162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet

az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. § (8) és (9) bekezdése, a 6. § (5)-(7) bekezdése, valamint a 24. § (4) bekezdése tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. § (3) bekezdése és a 14. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont me) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a IV. és V. Fejezet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 49. § tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 50. § tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben (a továbbiakban: szakképzés) részt vevő jelöltekre,

b)[3]

c) az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban: egyetem),

d) a jelöltek szakképzésében részt vevő, a szakképzésre akkreditált elsődleges képzőhelynek, külső képzőhelynek vagy a költségtérítéses képzésben részt vevő jelöltet foglalkoztató munkáltatónak minősülő egészségügyi szolgáltatókra és

e)[4] az Országos Kórházi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OKFŐ)

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[5] akkreditáció: az OKFŐ által lefolytatott minősítési eljárás, amelynek során az egészségügyi szolgáltató jogosultságot szerez szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész, szakpszichológus jelöltek képzésére egy meghatározott szakképesítés vonatkozásában, és amely adott intézményre, illetve a képzési program egészére, vagy a képzési program egyes - miniszteri rendeletben meghatározott - képzési elemeire vonatkozik,

2.[6] elsődleges képzőhely: a 17. § (2) bekezdése szerinti támogatott szakképzési keretszámok betöltése keretében az OKFŐ által elsődleges képzőhelyként kijelölt szakképzésre akkreditált egészségügyi szolgáltató, ideértve az egyetemeket, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi intézményt, valamint az igazságügyi orvostan, igazságügyi pszichiátria, egészségbiztosítás, felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia, gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia, illetve megelőző orvostan és népegészségtan szakképzést biztosító intézményeket is.

3. jelölt: a rezidens, valamint a költségtérítéses szakképzésben részt vevő személy,

4. külső képzőhely: az elsődleges képzőhelytől vagy költségtérítéses képzés esetén a munkáltatótól eltérő azon egészségügyi szolgáltató, amely a képzés azon elemére akkreditált, amelyre az elsődleges képzőhely vagy a munkáltató akkreditációja nem terjed ki, és ahol a jelölt ezen képzési elemek tekintetében az egyetem által elkészített képzési tervének megfelelően a gyakorlatát tölti,

5.[7] munkáltató: a szakképzésre akkreditált egészségügyi szolgáltató,

6. szakképesítés: a szakképzés során megszerezhető végzettség,

7. szakképzési grémium: az egyetemeken működő, vagy egyes - miniszteri rendeletben meghatározott - szakterületeken országosan létrehozott, az adott szakma vagy szakterület tekintetében kiemelkedő szakmai ismeretekkel bíró szakemberek testülete, amely a szakképzési grémium feladatkörébe tartozó szakterületeken a szakorvos képzés tartalmával, a képzés szervezésével és végrehajtásával kapcsolatos szakmai feladatokat lát el,

8. támogatott szakképzés: a rezidens képzésével és foglalkoztatásával összefüggő költségeket központi költségvetési forrásból biztosító szakképzés.

3. A szakképzés általános szabályai

3. § (1) A szakképzésben jelöltként hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert, az adott szakképesítés megszerzéséhez megfelelő végzettséget igazoló oklevéllel rendelkező, a szakképzésre az egyetemmel szakképzési megállapodást létesített személy vehet részt.

(1a)[8] A képzési keretszámok tervezhetősége érdekében a tárgyévben általános orvos képzésben oklevelet szerző személy - a képző intézménye útján - elektronikus úton, az oklevél kézhezvételétől számított legkésőbb harminc napon belül tájékoztatja az OKFŐ-t, hogy szakorvosi szakképzését Magyarországon, támogatott képzésben kívánja-e megszerezni és ha igen, mely évben tervezi a támogatott szakképzésbe történő bekapcsolódást.

(2) A szakképesítés megszerzése támogatott szakképzés vagy költségtérítéses szakképzés keretében történik.

(3)[9] A támogatott szakképzés megszervezésére központi rendszerben kerül sor. Az OKFŐ a támogatott szakképzés szervezésével kapcsolatos feladatát az egyetemekkel együttműködve látja el.

(4) Támogatott szakképzésben az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és szakpszichológus képzésben részt vevők az e rendelet alapján meghatározott keretszámok erejéig vehetnek részt.

(5)[10] A támogatott szakképzésben a rezidensek - a 6. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett és az (5b) bekezdésben foglalt kivétellel - az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben előírt időtartamnak megfelelő ideig vehetnek részt.

(5a)[11] A támogatott szakképzés nyelve a magyar.

(5b)[12] Az OKFŐ főigazgatója kérelemre, méltányosságból engedélyezheti a támogatási időszak legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását. A támogatási időszak meghosszabbítása iránti kérelmet a rezidens legkésőbb a támogatott szakképzése befejezését követő 30 napon belül nyújthatja be.

(6) A szakképzés képzési programjának teljesítése során a jelölt munkáját közvetlenül a tutor felügyeli, aki folyamatos szakmai segítséget nyújt a jelöltnek az egészségügyi tevékenység végzésében.

(7)[13] Tutor a jelölt szakképzése alatt teljesítendő egyes képzési elemeknek megfelelő szakvizsgával vagy felsőfokú végzettséggel, továbbá - minden esetben - legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező,[14]

a)[15] támogatott képzés esetén az elsődleges vagy a külső képzőhely (a továbbiakban együtt: képzőhely) által foglalkoztatott, az OKFŐ által vezetett tutori névjegyzékben szereplő vagy

b) költségtérítéses képzés esetén a munkáltató vagy külső képzőhely által foglalkoztatott és a képzőhely vezetője által kijelölt

személy lehet.

4. § (1) A szakképzés megkezdésekor a jelölt a szakképzés idejére az általa választott egy egyetemmel szakképzési megállapodást létesít. A szakképzés kezdő időpontja a szakképzési jogviszony létrejöttének napja. A szakképzési megállapodás melléklete a jelölt képzési terve.

(2) Az egyetem a szakképzési jogviszony létesítésének a jelölt által történő kezdeményezésétől számított 30 napon belül meghatározza a jelölt képzési tervét. A rezidens képzési terve képzési elemenként tartalmazza a képzés során elsajátítandó szakmai ismeretekhez szükséges ügyeleti tevékenység mértékének meghatározását.

(3) A szakképzési jogviszony keretében a jelölt

a) a szakképzésért felelős egyetemmel folyamatosan kapcsolatot tart,

b) részt vesz az elméleti program végrehajtására biztosított képzésben és az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendelet alapján kötelező tanfolyamokon és

c) bemutatja az egyetem által meghatározott, a szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését igazoló dokumentumait.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok benyújtásának határidejét és módját az egyetem határozza meg és a honlapján hozzáférhetővé teszi.

5. § (1) A szakképzés teljesítése érdekében

a)[16] a támogatott szakképzés keretében a rezidens az elsődleges képzőhelyével egészségügyi szolgálati jogviszonyt, a nem az Eszjtv. hatálya alá tartozó képzőhely esetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdés d)-g) pontja szerinti jogviszonyt,

b)[17] a költségtérítéses szakképzés keretében a jelölt a munkáltatóval - az Eütev. 17. § (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az Eütev. 7. § (2) bekezdés a) vagy c)-i) pontja szerinti foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt

létesít.

(1a)[18] A támogatott szakképzésben a rezidens az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követő 10 napon belül kezdeményezi az általa választott egyetemnél a 4. § (1) bekezdése szerinti szakképzési megállapodás megkötését. A szakképzési megállapodás megkötése kezdeményezésének hiányában az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony próbaidő alatti megszüntetésére kerül sor.

(2)[19] A 4. § (1) bekezdése szerinti szakképzési megállapodás nem feltétele az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésének. Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésétől a szakképzési megállapodás megkötéséig eltelt idő a rezidens képzésébe beszámít.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszony keretében a munkáltató vállalja

a) a jelölt foglalkoztatását a szakképzés teljes időtartama alatt,

b) a képzési idő alatt a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő, ideiglenes, a szakképzés teljesítéséhez szükséges megváltoztatása engedélyezését és

c) a szakképzés tekintetében az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendelet alapján előírt beavatkozások, műtétek és vizsgálatok teljesítésének biztosítását a nála teljesítendő képzési elemek tekintetében.

(4) A támogatott szakképzés keretében az OKFŐ megállapodást köt a rezidens részére megjelölt elsődleges képzőhellyel, amely alapján az elsődleges képzőhely vállalja[20]

a) a rezidens szakképzése teljesítésének igazolását a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus felületen folyamatosan, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig,

b)[21]

c) a szakképzés tekintetében az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendelet alapján előírt beavatkozások, műtétek és vizsgálatok teljesítésének biztosítását a nála teljesítendő képzési elemek tekintetében és

d) a rezidens illetményének, valamint a 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti juttatások meghatározásához szükséges adatszolgáltatás teljesítését, valamint az illetménynek a rezidens részére történő kifizetésében való közreműködést.

(5)[22] A háziorvostan szakképzésben részt vevők elsődleges képzőhelyeként az OKFŐ valamely egyetemet jelöli ki.

(6)[23]

(7)[24]

(8)[25]

(9)[26]

(10)[27]

(11)[28]

6. § (1) A szakvizsgára bocsátáshoz a jelöltnek teljesítenie kell az adott szakképzés miniszteri rendeletben előírt programját, ideértve a képzés során teljesítendő tanfolyamokat, valamint az adott szakképzés tekintetében meghatározott beavatkozásokat, műtéteket és vizsgálatokat.

(2) A szakorvos képzés miniszteri rendeletben meghatározott képzési elemeinek teljesítése akkor fogadható el, ha

a) a jelölt azt akkreditált képzőhelyen teljesítette és

b) a képzési elem teljesítése során igénybe vett szabadság vagy betegszabadság időtartama

ba) 1-4 hónap időtartamú képzési elemnél az adott képzési elem egyötöd részét,

bb) 5-12 hónap időtartamú képzési elemnél az egy hónapot,

bc) 12 hónap időtartamot meghaladó képzési elemnél arányosan az éves rendes szabadság mértékét

nem haladja meg.

(2a)[29] Az 1 hónapnál rövidebb időtartamú képzési elem csak akkor fogadható el, ha a jelölt azt teljes időtartamában teljesítette.

(3)[30] A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása érdekében az egyetem kérésére a rezidens szabadságának, illetve betegszabadságának időtartamára vonatkozó információkat az OKFŐ az egyetem rendelkezésére bocsátja.

(4) Ha a képzési elem teljesítése során igénybe vett szabadság vagy betegszabadság időtartama a (2) bekezdés b) pontja szerinti időtartamot meghaladja, az adott képzési elem a szabadság vagy betegszabadság időtartamának megfelelő azon szakterület szerinti gyakorlati idő igazolásával elismerhető el, amelynek elismerésére a szabadság vagy betegszabadság miatt nem került sor.

(5)[31]

(6)[32]

(7)[33]

4. Külső képzőhelyen töltött gyakorlat

7. § (1)[34] A jelölt a szakképzés képzési idejének egy részét a külső képzőhelyen vagy a munkáltatótól eltérő egészségügyi szolgáltatónál - az (1a) és (1b) bekezdésben foglaltak kivételével - akkor töltheti, ha az elsődleges képzőhely az adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs akkreditálva.

(1a)[35] A háziorvostan szakképzésben részt vevő rezidens azon gyakorlati elemeket, amelyekre az egyetem akkreditált, az egyetemtől eltérő képzőhelyen az egyetem engedélyével abban az esetben töltheti, ha lakóhelyére vagy tartózkodási helyére figyelemmel a szakképzés egyes elemeinek letöltése más akkreditált egészségügyi szolgáltatónál számára kedvezőbb.

(1b)[36] Az (1a) bekezdésben foglaltakon kívül más szakorvosi alap szakképzésben részt vevő rezidens azon gyakorlati elemeket, amelyekre az elsődleges képzőhely akkreditált, akkor töltheti az elsődleges képzőhelytől eltérő, a gyakorlati elemekre szintén akkreditált képzőhelyen, ha az egyetem, amellyel a rezidensnek a szakképzési megállapodása fennáll, a rezidens, az elsődleges képzőhely és az attól eltérő képzőhely együttes kezdeményezésére engedélyezi.

(2) A külső képzőhelyen vagy a munkáltatótól eltérő egészségügyi szolgáltatónál történő munkavégzés időtartama az Eütev. 15/A. §-a szerinti időtartamot nem haladhatja meg.

(3)[37] A (2) bekezdés szerinti esetben a kirendelés időtartama alatt a munkáltató egészségügyi ügyelet ellátása érdekében havonta három alkalommal visszarendelheti a jelöltet. A visszarendelésről a munkáltató a kirendeléskor, de legkésőbb a visszarendelés időpontját 30 nappal megelőzően, az egészségügyi ügyelet időtartamát is magába foglalóan tájékoztatja a kirendelés helye szerinti egészségügyi szolgáltatót. Az ügyeleti tevékenységet követő pihenőnap a szakképzési idő teljesítésébe beleszámít.

5. A szakképzés teljesítésének megszakítása

8. § (1) A szakképzés teljesítése

a) a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben szabályozott, illetve más, állami vagy külföldi ösztöndíjjal támogatott tudományos munka,

b) a szülési szabadság,

c)[38] a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozást segítő ellátásra és a gyermekgondozási díjra való jogosultság,

d) baleset, tartós betegség miatt 30 napot meghaladó keresőképtelenség,

e) 10 éven aluli beteg gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, vagy

f) rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése

teljes időtartamára megszakítható.

(2)[39] A szakképzés ideje az (1) bekezdésben foglaltakon túl csak méltányolható, a jelölt egészségi állapotában vagy családi körülményeiben bekövetkező okból, előzetesen meghatározott időtartamra szakítható meg, ha valószínűsíthető, hogy az ok megszűnése esetén a jelölt a szakképzését teljesíti. A méltányolható ok elfogadásáról az egyetem dönt.

(3)[40]

6. Az OKFŐ feladata a szakképzéssel összefüggésben[41]

9. § (1) A szakorvos képzéssel összefüggésben az OKFŐ[42]

a) működteti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 116/A. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartást,

b) ellátja a szakképzéshez kapcsolódó támogatások és juttatások biztosításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

c) ellátja a szakképzéshez kapcsolódó támogatások és juttatások költségvetési forrásának kezelését,

d) ellenőrzi a szakképzés teljesítésének menetét,

e) ellenőrzi a szakképzéssel összefüggő támogatások és juttatások felhasználását,

f) gondoskodik a 18. § (2) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti pályázatok lebonyolításáról,

g) végzi az intézményi akkreditációt,

h) vezeti a tutori névjegyzéket,

i)[43]

(2)[44] Az OKFŐ az (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti feladatokat az egyetemekkel együttműködésben látja el.

7. Az egyetem feladata a szakképzéssel összefüggésben

10. § A jelöltek képzését - szakképzési megállapodás alapján - az egyetem irányítja és felügyeli, ennek keretében

a) az országos szakképzési grémiumok kivételével valamennyi szakképesítés tekintetében meghatározza a szakképzési grémiumokat és működteti azokat,

b) meghatározza a jelölt képzési tervét - ennek keretében dönt a miniszteri rendelet alapján biztosítható mentességek, beszámítható képzési elemek tekintetében -, szükség esetén gondoskodik a képzési terv módosításáról,

c)[45] folyamatosan kapcsolatot tart az OKFŐ-vel és a képzőhelyekkel, valamint a munkáltatókkal, és ezen intézményekkel együttesen felelős a szakképzés elméleti és gyakorlati programjának végrehajtásáért, gondoskodik a külső képzőhelyen vagy a munkáltatótól eltérő helyen töltendő gyakorlat megszervezéséről,

d) a szakképzés befejeztével igazolja a szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését,

e) a társegyetemekkel együttműködve lefolytatja a rendszerbevételi eljárást,

f) a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban folyamatosan igazolja a rezidensek szakképzésének teljesítését,

g) az intézményi akkreditáció folyamatában előkészítési, véleményezési, javaslattételi feladatokat lát el,

h) együttműködik a társegyetemekkel, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal a képzési programok és képzési követelmények összehangolásában,

i) közreműködik a képzőhelyek szakképzési tevékenységének felügyeletében és

j)[46] véleményezi az OKFŐ által vezetett tutori névjegyzéket.

8. A szakképzés minőségbiztosítása

11. §[47] (1)[48] A szakorvos képzés minőségének, valamint a tutorok tevékenységének monitorozására alkalmas minőségbiztosítási rendszer kialakítását és működtetését az OKFŐ végzi.

(2)[49] Az OKFŐ a minőségbiztosítási rendszer alapján évente értékeli a szakképzést, és beszámolót készít annak színvonaláról. Az OKFŐ a beszámolót a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan minden év május 31-éig készíti el és küldi meg az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.

II. FEJEZET

A TÁMOGATOTT SZAKKÉPZÉS

9. A szakképzésben nyújtható támogatás-típusok és juttatások

12. § (1) A támogatott szakképzésben a következő képzési támogatások és juttatások biztosítására kerül sor:

a) dologi jellegű támogatások és juttatások:

aa) a képzésszervezési dologi költségek fedezetét biztosító támogatás és

ab) a képzés dologi költségeinek biztosítását segítő juttatás;

b) bér jellegű támogatások és juttatások:

ba) a szakképzési grémium díjazása és

bb) a tutori díj.

(2)[50] Az (1) bekezdés szerinti támogatások fedezetéül az OKFŐ költségvetési előirányzata szolgál.

(3) A támogatások és juttatások folyósítására a 3. § (5) bekezdésében meghatározott ideig kerül sor.

(4) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti támogatás folyósítása az egyetem és a 11. § (1) bekezdése szerint kiválasztott szervezet vagy intézmény részére történik a 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti juttatás folyósítása - az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszony alapján - a rezidens, az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti támogatás folyósítása az egyetem, az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti juttatás folyósítása a tutor részére történik.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás és juttatás kifizetésére a számított munkáltatói járulékot és szociális hozzájárulási adót is magába foglalva kerül sor. Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti juttatás biztosítása a tutor részére a képzőhelynek minősülő egészségügyi szolgáltató foglalkoztatójával fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján történik.

(6) A szakképzés 8. § (1) bekezdése szerinti megszakításának időtartama alatt az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti támogatás és juttatás folyósítása szünetel.

(7)[51] Az (1) bekezdés szerinti támogatások és juttatások folyósításának feltétele, hogy a rezidens szakképzésének teljesítéséről az elsődleges képzőhely és az egyetem minden hónap 10. napjáig a megelőző hónap vonatkozásában teljesítse az OKFŐ részére az Eütv. 116/A. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét.

(8) Az egyetem (7) bekezdés szerinti tájékoztatása érdekében a rezidens szakmai gyakorlatát igazoló, az egyetem által az elsődleges képzőhely rendelkezésére bocsátott nyomtatványt a képzőhely minden hónap 5. napjáig elektronikus úton megküldi az egyetem részére.

13. §[52] (1)[53] A támogatott szakképzésben a tutort az OKFŐ által - az Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adattartalommal - vezetett tutori névjegyzékből a képzőhely a rezidens gyakorlatának megkezdését megelőzően jelöli ki, és erről az OKFŐ-t és a rezidenst tájékoztatja.

(2) Egy tutor egyidejűleg legfeljebb három jelölt szakképzését felügyelheti.

(3)[54] A tutori díj összege rezidensenként havonta 50 000 forint a támogatott szakképzés teljes időtartama alatt, amely díjazást a képzőhely biztosítja az 5. § (4) bekezdése, valamint külső képzőhely esetén az OKFŐ és a külső képzőhely között kötött külön megállapodás alapján a tutor részére.

(4)[55] A képzőhely az adott szakképesítés vonatkozásában tutorként kijelölhető személyekről, illetve a tutoroknak az Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adataiban bekövetkezett változásokról folyamatosan tájékoztatja az OKFŐ-t.

(5)[56] Az egyetemek a tutori névjegyzék adattartalmát az OKFŐ felkérése alapján folyamatosan felülvizsgálják.

(6)[57] A támogatott szakképzés során teljesítendő gyakorlati idő eltöltését, beavatkozások, vizsgálatok elvégzését a tutor havonta, de legkésőbb az adott képzési elem teljesítését követő két héten belül igazolja az OKFŐ és a szakképzésért felelős egyetem irányába.

(7)[58] A tutor szakképzéssel összefüggő feladatait, valamint a tutori tevékenység szakmai követelményeit az OKFŐ az egyetemekkel, valamint az egészségügyi szolgáltatók és a rezidensek érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel együttesen állapítja meg, és az OKFŐ honlapján közzéteszi.

(8)[59] A tutori tevékenység értékelését - a 11. § (1) bekezdése szerint létrehozott minőségbiztosítási rendszer keretein belül - a rezidensek, a tutor foglalkoztatója, valamint az OKFŐ végzi.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti minősítés alapján a tutor

a) a (6) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségét legalább két rezidens vonatkozásában a (6) bekezdés szerinti határidőt követő egy hónapon belül nem teljesíti,

b) a (7) bekezdés szerinti feladatait nem látja el, és ezzel akadályozza vagy aránytalanul megnehezíti a jelölt részére a képzés során elvégzendő vizsgálatok, beavatkozások teljesítését, vagy

c) a konzultációs lehetőséget a rezidens legalább háromszori írásbeli kérésére, legalább 30 napon belül nem biztosítja,

az OKFŐ a tutort a mulasztására írásban figyelmezteti, és határidő megjelölésével felhívja a kötelezettségeinek teljesítésére a (10)-(12) bekezdésben foglaltak egyidejű megjelölésével.[60]

(10)[61] Ha a tutor a figyelmeztetés ellenére az OKFŐ által megjelölt határidőt követően is a (9) bekezdés a)-c) pontja szerinti magatartás valamelyikét tanúsítja, az OKFŐ a tutort a névjegyzékből törli.

(11)[62] Ha a tutorral szemben az illetékes szakmai kamara etikai vétség elkövetését jogerősen megállapítja, az OKFŐ a tutort a tutori névjegyzékből törli. Az etikai vétség elkövetésének megállapításáról az illetékes szakmai kamara a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül tájékoztatja az OKFŐ-t.

(12) A (10)-(11) bekezdés szerinti okból történő törlés esetén a tutor a törléstől számított két évig nem vehető fel újra a tutori névjegyzékbe. Nem vehető fel a tutori névjegyzékbe az, akit a tutori névjegyzékből a (10) vagy a (11) bekezdés szerinti okból három alkalommal töröltek.

14. § (1)[63] A képzésszervezés dologi költségeinek fedezetére biztosított támogatás összege havonta rezidensenként 20 000 forint, melynek 97%-a az egyetemek, 3%-a az OKFŐ részére kerül folyósításra.

(2) Az egyetem az (1) bekezdés szerinti támogatás terhére köteles biztosítani a rezidens részére a képzés során kötelező tanfolyamokat - ideértve a törzsképzési tanfolyamokat -, valamint a szakképzés szervezésével és adminisztrációjával kapcsolatosan keletkező egyéb költségeit.

(3) Az egyetem a rezidenstől vagy elsődleges képzőhelyétől a képzés biztosítása érdekében képzési díjat vagy a képzéshez kapcsolódó tanfolyamért részvételi díjat nem kérhet.

15. § (1) A szakképzési grémium az illetékességi körébe tartozó szakképesítések tekintetében közreműködik a 10. § b)-e), valamint h) és i) pontja szerinti feladatok ellátásában.

(2)[64] A szakképzési grémium részére az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében havonta biztosított támogatás összegét - a szakképzési grémium tagjainak az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legkisebb számától függően - a költségvetési keretek figyelembevételével az adott évre vonatkozóan a miniszter minden év március 31-éig határozza meg.

16. § (1) A támogatott szakképzésben történő részvétel során a rezidens a szakképzéssel kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek fedezése céljából, az adott évre vonatkozóan a költségvetési törvényben meghatározott mértékű juttatásra jogosult, amelyet legfeljebb az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben a szakképesítésére vonatkozóan meghatározott időtartamra vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatás igénybevételének feltétele a szakképzés követelményeinek megfelelő, az egyetem által igazolt 12 hónap időtartamú képzési idő letöltése.

16/A. §[65] (1) A rezidens illetménye nem lehet alacsonyabb az Eszjtv. 1. melléklet szerinti illetménynél.

(2) A rezidens szakképzése ideje alatt történő foglalkoztatásához kapcsolódó támogatás az alábbiakat foglalja magában:

a)[66] a rezidens illetményének biztosításához kapcsolódó támogatás részeként az OKFŐ az elsődleges képzőhely részére támogatást biztosít a rezidens támogatott szakképzésének befejezéséig. A támogatási összeg mértéke havi bruttó 88 000 Ft, amely magában foglalja az azt terhelő szociális hozzájárulási adót is,

b) azon rezidensek esetében, akik után az elsődleges képzőhely nem jogosult az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 9. melléklete szerinti támogatás igénybevételére, az OKFŐ a rezidens illetményének biztosításához kapcsolódó támogatás részeként az Eszjtv. szerint irányadó illetménynek megfelelő összeget biztosítja.

(3) Az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó rezidensek munkabére nem lehet alacsonyabb, mint az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény.

10. A keretszámok és hiányszakmák

17. § (1)[67] A miniszter meghatározza és az OKFŐ a honlapján minden év október 31-éig közzéteszi a tárgyévet követő év január 1-jétől december 31-éig betölthető, (2) bekezdés szerinti keretszámokat.

(2) A támogatott szakképzés keretében a következő keretszámok meghatározására kerül sor:

a) a szakképzési és szakmai jellemzők alapján kiemelt szakorvosi szakmák országos keretszáma,

b)[68] az a) pontba nem tartozó szakorvosi szakképesítések keretszámai fővárosi és vármegyénkénti bontásban,

c) a kórházi-klinikai szakgyógyszerészi szakképzés országos keretszáma,

d) a háziorvostan szakképzés keretszáma egyetemenként,

e)[69] a házi gyermekorvosi ellátás biztosítása érdekében betölthető országos keretszám,

f) az egyetemi oktatói utánpótlást szolgáló, az egyetemek által betölthető szakfogorvosi, - a kórházi-klinikai szakgyógyszerész kivételével - szakgyógyszerészi és szakpszichológusi keretszámok.

g)[70] nem egyetemi utánpótlást szolgáló szakfogorvosi szakképzés országos keretszáma.

(3) A keretszámok meghatározására

a) a humánerőforrás-monitoringrendszer adatainak,

b)[71] a vármegyei és a fővárosi lakosságszámnak, valamint az arra jutó orvosok számának,

c) az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának,

d) az intézményi orvos ellátottságnak,

e) az egészségügyi dolgozók demográfiai adatainak, valamint az azokból levonható következtetéseknek és

f) egyes állami kötelezettségvállalásból fakadó feladatok teljesítésének

a figyelembevételével kerül sor.

(4)[72] A szakorvosi képzés tekintetében az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg, az ott meghatározott időtartamra vonatkozóan a miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti keretszámok vonatkozásában meghatározza és az OKFŐ a honlapján közzéteszi fővárosi és vármegyénkénti bontásban a hiányszakmák körét. A miniszter a (2) bekezdés a) pontja, valamint d) és e) pontja szerinti keretszámok tekintetében is meghatározza, hogy az ott megjelölt szakmák mely vármegyében minősülnek hiányszakmának.

(5)[73] Az adott évben meghirdetett és be nem töltött keretszámok miniszteri döntés alapján átcsoportosíthatók.

11. A pályázati rendszer

18. § (1)[74] A 17. § (2) bekezdés a)-c), e) és g) pontja szerinti keretszámok betöltésére az OKFŐ főigazgatója évente két alkalommal az egészségügyi szolgáltatók részére pályázatot hirdet.

(2)[75] A tárgyévet követő évre vonatkozó, a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretszámok 85%-ára, valamint a 17. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontja szerinti keretszámokra az OKFŐ főigazgatója minden év november 15-éig teszi közzé a pályázati felhívását.

(3) A pályázati felhívás tartalmazza

a) a jelentkezés feltételeit,

b) a pályázat benyújtásának határidejét,

c) az értékelési szempontokat és

d) pályázatonként azon szakmai szervezeteket, amelyek delegáltjai az értékelést végzik.

(3a)[76] A pályázat benyújtására kizárólag az egészségügyi szolgáltatás nyújtására érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató - ideértve a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium fejezet költségvetéséből finanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó munkáltatót is -, valamint az igazságügyi orvostan, a megelőző orvostan és népegészségtan, valamint a foglalkozás-orvostan szakképzést biztosító képzőhely jogosult.

(4) A pályázó egészségügyi szolgáltató a pályázati felhívásban meghatározott módon megjelöli, hogy hány rezidens tekintetében vállalja elsődleges képzőhelyként a képzés lebonyolítását, valamint a képzést követő továbbfoglalkoztatást.

(5)[77] A pályázat elbírálása során az OKFŐ főigazgatója meghatározza az egyes pályázó egészségügyi szolgáltatók által betölthető keretszámokat.

(6)[78]

(7)[79] A 17. § (2) bekezdés b), c), e) és g) pontja szerinti keretszámok terhére az egészségügyi szolgáltató minden év szeptember 15-éig jelentheti be az OKFŐ részére, hogy azt mely rezidenssel kívánja betölteni, egyidejűleg elektronikus úton megküldi az OKFŐ részére[80]

a)[81]

b) a rezidens szakképzésével összefüggésben az általa foglalkoztatott tutoroknak az Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatait, valamint

c) a 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti keretszám betöltése esetén a rezidens (10) bekezdés szerinti nyilatkozatát.

(8) A 17. § (2) bekezdés a) és d) pontja szerinti keretszámok betöltése a szakorvos képzésbe történő belépés szabályait meghatározó miniszteri rendelet szerinti rendszerbevételi eljárás keretében történik.

(9)[82] A 17. § (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti keretszámok betöltése minden év december 31-éig folyamatos, a keretszámok betöltésének szándékáról az egyetem a (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok megküldésével egyidejűleg tájékoztatja az OKFŐ-t.

(10)[83] A 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti keretszám terhére csak olyan rezidens vehető fel, aki nyilatkozatban vállalja, hogy a szakvizsga megszerzése után legalább három évig teljes munkaidőben vagy legalább hat évig - legalább heti 18 óra időtartamú - részmunkaidős foglalkoztatás keretében végez közfinanszírozott fogorvosi alapellátási vagy szakellátási tevékenységet.

19. § (1)[84] A keretszám közzétételét követő év szeptember 15-éig pályázati úton elnyert, de be nem töltött keretszámokra, valamint a 18. § (2) bekezdése alapján meg nem hirdetett keretszámokra az OKFŐ főigazgatója minden év szeptember 30-áig pályázatot hirdet oly módon, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretszámokra a vármegyei és fővárosi megoszlás figyelembe vétele nélkül valamennyi egészségügyi szolgáltató pályázhat.

(2)[85] Az (1) bekezdés szerinti pályázat során odaítélt keretszámok betöltésének szándékáról az egészségügyi szolgáltató a 18. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok megküldésével legkésőbb az adott év december 31-éig tájékoztatja az OKFŐ-t.

(3)[86]

(4)[87] Ha a szakképzést megkezdett jelölt a szakképzését még abban az évben megszünteti, amely évnek a keretszáma terhére a szakképzését megkezdte, az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi szolgáltató esetében a keretszám az adott évben ismételten betölthetővé válik.

12. Elsődleges képzőhely megváltoztatása és szakváltás a képzés ideje alatt

20. § (1)[88] A támogatott képzés keretében oly módon van lehetőség az elsődleges képzőhely megváltoztatására, hogy az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi szolgáltató részére a 18. § (1) bekezdése vagy a 19. § (1) bekezdése szerinti pályázatokon odaítélt keretszámokon felül további egy, a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti keretszám jóváírására kerül sor, amelynek betöltésére e rendelet szerint kerülhet sor. Az az egészségügyi szolgáltató, amely a rezidens elsődleges képzőhelyeként a váltás következtében kijelölésre kerül, a 18. § (1) bekezdése vagy a 19. § (1) bekezdése alapján odaítélt keretszáma terhére kezdeményezheti az OKFŐ-nél a rezidens tekintetében elsődleges képzőhelyként történő kijelölését.

(2)[89] A rezidens a támogatott képzés során az OKFŐ főigazgatójának jóváhagyása esetén szakot válthat. Szakváltás esetén támogatott szakképzésben a rezidens az általa elsőként választott - vagy ha a másodikként választott szakképesítésnek az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott ideje hosszabb, a másodikként választott - szakképesítés miniszteri rendeletben meghatározott képzési idejéig vehet részt.

13. A támogatások, juttatások ellenőrzése, visszafizetése

21. § (1)[90] Az OKFŐ a 12. § (1) bekezdése szerinti támogatások és juttatások felhasználását ellenőrzi. Az OKFŐ az ellenőrzés keretében kiegészítő adatokat kérhet a képzőhelytől, az egyetemtől és a rezidenstől.

(2)[91] Ha az OKFŐ az ellenőrzése során megállapítja, hogy az elsődleges képzőhely jogosulatlanul vett igénybe vagy használt fel foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatást vagy juttatást, az a következő esedékes juttatás összegéből levonásra kerül.

(3) A támogatások és juttatások elszámolásának utólagos - indokolt esetben helyszíni szemle útján történő - ellenőrzése céljából a képzőhely köteles részletes - jogosult személyenkénti bontású - nyilvántartást vezetni a tutorok munkaköri és a szakképzéssel összefüggő béradatairól.

(4)[92] Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az OKFŐ azt állapítja meg, hogy az egyetem jogosulatlanul vett igénybe vagy használt fel képzéshez kapcsolódó támogatást - ideértve az (5) bekezdés szerinti esetet is -, az OKFŐ a jogosulatlanul igénybe vett vagy felhasznált támogatást az általa biztosított következő esedékes támogatási összegből levonja.

(5)[93] Az egyetem a részére az adott rezidens után folyósított, a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pont ba) alpontja szerinti támogatások megtérítésére köteles, ha olyan magatartást tanúsít, amely a rezidens szakképzését vagy szakképzése lezárásaként a szakvizsgára bocsáthatóságát ellehetetleníti, azt késlelteti vagy más módon korlátozza.

21/A. §[94] (1) A rezidens köteles a támogatott szakképzése megkezdésének időpontjától számítva az általa elsőként választott szak, vagy ha a képzés során szakot vált, és a másodikként választott szakképzési ideje hosszabb, a másodikként választott szak vonatkozásában az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó rendeletben meghatározott képzési idő leteltét követő három éven belül szakvizsgát szerezni.

(2) A szakvizsga megszerzésére nyitva álló határidő meghosszabbodik azon időtartammal, amellyel a rezidens a szakképzését a 8. § alapján megszakította.

22. §[95] (1)[96] Ha a támogatott szakképesítés megszerzését megelőzően a rezidens

a)[97] az OKFŐ-től külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi, és a szakképzése szüneteltetését az OKFŐ részére nem jelezte,

b) a szakképzéshez kapcsolódó, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát megszünteti,

c) az egyetemmel megkötött szakképzési megállapodását felmondja, és egyidejűleg más egyetemmel szakképzési megállapodást nem létesít, vagy

d)[98] teljesítéséről a képzőhely és az egyetem egyike sem ad tájékoztatást a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus felületen egybefüggően legalább hat hónap időtartam tekintetében, és a rezidens a szakképzés szüneteltetését nem jelezte az OKFŐ részére,

az a)-d) pontban foglaltakról történő tudomásszerzést követően az OKFŐ haladéktalanul felszólítja a rezidenst, hogy 30 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a támogatott szakképzést a 21/A. §-ban foglalt határidőn belül be kívánja-e fejezni.[99]

(2)[100] Ha a rezidens az (1) bekezdés szerinti 30 napon belül nem nyilatkozik, az OKFŐ 15 napos határidő tűzésével ismételten nyilatkozattételre szólítja fel. Ha az újabb határidő is eredménytelenül telik el, a rezidens a szakképzésére tekintettel a 12. § (1) bekezdés a) pontja és b) pont bb) alpontja alapján folyósított támogatások és juttatások nettó értékének megfelelő összeg visszafizetésére köteles, figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra.

(3) Ha a rezidens

a) olyan nyilatkozatot tesz, hogy a szakképzését nem kívánja a megadott határidőn belül teljesíteni, vagy

b) nyilatkozott, hogy szakvizsgát kíván tenni, azonban a 21/A. § alapján meghatározott határidőig azt nem teljesíti, és nem áll fenn a (6) és (7) bekezdésben meghatározott ok,

a szakképzésére tekintettel a 12. § (1) bekezdés a) pontja és b) pont bb) alpontja alapján folyósított támogatások és juttatások nettó értékének megfelelő összeg visszafizetésére köteles, figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra.

(4) Ha a rezidens a (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tesz, a (3) bekezdés szerinti összeg kamatmentes visszafizetésére köteles.

(5)[101] A (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti összeg kamatokkal terhelt mértékben adók módjára behajthatóvá válik. A kamatszámítás kezdő napja azon hónapot követő hónap első napja, amely tekintetében az OKFŐ a rezidens támogatott képzése teljesítéséről utoljára információval rendelkezik.

(6)[102] Mentesül a visszatérítési kötelezettség alól a rezidens, ha egészségügyi okból válik alkalmatlanná a szakképzés befejezésére. A mentesítésről az OKFŐ főigazgatója független szakorvosi vélemény alapján dönt.

(7)[103] Ideiglenesen mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az a rezidens, aki a szakvizsga megszerzését a 21/A. § alapján meghatározott határidőig vállalta, azonban valamely méltányolható ok miatt nem tudja teljesíteni, de a határidő lejártakor igazoltan képzésben vesz részt. Az ideiglenes mentesítésről az OKFŐ főigazgatója dönt a méltányolható ok figyelembevételével. A mentesítés feltétele, hogy a rezidens képzését irányító intézmény nyilatkozzon a szakképzés befejezésének várható időpontjáról, és ezen időpontig a rezidens vállalja a szakvizsga letételét.

(8) Ha a rezidens a (7) bekezdésben meghatározott határidőig nem szerez szakvizsgát, a (2)-(5) bekezdés szerint köteles a támogatás visszatérítésére.

22/A. §[104] Ha a 17. § (2) bekezdés g) pontja szerinti keretszámra felvett rezidens a 18. § (10) bekezdése szerinti vállalását nem teljesíti, a 22. § szerinti juttatás visszatérítésére köteles.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES SZAKKÉPZÉS

14. A költségtérítéses képzés általános szabályai

23. §[105]

15. A Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományában, valamint a rendvédelmi szervek állományában szakképzést teljesítők[106]

24. §[107]

16. A költségtérítéses szakképzés szakképzési díja

25. § (1)[108] Az egyetem a szakvizsgával már rendelkező és költségtérítéses képzés keretében második, illetve további vagy ráépített szakképzésben részt vevő jelölttől havonta legfeljebb az Eszjtv. 1. melléklete szerinti 1. fizetési fokozat garantált illetménye 15%-ának megfelelő mértékű szakképzési díjat szedhet. A szakképzési díj a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével havonta egy alkalommal, legfeljebb egy hónapra vonatkozó összegben, utólag szedhető be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakképzési díj

a) a szakképzéssel kapcsolatos adminisztratív költségeket és

b) az egyetem által a jelölt képzési programja végrehajtásával összefüggésben nyújtott szolgáltatások költségét

foglalja magába.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adminisztratív költségek összege nem haladhatja meg havonta az (1) bekezdés szerinti összeg 10%-át.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg az adott hónapban a szakképzés teljesítéséhez az egyetem által ténylegesen nyújtott szolgáltatással arányosan határozható meg.

(5) Az e fejezetben nem szabályozott esetekben a költségtérítéses képzésben részt vevő jelöltek képzési díját az egyetem állapítja meg és a honlapján közzéteszi.

IV. FEJEZET

A REZIDENS TÁMOGATÁSI PROGRAM ÖSZTÖNDÍJAI

17. A Rezidens Támogatási Program célja, időtartama

26. § (1) A Kormány a Rezidens Támogatási Program (a továbbiakban: RTP) keretében a támogatott szakképzésben részt vevő rezidensek és szakgyógyszerész-jelöltek pályakezdésének elősegítése és szakmai megbecsültségének erősítése, valamint a jelöltek szakképzést követő hazai munkavállalásának elősegítése érdekében[109]

a)[110] a közfinanszírozott, a Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetéséből finanszírozott vagy rendvédelmi szerv által működtetett egészségügyi ellátásban történő elhelyezkedését támogató általános ösztöndíjat,

b) egyes, a miniszter által meghatározott speciális szakterületeken a szakképzést megkezdők részére kiemelt ösztöndíjat és

c) az egészségügyi ellátás szempontjából hiányszakmának minősülő területen elhelyezkedő rezidensek részére hiányszakmás ösztöndíjat

[az a)-c) pont szerinti ösztöndíj a továbbiakban együtt: ösztöndíj] alapít.

(2) Az ösztöndíj időtartama az adott rezidensnek, valamint szakgyógyszerész-jelöltnek az egyes szakképesítések képzési követelményeit meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott szakképzési idejéből az ösztöndíj odaítélésekor hátralévő időtartam.

(2a)[111] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ösztöndíj időtartama - függetlenül a (2) bekezdésben meghatározott képzési időtől - a szakképzés befejezéséig tart azon rezidensek esetében, akik szülési szabadság, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételét követően részmunkaidős foglalkoztatás mellett folytatják szakképzésüket.

(3)[112] A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus felületen a képzőhely és az egyetem havonta köteles igazolni a jelölt teljesítését.

(4)[113] A hiányszakmás ösztöndíjra az a rezidens nyújthat be pályázatot, aki a szakképzését az ösztöndíj meghirdetésének évében a 17. § (4) bekezdése szerinti hiányszakmában kezdte meg, vagy hiányszakmára szakot, illetve egészségügyi szolgáltatót váltott.

(5)[114] Az ösztöndíjak folyósításának feltétele, hogy a rezidens és a szakgyógyszerész-jelölt az egyedi azonosítását követően elektronikus úton nyilatkozzon arról, hogy a képzési tervében foglaltaknak megfelelően adott hónap vonatkozásában teljesítette a szakképzését.

(6)[115] Az (5) bekezdés szerinti nyilatkozattétel jogszerűségét az OKFŐ a (3) bekezdés szerinti képzőhelyi és egyetemi adatszolgáltatás alapján folyamatosan ellenőrzi.

(7)[116] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ösztöndíj a miniszter döntése alapján második vagy további szakképesítés megszerzésének ösztönzésére meghatározott szakorvosi szakterületen szakorvosok számára is kiírásra kerülhet.

(8)[117] A (2) bekezdéstől eltérően a (7) bekezdés szerinti ösztöndíj esetében a pályázati felhívásban meghatározható a szakképesítés megszerzésének, valamint ezzel összefüggésben az ösztöndíj folyósításának legkésőbbi időpontja.

(9)[118] A (7) bekezdés szerinti ösztöndíjra az e rendeletben foglaltakat a (2a) bekezdés, a 28. § (3) bekezdés b) pontja, a 28. § (3a) bekezdés a) és c) pontja, a 28. § (5) bekezdés b) pontja, valamint a 29. § kivételével kell alkalmazni.

18. Az RTP működtetése

27. § Az OKFŐ az RTP-vel kapcsolatos teljes körű koordinációs, kapcsolattartási, információs és pénzügyi-ügyviteli feladatokat lát el, ennek keretében különösen[119]

a) kidolgozza és a miniszter jóváhagyását követően közzéteszi az ösztöndíj pályázati felhívását,

b) meghatározza a pályázat értékelési szempontjait és lefolytatja a pályázati eljárást,

c) ellátja a rezidensek és szakgyógyszerész-jelöltek szerződésének megkötésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feladatokat,

d) ellátja az RTP-vel kapcsolatos pénzügyi-ügyviteli feladatokat,

e) kapcsolatot tart az egyetemekkel, valamint az ösztöndíjas elsődleges képzőhelyeként kijelölt egészségügyi szolgáltatóval és

f) évente beszámolót készít a miniszter számára az RTP végrehajtásáról.

19. Jelentkezés és kiválasztás az RTP-be

28. § (1)[120] Az OKFŐ az RTP-be való jelentkezésre kiírt pályázatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a honlapján teszi közzé.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza

a) a jelentkezés feltételeit,

b) a pályázat benyújtásának határidejét,

c) az értékelési szempontokat és

d) pályázatonként azon szakmai szervezeteket, amelyek delegáltjai az értékelést végzik.

(3) Pályázat benyújtására az jogosult, aki

a) a pályázat benyújtásának időpontjában hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert általános orvosi, illetve gyógyszerészi oklevéllel rendelkezik,

b) az első szakképzését még nem kezdte meg vagy az elsőként megszerzendő szakképesítésének képzéséből még legalább 1 év van hátra,

c)[121] vállalja, hogy a szakképesítésének megszerzése után az ösztöndíj folyósítása időtartamának megfelelő ideig hazai, társadalombiztosítás által vagy a Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetéséből finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vagy rendvédelmi szerv által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál végez teljes munkaidőben, illetve a (4) bekezdés szerinti feltételekkel részmunkaidőben a támogatott szakképzésben megszerzett szakorvosi vagy szakgyógyszerészi tevékenységet és

d) vállalja, hogy az általa biztosított egészségügyi ellátással összefüggésben semmilyen formában nem fogad el paraszolvenciát.

(3a)[122] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vállalási időszak teljesítése során általános ösztöndíj teljesítése esetén elfogadható

a) a megszerzett szakképesítéstől eltérő szakterületen, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál végzett egészségügyi tevékenység, ha az adott szakterületen az ösztöndíjas szakképzésben vesz részt,

b) a Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetéséből finanszírozott vagy rendvédelmi szerv által működtetett intézmény alkalmazásában végzett egészségügyi tevékenység,

c) egészségügyi államigazgatásban végzett, jogszabály alapján szakorvosi szakképesítéshez kötött munkakörben végzett tevékenység.

(3b)[123] Hiányszakmás ösztöndíj esetében a (3a) bekezdésben meghatározott tevékenység végzése a vállalási időszakban csak abban az esetben fogadható el, ha a szakképesítéstől eltérő egészségügyi tevékenység végzése a megszerzett szakirányon, vagy a megszerzett szakképesítéstől eltérő, a teljesítéskor hiányszakmának minősülő területen újabb szakképesítés megszerzése érdekében történik.

(4) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott vállalási időszak annyival hosszabbodik meg, hogy megfeleljen a teljes munkaidejű foglalkoztatás időtartamának.

(5)[124] A (3) bekezdés c) pontja szerinti vállalási időszak

a) a 8. § (1) bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott körülmény fennállásának az időtartamára,

b) kiemelt, valamint hiányszakmás ösztöndíj esetén a teljes munkaidőben további egészségügyi szakképesítés megszerzése érdekében végzett egészségügyi tevékenység időtartamára, vagy

c) egyéb ok miatt összesen legfeljebb 12 hónap időtartamra

szüneteltethető.

(6)[125] A pályázatnak a (2) bekezdés alapján meghatározott szempontok szerinti értékelését követően a rezidens és a szakgyógyszerész-jelölt RTP-be történő felvételéről az OKFŐ főigazgatója dönt.

(6a)[126] Az OKFŐ az RTP-be a (6) bekezdés alapján felvett rezidenssel és szakgyógyszerész-jelölttel szerződést köt, amely szerződés meghatározza a 26. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozattétel és az ösztöndíj kifizetésének részletes szabályait is.

(7)[127] Ha a rezidens és a szakgyógyszerész-jelölt a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti vállalását nem teljesíti vagy ha a 22. §-ban meghatározott feltételek megállapítására kerül sor, továbbá ha a 26. § (6) bekezdése szerinti ellenőrzése alapján az OKFŐ megállapítja, hogy a rezidens, illetve a szakgyógyszerész-jelölt nyilatkozata alapján jogosulatlanul került sor az ösztöndíj kifizetésére, az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel a rezidens, illetve a szakgyógyszerész-jelölt a részére folyósított ösztöndíj visszafizetésére köteles.

20. Szakváltás az RTP-ben

29. § (1) Szakváltás esetén

a) a kiemelt ösztöndíjra jogosult - ha valamely kiemelt ösztöndíjnak megfelelő szakmában folytatja a szakképzését és a kiemelt ösztöndíj pályázati felhívásában foglaltakat vállalja - a kiemelt ösztöndíjra,

b) a hiányszakmás ösztöndíjra jogosult - ha a szakváltást követően hiányszakmának minősülő szakmában folytatja a szakképzését - a hiányszakmás ösztöndíjra

továbbra is jogosult a 20. § (2) bekezdésében meghatározott ideig.

(2) Szakváltás esetén, ha a kiemelt ösztöndíjra jogosult kiemelt ösztöndíjjal nem érintett szakmában folytatja a szakképzését és

a) az általános ösztöndíj feltételeit vállalja, az általános ösztöndíjra történő átvételére kerül sor, azzal, hogy a részére folyósított, az általános és a kiemelt ösztöndíj különbözetének visszafizetésére köteles,

b) az általános ösztöndíj feltételeit nem vállalja, a részére folyósított ösztöndíj visszafizetésére köteles.

(3) Szakváltás esetén, ha a hiányszakmás ösztöndíjra jogosult hiányszakmának nem minősülő szakmában folytatja a szakképzését és

a) az általános ösztöndíj feltételeit vállalja, az általános ösztöndíjra történő átvételére kerül sor, azzal, hogy a részére folyósított, az általános és a hiányszakmás ösztöndíj különbözetének visszafizetésére köteles,

b) az általános ösztöndíj feltételeit nem vállalja, a részére folyósított ösztöndíj visszafizetésére köteles.

(4) Ha a rezidens általános ösztöndíjra jogosult, de szakváltás következtében megfelel a hiányszakmás vagy a kiemelt ösztöndíj feltételeinek és vállalja a pályázati kiírásban és e rendeletben foglaltakat, a soron következő pályázati eljárásban kezdeményezheti a hiányszakmás vagy a kiemelt ösztöndíj megállapítását.

V. FEJEZET

FIATAL SZAKORVOSOK TÁMOGATÁSI PROGRAMJA

21. A Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjának célja, tartalma és időtartama

30. §[128]

31. § (1)[129]

(2)[130]

(2a)[131]

(3)[132]

(4)[133]

(5)[134]

(6)[135]

(7)[136]

(8)[137] A miniszter és a NEAK a szolgáltatótól kapott adatokat az esetleges elszámolásokkal kapcsolatos igényérvényesítés határidejének lejártáig, kizárólag az igényérvényesítés elbírálásának érdekében kezelheti.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba léptető rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 48. § az e rendelet kihirdetését követő második napon lép hatályba.

(3) A 26-29. § és a 33. § (5) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

23. Átmeneti rendelkezések

33. § (1)[138] E rendelet rendelkezéseit - az (1a) és a (7) bekezdésben fogalt kivétellel - a szakképzésüket 2015. június 30-át követően megkezdőkre kell alkalmazni. A szakképzésüket 2015. július 1-jét megelőzően megkezdőkre az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.1.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1a)[139] A szakorvos képzést

a) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.2.) alapján megkezdő és a szakképzést 2015. július 1-jét követő időpontig szüneteltető személyek, valamint

b) a Kr.1. alapján megkezdő és háziorvostan képzésre szakot váltó személyek

c)[140] korábban már megkezdő, azonban azzal felhagyó jelöltek különösen méltányolható ok esetében az OKFŐ főigazgatójának döntése alapján

a szakképzésüket e rendelet szabályai szerint fejezhetik be. A szakképzésbe történő visszakapcsolódásra a szakképzésbe történő belépés e rendelet szerinti szabályai szerint kerülhet sor.

(2)[141]

(3)[142]

(4)[143]

(5)[144]

(6)[145] A 7. § (1a) és (1b) bekezdésben foglaltak a szakképzésüket a Kr.1 alapján megkezdőkre is alkalmazhatók.

(7)[146] A szakképzést a Kr.1. alapján megkezdő, azonban 2015. június 30-át követően szakot vagy egészségügyi szolgáltatót váltó személyek képzésére, szakváltására és egészségügyi szolgáltató váltására az (1a) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel a Kr.1. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)[147]

33/A. §[148] (1) A 30. § (1) bekezdése szerinti Fiatal Szakorvosok Támogatási Programjában az az Eütev. szerinti ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá nem tartozó fiatal szakorvos is részesülhet, akire vonatkozóan foglalkoztatója a támogatás iránti igényét a 30. § (2a) bekezdésében meghatározott időpontig benyújtja, ugyanakkor az első szakorvosi szakvizsgáját a benyújtási határidőt követően a tárgyévben szerzi meg, és az annak megszerzését igazoló dokumentumot 2017. december 31-ig benyújtja. A támogatás folyósítására e feltételek teljesítését követően kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítő fiatal szakorvos támogatási jogosultságának kezdő időpontja a szakvizsga megszerzését igazoló dokumentum benyújtási ideje. A NEAK a munkáltató részére a támogatási összeget 2018. január hónapban utalványozza.

34. §[149] Azon rezidens esetében, akinek 2020. december 31-én hatályos kinevezésében olyan elsődleges képzőhely van kijelölve, amely 2021. január 1-jétől nem tartozik az Eszjtv. hatálya alá, az OKFŐ a rezidens illetményének biztosításához kapcsolódó támogatás részeként - amennyiben a képzőhely az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 9. melléklete szerinti bértámogatásra nem jogosult - az Eszjtv. szerint irányadó illetménynek megfelelő összeget biztosítja az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó elsődleges képzőhely részére a rezidens támogatott szakképzésének befejezéséig.

35. § (1)[150]

(2)[151]

(3)[152] Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2016. (IV. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r.) megállapított 26. § (5) és (6) bekezdésében, valamint 28. § (7) bekezdésében foglaltakat a Rezidens Támogatási Program keretében a Mód.r. hatálybalépésekor ösztöndíjban részesülő szakorvos és szakgyógyszerész-jelöltekre is alkalmazni kell.

(4)[153] A rezidens és a szakgyógyszerész-jelölt a Mód.r.-rel megállapított 26. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatát első ízben valamennyi olyan jogosultsági hónap tekintetében megteheti, amelyben az ösztöndíjra való jogosultság időtartama alatt a szakképzését teljesítette, de az ösztöndíj folyósítása részére nem történt meg.

35/A. §[154] Ahol e rendelet gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

35/B. §[155] A szakképzést a Kr.1. alapján megkezdő személyek esetében a Kr.1. szerinti hiányszakmás támogatásokra való jogosultságot a szakképzés megkezdésének évében kihirdetett hiányszakmák határozzák meg a képzés teljes időtartamára. Szakváltás esetén a hiányszakmás támogatásra való jogosultság felülvizsgálatra kerül a szakváltás évében kihirdetett hiányszakmák figyelembevételével.

35/C. §[156] (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 172/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel megállapított 22. §-ban foglaltakat az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésüket 2016. június 30-át követően megkezdőkre kell alkalmazni.

(2) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 172/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel megállapított 22. §-ban foglalt juttatás visszafizetési kötelezettségtől eltérően a szakképzésüket 2015. július 1-je és 2016. június 30-a között megkezdők a 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti juttatás visszafizetésére kötelesek.

35/D. §[157] 2016. augusztus 31-ét követően a 30. és 31. § alapján igényelhető támogatásban csak azon szakorvosok, szakgyógyszerészek részesíthetők, akik az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 2/A. §-a szerinti bérkiegészítésben nem részesülnek.

35/E. §[158] Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 250/2017. (IX. 5.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (5b) bekezdésében foglaltakat a szakképzésüket a Kr.1. alapján teljesítő rezidensekre is alkalmazni kell.

35/F. §[159] E rendeletnek az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2021. (V. 20.) Korm. rendelettel megállapított 16/A. § (2) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2021. március hónapra esedékes illetmény megállapítása során kell alkalmazni.

35/G. §[160] (9) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2019. (XII. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r.3.) megállapított 26. § (7)-(9) bekezdésében foglaltak a Mód.r.3. hatálybalépését megelőzően meghirdetett ösztöndíjak tekintetében is alkalmazandók.

35/H. §[161] Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 582/2023. (XII. 19.) Korm. rendelettel módosított 16/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatást első alkalommal a 2024. január hónapra esedékes illetmény megállapítása során kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az államilag támogatott szakképzésben részt vevő rezidens a szakképzését mikor kezdte meg.

24. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet módosítása

36. §[162]

37. §[163]

38. §[164]

39. §[165]

40. §[166]

41. §[167]

42. §[168]

43. §[169]

44. §[170]

45. §[171]

46. §[172]

47. §[173]

48. §[174]

25. Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítása

49. §[175]

26. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása

50. §[176]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez[177]

2. melléklet a 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez[178]