Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

2018. évi XCIX. törvény

az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 5. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha]

"a) a kérelmezőnek

aa) koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, bírság, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy"

2. § A Bt. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha)

"a) a bányászati jog átadójának vagy átvevőjének

aa) bányajáradék, felügyeleti díj,

ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, bírság, vagy

ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat

tartozása van, vagy"

3. § A Bt. 20. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:)

"i) a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében, továbbá a termálvízzel kitermelt kísérőgázból kinyert szénhidrogén hasznosítása esetében 2%-a."

4. § A Bt. 20. § (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell bányajáradékot fizetni)

"f) a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának), továbbá a kísérőgázból kinyert szénhidrogénnek az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után."

5. § A Bt. 25. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az adat keletkezésének idejétől függetlenül közérdekből nyilvános adatnak minősül:

a) az elvégzett kutatások, illetve földtani kutatások helyére és idejére,

b) a kutatási, illetve földtani kutatási adatok birtokosára,

c) a bányatelket megállapító vagy módosító határozatban szereplő vagy ahhoz csatolt, az ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére,

d) az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a tárgyév végén a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségére és minőségére, a kinyert geotermikus energia mennyiségére,

e) a kitermelés, kinyerés helyére, és

f) a bevallott bányajáradék összegére vonatkozó információ."

6. § A Bt. 26/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és erről az érintetteket értesíti. A véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak."

7. § A Bt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezetitermészeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, a településrendezési eszközökben foglaltaknak való megfelelést, továbbá a tájrendezés teljesítését."

8. § A Bt. 38/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az (5d) és (5f) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet az (5d) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg."

9. § A Bt. 43. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek vagy kutatási terület jogosítottja, a földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, a határon átnyúló szolgáltatásként PB-gáz forgalmazást végző, valamint a bányászati hulladék kezelője, a szén-dioxid-tárolóhely üzemeltetője és a szén-dioxidszállítóhálózat üzemeltetője felügyeleti díjat köteles fizetni."

10. § A Bt. 43. § (9a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke)

"a) a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradékköteles része értékének 0,4%-a,"

11. § A Bt. 43/C. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A bírság, bányajáradék és a jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték esetében a bányafelügyelet kérelemre részletekben történő teljesítést vagy halasztott fizetést is engedélyezhet.

(7) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(8) Késedelmes fizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(9) A teljesítés halasztását vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, vagy elutasítását elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye."

12. § A Bt. 49. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"1. Ásványi nyersanyag: olyan ásványi anyag, amely a fennálló tudományos-technikai fejlettségi szinten hasznosítható; nem minősül ásványi nyersanyagnak

a) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó talaj talajvédelmi szempontból mentendő humuszos rétege, és

b) halmazállapotától függetlenül a víz."

13. § A Bt. 50/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

"a) a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítés és gyakorlat, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályok,"

(rendeletben történő megállapítására.)

14. § A Bt.

a) 22/A. § (13) bekezdésében a "15 000 km2" szövegrész helyébe a "20 000 km2" szöveg,

b) 38. § (6a) bekezdésében a "kisajátítási eljárás" szövegrész helyébe a "kisajátításról szóló törvény eljárási" szöveg,

c) 49. § 36. pontjában a "gyorsforgalmi utak földművei" szövegrész helyébe a "gyorsforgalmi utak és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek földművei" szöveg,

d) 51. § b) pontjában a "2003. június 26-i 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK" szövegrész helyébe a "2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK" szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a Bt.

a) 22/A. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében az "és (6)" szövegrész,

b) 26/A. § (8) bekezdésében az "a 26/B. § (5) bekezdése szerint" szövegrész,

c) 38/A. § (5e) bekezdése,

d) 38/A. § (7)-(9) bekezdése,

e) 43/B. § (4) bekezdése,

f) 43/B. § (11) bekezdésében az "az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint" szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

16. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások alcím 19. pontjában a "feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul" szövegrész helyébe a "feltéve, hogy annak átadása, nyújtása jogszabályon alapul, ideértve a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést is az arra kötelezett elosztónál" szöveg lép.

3. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

17. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében]

"c) jóváhagyja az e törvény hatálya alá tartozó engedélyest érintő, a 19. § (1) bekezdése szerinti cégjogi eseményeket, valamint az engedélyesben történő befolyásszerzéseket;"

(2) A Tszt. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Hivatal véglegessé vált határozatait - a személyes és védett adatok kivételével - a honlapján közzéteszi."

18. § A Tszt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(3) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át."

19. § A Tszt. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

a) a távhőszolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartására kötelezése,

b) a távhőszolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettsége megsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának megtiltása, és

c) ha a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés."

20. § A Tszt. 18/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az engedélyes

a) a villamosenergia-termelést és a távhőtermelést telephelyenkénti bontásban,

b) a távhőszolgáltató tevékenységet településenként szétválasztva, valamint

c) az egyéb tevékenységeit

az éves beszámolója vagy az egyszerűsített éves beszámolója (a továbbiakban együtt: beszámoló) kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, amely esetén az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása az a) pont szerinti esetben telephelyenként, a b) pont szerinti esetben településenként önálló mérleget és összköltség eljárással készült eredménykimutatást jelent. Az engedélyes köteles a beszámoló könyvvizsgálatát elvégeztetni."

21. § A Tszt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/B. § Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás tevékenységei közötti keresztfinanszírozás-mentességet."

22. § A Tszt. "Társaság átalakulása, alaptőke-változás, befolyásszerzés engedélyezése" című alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése

19. § (1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani.

(3) A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(4) Bármely engedélyes vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül birtokolt szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(5) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (4) bekezdés szerinti következő mértéket.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Hivatal az (1) és (4) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a távhőellátás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit sérti, vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a befolyásszerző a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, továbbá a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani.

(8) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(9) Cégjogi esemény esetén a (8) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén - ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti - az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(10) Az e §-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki az engedélyessel és a befolyásszerzővel szemben."

23. § A Tszt. 57/D. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat."

24. § A Tszt. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg az engedélyes és az értékesítő által rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait."

25. § A Tszt. a következő 61/C. §-sal egészül ki:

"61/C. § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel megállapított 5. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során - a 2018. évi árbevételre vonatkozóan - kell alkalmazni."

26. § A Tszt.

a) 4. § (2) bekezdésében a "külön kezelt intézménynél" szövegrész helyébe a "külön kezelt intézménynél, a befolyásszerzőnél" szöveg,

b) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a "jogot," szövegrész helyébe a "jogot és" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti a Tszt.

a) 18/A. § (4) bekezdésében a "számviteli éves" szövegrész,

b) 18/A. § (5) bekezdése,

c) 18/C. § (1) bekezdésében az "éves számviteli" szövegrész,

d) 21. § (1) bekezdés a) és d) pontja,

e) "Előmunkálati jog" alcíme,

f) "Kisajátítás" alcíme,

g) 60. § (1) bekezdés j) pontja.

4. A földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása

28. § A földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A földgáz biztonsági készletet a miniszter által rendeletben meghatározott olyan biztonsági földgáztárolóban kell elhelyezni, amely a kitárolási kapacitást legalább a 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamon belül képes biztosítani."

29. § (1) Az Fbkt. 8. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha)

"g) a földgázkereskedő saját célra földgázt használ fel."

(2) Az Fbkt. 8. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség)

"c) a (2) bekezdés g) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált mennyiségre"

(vonatkozik.)

30. § Az Fbkt. a következő 14. §-sal egészül ki:

"14. § Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

31. § Az Fbkt.

a) 4. § (3) bekezdésében a "994/2010/EU rendeletben" szövegrész helyébe a "2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szöveg,

b) 6. § f) pontjában a "közzétételre a miniszter elé terjeszti;" szövegrész helyébe az "a miniszter részére tájékoztatásul megküldi;" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "felhasználóknak földgázt értékesítő" szövegrész helyébe a "felhasználóknak földgázt értékesítő vagy saját célra földgázt felhasználó" szöveg,

d) 8. § (3) bekezdésében a "b) pontja esetében a földgázkereskedőt" szövegrész helyébe a "b) és g) pontja esetében a földgázkereskedőt" szöveg,

e) 8. § (4) bekezdésében az "a (2) bekezdés d)-f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz mennyisége kilowattórában mérve." szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés d)-f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz mennyisége, a (2) bekezdés g) pontja esetén a felhasznált földgáz mennyisége kilowattórában mérve." szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti az Fbkt.

a) 4. § (7) bekezdése,

b) 14/A. §-a.

5. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

33. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 10/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Természetes személy kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott alkalmazások telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint a visszanyerést."

34. § (1) Az Éhvt. 10/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,

b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon -, továbbá

c) a regisztrációt követően az éves klímavédelmi felügyeleti díjfizetési kötelezettségének eleget tenni az adatbázisban rögzített - (5) bekezdés a)-d) pontjában - meghatározott tevékenységi kategória után a tevékenységi kategória érvényességi ideje alatt."

(2) Az Éhvt. 10/C. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) és (3) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott]

"e) tulajdonos és üzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti regisztrációköteles alkalmazások vonatkozásában az alkalmazás töltetmennyiségére vonatkoztatva 30 Ft/tCO2 egyenérték, de alkalmazásonként legalább 2000 forint, elektromos kapcsolóberendezések esetében legfeljebb 2 000 000 forint."

35. § Az Éhvt. 10/I. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A klímavédelemért felelős hatóság az ügyfél részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb tizenkét havi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb tizenkét hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelem elbírálása tárgyában hozott végzés ellen közigazgatási pernek van helye."

36. § Az Éhvt.

a) 10/C. § (3) bekezdésében a "meghatározott HR szektorban és MR szektorban" szövegrész helyébe a "meghatározott," szöveg,

b) 10/C. § (4a) bekezdésében a "(4) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett" szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti az Éhvt.

a) 10/C. § (4) bekezdése,

b) 10/C. § (6) bekezdésében az "A (3) bekezdés szerinti kötelezettek az (5) bekezdés e) pontja szerinti felügyeleti díjat a hűtőkörben megtalálható F-ÜHG töltet tCO2 egyenértéke után az üzemeltetés időszakára vonatkozóan időarányosan fizetik meg." szövegrész.

6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

38. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez;"

(2) A Vet. 3. § 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;"

(3) A Vet. 3. § 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"71. Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat;"

39. § (1) A Vet. 27. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a kiserőmű a csatlakozási pont kialakítását középfeszültségen, a kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határán igényli, akkor az elosztó köteles ezt az igényt - figyelembe véve a (2) és a (2b) bekezdésben foglaltakat is - teljesíteni.

(2b) Ha az adott csatlakozási szerződések megkötése előtt több, egymással szomszédos telephelyen létesítendő kiserőmű nyújt be elosztó hálózatra vonatkozó csatlakozási igényt, akkor a csatlakozási pontokat - a (2a) bekezdéstől eltérően - úgy is ki lehet jelölni, hogy a hálózati csatlakozások közös kapcsolóberendezésben valósuljanak meg, de az egyes csatlakozási pontok egyike sem lehet 500 méternél messzebb az adott kiserőmű elhelyezésére szolgáló telek határától."

(2) A Vet. 27. § (3b) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhasználó az átviteli hálózatra csak akkor csatlakozhat, ha a csatlakozás a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-szolgáltatás előírt minőségét és az átviteli rendszerirányítást nem veszélyezteti és)

"c) 132 kV-os feszültségszintre történő csatlakozás esetén, ha a felhasználás célja 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű létesítési munkáihoz szükséges villamos energia biztosítása."

40. § A Vet. 40. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) Az elosztó a felhasználóval kötött megállapodás alapján a mérőberendezés leolvasását a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő és az elosztó részére továbbító applikáció útján is végrehajthatja."

41. § (1) A Vet. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (4) bekezdés, valamint a 96. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja."

(2) A Vet. 57. §-a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(8) Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban vagy

b) a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.

(9) A Hivatal a panaszeljárásában - ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt - a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg."

42. § A Vet. 59. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A hálózathasználati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg."

43. § A Vet. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felhasználó a hálózathasználati szerződésében elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ebben az esetben az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."

44. § A Vet. 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az egyetemes szolgáltatás keretében a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó azonos felhasználási helyen ismételten villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését kezdeményezi az egyetemes szolgáltatónál, az egyetemes szolgáltató jogosult az új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni."

45. § A Vet. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62/A. § Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg."

46. § A Vet. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződésében elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ebben az esetben az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."

47. § A Vet. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A létesítési engedély jogosultja - a 4. § (1) bekezdésétől eltérően - a létesítési engedély birtokában jogosult az üzembe helyezés és a próbaüzem során, valamint a próbaüzem lezárása és a működési engedély kiadása közötti átmeneti időszakban a Vhr.-ben foglalt előírások betartásával villamos energiát termelni és értékesíteni."

48. § A Vet. 92. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

a) a kiserőművi összevont engedélyes,

b) a magánvezeték engedélyese,

c) a közvetlen vezeték engedélyese,

d) a töltőállomás-üzemeltető és

e) a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedő

esetében."

49. § (1) A Vet. 93. § (1)-(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A befolyásszerző - a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével - köteles haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételét kérni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya eléri vagy meghaladja az öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot, vagy eléri a száz százalékot (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés). (2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlen befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket, az (1) bekezdésben meghatározott tudomásulvétel kérése iránti kötelezettség alól azonban a befolyásszerző nem mentesül."

(2) A Vet. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem kell alkalmazni

a) a közvetlen vezeték engedélyesére, a magánvezeték engedélyesére és a töltőállomás-üzemeltetőre az (1) és (2) bekezdés,

b) a kiserőművi összevont engedélyesre, valamint a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyesre a (2) bekezdés

rendelkezéseit."

50. § A Vet. 95. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(5) Cégjogi esemény esetén a (4) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén - ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti - az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(6) A 92-95. §-ban meghatározottak megszegése, vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki."

51. § A Vet. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az Szt. szerinti éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(2) Az integrált, valamint több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozásnak engedélyesi tevékenységként tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani elektronikus formában. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót."

52. § A Vet. XIII. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XIII. FEJEZET

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A villamosenergia-piacok nyomon követése

106. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a villamosenergia-piacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

107. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac valamennyi engedélyesére olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b) árkorlát alkalmazásának;

c) költségalapú árképzésnek;

d) ajánlatadási kötelezettségnek;

e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

108. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor a Vhr.-ben meghatározott mértékű bírságot szab ki és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt."

53. § A Vet. 114/E. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)

"d) 9. cikk (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel,

e) 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség, valamint a piaci visszaélések azonosítására vonatkozó eredményes intézkedések és eljárások kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség és

f) 4. cikk (2) bekezdés szerinti információátadási kötelezettség"

(teljesítését.)

54. § A Vet. 119. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztés tekintetében az érintett rendszerhasználóval vagy azzal, akinek a fejlesztés jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érdekelt) a hálózati engedélyes megállapodást köthet a fejlesztés érdekelt általi beruházásában történő végrehajtása érdekében a (2)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett."

55. § A Vet. 142. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Annak érdekében, hogy az elosztók az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételből az indokolt költségeik arányában részesedjenek, az elosztók közötti kiegyenlítő fizetést (a továbbiakban: kiegyenlítő fizetés) lehetővé tevő, átlátható, a rendszerhasználati díjakhoz kapcsolódó elszámolási rendszert kell működtetni. Az elszámolási rendszer működését az átviteli rendszerirányító által e célból létrehozott elkülönített számla, az elosztók által az elkülönített számlára kötelezően befizetendő pénzeszköz és az átviteli rendszerirányító által az elkülönített számláról az elosztók részére kötelezően kifizetendő pénzeszköz biztosítja."

56. § A Vet. 143. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében a Hivatal elnöke a kiegyenlítő fizetések mértékét és formáját, továbbá a kiegyenlítő fizetés elszámolási szabályait rendeletben állapítja meg."

57. § A Vet. 144. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kiegyenlítő fizetés nem minősül az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartozik bele az általános forgalmi adó alapjába, az átviteli rendszerirányító azt más célra nem fordíthatja és köteles azt egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles a kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében létrehozott elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni."

58. § A Vet. 152. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat."

59. § (1) A Vet. 159. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)

"15. e törvény szerint jóváhagyja az engedélyest érintő cégjogi eseményt, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, és az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, vagy egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,"

(2) A Vet. 159. § (3) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:)

"7. meghatározza a kötelező átvétel és prémium típusú támogatás időtartamát, valamint a támogatás alá eső villamos energia mennyiségét, továbbá a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló prémium mértékét,"

60. § A Vet. 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"161. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) A Hivatal felügyeleti tevékenységéért az 500 kW alatti névleges teljesítőképességű, kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatással rendelkező termelő a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásának évében és ezt követően évente a Hivatal számára ötvenezer forint felügyeleti díjat fizet.

(3) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját az Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a Helyi adó tv. 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(4) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Szt. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át."

61. § (1) A Vet. 170. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"18. a jelentős piaci erő eljárásban a piacok meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának megállapítására, az előírható kötelezettségek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vet. 170. § (1) bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"29. a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer és prémium típusú támogatási rendszer részletes szabályait, a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez és prémium típusú támogatásához szükséges minimális hatásfok mértékét," (rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Vet. 170. § (1) bekezdés 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"47. a 714/2009/EK rendelet alapján általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban tagállami hatáskörbe utalt, egyes követelmények meghatározásáért felelős rendszerüzemeltetőre vonatkozó kijelöléseket,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Vet. 170. § (5) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"3. a kiegyenlítő fizetés végrehajtása érdekében a kiegyenlítő befizetés, valamint a kiegyenlítő kifizetés mértékét és formáját, továbbá a kiegyenlítő fizetés elszámolási szabályait,"

(5) A Vet. 170. § (5) bekezdés 4-7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"4. e törvény szerint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezettek körét és a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket,

5. a hálózathasználati szerződés és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a villamosenergiavásárlási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,

6. a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében

a) a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidejét,

b) a támogatás időtartamának és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségének kiszámítási módszereit,

c) a támogatás időtartamát és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségét az azok kiszámítására vonatkozó módszer alapján egyes technológiákkal megépülő, használt berendezést nem tartalmazó termelőegységek esetében, valamint

d) az igénylés részletes szabályait,

7. a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére szolgáló prémium típusú támogatás igénylésének részletes szabályait, továbbá mértékének kiszámítási módszereit és biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelésre vonatkozóan annak eredményeit,"

62. § (1) A Vet. a következő 178/O. §-sal egészül ki:

"178/O. § (1) § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 4. törvény) megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő azon ügyekben is alkalmazni kell, amelyek esetében a hálózati csatlakozási szerződést az e törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdése hatálybalépésének napjáig még nem kötötték meg. A hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a felek közös megegyezéssel módosíthatják a hálózati csatlakozási szerződést, figyelemmel a Mód. 4. törvénnyel megállapított 27. § (2a) és (2b) bekezdésben foglaltakra is.

(2) A 2018. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan a kiegyenlítő fizetések kapcsán keletkezett, de árengedményként nem rendezett összeget az átviteli rendszerirányító legkésőbb 2019. március 31-ig visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, e törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 143. § (6) bekezdése szerinti rendeletekben meghatározottak szerint átadja az érintett elosztóknak.

(3) Az átviteli rendszerirányító 2019. március 31-ig gondoskodik a 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elkülönített számlán lévő pénzeszköz maradványának a 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elkülönített számlára történő átvezetéséről.

(4) A (3) bekezdés szerinti átvezetést követően a 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzeszköz megszüntetéséhez kapcsolódó utólagos elszámolásokat a 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elkülönített számlával szemben kell végrehajtani."

(2) A Vet. 178/O. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvénynek a Mód. 4. törvénnyel megállapított 161. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során - a 2018. évi árbevételre vonatkozóan - kell alkalmazni."

63. § A Vet. 184. § (4) bekezdése a következő h)-m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"h) a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. április 14-i 2016/631/EU bizottsági rendelet,

i) a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 17-i 2016/1388/EU bizottsági rendelet,

j) a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 26-i 2016/1447/EU bizottsági rendelet,

k) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról szóló, 2017. augusztus 2-i (EU) 2017/1485 bizottsági rendelet,

l) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet,

m) a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. november 24-i (EU) 2017/2196 bizottsági rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

64. § A Vet.

1. 5. § (1) bekezdésében a "rendszerszintű szolgáltatások" szövegrész helyébe a "rendszerszintű szolgáltatások - kivéve a kiegyenlítő szabályozási kapacitás szolgáltatás -" szöveg,

2. 5. § (5) bekezdésében az "az üzemi szabályzatban" szövegrész helyébe "a villamosenergia-ellátási szabályzatokban" szöveg,

3. 13. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.)" szövegrész helyébe a "Vhr.-ben" szöveg,

4. 27. § (3b) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "átakító- és" szövegrész helyébe az "átalakító- és" szöveg,

5. 27. § (3b) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "működtetése." szövegrész helyébe a "működtetése, vagy" szöveg,

6. 33/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "vagy cseréjét," szövegrész helyébe a " , cseréjét vagy leszerelését," szöveg,

7. 33/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy cseréjének," szövegrész helyébe a " , cseréjének vagy leszerelésének," szöveg,

8. 40. § (4) bekezdésében a "(4b)" szövegrész helyébe a "(4a)" szöveg,

9. 7/A. § (4) bekezdésében a "munkanapon" szövegrész helyébe a "24 órán belül" szöveg,

10. 53. § (1) bekezdés c) pontjában a ",valamint a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító" szövegrész helyébe az ", a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli rendszerirányító, vagy a szervezett villamosenergia-piac által működtetett napon belüli piacon a termelő" szöveg,

11. 54. § (2) bekezdésében a "számviteli törvény" szövegrész helyébe az "Szt." szöveg,

12. 57. §-át megelőző alcím címében a "lakossági fogyasztókkal" szövegrész helyébe a "felhasználókkal" szöveg,

13. 57. § (4) bekezdés b) pontjában az "alkalmazásának" szövegrész helyébe az "alkalmazásának és érvényesítésének" szöveg,

14. 60. § (3) bekezdésében és 63. § (3) bekezdésében a "két év alatt" szövegrész helyébe a "három év alatt" szöveg,

15. 72. § (1) bekezdésében az "a villamos energia termelői működési engedélyes" szövegrész helyébe az "az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműre vonatkozó termelői működési engedélyes" szöveg,

16. 74. § (1) bekezdés b) pontjában a "villamosenergia-termelésének szüneteltetése," szövegrész helyébe a "villamosenergia-termelésének szüneteltetése, villamosenergia-termelés újbóli folytatása" szöveg,

17. 95. § (3) bekezdésében a "visszaigazolását vagy hozzájárulását" szövegrész helyébe a "jóváhagyását" szöveg,

18. 96. § (1) bekezdésében a "jelen törvényben, a" szövegrész helyébe a "törvényben, kormányrendeletben, e törvény" szöveg,

19. 98. § (1) bekezdésben az "A 96-97. §-ban" szövegrész helyébe az "Az 57. § (5) bekezdésében, a 95. § (6) bekezdésében, valamint a 96-97. §-ban" szöveg,

20. 105. § (3) bekezdésében a "legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent." szövegrész helyébe a "legalább önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent." szöveg,

21. 105/A. § (4) bekezdésében a "számviteli beszámolóját" szövegrész helyébe az "éves beszámolóját" szöveg,

22. 144. § (3) bekezdésében az "a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja" szövegrész helyébe az "a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 52. § 40. pontja" szöveg,

23. 145. § (4) bekezdésében az "a Hivatal hagyja jóvá." szövegrész helyébe az "a Hivatal hagyja jóvá, amely árak esetében a 141. § (2) bekezdésében és (4)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell." szöveg,

24. 148. § (2) bekezdésében a "0,05 Ft/kWh" szövegrész helyébe a "0 Ft/kWh" szöveg,

25. 148. § (3) bekezdésében a "0,09 Ft/kWh" szövegrész helyébe a "0,08 Ft/kWh" szöveg,

26. 168. § (2) bekezdésének b) pontjában a "piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosítására vagy kötelezettség előírására irányuló" szöveg helyébe a "jelentős piaci erő" szöveg,

27. 178/J. § (4) bekezdésében az "a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény" szövegrész helyébe az "az Szt." szöveg,

28. 178/SZ. § (2) bekezdésében a "közvetve" szövegrész helyébe a "közvetve semmilyen formában" szöveg

lép.

65. § (1) Hatályát veszti a Vet.

1. 3. § 28., 72. és 78. pontja,

2. 11. § (8) bekezdésében a "szénipari szerkezetátalakítási, valamint a" szövegrész,

3. 27/A. §-a,

4. 50/B. §-a,

5. 146/A. § (12) bekezdése,

6. 147. § (1) bekezdés a) pontja,

7. 148. § (2) bekezdése,

8. 159. § (1) bekezdés 16. pontja,

9. 170. § (1) bekezdés 21. pontjában az ", a kapcsolt mérlegkör tagsági szerződés" szövegrész,

10. 170. § (1) bekezdés 22. pontja,

11. 170. § (1) bekezdés 28. pontjában az "és a 147. § (1) bekezdés a) pontja esetében felhasználása és kifizetése" szövegrész,

12. 170. § (1) bekezdés 55. pontja,

13. 171. § (8)-(12) bekezdése,

14. 171. § (13) és (14) bekezdése,

15. 172. §-a,

16. 173. §-a,

17. 178/C. §-a,

18. 178/M. §-a,

19. 178/N. § (2) bekezdése,

20. 178/O. § (3) és (4) bekezdése és

21. 184. § (2) bekezdése.

(2) Hatályukat vesztik a Vet. 105. § (3) és (4) bekezdésében a "számviteli" szövegrészek.

7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

66. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, napon belüli operatív adatokkal folyamatosan biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások, az újranominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.

(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az (1) bekezdés szerint kialakított informatikai rendszer és az ott meghatározott követelményeknek való megfelelést, akkreditált tanúsító szervezet által kiállított, elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítvánnyal igazolni. Az informatikai rendszer által biztosított üzleti folyamatok vonatkozásában a tanúsítvány a hatályos jogszabályok, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a szállítási rendszerüzemeltető üzletszabályzata által megadott információbiztonsági és üzleti folyamatok működési megfelelősségét kell, hogy igazolja.

(3) A szállítási rendszerüzemeltető kötelezett az információbiztonság irányítási rendszerére vonatkozóan az ISO/IEC 27001 számú szabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás, és informatikai folyamataira vonatkozóan az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerszabvány vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldás akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított bevezetésére és fenntartására.

(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az informatikai rendszerének újratanúsítását igénylő módosítása esetén a rendszer vagy rendszerrész alkalmazásba vétele előtt újratanúsítási eljárást kezdeményezni. Az új informatikai rendszer alkalmazására az új tanúsítvány és a Hivatal jóváhagyó határozata alapján van lehetőség.

(5) A szállítási rendszerüzemeltető az (1) bekezdésben foglalt informatikai rendszerére vonatkozó érvényes tanúsítványokat köteles honlapján megjelentetni."

67. § A Get. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19/A. § Az elosztóhálózat-használati szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg."

68. § A Get. 31/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése esetén a felhasználó a szerződésből eredő elszámolási és fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és a felhasználó azonos felhasználási helyen ismételten egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését kezdeményezi, az egyetemes szolgáltató jogosult az új egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését a korábbi jogviszony alapján fennálló, el nem évült követelésből származó elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez kötni."

69. § A Get. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg."

70. § A Get. III. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"III. FEJEZET

A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

A földgázpiacok nyomon követése

55. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a földgázpiacokat.

(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult

a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;

b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;

c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;

d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Jelentős piaci erő eljárás

56. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.

(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac valamennyi engedélyesére olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:

a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;

b) árkorlát alkalmazásának;

c) költségalapú árképzésnek;

d) ajánlatadási kötelezettségnek;

e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának

előírása.

(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.

(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.

57. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.

(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.

(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt."

71. § A Get. 61/F. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)

"d) 9. cikk (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel,

e) 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség, valamint a piaci visszaélések azonosítására vonatkozó eredményes intézkedések és eljárások kialakítására és fenntartására vonatkozó kötelezettség és

f) 4. cikk (2) bekezdés szerinti információátadási kötelezettség"

(teljesítését.)

72. § A Get. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63/B. § A felhasználó az elosztóhálózat-használati és a földgáz-kereskedelmi szerződéseiben elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ebben az esetben az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben a felhasználó és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."

73. § (1) A Get. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A felhasználóknak az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszai ügyében - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el. A Hivatal az eljárása során a (3a) bekezdés, valamint a 119. § szerinti jogkövetkezményeket együttesen és ismételten is alkalmazhatja."

(2) A Get. 64. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(7) Ha a panaszeljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a Hivatal előtt az engedélyessel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már hivatalból hatósági eljárás volt vagy van folyamatban, vagy

b) a Hivatal a kérelem szerinti engedélyes magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

a Hivatal a kérelmet ezekre nézve visszautasíthatja, az eljárást megszüntetheti, egyben a korábbi eljárásban hozott döntésének ügyszámáról és a döntés tartalmáról az ügyfelet tájékoztatja.

(8) A Hivatal a panaszeljárásában - ha az a felhasználók jogi vagy vagyoni érdekeinek védelme érdekében indokolt - a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését. A Hivatal e végzését soron kívül hozza meg."

74. § (1) A Get. 71. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A földgázszállító rendszeren egy adott kapacitástermék vonatkozásában a kapacitástermék minősége a teljes használati időszak alatt vagy kizárólag nem megszakítható, vagy kizárólag megszakítható lehet."

(2) A Get. 71. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A határkeresztező gázvezetéknek valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó betáplálási-kiadási pontjára a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, figyelemmel a 2017/459 bizottsági rendelet előírásaira."

75. § A Get. 91/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A kereskedési platformot működtető köteles a kereskedési platform szabályzat szerinti ügyletekről a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatni."

76. § A Get. 100. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) A földgázelosztó a felhasználóval kötött megállapodás alapján a mérőberendezés leolvasását a felhasználó részére biztosított, a mérőállást fényképen rögzítő és az elosztó részére továbbító applikáció útján is végrehajthatja."

77. § A Get. 120. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás könyvvizsgálója az Sztv. szerinti éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(6) Az integrált, valamint több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozásnak engedélyesi tevékenységenként tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani elektronikus formában."

78. § A Get. 122. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,

c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő, valamint

d) a telephelyi szolgáltató

esetében."

79. § (1) A Get. 123. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A befolyásszerző - a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével - köteles haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételét kérni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, vagy szavazati jogának aránya eléri vagy meghaladja az öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot, vagy eléri a száz százalékot (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(2) Bármely földgázipari vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlen befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket, az (1) bekezdésben meghatározott tudomásulvétel kérése iránti kötelezettség alól azonban a befolyásszerző nem mentesül.

(3a) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal hozzájárulását

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,

c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő és

d) a telephelyi szolgáltató

esetében."

(2) A Get. 123. §-a a következő (7a)-(7c) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(7b) Cégjogi esemény esetén a (7a) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén - ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti - az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(7c) A 122-123.§-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki."

80. § A Get. 125. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat."

81. § A Get. 127. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)

"p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozást érintő cégjogi eseményt, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;"

82. § (1) A Get. 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(1a) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tételekkel, és

b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.

(1b) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át."

(2) A Get. 129. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő)

"f) a jelentős piaci erő eljárásban 8 hónap."

83. § A Get. 130/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130/B. § (1) A miniszter a belső energiapiac működésével vagy az Európai Unió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos kormányközi megállapodásról vagy e tárgykörben kötött kormányközi megállapodás módosításának szándékáról a harmadik országgal vagy a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalások előtt tájékoztatja az Európai Bizottságot, valamint rendszeres tájékoztatást küld az Európai Bizottságnak a tárgyalás előrehaladásáról, és ezzel összhangban gondoskodik a 130/A. § (4) bekezdése szerinti információk megküldéséről.

(2) A tárgyalások lezárását megelőzően a miniszter előzetes véleményezés céljából a 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt időtartamra megküldi az Európai Bizottság részére a megállapodás vagy a módosítás tervezetét és azok összes mellékletét, valamint a megállapodásokban hivatkozott egyéb szövegeket a 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikkével összhangban.

(3) A miniszter a megkötött vagy a módosított megállapodás ratifikációjakor a megállapodást vagy a módosítást azok valamennyi mellékletével együtt, továbbá az Európai Bizottságnak a (2) bekezdés szerinti véleményezése során kialakított véleményében foglaltaktól való eltérés esetén az eltérés alapjául szolgáló indokokat megküldi az Európai Bizottság részére."

84. § A Get. XVI. Fejezete a következő 131. §-sal egészül ki:

"131. § A 130/A-130/C. §-ban megállapított kötelezettségek nem vonatkoznak a vállalkozások közötti megállapodásokra."

85. § (1) A Get. 132. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"15. a jelentős piaci erő eljárásban a piacok meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának megállapítására, az előírható kötelezettségek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,"

(2) A Get. 132. §-a a következő 56. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"56. a csatlakozóvezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések hatósági eljárásaival kapcsolatos szabályokat."

86. § A Get. 133. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"3. a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezeték létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeit, feltételeit, a műszaki biztonsági dokumentáció tartalmát,"

87. § A Get. 133/A. § 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

"11. az e törvény szerint rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek által szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, valamint a rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezettek körét és a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket,

12. az elosztóhálózat-használati szerződés és az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegése megállapításának ellenőrzési, szakértői vizsgálati és dokumentálási szabályait, valamint a jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket."

88. § A Get. 141/A. § (14)-(15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(14) Az (1)-(3) bekezdés szerinti szerződés 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodik.

(14a) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(15) A hatósági ár vonatkozásában a szerződésben a szerződéses árak felülvizsgálatára vagy módosítására irányadó rendelkezések nem alkalmazhatók."

89. § A Get. a következő 141/C. §-sal egészül ki:

"141/C. § Az egyetemes szolgáltató köteles nyilvántartásaiban, rendszerhasználati szerződéseiben az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget elkülönítetten nyilvántartani és kezelni."

90. § (1) A Get. XVIII. fejezete a következő 146/O. §-sal egészül ki:

"146/O. § (1) A Hivatal az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában a 104/A. § (2) bekezdés szerinti árszabályozási cikluson belül 2018. évben rendkívüli költség-felülvizsgálatot végezhet, amelynek eredményét 2019. január 1-jétől figyelembe kell venni a hatósági árak megállapítása során. A Hivatal a rendkívüli költség-felülvizsgálat eredményét a soron következő árszabályozási ciklust megelőző költség-felülvizsgálat során felhasználhatja.

(2) A Hivatal a honlapján az (1) bekezdés szerinti költség-felülvizsgálatra vonatkozó, az érintett engedélyesekkel egyeztetett módszertani útmutatót tesz közzé.

(3) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 8. törvény) megállapított 10. § (2) bekezdésében meghatározott tanúsítványt első alkalommal 2019. július 1-jéig kell a Hivatal számára benyújtani."

(2) A Get. 146/O. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a Mód. 8. törvénnyel megállapított 129. § (1) és (1b) bekezdését első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során - a 2018. évi árbevételre vonatkozóan - kell alkalmazni."

91. § (1) A Get. 159. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ez a törvény a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i 2017/1938/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

(2) A Get. 159. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ez a törvény a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i 2017/684/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

92. § A Get.

1. 16. § (3) bekezdés a) pontjában a "cseréjét," szövegrész helyébe a "cseréjét vagy leszerelését," szöveg,

2. 16. § (4) bekezdés a) pontjában a "cseréjének," szövegrész helyébe a "cseréjének vagy leszerelésének," szöveg,

3. 28/A. § (6) bekezdésében a "két év alatt" szövegrész helyébe a "három év alatt" szöveg,

4. 29. § (6) bekezdésében az "az azt követő munkanapon" szövegrész helyébe a "24 órán belül" szöveg,

5. 48. § (4) bekezdésében a "számviteli törvény szerinti" szövegrész helyébe az "Sztv. szerinti" szöveg,

6. 64. §-át megelőző alcím címében a "lakossági fogyasztókkal" szövegrész helyébe a "felhasználókkal" szöveg,

7. 64. § (3a) bekezdés b) pontjában az "alkalmazásának" szövegrész helyébe az "alkalmazásának és érvényesítésének" szöveg,

8. 91/A. § (9) bekezdésében a "gáznapon belüli" szövegrész helyébe a " , a gáznap előtt a gáznapra vonatkozó és a gáznapon belüli" szöveg,

9. 96. § (7) bekezdésében a "Hivatalt írásban tájékoztatni" szövegrész helyébe a "Hivatalt elektronikus úton tájékoztatni" szöveg,

10. 100/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "10 m3/óra feletti" szövegrész helyébe a "10 m3/óra és az a feletti" szöveg,

11. 103. § (3) bekezdésében az "az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát" szöveg,

12. 104/A. § (3) bekezdésében a "külön díj esetében" szövegrész helyébe a "külön díj ellenében" szöveg,

13. 109/A. §-ban az "a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény" szövegrész helyébe az "a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)" szöveg,

14. 120. § (1) bekezdésében a "mérlegben és az eredmény kimutatásban" szövegrész helyébe a "mérlegben és az eredménykimutatásban - a szétválasztott mérleg és az eredménykimutatás soraihoz fűzött magyarázattal együtt -" szöveg,

15. 120. § (8) bekezdésében a "számviteli beszámolóját" szövegrész helyébe az "éves beszámolóját" szöveg,

16. 123. § (6) bekezdésében az "a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyeztetheti" szövegrész helyébe az "a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyeztetheti" szöveg,

17. 127. § b) pontjában a "kapacitáslekötési platform szabályzatát" szövegrész helyébe a "kapacitáslekötési platform szabályzatát, a belső kiválasztási szabályzatot," szöveg,

18. 127. § e) pontjában az "Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban," szövegrész helyébe az "Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, a kereskedési platform szabályzatban, a kapacitáslekötési platform szabályzatban, a szervezett földgázpiaci szabályzatban," szöveg,

19. 130/A. § (1) bekezdésében a "harmadik országgal" szövegrész helyébe a "harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel" szöveg,

20. 132. § 33. pontjában az "a korlátozásra vonatkozó" szövegrész helyébe az "a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló, valamint a korlátozásra vonatkozó" szöveg,

21. 141/I. § (9) és (11) bekezdésében és 141/J. § (10) bekezdésében a "2019." szövegrész helyébe a "2020." szöveg,

22. 141/E. §-ban a "Ha az egyetemes szolgáltató, illetve a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő a 141-141/C. §" szövegrész helyébe a "Ha az egyetemes szolgáltató a 141-141/B. §" szöveg

lép.

93. § Hatályát veszti a Get.

a) 36. § (2) bekezdés a) pontja,

b) 71. § (6) bekezdésében az "A szállítási rendszerüzemeltető megszakítható kapacitást csak abban az esetben ajánlhat fel, amennyiben az adott betáplálási-kiadási ponton a nem megszakítható kapacitás kapacitástermékenként a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott mértékben lekötésre került." szövegrész,

c) 120. § (7) és (8) bekezdése,

d) 124/B. § (1) bekezdése,

e) 129. § (3) bekezdése,

f) 132. § 52. pontjában az "és a 141/C. § alapján felajánlott földgázforrás felhasználása" szövegrész,

g) 141. § (7) bekezdésében az " , a 141/C. §" szövegrész,

h) 141/B. § (13) bekezdésében a " , valamint a 141/C. § (2) bekezdés szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása céljára" szövegrész,

i) 145/A. §-a,

j) 146/E. §-a.

8. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

94. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növelő tételek:)

"b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve az állam vagy a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást, valamint az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről szóló kormányrendelet alapján véglegesen átadott pénzeszköz összegét."

(2) A Tvt. 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növelő tételek:)

"b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve az állam vagy a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést az erre kötelezett elosztónál, valamint az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről szóló kormányrendelet alapján véglegesen átadott pénzeszköz összegét."

(3) A Tvt. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Csökkentő tételek:)

"b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, ide nem értve a helyi önkormányzat által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést az erre jogosult elosztónál,"

95. § A Tvt. 18. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről szóló kormányrendelet alapján véglegesen átadott pénzeszközre vonatkozóan első alkalommal a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor kell alkalmazni."

9. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

96. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) A létesítményeknek 2021-2025 között évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegységmennyiséget a II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. Az üzemeltető a II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló adatszolgáltatását akkreditált hitelesítő által hitelesítetten, a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett módon, határidőben készíti el és nyújtja be a miniszter részére.

(2) A II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedést és a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási táblát a miniszter az üzemeltető által benyújtott adatszolgáltatás ellenőrzését követően készíti el és nyújtja be 2019. szeptember 30-ig az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. A II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedés közzétételéről az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter gondoskodik. Az Európai Bizottság által jóváhagyott 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tábla alapján a miniszter ezen időszakra vonatkozóan minden év február 28-ig a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltetők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról."

97. § Az Ügkr. tv. 12. alcíme a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) A hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során a létesítményt üzemeltető képviselőjének jelenlétében az ellenőrzés alá vont létesítmény tekintetében

a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont létesítmény nyomonkövetési tervében, kibocsátási engedélyében, valamint a kibocsátási jelentésében található adatok és információk valóságtartalmát a tevékenység végzésének a helyszínén,

b) felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben a résztvevőket személyazonosságuk igazolására,

c) a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fénykép vagy kép- és hangfelvétel készítésére jogosult.

(2) Az ellenőrzés során a hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő hatóság megbízólevelet állít ki.

(3) A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

a) a közreműködő személy nevét, személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

b) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást,

c) a megbízólevél érvényességi idejét,

d) a kiállítás keltét,

e) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(4) A közreműködő személy a megbízólevél birtokában az ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt."

98. § Az Ügkr. tv. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvi célok hazai elérésére kell fordítani.

(5a) A miniszter az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik."

99. § Az Ügkr. tv. 39. § (1) bekezdése a következő u) és v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"u) az állam tulajdonában lévő ESD-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

v) az állam tulajdonában lévő ESD-egységekkel és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

100. § Az Ügkr. tv.

a) 5. § (3a) bekezdésében az "A korábbi üzemeltető köteles" szövegrész helyébe az "A létesítmény üzemeltetője személyének változása esetén, a korábbi üzemeltető köteles" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a "jóváhagyja" szövegrész helyébe a "jóváhagyja és a kibocsátási engedélyt kiadja" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdésében a "javaslatát" szövegrész helyébe a "javaslatát és kéri a kibocsátási engedélye módosítását" szöveg,

d) 8. § (2) bekezdésében a "módosítására" szövegrész helyébe a "módosítására és a kibocsátási engedély módosítására irányuló kérelem benyújtására" szöveg,

e) 32. § (1) bekezdésében a "kötelezettségének" szövegrész helyébe a "kötelezettségének, a hatóság döntésében foglaltaknak" szöveg

lép.

101. § Hatályát veszti az Ügkr. tv. 5. § (3) bekezdése.

10. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

102. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A közgyűlés döntésének meghozatala során a Szövetség tagjai között összesen 100 szavazat kerül felosztásra, amelyből mindkét szekciót 50-50 szavazat illeti meg. A szavazatok egy szekción belül a tagok között olyan arányban kerülnek felosztásra, amilyen arányban az adott szekción belül a közgyűlés időpontját megelőző második naptári hónaptól visszaszámított 12 naptári hónapban esedékes nettó tagi hozzájárulást megfizették."

103. § A Kt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § (1) A NAV a rendelkezésére álló adatok alapján havonta elektronikus úton tájékoztatást ad a tagok által szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, hajók és légi járművek üzemanyagtartályba betöltött, kivitt, szabad forgalomból visszavont - a törvény hatálya alá tartozó termékkör vonatkozásában - kőolajtermékek mennyiségéről.

(2) A Szövetség megkeresésére a NAV, a MEKH és a Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatást ad

a) a biztonsági készlet mértékének meghatározásához,

b) a tagi hozzájárulás befizetésének, visszaigénylésének ellenőrzéséhez,

c) a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez

az e törvény, valamint az Fbkt. hatálya alá tartozó termékkör vonatkozásában, a tagi hozzájárulás köteles termékek és a kőolaj mennyiségéről.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása nem terjedhet ki a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerinti egyedi adatokra.

(4) A Szövetség az ellenőrzési tevékenysége során szerzett adatokat a NAV és a MEKH megkeresésére rendelkezésükre bocsátja."

104. § A Kt. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

105. § A Kt.

a) 17. § (1) bekezdésében a "jóváhagyott alapszabály" szövegrész helyébe a "közzétett alapszabály" szöveg,

b) 31. § b) pontjában a "költségvetésének, és annak végrehajtásáról szóló" szövegrész helyébe a "költségvetési tervét, valamint az éves" szöveg,

c) 31. § d) pontjában a "költségvetését és annak végrehajtásáról szóló" szövegrész helyébe a "költségvetését, valamint az éves" szöveg,

d) 33. § (6) bekezdésében a "mértékét a miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi." szövegrész helyébe a "mértékéről a Szövetség a minisztert tájékoztatja." szöveg,

e) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a "jövedéki termék előállításához" szövegrész helyébe a "jövedéki termék előállításához és minőség-ellenőrzés céljára" szöveg,

f) 41. § (1) bekezdés b) pontjában a "gazdasági célú" szövegrész helyébe a "nem magáncélú" szöveg,

g) 2. melléklet 3. pont b) alpontjában a "Büat." szövegrész helyébe a "megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.)" szöveg

lép.

106. § Hatályát veszti a Kt.

a) 17. § (3) bekezdésében az "a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és" szövegrész,

b) 17. § (4) bekezdésében a "Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való" szövegrész,

c) 24. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 39. § (2) bekezdésében az "- a felszólítás megtörténtének igazolása mellett -" szövegrész.

11. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

107. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A jelentős korszerűsítéssel járó energiahatékonyság-javító intézkedést, továbbá a várható és elért energiamegtakarítást, beleértve az energiaellátás, -továbbítás és -elosztás, valamint az energia végfelhasználása terén elért azon megtakarítást is, amely hozzájárul a 2. § (1) bekezdésében meghatározott nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez, a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell ismertetni a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, valamint a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekre vonatkozó minta létrehozásáról szóló, 2013. május 22-i 2013/242/EU bizottsági határozattal összhangban.

(2) A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet az Európai Bizottság részére be kell nyújtani."

108. § Az Ehat. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújítását szolgáló beruházások ösztönzésére hosszú távú stratégiaként Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát kell kidolgozni. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia részét képezi a Nemzeti Épületenergetikai Cselekvési Terv."

109. § (1) Az Ehat. 6. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

"d) a tárgyév január 1-ei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;"

(2) Az Ehat. 6. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(A Kormány)

"l) kidolgozza a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési tervet; gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről; továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot;

m) nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;

n) olyan felülvizsgálati, verifikációs, mérési, irányítási és ellenőrzési rendszert vezet be, amely keretében a szakpolitikai intézkedésekkel megvalósított energiamegtakarítási adatok hitelességét reprezentatív statisztikai mintával igazolja."

110. § Az Ehat. 11/A. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:)

"f) a Hivatal által üzemeltetett online felületre feltölti és folyamatosan frissíti az épületre vonatkozó energetikai adatokat."

111. § Az Ehat. 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez igénybe vett egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)]

"b) a szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás nyilvántartásáért és az adatok hitelesítésért felelős minisztérium megkeresésére minden, az egyes szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez szükséges és rendelkezésre álló adatot átad, az adatok hitelesítési feladatainak teljesítésénél együttműködik és tájékoztatást megad."

112. § Az Ehat. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon aktuális és részletes tájékoztatást kell nyújtani a hőtermelő berendezések (kazánok) cseréjére, ideértve a hőtermelő berendezések hatékonyságának és a megfelelő méretének kiválasztására, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésére vonatkozó információkról."

113. § (1) Az Ehat. 21/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet. Az energetikai szakreferens a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(3a) A kérelmezőt az energetikai szakreferensi tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte.

(3b) Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai szakreferensi tevékenység folytatását, és a kérelmezőt az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi."

(2) Az Ehat. 21/B. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki)

"d) büntetlen előéletű; és

e) a regisztrációs díjat megfizette."

(3) Az Ehat. 21/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A természetes személy energetikai szakreferensnek névjegyzékbe vételét követően évente a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie és ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie.

(5a) Ha az energetikai szakreferens az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul törli a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből.

(5b) Az (5) bekezdésben meghatározott továbbképzésben részt vevőkről és a szakmai megújító vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesíti a Hivatalt.

(5c) Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakirányú szakképzettség megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el."

(4) Az Ehat. 21/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Energetikai szakreferensi tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat, amely

a) az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztat, vagy ilyen személlyel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll, és

b) a regisztrációs díjat megfizette.

(6a) Az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy energetikai szakreferens kizárólag egy energetikai szakreferens gazdálkodó szervezettel állhat a (6) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyban.

(6b) Energetikai szakreferensi tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag névjegyzékben szereplő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet energetikai szakreferens, illetve az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani vagy igénybe venni."

(5) Az Ehat. 21/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8)-(22) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a természetes személy energetikai szakreferensre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok,

b) anyja születési neve,

c) születési helye és ideje,

d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e) államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f) szakirányú iskolai végzettség és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,

g) igazolt szakmai gyakorlat jellege,

h) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

i) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

j) névjegyzéki jelölés,

k) szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

l) megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

m) továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,

n) adatváltozás bejelentés időpontja,

o) a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, és a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(8) A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdése és folytatása területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés g)-o) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(9) A természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzéke a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a név és az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (7) bekezdés d)-o) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(10) Az energetikai szakreferens - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti a Hivatal számára a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében nyilvántartott adatai tekintetében bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai szakreferens kéri - 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditori és energetikai szakreferensi névjegyzékbe egyaránt felvett személynek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(11) Ha az energetikai szakreferens a (10) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(12) Az energetikai szakreferenst törölni kell a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékéből

a) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b) ha az energetikai szakreferens meghalt,

c) ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(13) Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke az energetikai szakreferens szervezet következő adatait tartalmazza:

a) a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok,

b) cégjegyzékszám vagy cégjegyzékszám hiányában a nyilvántartást vezető hatóság neve és nyilvántartási szám,

c) a vezető tisztségviselő neve,

d) elérhetőségi adatok (postacím, telefonszám, elektronikus levélcím, az energetikai szakreferens szervezet által megadott egyéb elérhetőségi adat),

e) az energetikai szakreferens szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens neve,

f) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,

g) a névjegyzékbe vétel és a névjegyzékből törlés időpontja,

h) névjegyzéki jelölés,

i) adatváltozás bejelentés időpontja,

j) a Hivatal által végleges döntéssel megállapított szankció típusa, a szankcióról rendelkező határozat véglegessé válásának időpontja.

(14) Az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzéke a (13) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül az energetikai szakreferensi tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint a (13) bekezdés f)-j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(15) Az energetikai szakreferens szervezet (13) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi.

(16) Az energetikai szakreferens szervezet - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti a Hivatalnak az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást. A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az energetikai szakreferens szervezet kéri - 8 napon belül értesíti a Hivatalt. Az energetikai auditáló szervezetek és energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyaránt szereplő gazdálkodó szervezetnek elegendő az egyik névjegyzék vonatkozásában bejelentést tennie, a Hivatal az adatváltozást az általa vezetett további névjegyzéken is átvezeti.

(17) Ha az energetikai szakreferens szervezet a (16) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a Hivatal az adatváltozás bejelentésére kötelezi és 100 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja. A kötelezés nem vagy részbeni teljesítése esetén a bírság ismételten kiszabható.

(18) Az energetikai szakreferens szervezetet az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékéből törölni kell

a) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

b) ha az energetikai szakreferens szervezet megszűnt,

c) ha valamely energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(19) Névjegyzékbe vételt követően a természetes személy energetikai szakreferens és az energetikai szakreferens szervezet éves nyilvántartási díjat fizet a Hivatal számára. A regisztrációs díj, az éves nyilvántartási díj és az e törvény szerinti bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A regisztrációs díjból és az éves nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét képezi.

(20) Az éves nyilvántartási díj megfizetésének elmulasztása esetén a Hivatal 8 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartási díj fizetésére kötelezettet a kötelezettség teljesítésére, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal a kötelezettet törli a névjegyzékből.

(21) Az energetikai auditorok, vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet e törvény erejénél fogva kerül bejegyzésre a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.

(22) Az energetikai auditorok vagy energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek vagy az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékében egyidejűleg szereplő személy vagy szervezet kizárólag az energetikai auditorokra vagy energetikai auditáló szervezetekre vonatkozó nyilvántartási díjat köteles megfizetni. A névjegyzékből történő törlés esetén azonban a törlés feltételeinek fennállását külön-külön kell vizsgálni az energetikai auditorokra, az energetikai auditáló szervezetekre, a természetes személy energetikai szakreferensekre és az energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályok figyelembevételével."

114. § (1) Az Ehat. 21/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti energetikai szakreferensi szolgáltatás létrejöttéről, valamint e szolgáltatást érintő változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a bekövetkezett változásról az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerinti követelményeknek megfelelő hivatalos elérhetőségen keresztül (a továbbiakban: elektronikus úton) tájékoztatja a Hivatalt.

(2) Az energetikai szakreferens a 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a következő adatokat szolgáltatja a Hivatal számára:

a) az energetikai szakreferens neve,

b) az energetikai szakreferens névjegyzéki jelölése,

c) a szolgáltatást megrendelő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, adószáma,

d) a jogviszony kezdő időpontja, jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontja."

(2) Az Ehat. 21/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén

a) írásban kötelezi az energetikai szakreferenst az adatszolgáltatás teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére és

b) 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.

(6a) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki."

(3) Az Ehat. 21/C. §-a a következő (9)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Hivatal megkeresésére

a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 152. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezett,

b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 15. pontja szerinti engedélyes,

c) a Get. 125. § (17) bekezdése szerinti kötelezett,

d) a Get. 127. § s) pontjában meghatározott személy,

e) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § c) pontja szerinti engedélyes köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, a Hivatal (4) bekezdés szerinti feladatának ellátásához szükséges adatot szolgáltatni.

(10) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-tagállam) letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy és szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon - határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében - energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(11) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató természetes személy Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai szakreferensi tevékenységet akkor folytathat, ha megfelel a 21/B. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek azzal, hogy mentesül a 21/B. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szakmai vizsga, valamint a 21/B. § (5) bekezdése szerinti továbbképzés és megújító szakmai vizsga letétele alól.

(12) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szervezet Magyarország területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenységet a természetes személy energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy vagy a (11) bekezdés szerint jogosult természetes személy igénybe vételével folytathat, ha vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.

(13) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén energetikai szakreferensi tevékenységet végző természetes személy és szervezet a működése során köteles betartani az energetikai szakreferensi tevékenység folytatására e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott szabályokat.

(14) A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai szakreferensi tevékenység folytatására jogosult természetes személyekre és szervezetekre az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben a természetes személy energetikai szakreferensekre és energetikai szakreferens szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(15) A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 21/B. § (3b) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi."

115. § Az Ehat. 17/C. alcíme a következő 21/E. §-sal egészül ki:

"21/E. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája ellenőrzi a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületek üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezetek e törvényben meghatározott energiahatékonysági feladatainak ellátását és mulasztás esetén haladéktalanul felhívja a szervezetet a kötelezettség teljesítésére.

(2) A Hivatal

a) gondoskodik a Nemzeti Energetikusi Hálózatnál szakmai tanácsadást végző természetes személyek szakmai képzéséről;

b) a Nemzeti Energetikusi Hálózat e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szakmai jellegű útmutatót és iránymutatást dolgoz ki;

c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat számára elérhető online felületet hoz létre a legjobb gyakorlatok, szakmai útmutatók, iránymutatások megosztása céljából;

d) a c) pont szerinti online felületen közzétett információval támogatja a Nemzeti Energetikus Hálózat ellenőrzési tevékenységét."

116. § (1) Az Ehat. 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a nagyvállalat a (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételekor nem rendelkezik 3 teljes évre vonatkozó energiafogyasztási adatokkal, akkor a törtidőszakra vonatkozó fogyasztási adatait kell éves szintre vetíteni és ez alapján az éves fogyasztási átlagot megállapítani."

(2) Az Ehat. 22. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Energetikai auditálás lefolytatása esetén a kötelező energetikai auditálás akkor minősül teljesítettnek, amikor a 23. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás a jogszabályoknak megfelelő módon megtörtént.

(8) A (4) bekezdés szerinti mentesség igénybevételét a Hivatal számára be kell jelenteni."

117. § Az Ehat. 22/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki."

118. § (1) Az Ehat. 22/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nagyvállalat és - ha az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet nem minősül nagyvállalatnak - az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás teljesítését közvetlenül megelőző naptári évre vonatkozó éves energiafelhasználás mértékéről, valamint a vizsgált évben megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, a bevezetett üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról."

(2) Az Ehat. 22/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki."

119. § Az Ehat. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Hivatal 100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki."

120. § (1) Az Ehat. 24. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Hivatal megkeresésére 21/C. § (9) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott személy köteles a megkeresésben meghatározott tartalommal és formában, az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása céljából adatot szolgáltatni.

(4b) A Hivatal ellenőrzési tevékenységében nem vehet részt

a) az energetikai auditorok névjegyzékében szereplő személy, továbbá a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b) az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékében szereplő szervezet, továbbá az azzal társasági jogi kapcsolatban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy."

(2) Az Ehat. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hivatal az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a nagyvállalattól bekérhet a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bármely iratot, kapcsolódó dokumentációt, ideértve valamely mentesülési lehetőség igénybevételét igazoló iratot."

121. § Az Ehat. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Energetikai auditálást mint energetikai auditor természetes személy vagy mint energetikai auditáló szervezet gazdálkodó szervezet folytathat. Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

(1a) Ha a Hivatal az engedély iránti kérelem alapján megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmező számára engedélyezi az energetikai auditálási tevékenység folytatását, valamint az engedélyező határozat véglegessé válásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi.

(1b) Energetikai auditor az a természetes személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel,

c) rendelkezik az (5) bekezdés szerinti szakmai gyakorlattal,

d) valamely, a 24. alcím szerinti közreműködő szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,

e) a regisztrációs díjat megfizette és

f) nem áll a (2) bekezdés szerinti tilalom alatt.

(1c) A kérelmezőt az energetikai auditálási tevékenység megkezdésének és folytatásának joga nem illeti meg, ha a Hivatal a kérelem elbírálására irányadó ügyintési határidőt túllépte."

122. § Az Ehat. 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat)

"a) amely az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditorral munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,"

123. § Az Ehat. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az energetikai auditálási tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a regisztrációs díj megfizetését is igazolni kell a Hivatal felé."

124. § (1) Az Ehat. 32. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)

"a) a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatok,"

(2) Az Ehat. 32. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)

"e) államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás szintje),

f) szakirányú iskolai végzettség, és szakmai képesítés megszerzését igazoló oklevél kiállításának időpontja,"

(3) Az Ehat. 32. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)

"h) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,"

(4) Az Ehat. 32. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, és az (1) bekezdés g)-o) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3) A névjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatok közül a név és az energetikai auditálási tevékenység megjelölésére vonatkozó adat, az engedély száma, a tevékenység megkezdésének és folytatásának területi és időbeli korlátjára vonatkozó adat, valamint az (1) bekezdés d)-o) pontjában foglalt adat nyilvános. A nyilvános adatokat a Hivatal az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzéteszi."

(5) Az Ehat. 32. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az energetikai auditort törölni kell a névjegyzékből

a) ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c) ha az energetikai auditor meghalt, vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében foglalt esetben.

(7) A Hivatal az energetikai auditor auditálási tevékenységét megtiltja, ha

a) megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, vagy

b) az energetikai auditor e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette."

125. § (1) Az Ehat. 33. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:)

"a) a Szolgtv. 26. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatok,"

(2) Az Ehat. 33. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:)

"e) az energetikai auditáló szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor neve,

f) a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontja,"

(3) Az Ehat. 33. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az energetikai auditáló szervezetet a névjegyzékből törölni kell

a) ha a Hivatal az energetikai auditálási tevékenység folytatását megtiltotta,

b) ha a tevékenysége megszüntetését bejelentette,

c) ha az energetikai auditáló szervezet megszűnt, vagy

d) a Szolgtv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(7) A Hivatal az energetikai auditáló szervezet auditálási tevékenységét megtiltja, ha

a) megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatása iránti kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, vagy

b) az energetikai auditáló szervezet e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette."

126. § Az Ehat. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet a Hivatal engedélye alapján láthat el Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól."

127. § Az Ehat. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hivatal a névjegyzéki jelöléssel rendelkező, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult természetes személyt és gazdálkodó szervezetet a 28. § (1a) bekezdése szerinti névjegyzékbe felveszi."

128. § Az Ehat. 39. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A szakmai vizsga, a megújító szakmai vizsga és a továbbképzés díjának mértékét a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

(13) Ha a közreműködő szervezet a (12) bekezdés szerinti díjtól eltérő díjat alkalmaz, a Hivatal a 37. § (4) bekezdés b) pontja szerint jár el."

129. § Az Ehat. 44. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"k) az energetikai auditálási és az energetikai szakreferensi tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem, valamint a névjegyzékbe vétel részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

130. § Az Ehat. 46. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

"f) a közreműködő szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját, a szakmai vizsga, a megújító szakmai vizsga és a továbbképzés díjának mértékét,"

(rendeletben állapítsa meg.)

131. § Az Ehat. 48. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A Hivatal 2019. december 31-ig nem kezdeményezi bírság kiszabását a 21/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti almérő felszerelésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén.

(14) Energetikai szakreferens tevékenységét névjegyzékbe vétel nélkül legkésőbb 2019. június 30-ig végezheti."

132. § Az Ehat.

1. 7. § j) pontjában a "székhelyét a" szövegrész helyébe a "székhelyét, továbbá a regisztrált nagyvállalattal szemben hozott, kötelező energetikai auditálás elmulasztását megállapító határozat véglegessé válása dátumát a" szöveg,

2. 9/A. alcímének címében, 11/A. § nyitó szövegrészében, 44. § s) pontjában a "közintézmények tulajdonában és használatában" szövegrész helyébe a "közintézményi tulajdonban és használatban" szöveg,

3. 11/A. § c) pontjában a "Nemzeti Energetikusi Hálózat" szövegrész helyébe a "Hivatal" szöveg,

4. 21/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "energiafogyasztású" szövegrész helyébe a "végsőenergiafogyasztású" szöveg,

5. 21/C. § (4) bekezdésében a "megyei, fővárosi kormányhivatal a Hivatal kezdeményezésére" szövegrész helyébe a "Hivatal" szöveg,

6. 21/C. § (8) bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében az "elektronikus úton" szövegrész helyébe az "elektronikusan" szöveg,

7. 22/B. § (1) bekezdésében a "Hivatal honlapján erre a célra kialakított felületen" szövegrész helyébe a "Hivatalnál" szöveg,

8. 22/B. § (2) bekezdés a) pontjában, a 22/C. § (3) bekezdés a) pontjában és a 23. § (3) bekezdés a) pontjában a "teljesítésére" szövegrész helyébe a "teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére" szöveg,

9. 22/B. § (4) bekezdésében a "nagyvállalat" szövegrész helyébe a "nagyvállalat a regisztrációval egyidejűleg" szöveg,

10. 23. § (1) bekezdésében a "tartalommal" szövegrész helyébe a "tartalommal, elektronikus úton" szöveg,

11. 23. § (2) bekezdésében az "évente a tárgyévet megelőző évi auditálási tevékenységéről a Hivatal elnökének rendeletében foglalt módon és tartalommal" szövegrész helyébe az "az éves auditálási tevékenységéről a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott határidőben, módon és tartalommal, elektronikus úton" szöveg,

12. 24. § (1) bekezdésében a "törvény végrehajtására" szövegrész helyébe a "törvényben és végrehajtására" szöveg, és az "auditálás teljesítését és az energetikai audit" szövegrész helyébe az "auditálás teljesítését - ideértve a mentesülési lehetőségek jogszerű igénybevételét - és energetikai audit" szöveg,

13. 24. § (5) bekezdésében az "a tárgyévet" szövegrész helyébe az "az adott évet" szöveg, a "auditok statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában ellenőrzést" szövegrész helyébe a "auditálások statisztikailag jelentős hányadát, amely vonatkozásában megfelelőségi ellenőrzést" szöveg,

14. 26. § (5) bekezdésében az "alkalmazásával egyidejűleg" szövegrész helyébe az "alkalmazása helyett vagy mellett" szöveg,

15. 26. § (7) bekezdésében a "bírsággal sújthatja" szövegrész helyébe a "bírsággal, vagy ismételt bírsággal sújthatja és a teljesítésre 30 napos határidőt szab" szöveg,

16. 28. § (5) bekezdésében a "megszerzését követően teljesített" szövegrész helyébe a "megszerzését igazoló oklevél kiállítását követően teljesített" szöveg,

17. 29. § (1a) bekezdésében a "szervezetnek lehet az (1) bekezdés a) pont szerinti tagja vagy alkalmazottja" szövegrész helyébe a "szervezettel állhat az (1) bekezdés a) pont szerinti jogviszonyban" szöveg,

18. 30. § (2) bekezdésében a "bejelentéshez" szövegrész helyébe a "kérelemhez" szöveg,

19. 32. § (4a) bekezdésében, valamint a 33. § (4a) bekezdésében a "regisztráló szervezetet" szövegrész helyébe a "Hivatalt" szöveg,

20. 35. § (2) bekezdésében a "28. § (3) bekezdése szerinti éves továbbképzést és 39. § szerinti megújító szakmai vizsgát" szövegrész helyébe a "28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai vizsgát, valamint a 28. § (3) bekezdése szerinti továbbképzést és megújító szakmai vizsgát" szöveg,

21. 35. § (3) bekezdésében a "jogosult tagja vagy alkalmazottja útján" szövegrész helyébe a "jogosult, a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban álló energetikai auditor útján" szöveg,

22. 37. § (4) bekezdés b) pontjában a "törvény szerinti" szövegrész helyébe a "törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok" szöveg,

23. 38. § (1) bekezdés e) pontjában az "auditorokkal kapcsolatos" szövegrész helyébe az "auditorokkal és energetikai szakreferensekkel kapcsolatos" szöveg,

24. 39. § (1) bekezdésében az "auditálási tevékenység" szövegrész helyébe az "auditálási és energetikai szakreferensi tevékenység" szöveg,

25. 39. § (2) bekezdésében az "auditorok által" szövegrész helyébe az "auditorok és energetikai szakreferensek által" szöveg,

26. 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "bejelentéseinek intézése" szövegrész helyébe a ", valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és az energetikai szakreferens szervezetek engedélyezése" szöveg,

27. 40. § (1) bekezdés a) pontjában a "bejelentéseikben" szövegrész helyébe a "tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemben" szöveg,

28. 41. § (1) bekezdésében az "auditorok képzésével, továbbképzésével, valamint az energetikai auditori szakmai" szövegrész helyébe az "auditorok és energetikai szakreferensek képzésével, valamint szakmai" szöveg,

29. 44. § q) pontjában a "nagyvállalat" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet" szöveg,

30. 46. § c) pontjában a "szervezetek által" szövegrész helyébe a "szervezetek, valamint a természetes személy energetikai szakreferensek és energetikai szakreferens szervezetek által" szöveg

lép.

133. § Hatályát veszti az Ehat.

a) 7. § a) pontja,

b) 10. § (3) bekezdése,

c) 15. §-a,

d) 20. § (1) bekezdésében az "elektronikus úton," szövegrész,

e) 21/C. § (3) bekezdése,

f) 21/C. § (4) bekezdésében az "az (1) bekezdésben és" szövegrész,

g) 22/B. § (2) bekezdés a) pontjában, a 22/C. § (3) bekezdés a) pontjában, a 23. § (3) bekezdés a) pontjában és 25. § (1) bekezdés a) pontjában az "és" szövegrész,

h) 26. § (4) bekezdésében az " , ismételten kiszabható" szövegrész,

i) 29. § (1) bekezdés b) pontjában az "az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Hivatalnak bejelentette," szövegrész,

j) 29. § (1a) bekezdésében a "Ha a gazdálkodó szervezet e szabály megsértésével kéri névjegyzékbe vételét, a névjegyzékbe vételi kérelmet határozattal el kell utasítani." szövegrész,

k) 35. § (6) bekezdése.

12. Záró rendelkezések

134. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. december 19-én lép hatályba.

(2) A 2. alcím, az 5. alcím, az 55-57. §, a 61. § (4) bekezdése, a 64. § 24. és 25. pontja, a 94. § (2) és (3) bekezdése, a 9. alcím és a 102. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. alcím, a 18. §, a 22. §, a 25. §, a 48-50. §, az 52. §, az 60. §, a 62. § (2) bekezdése, a 70. §, a 78-79. §, a 82. § (1) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése és a 11. alcím a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 92. § 10. pontja 2019. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 65. § (1) bekezdés 2., 6., 7., 10., 11., 14. és 20. pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

135. § (1) E törvény

a) 63. §-a a termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. április 14-i 2016/631/EU bizottsági rendelet,

b) 63. §-a a felhasználók csatlakozására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 17-i 2016/1388/EU bizottsági rendelet,

c) 63. §-a a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-csatlakozású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2016. augusztus 26-i 2016/1447/EU bizottsági rendelet,

d) 63. §-a a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról szóló, 2017. augusztus 2-i (EU) 2017/1485 bizottsági rendelet,

e) 63. §-a a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2017. november 23-i (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet,

f) 63. §-a a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és a rendszer működésének helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló, 2017. november 24-i (EU) 2017/2196 bizottsági rendelet,

g) 74. § (2) bekezdése a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 16-i 2017/459/EU bizottsági rendelet,

h) 83-84. §-a, 91. § (1) bekezdése és 92. § 19. pontja a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/684 európai parlamenti és tanácsi határozat,

i) 30. §-a és 92. § 20. pontja a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A 11. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi XCIX. törvényhez

"1. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez

A kőolaj és kőolajtermékek behozott átlagos napi mennyiségének számítása

"

Tartalomjegyzék