32021R0637[1]

A Bizottság (EU) 2021/637 végrehajtási rendelete (2021. március 15.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/637 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 15.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet nyolcadik részének II. és III. címében említett információk intézmények általi nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról, valamint az 1423/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2016/200 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

A fő mérőszámok nyilvánosságra hozatala és a kockázattal súlyozott kitettségértékek áttekintése

(1) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU KM1 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 447. cikkének a)-g) pontjában és 438. cikkének b) pontjában említett információkat.

(2) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU OV1 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének d) pontjában említett információkat.

(3) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU OVC táblázat felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének a) és c) pontjában említett információkat.

(4) Az intézmények az e rendelet I. mellékletében meghatározott EU INS1 és EU INS2 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének f) és g) pontjában említett információkat.

2. cikk

A kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatala

Az intézmények az e rendelet III. mellékletében meghatározott EU OVA és EU OVB táblázat felhasználásával és az e rendelet IV. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. cikkében említett információkat.

3. cikk

A hatályra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU LI1 és EU LI3 tábla felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének b) és c) pontjában említett információkat.

(2) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU LI2 tábla és EU LIA táblázat felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének b) és d) pontjában említett információkat.

(3) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU PV1 tábla felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének e) pontjában említett információkat.

(4) Az intézmények az e rendelet V. mellékletében meghatározott EU LIB táblázat felhasználásával és az e rendelet VI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 436. cikkének f), g) és h) pontjában említett információkat.

4. cikk

A szavatolótőke nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 437. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet VII. melléklete EU CC1 és EU CC2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 437. cikkének a), d), e) és f) pontjában említett információkat, az e rendelet VIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet VII. melléklete EU CCA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 437. cikkének b) és c) pontjában említett információkat, az e rendelet VIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

5. cikk

Anticiklikus tőkepufferek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 440. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet IX. melléklete EU CCYB1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 440. cikkének a) pontjában említett információkat, az e rendelet X. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet IX. melléklete EU CCYB2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 440. cikkének b) pontjában említett információkat, az e rendelet X. mellékletében foglalt útmutató szerint.

6. cikk

A tőkeáttételi mutató nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 451. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet XI. melléklete EU LR1, EU LR2 és EU LR3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint 451. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XI. melléklete EU LRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett információkat, az e rendelet XII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

6a. cikk

A globális rendszerszintű jelentőség mutatóinak nyilvánosságra hozatala

(1) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények az 575/2013/EU rendelet 441. cikkében említett pontszámuk megállapításához használt mutatók értékeire vonatkozó információkat az 575/2013/EU rendelet 434a. cikkében említett egységes nyilvánosságra hozatali formátum használatával hozzák nyilvánosságra, amelyet az 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint az érintett hatóságok a mutatóértékek összegyűjtéséhez használnak, az említett cikkel összhangban gyűjtött kiegészítő adatok és tájékoztató adatok kivételével.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények az (1) bekezdésben említett információkat az év végi 3. pillér-jelentésükben hozzák nyilvánosságra. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények az (1) bekezdésben említett információkat újra nyilvánosságra hozzák a mutatóértékek érintett hatóságok részére történő végleges benyújtását követő első 3. pillér-jelentésükben, ha a benyújtott adatok eltérnek az év végi 3. pillér-jelentésben közzétett adatoktól.

7. cikk

A likviditási követelmények nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. cikkének (1) bekezdésében és 451a. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet XIII. melléklete EU LIQA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 435. cikkének (1) bekezdésében és 451a. cikkének (4) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XIII. melléklete EU LIQ1 táblájának és EU LIQB táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451a. cikkének (2) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XIII. melléklete EU LIQ2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 451a. cikkének (3) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XIV. mellékletében foglalt útmutató szerint.

8. cikk

A hitelkockázattal, felhígulási kockázattal szembeni kitettségek és a hitelminőség nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. és 442. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet XV. melléklete EU CRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 435. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XV. melléklete EU CRB táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének a) és b) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XV. melléklete EU CQ3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének d) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d) az e rendelet XV. melléklete EU CR1-A táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének g) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e) az e rendelet XV. melléklete EU CR2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének f) pontjában említett információkat, az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint.

(2) Az intézmények az e rendelet XV. mellékletében meghatározott EU CR1, EU CQ1, és EU CQ7 tábla, az EU CQ4 tábla "a", "c", "e", "f" és "g" oszlopa, valamint az EU CQ5 tábla "a", "c", "e" és "f" oszlopa felhasználásával és az e rendelet XVI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének c), e) és f) pontjában említett információkat.

(3) Azok a nagy méretű intézmények, amelyek esetében az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értékének és az 575/2013/EU rendelet 47a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelek és előlegek teljes bruttó könyv szerinti értékének aránya legalább 5 %, a (2) bekezdésben említett táblákon és oszlopokon kívül az e rendelet XV. mellékletében meghatározott EU CR2a, EU CQ2, EU CQ6 és EU CQ8 táblák, valamint az EU CQ4 és EU CQ5 táblák b és d oszlopának felhasználásával és a XVI. mellékletben foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 442. cikkének c) és f) pontjában említett információkat. Az említett információkat évente kell nyilvánosságra hozni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az arány sem a nevezőben, sem a számlálóban nem tartalmazza az értékesítésre tartottnak minősülő hiteleket és előlegeket, a központi bankokkal szembeni számlaköveteléseket és az egyéb látra szóló betéteket.

(5) Az intézmények akkor kezdik meg a (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalt, amikor a nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontját megelőző négy negyedév során két egymást követő negyedévben elérték vagy meghaladták az említett bekezdés szerinti 5 %-os küszöbértéket. Az első nyilvánosságra hozatal vonatkozási időpontjában az intézmények akkor hozzák nyilvánosságra az érintett információkat a szóban forgó bekezdésben említett táblák felhasználásával, ha az említett nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontban meghaladják az 5 %-os küszöbértéket.

(6) Az intézmények a továbbiakban nem kötelesek a (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalra, ha a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontot megelőző négy negyedévben három egymást követő negyedév során nem érték el az 5 %-os küszöbértéket.

9. cikk

A hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének a)-f) pontjában említett információkat:

a) az e rendelet XVII. melléklete EU CRC táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének a)-e) pontjában említett információkat, az e rendelet XVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XVII. melléklete EU CR3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének f) pontjában említett információkat, az e rendelet XVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

10. cikk

A sztenderd módszer alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

A kockázattal súlyozott kitettségértékeket a sztenderd módszer alapján kiszámító intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 444. cikkében és 453. cikkének g), h) és i) pontjában említett információkat:

a) az e rendelet XIX. melléklete EU CRD táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 444. cikkének a)-d) pontjában említett információkat, az e rendelet XX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XIX. melléklete EU CR4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének g), h) és i) pontjában, valamint 444. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XIX. melléklete EU CR5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 444. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XX. mellékletében foglalt útmutató szerint, valamint az e rendelet VII. melléklete EU CC1 táblájának felhasználásával az ugyanabban a cikkben említett, szavatolótőkéből levont kitettségértékekre vonatkozó információkat, az e rendelet VIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

11. cikk

A belső minősítésen alapuló módszer hitelkockázatra való alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

A kockázattal súlyozott kitettségértékeket a belső minősítésen alapuló módszer alapján kiszámító intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkében, 452. cikkében, és 453. cikkének g) és j) pontjában említett információkat:

a) az e rendelet XXI. melléklete EU CRE táblázatának és EU CR6-A táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 452. cikkének a)-f) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XXI. melléklete EU CR6 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 452. cikkének g) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XXI. melléklete EU CR7-A és EU CR7 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 453. cikkének g) és j) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d) az e rendelet XXI. melléklete EU CR8 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e) az e rendelet XXI. melléklete EU CR9 és EU CR9.1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 452. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

12. cikk

Az egyszerű kockázati súlyozási módszer szerinti speciális hitelezési és részvényjellegű kitettségek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények az e rendelet XXIII. mellékletében meghatározott EU CR10 tábla felhasználásával és az e rendelet XXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének e) pontjában említett információkat.

13. cikk

Partnerkockázati kitettségek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában és 439. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet XXV. melléklete EU CCRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének a), b) c) és d) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XXV. melléklete EU CCR1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének f), g), k) és m) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XXV. melléklete EU CCR2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d) az e rendelet XXV. melléklete EU CCR3 és EU CCR4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének l) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e) az e rendelet XXV. melléklete EU CCR5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

f) az e rendelet XXV. melléklete EU CCR6 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének j) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

g) az e rendelet XXV. melléklete EU CCR7 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint;

h) az e rendelet XXV. melléklete EU CCR8 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 439. cikkének i) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint.

14. cikk

Az értékpapírosítási pozíciókban fennálló kitettségek nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 449. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet XXVII. melléklete EU SECA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének a)-i) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XXVII. melléklete EU SEC1 és EU SEC2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének j) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XXVII. melléklete EU SEC3 és EU SEC4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének k) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d) az e rendelet XXVII. melléklete EU SEC5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 449. cikkének l) pontjában említett információkat, az e rendelet XXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint.

15. cikk

A sztenderd módszer és a piaci kockázatra vonatkozó belső modellek alkalmazásának nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények az e rendelet XXIX. mellékletében meghatározott EU MR1 tábla felhasználásával és az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 445. cikkében említett információkat.

(2) Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435., 438. és 455. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet XXIX. melléklete EU MRA táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 435. cikke (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XXIX. melléklete EU MRB táblázatának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének a), b), c) és f) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XXIX. melléklete EU MR2-A táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének e) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d) az e rendelet XXIX. melléklete EU MR2-B táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 438. cikkének h) pontjában említett, piaci kockázati belső modellekre vonatkozó információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e) az e rendelet XXIX. melléklete EU MR3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének d) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint;

f) az e rendelet XXIX. melléklete EU MR4 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 455. cikkének g) pontjában említett információkat, az e rendelet XXX. mellékletében foglalt útmutató szerint.

16. cikk

A működési kockázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatal

Az intézmények az e rendelet XXXI. mellékletében meghatározott EU ORA táblázat és EU OR1 tábla felhasználásával és az e rendelet XXXII. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 435. cikkében, 438. cikkének d) pontjában, valamint 446. és 454. cikkében említett információkat.

16a. cikk

A nem kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kamatlábkockázatával szembeni kitettségek nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények az e rendelet XXXVII. mellékletében meghatározott EU IRRBB1 tábla felhasználásával és az e rendelet XXXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 448. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkat.

(2) Az intézmények az e rendelet XXXVII. mellékletében meghatározott EU IRRBBA táblázat felhasználásával és az e rendelet XXXVIII. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 448. cikke (1) bekezdésének c)-g) pontjában említett információkat.

(3) Amennyiben az intézmények első alkalommal hoznak nyilvánosságra információt az (1) vagy (2) bekezdéssel összhangban, az előző vonatkozási időponthoz kapcsolódó információkat nem kell nyilvánosságra hozniuk.

17. cikk

A javadalmazási politika nyilvánosságra hozatala

Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 450. cikkében említett információkat:

a) az e rendelet XXXIII. melléklete EU REMA táblázatának felhasználásával az említett rendelet 450. cikke (1) bekezdésének a)-f) pontjában, valamint j) és k) pontjában említett információkat, továbbá a 450. cikke (2) bekezdésében említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM1 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. és ii. alpontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM2 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának v., vi. és vii. alpontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d) az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM3 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdése h) pontjának iii. és iv. alpontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e) az e rendelet XXXIII. melléklete EU REM4 és EU REM5 táblájának felhasználásával az 575/2013/EU rendelet 450. cikke (1) bekezdésének g) és i) pontjában említett információkat, az e rendelet XXXIV. mellékletében foglalt útmutató szerint.

18. cikk

Megterhelt és meg nem terhelt eszközökre vonatkozó nyilvánosságra hozatal

Az intézmények az e rendelet XXXV. mellékletében meghatározott EU AE1, EU AE2 és EU AE3 tábla, valamint EU AE4 táblázat felhasználásával és az e rendelet XXXVI. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 443. cikkében említett információkat.

18a. cikk

A környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok (ESG-kockázatok) nyilvánosságra hozatala

(1) Az intézmények a következők szerint hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet 449a. cikkében említett információkat:

a) a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó minőségi információkat e rendelet XXXIX. melléklete 1., 2. és 3. táblázatának felhasználásával és az e rendelet XL. mellékletében foglalt útmutató szerint;

b) az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási kockázatokra vonatkozó mennyiségi információkat e rendelet XXXIX. melléklete 1-4. tábláinak felhasználásával és az e rendelet XL. mellékletében foglalt útmutató szerint;

c) az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokra vonatkozó mennyiségi információkat e rendelet XXXIX. melléklete 5. táblájának felhasználásával és az e rendelet XL. mellékletében foglalt útmutató szerint;

d) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó partnerek, a háztartások és az (EU) 2021/451 bizottsági végrehajtási rendelet ( 2 ) V. melléklete 1. részének 42. pontja b) alpontjában említett helyi önkormányzatok által végzett, az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó mérséklő intézkedésekre vonatkozó mennyiségi információkat e rendelet XXXIX. melléklete 6., 7. és 8. táblájának felhasználásával és az e rendelet XL. mellékletében foglalt útmutató szerint;

e) az egyéb mérséklő intézkedésekre és az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő, de a partnereket az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzések tekintetében az átállási vagy alkalmazkodási folyamatban támogató gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó kitettségekre vonatkozó mennyiségi információkat e rendelet XXXIX. melléklete 10. táblájának felhasználásával és az e rendelet XL. mellékletében foglalt útmutató szerint.

(2) Az intézmények dönthetnek úgy, hogy a mérséklő intézkedésekre és az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó, az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak való kitettségekre vonatkozó azon mennyiségi információkat, amelyek az (EU) 2021/451 végrehajtási rendelet V. melléklete 1. részének 42. pont e) alpontjában említett nem pénzügyi vállalatoknak minősülő, a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkében meghatározott közzétételi kötelezettségek hatálya alá nem tartozó és az (EU) 2021/2178 bizottsági végrehajtási rendeletben ( 4 ) meghatározott közzétételi kötelezettségek hatálya alá nem tartozó partnerekkel szemben állnak fenn, e rendelet XXXIX. melléklete 9. táblájának felhasználásával és az e rendelet XL. mellékletében foglalt útmutató szerint hozzák nyilvánosságra.

Az említett partnerekkel szembeni, az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő tevékenységekhez kapcsolódó kitettségek (taxonómiához igazodó kitettségek) százalékos arányának kiszámításához az intézmények felhasználhatják a következőket:

a) amennyiben rendelkezésre állnak, a partnerek által önkéntes és kétoldalú alapon, a hitelnyújtás, valamint a rendszeres hitelfelülvizsgálati és nyomonkövetési folyamatok során átadott információk;

b) amennyiben a partner nem képes vagy nem hajlandó kétoldalú alapon átadni az érintett adatokat, belső becslések és helyettesítő adatok; ez esetben a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteni, hogy ezeket a belső becsléseket és helyettesítő értékeket milyen mértékben használták fel, és hogy milyen belső becsléseket és helyettesítő értékeket alkalmaztak;

c) amennyiben nincs mód sem kétoldalú alapon beszerezni az érintett információkat, sem belső becsléseket és helyettesítő adatokat használni, vagy ezeket az intézmények nem képesek úgy megtenni, hogy az ne jelentsen számukra vagy partnereik számára túlzott terhet, ezt a tényt a táblát kísérő szöveges magyarázatban indokolniuk kell.

Az a) pont alkalmazásában az intézményeknek tájékoztatniuk kell partnereiket arról, hogy az ilyen információk megadása önkéntes.

(3) Amennyiben az e rendelet XL. mellékletében foglalt útmutató másként nem rendelkezik, az intézményeknek 2022. december 31-től a következő időpontokban kell nyilvánosságra hozniuk az 575/2013/EU rendelet 449a. cikkében említett információkat:

a) az éves közzétételek esetében: december 31;

b) a féléves közzétételek esetében: minden évben június 30. és december 31.

19. cikk

Általános rendelkezések

(1) A sorok vagy oszlopok számozása nem változtatható meg, ha az intézmény az 575/2013/EU rendelet 432. cikkével összhangban eltekint egy vagy több tétel nyilvánosságra hozatalától.

(2) Az intézmény egyértelműen feltünteti az érintett táblát vagy táblázatot kísérő szöveges magyarázatban, hogy mely sorokat vagy oszlopokat nem töltötte ki, és ismerteti a nyilvánosságra hozataltól való eltekintés okát.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 431. cikke által előírt információnak egyértelműnek és átfogónak kell lennie, lehetővé téve az adott információt felhasználók számára a mennyiségi közzétételek megértését, és az információt azon táblák mellett kell feltüntetni, amelyekre az vonatkozik.

(4) A numerikus értékeket a következőképpen kell megadni:

a) a mennyiségi monetáris adatokat minimum milliós nagyságrendű pontossággal kell nyilvánosságra hozni;

b) a "százalék" típusúként nyilvánosságra hozott mennyiségi adatokat egységnyi értékben kifejezve, minimum négy tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

(5) Az intézmények az e rendelettel összhangban nyilvánosságra hozott információkon kívül a következő információkat is rendelkezésre bocsátják:

a) nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont és vonatkozási időszak;

b) adatszolgáltatás pénzneme;

c) a nyilvánosságra hozó intézmény neve és adott esetben jogalany-azonosítója (LEI);

d) adott esetben az alkalmazott számviteli standard;

e) adott esetben a konszolidáció hatóköre.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1423/2013/EU végrehajtási rendelet, az (EU) 2015/1555 felhatalmazáson alapuló rendelet, az (EU) 2016/200 végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/2295 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. június 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

EU OV1 tábla - A teljes kockázati kitettségértékek áttekintése

		Teljes kockázati kitettségérték (TREA)		Teljes szavatolótőke-követelmény
		a	b	c
		T	T–1	T
1	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül)
2	ebből sztenderd módszer
3	ebből a belső minősítésen alapuló módszer alapváltozata (F-IRB)
4	ebből slotting módszer
EU 4a	ebből részvényjellegű pozíciók az egyszerű kockázati súlyozási módszer alapján
5	ebből a fejlett IRB módszer (A-IRB)
6	Partnerkockázat – CCR
7	ebből sztenderd módszer
8	ebből a belső modell módszer (IMM)
EU 8a	ebből központi szerződő féllel szembeni kitettség
EU 8b	ebből hitelértékelési korrekció – CVA
9	ebből egyéb partnerkockázat
10	N.a.
11	N.a.
12	N.a.
13	N.a.
14	N.a.
15	Kiegyenlítési kockázat
16	Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek (a felső korlát alkalmazása után)
17	ebből SEC-IRBA-módszer
18	ebből SEC-ERBA-módszer (beleértve a belső értékelési módszert)
19	ebből SEC-SA-módszer
EU 19a	ebből 1 250 %-os kockázati súly / levonás
20	Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat (piaci kockázat)
21	ebből sztenderd módszer
22	ebből IMA
EU 22a	Nagykockázat-vállalások
23	Működési kockázat
EU 23a	ebből alapmutató-módszer
EU 23b	ebből sztenderd módszer
EU 23c	ebből fejlett mérési módszer
24	A levonási küszöbök alatti összegek (amelyekre 250 %-os kockázati súly vonatkozik)
25	N.a.
26	N.a.
27	N.a.
28	N.a.
29	Összesen

EU KM1 tábla - A fő mérőszámok

		a	b	c	d	e
		T	T-1	T-2	T-3	T-4
	Rendelkezésre álló szavatolótőke (összegek)
1	Elsődleges alapvető tőke (CET1)
2	Alapvető tőke (T1)
3	Tőke összesen
	Kockázattal súlyozott kitettségértékek
4	Teljes kockázati kitettségérték
	Tőkemegfelelési mutatók (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)
5	Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (%)
6	Alapvetőtőke-megfelelési mutató (%)
7	Teljestőke-megfelelési mutató (%)
	A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)
EU 7a	A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)
EU 7b	ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)
EU 7c	ebből: T1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)
EU 7d	Teljes SREP-tőkekövetelmény (%)
	Kombinált pufferkövetelmény és teljes tőkekövetelmény (a kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában)
8	Tőkefenntartási puffer (%)
EU 8a	A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer
9	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer (%)
EU 9a	Rendszerkockázati tőkepuffer (%)
10	Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)
EU 10a	Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%)
11	Kombinált pufferkövetelmény (%)
EU 11a	Teljes tőkekövetelmény (%)
12	CET1 a teljes SREP-tőkekövetelmény teljesítése után (%)
	Tőkeáttételi mutató
13	Teljes kitettségi mérték
14	Tőkeáttételi mutató (%)
	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (a teljes kitettségi mérték százalékában)
EU 14a	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)
EU 14b	Ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont)
EU 14c	Teljes SREP tőkeáttételimutató-követelmény (%)
	Tőkeáttételi mutató és együttes tőkeáttételimutató-követelmény (a teljes kitettségi mérték százalékában)
EU 14d	A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelmény (%)
EU 14e	Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)
	Likviditásfedezeti ráta
15	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen (súlyozott érték – átlag)
EU 16a	Készpénzkiáramlások – Teljes súlyozott érték
EU 16b	Készpénzbeáramlások – Teljes súlyozott érték
16	Nettó készpénzkiáramlások összesen (korrigált érték)
17	Likviditásfedezeti ráta (%)
	Nettó stabil forrásellátottsági ráta
18	Rendelkezésre álló stabil források összesen
19	Előírt stabil források összesen
20	Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

EU INS1 tábla - Részesedések biztosítókban

		a	b
		Kitettségérték	Kockázati kitettségérték
1	A szavatolótőkéből le nem vont, biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban lévő szavatolótőke-instrumentumok

EU INS2 tábla - A szavatolótőkével és a tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos információk a pénzügyi konglomerátumok vonatkozásában

		a
		T
1	A pénzügyi konglomerátum kiegészítő szavatolótőke-követelménye (összeg)
2	A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési mutatója (%)

EU OVC tábla - ICAAP információk

Belső tőkemegfelelés-értékelési eljárás + a bank kockázatainak folyamatos értékelése, továbbá annak értékelése, hogy a bank milyen módon tervezi mérsékelni a kockázatokat, és mekkora a jelenlegi és jövőbeli tőkeszükséglet az egyéb kockázatmérséklési tényezők figyelembevétele mellett

Szabadon kitölthető szövegmezők a minőségi tételekkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatalhoz

Jogalap	Sor jelölése	Szabad formátum
A CRR 438. cikkének a) pontja	a	Belső tőkemegfelelés-értékelési módszer
A CRR 438. cikkének c) pontja	b	Az érintett illetékes hatóság kérésére az intézmény belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásának az eredménye

II. MELLÉKLET

Útmutató az áttekintő nyilvánosságra hozatali táblákhoz

EU OV1 tábla - A teljes kockázati kitettségértékek áttekintése. Kötött formátum

1. Az intézmények az 575/2013/EU rendelet ( 5 ) (CRR) 438. cikke d) pontjának alkalmazásában az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében található EU OV1 tábla kitöltéséhez az alábbi útmutatót használják.

2. Az intézményeknek adott esetben a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteniük, hogy milyen hatást gyakorol a szavatolótőke és a kockázati kitettségérték számítására, hogy alsó korlátot alkalmaznak a tőkére, és nem vonnak le elemeket a szavatolótőkéből.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Teljes kockázati kitettségérték (TREA) A CRR 92. cikke (3) bekezdésének, valamint 95., 96. és 98. cikkének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték
b	TREA (T-1) Az előző nyilvánosságra hozatali időszakban nyilvánosságra hozott teljes kockázati kitettségérték
c	Teljes szavatolótőke-követelmény A különböző kockázati kategóriák kockázattal súlyozott kitettségértékeinek megfelelő szavatolótőke-követelmények
Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) A CRR harmadik része II. címe 1–4. fejezete és a CRR 379. cikke szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények. A nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségekre és a partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékeket nem itt, hanem e tábla 6. és 16. sorában kell feltüntetni. Az intézményeknek az ebben a sorban megadott összegbe be kell számítaniuk a nyitva szállítások kockázatához kapcsolódó, a CRR 379. cikke szerint kiszámított, kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.
2	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből sztenderd módszer A hitelkockázatra alkalmazandó sztenderd módszer (a CRR harmadik része II. címének 2. fejezete és a CRR 379. cikke) szerint kiszámított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények
3	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből a belső minősítésen alapuló módszer alapváltozata (F-IRB) A kockázattal súlyozott kitettségértékek és a belső minősítésen alapuló fejlett módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerint számított szavatolótőke-követelmények, kivéve a slotting módszer alá tartozó speciális hitelezési kitettségek vonatkozásában a 4. sorban nyilvánosságra hozott kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és az egyszerű kockázati súlyozási módszer alá tartozó részvénykitettségek tekintetében az EU 4a. sorban nyilvánosságra hozott kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és beleértve a CRR 379. cikke szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.
4	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből slotting módszer A slotting módszer alá tartozó speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó, a CRR 153. cikkének (5) bekezdése szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények
EU 4a	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből részvényjellegű kitettségek az egyszerű kockázati súlyozási módszer alapján Az egyszerű kockázati súlyozási módszer alá tartozó részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, a CRR 155. cikkének (2) bekezdése szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények
5	Hitelkockázat (a partnerkockázaton kívül) – ebből a fejlett IRB-módszer (A-IRB) A belső minősítésen alapuló fejlett módszer (a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete) szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények, kivéve a slotting módszerhez tartozó speciális hitelezési kitettségekre vonatkozó, a 4. sorban feltüntetett kockázattal súlyozott kitettségértékeket, valamint az egyszerű kockázati súlyozási módszerhez tartozó részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, az EU 4a. sorban közzétett kockázattal súlyozott kitettségértékeket, és beleértve a CRR 379. cikke szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékeket és szavatolótőke-követelményeket.
6	Partnerkockázat – CCR A CRR harmadik része II. címének 6. fejezete szerint számított, a partnerkockázatra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények
7	Partnerkockázat – ebből sztenderd módszer A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 3. szakasza szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
8	Partnerkockázat – ebből a belső modell módszer (IMM) A CRR 283. cikke szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
EU 8a	Partnerkockázat – ebből központi szerződő féllel szembeni kitettség A CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 9. szakasza szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények
EU 8b	Partnerkockázat – ebből hitelértékelési korrekció – CVA A CRR harmadik részének VI. címe szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségérték és szavatolótőke-követelmények.
9	Partnerkockázat – ebből egyéb partnerkockázat A partnerkockázatra vonatkozó azon kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények, amelyeket nem tüntettek fel a 7., 8., EU 8a. és EU 8b. sorban.
10	Nem alkalmazandó
11	Nem alkalmazandó
12	Nem alkalmazandó
13	Nem alkalmazandó
14	Nem alkalmazandó
15	Kiegyenlítési kockázat A CRR 378. cikke szerinti, a kiegyenlítési/teljesítési kockázatra vonatkozóan számított kockázati kitettségérték és szavatolótőke-követelmény.
16	Nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek (a felső korlát alkalmazása után) A CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
17	Értékpapírosítás – ebből SEC-IRBA-módszer A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-IRBA szabályozási módszer szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
18	Értékpapírosítás – ebből SEC-ERBA-módszer (beleértve a belső értékelési módszert) A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-ERBA szabályozási módszer (beleértve a belső értékelési módszert) szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
19	Értékpapírosítás – ebből SEC-SA-módszer A CRR 254. cikkében meghatározott módszerhierarchiának megfelelően alkalmazott SEC-SA szabályozási módszer szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
EU 19a	Értékpapírosítás – ebből 1 250 %-os kockázati súly / levonás Azon nem kereskedési könyvi értékpapírosítási kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértéke és szavatolótőke-követelménye, amelyekre 1 250 %-os kockázati súly vonatkozik, vagy amelyeket levonnak a szavatolótőkéből, a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete szerint.
20	Pozíciókockázat, devizaárfolyam-kockázat és árukockázat (piaci kockázat) A CRR harmadik részének IV. címe szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
21	Piaci kockázat – ebből sztenderd módszer A CRR harmadik része IV. címének 2–4. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
22	Piaci kockázat – ebből IMA A CRR harmadik része IV. címének 5. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
EU 22a	Nagykockázat-vállalások A CRR 92. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
23	Működési kockázat A CRR harmadik részének III. címe szerint számított kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
EU 23a	Működési kockázat – ebből alapmutató-módszer A CRR harmadik része III. címének 2. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
EU 23b	Működési kockázat – ebből sztenderd módszer A CRR harmadik része III. címének 3. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
EU 23c	Működési kockázat – ebből fejlett mérési módszer A CRR harmadik része III. címének 4. fejezete szerint számított, kockázattal súlyozott kitettségértékek és szavatolótőke-követelmények.
24	A levonási küszöbök alatti összegek (amelyekre 250 %-os kockázati súly vonatkozik) Az összeg a CRR 48. cikkének (4) bekezdésében említett 250 %-os kockázati súly alá tartozó elemek összegének a 250 %-os kockázati súly alkalmazása utáni összege. Az említett összegek magukban foglalják a következőket: — a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetből eredő halasztott adókövetelések, amelyek aggregált összege nem haladja meg az intézménynek a CRR 48. cikke (1) bekezdésének a) pontja) szerint, a következők alkalmazása után kiszámított elsődleges alapvető tőkeelemei 10 %-át: — jelentős befektetések pénzügyi ágazatbeli szervezetben, az említett szervezet szóban forgó intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező elsődleges alapvető tőkeinstrumentumainak azon állománya, amelynek aggregált összege nem haladja meg az intézmény CRR 48. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított elsődleges alapvető tőkeelemeinek 10 %-át. Az ebben a sorban szereplő adatok csak tájékoztatási célt szolgálnak, mivel az itt feltüntetett összeg az 1. sorban is szerepel, ahol az intézményeknek a hitelkockázatra vonatkozó információkat kell nyilvánosságra hozniuk.
25	Nem alkalmazandó
26	Nem alkalmazandó
27	Nem alkalmazandó
28	Nem alkalmazandó
29	Összesen A CRR 92. cikke (3) bekezdésének, valamint 95., 96. és 98. cikkének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték.

EU KM1 tábla - A fő mérőszámok. Kötött formátum

3. Az intézmények a CRR 447. cikke a)-g) pontjának, valamint 438. cikke b) pontjának alkalmazásában az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében található EU KM1 tábla kitöltéséhez az e mellékletben foglalt útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a – e	A T, T-1, T-2, T-3 és T-4 nyilvánosságra hozatali időszak negyedéves időszakot jelent, és a mezőket a CRR 433a., 433b. és 433c. cikkében meghatározott gyakoriságnak megfelelően kell kitölteni. Az ebben a táblában szereplő információkat negyedévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-1, T-2, T-3 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; az ebben a táblában szereplő információkat félévente nyilvánosságra hozó intézményeknek a T, T-2 és T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk; az ebben a táblában szereplő információkat évente nyilvánosságra hozó intézményeknek pedig a T és a T-4 időszakokra vonatkozóan kell adatot szolgáltatniuk. Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a nyilvánosságra hozatali időszakoknak megfelelő dátumokat. Az adatok első alkalommal történő nyilvánosságra hozatalakor nem kell nyilvánosságra hozni korábbi időszakokra vonatkozó adatokat.
Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Elsődleges alapvető tőke (CET1) A CET1 tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 29. sora)
2	Alapvető tőke (T1) A T1 tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 45. sora)
3	Tőke összesen A teljes tőke összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 59. sora)
4	Teljes kockázati kitettségérték A teljes kockázati kitettségérték összege az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett összeg (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 60. sora)
5	Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (%) Az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 61. sora)
6	T1 tőkemegfelelési mutató (%) A T1 tőkemegfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 62. sora)
7	Teljestőke-megfelelési mutató (%) A teljestőke-megfelelési mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet VII. mellékletében feltüntetett érték (az EU CC1 tábla (A szabályozói szavatolótőke összetétele) 63. sora)
EU 7a	A túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%) Az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.
EU 7b	ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont) A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének első és harmadik albekezdésével összhangban elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni.
EU 7c	ebből: T1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont) A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének első és harmadik albekezdésével összhangban T1 tőkével kell teljesíteni.
EU 7d	Teljes SREP-tőkekövetelmény (TSCR) (%) Az i. és a ii. pontban meghatározott értékek összege a következőknek megfelelően: (i) a CRR 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott teljes tőkemegfelelési mutató (8 %); (ii) a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelése érdekében előírt és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről szóló EBH-iránymutatásokban (1) (EBA SREP GL) meghatározott kritériumokkal összhangban megállapított kiegészítő szavatolótőke-követelmény (2. pillér szerinti követelmény – P2R), a teljes kockázattal súlyozott kitettségérték százalékában kifejezve. Ebben a tételben a teljes SREP-tőkekövetelmény-mutatót (TSCR) kell megjeleníteni, amelyet az illetékes hatóság közölt az intézménnyel. A TSCR fogalommeghatározása az EBH SREP iránymutatásának 1.2. szakaszában található. Amennyiben az illetékes hatóság nem ír elő a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelményt, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.
8	Tőkefenntartási puffer (%) Az intézmények által a CRD 128. cikkének (1) bekezdésével és 129. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.
EU 8a	A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett tőkefenntartási puffer A tagállamok szintjén azonosított makroprudenciális vagy rendszerkockázatokra képzett fenntartási puffer összege, amely a CRR 458. cikkével összhangban a tőkefenntartási pufferen felül kérhető, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.
9	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer (%) Az intézmények által a CRD 128. cikkének (2) bekezdésével, 130. cikkével, valamint 135–140. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve. A százalékos arány a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez szükséges szavatolótőke összegének felel meg.
EU 9a	Rendszerkockázati tőkepuffer (%) Az intézmények által a CRD 128. cikkének (5) bekezdésével, 133. cikkével, valamint 134. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve. A százalékos arány azt fejezi ki, hogy milyen összegű szavatolótőkére van szükség a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez.
10	Globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%) Az intézmények által a CRD 128. cikkének (3) bekezdésével és 131. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke összege, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve. A százalékos arány azt fejezi ki, hogy milyen összegű szavatolótőkére van szükség a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez.
EU 10a	Egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer (%) Az intézmények által a CRD 128. cikkének (4) bekezdésével és 131. cikkével összhangban tartandó szavatolótőke összege, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve. A százalékos arány azt fejezi ki, hogy milyen összegű szavatolótőkére van szükség a vonatkozó tőkepuffer-követelményeknek a nyilvánosságra hozatal időpontjában való teljesítéséhez.
11	Kombinált pufferkövetelmény (%) A CRD 128. cikke 6. pontjának megfelelően, a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve.
EU 11a	Teljes tőkekövetelmény (OCR) (%) Az i. és ii. pont összege a következőknek megfelelően: (i) az EU 7d. sorban említett TSCR mutató; (ii) amennyiben jogilag alkalmazandó, a CRD 128. cikkének 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény mutatója. Ebben a tételben az EBH SREP iránymutatásának 1.2. szakaszában meghatározott teljes tőkekövetelmény-mutatót (OCR-mutató) kell megjeleníteni. Ha nem alkalmazandó pufferkövetelmény, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.
12	CET1 a teljes SREP-követelmény teljesítése után (%)
13	Teljes kitettségi mérték A teljes kitettségi mérték az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett összegnek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 24. sora)
14	Tőkeáttételi mutató (%) A tőkeáttételi mutató az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 25. sora)
EU 14a	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%) Az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények, a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. Kiegészítő szavatolótőke-követelmények az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla EU-26a. sora).
EU 14b	ebből: CET1 tőkekövetelmény-mutató (százalékpont) A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni. Kiegészítő szavatolótőke-követelmények az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla EU-26b. sora).
EU 14c	Teljes SREP tőkeáttételimutató-követelmény (%) Az i. és ii. pont összege a következőknek megfelelően: (i) adott esetben a CRR 92. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti minimális tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény vagy a CRR 429a. cikkének (7) bekezdésével összhangban számított korrigált tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény; (ii) az illetékes hatóság által a CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján előírt, a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelmények (2. pillér szerinti követelmények – P2R), a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. Ebben a tételben a teljes SREP tőkeáttételimutató-követelményt (TSLRR) kell megjeleníteni, amelyet azt az illetékes hatóság közölt az intézménnyel. Amennyiben az illetékes hatóság nem ír elő a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgáló kiegészítő szavatolótőke-követelményt, csak az i. pont szerinti információt kell nyilvánosságra hozni.
EU 14d	A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelmény (%) A CRR 92. cikkének (1a) bekezdése Az alkalmazandó tőkeáttételimutató-puffer az intézmények által az e végrehajtási rendelet XI. mellékletében feltüntetett értéknek megfelelően (az EU LR2 – LRCom: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla 27. sora).
EU 14e	Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%) Az EU 14c. és az EU 14d. sor összege
15	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen (súlyozott érték – átlag) Az intézményeknek súlyozott értékként a likvid eszközöknek – az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikke (2) bekezdésében meghatározott kiigazítási mechanizmus alkalmazása előtti – értékét kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 9. cikkének megfelelően.
EU 16a	Készpénzkiáramlások – Teljes súlyozott érték Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a XIII. mellékletben megadott készpénzkiáramlásaik súlyozott értékének összegét (az EU LIQ1 tábla (Az LCR-re vonatkozó mennyiségi információk) 16. sora).
EU 16b	Készpénzbeáramlások – Teljes súlyozott érték Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a XIII. mellékletben megadott készpénzbeáramlásaik súlyozott értékének összegét (az EU LIQ1 tábla (Az LCR-re vonatkozó mennyiségi információk) 20. sora).
16	Nettó készpénzkiáramlások összesen (korrigált érték) Az intézményeknek kiigazított értékként a nettó likviditáskiáramlást kell megadniuk, amely a következővel egyenlő: a teljes kiáramlás mínusz a teljes mértékben mentesített beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés.
17	Likviditásfedezeti ráta (%) Az intézményeknek kiigazított értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, százalékban kifejezett likviditásfedezeti rátát kell nyilvánosságra hozniuk. A likviditásfedezeti ráta a hitelintézet likviditási pufferének egy 30 naptári napos stresszidőszak alatti nettó likviditáskiáramlásához viszonyított, százalékban kifejezett aránya.
18	Rendelkezésre álló stabil források összesen Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 3. fejezetének megfelelően kiszámított, rendelkezésre álló stabil forrás összegét a XIII. mellékletben feltüntetetteknek megfelelően (az EU LIQ2 tábla (Nettó stabil forrásellátottsági ráta) 14. sora).
19	Előírt stabil források összesen Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 4. fejezetének megfelelően kiszámított, előírt stabil forrás összegét a XIII. mellékletben feltüntetetteknek megfelelően (az EU LIQ2 tábla (Nettó stabil forrásellátottsági ráta) 33. sora).
20	Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%) A CRR 428b. cikkével összhangban kiszámított nettó stabil forrásellátottsági ráta.
(1) Az Európai Bankhatóság EBA/GL/2018/03 iránymutatása (2018. július 19.) a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásra vonatkozó egységes eljárásokról és módszerekről és a felügyeleti stressztesztekről. (2) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

EU INS1 tábla - Részesedések biztosítókban: Kötött formátum

4. Az intézmények a CRR 438. cikke f) pontjának alkalmazásában az I. mellékletben található EU INS1 tábla kitöltéséhez az e mellékletben levő útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Kitettségérték Biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban birtokolt szavatolótőke-instrumentumok kitettségértéke, amelyeket az intézmények nem vonnak le szavatolótőkéjükből a CRR 49. cikkének megfelelően, amikor tőkekövetelményüket egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon kiszámítják.
b	Kockázati kitettségérték Biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítási holdingtársaságban birtokolt szavatolótőke-instrumentumok kockázati kitettségértéke, amelyeket az intézmények nem vonnak le szavatolótőkéjükből a CRR 49. cikkének megfelelően, amikor tőkekövetelményüket egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon kiszámítják.

EU INS2 tábla - A szavatolótőkével és a tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos információk a pénzügyi konglomerátumok vonatkozásában. Kötött formátum

5. Az intézmények a CRR 438. cikke g) pontjának alkalmazásában az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében található EU INS2 tábla kitöltéséhez az e mellékletben foglalt útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	A pénzügyi konglomerátum kiegészítő szavatolótőke-követelménye (összeg) A pénzügyi konglomerátumnak a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 6. cikkével és az említett irányelv I. mellékletével összhangban számított kiegészítő szavatolótőke-követelménye, ha az I. mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszert alkalmazzák.
2	A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési mutatója (%) A pénzügyi konglomerátumnak a 2002/87/EK irányelv 6. cikkével és az említett irányelv I. mellékletével összhangban számított tőkemegfelelési mutatója, ha az I. mellékletben meghatározott 1. vagy 2. módszert alkalmazzák.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

EU OVC táblázat - ICAAP információk. Rugalmas formátum.

6. Az intézmények a CRR 438. cikke a) és c) pontjának alkalmazásában az I. mellékletben található EU OVC tábla kitöltéséhez az e mellékletben foglalt útmutatót használják.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	Belső tőkemegfelelés-értékelési módszer Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azon módszereik összefoglalóját, amelyek annak értékelésére szolgálnak, hogy a belső tőkéjük megfelelő-e a jelenlegi és jövőbeli tevékenységek alátámasztásához
b)	Az érintett illetékes hatóság kérésére az intézmény belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásának az eredménye Ezt az információt az intézményeknek csak akkor kell nyilvánosságra hozniuk, ha azt az érintett illetékes hatóság előírja.

III. MELLÉKLET

EU OVA táblázat - Az intézmény kockázatkezelési megközelítése

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja	a)	A vezető testület által jóváhagyott összefoglaló kockázati nyilatkozat nyilvánosságra hozatala
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontja	b)	Az egyes kockázattípusokra vonatkozó kockázatirányítási struktúrával kapcsolatos információk
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének e) pontja	c)	A vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat a kockázatkezelési rendszer megfelelőségéről
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja	d)	A kockázatjelentési és/vagy -mérési rendszerek hatókörének és jellegének nyilvánosságra hozatala
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja	e)	A kockázatjelentési és -mérési rendszerek fő jellemzőire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) pontja	f)	Az egyes külön kockázati kategóriák kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok
A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja	g)	A kockázatok kezelésére, fedezésére és mérséklésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés hatékonyságának monitorozására vonatkozó információk

EU OVB táblázat - Irányítási intézkedésekre vonatkozó nyilvánosságra hozatal

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Szabad formátum
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének a) pontja	a)	A vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek száma
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének b) pontja	b)	A vezető testület tagjainak kiválasztására vonatkozó munkaerő-felvételi politikára és a tagok szakértelmére, képességeire és tapasztalatára vonatkozó információk
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének c) pontja	c)	A vezető testület tagjai tekintetében érvényesítendő diverzitási politikára vonatkozó információk
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének d) pontja	d)	Információk arra vonatkozóan, hogy az intézmény létrehozott-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és az ülések gyakorisága
A CRR 435. cikke (2) bekezdésének e) pontja	e)	Annak leírása, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez

IV. MELLÉKLET

Útmutató a kockázatkezelési célkitűzések és szabályok nyilvánosságra hozatalához

EU OVA táblázat - Az intézmény kockázatkezelési megközelítése: Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

1. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet III. mellékletében található EU OVA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet ( 6 ) (CRR) 435. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	A vezető testület által a CRR 435. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásában jóváhagyott összefoglaló kockázati nyilatkozatnak le kell írnia, hogy az üzleti modell hogyan határozza meg az általános kockázati profilt és milyen kölcsönhatásban van azzal: így le kell írnia például az üzleti modellhez kapcsolódó fő kockázatokat, és hogy a kockázatról nyilvánosságra hozott információk hogyan tükrözik és írják le e kockázatokat, vagy hogy az intézmény kockázati profilja milyen kölcsönhatásban van a vezető testület által jóváhagyott kockázati toleranciával. A CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti kockázati nyilatkozatban az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a csoporton belüli, illetve társult és kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügyletek jellegét, méretét, célját és gazdasági tartalmát is. A nyilvánosságra hozott információknak az intézmény kockázati profiljára (ezen belül a hírnévkockázatra) vagy a kockázatok csoporton belüli eloszlására lényeges hatást gyakorló ügyletekre kell korlátozódniuk. Az intézményeknek fel kell tüntetniük továbbá azokat a főbb arányszámokat és mutatókat, amelyekből kiderül, hogy az intézmény kockázati profilja milyen kölcsönhatásban van a vezető testület által meghatározott kockázati toleranciával.
b)	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információk az egyes kockázattípusokra vonatkozó kockázatirányítási struktúrát foglalják magukban, mely információk a következők: az intézmény egészében felosztott felelősségek (ideértve adott esetben a felügyeletet és a hatáskör-átruházást, valamint a felelősségek vezető testület, üzletágak és a kockázatkezelési részleg közötti felosztását kockázattípusok, üzleti egységek szerinti bontásban, valamint az egyéb lényeges információkat); a kockázatkezelési folyamatokban részt vevő testületek és funkciók közötti kapcsolatok (ideértve adott esetben a vezető testületet, a kockázatkezelési bizottságot, a kockázatkezelési részleget, a megfelelési funkciót, a belső ellenőrzési részleget); valamint a szervezeti és belsőkontroll-eljárások. Az érintett kockázatkezelési részleg struktúrájára és szervezetére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek a nyilvánosságra hozott információkat a következőkkel kell kiegészíteniük: — az általános belsőkontroll-keretre és a kontrollrészleg szervezésére (hatáskör, erőforrások, alapszabály, függetlenség), az általuk ellátott fő feladatokra és a funkciók tényleges vagy tervezett jelentős változásaira vonatkozó információk; — az azon kockázatokra vonatkozó jóváhagyott limitek, amelyeknek az intézmény ki van téve; — a belső kontrollal, a kockázatkezeléssel, a megfeleléssel és a belső ellenőrzéssel foglalkozó szervezeti egységek vezetőinek személyében történt változások; — a kockázati kultúra intézményen belüli kommunikálására, elutasítására és végrehajtására szolgáló csatornák (például hogy léteznek-e működési limiteket vagy a kockázati küszöbértékek megsértésének kezelésére szolgáló eljárásokat, valamint a kockázattal kapcsolatos problémák üzletágak és kockázati funkciók közötti felvetésére és megosztására szolgáló eljárásokat tartalmazó magatartási kódexek, kézikönyvek).
c)	Az intézmények által a CRR 435. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozandó, a kockázatkezelési rendszer megfelelőségéről szóló nyilatkozatot jóvá kell hagynia a vezető testületnek, és biztosítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az alkalmazott kockázatkezelési rendszerek az intézmény kockázati profilját és stratégiáját tekintve megfelelőek.
d)	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információk részeként az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatjelentési és/vagy -mérési rendszerek hatókörét és jellegét, valamint annak leírását, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez és a felső vezetéshez.
e)	Amikor a CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján a kockázatjelentési és -mérési rendszerek fő jellemzőiről nyújtanak tájékoztatást, az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kockázatkezelési stratégiák módszeres és rendszeres felülvizsgálataival kapcsolatos szabályaikat, valamint azok hatékonyságának időszakos értékelését.
f)	A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint nyilvánosságra hozott információknak a stressztesztelésre – így a stressztesztelésnek alávetett portfóliókra, az elfogadott forgatókönyvekre és az alkalmazott módszerekre, valamint a stressztesztelés kockázatkezelésben való alkalmazására – vonatkozó minőségi információkat kell magukban foglalniuk.
g)	Az intézményeknek a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjával összhangban tájékoztatást kell nyújtaniuk az intézmény üzleti modelljéből eredő kockázatok tekintetében a kockázatok kezelésére, fedezésére és mérséklésére szolgáló stratégiákról és folyamatokról, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés hatékonyságának monitorozásáról.

EU OVB táblázat - Irányítási intézkedésekre vonatkozó nyilvánosságra hozatal: Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához.

2. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet III. mellékletében található EU OVB táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 435. cikkének (2) bekezdésében említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	Az intézményeknek a CRR 435. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk a vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek számát. Ezen információk nyilvánosságra hozatalakor az alább részletezettek szerint kell eljárni: — A 2013/36/EU irányelv (1) (CRD) 91. cikke (3) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó intézményeknek az igazgatói tisztségek említett cikk szerint számított számát kell megadniuk; — Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a vezető testület valamennyi tagja tekintetében a ténylegesen betöltött igazgatói tisztségek számát (függetlenül attól, hogy a csoportba tartozó vállalatról, befolyásoló részesedésről vagy az ugyanazon intézményvédelmi rendszerbe tartozó intézményről, illetve hogy ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségekről van-e szó), tekintet nélkül arra, hogy az igazgatói tisztséget kereskedelmi célú vagy egyéb szervezetben töltik-e be; — Amennyiben az illetékes hatóság további igazgatói tisztséget hagyott jóvá, ezt a tényt valamennyi intézménynek nyilvánosságra kell hoznia, amelyben e tag igazgatói tisztséget tölt be, a további igazgatói tisztséget jóváhagyó illetékes hatóság nevével együtt.
b)	A CRR 435. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a vezető testület tagjainak kiválasztására irányuló munkaerő-felvételi politikára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek a tagok szakértelmére, képességeire és tapasztalataira vonatkozó információkat is meg kell adniuk. Az intézményeknek az utánpótlás-tervezésből esetlegesen adódó politikára, valamint a vezető testület általános összetételén belüli előre látható változásokra vonatkozó információkat is fel kell tüntetniük.
c)	A CRR 435. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a diverzitási politikájuk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek az említett politikában meghatározott célkitűzésekre és vonatkozó célszámokkal kapcsolatos információkat kell nyilvánosságra hozniuk, valamint azt, hogy e célkitűzések és célszámok milyen mértékben valósultak meg. Az intézményeknek mindenekelőtt nyilvánosságra kell hozniuk a nemek szerinti megoszlásra vonatkozó politikát, amely a következőket foglalja magában: — amennyiben célszámot határoztak meg az alulreprezentált nem, valamint az életkorra, az iskolai végzettségre, a szakmai háttérre és a földrajzi származásra vonatkozó politikák tekintetében, akkor a meghatározott célszám, illetve az, hogy milyen mértékben teljesítik a célszámokat; — amennyiben valamely célszám nem teljesül, az intézményeknek ki kell fejteniük ennek okait, és adott esetben az annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy a célszámot bizonyos időn belül elérjék.
d)	Az intézményeknek a CRR 435. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk, hogy létrehoztak-e különálló kockázatkezelési bizottságot, és meg kell adniuk a kockázatkezelési bizottság eddigi üléseinek számát.
e)	A 435. cikk (2) bekezdése e) pontjának értelmében az arra vonatkozó adatok részeként, hogy a kockázatokra vonatkozó információk hogyan jutnak el a vezető testülethez, az intézményeknek le kell írniuk a kockázatokról a vezető testület felé történő jelentéstétel folyamatát, különösen a gyakoriságot, a hatókört és a kockázati kitettség fő tartalmát, valamint hogy a vezető testületet hogyan vonták be a jelentendő tartalom meghatározásába.
(1) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/36/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

V. MELLÉKLET

EU LI1 tábla - A számviteli és a prudenciális konszolidáció hatóköre közötti eltérések és a pénzügyi kimutatásokban szereplő kategóriák szabályozói kockázati kategóriáknak való megfeleltetése

		a	b	c	d	e	f	g
		A közzétett pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékek	A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek	A tételek könyv szerinti értéke
				A hitelkockázati keret hatálya alá tartozik	A partnerkockázati keret hatálya alá tartozik	Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozik	A piaci kockázati keret hatálya alá tartozik	Nem tartozik szavatolótőke-követelmények hatálya alá, vagy a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartozik
	Eszközosztályok szerinti bontás a közzétett pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg alapján
1
2
3






	….
xxx	Eszközök összesen

	Kötelezettségosztályok szerinti bontás a közzétett pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg alapján
1
2
3




	….
xxx	Kötelezettségek összesen

EU LI2 tábla - A szabályozói kitettségértékek és a pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékek közötti eltérések fő forrásai

		a	b	c	d	e
		Összesen	Az alábbiak hatálya alá tartozó tételek:
		Összesen	hitelkockázati keret	értékpapírosítási keret	partnerkockázati keret	piaci kockázati keret
1	Eszközök könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján (az LI1 tábla szerint)
2	Kötelezettségek könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján (az LI1 tábla szerint)
3	Teljes nettó összeg a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján
4	Mérlegen kívüli összegek
5	Értékelési különbözetek
6	Eltérő nettósítási szabályokból adódó különbözetek, a 2. sorban már szereplőkön kívül
7	Céltartalékok figyelembevételéből adódó különbözetek
8	Hitelkockázat-mérséklési technikák használatából adódó különbözetek
9	Hitel-egyenértékesítési tényezőkből adódó különbözetek
10	Kockázatátruházással járó értékpapírosításból adódó különbözetek
11	Egyéb különbözetek
12	Szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek

EU LI3 tábla - A konszolidáció hatóköreiben mutatkozó eltérések ismertetése (szervezetenként)

a	b	c	d	e	f	g	h
A szervezet neve	A számviteli konszolidáció módszere	A prudenciális konszolidáció módszere					A szervezet leírása
A szervezet neve	A számviteli konszolidáció módszere	Teljes körű konszolidáció	Arányos konszolidáció	Tőkemódszer	Nem került konszolidálásra, sem levonásra	Levonásra került
A. szervezet	Teljes körű konszolidáció	X					Hitelintézet
N. szervezet	Teljes körű konszolidáció		X				Hitelintézet
Z. szervezet	Teljes körű konszolidáció				X		Biztosító
AA. szervezet	Teljes körű konszolidáció			X			Immateriális javak kölcsönzésével foglalkozó társaság

EU LIA táblázat - A számviteli és a szabályozói kitettségértékek közötti eltérések magyarázatai

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 436. cikkének b) pontja	a)	Az EU LI1 tábla a) és b) oszlopa közötti eltérések
A CRR 436. cikkének d) pontja	b)	A számviteli és szabályozói konszolidáció hatóköre közötti eltérések EU LI2 táblában szereplő fő forrásaira vonatkozó kvalitatív információk

EU LIB táblázat - A hatályra vonatkozó egyéb minőségi információk

Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

Jogalap	Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
A CRR 436. cikkének f) pontja	a)	A szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek csoporton belüli visszafizetésének akadálya
A CRR 436. cikkének g) pontja	b)	Az előírtnál kevesebb szavatolótőkével rendelkező, a konszolidációba be nem vont leányvállalatok
A CRR 436. cikkének h) pontja	c)	A CRR 7. cikkében említett eltérés vagy a CRR 9. cikkében meghatározott egyedi konszolidációs módszer alkalmazása
A CRR 436. cikkének g) pontja	d)	Az az aggregált összeg, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba be nem vont valamennyi leányvállalat számára előírtnál

EU PV1 tábla - Prudens értékelési korrekciók (PVA)

Kötött formátum

		a	b	c	d	e	EU e1	EU e2	f	g	h
		Kockázati kategória					Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Értékelési bizonytalanság		Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után
	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció	Részvénypiaci	Kamatláb	Devizaárfolyam	Hitel	Áru	Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció	Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció	Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után	Ebből: Alapvető módszer összesen a kereskedési könyvben	Ebből: Alapvető módszer összesen a nem kereskedési könyvben
1	Piaci ár bizonytalansága
2	Nem alkalmazandó
3	Pozíciózárási költségek
4	Koncentrált pozíciók
5	Lejárat előtti visszaváltás
6	Modellkockázat
7	Működési kockázat
8	Nem alkalmazandó
9	Nem alkalmazandó
10	Jövőbeli adminisztrációs költségek
11	Nem alkalmazandó
12	Kiegészítő értékelési korrekciók összesen

VI. MELLÉKLET

Útmutató a szabályozási keret hatályára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához

1. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LI1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet ( 7 ) (CRR) 436. cikkének c) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–XXX	Eszközök összesen A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel. A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv (1) 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel (2) jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.
1–XXX	Kötelezettségek összesen A sorok szerkezetének egyeznie kell a mérlegnek az intézmény által az utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámolásában használt sorszerkezettel. A „pénzügyi beszámolás” a 2013/34/EU irányelv 4. és 24. cikkében meghatározott éves egyedi és összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokat, valamint (adott esetben) az EU-ban az 1606/2002/EK rendelettel jóváhagyott nemzetközi számviteli standardok értelmében vett pénzügyi kimutatásokat jelenti.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.). (2) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1606/2002/EK RENDELETE (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	A közzétett pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékek A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozásban foglalt konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg, ideértve a 2013/34/EU irányelven, a 86/635/EGK irányelven (1) vagy az EU-ban jóváhagyott nemzetközi számviteli standardokon alapuló keretrendszereket.
b	A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek A mérleg eszközök oldalán és források oldalán megadott összeg, amelyet a CRR első része II. címének 2. és 3. szakaszában foglalt szabályozói konszolidációs követelményeket követve állapítottak meg. Ha a számviteli konszolidáció hatóköre és a prudenciális konszolidáció hatóköre pontosan megegyezik, e tábla „a” és „b” oszlopát egyesíteni kell.
c	A hitelkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 2. és 3. fejezete alkalmazandó.
d	A partnerkockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 6. fejezete alkalmazandó.
e	Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő), nem kereskedési könyvi tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik része II. címének 5. fejezete alkalmazandó.
f	A piaci kockázati keret hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címe alkalmazandó. A kereskedési könyvben szereplő értékpapírosítási pozícióknak megfelelő tételeket, amelyekre a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények vonatkoznak, ebben az oszlopban kell feltüntetni.
g	A szavatolótőke-követelmények hatálya alá nem tartozó, vagy a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartozó tételek könyv szerinti értéke Azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR-rel összhangban nem tartoznak szavatolótőke-követelmények hatálya alá; azon (a mérlegen kívüli tételektől eltérő) tételeknek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értéke, amelyek a CRR második részével összhangban a szavatolótőkéből való levonás hatálya alá tartoznak. A levont tételek magukban foglalhatják például a CRR 37., 38., 39. és 41. cikkében felsorolt tételeket. Az eszközökre vonatkozó összegeknek a szavatolótőkéből ténylegesen levont összegeknek kell lenniük, figyelembe véve a kötelezettségekkel szembeni esetleges nettósítást, amelyet az alkalmazandó levonás (és a levonásra esetlegesen alkalmazandó küszöbérték) a CRR második részének idevágó cikkei szerint lehetővé tesz. Ha a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjában és 48. cikkében felsorolt tételeket 1 250 %-os kockázati súllyal veszik figyelembe ahelyett, hogy levonásra kerülnének, akkor e tételeket nem e tábla „g” oszlopában, hanem az EU LI1 tábla más megfelelő oszlopaiban kell feltüntetni. Ez bármely másik tételre is vonatkozik, amelyet a CRR követelményeivel összhangban 1 250 %-os kockázati súllyal vesznek figyelembe. A kötelezettségekre vonatkozó összegeknek a kötelezettségek azon összegének kell lenniük, amelyet a szavatolótőkéből levonandó eszközök összegének az említett rendelet második részében foglalt idevágó cikkek szerinti meghatározásához figyelembe kell venni. Ezen túlmenően ebben az oszlopban kell feltüntetni minden kötelezettséget, azok kivételével, amelyek i. a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak, vagy ii. a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt követelmények alkalmazása céljából relevánsak.
az összes oszlop	Amennyiben egy különálló tétel egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelményeket von maga után, az értékeket a hozzá kapcsolódó tőkekövetelményeknek megfelelő összes oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „c” – „g” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „b” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.
(1) A TANÁCS 86/635/EGK IRÁNYELVE (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

EU LI2 tábla - A szabályozói kitettségértékek és a pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékek közötti eltérések fő forrásai. Kötött formátum.

2. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LI2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének d) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Eszközök könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.
2	Kötelezettségek könyv szerinti értéke a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján Az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő összegek megegyeznek az EU LI1 tábla „c” – „f” oszlopában szereplő összegekkel.
3	Teljes nettó összeg a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján A prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti eszközök és kötelezettségek közötti, mérlegen belüli nettósítás utáni összeg, tekintet nélkül arra, hogy ezen eszközök és kötelezettségek tekintetében alkalmazhatók-e a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok. Az ebben a sorban szereplő összeg egyenlő az e tábla 1. sorában szereplő, a 2. sorban lévő összeggel csökkentett értékkel.
4	Mérlegen kívüli összegek A mérlegen kívüli eredeti kitettségeket tartalmazza, a hitel-egyenértékesítési tényező alkalmazása előtt, adott esetben, amelyek a megállapított mérlegen kívüli kimutatásból származnak, az e tábla „a” – „d” oszlopában szereplő prudenciális konszolidáció hatóköre alapján.
5	Értékelési különbözetek A CRR második része I. címe 2. fejezetének 34. cikke és a CRR harmadik része I. címe 3. fejezetének 105. cikke szerinti értékelési korrekciók könyv szerinti értékének az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban valós értéken értékelt kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi kitettségekre gyakorolt hatása. Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU PV1 tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő összeggel.
6	Eltérő nettósítási szabályokból adódó különbözetek, az e tábla 2. sorában már szereplőkön kívül Ez a tétel a nettó mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek összegére vonatkozik a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében, valamint a CRR harmadik részének IV. címében foglalt specifikus nettósítási szabályok alkalmazása után. A nettósítási szabályok alkalmazásának a hatása lehet negatív (ha több kitettséget kell nettósítani, mint amennyire az e tábla 2. sorában a mérlegen belüli nettósítást alkalmazzák) vagy pozitív (ha a CRR nettósítási szabályainak az alkalmazásából alacsonyabb nettósított összeg adódik, mint az e tábla 2. sora szerinti mérlegen belüli nettósításból).
7	Céltartalékok figyelembevételéből adódó különbözetek A (183/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (1) meghatározott) egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások kitettségértékbe való újbóli beépítése, amelyeket az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban, a CRR harmadik része II. címének 3. fejezete alapján kockázati súlyozási célból levontak a kitettségek könyv szerinti értékéből. Ami a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban kockázati súlyt kapott kitettségeket illeti, ha a prudenciális konszolidáció hatóköre alapján készült pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értéket a fent említett felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti általános hitelkockázati kiigazításnak minősülő elemekkel csökkentették, ezeket az elemeket vissza kell építeni a kitettségértékbe.
8	Hitelkockázat-mérséklési technikák használatából adódó különbözetek A CRR-ben meghatározott hitelkockázat-mérséklési technikák alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti kitettségértékre gyakorolt hatása.
9	Hitel-egyenértékesítési tényezőkből adódó különbözetek A releváns hitel-egyenértékesítési tényezők CRR-rel összhangban való alkalmazásának a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti mérlegen kívüli kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása. A mérlegen kívüli – a CRR harmadik részének II. címe alapján kockázati súllyal ellátandó – tételekre vonatkozó hitel-egyenértékesítési tényezőt a CRR 111., 166., 167. és 182. cikkével (hitelkockázat esetében), valamint 246. cikkével (értékpapírosítási kockázat esetében) összhangban kell meghatározni.
10	Kockázatátruházással járó értékpapírosításból adódó különbözetek A CRR-rel összhangban az értékpapírosítási ügyletek hitelkockázatok harmadik felekhez való áthelyezésére történő használatának az értékpapírosítási kitettségek kitettségértékére gyakorolt hatása.
11	Egyéb különbözetek (ha releváns) A pénzügyi kimutatások szabályozói konszolidáció hatóköre alapján adódó könyv szerinti értékei és a szabályozási célból figyelembe vett kitettségértékek közötti eltérések legfontosabb tényezői Az intézményeknek az e sorban szereplő mennyiségi nyilvánosságra hozatalt az ezen eltérések legfontosabb tényezőire vonatkozó minőségi információkkal kell kiegészíteniük az EU LIA táblázatban.
12	Szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek A kockázattal súlyozott kitettségérték számítási kiindulópontjának tekintett aggregált összeg a CRR harmadik része II. címének 4. fejezetében foglalt nettósítástól eltérő hitelkockázat-mérséklési módszerek alkalmazása után, és a CRR harmadik része II. címének 4. és 5. fejezetében és a CRR harmadik részének IV. címében foglalt nettósítási követelmények egyes kockázati kategóriák tekintetében történő alkalmazása után. A sztenderd módszer alkalmazása esetén ez a CRR 34. és 110. cikke szerinti egyedi hitelkockázati kiigazítások, kiegészítő értékelési korrekciók, és az eszköztételhez kapcsolódó egyéb szavatolótőke-csökkentések utáni érték. Az ezen végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek esetében a kitettségérték az egyedi hitelkockázati kiigazítások levonása utáni névérték, szorozva a CRR 111. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett alkalmazandó százalékos aránnyal. Az IRB-módszer esetében a nyilvánosságra hozott érték a CRR 166., 167. és 168. cikke értelmében vett kitettségérték. Így a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékeket e tábla kapcsolódó 1–3. sorában, míg a mérlegen kívüli eredeti kitettségeket e tábla 4. sorában kell feltüntetni. Az ezen összegeket érintő egyedi szabályozói növeléseket vagy csökkentéseket e tábla 5–11. sorában kell feltüntetni annak magyarázata céljából, hogy ezeket az összegeket hogyan kell összeegyeztetni a kockázattal súlyozott kitettségérték számításának kiindulópontjaként szolgáló szabályozói kitettségértékkel, az e tábla „b” – „e” oszlopában említett egyes kereteknek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy különösen a hitelkockázat esetében az e tábla 12. sorában nyilvánosságra hozandó, szabályozói célból figyelembe vett kitettségértékek eltérnek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti pénzügyi kimutatásokban megadott könyv szerinti értékektől, a kockázattal súlyozott kitettségérték számítása során a számviteli céltartalékok különleges szabályozói kezelése miatt.
(1) A BIZOTTSÁG 183/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013. december 20.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyedi és az általános hitelkockázati kiigazítások kiszámításának meghatározásáról szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 57., 2014.2.27., 3. o.).

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Összesen Összesen az EU LI2 tábla „a” oszlopában = az EU LI1 tábla „b” oszlopában szereplő összegek – az EU LI1 tábla „g” oszlopában szereplő összegek
	Az oszlopok „b” – „e” szabályozási kockázati kategóriákra való felbontása a CRR harmadik részében felsorolt felbontásnak felel meg:
b	hitelkockázati keret A CRR harmadik részének II. címe szerinti kitettségek A hitelkockázati keret szerinti kitettségek vagy a hitelkockázati sztenderd módszerben alkalmazott kitettségértéknek (lásd a CRR harmadik része II. címe 2. fejezetének 111. cikkét) vagy a hitelkockázati IRB-módszer szerinti nemteljesítéskori kitettségeknek (EAD) (lásd a CRR harmadik része II. címe 3. fejezetének 166., 167. és 168. cikkét) felelnek meg.
c	értékpapírosítási keret A CRR harmadik része II. címének 5. fejezetében megadott nem kereskedési könyvi kitettségek Az értékpapírosítási kitettségeket a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének 246. cikkével összhangban kell meghatározni.
d	partnerkockázati keret (CCR) A CRR harmadik része II. címének 6. fejezetében figyelembe vett kitettségek
e	piaci kockázati keret A CRR harmadik részének IV. címe szerinti piaci kockázati keret hatálya alá tartozó pozícióknak megfelelő piaci kockázati kitettségek. Ezen oszlop tekintetében e táblának csak az 1–3. és a 12. sorát kell kitölteni.
az összes oszlop	Amennyiben egy különálló tételre egynél több kockázati keret alapján is tőkekövetelmények vonatkoznak, azt a tőkekövetelményeknek megfelelő összes releváns oszlopban nyilvánosságra kell hozni. Ennek következtében előfordulhat, hogy az e tábla „b” – „e” oszlopában szereplő értékek összege nagyobb lesz az e tábla „a” oszlopában szereplő összegnél. Az intézményeknek magyarázatként minőségi információkkal kell szolgálniuk a CRR harmadik részében felsorolt kockázati keretek közül egynél több tekintetében tőkekövetelmények hatálya alá tartozó eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatban.

EU LI3 tábla - A konszolidáció hatóköreiben mutatkozó eltérések ismertetése (szervezetenként)

3. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LI3 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének b) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
	A sorok rugalmasan tölthetők ki. Az alkalmazandó számviteli szabályozás és a CRR első része II. címének 2. és 3. szakasza szerint meghatározott számviteli és szabályozói konszolidáció hatókörébe bevont valamennyi olyan szervezet tekintetében nyilvánosságra kell hozni információkat, amelynek esetében a számviteli célú konszolidáció módszere eltér a szabályozói célú konszolidációétól. Szervezetenként egy sor.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	A szervezet neve Az intézmény szabályozói és számviteli célú konszolidációs hatókörébe beletartozó vagy onnan kivont szervezet kereskedelmi neve.
b	A számviteli konszolidáció módszere Az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően alkalmazott konszolidálási módszer.
c–g	A szabályozói konszolidáció módszere A CRR első része II. címének 2. fejezete céljából végrehajtott konszolidálási módszer Legalább a CRR 436. cikkének b) pontjában felsorolt módszereket nyilvánosságra kell hozni. Az intézményeknek be kell jelölniük a megfelelő oszlopokat, hogy azonosítsák az egyes szervezetek számviteli szabályozás szerinti konszolidálásának módszerét, és hogy a prudenciális konszolidáció hatóköre keretében az egyes szervezetek i. teljeskörűen konszolidáltak; ii. arányosan konszolidáltak; iii. a tőkemódszer szerint kerülnek megjelenítésre; iv. nem kerültek konszolidálásra, sem levonásra; v. levonásra kerültek.
h	A szervezet leírása A szervezet rövid leírása, (legalább) a tevékenységi ágazatának közlésével.

EU LIA táblázat - A számviteli és a szabályozói kitettségértékek közötti eltérések magyarázatai. Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

4. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LIA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének b) és d) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	Az intézményeknek ki kell fejteniük és számszerűsíteniük kell az EU LI1 tábla „a” és „b” oszlopában szereplő összegek közötti bármely jelentős eltérést, tekintet nélkül arra, hogy az eltérések az eltérő konszolidációs szabályokból vagy a számviteli és szabályozói konszolidációhoz használt eltérő számviteli standardokból származnak-e.
b)	Az intézményeknek ki kell fejteniük, hogy honnan erednek a prudenciális konszolidáció hatóköre szerinti könyv szerinti értékek és a szabályozói célból figyelembe vett, az EU LI2 táblában feltüntetett összegek közötti eltérések.

EU LIB táblázat - A hatályra vonatkozó egyéb minőségi információk. Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

5. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU LIB táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének f), g) és h) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke azonnali átadásának vagy kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének jelenlegi vagy várható lényeges gyakorlati vagy jogi akadályait.
b)	Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a konszolidációba be nem vont leányvállalatok nevét vagy neveit.
c)	Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azokat a körülményeket, amelyek esetén alkalmazzák a CRR 7. cikkében említett eltérést vagy a CRR 9. cikkében meghatározott egyedi konszolidációs módszert.
d)	Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azt az aggregált összeget, amennyivel a tényleges szavatolótőke kevesebb a konszolidációba be nem vont valamennyi leányvállalat számára előírtnál, és ezen leányvállalatok megnevezését.

EU PV1 tábla - Prudens értékelési korrekciók (PVA): Kötött formátum

6. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 8 ) III. fejezetével összhangban a prudens értékelés céljából a kiegészítő értékelési korrekció meghatározásához az alapvető módszert alkalmazó intézmények az ezen végrehajtási rendelet V. mellékletében található EU PV1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 436. cikkének e) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1–10. sor	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9–11. cikke, illetve 14–17. cikke szerint kell meghatározni a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel, a modellkockázattal, a koncentrált pozíciókkal, a jövőbeli adminisztratív költségekkel, a lejárat előtti visszaváltással és a működési kockázattal kapcsolatos kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat. A piaci ár bizonytalansága, a pozíciózárási költségek és a modellkockázat kategóriák esetében, amelyekre az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, 10. cikkének (7) bekezdésében, illetve 11. cikkének (7) bekezdésében meghatározottak szerint diverzifikációs előny vonatkozik, a kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekciókat e tábla „a” – „EU-e2” oszlopában úgy kell feltüntetni, mint az egyedi kiegészítő értékelési korrekciók egyszerű összege a diverzifikációs előny előtt. Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdése, 10. cikkének (7) bekezdése, illetve 11. cikkének (7) bekezdése szerinti diverzifikációs előnyöket e tábla „f” oszlopában kell feltüntetni.
1	Piaci ár bizonytalansága A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A piaci ár bizonytalanságához kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
2	Nem alkalmazandó
3	Pozíciózárási költségek A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A pozíciózárási költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
4	Koncentrált pozíciók A CRR 105. cikkének (11) bekezdése A koncentrált pozíciókhoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
5	Lejárat előtti visszaváltás A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A lejárat előtti visszaváltáshoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
6	Modellkockázat A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A modellkockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
7	Működési kockázat A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A működési kockázathoz kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
8	Nem alkalmazandó
9	Nem alkalmazandó
10	Jövőbeli adminisztrációs költségek A CRR 105. cikkének (10) bekezdése A jövőbeli adminisztrációs költségekhez kapcsolódó kiegészítő értékelési korrekciókat az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkének megfelelően kell kiszámítani.
11	Nem alkalmazandó
12	Kiegészítő értékelési korrekciók összesen A CRR 34. és 105. cikke szerint a szavatolótőkéből levonandó kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét e tábla „f” oszlopában a 12. sorban kell megadni. Ez az összeg összhangban van az EU CC1 tábla 7. sorában szereplő összeggel, valamint az EU LI2 tábla „a” oszlopának 5. sorában szereplő összeggel. A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a teljes kiegészítő értékelési korrekció az e tábla 1–10. sorában szereplő értékek, valamint az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított értékek összege. A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla „f” oszlopában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.
Oszlop betűjele	Magyarázat
a–e	KOCKÁZATI KATEGÓRIA szerinti bontás Az intézményeknek az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont (kereskedési könyvi és nem kereskedési könyvi) valós értéken értékelt eszközeiket és kötelezettségeiket a következő kockázati kategóriák szerint kell allokálniuk: kamatláb, devizaárfolyam, hitel, részvénypiaci, áru. Az ezen oszlopok szerinti bontás nem foglalja magában az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. és 13. cikke alapján számított, e tábla „EU-e1” és „EU-e2” oszlopában feltüntetett kiegészítő értékelési korrekciókat.
EU e1	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Értékelési bizonytalanság: Nem realizált hitelkockázati felárral kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke. A nem realizált hitelkockázati felárra vonatkozó kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke alapján kell meghatározni.
EU e2	Kategóriaszintű kiegészítő értékelési korrekció – Befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció A CRR 105. cikkének (10) bekezdése, az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke. A befektetési és finanszírozási költségekkel kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekció teljes összegét, és a piaci ár bizonytalanságával, a pozíciózárási költségekkel és a modellkockázattal kapcsolatos kiegészítő értékelési korrekciók közötti allokációját az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke alapján kell meghatározni.
f	Kategóriaszintű összesítés diverzifikáció után Az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a diverzifikáció utáni kategóriaszintű összesítés magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti értékhatár-számításba bevont valós értéken értékelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan az alapvető módszerrel kiszámított kiegészítő értékelési korrekciók teljes összegét. Ez magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt. Az e tábla „f” oszlopának 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (2) bekezdése b) pontjának i–iii. alpontjával összhangban az esetlegesen a tartalékmódszer alá tartozó portfóliók esetében kiszámított összegeket. A prudens értékelésről szóló (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezetében meghatározott egyszerűsített módszer alá tartozó portfóliók esetében az e tábla 12. sorában szereplő kiegészítő értékelési korrekció teljes összege az e fejezet 5. cikke szerint kiszámított összeg.
g	Ebből: Alapvető módszer összesen a kereskedési könyvben A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a „kereskedési könyvben” tartott pozíciókból eredő része: egy intézmény által kereskedési szándékkal tartott – vagy kereskedési szándékkal tartott pozíciók fedezésére tartott –, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló összes pozíció a CRR 104. cikkével összhangban. A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.
h	Ebből: Alapvető módszer összesen a nem kereskedési könyvben A kiegészítő értékelési korrekciók minden egyes releváns kategóriájára vonatkozóan az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott alapvető módszer alá tartozó portfóliók esetében a kiegészítő értékelési korrekcióknak a nem a kereskedési könyvben tartott, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló, valós értéken értékelt pozíciókból eredő része. A nyilvánosságra hozott érték magában foglalja az (EU) 2016/101 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével, 10. cikkének (7) bekezdésével és 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott diverzifikációs előnyt.

VII. MELLÉKLET

EU CC1 tábla - A szabályozói szavatolótőke összetétele

		a	b
		Összegek	Forrás a szabályozói konszolidáció hatókörébe tartozó mérleg hivatkozási számai/betűjelzései alapján
Elsődleges alapvető tőke (CET1): instrumentumok és tartalékok
1	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)		h
	ebből: 1. instrumentumtípus
	ebből: 2. instrumentumtípus
	ebből: 3. instrumentumtípus
2	Eredménytartalék
3	Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok)
EU-3a	Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok
4	A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió), amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből
5	Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg)
EU-5a	Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után
6	Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően
Elsődleges alapvető tőke (CET1): szabályozói kiigazítások
7	Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg)
8	Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg)		„a” mínusz „d”
9	N.a.
10	Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)
11	Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cash flow fedezeti ügyleteiből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelés értékelési tartaléka
12	A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek
13	Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből ered (negatív összeg)
14	Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza
15	Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg)
16	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya (negatív összeg)
17	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg)
18	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
19	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
20	N.a.
EU-20a	Az 1 250 % kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja
EU-20b	ebből: pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés (negatív összeg)
EU-20c	ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg)
EU-20d	ebből: nyitva szállítás (negatív összeg)
21	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)
22	A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív összeg)
23	ebből: Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben
24	N.a.
25	ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések
EU-25a	A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg)
EU-25b	A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó előre látható adóterhek, kivéve, ha az intézmény megfelelően korrigálja a CET1 tőkeelemek összegét annyiban, amennyiben az ilyen adóterhek csökkentik azt az összeget, amelynek mértékéig az említett elemek kockázatok vagy veszteségek fedezésére alkalmazhatók (negatív összeg)
26	N.a.
27	A kiegészítő alapvető tőkéből (AT1) levonandó beszámíthatóelemek azon összege, amely meghaladja az intézmény AT1 elemeit (negatív összeg)
27a	Egyéb szabályozói kiigazítások
28	Az elsődleges alapvető tőke (CET1) összes szabályozói kiigazítása
29	Elsődleges alapvető tőke (CET1)
Kiegészítő alapvető tőke (AT1): instrumentumok
30	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)		i.
31	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőkének minősül
32	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti kötelezettségeknek minősül
33	A CRR 484. cikkének (4) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
EU-33a	A CRR 494a. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
EU-33b	A CRR 494b. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
34	A konszolidált kiegészítő alapvető tőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak
35	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok
36	Kiegészítő alapvető tőke (AT1) a szabályozói kiigazításokat megelőzően
Kiegészítő alapvető tőke (AT1): szabályozói kiigazítások
37	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (negatív összeg)
38	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg)
39	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
40	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
41	N.a.
42	A járulékos tőkéből (T2) levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény T2 elemeit (negatív összeg)
42a	AT1 tőke egyéb szabályozói kiigazításai
43	A kiegészítő alapvető tőke (AT1) összes szabályozói kiigazítása
44	Kiegészítő alapvető tőke (AT1)
45	Alapvető tőke (T1 = CET1 + AT1)
Járulékos tőke (T2): instrumentumok
46	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió)
47	A CRR 484. cikkének (5) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből a CRR 486. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint
EU-47a	A CRR 494a. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
EU-47b	A CRR 494b. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
48	A konszolidált járulékos tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és AT1 instrumentumokat is), amelyeket leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak
49	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok
50	Hitelkockázati kiigazítások
51	Járulékos tőke (T2) a szabályozói kiigazításokat megelőzően
Járulékos tőke (T2): szabályozói kiigazítások
52	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök (negatív összeg)
53	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg)
54	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
54a	N.a.
55	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)
56	N.a.
EU-56a	A leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeit (negatív összeg)
EU-56b	A járulékos tőke egyéb szabályozói kiigazításai
57	A járulékos tőke (T2) összes szabályozói kiigazítása
58	Járulékos tőke (T2)
59	Tőke összesen (tőke összesen = T1 + T2)
60	Teljes kockázati kitettségérték
Tőkemegfelelési mutatók és tőkekövetelmények, beleértve a puffereket
61	Elsődleges alapvető tőke
62	Alapvető tőke
63	Tőke összesen
64	Az intézmény teljes CET1 tőkekövetelménye
65	ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény
66	ebből: anticiklikustőkepuffer-követelmény
67	ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény
EU-67a	ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények pufferére vonatkozó követelmény
EU-67b	ebből: a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény
68	A minimális tőkekövetelmény teljesítését követően rendelkezésre álló elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)
Nemzeti minimumok (amennyiben eltérnek a Bázel III keretében előírttól)
69	N.a.
70	N.a.
71	N.a.
A levonási küszöbértékek alatti összegek (a kockázati súlyozást megelőzően)
72	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező szavatolótőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettsége, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után)
73	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező CET1 tőkeinstrumentumai, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után)
74	N.a.
75	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek)
A céltartalékok járulékos tőkébe történő bevonására vonatkozó felső korlátok
76	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt)
77	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok
78	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt)
79	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát
Kivezetésre kerülő tőkeinstrumentumok (csak 2014. január 1. és 2022. január 1. között alkalmazható)
80	Kivezetésre kerülő CET1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát
81	A CET1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)		g
82	Kivezetésre kerülő AT1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát
83	Az AT1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)
84	Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát
85	A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)

EU CC2 tábla - A szabályozói szavatolótőke auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleggel való egyeztetése

Rugalmas formátumú tábla. A sorokat az intézmények auditált pénzügyi kimutatásaiban szereplő mérleggel összhangban kell nyilvánosságra hozni. Az oszlopokat meg kell tartani, kivéve, ha az intézmény esetében a szabályozói és számviteli konszolidáció hatóköre azonos, ekkor az a) és a b) oszlopot össze kell vonni

		a	b	c
		A nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatások szerinti mérleg	A szabályozói konszolidáció hatóköre alapján	Hivatkozás
		Az időszak végén	Az időszak végén
Eszközök – Eszközosztályok szerinti bontás a nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásokban szereplő mérlegnek megfelelően
1
2
3














xxx	Eszközök összesen
Kötelezettségek – Kötelezettségosztályok szerinti bontás a nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásokban szereplő mérlegnek megfelelően
1
2
3













xxx	Kötelezettségek összesen
Saját tőke
1
2
3


xxx	Saját tőke összesen

EU CCA tábla: A szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok fő jellemzői

		a
		Minőségi vagy mennyiségi információk – szabad formátum
1	Kibocsátó
2	Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zárt körű kihelyezés Bloomberg-azonosítója)
2a	Nyílt kibocsátás vagy zárt körű kibocsátás
3	Az instrumentumra irányadó jog(ok)
3a	A szanálási hatóságok leírási és átalakítási hatáskörének szerződéses elismerése
	Szabályozói kezelés
4	Aktuális kezelés adott esetben a CRR átmeneti szabályainak figyelembevételével
5	A CRR átmeneti időszakot követő szabályai
6	Egyéni és/vagy szubkonszolidált alapon figyelembe vehető
7	Az instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint meghatározandó típusok)
8	A szabályozói tőkében vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekben megjelenített összeg (pénznem millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában)
9	Az instrumentum névleges összege
EU-9a	Kibocsátási ár
EU-9b	Visszaváltási ár
10	Számviteli besorolás
11	A kibocsátás eredeti időpontja
12	Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló
13	Eredeti lejárati idő
14	A kibocsátó vételi (call) opciója előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött
15	Opcionális vételi időpont, függő vételi időpontok és visszaváltási összeg
16	Adott esetben további vételi időpontok
	Kamatszelvények / osztalékok
17	Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény
18	Kamatszelvény-ráta és bármely kapcsolódó index
19	Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) fennállása
EU-20a	Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az időzítés tekintetében)
EU-20b	Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az összeg tekintetében)
21	Feljebblépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző
22	Nem halmozódó vagy halmozódó
23	Átalakítható vagy nem átalakítható
24	Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök)
25	Ha átalakítható, teljesen vagy részben
26	Ha átalakítható, az átalakítási arányszám
27	Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás
28	Ha átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire átalakítható
29	Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a kibocsátóját, amire átalakítható
30	Leírási jellemzők
31	Ha leírható, a leírási küszöb(ök)
32	Ha leírható, teljesen vagy részben
33	Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen
34	Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus ismertetése
34a	Az alárendeltség típusa (csak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében)
EU-34b	Az instrumentum rangsorban elfoglalt helye a rendes fizetésképtelenségi eljárásban
35	A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció (határozza meg az instrumentumot közvetlenül megelőző instrumentum típusát)
36	Nem megfelelő áttérő jellemzők
37	Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket
37a	Hivatkozás az eszköz teljes körű feltételeire (link)
(1) Jelölje „N.a.” megjegyzéssel, ha a kérdés nem alkalmazható

VIII. MELLÉKLET

A szavatolótőke nyilvánosságra hozatalának céljára szolgáló táblák kitöltésére vonatkozó útmutató

EU CC1 tábla - A szabályozói szavatolótőke összetétele

1. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet VII. mellékletében található EU CC1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet ( 9 ) (CRR) 437. cikkének a), d), e) és f) pontjában említett információkat.

2. Az EU CC1 tábla alkalmazásában a szabályozói kiigazítások magukban foglalják a szavatolótőkéből történő levonásokat és a prudenciális szűrőket.

3. Az intézményeknek e tábla "b" oszlopában kell megadniuk a jelentős inputok forrását, az EU CC2 tábla megfelelő soraira való kereszthivatkozással.

4. Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ismertetniük kell a szavatolótőke kiszámítása során a CRR-rel összhangban alkalmazott valamennyi korlátozást, valamint azon instrumentumokat, prudenciális szűrőket és levonásokat, amelyekre ezek a korlátozások vonatkoznak. Továbbá részletes magyarázatot kell adniuk a tőkemegfelelési mutatók számítási alapjáról, ha ezeket a tőkemegfelelési mutatókat a CRR-ben előírt alaptól eltérő alapon meghatározott szavatolótőke-elemek felhasználásával számították ki.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) A CRR 26. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 27., 28. és 29. cikke, továbbá a CRR 26. cikkének (3) bekezdésében említett EBH-jegyzék szerinti tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, az instrumentum típusa szerinti bontásban.
2	Eredménytartalék Az összes szabályozói kiigazítás előtti eredménytartalék a CRR 26. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban (bármely évközi nettó nyereség vagy veszteség bevonása előtt)
3	Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok) A CRR 26. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti halmozott egyéb átfogó jövedelem összege és egyéb tartalékok összege
EU-3a	Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok A CRR 26. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok összege
4	A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből A CRR 484. cikkének (3) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a CET1 tőkéből a CRR 486. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint
5	Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg) A CRR 84. cikke szerinti kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében megengedett összeg)
EU-5a	Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után A CRR 26. cikkének (2) bekezdése szerinti függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után
6	Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően Az e tábla 1–EU-5a. sorában levő értékek összege
7	Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg) Kiegészítő értékelési korrekciók a CRR 34. és 105. cikkének megfelelően (negatív összeg)
8	Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg) Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) a CRR 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a CRR 37. cikkének megfelelően (negatív összeg)
9	Nem alkalmazandó
10	Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) A CRR 36. cikke (1) bekezdése c) pontjának és a CRR 38. cikkének megfelelően a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg)
11	Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cash flow fedezeti ügyleteiből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelés értékelési tartaléka A CRR 33. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok cash flow fedezeti ügyleteiből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelés értékelési tartaléka
12	A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek A CRR 36. cikke (1) bekezdése d) pontjának és a CRR 40. cikkének megfelelően a várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek
13	Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg) A CRR 32. cikke (1) bekezdésének megfelelően minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg)
14	Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza A CRR 33. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza
15	Meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg) A CRR 36. cikke (1) bekezdése e) pontjának és 41. cikkének megfelelően a meghatározott szolgáltatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg)
16	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya (negatív összeg) Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya a CRR 36. cikke (1) bekezdésének f) pontjában és 42. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
17	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének g) pontjában és 44. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
18	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) a CRR 36. cikke (1) bekezdésének h) pontjában, 43., 45., 46. cikkében, 49. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
19	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában, 43., 45., 47. cikkében, 48. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 49.cikke (1)–(3) bekezdésében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
20	Nem alkalmazandó
EU-20a	Az 1 250 % kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja Az 1 250 % kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének k) pontjában leírtaknak megfelelően
EU-20b	ebből: pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés (negatív összeg) Az EU-20a. sorban megadott összegből a pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés összege a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontja i. alpontjának, valamint 89–91. cikkének megfelelően (negatív összeg)
EU-20c	ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg) Az EU-20a. sorban megadott összegből az értékpapírosítási pozíciók összege a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontja ii. alpontjának, 243. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 244. cikke (1) bekezdése b) pontjának, valamint 258. cikkének megfelelően (negatív összeg)
EU-20d	ebből: nyitva szállítás (negatív összeg) Az EU-20a. sorban megadott összegből a nyitva szállítások összege a CRR 36. cikke (1) bekezdése k) pontja iii. alpontjának és 379. cikke (3) bekezdésének megfelelően (negatív összeg)
21	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek), a CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, 38. cikkében és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
22	A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív összeg) A 17,65 %-os küszöbértéket meghaladó összeg a CRR 48. cikke (1) bekezdésének megfelelően (negatív összeg)
23	ebből: az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben A 22. sorban megadott összegből az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összege, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában és 48. cikke (1) bekezdésének b) pontjában leírtaknak megfelelően
24	Nem alkalmazandó
25	ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések A 22. sorban megadott összegből az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések összege, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, 38. cikkében és 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírtaknak megfelelően
EU-25a	A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg) A folyó üzleti év veszteségei, a CRR 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint (negatív összeg)
EU-25b	A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó előre látható adóterhek, kivéve, ha az intézmény megfelelően korrigálja a CET1 tőkeelemek összegét annyiban, amennyiben az ilyen adóterhek csökkentik azt az összeget, amelynek mértékéig az említett elemek kockázatok vagy veszteségek fedezésére alkalmazhatók (negatív összeg) A CET1 tőkeelemekhez kapcsolódó előre látható adóterhek, kivéve, ha az intézmény megfelelően korrigálja a CET1 tőkeelemek összegét annyiban, amennyiben az ilyen adóterhek csökkentik azt az összeget, amelynek mértékéig az említett elemek kockázatok vagy veszteségek fedezésére alkalmazhatók a CRR 36. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerint (negatív összeg)
26	Nem alkalmazandó
27	A kiegészítő alapvető tőkéből (AT1) levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény AT1 elemeit (negatív összeg) A CRR 36. cikke (1) bekezdésének j) pontja szerint a kiegészítő alapvető tőkeelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely az intézmény kiegészítő alapvető tőkeelemeinek értékét meghaladja (negatív összeg)
EU-27a	Egyéb szabályozói kiigazítások Az intézményeknek ebben a sorban kell nyilvánosságra hozniuk a felügyeleti adatszolgáltatás keretében megadott és e tábla más sorában nem szereplő alkalmazandó szabályozói kiigazításokat, beleértve adott esetben az IFRS 9-hez kapcsolódó átmeneti intézkedésekből eredő összegeket az átmeneti időszak végéig
28	Az elsődleges alapvető tőke (CET1) összes szabályozói kiigazítása Az e tábla 7–EU-20a., 21., 22., valamint EU-25–EU-27a. sorában megadott értékek összegeként számítva
29	Elsődleges alapvető tőke (CET1) Az e tábla 28. sorában megadott érték mínusz a 6. sorban megadott érték
30	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) a CRR 51. és 52. cikke szerint
31	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőkének minősül Az e tábla 30. sorában megadandó érték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint saját tőkeként besorolt összeg
32	ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti kötelezettségeknek minősül Az e tábla 30. sorában megadandó érték az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kötelezettségként besorolt összeg
33	A CRR 484. cikkének (4) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből A CRR 484. cikkének (4) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések a CRR 486. cikke (3) bekezdésének megfelelően
EU-33a	A CRR 494a. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
EU-33b	A CRR 494b. cikkének (1) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek az AT1 tőkéből
34	A konszolidált kiegészítő alapvető tőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak A konszolidált kiegészítő alapvető tőke részét képező, az alapvető tőkébe beszámítható tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak, a CRR 85. és 86. cikkében leírtaknak megfelelően
35	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok Az e tábla 34. sorában megadott összeg azon része, amely leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumokhoz kapcsolódik, a CRR 486. cikkének (3) bekezdésében leírtaknak megfelelően
36	Kiegészítő alapvető tőke (AT1) a szabályozói kiigazításokat megelőzően Az e tábla 30., 33., EU-33a., EU-33b. és 34. sorában megadott értékek összege
37	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok a CRR 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, 56. cikkének a) pontjában és 57. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
38	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg) Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak, a CRR 56. cikkének b) pontjában és 58. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
39	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 56. cikkének c) pontjában, valamint 59., 60. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
40	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) a CRR 56. cikkének d) pontjában, valamint 59. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
41	Nem alkalmazandó
42	A járulékos tőkéből (T2) levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény T2 elemeit (negatív összeg) A járulékos (T2) tőkéből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény T2 elemeit, a CRR 56. cikkének e) pontjában leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
EU-42a	AT1 tőke egyéb szabályozói kiigazításai Az intézményeknek ebben a sorban kell nyilvánosságra hozniuk a felügyeleti adatszolgáltatás keretében megadott és e tábla más sorában nem szereplő, adott esetben alkalmazandó szabályozói kiigazításokat
43	A kiegészítő alapvető tőke (AT1) összes szabályozói kiigazítása Az e tábla 37–EU-42a. sorában levő értékek összege
44	Kiegészítő alapvető tőke (AT1) Kiegészítő alapvető tőke (AT1), e tábla 36. sora mínusz 43. sora
45	Alapvető tőke (T1 = CET1 + AT1) Alapvető tőke (T1), e tábla 29. sora plusz 44. sora
46	Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) a CRR 62. és 63. cikkében leírtaknak megfelelően
47	A CRR 484. cikkének (5) bekezdésében említett beszámítható elemek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből a CRR 486. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint
EU-47a	A CRR 494a. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
EU-47b	A CRR 494b. cikkének (2) bekezdésében említett azon beszámítható elemek összege, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből
48	A konszolidált járulékos tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és AT1 instrumentumokat is), amelyeket leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak A konszolidált járulékos tőke részét képező, a szavatolótőkébe beszámítható instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és AT1 instrumentumokat is), amelyeket leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak, a CRR 87. és 88. cikkében leírtaknak megfelelően
49	ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok Az e tábla 48. sorában megadott összeg azon része, amely leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumokhoz kapcsolódik, a CRR 486. cikkének (4) bekezdésében leírtaknak megfelelően
50	Hitelkockázati kiigazítások Hitelkockázati kiigazítások a CRR 62. cikkének c) és d) pontja szerint
51	Járulékos tőke (T2) a szabályozói kiigazításokat megelőzően Az e tábla 46–48. és 50. sorában levő értékek összege
52	Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök (negatív összeg) Egy intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő saját járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, a CRR 63. cikke b) pontjának i. alpontjában, 66. cikkének a) pontjában és 67. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
53	Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg) Olyan pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott, az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök, amelyekkel az intézmény kereszttulajdonlási viszonyban áll, amelyet az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése céljából alkalmaznak (negatív összeg), a CRR 66. cikkének b) pontjában és 68. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
54	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 66. cikkének c) pontjában, valamint 69., 70. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
54a	N.a.
55	Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus módon tulajdonát képező, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg), a CRR 66. cikkének d) pontjában, valamint 69. és 79. cikkében leírtaknak megfelelően (negatív összeg)
56	Nem alkalmazandó
EU-56a	A leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeit (negatív összeg) A leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből levonandó beszámítható elemek azon összege, amely meghaladja az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemeit, a CRR 66. cikke e) pontjának megfelelően (negatív összeg)
EU-56b	A járulékos tőke egyéb szabályozói kiigazításai Az intézményeknek ebben a sorban kell nyilvánosságra hozniuk a felügyeleti adatszolgáltatás keretében megadott és e tábla más sorában nem szereplő, adott esetben alkalmazandó szabályozói kiigazításokat.
57	A járulékos tőke (T2) összes szabályozói kiigazítása Az e tábla 52–EU-56b. sorában levő értékek összege
58	Járulékos tőke (T2) Járulékos tőke (T2), e tábla 51. sora mínusz 57. sora
59	Tőke összesen (tőke összesen = T1 + T2) A tőke összértéke e tábla 45. sora plusz 58. sora
60	Teljes kockázati kitettségérték A csoport teljes kockázati kitettségértéke
61	Elsődleges alapvető tőke Az elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) e tábla 29. sorának és 60. sorának hányadosaként számítandó ki (százalékként kifejezve) a CRR 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint
62	Alapvető tőke Az alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) e tábla 45. sorának és 60. sorának hányadosaként számítandó ki (százalékként kifejezve) a CRR 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint
63	Tőke összesen A tőke összértéke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) e tábla 59. sorának és 60. sorának hányadosaként számítandó ki (százalékként kifejezve) a CRR 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint
64	Az intézmény teljes CET1 tőkekövetelménye Az intézmény teljes CET1 tőkekövetelményét a következőképpen kell kiszámítani: a CRR 92. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti CET1 követelmény, hozzáadva az intézmények által a 2013/36/EU irányelv (a továbbiakban: CRD) 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó kiegészítő tőkére vonatkozó követelményt, valamint a CRD 128. cikkének (6) bekezdése szerinti kombinált pufferkövetelményt; a kockázati kitettségérték százalékában kifejezve. Ez 4,5 % plusz az intézmények által a CRD 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó, 2. pillér szerinti kiegészítő tőke, plusz a CRD 128., 129., 130., 131. és 133. cikkével összhangban kiszámított kombinált pufferkövetelmény. Ez a sor tartalmazza a kifizetési korlátozások értékelése szempontjából releváns CET1 mutatót.
65	ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 129. cikke szerinti tőkefenntartási pufferkövetelményhez kapcsolódik
66	ebből: anticiklikustőkepuffer-követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 130. cikke szerinti anticiklikustőkepuffer-követelményhez kapcsolódik
67	ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 133. cikke szerinti rendszerkockázati tőkepuffer-követelményhez kapcsolódik
EU-67a	ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények pufferére vonatkozó követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a CRD 131. cikke szerinti, globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények pufferére vonatkozó követelményhez kapcsolódik
EU-67b	ebből: a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő szavatolótőke-követelmény Az e tábla 64. sorában megadott összeg (a teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve) azon része, amely a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, a felügyeleti felülvizsgálati eljárásból eredő kiegészítő szavatolótőke-követelményekhez kapcsolódik, amelyeket CET1 tőkével kell teljesíteni
68	A minimális tőkekövetelmény teljesítését követően rendelkezésre álló elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) A következőképpen számítandó ki: 61. sor mínusz 4,5 (százalékpont), mínusz EU-67b., mínusz az intézmény által a kiegészítő alapvető tőkére és a járulékos tőkére vonatkozó követelmény teljesítéséhez felhasznált elsődleges alapvető tőke.
69	Nem alkalmazandó
70	Nem alkalmazandó
71	Nem alkalmazandó
72	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező szavatolótőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettsége, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező szavatolótőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettsége, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után), a CRR 36. cikke (1) bekezdése h) pontjának, valamint 45., 46. cikkének, 56. cikke c) pontjának, 59., 60. cikkének, 66. cikke c) pontjának, 69., 70. és 72i. cikkének megfelelően
73	Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező CET1 tőkeinstrumentumai, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) Pénzügyi ágazatbeli szervezeteknek az intézmény közvetlen és közvetett módon tulajdonát képező CET1 tőkeinstrumentumai, ha az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik az említett szervezetekben (17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) a CRR 36. cikke (1) bekezdése i) pontjának, 43., 45., 47. cikkének, 48. cikke (1) bekezdése b) pontjának, valamint 49. cikke (1)–(3) bekezdésének megfelelően (azon befektetések teljes összege, amelyeket nem tartalmaz e tábla 19. és 23. sora)
74	Nem alkalmazandó
75	Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a CRR 48. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti 17,65 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a CRR 38. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek) a CRR 36. cikke (1) bekezdése c) pontjának, valamint 38. és 48. cikkének megfelelően (azon halasztott adókövetelések teljes összege, amelyeket nem tartalmaz e tábla 21. és 25. sora)
76	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá tartozó kitettségek tekintetében a CRR 62. cikke c) pontjának megfelelően
77	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlátok a CRR 62. cikke c) pontjának megfelelően
78	A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá tartozó kitettségek tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá eső kitettségek tekintetében a CRR 62. cikke d) pontjának megfelelően
79	A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát a CRR 62. cikke d) pontjának megfelelően
80	Kivezetésre kerülő CET1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát Kivezetésre kerülő CET1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát a CRR 484. cikke (3) bekezdésének, valamint 486. cikke (2) és (5) bekezdésének megfelelően
81	A CET1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) A CET1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) a CRR 484. cikke (3) bekezdésének, valamint 486. cikke (2) és (5) bekezdésének megfelelően
82	Kivezetésre kerülő AT1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát Kivezetésre kerülő AT1 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát a CRR 484. cikke (4) bekezdésének, valamint 486. cikke (3) és (5) bekezdésének megfelelően
83	Az AT1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) Az AT1 tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) a CRR 484. cikke (4) bekezdésének, valamint 486. cikke (3) és (5) bekezdésének megfelelően
84	Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát a CRR 484. cikke (5) bekezdésének, valamint 486. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelően
85	A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) a CRR 484. cikke (5) bekezdésének, valamint 486. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelően

EU CC2 tábla - A szabályozói szavatolótőke auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleggel való egyeztetése

5. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet VII. mellékletében található EU CC2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 437. cikkének a) pontjában említett információkat.

6. Az intézményeknek a közzétett pénzügyi kimutatásaikban foglalt mérleget kell nyilvánosságra hozniuk. Ezek a pénzügyi kimutatások az év végi nyilvánosságra hozatal célját szolgáló auditált pénzügyi kimutatások.

7. A tábla sorai rugalmasan tölthetők ki és azokat az intézményeknek a pénzügyi kimutatásaikkal összhangban kell nyilvánosságra hozniuk. Az auditált pénzügyi kimutatásokban található szavatolótőke-elemeknek tartalmazniuk kell mindazokat az elemeket, amelyek a szabályozói tőke összetevői vagy abból kerülnek levonásra, beleértve a saját tőkét, a kötelezettségeket, mint például az adósságot, vagy egyéb olyan mérlegtételeket, amelyek érintik a szabályozói tőkét, így például immateriális javakat, cégértéket, halasztott adóköveteléseket. Az intézményeknek szükség szerint ki kell bővíteniük a mérleg szavatolótőke-elemeit annak biztosítása érdekében, hogy a szavatolótőke összetételének nyilvánosságra hozatalához használt táblában (EU CC1 tábla) szereplő valamennyi összetevő külön feltüntethető legyen. Az intézményeknek a mérleg elemeit csak olyan tagoltsági szintig kell kibővíteniük, amely szükséges ahhoz, hogy le tudják vezetni az EU CC1 táblában előírt összetevőket. A nyilvánosságra hozatalnak arányosnak kell lennie az intézmény mérlegének összetettségével.

8. Az oszlopok kötött formátumúak, és azokat a következőképpen kell nyilvánosságra hozni:

a. "a" oszlop: Az intézményeknek itt a közzétett pénzügyi kimutatásaikban foglalt mérlegben szereplő számadatokat kell feltüntetniük a számviteli konszolidáció hatókörének megfelelően.

b. "b" oszlop: Az intézményeknek itt a prudenciális konszolidáció hatókörének megfelelő adatokat kell nyilvánosságra hozniuk.

c. "c" oszlop: Az intézményeknek itt az EU CC2 táblában szavatolótőkeként megadott tétel és a szavatolótőke nyilvánosságra hozatalára szolgáló EU CC1 tábla releváns tételei közötti kereszthivatkozást kell megadniuk. Az EU CC2 tábla "c" oszlopában levő hivatkozás az EU CC1 tábla "b" oszlopában levő hivatkozáshoz kapcsolódik.

9. A következő esetekben, amikor az intézmény számviteli konszolidációjának hatóköre és prudenciális konszolidációjának hatóköre pontosan megegyezik, e tábla a) és b) oszlopát egyesíteni kell, és ezt a tényt egyértelműen jelezni kell:

d. Ha az intézmények összevont vagy szubkonszolidált alapon teljesítik a CRR nyolcadik részében meghatározott kötelezettségeket, de a pénzügyi kimutatásokban foglalt mérleghez alkalmazott konszolidáció hatóköre és módszere megegyezik a konszolidáció CRR első része II. címe 2. fejezete szerint meghatározott hatókörével és módszerével, és az intézmények egyértelműen kijelentik, hogy nincs különbség a konszolidáció hatókörei és módszerei között.

e. Ha az intézmények egyedi alapon teljesítik a CRR nyolcadik részében meghatározott kötelezettségeket.

EU CCA táblázat - A szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok fő jellemzői

10. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet VII. mellékletében található EU CCA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 437. cikkének b) és c) pontjában említett információkat.

11. Az intézményeknek a következő kategóriák tekintetében kell kitölteniük az EU CCA táblázatot: elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok, járulékos tőkeinstrumentumok, valamint a CRR 72b. cikke szerinti leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok.

12. A táblázatok külön oszlopokban tartalmazzák az egyes szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok jellemzőit. Azokban az esetekben, amikor azonos kategóriájú, eltérő tőkeinstrumentumok azonos jellemzőkkel rendelkeznek, az intézmények kitölthetnek egyetlen oszlopot, megjelölve ezeket az azonos jellemzőket és feltüntetve azokat a kibocsátásokat, amelyekre az azonos jellemzők vonatkoznak. Az említett instrumentumokra vonatkozó oszlopok kitöltésekor az intézményeknek az instrumentumokat három szakaszba kell csoportosítaniuk (a táblázatban vízszintesen), jelezve, hogy azok i. csak a szavatolótőke-követelményeknek felelnek-e meg (de a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozóaknak nem); ii. a szavatolótőke-követelményeknek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeknek is megfelelnek; vagy iii. csak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeknek felelnek meg, a szavatolótőke-követelményeknek nem.

13. Az olyan leírható, illetve átalakítható kötelezettséget jelentő instrumentumokkal kapcsolatban, amelyek nem kizárt kötelezettségeknek alárendeltek, az intézményeknek csak olyan értékpapírokat kell nyilvánosságra hozniuk, amelyek a hitelek és betétek kizárásakor helyettesíthető, átruházható pénzügyi instrumentumok.

A szabályozói szavatolótőke-instrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok fő jellemzőit tartalmazó tábla kitöltésére vonatkozó útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Kibocsátó Az intézményeknek meg kell adniuk a kibocsátó hivatalos nevét. Szabad formátumban megadható szöveg
2	Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zárt körű kihelyezés Bloomberg-azonosítója) Szabad formátumban megadható szöveg
EU-2a	Nyílt kibocsátás vagy zárt körű kibocsátás Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy az instrumentum kibocsátása nyílt vagy zárt körű. Menüből választandó: [Nyílt] [Zárt körű]
3	Az instrumentumra irányadó jog(ok) Az intézményeknek meg kell adniuk az instrumentumra irányadó jogo(ka)t. Szabad formátumban megadható szöveg
3a	A szanálási hatóságok leírási és átalakítási hatáskörének szerződéses elismerése Az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az instrumentumra vonatkozóan van-e olyan rendelkezés, amely szerint a szanálási hatóság vagy az érintett harmadik országbeli hatóság határozata alapján az instrumentum tőkeösszegét tartósan le kell írni vagy az instrumentumot elsődleges alapvető tőkeinstrumentummá kell átalakítani, adott esetben a következő rendelkezéseknek megfelelően: — a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok esetében a CRR 52. cikke (1) bekezdésének p) pontja; — a járulékos tőkeinstrumentumok esetében a CRR 63. cikkének n) vagy o) pontja; — a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében a CRR 72b. cikke (2) bekezdésének n) pontja; — a fentiek bármelyikével összefüggésben és harmadik ország irányadó joga esetén az (EU) 2019/879 irányelv (1) (a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv) 55. cikke. A leírás és átalakítás esetében alkalmazható a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 55. cikke, illetőleg az első három francia bekezdés bármelyike. Menüből választandó: [IGEN] [NEM]
4	Aktuális kezelés adott esetben a CRR átmeneti szabályainak figyelembevételével Az intézményeknek meg kell határozniuk a szabályozói szavatolótőke kezelésére vonatkozóan a CRR-ben foglalt átmeneti rendelkezéseket. Az instrumentum eredeti besorolása a kiindulópont, függetlenül a szavatolótőke alacsonyabb szintjeire történő esetleges átsorolástól. Menüből választandó: [Elsődleges alapvető tőke], [Kiegészítő alapvető tőke] [Járulékos tőke] [Nem leírható, illetve átalakítható] [N/A] Szöveges megjegyzések – az intézménynek fel kell tüntetnie, ha a kibocsátás egy részét alacsonyabb szintre sorolták át.
5	A CRR átmeneti időszakot követő szabályai Az intézményeknek meg kell adniuk a szabályozói szavatolótőke CRR szerinti kezelését, függetlenül az átmeneti rendelkezésektől. Menüből választandó: [Elsődleges alapvető tőke], [Kiegészítő alapvető tőke] [Járulékos tőke] [Leírható, illetve átalakítható] [Nem leírható, illetve átalakítható]
6	Egyedi és/vagy szubkonszolidált alapon leírható, illetve átalakítható Az intézményeknek meg kell határozniuk a csoport azon szintjét/szintjeit, ahol az instrumentum a szavatolótőke / a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek részét képezi. Menüből választandó: [Egyedi] [(Szub)konszolidált] [Egyedi és (szub)konszolidált]
7	Az instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint meghatározandó típusok) Az intézményeknek meg kell határozniuk az instrumentum – joghatóságonként változó – típusát. Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében az instrumentum nevét az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok EBH által közzétett jegyzékéből kell kiválasztani a CRR 26. cikkének (3) bekezdése szerint. A többi instrumentumra vonatkozóan a következőkből kell választani: az intézmények számára a menüpontok joghatóságonként kerülnek meghatározásra – minden egyes instrumentumtípushoz be kell illeszteni a CRR cikkeire vonatkozó jogi hivatkozásokat
8	A szabályozói tőkében vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekben megjelenített összeg (pénznem millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában) Az intézményeknek a szavatolótőkében vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekben megjelenített összeget kell megadniuk. Szöveges megjegyzések – az intézménynek jeleznie kell mindenekelőtt azt, ha az instrumentumok egyes részei a szabályozói szavatolótőke eltérő szintjein találhatók, és ha a szabályozói szavatolótőke megjelenített összege eltér a kibocsátott összegtől.
9	Az instrumentum névleges összege Az instrumentum névleges összege a kibocsátási pénznemben és a kötelező adatszolgáltatáshoz használt pénznemben Szabad formátumban megadható szöveg
EU-9a	Kibocsátási ár Az instrumentum kibocsátási ára Szabad formátumban megadható szöveg
EU-9b	Visszaváltási ár Az instrumentum visszaváltási ára Szabad formátumban megadható szöveg
10	Számviteli besorolás Az intézményeknek meg kell adniuk az instrumentum számviteli besorolását. Menüből választandó: [Saját tőke] [Kötelezettség – amortizált bekerülési érték] [Kötelezettség – valós érték opció] [Konszolidált leányvállalatban fennálló nem ellenőrző részesedés]
11	A kibocsátás eredeti időpontja Az intézményeknek meg kell adniuk a kibocsátás időpontját. Szabad formátumban megadható szöveg
12	Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló Az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az instrumentum lejáratra szóló vagy lejárat nélküli. Menüből választandó: [Lejárat nélküli] [Lejáratra szóló]
13	Eredeti lejárati idő A lejáratra szóló instrumentumok esetében az intézményeknek meg kell adniuk az eredeti lejárati időt (év, hónap, nap). A lejárat nélküli instrumentumok esetében meg kell adni, hogy „nincs lejárat”. Szabad formátumban megadható szöveg
14	A kibocsátó vételi (call) opciója előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy van-e kibocsátói vételi opció (bármely típusú vételi opció). Menüből választandó: [Igen] [Nem]
15	Opcionális vételi időpont, függő vételi időpontok és visszaváltási összeg Kibocsátói vételi opcióval rendelkező instrumentum esetén az intézményeknek meg kell határozniuk a vétel első időpontját, ha az instrumentum meghatározott időpontra (nap, hónap, év) vonatkozó vételi opcióval rendelkezik, ezen kívül meg kell adniuk, hogy az instrumentum rendelkezik-e adózási és/vagy szabályozói eseményre vonatkozó vételi opcióval. Az intézményeknek meg kell határozniuk a visszaváltási árat is, ami segíti az instrumentum tartós jellegének értékelését. Szabad formátumban megadható szöveg
16	Adott esetben további vételi időpontok Az intézményeknek adott esetben meg kell határozniuk, hogy vannak-e későbbi vételi időpontok, és azok mennyire gyakoriak, ami segíti az instrumentum tartós jellegének értékelését. Szabad formátumban megadható szöveg
17	Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy a kamatszelvény/osztalék rögzített vagy változó az instrumentum élettartama alatt, illetve jelenleg rögzített, de a jövőben változó kamatozásúvá alakul, vagy jelenleg változó kamatozású, de a jövőben rögzített kamatozásúvá alakul. Menüből választandó: [Rögzített] [Változó] [Rögzítettből változó] [Változóból rögzített]
18	Kamatszelvény-ráta és bármely kapcsolódó index Az intézményeknek meg kell adniuk az instrumentum kamatszelvény-rátáját és a kamatszelvényhez / osztalékkamatlábhoz referenciaként kapcsolódó indexet. Szabad formátumban megadható szöveg
19	Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) fennállása Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum kamatszelvényének vagy osztalékának ki nem fizetése megtiltja-e osztalék kifizetését a törzsrészvények után (azaz van-e „dividend stopper”). Menüből választandó: [igen], [nem]
EU-20a	Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az időzítés tekintetében) Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy a kibocsátónak teljes mérlegelési jogköre, részleges mérlegelési jogköre van-e, illetőleg nincs mérlegelési jogköre a kamatszelvény/osztalék kifizetésével kapcsolatban. Ha az intézmény minden körülmények között teljes hatáskörrel rendelkezik a kamatszelvény/osztalék kifizetésének felfüggesztésére, akkor a „teljes mértékben diszkrecionális” megjelölést kell választania (beleértve azt az esetet is, ha olyan „dividend stopper” áll fenn, amely nem jár azzal a hatással, hogy megakadályozza azt, hogy az intézmény felfüggessze az instrumentumra vonatkozó kifizetéseket). Ha vannak olyan feltételek, amelyeknek az intézménynek meg kell felelnie a kifizetés felfüggesztése előtt (pl. a szavatolótőke egy bizonyos küszöbérték alá csökken), akkor az intézménynek a „részben diszkrecionális” megjelölést kell választania. Ha az intézmény a fizetésképtelenség esetét kivéve nem képes a kifizetés felfüggesztésére, akkor az intézménynek a „kötelező” megjelölést kell választania. Menüből választandó: [Teljes mértékben diszkrecionális] [Részben diszkrecionális] [Kötelező] Szöveges megjegyzések (határozza meg a diszkrecionális hatáskör okait, „dividend pusher”-ek, „dividend stopper”-ek, ACSM)
EU-20b	Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az összeg tekintetében) Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy a kibocsátónak teljes mérlegelési jogköre, részleges mérlegelési jogköre van-e, illetőleg nincs mérlegelési jogköre a kamatszelvény/osztalék összegével kapcsolatban. Menüből választandó: [Teljes mértékben diszkrecionális] [Részben diszkrecionális] [Kötelező]
21	Feljebblépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy van-e feljebblépési vagy egyéb ösztönző a visszaváltásra. Menüből választandó: [Igen] [Nem]
22	Nem halmozódó vagy halmozódó Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy az osztalékok/kamatszelvények összege halmozódó vagy nem halmozódó. Menüből választandó: [Nem halmozódó] [Halmozódó] [ACSM]
23	Átalakítható vagy nem átalakítható Az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az instrumentum átalakítható vagy nem átalakítható. Menüből választandó: [Átalakítható] [Nem átalakítható]
24	Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök) Az intézményeknek meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett az instrumentumot átalakítják, ideértve azt is, hogy mely ponton válik az instrumentum életképtelenné. Amennyiben egy vagy több hatóság képes az átalakítás kiváltására, a hatóságokat fel kell sorolni. Minden egyes hatóság esetén meg kell jelölni, hogy az instrumentum szerződéses feltételei nyújtanak-e jogalapot a hatóság számára az átalakítás kiváltására (szerződéses megközelítés), vagy a jogalapot jogszabályi eszközök biztosítják (jogszabályi megközelítés). Szabad formátumban megadható szöveg
25	Ha átalakítható, teljesen vagy részben Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum minden esetben teljesen átalakításra kerül, teljesen vagy részben átalakítható, vagy mindig részben kerül átalakításra. Menüből választandó: [Mindig teljesen] [Teljesen vagy részben] [Mindig részben]
26	Ha átalakítható, az átalakítási arányszám Az intézményeknek meg kell határozniuk az olyan instrumentummá való átalakítás mértékét, amelynek nagyobb a veszteségelnyelő képessége. Szabad formátumban megadható szöveg
27	Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás Az átalakítható instrumentumok esetében az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy az átalakítás kötelező vagy opcionális. Menüből választandó: [Kötelező] [Opcionális] [N/A] és [a birtokosok választása szerint] [a kibocsátó választása szerint] [mind a birtokosok, mind pedig a kibocsátó választása szerint]
28	Ha átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire átalakítható Az átalakítható instrumentumok esetében az intézményeknek fel kell tüntetniük, hogy milyen instrumentumtípusra való átalakítás lehetséges. Ez segíti a veszteségviselő képesség értékelését. Menüből választandó: [Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum], [Kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum] [Járulékos tőkeinstrumentum] [Egyéb]
29	Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a kibocsátóját, amire átalakítható Szabad formátumban megadható szöveg
30	Leírási jellemzők Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy van-e leírási jellemző. Menüből választandó: [Igen] [Nem]
31	Ha leírható, a leírási küszöb(ök) Az intézményeknek meg kell határozniuk azokat a küszöbértékeket, amelyeken bekövetkezik a leírás, beleértve a gazdaságilag életképtelenné válás esetét. Amennyiben egy vagy több hatóság képes a leírás kiváltására, a hatóságokat fel kell sorolni. Minden egyes hatóság esetén meg kell jelölni, hogy az instrumentum szerződéses feltételei nyújtanak-e jogalapot a hatóság számára a leírás kiváltására (szerződéses megközelítés) vagy a jogalapot jogszabályi eszközök biztosítják (jogszabályi megközelítés). Szabad formátumban megadható szöveg
32	Ha leírható, teljesen vagy részben Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum minden esetben teljesen leírásra kerül, teljesen vagy részben leírható, vagy mindig részben kerül leírásra. Ez segíti a leíráskori veszteségviselési képesség értékelését. Menüből választandó: [Mindig teljesen] [Teljesen vagy részben] [Mindig részben]
33	Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen Leírható instrumentum esetén az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy a leírás tartós vagy ideiglenes. Menüből választandó: [Tartós] [Ideiglenes] [N/A]
34	Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus ismertetése Az intézményeknek ismertetniük kell a felértékelési mechanizmust. Szabad formátumban megadható szöveg
34a	Az alárendeltség típusa (csak a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében) Az intézményeknek meg kell adniuk, hogy az instrumentum megfelel-e a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának i., ii. és iii. alpontja szerinti alárendelési típus valamelyikének. Menüből választandó: [Szerződéses], ha az instrumentum megfelel a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában meghatározott követelményeknek; [Kötelező], ha az instrumentum megfelel a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelményeknek; [Szerkezeti], ha az instrumentum megfelel a CRR 72b. cikke (2) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott követelményeknek; [Alárendeltség alóli mentesség], amennyiben az instrumentum nem felel meg az alárendeltség egyik fent említett formájának sem, és feltéve, hogy az intézmény a CRR 72b. cikkének (4) bekezdése alapján engedélyt kapott arra, hogy a nem alárendelt kötelezettségeket a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemek közé sorolja.
EU-34b	Az instrumentum rangsorban elfoglalt helye a rendes fizetésképtelenségi eljárásban Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy az instrumentum a rendes fizetésképtelenségi eljárás során milyen helyet foglal el a rangsorban. Az [MREL-lel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó végrehajtás-technikai standardban] meghatározottak szerint.
35	A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció (határozza meg az instrumentumot közvetlenül megelőző instrumentum típusát) Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy egy adott instrumentum mely instrumentumnak alárendelt a legközvetlenebbül. Adott esetben a fő jellemzőkre vonatkozóan kitöltött táblázatban a bankoknak meg kell határozniuk azoknak az instrumentumoknak az oszlopszámát, amelyeknek az instrumentum a legközvetlenebbül alárendelt. Szabad formátumban megadható szöveg
36	Nem megfelelő áttérő jellemzők Az intézményeknek meg kell határozniuk, hogy vannak-e nem megfelelő jellemzők. Menüből választandó: [Igen] [Nem]
37	Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket Ha vannak nem megfelelő jellemzők, akkor az intézménynek meg kell határoznia, hogy melyek ezek. Szabad formátumban megadható szöveg
EU-37a	Hivatkozás az eszköz teljes körű feltételeire (link) Az intézményeknek itt fel kell tüntetniük azt a linket, amelyen keresztül hozzáférhető az instrumentum feltételeit tartalmazó kibocsátási tájékoztató.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/879 irányelve (2019. május 20.) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 296. o.).

IX. MELLÉKLET

EU CCyB1 tábla - Az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából releváns hitelkockázati kitettségek földrajzi eloszlása

Általános hitelkockázati kitettségek

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

Értékpapírosítási kitettségek – Nem kereskedési könyvi kitettségérték

Teljes kitettségérték

Szavatolótőke-követelmények

Kockázattal súlyozott kitettségértékek

Szavatolótőke-követelmények súlyai (%)

Anticiklikustőkepuffer-ráta (%)

Kitettségérték a sztenderd módszer szerint

Kitettségérték az IRB-módszer szerint

Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege sztenderd módszer esetében

Kereskedési könyvi kitettségek értéke belső modellek esetében

Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat

Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat

Lényeges hitelkockázati kitettségek – nem kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciók

Összesen

010

Országonkénti bontás:

1. ország

2. ország

…

N. ország

020

Összesen

EU CCyB2 tábla - Az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer nagysága

		a
1	Teljes kockázati kitettségérték
2	Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta
3	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelmény

X. MELLÉKLET

Útmutató az anticiklikus tőkepufferekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához

EU CCyB1 tábla - Az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából releváns hitelkockázati kitettségek földrajzi eloszlása. Kötött formátum az oszlopok, rugalmas formátum a sorok esetében.

1. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet IX. mellékletében található EU CCyB1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra az 575/2013/EU rendelet ( 10 ) (CRR) 440. cikkének a) pontjában említett információkat.

2. Az EU CCyB1 tábla alkalmazási köre a 2013/36/EU irányelv ( 11 ) (CRD) 140. cikkének (4) bekezdésével összhangban az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges hitelkockázati kitettségekre korlátozódik.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
010–01X	Országonkénti bontás Azoknak az országoknak a jegyzéke, ahol az intézménynek az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges hitelkockázati kitettsége van az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (1) megfelelően. A sorok száma változhat azon országok számától függően, ahol az intézménynek az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges hitelkockázati kitettsége van. Az intézményeknek az egyes országokra vonatkozó sorokat egymás után folyamatosan kell számozniuk, 010-zel kezdődően. Az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban, ha egy intézmény kereskedési könyvi kitettségei vagy külföldi hitelkockázati kitettségei az összesített kockázattal súlyozott kitettségeinek kevesebb mint 2 %-át képviselik, az intézmény dönthet úgy, hogy ezeket a kitettségeket az intézmény helyéhez (azaz az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz) rendeli. Ha az intézmény helyéhez rendelt kitettségek más országokból származó kitettségeket is tartalmaznak, akkor ezeket egyértelműen azonosítani kell a nyilvánosságra hozatali tábla lábjegyzetében.
020	Összesen Az e tábla „a” – „m” oszlopához kapcsolódó magyarázatban levő leírásnak megfelelő érték.
(1) A BIZOTTSÁG 1152/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. június 4.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 309., 2014.10.30., 5. o.).

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Általános hitelkockázati kitettségek kitettségértéke a sztenderd módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 111. cikkének megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértéke. A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR 248. cikke a) és c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértékét nem itt, hanem ennek a táblának az „e” oszlopában kell feltüntetni. A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni. 020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 111. cikkének megfelelően kell meghatározni.
b	Általános hitelkockázati kitettségek kitettségértéke az IRB-módszer szerint A CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 166., 167. és 168. cikkének megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértéke. A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR 248. cikke a) és c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértékét nem itt, hanem ennek a táblának az „e” oszlopában kell feltüntetni. A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni. 020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR 166., 167. és 168. cikkének megfelelően kell meghatározni.
c	Kereskedési könyvi kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege sztenderd módszer esetében A CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti lényeges hitelkockázati kitettségek hosszú és rövid pozícióinak összege a CRR 327. cikkével összhangban meghatározott hosszú és rövid pozíciók összegeként számítva. A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni. 020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségek összes hosszú és rövid pozícióinak összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint kell meghatározni, a CRR 327. cikkével összhangban meghatározott hosszú és rövid pozíciók összegeként számítva.
d	Kereskedési könyvi kitettségek értéke belső modellek esetében A következők összege: — A CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjának és a CRR 104. cikkének megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentő készpénzpozíciók valós értéke; — Olyan származtatott ügyletek névleges értéke, amelyek a CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjával összhangban meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentenek. A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni. 020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségeket jelentő összes készpénzpozíció valós értékének összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése b) pontjával és a CRR 104. cikkével összhangban kell meghatározni, a lényeges hitelkockázati kitettséget jelentő összes származtatott ügylet névleges értékének összegét pedig a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban kell meghatározni.
e	Értékpapírosítási kitettségek – Nem kereskedési könyvi kitettségérték A CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR 248. cikke a) és c) pontjának megfelelően meghatározott lényeges hitelkockázati kitettségek kitettségértéke. A földrajzi bontást az 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően kell elvégezni. 020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR 248. cikke a) és c) pontjának megfelelően kell meghatározni.
f	Teljes kitettségérték Az e tábla „a”, „b”, „c”, „d” és „e” oszlopában szereplő értékek összege. 020. sor (Összesen): Az összes lényeges hitelkockázati kitettség összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.
g	Szavatolótőke-követelmények – Lényeges hitelkockázati kitettségek – hitelkockázat A CRD 140. cikke (4) bekezdésének a) pontjával és a CRR harmadik része II. címével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban, figyelembe véve a kockázati súlyok CRR 458. cikkével összhangban meghatározott országspecifikus kiigazításaihoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményeket. 020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése a) pontjának és a CRR harmadik része II. címének megfelelően kell meghatározni.
h	Szavatolótőke-követelmények – Lényeges hitelkockázati kitettségek – piaci kockázat Az egyedi kockázat esetében a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjával, és a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetével összhangban, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. 020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét egyedi kockázat esetében a CRD 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjával, és a CRR harmadik része IV. címének 2. fejezetével összhangban, járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat esetében a CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetével összhangban kell meghatározni.
i	Szavatolótőke-követelmény – Lényeges hitelkockázati kitettségek – nem kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciók A CRD 140. cikke (4) bekezdésének c) pontjával és a CRR harmadik része II. címének 5. fejezetével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények a szóban forgó országban. 020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdése c) pontjának és a CRR harmadik része II. címe 5. fejezetének megfelelően kell meghatározni.
j	Szavatolótőke-követelmények – összesen Az e tábla „g”, „h” és „i” oszlopában szereplő értékek összege. 020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes szavatolótőke-követelmény összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.
k	Kockázattal súlyozott kitettségértékek A CRD 140. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott, lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékek országonkénti bontásban és figyelembe véve a kockázati súlyok CRR 458. cikkével összhangban meghatározott országspecifikus kiigazításait. 020. sor (Összesen): A lényeges hitelkockázati kitettségekre vonatkozó összes kockázattal súlyozott kitettségérték összegét a CRD 140. cikke (4) bekezdésének megfelelően kell meghatározni.
l	Szavatolótőke-követelmények súlyai (%) Az egyes országokban az anticiklikus tőkepufferrátára alkalmazott súlyozás, amelynek a kiszámítása a következő: a lényeges hitelkockázati kitettségekhez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények összege a szóban forgó országban (e tábla 01X. sora, „j” oszlopa), osztva az anticiklikus tőkepuffer kiszámítása szempontjából lényeges, a CRD 140. cikkének (4) bekezdése szerinti valamennyi hitelkockázati kitettséghez kapcsolódó szavatolótőke-követelmények összegével (e tábla 020. sora, „j” oszlopa). Ezt az értéket százalékban kell megadni, két tizedesjegyig.
m	Anticiklikustőkepuffer-ráta (%) A szóban forgó országban alkalmazandó és a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkének megfelelően megállapított anticiklikustőkepuffer-ráta. Ez az oszlop nem tartalmazhat olyan anticiklikustőkepuffer-rátákat, amelyeket megállapítottak, de a nyilvánosságra hozatal tárgyát képező intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta kiszámításának időpontjában még nem alkalmazzák. Ezt az értéket százalékban kell megadni, a CRD 136., 137., 138. és 139. cikkében rögzítettnek megfelelő tizedesjegyig.

EU CCyB2 tábla - Az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer nagysága

3. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet IX. mellékletében található EU CCyB2 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 440. cikkének b) pontjában említett információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Teljes kockázati kitettségérték A CRR 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték.
2	Intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta A CRD 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-ráta. Az intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátát azon anticiklikustőkepuffer-ráták súlyozott átlagaként kell kiszámítani, amelyek azokban az országokban alkalmazandók, ahol az intézmény lényeges hitelkockázati kitettségei találhatók, és amelyek az EU CCyB1 tábla „m” oszlopának 010.1–010.X. sorában szerepelnek. Az anticiklikustőkepuffer-rátára vonatkozóan az egyes országokban alkalmazandó súly a szavatolótőke-követelménynek a teljes szavatolótőke-követelményhez viszonyított aránya, és az EU CCyB1 tábla „l” oszlopában szerepel. Ezt az értéket százalékban kell megadni, két tizedesjegyig.
3	Intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelmény Az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelmény, amelynek kiszámításához az e tábla 2. sorában megadott intézményspecifikus anticiklikustőkepuffer-rátát kell alkalmazni az e tábla 1. sorában feltüntetett teljes kockázati kitettségértékre.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Oszlop jelölése	Magyarázat
a	Az e tábla 1–3. sorához kapcsolódó magyarázatban levő leírásnak megfelelő érték.

XI. MELLÉKLET

EU LR1 - LRSum tábla: A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek összefoglaló egyeztetése

		a
		Alkalmazandó összeg
1	Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások szerint
2	Kiigazítás a számviteli célú konszolidációba bevont, de a prudenciális konszolidáció hatókörén kívül eső szervezetek miatt
3	(Kiigazítás olyan értékpapírosított kitettségek miatt, amelyek teljesítik a kockázatátruházás elismerésére vonatkozó operatív követelményeket)
4	(Kiigazítás a központi bankkal szembeni kitettségek átmeneti mentesítése miatt (adott esetben))
5	(Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen belül megjelenített, de a teljes kitettségi mérték megállapításából a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i) pontja alapján kizárt eszközök miatt)
6	Kiigazítás pénzügyi eszközök kötési időpont szerinti elszámolás alá tartozó, szokásos módon történő vásárlása és eladása miatt
7	Kiigazítás elismerhető számla-összevezetési ügyletek miatt
8	Kiigazítás származékos pénzügyi instrumentumok miatt
9	Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt
10	Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítése)
11	(Kiigazítás prudens értékelési korrekciók és egyedi és általános kockázati céltartalékok miatt, amelyek csökkentették az alapvető tőkét)
EU-11a	(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt)
EU-11b	(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt)
12	Egyéb kiigazítások
13	Teljes kitettségi mérték

EU LR2 - LRCom tábla: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla

		Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint
		a	b
		T	T–1
Mérlegen belüli kitettségek (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)
1	Mérlegen belüli tételek (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül, de biztosítékokkal)
2	Származtatott ügylethez kapcsolódó biztosíték által az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a mérlegben okozott eszközérték-csökkentés visszaírása
3	(Származtatott ügyletekhez biztosított változó készpénzletét formájában fennálló követeléseket megtestesítő eszközök levonása)
4	(Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott, eszközként megjelenített értékpapírok miatt)
5	(A mérlegen belüli tételek általános hitelkockázati kiigazításai)
6	(Az alapvető tőke meghatározása során levont eszközértékek)
7	Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)
Származtatott kitettségek
8	SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő pótlási költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül)
EU-8a	Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: pótlásiköltség-hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint
9	SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális jövőbeli kitettség miatti többletek
EU-9a	Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: potenciális jövőbeli kitettségi hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint
EU-9b	Az eredeti kitettség szerinti módszer alapján meghatározott kitettségek
10	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (SA-CCR)
EU-10a	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (egyszerűsített sztenderd módszer)
EU-10b	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek (eredeti kitettség szerinti módszer)
11	Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névleges összege
12	(Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges névleges összeg beszámítások és többlet levonások)
13	Származtatott kitettségek összesen
Értékpapír-finanszírozási ügyletekből (SFT) származó kitettségek
14	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó (nettósítás nélküli) eszközök az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után
15	(Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és -követelései)
16	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő eszközök partnerkockázati kitettsége
EU-16a	Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: partnerkockázati kitettség a CRR 429e. cikkének (5) bekezdése és 222. cikke szerint
17	Megbízotti ügyletek kitettsége
EU-17a	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási kitettségek)
18	Értékpapír-finanszírozási ügyletből származó kitettségek összesen
Egyéb mérlegen kívüli kitettségek
19	Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névleges értéken
20	(Hitel-egyenértékesítési kiigazítás)
21	(Az alapvető tőke meghatározása során levont általános kockázati céltartalékok és a mérlegen kívüli kitettségekkel összefüggő egyedi kockázati céltartalékok)
22	Mérlegen kívüli kitettségek
Kizárt kitettségek
EU-22a	(A teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek)
EU-22b	(A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban mentesített (mérlegen belüli és kívüli) kitettségek)
EU-22c	(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Közszektorbeli beruházások)
EU-22d	(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Kedvezményes kölcsönök)
EU-22e	Nem közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) továbbközvetített kedvezményes kölcsönökből eredő kizárt kitettségei)
EU-22f	(Exporthitelekből eredő kitettségek garantált, kizárt részei)
EU-22g	(Harmadik félnél elhelyezett, kizárt többletbiztosíték)
EU-22h	(Központi értéktárnak/intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai)
EU-22i	(Kijelölt intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai)
EU-22j	(Az előfinanszírozási vagy áthidaló hitelek kitettségértékének csökkentése)
EU-22k	(Kizárt kitettségek összesen)
Tőke és teljes kitettségi mérték
23	Alapvető tőke
24	Teljes kitettségi mérték
Tőkeáttételi mutató
25	Tőkeáttételi mutató (%)
EU-25	Tőkeáttételi mutató (a közszektorbeli beruházásokra és kedvezményes kölcsönökre vonatkozó mentesség hatása nélkül) (%)
25a	Tőkeáttételi mutató (a központi banki tartalékokra alkalmazandó átmeneti mentesség hatása nélkül) (%)
26	A minimális tőkeáttételi mutatóra vonatkozó szabályozói követelmény (%)
EU-26a	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%)
EU-26b	ebből: CET1 tőke formájában
27	Tőkeáttételimutató-pufferre vonatkozó követelmény (%)
EU-27a	Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%)
Átmeneti intézkedésekre vonatkozó döntés és releváns kitettségek
EU-27b	A tőkemennyiség meghatározásával kapcsolatos átmeneti intézkedésre vonatkozó döntés
Számtani átlagok nyilvánosságra hozatala
28	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök napi értékeinek számtani átlaga, az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül
29	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök negyedév végi értéke az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül
30	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)
30a	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)
31	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)
31a	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását)

EU LR3 - LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül)

		a
		Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint
EU-1	Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül), ebből:
EU-2	Kereskedési könyvi kitettségek
EU-3	Nem kereskedési könyvi kitettségek, ebből:
EU-4	Fedezett kötvények
EU-5	Kormányzatként kezelt kitettségek
EU-6	Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek
EU-7	Intézmények
EU-8	Ingatlanjelzáloggal fedezett
EU-9	Lakossággal szembeni kitettségek
EU-10	Vállalati kitettségek
EU-11	Nemteljesítő kitettségek
EU-12	Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök)

EU LRA táblázat: A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó minőségi információk nyilvánosságra hozatala

		a
Sor		Szabad formátum
a)	A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére használt eljárások leírása
b)	Azon tényezők leírása, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik

XII. MELLÉKLET

Útmutató a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához

EU LR1 - LRSum tábla: A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek összefoglaló egyeztetése. Kötött formátumú tábla.

1. Az intézményeknek az ebben a szakaszban megadott útmutatót kell használniuk az EU LR1 - LRSum táblának az 575/2013/EU rendelet ( 12 ) (CRR) 451. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában történő kitöltéséhez.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások szerint Az intézményeknek az eszközeik CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontjában meghatározott alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban közzétett pénzügyi kimutatásokban feltüntetett összértékét kell megadniuk.
2	Kiigazítás a számviteli célú konszolidációba bevont, de a prudenciális konszolidáció hatókörén kívül eső szervezetek miatt Az intézményeknek az EU LR1 – LRSum tábla 13. sorában feltüntetett teljes kitettségi mérték, és az EU LR1 – LRSum tábla 1. sorában feltüntetett összes számviteli eszközérték közötti azon értékkülönbözetet kell megadniuk, amely a számviteli konszolidáció hatóköre és a prudenciális konszolidáció hatóköre közötti különbségekből ered. Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
3	(Kiigazítás olyan értékpapírosított kitettségek miatt, amelyek teljesítik a kockázatátruházás elismerésére vonatkozó operatív követelményeket) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének m) pontja Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a hagyományos értékpapírosításból eredő értékpapírosított kitettségeket, amelyek teljesítik a CRR 244. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a jelentős kockázatátruházásra vonatkozóan meghatározott feltételeket. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
4	(Kiigazítás a központi bankkal szembeni kitettségek átmeneti mentesítése miatt (adott esetben)) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontja Adott esetben az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a központi bank joghatóságának törvényes pénznemében lévő érmék és bankjegyek mennyiségét és a központi bankkal szembeni követeléseket megtestesítő eszközöket, beleértve a központi banknál tartott tartalékokat. Ezek a kitettségek a CRR 429a. cikkének (5) és (6) bekezdésében említett feltételekre figyelemmel átmenetileg mentesíthetők. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
5	(Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen belül megjelenített, de a teljes kitettségi mérték megállapításából a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i) pontja alapján kizárt eszközök miatt) Az intézményeknek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök összegét kell nyilvánosságra hozniuk. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
6	Kiigazítás pénzügyi eszközök kötési időpont szerinti elszámolás alá tartozó, szokásos módon történő vásárlása és eladása miatt A CRR 429g. cikkének (1) és (2) bekezdése Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a kötési időpont szerinti elszámolás hatálya alá tartozó, kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokhoz és eladásokhoz kapcsolódó számviteli érték kiigazítását, a CRR 429g. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban. A kiigazítás a következők összege: — A kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő eladáshoz kapcsolódó készpénzkövetelések és a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételhez kapcsolódó készpénzkötelezettségek közötti, az alkalmazandó számviteli szabályozás által adott esetben lehetővé tett beszámítás. Ez pozitív összeg. — A készpénzkövetelések és a készpénzkötelezettségek között elszámolt összeg, ha a kapcsolódó, szokásos módon történő eladást és értékesítést egyaránt „szállítás fizetés ellenében” alapon egyenlítik ki, a CRR 429g. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Ez negatív érték. A CRR 429g. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kiegyenlítés határideje szerinti elszámolás alá tartozó, kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokat és eladásokat az EU LR1 – LRSum tábla 10. sorában kell feltüntetni. Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
7	Kiigazítás elismerhető számla-összevezetési ügyletek miatt A CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett feltételekkel összhangban lévő számla-összevezetési megállapodások számviteli értéke és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéke közötti különbséget. Ha ez a kiigazítás a kitettség növekedéséhez vezet azon ügyletek miatt, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint nettó alapon jelennek meg, de nem teljesítik a CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti nettó bemutatás feltételeit, akkor az intézményeknek ezt pozitív összegként kell megadniuk. Ha ez a kiigazítás a kitettség csökkenéséhez vezet azon ügyletek miatt, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint nem nettó alapon jelennek meg, de teljesítik a CRR 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti nettó bemutatás feltételeit, akkor az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között kell feltüntetniük (negatív összeg).
8	Kiigazítás származékos pénzügyi instrumentumok miatt A hitelderivatívák és a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek esetében az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az eszközként megjelenített származtatott ügyletek számviteli értéke és a CRR 429. cikke (4) bekezdésének b) pontja, 429c. cikke, 429d. cikke, 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint 429. cikkének (5) bekezdése alkalmazásával meghatározott, a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéke közötti értékkülönbözetet. Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
9	Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt Az értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az eszközként megjelenített értékpapír-finanszírozási ügyletek számviteli értéke és a CRR 429e. cikkével, 429. cikke (7) bekezdésének b) pontjával, 429b. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, 429b. cikkének (4) bekezdésével, valamint 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontjával összefüggésben értelmezett 429. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásával meghatározott, a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéke közötti értékkülönbözetet. Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
10	Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítése) Az intézményeknek az EU LR1 – LRSum tábla 13. sorában feltüntetett, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték és az EU LR1 – LRSum tábla 1. sorában feltüntetett összes számviteli eszközérték közötti azon értékkülönbözetet kell megadniuk, amely a mérlegen kívüli tételeknek a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségi mértékbe való beszámításából ered. Ebbe beletartoznak a CRR 429g. cikkének (3) bekezdésével összhangban számított, kiegyenlítés időpontja szerinti elszámolás alá tartozó szokásos módon történő vásárláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségvállalások. Mivel ez a kiigazítás növeli a teljes kitettségi mértéket, pozitív értéket kell megadni.
11	(Kiigazítás prudens értékelési korrekciók és egyedi és általános kockázati céltartalékok miatt, amelyek csökkentették az alapvető tőkét) Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti azon prudens értékelési korrekciók összegét, valamint a CRR 429. cikke (4) bekezdésének utolsó mondata és 429f. cikkének (2) bekezdése szerinti, a mérlegen belüli és kívüli tételek egyedi (adott esetben) és általános hitelkockázati kiigazításainak azon összegét, amelyek csökkentették az alapvető tőkét. Az egyedi kockázati céltartalékot csak akkor kell feltüntetni, ha az alkalmazandó számviteli szabályozással összhangban még nem vonták azt le a bruttó könyv szerinti értékből. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-11a	(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 113. cikkének (6) és (7) bekezdése Az intézményeknek a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek mérlegen belüli részét kell feltüntetniük. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-11b	(Kiigazítás a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban kizárt kitettségek miatt) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontja, valamint 116. cikkének (4) bekezdése Az intézményeknek a teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban kizárt kitettségek mérlegen belüli részét kell feltüntetniük. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értékeket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
12	Egyéb kiigazítások Az intézményeknek a teljes kitettségi mérték és az összes számviteli eszközérték között fennmaradó értékkülönbözetet kell feltüntetniük. Az intézményeknek a kitettségek CRR 429. cikke (8) bekezdése szerinti olyan kiigazításait, valamint a kitettségek CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d), e), f), h), k), l), o) és p) pontjában említett egyéb olyan kiigazításait kell figyelembe venniük, amelyeket a táblában sehol nem hoznak nyilvánosságra. Ha a kiigazítások a kitettség növekedését okozzák, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítások a kitettség csökkenését okozzák, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
13	Teljes kitettségi mérték A teljes kitettségi mérték (amely az EU LR2 – LRCom tábla 24. sorában is szerepel) az előző tételek összege.

EU LR2 - LRCom tábla: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla. Kötött formátumú tábla

2. Az intézményeknek az ebben a szakaszban megadott útmutatót kell használniuk az EU LR2 - LRCom táblának a CRR 451. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 451. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában történő kitöltéséhez, adott esetben figyelembe véve a CRR 451. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 451. cikkének (2) bekezdését.

3. Az intézményeknek az "a" oszlopban a különböző sorok adott nyilvánosságra hozatali időszakra vonatkozó értékeit kell feltüntetniük, a "b" oszlopban pedig a sorok előző nyilvánosságra hozatali időszakra vonatkozó értékeit.

4. Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban ki kell fejteniük a tábla EU-22d. és EU-22e. sorában feltüntetett kedvezményes kölcsönök összetételét, többek között a partner típusa szerinti információkat.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Mérlegen belüli tételek (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül, de biztosítékokkal) A CRR 429. és 429b. cikke Az intézményeknek itt fel kell tüntetniük minden olyan eszközt, amely nem tartozik a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek, a hitelderivatívák és az értékpapír-finanszírozási ügyletek közé. Az intézményeknek ezeket az eszközöket a CRR 429. cikkének (7) bekezdésében és 429b. cikkének (1) bekezdésében megállapított elvek alapján kell értékelniük. Az intézményeknek e számítás során adott esetben figyelembe kell venniük a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének i), m) és n) pontját, 429g. cikkét és 429. cikke (4) bekezdésének utolsó albekezdését. Ebben a mezőben kell az intézményeknek feltüntetniük az értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott készpénzt vagy ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha az alkalmazandó számviteli szabályozás keretén belül a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek). Az intézmények e számítás során nem vehetik figyelembe a CRR 429. cikkének (8) bekezdését és 429a. cikke (1) bekezdésének a)–h), j) és k) pontját, azaz nem csökkenthetik az ebben a sorban feltüntetendő összeget az említett mentességekkel.
2	Származtatott ügylethez nyújtott biztosíték által az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében a mérlegben okozott eszközérték-csökkentés visszaírása A CRR 429c. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a származtatott ügyletek során nyújtott azon biztosítékok összegét, amelyek – a CRR 429c. cikke (2) bekezdésének meghatározása szerint – az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében csökkentik az eszközök összegét. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel az elfogadott központi szerződő féllel kötött, ügyfél által elszámolt származtatott ügyletek alapletétjét és a CRR 429c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elismerhető változó készpénzletétet.
3	(Származtatott ügyletekhez biztosított változó készpénzletét formájában fennálló követeléseket megtestesítő eszközök levonása) A CRR 429c. cikkének (3) bekezdése Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a származtatott ügyletbeli partnernek készpénzben fizetett változó letétre vonatkozó követeléseket, ha az intézménynek azokat az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eszközként kell megjelenítenie, amennyiben teljesülnek a CRR 429c. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában megállapított feltételek. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
4	(Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott, eszközként megjelenített értékpapírok miatt) Értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott értékpapírok miatti kiigazítás, ha a bank a mérlegében eszközként jelenítette meg az értékpapírokat. Ezeket az összegeket a CRR 429e. cikkének (6) bekezdésével összhangban ki kell zárni a teljes kitettségi mértékből. Mivel az ebben a sorban szereplő kiigazítások csökkentik a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
5	(A mérlegen belüli tételek általános hitelkockázati kiigazításai) A CRR 429. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett mérlegen belüli tételeknek megfelelő általános hitelkockázati kiigazítások összege, amelyet az intézmények a CRR 429. cikke (4) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban levonnak. Mivel az ebben a sorban szereplő kiigazítások csökkentik a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
6	(Az alapvető tőke meghatározása során levont eszközértékek) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 499. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek a CRR 499. cikkének (2) bekezdése alapján hozott döntésnek megfelelően az alapvető tőke összegében végrehajtott szabályozói értékelési korrekciók összegét kell feltüntetniük. Konkrétabban, az intézményeknek az eszközök értékét érintő, az alábbi rendelkezések által előírt kiigazítások összértékét kell megadniuk: — a CRR 32–35. cikke, vagy — a CRR 36–47. cikke, vagy — a CRR 56–60. cikke, értelemszerűen. Az intézményeknek ebben a mezőben a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett összeget kell feltüntetniük. Ha az intézmények a CRR 499. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban döntenek az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a CRR 48., 49. és 79. cikkében megállapított kivételeket, alternatívákat és mentességeket, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltérés figyelembevétele nélkül. Ezzel szemben, ha az intézmények a CRR 499. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban döntenek az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az ilyen levonások tekintetében figyelembe kell venniük a CRR 48., 49. és 79. cikkében megállapított kivételeket, alternatívákat és mentességeket, továbbá figyelembe kell venniük a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében megállapított eltéréseket. A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem tüntethetik fel a CRR 111. cikke alapján a kitettségérték számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy adott eszköz értékét. Mivel az ebben a sorban szereplő összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
7	Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül) Az 1–6. sorok összege
8	SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő pótlási költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül) A CRR 274., 275., 295., 296., 297., 298., 429c. cikke és 429c. cikkének (3) bekezdése Az intézményeknek a CRR II. mellékletében felsorolt ügyleteknek és a – többek között mérlegen kívüli – hitelderivatíváknak a 275. cikk (1) bekezdése szerinti aktuális pótlási költségét kell feltüntetniük. Az említett pótlási költséget a CRR 429c. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismerhető változó készpénzletét nélkül kell szerepeltetni, melynek során nem tüntethető fel a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) vagy h) pontja szerinti, központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettségek tekintetében kapott változó készpénzletét. A CRR 429c. cikkének (1) bekezdése szerint az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) pontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikkének c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429c. cikkének (6) bekezdése szerinti módszerek, vagyis a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakaszában szereplő módszerek (a partnerkockázatra vonatkozó egyszerűsített sztenderd módszer vagy az eredeti kitettség szerinti módszer) alkalmazásával értékelt szerződéseket. Az intézményeknek a pótlási költségek számítása során a CRR 429c. cikkének (4) bekezdésével összhangban fel kell tüntetniük a biztosíték elismerésének a NICA-ra gyakorolt hatását az ügyfelekkel kötött származtatott ügyletek esetében, ha az említett ügyleteket elfogadott központi szerződő fél számolja el. Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni.
EU-8a	Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: pótlásiköltség-hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint A CRR 429c. cikkének (6) bekezdése és 281. cikke Ebben a mezőben a CRR II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt ügyleteknek a CRR 281. cikkében megállapított egyszerűsített sztenderd módszer szerint számított kitettségi mértékét kell feltüntetni, a biztosíték NICA-ra gyakorolt hatása nélkül. Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni. A CRR 429c. cikke (6) bekezdésének megfelelően az egyszerűsített sztenderd módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a teljes kitettségi mértéket a kapott letét összegével. Ezért az ügyfelekkel kötött, elfogadott központi szerződő fél által elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó, a CRR 429c. cikkének (4) bekezdésében foglalt kivétel nem alkalmazandó. Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe az SA-CCR vagy az eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásával értékelt szerződéseket.
9	SA-CCR szerinti származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális jövőbeli kitettség miatti többletek A CRR 274., 275., 295., 296., 297., 298. cikke, 299. cikkének (2) bekezdése és 429c. cikke Az intézményeknek fel kell tüntetniük a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek és a – többek között mérlegen kívüli – hitelderivatívák potenciális jövőbeli kitettségére vonatkozó többletet, amelyet a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek esetében a CRR 278. cikkének megfelelően, hitelderivatívák esetében pedig a CRR 299. cikke (2) bekezdésének megfelelően, és a CRR 429c. cikke (1) bekezdése szerinti nettósítási szabályokat alkalmazva számítanak ki. Ezen szerződések kitettségértékének meghatározása során az intézmények a CRR 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a novációs szerződések és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára a CRR 272. cikke 25. pontjának c) pontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha a CRR 295. cikkének c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk. A CRR 429c. cikkének (5) bekezdésével összhangban az intézményeknek a CRR 278. cikke (1) bekezdésének megfelelően a potenciális jövőbeli kitettségek számításában használt szorzó értékét 1-ben kell megállapítaniuk, kivéve az ügyfelekkel kötött származtatott ügyletek esetében, ha az említett ügyleteket elfogadott központi szerződő fél számolja el. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429c. cikkének (6) bekezdése szerinti módszerek, vagyis a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakaszában szereplő módszerek (a partnerkockázatra vonatkozó egyszerűsített sztenderd módszer vagy az eredeti kitettség szerinti módszer) alkalmazásával értékelt szerződéseket.
EU-9a	Származtatott ügyletekre vonatkozó eltérés: potenciális jövőbeli kitettségi hozzájárulás az egyszerűsített sztenderd módszer szerint A CRR 429c. cikkének (5) bekezdése A potenciális jövőbeli kitettség a CRR 281. cikkében meghatározott egyszerűsített sztenderd módszer szerint, 1-es szorzót feltételezve. Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni. A CRR 429c. cikke (6) bekezdésének megfelelően az egyszerűsített sztenderd módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a teljes kitettségi mértéket a kapott letét összegével. Ezért az ügyfelekkel kötött, elfogadott központi szerződő fél által elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó, a CRR 429c. cikkének (5) bekezdésében foglalt kivétel nem alkalmazandó. Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe az SA-CCR vagy az eredeti kitettség szerinti módszer alkalmazásával értékelt szerződéseket.
EU-9b	Az eredeti kitettség szerinti módszer alapján meghatározott kitettségek A CRR 429c. cikkének (6) bekezdése és harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakasza Az intézményeknek a CRR II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt ügyleteknek a CRR harmadik része II. címe 6. fejezetének 4. vagy 5. szakaszában meghatározott eredeti kitettség szerinti módszer alapján számított kitettségi mértékét kell feltüntetni. A CRR 429c. cikke (6) bekezdésének megfelelően az eredeti kitettség szerinti módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a kitettség mértékét az általuk kapott letét összegével. Az eredeti kitettség szerinti módszert nem alkalmazó intézményeknek ebben a mezőben nem kell adatot feltüntetniük.
10	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (SA-CCR) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, elfogadott központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeket (SA-CCR), amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Mivel ez csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.
EU-10a	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (egyszerűsített sztenderd módszer) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja Az intézményeknek itt kell feltüntetniük az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, elfogadott központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeket (egyszerűsített sztenderd módszer), amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Az összeget a CRR 274. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 1,4 (alfa) szorzóval kell megadni (negatív összeg). A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.
EU-10b	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) (eredeti kitettség szerinti módszer) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja Az intézményeknek itt kell feltüntetniük az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, elfogadott központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeket (eredeti kitettség szerinti módszer), amennyiben e tételek teljesítik a CRR 306. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeket. Mivel ez csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.
11	Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névleges összege A CRR 429d. cikke Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az eladott hitelderivatívák (az intézmény által egy partnernek nyújtott hitelkockázati fedezet) csökkentett névleges összegét a CRR 429d. cikkében meghatározottaknak megfelelően.
12	(Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges névleges összeg beszámítások és többlet levonások) A CRR 429d. cikke Az intézményeknek azon vásárolt hitelderivatívák (az intézmény által vásárolt hitelkockázati fedezet) csökkentett névleges összegét kell feltüntetniük, amelyeket olyan kibocsátók vonatkozásában vásároltak, amely kibocsátók vonatkozásában eladott hitelderivatíváik vannak, amennyiben a vásárolt hitelkockázati fedezet hátralévő futamideje megegyezik vagy meghaladja az eladott fedezet hátralévő futamidejét. A megadott érték következésképpen nem lehet nagyobb, mint az EU LR2 – LRCom tábla 11. sorában az egyes referencianevek vonatkozásában feltüntetett érték. Mivel a feltüntetett összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük. A feltüntetett összeget az előző mezőben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne kiigazítás alkalmazandó.
13	Származtatott kitettségek összesen A 8–12. sorok összege
14	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó (nettósítás nélküli) eszközök az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja, 206. cikke és 429e. cikkének (6) bekezdése Az intézményeknek az olyan értékpapír-finanszírozási ügyletek alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti, számviteli mérleg szerinti értékét kell feltüntetniük – függetlenül attól, hogy az ügyletek a CRR 206. cikke alapján elismert nettósítási keretmegállapodás hatálya alá tartoznak-e –, amelyeknél az ügyletet a mérlegben az eszközök között jelenítik meg, prudenciális vagy számviteli nettósítási vagy kockázatmérséklő hatások feltételezése nélkül (vagyis a számviteli mérleg szerinti érték meg van tisztítva a számviteli nettósítás vagy kockázatmérséklés hatásaitól). Továbbá az olyan esetekben, ahol az értékpapír-finanszírozási ügyletek elszámolása az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint eladásként történik, az intézménynek a CRR 429e. cikke (6) bekezdésének megfelelően vissza kell írnia az összes, eladáshoz kapcsolódó könyvelési tételt. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek).
15	(Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és -követelései) A CRR 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja, 206. cikke, 429b. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 429b. cikkének (4) bekezdése és 429e. cikkének (6) bekezdése Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök készpénz-kötelezettségeinek összegét, amelyet a CRR 429b. cikkének (4) bekezdésével összhangban nettósítottak. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
16	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő eszközök partnerkockázati kitettsége A CRR 429e. cikkének (1) bekezdése Az intézményeknek fel kell tüntetniük az értékpapír-finanszírozási ügyletek – köztük a mérlegen kívüliek – partnerkockázati kitettsége után számított, a CRR 429e. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerint meghatározott többletet. Az intézményeknek ebben a mezőben a CRR 429e. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket kell feltüntetniük. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az SFT-ket, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429e. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik.
EU-16a	Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: partnerkockázati kitettség a CRR 429e. cikkének (5) bekezdése és 222. cikke szerint A CRR 429e. cikkének (5) bekezdése és 222. cikke Az intézményeknek az értékpapír-finanszírozási ügyletek – köztük a mérlegen kívüliek – után számított, a CRR 222. cikke szerint meghatározott többletet tüntetik fel, 20 %-os alsó határt érvényesítve az alkalmazandó kockázati súlyra. Az intézményeknek ebben a mezőben a CRR 429e. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket kell feltüntetniük. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az ügyleteket, amelyek esetében a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéknek a többletet képviselő részét a CRR 429e. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módszer szerint határozták meg.
17	Megbízotti ügyletek kitettsége A CRR 429e. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 429e. cikke (7) bekezdésének a) pontja Az intézményeknek ebben a mezőben kell feltüntetniük azoknak a megbízotti SFT-knek a kitettségértékét, amelyeknél megbízottként közreműködve a CRR 429e. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik. A kitettségérték csak a CRR 429e. cikkének (2) vagy – adott esetben – (3) bekezdése szerint meghatározott többletből áll. Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a CRR 429e. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket.
EU-17a	(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási kitettségek) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének g) és h) pontja, valamint 306. cikke (1) bekezdésének c) pontja Az intézményeknek az ügyfél által elszámolt SFT-k központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeit kell feltüntetniük, amennyiben megfelelnek a CRR 306 cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételeknek. Amennyiben a központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettség biztosíték, az nem tüntethető fel ebben a mezőben, kivéve akkor, ha olyan újból elzálogosított biztosítékról van szó, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint (vagyis a CRR 111. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően) teljes értéken kell figyelembe venni. Mivel ez a kiigazítás csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.
18	Értékpapír-finanszírozási ügyletből származó kitettségek összesen A 14–EU-17a. sorok összege
19	Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névleges értéken A CRR 429f. cikke Az intézményeknek fel kell tüntetniük az összes mérlegen kívüli tétel hitel-egyenértékesítési tényezők miatti kiigazítás és egyedi hitelkockázati kiigazítások előtti névleges értékét a CRR 429f. cikkében meghatározottak szerint.
20	(Hitel-egyenértékesítési kiigazítás) A CRR 429f. cikke A mérlegen kívüli kitettségek bruttó összegének a hitel-egyenértékesítési tényezők alkalmazása miatti csökkenése. Mivel ez csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az ebben a sorban feltüntetett értéket negatív összegként kell figyelembe venni az EU LR2 – LRCom tábla 22. sorában feltüntetendő összeg kiszámításánál.
21	(Az alapvető tőke meghatározása során levont általános kockázati céltartalékok és a mérlegen kívüli kitettségekkel összefüggő egyedi kockázati céltartalékok) A CRR 429. cikkének (4) bekezdése és 429f. cikkének (1) és (2) bekezdése Az intézmények valamely mérlegen kívüli tétel hitelkockázatikitettség-egyenértékes összegét csökkenthetik azon általános hitelkockázati kiigazítások megfelelő összegével, amelyeket levonnak az alapvető tőkéből. A számításra nulla értékű alsó határ alkalmazandó. Az intézmények az egyedi hitelkockázati kiigazítások megfelelő összegével csökkenthetik a mérlegen kívüli tétel hitelkockázatikitettség-egyenértékes összegét. A számításra nulla értékű alsó határ alkalmazandó. E hitelkockázati kiigazítások abszolút értéke nem haladhatja meg a 19. és a 20. sor összegét. Mivel ezek a kiigazítások csökkentik a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha ez a csökkentés nem lett volna alkalmazandó.
22	Mérlegen kívüli kitettségek A CRR 429f. cikke, 111. cikkének (1) bekezdése, valamint 166. cikkének (9) bekezdése A 19–21. sorok összege Az intézményeknek a mérlegen kívüli tételek tőkeáttételi mutató számításához használt, a CRR 429f. cikkének megfelelően meghatározott kitettségértékét kell feltüntetniük, figyelembe véve a vonatkozó hitel-egyenértékesítési tényezőket. Az intézményeknek figyelembe kell venniük, hogy az EU LR2 – LRCom tábla 20–21. sora negatívan járul hozzá ezen összeg kiszámításához.
EU-22a	(A teljes kitettségi mértékből a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kizárt kitettségek) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint 113. cikkének (6) és (7) bekezdése Az intézményeknek fel kell tüntetniük a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint mentesített kitettségeket. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22b	(A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban mentesített (mérlegen belüli és kívüli) kitettségek) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontja Az intézményeknek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének j) pontja szerint mentesített kitettségeket kell feltüntetniük, amennyiben az ott meghatározott feltételek teljesülnek. A feltüntetett összeget a megfelelő fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22c	(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Közszektorbeli beruházások) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 429a. cikkének (2) bekezdése A központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal vagy közszektorbeli intézményekkel szemben közszektorbeli beruházásokhoz kapcsolódó követeléseket megtestesítő eszközökből eredő kitettségek, amelyek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint kizárhatók a kitettségérték számításából. Ez csak azokat az eseteket foglalja magában, amikor az intézmény közszektorbeli fejlesztési hitelintézet, vagy a kitettségeket olyan egység tartja, amelyet a CRR 429a. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban közszektorbeli fejlesztési egységként kezelnek. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a mezőben szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22d	(Közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) kizárt kitettségei – Kedvezményes kölcsönök) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 429a. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban nyilvánosságra kell hozniuk a kizárt kedvezményes kölcsönöket. Ez csak azokat az eseteket foglalja magában, amikor az intézmény közszektorbeli fejlesztési hitelintézet, vagy a kedvezményes kölcsönöket olyan egység tartja, amelyet a CRR 429a. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban közszektorbeli fejlesztési egységként kezelnek. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22e	(Nem közszektorbeli fejlesztési bankok (vagy egységek) továbbközvetített kedvezményes kölcsönökből eredő kizárt kitettségei) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének e) pontja Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a más hitelintézeteknek továbbközvetített kedvezményes kölcsönökből eredő kitettségrészekhez kapcsolódó, a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint kizárt kitettségeket. Ez csak azokat az eseteket foglalja magában, amikor az intézmény nem közszektorbeli fejlesztési hitelintézet, és a tevékenység nem olyan egységen belüli, amelyet a CRR 429a. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban közszektorbeli fejlesztési egységként kezelnek. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22f	(Exporthitelekből eredő kitettségek garantált, kizárt részei) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének f) pontja Az exporthitelekből eredő kitettségek azon garantált részei, amelyek kizárhatók a kitettségi mérték számításából, ha a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételek teljesülnek. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22g	(Harmadik félnél elhelyezett, kizárt többletbiztosíték) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének k) pontja A harmadik félnél elhelyezett többletbiztosíték, amelyet nem adtak kölcsön, és amely a 429a. cikk (1) bekezdésének k) pontjával összhangban kizárható a kitettségi mérték számításából. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22h	(Központi értéktárnak/intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja A központi értéktárnak/intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint kizárható, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22i	(Kijelölt intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint kizárt, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai) A CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja A kijelölt intézménynek a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint kizárható, központi értéktárhoz kapcsolódó szolgáltatásai. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22j	(Az előfinanszírozási vagy áthidaló hitelek kitettségértékének csökkentése) A CRR 429. cikkének (8) bekezdése Az előfinanszírozási hitel vagy áthidaló hitel kitettségértékéből a CRR 429. cikkének (8) bekezdésével összhangban csökkentett összeg. Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
EU-22k	(Kizárt kitettségek összesen) Az EU-22a–EU-22j. sorok összege Mivel ez az összeg csökkenti a teljes kitettségi mértéket, az intézményeknek az ebben a sorban szereplő értéket zárójelek között (negatív érték) kell feltüntetniük.
23	Alapvető tőke A CRR 429. cikkének (3) bekezdése és 499. cikkének (1) és (2) bekezdése Az intézményeknek a CRR 499. cikkének (2) bekezdése szerinti, az EU LR2 – LRCom tábla EU-27. sorában feltüntetett döntésnek megfelelően számított alapvető tőke összegét kell feltüntetniük. Konkrétabban, ha az intézmény a CRR 499. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban dönt az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az alapvető tőke CRR 25. cikke szerint számított összegét kell feltüntetnie, a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltérések figyelembevétele nélkül. Ezzel szemben, ha az intézmény a CRR 499. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban dönt az alapvető tőke nyilvánosságra hozatala mellett, akkor az alapvető tőke CRR 25. cikke szerint számított összegét kell feltüntetnie, figyelembe véve a CRR tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltéréseket.
24	Teljes kitettségi mérték Az EU LR2 – LRCom tábla 7., 13., 18., 22. és EU-22k. sorában szereplő értékek összege.
25	Tőkeáttételi mutató (%) Az intézményeknek az EU LR2 – LRCom tábla 23. sorában szereplő összeget kell feltüntetniük az EU LR2 – LRCom tábla 24. sorában szereplő összeg százalékában kifejezve.
EU-25	Tőkeáttételi mutató (a közszektorbeli beruházásokra és kedvezményes kölcsönökre vonatkozó mentesség hatása nélkül) (%) A CRR 451. cikke (2) bekezdésének megfelelően a CRR 429a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott közszektorbeli fejlesztési hitelintézeteknek a tőkeáttételi mutatót a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározott teljes kitettségi mérték korrekciója – azaz az e tábla EU-22c. és EU-22d. sorában feltüntetett kiigazítás – nélkül kell nyilvánosságra hozniuk.
25a	Tőkeáttételi mutató (a központi banki tartalékokra alkalmazandó átmeneti mentesség hatása nélkül) (%) Ha az intézmény teljes kitettségi mértékére a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott, a központi banki tartalékok átmeneti mentessége alkalmazandó, akkor ez a mutató az alapvető tőke mértéke osztva a teljes kitettségi mérték és a központi banki tartalék mentesített értékének összegével, a mutatót százalékban kifejezve. Ha az intézmény teljes kitettségi mértéke nem tartozik a központi banki tartalékok átmeneti mentességének hatálya alá, akkor ez a mutató megegyezik a 25. sorban feltüntetett mutatóval.
26	A minimális tőkeáttételi mutatóra vonatkozó szabályozói követelmény (%) A CRR 92. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontja és 429a. cikkének (7) bekezdése Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a CRR 92. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt. Ha az intézmény kizárja a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontjában említett kitettségeket, a CRR 429a. cikkének (7) bekezdésével összhangban számított korrigált tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt kell feltüntetnie.
EU-26a	A túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény (%) A 2013/36/EU irányelv (CRD) 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény, a teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve.
EU-26b	ebből: CET1 tőke formájában (százalékpont) A CRD 104. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az illetékes hatóság által a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelése érdekében előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmény azon része, amelyet a 104a. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban elsődleges alapvető tőkével kell teljesíteni.
27	Tőkeáttételimutató-pufferre vonatkozó követelmény (%) A CRR 92. cikkének (1a) bekezdése A CRR 92. cikke (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az alkalmazandó, tőkeáttételimutató-pufferre vonatkozó követelményüket.
EU-27a	Együttes tőkeáttételimutató-követelmény (%) E tábla 26., EU-26a., és 27. sorának összege.
EU-27b	A tőkemennyiség meghatározásával kapcsolatos átmeneti intézkedésre vonatkozó döntés A CRR 499. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek az alábbi két megjelölés közül az egyiknek a megadásával kell feltüntetniük, hogy a tőke nyilvánosságra hozatala alkalmazásában melyik átmeneti lehetőséget választották: — „Teljes mértékben bevezetett”, ha az intézmény a tőkeáttételi mutatót a CRR 499. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kívánja nyilvánosságra hozni; — „Átmeneti”, ha az intézmény a tőkeáttételi mutatót a CRR 499. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kívánja nyilvánosságra hozni.
28	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök napi értékeinek számtani átlaga, az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül A CRR 451. cikkének (3) bekezdése; a 14. és 15. sor összegének számtani átlaga, a nyilvánosságra hozatali negyedév egyes napjain számított összegek alapján.
29	Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök negyedév végi értéke az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás után és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélkül Ha a 14. és a 15. sor negyedév végi értékeken alapul, ez az összeg a 14. és 15. sor összege. Ha a 14. és a 15. sor átlagolt értékeken alapul, ez az összeg a 14. és a 15. sor tartalmának megfelelő negyedév végi értékek összege.
30	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását) A CRR 451. cikkének (3) bekezdése Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) bruttó eszközökhöz kapcsolódó, a kitettségi mérték összegeire vonatkozóan a nyilvánosságra hozatali negyedév egyes napjain számított átlagértékeket felhasználó teljes kitettségi mérték (figyelembe véve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását).
30a	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló teljes kitettségi mérték (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását) A CRR 451. cikkének (3) bekezdése Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) bruttó eszközökhöz kapcsolódó, a kitettségi mérték összegeire vonatkozóan a nyilvánosságra hozatali negyedév egyes napjain számított átlagértékeket felhasználó teljes kitettségi mérték (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását). Ha az intézmény teljes kitettségi mértéke nem tartozik a központi banki tartalékok átmeneti mentességének hatálya alá, akkor ez az érték megegyezik az e tábla 30. sorában feltüntetett értékkel.
31	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (beleértve a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását) A CRR 451. cikkének (3) bekezdése
31a	Az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök 28. sorban szereplő (az eladásként elszámolt ügyletek miatti kiigazítás utáni és a kapcsolódó készpénz-kötelezettségek és -követelések nélküli) átlagértékeit magában foglaló tőkeáttételi mutató (kizárva a központi banki tartalékok alkalmazandó átmeneti mentesítésének hatását) A CRR 451. cikkének (3) bekezdése

EU LR3 - LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül). Kötött formátum

5. Az intézményeknek az ebben a szakaszban megadott útmutatót kell használniuk az LRSpl táblának a CRR 451. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában történő kitöltéséhez.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
EU-1	Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és mentesített kitettségek nélkül), ebből: Az intézményeknek az EU LR3 – LRSpl tábla EU-2. és EU-3. sorában levő értékek összegét kell feltüntetniük.
EU-2	Kereskedési könyvi kitettségek Az intézményeknek azokat a kitettségeket kell feltüntetniük, amelyek a kereskedési könyvhöz tartozó eszközök teljes kitettségértékének részét képezik, a származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek és a mentesített kitettségek kivételével.
EU-3	Nem kereskedési könyvi kitettségek, ebből: Az intézményeknek az EU LR3 – LRSpl tábla EU-4–EU-12. sorában levő értékek összegét kell feltüntetniük.
EU-4	Fedezett kötvények Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a CRR 129. cikkében és 161. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint fedezett kötvények formájában fennálló eszközök teljes kitettségértéke. Az intézményeknek a fedezett kötvényekben fennálló teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-5	Kormányzatként kezelt kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a CRR értelmében kormányzatként kezelt szervezetekkel szembeni teljes kitettségérték. (Központi kormányzatok és központi bankok (a CRR 114. cikke és 147. cikke (2) bekezdésének a) pontja); kormányzatként kezelt regionális kormányzatok és helyi hatóságok (a CRR 115. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja), kormányzatként kezelt multilaterális fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek (a CRR 117. cikkének (2) bekezdése, 118. cikke és 147. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja), közszektorbeli intézmények (a CRR 116. cikkének (4) bekezdése és 147. cikke (3) bekezdésének a) pontja). Az intézményeknek a kormányzatokkal szemben fennálló teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-6	Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a következőkkel szembeni teljes kitettségérték: a sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 115. cikkének (1), (3) és (5) bekezdésében, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott regionális kormányzatok és helyi hatóságok; a sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 117. cikkének (1) és (3) bekezdésében, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott multilaterális fejlesztési bankok; a sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 116. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdésében, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott nemzetközi szervezetek és közszektorbeli intézmények; a CRR értelmében egyikük sem kormányzatként kezelt. Az intézményeknek a fent említett teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-7	Intézmények Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely az intézményekkel szembeni azon kitettségek kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 119–121. cikke alá tartoznak, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében pedig a CRR 147. cikke (2) bekezdésének b) pontja alá tartoznak, és nem a CRR 161. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek, és nem tartoznak a CRR 147. cikke (4) bekezdése a)–c) pontjának hatálya alá. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-8	Ingatlanjelzáloggal fedezett Az intézményeknek a kitettségek összegét kell feltüntetniük, amely olyan ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségeknek minősülő eszközök kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 124. cikke alá tartoznak, és amelyek az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti vállalkozásokkal szembeni kitettségek vagy a 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti lakossággal szembeni kitettségek, ha ezek a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-9	Lakossággal szembeni kitettségek Az intézményeknek a kitettségek összegét kell feltüntetniük, amely olyan eszközök teljes kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 123. cikke szerint lakossággal szembeni kitettségek, és amelyek az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti kitettségek, ha ezek a kitettségek nem a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségek. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-10	Vállalati kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely (pénzügyi és nem pénzügyi) vállalkozásokkal szembeni kitettségnek minősülő eszközök teljes kitettségértéke. A sztenderd módszer szerinti kitettségek esetében ezek a kitettségek a CRR 122. cikke alá tartozó vállalkozásokkal szembeni kitettségek, az IRB-módszer szerinti kitettségek esetében a CRR 147. cikke (2) bekezdésének c) pontja) alá tartozó vállalkozásokkal szembeni kitettségek, ha ezek a kitettségek nem a CRR 199. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlanjelzáloggal fedezett kitettségek. A pénzügyi vállalkozás az e tábla EU-7. sorában említett intézményektől eltérő olyan szabályozott vagy nem szabályozott vállalkozás, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése vagy a CRD I. mellékletében felsorolt tevékenységek közül egy vagy több folytatása, valamint a CRR 4. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti, az e tábla EU-7. sorában említett intézményektől eltérő vállalkozás. E mező alkalmazásában kis- és középvállalkozások alatt a CRR 501. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom értendő. Az intézményeknek a teljes kitettséget a nemteljesítő (defaulted) kitettségek nélkül kell feltüntetniük.
EU-11	Nemteljesítő kitettségek Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely azon nemteljesítő (in default) eszközök teljes kitettségértéke, amelyek sztenderd módszer szerinti kitettségek esetén a CRR 127. cikke alá tartoznak, vagy az IRB-módszer szerinti kitettségek esetén a CRR 147. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kitettségi osztályokba sorolt eszközök, ha a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítés (default) következett be.
EU-12	Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök) Az intézményeknek a kitettségek azon összegét kell feltüntetniük, amely a CRR szerinti egyéb nem kereskedési könyvi kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök) teljes kitettségértéke; sztenderd módszer szerinti kitettségek esetén ezek a CRR 112. cikkének k), m), n), o), p) és q) pontjában, IRB-módszer szerinti kitettségek esetén pedig a CRR 147. cikke (2) bekezdésének e), f) és g) pontjában felsorolt kitettségi osztályokba sorolt eszközök. Az intézményeknek azokat az eszközöket is fel kell tüntetniük, amelyeket az alapvető tőke meghatározása során levonnak, és ezért az EU LR2 – LRCom tábla 2. sorában szerepelnek, kivéve, ha ezek az eszközök szerepelnek az EU LR3 – LRSpl tábla EU-2., EU-4–EU-11. sorában.

EU LRA táblázat - A tőkeáttételi mutatóra vonatkozó minőségi információk nyilvánosságra hozatala. Szabad formátumban kitölthető szövegmezők minőségi információk nyilvánosságra hozatalához

6. Az intézményeknek az EU LRA táblázatot a CRR 451. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja alkalmazásában a következő útmutató alkalmazásával kell kitölteniük:

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor jelölése	Magyarázat
a)	A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére használt eljárások leírása A CRR 451. cikke (1) bekezdésének d) pontja Ebben a sorban a következőkre vonatkozóan kell releváns információkat megadni: (a) a túlzott tőkeáttételi kockázat értékelésére szolgáló eljárások és erőforrások; (b) a túlzott tőkeáttételi kockázat értékeléséhez adott esetben használt matematikai eszközök, ideértve az esetleges belső célértékekkel kapcsolatos információkat és azt, hogy használnak-e a CRR szerinti tőkeáttételi mutatón kívül egyéb mutatókat; (c) milyen módon veszik figyelembe a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése során a lejárati eltéréseket és a megterhelt eszközöket; (d) a tőkeáttételi mutató változására reagáló folyamatok, ideértve a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése érdekében az alapvető tőke esetleges növelését célzó folyamatokat és ütemezést; vagy a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése érdekében a tőkeáttételi mutató nevezőjének (teljes kitettségi mérték) kiigazítását célzó eljárásokat és ütemezést.
b)	Azon tényezők leírása, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik A CRR 451. cikke (1) bekezdésének e) pontja Ebben a sorban a következőkre vonatkozóan kell lényeges információkat megadni: (a) a tőkeáttételi mutató előző nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont óta bekövetkezett számszerű változása; (b) a tőkeáttételi mutató előző nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont óta bekövetkezett változásának fő mozgatói, a következőkre vonatkozó magyarázó megjegyzésekkel: 1. a változás jellege, valamint hogy a változás a mutató számlálóját, nevezőjét vagy mindkettőt érintette-e; 2. a változás belső stratégiai döntés eredménye volt-e, és amennyiben igen, e döntés kifejezetten a tőkeáttételi mutatóra irányult-e, vagy arra csak közvetve hatott; 3. a tőkeáttételi mutatót befolyásoló gazdasági és pénzügyi környezettel kapcsolatos legfontosabb külső tényezők.

XIII. MELLÉKLET

EU LIQA táblázat - A likviditási kockázat kezelése

A CRR 451a. cikke (4) bekezdésének megfelelően

Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
a	A likviditási kockázat kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok, többek között a források diverzifikálására vonatkozó szabályok és a tervezett finanszírozás futamideje.
b	A likviditásikockázat-kezelési részleg szerkezete és szervezeti felépítése (hatáskör, felhatalmazás, egyéb rendelkezések).
c	A likviditáskezelés centralizáltságának mértéke és a csoport tagjai közötti interakció ismertetése
d	A likviditási kockázat jelentési és mérési rendszereinek hatóköre és jellege.
e	A likviditási kockázat mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályok, valamint a kockázatmérséklés és -fedezés folyamatos hatékonyságának monitorozását szolgáló stratégiák és folyamatok.
f	A bank vészhelyzeti finanszírozási tervének felvázolása.
g	A stressztesztelés alkalmazásának ismertetése.
h	A vezető testület által jóváhagyott olyan nyilatkozat az intézmény likviditási kockázatkezelési rendszerének megfelelőségéről, amely biztosítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a likviditási kockázatok kezelésére alkalmazott rendszer az intézmény profilját és stratégiáját tekintve megfelelő.
i	A vezető testület által jóváhagyott összefoglaló likviditási kockázati nyilatkozat, amely az alkalmazott üzleti stratégia összefüggésében tömören bemutatja az intézmény általános likviditási kockázati profilját. Ez a nyilatkozat tartalmazza a főbb arányszámokat és mutatókat (amelyek ezen végrehajtás-technikai standard EU LIQ1 táblájában nem szerepelnek), átfogó képet nyújtva a külső érdekelt feleknek az intézmény likviditásikockázat-kezeléséről, azt is beleértve, hogy milyen kölcsönhatásban van az intézmény likviditási kockázati profilja a vezető testület által meghatározott kockázati toleranciával. Az említett arányszámok közé tartozhatnak:
	— A biztosítékhalmazokra és a finanszírozási forrásokra (a termékekre és a partnerekre) vonatkozó koncentrációs határértékek
	— Olyan igényre szabott mérési eszközök vagy mérőszámok, amelyekkel értékelhető a bank mérlegének szerkezete vagy a bankra jellemző mérlegen kívüli kockázatok figyelembevételével előrevetíthetők a pénzáramlások és a jövőbeli likviditási pozíciók
	— Likviditási kitettségek és finanszírozási igények az egyes jogalanyok, külföldi fióktelepek és leányvállalatok szintjén, figyelembe véve a likviditás átruházhatóságának jogi, szabályozási és működési korlátait
	— Mérleg szerinti és mérlegen kívüli tételek lejárati sávok és az ezekből eredő likviditási rések szerinti bontásban

EU LIQ1 tábla -- A likviditásfedezeti rátára vonatkozó mennyiségi információk

A konszolidáció hatóköre: (egyedi/konszolidált)

		a	b	c	d	e	f	g	h
		Súlyozatlan érték összesen (átlag)				Súlyozott érték összesen (átlag)
EU 1a	Negyedév vége (éé. hh. nn)	T	T-1	T-2	T-3	T	T-1	T-2	T-3
EU 1b	Átlagszámításhoz felhasznált adatpontok száma
MAGAS MINŐSÉGŰ LIKVID ESZKÖZÖK
1	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen
KÉSZPÉNZ – KIÁRAMLÁSOK
2	Lakossági és kisvállalkozói betétek, ebből:
3	Stabil betétek
4	Kevésbé stabil betétek
5	Fedezetlen nem lakossági finanszírozás
6	Operatív betétek (minden partner) és a szövetkezeti bankok hálózatán belüli betétek
7	Nem operatív betétek (minden partner)
8	Fedezetlen adósság
9	Fedezett nem lakossági finanszírozás
10	További követelmények
11	Származtatott kitettségekkel és egyéb biztosítéki követelményekkel kapcsolatos kiáramlások
12	Hiteltermékek finanszírozásán keletkezett veszteséggel kapcsolatos kiáramlások
13	Hitel- és likviditási keretek
14	Egyéb szerződéses finanszírozási kötelezettségek
15	Egyéb függő finanszírozási kötelezettségek
16	KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN
KÉSZPÉNZ – BEÁRAMLÁSOK
17	Fedezett kölcsönügyletek (pl. fordított repoügyletek)
18	Teljes mértékben teljesítő kitettségekből származó beáramlások
19	Egyéb készpénzbeáramlások
EU-19a	(Devizakiviteli-/behozatali korlátozásokat alkalmazó harmadik országokbeli ügyletekből eredő, vagy nem konvertibilis pénznemben denominált összes súlyozott beáramlás és összes súlyozott kiáramlás különbözete)
EU-19b	(Kapcsolt szakosított hitelintézettől származó többletbeáramlás)
20	KÉSZPÉNZBEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN
EU-20a	Teljesen mentesített beáramlások
EU-20b	90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások
EU-20c	75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások
TELJES KIIGAZÍTOTT ÖSSZEG
EU-21	LIKVIDITÁSI PUFFER
22	NETTÓ KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN
23	LIKVIDITÁSFEDEZETI RÁTA

EU LIQB táblázat - Az EU LIQ1 táblát kiegészítő, a likviditásfedezeti rátára vonatkozó minőségi információk

A CRR 451a. cikke (2) bekezdésének megfelelően

Sor jelölése	Minőségi információk – szabad formátum
a	A likviditásfedezeti rátára vonatkozó eredmények fő okainak és az LCR-számítás során figyelembe vett inputok időbeli alakulásának magyarázata
b	A likviditásfedezeti ráta időbeli változásainak magyarázata
c	A finanszírozási források aktuális koncentrációjára vonatkozó magyarázat
d	Az intézmény likviditási pufferének összetételére vonatkozó általános magyarázat
e	Származtatott kitettségek, és biztosítékok potenciális lehívása
f	Devizanem-eltérés a likviditásfedezeti rátában
g	A likviditásfedezeti ráta számításához felhasznált egyéb tételek, amelyek az LCR-táblában nem szerepelnek, de amelyeket az intézmény a likviditási profilja szempontjából fontosnak tart

EU LIQ2 tábla: Nettó stabil forrásellátottsági ráta

A CRR 451a. cikke (3) bekezdésének megfelelően

		a	b	c	d	e
(devizaösszegben)		Súlyozatlan érték a hátralévő futamidő szerint				Súlyozott érték
(devizaösszegben)		Nincs lejárat	< 6 hónap	≥ 6 hónaptól <1 évig	≥ 1 év	Súlyozott érték
Rendelkezésre álló stabil források (ASF) elemei
1	Tőkeelemek és -instrumentumok
2	Szavatolótőke
3	Egyéb tőkeinstrumentumok
4	Lakossági betétek
5	Stabil betétek
6	Kevésbé stabil betétek
7	Nem lakossági finanszírozás:
8	Operatív betétek
9	Egyéb nem lakossági finanszírozás
10	Kölcsönösen függő kötelezettségek
11	Egyéb kötelezettségek:
12	NSFR származtatott kötelezettségek
13	A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb kötelezettség és tőkeinstrumentum
14	Rendelkezésre álló stabil források összesen (ASF)
Előírt stabil források (RSF) elemei
15	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen
EU-15a	Fedezeti alapban lévő, legalább egy év hátralévő futamidőre megterhelt eszközök
16	Operatív célból más pénzügyi intézménynél tartott betétek
17	Teljesítő hitelek és értékpapírok:
18	Teljesítő, 1. szintű HQLA-val fedezett, 0 %-os haircut hatálya alá tartozó értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel
19	Teljesítő, egyéb eszközökkel fedezett értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel, és pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek és előlegek
20	Nem pénzügyi vállalati ügyfeleknek nyújtott teljesítő hitelek, lakosságnak és kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek, valamint kormányzatoknak és közszektorbeli intézményeknek nyújtott hitelek, ebből:
21	Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint
22	Teljesítő jelzáloghitelek, ebből:
23	Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint
24	Egyéb teljesítő (not in default) és HQLA-nak nem minősülő hitelek és értékpapírok, beleértve a tőzsdén kereskedett részvényeket és a mérlegen belüli kereskedelemfinanszírozási termékeket
25	Kölcsönösen függő eszközök
26	Egyéb eszközök:
27	Fizikailag kereskedett áruk
28	Származtatott ügyletekhez alapletétként nyújtott eszközök és központi szerződő felek garanciaalapjához adott hozzájárulások
29	NSFR származtatott eszközök
30	NSFR származtatott kötelezettségek a nyújtott változó letét levonása előtt
31	A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb eszköz
32	Mérlegen kívüli tételek
33	Előírt stabil források összesen
34	Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%)

XIV. MELLÉKLET

Útmutató a likviditási követelmények tábláihoz

Útmutató a likviditási kockázat kezelésére vonatkozó EU LIQA táblázathoz és a likviditásfedezeti rátára vonatkozó EU LIQ1 táblához

1. Az 575/2013/EU rendelet ( 13 ) (CRR) hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az EU-LIQA táblázat, az EU LIQ1 tábla és az EU LIQB táblázat kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkében említett információkat.

EU LIQA táblázat - A likviditási kockázat kezelése

2. A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIII. mellékletében található EU LIQA táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkének (4) bekezdésében említett információkat.

3. Az EU LIQA táblázat kitöltése során a CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények a táblázatban található szövegmezőket szabad formátumban kitölthető szövegmezőknek tekintik. A CRR 435. cikke (1) bekezdésének és a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek ( 14 ) megfelelően - üzleti modelljükkel és likviditási kockázati profiljukkal, valamint a likviditási kockázat kezelésében részt vevő szervezettel és részlegekkel összefüggésben - nyilvánosságra hozzák a likviditási kockázatra vonatkozó kockázatkezelési célkitűzésekkel és szabályokkal kapcsolatos releváns minőségi és mennyiségi információkat.

EU LIQ1 tábla -- A likviditásfedezeti rátára vonatkozó mennyiségi információk

4. Az intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIII. mellékletében található EU LIQ1 tábla e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkének (2) bekezdésében említett információkat.

5. Az e táblában előírt információk nyilvánosságra hozatalakor a CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az előírt értékeket és számadatokat a nyilvánosságra hozatal időpontját megelőző négy naptári negyedévre (január-március, április-június, július-szeptember, október-december) adják meg. Az intézményeknek ezeket az értékeket és számadatokat az egyes negyedévek végét megelőző tizenkét hónap hónap végi adatainak egyszerű átlagaként kell kiszámítaniuk.

6. Az EU LIQ1 táblában előírt információk az összes tételre kiterjednek, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben denomináltak, és azokat az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott adatszolgáltatási pénznemben kell nyilvánosságra hozni.

7. Az EU LIQ1 tábla alkalmazásában az intézmények az alábbi útmutatónak megfelelően számítják ki a súlyozatlan és súlyozott beáramlásokat és kiáramlásokat, valamint a súlyozott HQLA-t:

(a) Beáramlások/kiáramlások: a be- és kiáramlások súlyozatlan értékét a különböző kötelezettségkategóriák vagy -típusok, a mérlegen kívüli tételek vagy szerződéses követelések fennálló egyenlegeként kell kiszámítani. A be- és kiáramlások "súlyozott" értékét a be- és kiáramlási arányok alkalmazása utáni értékként kell kiszámítani.

(b) HQLA: a magas minőségű likvid eszközök "súlyozott" értékét a haircutok alkalmazása utáni értékként kell kiszámítani.

8. Az EU-LIQ1 tábla 21. sorában levő likviditási puffer kiigazított értékének és a 22. sor szerinti teljes nettó készpénzkiáramlások kiigazított értékének kiszámításához az intézmények a következő előírások mindegyikét alkalmazzák:

(a) a likviditási puffer kiigazított értéke a magas minőségű likvid eszközök összértéke a haircutok és az esetlegesen alkalmazandó felső korlátok alkalmazását követően;

(b) a nettó készpénzkiáramlások kiigazított értékét adott esetben a beáramlásokra vonatkozó felső korlát alkalmazása után kell kiszámítani.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor száma	Magyarázat
1	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen Az intézményeknek súlyozott értékként a likvid eszközöknek – az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikke (2) bekezdésében említett kiigazítási mechanizmus alkalmazása előtti – összegét kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikkének megfelelően.
2	Lakossági és kisvállalkozói betétek, ebből: Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. és 25. cikke szerinti lakossági betétek összegét kell megadniuk. Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. és 25. cikke szerinti lakossági betétek kiáramlását kell megadniuk. Az intézményeknek itt a CRR 411. cikkének 2. pontja szerinti lakossági betétekre vonatkozóan kell információkat nyilvánosságra hozniuk. Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (6) bekezdése értelmében az intézményeknek a lakossági betétek megfelelő kategóriáján belül adatot kell szolgáltatniuk a kizárólag a lakossági piacon értékesített és lakossági számlán tartott kibocsátott adósságlevélről, kötvényről és egyéb értékpapírról is. Az intézmények ezen kötelezettségkategória esetében figyelembe veszik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírt, a lakossági betétek különböző kategóriáira vonatkozóan alkalmazandó kiáramlási arányokat.
3	Stabil betétek Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke szerinti stabil lakossági betétek értékének összegét kell megadniuk. Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke szerinti stabil betétek kiáramlásának összegét kell megadniuk. Az intézményeknek itt a lakossági betétek összegének azon részét kell megadniuk, amely a 94/19/EK irányelvnek (1) vagy a 2014/49/EU irányelvnek megfelelő (2) betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország ezzel egyenértékű betétbiztosítási rendszere hatálya alá tartozik, és vagy olyan stabil kapcsolat része, amely igen valószínűtlenné teszi a betét kivonását, vagy fizetési számlán tartják, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően, és ha: — ezek a betétek nem teljesítik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (2), (3) vagy (5) bekezdésének megfelelően a magasabb kiáramlási arányra vonatkozó kritériumokat, továbbá — ezeket a betéteket nem az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (5) bekezdése szerinti magasabb kiáramlási arányt alkalmazó harmadik országban gyűjtötték.
4	Kevésbé stabil betétek Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (1), (2) és (3) bekezdése szerinti lakossági betétek értékének összegét kell megadniuk. Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (1), (2) és (3) bekezdése szerinti lakossági betétek kiáramlásának összegét kell megadniuk.
5	Fedezetlen nem lakossági finanszírozás Az intézményeknek a tábla 6. sorában (Operatív betétek (minden partner) és a szövetkezeti bankok hálózataiban elhelyezett betétek), 7. sorában (Nem operatív betétek (minden partner)) és 8. sorában (Fedezetlen adósság) feltüntetendő súlyozatlan és súlyozott értékek összegét kell megadniuk.
6	Operatív betétek (minden partner) és szövetkezeti bankok hálózataiban elhelyezett betétek Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke szerinti operatív betétek összegét kell megadniuk. Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27 cikke szerinti operatív betétek kiáramlásait kell megadniuk. Az intézményeknek itt az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke szerinti operatív betétek azon részét kell megadniuk, amely az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges. A levelezőbanki kapcsolatból vagy elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatások nyújtásából származó betétek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdése szerint nem minősülnek operatív betéteknek. Az operatív betétek azon részét, amely meghaladja az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges összeget, nem kell nyilvánosságra hozni.
7	Nem operatív betétek (minden partner) Az intézményeknek súlyozatlan értékként a nem operatív betétek összegét kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdése, 28. cikkének (1) bekezdése és 31a. cikkének (1) bekezdése alapján. Az intézményeknek súlyozott értékként a nem operatív betétek kiáramlását kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdése, 28. cikkének (1) bekezdése és 31a. cikkének (1) bekezdése alapján. Az intézményeknek itt a levelezőbanki kapcsolatból vagy elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatások nyújtásából származó betétekre vonatkozó információkat kell megadniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően. Itt az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően az operatív betétek azon részét kell megadni, amely meghaladja az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges összeget.
8	Fedezetlen adósság Az intézményeknek súlyozatlan értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében említett, a lakossági betétként feltüntetettektől eltérő, az intézmény által kibocsátott adósságlevelek, kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fennálló egyenlegének összegét kell nyilvánosságra hozniuk. Ez az összeg minden említett értékpapír tekintetében magában foglalja a következő 30 naptári napon belül esedékessé váló kamatszelvényeket is. Az intézményeknek súlyozott értékként az említett adósságlevelek, kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiáramlását kell nyilvánosságra hozniuk.
9	Fedezett nem lakossági finanszírozás Az intézményeknek súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (3) bekezdésében említett fedezett kölcsönügyletekből vagy tőkepiac-vezérelt ügyletekből, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (4) bekezdése szerinti biztosítéki csereügyletekből és más hasonló formájú ügyletekből származó kiáramlások összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
10	További követelmények Az intézményeknek az e tábla 11. sorában (Származtatott kitettségekkel és egyéb biztosítéki követelményekkel kapcsolatos kiáramlások), 12. sorában (Hiteltermékek finanszírozásán keletkezett veszteséggel kapcsolatos kiáramlások) és 13. sorában (Hitel- és likviditási keretek) feltüntetendő súlyozatlan és súlyozott értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
11	Származtatott kitettségekkel és egyéb biztosítéki követelményekkel kapcsolatos kiáramlások Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő értékek és kiáramlások összegét kell nyilvánosságra hozniuk: — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (1) bekezdésének megfelelően a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek, valamint hitelderivatívák kapcsán nyújtott, 1. szintű biztosítéktól eltérő biztosíték piaci értéke és releváns kiáramlásai. — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (1) bekezdésének megfelelően a CRR II. mellékletében felsorolt ügyletek, valamint hitelderivatívák kapcsán nyújtott, 1. szintű rendkívül magas minőségű fedezett kötvényekből álló biztosíték piaci értéke és releváns kiáramlásai. — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított és az illetékes hatóságoknak bejelentett további, az intézmény hitelminőségének romlása miatti jelentős kiáramlások teljes összege. — A kedvezőtlen piaci forgatókönyv származtatott ügyletekre gyakorolt hatásából eredő, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (3) bekezdése szerinti és az (EU) 2017/208 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (3) megfelelően kiszámított kiáramlások összege. — A CRR II. mellékletében felsorolt ügyletekből és a hitelderivatívákból eredő, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerinti és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően kiszámított, 30 naptári nap alatt várható kiáramlások összege. — Az intézmény birtokában lévő és a partner által szerződés értelmében bármikor visszahívható többletbiztosíték piaci értéke és a megfelelő kiáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint. — A partnernek 30 naptári napon belül nyújtandó biztosíték piaci értéke és a megfelelő kiáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerint. — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. címének alkalmazásában likvid eszköznek minősülő olyan biztosíték piaci értéke és a megfelelő kiáramlások, amely az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében az intézmény engedélye nélkül helyettesíthető olyan biztosítékkal, amely ugyanazon rendelet II. címének alkalmazásában likvid eszköznek nem minősülő eszköznek felel meg.
12	Hiteltermékek finanszírozásán keletkezett veszteséggel kapcsolatos kiáramlások Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként a strukturált finanszírozási tevékenységek finanszírozási veszteségének összegét, illetve kiáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (8)–(10) bekezdése szerint. Az intézménynek 100 %-os kiáramlást kell feltételeznie a 30 naptári napos időtartamon belül lejáró, a hitelintézet vagy szponzorált intézmény vagy különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszközfedezetű értékpapírok, fedezett kötvények és más strukturált finanszírozási eszközök finanszírozásán keletkezett veszteségekre. Az itt megadott finanszírozási programokhoz kapcsolódó likviditási keretet nyújtó intézményeknek a konszolidált program tekintetében nem kell kétszer elszámolniuk a lejáró finanszírozási eszközt és a likviditási keretet.
13	Hitel- és likviditási keretek Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként a hitel- és likviditási keretek összegét, illetve kiáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikke szerint. A hitelintézeteknek itt kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 29. cikke szerinti folyósítási kötelezettséget tartalmazó kereteket is.
14	Egyéb szerződéses finanszírozási kötelezettségek Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek értékének és kiáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk: — Fedezet nélkül kölcsönvett és 30 napon belül lejáró eszközök az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (7) bekezdése szerint. Ezen eszközök esetében azzal a feltételezéssel kell élni, hogy azok teljes mértékben kifutnak, ami 100 %-os kiáramláshoz vezet. Az intézményeknek a fedezet nélkül kölcsönvett és a 30 napos időtartamon belül lejáró eszközök piaci értékét kell nyilvánosságra hozniuk, ha a hitelintézet nem tulajdonosa az értékpapíroknak, és azok nem képezik részét az intézmény likviditási pufferének. — Fedezet nélküli értékpapír-kölcsönvételi ügylettel fedezett rövid pozíciók. Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (5) bekezdése szerint az intézménynek a rövidre eladott értékpapírok vagy más eszközök piaci értéke 100 %-ának megfelelő további kiáramlást kell hozzáadnia, kivéve, ha azokat a hitelintézet olyan feltétellel vette kölcsön, amely alapján csak 30 naptári nap elteltével kell visszaszolgáltatnia azokat. Ha a rövid pozíciót biztosítékkal fedezett értékpapír-finanszírozási ügylet fedezi, a hitelintézet feltételezi, hogy a rövid pozíció 30 naptári napon keresztül fennmarad, és arra 0 %-os kiáramlás alkalmazandó. — Működési költségekből eredő kötelezettségek. Az intézménynek nyilvánosságra kell hoznia a hitelintézet saját költségeiből eredő, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségek fennálló egyenlegének összegét. Ezek a kötelezettségek nem váltanak ki kiáramlást. — A következő 30 naptári napon belül esedékessé váló egyéb fedezetlen ügyletek, amelyek nem szerepelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24–31. cikkében, és amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31a. cikkének (1) bekezdése értelmében 100 %-os kiáramlást váltanak ki.
15	Egyéb függő finanszírozási kötelezettségek Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek értékének és kiáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk: — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkében említett egyéb termékek és szolgáltatások esetében: Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információt. A megadandó összeg az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett termékekből vagy szolgáltatásokból lehívható maximális összeg. — A nem pénzügyi ügyfeleknek 30 naptári napon belül nyújtandó finanszírozásra vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalások többletösszege az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31a. cikkének (2) bekezdése szerint. — Ügyfélpozíciók belső nettósítása az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 30. cikkének (11) bekezdésével összhangban. Az intézménynek itt kell nyilvánosságra hoznia azon nem likvid ügyféleszközök piaci értékét, amelyeket az elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatási tevékenysége során a hitelintézet egy másik ügyfél rövidre eladásainak fedezésére használt, belső kiegyenlítéssel.
16	KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az intézményeknek a következő tételek súlyozott értékének összegét kell megadniuk az alábbiaknak megfelelően: — 2. sor: az e táblában feltüntetett lakossági és kisvállalkozói betétek: — 5. sor: az e tábla szerinti fedezetlen nem lakossági finanszírozás, — 9. sor: az e tábla szerinti fedezett nem lakossági finanszírozás, — 10. sor: az e tábla szerinti további követelmények, — 14. sor: az e tábla szerinti egyéb szerződéses finanszírozási kötelezettségek, — 15. sor: az e tábla szerinti egyéb függő finanszírozási kötelezettségek.
17	Fedezett kölcsönügyletek (pl. fordított repoügyletek) Az intézményeknek súlyozatlan értékként a következők összegét kell nyilvánosságra hozniuk: — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdésének b), c) és f) pontja szerinti, legfeljebb 30 napos hátralévő futamidejű fedezett kölcsönügyletek és tőkepiac-vezérelt ügyletek összegei. — A biztosítéki csereügyletek keretében kölcsönadott biztosíték piaci értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerint. Az intézményeknek súlyozott értékként a következők összegét kell nyilvánosságra hozniuk: — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdésének b), c) és f) pontja szerinti, legfeljebb 30 napos hátralévő futamidejű fedezett kölcsönügyletekből és tőkepiac-vezérelt ügyletekből eredő beáramlások. — Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti biztosítéki csereügyletekből eredő beáramlások.
18	Teljes mértékben teljesítő kitettségekből származó beáramlások Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek teljes értékének és beáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk: — a nem pénzügyi (és nem központi bank) ügyfelektől esedékes pénzösszegek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően. — a központi bankoktól és a pénzügyi ügyfelektől esedékes pénzösszegek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően. — a kereskedelemfinanszírozási ügyletekből esedékes pénzösszegek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, amelyek hátralevő futamideje legfeljebb 30 nap. — az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31. cikkének (9) bekezdésében említett kedvezményes hitel nyújtására tett kötelezettségvállalásokkal összhangban a kiáramlásoknak megfelelő beáramlások.
19	Egyéb készpénzbeáramlások Az intézményeknek súlyozatlan értékként és súlyozott értékként a következő tételek teljes értékének és beáramlásának összegét kell nyilvánosságra hozniuk: — 30 naptári napon belül lejáró értékpapírokból esedékes pénzösszegek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően. — szerződéses zárónap nélküli hitelek, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (3) bekezdésének i) pontjának megfelelően. — a jelentős indexeket alkotó tőkeinstrumentumokban tartott pozíciókból esedékes pénzösszegek, ha azokat nem veszik figyelembe a likvid eszközök között is, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban. A pozíciók magukban foglalják a szerződés szerint 30 naptári napon belül esedékes pénzösszegeket, mint például a jelentős indexekből származó készpénzosztalékot és a már értékesített, de még el nem számolt tőkeinstrumentumok után járó készpénzt, ha azokat nem ismerik el a likvid eszközök között az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. címének megfelelően. — az ügyfelek kereskedési eszközeinek védelmére vonatkozó szabályozói követelményekkel összhangban elkülönített számlákon tartott egyenlegek felszabadításából származó beáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (4) bekezdésével összhangban. A beáramlásokat csak akkor kell figyelembe venni, ha ezeket az egyenlegeket likvid eszközökben tartják az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet II. címében meghatározottak szerint. — származtatott ügyletekből eredő beáramlások az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (5) bekezdésének megfelelően, összefüggésben a rendelet 21. cikkével. — egy csoport vagy intézményvédelmi rendszer tagjai által nyújtott, le nem hívott hitel- vagy likviditási keretből származó beáramlások, ha az illetékes hatóságok engedélyezték magasabb beáramlási arány alkalmazását az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 34. cikkének megfelelően. — az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelő egyéb beáramlások.
EU-19 a	(Devizakiviteli-/behozatali korlátozásokat alkalmazó harmadik országokbeli ügyletekből eredő, vagy nem konvertibilis pénznemben denominált összes súlyozott beáramlás és összes súlyozott kiáramlás különbözete) Az intézményeknek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (8) bekezdése szerint súlyozott értékként a szóban forgó súlyozott beáramlásoknak a szóban forgó kiáramlásokhoz viszonyított többletét kell nyilvánosságra hozniuk.
EU-19b	(Kapcsolt szakosított hitelintézettől származó többletbeáramlás) Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (3) bekezdésének e) pontjában és 33. cikkének (6) bekezdésében előírtak szerint a hitelintézeteknek az összevont alapú nyilvánosságra hozatal céljából súlyozott értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 33. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett kapcsolódó szakosodott hitelintézettől származó azon beáramlásokat kell feltüntetniük, amelyek meghaladják az ugyanazon vállalkozástól származó kiáramlások összegét.
20	KÉSZPÉNZBEÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az intézményeknek a következő tételek súlyozatlan és súlyozott értékének összegét kell megadniuk az alábbi útmutatónak megfelelően: — 17. sor: az e tábla szerinti fedezett kölcsönügyletek (pl. fordított repoügyletek) — 18. sor: az e tábla szerinti, teljes mértékben teljesítő kitettségekből származó beáramlások — 19. sor: az e tábla szerinti egyéb készpénzbeáramlások — mínusz — EU-19a. sor: (Devizakiviteli-/behozatali korlátozásokat alkalmazó harmadik országokbeli ügyletekből eredő, vagy nem konvertibilis pénznemben denominált összes súlyozott beáramlás és összes súlyozott kiáramlás különbözete) e táblának megfelelően — Eu-19b. sor: (Kapcsolt szakosított hitelintézettől származó többletbeáramlás) e táblának megfelelően
EU-20a	Teljesen mentesített beáramlások Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként azon lehívható eszközök / esedékes pénzösszegek / maximális összegek teljes összegét és azok megfelelő teljes beáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32., 33. és 34. cikkével összhangban mentesülnek a beáramlások felső korlátja alól.
EU-20b	90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként azon lehívható eszközök / esedékes pénzösszegek / maximális összegek teljes összegét és azok megfelelő teljes beáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk, amelyekre az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32., 33. és 34. cikkével összhangban 90 %-os felső korlát alkalmazandó.
EU-20c	75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások Az intézményeknek súlyozatlan értékként, illetve súlyozott értékként azon lehívható eszközök/esedékes pénzösszegek/maximális összegek teljes összegét és azok megfelelő teljes beáramlásait kell nyilvánosságra hozniuk, amelyekre az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32., 33. és 34. cikkével összhangban 75 %-os felső korlát alkalmazandó.
EU-21	LIKVIDITÁSI PUFFER Az intézményeknek kiigazított értékként az intézmény likviditási pufferének az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében a likviditási puffer összetételének meghatározására alkalmazandó képlettel kiszámított értékét kell nyilvánosságra hozniuk.
22	NETTÓ KÉSZPÉNZKIÁRAMLÁSOK ÖSSZESEN Az intézményeknek kiigazított értékként a nettó likviditáskiáramlást kell megadniuk, amely a következővel egyenlő: a teljes kiáramlás mínusz a teljes mértékben mentesített beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 90 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés, mínusz a 75 %-os felső korlát alá tartozó beáramlások miatti csökkentés.
23	LIKVIDITÁSFEDEZETI RÁTA (%) Az intézményeknek kiigazított értékként az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, százalékban kifejezett likviditásfedezeti rátát kell nyilvánosságra hozniuk. A likviditásfedezeti ráta a hitelintézet likviditási pufferének egy 30 naptári napos stresszidőszak alatti nettó likviditáskiáramlásához viszonyított, százalékban kifejezett aránya.
(1) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 94/19/EK IRÁNYELVE (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 135., 1994.5.31., 5. o.). (2) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/49/EU IRÁNYELVE (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.). (3) A Bizottság (EU) 2017/208 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 31.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egy negatív piaci forgatókönyv által egy intézmény származtatott ügyleteire gyakorolt hatásból eredő biztosítéknyújtási kötelezettségeknek megfelelő, további likviditási kiáramlásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 33., 2017.2.8., 14. o.).

EU LIQB táblázat - Az EU LIQ1 táblát kiegészítő, a likviditásfedezeti rátára vonatkozó minőségi információk

9. A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények az ezen végrehajtási rendelet XIII. mellékletében található EU LIQB táblázat e mellékletben foglalt útmutató szerinti kitöltésével hozzák nyilvánosságra a CRR 451a. cikkének (2) bekezdésében említett információkat.

10. Az EU LIQB táblázat a likviditásfedezeti rátára vonatkozó mennyiségi információkat tartalmazó EU LIQ1 táblában szereplő tételekkel kapcsolatos minőségi információkat tartalmaz.

11. A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézményeknek e táblázat szövegmezőit szabad formátumban kitölthető szövegmezőknek kell tekinteniük, és a táblázatban szereplő tételeket lehetőség szerint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet likviditásfedezeti rátára vonatkozó fogalommeghatározásának, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 15 ) 7b. fejezetében meghatározott, a likviditási helyzet monitorozására alkalmas további mérési módszereknek a figyelembevételével kell nyilvánosságra hozniuk.

Útmutató a nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) nyilvánosságra hozatalára vonatkozó EU LIQ2 táblához

12. A CRR hatodik részének hatálya alá tartozó intézmények a CRR 451a. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában nyilvánosságra hozzák az EU LIQ2 táblában foglalt információkat az e mellékletben foglalt útmutatónak megfelelően. A releváns nyilvánosságra hozatali időszak egyes negyedéveire vonatkozóan a negyedév végi számadatokat kell nyilvánosságra hozni. Például az éves nyilvánosságra hozatal esetében ez négy, a legutóbbi és az előző három negyedévre vonatkozó adatkészletet jelent.

13. Az EU LIQ2 táblában előírt információknak valamennyi eszközre, kötelezettségre és mérlegen kívüli tételre ki kell terjedniük, függetlenül attól, hogy milyen pénznemben denomináltak, és azokat a CRR 411. cikkének 15. pontja szerinti adatszolgáltatási pénznemben kell nyilvánosságra hozni.

14. A többszörös figyelembevétel elkerülése érdekében az intézmények nem tüntethetik fel azokat az eszközöket vagy kötelezettségeket, amelyek a CRR 428k. cikkének (4) bekezdésével és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban változó letétként, a CRR 428ag. cikkének a) pontjával és 428ag. cikkének b) pontjával összhangban alapletétként, illetve központi szerződő fél garanciaalapjához adott hozzájárulásként nyújtott vagy kapott biztosítékhoz kapcsolódnak.

15. Az intézményvédelmi rendszer vagy szövetkezeti hálózat keretében elhelyezett, likvid eszköznek minősülő betéteket ilyenként kell feltüntetni. A csoporton vagy intézményvédelmi rendszeren belüli egyéb tételeket az előírt vagy rendelkezésre álló stabil forrásellátottságra vonatkozó tábla megfelelő általános kategóriáiban kell nyilvánosságra hozni.

16. Az intézményeknek a tábla "a", "b", "c" és "d" oszlopában ("Súlyozatlan érték a hátralévő futamidő szerint") mindig számviteli értékeket kell megadniuk, kivéve a származtatott ügyleteket, amelyek esetében a CRR 428d. cikkének (2) bekezdése szerinti valós értéket kell alapul venni.

17. Az intézményeknek e tábla "e" oszlopában a súlyozott értéket kell nyilvánosságra hozniuk. Ez az érték a CRR 428c. cikkének (2) bekezdése szerinti érték, amely a súlyozatlan érték és a stabil forrásellátottsági tényezők szorzatának eredménye.

18. Amennyiben a CRR 428e. cikke alkalmazandó, az egyetlen partnerrel kötött értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek összegét nettó alapon kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a nettósított egyedi ügyletekre azok elkülönített kezelése esetén különböző előírt stabil forrásellátottsági tényezők (RSF) lennének alkalmazandók, akkor a nyilvánosságra hozandó nettósított összegre - eszköz esetén - a magasabb RSF-tényezőt kell alkalmazni.

19. Az intézményeknek a táblát kísérő szöveges magyarázatban az eredmények és a kapcsolódó adatok megértését megkönnyítő magyarázattal kell szolgálniuk. Az intézményeknek ismertetniük kell legalább a következőket:

a. a nettó stabil forrásellátottsági ráta eredményei mögött meghúzódó tényezők és az adott időszakban bekövetkezett változások okai, valamint az időbeli változások (például a stratégiák, a finanszírozási struktúra, a körülmények terén); továbbá

b. az intézmény egymástól függő eszközeinek és kötelezettségeinek összetétele, és hogy ezek az ügyletek milyen mértékben kapcsolódnak egymáshoz.

Rendelkezésre álló stabil források (ASF) elemei

20. A CRR 428i. cikkével összhangban - ha a CRR hatodik része IV. címének 3. fejezete másként nem rendelkezik - a rendelkezésre álló stabil források összegét úgy kell kiszámítani, hogy a kötelezettségek és a szavatolótőke összegét súlyozatlan értékként meg kell szorozni a rendelkezésre álló stabil forrásellátottsági tényezőkkel. Az e tábla "e" oszlopában szereplő súlyozott érték a rendelkezésre álló stabil források összegét tükrözi.

21. Valamennyi kötelezettséget és szavatolótőkét hátralévő futamidejük szerinti bontásban kell feltüntetni e tábla "a", "b", "c" és "d" oszlopában, a CRR 428j., 428o. és 428ak. cikkének megfelelően kiszámítva, lejárati sávok szerinti alábbi bontásban:

a. lejárat nélküli: A "lejárat nélküli" sávban feltüntetendő tételeknek nincs meghatározott lejáratuk, vagy folyamatosak;

b. kevesebb mint hat hónap hátralévő futamidő,

c. legalább hat hónap, de kevesebb mint egy év hátralévő futamidő; valamint

d. legalább egy év hátralévő futamidő.

Előírt stabil források (RSF) elemei

22. Az intézményeknek a megfelelő kategóriában nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan eszközt, amely tekintetében tényleges tulajdonosok maradnak, akkor is, ha azt nem számolják el a mérlegükben. Azokat az eszközöket, amelyek tekintetében az intézmények nem maradnak tényleges tulajdonosok, nem kell feltüntetni akkor sem, ha ezeket az eszközöket elszámolják a mérlegükben.

23. A CRR 428p. cikkével összhangban - ha a CRR hatodik része IV. címének 4. fejezete másként nem rendelkezik - az előírt stabil források összegét úgy kell kiszámítani, hogy az eszközök és mérlegen kívüli tételek súlyozatlan értékét meg kell szorozni az előírt stabil forrásellátottsági tényezőkkel.

24. Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban magas minőségű likvid eszközként (HQLA) elismerhető eszközöket ilyenként kell feltüntetni egy megjelölt sorban, hátralévő futamidejüktől függetlenül.

25. Minden nem magas minőségű likvid eszközt és mérlegen kívüli tételt a CRR 428q. cikkével összhangban a hátralévő futamidejük szerinti bontásban kell nyilvánosságra hozni. Az összegekhez, standard tényezőkhöz és alkalmazandó tényezőkhöz tartozó lejárati sávok a következők:

a. kevesebb mint hat hónap hátralévő futamidő vagy megjelölt futamidő nélkül;

b. legalább hat hónap, de kevesebb mint egy év hátralévő futamidő; valamint

c. legalább egy év hátralévő futamidő.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató
Sor	Magyarázat
	Rendelkezésre álló stabil források (ASF) elemei
1	Tőkeelemek és -instrumentumok Az intézményeknek itt az e tábla 2. és 3. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
2	Szavatolótőke A CRR 428o. cikkének a), b) és c) pontja Az intézményeknek itt a következő elemek összegét kell megadniuk: — elsődleges alapvető tőkeelemek (CET1) a CRR 32–36. cikkében, 48., 49. és 79. cikkében meghatározott prudenciális szűrők, levonások és mentességek vagy alternatívák alkalmazása előtt; — kiegészítő alapvető tőkeelemek (AT1) a CRR 56. és 79. cikkében meghatározott levonások és mentességek alkalmazása előtt; valamint — járulékos tőkeelemek (T2) a CRR 66. és 79. cikkében meghatározott levonások és mentességek alkalmazása előtt, és amelyek a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontban legalább egy év hátralévő futamidővel rendelkeznek. A CET1 és az AT1 tőkeelemek lejárat nélküli instrumentumok, amelyeket a „lejárat nélküli” kategóriában kell nyilvánosságra hozni. Az intézmény által lehívható AT1 tőkeelemek esetében, amennyiben a vételi opciók dátumáig tartó időszak egy évnél rövidebb, e tőkeelemeket nem a „nincs lejárat” lejárati sávban, hanem az alkalmazandó lejárati sávban (azaz hat hónapnál rövidebb hátralévő futamidő vagy legalább hat hónap, de egy évnél rövidebb hátralévő futamidő) kell nyilvánosságra hozni. Ez független attól, hogy az opciót gyakorolták-e vagy sem. Ami a T2 tőkeelemeket illeti, a „legalább egy év” lejárati sávba tartoznak az ennek megfelelő hátralévő futamidejű instrumentumok, valamint abban a kivételes esetben, ha a T2 instrumentumnak nincs lejárata, ezek az instrumentumok is. Az intézmény által lehívható T2 tőkeelemek esetében – függetlenül attól, hogy az opciót gyakorolták-e vagy sem – az instrumentum hátralévő futamidejét a vételi opció dátuma határozza meg. Ebben az esetben az intézménynek ezeket a tételeket a megfelelő lejárati sávban kell nyilvánosságra hoznia, és nem alkalmazhat 100 %-os rendelkezésre álló stabil forrásellátottsági tényezőt, ha az opció egy éven belül lehívható.
3	Egyéb tőkeinstrumentumok A CRR 428o. cikkének d) pontja, valamint 428k. cikke (3) bekezdésének d) pontja Egyéb tőkeinstrumentumok a nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpontban legalább egy év hátralévő futamidővel. Az intézmény által lehívható egyéb tőkeinstrumentumok esetében – függetlenül attól, hogy az opciót gyakorolták-e vagy sem – az instrumentum hátralévő futamidejét a vételi opció dátuma határozza meg. Ebben az esetben az intézménynek ezeket a tételeket a megfelelő lejárati sávban kell nyilvánosságra hoznia, és nem alkalmazhat 100 %-os rendelkezésre álló stabil forrásellátottsági tényezőt, ha az opció egy éven belül lehívható.
4	Lakossági betétek Az intézményeknek itt az e tábla 5. és 6. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
5	Stabil lakossági betétek A CRR 428n. cikke Az intézményeknek a lakossági betétek összegének azon részét kell megadniuk, amely a 94/19/EK irányelvnek vagy a 2014/49/EU irányelvnek megfelelő betétbiztosítási rendszer vagy harmadik ország ezzel egyenértékű betétbiztosítási rendszere hatálya alá tartozik, és vagy olyan stabil kapcsolat része, amely igen valószínűtlenné teszi a betét kivonását, vagy fizetési számlán tartják, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 24. cikke (2), illetve (3) bekezdésének megfelelően, és ha: — ezek a betétek nem teljesítik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (2), (3) vagy (5) bekezdésének megfelelően a magasabb kiáramlási arányra vonatkozó kritériumokat, akkor „kevésbé stabil betétek”-ként kell feltüntetni őket; vagy — ezeket a betéteket nem az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke (5) bekezdésének megfelelően magasabb kiáramlási arányt alkalmazó harmadik országban gyűjtötték, akkor „kevésbé stabil betétek”-ként kell feltüntetni őket.
6	Kevésbé stabil lakossági betétek A CRR 428m. cikke Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az e tábla 5. sorában „stabil lakossági betétek”-ként feltüntetettől eltérő egyéb lakossági betétek összegét.
7	Nem lakossági finanszírozás: Az intézményeknek itt az e tábla 8. és 9. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
8	Operatív betétek A CRR 428l. cikkének a) pontja Az intézményeknek itt a pénzügyi ügyfelektől és egyéb nem pénzügyi ügyfelektől származó, az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkében az operatív betétekre vonatkozóan meghatározott kritériumokat teljesítő betétek azon részét kell nyilvánosságra hozniuk, amely az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges. Nem itt, hanem e tábla 9. sorában („Egyéb nem lakossági finanszírozás”) kell feltüntetni azokat az operatív betéteket, amelyek meghaladják az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges összeget. A levelezőbanki kapcsolatból vagy elsődleges ügynöki (prime brokerage) szolgáltatások nyújtásából származó betétek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban nem minősülnek operatív betéteknek és azokat e tábla 9. sorában („Egyéb nem lakossági finanszírozás”) kell feltüntetni.
9	Egyéb nem lakossági finanszírozás A CRR 428l. cikkének b)–d) pontja, 428g. cikke, valamint 428k. cikke (3) bekezdésének c) és d) pontja Az intézményeknek itt az operatív szolgáltatások nyújtásához szükséges operatív betétek összegétől eltérő nem lakossági finanszírozás összegét kell nyilvánosságra hozniuk. Ez magában foglalja a központi kormányzatok, regionális kormányzatok, helyi hatóságok, közszektorbeli intézmények, multilaterális fejlesztési bankok, nemzetközi szervezetek, központi bankok és bármely más nem pénzügyi vagy pénzügyi ügyfél által nyújtott kötelezettségeket, valamint azokat a kötelezettségeket, amelyeknél a partner nem határozható meg, beleértve az olyan kibocsátott értékpapírokat is, amelyeknél a birtokos nem azonosítható.
10	Kölcsönösen függő kötelezettségek A CRR 428k. cikke (3) bekezdésének b) pontja Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk azokat a kötelezettségeket, amelyeket – az érintett illetékes hatóság jóváhagyását követően – a CRR 428f. cikkével összhangban az eszközökkel egymástól kölcsönösen függő kötelezettségekként kell kezelni.
11	Egyéb kötelezettségek Az intézményeknek itt az e tábla 12. és 13. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
12	NSFR származtatott kötelezettségek A CRR 428k. cikkének (4) bekezdése Az intézményeknek a nettósítási halmazok közötti, a CRR 428k. cikkének (4) bekezdése szerint számított negatív különbözet abszolút értékét kell nyilvánosságra hozniuk.
13	A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb kötelezettség és tőkeinstrumentum A CRR 428k. cikkének (1) bekezdése, valamint 428k. cikkének (3) bekezdése Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk: — pénzügyi instrumentum, deviza és áruk vásárlásából eredő, kötési időpont szerinti olyan kötelezettségek, amelyeket várhatóan kiegyenlítenek a releváns tőzsdén vagy ügylettípusnál szokásos standard kiegyenlítési cikluson vagy időszakon belül, vagy amelyeket nem egyenlítettek ki, de még várható a kiegyenlítésük, a CRR 428k. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban; — halasztott adókötelezettségek, hátralévő futamidőként azt a legközelebbi időpontot figyelembe véve, amikor összegük realizálható, a CRR 428k. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint; — kisebbségi részesedések, hátralévő futamidőnek az instrumentum lejáratát tekintve, a CRR 428k. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban; valamint — egyéb kötelezettségek, például rövid és nyitott lejáratú pozíciók, a CRR 428k. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban.
14	Rendelkezésre álló stabil források összesen (ASF) A CRR hatodik része IV. címének 3. fejezete Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk azon elemek összegét, amelyek a CRR hatodik része IV. címe 3. fejezetének megfelelően rendelkezésre álló stabil forrást biztosítanak (az e tábla 1., 4., 7., 10. és 11. sorában feltüntetett értékek összege).
	Előírt stabil források (RSF) elemei
15	Magas minőségű likvid eszközök (HQLA) összesen Az intézményeknek itt nyilvánosságra kell hozniuk az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti megterhelt és meg nem terhelt magas minőségű likvid eszközöket is, függetlenül attól, hogy azok a CRR 428r–428ae. cikkével összhangban megfelelnek-e az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke szerinti operatív követelményeknek.
EU-15 a	Fedezeti alapban lévő, legalább egy év hátralévő futamidőre megterhelt eszközök A CRR 428ag. cikkének h) pontja Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő hitelekből, valamint a 2009/65/EK irányelv (1) 52. cikkének (4) bekezdésében említett fedezett kötvényekkel vagy a CRR 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott kezelésre jogosító követelményeket teljesítő fedezett kötvényekkel finanszírozott fedezeti alapban lévő, legalább egy év hátralévő futamidőre megterhelt likvid eszközökből esedékes pénzösszegeket.
16	Operatív célból más pénzügyi intézménynél tartott betétek A CRR 428ad. cikkének b) pontja Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő hitelekből esedékes pénzösszegeket, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti operatív betétek és az operatív szolgáltatások nyújtásához szükségesek.
17	Teljesítő hitelek és értékpapírok: Az intézményeknek itt az e tábla 18., 19., 20., 22. és 24. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
18	Teljesítő, 1. szintű HQLA-val fedezett, 0 %-os haircut hatálya alá tartozó értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel A CRR 428e. cikke, 428r. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 428s. cikkének b) pontja Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő, pénzügyi ügyfelekkel kötött olyan értékpapír-finanszírozási ügyletekből esedékes pénzösszegeket, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében 0 %-os haircutra jogosult 1. szintű eszközökkel fedezettek.
19	Teljesítő, egyéb eszközökkel fedezett értékpapír-finanszírozási ügyletek pénzügyi ügyfelekkel, és pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek és előlegek A CRR 428s. cikkének b) pontja, 428ad. cikkének d) pontja, 428h. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 428v. cikkének a) pontja Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk: — a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő, pénzügyi ügyfelekkel kötött olyan értékpapír-finanszírozási ügyletekből esedékes pénzösszegek, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében 0 %-os haircutra jogosult 1. szintű eszközöktől eltérő eszközökkel fedezettek; továbbá — a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő, pénzügyi ügyfeleknek nyújtott egyéb hitelekből és előlegekből esedékes pénzösszegek a CRR 428v. cikkének a) pontjával, valamint 428ad. cikke d) pontjának iii. alpontjával összhangban.
20	Nem pénzügyi vállalati ügyfeleknek nyújtott teljesítő hitelek, lakosságnak és kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek, valamint kormányzatoknak és közszektorbeli intézményeknek nyújtott hitelek, ebből: A CRR 428ad. cikkének c) pontja, 428af. cikke, valamint 428ag. cikkének c) pontja Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő olyan hitelekből esedékes pénzösszegeket, amelyek a CRR 129. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említettek szerint elismert fedezetnyújtó által teljes mértékben garantált, lakóingatlannal fedezett hitelek, vagy a pénzügyi ügyfeleknek nyújtott hitelektől és – a CRR 428ad. cikkének c) pontját kivéve – a CRR 428r–428ad. cikkében említett hitelektől eltérő hitelek, függetlenül az e hitelekhez rendelt kockázati súlyoktól. Ez az összeg nem tartalmazhatja a lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségeket.
21	Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint A CRR 428ad. cikkének c) pontja, valamint 428af. cikke Az intézményeknek itt az e tábla 21. sorában feltüntetett hitelek azon összegeit kell nyilvánosságra hozniuk, amelyekhez a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban legfeljebb 35 %-os kockázati súlyt rendelnek.
22	Teljesítő jelzáloghitelek, ebből: A CRR 428ad. cikkének c) pontja, 428af. cikkének a) pontja, valamint 428ag. cikkének c) pontja Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR 178. cikke szerint teljesítőnek (not in default) minősülő olyan hitelekből esedékes pénzösszegeket, amelyek lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett hitelek, kivéve a pénzügyi ügyfeleknek nyújtott hiteleket és – a CRR 428ad. cikkének c) pontját kivéve – a CRR 428r–428ad. cikkében említett hiteleket, függetlenül az e hitelekhez rendelt kockázati súlyoktól.
23	Legfeljebb 35 %-os kockázati súllyal, a hitelkockázatra vonatkozó Bázel II sztenderd módszer szerint A CRR 428ad. cikkének c) pontja, valamint 428af. cikkének a) pontja Az intézményeknek itt kell megadniuk az e tábla 22. sorában feltüntetett hitelek azon összegeit, amelyekhez a CRR harmadik része II. címének 2. fejezetével összhangban legfeljebb 35 %-os kockázati súlyt rendelnek.
24	Egyéb teljesítő (not in default) és HQLA-nak nem minősülő hitelek és értékpapírok, beleértve a tőzsdén kereskedett részvényeket és a mérlegen belüli kereskedelemfinanszírozási termékeket Az intézményeknek itt a következők összegét kell megadniuk: — a CRR 428ag. cikke e) és f) pontja alapján azok az értékpapírok, amelyek a CRR 178. cikkével összhangban teljesítők (not in default), és amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében nem minősülnek likvid eszköznek, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az abban meghatározott operatív követelményeknek; továbbá — a mérlegen belüli, kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos termékek a CRR 428v. cikkének b) pontjával, 428ad. cikkének e) pontjával, valamint 428ag. cikkének d) pontjával összhangban.
25	Kölcsönösen függő eszközök A CRR 428f. cikke, valamint 428r. cikke (1) bekezdésének f) pontja Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk azokat az eszközöket, amelyek – az érintett illetékes hatóság jóváhagyását követően – a CRR 428f. cikkével összhangban a kötelezettségekkel egymástól kölcsönösen függő eszközök.
26	Egyéb eszközök: Az intézményeknek itt az e tábla 27., 28., 29., 30. és 31. sorában levő értékek összegét kell nyilvánosságra hozniuk.
27	Fizikailag kereskedett áruk A CRR 428ag. cikkének g) pontja Az intézményeknek itt kell megadniuk a fizikailag kereskedett áruk összegét. Ez az összeg nem tartalmazhatja az árualapú származtatott ügyleteket.
28	Származtatott ügyletekhez alapletétként nyújtott eszközök és központi szerződő felek garanciaalapjához adott hozzájárulások Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk: — a származtatott ügyletekből származó előírt stabil források összege a CRR 428d. cikkével, 428s. cikkének (2) bekezdésével, 428ag. cikkének a) pontjával és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban, mely összeg a származtatott ügyletek alapletéteihez kapcsolódik; továbbá — a központi szerződő fél garanciaalapjához adott hozzájárulásként nyújtott tételekhez kapcsolódó összeg a CRR 428ag. cikkének b) pontjával összhangban.
29	NSFR származtatott eszközök A CRR 428d. cikke, valamint 428ah. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek itt kell feltüntetniük a származtatott ügyletekből származó előírt stabil források összegét a CRR 428d. cikkével, 428s. cikkének (2) bekezdésével, 428ag. cikkének a) pontjával és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban, mely összeg a nettósítási halmazok közötti, a CRR 428ah. cikke (2) bekezdésének megfelelően számított pozitív különbség abszolút összege.
30	NSFR származtatott kötelezettségek a nyújtott változó letét levonása előtt A CRR 428s. cikkének (2) bekezdése Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a származtatott kötelezettséghez kapcsolódó előírt stabil források összegét a CRR 428d. cikkével, 428s. cikkének (2) bekezdésével, 428ag. cikkének a) pontjával és 428ah. cikkének (2) bekezdésével összhangban, mely összeg a CRR 428s. cikke (2) bekezdése szerinti, negatív valós értékű nettósítási halmazok abszolút valós értéke.
31	A fenti kategóriákba nem tartozó összes egyéb eszköz Az intézményeknek itt a következő tételek összegét kell megadniuk: — kötési időpont szerinti követelések a CRR 428r. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban; — a CRR 428ah. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti nemteljesítő eszközök; — központi bankok tartalékai, amelyek nem minősülnek HQLA-nak; valamint — az előző tételekben nem említett egyéb eszközök.
32	Mérlegen kívüli tételek Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk az előírt stabil forrásellátottsági követelmények hatálya alá tartozó mérlegen kívüli tételek összegét.
33	Előírt stabil források összesen A CRR hatodik része IV. címének 4. fejezete Az intézményeknek itt kell nyilvánosságra hozniuk a CRR hatodik része IV. címe 4. fejezete szerinti, előírt stabil források alá tartozó tételeket (az e tábla 15., EU-15a, 16., 17., 25., 26. és 32. sorában feltüntetett értékek összege).
34	Nettó stabil forrásellátottsági ráta (%) A CRR 428b. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiszámított nettó stabil forrásellátottsági ráta
(1) Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/65/EK IRÁNYELVE (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

XV. MELLÉKLET

EU CRA táblázat: A hitelkockázatra vonatkozó általános minőségi információk

Az intézményeknek a következő információk megadásával kell leírniuk a hitelkockázattal kapcsolatos kockázatkezelési célkitűzéseiket és szabályaikat:

Minőségi nyilvánosságra hozatal
a	Annak leírása, hogy az üzleti modell hogyan határozza meg az intézmény hitelkockázati profiljának komponenseit, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti összefoglaló kockázati nyilatkozaton belül
b	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjával összhangban a hitelkockázat kezelésére szolgáló stratégiáik és folyamataik, valamint az e kockázat fedezésére és mérséklésére vonatkozó szabályok nyilvánosságra hozatala keretében a hitelkockázat-kezelési politika meghatározásához és a hitelkockázati limitek megállapításához használt kritériumok és módszer.
c	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a kockázatkezelési részleg szerkezeti és szervezeti felépítésére vonatkozó információk keretében a hitelkockázat-kezelési és -ellenőrzési részleg szerkezete és szervezeti felépítése
d	A CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a kockázatkezelési részleg felhatalmazására, státuszára és a vele kapcsolatos egyéb szabályozásokra vonatkozó informácók keretében a hitelkockázat-kezelési, kockázat-ellenőrzési, megfelelési és belső ellenőrzési funkciók között kapcsolatok

EU CRB táblázat: Az eszközök hitelminőségével kapcsolatban nyilvánosságra hozandó további információk

Minőségi nyilvánosságra hozatal
a	A késedelmes és értékvesztett kitettségek köre és számviteli célból felhasznált fogalommeghatározása, valamint adott esetben a „késedelmes” és „nemteljesítő” (defaulted) fogalmának számviteli és szabályozási célú – a nemteljesítés (default) fogalommeghatározásának a CRR 178. cikkének megfelelő alkalmazásáról szóló EBH-iránymutatásban részletezett – meghatározásai közötti különbségek.
b	Az olyan késedelmes (több mint 90 napja lejárt) kitettségek mértéke, amelyeket nem tekintenek értékvesztettnek, és ennek oka.
c	Az általános és egyedi hitelkockázati kiigazítások meghatározására használt módszerek leírása.
d	Az átstrukturált kitettség fogalmának az intézmény általi saját meghatározása, amelyet a CRR 178. cikke (3) bekezdése d) pontjának végrehajtásához használ, és amelyet a CRR 178. cikke szerinti nemteljesítésről szóló EBH-iránymutatás részletez, ha ez eltér az átstrukturált kitettségek 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében meghatározott fogalmától.

EU CR1 tábla: Teljesítő (performing) és nemteljesítő (non-performing) kitettségek és kapcsolódó céltartalékok

Bruttó könyv szerinti érték / névérték

Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok

Halmozott részleges leírások összege

Kapott biztosítékok és kapott pénzügyi garanciák

Teljesítő kitettségek

Nemteljesítő kitettségek

Teljesítő kitettségek – halmozott értékvesztés és céltartalékok

Nemteljesítő kitettségek – halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok

a teljesítő kitettségek után

a nemteljesítő kitettségek után

ebből 1. szakasz

ebből 2. szakasz

ebből 3. szakasz

ebből 1. szakasz

ebből 2. szakasz

ebből 3. szakasz

005

Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek

010

Hitelek és előlegek

020

Központi bankok

030

Államháztartások

040

Hitelintézetek

050

Egyéb pénzügyi vállalatok

060

Nem pénzügyi vállalatok

070

ebből: kkv-k

080

Háztartások

090

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

100

Központi bankok

110

Államháztartások

120

Hitelintézetek

130

Egyéb pénzügyi vállalatok

140

Nem pénzügyi vállalatok

150

Mérlegen kívüli kitettségek

160

Központi bankok

170

Államháztartások

180

Hitelintézetek

190

Egyéb pénzügyi vállalatok

200

Nem pénzügyi vállalatok

210

Háztartások

220

Összesen

EU CR1-A tábla: Kitettségek futamideje

		a	b	c	d	e	f
		Nettó kitettségérték
		Látra szóló	≤ 1 év	> 1 év ≤ 5 év	> 5 év	Nincs megadott futamidő	Összesen
1	Hitelek és előlegek
2	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
3	Összesen

EU CR2 tábla: Nemteljesítő hitelek és előlegek állományának változásai

		a
		Bruttó könyv szerinti érték
010	Nemteljesítő hitelek és előlegek nyitó állománya
020	Beáramlások nemteljesítő portfóliókba
030	Kiáramlások nemteljesítő portfóliókból
040	Leírások miatti kiáramlás
050	Egyéb okok miatti kiáramlás
060	Nemteljesítő hitelek és előlegek záró állománya

EU CR2a tábla: A nemteljesítő hitelek és előlegek állományának változásai és a kapcsolódó nettó kumulált megtérülés

		a	b
		Bruttó könyv szerinti érték	Kapcsolódó nettó kumulált megtérülés
010	Nemteljesítő hitelek és előlegek nyitó állománya
020	Beáramlások nemteljesítő portfóliókba
030	Kiáramlások nemteljesítő portfóliókból
040	Kiáramlás teljesítő portfólióba
050	Részleges vagy teljes hitel-visszafizetés miatti kiáramlás
060	Biztosíték likvidálása miatti kiáramlás
070	Biztosíték birtokbavétele miatti kiáramlás
080	Instrumentumok értékesítése miatti kiáramlás
090	Kockázatátruházás miatti kiáramlás
100	Leírások miatti kiáramlás
110	Egyéb okok miatti kiáramlás
120	Értékesítésre tartott kategóriába való átsorolás miatti kiáramlás
130	Nemteljesítő hitelek és előlegek záró állománya

EU CQ1 tábla: Átstrukturált kitettségek hitelminősége

		a	b	c	d	e	f	g	h
		Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke / névértéke				Halmozott értékvesztés, a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalékok		Átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák
		Átstrukturált teljesítő	Átstrukturált nemteljesítő			Átstrukturált teljesítő kitettségek esetében	Átstrukturált nemteljesítő kitettségek esetében		Ebből: átstrukturált nemteljesítő kitettségek fedezetéül kapott biztosítékok és pénzügyi garanciák
		Átstrukturált teljesítő		Ebből: nemteljesítő (defaulted)	Ebből: értékvesztett	Átstrukturált teljesítő kitettségek esetében	Átstrukturált nemteljesítő kitettségek esetében
005	Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek
010	Hitelek és előlegek
020	Központi bankok
030	Államháztartások
040	Hitelintézetek
050	Egyéb pénzügyi vállalatok
060	Nem pénzügyi vállalatok
070	Háztartások
080	Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
090	Adott hitelnyújtási elkötelezettségek
100	Összesen

EU CQ2 tábla: Az átstrukturálás minősége

		a
		Átstrukturált kitettségek bruttó könyv szerinti értéke
010	Kettőnél többször átstrukturált hitelek és előlegek
020	A nemteljesítő besorolásból való kilépés feltételeit nem teljesítő, nemteljesítő átstrukturált hitelek és előlegek

EU CQ3 tábla: Teljesítő és nemteljesítő kitettségek hitelminősége a késedelmes napok szerinti bontásban

Bruttó könyv szerinti érték / névérték

Teljesítő kitettségek

Nemteljesítő kitettségek

Nincs késedelem vagy a késedelem ≤ 30 nap

A késedelem > 30 nap ≤ 90 nap

Nem valószínű, hogy fizet – nem késedelmes vagy a késedelem ≤ 90 nap

A késedelem > 90 nap ≤ 180 nap

A késedelem > 180 nap ≤ 1 év

A késedelem > 1 év ≤ 2 év

A késedelem > 2 év ≤ 5 év

A késedelem > 5 év ≤ 7 év

A késedelem > 7 év

Ebből: nemteljesítő (defaulted)

005

Számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek

010

Hitelek és előlegek

020

Központi bankok

030

Államháztartások

040

Hitelintézetek

050

Egyéb pénzügyi vállalatok

060

Nem pénzügyi vállalatok

070

ebből: kkv-k

080

Háztartások

090

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

100

Központi bankok

110

Államháztartások

120

Hitelintézetek

130

Egyéb pénzügyi vállalatok

140

Nem pénzügyi vállalatok

150

Mérlegen kívüli kitettségek

160

Központi bankok

170

Államháztartások

180

Hitelintézetek

190

Egyéb pénzügyi vállalatok

200

Nem pénzügyi vállalatok

210

Háztartások

220

Összesen

EU CQ4 tábla: Nemteljesítő kitettségek minősége földrajzi bontásban

		a	b	c	d	e	f	g
		Bruttó könyv szerinti érték / névérték				Halmozott értékvesztés	Mérlegen kívüli elkötelezettségekre és adott pénzügyi garanciákra képzett céltartalékok	A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében
			Ebből: nemteljesítő		Ebből: értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó
				Ebből: nemteljesítő (defaulted)	Ebből: értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó
010	Mérlegen belüli kitettségek
020	1. ország
030	2. ország
040	3. ország
050	4. ország
060	N. ország
070	Más országok
080	Mérlegen kívüli kitettségek
090	1. ország
100	2. ország
110	3. ország
120	4. ország
130	N. ország
140	Más országok
150	Összesen

EU CQ5 tábla: Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek és előlegek hitelminősége ágazatok szerinti bontásban

		a	b	c	d	e	f
		Bruttó könyv szerinti érték				Halmozott értékvesztés	A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nemteljesítő kitettségek esetében
			Ebből: nemteljesítő		Ebből: értékvesztés-elszámolási kötelezettség alá tartozó hitelek és előlegek
				Ebből: nemteljesítő (defaulted)
010	Mezőgazdaság, erdészet és halászat
020	Bányászat és kőfejtés
030	Feldolgozóipar
040	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
050	Vízellátás
060	Építőipar
070	Nagy- és kiskereskedelem
080	Szállítás és raktározás
090	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
100	Információ és kommunikáció
110	Pénzügyi és biztosítási tevékenység
120	Ingatlanügyletek
130	Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység
140	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
150	Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
160	Oktatás
170	Humán-egészségügyi szolgáltatások, szociális ellátás
180	Művészet, szórakoztatás, szabadidő
190	Egyéb szolgáltatások
200	Összesen

EU CQ6 tábla: Biztosítékok értékelése - hitelek és előlegek

Hitelek és előlegek

Teljesítő

Nemteljesítő

Nem valószínű, hogy fizet – nem késedelmes vagy a késedelem ≤ 90 nap

A késedelem > 90 nap

Ebből: a késedelem > 30 nap ≤ 90 nap

Ebből: a késedelem > 90 nap ≤ 180 nap

Ebből: a késedelem > 180 nap ≤ 1 év

Ebből: a késedelem > 1 év ≤ 2 év

Ebből: a késedelem > 2 év ≤ 5 év

Ebből: a késedelem > 5 év ≤ 7 év

Ebből: a késedelem > 7 év

010

Bruttó könyv szerinti érték

020

Ebből: fedezett

030

Ebből: ingatlannal fedezett

040

Ebből: 60 %-nál nagyobb, és 80 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok

050

Ebből: 80 %-nál nagyobb, és 100 %-nál kisebb vagy azzal egyenlő hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok

060

Ebből: 100 %-nál nagyobb hitelfedezeti aránnyal rendelkező instrumentumok

070

Biztosítékkal fedezett eszközök halmozott értékvesztése

080

Biztosíték

090

Ebből: a kitettség értékét (felső korlát) meg nem haladó érték

100

Ebből: ingatlan

110

Ebből: a felső korlátot meghaladó érték

120

Ebből: ingatlan

130

Kapott pénzügyi garanciák

140

Halmozott részleges leírások összege

EU CQ7 tábla: Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok

		a	b
		Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok
		Kezdeti megjelenítéskori érték	Negatív változások halmozott összege
010	Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)
020	„Ingatlanok, gépek és berendezések (PP&E)” besorolású biztosítéktól eltérő
030	Lakóingatlan
040	Kereskedelmi ingatlan
050	Ingó vagyontárgyak (gépjármű, hajó stb)
060	Tulajdoni részesedést és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok
070	Egyéb biztosítékok
080	Összesen

EU CQ8 tábla: Birtokbavétellel és végrehajtással megszerzett biztosítékok - év szerinti részletezés

Adósságegyenleg-csökkentés

Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok összesen

Átstrukturált ≤ 2 év

Átstrukturált > 2 év ≤ 5 év

Átstrukturált > 5 év

Ebből: értékesítésre tartott befektetett eszközök

Bruttó könyv szerinti érték