2019. évi CXXVII. törvény
az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról[1]
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. §[2]
2. §[3]
2. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása
3. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A sztrájk jogszerűségének, illetve a 3. § szerinti jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi perben eljáró bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Törvényszék az illetékes."
(2) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény
a) 4. § (3) és (4) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bíróság" szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrészek helyébe a "munkaügyi perben eljáró bíróság" szöveg
lép.
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
4. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 49. §-át követő, az "A felülvizsgálati eljárás illetéke" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"A felülvizsgálati és a jogegységi panasz eljárás illetéke"
(2) Az Itv. 57. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a büntetőügyekben:)
"i) az eredményes jogegységi panasz alapján indult eljárás."
(3) Az Itv.
a) 39. § (3) bekezdés d) pontjában és 57. § (1) bekezdés a) pontjában a "felülvizsgálati" szövegrész helyébe a "felülvizsgálati és jogegységi panasz" szöveg,
b) 50. § (1) bekezdésében a "felülvizsgálat" szövegrész helyébe a "felülvizsgálat és jogegységi panasz" szöveg,
c) 52. § (1) bekezdésében a "felülvizsgálati indítvány" szövegrész helyébe a "felülvizsgálati indítvány és a jogegységi panasz" szöveg,
d) 57. § (1) bekezdés n) pontjában az "alkotmányjogi" szövegrész helyébe az "alkotmányjogi panasz és a jogegységi" szöveg,
e) 62. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "meg" szövegrész helyébe a "meg, a jogegységi panasz eljárás kivételével" szöveg
lép.
4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
5. §[4]
5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
6. §[5]
6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
7. §[6]
7. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
8. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében és 11. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
8. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
9. §[7]
9. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
10. §[8]
10. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
11. §[9]
11. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
12. §[10]
12. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
13. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
13. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
14. §[11]
14. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
15. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 37. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A közigazgatási per indításának előfeltétele a panasz kimerítése. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg."
16. §[12]
17. § Az Nbtv.
a)[13]
b) 72/D. § (10) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg
lép.
15. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
18. §[14]
16. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
19. §[15]
17. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
20. §[16]
18. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
21. §[17]
19. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
22. §[18]
20. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
23. §[19]
24. § Az Iasz. 42/B-42/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"42/B. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy egyéb igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.
(2) A közigazgatási ügyszakban dolgozó titkárt az OBH elnöke legfeljebb egy évre beoszthatja ahhoz a szervhez, amelyhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a közigazgatási ügyekben eljáró bírót beoszthatja (a továbbiakban: érintett szerv). A beosztásra az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására annak érdekében kerülhet sor, hogy az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen a bírósági titkár.
(3) A (2) bekezdés szerinti beosztást a bírósági titkár kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A bírósági titkár beosztásához a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértése szükséges.
(4) A munkáltatói jogkört - a fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának, valamint az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony megszüntetésének kivételével - az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkár tekintetében az érintett szerv vezetője gyakorolja.
(5) A beosztott bírósági titkár köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.
(6) A beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a beosztást megelőző szolgálati helyére kell beosztani.
(7) Az OBH elnöke az (1) bekezdés szerint a minisztériumba beosztott bírósági titkár minisztériumi beosztását megszünteti
a) a bírósági titkár kérelmére,
b) az igazságügyért felelős miniszter indítványára.
(8) Az OBH elnöke a (2) bekezdés szerint az érintett szervhez beosztott bírósági titkárnak az érintett szervhez történő beosztását megszünteti
a) a bírósági titkár kérelmére,
b) az érintett szerv vezetőjének indítványára.
(9) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(10) Az (1) vagy (2) bekezdés alapján beosztott bírósági titkár vezetői munkakört nem tölthet be, illetve vezetői álláshelyen nem foglalkoztatható.
42/C. § (1) A minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bírósági titkár (a továbbiakban e §-ban együtt: beosztott bírósági titkár) hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli.
(2) A beosztott bírósági titkár tekintetében az 55-76. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztott bírósági titkár ellen a beosztás szerinti szerv vezetője kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.
(3) A beosztott bírósági titkár adatait a beosztás szerinti szervnél kell nyilvántartani.
(4) A beosztott bírósági titkár tekintetében a 95-123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 10 százaléka."
25. §[20]
26. § Az Iasz.
a) 8. § (1) bekezdés f) pontjában a "tekintetében" szövegrész helyébe a "tekintetében - ha törvény eltérően nem rendelkezik -" szöveg,
b)[21]
c)[22]
d) 42/A. § (3) bekezdésében az "A bírósági" szövegrész helyébe az "Az OBH-ba beosztott bírósági" szöveg,
e)[23]
lép.
27. § Hatályát veszti az lasz. 93. § (1) bekezdésében az "és a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész.
21. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
28. §[24]
22. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
29. §[25]
23. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
30. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a)[26]
b) 158. § (5) bekezdésében és 183. §-ában a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg
lép.
24. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
31. §[27]
25. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
32. §[28]
26. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása
33. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
27. Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása
34. § Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 23. § (2) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bíróság" szöveg lép.
28. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
35. §[29]
29. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
36. §[30]
30. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása
37. § Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 45. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bírósághoz" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bírósághoz" szöveg lép.
31. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása
38. §[31]
32. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
39. §[32]
33. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása
40. § Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 46. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bírósághoz" szövegrész helyébe a "munkaügyi perben eljáró bírósághoz" szöveg lép.
34. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
41. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 20. § (1d) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
35. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
42. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 9. § (7) bekezdésében és 80. § (3) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
36. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
43. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 10/J. §-ában a "Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
37. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása
44. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 39. § (6) bekezdésében a "rendkívüli perorvoslatnak (felülvizsgálatnak, perújításnak)" szövegrész helyébe a "perújításnak" szöveg lép.
38. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
45. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) 10. § (7) bekezdésében a "perorvoslatnak" szövegrész helyébe a "perújításnak" szöveg,
b) 10. § (8) bekezdésében a "jogorvoslatnak" szövegrész helyébe a "fellebbezésnek és perújításnak" szöveg,
c) 31. § (4) bekezdésében, 32/B. § (4) bekezdésében, 49. § (8) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésében, 68. § (6) bekezdésében és 75. § (5) bekezdésében a "perorvoslatnak" szövegrész helyébe a "perújításnak" szöveg
lép.
39. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
46. §[33]
40. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása
47. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: 2010. évi CLXXXIV. törvény) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:
"3/A. § A közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek közigazgatási jogvitákban a 4. mellékletben meghatározott illetékességi területen járnak el.
3/B. § A járásbíróság szervezeti egységeként működő törvénykezési helyeket az 5. melléklet tartalmazza."
48. § (1)[34]
(2)[35]
(3) A 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4)[36]
49. § (1) Hatályát veszti a 2010. évi CLXXXIV. törvény
b) 9. §-a.
(2) Hatályát veszti a 2010. évi CLXXXIV. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az "a közigazgatási és munkaügyi bíróságok," szövegrész,
b) 2. § (1) bekezdésében az "és a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész.
41. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
50. §[37]
42. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
51. §[38]
52. §[39]
43. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
53. §[40]
54. §[41]
44. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
55. §[42]
56. §[43]
45. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
57. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 9. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében - a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg.
(2) Az ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül - az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával - az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni.
(3) Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni."
58. § A Bszi. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § (1) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy a tanács, illetve a tanács tagjának akadályoztatása esetén ki jár el helyette. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok - ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is - és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Ha a járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy a járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja.
(2) A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács, a jogegységi panasz tanács tagjaként mely bírák járnak el, továbbá azt, hogy az egyes bírák melyik szakágú jogegységi tanácsban járhatnak el.
(3) Az ügyelosztási rend kialakítása és felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni különösen
a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére,
b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására,
c) a bíráskodás időszerűségének követelményére,
d) az egyes bírák különös szakértelmére,
e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra."
59. § A Bszi. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - honlapján közzé kell tenni."
60. § A Bszi. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT), valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani."
61. § A Bszi. 16. és 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"16. § (1) Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:
a) a Kúria,
b) az ítélőtábla,
c) a törvényszék,
d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság).
(2) A bíróságok - a járásbíróság kivételével - gazdasági szervezettel rendelkeznek.
17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, a törvénykezési hellyel működő járásbíróságok meghatározásáról, továbbá a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvény rendelkezik.
(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az OBH elnökének javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja."
62. § (1) A Bszi. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza."
(2) A Bszi. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás, illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."
63. § A Bszi. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § (1) A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.
(2) A törvényszéket az elnök vezeti.
(3) A törvényszék jogi személy.
(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.
(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.
(6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el."
64. § A Bszi. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az ítélőtábla jogi személy.
(4) Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek."
65. § A Bszi. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A Kúria
a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
d) elbírálja a jogegységi panaszokat,
e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
(2) A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok létesíthetők."
66. § A Bszi. 25. és 26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"25. § A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint közzéteszi az 51. alcímben foglaltak szerint az ott meghatározott, a Kúria által hozott határozatokat.
26. § (1) Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása keretében az elvi kérdésben hozott, jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált határozatokat
a) a járásbíróság elnöke, a törvényszék megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,
b) a törvényszék kollégiumvezetője az ítélőtábla megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,
c) az ítélőtábla kollégiumvezetője a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének
bemutatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárása előtt a törvényszék és az ítélőtábla kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét."
67. § A Bszi. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A Kúria kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére a kollégiumok közreműködnek a joggyakorlat-elemző munkában.
(2) Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására jogosultnak javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására."
68. § A Bszi. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
"27/A. § Bírói testület, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amelynek meghozatalára törvény nem ad felhatalmazást."
69. § A Bszi. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bírósági ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően - évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet."
70. § A Bszi. 32. és 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"32. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha
a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,
b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata).
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti. 33. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt
a) a Kúria elnöke, vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,
b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy
c) a legfőbb ügyész
indítványozza.
(2) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát."
71. § (1) A Bszi. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági-munkaügyi, továbbá közigazgatási szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács) működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács az elnökből és további 6 tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki."
(2) A Bszi. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jogegységi indítvány előterjesztője - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet a jogegységi tanács elnöke. A 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria közzétett határozatától, illetve annak a tanácsnak a tagjai, amely a közzétett határozatot hozta."
72. § A Bszi. a következő 12/A. alcímmel egészül ki:
"12/A. A jogegységi panasz elbírálása
41/A. § A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.
41/B. § (1) Jogegységi panasznak van helye a Kúriának
a) a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
b) a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,
c) a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata
ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.
(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben - jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.
(3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
(4) A jogegységi panaszt az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem - vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés - előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.
(5) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során - az ezen alcímben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek
a) a beadványokra,
b) az idézés tartalmára és módjára,
c) a kézbesítésre,
d) a kézbesítési kifogásra,
e) a határidő számítására,
f) az ítélkezési szünetre,
g) - a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével - az eljárás anyagának rögzítésére
vonatkozó szabályait.
(6) A jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni:
a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,
b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
(7) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.
(8) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.
(9) A jogegységi panasz tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,
c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,
d) az elkésett,
e) az az (1) bekezdés alapján kerül előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti fellebbezésben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, vagy
f) az nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.
(10) A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem - vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés - előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek.
(11) Ha a jogegységi panasz tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (10) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi. 41/C. § (1) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában
a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;
b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha
ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,
bb) más törvény így rendelkezik;
c) a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.
(2) Ha jogegységi panasz tárgya a 41/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott határozat és a jogegységi panasz tanács a jogkérdésben való eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.
(3) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.
(4) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.
(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el."
73. § A Bszi. 13. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. A jogegységi határozat közzététele"
74. § A Bszi. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42. § (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.
(3) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.
(4) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell."
75. § (1) A Bszi. 76. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
"f) beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, továbbá a közigazgatási jogvitában eljáró bírót a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,"
(2) A Bszi. 76. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
"h) dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,"
76. § A Bszi. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OBT tagjait megválasztani jogosult küldöttértekezlet a küldöttek közül az OBT bíró tagjává 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót választ."
77. § A Bszi. 94. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági bíró legyen.
(4) A Kúriára, az OBH-ba, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, valamint az érintett szervhez beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság összbírói értekezletén választanak."
78. § A Bszi. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az OBH elnöke a (2) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági küldöttből álló 4 tagú jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy a 99. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot."
79. §[44]
80. §[45]
81. § A Bszi. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Kollégiumvezető-helyettes - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik."
82. § A Bszi. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"129. § Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke - az elnöki pályázat kivételével -, beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát."
83. § A Bszi. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"141. § (1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, főtitkárának, főtitkár-helyettesének, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírósági bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.
(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírósági bírói beosztásba kell helyezni."
84. § A Bszi. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"142. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek
a) a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a törvényszék összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),
b) a kollégium, és
c) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa."
85. § A Bszi. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A törvényszéki munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 1, az illetékes ítélőtáblai munkaügyi kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki. A törvényszéken közigazgatási bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt és a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatait ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az ítélőtáblai munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén az ítélőtábla bírói tanácsa 1, a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki."
86. § A Bszi. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"154. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.
(2) A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák, illetve a Kúria közigazgatási kollégiuma esetén a törvényszékek azonos kollégiumának vezetői.
(3) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ítélőtábla adott ügyszakában működő bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői.
(4) Az ítélőtábla munkaügyi kollégiumának a szakmai tevékenység tekintetében tagjai az ítélőtábla, valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek munkaügyi bíróvá kijelölt bírái is. A kollégium ügyrendje határozza meg a munkaügyi kollégium szakmai feladatait.
(5) A törvényszéken a kollégium tagjai, a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a törvényszék bírái, továbbá - a közigazgatási és az önálló munkaügyi kollégium kivételével - általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok bírái közül 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.
(6) Ahol önálló munkaügyi kollégium működik, e kollégium tagjai a törvényszék munkaügyi bíróvá kijelölt bírái, a törvényszék közigazgatási kollégiumának tagjai a törvényszék közigazgatási bíróvá kijelölt bírái."
87. § A Bszi. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"168. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja az ezekről szóló szabályzatot, amelyet az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - honlapján közzé kell tenni. A szabályzatot a bíróság elnöke az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelően készíti el."
88. §[46]
89. § (1) A Bszi.
1.[47]
2. 76. § (5) bekezdés e) pontjában a "Be." szövegrész helyébe a "büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény" szöveg,
3. 77/A. § (2) bekezdésében az "a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat" szövegrész helyébe a "munkaügyi pert kezdeményezhet" szöveg
lép.
(2) A Bszi.
1. 14. alcímének címében a "tanácsa" szövegrész helyébe a "tanácsának összetétele" szöveg,
2. 163. § (1) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,
3.[48]
4.[49]
90. § (1) Hatályát veszti a Bszi.
1. 3. alcím címében a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész,
4. 28. § (1) bekezdésében a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az" szövegrész,
6. 9. alcíme,
8. 76. § (4) bekezdés a) pontjában a "közigazgatási és munkaügyi bírósággal, valamint" szövegrész,
9. a 76. § (6) bekezdés b) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,
10. 103. § (3) bekezdés e) pontjában az "a közigazgatási és munkaügyi bírósági, " szövegrész,
11. 118. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az "a közigazgatási és munkaügyi bíróság, " szövegrész,
12. 120. §-ában a "közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint" szövegrész,
13. 122. §-ában a "közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, valamint a" szövegrész,
14. 124. § (5) bekezdése,
15. 128. § (2) bekezdésében a " , továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és kollégiumvezető-helyettesét" szövegrész,
16. 128. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság, továbbá" szövegrész,
18. 136. § (3) bekezdésében és 136. § (4) bekezdés b) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész,
19. 143. §-ában a " , valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra" szövegrész,
20. 151. § (1) bekezdés b) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,
21. 45. alcím címében a " , továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium" szövegrész,
22. 155. § a) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,
23. 156. §-a.
(2) Hatályát veszti a Bszi.
1. IV. fejezet címében az " , az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának felülvizsgálatára irányuló eljárás" szövegrész,
2. 15. alcíme,
3. 163. § (1) bekezdésében az "az elvi bírósági határozatot, az elvi bírósági döntést, " szövegrész.
46. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
91. §[50]
92. § A Bjt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a pályázat olyan járásbíróság álláshelyére kerül kiírásra, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a pályázati felhívásban utalni kell a 26/A. §-ban foglaltakra."
93. § A Bjt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) A pályázatot azon bíróság elnökéhez kell benyújtani, amelynek bírói álláshelyére a pályázati felhívás szól.
(2) A bíróság elnöke a pályázót meghallgathatja.
(3) A járásbíróságra kiírt pályázat esetén a járásbíróság elnöke a pályázatot a pályázati határidő leteltét követő 5 munkanapon belül megküldi a törvényszék elnökének. A járásbíróság elnöke a pályázót a pályázat megküldését megelőzően hallgathatja meg."
94. § A Bjt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - elutasítja. A bíróság elnöke a hiányos pályázatot benyújtó pályázót [12. §, 45. § (1) bekezdés] rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására, ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.
(2) Ha a járásbíróság elnökéhez benyújtott pályázat hiányos vagy elkésett, a járásbíróság elnöke az (1) bekezdésben foglalt intézkedések megtétele érdekében a pályázatot haladéktalanul megküldi a törvényszék elnökének.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elutasító döntést a pályázó 3 napon belül az elsőfokú szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő 8 napon belül - a felek meghallgatása nélkül, tanácsülésen - bírálja el, és döntését nyomban közli a pályázóval és a bíróság elnökével. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, az elutasító döntést hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú szolgálati bíróság határozatával szemben további jogorvoslatnak nincs helye."
95. § A Bjt. 7. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
"13/A. § A pályázatot elkésettség vagy a hiányok pótlásának elmaradása miatt elutasító döntéssel szemben benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság - a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy
a) a kifogást a döntéshozónál az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kell benyújtani,
b) a kifogást a döntéshozó a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a döntését megalapozó iratokkal együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak,
c) a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor."
96. § A Bjt. 14. és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"14. § (1) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:
a) a szakmai értékelés tekintetében
aa) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye,
ab) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő, valamint a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése, a jogegységi határozatok előkészítésével és a joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos átfogó ismeretek megszerzése érdekében a Kúrián beosztott bíróként, bírósági titkárként eltöltött joggyakorlati idő Kúria elnöke általi értékekése, továbbá a jogszabályok előkészítésére vonatkozó átfogó ismeretek megszerzése érdekében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő miniszter általi értékelése,
ac) nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,
b) a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy szolgálati idő tartama,
c) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,
d) a jogi szakvizsga eredménye,
e) a tudományos fokozat,
f) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,
g) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,
h) a nyelvismeret,
i) a jogi tárgyú publikáció,
j) jogszabály által jogi szakvizsgához kötötten gyakorolható jogászi foglalkozás keretében szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,
k) egyéb, a bírói tisztség betöltése szempontjából figyelembe vehető szakmai többlettevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően objektív szempontként kell figyelembe venni
a) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagja mellett eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő OBT tag általi értékelését,
b) a közigazgatási ügyekben eljáró bírói pályázatoknál a jogi diploma megszerzését követően közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlat időtartamát.
(3) A bírói pályázatoknál az alábbi szubjektív szempontokat kell figyelembe venni:
a) a törvényszéki, az ítélőtáblai, továbbá a kúriai álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleményét, azzal, hogy az ítélőtáblai munkaügyi kollégium véleményének kialakításában csak e kollégium ítélőtáblai bíró tagjai vehetnek részt,
b) a bírói tanács általi meghallgatás eredményét,
c) a betöltendő álláshely szerinti járásbíróság elnökének véleményét,
(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg az (1)-(3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az (1) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.
15. § (1) A pályázati határidő leteltét követő 15 napon belül
a) járásbíróságra, valamint törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék,
b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,
c) a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria
bírói tanácsa a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.
(2) A járásbíróságra kiírt pályázat esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor a törvényszék elnökéhez megérkeztek a pályázatok.
(3) Hiánypótlás esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően kezdődik.
(4) A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el.
(5) Ha a rangsor valamely helyén több pályázó azonos pontszámmal szerepel, az azonos helyen szereplő pályázók közötti sorrendet a bírói tanács általi meghallgatás eredménye alapján kell felállítani. Ha a bírói tanács általi meghallgatás során is azonos pontszámot érnek el a pályázók, közöttük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával sorrendet állít fel.
(6) Ha a bírói tanács által a meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul a pályázók objektív pontjai alapján kialakult pályázati rangsor első három helyén álló pályázó személye, a bírói tanácsnak írásban kell megindokolnia a meghallgatás során a pályázóknak adott pontokat.
(7) A bírói tanács a pályázók rangsorát és a pályázatokat, továbbá - az (5) és (6) bekezdésben foglalt esetben - az írásbeli, indokolt határozatát haladéktalanul továbbítja a törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria elnökéhez."
97. § A Bjt. 21. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kifogást a pályázattal érintett bíróság elnökénél írásban kell benyújtani, aki azt 5 munkanapon belül felterjeszti - kúriai pályázat kivételével - az OBH elnökéhez. Kérelmezettként az OBH elnökét, kúriai pályázat esetén a Kúria elnökét kell megjelölni. Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a kifogást 5 munkanapon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a kifogással érintett iratokkal együtt megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.
(6) Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás tárgyában 15 napon belül dönt. A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság megállapítja, hogy a pályázatot elnyert személyt e törvénynek a bírói kinevezés feltételeire vonatkozó szabályai szerint nem lehetne bíróvá kinevezni, illetve a pályázatot elnyert személy a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, erre vonatkozó határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint - a szükséges intézkedés megtétele érdekében - a pályázat elbírálójával és a köztársasági elnökkel. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, a pályázat elbírálójával, valamint a pályázattal érintett bíróság elnökével. Az elsőfokú szolgálati bíróság döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
(7) A kifogás elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság - az (5) és (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor."
98. § A Bjt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírót első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre, valamint a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be."
99. § A Bjt. 14. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
"26/A. § (1) Ha a bíró szolgálati helye olyan járásbíróság, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a bíró - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tevékenységét az ügyelosztási rendben foglaltaknak megfelelően mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen folytatja.
(2) A bíró hozzájárulása nélkül nem rendelhető el a járásbíróság törvénykezési helyén történő munkavégzés
a) a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli,
c) ha a bíró tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza, vagy
d) a bíró tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén."
100. § A Bjt. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
"27/A. § (1) Az OBH elnöke a közigazgatási ügyekben eljáró bírót
a) az Alkotmánybíróság Hivatalába,
b) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába,
c) az Állami Számvevőszékre,
d) az ügyészségre,
e) központi államigazgatási szervhez,
f) fővárosi és megyei kormányhivatalhoz
beoszthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervhez (a továbbiakban: érintett szerv) történő beosztást a közigazgatási ügyekben eljáró bíró kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A beosztáshoz a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének egyetértése szükséges."
101. § (1) A Bjt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A közigazgatási ügyekben eljáró bírákat a törvényszék elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.
(1a) A munkaügyi ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bírái tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára, az ítélőtábla bírái tekintetében az ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki."
(2) A Bjt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1), (1a) és (2) bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke megfelelően gyakorolja."
(3) A Bjt. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az érintett szervhez történő beosztás kivételével a beosztási hely változása esetén a kijelölés megszűnik."
102. § A Bjt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a járásbíróság között, továbbá ha a törvényszék területén működő járásbíróságok között kerül sor. Egyéb esetben a bíró kirendelésre az OBH elnöke jogosult."
103. § A Bjt. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) E törvény alkalmazásában - a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések kivételével - hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvben hozzátartozóként meghatározott személyeket kell érteni."
104. § A Bjt. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az OBH-ba, a minisztériumba, valamint az ügyészség kivételével az érintett szervhez beosztott bíró a vezetői tisztségek közül kizárólag főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői munkakört tölthet be, illetve álláshelyen foglalkoztatható."
105. §[51]
106. §[52]
107. §[53]
108. §[54]
109. § A Bjt. a következő 29/A. alcímmel egészül ki:
"29/A. Az érintett szervhez beosztott közigazgatási ügyekben eljáró bíró jogállása
62/A. § (1) A közigazgatási ügyekben eljáró bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, valamint az érintett szerv tevékenységét közigazgatási bírói tapasztalatával támogassa.
(2) A beosztás határozott vagy határozatlan időre történhet. Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb egy évre osztható be.
(3) A beosztás nem érinti a bíró bírói tisztségét és kijelölését, de beosztásának időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat.
(4) Az érintett szervhez beosztott bíró felett az érintett szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az érintett szervhez beosztott bíró jogállására egyebekben a minisztériumba beosztott bíró jogállására, valamint a beosztás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az igazságügyért felelős miniszteren az érintett szerv vezetőjét kell érteni."
110. § A Bjt. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az érintett szervhez beosztott közigazgatási ügyekben eljáró bíró hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli."
111. § A Bjt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálat kezdeményezőjének, továbbá a kúriai bíró kivételével a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét."
112. § A Bjt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"75. § Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és a vizsgálatot végző bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes kollégium vezetője és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet."
113. § A Bjt. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak, valamint - a kúriai bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjének megküldi."
114. § A Bjt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"79. § Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket a bíró vagy a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetője vitatja - a 81. §-ban foglalt eset kivételével -, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat."
115. § A Bjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"80. § Az értékeléssel - ideértve a bírósági vezetői értékelést is - szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során az elsőfokú szolgálati bíróság a 84. és 85. §-ban foglalt eltérésekkel a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. A jogorvoslat tárgyában hozott indokolt határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak."
116. § A Bjt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság - a 84. §-ban foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le, és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról."
117. § (1) A Bjt. 84. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa megindítja az alkalmatlansági eljárást. Az alkalmatlansági eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.
(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni."
(2) A Bjt. 84. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával)
"a) megállapítja a bíró alkalmatlanságát és a felmentési ok fennállását,"
118. § A Bjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"85. § (1) Az értékeléssel szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során a 84. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelme alapján indítja meg a jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.
(3) A bírói értékeléssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával
a) módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést,
b) elutasítja a kérelmet, ha az értékelő vezető által alkalmazott minősítés helytálló, vagy
c) eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.
(4) A bírósági vezetői értékelésre tekintettel alkalmazott bírósági vezetői tisztségből történő felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával
a) megállapítja a bírósági vezető alkalmatlanságát és a bírósági vezetői tisztségből való felmentési ok fennállását,
b) módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést, vagy
c) eljárási szabálysértés esetén a bírósági vezetővel szemben indult eljárást megszünteti, és a bírósági vezető új értékelését rendeli el."
119. §[55]
120. § (1) A Bjt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 90. és 91. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a bíró felmentésére vonatkozó javaslatot - a bíróság elnökének kezdeményezésére, illetve a törvényszék mint munkaügyi bíróság vagy a szolgálati bíróság jelzése alapján - az OBH elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját."
(2)[56]
121. § A Bjt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"99. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört
a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke,
b) a kúriai bíró esetében a Kúria elnöke,
c) az ítélőtáblai bíró esetében az ítélőtábla elnöke,
d) a törvényszéki, valamint a járásbírósági bíró esetében a törvényszék elnöke
gyakorolja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben
a) az OBH elnöke a bíró helyettesére,
b) a törvényszék elnöke a járásbírósági bírák tekintetében a járásbíróság elnökére - a bíró értékelésének elrendelése kivételével -
írásban átruházhatja."
122. § A Bjt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, a bírói álláspályázati eljárás során benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárásban, továbbá a bíró munkájának szakmai értékelésével és vezetői munkájának értékelésével szemben előterjesztett jogorvoslati eljárásokban, az alkalmatlansági eljárásban, valamint a 42. § (6)-(8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el."
123. § A Bjt. 52. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
"52. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések"
124. § A Bjt. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"130. § A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba, valamint az érintett szervhez beosztott bíró tekintetében a 105-129. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kúriára beosztott bíró ellen a Kúria elnöke, a minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügyért felelős miniszter, az érintett szervhez beosztott bíró ellen - az OBH elnökének útján - az érintett szerv vezetője, az OBH-ba beosztott bíró ellen az OBH elnöke kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását."
125. § A Bjt. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"146. § (1) Az e törvény által a szolgálati bíróság hatáskörébe nem utalt szolgálati jogvitában a törvényszék munkaügyi perben jár el.
(2) A törvényszékhez a keresetet a sérelmezett intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani."
126. § A Bjt. 147. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OBH látja el.
(3a) A minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban, az érintett szervhez beosztott bíró adatait az érintett szervnél kell nyilvántartani.
(3b) A bíró személyi adatlapját a törvényszéken, az ítélőtáblán vagy a Kúrián is nyilván kell tartani."
127. §[57]
128. §[58]
129. §[59]
130. §[60]
131. §[61]
132. § (1)[62]
(2) A Bjt. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"173. § (1) A járásbírósági bíró, a törvényszéki bíró, az ítélőtábla bírája, a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult.
(2) A beosztási pótlék összege a bírói illetményalap összegének
a) a járásbírósági bírónál 20,
b) a törvényszéki bírónál 40,
c) az ítélőtábla bírájánál 70,
d) a Kúria bírájánál 120
százaléka."
133. §[63]
134. §[64]
135. §[65]
136. §[66]
137. §[67]
138. § A Bjt. 70. alcímének címe helyébe a következő alcím cím lép:
"70. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az egyéb szervhez beosztott bíróra vonatkozó eltérő rendelkezések"
139. § (1)[68]
(2) A Bjt. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"195. § (1) A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra a 167-194. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdés szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon, illetve járásbíróságon működött, részére a törvényszéki bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Kúrián, az OBH-ban és a minisztériumban, valamint az érintett szervnél beosztott bíróként eltöltött szolgálati idő tartamát törvényszéken eltöltött időnek kell tekinteni.
(3) Az OBH-ban, a minisztériumban, valamint az érintett szervnél főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört betöltő vagy álláshelyen foglalkoztatott bírák vezetői pótléka a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel
a) a főosztályvezetők esetén az ítélőtábla kollégiumvezetőjére,
b) a főosztályvezető-helyettesek esetén a törvényszék elnökhelyettesére,
c) az osztályvezetők esetén a nagyobb járásbíróság elnökére
irányadó összeggel azonos.
(4) Az ügyészségen vezetői tisztséget betöltő beosztott bíró vezetői pótléka az általa betöltött vezetői munkakörre a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény alapján irányadó vezetői pótlékkal azonos.
(5) Az OBH-ba, a Kúriára, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül a bírói illetményalap összegének 30 százalékára jogosult.
(6) A beosztott bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására - a minisztériumba beosztott bíró esetén az igazságügyért felelős miniszternek, az érintett szervhez beosztott bíró esetén az érintett szerv vezetőjének kezdeményezésére az OBH elnökének, az OBH-ba beosztott bíró esetén az OBH elnökének, valamint a Kúriára beosztott bíró esetén a Kúria elnökének javaslatára - az OBT jogosult.
(7) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő-átalány állapítható meg."
140. §[69]
141. § A Bjt. 76. alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"76. A Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az egyéb szervhez beosztott bíró vagyonnyilatkozata
211. § A 197-207. § rendelkezéseit kell alkalmazni a Kúriára, az OBH-ba, a minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kúria elnöke, az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, illetve az érintett szerv vezetője."
142. § A Bjt. 213. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A munkaügyi bíróságként eljáró bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik."
143. § (1)[70]
(2)[71]
144. §[72]
145. §[73]
146. § (1) A Bjt.
a)[74]
b) 34. § (4) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész helyébe a "törvényszék mint munkaügyi" szöveg,
c)[75]
d)[76]
e)[77]
f) 106. § (2) bekezdés c) pontjában az "a járásbírósági bíró, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész helyébe a "továbbá a járásbírósági" szöveg,
g)[78]
(2) A Bjt.
a)[79]
b)[80]
c)[81]
147. § (1) Hatályát veszti a Bjt.
a) 70. § (3) bekezdésében a " , közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke" szövegrész,
b) 71. § (2) bekezdésében a "- nem értve ez alatt a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjét -" szövegrész,
c) 72. § (1) bekezdésében a " , közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró értékelése esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét" szövegrész,
d) 174. § (1) bekezdés a) pontjában és 174. § (2) bekezdés a) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész,
e) 178. §-a.
(2)[82]
(3) Hatályát veszti a Bjt.
a) 215. § (1) bekezdésében a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész,
b) 217. § (3) bekezdésében a "vagy a közigazgatási és munkaügyi bírósági" szövegrész és az " , illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész.
47. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
148. §[83]
149. §[84]
48. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
150. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, az ügyészségre beosztott bíróra az ügyészekre, az ügyészségre beosztott bírósági titkárra az alügyészekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
(2)[85]
(3)[86]
(4)[87]
(5)[88]
(6)[89]
(7)[90]
(8)[91]
(9)[92]
(10)[93]
(11)[94]
151. §[95]
152. §[96]
153. §[97]
154. § Hatályát veszti az Üjt.
a)[98]
b)[99]
c)[100]
49. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
155. §[101]
156. §[102]
157. §[103]
50. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
158. §[104]
159. §[105]
160. § (1) Hatályát veszti az Mötv.
a) 85. § (3d) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,
b) 85. § (3e) bekezdés c) pontjában a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Mötv.
a)[106]
c)[107]
d)[108]
e)[109]
51. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
161. §[110]
52. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
162. §[111]
53. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
163. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (6) bekezdésében, 71/A. § (7) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
54. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
164. §[112]
165. §[113]
55. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
166. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 9. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 47. § (9) bekezdése.
56. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
167. §[114]
57. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása
168. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34/B. §-ában a "Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság" szövegrész helyébe a "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.
58. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
169. §[115]
59. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása
170. §[116]
60. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
171. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 171. alcíme a következő 353/B. §-sal egészül ki:
"353/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. január 1-jét követően kitűzött választásokon kell alkalmazni."
172. § A Ve.
a) 229. § (1) bekezdésében az "a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg,
b) 236. § (4) bekezdésében a "járásbírósághoz" szövegrész helyébe a "törvényszékhez" szöveg,
c) 240. § (2) bekezdésében az "a választási bizottság székhelye szerinti ítélőtábla, a Nemzeti Választási Bizottság esetén a Kúria" szövegrész helyébe az "a Kúria" szöveg
lép.
61. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
173. §[117]
62. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
174. §[118]
63. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
175. §[119]
176. §[120]
177. § Hatályát veszti az Mnbtv.
a) 9. § (12) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,
b) 10. § (5) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,
c)[121]
d)[122]
e) 100. § (10) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,
f) 183/I. §-a.
64. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
178. §[123]
65. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása
179. § (1)[124]
(2)[125]
(3)[126]
(4)[127]
66. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása
180. §[128]
67. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
181. §[129]
68. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
182. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Elsőfokon ítélkezik:
a) a járásbíróság és
b) a törvényszék."
183. § A Pp. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben."
184. § A Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kijelölés kérdésében - a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -]
"b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén, a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék kijelölhető,"
185. § A Pp. 346. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította."
186. § A Pp. 405. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A felülvizsgálati eljárással összefüggésben jogegységi panasz iránti eljárásnak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye."
187. § A Pp. 406. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz."
188. § A Pp. 409. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]
(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria a (2) bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezi.
(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy
c) - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
miatt indokolt.
(3) A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér."
189. § A Pp. 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:
az engedélyezést megalapozó)
"cd) - a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér."
190. § A Pp. 411. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról."
191. § A Pp. 413. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és az (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:)
"c) - a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén - a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér,
d) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és
e) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat."
192. § A Pp. 423. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn."
193. § (1) A Pp. 424. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, illetve a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
(2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett. Ha a határozat jogkérdésben nem tért el a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a határozatot hatályában fenntartó határozat indokolásában nem elegendő csak erre a körülményre utalni.
(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a Kúria a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja."
(2) A Pp. 424. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Kúria indítványozza a jogegységi eljárást, ha megállapítja, hogy a határozat jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de az eltérés indokolt. Az indítványnak a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmaznia kell."
194. § A Pp. 509. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben és a XV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni."
195. § A Pp. 513. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"513. § [Hatáskör és illetékesség]
(1) Pertársaság vagy keresethalmazat esetén, ha
a) a törvényszék hatáskörébe tartozó valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem nem munkaügyi perre tartozik, vagy
b) valamelyik kereseti kérelem elbírálása munkaügyi perre, míg a többi kereseti kérelem járásbíróság hatáskörébe tartozik,
a pert a munkaügyi perben eljáró tanács bírálja el, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.
(2) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is megindíthatja.
(3) A munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon munkaügyi perben eljáró bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
(4) A munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg."
196. §[130]
197. § Hatályát veszti a Pp.
a) 8. § (2) bekezdés a) pontjában a " , valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz" szövegrész,
b) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a " , továbbá az e törvényben meghatározott esetben" szövegrész,
c) 14. § (1) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság," szövegrész,
d) 17. § (2) bekezdésében az "és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot" szövegrész.
69. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása
198. §[131]
199. §[132]
200. §[133]
70. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása
201. §[134]
71. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
202. §[135]
203. §[136]
204. § A Kp. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § [A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok]
(1) Elsőfokon ítélkezik
a) a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék (a továbbiakban: törvényszék),
b) törvényben meghatározott esetben a Kúria.
(2) Másodfokon a Kúria ítélkezik.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el."
205. § (1) A Kp. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Egyesbíró jár el elsőfokon
a) a kétfokú közigazgatási eljárásban hozott közigazgatási cselekmény vizsgálatára indított perben,
b) a tízmillió forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötelezettséget vitató kereset alapján indult perben,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal kapcsolatos perben,
d) a járási (kerületi) hivatal vezetője vagy helyi önkormányzat szerve által megvalósított közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perben,
e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben,
f) a hatósági határozattal szemben kizárólag a hatósági eljárás egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
g) járulékos közigazgatási cselekménnyel, valamint a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntéssel kapcsolatos perben,
h) a mulasztási perben,
i) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben,
j) a közigazgatási nemperes eljárásban."
(2) A Kp. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A végzés elleni fellebbezést egyesbíró bírálja el."
206. § A Kp. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"12. § [Hatáskör]
(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását törvény nem utalja a Kúria hatáskörébe.
(2) A Kúria első és végső fokon jár el
a) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,
b) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,
c) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,
d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban,
e) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban és
f) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.
13. § [Illetékesség]
(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén
a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekszik,
b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye található,
c) az a) és b) pontban meghatározottak kivételével, a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található,
d) az a)-c) pontban meghatározottak kivételével a mulasztó közigazgatási szerv székhelye található,
e) az a)-d) pontban meghatározottak hiányában a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény - többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény - megvalósult.
(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulása helyének a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megyét kell tekinteni.
(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes
a) a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely
aa) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal,
ab) a vasúti igazgatási szerv,
ac) a légiközlekedési hatóság és
ad) a Magyar Nemzeti Bank
közigazgatási tevékenységével kapcsolatos,
b) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitára, valamint
c) a köztestület, annak szerve, illetve tisztségviselője közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita, a köztestület szervei, illetve tisztségviselői közötti jogvita, továbbá a köztestület, szervei, illetve tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvita elbírálására.
(4) Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg, a jogvitára a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(5) A közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perre az a törvényszék illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett szerződést megkötötték. A főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes bíróság a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.
(6) A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási szerződés egyedileg megtárgyalt szerződési rendelkezésében kiköthetik valamely törvényszék illetékességét. E bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.
(7) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyben, amelyre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek a közigazgatási szerződéssel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Törvényszék illetékességét.
(8) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye - ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye - szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
(9) Több illetékes bíróság közül az a bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, illetve továbbították."
207. § A Kp. 15. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik törvényszéknél előterjesztheti, egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelöli ki, és utasítja az eljárás lefolytatására."
208. §[137]
209. § A Kp. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Kötelező a jogi képviselet
a) a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárás kivételével a Kúria előtt,
b) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott jogvitában, továbbá
c) a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben."
210. § A Kp. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
b) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa
bírálja el."
211. §[138]
212. §[139]
213. §[140]
214. §[141]
215. §[142]
216. §[143]
217. §[144]
218. §[145]
219. §[146]
220. §[147]
221. §[148]
222. § A Kp. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztathatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita véglegesen eldönthető, és
a) a közigazgatási cselekmény többfokú közigazgatási eljárásban valósult meg, vagy
b) a megváltoztatást egyfokú közigazgatási eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén - a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kivétellel - törvény lehetővé teszi.
(2) A bíróság - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közigazgatási cselekményt akkor is megváltoztatja, ha
a) az ügy természete azt megengedi és
b) a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv - azonos jogi vagy tényhelyzet alapján - a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt tett."
223. § A Kp. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha törvény lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre hivatkozással fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
(2) Fellebbezésnek van helye
a) ha a közigazgatási cselekményt megelőző eljárás nélkül valósították meg,
b) a törvény által meghatározott jogvitában."
224. § A Kp. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"102. § [Az elsőfokú bíróság intézkedései a fellebbezés alapján]
(1) Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
d) az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő,
e) az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezésre jogosult nem jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
(2) A fellebbezést visszautasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés visszautasítását követően, az (1) bekezdés d) és e) pontját ismételten megvalósítva benyújtott fellebbezést visszautasító végzés ellen nincs helye további fellebbezésnek."
225. § A Kp. 107. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a fellebbezés elbírálása során az ügyet érintő jogegységi eljárás indul, az eljárást a bíróság a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a bíróság módosíthatja.
(8) Ha jogkérdésben szükséges a Kúria közzétett határozatától eltérni, a bíróság indítványozza a jogegységi eljárást, amely a jogkérdés mikénti eldöntésére irányuló javaslatot is tartalmazza."
226. § A Kp. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek."
227. § A Kp. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a fellebbezés nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsőfokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el."
228. § (1) A Kp. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz."
(2) A Kp. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltéréssel összefüggésben jogegységi panasznak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglaltak szerint van helye."
229. § A Kp. 117. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye."
230. § A Kp. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
a) az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
aa) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
ab) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
ac) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
ad) a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
b) a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés
miatt indokolt."
231. § A Kp. 121. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a bíróság a jogerős határozatot
a) egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja,
b) úgy változtatja meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.
(2) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, illetve az a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem tér el, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja."
232. § (1) A Kp. 124. § (2) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
(A bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el)
"e) a harmadik országbeli állampolgárok, illetve azok családtagjai számára kérelmezett, kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal kapcsolatos perben,
f) a hadköteles fegyver nélküli katonai szolgálat iránti kérelmével kapcsolatos perben."
(2) A Kp. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az egyszerűsített pert a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el."
(3) A Kp. 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el."
233. § A Kp. 128. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mulasztási per megindítására jogosult)
"b) a köztestület feletti törvényességi ellenőrzési jogkörén kívül eljáró ügyészség, továbbá a helyi, illetve a nemzetiségi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el."
234. § A Kp. 131. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az legkésőbb a védirat bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül megtartható legyen."
235. § A Kp. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"139. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni."
236. §[149]
237. §[150]
238. § A Kp.
1.[151]
2. 10. § (3) bekezdésében a "közigazgatási és munkaügyi bíróság" szövegrész helyébe a "törvényszék" szöveg,
3. 10. § (4) bekezdésében a "Fővárosi Törvényszék" szövegrész helyébe a "Kúria" szöveg, a "közigazgatási és munkaügyi bíróságnak" szövegrész helyébe a "törvényszéknek" szöveg,
4. 20. § (4) bekezdésében a "keresetlevelet" szövegrész helyébe a "keresetlevelet és az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést" szöveg,
5. 26. § (2) bekezdésében a "törvényszék és a Kúria" szövegrész helyébe a "törvényszék végzése elleni fellebbezés kivételével, a Kúria" szöveg,
6. 38. § (1) bekezdés e) pontjában a "kár megtérítésére" szövegrész helyébe a "kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére" szöveg,
7. 41. § (1) bekezdésében az "eljárt" szövegrész helyébe az "eljárt, illetve a mulasztó" szöveg,
8. 100. § (2) bekezdés b) pontjában a "megjelölésével" szövegrész helyébe a "megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér" szöveg,
9. 109. § (2) bekezdésében a "Jogszabálysértés" szövegrész helyébe a "Jogszabálysértés vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés" szöveg,
10. 114. § (4) bekezdésében az "eljárást megszüntető végzéséről" szövegrész helyébe a "visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzéséről" szöveg,
11. 116. § a) pontjában a "kizárja" szövegrész helyébe a "nem teszi lehetővé, vagy kizárja" szöveg,
12. 123. § (2) bekezdésében a "az első vagy másodfokon" szövegrész helyébe az "az elsőfokon" szöveg,
13. 124. § (2) bekezdés a) pontjában az "az ingatlannyilvántartás kivételével" szövegrész helyébe az "a tevékenység gyakorlásához szükséges köztestületi vagy más szervezeti nyilvántartás és az ingatlannyilvántartás kivételével" szöveg,
14. 124. § (2) bekezdés c) pontjában a "járulékos közigazgatási cselekménnyel" szövegrész helyébe az "a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével" szöveg,
15.[152]
16. 137. § (1) bekezdésében az "az indítványban állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint általánosan" szövegrész helyébe az "a keresetben állított jogsértést megállapítja, az e törvény szerint" szöveg,
17. 137. § (2) bekezdésében az "e törvény általános szabályai szerinti" szövegrész helyébe az "e törvény általános vagy mulasztási perre vonatkozó szabályai szerinti" szöveg,
18. 137. § (3) bekezdésében az "az általános szabályok szerint" szövegrész helyébe az "a más által" szöveg
lép.
239. § Hatályát veszti a Kp.
a)[153]
b)[154]
c) 32. § c) pontjában az "a Kúriánál" szövegrész,
d)[155]
e) 101. §-a,
72. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
240. §[156]
241. §[157]
73. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
242. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 561. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza)
"g) azokat az indokokat, amelyek miatt a bíróság - a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló kérdésben - eltért a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, ide nem értve a jogegységi határozatot."
243. § A Be. 636. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a jogegységi panasz tanács a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott határozatát hatályon kívül helyezi, a Kúria eljárására a XC. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez. A megismételt felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat a terhelt terhére nem változtatható meg és csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye."
244. § (1) A Be. 648. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"648. § Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen
a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
b) eljárási szabálysértés miatt,
c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján,
d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén
van helye."
(2) A Be. 649. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak (1) bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte vagy a (2) bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett."
(3) A Be. 652. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. A 649. § (6) bekezdése esetén meg kell jelölni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér."
(4) A Be. 670. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései alapján jogegységi panasz nyújtható be.
(7) Jogegységi panasz eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása, illetve a jogerős ügydöntő határozatba foglaltak teljesítése felfüggesztésének vagy félbeszakításának nincs helye.
(8) A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata hatályon kívül helyezésének nincs helye, ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban támadott határozat indokolatlanul tért el a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától, azonban a 649. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabálysértés hiányában a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének nincs helye."
245. § A Be. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 876/A. §-sal egészül ki:
"876/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 561. § (3) bekezdés g) pontját, 604. § (4) bekezdését, 636. § (3) bekezdését, 648. § d) pontját, 649. § (6) bekezdését, 652. § (1) bekezdését és 670. § (6) bekezdését a bíróság 2020. július 1-jén vagy az azt követően meghozott ügydöntő határozata vonatkozásában kell alkalmazni."
246. § A Be. 604. § (4) bekezdésében a "b)-f) pontjában" szövegrész helyébe a "b)-g) pontjában" szöveg lép.
74. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása
247. §[158]
75. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
248. §[159]
76. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
249. §[160]
77. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
250. §[161]
78. A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény módosítása
251. §[162]
79. Záró rendelkezések
252. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 4-6. alcím, 8-10. alcím, a 13. alcím, a 16. §, a 17. § a) pontja, a 15-19. alcím, a 23. §, a 25. §, 26. § b), c) és e) pontja, a 21. és 22. alcím, 30. § a) pontja, 24. és 25. alcím, a 28. és 29. alcím, a 31. és 32. alcím, a 48. § (1) bekezdés, a 41-43. alcím, a 79. § és 80. §, a 88. §, 89. § (1) bekezdés 1. pontja, 89. § (2) bekezdés 3. és 4. pontja, a 106-108. §, 127-131. §, a 132. § (1) bekezdés, 133-137. §, a 139. § (1) bekezdés, a 143. § (2) bekezdés, a 145. §, 146. § (1) bekezdés a), c), d), e) és g) pontja, 146. § (2) bekezdés c) pontja, a 47. alcím, a 150. § (5)-(11) bekezdése, 151-153. §, 154. § c) pontja, 49. alcím, a 158. § és 159. §, 160. § (2) bekezdés a) és c)-e) pontjai, az 51. és 52. alcím, az 54. alcím, az 56. alcím, az 59. alcím, a 61. és 62. alcím, a 175. § és 176. §, 177. § c) és d) pontja, 64. alcím, 179. § (1)-(3) bekezdése, 66-67. alcím, a 196. §, a 69. és 70. alcím, a 211. § és 212. §, a 214-220. §, a 236. § és 237. §, 239. § d) pontja, a 72. alcím, a 75-78. alcím, a 255. §, az 1., 5-8. melléklet 2020. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 11. alcím, a 39. alcím, az 58. alcím, a 213. §, a 238. § 15. pontja, a 74. alcím 2020. március 1. napján lép hatályba.
(4) A 2. és 3. alcím, 7. alcím, 12. alcím, a 15. §, a 17. § b) pontja, a 24. §, 26. § a) és d) pontja, a 27. §, 30. § b) pontja, 26. és 27. alcím, 30. alcím, a 33-38. alcím, a 47. §, a 48. § (3) bekezdése, a 49. §, az 57-78. §, a 81-87. §, a 89. § (1) bekezdés 2. és 3. pontja, 89. § (2) bekezdés 1. és 2. pontja, a 90. §, 92-104. §, a 109-118. §, a 120. § (1) bekezdése, a 121-126. §, a 132. § (2) bekezdés, a 138. §, a 139. § (2) bekezdés, a 141. § és 142. §, a 146. § (1) bekezdés b) és f) pontja, a 147. § (1) és (3) bekezdése, 150. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja, az 53. alcím, az 55. alcím, az 57. alcím, a 60. alcím, 177. § a), b) és e)-f) pontja, a 182-195. §, a 197. §, a 204-207. §, a 209. § és 210. §, 222-235. §, a 238. § 2-14. és 16-18. pontja, 239. § c), e) és f) pontja, a 73. alcím, 3. melléklet 2020. április 1. napján lép hatályba.
(5) A 48. § (2) és (4) bekezdése, a 2. és 4. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 179. § (4) bekezdése 2023. július 1-jén lép hatályba.
253. § E törvény
1. 9. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
2. 15-17. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
3. 45. §-a a) és b) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,
4. 51. § és 52. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján,
5. 53. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján,
6. 53. § (3) bekezdése és 54. § a) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
7. 54. § b) és c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján,
8. 55. § és 56. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
9. 60-86. §-a, 88. §-a, 89. § (1) bekezdése, valamint 90. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,
10. 91. §-a, 98-125. §-a, 127-141. §-a, 143. §-a, 146. § (1) bekezdése, valamint 147. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
11. 148. § és 149. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
12. 150-154. §-a, 7. és 8. melléklete az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
13. 155. §-157. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
14. 158-160. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
15. 170. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
16. 172. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
17. 174. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
18. 176. §-a, valamint 177. § a), b) és e) pontja az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján,
19. 178. § b) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján,
20. 180. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
254. § (1) A 105. §, 144. § és 173. § az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 179. § az európai polgári kezdeményezésről szóló 2019. április 17-i 2019/788/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
255. §[163]
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke
1. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez[164]
2. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez[165]
3. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez
"4. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
A közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek illetékességi területe közigazgatási jogvitákban
| 1. Fővárosi Törvényszék | ||
| Budapest főváros | ||
| 2. Budapest Környéki Törvényszék | ||
| Nógrád megye | Pest megye | |
| 3. Debreceni Törvényszék | ||
| Hajdú-Bihar megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
| 4. Győri Törvényszék | ||
| Győr-Moson-Sopron megye | Komárom-Esztergom megye | Vas megye |
| 5. Miskolci Törvényszék | ||
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Heves megye | |
| 6. Pécsi Törvényszék | ||
| Baranya megye | Somogy megye | Tolna megye |
| 7. Szegedi Törvényszék | ||
| Bács-Kiskun megye | Békés megye | Csongrád megye |
| 8. Veszprémi Törvényszék | ||
| Fejér megye | Veszprém megye | Zala megye" |
"
4. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez[166]
5. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez[167]
6. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez[168]
7. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez[169]
8. melléklet a 2019. évi CXXVII. törvényhez[170]
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2019. december 17-i ülésnapján fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[3] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[4] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[5] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[6] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[7] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[8] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[9] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[10] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[11] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[12] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[13] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[14] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[15] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[16] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[17] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[18] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[19] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[20] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[21] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[22] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[23] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[24] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[25] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[26] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[27] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[28] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[29] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[30] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[31] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[32] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[33] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[34] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[35] Később lép hatályba e törvény 252. § (5) bekezdése alapján. Hatályos 2022.01.01.
[36] Később lép hatályba e törvény 252. § (5) bekezdése alapján. Hatályos 2022.01.01.
[37] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[38] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[39] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[40] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[41] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[42] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[43] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[44] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[45] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[46] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[47] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[48] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[49] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[50] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[51] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[52] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[53] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[54] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[55] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[56] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[57] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[58] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[59] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[60] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[61] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[62] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[63] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[64] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[65] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[66] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[67] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[68] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[69] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[70] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[71] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[72] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[73] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[74] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[75] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[76] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[77] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[78] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[79] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[80] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[81] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[82] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[83] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[84] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[85] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[86] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[87] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[88] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[89] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[90] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[91] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[92] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[93] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[94] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[95] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[96] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[97] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[98] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[99] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[100] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[101] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[102] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[103] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[104] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[105] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[106] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[107] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[108] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[109] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[110] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[111] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[112] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[113] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[114] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[115] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[116] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[117] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[118] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[119] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[120] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[121] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[122] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[123] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[124] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[125] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[126] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[127] Később lép hatályba e törvény 252. § (6) bekezdése alapján. Hatályos 2023.07.01.
[128] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[129] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[130] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[131] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[132] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[133] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[134] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[135] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[136] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[137] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[138] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[139] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[140] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[141] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[142] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[143] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[144] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[145] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[146] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[147] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[148] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[149] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[150] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[151] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[152] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[153] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[154] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[155] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[156] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[157] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[158] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[159] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[160] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[161] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[162] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[163] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[164] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[165] Később lép hatályba e törvény 252. § (5) bekezdése alapján. Hatályos 2022.01.01.
[166] Később lép hatályba e törvény 252. § (5) bekezdése alapján. Hatályos 2022.01.01.
[167] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[168] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[169] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
[170] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.