31/2014. (VI. 27.) NFM rendelet

a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 11. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 80. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

" (7) A gépkocsiba beszerelt gyermekülésnek és rögzítő szerkezeteinek (a továbbiakban: gyermekbiztonsági rendszer) érvényes jóváhagyási jellel ellátottnak kell lennie.

(8) A gyermekbiztonsági rendszert a gyártója által megadott szerelési információk alkalmazásával kell beszerelni, amelyek meghatározzák azt is, hogy a rendszer hogyan és mely járműtípusokban használható biztonságos módon."

2. § Az MR. 92. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" (2) A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az azt módosító, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó M2, M3 és N kategóriába tartozó járművet - a hivatkozott rendeletben és a megállapodásban, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - menetíró műszerrel (a továbbiakban: tachográf) kell felszerelni.

(3) Nem kell tachográffal felszerelni a (2) bekezdésben meghatározott olyan járművet, amelyet kizárólag belföldön a következő üzemeltetési célokra használnak:

a) költségvetési szerv (intézmény), valamint települési önkormányzat üzemeltetésében lévő járművel történő - közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minősülő - szállítás,

b) a mezőgazdasági (kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő) vállalkozás által a telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül végzett mezőgazdasági termékszállítás,

c) olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát, és amelyeket a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó, a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körben szállításra használnak, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége,

d) a sűrített- vagy cseppfolyós-gázüzemű, illetve elektromos meghajtású, a 7,5 tonna megengedett legnagyobb (együttes) össztömeget meg nem haladó gépjárművel (járműszerelvénnyel) végzett, a telephelytől 100 km-es sugarú körön belüli szállítás,

e) csatornázási, árvízvédelmi, víz-, gáz- és elektromos hálózat karbantartási, közútkarbantartási és ellenőrzési, lakossági hulladékgyűjtés és szállítási munkákhoz, távirati- és telefonos szolgáltatáshoz, rádiós és televíziós műsorszolgáltatáshoz, vagy rádió és televízió adó- és vevőállomások beméréséhez szükséges szállítás,

f) a vezetővel együtt 17 főt meg nem haladó személy szállítására alkalmas autóbusszal végzett saját számlás szállítás,

g) különleges járművel végzett cirkuszi és vidámpark-berendezés szállítás,

h) elsődlegesen álló helyzetben oktatási célú segédeszközként használt jármű,

i) a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek, valamint állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek,

j) pénz vagy értékek szállítására kialakított járművek,

k) nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló járművek,

l) kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek,

m) az élő állatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 100 km-es sugarú körben történő szállításához használt járművek.

(4) A tachográf (menetíró, vagy adatrögzítő) készülék kivitele és beépítése, továbbá az abban használt adatrögzítő lap, tachográf-kártya kivitele feleljen meg a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendeletében foglaltaknak és rendelkezzen a hivatkozott rendelet szerinti jóváhagyással."

3. § (1) Az MR. 120. § 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

" 57. a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinek beépítéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az azt módosító 2013/60/EU bizottsági irányelvnek;"

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az MR. 120. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

" 61. a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről szóló, 1997. június 17-i 97/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2002/51/EK európai parlamenti és tanácsi, 2003/77/EK, 2009/108/EK és 2013/60/EU bizottsági irányelveknek;"

(való megfelelést szolgálja.)

(3) Az MR. 120. § 103. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

" 103. a 3,5 tonnánál könnyebb járművekben a biztonsági öv kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 91/671/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. április 8-i 2003/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2., 3. pontjának és az 2014. február 27-i 2014/37/EU bizottsági végrehajtási irányelv 1. cikk 1-2. pontjának;"

(való megfelelést szolgálja.)

4. § Az MR. 121. §-a a következő 33-35. ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

" 33. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2014. január 31-i 133/2014/EU bizottsági rendelet;

34. a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról szóló 2014. február 11-i 136/2014/EU bizottsági rendelet;

35. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. és 47. cikke."

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

5. § (1) Az MR. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

6. § Az MR. 7. § (7) bekezdés nyitó mondatában az " a megengedett legnagyobb tengelyterhelés szempontjából egy tengelynek minősülő elrendezésben" szövegrész helyébe az " egy tengelyvonalban" szöveg lép.

7. § Hatályát veszti az MR.

a) 7. § (2) bekezdés a) pontjában " a két tengelyt - a megengedett tengelyterhelés szempontjából - egy tengelynek kell tekinteni, az ilyen" szövegrész,

b) B. Függelék B/8. számú melléklet III. Rész 3. és 4. alfüggeléke,

c) B. Függelék B/8. számú melléklet V. Rész 3. és 4. alfüggeléke.

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. június 30-án lép hatályba.

(2) A 2. § 2015. március 2-án lép hatályba.

9. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) A Bizottság 2013/60/EU irányelve (2013. november 27.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről szóló 97/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinek beépítéséről szóló 2009/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról;

b) A Bizottság 2014/37/EU végrehajtási irányelve a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról szóló 91/671/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) A Bizottság 133/2014/EU rendelete (2014. január 31.) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a kibocsátási határértékek tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról,

b) A Bizottság 136/2014/EU rendelete (2014. február 11.) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5 és 6) tekintetében történő módosításáról és az 582/2011/EU bizottsági rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő módosításáról,

c) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelethez

Az MR. 1. számú melléklet módosítása

1. Az MR. 1. számú melléklet 1. számú táblázat 1/B. táblázat 8. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az MR. 1. számú melléklet 1. számú táblázat 1/B. táblázat 12. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

3. Az MR. 1. számú melléklet 1. számú táblázat 1/B. táblázat 13. és 14. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

4. Az MR. 1. számú melléklet 1. számú táblázat 1/B. táblázat 16. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

5. Az MR. 1. számú melléklet 1. számú táblázat 1/B. táblázat 21. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

6. Az MR. 1. számú melléklet 2. számú táblázata a következő 7. sorral egészül ki:

7. Az MR. 1. számú melléklet 2. számú táblázathoz tartozó megjegyzés helyébe a következő rendelkezés lép:

" A gyermekülésnek/gyermek visszatartó rendszernek a 44. számú, vagy a 129 számú ENSZ-EGB előírás szerint kell jóváhagyottnak lennie. "

2. melléklet a 31/2014. (VI. 27) NFM rendelethez

Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet módosítása

1. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet II. rész A. fejezete a következő 16-18. ponttal egészül ki:

" 16. nappali menetjelző lámpa

menetirányban előre néző olyan lámpa, amelynek az a rendeltetése, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye;

17. indító/leállító rendszer

a motort az alapjárati üzem csökkentése céljából automatikusan leállító és indító rendszer, amely ezáltal csökkenti a tüzelőanyag-fogyasztást, a szennyező anyag- és CO2-kibocsátást;

18. gépjármű főkapcsolója

az a készülék, amellyel a gépjármű fedélzeti elektronikai rendszerét kikapcsolt állapotból (amikor a gépjármű parkol, a vezető pedig nincs jelen) rendes üzemmódba kapcsolják."

2. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet II. rész B. fejezet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 10. Az elektromos csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy az első helyzetjelző lámpa -első helyzetjelző lámpa hiányában a tompított fényszóró -, a hátsó helyzetjelző lámpa és a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa csak egyidejűleg legyen be- és kikapcsolható.

A járműveket fel kell szerelni a következőkkel:

- nappali menetjelző lámpák, vagy

- tompított fényszórók, amelyek a jármű főkapcsolójának bekapcsolásakor automatikusan bekapcsolnak."

3. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet II. rész B. fejezet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 11. Külön előírások hiányában az elektromos csatlakozásokat úgy kell kialakítani, hogy a távolsági fényszórót, a tompított fényszórót és a ködfényszórót csak akkor lehessen bekapcsolni, ha a 10. pontban említett lámpák szintén be vannak kapcsolva. Mindazonáltal e követelmény nem alkalmazandó a távolsági és a tompított fényszóróra, ha az azokkal adott figyelmeztető fényjelzés a tompított vagy távolsági fényszóró rövid idejű ismétlődő felvillantása vagy a tompított és a távolsági fényszóró rövid időtartamú váltakozó felvillantása."

4. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet II. rész B. fejezete a következő 15-17. ponttal egészül ki:

" 15. Az L1e és L3e kategóriájú járműveket fel lehet szerelni további hátsó és oldalsó fényvisszaverő eszközökkel és anyagokkal, feltéve, hogy ezek nem csökkentik a kötelező világító és fényjelző berendezések hatékonyságát. Különösen a csomagtartók és a nyeregtáskák szerelhetőek fel fényvisszaverő anyagokkal, amennyiben azok színe megegyezik a járművön az adott helyen elhelyezett világító berendezés színével.

16. Egyetlen jármű sem szerelhető fel olyan kiegészítő fényforrással, amely a szokásos vezetési feltételek mellett közvetlenül és/vagy közvetve érzékelhető irányba bocsát ki fényt, a kezelőszervek, a visszajelző vagy jelző lámpák vagy az utasfülke megvilágítása célját szolgáló fényforrások kivételével.

17. Amennyiben az automatikusan bekapcsoló fényszóró vagy nappali menetjelző lámpa működtetése járó motorhoz kötött, ezt úgy kell kialakítani, hogy a főkapcsoló működtetéséhez kapcsolódjon. Vonatkozik ez különösen az elektromos vagy más alternatív meghajtású rendszerekkel, valamint az automatikus indító/leállító rendszerrel felszerelt járművekre."

5. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet III. Rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 1. Az L1e kategóriájú járműveknek meg kell felelniük a 74. sz. ENSZ-EGB-előírás összes vonatkozó követelményének. A legfeljebb 25 km/h legnagyobb tervezési sebességű járműveknek meg kell felelniük a 25 km/h feletti legnagyobb tervezési sebességű járművekre előírt összes vonatkozó követelménynek.

1.1. Az L1e kategóriájú járműveket az erre a kategóriára vonatkozó egyedi követelmények hiányában hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpával kell felszerelni.

1.2. Amennyiben a 74. sz. ENSZ-EGB-előírás egyedi követelményeket nem tartalmaz, az L1e kategóriájú járműveket fel lehet szerelni olyan nappali menetjelző lámpákkal, amelyek az automatikusan bekapcsoló fényszórók helyett lépnek működésbe, és amelyek megfelelnek a IV. Rész 6.15-6.15.7. pontja követelményeinek."

6. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet III. Rész 1. és 2. alfüggeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

7. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész a következő 1.8. ponttal egészül ki:

" 1.8. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa" .

8. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 2.3. Nappali menetjelző lámpa" .

9. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 6.1.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.1.10. Bekapcsolás-visszajelző: kötelező távolsági fényszóró felszerelése esetében (nem villogó, kék visszajelző)."

10. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Része a következő 6.1.11. ponttal egészül ki:

" 6.1.11. Egyéb követelmények:

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg."

11. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Része 6.2.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.2.3.1. Szélességben:

- egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a tompított fényszóró referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független tompított fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a tompított fényszóró mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan tompított fényszórót, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két tompított fényszóró esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

12. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 6.2.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.2.11. Egyéb követelmények:

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek tompított fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett legfeljebb 0,8 m-re van, -1,0 % és -1,5 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett 0,8 m és 1,0 m között van, -1,0 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett több mint 1,0 m-re van, -1,5 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- a legfeljebb 2000 lumen objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. A követelmények teljesítésére külső korrekciós eszköz használható, feltéve, hogy a járművel együtt adott szerszámokon kívül más szerszámra nincs szükség,

- a 2 000 lumennél nagyobb objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. E pont követelményeinek teljesítésére használható fényszóró-szintező eszköz, amennyiben annak működése teljesen automatikus és a reakcióideje 30 másodpercnél rövidebb.

6.2.11.1. Vizsgálati körülmények:

- a 6.2.11. pont dőlésszögre vonatkozó követelményeit a következőképpen kell igazolni:

- a jármű az üzemkész állapotnak megfelelő tömeggel és egy 75 kg-os tömeggel a járművezető tömegének helyettesítésére,

- teljesen megrakott jármű olyan tömegeloszlással, hogy teljesüljenek a gyártó által erre e terhelésre megadott legnagyobb tengelyterhelések,

- a jármű a járművezető helyettesítésére 75 kg-os tömeggel és további teherrel megrakva, hogy teljesüljön a gyártó által megadott legnagyobb hátsótengely-terhelés, de az első tengelyterhelés ebben az esetben a lehető legalacsonyabb legyen,

- a mérés megkezdése előtt a járművet három alkalommal meg kell lengetni, majd előre- és hátra kell mozgatni, legalább egy teljes kerékelfordulással."

13. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 6.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.4.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t,

- felszerelhető egy további, S3 vagy S4 kategóriájú féklámpa (azaz egy középen magasra felszerelt féklámpa), amennyiben a 48. sz. ENSZ-EGB-előírás ilyen féklámpák M1 kategóriájú járművekre történő felszerelésére vonatkozó összes követelménye teljesül."

14. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 6.5.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.5.3.1. Szélességben:

- egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, az első helyzetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független első helyzetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet az első helyzetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan első helyzetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két első helyzetjelző lámpa esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

15. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 6.6.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.6.3.1. Szélességben:

- egy hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell a járműre felszerelni, hogy a hátsó helyzetjelző lámpa referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában helyezkedjen el,

- két hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni a járműre, hogy a hátsó helyzetjelző lámpák referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó kerékkel felszerelt és 1 300 mm teljes szélességet meghaladó járművek esetében a világítófelületek külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

16. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 6.7.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.7.3.1. Szélességben:

- egy hátsó fényvisszaverő esetében azt úgy kell a járműre felszerelni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában legyen,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azokat úgy kell a járműre felszerelni, hogy azok referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

17. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Része a következő 6.15. ponttal egészül ki:

" 6.15. Nappali menetjelző lámpa

6.15.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.

6.15.2. Elrendezés:

- nincs meghatározott követelmény.

6.15.3. Elhelyezés:

6.15.3.1.Szélességben:

- egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.

6.15.3.2. Magasságban:

- a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1500 mm.

6.15.3.3. Hosszirányban:

- a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.

6.15.3.4. Távolság:

- ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:

- kikapcsolt állapotban legyen, vagy

- fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen

az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).

6.15.4. Geometriai láthatóság:

- α = 10° felfelé és 10° lefelé,

- β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,

- β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.

6.15.5. Tájolás:

- előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.

6.15.6. Elektromos kapcsolás:

- valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:

- az automata sebességváltó parkoló állásban van,

- a rögzítőfék működik, vagy

- mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,

- a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,

- a nappali menetjelző lámpáknak automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:

- a járművet a főkapcsolóval leállítják,

- az első ködlámpák működésbe lépnek,

- a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és

- 1 000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1 000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7 000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5-300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).

6.15.7. Bekapcsolás-visszajelző:

- opcionális."

18. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 4. alfüggelékben található űrlap a következő 5.8. ponttal egészül ki:

" 5.8. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa."

19. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet IV. Rész 4. alfüggelékben található űrlap 6.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.4. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*)" .

20. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet V. Rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 1. Az L3e kategóriájú járműveknek meg kell felelniük az 53. számú ENSZ-EGB-előírás valamennyi vonatkozó követelményének, az előírás 5.14.9. szakasza kivételével."

21. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet V. Rész 1. és 2. alfüggeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

22. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VI. Rész a következő 2.5. ponttal egészül ki:

" 2.5. Nappali menetjelző lámpa" .

23. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VI. Rész 6.1.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.1.11. Egyéb követelmények:

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg."

24. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VI. Rész a következő 6.13 ponttal egészül ki:

" 6.13. Nappali menetjelző lámpa

6.13.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t.

6.13.2. Elrendezés:

- nincs meghatározott követelmény.

6.13.3. Elhelyezés:

6.13.3.1.Szélességben:

- egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1300 mm-t.

6.13.3.2. Magasságban:

- a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1500 mm.

6.13.3.3. Hosszirányban:

- a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.

6.13.3.4. Távolság:

- ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:

- kikapcsolt állapotban legyen, vagy

- fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen

az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).

6.13.4. Geometriai láthatóság:

- α = 10° felfelé és 10° lefelé,

- β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,

- β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.

6.13.5. Tájolás:

- előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.

6.13.6. Elektromos kapcsolás:

- valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:

- az automata sebességváltó parkoló állásban van,

- a rögzítőfék működik, vagy

- mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,

- a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,

- a nappali menetjelző lámpáknak minden esetben automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:

- a járművet a főkapcsolóval leállítják,

- az első ködlámpák működésbe lépnek,

- a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és

- 1 000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1 000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7 000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5-300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).

6.13.7. Bekapcsolás-visszajelző:

- opcionális"

25. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VI. Rész 4. alfüggelékben található űrlap a következő 6.5. ponttal egészül ki:

" 6.5. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*)" .

26. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 2.4. Nappali menetjelző lámpa" .

27. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 6.1.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.1.11. Egyéb követelmények:

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek távolsági fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 430 000 cd értéket, amely a 100 referenciaértéknek felel meg."

28. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 6.2.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.2.3.1. Szélességben:

- egy független tompított fényszóró felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a tompított fényszóró referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független tompított fényszórót úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a tompított fényszóró mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan tompított fényszórót, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két tompított fényszóró esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

29. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 6.2.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.2.11. Egyéb követelmények:

- a kanyarban bedőlésre hajlamos járművek tompított fényszórói felszerelhetőek az 53. sz. ENSZ-EGB-előírás 2.25. szakaszában meghatározott, vízszintes dőlést korrigáló rendszerrel (HIAS), feltéve, hogy az említett előírás HIAS alkalmazására vonatkozó összes követelménye teljesül,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett legfeljebb 0,8 m-re van, -1,0 % és -1,5 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett 0,8 m és 1,0 m között van, -1,0 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- azokat a tompított fényszórókat, amelyek világítófelületének legalacsonyabb pontja a talajszint felett több mint 1,0 m-re van, -1,5 % és -2,0 % kezdeti függőleges dőlésszögre kell beállítani. A gyártó megadhatja a pontos értékeket,

- a legfeljebb 2 000 lumen objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. A követelmények teljesítésére külső korrekciós eszköz használható, feltéve, hogy a járművel adott szerszámokon kívül más szerszámra nincs szükség,

- a 2 000 lumennél nagyobb objektív fényáramú fényforrással ellátott, valamint -1,0 % és -1,5 % kezdeti dőlésszögű tompított fényszórók esetében a függőleges dőlésszögnek -0,5 % és -2,5 % között kell maradnia minden terhelési állapotban. A függőleges dőlésszögnek -1,0 % és -3,0 % között kell maradnia, ha a kezdeti dőlésszög -1,5 % és -2,0 % közé van beállítva. E pont követelményeinek teljesítésére használható fényszóró-szintező eszköz, amennyiben annak működése teljesen automatikus és a reakcióideje 30 másodpercnél rövidebb.

6.2.11.1. Vizsgálati körülmények:

- a 6.2.11. pont dőlésszögre vonatkozó követelményeit a következőképpen kell igazolni:

- a jármű az üzemkész állapotnak megfelelő tömeggel és egy 75 kg-os tömeggel a járművezető tömegének helyettesítésére,

- teljesen megrakott jármű olyan tömegeloszlással, hogy teljesüljenek a gyártó által erre e terhelésre megadott legnagyobb tengelyterhelések,

- a jármű a járművezető helyettesítésére 75 kg-os tömeggel és további teherrel megrakva, hogy teljesüljön a gyártó által megadott legnagyobb hátsótengely-terhelés, de az első tengelyterhelés ebben az esetben a lehető legalacsonyabb legyen,

- a mérés megkezdése előtt a járművet három alkalommal meg kell lengetni, majd előre és hátra kell mozgatni, legalább egy teljes kerékelfordulással."

30. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 6.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.4.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t,

- felszerelhető egy további, S3 vagy S4 kategóriájú féklámpa (azaz egy középen magasra felszerelt féklámpa), amennyiben a 48. sz. ENSZ-EGB-előírás ilyen féklámpák M1 kategóriájú járművekre történő felszerelésére vonatkozó összes követelménye teljesül."

31. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 6.5.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.5.3.1. Szélességben:

- egy független első helyzetjelző lámpa felszerelhető egy másik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, az első helyzetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független első helyzetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet az első helyzetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan első helyzetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- két első helyzetjelző lámpa esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

32. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 6.6.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.6.3.1. Szélességben:

- egy hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell a járműre felszerelni, hogy a hátsó helyzetjelző lámpa referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában helyezkedjen el,

- két hátsó helyzetjelző lámpát úgy kell felszerelni a járműre, hogy a hátsó helyzetjelző lámpák referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó kerékkel felszerelt és 1 300 mm teljes szélességet meghaladó járművek esetében a világítófelületek külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

33. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 6.12.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 6.12.3.1. Szélességben:

- egy hátsó fényvisszaverő esetében azt úgy kell a járműre felszerelni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti síkjában legyen,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azokat úgy kell a járműre felszerelni, hogy azok referencia-középpontjai a jármű hosszanti síkjára szimmetrikusan helyezkedjenek el,

- két hátsó fényvisszaverő esetében azok világítófelületének külső pereme és a jármű legkülső pontja közötti távolság a 400 mm-t nem haladhatja meg."

34. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész a következő 6.14 ponttal egészül ki:

" 6.14. Nappali menetjelző lámpa

6.14.1. Száma:

- egy vagy kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége nem haladja meg az 1 300 mm-t,

- kettő, olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t.

6.14.2. Elrendezés:

- nincs meghatározott követelmény.

6.14.3. Elhelyezés:

6.14.3.1. Szélességben:

- egy független nappali menetjelző lámpa felszerelhető az egyik első lámpa fölé, alá vagy mellé. Ha a lámpákat egymás fölé helyezték el, a nappali menetjelző lámpa referencia-középpontjának a jármű hosszanti középsíkjában kell elhelyezkednie. Ha azok egymás mellett találhatóak, referencia-középpontjaiknak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- egy másik első lámpával összeépített egyetlen független nappali menetjelző lámpát úgy kell elhelyezni, hogy referencia-középpontja a jármű hosszanti középsíkjában legyen. Ha azonban a járművet a nappali menetjelző lámpa mellett másik első lámpával is felszerelték, a két lámpa referencia-középpontjainak a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusan kell elhelyezkedniük,

- két olyan nappali menetjelző lámpát, amelyek bármelyike egy másik első lámpával van összeépítve, illetve egyik sincs egy másik első lámpával összeépítve, úgy kell felszerelni, hogy referencia-középpontjaik a jármű hosszanti középsíkjára szimmetrikusak legyenek,

- a világítófelület belső peremeinek legalább 500 mm távolságra kell egymástól lenniük olyan járművek esetében, amelyeknek a teljes szélessége meghaladja az 1 300 mm-t.

6.14.3.2. Magasságban:

- a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm.

6.14.3.3. Hosszirányban:

- a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén visszatükröződve a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja.

6.14.3.4. Távolság:

- ha az első irányjelző lámpák és bármely nappali menetjelző lámpa távolsága legfeljebb 40 mm, az adott oldali nappali menetjelző lámpa elektromos kialakításának olyannak kell lennie, hogy az:

- kikapcsolt állapotban legyen, vagy

- fényerőssége legfeljebb 140 cd-re csökkenjen

az adott első irányjelző lámpa működtetésének teljes időtartamára (a működési ciklus alatt és a ciklusok között is).

6.14.4. Geometriai láthatóság:

- α = 10° felfelé és 10° lefelé,

- β = 20° jobbra és balra, ha csak egy nappali menetjelző lámpa van,

- β = 20° kifelé és 20° befelé, ha két nappali menetjelző lámpa van.

6.14.5. Tájolás:

- előrefelé; mozoghat a kormányzási szögnek megfelelően.

6.14.6. Elektromos kapcsolás:

- valamennyi nappali menetjelző lámpának be kell kapcsolnia a főkapcsoló működtetésekor; azonban kikapcsolt állapotban maradhatnak a következő feltételek mellett:

- az automata sebességváltó parkoló állásban van,

- a rögzítőfék működik, vagy

- mielőtt a járművet első alkalommal mozgásba hoznák a főkapcsoló és a jármű meghajtó rendszerének minden egyes manuális működésbe hozatala után,

- a nappali menetjelző lámpa manuálisan kikapcsolható; ez azonban csak akkor lehetséges, ha a jármű sebessége a 10 km/h-t nem haladja meg. A lámpáknak automatikusan újra be kell kapcsolniuk, amikor a jármű sebessége túllépi a 10 km/h-t vagy pedig a jármű 100 méternél hosszabb utat tett meg,

- a nappali menetjelző lámpáknak minden esetben automatikusan ki kell kapcsolniuk, amikor:

- a járművet a főkapcsolóval leállítják,

- az első ködlámpák működésbe lépnek,

- a fényszórókat bekapcsolják, kivéve, ha azokat arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjanak rövid időközönként, és

- 1 000 lux alatti környezeti fényviszonyok mellett, amennyiben a jármű sebességmérőjén a jelzett sebesség még tisztán olvasható (pl. ha a sebességjelző állandóan megvilágított) és a jármű nincs felszerelve a 6.5.9. pontnak megfelelő nem villogó zöld visszajelző lámpával vagy a nappali menetjelző lámpához zöld, megfelelő szimbólummal ellátott bekapcsolás-visszajelzővel. Ilyen esetben a tompított fényszórók és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan bekapcsolnak 2 másodpercen belül, amint a környezeti fény szintje 1 000 lux alá esik. Ha a környezeti fényviszonyok később legalább 7 000 luxot érnek el, a nappali menetjelző lámpának automatikusan működésbe kell lépnie, miközben a tompított fényszóró és a II. Rész B. szakaszának 11. pontjában előírt világító berendezések egyidejűleg automatikusan kikapcsolnak 5-300 másodpercen belül (azaz a világítás teljesen automatikus kapcsolása szükséges, ha a vezető számára nincs látható jelzés és késztetés, hogy sötétben bekapcsolja a normál világítást).

6.14.7. Bekapcsolás-visszajelző:

- opcionális"

35. Az MR. B. Függelék B/8. számú melléklet VII. Rész 4. alfüggelékben található űrlap a következő 6.5. ponttal egészül ki:

" 6.5. Nappali menetjelző lámpa: igen/nem (*)" .

3. melléklet a 31/2014. (VI. 27.) NFM rendelethez

Az MR. B. Függelék B/12. számú mellékletének módosítása

1. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 1.4. E melléklet I. (gumiabroncsok), II. (világító- és fényjelző berendezések), IV. (visszapillantó tükrök), XI. (biztonsági övek) fejezeténél és a IX. fejezet III. (megengedhető zajszintek és kipufogórendszerek) Részénél az ENSZ-EGB gumiabroncsokra vonatkozó 30.(1), 54.(2), 64.(3) és 75.(4) számú, világító- és fényjelző berendezéseikre vonatkozó 3.(5), 19.(6), 20.(7), 37.(8), 38.(9), 50.(10), 53(11), 56.(12), 57.(13), 72.(14), 74.(15) és 82.(16) számú, visszapillantó tükrökre vonatkozó 81.(17) számú, biztonsági övekre vonatkozó 16.(18) számú és motorkerékpárok zajkibocsátására vonatkozó 41.(19) számú rendelkezései egyenértékűek a melléklet rendelkezésével.

(1) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 29.

(2) E/ECE/TRANS/505/Add.52/Amend.

(3) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 63.

(4) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 74.

(5) E/ECE/TRANS/324/ADD 2.

(6) E/ECE/TRANS/324/REV 1/ADD 18.

(7) E/ECE/TRANS/324/REV 1/ADD 19.

(8) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 36.

(9) E/ECE/TRANS/324/REV 1/ADD 37.

(10) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 49.

(11)E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 52/Rev.2.

(12) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 55.

(13) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 56.

(14) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 71.

(15) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD73/Rev.2/Amend.1.

(16) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 81.

(17) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 80.

(18) E/ECE/TRANS/505/REV 1/ADD 15.

(19) E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.40/Rev.2."

2. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 2.2. A vizsgálatok leírása

2.2.1. Az Euro 3 kibocsátási normának megfelelő L1e, L2e vagy L6e kategóriájú járműveket az alább meghatározott I. és II. típusú vizsgálatoknak kell alávetni:

2.2.1.1. I. típusú vizsgálat (az átlagos gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzése sűrűn lakott városi környezetben, hidegindítás után).

2.2.1.1.1. A vizsgált járművet fékkel és lendkerékkel ellátott lendítőtömeges járműfékpadra helyezik. A következő vizsgálati eljárást kell lefolytatni:

2.2.1.1.1.1. A vizsgálat hidegen végzett 1. szakasza összesen 448 másodpercig tart és négy, megszakítás nélkül elvégzett elemi ciklusból áll.

2.2.1.1.1.2. A vizsgálat hidegen végzett 1. szakaszát késedelem nélkül követi a vizsgálat melegen végzett 2. szakasza, amely összesen 448 másodpercig tart és négy elemi ciklusból áll. A vizsgálat melegen végzett 2. szakaszát megszakítás nélkül kell elvégezni.

2.2.1.1.1.3. A vizsgálat hidegen végzett 1. szakaszának és a vizsgálat melegen végzett 2. szakaszának minden egyes elemi ciklusa hét műveletből áll (alapjárat, gyorsítás, állandó sebesség, lassítás, állandósult üzemállapot, lassítás, alapjárat). A vizsgálat hideg és meleg szakasza alatt egyaránt a kipufogógázokat friss levegővel kell hígítani úgy, hogy a keverék áramlási térfogata állandó maradjon.

2.2.1.1.1.4. Az I. típusú vizsgálat során:

2.2.1.1.1.4.1. A vizsgálat hidegen végzett 1. szakasza alatt a kipufogógáz és a hígító levegő keverékéből vett mintát az 1. sz. tasakba kell gyűjteni. Egy külön 2. sz. tasakba kell gyűjteni a vizsgálat melegen végzett 2. szakasza alatt a kipufogógáz és a hígító levegő keverékéből folyamatosan vett mintát. Az 1. és a 2. tasak szén-monoxid-, összes szénhidrogén-, nitrogén-oxid- és széndioxid-tartalmát egymást követően, külön kell meghatározni.

2.2.1.1.1.4.2. Meg kell mérni mindkét tasakban a keverék teljes térfogatát, és az értékeket a tasakokban lévő teljes gáztérfogat megállapítása érdekében össze kell adni.

2.2.1.1.1.4.3. Minden egyes vizsgálati szakasz végén fel kell jegyezni a görgővel meghajtott összegező fordulatszámlálóról leolvasható, ténylegesen megtett utat.

2.2.1.1.2. A vizsgálatra az 1. függelékben ismertetett vizsgálati eljárással kerül sor. A gázokat össze kell gyűjteni és meghatározott módszerek szerint kell elemezni.

2.2.1.1.3. A 2.2.1.1.4. pont rendelkezéseire is figyelemmel, a vizsgálatot háromszor kell elvégezni. A szén-monoxid, szénhidrogének és nitrogén-oxidok tömegére az egyes vizsgálatok alkalmával kapott értékeknek kisebbnek kell lenniük a következő táblázatban megadott Euro 3 határértékeknél.

2.2.1.1.3.1.

1. táblázat

1a. táblázat

2.2.1.1.3.2. Azonban a fent említett minden egyes szennyező anyag tekintetében a három eredmény közül egy legfeljebb 10 %-kal meghaladhatja az adott segédmotoros kerékpárra előírt határértéket, feltéve, hogy a három eredmény számtani átlaga az előírt határérték alatt marad. Ha több szennyező anyag haladja meg az előírt határértékeket, közömbös, hogy ez ugyanazon vizsgálat vagy különböző vizsgálatok során következett-e be.

2.2.1.1.4. A 2.2.1.1.3. pontban előírt vizsgálatok száma a következő feltételek mellett csökkenthető, mikor is V1 az első vizsgálat és V2 a második vizsgálat eredménye minden egyes, az abban a pontban említett szennyező anyagra.

2.2.1.1.4.1. Csak egy vizsgálat szükséges, ha V1 ≤ 0,70 L minden szóban forgó szennyezőre.

2.2.1.1.4.2. Csak két vizsgálat szükséges, ha V1 ≤ 0,85 L minden szóban forgó szennyezőre, és ha legalább egy szennyezőnél V1 > 0,70 L. Továbbá minden szóban forgó szennyezőre a V2-nek teljesítenie kell a V1 + V2 < 1,70 L és V2< L feltételt.

2.2.1.1.5. Az I. típusú Euro 3 vizsgálat 2.2.1.1.3.1. pontban meghatározott határértékeinek és az I. típusú vizsgálat ebben a mellékletben megadott követelményeinek megfelelő L1e, L2e vagy L6e kategóriájú járműveket az Euro 3 normának megfelelő járműként kell jóváhagyni.

2.2.1.2. II. típusú vizsgálat (szén-monoxid- és elégetlen szénhidrogén kibocsátás vizsgálata üresjárati fordulatszámon).

2.2.1.2.1. A motor által alapjáraton kibocsátott szén-monoxid és elégetlen szénhidrogén tömegét egy percen át kell mérni.

2.2.1.2.2. Ezt a vizsgálatot a 2. kiegészítésben ismertetett eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(1) A szén-monoxid tömegére vonatkozó határérték 3,5 g/km a háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e) és a könnyű négykerekű motorkerékpárok (L6e) esetében.

(2) Háromkerekű mopedek és könnyű négykerekű járművek esetén a CO és a HC + NOx tömegére megadott határértékeket meg kell szorozni kettővel."

3. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés 4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 4.2. A gázgyűjtő berendezés

A gázgyűjtő berendezés a következő egységekből áll (lásd a 2. és 3. alkiegészítéseket):

4.2.1. Egy berendezés a vizsgálat során keletkezett kipufogógázok összegyűjtésére, mialatt a segédmotoros kerékpár kipufogó nyílásánál (nyílásainál) fennmarad a légköri nyomás.

4.2.2. A kipufogógáz-gyűjtő berendezést és a kipufogógáz-mintavevő rendszert összekötő cső. Ez az összekötő cső és a kipufogógáz-gyűjtőberendezés rozsdamentes acélból vagy más olyan anyagból készül, amely nincs hatással az összegyűjtött gázok összetételére és elbírja a gázok hőmérsékletét.

4.2.3. A hígított gázok beszívására szolgáló berendezés. Ez a berendezés garantálja az elegendő térfogatú folyamatos áramlást a teljes gázmennyiség beszívásának biztosítására."

4. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés 4.2.4. -4.2.9. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

" 4.2.4. A gázgyűjtő berendezés külsejéhez csatlakoztatott mintavevő szonda, amely a vizsgálat tartama alatt szivattyú, szűrő és egy áramlásmérő közbeiktatásával folyamatosan mintát tud venni a hígító levegőből.

4.2.5. A hígított gázok áramlásával szembe fordított mintavevő szonda a vizsgálat alatt a keverékből történő mintavételre, állandó térfogatáram mellett, szükség esetén szűrő, áramlásmérő és egy szivattyú alkalmazásával. A két fent leírt mintavevő-rendszerben a gázok minimális térfogatárama legalább 150 l/h.

4.2.6. A fent leírt mintavevő körökben elhelyezett háromutas szelepek, amelyek a mintát vagy az atmoszférába engedik, vagy a vizsgálat alatt a megfelelő mintavételi tasakokba.

4.2.7. Szivárgásmentes mintavételi tasakok a kipufogógáz és a hígító levegő keverékének összegyűjtésére. A tasakokat az érintett szennyezők nem károsíthatják, és térfogatuknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ne kelljen megszakítani a mintavétel rendes folyamatát. Legalább egy külön mintavételi tasaknak (1. sz. tasak) kell rendelkezésre állnia a hidegen végzett 1. szakaszhoz, és egy külön tasaknak (2. sz. tasak) a melegen végzett 2. szakaszhoz.

4.2.7.1. Mindegyik mintavételi tasakon automatikus zárószerkezetnek kell lennie, amelyet gyorsan és szorosan lehet lezárni a mintavevő körben vagy az elemző körben a vizsgálat végén.

4.2.7.1.1. Az 1. sz. tasak zárószerkezetét az I. típusú vizsgálat kezdete után 448 másodperccel kell lezárni.

4.2.7.1.2. A 2. sz. tasak zárószerkezetét az 1. sz. tasak lezárása után azonnal ki kell nyitni, és az I. típusú vizsgálat kezdete után 896 másodperccel újra le kell zárni.

4.2.8. Valamilyen módszerrel mérni kell a mintavevő berendezésen a vizsgálat alatt áthaladó hígított gázok teljes mennyiségét. A kipufogógáz-hígító rendszernek meg kell felelnie a 83. sz. ENSZ-EGB-előírás I. melléklete 6. fejezete 2. függeléke követelményeinek.

4.2.9.

1. ábra

Az L1e, L2e vagy L6 kategóriájú járművek szennyezőanyag-kibocsátásának Euro 3 normához történő mintavétele az Euro 2 normához történő mintavétellel összevetve.

"

5. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítése a következő 4.3.3. ponttal egészül ki:

" 4.3.3. Az elemző berendezésnek képesnek kell lennie az 1. sz. és 2. sz. tasakban felfogott kipufogógáz és hígító-gáz keveréke mintájának független mérésére."

6. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés 5.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 5.4. A vizsgálati jármű előkészítése

5.4.1. A vizsgálati jármű gumiabroncsai nyomásának a gyártó által, úton történő normál használatra előírt nyomásnak kell lennie. Azonban ha a görgők átmérője 500 mm-nél kisebb, a gumiabroncsok nyomása 30-50 %-kal megnövelhető.

5.4.2. A tüzelőanyag-tartály(oka)t az adott leeresztő nyílásokon keresztül le kell üríteni és fel kell tölteni a IV. Részben meghatározott vizsgálati tüzelőanyaggal.

5.4.3. A vizsgálati járművet a vizsgálat helyszínére kell vinni és azon a következő műveleteket kell végrehajtani:

5.4.3.1. A vizsgálati járművel fel kell hajtani a járműfékpadra, illetve azt arra fel kell tolni, és azt a 2.1. pontban ismertetett vizsgálati cikluson át működtetni kell. A vizsgálati járműnek nem kell hidegnek lennie, és a jármű használható a fékpad teljesítményének beállítására.

5.4.3.2. A hajtó kerék terhelésének ± 3 kg tűréssel azonosnak kell lennie a jármű rendes úti terhelésével, beleszámítva a felegyenesedve ülő 75 ± 5 kg-os vezetőt is.

5.4.3.3. A 2.1. pontban meghatározott vizsgálati ciklus próbafutását el lehet végezni a vizsgálati pontokon - feltéve, hogy ennek során nem kerül sor kibocsátási mintavételre - a fojtószelep azon minimális beállításának meghatározására, amely a megfelelő sebesség-idő viszony fenntartásához szükséges.

5.4.3.4. A kondicionálási területen való elhelyezés előtt a vizsgálati járművön négy egymást követő, a 2.1. pontban meghatározott műveleti ciklust kell lefolytatni, amelyek mindegyike 112 másodpercig tart. Ezt az előkészítő vizsgálati ciklust az 5.1. és 5.2. pontban meghatározott fékpad-beállításokkal kell elvégezni. Az előkészítő vizsgálati ciklus során nem előírás a jármű kipufogócsövén keresztül kibocsátott szennyező anyagok mérése.

5.4.3.5. Az előkészítés befejezése utáni öt percen belül a vizsgálati járművet le kell venni a fékpadról, és azt a kondicionálási területre kell járó vagy leállított motorral áthelyezni és ott leparkolni. A kondicionálási területen a környezeti hőmérsékletet be kell szabályozni 298 K ± 5 K szintre. A járművet itt a hidegindítással végzett I. típusú vizsgálat megkezdése előtt legalább 6 és legfeljebb 36 óráig vagy addig kell tárolni, amíg a motorolaj TOlaj hőmérséklete, a hűtőfolyadék THűtő hőmérséklete vagy a gyújtógyertya tömítésének/tömítőgyűrűjének TSP hőmérséklete (csak léghűtéses motoroknál) el nem éri a kondicionálási terület levegőjének hőmérsékletét. A vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy melyik kritériumot választották."

7. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés 7.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 7.1. Mintavétel

7.1.1. A mintavétel a vizsgálat megkezdésekor indul, amint azt a 6.2.2. pont előírja.

7.1.2. Az 1. sz. és 2. sz. mintavételi tasakot légmentesen le kell zárni, és a 4.2.7.1. pontban meghatározott zárási sorrendet kell követni. A tasakok a vizsgálat hidegen végzett 1. szakasza és a melegen végzett 2. szakasza során nem lehetnek összekötve.

7.1.3. Az utolsó ciklus után a hígított kipufogógázok és a hígító levegő összegyűjtésére szolgáló berendezést le kell zárni, és a motor által termelt gázokat az atmoszférába kell kiengedni."

8. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés 7.2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 7.2.4. A hígított kipufogógáz-minták és a tasakokba gyűjtött hígító levegő HC-, CO-, NOx- és CO2-koncentrációját a mérőkészülék által mutatott vagy feljegyzett értékek alapján kell meghatározni a helyes kalibrációs görbék alkalmazásával."

9. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 8. A kibocsátott gáznemű szennyezőanyagok mennyiségének meghatározása

8.1. A CO2 és a CO, HC, NOx gáznemű szennyező anyagok tömegét külön kell meghatározni az 1. sz. és a 2. sz. tasakra, a 8.2-8.6. pontnak megfelelően.

8.2. A vizsgálat alatt kibocsátott szén-monoxid tömege a következő képlettel határozható meg:

ahol:

8.2.1. COm a vizsgálat alatt kibocsátott szén-monoxid tömege, g/km-ben kifejezve, amelyet mindegyik szakaszra külön kell kiszámítani;

8.2.2. Sx a ténylegesen megtett út km-ben kifejezve, amely a fordulatszámlálóról leolvasott összes fordulat számának a henger kerületével való megszorzásából adódik;

ahol:

X = 1 a hidegen végzett 1. szakaszra;

X = 2 a melegen végzett 2. szakaszra;

8.2.3. dCO a szén-monoxid sűrűsége 273,2 K (0 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson ( = 1,250 103 g/m3);

8.2.4. COc a szén-monoxid térfogat-koncentrációja a hígított gázokban, milliomodrészben (ppm) kifejezve, és a hígító levegő szennyezettségét figyelembe véve korrigálva:

ahol:

8.2.4.1. COe az Sa tasakban összegyűjtött hígítottgázminta szén-monoxid-koncentrációja ppm-ben mérve;

8.2.4.2. COd az Sb tasakban összegyűjtött hígítólevegő-minta szén-monoxidkoncentrációja ppm-ben mérve;

8.2.4.3. DF a 8.6. pontban meghatározott együttható;

8.2.5. V a hígított gázok m3/szakasz mértékegységben megadott térfogata 273,2 K (0 °C) referencia-hőmérsékleten és 101,3 kPa referencianyomáson:

ahol:

8.2.5.1. V0 a P1 szivattyú által egyetlen fordulat alatt kiszorított gáz m3/fordulatban kifejezett térfogata. Ez a térfogat függ magának a szivattyúnak a szívó- és nyomócsonkja között fennálló nyomáskülönbségtől;

8.2.5.2. N a P1 szivattyú által az egyes szakaszok négy elemi vizsgálati ciklusa alatt megtett fordulatok száma;

8.2.5.3. Pa a légköri nyomás kPa-ban kifejezve;

8.2.5.4. Pi az átlagos nyomásesés a vizsgálat alatt a P1 szivattyú szívócsonkjában, kPa-ban kifejezve;

8.2.5.5. Tp (°C) a hígított gázok hőmérséklete a vizsgálat alatt a P1 szivattyú szívócsonkjában mérve.

8.3. A segédmotoros kerékpár vizsgálat alatt kiáramló kipufogógázaiban lévő elégetlen szénhidrogének tömege a következő képlettel számítható:

ahol:

8.3.1. HCm a vizsgálat alatt kibocsátott szénhidrogének tömege, g-ban kifejezve, amelyet mindegyik szakaszra külön kell kiszámítani;

8.3.2. Sx a 8.2.2. pontban meghatározott távolság;

8.3.3. dHC a szénhidrogének sűrűsége 273,2 K (0 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson (benzin esetében (E5) (C1H1,89O0,016))(= 631 g/m3);

8.3.4. HCc a hígított gázok koncentrációja ppm szénegyenértékben kifejezve, és a hígító levegő szennyezettségét figyelembe véve korrigálva:

ahol:

8.3.4.1. HCe az Sa tasakban összegyűjtött hígítottgázminta szénhidrogén-koncentrációja ppm szénegyenértékben kifejezve;

8.3.4.2. HCd az Sb tasakban összegyűjtött hígítólevegő-minta szénhidrogén-koncentrációja ppm szénegyenértékben kifejezve;

8.3.4.3. DF a 8.6. pontban meghatározott együttható; 8.3.5. V a 8.2.5. pontban meghatározott térfogat;

8.4. A segédmotoros kerékpár vizsgálat alatt kiáramló kipufogógázaiban lévő nitrogén-oxidok tömege a következő képlettel számítható:

ahol:

8.4.1. NOxm a vizsgálat alatt kibocsátott nitrogén-oxidok tömege, g-ban kifejezve, amelyet mindegyik szakaszra külön kell kiszámítani."

10. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés a következő 8.4.2.-8.6.3. pontokkal egészül ki:

" 8.4.2. Sx a 8.2.2. pontban meghatározott távolság;

8.4.3. dNO2 a nitrogén-oxidok sűrűsége a kipufogógázokban, NO2 egyenértékben kifejezve, 273,2 K (0 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson (= 2,05 0 1 03 g/m3);

8.4.4. NOxc a hígított gázokban lévő nitrogén-oxidok koncentrációja ppm-ben kifejezve, és a hígító levegő szennyezettségét figyelembe véve korrigálva:

ahol:

8.4.4.1. NOxe az Sa tasakban összegyűjtött hígítottgázminta nitrogén-oxid-koncentrációja ppm-ben kifejezve;

8.4.4.2. NOxd az Sb tasakban összegyűjtött hígítólevegő-minta nitrogén-oxidkoncentrációja ppm-ben kifejezve;

8.4.4.3. DF a 8.6. pontban meghatározott együttható;

8.4.5. Kh a páratartalmat figyelembe vevő korrekciós tényező

ahol:

8.4.5.1. H az abszolút páratartalom (gramm víz)/(kg száraz levegő) mértékegységben kifejezve:

ahol:

8.4.5.1.1. U a százalékosan kifejezett páratartalom;

8.4.5.1.2. Pd a telített vízgőz nyomása kPa-ban kifejezve, a vizsgálat hőmérsékletén;

8.4.5.1.3. Pa a légköri nyomás kPa-ban;

8.4.6. V a 8.2.5. pontban meghatározott térfogat;

8.5. Széndioxid (CO2)

A jármű vizsgálat alatt kiáramló kipufogógázaiban lévő szén-dioxid tömege a következő képlettel számítható:

ahol:

8.5.1. CO2m a vizsgálatrész alatt kibocsátott szén-dioxid tömege, g-ban kifejezve, amelyet mindegyik szakaszra külön kell kiszámítani;

8.5.2. Sx a 8.2.2. pontban meghatározott távolság;

8.5.3. V a 8.2.5. pontban meghatározott térfogat;

8.5.4. dCO2 a szén-dioxid sűrűsége 73,2 K (0 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson, dCO2=1,964 103 g/m3;

8.5.5. CO2c a hígított gázok koncentrációja százalékos szénegyenértékben kifejezve, és a hígító levegő szennyezettségét figyelembe véve a következő egyenlettel korrigálva:

ahol:

8.5.5.1. CO2e az SA tasak(ok)ban összegyűjtött hígítottgázminta szén-dioxidkoncentrációja százalékban kifejezve;

8.5.5.2. CO2d az SB tasak(ok)ban összegyűjtött hígítólevegő-minta szén-dioxidkoncentrációja százalékban kifejezve;

8.5.5.3. DF a 8.6. pontban meghatározott együttható; 8.6. DF a következő képlettel kifejezett tényező:

ahol:

8.6.1. CCO2 = a mintavevő zsákokban lévő hígított kipufogógáz CO2 koncentrációja térfogatszázalékban kifejezve;

8.6.2. CHC = a mintavevő zsákokban lévő hígított kipufogógáz szénhidrogén-koncentrációja ppm szénegyenértékben kifejezve;

8.6.3. CCO = a mintavevő zsákokban lévő hígított kipufogógáz CO koncentrációja ppm-ben kifejezve."

11. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 9. A vizsgálati eredmények bemutatása:

A hidegen végzett szakasz (átlagos) eredménye legyen RX1 (g-ban), a melegen végzett szakasz (átlagos) eredménye pedig Rx2 (g-ban). E kibocsátási eredményeknek a felhasználásával az I. típusú vizsgálat végső eredményét (RX, g/km-ben) a következő egyenlettel kell kiszámítani:

ahol:

X = HC, CO, NOx vagy CO2

RHC_hideg = HCtömeg_hideg_1_szakasz (g-ban) és RHC_meleg = HCtömeg_meleg_2_szakasz (g-ban), lásd a 8.3 pontban megadott képletet.

RCO_Hideg = COtömeg_hideg_1_szakasz (g-ban) és RCO_meleg = COtömeg_meleg_2_szakasz (g-ban), lásd a 8.2 pontban megadott képletet.

RNOx_hideg = NOxtömeg_hideg_1_szakasz (g-ban) és RNOx_meleg = NOxtömeg_meleg_2_szakasz (g-ban), lásd a 8.4 pontban megadott képletet.

RCO2_ Hideg = CO2tömeg_hideg_1_szakasz (g-ban) és RCO2_meleg = CO2tömeg_meleg_2_szakasz (g-ban), lásd a 8.5. pontban megadott képletet.

ST: teljes vizsgálati távolság = S1+S2, az L1e, L2e vagy L6e vizsgálati jármű által ténylegesen megtett távolság a hidegen végzett 1. szakasz és a melegen végzett 2. szakasz teljes vizsgálati ciklusában."

12. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Rész 1. kiegészítése a következő 10. ponttal egészül ki:

" 10. Tüzelőanyag-fogyasztás

A tüzelőanyag-fogyasztást a 9. pont szerinti vizsgálati eredmények felhasználásával a következők szerint kell kiszámítani:

ahol:

FC = 100 km alatti tüzelőanyag-fogyasztás literben;

D = a vizsgálati tüzelőanyag sűrűsége kg/l-ben 288,2 K (15 °C) hőmérsékleten."

13. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET I. Része a következő 3. kiegészítéssel egészül ki:

" 3. kiegészítés

Kartergáz-kibocsátás és a CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási vizsgálatok eredményének értelmezése

1. A típusjóváhagyásban részesített L1e, L2e és L6e kategóriájú járművek kartergáz-kibocsátása zéró. Kartergáz-kibocsátás semelyik L kategóriájú jármű hasznos élettartama során nem kerülhet közvetlen a környezeti légkörbe.

2. Az L1e, L2e és L6e kategóriájú járművek I. típusú CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási vizsgálatainak értelmezése

2.1. A típus-jóváhagyási értékként elfogadott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek a gyártó által megadott értékek, feltéve, hogy azok nem haladják meg több mint négy százalékkal a műszaki szolgálat által mért értékeket. A mért értékek ennél korlátozás nélkül alacsonyabbak lehetnek.

2.2. Ha a mért CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékek négy százaléknál nagyobb mértékben meghaladják a gyártó által megadott CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékeket, akkor ugyanazzal a járművel újabb vizsgálatot kell végezni.

2.3. Ha a két vizsgálati eredmény átlaga nem haladja meg négy százaléknál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéket, akkor a gyártó által megadott értéket kell típus-jóváhagyási értéknek tekinteni.

2.4. Ha a két vizsgálati eredmény átlaga még mindig több mint négy százalékkal meghaladja a megadott értéket, ugyanazzal a járművel végső vizsgálatot kell végezni. A három vizsgálat eredményeinek átlagát kell típus-jóváhagyási értéknek tekinteni."

14. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET II. Rész 2.2.1.1.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" 2.2.1.1.7. A rögzített adatokat az ER B. Függelék B/7. mellékletében említett dokumentum megfelelő pontjaiban kell feljegyezni. A megfelelő Euro-szintet az ER B. Fügelék B/4. mellékletének 46.2. pontjában kell feljegyezni, az ehhez a ponthoz fűzött lábjegyzetben meghatározott szabályok szerint."

15. Az MR. B. Függelék B/12. számú melléklet V. FEJEZET IV. Rész helyébe a következő rendelkezés lép:

" IV. Rész

A referencia-tüzelőanyagok előírásai

A benzin (E5) és dízel (B5) referencia-tüzelőanyagokat a 692/2008/EK bizottsági rendelet IX. melléklete A. szakaszának megfelelően kell meghatározni."