326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtási rendjéről

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1)[1] A rendelet hatálya kiterjed

a) az egyrészről Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, és másrészről a Magyar Köztársaság között az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 235/2011. (XI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 235/2011. (XI. 15.) Korm. rendelet],

b) a 235/2011. (XI. 15.) Korm. rendelet által kihirdetett együttműködési megállapodást módosító megállapodást kihirdető, az egyrészről Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, és másrészről a Magyar Köztársaság között 2011. október 14-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás módosításáról szóló, levélváltással létrejött megállapodás kihirdetéséről szóló 433/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet,

c) a Norvég Királyság és a Magyar Köztársaság között a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 236/2011. (XI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 236/2011. (XI. 15.) Korm. rendelet],

d) a 236/2011. (XI. 15.) Korm. rendelet által kihirdetett együttműködési megállapodást módosító megállapodást kihirdető, a Norvég Királyság és a Magyar Köztársaság között 2011. október 12-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás módosításáról szóló, levélváltással létrejött megállapodás kihirdetéséről szóló 434/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 434/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet], és

e) a 434/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet által kihirdetett együttműködési megállapodást módosító megállapodást kihirdető, a Norvég Királyság és a Magyar Köztársaság között 2011. október 12-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás módosításáról szóló, levélváltással létrejött megállapodás kihirdetéséről szóló 84/2016. (IV. 13.) Korm. rendelet

(a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodások) szerinti EGT Finanszírozási Mechanizmusból, valamint Norvég Finanszírozási Mechanizmusból (a továbbiakban együtt: finanszírozási mechanizmusok) származó támogatási célú kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a kedvezményezettekre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a finanszírozási mechanizmusok donor országok szervezetei által kezelt programjaiból származó támogatási célú kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a kedvezményezettekre.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. § Az e rendeletben foglalt jogokat és kötelezettségeket az együttműködési megállapodásokkal, továbbá az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Atr.) összhangban kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

2. Értelmező rendelkezések

3. §[2] E rendelet alkalmazásában

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,

2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,

3. állami támogatás: az Atr. 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

5. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

6. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

7. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag,

8. dedikált infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely ex-ante módon meghatározhatóan az érintett vállalkozás igényeihez igazítottan jön létre,

9. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

10. donor hozzájárulás: a finanszírozási mechanizmusok keretében a donor országok által nyújtott, a donor országok menedzsment költségeivel csökkentett nettó támogatás,

11. donor ország: az EGT Finanszírozási Mechanizmus tekintetében az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, valamint a Norvég Királyság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus tekintetében a Norvég Királyság,

12. donor partnerségi program: a donor program partner tanácsadói szerepben történő közreműködésével megvalósuló program,

13. donor partnerségi projekt: donor országbeli partnerrel történő együttműködésben megvalósuló projekt,

14. donor program partner: a donor országban lévő állami szerv vagy a donor országok által kijelölt kormányközi szervezet, amely a program előkészítésében, illetve végrehajtásában tanácsadói szerepet tölt be,

15. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

16. ellenőrzési hatóság: az együttműködési megállapodásokban kijelölt, az irányítási és kontrollrendszerek megfelelőségét ellenőrző független nemzeti szintű szerv,

17. ellenőrzési nyomvonal: az irányítási és kontrollrendszer felelősségi és információs szintjeinek, kapcsolatainak leírása szövegesen, táblázatba foglalva vagy folyamatábrával szemléltetve,

18. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

19. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

20. éves program jelentés: az egyes programok végrehajtásának előrehaladásáról szóló beszámoló, melyet a program operátor készít el és küld meg a nemzeti kapcsolattartó, valamint a donor országok részére,

21. éves ülés: a nemzeti kapcsolattartó és a donor országok éves találkozója, melyen áttekintésre kerül a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos előrehaladás,

22. Finanszírozási Mechanizmus Iroda: a finanszírozási mechanizmusok operatív végrehajtásában a donor országokat támogató, kapcsolattartóként működő szervezet,

23. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

24. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,

25. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez, valamint ipari bázisok fejlesztéséhez,

26. hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az igazoló hatóság részére benyújtandó jelentés,

27. hitelesítési tevékenység: a hitelesítést végző szerv által végzett, folyamatba épített, dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzések összessége,

28.[3] hitelesítést végző szerv: a projektgazdák és projekt partnerek felmerült költségei tekintetében a végrehajtó ügynökség, az ösztöndíj program keretében támogatott projektgazdák és projekt partnerek felmerült költségei tekintetében a program operátor, a program szintű szervek és a nemzeti szintű szervek felmerült költségei tekintetében az Innovációs és Technológiai Minisztérium,

29. igazoló hatóság: az együttműködési megállapodásokban kijelölt, a pénzügyi adatok hitelességét igazoló független nemzeti szintű szerv,

30. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

31. indikátor: a projekt céljainak és várt eredményeinek megvalósulását, teljesülését mérő, fizikailag vagy pénzügyileg számszerűsített mutató,

32. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,

33. informatikai rendszer: a nemzeti kapcsolattartó iránymutatása alapján a végrehajtó ügynökség által működtetett, a pályázatok elektronikus benyújtását és a projektek végrehajtásának nyomon követését támogató monitoring rendszer, mely biztosítja a támogatást igénylők és kedvezményezettek program szintű szervekkel való kapcsolattartását,

34. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,

35. irányítási és kontrollrendszer: a nemzeti kapcsolattartó, az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság, a program operátor és a végrehajtó ügynökség által kialakított és működtetett - a finanszírozási mechanizmusok gazdaságos, hatékony és eredményes megvalósulását biztosító - folyamatrendszer,

36. kedvezményezett: a programok keretében támogatásban részesülő projektgazda és projekt partner, a program előkészítési költségből, a program menedzsment költségből és a komplementer tevékenységek forrásából részesülő program operátor és végrehajtó ügynökség, a technikai segítségnyújtás forrásaiból részesülő nemzeti kapcsolattartó, igazoló hatóság, ellenőrzési hatóság és végrehajtó ügynökség, a kétoldalú kapcsolatok program szintű alapjából, illetve a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapjából részesülő projektgazda, projekt partner, program operátor és végrehajtó ügynökség,

37. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,

38. kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja: a Magyarország és a donor országok közötti kétoldalú kapcsolatok előmozdítását szolgáló, nemzeti szinten elkülönített pénzügyi alap, melynek kezeléséért a nemzeti kapcsolattartó felel,

39. kétoldalú kapcsolatok program szintű alapja: a Magyarország és a donor országok közötti kétoldalú kapcsolatok előmozdítását szolgáló, az egyes programok költségvetésén belül elkülönített pénzügyi alap, melynek kezeléséért a program operátor felel,

40. kifizetés-igénylés: a kedvezményezett által a hitelesítést végző szerv részére benyújtott, támogatás igénybevételére irányuló és a támogatásra való jogosultságot hitelesen alátámasztó dokumentumok összessége,

41. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,

42. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,

43. komplementer tevékenységek forrása: a program végrehajtásával összefüggésben felmerülő kiegészítő tevékenységek finanszírozására szolgáló pénzügyi forrás a program költségvetésén belül,

44. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,

45. kutatási program: az együttműködési megállapodásokban meghatározott "Kétoldalú kutatási együttműködések" című program, melynek különös szabályait a szabályzatok 12. melléklete határozza meg,

46. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

47. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és - annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,

48. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,

49. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,

50. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

51. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

52. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

53. monitoring: a projektek és programok végrehajtásának nyomon követése, mely a támogató és a kedvezményezett közötti megállapodásban foglalt eljárások követését, az előrehaladás ellenőrzését és a lehetséges problémák időben történő azonosítását szolgálja,

54. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek (pl. személyi jellegű ráfordítás, anyagköltség, szerződéses szolgáltatás, a távközlés, az energia és a karbantartás költsége, bérleti díj, adminisztrációs költség, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek) közötti pozitív előjelű különbség,

55. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

56. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

57. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,

58.[4] nem kormányzati szervezet: önálló jogi személyiséggel bíró, nonprofit, önkéntes, nem kereskedelmi célú, a helyi önkormányzatoktól, a központi kormányzattól, az állam- és közigazgatás szerveitől, politikai pártoktól és kereskedelmi szervezetektől független szervezet, ide nem értve a vallási közösségeket és a politikai pártokat,

59. nemzeti kapcsolattartó: az együttműködési megállapodásokban kijelölt, a donor országokkal való kapcsolattartásért és a finanszírozási mechanizmusok szabályszerű végrehajtásáért felelős nemzeti szintű szerv,

60. nemzeti szintű szerv: a nemzeti kapcsolattartó, az igazoló hatóság és az ellenőrzési hatóság,

61. nevesített projekt: a program megállapodásban nevesített, a donor országok által jóváhagyott, támogatásban részesülő projekt,

62. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,

63. ösztöndíj program: az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodásban meghatározott "EGT Ösztöndíj Program",

64. program: fejlesztési stratégia, mely a finanszírozási mechanizmusok támogatásával megvalósuló projekteken keresztül járul hozzá az együttműködési megállapodásokban megállapított célok és eredmények eléréshez,

65. programdokumentum: a programot a donor országok által megadott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kifejtő, a program operátorok által kidolgozott és a donor országok jóváhagyásához kötött dokumentum,

66. program előkészítési költség: a programok tervezési feladataival összefüggésben felmerülő költségek finanszírozására szolgáló pénzügyi forrás az egyes programok költségvetésén belül, a programdokumentumok donor országok általi jóváhagyásáig,

66a.[5] program fenntartási időszak: az adott program tekintetében az első projektzáró jelentés program operátor általi elfogadásának napjától az utolsó projekt fenntartási időszakának lejártát követő 90. napig tartó időszak,

67. program megállapodás: a donor országok és a nemzeti kapcsolattartó közötti megállapodás, amely felhatalmazást ad a donor országok által jóváhagyott program megvalósítására,

68. program menedzsment költség: a programok végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségek finanszírozására szolgáló pénzügyi forrás az egyes programok költségvetésén belül, a programdokumentumok donor országok általi jóváhagyását követően,

69. program operátor: az egyes programok tervezéséért és végrehajtásáért felelős, az együttműködési megállapodásokban kijelölt szerv,

70. program szintű szerv: a program operátor és a végrehajtó ügynökség,

71. program végrehajtási megállapodás: az egyes, donor országok által jóváhagyott programok végrehajtása tekintetében a nemzeti kapcsolattartó, a program operátor és a végrehajtó ügynökség jogait és kötelezettségeit rögzítő háromoldalú megállapodás,

72. projekt: a finanszírozási mechanizmusok keretében támogatásban részesülő, meghatározott célra rendelt feladatok egy egységet képező sorozata,

72a.[6] projekt fenntartási időszak: a projektzáró jelentés program operátor általi elfogadásának napjától kezdődő, a támogatási szerződésben nevesített időtartamig tartó időszak,

73. projektgazda: a projekt kezdeményezéséért, előkészítéséért és végrehajtásáért felelős támogatásban részesülő támogatást igénylő,

74. projekt partner: a projekt végrehajtása során elérendő célok megvalósulását elősegítő, Magyarországon, a donor országokban, valamely kedvezményezett országban vagy Magyarországgal határos más országban bejegyzett jogi személy, költségvetési szerv, nem kormányzati szervezet vagy bármely kormányközi szervezet,

75. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás,

76. stratégiai jelentés: a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásának előrehaladásáról szóló beszámoló, melyet a nemzeti kapcsolattartó készít el és vitat meg az éves ülésen a donor országokkal,

77. szabálytalanság: a nemzeti jogszabályok, az együttműködési megállapodások, illetve a szabályzatok előírásai, illetve a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeként a donor országok, illetve Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek,

78. szabálytalanság-felelős: a nemzeti kapcsolattartó, a program operátor vagy a végrehajtó ügynökség alkalmazásában álló, a szabálytalansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt személy,

79. szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére utaló adat vagy információ,

80. szabálytalansági jelentés: a felmerült szabálytalansági gyanúk és feltárt szabálytalanságok vonatkozásában a nemzeti kapcsolattartó által a donor országok részére megküldött rendszeres vagy eseti jelentés,

81. szabályzatok: az EGT Megállapodás 38b jegyzőkönyv 8.8 cikke értelmében a donor országok által kibocsátott, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtására vonatkozó szabályzat, valamint a Norvég Királyság és az Európai Unió között létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakáról szóló megállapodás 8.8 cikke értelmében a Norvég Királyság által kibocsátott, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtására vonatkozó szabályzat,

82. szállítói finanszírozás: a támogatás folyósítása a kedvezményezett által benyújtott kifizetés-igénylés alapján közvetlenül a szállító vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással,

83. szellemi tulajdonjog: a finanszírozási mechanizmusok kedvezményezettjeit megillető jogok a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11 i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban,

84. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

85. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

86. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar,

87. szokásos piaci feltétel: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,

88. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

89. támogatási szerződés: a támogató és a kedvezményezett között létrejött szerződés vagy a támogatási jogviszonyt létrehozó egyéb dokumentum,

90. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

91. támogatást igénylő: a támogatás-igénylést benyújtó, a projekt megvalósítására önállóan vagy projekt partner bevonásával kötelezettséget vállaló szervezet,

92. támogató: az egyes programok keretében a projektek részére megítélt támogatás tekintetében a program operátor, a program előkészítési költség, a program menedzsment költség, a kiegészítő tevékenység, a technikai segítségnyújtás és a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja tekintetében a nemzeti kapcsolattartó,

93. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

94. társadalmi partner: a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek képviselői,

95. technikai segítségnyújtás: a finanszírozási mechanizmusok irányítási és kontrollrendszerének kiépítésére és működtetésére szolgáló támogatási forrás,

95a.[7] technikai segítségnyújtás megállapodásáról szóló szerződés: a donor országok és a kedvezményezett ország közötti, a technikai segítségnyújtás forrás felhasználásáról szóló megállapodás,

96. tényfeltáró látogatás: a költségigazolás alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a hitelesítést végző szervnél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés,

97. tényfeltáró vizsgálat: a költségigazolás alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a hitelesítést végző szervnél végzett, a számlák és egyéb, a kifizetés-igénylést alátámasztó dokumentumok megfelelőségére irányuló ellenőrzés,

98. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek,

99. utófinanszírozás: a kifizetett számlák vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással,

100. végrehajtó ügynökség: a finanszírozási mechanizmusok és egyes programjai végrehajtásában a nemzeti kapcsolattartóval, illetve a program operátorokkal kötött megállapodások alapján közreműködő szerv.

II. FEJEZET

INTÉZMÉNYRENDSZER

3. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatai[8]

4. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter[9]

a) figyelemmel kíséri a finanszírozási mechanizmusok végrehajtását, a programok hatásait és azokról tájékoztatja a Kormányt,

b)[10] a nemzeti kapcsolattartó útján javaslatot tesz a finanszírozási mechanizmusok irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére,

c) előkészíti a finanszírozási mechanizmusok végrehajtására szolgáló költségvetési források felhasználására vonatkozó szabályozást,

d)[11]

e) gondoskodik az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének koordinálásáról.

4. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai

5. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben a támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és az igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja során különösen a következő feladatokat látja el:

a) gondoskodik a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatások belső kontrollrendszerére vonatkozó nemzeti jogszabályok és módszertanok előkészítéséről, kidolgozásáról és folyamatos továbbfejlesztéséről,

b) gondoskodik az ellenőrzéseknek a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint történő lefolytatásának elősegítéséről,

c) közreműködik a támogatásokat érintő ellenőrzések koordinációjában.

5. A nemzeti kapcsolattartó feladatai

6. § A nemzeti kapcsolattartó teljes körű felelősséggel tartozik a finanszírozási mechanizmusok célkitűzéseinek eléréséért, valamint szabályszerű végrehajtásáért. A nemzeti kapcsolattartó feladatai különösen a következők:

1. kapcsolattartóként működik a finanszírozási mechanizmusokkal összefüggésben, képviseli Magyarországot a donor országok felé,

2. biztosítja a programok szabályszerű végrehajtását,

3. gondoskodik a nemzeti szintű irányítási és kontroll rendszer leírásának elkészítéséről, valamint felügyeli a program szintű irányítási és kontroll rendszer leírásának elkészítését, és benyújtja azokat a donor országok részére,

4. ajánlásokat fogalmaz meg és jóváhagyja a program szintű szervek által készített program szintű irányítási és kontrollrendszer leírását és az ellenőrzési nyomvonalakat,

5.[12] ellenőrzi és értékeli a programok előrehaladását, valamint a program- és projektszintű fenntartási kötelezettségek teljesítését, különös tekintettel az együttműködési megállapodásokban és a program megállapodásokban vállalt kötelezettségek teljesülésére,

6. gondoskodik a program szintű szervek szabályszerű működésének ellenőrzéséről,

7. ellenőrzi és véleményezi a program szintű szervek által benyújtott dokumentumokat,

8. évente stratégiai jelentésben számol be a donor országok részére a finanszírozási mechanizmusok megvalósulásáról,

9. felállítja a monitoring bizottságot, elkészíti ügyrendjét és irányítja tevékenységét,

10. eleget tesz a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó által biztosítandó nyilvánossági követelményeknek,

11. elkészíti és benyújtja a szabálytalansági jelentéseket a donor országok részére,

12. kezeli a technikai segítségnyújtás keretének forrásait, továbbá a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapjának forrásait, valamint összeállítja az ezekre vonatkozó közbenső és záró pénzügyi jelentéseket,

13. megszervezi az éves ülést,

14. gondoskodik a tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségek teljesítéséről.

15.[13] a hitelesítést végző szerv által szolgáltatott adatok alapján benyújtja az igazoló hatóság részére a kifizetési ütemterveket.

7. § A nemzeti kapcsolattartó az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál gondoskodik a pénzügyi feladatok koordinációjáról, így különösen[14]

a) a program szintű szervek és a nemzeti szintű szervek által felhasznált költségekről szóló beszámolók ellenőrzéséről és a felmerült költségek hitelesítéséről,

b) a támogatásnak a jóváhagyott kifizetési dokumentáció alapján a kedvezményezettek részére történő folyósításáról,

c)[15] hitelesítési jelentés készítéséről és az igazoló hatóság részére történő benyújtásáról az Innovációs és Technológiai Minisztérium által lefolytatott hitelesítési tevékenység vonatkozásában,

d) a donor hozzájárulás rendezéséről a 93. §-nak megfelelően, az igazoló hatósággal együttműködve,

e) a donor hozzájárulás és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás ugyanazon az előirányzaton történő megjelenítéséről a költségvetési tervezés során,

f)[16] az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezelése alatt álló pénzügyi feladatok tekintetében a nemzeti szintű szervek és a program szintű szervek részére történő adatszolgáltatásról.

6. Az igazoló hatóság feladatai

8. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben az igazoló hatóság feladatai különösen a következők:

a) ellenőrzi és benyújtja a donor országok részére a közbenső pénzügyi jelentéseket és záró pénzügyi jelentéseket,

b) a pénzügyi jelentések igazolásának alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatokat és tényfeltáró látogatásokat végez a hitelesítést végző szerveknél,

c) összeállítja és benyújtja a donor országok részére a kifizetési előrejelzéseket a hitelesítést végző szervek által közölt kifizetési ütemezések alapján,

d) az igazolási tevékenységgel összefüggésben nyilvántartja az ellenőrzési hatóság által lefolytatott ellenőrzések eredményeit,

e) elektronikus formában nyilvántartja a donor országok felé jelentett és elszámolt költségeket,

f) megnyitja és kezeli a finanszírozási mechanizmusok keretében folyósított támogatások fogadására szolgáló elkülönített számlákat és fogadja a támogatásokat a donor országoktól,

g) biztosítja, hogy a donor hozzájárulás utólagosan átutalásra kerüljön az előfinanszírozást biztosító előirányzat-felhasználási keretszámlára,

h) valamely program vagy projekt részére folyósított támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket visszatéríti a donor országok részére a program zárását megelőzően,

i) jelentést nyújt be a donor országok részére a támogatással összefüggésben keletkezett kamatbevételekről.

7. Az ellenőrzési hatóság feladatai

9. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben az ellenőrzési hatóság feladatai különösen a következők:

a) jelentést és véleményt készít a nemzeti szintű, valamint a program szintű irányítási és kontrollrendszer leírásához,

b) elkészíti és benyújtja a donor országok részére a programok ellenőrzési stratégiáját,

c) ellenőrzéseket folytat le a nemzeti szintű irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének értékelése érdekében,

d) a programok végrehajtásának időszaka során programonként legalább egy ellenőrzést lefolytat a program szintű irányítási és kontrollrendszerek hatékony működésének értékelése érdekében,

e) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését a költségelszámolások megfelelőségének ellenőrzése érdekében,

f) elkészíti és benyújtja a donor országok részére az éves ellenőrzési jelentést és véleményt,

g) elkészíti és benyújtja a donor országok részére a záró ellenőrzési jelentést és a zárónyilatkozatot,

h) közreműködik a donor országok szervei által lefolytatott ellenőrzésekről készült jelentésekkel kapcsolatos észrevételek megtételében.

8. A program operátor feladatai

10. § A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben a program operátor feladatai különösen a következők:

1.[17] felel a program tervezéséért, végrehajtásáért és a projektszintű fenntartási kötelezettségek ellenőrzéséért a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban,

2. biztosítja, hogy a támogatott projektek hozzájáruljanak a finanszírozási mechanizmusok átfogó céljaihoz és a programtól elvárt eredményekhez és célokhoz, valamint biztosítja a szabályzatoknak, a program megállapodásnak, valamint a nemzeti és európai uniós jognak való megfelelést a program végrehajtása során,

3. a nemzeti kapcsolattartó ajánlásai alapján, a végrehajtó ügynökség közreműködésével elkészíti a program szintű irányítási és kontrollrendszer leírását és az ellenőrzési nyomvonalat, valamint jóváhagyásra megküldi azokat a nemzeti kapcsolattartó részére,

4. együttműködik a donor program partnerrel és az együttműködési megállapodásokban meghatározott egyéb szervezetekkel,

5. donor partnerségi program esetén együttműködési bizottságot állít fel,

6. kidolgozza a pályázati felhívásokat és útmutatókat a végrehajtó ügynökség közreműködésével és biztosítja megjelentetésüket,

7. meghatározza a pályázatok szakmai értékelését végző független szakértőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket és kijelöli a pályázatok szakmai értékelését végző független szakértőket,

8. értékelő bizottságot állít fel,

9. dönt a projektek támogatásáról,

10. megköti a támogatási szerződéseket,

11. értékeli a projektek céloknak megfelelő előrehaladását, ennek érdekében kockázatelemzésen alapuló monitoring tervet készít és monitoring látogatásokat folytat le,

12. közreműködik a programot érintő ellenőrzések és tényfeltáró látogatások lefolytatásában,

13. a program végrehajtásával kapcsolatos, a program operátori feladatok ellátása során keletkező adatokat a végrehajtó ügynökség által létrehozott és működtetett informatikai rendszerben elektronikus formában rögzíti,

14. elkészíti és benyújtja az éves programjelentést és programzáró jelentést a donor országok és a nemzeti szintű szervek részére,

15. a végrehajtó ügynökség által szolgáltatott adatok alapján elkészíti és benyújtja a közbenső és záró pénzügyi jelentéseket az igazoló hatóság részére,

16. a végrehajtó ügynökség által szolgáltatott adatok alapján benyújtja az igazoló hatóság részére a kifizetési ütemterveket,

17. eleget tesz a program végrehajtásával kapcsolatos, a program operátor által biztosítandó nyilvánossági követelményeknek,

18. közreműködik a szabálytalanság-kezelési rendszer működtetésében,

19. adatot szolgáltat a donor országok által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszeren (a továbbiakban: DoRIS) keresztül.

9. A végrehajtó ügynökség feladatai

11. § (1) A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggésben a végrehajtó ügynökség feladatai különösen a következők:

1. a nemzeti kapcsolattartó ajánlásai alapján közreműködik a program szintű irányítási- és kontrollrendszer leírásának és az ellenőrzési nyomvonalának elkészítésében, módosításában,

2. közreműködik a program, illetve az azzal összefüggésben szükséges pályázati útmutatók, felhívások és egyéb dokumentumok kidolgozásában,

3. megjelenteti a pályázati felhívásokat,

4. fogadja a pályázatokat, valamint formai és jogosultsági szempontból ellenőrzi azokat,

5. biztosítja a pályázatok szakmai értékelését végző független szakértői kör rendelkezésre állását és bevonásukkal közreműködik a pályázatok értékelésében,

6. közreműködik a támogatási szerződések megkötésében és módosításában,

7. fogadja, ellenőrzi és hitelesíti a projektek költségelszámolását és kifizetés-igényléseit,

8.[18]

9. a program operátorral egyeztetve kockázatelemzés alapján éves helyszíni ellenőrzési tervet készít és annak megfelelően lefolytatja a helyszíni ellenőrzéseket,

10. létrehozza és működteti az egyes projektekkel kapcsolatos, végrehajtást támogató és az adatok nyilvántartását biztosító informatikai rendszert,

11. biztosítja a programok végrehajtásához kapcsolódó nyomtatott és elektronikus formátumú dokumentumok elkülönített rendben történő nyilvántartását és archiválását és lehetővé teszi az azokba való betekintést a más szervek által lefolytatott ellenőrzések, tényfeltáró látogatások és tényfeltáró vizsgálatok céljából,

12. adatot szolgáltat a DoRIS-on keresztül,

13. adatot szolgáltat a program operátor részére az éves és záró program jelentésekhez,

14. adatot szolgáltat a program operátor részére a közbenső és záró pénzügyi jelentés összeállításához,

15. adatot szolgáltat a program operátor részére az igazoló hatóság által igényelt kifizetési ütemtervek összeállításához,

16. adatot szolgáltat a program operátor részére a projektek szakmai előrehaladási jelentéseinek jóváhagyásához szükséges pénzügyi adatokról,

17. közreműködik a szabálytalanság-kezelési rendszer működtetésében,

18. közreműködik a program kommunikációs tervének kidolgozásában és a program nyilvánosságának biztosításában,

19.[19] közreműködik a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja pályázatainak lebonyolításában,

20. működteti az ügyfélszolgálatot.

21.[20] ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a donor ország és a nemzeti kapcsolattartó között létrejött, technikai segítségnyújtás megállapodásáról szóló szerződés meghatároz,

22.[21] közreműködik a projektekre vonatkozó fenntartási feladatok ellátásában.

(2)[22] Az ösztöndíj program esetén az (1) bekezdés 1., 2. és 4-22. pontja szerinti feladatot a program operátor látja el.

10. A monitoring bizottság

12. § (1) A monitoring bizottságot a nemzeti kapcsolattartó hozza létre annak érdekében, hogy rendszeresen megvizsgálja a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásának előrehaladását az elvárt eredmények és célok elérésében.

(2) A monitoring bizottság elnöke a nemzeti kapcsolattartó vezetője.

(3)[23] A monitoring bizottság állandó, szavazati joggal rendelkező tagjai a monitoring bizottság elnökének felkérése alapján a nemzeti kapcsolattartó, a miniszterek, az önkormányzatok képviseletét biztosító szervezet, a magánszektor képviseletét biztosító szervezet, a társadalmi partnerek képviseletét biztosító szervezet, valamint a civil szféra képviseletét biztosító szervezet képviselői.

(4) A monitoring bizottság munkájában állandó tanácskozási joggal részt vesznek a donor országok, az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az ellenőrzési hatóság, az igazoló hatóság, a program operátor, valamint a végrehajtó ügynökség képviselői.

(5) A monitoring bizottság munkájában eseti tanácskozási joggal vehetnek részt a monitoring bizottság elnöke által felkért további szervezetek képviselői.

(6) A monitoring bizottság ügyrendjét a nemzeti kapcsolattartó alakítja ki és azt a monitoring bizottság hagyja jóvá.

(7)[24] A monitoring bizottság képviseletét az éves ülésen a monitoring bizottság által delegált személy biztosítja.

11. Az együttműködési bizottság

13. § (1) A donor partnerségi program esetén a program operátor együttműködési bizottságot állít fel.

(2) Az együttműködési bizottság a program előkészítését és végrehajtását támogató tanácsadó testület.

(3) Az együttműködési bizottságba tagot delegál a program operátor, a donor program partnerek, továbbá az együttműködési megállapodásokban esetlegesen meghatározott vagy a program operátor által felkért további szervezetek.

(4)[25] Az együttműködési bizottság munkájában tanácskozási joggal vesznek részt a donor országok, a nemzeti kapcsolattartó, a végrehajtó ügynökség, valamint a program operátor által felkért további szervezetek képviselői.

(5) Az együttműködési bizottság ülését a program operátor vezeti.

(6) Az együttműködési bizottság munkanyelve az angol.

(7) Az együttműködési bizottság

a) javaslatot tesz a pályázati kiírások tartalmára és értékelési szempontrendszerére,

b) javaslatot tesz lehetséges donor projekt partnerekre,

c) értékeli a program előrehaladását a célkitűzések és várt eredmények tekintetében,

d) vizsgálja a program végrehajtásának eredményeit,

e) megvitatja az éves program jelentéseket,

f) javaslatot tesz a program operátor részére a program módosítására a program eredményeinek fokozása érdekében.

14. § Kutatási program esetén a program operátor a 13. §-tól eltérően program bizottságot állít fel, a szabályzatok 12. mellékletének 2.2. cikkében foglaltakkal összhangban.

12. Az intézményrendszer működésével kapcsolatos általános szabályok

15. § (1) A nemzeti kapcsolattartó, az igazoló hatóság és a program szintű szervek kötelesek olyan irányítási és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja

a) a szervezetek szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes tevékenységét,

b) a feladatok és funkciók meghatározását és a szabályzatoknak megfelelő megosztását,

c) pontos, megalapozott és dokumentált információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok megfelelő időben történő rendelkezésre állását,

d) a támogató és a kedvezményezett közötti, valamint az egyéb jogviszonyokban és az alkalmazandó jogszabályokban foglaltak betartását.

(2) A nemzeti kapcsolattartó, az igazoló hatóság és a program szintű szervek kötelesek gondoskodni ellenőrzési nyomvonal kialakításáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről.

(3) A program szintű szervek kötelesek olyan program szintű irányítási és kontroll rendszert kidolgozni, amely magában foglalja

a) a költséghitelesítési tevékenység folyamatát,

b) az ellenőrzési és monitoring tevékenységet,

c) a szabálytalanságok megelőzését, mérséklését, feltárását, az azokról való jelentéstételt és a szükséges intézkedések meghozatalát és végrehajtását magában foglaló folyamatokat,

d) az ellenőrzési nyomvonalakat.

16. § (1) A nemzeti szintű szervek és a program szintű szervek kötelesek a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásával összefüggő tevékenységeik bevételei és kiadásai tekintetében programonként, illetve a donor hozzájárulás egyéb támogatási forrásaiként elkülönített nyilvántartás vezetését biztosítani.

(2) A nemzeti szintű szervek és a program szintű szervek az e rendeletben foglalt feladataik ellátása során kötelesek a végrehajtó ügynökség által létrehozott és működtetett, az egyes projektekkel kapcsolatos végrehajtást támogató és az adatok nyilvántartását biztosító informatikai rendszert, illetve a donor országok által rendelkezésre bocsátott DoRIS-t használni.

(3)[26] Az informatikai rendszer segítségével küldött elektronikus értesítést hivatalos értesítésnek kell tekinteni.

13. Az intézményrendszer működésével kapcsolatos alapelvek

17. § (1) A nemzeti szintű szerv és a program szintű szerv eljárása során köteles megtartani és megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban meghatározott célok megvalósítása érdekében, jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.

(2) A nemzeti szintű szerv és a program szintű szerv a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség és a szabályszerűség követelményeinek megfelelően köteles eljárni.

(3) A nemzeti szintű szerv és a program szintű szerv által lefolytatott eljárásban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(4) A támogatást igénylőt, a kedvezményezettet és az eljárás más résztvevőjét megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

(5) A nemzeti szintű szerv és a program szintű szerv által lefolytatott eljárásban a támogatást igénylő, a kedvezményezett és az eljárás más szereplője köteles jóhiszeműen eljárni, magatartása nem irányulhat a döntéshozó megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.

18. § (1) A támogatási döntés előkészítésében és meghozatalában, a szerződéskötési, a hitelesítési, az elszámolási, a szabálytalansági és az ellenőrzési folyamatokban nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott pályázati felhívásra projektjavaslatot nyújtott be, a projektjavaslat elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, valamint az, aki

a) ezen szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

b) ezen szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának vagy kuratóriumának tagja,

c) ezen szervezet tagja vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,

e)[27] az a)-d) pont szerinti személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója,

f) tekintetében a folyamatban érintett nemzeti szintű szervhez vagy program szintű szervhez érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból a nemzeti szintű szerv vagy a program szintű szerv megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható,

g) politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő,

h) elfogultságát bejelenti.

(2) Ha a kiválasztási, szerződéskötési, hitelesítési, elszámolási, szabálytalansági és ellenőrzési folyamat során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a folyamatban érintett nemzeti szintű szervnek vagy program szintű szervnek köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon ügy tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el.

(3) Ha az összeférhetetlenség fennállásáról a nemzeti szintű szerv vagy a program szintű szerv az (1) bekezdés szerinti bármely folyamatot követően szerez tudomást, úgy köteles a lefolytatott eljárás teljes körű ellenőrzésére és a szükséges intézkedések megtételére.

(4) A kiválasztási, szerződéskötési, hitelesítési, elszámolási, szabálytalansági és ellenőrzési folyamatban részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért.

(5)[28] Az (1)-(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályok alól részben vagy egészben mentesítés adható, ha a donor országok döntése értelmében egy szervezeten belül kerülnek ellátásra a nemzeti szintű szerv, a program szintű szerv és a kedvezményezett egyes feladatai. Ebben az esetben a szervezeten belüli funkcionális és személyi elkülönítés biztosítása módját belső szabályzatban, valamint ennek alapján az irányítási és kontrollrendszer leírásában, továbbá az ellenőrzési nyomvonalban szükséges rögzíteni.

19. §[29] E rendelet rendelkezéseinek vélelmezett megsértése esetén a honlapon közzétett kifogáskezelési szabályzatban meghatározott módon lehet kifogást benyújtani. A benyújtott kifogásnak az e rendeletben meghatározott eljárások tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nincs halasztó hatálya.

20. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.

III. FEJEZET

PROGRAMTERVEZÉSI ÉS TÁMOGATÁS VÉGREHAJTÁSI FOLYAMAT

14. Programtervezés

21. § (1) Az együttműködési megállapodásokban meghatározott programok vonatkozásában a program operátor programdokumentumot dolgoz ki.

(2) A program operátor felelős a programdokumentum szakmai tartalmának a releváns kormányzati szereplőkkel, civil és szakmai szervezetekkel, valamint donor partnerségi program esetén a donor program partnerrel való egyeztetéséért.

(3) A programdokumentumot a program operátor a nemzeti kapcsolattartón keresztül nyújtja be a donor országok részére az együttműködési megállapodások hatályba lépését követő nyolc hónapon belül.

(4) A programdokumentum értékelését a donor országok végzik el és döntenek

a) a program jóváhagyásáról,

b) a program feltételekkel történő jóváhagyásáról,

c) a program módosításokkal történő jóváhagyásáról,

d) a program elutasításáról.

(5) A program elutasítása esetén a program operátor a programdokumentumot átdolgozza vagy a nemzeti kapcsolattartó javaslatot tesz a donor országok részére az elutasított program forrásainak más program javára történő átcsoportosítására az együttműködési megállapodásokkal összhangban.

22. § (1) A program donor országok általi jóváhagyása esetén a donor országok és a nemzeti kapcsolattartó között program megállapodás kerül megkötésre.

(2) A program megállapodás rögzíti a program végrehajtásának feltételeit és a felek felelősségét és kötelezettségeit.

23. § (1) A program megállapodás megkötését követően a nemzeti kapcsolattartó, a program operátor és a végrehajtó ügynökség program végrehajtási megállapodást köt.

(2) A program végrehajtási megállapodás rögzíti a program végrehajtásának feltételeit, a felek felelősségét és kötelezettségeit.

(3) A program végrehajtási megállapodásnak tartalmaznia kell legalább

a) a program megállapodásra, a szabályzatokra és a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozást,

b) a jelentési és beszámolási kötelezettséget,

c) a programhoz nyújtott donor hozzájárulás és nemzeti társfinanszírozás mértékét,

d)[30] az elszámolhatósági szabályokat, ide értve a program végrehajtási megállapodás megkötését megelőzően felmerült program előkészítési költség és program menedzsment költség elszámolhatóságára vonatkozó rendelkezéseket,

e) a program módosításának szabályait,

f) az adatokhoz való hozzáférés biztosításának szabályait,

g) a nyilvánossági és tájékoztatási kötelezettséget,

h) a nemzeti kapcsolattartó jogosultságát a támogatás folyósításának felfüggesztésére és a nyújtott támogatás visszakövetelésére,

i) a megállapodás megszűnésének lehetőségeit, különös tekintettel a program megállapodás megszűnésének esetére,

j) a partnerekkel való együttműködési kötelezettséget.

(4) A nemzeti kapcsolattartó a program végrehajtási megállapodás tervezetét köteles megküldeni előzetes jóváhagyásra a donor országok részére.

24. § (1) Valamely program módosítására különösen a következő esetekben kerülhet sor:

a) előre nem látható események bekövetkezése esetén,

b) az éves ülés keretében lefolytatott felülvizsgálat következtetései alapján,

c) független külső szakértő által lefolytatott értékelés megállapításai alapján,

d) a program eredményeinek és hatásainak erősítése érdekében,

e) a kockázatok és a végrehajtási nehézségek kezelése érdekében.

(2) A program módosítására irányuló, indokolt javaslatot a program operátor terjeszti elő a nemzeti kapcsolattartó részére. A nemzeti kapcsolattartó egyetértése esetén a program módosítására irányuló javaslatot továbbítja a donor országok részére.

(3) A módosítás donor országok általi jóváhagyásáról a nemzeti kapcsolattartó tájékoztatja a monitoring bizottságot.

25. § A programdokumentumot és esetleges módosításait a donor országok az Európai Unió célkitűzéseivel való összhang vizsgálata érdekében megküldik az Európai Bizottság részére.

15. A pályázati felhívás

26. § (1) Az egyes programok keretében e cím szerinti nyílt pályázati felhívások alapján kell a projekteket kiválasztani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szabályzatokban foglalt követelményeknek való megfelelés esetén a programdokumentumban pályázati felhívás nélkül nevesített projektek határozhatók meg.

27. § (1) A pályázati felhívást a program operátor dolgozza ki a végrehajtó ügynökséggel, valamint donor partnerségi program esetén a donor program partnerrel együttműködve.

(2)[31] A program operátor a jogszabályi követelményeknek megfelelően megküldi a pályázati felhívást előzetes állami támogatási szempontú vizsgálatra az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

(3)[32] A program operátor a pályázati felhívás tervezett megjelentetése előtt legalább 30 nappal - határidő megjelölésével - véleményezésre megküldi a pályázati felhívást a nemzeti kapcsolattartó, valamint annak angol nyelvű fordítását a donor országok részére. A donor országok és a nemzeti kapcsolattartó által határidőben tett észrevételeket a program operátor köteles figyelembe venni.

(4)[33] A program operátor a véglegesített, közzétételre alkalmas pályázati felhívást, valamint annak angol nyelvű fordítását megküldi a nemzeti kapcsolattartó részére.

(5) A pályázati felhívást a program operátor és a végrehajtó ügynökség a honlapján magyar és angol nyelven közzéteszi, valamint gondoskodik annak a nyilvánosság számára történő megfelelő eléréséről.

(6) A pályázati felhívás tartalmazza legalább

a) a pályázat benyújtásának határidejét, amely nem lehet korábbi, mint a pályázati felhívás közzétételét követő 60. nap,

b) a pályázat benyújtásának módját, helyét,

c) a pályázásra jogosultak körét,

d) a befogadási kritériumokat, formai követelményeket és értékelési szempontokat,

e) a támogatható tevékenységek és elszámolható költségek körét,

f) a kiválasztási és döntéshozatali folyamatot,

g) a pályázat elkészítéséhez összeállított útmutatót és pályázati adatlapot, valamint a csatolandó mellékletek listáját,

h) a pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló teljes támogatási forrást, valamint az egyes projektek részére megítélhető támogatás legalacsonyabb és legmagasabb összegét,

i) a támogatás folyósításával kapcsolatos rendelkezéseket,

j) az önerő biztosítására vonatkozó követelményeket,

k) a támogatási szerződés tervezetét és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket,

l) hivatkozást a szabályzatokra, jogszabályokra, valamint a pályázati felhívás szempontjából releváns egyéb útmutatókra,

m)[34] a további részletes információk és a kapcsolattartók elérhetőségét,

n) a pályázati felhívással kapcsolatos kérdések megküldésére és megválaszolására rendelkezésére álló határidőt,

o)[35] a projektek megvalósításával, így különösen az azok keretében lefolytatandó beszerzésekkel összefüggésben alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat,

p) a biztosíték nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeket.

q)[36] azt, hogy a támogatás folyósítása forintban vagy euróban történik a támogatási szerződés megkötését követően.

(7) A kutatási program keretében meghirdetett pályázati felhívásnak a (6) bekezdéstől eltérően a szabályzatok 12. számú mellékletének 2. fejezetében foglalt előírásoknak kell megfelelnie.

(8)[37] A kétoldalú kapcsolatok program szintű alapjának pályázati felhívásai vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti véleményezést nem kell lefolytatni.

28. § (1) Ha a pályázati felhívás módosítása válik szükségessé, a program operátor a végrehajtó ügynökség véleményének megismerését követően haladéktalanul megküldi a nemzeti kapcsolattartó részére a módosítás tartalmát és indoklását.

(2) Ha a nemzeti kapcsolattartó a pályázati felhívás módosítása tekintetében 10 napon belül nem tesz észrevételt, a program operátor és a végrehajtó ügynökség a honlapján a pályázati felhívás módosításáról közleményt jelentet meg.

(3) A módosítást megelőzően érvényes feltételek alapján benyújtott pályázat nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe a módosított feltételeknek megfelelően benyújtott pályázatokkal szemben. Ha a pályázati felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetőek, úgy hiánypótlást kell elrendelni.

29. § (1) Folyamatos elbírálású pályázati felhívás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, a program operátor a benyújtási határidő letelte előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja és az erről szóló tájékoztatást a program operátor és a végrehajtó ügynökség a honlapján közzéteszi.

(2) Ha a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett támogatási igényekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.

16. A támogatás-igénylés

30. § (1) Az egyes programok keretében támogatás igénylésére jogosult lehet bármely Magyarországon bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, költségvetési szerv, nonprofit szervezet, valamint Magyarországon működő kormányközi szervezet.

(2)[38] Magyarország vagy a donor országok állampolgárai az ösztöndíj programban, illetve bármely más program ösztöndíjak nyújtására irányuló komponensében lehetnek jogosultak támogatást igényelni. Az ösztöndíj programban vagy a kutatási program ösztöndíj komponensében - ha az adott pályázati felhívás ezt kifejezetten lehetővé teszi - az EU tagállamok és a Horizont2020 programhoz társult államok állampolgárai is jogosultak lehetnek támogatást igényelni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, támogatás igénylésére jogosultak körét a pályázati felhívás korlátozhatja.

31. § (1) A nyílt pályázati felhívás esetén támogatás igénylésére pályázat benyújtása útján van lehetőség, mely magában foglalja a pályázati felhívásban meghatározott adatokat tartalmazó elektronikus pályázati adatlapot és mellékleteit.

(2)[39] A pályázati felhívás előírhatja, hogy a pályázati adatlapot vagy annak egyes részeit a támogatást igénylő papír alapon is köteles benyújtani. A kétféle módon benyújtott pályázati adatlapban mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt pályázati adatlap tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus pályázati adatlap egyezőségéről a támogatást igénylő köteles gondoskodni.

32. §[40] (1) A támogatást igénylő a pályázat benyújtásával egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogató a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósítási helyét, a támogatás összegét, a támogatási intenzitást, a támogatási döntés időpontját az év és a hónap megjelölésével nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyilvántartsa és kezelje.

(2) A támogatást igénylő a pályázat benyújtásával vállalja, hogy a támogatás végrehajtásában érintett szervekkel elsődlegesen elektronikusan, az informatikai rendszeren keresztül tart kapcsolatot, és tudomásul veszi, hogy az informatikai rendszeren keresztül kapott értesítések és közölt információk - ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik - hiteles és hivatalos iratnak, illetve információnak minősülnek, melynek kézhezvételéhez - annak tartalmától függően - jogkövetkezmény fűződik.

33. § (1)[41] A támogatást igénylő a pályázatában projekt partnereket nevezhet meg.

(2) Projekt partner csak olyan szervezet lehet, amely a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.

(3) A projektgazda támogató döntés esetén partnerségi megállapodást köt az egyes projekt partnerekkel, melyben a felek kötelezettséget vállalnak a projekt pályázatban meghatározott módon történő közös megvalósítására. A partnerségi megállapodás tartalmazza legalább:[42]

a) a projektgazda felelősségét viselő szervezet megnevezését,

b)[43] a projektgazda és a projekt partner szerepét és felelősségét,

c)[44] a projektgazda és a projekt partner pénzügyi hozzájárulását és a támogatásból való részesedésük feltételeit, ideértve a projekt részletes költségvetését és a projekt partner költségeinek elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat,

d) a projekt partner adatszolgáltatási és ellenőrzések keretében történő együttműködési kötelezettségét,

e) a viták rendezésének módját,

f) a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos rendelkezéseket,

g) a pályázati felhívásban vagy jogszabályban előírt releváns feltételeket.

(4) A projektgazda köteles biztosítani, hogy a partnerségi megállapodás nem eredményez a felek között a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó jogviszonyt.

(5) Donor partnerségi projekt esetén a partnerségi megállapodás hivatalos nyelve az angol.

(6) A megkötött partnerségi megállapodást a támogatási szerződés megkötését megelőzően kell a végrehajtó ügynökség - ösztöndíj program esetén a program operátor - részére benyújtani, aki ellenőrzi a partnerségi megállapodás megfelelőségét.

34. § A pályázatokat a pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában magyar nyelven kell benyújtani. Ha a pályázati felhívás kizárólag donor partnerségi projektek támogatását teszi lehetővé, úgy a pályázatokat angol nyelven kell benyújtani.

17. A projekt kiválasztási folyamat

35. § (1) A végrehajtó ügynökség megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott befogadási kritériumoknak.

(2) A végrehajtó ügynökség a benyújtási határidőtől - folyamatos elbírálás esetén a pályázat beérkezésétől - számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat befogadásáról vagy ha a befogadási kritériumoknak nem felelt meg, úgy a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(3) Ha a beérkező pályázatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a program operátor egy alkalommal engedélyezheti a végrehajtó ügynökség részére a (2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb 7 nappal történő meghosszabbítását.

(4) A befogadási kritériumokat nem teljesítő pályázat esetén hiánypótlásnak nincs helye.

(5) Az ösztöndíj program esetén az (1)-(4) bekezdés szerint a végrehajtó ügynökség által ellátandó feladatokat a program operátor teljesíti.

36. § (1) A végrehajtó ügynökség megvizsgálja, hogy a befogadott pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek.

(2)[45] Ha a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a végrehajtó ügynökség a legutolsó, befogadási kritériumok szerint vizsgált pályázat befogadásától számított 7 napon belül, legalább 10 napos határidő kitűzésével, az összes hiány vagy hiba megjelölésével felszólítja a támogatást igénylőt a pályázata kijavítására. A hiánypótlási felhívásban rögzített hiányok pótlására egy alkalommal van lehetőség.

(2a)[46] Ha a beérkező pályázatok száma meghaladja a program operátor által a pályázat meghirdetésekor tervezettet, a program operátor egy alkalommal engedélyezheti a végrehajtó ügynökség részére a (2) bekezdés szerinti felszólítás megküldésére rendelkezésre álló határidő legfeljebb 7 nappal történő meghosszabbítását.

(3)[47] Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre nem, hibásan vagy hiányosan nyújtja be, és így a pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a végrehajtó ügynökség a hiánypótlás beérkezésétől számított 5 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a pályázat elutasításáról. Elutasítás esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(4)[48] Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást határidőre teljesítette és ezáltal a pályázat a formai követelményeknek megfelelt, a végrehajtó ügynökség a hiánypótlás beérkezésétől számított 5 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a projektjavaslat formai követelményeknek való megfeleléséről.

(5) Az ösztöndíj program esetén az (1)-(4) bekezdés szerint a végrehajtó ügynökség által ellátandó feladatokat a program operátor teljesíti.

37. § (1) A befogadási kritériumoknak és a formai követelményeknek megfelelő pályázatok listáját a végrehajtó ügynökség felterjeszti a program operátor részére szakmai értékelés céljából az utolsó hiánypótlási határidőt követő 5 napon belül.

(2) Ha a program operátor észleli, hogy végrehajtó ügynökség által felterjesztett pályázatok bármelyike hiányos, úgy jogosult egy alkalommal, legfeljebb 10 napos határidővel felszólítani a végrehajtó ügynökséget a hiányok pótlására. A végrehajtó ügynökség szükség szerint gondoskodik a támogatást igénylő hiánypótlásra való felszólításáról, hiánypótlási felhívás megküldésével.

(3) Ha a pályázatban szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz, a program operátor tisztázó kérdést tehet fel, melynek megválaszolására legalább 3 napos határidőt kell biztosítani.

38. § (1) A program operátor az egyes pályázatok szakmai értékelésére két független és pártatlan szakértőt jelöl ki a végrehajtó ügynökség által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A szakértői kör létrehozása a program operátor közreműködésével történik. Kizárólag donor partnerségi projekteket támogató donor partnerségi programok esetén egy szakértőt jelöl a program operátor és egyet a donor program partner.

(2) Ha az értékelési szempontrendszer szakmailag elkülönülő, különböző szakterületi kompetenciákat igénylő részenkénti értékelést tesz szükségessé, úgy az egyes részenkénti értékelésekre külön-külön kell két-két független és pártatlan szakértőt kijelölni. A különböző szakterületek részenkénti értékelését végző szakértők szakértői csoportokat alkotnak. Egy pályázatot két szakértői csoport értékel.

(3)[49] Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakértőket a 37. § (1) bekezdése szerinti pályázati lista program operátor általi kézhezvételétől számított 5 napon belül kell kijelölni, ezen időpontig a végrehajtó ügynökség a szakértői kör rendelkezésre állásáról köteles gondoskodni.

39. § (1) A szakértők, illetve szakértői csoportok külön-külön értékelik és pontozzák a pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak megfelelően.

(2) Ha a pályázatok szakmai értékelése során tisztázó kérdés merül fel, az értékelést végző szakértők azt a végrehajtó ügynökségen keresztül tehetik fel a támogatást igénylőnek, melynek megválaszolására a kézhezvételtől számítva legalább 3 napos határidőt kell biztosítani.

(3)[50] A pályázatok szakmai értékelését a szakértők kijelölésétől számított 20 napon belül kell elvégezni.

40. § (1) A végrehajtó ügynökség a szakmai értékelések eredményét az adott értékelési folyamat során vizsgálandó utolsó szakmai értékelés beérkezésétől számított 3 napon belül összesíti. A pályázatok rangsorolása céljából a szakértők, illetve szakértői csoportok által adott pontszámok számtani átlagát kell alkalmazni.

(2)[51] Ha adott pályázat vagy a 38. § (2) bekezdése szerinti részenkénti értékelés vonatkozásában a két szakértő, illetve szakértői csoport által adott pontszámok különbsége meghaladja a magasabb pontszám 30%-át, a végrehajtó ügynökség haladéktalanul értesíti a program operátort. A program operátor ezen értesítést követő 3 napon belül egy, a korábbi értékelést végző személyektől eltérő harmadik szakértőt jelöl ki a pályázat értékelésére a végrehajtó ügynökség által rendelkezésre bocsátott szakértői körből. A pályázat harmadik szakértő általi értékelését a kijelölésétől számított 5 napon belül kell elvégezni, mely határidőt a program operátor indokolt esetben 5 nappal meghosszabbíthatja. Ilyen esetben a három értékelés közül a két egymáshoz legközelebb álló pontszám átlagát kell figyelembe venni a pályázatok rangsorolásához.

41. § Az ösztöndíj program esetén a 37-40. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 37. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ösztöndíj program esetén nem értelmezendők,

b) az egyes pályázatok szakmai értékelését végző független és pártatlan szakértők kijelölése a program operátor által biztosított szakértői körből történik,

c) a pályázatok szakmai értékelését végző szakértőket a program operátor a 36. § (4) bekezdés szerinti értesítés megküldését követő 5 napon belül jelöli ki,

d) az értékelést végző szakértők a tisztázó kérdéseket a program operátoron keresztül tehetik fel a támogatást igénylőnek,

e) a szakmai értékelések eredményét a 40. § (1) bekezdésben leírtak szerint a program operátor összesíti,

f) ha adott pályázat harmadik szakértő általi értékelése szükséges, úgy e harmadik szakértőt a program operátor az általa biztosított szakértői körből jelöli ki, a megelőző szakértői értékelések kézhezvételét követő 3 napon belül.

42. § (1) A program operátor értékelő bizottságot hoz létre, amely a program keretében támogatandó projektekre tesz javaslatot.

(2) Az értékelő bizottság legalább három, a program szerinti szakértelemmel rendelkező szakértőből áll. Az értékelő bizottság legalább egy tagjának a program operátortól és a végrehajtó ügynökségtől egyaránt független személynek kell lennie.

(3) A kizárólag donor partnerségi projekteket támogató programok esetében az értékelő bizottságban a program operátor és a donor program partner részéről egyenlő számú tagot kell kinevezni. Ilyen esetben az értékelő bizottság, a pályázatok és egyéb dokumentumok munkanyelve az angol.

(4)[52] Az értékelő bizottság ülésén a donor országok és a nemzeti kapcsolattartó képviselője, továbbá donor partnerségi program esetén a donor program partner képviselője tanácskozási joggal vesz részt.

(5) Az értékelő bizottság ügyrendjét a program operátor határozza meg.

43. § (1) Az értékelő bizottság titkársági feladatait - az ösztöndíj program kivételével - a végrehajtó ügynökség látja el.

(2) Az értékelő bizottság ülését a program operátor a pályázatok szakmai értékelése alapján felállított rangsor kézhezvételét követő 30 napon belül hívja össze. A program operátor legalább 15 nappal az ülést megelőzően a végrehajtó ügynökség rendelkezésére bocsátja a tagok elérhetőségét és az ülés napirendjét.

(3) A végrehajtó ügynökség legalább 10 nappal az értékelő bizottsági ülés előtt a program operátor által a (2) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján megküldi a tagok részére a pályázatok szakmai értékelése alapján felállított rangsort, a tárgyalandó pályázatokat, az egyéb kapcsolódó dokumentumokat és biztosítja azoknak az ülésen történő rendelkezésre állását. A végrehajtó ügynökség egyidejűleg megküldi a felállított rangsort angol nyelven a donor országok részére.

(4) A végrehajtó ügynökség vezeti az értékelő bizottsági ülés jegyzőkönyvét. A végrehajtó ügynökség szükség szerint biztosítja az értékelő bizottsági ülésen a tolmácsolást, és gondoskodik a jegyzőkönyv magyar és angol nyelven történő elkészítéséről.

(5) Az értékelő bizottsági ülést követő két héten belül a program operátor megküldi a donor országok részére a jegyzőkönyv összefoglalóját angol nyelven.

(6) Az ösztöndíj program esetén a (3) és (4) bekezdés szerint a végrehajtó ügynökség által ellátandó feladatokat a program operátor teljesíti.

44. § (1) Az értékelő bizottság áttekinti a pályázatok szakmai értékelés alapján felállított rangsorát.

(2) Az értékelő bizottság javaslatot tehet a rangsor módosítására, mely módosítást az értékelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyvben részletesen indokolni szükséges.

(3)[53] Az értékelő bizottság a rangsor alapján döntési javaslatot tesz

a) a pályázat támogatására

aa) változatlan feltételekkel,

ab) csökkentett elszámolható összköltséggel, csökkentett támogatási összeggel, illetve feltételekkel vagy

ac) forráshiány miatt azzal a feltétellel, hogy a pályázat forrás rendelkezésre állása esetén támogatható vagy

b) a pályázat elutasítására.

(3a)[54] A (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti feltétel fennállása esetén a program operátor dönthet a tartaléklistán soron következő pályázatok támogatásáról vagy e pályázatok csökkentett elszámolható összköltséggel, csökkentett támogatási összeggel, illetve feltételekkel történő támogatásáról.

(4)[55] Az értékelő bizottság az ülésén meghozott döntési javaslatot haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül felterjeszti a program operátornak.

(5)[56] Az értékelő bizottság a döntés-előkészítő tevékenységet a donor országok egyetértése esetén írásban is lefolytathatja az ügyrendjében meghatározottak szerint.

45. § (1) A program operátor ellenőrzi, hogy az értékelési folyamat összhangban volt-e a szabályzatokkal és az értékelő bizottság javaslata összhangban van-e a program szabályaival és célkitűzéseivel.

(2) Ha az értékelési folyamat és az értékelő bizottság javaslatának megfelelőségéről a program operátor hitelt érdemlően meggyőződött, a program operátor az értékelő bizottság javaslata alapján dönt a projektekről. Csökkentett elszámolható összköltséget vagy támogatási összeget tartalmazó, feltételes vagy elutasító döntés esetén döntését részletesen indokolni köteles.

(3) A projekt csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a projekt tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas.

(4) Ha a projekt csak feltételekkel támogatható, a döntésben meg kell határozni a támogatást igénylő által teljesítendő feltételeket.

(5) A program operátor vezetője köteles a döntését az értékelő bizottsági ülést követő 10 napon belül meghozni.

(6) A döntést az adott pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határidőtől - folyamatos elbírálás esetén a támogatás-igénylés beérkezésétől - számított 120 napon belül kell meghozni. Indokolt esetben, ha a projekt kiválasztási folyamat bármely lépésének időigénye meghaladja az ezen alcímben meghatározott határidőket, a program operátor dönthet e határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal történő meghosszabbításáról. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlási határidő, a tisztázó kérdés megválaszolására adott határidő és a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.

46. § (1) A program operátor döntéséről a végrehajtó ügynökség írásban értesíti a támogatást igénylőket, egyidejűleg nyilvánosságra hozza a kiválasztási eljárás eredményét.

(2)[57] A támogatási döntésről szóló értesítést a végrehajtó ügynökség a program operátor döntése kézhezvételétől számított 5 napon belül küldi meg a támogatást igénylők részére. A pályázat elutasítása esetén az értesítésnek tartalmaznia kell az elutasítás értékelő bizottság, illetve program operátor által megfogalmazott indokait, továbbá csökkentett elszámolható összköltséggel, csökkentett támogatási összeggel, illetve feltételekkel történő támogatás esetén ennek részleteit is.

(2a)[58] Feltételekkel történő támogatás esetén a végrehajtó ügynökség tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatási feltételekről, egyidejűleg az azok teljesítésére vonatkozó határidő kitűzésével felszólítja a feltételek teljesítésére. A feltételek teljesítéséről a végrehajtó ügynökség véleménye alapján a program operátor hoz döntést.

(3)[59] Az ösztöndíj program esetén az (1)-(2a) bekezdés szerint a végrehajtó ügynökség által ellátandó feladatokat a program operátor teljesíti.

47. § (1) A program operátor köteles gondoskodni a kiválasztási eljárással kapcsolatos minden dokumentum megőrzéséről legalább a záró program jelentés donor országok általi jóváhagyását követő három évig.

(2) A kiválasztási folyamatban és a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a kiválasztási folyamattal kapcsolatos tevékenysége megkezdésekor köteles teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatni arról, hogy a 18. § szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy fizetési titkot megőrzi. A nyilatkozatot a program operátor részére kell megküldeni.

48. § Ezen alcímtől eltérően a kutatási program esetén a program operátor a szabályzatok 12. számú mellékletének 3. és 4. fejezete szerinti projekt kiválasztási folyamat lebonyolítását köteles biztosítani a végrehajtó ügynökség közreműködésével.

49. §[60] (1) Ha a nevesített projekt támogatását lehetővé tevő program megállapodás megkötésre került, a program operátor meghatározza a nevesített projekt támogatásának további részletes feltételeit annak érdekében, hogy a nevesített projekt megfelelő kidolgozottsága, a program céljaihoz való hozzájárulása és a jogszabályokkal való összhangja biztosított legyen.

(2) A végrehajtó ügynökség a program operátor iránymutatása alapján közreműködik az (1) bekezdés szerinti feltételek részletesebb meghatározása folyamatában, melynek eredményeként a nevesített projekt tekintetében a támogatási szerződéskötési folyamat megkezdhető.

18. Támogatási szerződés megkötése

50. § (1)[61] A támogatási döntés alapján a támogató a kedvezményezettel támogatási szerződést köt.

(2) A támogatási szerződés tartalmazza a támogatás nyújtásának feltételeit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit.

(3) A támogatási szerződés tartalmazza legalább

1. az együttműködési megállapodásokra, a szabályzatokra, a vonatkozó jogszabályokra és a program megállapodásra történő hivatkozásokat, beleértve a projekt fenntartási időszakában releváns szabályokra történő utalást is,

2. a jelentési és beszámolási kötelezettséget,

3. a projekt részére nyújtott támogatás összegét euróban, és ha a támogatás folyósítása és a költségek elszámolása forintban történik, úgy forintban,

4. a támogatási intenzitás legmagasabb mértékét,

5. a projekt részére folyósítható előleg, illetve előfinanszírozás mértékét és az azzal való elszámolás módját,

6.[62] az elszámolhatósági szabályokat, ide értve a támogatási szerződés megkötését megelőzően felmerült költségek elszámolhatóságára vonatkozó rendelkezéseket,

7. a projekt módosításának szabályait,

8. az adatokhoz való hozzáférés biztosításának szabályait,

9. az ellenőrzéstűrési és az együttműködési kötelezettséget,

10. a nyilvánossági és tájékoztatási kötelezettséget,

11. a támogató jogosultságát a támogatás folyósításának felfüggesztésére, a támogatási szerződés megszüntetésére és a nyújtott támogatás visszakövetelésére,

12. a kedvezményezett támogatási szerződéstől való elállásának jogkövetkezményeit,

13. a biztosíték nyújtásával kapcsolatos kötelezettséget,

14. az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket,

15. a vitarendezés szabályait,

16. részletes költségvetést költségtételek, mennyiségi egységek és egységárak meghatározásával, mely legfeljebb 5%-os mértékű tartalékkeretet tartalmazhat,

17.[63] a partnerségi megállapodásra, együttműködési szándéknyilatkozatra történő hivatkozást,

18. a szellemi tulajdonjogok rendezésével kapcsolatos szabályokat,

19. a projektben vállalt célkitűzéseket (indikátor célértékek),

20. a projekt megvalósításának ütemtervét.

(4) A program operátor kérheti a támogatási szerződés sablonjának előzetes jóváhagyását a donor országoktól. A donor országok jóváhagyása csak a (3) bekezdésben foglaltaknak való formai megfelelőség megállapítására terjed ki.

51. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez vagy - ha a pályázati felhívás lehetővé teszi - legkésőbb az első kifizetés-igényléshez a kedvezményezett köteles benyújtani:

a)[64] a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek - a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével - bank által igazolt, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintája eredeti példányát,

b)[65] a kedvezményezett - a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány, és a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével - alapító (létesítő) okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát,

c) a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat,

d)[66] biztosítéknyújtási kötelezettség fennállása esetén a biztosítékkal kapcsolatos dokumentumokat,

e) partnerségi projekt esetén a 33. § (3) bekezdés szerinti partnerségi megállapodást,

f)[67] a támogatási döntést megelőzően lefolytatott és a projekt keretében elszámolni kívánt tevékenységre irányuló közbeszerzési eljárások dokumentumait.

(2)[68] A támogatási szerződés megkötéséhez az (1) bekezdés szerinti dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban - papír alapon - már benyújtásra kerültek és azok tartalma a befogadásukat követően nem módosult. A kedvezményezett köteles nyilatkozni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti dokumentumok tartalma nem változott.

(2a)[69] Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, nem köteles biztosítékot nyújtani

a) a költségvetési szerv,

b) az egyházi jogi személy,

c) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon vagy azzá válik,

d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,

e) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül,

f) bármely kedvezményezett, ha a projektre megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot vagy - ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg - a ráeső megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot,

g) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi,

h) kérelemre az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (tizenkét naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, és szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 32. pontja szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3)[70] A végrehajtó ügynökség gondoskodik a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok kedvezményezettől történő beszerzéséről. A végrehajtó ügynökség a támogatási döntésről szóló értesítéssel egyidejűleg - feltételekkel történő támogatás esetén a feltételek teljesítését követően -, legfeljebb 30 napos határidő tűzésével felhívja a kedvezményezettet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok benyújtására.

52. § (1) A végrehajtó ügynökség a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok hiánytalan rendelkezésre állását és a feltételek teljesülését azok kézhezvételét követő 10 napon belül igazolja, és ezzel egyidejűleg az aláírásra előkészített támogatási szerződést és kapcsolódó dokumentumokat megküldi a program operátor részére.

(2) A program operátor az (1) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő 10 napon belül megküldi az aláírt támogatási szerződést a kedvezményezett részére.

(3)[71] A támogatási döntés meghozatalától számított 60 napon belül meg kell kötni a támogatási szerződést. Ha a támogatási döntés értelmében a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettől vagy harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges, a 60 napos határidőt a feltételek teljesítésére megállapított határidő utolsó napjától kell számítani. A határidőbe a kedvezményezettnek a támogatási szerződéshez kapcsolódóan benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási határideje nem számít bele. Indokolt esetben a program operátor a szerződéskötési határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

53. § Az ösztöndíj program esetén az 51. § (3) bekezdése és az 52. § (1) bekezdése szerint a végrehajtó ügynökség által ellátandó feladatot a program operátor teljesíti. A program operátor köteles a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok hiánytalan rendelkezésre állásának és a feltételek teljesülésének igazolását követően 10 napon belül az aláírt támogatási szerződést a kedvezményezett részére megküldeni.

19. Támogatási szerződés módosítása, támogatás átcsoportosítása

54. § (1)[72] Ha a kedvezményezettnek a támogatás szempontjából releváns adataiban vagy a projekt támogathatóságát és végrehajtását befolyásoló körülményeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles azt írásban, változásbejelentés vagy szerződésmódosítási kérelem keretében bejelenteni a végrehajtó ügynökség - ösztöndíj program esetén a program operátor - részére.

(2) A bejelentést követően a végrehajtó ügynökség - ösztöndíj program esetén a program operátor - a támogatási szerződésben rögzített határidőn belül és módon intézkedik az általa nyilvántartott adatok megváltoztatásáról.

(3) Ha a kedvezményezett által jelzett változás a támogatás feltételeit oly módon érinti, hogy az a támogatási szerződés módosítását, megszüntetését vagy a támogatási szerződéstől való elállást teszi indokolttá, úgy a program operátor gondoskodik az ehhez szükséges intézkedések megtételéről.

55. § (1) A kedvezményezett köteles a támogatási szerződés módosítását kezdeményezni, ha

a) a projekt megvalósítása a hatályos támogatási szerződésben meghatározott ütemtervhez képest előre láthatóan 3 hónapot meghaladóan késik,

b) a hatályos támogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értékének várható teljesülése nem éri el a célérték 90%-át,

c)[73] a támogatható tevékenységek vagy a projekt partnerek között - a korábbi változásokat is figyelembe véve - a projekt elszámolható költségei 15%-át meghaladó átcsoportosítás válik szükségessé,

d) változik a projekt bármely, a célkitűzéseket befolyásoló lényeges jellemzője.

e)[74] új projekttevékenység kerül bevezetésre vagy meglévő tevékenységet másik tevékenység vált fel vagy

f)[75] partnerségben megvalósuló projekt esetén megváltozik a projekt partner személye.

g)[76] az 50. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti tartalék felhasználására kerül sor.

(2) A támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

56. § (1) A módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlettámogatás biztosítására, kivéve, ha

a) jogszabály eltérően rendelkezik,

b) vis maior esemény következik be, vagy

c) a projekt elszámolható összköltsége az általános forgalmi adó mértékének emelése következtében megemelkedik és a megnövelt áfatartalommal benyújtott kifizetés-igénylések alapján kifizetendő támogatás összegére az eredetileg megítélt támogatás nem nyújt fedezetet.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kedvezményezett legkésőbb az utolsó kifizetés-igénylés benyújtásával egyidejűleg kérelmezheti a támogatási szerződés módosítását, ha nem vagy csak részben jogosult az áfa levonására, ezért projektjét bruttó módon tervezte vagy arányosítással állapítja meg a levonható és a le nem vonható áfa összegét.

(3) A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.

(4) A projekt költségnövekményét - az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével - a kedvezményezett finanszírozza.

(5) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően.

(6)[77] A módosítás nem irányulhat a pályázati felhívásban meghatározott pénznem átváltására.

57. § (1) A kedvezményezett átalakulása esetén a jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz a program operátor előzetesen hozzájárul.

(2) A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz a program operátor előzetesen írásban hozzájárul vagy, ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba. A projekt átruházása során a projekt céljai nem módosulhatnak.

58. § (1) Az egyes programok azon pénzügyi forrásai, amelyeket a támogatott projektek nem használtak fel vagy szabálytalanság megállapítása miatt, illetve más okból kifolyólag levonásra kerültek, ugyanazon programon belül további pályázati felhívásokra vagy már jóváhagyott projektek kiegészítő tevékenységeire átcsoportosíthatóak, ha e kiegészítő tevékenységek hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez.

(2)[78] A már támogatásban részesült projektek javára támogatás átcsoportosítása oly módon lehetséges, hogy a kedvezményezettek részére felhívás kerül közzétételre kiegészítő tevékenységek megvalósítására.

(3)[79] A felhívás tartalmára az értékelő bizottság tesz javaslatot. A felhívásról a kedvezményezetteket írásban értesíteni kell, valamint a felhívást a program operátor honlapján és a finanszírozási mechanizmusok hazai hivatalos honlapján közzé kell tenni az átcsoportosításról szóló döntést megelőzően 30 nappal.

(4) A felhívásnak átlátható és objektív szempontok alapján egyenlő esélyeket kell biztosítania a kedvezményezettek részére. Egyes kedvezményezettek indokolt esetben előnyben részesíthetőek, ha[80]

a) a projekt hátrányos helyzetű térségben kerül megvalósításra, vagy

b) a kedvezményezett objektív szempontok alapján hátrányosabb helyzetűnek minősül.

(5)[81] Az értékelő bizottság a kedvezményezettek kiegészítő tevékenység megvalósítására benyújtott javaslatai alapján javaslatot tesz a már támogatott projektek részére történő forrásátcsoportosításra.

(6) Az értékelő bizottság javaslata alapján a program operátor vezetője dönt kiegészítő tevékenység megvalósítására vonatkozóan a már támogatott projektek részére történő forrás átcsoportosításról és ezzel összhangban kezdeményezi az érintett támogatási szerződések módosítását.

20. Támogatási szerződés megszűnése

59. § (1) A program operátor jogosult - a Ptk.-ban és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett - a támogatási szerződéstől elállni, a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha a következő feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, és a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben - esetleges közbeszerzési kötelezettségének teljesítése mellett - a kedvezményezett nem rendeli meg vagy az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg,

b) a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül a támogatás igénybevételét a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból nem kezdeményezi, kifizetés-igénylés benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

c) bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor, a támogatási szerződés megkötésekor vagy azt követően,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest oly mértékű késedelmet szenved, hogy az a donor országokkal kötött program megállapodásban vállalt célkitűzések teljesítését veszélyezteti,

e) a kedvezményezett megszegi a támogatási szerződésben foglalt vagy jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett az általa adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,

g) a kedvezményezett részéről vagy a kedvezményezettre tekintettel harmadik személy részéről nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról a program operátor által meghatározott határidőn belül nem intézkedik,

h) a kedvezményezett ellen a bíróság jogerős végzése alapján csőd-, felszámolási-, végelszámolási- vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, vagy a kedvezményezettel szemben végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban.

(2) Azon projektek esetében, amelyeknél az (1) bekezdés szerinti valamely körülmény bekövetkezésének lehetősége fennáll, a program operátor jogosult a támogatási szerződéstől való elállást megelőzően kockázatelemzés alapján egyedi cselekvési terv kidolgozását kérni és nyomon követni, továbbá a támogató által jogszabály, pályázati felhívás és támogatási szerződés alapján alkalmazható intézkedéseket - a támogatási szerződés módosításának kezdeményezésével egyidejűleg - alkalmazni, így különösen a projektmenedzsment költségeket csökkenteni vagy azok kifizetését feltételekhez kötni.

(3)[82] Ha az (1) bekezdés szerinti valamely körülmény bekövetkezése miatt a program operátor a támogatási szerződéstől eláll, akkor a program operátor elállásról szóló nyilatkozatot küld postai úton a projektgazda részére. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az elállás indokait, valamint a projektgazdát terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a 126. § rendelkezéseivel összhangban.

(4)[83] Az elállás időpontját a program operátor az elállásról szóló nyilatkozatban állapítja meg.

(5)[84] Ha a projektgazda a támogatási szerződés megkötését követően beállott bármely körülmény folytán nem képes a támogatási szerződés teljesítésére, elállhat a támogatási szerződéstől. Az elállásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az elállás indokait. Ha a támogatási szerződéstől a projektgazda eláll, a program operátor az elállás tényének tudomásul vételéről postai úton értesíti a projektgazdát, egyúttal tájékoztatja az elállás jogi következményeiről, valamint a projektgazdát terhelő esetleges visszafizetési kötelezettségekről.

21. Monitoring tevékenység

60. § (1)[85] A program operátor a támogatott projektek céloknak megfelelő előrehaladását a végrehajtó ügynökség bevonásával folyamatosan nyomon követi.

(2)[86] A program operátor minden év december 31-ig a végrehajtó ügynökséggel egyeztetve kockázatelemzésen alapuló monitoring tervet készít és tájékoztatásul megküldi a nemzeti szintű szervek részére. A program operátor köteles törekedni a monitoring terv és a 69. § szerinti helyszíni ellenőrzési terv összehangolására. Ösztöndíj program esetén a program operátor nem köteles egyeztetni a monitoring tervet a végrehajtó ügynökséggel.

(3) A monitoring terv a program operátornak a következő évre tervezett monitoring tevékenységét mutatja be, így különösen a tervezett monitoring látogatásokat, illetve a program és a projektek vonatkozásában tervezett egyéb felülvizsgálatokat.

(4) A monitoring terv megvalósításába a program operátor a végrehajtó ügynökséget a program végrehajtási megállapodás alapján bevonhatja.

(5) Kutatási program esetén a program operátor a szabályzatok 12. mellékletének 5. fejezetében foglaltak szerint köteles a monitoring tevékenységet biztosítani.

(6)[87] A program szintű szervek és a kedvezményezettek tevékenységének nyomon követése érdekében a nemzeti kapcsolattartó is végezhet az ezen alcím szerinti monitoring tevékenységet.

61. § (1)[88] A kedvezményezett a projekt támogatási szerződésben foglaltakkal összhangban történő, szabályszerű és eredményes végrehajtásának nyomon követése érdekében a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésnek megfelelően időközi, illetve záró szakmai előrehaladási jelentéseket köteles benyújtani elektronikus úton és - ha a támogatási szerződés úgy rendelkezik - papír alapon is. A kétféle módon benyújtott szakmai előrehaladási jelentésben mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt jelentést kell hitelesnek tekinteni azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus jelentés egyezőségéről a kedvezményezett köteles gondoskodni.

(2) Az időközi, illetve záró szakmai előrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a projekt keretében megvalósult tevékenységek szöveges bemutatását,

b) a projekt hátralévő megvalósításának tervezett ütemezését és az ütemezés támogatási szerződéstől való esetleges eltérésének indoklását,

c) a projekt megvalósítása során észlelt kockázatokat és azok kezelésének módját,

d) a projekt pénzügyi előrehaladását bemutató összesített adatokat,

e) beszámolót az indikátorok várható és tényleges teljesüléséről,

f) beszámolót a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről,

g) beszámolót a horizontális szempontok érvényesülése érdekében megtett intézkedésekről,

h) beszámolót az esetleges korábbi monitoring látogatások, illetve helyszíni ellenőrzések megállapításai alapján előírt intézkedési terv, illetve a támogató által egyéb okból kért, a kedvezményezett által készített cselekvési terv teljesüléséről és a megtett intézkedésekről.

(3)[89] Partnerségi projekt esetén a projektgazda köteles gondoskodni arról, hogy a szakmai előrehaladási jelentés a projekt partnerek által vállalt tevékenységek tekintetében is tartalmazza a (2) bekezdés szerinti információkat.

(4) A szakmai előrehaladási jelentéseket a végrehajtó ügynökség - ösztöndíj program esetén a program operátor - részére kell benyújtani, aki a jelentést formai megfelelőségi szempontból ellenőrzi és szükség esetén írásban hiánypótlásra szólítja fel a projektgazdát.

(5) A program operátor gondoskodik a szakmai előrehaladási jelentés tartalmi ellenőrzéséről és ennek alapján

a) a jelentést jóváhagyja,

b) a jelentéssel összefüggésben kiegészítő tájékoztatást kér a kedvezményezettől, vagy

c) a jelentést elutasítja és megteszi a (6) bekezdés szerint szükséges intézkedést.

(6) A program operátor (5) bekezdés c) pontja szerinti intézkedése lehet különösen

a) monitoring látogatás lefolytatása,

b)[90] helyszíni ellenőrzés lefolytatásának elrendelése,

c) az 59. § (2) bekezdése szerinti cselekvési terv kidolgozásának elrendelése,

d) szabálytalansági gyanú bejelentése,

e) a támogatás folyósításának felfüggesztése,

f) a támogatási szerződés módosítására vonatkozó javaslattétel, vagy

g) az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben a támogatási szerződéstől történő elállás.

(7)[91] A program operátor az (5) és (6) bekezdés szerinti intézkedés foganatosítására jogosult akkor is, ha a projektgazda a szakmai előrehaladási jelentés benyújtása tekintetében a támogatási szerződésben meghatározott ütemezéshez képest 30 napot meghaladó késedelembe esik.

(8)[92] A program szintű szervek szakmai beszámolási kötelezettségét a program végrehajtási megállapodásban kell meghatározni. A nemzeti kapcsolattartó jogosult az (5)-(7) bekezdés szerint eljárni.

62. § (1) Monitoring látogatás lefolytatása esetén különösen a következő szempontok ellenőrzése szükséges:

a) a projektnek a célokhoz és a várt eredményekhez mért előrehaladása,

b) a projekt tevékenységek pályázatban és támogatási szerződésben meghatározott ütemezéséhez mért előrehaladása,

c) az indikátorok várható és tényleges teljesülése,

d) a projekt pénzügyi előrehaladása, különös tekintettel a projekt tervezett költségvetésétől való esetleges eltérésekre,

e) a projekt fenntarthatósága,

f) a projekt menedzsmentjének megfelelősége,

g) a projekt partnerek, egyéb együttműködő partnerek és érintettek közreműködésének és bevonásának megfelelősége,

h) a projekt beszerzési tervének megvalósulása,

i) az engedélyek megszerzésének vagy egyéb, a projekt megvalósulásához szükséges jogi követelmények teljesülésének státusza,

j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek teljesülése,

k) a projekt megvalósítás kockázatai és azok kezelésének módja,

l) a horizontális szempontok érvényesülése érdekében megtett intézkedések, és

m) a kétoldalú kapcsolatok előmozdítása érdekében megtett intézkedések.

(2)[93] A monitoring látogatás megállapításait a program operátor vagy a nemzeti kapcsolattartó jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv tartalmazza a program operátor vagy a nemzeti kapcsolattartó javaslatait, ajánlásait, a kedvezményezett részére előírt esetleges intézkedési tervet a projekt eredményes végrehajtása érdekében.

(3)[94] A monitoring látogatás kedvezőtlen megállapításai esetén a program operátor vagy a nemzeti kapcsolattartó megteszi a 61. § (6) bekezdés szerint szükséges intézkedést.

63. § A monitoring tevékenység révén a program céljaihoz és várt eredményeihez mért előrehaladása tekintetében tett megállapításokat a program operátor az együttműködési bizottság elé terjeszti, illetve bemutatja azokat az éves program jelentésben.

IV. FEJEZET

A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS

22. A folyamatba épített ellenőrzés általános szabályai

64. § (1) A hitelesítést végző szervek - az irányítási és kontrollrendszer részeként - a folyamatba épített ellenőrzés teljes folyamatára eljárásrendet dolgoznak ki és alkalmaznak.

(2) A hitelesítési tevékenység során a hitelesítést végző szervnek gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetés-igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített vagy a benyújtott támogatási igénylés alapján vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó jogszabályokkal és a pályázati felhívással összhangban - teljesítette.

(3) A hitelesítés módját a hitelesítést végző szerv határozza meg az e fejezetben leírtak figyelembevételével.

23. Dokumentum alapú ellenőrzés

65. § (1) A dokumentum alapú ellenőrzés a pénzügyi lebonyolítás során a kedvezményezett által a kifizetés-igényléssel összefüggésben benyújtott, illetve a támogatási szerződésben előírt alátámasztó dokumentumokra terjed ki.

(2) A dokumentum alapú ellenőrzés keretében ellenőrizni kell

a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a benyújtott elszámolások alapbizonylatai valós költségeken alapulnak-e, a támogatott projekt kapcsán merültek-e fel és megfelelnek-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

c) azt, hogy az egyes elszámolni kívánt költségek megfelelnek-e a szabályzatokban, a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben foglalt elszámolhatósági szabályoknak,

d) azt, hogy szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett kifizette-e a számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerőt, utófinanszírozás esetében a számla elszámolni kívánt összegét,

e) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,

f) a kedvezményezett köztartozás-mentességét,

g) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését, és

h) azt, hogy a benyújtott elszámolások alapbizonylataihoz kapcsolódó teljesítés összhangban van-e a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti előírásokkal.

(3)[95] A donor projekt partner által igényelt támogatáshoz kapcsolódóan a 86. § (2) bekezdés c) pontja szerint benyújtott független könyvvizsgálói jelentés vagy a donor országok jóváhagyása esetén az arra felhatalmazott tisztviselő által kiadott jelentés tekintetében a hitelesítést végző szervek kizárólag formai ellenőrzést végeznek.

66. § A dokumentum alapú ellenőrzés részeként a hitelesítést végző szervnek, valamint a támogatónak a támogatás végrehajtási folyamat minden szakaszában gondoskodnia kell a kedvezményezett által részére benyújtott nyilatkozatok, kérelmek, jelentések és egyéb hivatalos dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó jogszabályokkal, a szabályzatokkal és útmutatókkal összhangban - teljesítette.

67. § Kutatási program esetén a kifizetés-igénylés és annak dokumentum alapú ellenőrzése tekintetében a szabályzatok 12. mellékletének 5. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.

24. Helyszíni ellenőrzések lefolytatása

68. § A folyamatba épített ellenőrzés részeként a hitelesítést végző szervek kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végeznek.

69. § (1) A végrehajtó ügynökség minden év november 15-ig megküldi a program operátor részére a következő évi, kockázatelemzésen alapuló, az egyes programokra vonatkozó ellenőrzési tervét.

(2) A program operátor az ellenőrzési terv kézhezvételtől számított 15 napon belül az ellenőrzési tervet jóváhagyja, vagy módosítási javaslatot tesz a végrehajtó ügynökség részére.

(3) A végrehajtó ügynökség a módosítási javaslat kézhezvételétől számított 10 napon belül megküldi a program operátor részére a módosított éves ellenőrzési tervet, melyet a programoperátor 10 napon belül jóváhagy.

(4)[96] A jóváhagyott éves ellenőrzési tervet a végrehajtó ügynökség tájékoztatás céljából megküldi a nemzeti kapcsolattartó és az igazoló hatóság részére.

(5)[97] Az (1)-(4) bekezdés szerinti rendelkezések az ösztöndíj program esetén nem alkalmazhatóak.

70. § (1) A legfeljebb kettőszázötvenmillió forint támogatással megvalósuló projektek esetében a végrehajtó ügynökség a projektet legalább egyszer - ha kockázatelemzés korábban nem indokolja - a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

(2) Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a kettőszázötvenmillió forintot, a végrehajtó ügynökség a projektet évente legalább egyszer a helyszínen ellenőrzi.

(3)[98] Az ösztöndíj program projektjeit a program operátor a monitoring tervének megfelelően ellenőrzi.

(4)[99] A kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja keretében finanszírozott projekteket a végrehajtó ügynökség a monitoring tervének megfelelően ellenőrzi.

71. § (1) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen:

a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) a kifizetés-igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példányának rendelkezésre állását, azok egyezőségét a kifizetés-igényléshez benyújtott másolattal,

c) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozatok összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,

d) átalányalapú elszámolás esetében az átalány összegének, mértékének meghatározását alátámasztó dokumentumok körét,

e) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,

f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását,

g) a közbeszerzésekre vonatkozóan a dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályok betartását, így különösen a benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályok betartását, és

h) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

(2) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetés-igénylésben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell az eredeti bizonylatokat, így különösen a kedvezményezett által benyújtott számla-, vagy költségösszesítőben feltüntetett számlákat, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat, valamint a számlák mellé be nem nyújtott, kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat.

72. § (1) A helyszíni ellenőrzést megfelelően dokumentálni kell, jegyzőkönyvben rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzés eredményét, valamint szabálytalansági gyanú és hiba feltárása esetén a javasolt, illetve megtett intézkedéseket.

(2)[100] A végrehajtó ügynökség az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul megküldi a program operátor részére.

(3) Az elvégzett helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet a hitelesítést végző szerv a hitelesítési jelentés mellékleteként megküldi az igazoló hatóság részére.

72/A. §[101] Rendkívüli helyszíni ellenőrzést a program operátor, a nemzeti kapcsolattartó és a végrehajtó ügynökség kezdeményezhet.

25. Közbeszerzések ellenőrzése

73. § (1) Azok a kedvezményezettek és támogatást igénylők, akik a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülnek vagy a finanszírozási mechanizmusok keretében legalább 50%-os mértékű támogatásban részesülnek, kötelesek a Kbt. vonatkozó szabályai, illetve ezen alcím rendelkezései szerint eljárni.

(2) Nem kormányzati szervezetek az (1) bekezdést csak akkor kötelesek alkalmazni, ha

a) a Kbt. szerint ajánlatkérőnek minősülnek, vagy

b) a Kbt. szerint nem minősülnek ajánlatkérőnek, de beszerzésük a Kbt. szerinti uniós értékhatárt meghaladja.

(3)[102] A kedvezményezett a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően, illetve, ha támogatást igénylőként a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét megelőzően a pályázatában szereplő, támogatás igénybevételével megvalósítani kívánt tevékenységhez kapcsolódóan közbeszerzési eljárást folytat le, ezen alcím rendelkezései szerint köteles eljárni.

(4) Ezen alcím szerinti közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és a Kbt. szerinti dokumentálásáért - a központosított közbeszerzés kivételével - a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felel. Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési eljárás alapján kerül sor, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős az eljárás során a pályázat, illetve a támogatási szerződés és a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti keretmegállapodáson alapuló egyedi szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumainak rendelkezésre bocsátásáért.

(5) Ha a kedvezményezett az ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható.

(6)[103] A projekt részére nyújtott támogatásból megvalósított egyéb, közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések vonatkozásában a honlapon közzétett elszámolhatósági útmutató alapján kell eljárni.

74. § A Kbt. szerinti uniós értékhatárt, illetve építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás során a kedvezményezett a 75. § szerint köteles eljárni. Az uniós értékhatárt, illetve építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a 76-78. § szerint köteles eljárni.

75. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, az ajánlattevő kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részteles indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő napon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelesítést végző szervet.

(2) A kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő 3 napon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot - jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is - a hitelesítést végző szerv részére.

(3)[104] A hitelesítést végző szerv a benyújtott dokumentumok alapján utóellenőrzést folytat le. A hitelesítést végző szerv a dokumentumok hiánytalan beérkezését követő 7 napon belül az ellenőrzés eredményéről a kedvezményezettet értesíti. A fenti határidőn belül a hitelesítést végző szerv a kedvezményezettet legfeljebb 7 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel. A hitelesítést végző szerv az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárást kezdeményezhet. A hitelesítést végző szerv az e bekezdés szerinti határidőket - az indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja.

(4)[105] Ha a támogatást igénylő a támogatási döntést megelőzően folytat le a Kbt. szerinti uniós értékhatárt, illetve építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárást, úgy a hitelesítést végző szerv az (1)-(3) bekezdés szerinti utóellenőrzést a támogatási szerződés megkötését megelőzően végzi el.

(5)[106] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződés-módosítást, valamint az azt alátámasztó valamennyi dokumentumot - ideértve a módosítás indokolását, valamint az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot - megküldi a hitelesítést végző szerv részére utóellenőrzés céljából a szerződés-módosítást követő 7 napon belül. A végrehajtó ügynökség jogosult ezektől eltérő dokumentumokat is bekérni, ha azt az ellenőrzés szükségessé teszi. A hitelesítést végző szerv a dokumentumok beérkezését követő 7 napon belül elvégzi azok ellenőrzését. A kedvezményezett részére csak a hitelesítést végző szerv jóváhagyó minőségellenőrzési jelentésének megléte esetén folyósítható támogatás.

76. § (1)[107] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett legalább 30 nappal a közbeszerzési eljárás megindítása előtt megküldi a hitelesítést végző szerv részére a közbeszerzési eljárás dokumentumait minőségellenőrzés céljából.

(2) A hitelesítést végző szerv a közbeszerzési eljárás dokumentumainak beérkezésétől számított 7 napon belül elvégzi a közbeszerzési eljárás dokumentumainak minőségellenőrzését és az erről készített minőségellenőrzési jelentését a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére megküldi. A hitelesítést végző szerv a határidőt - az indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a minőségellenőrzési jelentés alapján a közbeszerzési eljárás módosított dokumentumait - a minőségellenőrzési jelentésben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a minőségellenőrzési jelentés közlésétől számított 5 napon belül a hitelesítést végző szerv részére megküldi.

(4) A hitelesítést végző szerv a módosított közbeszerzési eljárás dokumentumainak beérkezését követő 5 napon belül közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.

(5) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás dokumentumait a közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti.

(6) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett - figyelemmel a 73. § (4) bekezdésében foglaltakra is - a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha a hitelesítést végző szerv a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte és erről a (4) bekezdés szerinti minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki.

(7) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot a hitelesítést végző szerv részére megküldi. A hitelesítést végző szerv egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.

77. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatja a hitelesítést végző szervet. A hitelesítést végző szerv a közbeszerzési eljárásba - a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett tájékoztatása alapján - megfigyelőt jelöl, erről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet egyidejűleg értesíti.

(2) A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben írásban tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére haladéktalanul megküldi.

(4)[108] A hitelesítést végző szerv az írásbeli összegezés megküldését megelőzően - több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában - a (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, ha az eljárás szabályos volt, amelyet megküld a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére. Ha a dokumentumok vizsgálata során szabálytalansági gyanú merül fel, a hitelesítést végző szerv köteles kezdeményezni a szabálytalansági eljárás lefolytatását. A kedvezményezett részére csak a hitelesítést végző szerv közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványa és közbeszerzési szabályossági tanúsítványa megléte esetén folyósítható támogatás.

(5)[109] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha a hitelesítést végző szerv az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését.

(6)[110] Ha a támogatást igénylő a támogatási döntést megelőzően folytat le az uniós értékhatárt, illetve építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárást, úgy a hitelesítést végző szerv a közbeszerzési eljárás ezen alcím szerinti ellenőrzését utólagosan, a támogatási szerződés megkötését megelőzően végzi el.

78. § (1)[111] A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az uniós értékhatárt, illetve építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban - a módosítást megelőzően legalább 30 nappal - megkéri a hitelesítést végző szerv írásbeli véleményét. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot, valamint a módosítás műszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó dokumentumot a hitelesítést végző szerv részére megküldi. A hitelesítést végző szerv a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(2) A hitelesítést végző szerv a szerződés módosításával kapcsolatos véleményét a szerződés módosításával kapcsolatban benyújtott kérelem beérkezésétől számított 7 napon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a vélemény alapján módosított dokumentumokat - egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a vélemény kézhezvételét követő 7 napon belül megküldi a hitelesítést végző szerv részére.

(4) A hitelesítést végző szerv a további észrevételeiről a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (3) bekezdés szerinti válaszának beérkezésétől számított 7 napon belül tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.

(5) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított szerződést a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a hitelesítést végző szerv részére. A hitelesítést végző szerv egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.

79. § A hitelesítést végző szerv számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, jogorvoslati, illetve szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.

79/A. §[112] A kedvezményezett részére a szerződés-módosítással érintett támogatási összeg a hitelesítést végző szerv által kiadott, szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú nyilatkozat alapján folyósítható.

V. FEJEZET

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE

26. A költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok

80. § (1)[113] A finanszírozási mechanizmusok támogatásait az Innovációs és Technológiai Minisztérium az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az Ávr. előírásaival összhangban tervezi meg.

(2) A finanszírozási mechanizmusok támogatásaival összefüggésben tervezett donor hozzájárulást és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozást ugyanazon az előirányzaton kell megjeleníteni.

(3) Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni

a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programidőszak kötelezettségvállalási keret-előirányzataira vonatkozó adatait és - az elmúlt év tényleges kifizetéseinek a várható teljesítés és a finanszírozási mechanizmusok lezárulásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó - kifizetési előrejelzését,

b) a donor országok által elfogadott programokat, és

c) a donor hozzájárulás egyéb tételeit, így a technikai segítségnyújtás keretét és a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapját.

(4) A finanszírozási mechanizmusok támogatásával megvalósuló program nemzeti társfinanszírozási kötelezettségét kiemelten kell kezelni, amely nem jelenthet az érintett fejezet számára a költségvetési tervezés során meghatározott kereten túl pótlólagos finanszírozási igényt.

(5)[114] A donor országokkal való elszámolásokból adódó árfolyam-különbözet elszámolására szolgáló fedezet európai uniós tartalékként történő költségvetési tervezése az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladata a tervezési tájékoztató és a költségvetési törvény előírásaival összhangban.

27. A támogatások fogadására és kifizetésére szolgáló pénzforgalmi számlák

81. § (1) A donor országoktól érkező előlegek, időközi kifizetések és a záró egyenleg-kifizetés fogadására az igazoló hatóság finanszírozási mechanizmusonként forint pénzforgalmi számlákat nyit a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár), melyek felett az igazoló hatóság rendelkezik.

(2) A pénzforgalmi számlák vezetésével kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

(3) A pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jogosultságot az igazoló hatóság által bejelentett két személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

82. § (1)[115] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gondoskodik a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák megnyitásáról a kincstárban, mely felett az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendelkezik.

(2)[116] A finanszírozási mechanizmusokhoz kapcsolódó nemzeti társfinanszírozást az Innovációs és Technológiai Minisztérium biztosítja a kincstárban megnyitott fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán keresztül.

(3) Kizárólag az előirányzat-felhasználási keretszámla használható a jóváhagyott kifizetés-igénylés alapján a kedvezményezettet megillető - a donor hozzájárulásból és a nemzeti társfinanszírozásból álló - támogatás összegének a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére történő folyósítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg, illetve előfinanszírozás kifizetésére és a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés fogadására.

(4)[117] Az előirányzat-felhasználási keretszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást minden esetben az informatikai rendszerben kell kiállítani. Az informatikai rendszerben kiállított átutalási megbízást az Innovációs és Technológiai Minisztérium elektronikus formában adja át pénzügyi teljesítésre a kincstárnak. Ha az informatikai rendszer működésének hiánya miatt az utalás papír alapon történik, gondoskodni kell az adatok informatikai rendszerben történő utólagos rögzítéséről.

28. A támogatás folyósítása

83. § (1) A támogatás folyósítására utófinanszírozással vagy szállítói finanszírozással kerül sor.

(2) Szállítói finanszírozásra csak azt követően kerülhet sor, ha a kedvezményezettet terhelő számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerő kifizetése igazolható módon megtörtént.

(3) A kifizetés-igénylés benyújtásának ütemezésével és a benyújtás feltételeivel kapcsolatos előírásokat, valamint az engedményezés bejelentésének szabályait a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés tartalmazza.

(4) Az engedményes részére történő folyósítás feltétele, hogy az engedményezésre vonatkozó szerződés a hitelesítést végző szerv rendelkezésére álljon. Az engedményezésre vonatkozó szerződésnek a hitelesítést végző szerv részére történő benyújtásáért a kedvezményezett felelős. A hitelesítést végző szerv köteles az engedményezésekről naprakész nyilvántartást vezetni.

84. § (1) Támogatási előleg az Ávr.-ben meghatározott mértékben azon projektelemekre vehető igénybe, amelyekre utófinanszírozást választott a kedvezményezett.

(2)[118] A szállítói finanszírozású projektelemekre előleg vehető igénybe

a) a Kbt. 135. § (9) bekezdése szerinti esetben, vagy

b) ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult államháztartási szerv és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt valamely feltétel teljesül.

(3) A támogatási előleggel való elszámolás módjáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

(4) Ha a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetővé teszi, a kedvezményezett részére előfinanszírozás nyújtható. Az előfinanszírozással történő elszámolás módjáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.

85. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatás összegét forintban vagy euróban kell megállapítani.

(2) Forint alapú támogatási szerződés esetén a kedvezményezett köteles az eltérő pénznemben felmerült költséget a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által meghatározott árfolyamon forintra átszámítani.

(3) Forint alapú támogatási szerződés esetén a kedvezményezett köteles az MNB által nem jegyzett pénznemben felmerült költséget a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon euróra átváltani, majd azt a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell forintra váltani.

(4)[119] Euró alapú támogatási szerződés esetén a kedvezményezett köteles az eltérő pénznemben felmerült költséget a pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon euróra átváltani.

(5) Szállítói finanszírozás forint alapú támogatási szerződés esetén csak forintban kiállított számla, euró alapú támogatási szerződés esetén csak euróban kiállított számla esetén vehető igénybe. Ebben az esetben átszámítás nélkül, a számla szerinti pénznemben kerül folyósításra a támogatás a szállító részére.

(6)[120] Az (5) bekezdés rendelkezéseit kizárólag a kedvezményezettel szállítói finanszírozási jogviszonyban állók által kiállított számlák esetében kell alkalmazni.

(7)[121] Az euró alapú támogatási szerződésekhez kapcsolódó euró alapú kivitelezési szerződések vonatkozásában igényelt fordított áfa előleget forintban és euróban is lehet igényelni.

86. § (1) Támogatás - az előleget és az előfinanszírozást kivéve - kizárólag a kedvezményezett által benyújtott, a hitelesítést végző szerv által jóváhagyott kifizetés-igénylés alapján folyósítható.

(2)[122] A kifizetés-igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell

a) a záradékolt eredeti számlák hitelesített másolatát, továbbá a számlák - szállítói finanszírozás esetén a számlán szereplő, elszámolni kívánt összegre eső önerő - kifizetését igazoló, az elszámolást alátámasztó dokumentumok másolatát,

b) az a) pont szerinti dokumentumokat helyettesítő, a hitelesítést végző szerv által meghatározott formátumú számla- vagy költségösszesítőt, átalányalapú elszámolás esetén az átalány összegének, mértékének meghatározását alátámasztó dokumentumot, vagy

c) donor projekt partner esetén az a) és b) pont szerinti dokumentumokat helyettesítő, a donor projekt partner által megbízott független könyvvizsgáló - vagy, ha a donor országok jóváhagyják, a donor projekt partner erre felhatalmazott tisztviselője - által kiállított jelentést.

(2a)[123] A (2) bekezdés c) pontja szerinti jelentésben a könyvvizsgáló - vagy, ha a donor országok jóváhagyják, a donor projekt partner erre felhatalmazott tisztviselője - nyilatkozik arról, hogy az elszámolásban szereplő költségek a szabályzatokkal, a donor projekt partner székhelye szerinti ország jogszabályaival és számviteli szabályaival, valamint a pályázati felhívással összhangban vannak. A jelentést - ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik - legkésőbb a záró kifizetés-igényléshez be kell nyújtani.

(3) A kifizetés-igényléshez a kedvezményezettnek a (2) bekezdés szerinti dokumentumok mellett be kell nyújtania legalább

a) a pénzügyi beszámolóban szereplő, elszámolni kívánt költségek szöveges indoklását,

b) engedményezés esetén az engedményezésre vonatkozó szerződést, és

c) biztosítéknyújtási kötelezettség esetén a biztosíték rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat.

(4) A kedvezményezett a kifizetés-igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetés-igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekttel összefüggésben merültek fel.

(5)[124] Partnerségi projekt esetén a projektgazda köteles gondoskodni arról, hogy a kifizetés igénylés a projekt partnerek által igényelt támogatáshoz kapcsolódó adatokat és dokumentumokat is tartalmazza.

(6) A kifizetés igénylése elektronikusan történik. Ha a támogatási szerződés előírja, a kifizetés-igénylést - részben vagy egészben - papír alapon is szükséges benyújtani. A kétféle módon benyújtott kifizetés-igénylésben mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt kifizetés-igénylés tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus kifizetés-igénylés egyezőségéről a kedvezményezett köteles gondoskodni.

(7) Ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, úgy az egyes költségek a támogatási szerződésben meghatározott mértékig - a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett - átalány alapon is elszámolhatóak.

(8) A kedvezményezett a kifizetés-igénylésében szereplő költségek alapját képező eredeti számlát köteles záradékolni oly módon, hogy azon feltünteti a projekt azonosító számát és azt, hogy a számla "EGT/Norvég FM 2009-2014 támogatás elszámolására benyújtásra került".

(9)[125] Ha a kifizetés-igénylés hiányos vagy hibás, a hitelesítést végző szerv a beérkezéstől számított 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra és a hiba javítására hívja fel a kedvezményezettet. Ha a hiánypótlására és a hiba javítására a határidőn belül nem kerül sor, a kifizetés-igénylés érintett részét el kell utasítani. A záró kifizetés-igénylést kivéve, az adott kifizetés-igénylés esetében további hiánypótlásnak nincs helye, az elutasított költségtételt a kedvezményezett a soron következő kifizetés-igénylésében szerepeltetheti.

87. § (1) A hitelesítést végző szerv a kifizetés-igénylés 65. § szerinti ellenőrzését követően - támogatási előleg és előfinanszírozás esetén a kedvezményezett arra való jogosultságának ellenőrzését követően - kifizetési dokumentációt állít össze, mely az informatikai rendszerben rögzített és ki nem fizetett, támogatásra jogosult számlák vagy egyéb bizonylatok összesítését jelenti. A kifizetési dokumentációt a támogató a kézhezvételt követő 5 napon belül jóváhagyja.

(2)[126] A támogató által jóváhagyott kifizetési dokumentáció beérkezését követő 7 napon belül az Innovációs és Technológiai Minisztérium intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg előirányzat-felhasználási keretszámláról a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes számlájára történő folyósításról.

(3) A támogatás folyósítását csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a megelőző munkafázisok megtörténtek,

b) a kedvezményezett köztartozásmentes,

c) az informatikai rendszer működése esetén az adatok az informatikai rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek,

d)[127] a kedvezményezett részére a támogatás folyósítása nincs felfüggesztve,

e)[128]

(4)[129] Ha a megvalósítás nyomon követése vagy a folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan körülmény, amely miatt a támogatás folyósítását fel kellene függeszteni, úgy a támogatást a kifizetés-igénylés hiánytalan beérkezésétől számított 30 napon belül folyósítani kell, amely határidő a záró kifizetés-igénylés esetén 45 nap, ha - a 86. § (9) bekezdése szerinti többszöri hiánypótlás lehetőségére figyelemmel - a hitelesítést végző szerv egynél több hiánypótlási felhívást küld ki. A kedvezményezett által a hiánypótlásra igénybe vett időtartam, az előre nem tervezett, előre nem látható ok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni ellenőrzés, a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések, valamint az év végi zárási és az év eleji előirányzat nyitási folyamatok - a honlapon közlemény formájában közzétett - időtartama e határidőbe nem számítanak bele.

(5) Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve ha a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz vagy a támogató olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé. A támogatás folyósításának felfüggesztéséről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

29. Elszámolás a donor országokkal

88. § (1) Az igazoló hatóság a donor országok által meghatározott módon, euróban nyújtja be elszámolását a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére.

(2) A Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére benyújtott közbenső és záró pénzügyi jelentés csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket kifizettek, az informatikai rendszerben rögzítettek és a hitelesítés keretében jóváhagyásra kerültek.

89. § (1) Az egyes programok tekintetében a program operátor, a technikai segítségnyújtás, valamint a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja tekintetében a nemzeti kapcsolattartó a hitelesítést végző szervek által a nemzeti társfinanszírozás és a donor hozzájárulás felhasználása, valamint a várható jövőbeni kifizetések tekintetében szolgáltatott adatai alapján finanszírozási mechanizmusok szerint, illetve programonként összeállítja a közbenső pénzügyi beszámolókat. A közbenső pénzügyi beszámolók a naptári év szerinti négyhavi elszámolási időszakokat fednek le.

(2)[130] A program operátor és a nemzeti kapcsolattartó az (1) bekezdés szerint összeállított közbenső pénzügyi beszámolókat - a január 1. és április 30. közötti elszámolási időszak vonatkozásában június 15-ig, a május 1. és augusztus 31. közötti elszámolási időszak vonatkozásában október 15-ig, a szeptember 1. és december 31. közötti elszámolási időszak vonatkozásában a tárgyévet követő év február 15-ig - megküldik az igazoló hatóság részére, valamint elektronikus úton a hitelesítési jelentést kiállító hitelesítést végző szerv részére.

(3) Az igazoló hatóság minden év március 15-ig, július 15-ig, valamint november 15-ig megküldi az ellenőrzött és igazolt közbenső pénzügyi beszámolót a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére.

90. § (1)[131] A program operátor a záró pénzügyi jelentést a végrehajtó ügynökség által szolgáltatott adatok alapján, a záró program jelentés részeként, a program keretében támogatott utolsóként lezáruló projekt befejezésének napját követő három hónapon belül köteles megküldeni az igazoló hatóság részére. A technikai segítségnyújtás, illetve a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja tekintetében a záró pénzügyi jelentést tartalmazó záró program jelentést a nemzeti kapcsolattartó 2018. október 15 ig köteles megküldeni az igazoló hatóság részére.

(2) A záró pénzügyi jelentés tartalmazza a program záró egyenlegét. A záró egyenleg a program keretében felmerült összes elszámolható költség, csökkentve a program részére már korábban folyósított donor hozzájárulás, a más forrásból nyújtott társfinanszírozás, a keletkezett kamatbevétel, a kedvezményezettektől visszavont, fel nem használt, és a donor országok részére vissza nem fizetett támogatás összegével.

(3)[132] Az igazoló hatóság az ellenőrzött és igazolt záró pénzügyi jelentést tartalmazó záró program jelentést a program keretében támogatott utolsó projekt lezárását követő 3 hónapon belül, de legkésőbb 2018. február 28-ig, technikai segítségnyújtás, illetve a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja tekintetében 2018. november 15-ig köteles megküldeni a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére. Ha a program záró egyenlege alapján a donor országok részére visszafizetési kötelezettség áll fenn, akkor azt az igazoló hatóság a záró pénzügyi jelentés megküldésével egyidejűleg visszafizeti a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére.

91. § Az igazoló hatóság köteles a program operátor, illetve a nemzeti kapcsolattartó által benyújtott kifizetési ütemezések figyelembevételével a tárgyévre és az azt követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket programonként február 20-ig, május 20-ig, szeptember 20-ig és december 10-ig megküldeni a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére.

92. § A donor országokkal történő elszámolás e cím szerinti feladatait a DoRIS alkalmazásával kell ellátni. Ha a DoRIS nem áll rendelkezésre, úgy a feladatokat a donor országok által meghatározott elektronikus formanyomtatványok segítségével kell teljesíteni.

30. Donor hozzájárulás rendezése

93. § (1)[133] Az igazoló hatóság a központi költségvetési forrásból a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére már kifizetett, közbenső vagy záró pénzügyi jelentésben szereplő és igazolt támogatás donor hozzájárulás részét - ha a finanszírozási mechanizmusok rendelkezésre álló forrásai lehetővé teszik - átutalja az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.

(2)[134] A donor hozzájárulás rendezését az informatikai rendszer alkalmazásával az igazoló hatóság készíti el. Ha az informatikai rendszer működésének hiánya miatt az elszámolás papír alapon történik, gondoskodni kell az adatok informatikai rendszerben történő utólagos rögzítéséről .

(3)[135] A kifizetett támogatásnak a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére történő folyósítását követően az igazoló hatóság utólagosan elszámolja a donor hozzájárulás összegét és, ha a finanszírozási mechanizmusok rendelkezésre álló forrásai lehetővé teszik, ezen elszámolás jóváhagyását követő 15 napon belül átutalja az esedékes donor hozzájárulást a vonatkozó finanszírozási mechanizmus pénzforgalmi számlájáról a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.

(4)[136] Az igazoló hatóság nem rendezheti azon támogatási összeg donor hozzájárulás részét, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági eljárás van folyamatban vagy amelyre vonatkozóan szabálytalanságot állapítottak meg.

31. A költségigazolási tevékenységek rendje - az igazolás

94. § (1) Az igazoló hatóság a folyósított támogatások, valamint a program szintű szerveknél, illetve nemzeti szintű szerveknél felmerült, hitelesített költségek alapján igazolja a közbenső pénzügyi jelentéseket és jóváhagyás céljából megküldi a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére.

(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy

a) az elszámolható költségekről szóló összesítő megfelel az alátámasztó dokumentumoknak,

b) az alátámasztó dokumentumok vizsgálata megtörtént, azok valósak, helyesek és pontosak,

c) az elszámolható költségekről szóló összesítő az általánosan elfogadott számviteli elveknek és módszereknek megfelelő nyilvántartáson alapul,

d) az elszámolható költségekről szóló összesítőben feltüntetett költségek megfelelnek a szabályzatok elszámolhatósági követelményeinek,

e) az elszámolható költségekről szóló összesítőben feltüntetett költségek a program megállapodással összhangban a programvégrehajtás során merültek fel,

f) az ellenőrzési nyomvonal létezik,

g) a nemzeti társfinanszírozás kifizetése megtörtént.

(3) Az igazoló hatóság a pénzügyi jelentés igazolásának alátámasztásához kapcsolódó kiegészítő információt kérhet, amelyet a hitelesítést végző szerv, illetve a támogató köteles haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az igazoló hatóság a pénzügyi jelentés igazolásának alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet vagy tényfeltáró látogatást tehet a hitelesítést végző szervnél, illetve a támogatónál, melynek kezdeményezéséről köteles az érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni.

(5) A hitelesítést végző szerv, illetve a támogató köteles hozzáférést biztosítani az igazoló hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére az elektronikus és papír alapon rendelkezésre álló, az igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz.

95. § A nemzeti kapcsolattartó a költségigazolási tevékenység támogatása érdekében tájékoztatásul továbbítja az igazoló hatóság részére

a) az irányítási és kontrollrendszerek leírását,

b)[137] a nemzeti kapcsolattartó működési kézikönyvét,

c) az ellenőrzési nyomvonalakat, és

d) a donor országok a)-c) pontra vonatkozó ajánlásait.

32. A költségigazolási tevékenységek rendje - a hitelesítési jelentés

96. § (1)[138] A hitelesítést végző szerv az igazoló hatóság által meghatározott formátumú hitelesítési jelentést állít ki. A program operátor vagy a nemzeti kapcsolattartó a hitelesítési jelentés tartalmát szükség esetén kiegészítheti. A hitelesítést végző szerv a hitelesítési jelentést a közbenső pénzügyi beszámolókkal egyidejűleg, a 89. § (2) bekezdése szerinti határidőben a program operátoron vagy a nemzeti kapcsolattartón keresztül küldi meg az igazoló hatóság részére.

(2) A hitelesítési jelentés megküldésének elmulasztása, hiányos tartalommal történő megküldése vagy az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az igazoló hatóság a közbenső, illetve záró pénzügyi jelentés igazolását felfüggesztheti.

(3) A nemzeti kapcsolattartó jogosult ellenőrzést végezni a program operátornál és a végrehajtó ügynökségnél. Ezen ellenőrzések eredményéről a nemzeti kapcsolattartó rendszeresen tájékoztatja az igazoló hatóságot.

VI. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS NYOMON KÖVETÉSE

33. A program szintű előrehaladás nyomon követése

97. § (1) A program operátor éves program jelentést készít, mely tartalmazza

a) a program végrehajtásának előrehaladását, tekintettel a program megállapodásban meghatározottakra, az előző évi program jelentésben foglalt tervekre, valamint a várható eredmények megvalósulására,

b) a program hozzájárulását az átfogó, illetve a program terület tekintetében kitűzött, az együttműködési megállapodásokban meghatározott célokhoz,

c) a program végrehajtása során észlelt kockázatokat és kihívásokat, a kockázatkezelést szolgáló intézkedésekben és a pénzügyi tervekben bekövetkezett bármely változást, és

d) a feltárt szabálytalanságok és a megtett intézkedések összegzését.

(2) Az éves program jelentést naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni, angol nyelven. A program jelentés elkészítéséhez a végrehajtó ügynökség köteles a program operátor által kért adatokat rendelkezésre bocsátani.

(3) A program operátor köteles az éves program jelentést a nemzeti kapcsolattartó részére minden év január 31-ig megküldeni. A nemzeti kapcsolattartó az éves program jelentéssel összefüggésben február 10-ig írásban észrevételt tehet. A nemzeti kapcsolattartó a program jelentésben foglaltakat a stratégiai jelentés elkészítéséhez felhasználhatja.

(4) A program operátor köteles az éves program jelentést február 15-ig megküldeni a donor országok részére.

(5) Ha egy program donor országok általi jóváhagyása az első félévben történik meg, úgy az első éves program jelentést a következő évben kell benyújtani. Ha egy program donor országok általi jóváhagyása a második félévben történik meg, úgy az első éves program jelentést a jóváhagyást követő második évben kell benyújtani.

98. § (1) A program operátor záró program jelentést készít, melyben

a) átfogó értékelést ad a program végrehajtásáról, beleértve a programdokumentumban megfogalmazott tervekkel való összevetést és a levont tanulságokat,

b) átfogó értékelést ad a program hozzájárulásáról az átfogó, illetve a program terület tekintetében kitűzött, az együttműködési megállapodásokban meghatározott célokhoz,

c) összegzést ad a feltárt szabálytalanságokról és a megtett intézkedésekről,

d) információt szolgáltat a pénzügyi tervek teljesüléséről, illetve azok módosításának szükségességéről, és

e) pénzügyi adatot szolgáltat, beleértve a záró egyenleg kiszámítását.

(2) A záró program jelentést a donor országok részére az igazoló hatóság továbbítja a 90. § szerint.

99. § A technikai segítségnyújtás és a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja tekintetében az éves program jelentés elkészítéséért és a donor országok részére történő benyújtásáért, valamint a záró program jelentés elkészítéséért és az igazoló hatóság részére 2017. december 31-ig történő benyújtásáért a nemzeti kapcsolattartó felelős. A záró program jelentés donor országok részére történő továbbításáért az igazoló hatóság felelős.

34. A nemzeti szintű előrehaladás nyomon követése

100. § (1) A nemzeti kapcsolattartó a finanszírozási mechanizmusok végrehajtásáról évente stratégiai jelentést készít, mely tartalmazza a következőket:

a) a finanszírozási mechanizmusok támogatásainak a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulásának értékelését,

b) a finanszírozási mechanizmusok támogatásainak a donor országok és Magyarország közti kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez való hozzájárulásának értékelését,

c) a nemzeti szintű irányítási és kontroll rendszer hatékonyságának és eredményességének értékelését,

d) az együttműködési megállapodásokban meghatározott programok tervezésének és végrehajtásának előrehaladásával kapcsolatos tájékoztatást, ideértve a pénzügyi adatokat is,

e) az elvégzett ellenőrzések, felülvizsgálatok és értékelések eredményeit, valamint a következő jelentési időszakban tervezett ellenőrzések, felülvizsgálatok és értékelések bemutatását,

f) az elvégzett monitoring tevékenység eredményeit és a következő jelentéstételi időszakra vonatkozó monitoring tervet,

g) a programok tényleges eredményeit és az egyes programok célkitűzései tekintetében elért előrehaladás értékelését,

h) a kommunikációs stratégia végrehajtásának értékelését,

i) a feltárt szabálytalanságokról és a megtett intézkedésekről szóló összegzést, és

j) a beérkezett kifogások összegzését.

(2) A stratégiai jelentést naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni, angol nyelven. A stratégiai jelentés elkészítéséhez a végrehajtó ügynökség, a program operátor és az igazoló hatóság köteles a nemzeti kapcsolattartó által kért adatokat rendelkezésre bocsátani.

(3) A nemzeti kapcsolattartó köteles a stratégiai jelentést évente, legkésőbb március 31-ig benyújtani a donor országok részére. A záró stratégiai jelentést az utolsó program záró jelentés donor országok általi jóváhagyását követő hat hónapon belül, de legkésőbb 2017. október 31-ig kell benyújtani.

(4) A nemzeti kapcsolattartó a stratégiai jelentést megküldi a monitoring bizottság tagjai részére. A stratégiai jelentést a monitoring bizottság tagjai monitoring bizottsági ülés keretében vitatják meg. A monitoring bizottság stratégiai jelentéssel kapcsolatos véleményét a monitoring bizottság képviselője az éves ülésen ismerteti.

(5) A stratégiai jelentés az éves ülés tárgyalásainak alapját képezi, annak jóváhagyásáról a donor országok az ülés keretében döntenek.

101. § (1) A nemzeti kapcsolattartó a donor országok részvételével éves ülést szervez.

(2) Az éves ülés keretében a donor országok és a nemzeti kapcsolattartó felülvizsgálják a megelőző jelentési időszakban elért előrehaladást és meghatározzák a szükséges intézkedéseket.

(3) Az éves ülésre az ellenőrzési hatóság, az igazoló hatóság, a monitoring bizottság, a program operátorok, a végrehajtó ügynökség és a budapesti norvég nagykövetség képviselőit meg kell hívni. A program partnerek megfigyelőként vehetnek részt az ülésen.

(4) Az éves ülés napirendjének tervezetét a nemzeti kapcsolattartó készíti el a stratégiai jelentés tartalmának figyelembevételével. A napirend tervezetét a stratégiai jelentés megküldésével egyidejűleg kell a donor országok részére megküldeni. Az ülés napirendjét a donor országok és a nemzeti kapcsolattartó legalább egy héttel az éves ülést megelőzően köteles véglegesíteni.

(5) Az éves ülésen hozott döntéseket jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet a nemzeti kapcsolattartó készít el. A jegyzőkönyv a napirendet követve tartalmazza az ülésen tett főbb megállapításokat, valamint a meghatározott intézkedéseket és feladatokat.

(6) Az éves ülés keretében jóváhagyott stratégiai jelentést, valamint a donor országok és a nemzeti kapcsolattartó által jóváhagyott tartalmú jegyzőkönyvet az éves ülést követő 30 napon belül közzé kell tenni a nemzeti kapcsolattartó honlapján az ellenőrzési tervet tartalmazó melléklet nélkül.

VII. FEJEZET

AZ ELLENŐRZÉSEK RENDJE

35. Az ellenőrzések végrehajtásának általános szabályai

102. §[139] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az igazoló hatóság és a program szintű szervek belső ellenőrzését biztosítani kell, melynek tekintetében az Áht. és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

103. § Az ellenőrzési hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a lebonyolítás során beérkezett, illetve keletkezett dokumentumokhoz, valamint a finanszírozási mechanizmusok lebonyolítását támogató informatikai rendszerekben tárolt adatokhoz.

104. § Az ellenőrzés során készített jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött időszakra vonatkozóan az ellenőrzött kiadások összegét évek, finanszírozási mechanizmusok, programok, valamint projektek szerinti bontásban.

105. § Az ellenőrzési hatóság ellenőrzéseit a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban köteles lefolytatni.

36. Az ellenőrzések tervezése

106. § (1) Az ellenőrzési hatóság a program donor országok általi jóváhagyását követő kilenc hónapon belül ellenőrzési stratégiát nyújt be a donor országok részére. Az ellenőrzési stratégia magában foglalja az alkalmazandó módszertant, az ellenőrzésre kerülő projektek mintavételének módszerét és az ellenőrzések programozási időszakban történő egyenletes megoszlását biztosító módszertant.

(2) Az ellenőrzési hatóság a donor országok részére megküldött ellenőrzési stratégiát tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszter és a nemzeti kapcsolattartó részére.

107. § (1)[140] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az igazoló hatóság és a program szintű szervek belső ellenőrzése köteles az éves ellenőrzési tervét a tárgyévet megelőző év december 31-ig megküldeni az ellenőrzési hatóság részére.

(2) Az éves tervezéshez az ellenőrzési hatóság által igényelt további adatokat a nemzeti kapcsolattartó, illetve az igazoló hatóság köteles az ellenőrzési hatóság rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ellenőrzési hatóság az ellenőrzési stratégiában meghatározott rendszerellenőrzések és a mintavételes ellenőrzések végrehajtása érdekében köteles minden év február 28-ig éves ellenőrzési tervet készíteni, amelyet tájékoztatásul megküld az államháztartásért felelős miniszter és a nemzeti kapcsolattartó részére.

37. A rendszerellenőrzés

108. § (1) A nemzeti szintű irányítási és kontrollrendszer működésének értékelése során a nemzeti szintű szervek rendszerellenőrzését kell végrehajtani.

(2) Az ellenőrzési hatóság a nemzeti szintű irányítási és kontrollrendszer működéséről egy alkalommal, megfelelőségi ellenőrzés keretében jelentést és véleményt készít, amelyet a nemzeti kapcsolattartó a nemzeti szintű irányítási és kontrollrendszer leírásához mellékelve megküld a donor országok részére az együttműködési megállapodás hatályba lépését követő egy éven belül, de legkésőbb az első program jóváhagyása előtt.

(3) A nemzeti kapcsolattartó a (2) bekezdés szerinti jelentés és vélemény kiadásához szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében az ellenőrzési hatóság rendelkezésére bocsátja a végleges rendszerleírást és az egyéb szükséges dokumentumokat, információkat. Az ellenőrzési hatóság a végleges rendszerleírás kézhezvételétől számított 1 hónapon belül elvégzi a szükséges ellenőrzéseket és elkészíti a jelentés és a vélemény tervezetét, amelyet megküld a nemzeti kapcsolattartónak. Az ellenőrzési hatóság a nemzeti kapcsolattartó észrevételeinek figyelembevételével, a jelentés és a vélemény tervezetének kiállítását követő egy hónapon belül elkészíti a végleges jelentést és véleményt, amelyet megküld a nemzeti kapcsolattartónak a donor országok részére történő továbbítás céljából.

109. § (1) A program szintű irányítási és kontrollrendszer működésének értékelése során a program szintű szervek rendszerellenőrzését kell végrehajtani.

(2) Az ellenőrzési hatóság a program szintű irányítási és kontrollrendszer működéséről egy alkalommal, megfelelőségi ellenőrzés keretében jelentést és véleményt készít, amelyet a nemzeti kapcsolattartó a programszintű irányítási és kontrollrendszer leírással együtt megküld a donor országok részére az első pénzügyi jelentés benyújtásától számított hat hónapon belül.

(3) A nemzeti kapcsolattartó a (2) bekezdés szerinti jelentés és vélemény kiadásához szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében az ellenőrzési hatóság rendelkezésére bocsátja a végleges program szintű rendszerleírást és az egyéb szükséges dokumentumokat, információkat. Az ellenőrzési hatóság a végleges rendszerleírás kézhezvételétől számított 3 hónapon belül elvégzi a szükséges ellenőrzéseket és elkészíti a jelentés és a vélemény tervezetét, amelyet megküld a nemzeti kapcsolattartónak és a program operátornak. Az ellenőrzési hatóság a nemzeti kapcsolattartó és a program operátor észrevételeinek figyelembevételével, a jelentés és a vélemény tervezetének kiállítását követő egy hónapon belül elkészíti a végleges jelentést és véleményt, amelyet megküld a nemzeti kapcsolattartónak a donor országok részére történő továbbítás céljából.

110. § Az ellenőrzési hatóság - a kialakított ellenőrzési stratégia alapján - programonként legalább egy ellenőrzést lefolytat a programok végrehajtásának időszaka során az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működésének értékelése érdekében.

38. A mintavételes ellenőrzés

111. § (1) Az ellenőrzési hatóság - a kialakított ellenőrzési stratégiában meghatározott mintavételi módszertan alapján - elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését.

(2) Az ellenőrzési hatóság ellenőrzései keretében megállapított szabálytalanság esetén a nemzeti kapcsolattartó a 122. § (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

39. Beszámolás és zárónyilatkozat

112. § (1) Az ellenőrzési hatóság minden év december 31-ig köteles benyújtani az irányítási és kontrollrendszerekről szóló éves jelentést és véleményt a donor országok részére, valamint tájékoztatásul megküldeni az államháztartásért felelős miniszter, a nemzeti kapcsolattartó és az igazoló hatóság részére.

(2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell az előző év július 1-je és a tárgyév június 30-a között elvégzett ellenőrzések összesített eredményét.

(3) A 2017. július 1-je után elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó információkat a záró ellenőrzési jelentésben kell feltüntetni.

(4)[141] Az ellenőrzési hatóság elvégzi a zárónyilatkozat kibocsátásához szükséges ellenőrzéseket és legkésőbb 2018. december 31-ig benyújtja a záró nyilatkozatot és az azt megalapozó záró ellenőrzési jelentést a donor országok részére, valamint tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszter, a nemzeti kapcsolattartó és az igazoló hatóság részére.

40. Együttműködés külső ellenőrzések során

113. § (1) A nemzeti szintű szervek és a program szintű szervek haladéktalanul tájékoztatják egymást a donor országok vagy egyéb nemzetközi szervezetek által tervezett külső ellenőrzésekről. Az ellenőrzési hatóság tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert ezen tervezett külső ellenőrzésekről.

(2) Az ellenőrzött szerv köteles az (1) bekezdés szerinti külső ellenőrzés jelentéstervezetére készítendő választ, az azzal kapcsolatos tagállami álláspontot a nemzeti szintű szervekkel előzetesen egyeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát számukra a kézhezvételt követő 7 napon belül megküldeni. Az ellenőrzési hatóság köteles biztosítani az államháztartásért felelős miniszter bevonását ezen egyeztetésbe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti külső ellenőrzésből eredő, költségvetést és pénzügyi jelentést érintő kötelezettségvállalást vagy korrekciós folyamatot az igazoló hatósággal, az ellenőrzési hatósággal, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel előzetesen egyeztetni kell.

(4) Az ellenőrzési hatóság kapcsolatot tart a donor országok ellenőrzésért felelős tisztviselőivel, kérésükre az elvégzett ellenőrzésekről tájékoztatást adhat, illetve az ellenőrzések lefolytatásával kapcsolatban módszertani kérdést tehet fel.

VIII. FEJEZET

SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

41. A szabálytalanságkezelésre vonatkozó általános szabályok

114. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

a) a kedvezményezett, a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,

b) az a) pont alá tartozó személy vagy szervezet képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki a szabálytalansági eljárás tárgyát illetően érintett volt,

c)[142] az a) vagy a b) pont alá tartozó személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa,

d)[143] aki az érintett projektkiválasztási eljárásában, illetve a támogatási döntés előkészítésében részt vett,

e)[144] a d) pontban meghatározott személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa.

(3) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.

(4) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indul és azokban még nem született döntés, az eljáró szervezet dönthet azok egyesítéséről. Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalanság megállapítására vonatkozó döntést indokolatlanul késleltetné vagy a projekt céljainak megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.

(5) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított intézkedések a kedvezményezettet terhelik.

(6) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője az eljárás megindításáról döntött.

(7) A szabálytalansági eljárás az eljáró szervezet vezetőjének döntésével zárul.

(8)[145] A nemzeti kapcsolattartó és a program operátor szabálytalansági eljárásrendet adhat ki.

42. Szabálytalansági eljárás kezdeményezése

115. § A nemzeti kapcsolattartó és a program szintű szervek szabálytalanság-felelőst jelölnek ki. A szabálytalanság-felelős gondoskodik

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,

b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,

c) az informatikai rendszer szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről,

d) a nemzeti kapcsolattartóval, valamint a donor országok képviselőivel történő együttműködésről,

e) az igazoló hatósággal történő együttműködésről,

f) a szabálytalansági eljárás megindításával kapcsolatos döntési javaslatnak az őt kijelölő szervezet vezetője elé terjesztéséről,

g) a szabálytalansági eljárást lezáró döntésben meghatározott intézkedések nyomon követéséről.

116. § (1) A nemzeti kapcsolattartó és a program szintű szerv azon tagja, aki a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, a tudomásra jutástól számított 3 napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját és azt haladéktalanul megküldi a szervezet szabálytalanság-felelősének. Ha a szabálytalansági gyanút az igazoló hatóság észleli, illetve, ha a szabálytalansági gyanút bármely szerv tagja a program szintű szervek, illetve a nemzeti szintű szervek részére nyújtott támogatásokkal összefüggésben észleli, úgy a tudomásra jutástól számított 3 napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját, és azt haladéktalanul megküldi a nemzeti kapcsolattartó szabálytalanság-felelősének.

(2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági gyanú kézhezvételtől számított 3 napon belül rögzíti azt az informatikai rendszerben, és bejelenti a szervezet vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatás és a kapcsolódó dokumentumok megküldésével, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére. A végrehajtó ügynökség szabálytalanság-felelőse a bejelentést a program operátor vezetőjének küldi meg, ha az valamely program keretében nyújtott támogatással függ össze, a nemzeti kapcsolattartó vezetőjének küldi meg, ha az a technikai segítségnyújtás vagy a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja keretében nyújtott támogatással függ össze.

(3) A nemzeti kapcsolattartó és a program operátor vezetője a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról. A program operátor vezetője döntéséről tájékoztatja a nemzeti kapcsolattartó vezetőjét.

(4) A nemzeti kapcsolattartó és a program operátor vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, ha

a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,

b) a kedvezményezett ellen felszámolási, végelszámolási vagy csődeljárás indult,

c) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét, vagy

d) a szabálytalanság ténye még azelőtt került megállapításra, hogy a kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna.

(5) Ha az ellenőrzési hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot állapít meg, úgy a szabálytalanság tényéről és az alkalmazandó jogkövetkezményekről értesíti a nemzeti kapcsolattartó vezetőjét. A nemzeti kapcsolattartó vezetője köteles gondoskodni az ellenőrzési hatóság által meghatározott jogkövetkezmények végrehajtásáról.

43. Szabálytalansági eljárás lefolytatása

117. § (1) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról

a) a program operátor gondoskodik, ha a szabálytalansági gyanú bejelentésére a program operátornál került sor,

b) a nemzeti kapcsolattartó gondoskodik, ha a szabálytalansági gyanú bejelentésére a nemzeti kapcsolattartónál került sor.

(2) A nemzeti kapcsolattartó az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szabálytalansági eljárást a program operátor vezetőjének és szabálytalanság-felelősének írásbeli értesítése mellett az eljárás bármely szakaszában magához vonhatja. A program operátor vezetője köteles a szabálytalansági eljárás dokumentumait az értesítés kézhezvételétől számított 7 napon belül megküldeni a nemzeti kapcsolattartó részére.

(3) Ha a szabálytalansági eljárás lefolytatását a nemzeti kapcsolattartó magához vonta, a szabálytalansági eljárás kezdő napjának az eljárás dokumentumainak a nemzeti kapcsolattartóhoz történő megérkezésének napját kell tekinteni.

(4) A program operátor az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben dönthet a szabálytalansági eljárás lefolytatásának végrehajtó ügynökségre történő delegálásáról a végrehajtó ügynökség vezetőjének és szabálytalanság-felelősének írásbeli értesítése mellett.

(5) A nemzeti kapcsolattartó az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben dönthet a szabálytalansági eljárás lefolytatásának program operátorra vagy végrehajtó ügynökségre történő delegálásáról a program operátor, illetve a végrehajtó ügynökség vezetőjének és szabálytalanság-felelősének írásbeli értesítése mellett.

(6)[146] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a nemzeti kapcsolattartó függetlensége és pártatlansága nem biztosítható, a nemzeti kapcsolattartó köteles gondoskodni a szabálytalansági eljárás Innovációs és Technológiai Minisztérium általi lefolytatásáról.

118. § (1)[147]

(2) A szabálytalansági eljárás megindításáról a szabálytalanság-felelős az eljárás megindításától számított 8 napon belül - a szabálytalansági gyanú ismertetésével - írásban tájékoztatja az érintett kedvezményezettet és felhívja, hogy észrevételeit, valamint az azokat alátámasztó dokumentumokat a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül nyújtsa be.

(3)[148] A szabálytalansági eljárás során a szabálytalansági eljárás lefolytatója betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, a projekt megvalósítási helyszínén ellenőrzést végezhet és lehetősége van a kedvezményezett képviselőjének személyes meghallgatására. Közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet vezetője hivatalból eljárást indíthat a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

(4) Ha felmerül annak a gyanúja, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben a kedvezményezett vagy a kedvezményezett érdekkörébe eső más személy, illetve szervezet bűncselekményt követett el, a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet köteles a bűncselekmény gyanújának felmerülésétől számított 8 napon belül feljelentést tenni, illetve a feljelentéssel egyidejűleg tájékoztatni a nemzeti kapcsolattartót, az igazoló hatóságot és a donor országokat.

119. § (1) A szabálytalansági eljárás során a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 45 napon belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni kell.

(2) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a szabálytalansági eljárást a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott vagy a döntéshez szükséges szakértői állásfoglalás nem készült el. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.

120. § (1) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó támogatás folyósításának felfüggesztéséről. A támogatás folyósításának felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A támogatás folyósításának felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A támogatás-folyósítás felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet, az igazoló hatóságot és a nemzeti kapcsolattartót tájékoztatni kell.

(2) A támogatás-folyósítás felfüggesztésének elrendeléséhez vagy megszüntetéséhez a következő körülményeket szükséges figyelembe venni:

a) a szabálytalansággal érintett projektben nyújtott biztosíték mértéke,

b) a szabálytalanság gyanújához vezető cselekmény vagy mulasztás súlya, gyakorisága,

c) a szabálytalansággal érintett összeg,

d) a bűncselekmény elkövetésének gyanúja,

e) a kedvezményezett terhére korábban megállapított szabálytalanságok száma, típusa,

f) ugyanazon kedvezményezettel szemben folyamatban lévő más szabálytalansági eljárások,

g) azt, hogy a kifizetést követően az eredeti állapot helyreállítható-e, valamint

h) a kifizetés elmaradása nem okoz-e súlyosabb kárt, mint amilyennel a kifizetés járna.

121. § (1)[149] A szabálytalansági eljárás eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a szabálytalanság felelős szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

(2) A szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait,

b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,

c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,

e) az eljárásban közreműködők megnevezését,

f) a vizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,

g) a meghallgatott személy megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott vagy a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát,

h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,

i) az eljárás során megállapított következtetést és az azt alátámasztó dokumentumok felsorolását,

j) az alkalmazandó intézkedésekre, jogkövetkezményekre tett javaslatot.

(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá

a) pontos hivatkozást a megsértett rendelkezésekre,

b) azt, hogy a szabálytalanság a donor országok által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e.

122. § (1) A szabálytalansági eljárás lezárásáról a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján dönt.

(2) A szabálytalansági eljárás lezárulhat

a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy

b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és - ha szükséges - a támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.

(3) Szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansági eljárást lezáró döntést meghozó szervezet a következő jogkövetkezményeket rendelheti el:[150]

a) a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése és ezzel egyidejűleg a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,

b) a támogatási szerződéstől történő elállás.

(4) A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálytalanság súlyához.

(5) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani és a korrekció összegének meg kell egyezni a nemzeti társfinanszírozás, illetve a finanszírozási mechanizmusok terhére szabálytalanul folyósított támogatás összegével.

(6) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét vagy aránytalan lenne, illetve félrevezető eredményt adna a szabálytalansággal érintett támogatási összeg egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét az egyedi szabálysértés súlyosságának és a szabálytalanság pénzügyi következményének függvényében kell meghatározni.

123. §[151] Az eljárást lefolytató szervezet szabálytalanság-felelőse a szabálytalansági eljárás eredményét a döntéshozataltól számított 5 napon belül rögzíti az informatikai rendszerben, egyúttal a döntésről értesíti a kedvezményezettet és a nemzeti kapcsolattartót. Az informatikai rendszer működésének hiánya esetén gondoskodni kell az adatok informatikai rendszerben történő utólagos rögzítéséről.

124. §[152] Ha a szabálytalansági eljárást lezáró döntés értelmében a kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, úgy a követeléskezelésről szóló fejezet rendelkezései szerint kell eljárni.

124/A. §[153] (1) Szabálytalansági eljárást lezáró döntés meghozatalára a nemzeti kapcsolattartó és a program operátor jogosult.

(2) Ha a 117. § (4) bekezdése szerint a program operátor a végrehajtó ügynökségre, vagy a 117. § (5) bekezdése szerint a nemzeti kapcsolattartó a program operátorra delegálja az eljárás lefolytatását, a szabálytalansági eljárást lezáró döntést a program operátor vezetője hozza meg.

(3) A szabálytalansági eljárást lezáró döntés meghozatalára kizárólag a nemzeti kapcsolattartó jogosult, ha

a) a program operátor követi el a szabálytalanságot,

b) a végrehajtó ügynökség követi el a szabálytalanságot,

c) a 117.§ (5) bekezdése szerint a nemzeti kapcsolattartó a szabálytalansági eljárás lefolytatását a végrehajtó ügynökségre delegálta.

124/B. §[154] (1) Ha a 124/A. § (2) bekezdése alapján a szabálytalansági eljárást lezáró döntést a program operátor hozta meg, a kedvezményezett a döntés ellen írásban egy alkalommal jogorvoslati kérelemmel fordulhat a nemzeti kapcsolattartóhoz a szabálytalansági eljárást lezáró döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A benyújtott jogorvoslati kérelem a jogorvoslati döntés meghozataláig visszavonható. A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltéig a szabálytalansági eljárást lezáró döntés nem hajtható végre.

(2) Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, a határidő leteltét követően nem élhet jogorvoslati jogával, és a szabálytalansági döntés a határidő leteltét követő napon végrehajthatóvá válik.

(3) A nemzeti kapcsolattartó a jogorvoslati kérelemmel érintett szabálytalansági eljárást lezáró döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(4) A nemzeti kapcsolattartó a jogorvoslati kérelem kézhezvételét követő negyvenöt napon belül dönt.

(5) A nemzeti kapcsolattartó a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a szabálytalansági eljárást lezáró döntést helybenhagyja,

b) a szabálytalansági eljárást lezáró döntést megváltoztatja,

c) a szabálytalansági eljárást lezáró döntést megsemmisíti, és a program operátort új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja.

(6) A nemzeti kapcsolattartó döntései ellen jogorvoslati kérelem nem nyújtható be.

44. Jelentés a szabálytalanságokról a donor országok részére

125. § (1) A nemzeti kapcsolattartó - a szabálytalanság összegétől függetlenül - köteles haladéktalanul jelentést küldeni a donor országok részére, ha a szabálytalansági gyanú vagy a megállapított szabálytalanság

a) bűncselekmény (így különösen csalás, vesztegetés, sikkasztás) vagy korrupció gyanúját veti fel,

b)[155] a finanszírozási mechanizmusokból való támogatás tekintetében a projekt teljes költségvetésének arányához képest súlyos pénzügyi érdeksérelmet okoz,

c) azonnali fenyegetést jelent a projekt sikeres befejezésére a projekt teljes költségvetésének arányához, az ügy súlyához vagy egyéb felmerült körülményhez képest.

(2) Minden naptári negyedévet követő 60 napon belül a nemzeti kapcsolattartó jelentést küld a donor országok részére az adott negyedévben észlelt azon szabálytalanságokról és a korábban jelentett szabálytalansági eseteket érintő változásokról, melyek elsőfokú közigazgatási vagy bírósági döntés alapját képezik.

(3) Ha az adott naptári negyedévben nem történt szabálytalanság, illetve a korábban jelentett szabálytalansági eseteket érintő változás, úgy a nemzeti kapcsolattartó erről értesíti a donor országokat.

(3a)[156] A nemzeti kapcsolattartó az (1)-(3) bekezdés szerinti jelentéseket megküldi az igazoló hatóság részére tájékoztatás céljából.

(4) A (2) bekezdés szerinti jelentésben nem kell szerepeltetni a következő szabálytalansági eseteket:

a) kizárólag a kedvezményezett csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárása miatt a projekt megvalósításának részben vagy egészben történő meghiúsulása kerül szabálytalanságként megállapításra,

b) a szabálytalanság megállapításához vezető bejelentést vagy az ehhez kapcsolódó adatot a kedvezményezett önként hozta a program operátor, a végrehajtó ügynökség, a nemzeti kapcsolattartó vagy az igazoló hatóság tudomására, még mielőtt e hatóságok bármelyike maga fedezte volna azt fel, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett részére történt-e kifizetés,

c) a szabálytalanságot a program operátor, a nemzeti kapcsolattartó vagy az igazoló hatóság még azelőtt derítette fel és korrigálta, mielőtt a kedvezményezett részére kifizetés történt és mielőtt az érintett költség a közbenső pénzügyi jelentésben vagy a záró program jelentésben feltüntetésre került.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti, azonnali jelentési kötelezettséggel járó esetekben, illetve a kedvezményezett csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárását megelőző szabálytalansági esetekben.

(6) A (4) bekezdés szerinti szabálytalanságok esetében a nemzeti kapcsolattartó a donor országok megkeresésére, a megkereséstől számított 1 hónapon belül köteles a kért információkat rendelkezésre bocsátani.

(7) A nemzeti kapcsolattartó a (4) bekezdés szerinti szabálytalansági esetekről is köteles nyilvántartást vezetni.

(8) A nemzeti kapcsolattartó e § szerinti jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítése érdekében a nemzeti szintű szervek és program szintű szervek egyaránt kötelesek a nemzeti kapcsolattartóval együttműködni és a nemzeti kapcsolattartó részére a donor országok felé teljesítendő adatszolgáltatáshoz szükséges információkat haladéktalanul megadni.

IX. FEJEZET

KÖVETELÉSKEZELÉS

45. A követeléskezelés részletszabályai

126. § (1)[157] Ha a támogató a költségvetésből nyújtott támogatást - beleértve a támogatási előleget és az előfinanszírozást - részben vagy egészben visszavonja vagy a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás visszavonással érintett összegét a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított 30 napon belül. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(2) A visszafizetési kötelezettséget a támogató értesítésben vagy fizetési felszólításban közli a kedvezményezettel, amelyek másolati példányát az értesítés vagy a fizetési felszólítás kedvezményezett részére történt megküldését követő 7 napon belül meg kell küldeni az igazoló hatóságnak.

(3) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, ez esetben a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4)[158] Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

(5) Kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetén az (1) és (4) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.

127. § (1) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget és a beszámítás, illetve a levonás eredménytelen volt, úgy a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg a leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.

(2)[159] Ha a biztosítékokból a követelés kielégítése nem eredményes, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Áht. 53/A. § (3) bekezdése alapján a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(3)[160] Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásba köteles bekapcsolódni.

(4)[161] A (3) bekezdés szerinti esetben a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és az adósságrendezési eljárásban az Art. 72. § (3) bekezdés a) pontja alapján az állami adóhatóság jár el hitelezőként a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségre vonatkozó követelés tekintetében.

(5)[162] A támogató a követeléskezelés lebonyolítását delegálhatja.

128. § (1)[163] A kedvezményezett a visszafizetési kötelezettséget az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezelt előirányzat-felhasználási keretszámlára köteles teljesíteni.

(2)[164]

(3)[165] A visszakövetelt támogatás - ha az nem rendszerjellegű szabálytalansághoz kapcsolódik - programon belüli átcsoportosításáról a visszaköveteléssel nem érintett kedvezményezettek javára az érintett program operátor dönthet a 58. § rendelkezései szerint. A visszafizetett támogatás más program javára történő átcsoportosítására a nemzeti kapcsolattartó a donor országok részére az érintett program operátor előzetes egyetértésével tehet javaslatot.

(4)[166] Ha a visszakövetelt támogatás felhasználására a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor, az igazoló hatóság gondoskodik a visszakövetelt összeg donor országok részére történő visszautalásáról a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok szerint.

129. § (1) Ha a donor országok visszafizetési kötelezettséget állapítanak meg Magyarországgal szemben és a visszafizetési kötelezettség alapját képező szabálytalanságban érintett összeg behajtása nem lehetséges, akkor az Ávr. 97. §-a alapján a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget az igazoló hatóság megfelelő pénzforgalmi számlájára visszapótolni az igazoló hatóság által megadott fizetési határidőben.

(2) Ha a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követő harmadik év végéig programonkénti bontásban meg kell őrizni.

129/A. §[167] (1) Kis értékű követeléseket - beleértve a pénzügyi zárás jogcímen keletkezett kis értékű követelést - nem kell behajtásra előírni.

(2) A követelés kis értékű, ha annak összege a 10 000 forintot nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti értéket követelés jogcímenként és projektenként kell érteni, valamint tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

(4) Kis értékű kamatkövetelés csak akkor írható le, ha a tőkekövetelés már teljesült.

(5) Ha a követelés részleges megtérülése után a fennmaradó követelés a fenti szabályok alapján kis értékű, a követelés leírható.

(6) A leírt összeget tőke, kamat és forrás szerinti bontásban kell nyilvántartani.

X. FEJEZET

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

46. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok[168]

130. §[169] A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtott támogatásként nyújtható.

131. §[170] Nem ítélhető meg támogatás

a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b) - a csekély összegű támogatás kivételével - a nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,

d) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

e) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha

ea) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

f) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

g) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

h) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

132. §[171] (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2) A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekinthető a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

133. §[172] (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

134. §[173] (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

135. §[174] Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

b) kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

ba) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

bb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

bc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

bd) meghaladja a ba)-bc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

be) meghaladja a ba)-bd) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

bf) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

d) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget.

136. §[175] (1) E rendelet alapján

a) a 47. alcím szerinti támogatási kategória esetén 2020. december 31-ig,

b) a 49. alcím szerinti támogatási kategória esetén 2016. április 30-ig,

c) az 55., 60., 61., 68. és 69. alcím szerinti támogatási kategória esetén 2021. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

47. A regionális beruházási támogatás[176]

137. §[177] (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás

a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy

ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy

b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás

valósít meg.

(2) A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás, valamint meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

138. §[178] (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

g) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz,

h) ha a kérelmet benyújtó beruházó, vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezésétől számított második év végéig a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén.

139. §[179] (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

140. §[180] (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló eszköz költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

140/A. §[181] Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon biztosítják.

48.[182]

141. §[183]

142. §[184]

49. A kulturális célú támogatásokra vonatkozó szabályok

143. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, valamint olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése.

(2)[185]

144. § (1) A támogatás alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati felhívás tartalmazza.

50.[186]

145. §[187]

51.[188]

146. §[189]

52.[190]

147. §[191]

53.[192]

148. §[193]

54.[194]

149. §[195]

55. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás[196]

150. §[197] (1) A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható.

(2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

150/A. §[198] (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 150/C. § (2) és (3) bekezdése esetén,

b) 30%-át a 150/C. § (4) bekezdése esetén.

(2) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás - a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl - az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal, az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető.

(4) Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetés-mentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(5) Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

150/B. §[199] (1) Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

(2) Nem ítélhető meg támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(3) Támogatás nem ítélhető meg működési célra.

150/C. §[200] (1) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(4) Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a (3) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el.

56.[201]

151. §[202]

57.[203]

152. §[204]

58.[205]

153. §[206]

59.[207]

154. §[208]

60. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás[209]

155. §[210] (1) A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót.

61. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás[211]

156. §[212] (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

157. §[213] (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 156. § (2) bekezdés a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(3) A 156. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

157/A. §[214] (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ide értve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is.

62.[215]

158. §[216]

63.[217]

159. §[218]

64.[219]

160. §[220]

65.[221]

161. §[222]

66.[223]

162. §[224]

67.[225]

163. §[226]

68. A helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás[227]

164. §[228] (1) Helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre - a regionális beruházási támogatás kivételével - nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

(5) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(6) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(7) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

69. A csekély összegű támogatás[229]

165. §[230] (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

70.[231]

166. §[232]

XI. FEJEZET

EGYES PÉNZÜGYI FORRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

71. A technikai segítségnyújtás forrásaira vonatkozó különös szabályok

167. § (1) A technikai segítségnyújtás keretéből kedvezményezettként a nemzeti kapcsolattartó, az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság és a végrehajtó ügynökség részesülhet.

(2) A technikai segítségnyújtás vonatkozásában a nemzeti kapcsolattartó megállapodást köt a donor országokkal. A megállapodásnak mellékletként tartalmaznia kell a technikai segítségnyújtás keretének teljes költségvetését és annak az (1) bekezdés szerinti kedvezményezettek közti megoszlását.

(3)[233] A nemzeti kapcsolattartó minden év szeptember 30-ig benyújtja a donor országok részére a technikai segítségnyújtás keretének következő évre vonatkozó költségvetését.

(4) A nemzeti kapcsolattartó a (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a technikai segítségnyújtás keretében elszámolható költségek terhére támogatást vehet igénybe.

(5)[234] A nemzeti kapcsolattartó, mint támogató a technikai segítségnyújtás kerete kedvezményezettjeivel támogatási szerződést köt vagy részükre támogatói okiratot bocsát ki a technikai segítségnyújtás donor országok által jóváhagyott költségvetése figyelembevételével.

(6)[235] A támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában a technikai segítségnyújtás tekintetében a III-X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

72. A program szintű szervek részére nyújtott támogatásokra vonatkozó különös szabályok

168. § (1)[236] A program előkészítési költségek, a program menedzsment költségek és a komplementer tevékenységek forrásaiból kedvezményezettként a program operátor és a végrehajtó ügynökség részesülhet.

(2)[237] A jóváhagyott programok vonatkozásában a nemzeti kapcsolattartó program megállapodást köt a donor országokkal, mely tartalmazza a program keretében rendelkezésre álló program előkészítési költségek, a program menedzsment költségek, valamint a komplementer tevékenységek forrásainak összegét és felhasználása időtartamát.

(3) A nemzeti kapcsolattartó a program operátorral és a végrehajtó ügynökséggel az egyes programok vonatkozásában háromoldalú program végrehajtási megállapodást köt, melynek tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti források igénybevételének részletes szabályait, az elszámolás és a támogatás folyósításának módját.

(3a)[238] Az (1) bekezdés szerinti költségek és források tekintetében támogatási előleg nyújtható, amellyel a program végrehajtási megállapodásban meghatározottak szerint kell elszámolni. A támogatási előleg összegét a program végrehajtási megállapodás határozza meg. A támogatási előleg igénybevétele esetén a program operátor és a végrehajtó ügynökség nem köteles biztosítékot nyújtani.

(3b)[239] A program végrehajtási megállapodásban az annak megkötését megelőzően felmerült, (1) bekezdés szerinti költségekre és forrásokra is nyújtható támogatás a vonatkozó program megállapodással összhangban.

(4)[240] A 18. § (5) bekezdése szerinti esetben a támogatóként eljáró szervezeti egységet vagy személyt a kedvezményezettként eljáró szervezeti egység vezetője a támogatói tevékenység végzése során nem utasíthatja. Ha a projekt végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül személyében el kell különíteni.

(5)[241] A program végrehajtási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés szerinti források terhére a kedvezményezetteknél felmerülő költségek tekintetében a III-X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

168/A. §[242] A nemzeti kapcsolattartó a program operátorral és a végrehajtó ügynökséggel az egyes programok vonatkozásában háromoldalú megállapodást köt, amelynek tartalmaznia kell a program fenntartási időszakra vonatkozóan a fenntartási feladatok részletes leírását és a felek közötti megosztását.

73. A kétoldalú kapcsolatok nemzeti és program szintű alapjára vonatkozó különös szabályok

169. § (1) A kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja vonatkozásában a nemzeti kapcsolattartó munkatervet és eljárásrendet dolgoz ki, melyet jóváhagyásra benyújt a donor országok részére.

(2) A kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja vonatkozásában a programtervezési és támogatás végrehajtási folyamat során a donor országok által jóváhagyott munkaterv és eljárásrend rendelkezései szerint kell eljárni.

(3)[243] A donor országok által jóváhagyott munkaterv, eljárásrend és pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában a kétoldalú kapcsolatok nemzeti alapja tekintetében a III-X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[244] A 18. § (5) bekezdése szerinti esetben a támogatóként eljáró szervezeti egységet vagy személyt a kedvezményezettként eljáró szervezeti egység vezetője a támogatói tevékenység végzése során nem utasíthatja. Ha a projekt végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül személyében el kell különíteni.

170. § (1)[245] A kétoldalú kapcsolatok program szintű alapjának felhasználására a program operátor a donor országok részére jóváhagyásra benyújtott programdokumentumban tesz javaslatot.

(2) A kétoldalú kapcsolatok program szintű alapjának kedvezményezettje a donor országok jóváhagyásától függően

a) a partnerségi kapcsolatok kialakítását kezdeményező támogatást igénylő,

b) a már támogatásban részesülő projekt partnerségi kapcsolatainak kiszélesítését kezdeményező kedvezményezett,

c) a kétoldalú együttműködés előmozdítását szolgáló tevékenységet végző program operátor vagy az általa e tevékenység ellátására felkért végrehajtó ügynökség vagy más partner

lehet.

(3)[246] A kétoldalú kapcsolatok program szintű alapja vonatkozásában a program operátor a programtervezési és támogatás végrehajtási folyamattól eltérő eljárásrendet alakíthat ki. Az alap terhére felmerülő költségek tekintetében a III-X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[247] Ha a kétoldalú kapcsolatok program szintű alapjának kedvezményezettje a (2) bekezdés c) pontja szerint a program operátor vagy a végrehajtó ügynökség, úgy a felmerült költség tekintetében a hitelesítést végző szerv az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a program operátor köteles gondoskodni arról, hogy a kétoldalú kapcsolatok program szintű alapja terhére elszámolni kívánt költségek a program előkészítési költségektől, a program menedzsment költségektől, valamint a komplementer tevékenységek költségeitől elkülönítésre kerüljenek.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

171. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet 49. alcíme az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

172. §[248] E rendeletnek az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtási rendjéről szóló 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 293/2016. (IX. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 84. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelőzően létrejött támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.

172/A. §[249] (1) E rendeletnek az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtási rendjéről szóló 326/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet és a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 51/2017. (III. 20.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 51/2017. (III. 20.) Korm. rendelet] megállapított 58. § (2)-(5) bekezdését a 2016. április 30. napját követő támogatási döntéseknél kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek az 51/2017. (III. 20.) Korm. rendelettel megállapított 85. § (6) és (7) bekezdését a 2016. április 30. napját követően létrejött támogatási jogviszonyokban kell alkalmazni.

173. §[250] E rendelet

a) 47., 55., 60., 61. és 68. alcíme a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint a 13., 14., 25., 28., 41. és 56. cikke,

b) 49. alcíme az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében nyújtható kulturális célú támogatások című, SA.35368-2012/N. számú bizottsági határozat,

c) 69. alcíme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök