerzése nem kötött középiskolai végzettséghez.

c) Ágazatspecifikus gondozó/szakgondozó munkaköröknél a "gondozó" munkakörbe kell sorolni valamennyi gondozói szakképesítéssel (bőr- és nemibeteg-gondozó, pulmonológiai gondozó stb.) betölthető munkakört megnevezésétől függetlenül, amely képesítés megszerzése nem kötött középiskolai végzettséghez.

d) Ágazatspecifikus egyéb ágazati munkakörökbe a táblázat 2. a), b), c) pontjaiban felsoroltakon kívüli - az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó -, egyéb szakmai képesítéssel betölthető munkaköröket (pl. boncmester, diétásnővér), a felsőfokú végzettséghez nem kötött védőnői munkakört (pl. gondozóintézetben, szülészeten foglalkoztatott védőnő).

e) Ágazatspecifikus kisegítő munkakörökbe kell besorolni - az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel betöltött munkakört (pl. beteghordó, boncsegéd).

II. Nem ágazatspecifikus munkakörök

Besorolási feltételek a kinevezés, kinevezésmódosítás elkészítéséhez:

1. "Szakértői, szaktanácsadói munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel az intézmény alaptevékenységét segítő érdemi műszaki, számítástechnikai, gazdasági, jogi, igazgatási stb. feladatokat kell ellátni.

2. "Ügyintézői munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy egyéb - nem egyetemi, főiskolai - felsőfokú végzettséggel és szakképesítéssel operatív feladatokat kell ellátni.

3. "Irodai és ügyviteli munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy alapfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, illetőleg szakképesítés nélkül adminisztratív jellegű feladatokat kell ellátni.

4. "Szolgáltató munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben középfokú vagy egyéb felsőfokú végzettséget és szakképesítést igénylő feladatokat kell ellátni.

5. "Kisegítő munkakörökbe" kell besorolni azt a munkakört, amelyben legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel szakképesítést nem igénylő, fizikai jellegű feladatokat kell ellátni.

2. melléklet a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése alapján illetménynövekedésre jogosító szak/szakmai képesítések

3. melléklet a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

I. Vezetői pótlékok az egészségügyi ágazatban[51]

1. Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetek intézményvezetőjének pótléka[52]

a) gyógyító-megelőző ellátást biztosító intézetben a pótlékalap 300%-a,

b) gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem biztosító intézetekben a pótlékalap 200%-a.

2. Az önkormányzatok által fenntartott intézetek intézményvezetőjének pótléka[53]

a) gyógyító-megelőző fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményben a pótlékalap 250%-a,

b) az ágazati feladatok ellátásában részt vevő egyéb egészségügyi intézményben (szolgálatnál) a pótlékalap 200%-a.

3. Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetekben, az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekben,

a) az intézményvezető helyettese (helyettesei) (ideértve a nem önálló járóbeteg-ellátó intézetek vezetőit is), az önállóan működő és gazdálkodó intézmény gazdasági vezetője, esetében a pótlékalap 150%-a,

b) szervezeti egységek, részlegek vezetői, egyéb vezetői esetében a pótlékalap 100%-a,

c) valamennyi közalkalmazott esetében a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekben, az ágazati feladatok ellátásában részt vevő egyéb egészségügyi intézményben (szolgálatnál) a pótlékalap 100%-a.

II. Vezetői pótlékok a rendészetért felelős miniszter ágazati irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél[54]

1. A büntetés-végrehajtási szervek vezetőinek pótléka

a) orvos igazgató: a pótlékalap 200%-a

b) ápolási igazgató: a pótlékalap 150%-a

2. A Rendőrség vezetőinek pótléka

a) főosztályvezető: a pótlékalap 250%-a

b) osztályvezető: a pótlékalap 200%-a

c) alosztályvezető: a pótlékalap 100%-a

4. melléklet a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez[55]

A honvédelmi tárca közalkalmazotti munkakörei megnevezése, fizetési osztályokba sorolása és a vezetői pótlék mértéke

(egészségügy)