Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

42/2013. (XII. 29.) MNB rendelet

a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetre, a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) szerinti befektetési alapra és befektetési alapkezelőre, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti kockázati tőkealapra, kockázati tőkealap-kezelőre, központi értéktári, elszámolóházi és központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig áll fenn.

(2) A fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

4. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, havi, negyedéves, éves, eseti és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A Tpt. szerinti központi értéktári tevékenységet végző szervezet a központi értékpapír-nyilvántartás adatait - az értékpapír azonosítójának (ISIN kódjának), típusának, fajtájának, formájának, egyéb jellemzőinek, valamint a kibocsátó adatainak megnevezésével - elektronikus formában, a tárgyidőszakot követő munkanap 10.00 óráig küldi meg az MNB részére.

5. § (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, heti, negyedéves, valamint éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó, magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1)[1] Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB "Kihelyezett Adatküldő Program" megnevezésű jelentésfogadó rendszerén (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül teljesíti. A KAP rendszer használatára vonatkozó részletes követelményeket a KAP rendszer Felhasználói kézikönyve tartalmazza, amelyet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján tesz közzé.

(2) A felügyeleti jelentés formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

(3) Az adatszolgáltató a feltöltött felügyeleti jelentésről a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap.

(4) A KAP rendszer a beküldött felügyeleti jelentés státuszáról - a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében - a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

(5) Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése a KAP rendszerben "feldolgozott" státuszt kapott. A "feldolgozott" üzenet tekintendő a teljesítés elfogadásáról szóló tájékoztatásnak.

(6) Ha a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla ("0") értékkel kell kitölteni.

9. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által - számviteli politikájában vagy egyéb módon - meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítani kell. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül kell az MNB részére megküldeni.

10. § (1) Az adatszolgáltató az akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az MNB "Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához" megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül köteles benyújtani. Az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételeiről szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve tartalmazza, amelyet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján tesz közzé.

(2) Az akadályoztatás oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak a felügyeleti jelentéshez használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével kell teljesíteni, amelyhez - az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll - mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is fel kell tölteni.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a bejelentést az MNB ügyfélszolgálatán vagy postai úton nyújthatja be az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

11. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

12. § A 2013. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó, 2014. január 1-jét követően teljesítendő felügyeleti jelentésekre a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a Magyar Nemzeti Bank részére teljesítendő egyes kötelezettségeiről, valamint a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosításáról szóló 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet 2. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

12/A. §[2] E rendelet 8. § (1) bekezdése - a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet 9. § (1) bekezdésével együtt - az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtástechnikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

13. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés negyedik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

Általános kitöltési előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény;

1.2. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja, tv.);

1.3. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.);

1.4. Tpt.;

1.5. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.);

1.6. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.);

1.7. Bszt.;

1.8. Batv.;

1.9. a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.);

1.10. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.);

1.11. a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet);

1.12. a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);

1.13. a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet);

1.14. a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.15. a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bakr.);

1.16. a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet);

1.17. az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról szóló 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet;

1.18. az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: ÁÉKBV irányelv);

1.19. a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: MIFID);

1.20. a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelete (a továbbiakban: 1287/2006/EK rendelet);

1.21. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR).

2. Rövidítések

2.1. BAMOSZ: Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége;

2.2. BÉT: Budapesti Értéktőzsde;

2.3. EGT állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland);

2.4. EU: Európai Unió;

2.5. PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan.

3. Fogalmak

3.1. Alapbér: Az intézmény által nyújtott minden olyan javadalmazás, amelynek kifizetéséhez az intézmény nem szabja feltételül valamilyen előre meghatározott teljesítménymutató elérését.

3.2. Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás: olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyben a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója a Gt. 52. § (2) bekezdésében szereplő minősített befolyást jelentő részesedéssel rendelkezik.

3.3. Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy: az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója.

3.4. Alklíring tag: az a közvetett elszámolási jogosítvánnyal rendelkező személy, aki a KELER KSZF Zrt. tőzsdei elszámolási szolgáltatásainak igénybevételére egy klíringtaggal szerződést kötött.

3.5. Devizabelföldi: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.

3.6. Devizakülföldi: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.

3.7. Értékpapírok fizikai készlete: az értékpapíroknak - mind a nyomtatott, mind a dematerializált értékpapíroknak - a jelentés tárgynapjára vonatkozóan elszámolt, és az őrzési helyeken, továbbá az elszámolóházi számlákon meglévő tényleges készlete.

3.8. Értékpapírok jogi készlete: az értékpapírok fizikai készletének azon értékpapírok állományával korrigált készlete, amelyekre vonatkozó tulajdonjog a jelentés tárgynapján fennáll, de még nem került a tulajdonos birtokába, illetve nem került ki birtokából. Az értékpapírok jogi készletének meghatározásakor az értékpapírok fizikai készletét a tárgynapon elszámolás alatt lévő állományváltozásokkal - eladásokkal és vételekkel - kell módosítani.

3.9. Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: pénzügyi eszköz elhelyezése a pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.

3.10. Garantált teljesítményjavadalmazás: Az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.

3.11. Halmozó részvény: a jegyzett és befizetett részvények közül azok az osztalékelsőbbségi részvények, amelyek a nyereséges év(ek)ben a korábbi (esetleg) veszteséges év(ek)ben elmaradt hozamokra is feljogosítanak.

3.12. Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.

3.13. Idegen tulajdonú értékpapír: az ügyfél tulajdonát képező értékpapír.

3.14. Javadalmazás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.

3.15. Kapcsolt vállalkozás: a Számv.tv.-ben ilyenként meghatározott vállalkozás.

3.16. Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésének 2. táblázatában meghatározott fogalom.

3.17. Kereskedési könyvi bizományi ügyletek fedezetére (biztosítékára) vonatkozó fedezeti szorzók: állampapírok esetében - ide nem értve az állampapír-alapok befektetési jegyeit - a szorzó értéke 0,9, egyéb tőzsdei papíroknál - ideértve az állampapír-alapok befektetési jegyeit is - a szorzó értéke 0,8.

3.18. Kiegészítő szolgáltatás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység.

3.19. Kiemelt személyek: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

3.20. Klíringtag: közvetlen tőzsdei elszámolási jogosítvánnyal rendelkező jogi személy.

3.21. Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

3.22. Meghatározó piaci szereplő: a 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

3.23. MiFID tábla: a MiFID 25. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt tranzakciós jelentés.

3.24. Nyitva szállítás megbízás alapján teljesített ügyleteknél: amennyiben az ügyfél rendelkezési jogot szerez a megbízás alapján teljesített ügyletből származó pénz-, illetve pénzügyi eszköz fölött, mielőtt a befektetési vállalkozás felé rendezte volna az ügyletből ráháruló minden pénzügyi teljesítési, illetve pénzügyi eszköz szállítására vonatkozó szerződés szerinti kötelezettségét.

3.25. Piaci árral rendelkező pénzügyi eszköz: minden olyan pénzügyi eszköz, amelyre a jelentési időpontot megelőző egy naptári hónapban legalább öt, az adatszolgáltató által dokumentálható (de nem feltétlenül az adatszolgáltató által lebonyolított) kötés történt, illetve legalább öt alkalommal volt rá nyilvános vételi vagy eladási árajánlat.

3.26. Tárgyévi javadalmazás:

a) a tárgyév teljesítményéért az intézmény által a tárgyévben kifizetett, az Szja. tv. szerinti jövedelem, valamint a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, nem halasztott jövedelem;

b) a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő halasztott jövedelem; és

c) a tárgyévet megelőző üzleti év, illetve évek teljesítményéért a tárgyévre halasztott, és az intézmény által a tárgyévben kifizetett vagy elhatárolt jövedelem, kivéve, ha azt az intézmény a tárgyévet megelőző üzleti évben, illetve években a b) pont szerint számvitelileg elhatárolta.

3.27. Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazás b) és c) alpontja szerinti javadalmazás.

3.28. Teljesítményjavadalmazás: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.

3.29. Tőkeáttétel: a nyitott pozíció piaci értéke / rendelkezésre bocsátott fedezet, illetve alapletét piaci értéke.

3.30. T nap: az ügyletkötés napja.

3.31. Ügyfél azonosító: belföldi vállalkozások esetén a törzsszám (az adószám első nyolc számjegye), belföldi természetes személyeknél a születési dátum, külföldi ügyfél esetében az adatszolgáltató által alkalmazott azonosító (pl. SWIFT kód).

3.32. Ügyfelet, ügyfélcsoportot jelölő kódok:

A - az adatszolgáltató Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata;

T - az adatszolgáltató anyavállalatnak nem minősülő, hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosa (természetes személy, jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság);

K - az adatszolgáltató Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 2-4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása;

V - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás (a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság);

S - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy;

E - a fenti kategóriába nem tartozó személyek, szervezetek és vállalkozások.

3.33. Ügyleti fedezet: a megbízás alapján végrehajtott ügylet fedezetének az alábbi követelményeknek kell eleget tennie:

- a fedezeti célú pénz- és pénzügyi eszközt az adatszolgáltató nyilvántartásaiban az ügyfél többi eszközétől elkülönítetten mutatja ki, és egyértelmű módon kapcsolja össze a fedezett ügylettel;

- az ügyféllel kötött szerződés, valamint az ügyfél vagyoni helyzete biztosítja, hogy a fedezetbe vont eszközök az ügyfél nemteljesítése esetén önállóan (tekintet nélkül a köztük lévő egyéb szerződésekre) és korlátozás nélkül bevonhatóak az ügylet rendezésébe;

- fedezeti célú pénzügyi eszközként csak piaci árral rendelkező pénzügyi eszközök vehetők figyelembe;

- az ügylet zárásáig (teljes körű rendezéséig, illetve az ügyletből származó esetleges veszteség leírásáig) a fedezeti eszközöknél az ügyfél rendelkezési joga nem terjed ki a fedezet elvonására. E feltétel nem jelenti azt, hogy az egyszer fedezetbe vont eszközök nem cserélhetők az ügyfél és a befektetési szolgáltatást nyújtó közös döntéseként, de a fedezetbe vont eszközök mennyisége és értéke minden üzleti napon elkülönítetten és egyértelműen legyen kimutatva;

- más ügyletek biztosítékaként figyelembe vehetők az elszámolás napjáig, vagy az elszámolás napján a megbízás elfogadásáig megkötött tőzsdei ügyletekből származó, a KELER Zrt. elszámolása alatt lévő, ügyfél pénz- és pénzügyieszköz-követelések.

3.34. Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: A CRR 317. cikk (4) bekezdésének 2. táblázatában meghatározott fogalom.

3.35. Vezető állású személy: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.

3.36. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre a felügyeleti jelentés vonatkozik.

3.37. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket - külön magyarázat hiányában - az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

4. A felügyeleti jelentés formai követelményei

4.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2013. évre vonatkozóan: "20131231".

A fentiek alapján pl. az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet file neve: xxxxxxxx_20131231_kiegmell

A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza, amelyek megtalálhatók a 2., 4., és 6., melléklet összefoglaló tábláiban.

4.2. Amennyiben az adatszolgáltató módosító jelentést küld, azzal egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakterületet a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

4.3. Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

4.4. A táblák "Megnevezés" mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.5. A pénznemben kifejezett adatokat - az adott táblában, kitöltési előírásban foglalt, az adatok nagyságrendjére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - egy forintra, illetve az adott deviza egységére kerekítve kell megadni.

5. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

5.1. A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

5.2. A nyilvántartási rendszernek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és felügyeleti ellenőrzésre is alkalmasnak kell lennie. Biztosítani kell, hogy az adatszolgáltató működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartások magyar nyelven álljanak rendelkezésre.

5.3. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

5.4. A kijelölésen alapuló jelentés vonatkozási időpontját, határidejét, az adatszolgáltatás időtartamát és az adatszolgáltatásra kötelezettek körét az MNB egyedi kijelölésben határozza meg. Az adatszolgáltatónak folyamatosan biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e jelentések előállítására.

5.5. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése a Számv.tv., valamint a vonatkozó számviteli kormányrendeletek szerinti előírásoknak megfelelően történik.

5.6. A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik, az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

5.7. Az értékpapírok állományára vonatkozó jelentésekben az érvénytelen, valamint a lejárt értékpapírokat nem kell szerepeltetni.

2. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

3. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet és a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felügyeleti jelentéseire vonatkozó kitöltési előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. Egyedi táblák

30B Pénzfedezettségi jelentés

A tábla kitöltése

A táblát tárgynapra kell kitölteni, a saját pénzeszközöket és az ügyfelet megillető pénzeszközöket elkülönítetten, devizanemenként megbontva.

Az egyes devizákra vonatkozó adatok (2-5. oszlopok) az adott deviza egységében szerepelnek. Ahol több deviza összesítéséről van szó (vagyis az 1. és a 6. oszlopban), az adatokat forintban kell megadni.

A negatív számlaegyenlegeket - abszolút értéken - hitelként kell jelenteni (a 30B31 sorban).

A tábla sorai:

30B1 Ügyfelek követelései

Az ügyfeleket tárgynapon megillető - mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem vezetett -pénzeszközök.

30B11 Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege

A tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza. Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatóak, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.

Ha az adatszolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

30B2 Pénzeszközök

E táblában pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás) követelésnek tekintendő (pl. hitelintézetnek nem minősülő elszámolóháznál, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, más befektetési vállalkozásnál lévő) tételek.

30B212 Elszámolóházaknál lévő pénzeszköz

A KELER Zrt.-nél és más, elismert elszámolóháznál lévő összes pénzeszköz. A befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit a "megbízói pénzeszköz" sorokon kell jelenteni.

30B213 Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla

Az adatszolgáltató által hitelintézet(ek)nél, központi banknál vezetett számlák napi záró egyenlegei közül a pozitív (és nulla) értékek összege. (A negatív egyenlegek - abszolút értéken - számolt összegét a 30B31 sor tartalmazza.)

30B22 Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő pénzeszközök

Elszámolóháznak nem minősülő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél elhelyezett pénzeszközök.

30B23 Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz

Bármely más befektetési szolgáltatónál (így a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközök.

30B24 Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz

Az adatszolgáltató által igénybe vett közvetítőnél lévő megbízói pénzeszközök összege.

30B25 Úton lévő pénzeszköz

Az adatszolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek az adatszolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezették, de a célszámlán még nem írták jóvá.

30B261 Saját pénzeszközök összesen

Az adatszolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell összesítve szerepeltetni. Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adót - amíg az intézmény ténylegesen nem fizeti meg -szintén a saját pénzeszközök között kell kimutatni.

30B262 Ügyfélkövetelések pénzfedezete

A "megbízói" pénzeszközök összesített értéke.

30B31 Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)

Hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint a negatív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összege.

30B32 Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke

A saját számlán lévő állampapírok azon a - valószínűsíthető - piaci értéken, amelyen értékesíthetők.

30B4 Elszámolóház(ak)nál lévő garancia alapok

A garancia alapokra vonatkozó, KELER Zrt. által visszaigazolt összeget kell szerepeltetni.

30B5 Elsődleges fedezettség

Azon összeg, amivel az adatszolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget.

30B6 Másodlagos fedezettség

A 30B5 sortól annyiban tér el, hogy az adatszolgáltató pénztárában lévő, hitelintézetnél, központi banknál, elszámolóházaknál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más befektetési vállalkozásnál, elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (az adatszolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.

Ugyanakkor le kell vonni a 30B31 sorban feltüntetett összeget (a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrése érdekében).

30B7 Harmadlagos fedezettség

Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége - a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett - figyelembe veszi az adatszolgáltató saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Garancia Alapokban fennálló részesedéseket is. (Az utóbbi eszközök a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.)

30B8 Negyedleges fedezettség

Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, a 30B31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.

30B91 Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege

Az adatszolgáltató - ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó - ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összege. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett, pénzfedezettségre vonatkozó számítást, csak tájékoztató jelleggel szerepel.

30C Értékpapír fedezettség részletezése (darab)

A tábla kitöltése

A saját tulajdonú papírokra és az ügyfelek papírjaira vonatkozó adatokat teljes körűen kell szolgáltatni. Az értékpapírokat akkortól kell jelenteni, amikor azok megjeleníthetők a 3-10. oszlopok valamelyikében. A táblában minden ISIN kód csak egyszer szerepelhet. A táblát darabszámmal kell kitölteni.

A befektetési jegyek esetében akkor kell az adatokat megadni, ha a vételek (illetve eladások) darabszáma már ismert. (Adott esetben pl. a T+2-dik napon.)

A tábla oszlopai:

3. és 4. oszlop Az E 761-es KELER kivonat alapján kell kitölteni.

7. és 8. oszlop Az egyéb külső helyen, illetve a KELER Zrt.-n kívüli elszámolóháznál lévő értékpapírok, ideértve az óvadékként, biztosítékként más adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat is.

9. és 10. oszlop Azok az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett értékpapírok, amelyeket a rendeltetési helyen még nem írtak jóvá. Értékpapír vásárlása esetén pozitív, eladása esetén negatív számot kell megadni.

12. oszlop A saját tulajdonban álló (a saját számlára kölcsön vett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó) értékpapírok állománya. A saját számlás és bizományi értékpapír-kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról az adatszolgáltató számlájára, vagy az adatszolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat a Bkr. 10. § (1) és (2) bekezdéseinek előírásai alapján át kell vezetni, és az átvezetett értékpapírok mennyiségét kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.

13. oszlop Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal). Itt szerepeltetni kell azokat az értékpapírokat, amelyeket az ügyfél kapott óvadékba, de nem kell szerepeltetni azt az állományt, amelyet az ügyfél kölcsönadott egy harmadik félnek.

14. oszlop Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó követelés (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal).

30DA Saját számlás értékpapír-állományok a hónap végén A tábla kitöltése

A táblában a saját számlán nyilvántartott értékpapírok fizikai készletét kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató saját számlás tevékenység végzésére jogosult-e. A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor az MNB által közzétett hivatalos árfolyam.

A befektetési alapok besorolása a BAMOSZ által használt kategóriákba történik, a 31D3 táblánál leírtak szerint.

A tábla oszlopai:

1. oszlop: A bekerüléskori könyv szerinti érték. Kamatozó értékpapírok esetében a nettó, felhalmozott kamatot nem tartalmazó bekerülési érték.

2. oszlop: A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

Kamatozó értékpapírok esetében a nettó, felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci érték.

30DB Saját számlás pozíciók piaci értéke a hónap végén

A tábla kitöltése

A saját kockázatra kötött származtatott ügyletek nyitott pozícióit tartalmazza a tábla.

1. oszlop: Piaci érték (pótlási költség): az egyes határidős, opciós és csereügyleteknek - a CRR-ben előírt értékelési szabályok alapján megállapított - összesített piaci értéke.

31A Felügyeleti mérleg - Eszközök

A tábla kitöltése

A tábla sorai:

31A131 Tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg. Azok az adatszolgáltatók, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan fennálló, még nem teljesített követeléseiket év közben a számviteli szabályok szerint a főkönyvi -mérleg - számlákon is elszámolták, a hó végi záráskor, a bizományi ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló követeléseiket stornó tételként kötelesek kezelni, és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem állíthatják be.

31A1333 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból

Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg.

31A13451 Ügyleti letétek, biztosítékok és árkülönbözetek összege

A határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összege (amíg az ügylet le nem zárul).

31A139 Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

A valós értéken történő értékelésbe bevont, le nem zárt kereskedési- és fedezeti célú származékos ügyletek várható eredménye.

31B Felügyeleti mérleg - Források

A tábla kitöltése

A 31B tábla kitöltése alapvetően megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél az alábbiakban meghatározott előírásokat kell alkalmazni és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.

A tábla sorai:

31B1134 Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból

A tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amely akkor keletkezik, ha az adatszolgáltató a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki az eladónak. Annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.

31B1137, Egyéb

31B1147, Egyéb

31B1157 Egyéb

Ezeken a sorokon "a befizetett, de a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke" - az alapítókkal szembeni kötelezettség - értékét kell szerepeltetni. A tőkeemelésnek azt a részét, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke- vagy eredménytartalékból) hajt végre, csak a cégbírósági bejegyzést követően - a vonatkozó tartalékállomány csökkentésével egyidejűleg -lehet a jegyzett tőkében szerepeltetni.

31B116 Kötelezettségek értékelési különbözete

A pénzügyi kötelezettségek értékeléskori valós értékének és törlesztésekkel korrigált bekerülési értékének különbsége.

31B31 Céltartalék a várható kötelezettségekre

A határidős, opciós és swap ügyletek, a jegyzési garanciavállalás, a Bszt. szerint a tőke megóvására és a hozamra adott ígéret miatti, valamint a Számv.tv. miatt képzett egyéb céltartalékok.

31B413 Dotációs tőke

Fióktelep külföldi, nem EU székhelyű vállalkozásától a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

31B461 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

A Számv.tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítések összege.

31B462 Valós értékelés értékelési tartaléka

A Számv.tv. 59/A.-59/F. §-ai szerinti valós értéken történő értékelés elszámolt értékelési különbözete.

31B48 Mérleg szerinti eredmény /év közben eredmény/ (+,-)

Az eredmény év közben az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - egyenlege, amelyet a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkenteni kell.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel csökkentett összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat a közgyűlés által elfogadott éves beszámoló szerinti (auditált) mérleg eredménye.

31C Tájékoztató adatok (1)

A tábla sorai:

31C11 Minősített befolyást jelentő PIBB-részesedések

A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

31C12 Minősített befolyást nem jelentő PIBB-részesedések

A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást nem jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

31C14 Ügyfelekkel szembeni követelések

A Bkr. 4. § (3) bekezdésében meghatározott ügyfelekkel szembeni követelések.

31C15 Per alá vont követelések teljes értéke

A mérlegben szereplő követelésállományból az ügyfelekkel szembeni követelések azon része, amelyek bírósági per tárgyát képezik.

31C151 Peresített összeg a követelésekből

A mérlegben szereplő, per alá vont követelésekből a peresített összeg.

31C1511 Peresített összegből pénzügyileg rendezett

A peresített összegből a Számv.tv. 29. § (8) bekezdés szerint az egyéb követelések között szereplő összeg.

31C17 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

A Bkr. 5. § (8) bekezdés szerinti tételek.

31C19 Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték)

Az év kezdetétől a tárgyhó végéig esedékes (halmozott) adófizetési kötelezettség értékének (a társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével számított) időarányos része.

31C191 Adófizetési kötelezettség és fizetett adóelőleg különbözete

Az év kezdetétől a tárgyhó végéig terjedő időszakra számított adófizetési kötelezettség és a ténylegesen befizetett adóelőleg különbözete. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az - időarányos - adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

31C20 Átlagos állományi létszám (fő)

Átlagos statisztikai állományi létszám. A KSH előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően kell kitölteni.

31C21, Közvetítők száma (db)

31C211, Függő ügynök (db)

31C212: Befektetési vállalkozás (db)

Ezt a három adatot a Bszt. 111. §-ának figyelembe vételével kell meghatározni.

31D1 Tájékoztató adatok (2)

A tábla kitöltése

A devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál írtak szerint kell forintra átváltani és a táblában forintban szerepeltetni.

A tábla sorai:

31D10312 Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok

A kölcsönadáskori nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

31D1041 Ügyfelek száma

Azon - jogi és nem jogi - személyek száma, akik valamely befektetési szolgáltatásra irányuló szerződéssel rendelkeznek az adatszolgáltatóval. Ha ugyanazon személy több szerződéssel vagy portfolióval is rendelkezik az adatszolgáltatóval, akkor is csak egyszer kell figyelembe venni.

Alapok és alapkezelők részére nyújtott szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás alapkezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapokat, ha pedig portfoliókezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapkezelőket kell egy személynek tekinteni.

31D10411 Aktív ügyfelek száma

Aktív ügyfélnek minősül az az ügyfél, akinek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vett.

31D1042 Vezetett ügyfél értékpapírszámlák száma (db)

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.

31D1043 Vezetett ügyfél pénzszámlák száma (db)

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma. A hitelintézetnek a bankszámlának nem minősülő ügyfélszámlák számát kell megadnia.

31D1052 Portfóliókezelt vagyon átvételkori piaci értéken

A portfóliókezelési tevékenységet végző társaság által átvett vagy rendelkezése alá került vagyon átvételkori piaci értéken. A bekövetkezett tőkeváltozásokat (az átadott eszköz mennyiségi változásait) figyelembe kell venni az érték kiszámításánál.

31D1053 Portfóliókezelt vagyon aktuális piaci értéken

A portfóliókezelt vagyon, a hónap utolsó napjára meghatározott piaci értéken. Mind a tőkeváltozásokat, mind pedig a hozamok hatásait tartalmazza az adat.

31D107, illetve Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen -azonnali ügyletek (db)

31D109 Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen - azonnali ügyletek (db)

Az ügyféltől felvett és továbbított megbízások, valamint az ügyfél javára végrehajtott megbízások. Nem kell figyelembe venni azokat a megbízásokat, amelyek csupán az ügyletek elszámolására vonatkoznak, vagyis amikor az ügyfél az adatszolgáltató bevonása nélkül, közvetlenül kötötte az ügyletet a partnerével.

31D112, Internalizálás a tárgyhóban

illetve

31D113 Rendszeres internalizálás a tárgyhóban

A 35B táblában jelentett forgalomból az internalizált, illetve rendszeres internalizálás keretében teljesített megbízások értéke.

31D2 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken

A tábla kitöltése

A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni. A devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál írtak szerint kell forintra átváltani.

Összefüggések: a 31D21 sor 1-6. oszlopig terjedő részösszege, a 7-12. oszlopig terjedő részösszege, továbbá a 13. oszlopban szereplő adata egyenlő a 31D102 sor 1., 2., illetve 3. oszlopban szereplő adatával.

A befektetési alapok besorolása a BAMOSZ által használt kategóriákba történik, a 31D3 táblánál leírtak szerint.

31D3 Tájékoztató adatok (4)

A tábla kitöltése

A táblát az intézmény által forgalmazási szerződés alapján forgalmazott - MNB határozattal magyarországi forgalomba hozatalra engedélyezett, vagy az ÁÉKBV irányelv alapján forgalmazott - külföldi kibocsátású befektetési jegyekről kell elkészíteni. Az egyes alapokat az általuk követett befektetési politika alapján (a BAMOSZ által is alkalmazott) kategóriáknak megfelelően kell az alábbi kategóriákba sorolni.

A tábla eseti jelentés, csak akkor kell kitölteni, ha az abban szereplő adatok megváltoztak.

A befektetési alapok kategorizálása

A befektetési alapok kategóriáiA besorolás kritériumai
Likviditási alapok (ide értve a rövid
lejáratú pénzpiaci alapokat is)
A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a
60 napot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 120
napot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő
futamideje legfeljebb 397 nap lehet.
Pénzpiaci alapokA portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a
6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 12
hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok
hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-
meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet.
Rövid kötvényalapokA portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és
3 év közötti.
Hosszú kötvényalapokA portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja
a 3 évet.
Szabad futamidejű kötvényalapokOlyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott
durációs limithez.
Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos)
vegyes alapok
A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja
meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl.
ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki - ebből
a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának
megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.
Kiegyensúlyozott vegyes alapokA portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A
nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú,
árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki - ebből a szempontból
a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő
kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.
Dinamikus vegyes alapokA portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja
a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl.
ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki - ebből
a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának
megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.
RészvényalapokA portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a
80%-ot.
Árupiaci alapokAzon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget
jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken
keresztül).
Abszolút hozamú alapokAzon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam
elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam
meghaladását tekintik.
Tőkevédett alapokA Batv. 23. §-a szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve
garantáló alapok.
Származtatott alapokAzon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem
tartoznak a fenti alapok közé.
Közvetlen ingatlanokba fektető
alapok
Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok
tartásával valósítják meg.
Közvetett ingatlanokba fektető
alapok
Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget
közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb.) keresztül
valósítják meg.

Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:

a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.

b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

Ebben a táblában a BAMOSZ kategorizálásában nem szereplő alábbi kategóriákat is lehet alkalmazni a befektetési alapok besorolásakor:

a) Egyéb, be nem sorolt értékpapíralapok.

b) Private equity és venture capital alapok: A különböző befektetési politikát - pl. venture capital, growth capital, mezzanine capital - követő kockázati tőkealapok és zártkörű ingatlanalapok.

c) Hedge fund-ok és fund of hedge fund-ok: A kibocsátás joga szerint csak intézményi befektetők, vagy egy adott limitet meghaladó befektetési összeggel rendelkező befektetők számára elérhető alapok.

32A Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltatónak - az érvényes számviteli előírások alapján összeállított - főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében év közben eltér az éves beszámoló eredménykimutatásától.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban az adatszolgáltató jelentésében - a számlák aggregálása után - valamelyik ráfordítás vagy költség sor "követel", illetve bevétel sor "tartozik" egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.

Az egyes eredménysorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

Az adatszolgáltatóra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja stb.) meg kell képezni és el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor (az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően) a már megképzett tartalékok összege is változhat.

A 32A4-32A63 sorokat csak az éves, auditált jelentésben kell kitölteni.

32A113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos bevételeket tartalmazza.

32A119 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos ráfordításokat tartalmazza.

32B Eredményadatok részletezése

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási, valamint portfóliókezelési tevékenységből származó bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit kell szerepeltetni, a részletező soroknak megfelelő bontásban. Az ügynöki tevékenységet és a bizományosi tevékenységet a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályainak történő megfelelés alapján kell megkülönböztetni.

33HSZLA Számlavezetők

A tábla kitöltése:

A hitelintézet harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban: intézményeknél) vezetett valamennyi befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó értékpapírszámláját tartalmazza a jelentés.

A tábla oszlopai

1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját, illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit elhelyezték.

2. oszlop: Számlavezető azonosító kódja: az intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].

3. oszlop: Számlavezető országa: annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyikben a szolgáltató található.

4. oszlop: Számlavezető intézmény típusa: A lehetséges értékek: "K" = központi bank, "H" = hitelintézet, "E" = elszámolóház, központi szerződő fél, "B" = befektetési vállalkozás, "X" = egyéb.

5. oszlop: A számlavezető partnerkockázati besorolása: A számlavezető partnerkockázati besorolása alatt a hitelintézet által alkalmazott értékelő/minősítő rendszer alapján kapott értéket kell szerepeltetni.

6. és 7. oszlop: Értékpapírszámla egyenlege (Ft): Az értékpapír fizikai készletének piaci értékét kell megadni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 30DA táblánál leírtak szerint.

33SZLA Számlavezetők

A tábla kitöltése:

A befektetési vállalkozás harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban: intézményeknél) vezetett valamennyi értékpapír- és pénzszámláját tartalmazza a jelentés.

A tábla oszlopai

1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját, illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit és pénzeszközeit elhelyezték.

2-5. oszlop: Kitöltésük azonos a 33HSZLA táblánál leírtakkal.

6. és 7. oszlop: Pénzszámla egyenlege (Ft): A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét a 30DA táblánál leírtak szerint kell forintra átszámolni.

8. és 9. oszlop: Értékpapír számla egyenlege (Ft): Az értékpapír fizikai készletének piaci értékét kell megadni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 30DA táblánál leírtak szerint.

33LEZ, 33NYIPO, 33KP táblákhoz általánosságban

A táblákban csak a szabályozott piacon kívüli (OTC) kereskedés adatai szerepelnek.

A pozíció nyitásakor legalább tízszeres tőkeáttételű ügyfél ügyletekre kell az adatokat megadni, amelyek felölelik mind az ügyfél javára végrehajtott, mind pedig a szolgáltató által más szolgáltatóhoz továbbított ügyleti adatokat.

Nem kell jelenteni a portfoliókezelés keretében kötött ügyleteket, sem pedig a hitelintézetek ún. Treasury "limittel rendelkező" ügyfeleinek ügyleti adatait. (A jelentés szempontjából limittel rendelkező ügyfélnek minősülnek a hitelintézetek azon - jellemzően vállalati - ügyfelei, amelyek egyedi elbírálás alapján előre megállapított és engedélyezett keretösszegen belül köthetnek FX forward ügyleteket.) A veszteségre vonatkozó adatokat is pozitív számmal kell jelenteni (tekintettel arra, hogy külön oszlopban szerepelnek a nyereség-, illetve a veszteségadatok).

33LEZ - A negyedév során lezárt pozíciók adatai

Az adatokat ügyfelenként, a mögöttes termék típusára összesítve (nem pozíciónként) kell jelenteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop: Ügyfél kódja: az adatszolgáltató által az ügyfél azonosítására használt kód.

2. oszlop: Ügyfél minősítése: a Bszt. 47-51. §-aiban előírtak szerint. A lehetséges értékek: "L" = lakossági ügyfél, "SZ" = szakmai ügyfél, "E" = elfogadható partner.

3. oszlop: Ügyfél kockázati profilja: A Bszt. 44. és 45. §-ai alapján - az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül - kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményeként az ügyfél kockázati profilját jelző fokozat. Az intézmény egyedi értékelési rendszerében használt kategóriának megfelelő fokozatot kell megadni (a 33KP táblában szereplő fokozatok közül). A lehetséges értékek: "1", "2", "3" stb.

4. oszlop: A mögöttes termék típusa A lehetséges értékek: "F" = deviza, "E" = részvény, "B" = állampapír, "J" = kamat, "I" = index, "X" = Egyéb.

6. és 7. oszlop: Az ügyfél szempontjából a lezárt pozíció bruttó nyeresége, illetve vesztesége: A pozíció lezárásának napján érvényes aktuális árfolyamon kell a nyereség/veszteség adatokat megadni.

8. oszlop: A pozíció nyitásakor elhelyezett letét: Az ügyfél által a pozíció nyitásához elhelyezett letét összege.

9. oszlop: A pozíció nyitása utáni befizetések: a pozíció nyitva tartásához történt befizetések összege.

33NYIPO - Nyitott pozíciók

A tábla adatait ügyfelenként, és azon belül pozíciónként kell megadni. A pozíciók egymással szemben nem nettósíthatók.

A tábla oszlopai

1-4. oszlop: Kitöltésük a 33LEZ tábla 1-4. oszlopánál leírtak szerint történik.

6. oszlop: A pozíció nyitásának napja: a dátumot "éééé.hh.nn" formátumban kell megadni.

8. oszlop: A pozíció jellege (H/R): A lehetséges értékek: "H" = hosszú, "R" = rövid.

10. és 15. oszlop: a tőkeáttétel mértékét egész számra kerekítve kell megadni.

12. oszlop: Rendelkezésre álló fedezet piaci értéke a negyedév végén: Kizárólag az adott pozíció fedezetigényének megfelelő fedezetet kell szerepeltetni.

33KP - Az ügyfelek kockázati profiljának kategóriái

A Bszt. 44. és 45. §-ai alapján - az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül - kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt kiértékelésekor az intézmény által alkalmazott értékelési rendszer kategóriáit tartalmazza a tábla.

1. oszlop: A kockázati profil kategóriájának megnevezése: a megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményének kiértékelésénél, az intézmény által alkalmazott elnevezés.

2. oszlop: Kategóriához rendelt fokozat: az 1. oszlopban szereplő kategóriához rendelt fokozat. A lehetséges értékek: "1", "2", "3" stb., ahol 1 a legalacsonyabb kockázattűrési fokozatot jelöli, és a nagyobb szám nagyobb kockázattűrő képességet tükröz.

34A Értékpapír kölcsönzés

A tábla kitöltése

A táblában a tárgyidőszak alatt lezárt értékpapír-kölcsönzési ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve feltüntetni. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait nem kell jelenteni. A 2. oszlop kitöltésénél a CRR-ben előírt értékelési szabályok az irányadók.

34B Értékpapír repó

A tábla kitöltése

A tárgyidőszak folyamán lezárt értékpapír repó ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket mikor kötötték. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait itt nem kell jelenteni.

A 3. oszlop kitöltésénél a CRR-ben előírt értékelési szabályok az irányadók.

35A Havi forgalmazási jelentés - szabályozott piaci kereskedési adatai

A tábla kitöltése

A Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszközökre tőzsdén kötött, ügyfélmegbízásra végrehajtott [Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pont] vagy továbbított [Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pont], illetve a saját számlás kereskedelmi tevékenység havi forgalmi adatait kell jelenteni, a táblában meghatározott eszközbontásban.

A forgalom számbavételekor a kötés napja számít.

Mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni, és összegzett - nem nettósított -árfolyamértéken, forintra átszámítva kimutatni. A forintra való átváltás a 30DA táblánál leírtak szerint történik.

A forgalmi adatokat - a saját számlás és a megbízás alapján végrehajtott ügyletekre egyaránt - minden adatszolgáltatónak magának kell jelentenie, függetlenül attól, hogy a tőzsdei kereskedéshez kapcsolódó elszámolási szolgáltatásokat általános, illetve egyéni klíringtagként vagy alklíringtagként veszi-e igénybe.

Az általános klíringtag csak a saját számlás, és a saját ügyfelei megbízása alapján teljesített (illetve továbbított) forgalmat jelenti.

Amelyik ügyletben HUF szerepel (pl. EUR/HUF, USD/HUF vételi vagy eladási ügylet), azt a forintügyletek közé kell besorolni.

35B Havi forgalmazási adatok - szabályozott piacon kívüli kereskedési adatai

A tábla kitöltése

A táblát a 35A táblánál leírtak szerint kell kitölteni.

A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízásokat a szerződés függvényében vagy a saját számlás forgalom, vagy a megbízás alapján végrehajtott forgalom oszlopban kell szerepeltetni.

A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízás a "szerződés függvényében" lehet saját számlás forgalom (ha az ügyletről adás-vételi szerződés születik az intézmény és az ügyfele között), és lehet megbízás alapján végrehajtott forgalom (ha az ügyletről megbízási szerződés születik az intézmény és az ügyfele között, és az intézmény - mint internalizáló - saját számláról teljesíti a megbízást).

A táblában nem kell jelenteni a repót és a kölcsönügyleteket sem. (Azok valóságos tartalma ugyanis más, mint a "normál" forgalmi ügyleteké.)

35B2 sor: Pénzpiaci eszközök összes azonnali forgalma

Az értékpapírokon kívüli egyéb pénzpiaci eszközök azonnali forgalmát kell jelenteni.

35B34 sor: Egyéb származtatott ügyletek

Itt kell jelenteni pl. a CFD-ügyleteket.

35C Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint

A tábla kitöltése a 35A, illetve 35B tábláknál leírtak szerint történik.

A saját számlára lebonyolított forgalmat a partner szerint, míg a bizományosi ügyleteket a megbízó szerint kell megbontani (devizabelföldi, illetve devizakülföldi kategóriára).

37A Portfólió elemzés - minősítés

A táblában használt fogalmak

Könyv szerinti érték (nettó): a bruttó könyv szerinti érték értékvesztéssel csökkentett értéke.

Bruttó könyv szerinti érték: követelés esetében a bekerülési érték még nem törlesztett összege, készlet esetében a beszerzési érték.

Mérlegen kívüli tétel céltartalékkal csökkentett értéke: a mérlegen kívüli tétel nyilvántartás szerinti értékének a megképzett céltartalékkal történő csökkenetésével megkapott "fiktív" érték.

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése a Bkr. 5. melléklete kategóriáinak megfelelően történik. Nem kell szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek a hivatkozott rendelet szerint nem tartoznak minősítési kötelezettség alá.

Az egyes minősítési kategóriákban egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti értékét és az állományok könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának teljesítenie kell a Bkr. 5. mellékletében előírt követelményeket.

A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.

Az elszámolt értékvesztést és az értékvesztés visszaírását a 37B1 táblában, a céltartalékképzést és a megképzett céltartalék feloldását a 37B2 táblában kell szerepeltetni.

37B1 Értékvesztés és értékvesztés visszaírása

A tábla kitöltése

A táblát a Bkr. 5. melléklete, a Számv.tv. és a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

A képzésre és visszaírásra vonatkozó oszlopok a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig kumulált összegeket tartalmazzák.

Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást (amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni), és az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást (amely az egyéb bevételeket növeli).

37B11 és Minősítendő mérlegtételek összesen részletező sorai Itt csak azokat az értékvesztéseket lehet kimutatni, amelyekre a minősítés alkalmával történik az értékvesztés elszámolása.

37B12 és A nem minősített eszközökre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztés részletező

sorai A minősítési kötelezettség alá nem tartozó tételekre a számviteli szabályok alapján

elszámolt értékvesztést kell elszámolni.

9. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett értékvesztése, valamint a könyvvizsgáló vagy az MNB által feltárt, de még meg nem képzett értékvesztés.

37B2 Céltartalék változása

A tábla kitöltése

A táblát a részletező sorok szerinti bontásban a Bkr. 5. melléklete, a Számv.tv. és a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

A tábla oszlopai:

1. oszlop: tárgyév január 1-jén a céltartalékok állománya.

2., 3. és 4. oszlop: tárgyév január 1-jétől kumulált összegek.

6. oszlop: tárgyidőszak végén a céltartalék állománya.

7. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett céltartalék-képzése, valamint a könyvvizsgáló vagy az MNB által feltárt, de még meg nem képzett céltartalék.

37C Pénzmosás megelőzésével és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

A táblában a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűlt információkról kell adatot szolgáltatni. A hitelintézetek által végzett befektetési szolgáltatás esetén, az e tevékenységgel összefüggő pénzmosással kapcsolatos adatszolgáltatást a hitelintézetekre vonatkozó felügyeleti jelentés keretében kell teljesíteni.

A táblában használt fogalom:

Kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy.

A tábla kitöltése

Az ügyfelekre - a természetes személyekre és egyéb (jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre - vonatkozó adatokat összesítve, a Pmt. előírásai szerint kell bemutatni.

A devizában lévő állományi adatok a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve - az MNB által nem jegyzett deviza esetében - a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámítva szerepelnek.

Devizaügylet esetén az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

A halmozott oszlopokban az adott ügyletek (szerződések) lebonyolításakor érvényes árfolyamokon elszámolt összegeket nem kell külön átszámolni, hanem csak összeadni.

A tábla sorai:

37C1 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

A negyedév végén azon ügyfelek száma, amelyeknél a befektetési vállalkozásnak, illetve árutőzsdei szolgáltatónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, vagy a Pmt. 8. §-ában előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról.

37C11 ebből: ügyfélkövetelés

A 37C1 sorból az ügyfél összes követelése a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható.

37C12 ebből: ügyfél-kötelezettség

A 37C1 sorból az ügyfél összes tartozása a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható.

37C2 Összes ügyfél-átvilágítás

Az összes, ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.

37C21 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.

37C22 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 14. §-a alapján fokozott ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.

37C221 Ebből: kiemelt közszereplő (PEP) ügyfél átvilágítása

Azon átvilágítások száma, amelyeknél a szolgáltató a Pmt. 16. §-a alapján megállapította, hogy a külföldi ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül.

37C23 Normál ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akik ügyfél-átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.

37C31 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akiket mint új ügyfelet, átvilágított a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató.

37C32 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak, átvilágításukra korábban nem került sor.

37C33 Több, egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot, és átvilágításukra korábban nem került sor.

37C34 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás Azon ügyfelek száma, akiket a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató már korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.

37C35 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A más szolgáltató által végzett, és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások száma.

37C36 Közvetítők által végzett átvilágítás

A Bszt. 111. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott közvetítők által végzett átvilágítások száma.

37C41 Saját bejelentések

A befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések száma, illetve a bejelentések teljes értéke forintban. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a befektetési vállalkozásnak, árutőzsdei szolgáltatónak átadott vagy részére beérkezett.

37C42 Bejelentésekből devizában lebonyolított ügyletek

Azok az ügyletek, amelyeket a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató devizában bonyolított le.

37C431- Bejelentésekből: 1. legnagyobb összegű bejelentés...

37C435 Bejelentésekből: 5. legnagyobb összegű bejelentés

A 37C41 sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.

37C44 Bejelentésekből: közvetítők által végzett tranzakciók bejelentése

Azon bejelentések, amelyeknél a szolgáltató közvetítője útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.

37C5 Bejelentésekből: felfüggesztett tranzakciók

Azon bejelentések, amelyek során a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató a Pmt. 24. §-a alapján felfüggesztést alkalmazott.

37C6 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések

A bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések száma és összege.

37C7 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés

Azon bejelentések, amelyeket a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.

37C8 Terrorista lista alapján zárolt követelések

Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató az ügyfél terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. Az MNB honlapján közzéteszi az aktuális terrorista listákat.

37FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és

37FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A táblák kitöltése:

Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített azon panaszokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatóhoz (akár ügyfélszolgálaton keresztül) írásban, illetve elektronikus úton érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Nem kell szerepeltetni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A táblákban használt fogalmak:

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

Panasztípusok

Árfolyam

- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

- az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,

- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

- árfolyamváltozás kifogásolása,

- minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

Elektronikus szolgáltatás

Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.

Elszámolás

Azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív-nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió-kezelési megbízások stb.) kapcsolatosan.

Jogosulatlan tevékenység

Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Jutalék, költség, díj mértéke

A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan, vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke vagy új díj bevezetése miatti panasz.

Kamat, hozam mértéke

A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat, illetve hozam mértékének kifogásolása.

Megbízás teljesítése

Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (például csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.

Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.

Tájékoztatási hiányosság

- szerződéskötés előtt: Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntéshozatalához.

- szerződéskötés után: Ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik, pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás.

Ügynök

Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Egyéb ügyviteli hibák

Postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.

Egyéb okok

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.

37FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltésénél a peresített panaszügyeket is számításba kell venni.

A tábla sorai:

37FB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen: ezen összesített adat négy különböző szempont (szolgáltatási ágak, panasz típusa, panaszkezelés időtartama, panaszügyek megalapozottsága) szerinti megbontását tartalmazza a tábla első része.

37FB31 Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.

37FB3311 Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő)

Azon lakossági ügyfelek száma, akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy akik az elmúlt negyedévben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek.

37FB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.

37FB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett pénzszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.

37FB341 Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

A befektetési vállalkozást, mint panaszoltat érintő azon ügyek száma, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a befektetési vállalkozást.

37FB342 Pénzügyi békéltető testületi eljárásban az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

37FB343 Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát, ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

37FB344 Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

A Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

38I1 Teljesített jegyzési garanciák és

38I2 Hozamra és tőkemegóvásra tett garancia teljesítése

A táblák kitöltése

A táblákat a vonatkozás napján teljesített garanciákra kell kitölteni.

38J4 Pénzügyi instrumentum számviteli átsorolása

A tábla kitöltése

A táblában az eszközt könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Az átsorolás utáni könyv szerinti érték megállapításánál a Számv.tv. 59/A. § (13) bekezdésében írtakat kell figyelembe venni.

A tábla oszlopai

1. és a 3. oszlop: A lehetséges értékek: KE, EE, LE, GK, KK, EK, ahol

KE - kereskedési célú pénzügyi eszköz,

EE - értékesíthető pénzügyi eszköz,

LE - lejáratig tartott pénzügyi eszköz,

GK - gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések,

KK - kereskedési célú pénzügyi kötelezettség.

6. oszlop: A lehetséges értékek: I [ha a Számv.tv. 59/A. § (11) bekezdése értelmében jelentős], és N [ha a Számv.tv. 59/A. § (11) bekezdése értelmében nem jelentős].

39AC Tőzsdei megbízásra végrehajtott áruügyletek fedezettsége

A tábla kitöltése

A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Zrt. elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek), igazolható adatokkal kell kitölteni.

A táblában a "spread" kedvezményekkel csökkentett, a KELER Zrt. által igazolt alapletét-kötelezettségek szerepelnek.

1. oszlop A tőzsdei áruügylet azonosító elnevezése a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti jelöléssel.

Az opciós ügyletnél az opció típusát is jelölni kell - vételi ("B") vagy eladási ("S").

2. oszlop A tőzsdei ügylet lejárata a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti jelöléssel.

3. oszlop Azonnali: "A", határidős: "F", opciós: "O".

4. oszlop Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén vásárolt, a tárgynapon még

nem lejárt kontraktusok száma.

5. oszlop Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén eladott (kiírt), a tárgynapon még nem lejárt kontraktusok száma.

6. oszlop Szerződés szerinti (kötési) érték.

7. oszlop A tőzsde által tárgynapra megadott elszámoló ár alapján, a tárgyidőszak utolsó napján meglévő összes nyitott kontraktus száma (4. és 5. oszlop különbsége), a kontraktus mérete és a tárgyidőszak végi elszámoló árak szorzata. Opciós kontraktusok esetében a mezőbe csak akkor kerül adat, ha a pozíció rövid (vagyis az 5. oszlop értéke nagyobb a 4. oszlop értékénél).

8. oszlop Itt nem kell szerepeltetni sem az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, sem a Kollektív Garanciaalap összegét. A termékenként és lejáratonként bemutatott alapletét megállapításakor a megbízónként és instrumentumonként meghatározott [a KELER "egyszeres", termék és lejárati "spread" kedvezmény nélkül, a KELER Zrt. által előírt (határidős termékek esetében a maximális árváltozáshoz tartozó alapbiztosíték Ft/kontraktusszorzó, illetve a kiírt opció után számított minimumfedezet Ft/kontraktusszorzó)] letéti kötelezettségek abszolút értékének megbízókra összesített értékét kell figyelembe venni. Az alapletét összegző sorát (39AC1) a nem árutőzsdei szolgáltatók az alábontott sorok összegzésével, az árutőzsdei szolgáltatók a "spread" kedvezményekkel csökkentett, a KELER Zrt. által igazolt alapletét-kötelezettség beírásával töltik ki.

9. oszlop A 7. és 6. oszlop különbsége (9. oszlop = 7. - 6. oszlop), vagyis a változó letét a piaci érték és a szerződés szerinti érték különbsége (nem pedig a KELER Zrt. tőzsdekereskedelmi visszaigazolása szerinti árkülönbözet).

39AD Árutőzsdei saját számlás áruügyletek

A tábla kitöltése

A 39AC táblánál leírtak szerint kell kitölteni.

39AE Ügyfél- és saját eszközök hely szerinti kimutatása

A tábla kitöltése

A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Zrt. elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek) igazolható adatokkal, a bizonylatok birtokba kerülésének időpontjára kell kitölteni. (A jelentés tekintetében aznap változik egy KELER számla, amikor a jelentés küldője a KELER Zrt. elektronikus vagy papíralapú bizonylatának birtokába kerül.)

A tábla oszlopai

1. oszlop A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató pénztárában lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

2. oszlop A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató hitelintézeti pénzforgalmi számláin lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

3. oszlop A KELER Zrt.-nél vezetett különböző számlák (megbízói és saját, alapletét- és árkülönbözeti számlák, megbízói alszámlák) T+I napi egyenlegei (állampapírok esetén befogadási értéken vett) összege.

4. oszlop Az árutőzsdei szolgáltató saját értéktárában elhelyezett (saját és ügyfél tulajdonú) értékpapírok tényleges készlete.

5. oszlop A külső letétben elhelyezett értékpapírok értékét kell kimutatni a letéti igazolás szerinti értéken.

A tábla sorai

39AE111 Megbízók pénze

A pozitív egyenleggel (pénzköveteléssel) rendelkező ügyfelek követeléseinek összege. Ez az összeg nem csökkenthető a negatív egyenleggel (pénzkötelezettséggel) rendelkező ügyfelek kötelezettségével.

39AE121 Saját pénzeszközök

A KELER pénzszámlák (ideértve az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, Kollektív Garancia Alapot stb. is, de ide nem értve a vételár letéti számlát) összegéből le kell vonni a megbízók pénzét (39E111), ide nem értve a vételár letéti számlák megbízókat megillető összegeit.

39AE2 Saját tőke

Az árutőzsdei szolgáltatói tevékenységet nem kizárólagos tevékenységként végző társaságok ebbe a sorba a törvény szerinti minimális saját tőkét írják be akkor, ha saját tőkéjük meghaladja a tőkepiaci törvény szerinti minimális saját tőkét. Ha saját tőkéjük nem éri el a tőkepiaci törvény szerinti minimális értéket, akkor saját tőkéjük tényleges értékét kell feltüntetniük.

39AF Árutőzsdei havi forgalom

A tábla kitöltése

A sorokat a tárgyhónapban kötött valamennyi ügylet figyelembevételével, termékenkénti bontásban kell jelenteni, a határidős és opciós ügyleteket lejárat szerint is részletezve. A saját számlás, a megbízásra végrehajtott és az ezek összegzésével kapott összesen forgalmi adatokat - vétel és eladás szerint megbontva - a kontraktusok száma szerint és kötéskori értéken is meg kell adni.

39KC Elszámolóház - Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány

A tábla kitöltése

A táblát tulajdonos és hely szerinti bontásban kell teljes körűen elkészíteni. A "fizikai készleteket" kell jelenteni, a felsorolás értékpapír-fajtánként történik. A sorok kitöltésének általános szabályaira a 30C táblánál leírtak az irányadóak.

4. oszlop Valamennyi - KELER számlán, illetve saját értéktárban lévő - értékpapírt fel kell tüntetni.

5. oszlop Az elismert elszámolóháznál, de nem a KELER Zrt.-nél elhelyezett értékpapírok mennyiségét a letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.

6. oszlop A letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.

7. oszlop Az értéktárból vagy egyéb külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett azon értékpapírokat kell feltüntetni, amelyeket rendeltetési helyükön még nem vettek nyilvántartásba.

KELERPE - KELER pénzszámla egyenleg (a deviza egységében)

Az egyes szolgáltatók pénzszámla egyenlegein kívül a jelentés tartalmazza a KELER Zrt. saját állományát, valamint a KELER KSZF Zrt. állományát is.

A tábla oszlopai

2. oszlop Számlatípus kódja: a KELER Zrt. által a számlatípusok beazonosítására használt kód.

4. -7. oszlopok: az adott deviza egységében szerepelnek az adatok.

3. és 8. oszlop: az adatokat - az MNB középárfolyamán átszámítva - forintban kell megadni.

2. Konszolidált táblák

31KA Összevont felügyeleti mérleg - Eszközök,

31KB Összevont felügyeleti mérleg - Források és

32KA Összevont eredménykimutatás

A táblák kitöltése

Az összevont mérleget és eredménykimutatást a kitöltési előírásoknak az egyedi mérlegre, illetve eredménykimutatásra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével, a Bkr. szabályai szerint kell kitölteni.

3. MiFID TREM tábla

A MiFID tranzakciós jelentés kitöltésére vonatkozó technikai segédletet az MNB a honlapján teszi közzé.

4. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

5. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyeleti jelentéseire vonatkozó kitöltési előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. A befektetési alapok éves beszámolóját tartalmazó pdf formátumú fájlokat az április utolsó hetében esedékes napi jelentések egyikéhez, vagy a heti jelentéshez kell csatolni.

2.2. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

A táblákra vonatkozó részletes szabályok

Az 50A, 50W és 50B táblákat a nyilvánosan létrehozott befektetési alapokról kell jelenteni. A nettó eszközértéket hetente vagy annál ritkábban megállapító alapoknál a nettó eszközértéket az adatszolgáltatást megelőző hét utolsó munkanapjára kell megállapítani.

50A Befektetési alap nettó eszközértékének megállapítása

A tábla a nettó eszközértéket és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként tartalmazza.

Az illikvid eszközök elkülönítésével képzett sorozatot nem sorozatként, hanem önálló alapként kell jelenteni.

A tábla vonatkozási ideje a forgalmazás-elszámolási nap.

A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni. A nyilvántartás szerinti devizától eltérő devizában denominált pénzügyi eszközöket, pénzeszközöket, követeléseket és kötelezettségeket az alap kezelési szabályzatában rögzítettek szerint kell a nyilvántartás szerinti devizanemre átszámolni.

A táblában az 50A158 sorkódig az alap egészére vonatkozó adatokat kell jelenteni.

Az 50A21-50A29 sorkódú ismétlő blokkok a befektetési jegy sorozatonkénti adatokat tartalmazzák.

Az ismétlő blokkon belüli egyéb követelés sorba akkor kell adatot írni, ha az egyéb követelésekből a sorozatra jutó rész egyértelműen elkülöníthető.

A tábla tartalmazza mindazon eszközöket, amelyekbe az alapok a Batv. szerint befektethetnek.

Az állampapírok - a limiteknek megfelelően - OECD és nem OECD állampapírok csoportosításba kerültek.

A tábla oszlopai

1. oszlop: A befektetési alapban lévő egyes eszközök neve, az 50A01 és 50A02 kezdetű soroknál a számlavezetők megnevezése, az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlanok címe, az 50A1563 kezdetű soroknál a kölcsönnyújtó megnevezése.

2. oszlop: Az értékpapírok esetén az ISIN kód; az 50A01 és az 50A02 kezdetű sorok esetében a számlavezető intézménynek, az 50A1563 kezdetű soroknál pedig a kölcsönnyújtónak az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott azonosító kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)]; az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlanok helyrajzi száma.

3. oszlop: Az alapban található eszközök darabszáma.

4. oszlop: A befektetési és egyéb eszközöknek az alap kezelési szabályzatában foglalt értékelési elvek szerint kiszámított értéke. A nem az alap nyilvántartás szerinti devizanemében denominált eszközöket - az alap kezelési szabályzatában foglaltak szerint - nyilvántartás szerinti devizanemre átszámított értéken kell jelenteni.

5. oszlop: Az eszközök nettósított kockázati kitettségének a Bakr. 22. § (2) bekezdés szerint kiszámított értéke.

6. oszlop: Annak a devizának az ISO kódja, amelyikben az adott sorban szereplő eszköz denominált. Ha ugyanazon eszközre különböző devizákban is van az alapnak pozíciója, akkor devizánként külön sorban kell azokat jelenteni.

A tábla sorai

50A051 sor: Megfelelően likvid értékpapírnak minősül a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott olyan értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

50A052 sor: Az a tőzsdei papír, ami nem minősül megfelelően likvid értékpapírnak.

50A06 sor: Az itt szereplő értékpapírok a befektetési korlátok szempontjából nem képeznek önálló kategóriát, rájuk a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok korlátjai az irányadók.

50A07 sor: A befektetési korlátok szempontjából az itt szereplő értékpapírok is a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok közé sorolandók.

50A10 sor: A Batv. 3. § 15. és 42. pontjában meghatározott értékpapírok.

50A14 kezdetű sorok: A követelések között szerepel minden, a nettó eszközértéket növelő követelés, függetlenül a követelés típusától (eredetétől).

50A143 sor: Az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó követelések és az óvadéki repóba vétel után járó kamat időarányos része.

50A144 sor: A szállításos repó ügyletek határidős lábából származó követelések.

50A145 sor: Az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó követelések aktuális piaci értéke.

50A15 kezdetű sorok: A kötelezettségek között szerepel minden, a nettó eszközértéket csökkentő tartozás, függetlenül a tartozás típusától (eredetétől).

50A153 sor: Az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó kötelezettségek és az óvadéki repóba adás után fizetendő kamat időarányos része.

50A154 sor: A szállításos repó ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek. 50A155 sor: Az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek.

50A1561 sor: Az ingatlan tranzakciókkal kapcsolatos kötelezettségek (vételárhátralék, adók, illetékek, jutalékok, tanácsadási díjak stb.) az ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelek nélkül.

50A1562 sor: Az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó kötelezettségek (pl. karbantartási költség, közüzemi díjak, őrzés, káresemények, építményadó).

50A1563 sor: Az ingatlanfinanszírozás, ingatlanberuházás finanszírozása céljából felvett kölcsönök.

50A3 sor: A befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN kódját kell beírni.

50A5 sor: A befektetési alap nyilvántartási devizanemének ISO kódja.

50W Befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke

A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni.

50W2 sor: A befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN kódját kell beírni. Megegyezik az 50A3 sorban szereplő kóddal.

50B Nettósított értékpapírpozíciók

A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni.

Az értékpapír-pozíciók nettósításának egyes kérdései

Az azonnali ügyletek esetében az értékpapír-pozíciót nettósítani kell a megkötött, de még nem teljesített eladási és vételi tranzakciók - kezelési szabályzat szerinti - piaci áron számított értékével.

A határidős eladási tranzakció értékpapír-mennyiségével (névérték, darabszám) csökkenteni, míg a határidős vételi pozíció mennyiségével növelni kell az azonnali pozíció mennyiségét, és az így kialakult nettó pozíciót aktuális piaci áron értékelni. Másik lehetőség a tábla logikáját követve, a határidős pozíciót az azonnali piaci árral számításba venni és így nettósítani. A piaci ár meghatározásánál - itt és minden további esetben is - az alap kezelési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

Opciós ügyletek

Kiírt opció esetén a pozíció piaci értéke és a delta tényező szorzatával korrigálni kell az azonnali pozíciót.

Opciós jogosultság esetén az eladási, illetve vételi opció kötési volumene piaci áron számított nagyságának és az opció delta tényezőjének szorzatát lehet a nettósításnál figyelembe venni.

Az adott opció delta tényezőjét az alap tájékoztatójában - vagy ennek hiányában az alapkezelő saját szabályzatában - foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

Index-termékek

Index-termékeknél a fentiekhez hasonlóan kell eljárni. Az alapkezelőnek mindenkor képesnek kell lennie nyomon követni és bemutatni, hogy azonnali portfoliójának egy része a nettósításhoz használandó indexszel legalább 80%-ban megegyezik úgy, hogy a portfolió rész kizárólag az indexben is szereplő papírokat tartalmaz. (Az adatszolgáltató az MNB kérésére a nyilvántartást a rendszeres felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított második naptári év végéig bármikor köteles rendelkezésre bocsátani az MNB részére.) Az index esetében történő nettósításnál a 80% feletti részben szereplő értékpapíroknak a 80% feletti részben képviselt súlya sem lehet nagyobb az adott értékpapírnak az adott befektetési alapfajtában törvény által meghatározott súly felénél.

Összetett termékek

Az összetett származékos termékeket (pl. index-opció) elemekre bontva, az egyes termékeknél leírtak szerint kell a nettósításnál figyelembe venni.

A tábla oszlopai

1. oszlop: A portfolióban levő egyes befektetési eszközök neve.

3. oszlop: Az adott befektetési eszköz devizaneme. A 50B001 sornál az alap nyilvántartás szerinti devizanemét kell megadni.

4-6. oszlopok: Az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni.

6. oszlop: Ha a nettósítás eredményeként rövid pozíció jön létre, azt negatív előjellel kell szerepeltetni.

A tábla sorai

50B100 Származtatott ügyletekben meglévő teljes kockázati kitettség: az alapban lévő származtatott eszközök egyenértékesített piaci értékének abszolút értéken számított összege a devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyletek figyelembe vétele nélkül.

50B101 Származtatott ügyletekben meglévő teljes nettósított kockázati kitettség: az alapban lévő nettósított származtatott eszközök egyenértékesített piaci értékének abszolút értéken számított összege a devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyletek figyelembe vétele nélkül.

50B103: ISIN kód az alap azonosítására: Megegyezik az 50A3 sorban szereplő ISIN kóddal.

50C Portfóliók hozama, költsége, az alapkezelő díjbevétele

A táblát a befektetési alapok esetében befektetési jegy sorozatonként kell kitölteni.

A befektetési alapok kategorizálása

A befektetési alapok
kategóriái
A besorolás kritériumai
Likviditási alapok (ide
értve a rövid lejáratú
pénzpiaci alapokat is)
A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 60
napot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 120 napot nem
haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje
legfeljebb 397 nap lehet.
Pénzpiaci alapokA portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 6
hónapot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot
nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje
legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb
397 nap lehet.
Rövid kötvényalapokA portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év
közötti.
Hosszú kötvényalapokA portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3
évet.
Szabad futamidejű
kötvényalapok
Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott
durációs limithez.
Kötvénytúlsúlyos (vagy
óvatos) vegyes alapok
A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a
35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-
típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki - ebből a szempontból
a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget
jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.
Kiegyensúlyozott
vegyes alapok
A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem
részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci
típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki - ebből a szempontból a befektetési
jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek,
függetlenül az alap feltöltöttségétől.
Dinamikus vegyes
alapok
A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-
ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú,
árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki - ebből a szempontból a
befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget
jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.
RészvényalapokA portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot.
Árupiaci alapokAzon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek
meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül).
Abszolút hozamú
alapok
Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam
elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam
meghaladását tekintik.
Tőkevédett alapokA Batv. 23. §-a szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló
alapok.
Származtatott alapokAzon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a
fenti alapok közé.
Közvetlen ingatlanokba
fektető alapok
Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával
valósítják meg.
Közvetett ingatlanokba
fektető alapok
Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett
módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb. keresztül) valósítják meg.

Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:

a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.

b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

A tábla oszlopai:

1. oszlop: Az alapkezelő által kezelt egyes portfoliók neve (a tábla sorainak megfelelő bontásban).

2. oszlop: Befektetési alapok esetében a befektetési jegy sorozat ISIN kódja, kezelt portfoliók esetében a portfolió egyedi azonosítója. Az egyedi azonosítót úgy kell kialakítani, hogy az egyértelműen lehetővé tegye az alátámasztó dokumentumokkal történő azonosítást.

3. oszlop: A tárgynegyedév utolsó napjára (utolsó forgalmazási nap) a portfolió kiszámított értéke (nettó eszközérték), ezer forintban kifejezve. A nem forintban denominált befektetési alapok esetében a nettó eszközértéket a negyedév fordulónapján érvényes MNB deviza középárfolyamon kell átszámolni.

4. oszlop: Az alapkezelő által megadott, az alap, a pénztári, biztosítói vagy egyéb portfolió teljesítményének összehasonlító értékelésére szolgáló, előre kiválasztott mutató (referenciaindex, benchmark) negyedéves, nem évesített értéke, 2 tizedesjegy pontossággal (pl. 2,14% esetén 2,14-et kell beírni). Több tőkepiaci indexből álló referenciahozam esetén a referenciahozam az egyes tőkepiaci indexek hozamának súlyozott átlaga.

5. oszlop: Az alap vagy a pénztári, biztosítói, illetve egyéb portfolió nettó (vagyis mindenfajta költség levonása utáni) negyedéves, nem évesített hozama, 2 tizedesjegy pontossággal.

6. oszlop: Az 1. oszlopban tételesen felsorolt befektetési jegy sorozatok, pénztárak, biztosítói portfoliók, illetve egyéb portfoliók száma.

7. oszlop: Az alapkezelési, portfoliókezelési díjaknak, sikerdíjaknak az alapkezelőnél bevételként elszámolt tárgynegyedévi összege.

8. oszlop: Az adott negyedévben a kezelt portfolióra terhelt költségek. Nem kell figyelembe venni a befektetéshez közvetlenül kapcsolódó költségeket (pl. értékpapír tranzakciós költségek, fizetett opciós díjak).

A tábla sorai:

50C51 sor: Halmozódástól tisztított összesen I. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfóliók+egyéb portfoliók)-(a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)

50C511 sor: Halmozódástól tisztított összesen II. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók)-(az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)

50C5111 sor: Halmozódástól tisztított összesen III. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók)-(az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő hazai befektetési alapok befektetési jegyei)

50D A hozamra és a tőke megóvására tett ígéret miatti kötelezettségek

A táblát portfoliónkénti bontásban kell kitölteni, a Batv. 23. §-ában leírtak figyelembe vételével.

A tábla oszlopai:

1. oszlop: Az alapkezelő által kezelt portfoliók neve (a tábla sorainak megfelelő bontásban).

3. oszlop: Kizárólag a tőke megóvására vállalt kötelezettség összege, amelyet bankgaranciával fedeztek.

4. oszlop: A hozamra (és vele együtt a tőke megóvására) vállalt kötelezettség összege, amelyet bankgaranciával fedeztek.

5. oszlop: Bankgaranciával nem fedezett, kizárólag a tőke megóvására tett ígéret (mint függő kötelezettségvállalás) összege.

6. oszlop: Bankgaranciával nem fedezett, a hozamra (és vele együtt a tőke megóvására) tett ígéret (mint függő kötelezettségvállalás) összege.

50F A befektetési alap egyes jellemzői

Azokra az alapokra kell kitölteni a táblát, amelyek a tárgynegyedévben legalább egy napon működtek.

A tábla oszlopai:

3. oszlop Az alap működési formája és fajtája: A lehetséges értékek: nyilvános nyíltvégű, nyilvános zártvégű, zártkörű nyíltvégű, zártkörű zártvégű.

4. oszlop Az elsődleges eszközkategória típusa: A lehetséges értékek: ingatlanalap, értékpapíralap, de ha az adott értékpapíralap besorolható az alábbi kategóriák valamelyikébe, akkor oda kell sorolni: alapok alapja, indexkövető alap, származtatott alap, ÁÉKBV.

5. oszlop Befektetési politika: Az 50C táblánál felsorolt kategóriák közül kell megadni a megfelelőt.

6. oszlop: Annak a földrajzi, gazdasági régiónak, illetve devizának a megnevezése, ami az alap nettó eszközértékének az alakulására leginkább hatással van, pl. hazai; közép-kelet európai; globális/USD; európai/EUR; ázsiai/JPY. Ha több régió, illetve deviza is megnevezhető, akkor az arányokat is fel kell tüntetni.

7. oszlop: Az ISO 4217 szerinti devizakód.

50GA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és

50GB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A táblák kitöltése:

Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített azon panaszokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatóhoz (akár ügyfélszolgálaton keresztül) írásban, illetve elektronikus úton érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Nem kell szerepeltetni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A táblákban használt fogalmak:

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

Panasztípusok

Tájékoztatási hiányosság

- szerződéskötés előtt

Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen, vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntés meghozatalához.

- szerződéskötés után

Ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik (pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás, portfolió-kimutatás "hiányos" tartalma).

Árfolyam

- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

- az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,

- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

- árfolyamváltozás kifogásolása,

- minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.

Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.

Jutalék, költség, díj mértéke

A portfolió-kezelési tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke, vagy új díj bevezetése miatti panasz.

Kamat, hozam mértéke

A nettó eszközérték számításával, az egy jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásával kapcsolatos kifogások.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.

Elszámolás

Ide sorolandók azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (átutalási-átvezetési megbízás, portfólió-kezelési megbízás stb.) kapcsolatosan.

Megbízás teljesítése

Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

Elektronikus szolgáltatás

Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.

Jogosulatlan tevékenység

Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (pl. csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.

Ügynök

Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Egyéb ügyviteli hibák

Postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.

Egyéb okok

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.

50GA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla 50GA11-50GA17 sorai: a Batv. 4. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a Batv. 4. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt tevékenységek.

50GB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltésénél a peresített panaszügyeket is számításba kell venni.

A tábla sorai:

50GB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen: Ezen összesített adat négy különböző szempont (szolgáltatási ágak, panasz típusa, panaszkezelés időtartama, panaszügyek megalapozottsága) szerinti megbontását tartalmazza a tábla első része.

50GB111-50GB117 sorok: A Batv. 4. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a Batv. 4. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt tevékenységek.

50GB31 sor: Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.

50GB331 Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő): Azon lakossági ügyfelek száma, akik az elmúlt negyedévben valamilyen szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek, vagy akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel.

50GB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.

50GB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett ügyfélszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.

50GB341 sor: A befektetési alapkezelőt, mint panaszoltat érintő azon ügyek száma, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette az alapkezelőt.

50GB342 sor: Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési alapkezelő a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

50GB343 sor: Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban az alapkezelő a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát, ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

50GB344 sor: A Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban az alapkezelő a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

50H Kereskedési partnerek, letétkezelők

A tábla kitöltése:

A befektetési alapkezelő által, a befektetéskezelési tevékenysége során, az üzletkötéshez igénybe vett kereskedési partnereket, letétkezelőket kell a táblában felsorolni partnerenként, letétkezelőnként külön-külön sorban kimutatva a velük szemben fennálló kitettség értékét.

A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét és a külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam a számviteli politikában, kezelési szabályzatban, egyéb dokumentumokban (szerződés) meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor a negyedév végén érvényes, MNB által közzétett hivatalos árfolyam.

Az értékpapírok piaci értékének meghatározásához (a 9. és 10. oszlopnál) az alapkezelő befektetési alapokra vonatkozó kezelési szabályzatában, illetve egyedi portfóliók esetében a szerződésben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A tábla oszlopai:

1. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő megnevezése: Annak az intézménynek a neve, amelynek szolgáltatásait az alapkezelő igénybe veszi a befektetéskezelési tevékenységéhez kapcsolódóan.

2. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő azonosító kódja: Az intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].

3. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő országa: Annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyikben a szolgáltató található.

4. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő intézmény típusa: A lehetséges értékek: "K" = központi bank; "H" = hitelintézet; "E" = elszámolóház, központi szerződő fél; "B" = befektetési vállalkozás; "X" = egyéb.

5. oszlop Kockázati besorolás: Az adatszolgáltató által kialakított szempontrendszer szerinti belső besorolás eredménye.

6. oszlop Pénzforgalmi számlán, pénzszámlán nyilvántartott pénzeszköz értéke: Az igénybe vett szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán, pénzszámlán, befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlán nyilvántartott érték.

7. oszlop Lekötött betét: Letétkezelőnél, egyéb hitelintézetnél lekötött betét értéke.

8. oszlop Óvadékba, fedezetbe adott pénzeszközök: A származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként elhelyezett pénzeszközök értéke.

9. oszlop Értékpapírszámlán, letétszámlán nyilvántartott értékpapírok: Az értékpapír piaci értékét kell megadni.

10. oszlop Óvadékba, fedezetbe, kölcsönbe adott értékpapírok értéke: A származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként, kölcsönbe elhelyezett értékpapírok piaci értéke.

50I A befektetési alapok nettó eszközértéke és száma a negyedév végén

A Batv. 47. § (1) bekezdésében szereplő bontásban szerepel az alapok nettó eszközértéke és száma.

50I6 Összesen = 50I11+50I12 = 50I21+50I22 =50I31+50I32 =50I41+50I42 =50I51+50I52

50EE Befektetési alapkezelő - mérleg / eszközök

A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

50EF Befektetési alapkezelő - mérleg / források

A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

50ER Befektetési alapkezelő - eredménykimutatás

A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

6. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

7. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

A kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő felügyeleti jelentéseire vonatkozó kitöltési előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

A táblákra vonatkozó részletes szabályok

60A A kockázati tőkealap adatai - Források

A táblát a 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 4.§ (4) és (5) bekezdésének megfelelően kell kitölteni.

60D A kockázati tőkebefektetés állományának alakulása a tárgynegyedévben

Az alap kockázati tőkebefektetései, illetve azok tárgynegyedévi változása szerepel a táblában. A befektetéseket két szintig tartalmazza a tábla, a köztes befektető társaság (a továbbiakban: KBT) segítségével végrehajtott befektetés esetében nem elég a KBT-ben történő befektetés számbavétele, szerepeltetni kell a KBT befektetéseit is.

A táblában használt fogalmak

Köztes befektető társaság: A jelentés szempontjából köztes befektető társaságnak minősül a kockázati tőkealapok vagyonából kifejezetten tőkebefektetések végrehajtására létrehozott vállalkozás, amely saját tőkéjét alapvetően más társaságokban történő tulajdonrész szerzésére fordítja.

Irányítási jog: a kockázati tőkealap (tulajdoni, illetve szavazati hányad vagy egyéb szerződés alapján) saját maga képes a vezető tisztségviselők megválasztására, visszahívására, a stratégiai döntések meghozatalára, illetve ezen döntések befolyásolására, megakadályozására.

A tábla oszlopai

2. oszlop: részvény esetén "R", üzletrész esetén "U".

4. oszlop: a 60D2 és 60D3 kezdetű soroknál az adott negyedévben lebonyolított vétel, illetve eladás időpontja; a 60D1 és 60D4 kezdetű soroknál az első vétel időpontja (akkor is, ha a befektetési arány kialakítása több lépcsőben történt).

7. oszlop: a 60D1 kezdetű soroknál az adott negyedévet megelőzően elvégzett utolsó értékelés időpontja; a 60D4 kezdetű soroknál az adott negyedév végéig elvégzett utolsó értékelés időpontja.

8. oszlop: a 7. oszlopban feltüntetett időpontokban elvégzett értékelés alapján kell kitölteni.

10. oszlop: üzletrészek esetén az érintett társaság jegyzett tőkéjének arányában kell meghatározni.

11. oszlop: "I", ha a kockázati tőkealap rendelkezik az adott társaság kapcsán irányítási, döntési vagy vétójoggal, és "N", ha nem rendelkezik velük.

12. oszlop: "K" közvetlen befektetés, "KBT" köztes befektető társaságba történt befektetés, "TT" köztes befektető társaságon keresztül történt (közvetett) befektetés.

A tábla sorai

60D5: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 12. oszlopban K, illetve KBT jelölést kaptak.

60D6: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 12. oszlopban TT jelölést kaptak.

Összefüggés: 60D6 = 60D4 - 60D5

60D7: Záró állomány - köztes befektető társaságba történt befektetések, vagyis 60D7 = 60D4 - a 60D4 kezdetű, KBT-vel jelölt sorok.

60I Jövőbeni tőkebefektetés és kölcsönnyújtás

A szerződésen alapuló kötelezettségeken kívül azon tőkebefektetéseket és kölcsönnyújtásokat is tartalmazza a tábla, amelyekről az arra feljogosított testület döntést hozott.

60J: A likvid pénzeszközök időszak végi állománya és egyéb tájékoztató adatok

A tábla oszlopai

3., illetve 6. oszlop: a beszerzési, illetve a piaci árat a névérték %-ában kell megadni, 2 tizedesjegy pontossággal, pl. ha a beszerzési ár a névérték 96,25%-a, akkor 96,25-ot kell beírni.

8. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

9. melléklet a 42/2013. (XII. 29.) MNB rendelethez

Kitöltési előírások a befektetési vállalkozás javadalmazási felügyeleti jelentéséhez

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A felügyeleti jelentést a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni.

3.2. Az intézmény a vezető állású személyeket és munkavállalókat a munkaköri leírás alapján üzletágakba sorolja. A vezető állású személyt és munkavállalót kizárólag abban az üzletágban kell figyelembe venni, amelyben tevékenysége jelentős részét végzi. Az intézménynek a létszám adatokat év végi adatok alapján, teljes munkaidőre átszámítva, egész számra kerekítve kell kitölteni.

3.3. A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje millió forint. Ha a tárgyévi javadalmazást az intézmény forinttól eltérő pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani forintra a tárgyév végére vonatkozó, az EU költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet.

3.4. A felügyeleti jelentésben bruttó adatokat kell szerepeltetni.

3.5. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

A táblákra vonatkozó részletes szabályok

RB1 A 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyekkel és munkavállalókkal kapcsolatos adatok

A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak összevont alapon kell jelentenie. Az előző bekezdéstől eltérően, az összevont felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak nem kell a táblát jelentenie, ha nem rendelkezik a Bszt. 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel.

A harmadik országban bejegyzett leányvállalatot és fióktelepet nem kell figyelembe venni a tábla kitöltésénél.

Az adatokat az intézménynek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes minden olyan állam vonatkozásában országonkénti bontásban meg kell adni, amelyben van olyan vezető állású személy vagy munkavállaló, akit az intézmény 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített.

A 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyt vagy munkavállalót arra az országra vonatkozó adatszolgáltatásban kell feltüntetni, amelyben az adott vezető állású személy vagy munkavállaló szakmai tevékenységét kifejti.

Ha a 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személy vagy munkavállaló a csoporton belül több országban is javadalmazásban részesült, akkor arra az országra vonatkozó adatszolgáltatásban kell feltüntetni, amelyben a szakmai tevékenysége jelentős részét kifejti.

Azon intézménynek, amely nem nyújtott egyetlen vezető állású személynek vagy munkavállalónak sem 300 millió forintot vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazást, a felügyeleti jelentést nemlegesen, a kötelező mezők nullával való kitöltésével kell teljesíteni.

A tábla oszlopai

A tábla 1. oszlopában az ország megnevezését, a 2. oszlopban a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység, a 3. oszlopban a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység, a 4. oszlopban a portfóliókezelési tevékenység, az 5. oszlopban az egyéb tevékenység üzletágak adatait kell szerepeltetni.

A tábla sorai

A táblában az egyes országokra vonatkozó adatokat egymás alatti blokkokban kell jelenteni. RB101 sor: az ország megnevezése.

RB1011 sor: a 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyek és munkavállalók száma.

RB10111 sor: a 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített kiemelt személyek száma.

RB1012 sor: a 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyeknek és munkavállalóknak nyújtott tárgyévi összes alapbére.

RB1013 sor: a 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyeknek és munkavállalóknak nyújtott tárgyévi összes teljesítményjavadalmazása.

RB10131 sor: a 300 millió forint vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyeknek és munkavállalóknak nyújtott tárgyévi összes nem kötelező nyugdíjjuttatása.

RB10132 sor a tárgyévi összes halasztott teljesítményjavadalmazás értéke.

Az RB101401 ... 1499 sorokban a tábla 5. oszlopában összesítve szereplő egyéb tevékenységek üzletágban azokat a tevékenységeket kell megnevezni, amelyeket a 300 millió forint vagy azt meghaladó javadalmazásban részesített vezető állású személyek és munkavállalók végeznek.

RB2 Az intézmény vezető állású személyeinek és munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó összesített információk

A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak összevont alapon kell jelentenie. A táblában előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep vonatkozásában is teljesíteni kell.

A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézménynek kell jelentenie.

A tábla oszlopai

A táblák 1. oszlopában a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység, a 2. oszlopban a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység, a 3. oszlopban a portfóliókezelési tevékenység, a 4. oszlopban az egyéb tevékenység, az 5. oszlopban pedig az összes tevékenység adatait kell szerepeltetni.

A tábla sorai

RB21 sor: az intézményben dolgozók teljes létszáma.

RB22 sor: a tárgyév adózás utáni nettó eredménye.

RB23 sor: a tárgyévi összes javadalmazás értéke.

RB231 sor: a tárgyévi összes teljesítményjavadalmazás értéke.

RB2401... 2499 sorok: a tábla 4. oszlopában összesítve szereplő egyéb tevékenységek közül azokat az üzletágakat kell megnevezni, amelyekben az egyéb tevékenységbe sorolt vezető állású személyek és munkavállalók tevékenységet végeznek.

RB3 Kiemelt személyek javadalmazására vonatkozó összesített információk

A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó befektetési vállalkozásnak egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak összevont alapon kell jelentenie. A táblában előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep vonatkozásában is teljesíteni kell.

A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézménynek kell jelentenie.

A tábla oszlopai

A tábla 1. oszlopában a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység, a 2. oszlopban a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység, a 3. oszlopban a portfóliókezelési tevékenység, a 4. oszlopban az egyéb tevékenység, az 5. oszlopban pedig az összes tevékenység adatait kell szerepeltetni.

A tábla sorai

RB31 sor: a kiemelt személyek száma.

RB311 sor: a vezető funkciót betöltő kiemelt személyek száma.

RB312 sor: az ellenőrzési funkciót betöltő kiemelt személyek száma.

RB32 sor: az intézmény által nyújtott tárgyévi összes alapbér.

RB33 sor: az intézmény által nyújtott tárgyévi összes teljesítményjavadalmazás értéke. A tárgyévi összes teljesítményjavadalmazáson belül az

RB3311 sor a készpénz, az

RB3312 sor a részvény és részvényhez kötött eszközök, az

RB3313 sor az egyéb eszközök értékét tartalmazza.

RB332 sor: a tárgyévi összes halasztott teljesítményjavadalmazás értéke.

A tárgyévi összes halasztott teljesítményjavadalmazáson belül az

RB3321 sor a készpénz, az

RB3322 sor a részvény és részvényhez kötött eszközök, az

RB3323 sor az egyéb eszközök értékét tartalmazza.

RB34 sor: a tárgyévet megelőző évben, illetve években odaítélt halasztott javadalmazás esetén a kockázati teljesítmény újraértékelése miatti korrekció összege.

RB351 sor: a tárgyévben garantált teljesítményjavadalmazásban részesített személyek száma.

RB352 sor: a garantált teljesítményjavadalmazás összege.

RB361 sor: a tárgyévben végkielégítésben részesített személyek száma.

RB362 sor: a végkielégítés összege.

RB371 sor: a tárgyévben nem kötelező nyugdíjjuttatásban részesített személyek száma.

RB372 sor: a nem kötelező nyugdíjjuttatás összege.

RB3801 ... 3899 sorok: a tábla 4. oszlopában összesítve szereplő egyéb tevékenységek üzletágban azokat a tevékenységeket kell megnevezni, amelyeket az egyéb tevékenységbe sorolt vezető állású személyek és munkavállalók végeznek.

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 30/2014. (VII. 30.) MNB rendelet 4. §-a. Hatályos 2014.07.31.

[2] Beiktatta a 30/2014. (VII. 30.) MNB rendelet 5. §-a. Hatályos 2014.07.31.

Tartalomjegyzék