2022. évi LXXIV. törvény

egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha]

"b) a kérelem benyújtásának időpontjában

ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és

bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és

c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és

ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy

cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - keresőtevékenység miatt - megszüntette."

2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény "Költségtérítés" alcíme a következő 34. §-sal egészül ki:

"34. § Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőnek az 54. § (9) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyi és helyközi utazási költségeit megtéríti."

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36/A. § (1) A munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén köteles két példányban az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapot (a továbbiakban: álláskeresési igazolólap) kiállítani.

(2) Az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig - a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében - öt évig megőrzi.

(3) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról két példányban álláskeresési igazolólapot állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. Az álláskeresési igazolólapot az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó az álláskeresési igazolólap másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti álláskeresési igazolólap tartalmazza:

a) a munkaadó adatait: nevét, címét, adószámát és a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát,

b) a munkavállaló adatait: nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), lakóhelyét, tartózkodási helyét,

c) a munkavállalónak az 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti munkaviszonyára vonatkozó adatait:

ca) munkakört FEOR szerinti besorolásban,

cb) munkaviszony kezdetét és végét,

cc) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,

cd) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja, az érintett hónapok számát,

ce) a munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakört FEOR szerinti besorolásban,

cf) a munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság(ok) időtartamát,

cg) a jogviszony 58. § (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnését, megszüntetését,

ch) a munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra a megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerződésben megállapított alapbért, illetményt vagy díjazás összegét."

4. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény VI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"VI. FEJEZET

AZ ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE"

5. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az e törvényben, továbbá a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben meghatározott ügyekben önálló jogorvoslatnak van helye a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzés ellen."

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet, feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését."

6. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében - a (10)-(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ügyfél]

"d) aktív munkahelykereső,"

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (9d) bekezdéssel egészül ki:

"(9d) Az álláskereső a (9) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségének az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet."

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) Az állami foglalkoztatási szerv, ha

a) az álláskereső kéri, az álláskereső kérelmében meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti kérelem benyújtásának napjától,

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjában meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, a változás bekövetkezésének napjától,

c) az álláskereső meghalt, az álláskereső elhalálozását követő naptól,

d) az álláskereső jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,

e) az álláskereső a (9) bekezdés c) és e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,

f) az álláskereső a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető aktív munkahelykeresőnek, a változás bekövetkezésének napjától, vagy

g) az álláskereső a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, az egészségkárosodott állapot megállapításának napjától törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt."

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Ha az álláskeresőt a (14) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján törölték a nyilvántartásból, újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor."

(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(19) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv, és a felnőttképzési államigazgatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz, az oktatást, képzést végzettség nélkül elhagyók (a továbbiakban: lemorzsolódó fiatalok) név és elérhetőségi adataihoz, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a lemorzsolódó fiatalok felkutatása és programba vonása, valamint a program eredményességének és hatásának nyomon követése céljából."

7. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény VIII. Fejezete a következő 57. §-sal egészül ki:

"57. § Ahol a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, ott a VI., VI/A. és VIII. Fejezetben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell."

8. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"x) aktív munkahelykereső: az az álláskereső, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri vagy meghaladja a 16 órát,"

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) E törvény alkalmazásában

a) a munkavállaló felmondásán a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő, a közalkalmazott lemondását, rendvédelmi igazgatási alkalmazott lemondását, azonnali hatályú lemondását, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott lemondását, honvédelmi alkalmazott lemondását, rendkívüli lemondását, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú tagjának lemondását vagy egyoldalú szerződésbontását, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott felmondását, azonnali hatályú felmondását,

b) a munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel történő megszüntetését, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati jogviszony megszüntetéssel vagy lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában vagy 288/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő felmentésével történő megszüntetését, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban a foglalkoztató azonnali hatályú felmondását,

c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, a közalkalmazotti jogviszonynak, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonynak, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának felmentéssel, az egészségügyi szolgálati jogviszony foglalkoztató általi felmondással történő megszüntetését

is érteni kell."

9. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 59/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ahol jogszabály

a) munkanélküli ellátást vagy álláskeresők támogatását említ, azon az álláskeresők ellátását,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot,

c) álláskeresési segélyt említ, azon a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt

is érteni kell."

10. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény "Fogalommeghatározások és záró rendelkezések" alcíme a következő 59/G. §-sal egészül ki:

"59/G. § (1) Az álláskeresési igazolólapnak azon adatai, amelyeket az 1992. július 1-jéig hatályban volt jogszabály alapján kiállított munkakönyv tartalmaz, ez utóbbival is igazolhatók.

(2) Az álláskeresési igazolólap kitöltése során a munkaviszony megszűnésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni."

11. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

1. 2. § (1) bekezdésében az "álláskeresők támogatása" szövegrész helyébe az "álláskeresők ellátása" szöveg,

2. 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett" szövegrész helyébe a "feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége, valamint megbízási jogviszonya után járulékfizetési kötelezettségének eleget tett" szöveg,

3. 27. § (6) bekezdésében a "munkanélküli ellátás" szövegrész helyébe az "álláskeresési ellátás" szöveg,

4. 27. § (12) bekezdésében az "álláskeresési segély" szövegrész helyébe a "nyugdíj előtti álláskeresési segély" szöveg és a "munkanélküli ellátásra" szövegrész helyébe az "álláskeresési ellátásra" szöveg,

5. 29. § (1) bekezdés c) pontjában a "meghatározott" szövegrész helyébe a "meghatározott időtartamú" szöveg,

6. 30. § (5) bekezdésében a "28. § (1) bekezdés a)-f) pontjában" szövegrész helyébe a "28. § (1) bekezdés a)-e) pontjában" szöveg,

7. 37. § (4) bekezdésében az "a álláskeresési" szövegrész helyébe az "az álláskeresési" szöveg,

8. 54. § (10a) bekezdésében a "25. életévét betöltött" szövegrész helyébe a "30. életévét betöltött" szöveg,

9. 54. § (12) bekezdésében a "szerv a" szövegrész helyébe a "szerv az örökbefogadói díjban, a gyermekgondozási díjban, a" szöveg és a "törvény szerint" szövegrész helyébe a "törvény, és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint" szöveg,

10. 54. § (17) bekezdésében a "h) pontjában" szövegrész helyébe a "g) pontjában" szöveg,

11. 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: TAJ szám)" szövegrész helyébe az "a TAJ számát" szöveg,

12. 57/A. § (1) bekezdés e) pontjában az "az álláskeresési ellátás" szövegrész helyébe az "a nyilvántartásba vételhez, az álláskeresési ellátás" szöveg,

13. 57/A. § (2c) bekezdés a) pontjában az "f)" szövegrész helyébe az "e), f)" szöveg,

14. 57/B. § (4) bekezdés 2. pontjában a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg,

15. 57/D. § (4) bekezdésében az "adatbázisban" szövegrész helyébe az "ESZA adatbázisban" szöveg,

16. 57/D. § (4a) bekezdésében az "adatbázisban" szövegrész helyébe az "ESZA adatbázisban" szöveg,

17. 57/D. § (6) bekezdésében az "(1) bekezdésben meghatározott adatbázissal" szövegrész helyébe az "ESZA adatbázissal" szöveg,

18. 58. § (5) bekezdés a) pontjában az "egészségügyi szolgálati jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony" szöveg,

19. 58. § (5) bekezdés u) pontjában a "munkaerőpiaci járulék" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási járulék" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 27. § (8) bekezdésében a "- kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt -" szövegrész,

b) 28. § (1) bekezdés f) pontja,

c) 30. § (7) bekezdés a) pontjában az "e) és" szövegrész,

d) 39. § (3) bekezdés a) pontjában a "munkanélküli járadék" a nyugdíj előtti munkanélküli segély" a" szövegrész,

e) 41/A. § (9) bekezdésében az " , illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe" szövegrész,

f) 47. § (5) bekezdése,

g) 54. § (9) bekezdés e) pontjában a " , valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg" szövegrész,

h) 54. § (14a) bekezdés a) pontja,

i) 58. § (8) bekezdés b) pontja,

j) 59/B. § (4) bekezdése.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

13. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"57/A. § Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a közalkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal."

14. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 91/G. §-sal egészül ki:

"91/G. § (1) A közalkalmazott 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv1. hatálybalépése előtt

a) az 57/A. §-a szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) az 57/A. §-a szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv1. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(2) A munkáltató, ha a közalkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki."

15. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § E törvény

a) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,

b) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. és 33. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg,

c) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja,

d) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

16. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés d) pontja.

3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

17. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 23/A. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"u) az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához."

4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

18. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 33. § (1) bekezdés d) pontjában az "álláskeresési segély" szövegrész helyébe a "nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély" szöveg,

b) 64. § (4) bekezdés e) pontjában az "a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek" szövegrész helyébe az "a tartós álláskeresők, a fiatal álláskeresők" szöveg

lép.

5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

19. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet.

(2) A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.

(3) A munkáltató a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat munkaegészségügyi - ezen belül foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan - szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. Jogszabályban meghatározott esetekben közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat."

20. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal."

21. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti."

22. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A soron kívüli ellenőrzéshez szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

23. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A mentési terv elkészítése munkabiztonsági szaktevékenység."

24. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1-9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A megelőzési stratégia a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt 1-9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés részét is képezheti."

(3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) A megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1-9 főt foglalkoztatók esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható."

(4) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:

"(6c) A megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítása a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. és II. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el."

(5) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A kockázatértékelés elkészítése a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el."

25. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység."

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaegészségügyi feladatot a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

26. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

27. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás - ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is - az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható. A külső szolgáltató e tevékenysége során, a feladatai ellátása érdekében és az ahhoz szükséges mértékben kezeli az érintett munkavállalónak az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító és egészségügyi adatait. Az igénybe vett külső szolgáltatás - függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól."

28. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

29. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény IV/A. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"IV/A. FEJEZET

MUNKAVÉDELMI BEJELENTÉSEK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK"

30. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 63/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza)

"c) határértékkel szabályozott veszélyes anyag esetén

ca) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és

cb) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként."

31. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 63/B. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A munkáltató a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzésének céljából nyilvántartást vezet azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok által okozott foglalkozási eredetű egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,

b) az expozíciót okozó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag nevét,

c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és

d) az expozíciós koncentráció mért vagy becsült adatait anyagonként.

(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a rákkeltő és mutagén anyagok tekintetében az expozíció utolsó napját követő ötven évig, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, legalább öt évig megőrzi."

32. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 63/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló jogszabályban meghatározott rákkeltővel, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében minden év január 10-ig a munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

a) a munkáltató nevét, telephelye címét, telefonszámát, e-mail-címét,

b) a tevékenység telephelyen belüli pontos helyszínét,

c) az ágazati, szakágazati besorolást,

d) az utolsó bejelentés időpontját,

e) a rákkeltők, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok használatát, a használat indokolásával,

f) az expozíciót jelentő munkakörök megnevezését és a munkakörben dolgozók számát,

g) a rákkeltővel, mutagénnel vagy reprodukciót károsító anyaggal exponált munkavállalók születési évét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), munkakörét,

h) a rákkeltővel, mutagénnel vagy reprodukciót károsító anyaggal és rákkeltőt, mutagént vagy reprodukciót károsító anyagot tartalmazó keverékekkel kapcsolatos adatokat, és

i) a tárgyévben végzett levegőszennyezettség-vizsgálatok eredményeit (mg/m3) anyagonként."

33. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény IV/A. Fejezete a következő 63/D-63/I. §-sal egészül ki:

"63/D. § (1) Az építési munkahelyen végzett tevékenységet annak veszélyessége miatt az időben történő hatósági ellenőrzés biztosítása érdekében az építési munkahely szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a harminc munkanapot és egyidejűleg ott több mint húsz fő munkavállaló végez munkát, vagy

b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az ötszáz embernapot.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

a) építkezési helyszín pontos címét,

b) az építtető nevét és címét,

c) az építmény rendeltetését,

d) a felelős tervező nevét és címét,

e) a kivitelező nevét és címét,

f) az építési munka irányításáért felelős személy nevét és címét,

g) a kivitelezési munkák megkezdésének tervezett időpontját,

h) a kivitelezési munkák tervezett időtartamát,

i) az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális számát, és

j) a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor nevét, elérhetőségét.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatokat három évig megőrzi.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló jogszabály tartalmazza.

63/E. § (1) A munkáltató annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a biológiai tényezők okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal szemben, jegyzéket készít azokról a munkavállalókról, akik a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló jogszabály alapján a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők kockázatának vannak kitéve.

(2) A jegyzék tartalmazza:

a) a munkavállaló nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) TAJ számát,

d) a végzett munka jellegét,

e) a biológiai tényezőt, és

f) az expozícióval, balesetekkel és váratlan eseményekkel kapcsolatos adatokat.

(3) A munkáltató a jegyzékben szereplő adatokat a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, a kockázat megszűnését követő tíz évig megőrzi.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat az utolsó ismert expozíciót követő negyven évig meg kell őrizni olyan biológiai tényezők esetében

a) amelyekről ismeretes, hogy tartósan fennálló vagy latens fertőzéseket okozhatnak,

b) amelyek által okozott megbetegedések a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem diagnosztizálhatók a betegség - rendszerint több évvel későbbi - kifejlődéséig,

c) amelyek által okozott megbetegedés inkubációs ideje különösen hosszú,

d) amelyek - megfelelő kezelés ellenére - hosszan tartó, visszatérő megbetegedést okozhatnak, és

e) amelyek súlyos késői hatással járó fertőzést okozhatnak.

(5) Ha a munkáltató tevékenységét megszünteti, a jegyzéket az (1) bekezdésben meghatározott célból, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés okainak feltárása érdekében a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja.

(6) A munkavédelmi hatóság az adatok őrzéséről a (3) és (4) bekezdés szerint gondoskodik.

63/F. § (1) A munkáltató a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló jogszabály alapján a 2-4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység szándékát első alkalommal a tevékenység megkezdését megelőzően legalább harminc nappal, a munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak bejelenti.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentés dátumát,

b) a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét,

c) a biológiai bejelentés típusát,

d) a munkavégzés helyét,

e) a munkáltató nevét, adószámát, székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét,

f) a biológiai tényezőcsoportot, tényezőt,

g) a kockázatnak kitett munkavállalók számát,

h) az expozíció jellegét, időtartamát, mértékét,

i) a kockázatbecslés eredményét,

j) a biológiai védelmi intézkedéseket,

k) a változások leírását, és

l) az egészségvédelemért felelős személy nevét, beosztását.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatokat öt évig megőrzi.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló jogszabály tartalmazza.

(5) Az (1) bekezdés szerinti első bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a biológiai tényezőt a munkáltató ideiglenesen maga sorolta be a 3. vagy a 4. csoportba.

63/G. § (1) A munkáltatónak az azbeszttel végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt - a 63/C. §-ban foglaltakon túl - hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a munka megkezdése előtt 15 nappal a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelentenie.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentés dátumát,

b) a munkáltató és a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét,

c) a munkáltató székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét,

d) a munkavégzés pontos helyét,

e) az azbeszt típusát, kezelt mennyiségét,

f) az azbeszttel kapcsolatos tevékenységeket és eljárásokat,

g) az érintett munkavállalói létszámot,

h) a munkavégzés kezdetét,

i) a munkavégzés tervezett időtartamát,

j) az azbesztexpozíció korlátozására megtett, vagy tervezett intézkedéseket,

k) a munkahelyen, illetve annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységet, és

l) az expozíciómérés eredményeit és a mérést végző szervezet nevét, elérhetőségét.

(3) A munkavédelmi hatóság, annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét az azbeszt okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, valamint daganatos megbetegedésekkel szemben, az (1) és (2) bekezdésben foglalt bejelentés alapján nyilvántartást vezet azon tevékenységekről, ahol a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, azbeszttartalmú termékből, vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatokat a munkavédelmi hatóság a munkavégzés utolsó napját követő ötven évig megőrzi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít jogszabályban meghatározott, az azbeszttel mint veszélyes, rákkeltő anyaggal kapcsolatos más jelentési kötelezettség alól.

(6) A munkavállaló, a munkavédelmi képviselő, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa jogosult a munkáltató által bejelentett adatokba betekinteni.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a munkakörülményekben bekövetkező változás várhatóan megnöveli az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót, új bejelentést kell benyújtani.

(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésről a munkavédelmi hatóság három munkanapon belül értesíti az illetékes környezetvédelmi hatóságot.

(9) Közmű meghibásodása miatt végzett, előre nem tervezhető, azbesztexpozíció kockázatával járó munkavégzés esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentést a munka megkezdését követő három munkanapon belül kell megtenni.

(10) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló rendelet tartalmazza.

(11) Az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére és megőrzésére a 63/B. § előírásait kell alkalmazni.

63/H. § (1) A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében, a munka megkezdése előtt 15 nappal a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentés dátumát,

b) a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét,

c) a munkáltató nevét, adószámát, székhelyét,

d) a munkavégzés pontos helyét,

e) a munka megkezdésének pontos idejét,

f) a túlnyomásos légtérben dolgozók számát,

g) a gyógyzsilip helyét,

h) a gyógyzsilipet működtető nyilatkozat meglétét,

i) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nevét, címét, és

j) a foglalkozás-egészségügyi orvos nevét, pecsétszámát, telefonszámát, e-mail-címét.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben szereplő adatokat három évig megőrzi.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a keszonmunkákról szóló jogszabály tartalmazza.

63/I. § (1) A munkavégzés során az éles vagy hegyes eszközök által a munkavállalóknak okozott sérülések és fertőzések kockázatának megszüntetése vagy minimálisra csökkentése érdekében, amennyiben a kockázatértékelés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázat jelenlétét állapítja meg, az egészségügyi szolgáltató a kockázatértékelést a telephely szerint illetékes munkavédelmi hatóság számára megküldi, és bejelentést tesz.

(2) A bejelentés tartalmazza:

a) az egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét, a bejelentéssel érintett telephelyét, az adószámát, adóazonosító jelét, a munkáltató és az érintett telephely TEÁOR számát,

b) a kockázatnak kitett munkavállalók számát,

c) a kockázatnak kitett munkavállalók foglalkozási csoportjai és a munkaköri tevékenységek, álláshelyen ellátott feladatok felsorolását,

d) a munkavállalók biztonsági és egészségvédelmi képviselőjének nevét, beosztását, és

e) a megtett megelőző intézkedéseket.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentett adatokat öt évig megőrzi.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló jogszabály tartalmazza."

34. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 64/A-64/E. §-sal egészül ki:

"64/A. § (1) Annak érdekében, hogy a munkáltató a munkabalesettel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségét teljesíteni tudja, a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetekről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát,

b) a sérült munkakörét,

c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását,

d) a sérült ellátására tett intézkedést,

e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját,

f) a sérült nevét - ideértve a születési nevet is, - anyja nevét, TAJ számát, születési helyét és időpontját, nemét, állampolgárságát, lakóhelyét, és

g) a munkáltató adószámát - ennek hiányában adóazonosító jelét.

(3) A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél vagy telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.

(4) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig megőrzi.

64/B. § (1) A munkavédelmi hatóság a munkabalesetek okainak feltárása, a hasonló esetek megelőzése, valamint a munkavállalók védelme érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A munkabaleseti nyilvántartás tartalmazza

a) a munkáltató nevét, adószámát - ennek hiányában adóazonosító jelét, - székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,

b) a sérült munkavállaló nevét, nemét, állampolgárságát, TAJ számát, születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, és

c) a munkabaleset adatait.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig megőrzi.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály tartalmazza.

64/C. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő - foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványt és a kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentésazonosítót, a megye kódját, a bejelentő nevét, a bejelentés dátumát,

b) a keresőképességre vonatkozó információt, az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét,

c) a munkáltató nevét, adószámát - ennek hiányában adóazonosító jelét, - székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,

d) a megbetegedéssel kapcsolatos munkakört és a diagnózist,

e) a munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

f) a munkavállaló jelenlegi munkakörét, FEOR kódját, korábbi munkaköreit (a felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam),

g) a megbetegedéssel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a megbetegedéssel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt, és

h) a bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok számát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtörténtét és keltét - a kórisme feltüntetésével - a munkavállalóról vezetett egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell. A munkavédelmi hatóság a bejelentést a 64/D. § szerint nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt három napon belül értesíti. Ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a munkavédelmi hatóság a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.

64/D. § (1) A munkavédelmi hatóság a foglalkozási betegségek okainak feltárása, a hasonló esetek megelőzése, valamint a munkavállalók védelme érdekében a 64/C. § szerint bejelentett adatokból nyilvántartást vezet.

(2) A foglalkozási betegedések nyilvántartása tartalmazza

a) a munkáltató nevét, adószámát - ennek hiányában adóazonosító jelét, - székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,

b) a megbetegedett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

c) a bejelentő orvos nevét,

d) a diagnózist,

e) a foglalkozási megbetegedés jellegét,

f) a keresőképtelenséggel kapcsolatos megállapításokat, és

g) a kiváltó okot, munkakörülményt, rendelkezésre álló higiénés adatot.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig megőrzi.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza.

64/E. § (1) A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetek okainak feltárása, a hasonló esetek megelőzése, valamint a munkavállalók védelme érdekében nyilvántartást vezet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály alapján, a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról.

(2) A fokozott expozíciós esetek nyilvántartása tartalmazza

a) a munkáltató nevét, adószámát - ennek hiányában adóazonosító jelét, - székhelyét, a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,

b) az exponált munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

c) a fokozott expozíciót kiváltó anyagokat, és

d) a kiváltó okot, munkakörülményt, rendelkezésre álló higiénés adatot.

(3) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket munkáltatók szerint az alábbi csoportosításban tartja nyilván:

a) a bejelentés dátuma,

b) diagnózis,

c) halálos vagy tömeges foglalkozási betegség,

d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási betegség,

e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási betegség,

f) fokozott expozíció (anyagonként), valamint

g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.

(4) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig megőrzi.

(5) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza."

35. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § (1) A munkáltató annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, biztosítja

a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, távolléti díjjal fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka, és

b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat.

(2) Annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét elláthassa, megválasztását követő hat hónapon belül képzésen kell részt vennie, amely csak rendes munkaidőben történhet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek a munkáltatót terhelik.

(4) Az alapképzés és továbbképzés megszervezése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerint kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Az alap- és továbbképzést szervező felnőttképző a képzésekről vezetett nyilvántartását 5 évig megőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a képzés idejét, jelenléti képzés esetén a képzés helyszínét, a képzés jellegére vonatkozó utalást, a résztvevők nevét, a képzés formáját és a képzés ismeretanyagának vázlatát.

(5) A munkavédelmi képviselőnek megválasztását követő hat hónapon belül el kell végeznie a legalább 16 óraszámú alapképzést.

(6) A munkavédelmi képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.

(7) Az alapképzés és továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzéteszi.

(8) Az alapképzés és továbbképzés elvégzését az Fktv. 13/B. § (1) bekezdése szerinti tanúsítvánnyal kell igazolni.

(9) A képzések szakmai felügyeletét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el, amelynek részletes szabályait szabályzatban állapítja meg."

36. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a kötelezett a munkavédelmi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezése ellenére a munkabaleseti jegyzőkönyvet nem tölti ki, a munkavédelmi hatóság jogosult a hatósági ellenőrzés során feltárt adatok alapján a munkabaleseti jegyzőkönyvet kitölteni és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott érintetteknek megküldeni."

37. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83/A. § (1) A munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben.

(2) A nyilvántartás azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak az adatait tartalmazza, amely munkáltatóknál szervezett munkavégzés során a munkavállaló rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag hatásának van kitéve. A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkáltató nevét, telephelyét, ágazati, szakágazati besorolását, és

b) a munkavállaló születési évét, TAJ számát, foglalkozását, az adott foglalkozással járó expozícióban eltöltött munkaéveinek számát.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kezeli, illetve a munkáltatókat adatközlésre hívhatja fel.

(4) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének céljából továbbítja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére, amely szerv a rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenységre vonatkozó adatokat a továbbítástól számított ötven év elteltével, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, öt év elteltével törli.

(5) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenységre vonatkozó adatokat a munkáltató bejelentésétől számított ötven év elteltével, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, öt év elteltével törli."

38. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 83/F. §-sal egészül ki:

"83/F. § A területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz érkező munkavédelmi tárgyú bejelentések és a területileg illetékes munkavédelmi hatóság által vezetett nyilvántartások adatait a felügyeleti szerv a felügyeleti tevékenység ellátása érdekében, valamint statisztikai célú összesítés céljából megismerheti."

39. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 84. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A munkavédelmi hatóság jogosult)

"o) az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a munkavégzés területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére."

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 84. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha az eljárás érdemi lezárása más szerv előzetes elbírálásától függ, a munkavédelmi hatóság az elbírálásig az eljárást felfüggeszti."

40. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szervek tekintetében jogszabály rendelkezik a munkavédelmi hatósági tevékenység ellátásáról. Az eljáró hatóság e törvény szerinti eljárásaiban amennyiben az érdemi eljárás lezárása más szerv előzetes elbírálásától függ, az eljáró hatóság az elbírálásig az eljárást felfüggeszti."

41. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (6) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"n) az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Européche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. december 19-i (EU) 2017/159 tanácsi irányelv."

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (6) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"o) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelv."

42. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

1. 8. §-ában a "munkavédelmi - a bányászat területén bányászati" szövegrész helyébe a "munkavédelmi szakmai képesítéssel - a bányászat területén bányászati" szöveg,

2. 14. § (1) bekezdés d) pontjában a "szakmai oktatás" szövegrész helyébe a "szakmai oktatás és a szakmai képzés" szöveg,

3. 14. § (1) bekezdés e) pontjában az "információs rendszer kialakítása és működtetése" szövegrész helyébe a "tanácsadás biztosítása" szöveg,

4. 21. § (2) bekezdésében a "miniszter rendeletében meghatározott, valamint" szövegrész helyébe a "miniszter rendeletében meghatározott, továbbá egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített, valamint" szöveg,

5. 52. § (2) bekezdésében a "szakmai képzés keretében kell gondoskodni" szövegrész helyébe a "szakmai oktatás és a szakmai képzés keretében gondoskodni kell" szöveg,

6. 57. § (1) bekezdésében a "szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót" szövegrész helyébe a "képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt" szöveg,

7. 63/C. § (2) bekezdés g) pontjában a "TAJ számát" szövegrész helyébe a "Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám)" szöveg,

8. 64. § (3) bekezdésében a "társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma)" szövegrész helyébe a "TAJ száma" szöveg,

9. 64. § (4) bekezdésében a "vizsgálati lapon" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyvben" szöveg,

10. 70/B. § (4) bekezdésében a "munkavédelmi szakembert" szövegrész helyébe a "munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt" szöveg és a "szakemberek" szövegrész helyébe a "munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek" szöveg,

11. 72. § (2) bekezdés b) pontjában a "szakemberek" szövegrész helyébe a "munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek" szöveg,

12. 79. § (1) bekezdés f) pontjában az "információs rendszer működését" szövegrész helyébe a "tanácsadási tevékenységet" szöveg,

13. 79. § (1) bekezdés g) pontjában a "szakmai oktatás" szövegrész helyébe a "szakmai oktatás és a szakmai képzés" szöveg,

14. 82. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a "legmagasabb veszélyességi osztályba" szövegrész helyébe az "I. veszélyességi osztályba" szöveg,

15. 82/D. § (1) bekezdés b) pontjában a "kötelezettségét kellő időben nem teljesíti" szövegrész helyébe a "kötelezettségét jogszabályban meghatározott határidőben nem teljesíti" szöveg,

16. 82/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "kötelezettségét nem teljesíti" szövegrész helyébe a "kötelezettségét jogszabályban meghatározott határidőben nem teljesíti" szöveg,

17. 86. § (1) bekezdés a) pontjában az "a nem ionizáló sugárzással" szövegrész helyébe az "az ionizáló és nem ionizáló sugárzással" szöveg,

18. 88. § (2) bekezdés a) pontjában a "hatósági eljárás eltérő szabályait" szövegrész helyébe a "hatósági eljárás eltérő szabályait, valamint a munkavédelmi hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga részletes szabályait" szöveg,

19. 88. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "munkavédelmi szakember" szövegrész helyébe a "munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy" szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

a) 53. §-a,

b) 57. § (3) bekezdése,

c) 63/A. § (2) bekezdés d) pontja,

d) 63/A. § (3) bekezdésében a "ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig" szövegrész.

6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

44. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés b) pontjában az "álláskeresési segély" szövegrész helyébe a "nyugdíj előtti álláskeresési segély" szöveg lép.

7. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

45. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/P. § (5) bekezdésében a "munkanélküli járadék," szövegrész helyébe az "álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély," szöveg lép.

8. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

46. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 21. pont d) alpontjában az "álláskeresési segély" szövegrész helyébe a "nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély" szöveg,

b) 3. § 23. pont a) alpontjában az "álláskeresési segély" szövegrész helyébe a "nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély" szöveg,

c) 3. § 43. pont nyitó szövegrészében a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg,

d) 3. § 43. pont a) alpontjában a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg,

e) 3. § 43. pont záró szövegrészében az "a munkanélküli" szövegrész helyébe az "az álláskereső" szöveg,

f) 21. § (2) bekezdésében a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg,

g) 21. § (3) bekezdésében a "munkanélküli" szövegrészek helyébe az "álláskereső" szöveg,

h) 49/B. § (6) bekezdés b) pontjában a "munkanélküli" szövegrészek helyébe az "álláskereső" szöveg

lép.

9. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

47. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

a) 22. §-ában a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskeresési" szöveg,

b) 23. § f) pontjában az "a munkanélküli" szövegrész helyébe az "az álláskeresési" szöveg és a "munkaerő-piaci" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő" szöveg,

c) 24. § i) pontjában az "a munkanélküli" szövegrész helyébe az "az álláskeresési" szöveg és a "munkaerő-piaci" szövegrész helyébe a "foglalkoztatást elősegítő" szöveg

lép.

10. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

48. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

a) 7. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában a "munkanélküli" szövegrészek helyébe az "álláskereső" szöveg,

b) 7. § (3) bekezdésében a "Korábban munkanélküli" szövegrész helyébe a "Korábban álláskereső" szöveg

lép.

11. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

49. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés r) pontjában a "munkanélküli ellátás" szövegrész helyébe az "álláskeresési ellátás" szöveg lép.

12. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

50. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:]

"f) törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó igazságügyi alkalmazottat - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje,"

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:]

"g) a szülői szabadság ideje,

h) az apasági szabadság ideje, és

i) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés ideje."

51. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás

a) a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét,

b) a szolgálati viszony kezdő és végső időpontját,

c) az illetményből jogszerűen levonható tartozások összegét és jogcímét, valamint ezek jogosultját, illetve azt, hogy az igazságügyi alkalmazottnak nincs tartozása,

d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság napjainak számát,

e) a kifizetett végkielégítés összegét,

f) a szülői szabadságra jogosult igazságügyi alkalmazott esetében a kiadott, valamint a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát,

g) az apasági szabadságra jogosult igazságügyi alkalmazott esetében a kiadott, valamint a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát

tartalmazza."

52. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 45. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az igazságügyi alkalmazott a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő igazságügyi alkalmazott a gyermeke egyéves koráig, továbbá a 44. § (3) bekezdésében meghatározott munkát végző igazságügyi alkalmazott - a korlátozás alá eső munkavégzés tekintetében - rendkívüli munkavégzésre nem kötelezhető.

(7) Az igazságügyi alkalmazott - gyermeke egyéves korától hároméves koráig -, valamint a gyermekét egyedül nevelő igazságügyi alkalmazott - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak a beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkavégzésre."

53. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vezető beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottat a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:]

"f) OBH elnökhelyettes, főosztályvezető és az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese esetén évente 13 munkanap."

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra az igazságügyi alkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal."

54. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:)

"g) öt munkanapig terjedő tartamban az apasági szabadság esetében."

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az igazságügyi alkalmazott az apasági szabadság hatodik munkanapjától az illetmény negyven százalékára jogosult.

(6) Az igazságügyi alkalmazottat az Mt. 118/A. §-a alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százaléka illeti meg, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az igazságügyi alkalmazottnak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

55. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Mt.

a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,

b) 46. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyet a kinevezési okirat tartalmaz,

c) 113. § (3) és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Mt. 113. § (3) és (4) bekezdésében hivatkozott, az Mt. 113. § (1) bekezdése szerinti munkavállalón a 45. § (6) bekezdése szerinti igazságügyi alkalmazottat kell érteni,

d) 115. § (2) bekezdésének f) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek az Mt. 115. § (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)-m) pontjában meghatározott tartama minősül,

e) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az alap- és pótszabadság egyötödére vonatkozik,

f) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,

g) 229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,

h) 232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell."

56. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a következő 134/J. §-sal egészül ki:

"134/J. § (1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv2. hatálybalépését követő három hónapon belül az igazságügyi alkalmazott írásban kérheti a munkáltatótól.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

(4) Az igazságügyi alkalmazott a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv2. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv2. hatálybalépése előtt

a) a 48. § (7) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) a 48. § (7) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv2. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(5) A munkáltató, ha az igazságügyi alkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - az igazságügyi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki."

57. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 137. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"e) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

f) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

58. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény

a) 22. § (2) bekezdés c) és d) pontjában az "a külön törvény" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg,

b) 44/A. § (1) bekezdésében az "a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)" szövegrész helyébe az "az Mt." szöveg,

c) 124. § (1) bekezdésében az "51. § (2), (3) és (5) bekezdését" szövegrész helyébe az "51. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (3) és (5) bekezdését" szöveg, az "55. § (1) és (3) bekezdését" szövegrész helyébe az "55. § (1)-(4) bekezdését" szöveg, a "61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését," szövegrész helyébe a "61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, valamint (4) bekezdés c) és d) pontját, továbbá (5) és (6) bekezdését, 64. § (3) és (4) bekezdését," szöveg, a "110-113. §-át" szövegrész helyébe a "110-112. §-át, 113. § (5) és (6) bekezdését" szöveg, a "115. § (2) bekezdését" szövegrész helyébe a "115. § (2) bekezdés a)-e) pontját" szöveg, a "118. § (1)-(3) bekezdését," szövegrész helyébe a "118. § (1)-(3) bekezdését, 118/A. §-át," szöveg, a "123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját" szövegrész helyébe a "123. § (1)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a)-c) pontját és (5a) bekezdését" szöveg, a "287. § (4) bekezdését" szövegrész helyébe a "287. § (1a) és (4) bekezdését" szöveg és a "294. § (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontját" szövegrész helyébe a "294. § (1) bekezdés c), d), g), h), i), m) és n) pontját" szöveg

lép.

13. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

59. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában a "nyugdíj előtti munkanélküli-segély," szövegrész helyébe a "nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély," szöveg lép.

14. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

60. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény V. Fejezete a következő 35. §-sal egészül ki:

"35. § E törvény az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

15. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

61. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 21. § i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:)

"i) a kártérítési, illetve a fegyelmi felelősség érvényesítése során,

j) a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő apasági szabadság, szülői szabadság és a gyermek gondozása céljából a gyermek hároméves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság kérelmezésével, vagy igénybevételével összefüggésben, valamint"

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 21. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:)

"k) a gondozói munkaidő-kedvezmény kérelmezésével vagy igénybevételével összefüggésben."

62. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja)

"i) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

16. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

63. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában az "a munkanélküli-ellátások" szövegrész helyébe az "az álláskeresési ellátás" szöveg lép.

17. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

64. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Egy helyi önkormányzat legfeljebb hat, egy nemzetiségi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet legfeljebb három szociális szövetkezetben tarthat fenn egyidejűleg tagsági jogviszonyt."

65. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a következő 108/D. §-sal egészül ki:

"108/D. § A szociális szövetkezet az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényben megállapított rendelkezésnek 2023. július 1-jéig köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni."

18. Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény módosítása

66. § Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontjában az "álláskeresési segély" szövegrész helyébe a "nyugdíj előtti álláskeresési segély" szöveg lép.

19. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

67. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződést aláíró munkáltatói érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók többségét foglalkoztassák, valamint a kiterjesztést megkötő szakszervezetek között legyen legalább egy, a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerint reprezentatívnak minősülő érdekképviselet. Ezek a rendelkezések irányadóak akkor is, ha a kiterjeszteni kért kollektív szerződést nem ÁPB-ben kötötték."

68. § (1) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 22. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ÁRMB tagjának tagsági jogviszonya megszűnik:)

"a) a tagsági jogviszonyt tanúsító miniszteri okiratban megjelölt időpontot követő 5 év elteltével,"

(2) Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 22. § (11) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ÁRMB tagjának tagsági jogviszonya megszűnik:)

"e) ha a tag az ÁRMB tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeit az ÁRMB elnökének ismételt felhívását követően sem teljesíti,"

69. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény

a) 9. § (1) bekezdésében a "létrehozását 6 hónapon belül nem kérték" szövegrész helyébe a "létrehozása iránti eljárás nincs folyamatban" szöveg,

b) 9. § (2) bekezdésében a "miniszter hivatalos lapjában" szövegrész helyébe a "Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben" szöveg,

c) 9. § (6) bekezdésében az "a miniszter hivatalos lapjának soron következő számában végzésben" szövegrész helyébe az "az ÁPB létrejötte esetén az ÁRMB érdemi határozatával együtt a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben" szöveg,

d) 18. § (3) bekezdésében a "Magyar Közlönyben" szövegrész helyébe a "Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben" szöveg,

e) 21. § (7) bekezdésében a "miniszter hivatalos lapjában" szövegrész helyébe a "Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben" szöveg,

f) 22. § (4) bekezdésében a "jelölés és a választás határidejét és időpontját" szövegrész helyébe a "jelöltállítás határidejét, a választás időpontját" szöveg és az "ÁRMB három" szövegrész helyébe az "ÁPBT három" szöveg

lép.

20. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

70. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg lép.

21. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

71. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 55. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a bíró akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal."

72. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 168/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A bírót az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:)

"g) öt munkanapig terjedő tartamban az apasági szabadság esetében."

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 168/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A bíró az apasági szabadság hatodik munkanapjától az illetmény negyven százalékára jogosult.

(6) A bírót az Mt. 118/A. §-a alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százaléka illeti meg, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a bírónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

73. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 222. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Mt.

a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,

b) 46. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyet a beosztási okirat tartalmaz,

c) 115. § (2) bekezdésének f) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek az Mt. 115. § (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)-m) pontjában meghatározott tartama minősül,

d) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az alap- és pótszabadság egyötödére vonatkozik,

e) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés e)-g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,

f) 229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,

g) 232-234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell."

74. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/V. §-sal egészül ki:

"232/V. § (1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv. hatálybalépését követő három hónapon belül a bíró írásban kérheti a munkáltatótól.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

(4) A munkáltató, ha a bíró gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a bíró kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki."

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény a következő 232/W. §-sal egészül ki:

"232/W. § A bíró a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv. hatálybalépése előtt

a) az 55. § (3a) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) az 55. § (3a) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára."

75. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 233. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény)

"e) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

f) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

76. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 222. § (1) bekezdésében az "51. § (2) és (5) bekezdését" szövegrész helyébe az "51. § (2) bekezdés a) pontját és (5) bekezdését" szöveg, az "55. § (1) és (3) bekezdését" szövegrész helyébe az "55. § (1)-(4) bekezdését, 61. § (4) bekezdés c) és d) pontját, valamint (5) és (6) bekezdését, 64. § (3) és (4) bekezdését" szöveg, a "113. § (5) bekezdését" szövegrész helyébe a "113. §-át" szöveg, a "115. § (2) bekezdését" szövegrész helyébe a "115. § (2) bekezdés a)-e) pontját" szöveg, a "118. § (1)-(3) bekezdését," szövegrész helyébe a "118. § (1)-(3) bekezdését, 118/A. §-át," szöveg, a "123. § (1)-(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját," szövegrész helyébe a "123. § (1)-(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és c) pontját, (5a) bekezdését," szöveg és a "294. § (1) bekezdés c), d), g) és i) pontját" szövegrész helyébe a "294. § (1) bekezdés c), d), g), h), i), m) és n) pontját" szöveg,

b) 237. § (1) bekezdésében a "232/L-232/U. §-a" szövegrész helyébe a "232/L-232/U. §-a, 232/W. §-a" szöveg

lép.

22. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

77. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra az ügyészségi alkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal."

78. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 153. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem alkalmazhatók az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény következő rendelkezései:)

"a) a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül: a 34. § (3) bekezdése, a 43. §, a 45. § (5) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés l) pontja, a 48. §, az 54. § (1), (2) és (4) bekezdése, 55. § (5) bekezdése, az 56. §, a 61. § (1), (3) bekezdése, valamint (4) bekezdés a)-c) pontja, a 63. és a 64. § (1) és (2) bekezdése, a 65. § (1), (2) bekezdése, a 66. és 67. §, a 69. §, a 70. § (1), (3) bekezdése, a 77-79. §, a 81-83. §, a 84. § (1), (2) bekezdése, a 92. § (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, a 95. §, a 110. § (2) bekezdése, a 117. §, a 136. § (3) bekezdése, a 139. § (2) és (3) bekezdése, a 144. §, a 146. § (1)-(5) bekezdése, a 147-152. §, a 156. § (2)-(4) bekezdése, a 179. § (1) és (2) bekezdése, a 192. § (2)-(5) bekezdése, a 194-211. §, a XVI. és XVII. fejezet, a 228. §;"

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 153. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

a) 53. §-át csak a kinevezéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatásra kell alkalmazni, továbbá a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak időtartama a naptári évben - eltérő megállapodás hiányában - a hat hónapot nem haladhatja meg;

b) 86. § (3) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaközi szünet munkaidőnek minősül;

c) 115. § (2) bekezdésének f) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. § (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)-m) pontjában meghatározott tartama minősül;

d) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása a szabadság egyötödére vonatkozik;

e) 243. § (3) bekezdését, 246. § (1) bekezdését és 248. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyve 237. § (1) bekezdésében meghatározott szám alatt az alkalmazotti tanács tagjainak e törvényben meghatározott számát kell érteni;

f) 260. § (3) bekezdését és 273. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyve 53. §-a szerinti intézkedés alatt az ügyészségi alkalmazott hozzájárulása nélküli kirendelést és a tizenöt napot elérő kiküldetést kell érteni;

g) 273. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy önállónak minősülő telephely alatt a főügyészséget az alárendelt járási ügyészségekkel együtt, a fellebbviteli főügyészséget, az OKRI-t, a Legfőbb Ügyészséget kell érteni;

h) 287. § (1) bekezdés e) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 81. § (2) bekezdésében meghatározottak alatt az 52. § (4) bekezdésében meghatározottakat kell érteni;

i) 287. § (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az azonnali hatályú felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni."

79. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 155/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyészségi alkalmazottat illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:)

"b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. § (3) bekezdésében és 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában meghatározott esetben,"

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 155/B. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ügyészségi alkalmazottat illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:)

"g) öt munkanapig terjedő tartamban az apasági szabadság esetében."

(3) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 155/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az ügyészségi alkalmazott az apasági szabadság hatodik munkanapjától az illetmény negyven százalékára jogosult.

(6) Az ügyészségi alkalmazottat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118/A. §-a alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százaléka illeti meg, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az ügyészségi alkalmazottnak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

80. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/V. §-sal egészül ki:

"165/V. § (1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv2. hatálybalépését követő három hónapon belül az ügyészségi alkalmazott írásban kérheti a munkáltatótól.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

(4) A munkáltató, ha az ügyészségi alkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - az ügyészségi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki."

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/W. §-sal egészül ki:

"165/W. § Az ügyészségi alkalmazott a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv2. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv2. hatálybalépése előtt

a) a 79. § (3a) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) a 79. § (3a) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv2. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára."

81. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 166. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 166. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"f) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelv."

82. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

a) 150. § h) pontjában az "a 80." szövegrész helyébe az "a 79. § (3a) bekezdését és a 80." szöveg,

b) 159. § (1) bekezdésében a "165/U. §-a" szövegrész helyébe a "165/U. §-a, 165/W. §-a" szöveg

lép.

23. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

83. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az Mt. 46. § (1) bekezdés j) pontja alkalmazásakor nem tartozik a munkáltató képzési politikája körébe a pedagógusok e törvény alapján kötelező továbbképzése."

84. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 85/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A fenntartói jog átszállásának napján a munkavállalót e törvény vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani."

85. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 100. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"f) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdése és 6. cikk (1) bekezdése."

24. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

86. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"1a. apa: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint szülői felügyelettel rendelkező

a) apai jogállású férfi vagy

b) örökbefogadó férfi;"

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 7b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"7b. gondozást végző közszolgálati tisztviselő: az a közszolgálati tisztviselő, aki a kezelőorvos által igazolt

a) súlyos egészségi okból, és

b) jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának vagy a közszolgálati tisztviselővel közös háztartásban élő személynek

személyes gondozást vagy támogatást nyújt;"

(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. §-a a következő 7c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"7c. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák;"

87. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén

a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, valamint

b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn."

88. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 43. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a kormánytisztviselő)

"f) kormányzati szolgálati jogviszonya kezdetének a napját és - határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén a jogviszony 38. § (3) bekezdése figyelembevételével meghatározott - időtartamát."

89. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 46. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki.

(6) A próbaidő leghosszabb tartamát legfeljebb tizenkét havi határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén arányosan kell megállapítani."

90. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság [102. § (4) bekezdése],

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [111. §, 113. § (1) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,

f) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,

g) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

h) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap,

i) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,

j) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint

k) a 79. § m) és n) pontja szerinti mentesülés

időtartama alatt."

91. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a kormánytisztviselő részére a kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamáról, amiben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság, vagy szülői szabadság tartamát is."

92. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 79. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

"n) súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a vele közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozása céljából évente legfeljebb öt munkanapra."

93. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 79/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79/A. § (1) A 79. § m) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül -kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Az igénybevételről a kormánytisztviselő legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót.

(2) A 79. § n) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően -, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja."

94. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság,

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság [111. §, 113. § (1) bekezdése] első hat hónapjának,

f) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

g) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartamára,

h) a 79. § a), b), h), j), m) és n) pontjában meghatározott esetekben, valamint

i) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult [144. § (3) bekezdése]."

95. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a kormánytisztviselő akkor is jogosult, ha a gyermek halva születik, vagy meghal."

96. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény "Alap- és pótszabadság" alcíme a következő 102/A. §-sal egészül ki:

"102/A. § (1) A kormánytisztviselőt gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony az igénybevételkor egy éve fennálljon."

97. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 103. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságot - a (2) bekezdéstől eltérően - a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban adja ki. A kormánytisztviselőnek a szabadság kiadására vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A munkáltatói jogkör gyakorlója az államigazgatási szerv működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szülői szabadság kiadását - a 102/A. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül - legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja. A halasztás indokát és a szabadság kiadásának javasolt időpontját a kormánytisztviselővel egyidejűleg írásban kell közölni."

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 103. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (6) bekezdés szerinti intézkedését köteles írásban indokolni."

98. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadságot - az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével - az esedékességének évében kell kiadni."

99. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 107. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A (2) és a (2a) bekezdésben foglaltaktól eltérően az apasági szabadságot és a szülői szabadságot a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén nem lehet megváltani."

100. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 111. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kormánytisztviselő - örökbefogadott gyermeke gondozása céljából - az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának időpontjától számított három évig, de legfeljebb a gyermek tankötelezetté válásának időpontjáig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni."

101. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 144. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kormánytisztviselőt illetmény illeti meg

a) a szabadság tartamára,

b) az apasági szabadság első öt munkanapjára,

c) a 79. § c)-g), i) és m) pontjában meghatározott esetekben,

d) ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő,

e) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre."

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 144. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az illetmény 40%-a jár az apasági szabadság hatodik munkanapjától a tizedik munkanapjáig.

(6) Az illetmény 10%-a jár a szülői szabadság tartamára, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a kormánytisztviselőnek megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

102. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 12. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

megállapítsa)

"d) az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés közszolgálati tisztviselő általi kezdeményezésére és a kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat;"

103. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"260/E. § (1) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelőzően - a 253. § (1) bekezdése alapján - adományozott cím használatára a címzetes főjegyző a Módtv. hatálybalépését követően is jogosult azzal, hogy a cím használatára, a címre való jogosultság megszűnésére és a cím visszavonására a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 253. § (3)-(10) bekezdését kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 10. § (5) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követő igényérvényesítés esetén kell alkalmazni.

(3) A közszolgálati tisztviselő a 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv2. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult e törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 102. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv2. hatálybalépése előtt a 2022. december 30-án hatályos 102. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe.

(4) Ha a közszolgálati tisztviselő a 2022. december 30-án hatályos 102. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv2.-vel megállapított 102. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő apasági szabadságot jogosult a (3) bekezdés szerint igénybe venni.

(5) Ha a közszolgálati tisztviselő gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a munkáltató a szülői szabadságot - a közszolgálati tisztviselő kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig adja ki."

104. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 261. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv, "

(2) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 261. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"f) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelv,"

105. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 11. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)" szövegrész helyébe a "Ptk." szöveg,

b) 47. § (5) bekezdés a) pontjában a "78-79. §-át" szövegrész helyébe a "78-79/A. §-át" szöveg, a "102. §-át" szövegrész helyébe a "102. és 102/A. §-át" szöveg és a "144. § (3) bekezdés a) és d) pontját," szövegrész helyébe a "144. § (3) bekezdés a), b) és e) pontját - örökbefogadási célú és gondozói munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén a 144. § (3) bekezdés c) pontját -, 144. § (5) és (6) bekezdését," szöveg,

c) 58. § (4) bekezdésében az "az átszállást követő harminc napon belül" szövegrész helyébe a "legkésőbb az átszállás napján" szöveg,

d) 70. § (3) bekezdésében az "a) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "a) és h) pontjában" szöveg,

e) 70. § (4) bekezdésében a "c) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja" szöveg,

f) 103. § (6) bekezdésében a "szabadságát kivételesen" szövegrész helyébe a "szabadságát - az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével - kivételesen" szöveg,

g) 106. § (1) bekezdésében a "meg, a szabadság" szövegrész helyébe a "meg, - az apasági szabadság és a szülői szabadság kivételével - a szabadság" szöveg,

h) 225/L. § (1) bekezdésében az "a 79. §-t" szövegrész helyébe a "79. §-t és a 79/A. §-t" szöveg, a "100. § (2) bekezdését" szövegrész helyébe a "100. § (2) bekezdését, a 102. § (4) bekezdését, a 102/A. §-t, a 103. § (4a) bekezdését" szöveg, a "104. § (2), (6) és (7)" szövegrész helyébe a "104. § (1) és (2), valamint (6) és (7)" szöveg és a "144. § (3) bekezdés a) és b), valamint a d) pontját és (4) bekezdését" szövegrész helyébe a "144. § (3) bekezdés a)-c) és e) pontját, valamint (4) és (6) bekezdését" szöveg

lép.

106. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 193. § (3) bekezdésében a "nem köt álláskeresési megállapodást, illetve" szövegrész,

b) 259. § (1) bekezdés 18. pontja.

25. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

107. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén

a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és

b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn."

108. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik. A 61. § (6) bekezdésében, a 64. § (4) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőt megtartottnak kell tekinteni abban az esetben is, ha a jognyilatkozatot legkésőbb a határidő utolsó napján postára adják."

109. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)-(8) bekezdése nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt a jognyilatkozat érvényesen megtehető úgy is, ha legkésőbb az időtartam utolsó napján postára adják."

110. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az átvevő munkáltató az átszállás napján a munkáltató azonosító adatainak közlésével írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a 46. § (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról."

111. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 45. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időre jön létre.

(3) Eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni."

112. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(2) Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az (1) bekezdés e)-i) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Ha a munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti.

(5) A munkáltató az (1) bekezdésben, továbbá a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak változásáról a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

(6) Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség - az (1) bekezdés a) pontját és a 193. § szerinti foglalkoztatást kivéve -, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

47. § (1) A várhatóan tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót - a 46. §-ban foglaltakon túlmenően - legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell

a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,

b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,

c) a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,

d) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,

e) a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről, továbbá

f) a hazatérésre irányadó szabályokról.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkafeltételek változásáról a munkáltató a 46. § (5) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a munkavállalót."

113. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § A munkaviszony kezdetének napja - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződés megkötését követő nap."

114. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni.

(2) A munkáltató köteles a munkavállaló részére

a) a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni,

b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket - eltérő megállapodás hiányában - biztosítani."

115. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) A munkavállaló - a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasítást kivéve - az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.

(4) A munkavállaló a munkáltató utasításától eltérhet, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell."

116. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

"a) keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára,"

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

"k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára,

l) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra, vagy"

(3) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

"m) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre."

(4) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót.

(3) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülést a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja."

(5) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés j) és l) pontja szerinti esetben a 124. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól."

117. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felek megállapodása vagy kollektív szerződés)

"a) az 51. §-ban,"

(foglaltaktól nem térhet el.)

118. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkavállaló - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását."

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 61. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló - a munkaviszony első hat hónapját kivéve - kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

(5) A munkavállaló a (2) vagy (4) bekezdés szerinti kérelmét írásban indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját.

(6) A munkavállaló kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató nyilatkozatát a 64. § (2) bekezdése szerint megindokolja. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja."

119. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkáltató - a munkavállaló kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is a (2) bekezdés szerint megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére

a) az 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény,

b) az apasági szabadság,

c) a szülői szabadság,

d) a 128. § szerint a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy

e) a 61. § (2) és (4) bekezdése szerinti kérelme miatt került sor.

(4) A munkavállaló a (3) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli."

120. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) az apasági szabadság,

d) a szülői szabadság,

e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és

h) az 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés

tartama alatt."

121. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott

a) apasági szabadság, vagy

b) szülői szabadság

tartamáról, amelyben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is."

122. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha

a) a munkaviszony megszüntetése

aa) az egyenlő bánásmód követelményébe,

ab) a joggal való visszaélés tilalmába,

ac) a 65. § (3) bekezdésébe, vagy

ad) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött,

b) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, vagy

c) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg."

123. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Kollektív szerződés

a) a 61. §-ban,

b) a 63. § (2)-(3) bekezdésében,

c) a 65-68. §-ban,

d) a 71-76. §-ban,

e) a 78. §-ban,

f) a 81. §-ban,

g) a 83. §-ban

foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el."

124. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni."

125. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről a 18. § szerint tájékoztatja a munkavállalót."

126. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el."

127. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

a) a megszakítás nélküli,

b) a több műszakos,

c) az idényjellegű tevékenység

keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani."

128. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 113. és 114. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"113. § (1) Rendkívüli munkaidő

a) a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig, vagy

c) a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat esetén

nem rendelhető el.

(2) Rendkívüli munkaidő a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig - a 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.

(3) A munkaidő a 97. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló számára nem osztható be.

(4) A munkaidő a 97. § (3) bekezdés a) pontja szerint az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló számára csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.

(5) Éjszakai munka

a) a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, vagy

b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig

nem osztható be.

(6) Éjszakai munka

a) a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy

b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig

csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.

(7) Éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg.

114. § (1) A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet.

(2) A tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez.

(3) A fiatal munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb nyolc, a (2) bekezdés szerinti munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet.

(4) Több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani.

(5) A fiatal munkavállaló számára

a) rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,

b) a munkaidő a 97. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint nem osztható be,

c) éjszakai munka nem osztható be,

d) legfeljebb egyheti munkaidőkeretet lehet elrendelni,

e) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell kiadni, és

f) legalább tizenkét óra napi pihenőidőt kell beosztani."

129. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

b) a szabadság,

c) a szülési szabadság,

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

f) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)-m) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott

tartama."

130. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal."

131. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"118/A. § (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon."

132. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki."

133. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékességének évében kell kiadni."

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a) a szabadság kiadását - az apasági szabadságot kivéve - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja,

b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - megszakíthatja,

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki."

(3) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A munkáltató az (5) bekezdés szerinti intézkedését írásban indokolja, továbbá az (5) bekezdés a) pont szerinti esetben a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a munkavállalóval."

134. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - meg kell váltani."

135. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés

a) a 87. §-ban,

b) a 96. § (2) bekezdésében,

c) a 122. § (5) bekezdésében,

d) a 124. §-ban,

e) a 125. §-ban,

f) a 126. § (4) bekezdésében,

g) a 127. § (1), (2) és (4) bekezdésében,

h) a 134. §-ban

foglaltaktól nem térhet el."

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 135. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdés szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legfeljebb negyvennyolc órával módosítható."

136. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 146. és 147. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"146. § (1) A munkavállalót távolléti díj illeti meg

a) a szabadság tartamára,

b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában meghatározott esetben,

c) az 55. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,

d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

e) az 54. § (3) bekezdésben, az 55. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, és

f) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésre állás vagy munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan.

(3) A munkavállaló a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százalékára jogosult.

(4) A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.

(5) A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

(6) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

147. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

(2) A munkavállalót, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, az (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti."

137. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kell megfizetni."

138. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 180. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kárért a munkavállaló a 179. § alapján felel azzal, hogy abban az esetben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható."

139. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki."

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát - a 45. § (5) bekezdése és az 50. § (4) bekezdése szerint meghatározott tartam figyelembevételével - arányosan kell megállapítani. Ennek során a 121. § (2) bekezdését kell alkalmazni."

140. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 193. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkáltató a beosztás szerinti munkaidő kezdő és befejező időpontját legalább hetvenkét órával korábban közli a munkavállalóval."

141. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 203. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaviszonyra

a) a 49. § (2) bekezdésében,

b) az 53. §-ban,

c) az 56. §-ban,

d) az 59. §-ban,

e) a 61. §-ban,

f) a 81. §-ban,

g) a 91. §-ban,

h) a 92. § (2) bekezdésében,

i) a 97. § (4) és (5) bekezdésében,

j) a 101. §-ban,

k) a 122-124. §-ban,

l) a 126-133. §-ban,

m) a 192. § (4) bekezdésében, valamint

n) a 208-211. §-ban

foglaltak nem alkalmazhatók."

142. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 205. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál - az (1) bekezdéstől eltérően - a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha

a) a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor,

b) a korábbi munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köztulajdonban állónak minősült, és

c) a munkaviszony létesítésére közvetlenül a jogviszony megszüntetését követően került sor."

143. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vezető munkaszerződése

a) az 55. § (1) bekezdés b), c), e), j), k) és l) pontjában,

b) a 65. § (3) bekezdés a)-d) és g) pontjában,

c) a 113. § (5) bekezdésében,

d) a 118. § (4) bekezdésében,

e) a 118/A. §-ban és

f) a 127-128. §-ban

foglaltaktól nem térhet el."

144. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 287. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A keresetlevelet a 61. § (6) bekezdése és a 64. § (4) bekezdése szerinti igény érvényesítése esetén a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított harminc napon belül kell előterjeszteni."

145. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"c) gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,"

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a 273. § (3) és (4) bekezdése szerinti szakszervezeti tisztségviselő, a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkavédelmi képviselő, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője,"

(3) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"h) fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,"

(4) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"m) apa: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező

ma) apai jogállású férfi, vagy

mb) örökbefogadó férfi,

n) gondozást végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt

na) súlyos egészségi okból, és

nb) jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló

hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt."

146. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 295. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a munkaviszonyra

a) a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,

b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,

c) a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege,

d) a munkaerő-kölcsönzésnek a 214-222. §-ban meghatározott feltételei,

e) a munkavédelmi feltételek,

f) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei,

g) az egyenlő bánásmód követelménye,

h) a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei, valamint

i) Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú, illetve az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is."

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 295. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdésben hivatkozott tizenkét hónapos időtartam további hat hónappal meghosszabbodik a külföldi munkáltató foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére benyújtott, indokolással ellátott bejelentése esetén."

147. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 296. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző, a szolgáltató által kiküldött munkavállalóra, a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér összege tekintetében nem kell alkalmazni a 295. § (1) bekezdés b)-c) pontban foglalt rendelkezéseket, ha a magyarországi munkavégzés időtartama nem haladja meg a nyolc napot."

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 296. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy elbontására vonatkozó építőmunkát, így különösen földkiemelést, földmunkát, tényleges építőmunkát, előre gyártott elemek össze- és szétszerelését, felszerelést vagy berendezést, átalakításokat, felújítást, javítást, szétszerelést, elbontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát végző munkáltatók esetében az e tevékenység keretében kiküldött vagy kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatására."

148. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető apasági szabadság igénybevételére és az apasági szabadsággal összefüggő díjazás, költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat."

149. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"b) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről,"

(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,"

(3) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"r) a Tanács (EU) 2018/131 irányelve (2018. január 23.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2009/13/EK irányelvnek a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 2014. évi, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 2014. június 11-én jóváhagyott módosításával összhangban történő módosítása céljából létrejött megállapodás uniós jogba való átültetéséről."

150. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

a) 65. § (5) bekezdésében az "a (3) bekezdés a) és e) pontjában" szövegrész helyébe az "a (3) bekezdés a) és g) pontjában" szöveg,

b) 77. § (2) bekezdés a) pontjában az "a szülési szabadság" szövegrész helyébe az "a szülési szabadság, a szülői szabadság" szöveg,

c) 98. § (2) bekezdésében a "94. § és a 95. §" szövegrész helyébe a "94. §, a 95. § és a 99. § (7) bekezdése" szöveg,

d) 99. § (3) bekezdés záró szövegrészében a "nem egyezik bele az e bekezdés szerinti megállapodás megkötésébe" szövegrész helyébe a "nem járul hozzá az e bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez" szöveg,

e) 121. § (1) bekezdésében az "a 118. § (4) bekezdését" szövegrész helyébe az "az apasági szabadságot és a szülői szabadságot" szöveg,

f) 127. § (2) bekezdésében a "szülőnek" szövegrész helyébe a "munkavállalónak" szöveg,

g) 135. § (2) bekezdés l) pontjában a "(6) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(5)-(6) bekezdésében" szöveg,

h) 195. § (5) bekezdésében a "munkaviszony" szövegrész helyébe a "munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában -" szöveg,

i) 295. § (9) bekezdésében az "Az (1)-(4) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1)-(3) bekezdés" szöveg,

j) 298. § (5) bekezdésében az "ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő." szövegrész helyébe az "ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő, továbbá meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit." szöveg

lép.

151. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

a) 55. § (1) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész,

b) 55. § (1) bekezdés c) pontjában a "továbbá" szövegrész,

c) 135. § (2) bekezdés m) és n) pontja,

d) 213. § b) pontjában az "és (5)" szövegrész,

e) 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontja,

f) 295. § (4) bekezdése.

26. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

152. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Mt. 205. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre és munkaszerződésre kell alkalmazni, ha a munkáltató az Mt. hatálybalépésével, vagy azt követően minősül köztulajdonban állónak."

153. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ Része a következő 19/F. §-sal egészül ki:

"19/F. § (1) Az Mt.-nek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak, és az Mt. 192. § (5) bekezdése kivételével - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) Az Mt.-nek a Módtv5.-tel megállapított 7. § (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépését követő jogsértésre alapított munkajogi igény érvényesítése esetén kell alkalmazni.

(3) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv5. hatálybalépésekor fennálló munkaviszony esetén a Módtv5. hatálybalépését követő három hónapon belül a munkavállaló írásban kérheti a munkáltatótól.

(4) Az Mt.-nek a Módtv5.-tel megállapított 83. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját a Módtv5. hatálybalépését követően közölt jognyilatkozat esetén kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

(6) A munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt

a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(7) A munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

(8) Az Mt.-nek a Módtv5.-tel megállapított 294. § (1) bekezdés e) pontját a munkavédelmi képviselő tekintetében a Módtv5. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

27. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

154. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"2a. apa: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint szülői felügyelettel rendelkező

a) apai jogállású férfi, vagy

b) örökbefogadó férfi,"

(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"8. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,"

155. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 67. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)-i) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]

"j) a szülői szabadság időtartama,

k) az apasági szabadság időtartama."

156. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 70. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az állomány szülői szabadságra, vagy apasági szabadságra jogosult tagja részére a (2) bekezdésben meghatározott időpontban igazolást kell kiadni a kiadott szülői szabadság, vagy apasági szabadság tartamáról, ebben fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság, vagy apasági szabadság tartamát is."

157. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a gyermeke nyolcéves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek nyolcéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható."

158. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 108. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól)

"m) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy az állomány tagjával közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra."

(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja."

159. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 109/A. §-sal egészül ki:

"109/A. § (1) Az állomány tagját gyermeke harmadik életévének betöltéséig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy az állomány tagjának szolgálati viszonya legalább egy éve fennálljon.

(3) Az állomány tagja az (1) bekezdés alapján kiadott szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az állomány tagjának megfizetett a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

160. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 112. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy - az (1) bekezdéstől eltérően - a szülői szabadságot az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az állomány tagja erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy szolgálati érdekből a szülői szabadság kiadását elhalaszthatja, ennek indokát az állomány tagjával írásban közli."

161. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - és az 58/A. § (1) bekezdés szerinti szünetelésekor, továbbá a 46. § (1) bekezdés b), c) és t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor a szabadságot - a szülői szabadságot és az apasági szabadságot kivéve - meg kell váltani, ha a honvédelmi szervezet a szabadság arányos részét nem adta ki."

162. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114. § (1) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra az állomány tagja akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

(2) Az állomány tagja az apasági szabadság első öt munkanapjára a távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult."

163. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 246/A. §-sal egészül ki:

"246/A. § (1) Az állomány tagja 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv8.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv8. hatálybalépése előtt

a) a 114. § szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) a 114. § szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv8. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(2) Ha az állomány tagjának gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb a 2023. június 30-ig terjedő időszakban kell kiadni."

164. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 249. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"g) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

h) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

165. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

a) 67. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a)-i) pont" szövegrész helyébe az "a)-k) pont" szöveg,

b) 112. § (2) bekezdésében a "szabadságot az" szövegrész helyébe a "szabadságot - a szülői szabadság és az apasági szabadság kivételével - az" szöveg

lép.

166. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 189. § (4) bekezdésében a "nem köt álláskeresési megállapodást," szövegrész.

28. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

167. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:)

"h) a 145. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság (a továbbiakban: apasági szabadság), valamint a 149/A. §-a és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam."

168. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 88/A. §-sal egészül ki:

"88/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a hivatásos állomány tagja kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a hivatásos állomány tagja hivatkozása szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésére

a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,

b) a 145. § (1) bekezdése szerinti apasági szabadság,

c) a 149. § szerinti szabadság,

d) a 149/A. § szerinti szülői szabadság, vagy

e) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság

igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.

(2) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli."

169. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 99. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés szerint igazolást kell kiadni, amely tartalmazza]

"f) a szülői szabadság és az apasági szabadság kiadott tartamát, amely tartalmazza a korábbi munkáltató által, ezen jogcímeken kiadott szabadság tartamát is."

170. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól)

"k) betegség vagy baleset okozta sürgős családi okból adódó vis maior esetén évente legfeljebb kétszer, egy munkanapra."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagja a távollét idejére - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - távolléti díjra jogosult."

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés k) pontja szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagját a távollét idejére illetmény, távolléti díj nem illeti meg."

171. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 73. alcíme a következő 138/A. §-sal egészül ki:

"138/A. § (1) A 138. §-ban foglaltakon túl a hivatásos állomány legalább hat hónap szolgálati viszonnyal rendelkező tagja rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatását kérelmezheti

a) a gyermeke nyolcadik életévének betöltéséig a gyermek gondozása, vagy

b) a gyermeke, szülője, házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő, súlyos egészségügyi okból jelentős mértékű - a hivatásos állomány tagja által személyesen ellátott - gondozása

céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rész-szolgálatteljesítés során a 138. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a 138. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja a kérelmet a feltétel fennállta esetén bármikor előterjesztheti,

b) a 138. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendvédelmi szerv nem köteles az eredeti szolgálati beosztás helyett eltérő szolgálati beosztást felajánlani,

c) a 138. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi szerv megállapodik a rész-szolgálatteljesítési idő kezdő időpontjában,

d) a 138. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kérelmet a rész-szolgálatteljesítés kezdő időpontját megelőző legalább hatvan nappal korábban kell előterjeszteni,

e) a 138. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja köteles a kérelmet indokolni, a gondozási feladatokat megjelölni, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a súlyos egészségügyi ok fennállását igazolni,

f) a 138. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően az engedély az (1) bekezdés szerinti feltétel fennállásáig, vagy - ha az rövidebb - a kérelemben megjelölt időpontig tart.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a kérelemről, amelyet elutasítás, elhalasztás vagy részleges teljesítés esetén indokolni köteles.

(4) A fennálló rész-szolgálatteljesítés során a hivatásos állomány tagja a körülményekben bekövetkezett változás alapján kérheti az eredeti szolgálatteljesítési időhöz történő - a (2) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban meghatározott időtartam lejárta előtt - visszatérését. A munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálatszervezési okból a hivatásos állomány tagjának visszatérésére vonatkozó kérelmében megjelölt időponttól eltérő időpontot is meghatározhat, amelyről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni köteles."

172. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 145. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Gyermeke születése esetén apasági szabadságként tíz munkanap pótszabadság illeti meg az apát, amelyet

a) legkésőbb a születést követő második hónap végéig,

b) a kérésének megfelelő időpontban, és

c) legfeljebb két részletben

kell kiadni.

(2) Az apát az apasági szabadság akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apasági szabadság tartamára távolléti díj jár."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apán

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti apai jogállású férfit, vagy

b) az örökbefogadó férfit

kell érteni."

173. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"79/A. Szülői szabadság

149/A. § (1) A hivatásos állomány tagját - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadságra való jogosultság feltétele, hogy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya egy éve fennálljon.

(3) A szülői szabadságot a hivatásos állomány tagja által megjelölt időpontban kell kiadni.

(4) A hivatásos állomány tagja a szülői szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a szülői szabadság tervezett kezdő időpontját megelőzően legalább hatvan nappal köteles benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a szülői szabadság időszakának tervezett kezdetét és végét. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem elbírálásáról tíz munkanapon belül tájékoztatja a hivatásos állomány tagját.

(5) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti szülői szabadság terhére kérheti, hogy részére a 138. § szerinti rész-szolgálatteljesítés, vagy - ha annak feltételei fennállnak - a 153/A. § szerinti otthoni munkavégzés kerüljön meghatározásra az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglalt szülői szabadságot elhalaszthatja, ha

a) a kérelmet a (4) bekezdésben meghatározott, hatvanadik napon belül nyújtották be, vagy

b) szolgálatszervezési okból, ha a szülői szabadság kérelemben meghatározott időtartamban történő kiadása veszélyezteti a rendvédelmi szerv működését.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadság elhalasztását haladéktalanul köteles írásban indokolni, amellyel egyidejűleg közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerinti esetben a kiadás munkáltató által javasolt időpontját.

(8) A (6) bekezdés szerinti halasztásról szóló döntés meghozatalát megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlani az (5) bekezdésben meghatározottak szerinti rész-szolgálatteljesítés vagy otthoni munkavégzés lehetőségére való áttérést.

(9) A szülői szabadság idejére a hivatásos állomány tagja részére a távolléti díj 10%-ának megfelelő mértékű díjazást kell folyósítani, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a hivatásos állomány tagjának megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

174. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 150. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a hivatásos állomány tagjának)

"c) gyermeke, szülője, házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő, súlyos egészségügyi okból jelentős mértékű - a hivatásos állomány tagja által személyesen ellátott - gondozása vagy támogatása céljából évente legfeljebb öt munkanapra, feltéve, hogy a súlyos egészségügyi ok miatti jelentős mértékű gondozás vagy támogatás szükségességét a hivatásos állomány tagja előzetesen orvosi igazolással igazolja."

175. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 152. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 145. § (1) bekezdése és a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság, valamint a szülői szabadság pénzbeli megváltása nem lehetséges."

176. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 270. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a hivatásos állomány tagja a bíróság előtt - indokolással alátámasztva - arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen

a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,

b) a 145. § (1) bekezdése szerinti apasági szabadság,

c) a 149. § szerinti szülési szabadság,

d) a 149/A. § szerinti szülői szabadság,

e) a 150. § (1) bekezdése szerinti gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság, vagy

f) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság

igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ezen okból került sor."

177. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Nem szüntethető meg az igazgatási jogviszony felmentéssel:)

"j) az apasági szabadság és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti"

(időtartama alatt.)

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a rendvédelmi alkalmazott kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is megindokolja az igazgatási jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a rendvédelmi alkalmazott hivatkozása szerint az igazgatási jogviszony megszüntetésére

a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,

b) a 149. § szerinti szülési szabadság,

c) a 149/A. § szerinti szülői szabadság,

d) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság, vagy

e) a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság

igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.

(5) A rendvédelmi alkalmazott a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli."

178. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/P. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Gyermeke születése esetén apasági szabadságként tíz, ikergyermekek esetén tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg az apát, amelyet

a) legkésőbb a születést követő második hónap végéig,

b) a kérésének megfelelő időpontban, és

c) legfeljebb két részletben

kell kiadni."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/P. §-a a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az apasági szabadság az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apasági szabadság tartamára távolléti díj jár.

(16) A (10) bekezdés alkalmazása során apán

a) a Ptk. szerinti apai jogállású férfit, vagy

b) az örökbefogadó férfit

kell érteni."

179. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/V. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha a rendvédelmi alkalmazott a bíróság előtt - indokolással alátámasztva - arra hivatkozik, hogy az igazgatási jogviszonyát ténylegesen

a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,

b) a 149. § szerinti szülési szabadság,

c) a 149/A. § szerinti szülői szabadság,

d) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság, vagy

e) a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság

igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy az igazgatási jogviszony megszüntetésére nem ezen okból került sor."

180. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 364. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekkel együtt)

"7. a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

181. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 368/B. és 368/C. §-sal egészül ki:

"368/B. § A hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi alkalmazott 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló

2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv4. hatálybalépése előtt

a) az apasági szabadságot nem vette igénybe, vagy

b) az apasági szabadságot igénybe vette, annak és a Módtv4. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

368/C. § Ha a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi alkalmazottnak gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságot - a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki."

182. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 150. § (2) bekezdés b) pontjában a "tartamára" szövegrész helyébe a "tartamára, valamint" szöveg,

b) 152. § (3) bekezdésében a "szabadságot az" szövegrész helyébe a "szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az" szöveg,

c) 164. § (6) bekezdésében az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv)" szövegrész helyébe a "a Ptk." szöveg,

d) 289/I. §-ában a "136-138. §-t" szövegrész helyébe a "136-138/A. §-t" szöveg és az "a 153. §-t és" szövegrész helyébe az "a 152. § (9) bekezdést és a 153. §-t, valamint" szöveg,

e) 289/Q. § (1) bekezdésében a "szabadságot esedékességének" szövegrész helyébe a "szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - esedékességének" szöveg,

f) 3. melléklet VI. pontjában a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskeresési" szöveg

lép.

183. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 150. § (2) bekezdés a) pontjában a "valamint" szövegrész,

b) 340. § 14. pontja.

29. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

184. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

a) 76. § (8) bekezdésében a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg és a "munkanélküliek" szövegrészek helyébe az "álláskeresők" szöveg,

b) 132. § (3) bekezdés b) pontjában a "munkanélküliek" szövegrész helyébe az "álláskeresők" szöveg,

c) 132. § (3) bekezdés e) pontjában a "munkanélküliek" szövegrész helyébe az "álláskeresők" szöveg

lép.

30. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

185. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. §-a a következő 13c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"13c. kulturális intézeti titkársági referens: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan adminisztratív munkaköri osztályba kihelyezett, aki kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó, a 3. § (3) bekezdése szerinti intézetben végzi;"

186. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A kulturális intézet igazgatója (a továbbiakban: intézetigazgató), a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív és technikai munkakörben feladatokat ellátó kihelyezett szakmai felkészítése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bevonásával történik, azzal, hogy a külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális szakmai felkészítését a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett szervezet biztosítja."

187. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 25. §-a a következő (21)-(23) bekezdéssel egészül ki:

"(21) A kihelyező szerv a kihelyezett számára az euró- vagy dollárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzációt biztosíthat. Az árfolyam-kompenzáció megállapításának feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(22) A honvédelemért felelős miniszter a közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők számára az euró- vagy dollárárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzációt biztosíthat.

(23) A (22) bekezdés szerinti árfolyam-kompenzációt az érintett kormánytisztviselők részére a honvédelemért felelős miniszter - a (21) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően - saját hatáskörében állapítja meg."

188. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kihelyezettet évente összesen az alábbi szabadnapok illetik meg:

a) Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy, Ausztrália és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint

b) - külszolgálatra történő kihelyezés, illetve a tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pont szerinti megszűnése éve kivételével - állomáshelytől függetlenül két orvosi nap,

c) a külszolgálatra történő kihelyezés évében a b) pont szerinti mértékű orvosi napok, ha a kihelyezett, a kihelyezést megelőző utolsó tárgynegyedév és a kihelyezést követő év március 31. napjáig az e törvényben foglaltak szerinti alkalmassági vizsgálaton részt vett."

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pont szerinti megszűnése évében a kihelyezettet orvosi nap nem illeti meg."

(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A szabadság kiadásának időpontját - a kihelyezett előzetes meghallgatása után - az éves szabadságolási terv alapján a külképviselet-vezető határozza meg. Hivatali érdekből a szabadság kiadását a külképviselet-vezető helyett a kihelyező vezető is meghatározhatja. A külképviselet-vezető tekintetében a szabadság kiadásának időpontját a kihelyező szerv határozza meg."

189. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 56/B. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A. § (2) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet vezetőjeként az intézetigazgató]

"d) a külpolitikáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben - ha azt nemzetközi jogi előírás vagy a fogadó állam jogi szabályozása lehetővé teszi - munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott, a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó munkavállalóval, valamint a külképviselet által a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,"

(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 56/B. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A 31. § (8) bekezdésétől eltérően, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a szabadság kiadásának időpontját az intézetigazgató, az intézetigazgató esetében a külképviselet-vezetővel egyeztetve a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter határozza meg."

190. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (20) és (21) bekezdéssel egészül ki:

"(20) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult foglalkoztatott esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvény munkarendre vonatkozó előírásai akként alkalmazandók, hogy heti munkaidő-keretben kötetlen munkarend is megállapítható.

(21) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 86. § (7b) bekezdésétől eltérően a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően 180 napon belül a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal létesített új kormányzati vagy politikai szolgálati jogviszonynál próbaidő kiköthető."

191. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/J. §-sal egészül ki:

"58/J. § E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított rendelkezéseit a Módtv6. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell."

192. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy

a) a kihelyezettel életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó, jövedelemszerző tevékenységet nem folytató házastárssal kapcsolatos nyilatkozat és annak megtételének,

b) - az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben - a rangadományozás és ranghasználat,

c) a kihelyezés szakmai követelményeinek és azok teljesítésének,

d) a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,

e) a külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából való besorolását tartalmazó, összesített, külképviseleti besorolási szorzót, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,

f) az egyes külképviseletekhez tartozó költségtérítés-szorzók,

g) a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásának,

h) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a kihelyezett és hozzátartozói tartós külszolgálata alatt az állomáshelyen való egészségügyi ellátás igénybevételének,

i) a biztonsági szolgálat,

j) a pályáztatás,

k) a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az egyes állomáshelyekre vonatkozó, az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével, állomáshelyenként megállapított deviza-alapilletmények,

l) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,

m) kihelyezett részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előlegnek és nyújtásának,

n) kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön,

o) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának,

p) a külügyi szakmai vizsga,

q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének,

r) az ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének, valamint

s) az árfolyam-kompenzáció feltételeinek és mértékének

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

193. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény

a) 2. § 7. pontjában a "megtartására" szövegrész helyébe a "megtartásával" szöveg,

b) 56/B. § (5) bekezdésében a "kulturális diplomatát a" szövegrész helyébe a "kulturális diplomatát, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselőt a" szöveg, a "kijelölése" szövegrész helyébe a "döntése" szöveg és a "kulturális diplomata" szövegrészek helyébe a "kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő" szöveg,

c) 56/B. § (6) bekezdésében a "kulturális diplomata felett" szövegrész helyébe a "kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő felett" szöveg,

d) 56/B. § (12) bekezdésében a "miniszter bírálja" szövegrész helyébe a "miniszter a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja" szöveg,

e) 56/C. § (1) bekezdésében a "szóló álláshelyet" szövegrész helyébe a "szóló külszolgálati munkakört" szöveg,

f) 57. § (2) bekezdésében a "képviselet vezetője" szövegrész helyébe a "képviselet vezetője, valamint az intézetigazgató" szöveg,

g) 58/C. § (3) bekezdés c) pontjában a "diplomáciai tevékenység" szövegrész helyébe a "diplomáciai vagy magyar állami szerv, illetve állami tulajdonú gazdálkodó szervezet érdekében, illetve megbízásából történő külföldi munkavégzési tevékenység" szöveg,

h) 59. § (1) bekezdés f) pontjában a "kulturális diplomaták" szövegrész helyébe a "kulturális diplomaták, valamint adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők" szöveg,

i) 59. § (7) bekezdésében a "kulturális diplomaták" szövegrész helyébe a "kulturális diplomaták, valamint adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők" szöveg

lép.

31. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

194. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 516. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben, az Mt. 61. § (6) bekezdése szerint a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlása iránti perben, valamint a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igény elbírálása esetén a bíróság soron kívül jár el."

32. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

195. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20/A. § (1) A honvédelmi szervezet legkésőbb a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a honvédelmi alkalmazottat

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkavégzés helyéről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a hét napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről,

f) az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az illetményről, a honvédelmi illetménykiegészítésről, a keresetkiegészítésről, a pótlékokról és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a honvédelmi szervezet képzési politikájáról, a honvédelmi alkalmazott által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

(2) Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az (1) bekezdés e)-i) pontjában előírt tájékoztatás honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a honvédelmi alkalmazottat legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatni kell. Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg."

196. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a honvédelmi alkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal."

197. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékességének évében kell kiadni."

(2) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi szervezet kivételesen fontos érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a honvédelmi alkalmazott szabadság-kiadásának közölt időpontját - az apasági szabadság kivételével - legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, illetve a honvédelmi alkalmazott már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkáltatói jogkört gyakorló az e bekezdés szerinti intézkedését írásban indokolja, továbbá a szabadság kiadásának általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a honvédelmi alkalmazottal."

198. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 17. alcíme a következő 99/F. §-sal egészül ki:

"99/F. § (1) A honvédelmi alkalmazott a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az 55. § szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv1. hatálybalépése előtt

a) az 55. § szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) ha az 55. § szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv1. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(2) E törvénynek a Módtv1.-el megállapított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(3) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv1. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv1. hatálybalépését követő három hónapon belül a honvédelmi alkalmazott írásban kérheti a munkáltatótól.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

(5) A munkáltató, ha a honvédelmi alkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, az Mt. 118/A. §-a szerinti szülői szabadságot - a honvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki."

199. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105. § E törvény

a) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének, a 16. cikk b) pontjának, valamint a 19. cikkének,

b) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,

c) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja."

200. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény

a) 20. § (2) bekezdésében a "46. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "46. § (1), (3)-(6) bekezdése" szöveg,

b) 43. § (1) bekezdésében az "a 63-64. §," szövegrész helyébe az "a 63. §, a 64. § (1)-(2) bekezdés," szöveg,

c) 51. § (5c) bekezdésében az "az Mt. 122. § (1)-(3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az Mt. 122. § (1)-(3a) bekezdésében" szöveg,

d) 60. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "135. § (3)-(6) bekezdése" szövegrész helyébe a "135. § (3)-(7) bekezdése" szöveg és a "146. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "146. § (6) bekezdése" szöveg,

lép.

33. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

201. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet a külpolitikáért, illetve - a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK) tekintetében - az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a honvédelemért felelős miniszter által irányított vagy felügyelt külképviselet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége."

202. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén

a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és

b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn."

203. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 86. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló feladatkörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki."

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 86. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A próbaidő leghosszabb tartamát a (10) bekezdés alá nem tartozó, legfeljebb tizenkét hónapra létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - arányosan kell megállapítani. Ennek során a 129. § (19) bekezdését kell alkalmazni."

204. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

"o) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a kormánytisztviselővel közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra."

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) bekezdés o) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően -, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja."

205. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A központi kormányzati igazgatási szerv területi szervének kormánytisztviselője és a területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője nem lehet

a) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

b) országos nemzetiségi önkormányzat képviselője,

ha a kormánytisztviselő álláshelyi feladatai körébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak.

(4b) A központi kormányzati igazgatási szerv területi szervének kormánytisztviselője és a területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője nem lehet

a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

b) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője,

ha a kormánytisztviselő álláshelyi feladatai körébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és a kormányzati igazgatási szerv illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed."

206. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 113. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A kormányzati igazgatási szerv felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)

"i) a 93. § (2) bekezdés o) pontja és a 157/A. § szerinti mentesülés, továbbá a 156/A. § szerinti szabadság"

(időtartama alatt.)

207. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 128. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:]

"f) a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j), n) és o) pontjában, valamint a 157/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint"

208. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 135. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kormánytisztviselő a 156/A. § alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a kormánytisztviselőnek megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

209. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 155. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az apa a gyermek örökbefogadása esetén, legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek örökbefogadása esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult."

210. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 156/A. §-sal egészül ki:

"156/A. § [Szülői szabadság]

(1) A kormánytisztviselőt gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony az igénybevételkor egy éve fennálljon.

(3) A szülői szabadságot a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A kormánytisztviselő az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szerv működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja, és ennek indokát, valamint a szabadság kiadásának javasolt időpontját a kormánytisztviselővel egyidejűleg írásban közli.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságra jogosult kormánytisztviselő részére igazolást ad a kiadott szülői szabadság tartamáról, ebben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is."

211. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 157/A. §-sal egészül ki:

"157/A. § [A gyermek születéséhez kapcsolódó munkaidő-kedvezmény]

(1) Mentesül az apa a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, legkésőbb

a) a gyermeke születését követő, vagy

b) gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig két munkanapra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(3) Nem jogosult az apa az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményre, ha a 155. § (4) vagy (4a) bekezdése alapján tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani."

212. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 168. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A közszolgálati panasz benyújtásának a kártérítési ügyben és a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, valamint a fizetési felszólítás munkáltatói intézkedés hatályosulására halasztó hatálya van."

213. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 182. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai felsővezető]

"e) hazai, külföldi vagy nemzetközi sportszövetség vagy sportegyesület, nemzetközi sportszervezet tagja, elnökségi tagja, vezető tisztségviselője vagy egyéb tisztségviselője legyen,"

214. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény XXXV. Fejezete a következő 277/A. §-sal egészül ki:

"277/A. § [A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányhivatal kormánytisztviselőjét - a kormányhivatal hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - az eredeti álláshelyi feladatai helyett más álláshelyhez tartozó feladatok ellátására utasíthatja (a továbbiakban: kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás). Az utasítást írásba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti utasítás esetén a kormánytisztviselő kinevezését nem kell módosítani.

(3) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás a kormánytisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

(4) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás abban az esetben rendelhető el, ha a másik álláshelyhez tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.

(5) A kormánytisztviselőt legkésőbb három munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.

(6) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg - a kormánytisztviselő beleegyezésének hiányában - naptári évenként a negyvennégy munkanapot.

(7) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében történő munkavégzésért a kormánytisztviselőnek külön díjazás nem jár, a kormánytisztviselő a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás ideje alatt a kinevezése szerinti illetményre és juttatásokra jogosult.

(8) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében - beleegyezése nélkül - nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre

a) a kormánytisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő,

c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó kormánytisztviselő,

d) a kormánytisztviselő, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította.

(9) Ha a (8) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás időtartama alatt következik be, a kormánytisztviselő erre irányuló kérelmére kell megszüntetni a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatást.

(10) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kormányhivatal járási hivatala kormánytisztviselőjének a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás szükséges, annak elrendeléséről a főispán - az érintett járási hivatalvezető tájékoztatása mellett - dönt."

215. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 280. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"2a. apa: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbefogadó férfi,"

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 280. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"9. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák;"

216. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdése a következő 34-37. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"34. a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a kormánytisztviselőt terhelő kötelezettségeket,

35. a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kinevezéssel kapcsolatban és a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat,

36. a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket, valamint az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket,

37. az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés kormánytisztviselő általi kezdeményezésére és a kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat."

217. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 294. §-sal egészül ki:

"294. § [Átmeneti rendelkezések az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 64. § (6) bekezdését a Módtv4. hatálybalépését követő igényérvényesítés esetén kell alkalmazni.

(2) A kormánytisztviselő a 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv4. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult a 157/A. §-a szerinti apai munkaidő-kedvezményt igénybe venni.

(3) Ha a kormánytisztviselő gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig kell kiadni.

(4) A kormánytisztviselő szolgálati elismerésre való jogosultságának megállapítása során a különleges jogállású szervnél a Módtv4. hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.

(5) Ha a 145. § (3) bekezdése és a (4) bekezdése alapján számított szolgálati idő elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító - a 145. § (1) bekezdésében meghatározott - időt, a kormánytisztviselő jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható arra a kormánytisztviselőre, aki már megkapta a szolgálati elismerésnek a 145. § (3) bekezdése és a (4) bekezdése alapján számított fokozat szerinti összegét.

(7) Az (5) bekezdés szerinti szolgálati elismerés összegét a Módtv4. hatálybalépését követő 60 napon belül ki kell fizetni a kormánytisztviselő részére.

(8) E törvénynek a Módtv4.-gyel módosított 168. § (9) bekezdését a Módtv4. hatálybalépését követően benyújtott közszolgálati panaszokra kell alkalmazni."

218. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 333. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv;"

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 333. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"f) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv;"

219. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

a) 86. § (2) bekezdés b) pontjában az "a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát," szövegrész helyébe az "a kormányzati szolgálati jogviszony - határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén a jogviszony 85. § (2) bekezdése figyelembevételével meghatározott - időtartamát," szöveg,

b) 88. § (5) bekezdés a) pontjában a "155. §-át," szövegrész helyébe a "155. §-át, 156/A. §-át, 157/A. §-át," szöveg,

c) 93. § (3) bekezdésében a "kell mentesíteni" szövegrész helyébe a "kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól" szöveg,

d) 95. § (2) bekezdésében az "a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK)" szövegrész helyébe az "az EU ÁK" szöveg,

e) 95. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "kormányzati" szövegrész helyébe a "központi kormányzati" szöveg,

f) 104. § (10) bekezdésében a "2019. évi CVII. törvény" szövegrész helyébe a "2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)" szöveg,

g) 105. § (3) bekezdésében a "különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény" szövegrész helyébe a "Küt." szöveg,

h) 128. § (1) bekezdésében a "155. §-ban" szövegrész helyébe a "155. §-ban, valamint a 156/A. §-ban" szöveg,

i) 129. § (1) bekezdésében a "szabadságot az" szövegrész helyébe a "szabadságot - a 155. § (4)-(6) bekezdése szerinti pótszabadság, valamint a 156/A. § szerinti szabadság kivételével - az" szöveg,

j) 129. § (6) bekezdésében a "155. § (4)-(6) bekezdése" szövegrész helyébe a "155. § (4)-(6) bekezdése, valamint a 156/A. §" szöveg,

k) 129. § (8) bekezdésében a "szabadságát kivételesen" szövegrész helyébe a "szabadságát - a 156/A. § szerinti szabadság kivételével - kivételesen" szöveg,

l) 129. § (13) bekezdésében az "arányos szabadságot nem" szövegrész helyébe az "arányos szabadságot - a 156/A. § szerinti szabadság kivételével - nem" szöveg,

m) 145. § (3) bekezdés a) pontjában az "a Kttv., a" szövegrész helyébe az "a Kttv., a Küt, a" szöveg,

n) 157. § (2) bekezdésében az "a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő" szövegrész helyébe az "az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának" szöveg,

o) 206. § (2) bekezdés l) pontjában az "és a 155. §" szövegrész helyébe az " , a 155. § és a 156/A. §" szöveg,

p) 214. § (5) bekezdés f) pontjában a "128. § (8) bekezdése és a 155. §" szövegrész helyébe a "128. § (8) bekezdése, a 155. § és a 156/A. §" szöveg

lép.

220. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

a) 95. § (3) bekezdésében a " , nemzetiségi önkormányzati" szövegrész,

b) 116. § (3) bekezdésében a "nem köt álláskeresési megállapodást," szövegrész.

34. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

221. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén

a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és

b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn."

222. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 25. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A határozott idejű közszolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló feladatkörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki."

(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 25. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A próbaidő leghosszabb tartamát a (10) bekezdés alá nem tartozó, legfeljebb tizenkét hónapra létesített közszolgálati jogviszony esetén - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - arányosan kell megállapítani. Ennek során a 64. § (19) bekezdését kell alkalmazni."

223. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 42. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)

"i) a 47. § (11) bekezdés o) pontja és (11a) bekezdése szerinti mentesülés, valamint a 66/A. § szerinti szabadság"

(időtartama alatt.)

224. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetője közszolgálati szabályzatban határozza meg

a) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a köztisztviselőt terhelő kötelezettségeket,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kinevezéssel kapcsolatban és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat,

c) a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket, valamint az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket,

d) az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés köztisztviselő általi kezdeményezésére és a kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat."

225. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. § (11) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

"o) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a köztisztviselővel közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra."

(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. §-a a következő (11a)-(11d) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) Mentesül az apa a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól legkésőbb

a) a gyermeke születését követő, vagy

b) gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig két munkanapra.

(11b) A (11a) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(11c) Nem jogosult az apa a (11a) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményre, ha a 63. § (12) vagy (12a) bekezdése alapján tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(11d) A (11a) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani."

(3) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A (11) bekezdés o) pontja szerinti esetben a köztisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően -, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja."

226. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 62. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A köztisztviselő várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő esetén gyermeke hároméves koráig

a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a köztisztviselő hozzájárulása esetén alkalmazható,

b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,

c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,

d) a köztisztviselő számára éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.

(5) A gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - az 57. § (5) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el."

227. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 63. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:]

"e) a 47. § (11) bekezdés a), b), h), j), k), n) és o) pontjában, valamint a 47. § (11a) bekezdésében meghatározott esetek, valamint"

(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 63. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) Az apa a gyermek örökbefogadása esetén, legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek örökbefogadása esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult."

228. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény a következő 66/A. §-sal egészül ki:

"66/A. § [Szülői szabadság]

(1) A köztisztviselőt gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a közszolgálati jogviszony az igénybevételkor egy éve fennálljon.

(3) A szülői szabadságot a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A köztisztviselő az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató a különleges jogállású szerv működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja, és ennek indokát, valamint a szabadság kiadásának javasolt időpontját a köztisztviselővel egyidejűleg írásban közli.

(4) A munkáltató a szülői szabadságra jogosult köztisztviselő részére igazolást ad a kiadott szülői szabadság tartamáról, ebben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is."

229. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A köztisztviselő a 66/A. § alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a köztisztviselőnek megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

230. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 103. § (1) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"1a. apa: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbefogadó férfi;"

(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 103. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"8. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák;"

231. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 105. §-a a következő (28)-(30) bekezdéssel egészül ki:

"(28) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követő igényérvényesítés esetén kell alkalmazni.

(29) A köztisztviselő a 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult a 47. § (11a) bekezdése szerinti apai munkaidő-kedvezményt igénybe venni.

(30) Ha a köztisztviselő gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig kell kiadni."

232. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 107. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv;"

(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 107. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

"f) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv;"

233. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

a) 25. § (1) bekezdés g) pontjában a "közszolgálati jogviszonya időtartamát," szövegrész helyébe a "közszolgálati jogviszonya - határozott időre létesített közszolgálati jogviszony esetén a jogviszony 23. § (3) bekezdése figyelembevételével meghatározott - időtartamát," szöveg,

b) 28. § (5) bekezdés a) pontjában a "64. §-át," szövegrész helyébe a "64. §-át, 66/A. §-át," szöveg,

c) 47. § (12) bekezdésében a "kell mentesíteni" szövegrész helyébe a "kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól" szöveg,

d) 63. § (1) bekezdésében az "a (3)-(15) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (3)-(15) bekezdésben és a 66/A. §-ban" szöveg,

e) 64. § (1) bekezdésében a "szabadságot az" szövegrész helyébe a "szabadságot - a 63. § (12)-(14) bekezdése szerinti pótszabadság, valamint a 66/A. § szerinti szabadság kivételével - az" szöveg,

f) 64. § (6) bekezdésében a "bekezdése" szövegrész helyébe a "bekezdése, valamint a 66/A. §" szöveg,

g) 64. § (8) bekezdésében a "szabadságát kivételesen" szövegrész helyébe a "szabadságát - a 66/A. § szerinti szabadság kivételével - kivételesen" szöveg,

h) 64. § (13) bekezdésében az "arányos szabadságot nem" szövegrész helyébe az "arányos szabadságot - a 66/A. § szerinti szabadság kivételével - nem" szöveg,

i) 66. § (8) bekezdésében az "a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő" szövegrész helyébe az "az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának" szöveg

lép.

234. § Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 94. § (3) bekezdésében a "nem köt álláskeresési megállapodást," szövegrész.

35. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

235. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 57. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a munkanélküli" szövegrész helyébe az "az álláskeresési" szöveg lép.

36. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása

236. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 6. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót megilleti az Mt. 118-120. §-a szerinti szabadság."

237. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 21. §-sal egészül ki:

"21. § E törvény

a) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

238. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"3a. apa: a Ptk. szerint apai jogállású férfi, vagy az örökbefogadó férfi;"

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 13a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"13a. gondozást végző foglalkoztatott: az a foglalkoztatott, aki a kezelőorvos által igazolt súlyos egészségügyi okból jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának, vagy a foglalkoztatottal közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt;"

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"14. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik vagy gondozzák, valamint a 13. pont szerinti fogyatékos gyermeket is;"

239. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § [A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a szolgálati jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat

a) az alkalmazható munkarendekről és azok kereteiről,

b) az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

c) az illetmény- és egyéb juttatások megállapításának szabályairól,

d) a szabadságnapok számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

e) a szolgálati jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmentési idő megállapításának szabályairól,

f) a munkáltató képzési politikájáról, a foglalkoztatott által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint

g) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a foglalkoztatással kapcsolatos közterhet megfizeti.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tájékoztatás szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkáltató a foglalkoztatottat legkésőbb a változás hatálybalépésének napján írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (2) bekezdés szerint adta meg."

240. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény VI. Fejezete a következő 49/A. §-sal egészül ki:

"49/A. § (1) A foglalkoztatott gyermeke nyolcéves koráig, valamint a gondozást végző foglalkoztatott kérheti a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A foglalkoztatottnak kérelmét írásban indokolnia kell és meg kell jelölnie a módosítás időpontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül köteles írásban nyilatkozni. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozatát köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.

(3) A gondozást végző foglalkoztatott a részmunkaidőt legkorábban a kezelőorvos által kiállított igazolás munkáltatóhoz történő benyújtásától számított 15 napot követően veheti igénybe, legfeljebb két év időtartamra."

241. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § [A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén]

(1) A várhatóan négy egymást követő hetet meghaladó, a 60-62. §-ban meghatározott külföldön történő munkavégzés esetén a foglalkoztatottat legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell

a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,

b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,

c) a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,

d) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,

e) a hazatérésre irányadó szabályokról.

(2) Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak, vagy amiről szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában előírt tájékoztatás szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott munkafeltételek változásáról a munkáltató a 41/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a foglalkoztatottat."

242. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:

"67/A. § [Speciális indokolási kötelezettség]

(1) A munkáltató - a foglalkoztatott kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a foglalkoztatott hivatkozása szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésére

a) a 49/A. § szerint biztosított részmunkaidő,

b) a 85. § (1) bekezdés p) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény, vagy

c) a 122. § szerinti apasági szabadság vagy a 122/A. § szerinti szülői szabadság igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.

(2) A foglalkoztatott az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli."

243. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 75. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(A munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel nem szüntetheti meg a szolgálati jogviszonyt)

"j) a 85. § (1) bekezdés m) és p) pontjában meghatározott távollét,

k) az apasági és a szülői szabadság"

(időtartama alatt.)

244. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 85. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

"p) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a foglalkoztatottal közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra."

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés (1) bekezdés a)-o) pontja szerinti esetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a foglalkoztatott a távollét idejére távolléti díjra jogosult."

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja."

245. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § [A foglalkoztatottat megillető szabadság]

A foglalkoztatott alap-, pót-, szülési, apasági, szülői és illetmény nélküli szabadságra jogosult, emellett a tisztviselő betegszabadságra, a pénzügyőr egészségügyi szabadságra jogosult."

246. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 114. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(4) bekezdés nem vonatkozik a 122. § és 122/A. § szerinti pótszabadságra."

247. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a foglalkoztatottnak van fennmaradó szabadsága) - az apasági és a szülői szabadságot kivéve - meg kell váltani."

248. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"122. § [Apasági szabadság]

(1) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

(2) A foglalkoztatottat az apasági szabadság első öt, ikergyermekek születése esetén az első hét munkanapjára távolléti díj, a hatodik munkanapjától a tizedik munkanapjáig, ikergyermekek születése esetén a nyolcadik munkanapjától a tizedik munkanapjáig a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.

(3) Az apasági szabadság tekintetében nem alkalmazható a 113. § (6) bekezdése."

249. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 122/A. §-sal egészül ki:

"122/A. § [Szülői szabadság]

(1) A foglalkoztatottat gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a szolgálati jogviszony egy éve fennálljon.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságot a foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 113. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a szülői szabadság kiadását - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja, ennek indokát és a kiadás általa javasolt időpontját a foglalkoztatottal írásban köteles közölni. A foglalkoztatott már megkezdett szülői szabadságát a munkáltatói jogkör gyakorlója a 113. § (6) bekezdésében meghatározott esetben nem szakíthatja meg.

(4) A foglalkoztatott a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a foglalkoztatottnak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével."

250. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 215. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a foglalkoztatott a bíróság előtt - indokolással alátámasztva - arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen

a) a 49/A. § szerinti részmunkaidő,

b) a 85. § (1) bekezdés p) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény, vagy

c) a 122. § szerinti apasági szabadság vagy a 122/A. § szerinti szülői szabadság

igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ebből az okból került sor."

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 215. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 49/A. § (2) bekezdése szerinti munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlása iránti perben a bíróság soron kívül jár el."

251. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 257/B. §-sal egészül ki:

"257/B. § [Átmeneti rendelkezések az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) A 41/A. § és a 62/A. § rendelkezéseiben foglalt tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót a 2022. július 31-én szolgálati viszonyban állók vonatkozásában csak a foglalkoztatott, a Módtv. hatálybalépését követő három hónapon belül benyújtott, erre irányuló írásbeli kérelme esetén terheli. A kérelem előterjesztése esetén a munkáltatói jogkört gyakorló az írásbeli tájékoztatási kötelezettségét harminc napon belül teljesíti.

(3) A foglalkoztatott 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult a 122. § szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv. hatálybalépése előtt

a) a 122. § szerinti gyermek születése esetén járó pótszabadságot nem vette igénybe, vagy

b) a 122. § szerinti gyermek születése esetén járó pótszabadságot igénybe vette, annak és a 122. § szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója, ha a foglalkoztatott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot - a foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban - legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki."

252. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 260. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"g) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelv,

h) a szülők és gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelv."

253. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat "VI. A jelentkező jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok" cím "A jelentkezőnek a jelentkezést megelőző egy évben szerzett jövedelmei:" sorában a "munkanélküli" szövegrész helyébe az "álláskeresési" szöveg lép.

254. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 216. § (4) bekezdésében a "nem köt álláskeresési megállapodást," szövegrész.

38. Záró rendelkezések

255. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 20. § és a 257. § (2) bekezdése 2023. április 22-én lép hatályba.

(3) A 19. §, a 21. § (1) bekezdése, a 22. §, a 24. § (1) és (3) bekezdése, a 25. § (2) bekezdése, a 26. § és a 28. § 2024. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 31. §, a 32. §, a 37. §, a 41. § (2) bekezdése, a 43. § d) pontja és a 257. § (6) bekezdése 2024. április 1-jén lép hatályba.

(5) A 24. § (4) és (5) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.

256. § A

a) 71. §, a 72. § és a 74. § (2) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 77. §, a 79. § és a 80. § (2) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

257. § (1) A 25. alcím a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Az 5. alcím az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) A 25. alcím a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A 2. alcím, a 12. alcím, a 14. alcím, a 21-25. alcím, a 27. alcím, a 32-34. alcím, a 36. alcím és a 37. alcím az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 2. alcím, a 12. alcím, a 21. alcím, a 22. alcím, a 24. alcím, a 25. alcím, a 27. alcím, a 28. alcím, a 32-34. alcím, a 36. alcím és a 37. alcím a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) Az 5. alcím a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke