32014R0480[1]

A Bizottság 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2014. március 3. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG 480/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 3.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 22. cikke (7), 37. cikke (13), 38. cikke (4), 40. cikke (4), 41. cikke (3), 42. cikke (1), 42. cikke (6), 61. cikke (3), 68. cikke (1) bekezdésére, 101. cikkére, 125. cikke (8) és (9), 127. cikke (7) és (8) és 144. cikke (6) bekezdésére;

(1)

Az 1303/2013/EU rendelet a második részében az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) (a továbbiakban: európai strukturális és beruházási alapok vagy ESB-alapok) vonatkozó közös rendelkezéseket állapít meg. Ezenfelül az említett rendelet harmadik része az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azonban az EMVA-ra és az ETHA-ra nem alkalmazandók, továbbá a rendelet negyedik része az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra alkalmazandó általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azonban az EMVA-ra nem alkalmazandók. Következésképp e rendelet az ESB-alapok mindegyikére alkalmazandó rendelkezések mellett kizárólag az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vagy az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra alkalmazandó rendelkezéseket állapít meg.

(2)

Az ESB-alapok által támogatott programokban szereplő minden egyes prioritás tekintetében meg kell határozni a Bizottság által az eredményességmérési keret alapján alkalmazható pénzügyi korrekció mértékét meghatározó kritériumokra vonatkozó részletes szabályokat.

(3)

Az ilyen pénzügyi korrekciók alkalmazására csak több feltétel együttes teljesülése esetén kerülhet sor. A pénzügyi korrekció mértékét olyan együtthatóhoz kapcsolt átalányok alapján kell meghatározni, amelyet a fizikai megvalósítás és a pénzügyi teljesítés függvényében kell kiszámítani. Az eredményességmérési keret alapján meghatározott, 2023-ig elérendő célok elérése tekintetében mutatkozó súlyos hiányosságok kialakulásához hozzájáruló külső tényezőket - a pénzügyi korrekciót kizáró tényezők kivételével - eseti alapon kell vizsgálni, és ezek szolgálhatnak az együttható alapján egyébként alkalmazandónál alacsonyabb mértékű korrekció igazolásaként.

(4)

Az eredményességmérési keret alapján alkalmazandó pénzügyi korrekciók mértékének meghatározására szolgáló kritériumokra vonatkozó rendelkezésekben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített juttatást külön kell kezelni.

(5)

Egyedi szabályokban kell pontosítani a pénzügyi eszközök támogatásával végrehajtott földvásárlásra vonatkozó rendelkezéseket.

(6)

A technikai támogatásra szánt vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök ugyanazon műveletben történő kombinálásának egységes kerete érdekében szükséges, hogy ez csak a tervezett beruházás technikai előkészítése céljából legyen megengedett a végső kedvezményezett számára.

(7)

Annak biztosítása céljából, hogy a pénzügyi eszközök végrehajtását olyan szervezetekre bízzák, amelyek rendelkeznek az ESB-alapok lehető leghatékonyabb módon és az ESB-alapok célkitűzéseivel és prioritásaival összhangban történő végrehajtásához szükséges megfelelő kapacitással, meg kell állapítani az ezen szervezetek kiválasztására vonatkozó kritériumokat, és egyúttal meg kell határozni a szerepüket, felelősségüket és feladataikat.

(8)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a garanciát nyújtó pénzügyi eszközök tekintetében történő biztosítása érdekében a program-hozzájárulásokat prudens előzetes kockázatértékelés alapján és megfelelő multiplikátor figyelembevételével meghatározott összegre kell korlátozni.

(9)

A pénzügyi eszközöknek az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban történő végrehajtása érdekében egyedi rendelkezéseket kell alkotni az irányításukra és kontrolljukra vonatkozóan, ideértve az auditra vonatkozó rendelkezéseket is.

(10)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások tekintetében történő érvényesítése érdekében a hozzájárulások esetleges visszavonását megfelelően át kell vezetni a releváns kifizetési kérelmekben.

(11)

Az elszámolható tőkésített kamattámogatások és garanciadíj-támogatások egységes kiszámítása érdekében egyedi szabályokat kell megállapítani a kiszámításukra vonatkozóan.

(12)

A forrásoknak a reálgazdaságba történő gyors és hatékony kihelyezése, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, egyúttal a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek elfogadható díjazásának biztosítása mellett, meg kell állapítani a teljesítményen alapuló irányítási költségek és díjak meghatározásának kritériumait, az alkalmazandó küszöbértékeket, valamint a tőkerészesedés alapú eszközök és mikrohitelek esetében a tőkésített irányítási költségek és díjak megtérítésére vonatkozó szabályokat.

(13)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a közpénzből való hozzájárulás kiszámításakor figyelembe kell venni a műveletek által termelt bevételeket.

(14)

A művelet diszkontált nettó bevétele kiszámításának módszerét a művelet ágazata tekintetében megfelelő referencia-időszak, az érintett beruházástípustól rendes körülmények között várt jövedelmezőség, a "szennyező fizet" elv alkalmazása és - adott esetben - az érintett tagállam vagy régió relatív jólétével összefüggő méltányossági szempontok figyelembevételével kell meghatározni.

(15)

A 2007-2013 közötti programozási időszak nettó bevételt termelő projektjeire vonatkozóan rögzített és tárolt múltbeli adatok alapján kell meghatározni az ágazatokra alkalmazandó referencia-időszakokat.

(16)

Meg kell állapítani a diszkontált nettó bevételek számításánál figyelembe vett költségeket és bevételeket, továbbá a maradványérték és a pénzügyi diszkontráta meghatározásának feltételeit.

(17)

Az indikatív referenciaértékként javasolt 4 %-os diszkontrátát egy nemzetközi beruházási portfólió aktuális hosszú távú megtérülési rátája alapján kell meghatározni, amely az eszközök 3 %-os átlagos megtérüléséből és annak felfelé történő 1 %-os kiigazításából áll össze - ez azt a százalékos értéket tükrözi, amellyel az uniós hosszú távú államkötvények átlagos hozama a 2007-2013-as programozási időszakra érvényes pénzügyi diszkontráta megállapítása óta eltelt időszakban csökkent.

(18)

A "szennyező fizet" elv értelmében a szennyezés és a megelőzés környezetvédelmi költségeit a szennyezés okozójának kell állnia, továbbá a díjfizetési rendszereknek a teljes költséget kell tükrözniük, amely magában foglalja a tőkeköltséget, a környezetvédelmi szolgáltatásokat, a szennyezés és a végrehajtott megelőző intézkedések környezetvédelmi költségeit és a felhasznált erőforrások ritkaságából eredő költségeket.

(19)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a kedvezményezettek részére lehetővé kell tenni, hogy amennyiben a műveletek és a kedvezményezettek hasonló típusúak, használhassák a más uniós politikák keretében meghatározott módszereket és a hozzájuk kapcsolódó rátákat.

(20)

Annak érdekében, hogy az ESB-alapokból támogatott azon műveletek, amelyek esetében a közvetett költségek tekintetében más uniós politikák keretében megállapított átalányok alkalmazhatók, hasonlók legyenek az említett más uniós politikák keretében finanszírozott műveletekhez, meg kell határozni azon beavatkozási kategóriákat, illetve beruházási prioritásokat vagy intézkedéseket, amelyek alá tartoznak.

(21)

Ki kell dolgozni a nagyprojektek minőségvizsgálatának módszertanát. A független szakértői minőségvizsgálat előfeltétel ahhoz, hogy a tagállamok az 1303/2013/EU rendeletben meghatározott értesítési eljárással összhangban benyújthassák a nagyprojektet a Bizottsághoz.

(22)

Az értesítési eljárás használata esetén a tagállamnak döntenie kell arról, hogy a nagyprojektet a Bizottság technikai segítségnyújtásával támogatott független szakértők vagy - a Bizottság egyetértésével - más független szakértők vizsgálják meg.

(23)

A nagyprojektek minőségvizsgálatát elvégző független szakértők kapacitása, kompetenciái és pártatlansága azon legfőbb szempontok között szerepelnek, amelyektől függ, hogy a vizsgálat eredménye jó minőségű és megbízható lesz-e. Következésképp annak biztosítása érdekében, hogy az ezen független szakértők által elvégzett minőségvizsgálat megbízható és kiváló legyen, meg kell határozni a rájuk vonatkozó követelményeket. A független szakértők mindegyikének eleget kell tennie ezen követelményeknek, függetlenül attól, hogy munkájuk technikai segítségnyújtás formájában kap-e támogatást a Bizottság kezdeményezéséből vagy valamely tagállamtól. Mielőtt még a Bizottság egyetértését kérné a független szakértők kiválasztásával kapcsolatban, a tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy független szakértők eleget tesznek-e ezeknek a követelményeknek.

(24)

Mivel kizárólag a független szakértők által pozitívan elbírált nagyprojektek nyújthatók be a Bizottsághoz az értesítési eljárást használva, egyértelmű kritériumokat kell megállapítani e célból. Annak érdekében, hogy az összes minőségvizsgálatot ugyanazon módszertani megközelítés alapján végezzék el, továbbá, hogy a minőségvizsgálatot oly módon folytassák le, hogy az hozzájáruljon a vizsgálat tárgyát képező nagyprojekt minőségének javításához, meg kell határozni a minőségvizsgálat folyamatának lépéseit és a vizsgálat keretében használandó minőségértékelési paramétereket is.

(25)

Az 1303/2013/EU rendelet alapján az irányító hatóságnak ki kell alakítana az egyes műveletekre vonatkozó, a monitoring, az értékelés, a pénzügyi irányítás, az ellenőrzés és az audit céljából szükséges, az egyéni résztvevőkre vonatkozó információkat is tartalmazó adatok számítógépes formában történő rögzítésére és tárolására szolgáló rendszerét. Ennek érdekében össze kell állítani az e rendszerben rögzítendő és tárolandó adatok listáját.

(26)

Bizonyos adatok csak meghatározott típusú műveletek vagy csak egyes európai strukturális és beruházási alapok szempontjából relevánsak; következésképp pontosítani kell az adatszolgáltatási követelményeket. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) meghatározza az ESZA által támogatott műveletek egyéni résztvevőire vonatkozó adatok rögzítésének és tárolásának egyedi követelményeit, amelyeket figyelembe kell venni.

(27)

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi irányításhoz és monitoringhoz szükséges adatok - így többek között a kifizetési kérelmek, elszámolások, valamint a záró végrehajtási jelentések elkészítéséhez szükséges adatok - minden műveletre vonatkozóan olyan formában álljanak rendelkezésre, amely lehetővé teszi azok egyszerű összesítését és egyeztetését, az adatok listáját az 1303/2013/EU rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott jelentéstételi követelmények figyelembevételével kell meghatározni. A lista összeállításakor figyelembe kell venni, hogy a műveletekre vonatkozó bizonyos alapvető, számítógépes formában tárolt adatokra a műveletek eredményes pénzügyi irányításához és a műveletekre vonatkozó alapvető információk közzétételére vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez van szükség. Bizonyos további adatokra az ellenőrzések és az auditok hatékony megtervezéséhez és végrehajtásához van szükség.

(28)

A rögzítendő és tárolandó adatok listája nem érintheti az irányító hatóságok által kialakított számítógépes rendszerek technikai jellemzőit vagy struktúráját, és nem determinálhatja előre a rögzített és tárolt adatok formátumát, kivéve, ha erről e rendelet külön rendelkezik. A lista továbbá nem érintheti az adatok bevitelének vagy a rendszeren belüli előállításának módját. Bizonyos esetekben a listán szereplő adatok több érték bevitelét tehetik szükségessé. Mindazonáltal, annak biztosítása érdekében, hogy az irányító hatóság el tudja látni a monitoring, az értékelés, a pénzügyi irányítás, az ellenőrzések és az audit tekintetében ráháruló feladatokat, meg kell határozni bizonyos szabályokat ezen adatok jellegére vonatkozóan, ideértve azon eseteket is, amikor ehhez egyéni résztvevők adatainak feldolgozására van szükség.

(29)

Annak érdekében, hogy az operatív programok kiadásai ellenőrizhetők és auditálhatók legyenek, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az auditnyomvonal kielégítőnek tekinthető.

(30)

Az 1303/2013/EU rendelet alapján elvégzett auditok tekintetében rendelkezni kell arról, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell előzniük a személyes adatok jogosulatlan nyilvánosságra kerülését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést, továbbá pontosan meg kell határozni azon célokat, amelyek érdekében a Bizottság és a tagállamok ilyen adatokat feldolgozhatnak.

(31)

Az audithatóság felelős a műveletek auditálásáért. Annak érdekében, hogy ezen auditok hatóköre és eredményessége megfelelő legyen, továbbá, hogy valamennyi tagállamban azonos szabványok szerint végezzék el azokat, meg kell szabni a rájuk vonatkozó feltételeket.

(32)

Részletesen meg kell határozni az auditálandó műveletek tekintetében alkalmazott mintavétel alapját, amelyhez az audithatóságnak tartania kell magát a mintavételi módszer kidolgozása vagy jóváhagyása során, ideértve a mintavételi egység meghatározását, a véletlenszerű statisztikai mintavételhez használandó bizonyos technikai feltételeket és olyan tényezőket is, amelyeket - az adott esetben szükséges - kiegészítő mintavételkor figyelembe kell venni.

(33)

Az audithatóságnak el kell készítenie az 1303/2013/EU rendeletben említett elszámolásokra vonatkozó auditvéleményt. Annak érdekében, hogy az elszámolások auditjának hatóköre és tartalma megfelelő legyen, továbbá, hogy valamennyi tagállamban azonos szabványok szerint végezzék el azokat, meg kell szabni a rájuk vonatkozó feltételeket.

(34)

A jogbiztonság, valamint a tagállamok egyenlő bánásmódban részesítése érdekében a pénzügyi korrekciók alkalmazásakor, az arányosság elvének megfelelően, meg kell határozni az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését érintő súlyos hiányosságok fennállásának megítélésére vonatkozó kritériumokat, ezen hiányosságok főbb típusait, továbbá az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékét meghatározó kritériumokat, valamint az átalányösszegek vagy extrapolált pénzügyi korrekció alkalmazásának kritériumait.

(35)

Az e rendeletben foglalt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 1303/2013/EU rendeletet kiegészítő rendelkezéseket állapít meg az alábbiak tekintetében:

a) az említett rendeletnek az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra, az EMVA-ra és az ETHA-ra (a továbbiakban: ESB-alapok) alkalmazandó második részét az alábbiak tekintetében kiegészítő rendelkezések:

i. az eredményességmérési keret alapján alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékét meghatározó kritériumok;

ii. a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos szabályok az alábbiak tekintetében:

- további egyedi szabályok a földvásárlásra, valamint a technikai támogatás pénzügyi eszközökkel való ötvözésére vonatkozóan;

- további egyedi szabályok a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szerepére, felelősségére és feladataira, valamint kapcsolódó kiválasztási kritériumokra és a pénzügyi eszközökön keresztül nyújtható termékekre vonatkozóan;

- bizonyos pénzügyi eszközök irányítására és kontrolljára vonatkozó szabályok, ideértve az irányító és audithatóságok által végrehajtandó ellenőrzéseket, az igazoló dokumentumok megtartására irányuló rendelkezéseket, az igazoló dokumentumokkal bizonyítandó elemeket, az irányításra és a kontrollra, valamint az auditra vonatkozó rendelkezéseket;

- a pénzügyi eszközök számára történő kifizetések visszavonására és a kifizetési kérelmeket érintően ebből következő kiigazításokra vonatkozó szabályok;

- a kamattámogatásokkal és garanciadíj-támogatásokkal összefüggésben az éves részletek tőkésítési rendszerének létrehozására vonatkozó egyedi szabályok;

- a teljesítményen alapuló irányítási költségek és díjak, illetve az alkalmazandó küszöbértékek meghatározásának kritériumaira vonatkozó egyedi szabályok, illetve a tőkerészesedés alapú eszközök és mikrohitelek esetében a tőkésített irányítási költségek és díjak megtérítésére vonatkozó szabályok;

iii. a befejezést követően nettó bevételt termelő műveletek diszkontált nettó bevételének kiszámítási módszere;

iv. a más uniós politikák keretében a közvetett költségek elszámolására alkalmazott átalányok és azok módszerei;

b) a nagyprojektek minőségvizsgálatának elvégzésekor követendő módszertan tekintetében az említett rendeletnek az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó harmadik részét kiegészítő rendelkezések;

c) az említett rendeletnek az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra alkalmazandó negyedik részét az alábbiak tekintetében kiegészítő rendelkezések:

i. az irányító hatóság által kialakított monitoring rendszerben számítógépes formában rögzítendő és tárolandó adatokkal összefüggő információkat meghatározó szabályok;

ii. az auditnyomvonalra vonatkozó részletes minimumkövetelmények a vezetendő számviteli nyilvántartások, valamint az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek szintjén megőrizendő igazoló dokumentumok tekintetében;

iii. a műveletek auditjának és az elszámolások auditjának hatóköre és tartalma, valamint a műveletek mintájának kiválasztási módszertana;

iv. a Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság arra jogosult képviselői által elvégzett auditok során gyűjtött adatok felhasználására vonatkozó részletes szabályok;

v. az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését érintő súlyos hiányosságok meghatározására szolgáló kritériumok, ideértve a súlyos hiányosságok főbb típusait, továbbá az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékének megállapítását szolgáló kritériumok és az átalányok vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazásának kritériumai.

II. FEJEZET

AZ 1303/2013/EU RENDELETNEK AZ ESB-ALAPOKRA ALKALMAZANDÓ MÁSODIK RÉSZÉT KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

I. SZAKASZ Az eredményességmérési keret alapján alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékét meghatározó kritériumok

(Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdése)

2. cikk

A pénzügyi korrekció mértékének meghatározása

(Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdése)

(1) Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikkének (7) bekezdése alapján a Bizottság által alkalmazandó, átalányalapú pénzügyi korrekció mértékét az adott eredményességmérési keret alá tartozó összes kimeneti mutató és kulcsfontosságú végrehajtási lépés teljesítési aránya záróértékének átlaga és az adott eredményességmérési keret alá tartozó pénzügyi mutató teljesítési arányának záróértéke közötti arány ("a teljesítési/abszorpciós együttható") alapján kell meghatározni.

(2) A teljesítési/abszorpciós együtthatót a következő módon kell kiszámítani:

a) a célérték százalékaként kifejezett záró teljesítési érték megismeréséhez az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott összes kimeneti mutató és kulcsfontosságú végrehajtási lépés záróértékét el kell osztani a megfelelő célértékekkel;

b) meg kell határozni az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott összes kimeneti mutató és kulcsfontosságú végrehajtási lépés teljesítési aránya záróértékének átlagát. A számításkor a teljesítési arány 100 %-ot meghaladó záróértékét 100 %-nak kell venni;

c) a célérték százalékaként kifejezett záró teljesítési érték megismeréséhez az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott pénzügyi mutató teljesítési záróértékét el kell osztani a megfelelő célértékkel. A számításkor a teljesítési arány 100 %-ot meghaladó záróértékét 100 %-nak kell venni;

d) az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott összes kimeneti mutató és kulcsfontosságú végrehajtási lépés teljesítési záróértékének átlagát el kell osztani az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott pénzügyi mutató záró teljesítési értékével.

(3) Amennyiben a prioritás egynél több ESB-alaphoz vagy régiókategóriához kapcsolódik, a teljesítési/abszorpciós együtthatót ESB-alaponként és/vagy régiókategóriánként kell kiszámolni.

3. cikk

A pénzügyi korrekció mértéke

(Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdése)

(1) A pénzügyi korrekció mértékének meghatározása az alábbiak szerint történik:

a) 65 % alatti, de legalább 60 %-os teljesítési/abszorpciós együttható esetén 5 %-os átalány alkalmazandó;

b) 60 % alatti, de legalább 50 %-os teljesítési/abszorpciós együttható esetén 10 %-os átalány alkalmazandó;

c) 50 % alatti teljesítési/abszorpciós együttható esetén 25 %-os átalány alkalmazandó.

(2) Az átalányt az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének első albekezdésében említett feltételeknek megfelelő prioritásra vonatkozóan a tagállam által bejelentett kiadások alapján az ESB-alapból nyújtott hozzájárulásra kell alkalmazni, az esetleges egyéb pénzügyi korrekciók alkalmazása után.

Az egynél több ESB-alapot vagy régiókategóriát érintő prioritások esetében az átalányt az ESB-alapok és/vagy régiókategóriák mindegyikére alkalmazni kell.

(3) Az elérendő célok elérése tekintetében mutatkozó súlyos hiányosságok kialakulásához hozzájáruló külső tényezőket - az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek kivételével - eseti alapon kell vizsgálni. Az említett tényezők súlyos hiányosságokhoz való hozzájárulásának mértéke függvényében az (1) bekezdésben meghatározott átalánykorrekció legfeljebb 50 %-kal csökkenthető.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti átalány alkalmazása aránytalan lenne, a korrekció mértékét csökkenteni kell.

II. SZAKASZ

Pénzügyi eszközök

4. cikk

A földvásárlásra vonatkozó egyedi szabályok

(Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (13) bekezdése)

(1) Az ERFA, a Kohéziós Alap és az EMVA által finanszírozott pénzügyi eszközök beépítetlen vagy beépített földterület vásárlását is tartalmazó beruházásokat is támogathatnak legfeljebb a végső kedvezményezettnek fizetett program-hozzájárulás 10 %-áig. Garanciák esetében ezt a százalékos értéket az alapul szolgáló kölcsön vagy más kockázatviselő eszköz összegére kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a pénzügyi eszközök városfejlesztési vagy városrehabilitációs célú infrastruktúra-beruházásokhoz nyújtanak támogatást a végső kedvezményezetteknek, az (1) bekezdésben említett határérték 20 %.

(3) A környezet megóvásával kapcsolatos műveleteket érintő kivételes és megfelelően indokolt esetekben az irányító hatóság eltérhet az (1) és (2) bekezdésben említett határértékektől.

5. cikk

A technikai támogatás pénzügyi eszközökkel való ötvözése

(Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (13) bekezdése)

A technikai támogatás pénzügyi eszközökkel történő, egyetlen műveleten belüli, az 1303/2013/EU 37. cikke (7) bekezdése szerinti ötvözése csak a tervezett beruházás technikai előkészítése céljából, a művelet által támogatott végső kedvezményezett javára lehetséges.

6. cikk

A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szerepe, felelőssége és feladatai

(Az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése)

(1) A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek feladataikat az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, a pénzügyi eszközök végrehajtása terén tapasztalattal rendelkező professzionális szervezetektől elvárt szakmai gondossággal, hatékonysággal, átláthatósággal és körültekintéssel látják el. E szervezetek biztosítják, hogy:

a) a pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő végső kedvezményezetteket a pénzügyi eszköz jellegének és a finanszírozandó beruházási projektek potenciális gazdasági életképességének kellő figyelembevételével válasszák ki. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, objektív indokokon kell alapulnia, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

b) a végső kedvezményezetteket tájékoztatni kell arról, hogy a finanszírozást az ESB-alapok által társfinanszírozott programok keretében kapják, összhangban azokkal a követelményekkel, amelyeket az alábbi rendelkezések határoznak meg:

i. az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap tekintetében az 1303/2013/EU rendelet 115. cikke;

ii. az EMVA tekintetében az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 66. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja;

iii. az ETHA tekintetében pedig az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 97. cikke (1) bekezdésének b) pontja;

c) a pénzügyi eszközök arányos és a lehető legkevésbé versenytorzító módon nyújtsanak támogatást;

d) a magánbefektetőknek vagy piacgazdasági elven működő közszektorbeli befektetőknek az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 44. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti preferenciális díjazása arányos legyen az ezen befektetők által vállalt kockázattal, és korlátozódjon az e befektetők érdeklődéséhez szükséges minimumra, amit az üzleti feltételeken és eljárási biztosítékokon keresztül kell garantálni.

(2) Mivel az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetekkel vagy a végső kedvezményezettekkel szembeni közvetlen pénzügyi kötelezettsége, illetve az irányító hatóságnak a pénzügyi eszköz bármely más adóssága vagy tartozása tekintetében keletkező kötelezettsége nem haladhatja meg a vonatkozó finanszírozási megállapodásban a pénzügyi eszközre lekötött összegeket, a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek biztosítják, hogy az irányító hatósággal szemben az általa a pénzügyi eszközre lekötött összegen felül egyéb követelés ne merülhessen fel.

(3) A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek felelnek a szabálytalanságok által érintett program-hozzájárulások kamatokkal és az e hozzájárulásokból származó esetleges egyéb nyereségekkel növelt összegeinek visszatérítéséért.

A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek ugyanakkor nem felelnek az első albekezdésben említett összegek visszatérítéséért, amennyiben az adott szabálytalanság tekintetében bizonyítják, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a szabálytalanság a végső kedvezményezettek szintjén fordult elő, illetve alapok alapja esetén a pénzügyi közvetítők vagy a végső kedvezményezettek szintjén;

b) a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek a szabálytalanság által érintett program-hozzájárulások tekintetében e cikk (1) bekezdésével összhangban jártak el;

c) annak ellenére, hogy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek kellő gondossággal eljárva a rendelkezésre álló összes szerződéses és jogi eszközt igénybe vették, nem sikerült a szabálytalanság által érintett összegeket visszafizettetni.

7. cikk

A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek kiválasztási kritériumai

(Az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése)

(1) Valamely szervezetnek pénzügyi eszközök végrehajtása céljából, az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (4) bekezdésének a) pontjával és 38. cikke (4) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjával összhangban történő kiválasztásakor az irányító hatóság ellenőrzi, hogy az adott szervezet eleget tesz-e az alábbi minimumkövetelményeknek:

a) rendelkezik az uniós és a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő végrehajtási feladatok ellátásához szükséges felhatalmazással;

b) a gazdasági és pénzügyi életképessége megfelelő;

c) rendelkezik a pénzügyi eszköz végrehajtásához szükséges kapacitással, ideértve az irányító hatóság részére a szükséges biztosítékot nyújtó szervezeti struktúrát és irányítási keretet;

d) hatékony és eredményes belső kontrollrendszert működtet;

e) pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaz;

f) aláveti magát a tagállami ellenőrző szervek, a Bizottság és az Európai Számvevőszék által végzett auditoknak.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezet kiválasztásakor az irányító hatóság kellő mértékben figyelembe veszi a végrehajtandó pénzügyi eszköz jellegét, az adott szervezet hasonló pénzügyi eszközök végrehajtása terén szerzett tapasztalatát, a javasolt csoport tagjainak szakértelmét és tapasztalatát, valamint a szervezet operatív és pénzügyi kapacitását. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, objektív feltételeken kell alapulnia, és nem az eredményezhet összeférhetetlenséget. Legalább az alábbi kiválasztási kritériumokat alkalmazni kell:

a) a pénzügyi közvetítők vagy a végső kedvezményezettek beazonosításához és értékeléséhez használt módszertan megalapozottsága és hitelessége;

b) a pénzügyi eszköz végrehajtásához kapcsolódó irányítási költségek és díjak, valamint a kiszámításukra javasolt módszertan;

c) a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan alkalmazott feltételek, ideértve az árazási feltételeket;

d) a végső kedvezményezetteket a program-hozzájárulásokon felül támogató befektetési források bevonásának képessége;

e) képesség a jelenleg folytatott tevékenységeken felül további tevékenységek végzésére;

f) azokban az esetekben, amikor a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet saját pénzügyi forrásokat allokál a pénzügyi eszközre vagy megosztja a kockázatot, az érdekek összehangolása és az esetleges összeférhetetlenségek kezelése érdekében javasolt intézkedések.

(3) Amennyiben az alapok alapját végrehajtó szervezet - ideértve az EBB-t is - a végrehajtási feladatokat részben vagy egészben továbbdelegálja egy pénzügyi közvetítőre, biztosítja, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett követelmények teljesülnek e pénzügyi közvetítő tekintetében.

8. cikk

Pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott garanciákra vonatkozó egyedi szabályok

(Az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése)

Garanciát nyújtó pénzügyi eszközök esetében az alábbi követelményeknek kell eleget tenni:

a) megfelelő multiplikátor arányt kell elérni a garanciák által fedezendő új kölcsönökből és egyéb kockázatmegosztási eszközökből várt és nem várt veszteségek fedezésére elkülönített program-hozzájárulás összege és a hozzájuk kapcsolódó, folyósított új kölcsönök vagy egyéb kockázatmegosztási eszközök értéke között;

b) a multiplikátort az egyedi piaci feltételeket, a pénzügyi eszköz befektetési stratégiáját, valamint a gazdaságosság és hatékonyság elvét figyelembe véve prudens előzetes kockázatértékeléssel kell meghatározni a kínálandó egyedi garanciatermékre vonatkozóan. Amennyiben a piaci feltételek ezt a későbbiekben indokolttá teszik, az előzetes kockázatértékelés felülvizsgálható;

c) a garancialehívások teljesítésére lekötött program-hozzájárulások ezen előzetes kockázatértékelést tükrözik;

d) amennyiben a pénzügyi közvetítő vagy a garancia révén támogatott szervezet nem folyósította az új kölcsönök vagy egyéb kockázatmegosztási eszközök tervezett összegét a végső kedvezményezetteknek, az elszámolható kiadást arányosan csökkenteni kell.

9. cikk

A nemzeti, regionális, transznacionális vagy határokon átnyúló szinten létrehozott pénzügyi eszközök irányítása és kontrollja

(Az 1303/2013/EU rendelet 40. cikkének (4) bekezdése)

(1) A programokból nemzeti, regionális, transznacionális vagy határokon átnyúló szinten létrehozott, az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi eszközöknek nyújtott támogatást tartalmazó műveletek esetében az irányító hatóság biztosítja, hogy:

a) a művelet mind az értékelés, mind a kiválasztás folyamata során, illetve a pénzügyi eszköz kidolgozási és végrehajtási időszaka alatt megfeleljen az alkalmazandó jognak, a vonatkozó programnak és a vonatkozó finanszírozási megállapodásnak;

b) a finanszírozási megállapodások az 1303/2013/EU rendelet IV. melléklete 1. pontjának e) alpontjával összhangban tartalmazzanak az auditkövetelményekre és auditnyomvonalra vonatkozó rendelkezéseket;

c) az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA alá tartozó műveletek tekintetében az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az EMVA alá tartozó műveletek tekintetében pedig az 1305/2013/EU rendelet 58. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban végezzenek irányító hatósági ellenőrzéseket a teljes programozási időszakban és a pénzügyi eszközök kidolgozása és végrehajtása alatt;

d) az elszámolhatóként bejelentett kiadásokat alátámasztó igazoló dokumentumokra vonatkozó szabályok:

i. a dokumentumokat a művelethez kapcsolódóan az irányító hatóság, a pénzügyi közvetítő vagy az alapok alapját végrehajtó szervezet szintjén kell megőrizni a forrásoknak a kitűzött célra történő felhasználása, az alkalmazandó jognak és a vonatkozó programok keretében nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó kritériumoknak és feltételeknek való megfelelés igazolása céljából;

ii. a dokumentumoknak lehetővé kell tenniük a Bizottsághoz bejelentett kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését;

e) az uniós és nemzeti jognak, valamint a finanszírozási feltételeknek való megfelelés ellenőrzését lehetővé tevő igazoló dokumentumok közé tartoznak legalább az alábbiak:

i. a pénzügyi eszköz létrehozására vonatkozó dokumentumok;

ii. az 1303/2013/EU rendelet 43. és 44. cikkével összhangban az egyes programokból és prioritási tengelyekből a pénzügyi eszköz javára teljesített hozzájárulást, a program keretében elszámolható kiadást és az ESB-alapokból származó támogatás révén keletkező kamatot és egyéb nyereségeket, továbbá az ESB-alapokból származó források újrafelhasználásának azonosítását lehetővé tévő dokumentumok;

iii. a pénzügyi eszköz működésére vonatkozó dokumentumok, ideértve a monitoringgal, jelentéstétellel és ellenőrzésekkel kapcsolatos dokumentumokat is;

iv. az 1303/2013/EU rendelet 43., 44. és 45. cikkének való megfelelést igazoló dokumentumok;

v. a program-hozzájárulások kivonására és a pénzügyi eszköz megszüntetésére vonatkozó dokumentumok;

vi. az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó dokumentumok;

vii. pályázati űrlapok vagy azzal egyenértékű, a végső kedvezményezett által az igazoló dokumentumokkal benyújtott dokumentumok, ideértve az üzleti terveket és - adott esetben - a korábbi éves beszámolókat;

viii. ellenőrző listák és a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet jelentései, amennyiben rendelkezésre állnak;

ix. a csekély összegű (de minimis) támogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatok, amennyiben alkalmazandó;

x. a pénzügyi eszköz által nyújtott támogatással - többek között tőkerészesedés-alapú eszközökhöz, kölcsönökhöz, garanciákhoz nyújtott támogatással vagy a végső kedvezményezett javára egyéb formában végrehajtott beruházással - kapcsolatban aláírt megállapodások;

xi. bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi eszközön keresztül nyújtott támogatást a kitűzött céljának megfelelően használták fel;

xii. az irányító hatóság és a pénzügyi eszköz közötti, valamint - a végső kedvezményezettel bezárólag minden szintre kiterjedően - a pénzügyi eszközön belüli pénzáramok nyilvántartásai, garanciák esetében pedig az alapul szolgáló kölcsönök folyósításának igazolása;

xiii. a pénzügyi eszköz által a végső kedvezményezett javára kifizetett program-hozzájárulás vagy lekötött garancia elkülönített nyilvántartásai vagy számviteli kódjai.

(2) Az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA keretében megvalósuló pénzügyi eszközök részére a programokból nyújtott támogatást tartalmazó műveletek esetében az audithatóságok a programozási időszak egésze alatt, a programok zárásáig biztosítják a pénzügyi eszközöknek az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (1) bekezdésével összhangban történő auditálását mind a rendszerauditok, mind a műveletek auditja keretében.

Az EMVA keretében megvalósuló pénzügyi eszközök részére a programokból nyújtott támogatást tartalmazó műveletek esetében az auditszervezetek a programozási időszak egésze alatt, a programok zárásáig biztosítják a pénzügyi eszközöknek az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 59. cikkével összhangban történő auditálását mind a rendszerauditok, mind a műveletek auditja keretében.

(3) Amennyiben a pénzügyi eszközöket az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (4) bekezdése b) pontjának i. alpontjával összhangban az EBB hajtja végre:

a) az irányító hatóság megbíz egy, a Bizottság által kidolgozott egységes keret alapján működő vállalkozást a művelettel kapcsolatos, az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzések elvégzésével;

b) az audithatóság megbíz egy, a Bizottság által kidolgozott egységes keret alapján működő vállalkozást a műveletek auditálásával.

Az audithatóság a megbízott vállalkozás által közölt információkra alapozza az auditvéleményét.

(4) Amennyiben nem áll rendelkezésre a (3) bekezdésben említett, a Bizottság által kidolgozott egységes keret, a Bizottság általi jóváhagyás céljából az irányító hatóság benyújtja a helyszíni vizsgálatok elvégzésére vonatkozó módszertani javaslatát, az audithatóság pedig benyújtja az auditokra vonatkozó módszertani javaslatát.

10. cikk

A pénzügyi eszközök számára történő kifizetések visszavonására és a kifizetési kérelmek ebből következő kiigazításaira vonatkozó szabályok

(Az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkének (3) bekezdése)

A tagállamok és az irányító hatóságok csak akkor vonhatják vissza a programokból az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 38. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett és a 38. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban végrehajtott pénzügyi eszközök részére nyújtott hozzájárulást, ha a hozzájárulást még nem szerepeltették az említett rendelet 41. cikke szerinti kifizetési kérelemben. Az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA által támogatott pénzügyi eszközök esetében a hozzájárulások akkor is visszavonhatók, ha a következő kifizetési kérelmet a megfelelő kiadás visszavonása vagy helyettesítése céljából módosítják.

11. cikk

A kamattámogatások és garanciadíj-támogatások éves részleteinek tőkésítési rendszere

(Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése)

(1) Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett tőkésített kamattámogatásokat és garanciadíj-támogatásokat az elszámolhatósági időszak végén a diszkontált kifizetési kötelezettségek összegeként kell kiszámítani az említett cikkben meghatározott célokra és időszakokra vonatkozóan az érintett finanszírozási megállapodásokban foglalt rendelkezésekkel összhangban.

(2) Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett időszakot követően vagy a pénzügyi eszköz ezen időszak lejárta előtti váratlan megszüntetése eredményeként a letéti számlán esetlegesen fennmaradó forrásokat az említett rendelet 45. cikkével összhangban kell felhasználni.

12. cikk

Az irányítási költségeket és díjakat a teljesítmény alapján meghatározó kritériumok

(Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkének (6) bekezdése)

(1) Az irányító hatóság kiszámítja az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint elszámolhatóként bejelenthető irányítási költségeket és díjakat, melyek alapjául az említett rendelet 42. cikkének (5) bekezdésében említetteknek megfelelően az alábbi, teljesítményalapú kritériumok szolgálnak:

a) az ESB-alapok program által nyújtott hozzájárulások kifizetése;

b) a beruházásokból visszafizetett vagy a garanciaszerződésekre lekötött források felszabadítása nyomán visszafizetett források;

c) a beruházási döntés előtt és után a beruházáshoz kapcsolódóan a beruházás hatásának maximalizálása érdekében hozott intézkedések minősége; valamint

d) a pénzügyi eszköz hozzájárulása a program célkitűzéseihez és eredményeihez.

(2) Az irányító hatóság tájékoztatja az 1303/2013/EU rendelet 47. cikkével összhangban létrehozott monitoring-bizottságot a felmerült irányítási költségek teljesítményalapú számítására vonatkozó rendelkezésekről vagy a pénzügyi eszköz irányításának díjairól. A monitoring-bizottság évente jelentést kap az előző naptári évben ténylegesen kifizetett irányítási költségekről és díjakról.

13. cikk

Az irányítási költségek és díjak küszöbértékei

(az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkének (5) és (6) bekezdése)

(1) Alapok alapját végrehajtó szervezet esetében az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak nem haladhatják az alábbiak összegét:

a) a finanszírozási megállapodás aláírását követő első 12 hónapban az alapok alapja részére fizetett program-hozzájárulások 3 %-a, a következő 12 hónapban pedig 1 %-a, azt követően évente 0,5 %-a, amelyet az alapok alapja részére ténylegesen teljesített kifizetés időpontjától az elszámolhatósági időszak végéig, az irányító hatóság részére történő visszafizetésig vagy a pénzügyi eszköz megszüntetéséig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban; valamint

b) az alapok alapja által a pénzügyi közvetítőknek fizetett program-hozzájárulások 0,5 %-a évente, amelyet az alapok alapja által ténylegesen teljesített kifizetés időpontjától az alapok alapja részére történő visszafizetésig, az elszámolhatósági időszak végéig vagy a pénzügyi eszköz megszüntetéséig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(2) A tőkerészesedést, kölcsönöket, garanciákat, valamint mikrohiteleket nyújtó pénzügyi eszközöket - ideértve az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (7) bekezdésével összhangban vissza nem térítendő támogatással, kamattámogatással vagy garanciadíj-támogatással ötvözött pénzügyi eszközöket is - végrehajtó szervezetek esetében az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján elszámolható kiadásokként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg az alábbiak összegét:

a) az alábbiak szerint kiszámítandó alapdíjazás:

i. a tőkerészesedést nyújtó pénzügyi eszközök esetében a finanszírozási megállapodás aláírását követő első 24 hónapban a vonatkozó finanszírozási megállapodás alapján lekötött program-hozzájárulások 2,5 %-a évente, azt követően pedig 1 %-a évente, amelyet a vonatkozó finanszírozási megállapodás aláírásától az elszámolhatósági időszak végéig, a hozzájárulásoknak az irányító hatóság vagy az alapok alapja részére történő visszafizetéséig, vagy a pénzügyi eszköz megszüntetéséig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban;

ii. minden más pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások 0,5 %-a évente, amelyet a pénzügyi eszköz részére ténylegesen teljesített kifizetés napjától az elszámolhatósági időszak végéig, az irányító hatóság vagy az alapok alapja részére történő visszafizetésig vagy a pénzügyi eszköz megszüntetéséig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban; valamint

b) az alábbiak szerint kiszámítandó teljesítményalapú díjazás:

i. tőkerészesedést nyújtó pénzügyi eszköz esetében tőkerészesedés formájában az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a végső kedvezményezetteknek kifizetett program-hozzájárulások és a program-hozzájárulásokból származó, a pénzügyi eszköznek még visszafizetendő újrabefektetett források 2,5 %-a évente, amelyet a végső kedvezményezettnek történő kifizetés napjától a befektetés visszafizetéséig, leírások esetén a visszafizettetési eljárás végéig vagy az elszámolhatósági időszak végéig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban;

ii. kölcsönöket nyújtó pénzügyi eszköz esetében kölcsön formájában az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a végső kedvezményezetteknek kifizetett program-hozzájárulások és a program-hozzájárulásokból származó, a pénzügyi eszköznek még visszafizetendő újrabefektetett források 1 %-a évente, amelyet a végső kedvezményezettnek történő kifizetés napjától a befektetés visszafizetéséig, leírások esetén a visszafizettetési eljárás végéig vagy az elszámolhatósági időszak végéig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban;

iii. garanciát nyújtó pénzügyi eszköz esetében az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti fennálló garanciaszerződésekre lekötött program-hozzájárulások, illetve program-hozzájárulásból származó újrafelhasznált források 1,5 %-a évente, amelyet a kötelezettségvállalás napjától a garanciaszerződés lejártáig, fizetésképtelenség esetén a visszafizettetési eljárás végéig vagy az elszámolhatósági időszak végéig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban;

iv. mikrohitelt nyújtó pénzügyi eszköz esetében mikrohitel formájában az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a végső kedvezményezetteknek kifizetett program-hozzájárulások és a program-hozzájárulásokból származó, a pénzügyi eszköznek még visszafizetendő újrabefektetett források 1,5 %-a évente, amelyet a végső kedvezményezettnek történő kifizetés napjától a befektetés visszafizetéséig, leírások esetén a visszafizettetési eljárás végéig, vagy az elszámolhatósági időszak végéig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban;

v. az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (7) bekezdésével összhangban vissza nem térítendő támogatást, kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatást nyújtó pénzügyi eszköz esetében az említett rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a végső kedvezményezettnek kifizetett támogatási összeg 0,5 %-a.

E bekezdés rendelkezései akkor is alkalmazandók a garanciát nyújtó pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetre, ha ugyanazon szervezet a (4) bekezdés rendelkezései alá tartozó alapok alapját hajtja végre.

(3) Az 1303/2013/EU rendelet 65. cikke (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszak egészére vonatkozóan összesített irányítási költségek és díjak nem haladhatják meg az alábbi korlátokat:

a) alapok alapja esetében az alapok alapja részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 7 %-a;

b) tőkerészesedést nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 20 %-a;

c) kölcsönt nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 8 %-a;

d) garanciát nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 10 %-a;

e) mikrohitelt nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 10 %-a;

f) az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (7) bekezdésével összhangban vissza nem térítendő támogatást, kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatást nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 6 %-a.

(4) Amennyiben ugyanaz a szervezet alapok alapját és pénzügyi eszközt is végrehajt, sem az (1) és a (2) bekezdés alapján elszámolható irányítási költségek és díjak, sem a (3) bekezdésben meghatározott korlátok nem vonhatók össze ugyanazon program-hozzájárulás vagy a program-hozzájárulásból származó ugyanazon újrabefektetett források tekintetében.

(5) Amennyiben a tőkerészesedést nyújtó pénzügyi közvetítőkbe fektetett tőke nagy részét magánbefektetők vagy piacgazdasági elven működő közszektorbeli szereplők biztosítják, és a program-hozzájárulást a magánbefektetőkre érvényes feltételekkel azonos feltételek mellett nyújtják, az irányítási költségeknek és díjaknak a piaci feltételekhez kell igazodniuk, és azok nem haladhatják meg a magánbefektetők által fizetendő összegeket.

(6) Az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott küszöbértékek meghaladhatók, amennyiben az irányítási költségeket és díjakat olyan pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet számítja fel - ideértve adott esetben az alapok alapját végrehajtó szervezeteket is -, amelyet az alkalmazandó szabályokkal összhangban versenypályázaton választottak ki, és a versenypályázat igazolta a magasabb irányítási költségek és díjak szükségességét.

14. cikk

A tőkerészesedést és mikrohitelt nyújtó pénzügyi eszközök tőkésített irányítási költségeinek és díjainak megtérítése

(Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkének (6) bekezdése)

(1) Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (2) bekezdésével összhangban elszámolható kiadásként megtérítendő tőkésített irányítási költségeket és díjakat az elszámolhatósági időszakot követően az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakra vonatkozóan fizetendő diszkontált irányítási költségek és díjak összegeként és a vonatkozó finanszírozási megállapodásokkal összhangban kell kiszámítani az elszámolhatósági időszak végén.

(2) Mikrohitelt nyújtó pénzügyi eszköz esetében az elszámolhatósági időszakot követően fizetendő tőkésített irányítási költségek és díjak nem haladhatják meg a végső kedvezményezettnek az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében kölcsönök formájában kifizetett és a pénzügyi eszköz részére még visszafizetendő program-hozzájárulások 1 %-át évente, amelyet az elszámolhatósági időszak végétől a befektetés visszafizetéséig, fizetésképtelenség esetén a visszafizettetési eljárás végéig vagy az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében szereplő időszak végéig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(3) Tőkerészesedést nyújtó pénzügyi eszköz esetében az elszámolhatósági időszakot követően fizetendő tőkésített irányítási költségek és díjak nem haladhatják meg a végső kedvezményezettnek az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében tőkerészesedés formájában kifizetett és a pénzügyi eszköz részére még visszafizetendő program-hozzájárulások 1,5 %-át évente, amelyet az elszámolhatósági időszak végétől a befektetés visszafizetéséig, fizetésképtelenség esetén a visszafizettetési eljárás végéig vagy az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett időszak végéig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(4) Az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett időszakot követően vagy a pénzügyi eszköznek ezen időszak lejárta előtti váratlan megszüntetése eredményeként a letéti számlán esetlegesen fennmaradó forrásokat az említett rendelet 45. cikkével összhangban kell felhasználni.

III. SZAKASZ

A nettó bevételt termelő műveletek diszkontált nettó bevétele kiszámításának módszere

15. cikk

A diszkontált nettó bevétel kiszámításának módszere

(Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének hetedik albekezdése)

(1) Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett módszer alkalmazása céljából a művelet diszkontált nettó bevételét a diszkontált költségeknek a diszkontált bevételekből történő levonásával, és adott esetben a beruházás maradványértékének hozzáadásával kell kiszámítani.

(2) A művelet nettó bevételét a művelet ágazatára az I. melléklet alapján alkalmazandó meghatározott referencia-időszakra vonatkozóan kell kiszámítani. A referencia-időszak magában foglalja a művelet végrehajtási időszakát.

(3) A bevételek és költségek meghatározása az új beruházás megvalósulása szerinti forgatókönyvben szereplő bevételeknek és költségeknek az új beruházás nélküli forgatókönyvvel való összehasonlítására alapozott különbözeti módszerrel történik.

Amennyiben a művelet új eszköz létrehozásából áll, a bevételek és költségek az új beruházás bevételei és költségei lesznek.

(4) Amennyiben a hozzáadottérték-adó az 1303/2013/EU rendelet 69. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően nem elszámolható költség, a diszkontált nettó bevételt a hozzáadottérték-adót nem tartalmazó összegek alapján kell kiszámítani.

16. cikk

A bevételek meghatározása

(Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének hetedik albekezdése)

A diszkontált nettó bevétel számítása céljából a bevételeket az alábbiak szerint határozzák meg:

a) amennyiben alkalmazandó, a használati díjakat a "szennyező fizet" elvvel összhangban állapítják meg, és amennyiben helyénvaló, a használati díjakat a megfizethetőség szempontjainak figyelembevételével határozzák meg;

b) a bevételek nem tartalmaznak a nemzeti vagy regionális költségvetésekből vagy nemzeti társadalombiztosítási rendszerekből származó transzfereket;

c) amennyiben egy művelet korábban már létező szolgáltatást vagy infrastruktúrát egészít ki új eszközökkel, mind az új vagy kibővített szolgáltatás vagy infrastruktúra új felhasználóitól származó hozzájárulást, mind a meglévő felhasználóktól származó pótlólagos hozzájárulást figyelembe kell venni.

17. cikk

Költségek megállapítása

(Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének hetedik albekezdése)

A diszkontált nettó bevétel kiszámításához a 15. cikk (2) bekezdésében említett referencia-időszak alatt felmerülő alábbi költségeket kell figyelembe venni:

a) a művelet technikai működését biztosító rövid élettartamú felszerelések pótlási költsége;

b) állandó működési költségek, ideértve a fenntartási költségeket, így például a személyi jellegű költségeket, a karbantartási és javítási költségeket, az általános irányítási és igazgatási költségeket, továbbá a biztosítási költségeket; valamint

c) változó működési költségek, ideértve a fenntartási költségeket, így például a nyersanyag- és energiafogyasztást, illetve a folyamat során felhasznált egyéb fogyóeszközöket, továbbá a művelet élettartamának meghosszabbításához szükséges bármely egyéb karbantartási és javítási költséget.

18. cikk

A beruházás maradványértéke

(Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének hetedik albekezdése)

(1) Amennyiben a művelet eszközeinek tervezési élettartama meghaladja a 15. cikk (2) bekezdésében említett referencia-időszakot, maradványértéküket a művelet hátralévő élettartama alatt jelentkező pénzáramok nettó jelenértékének kiszámításával határozzák meg. Megfelelően indokolt esetben a maradványérték kiszámítására más módszer is alkalmazható.

(2) A beruházás maradványértékét a művelet diszkontált nettó bevételébe csak akkor számítják bele, ha a bevételek meghaladják a 17. cikkben említett költségeket.

19. cikk

A pénzáramok diszkontálása

(Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének hetedik albekezdése)

(1) A költségek és bevételek számításánál kizárólag a művelet által kifizetett vagy a művelet javára befolyó pénzáramokat veszik figyelembe. A pénzáramokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett referencia-időszak minden olyan évére vonatkozóan ki kell mutatni, amikor a művelet pénzáramot fizet ki vagy a művelet javára pénzáram folyik be.

(2) A számításnál figyelmen kívül kell hagyni az olyan nem pénzforgalmi szemléletű tételeket, mint az értékcsökkenés, a jövőbeli pótlási költségekre képzett tartalékok és a rendkívüli tartalékok.

(3) A pénzáramokat az ESB-alapok által társfinanszírozott közfinanszírozású beruházási műveletekre irányadó indikatív, reálértéken 4 %-os pénzügyi diszkontrátát alkalmazva kell jelenértékre diszkontálni.

(4) A tagállamok a 4 %-tól eltérő pénzügyi diszkontrátát is alkalmazhatnak, ha bizonyítják ennek indokoltságát, és biztosítják, hogy ezt a referenciaértéket következetesen alkalmazzák ugyanazon ágazat hasonló műveletei tekintetében.

(5) A 4 %-tól eltérő referenciaérték az alábbi szempontok alapján indokolható:

a) a tagállamot jellemző egyedi makrogazdasági feltételek, továbbá nemzetközi makrogazdasági tendenciák és helyzet; vagy

b) a beruházó jellege vagy a végrehajtási struktúra, például a köz- és magánszféra partnersége; vagy

c) az érintett ágazat jellege.

(6) Az egyedi pénzügyi diszkontráták megállapítása érdekében a tagállamok becslést készítenek egy általuk leginkább relevánsnak tekintett alternatív, belföldi és nemzetközi elemeket egyaránt tartalmazó, kockázatmentes beruházási portfólió hosszú távú átlagos hozamára. A kedvezményezettek számára hozzáférhetővé teszik a különböző pénzügyi diszkontrátákkal kapcsolatos információkat.

IV. SZAKASZ

Más uniós politikák keretében a közvetett költségek elszámolására alkalmazott átalányok és azok módszerei

20. cikk

A közvetett költség átalányfinanszírozása az 1290/2013/EU rendelet alapján

(Az 1303/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

Az alábbi típusú műveletek vagy műveletek részét képező projektek esetében a közvetett költségek az 1290/2013/EU rendelet 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapított átalányok alkalmazásával is kiszámíthatók:

a) az ERFA által támogatott, a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 6 ) mellékletének 1. táblázatában meghatározott 056., 057. vagy 060-065. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, (2) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésének a) és c) pontjában és (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott beruházási prioritások valamelyike keretében végrehajtott műveletek;

b) ESZA által támogatott, a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének 6. táblázatában meghatározott 04. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítéséhez hozzájáruló műveletek;

c) EMVA által az 1305/2013/EU rendelet 17., 26. vagy 35. cikkével összhangban támogatott, az említett rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott uniós prioritáshoz hozzájáruló műveletek. Amennyiben a művelet az 1305/2013/EU rendelet 17. és 26. cikkével összhangban programozott, kizárólag az említett rendelet 35. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján finanszírozott európai innovációs partnerség keretében létrehozott operatív csoport által végrehajtott műveletek vehetők figyelembe;

d) az ETHA által támogatott és az 508/2014/EU rendelet 26., 28., 39. vagy 47. cikkével összhangban programozott műveletek.

21. cikk

A közvetett költség átalányfinanszírozása a 966/2012/EU, Euratom rendelet alapján

(Az 1303/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

Az alábbi típusú műveletek vagy műveletek részét képező projektek esetében a közvetett költségek a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 124. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapított átalányok alkalmazásával is kiszámíthatók:

a) az ERFA által támogatott, a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének 1. táblázatában meghatározott 085., 086. vagy 087. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1301/2013/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdése d) pontjában meghatározott beruházási prioritások valamelyike keretében végrehajtott műveletek;

b) ESZA által támogatott a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének 6. táblázatában 01. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1304/2013/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaság felé történő elmozdulás támogatásához hozzájáruló műveletek;

c) az EMVA által az 1305/2013/EU rendelet 17. és 25. cikkével összhangban támogatott, az említett rendelet 5. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott uniós prioritáshoz hozzájáruló műveletek;

d) az ETHA által támogatott és az 508/2014/EU rendelet 38. cikkével, 40. cikkének (1) bekezdésével, 41. cikkének (1) bekezdésével, 44. cikkének (6) bekezdésével, 48. cikke (1) bekezdésének e), i), j) vagy k) pontjának, vagy 80. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban programozott műveletek.

III. FEJEZET

AZ 1303/2013/EU RENDELETNEK AZ ERFA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA ALKALMAZANDÓ HARMADIK RÉSZÉT A NAGYPROJEKTEK MINŐSÉGVIZSGÁLATÁNAK ELVÉGZÉSEKOR KÖVETENDŐ MÓDSZERTAN TEKINTETÉBEN KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A minőségvizsgálatot végző független szakértőkkel szembeni követelmények

(Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének negyedik bekezdése)

(1) A nagyprojekteknek az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének harmadik bekezdésében említett minőségvizsgálatát elvégző független szakértők, akik:

a) számottevő technikai tapasztalattal rendelkeznek a projektciklus összes szakaszára vonatkozóan;

b) széles körű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek az érintett beruházási ágazatokra vonatkozóan;

c) jelentős tapasztalattal rendelkeznek a társadalmi-gazdasági előnyök elemzése és értékelése terén;

d) alapos ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek a vonatkozó uniós jog, szakpolitikák és eljárások terén;

e) függetlenek a nagyprojekt jóváhagyásában, végrehajtásában vagy működtetésében közvetlenül vagy közvetve érintett hatóságok mindegyikétől;

f) tekintetükben semmilyen szinten nem merül fel összeférhetetlenség a nagyprojekttel összefüggésben;

g) nem fűződnek üzleti érdekeik nagyprojekthez;

h) rendelkeznek a szükséges nyelvtudással.

(2) Amennyiben valamely tagállam az 1303/2013/EU rendelet 58. cikke alapján a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtásból támogatotthoz képest más független szakértőket kíván megbízni, az említett rendelet 101. cikkének harmadik bekezdésével összhangban kérelmezi a Bizottság egyetértését. Az egyetértés abban az esetben adható meg, ha a szakértők az igazoló dokumentumok alapján megfelelnek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A Bizottság a kérelem benyújtását követő három hónapon belül tájékoztatja a tagállamot arról, hogy egyetért-e a független szakértőkre vonatkozóan előterjesztett javaslattal.

23. cikk

Nagyprojektek minőségvizsgálata

(Az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének negyedik bekezdése)

(1) A független szakértők az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke első bekezdésének a)-i) pontjában említett információk alapján végzik el értékelésüket. A független szakértők ezen információkkal összefüggésben a minőségvizsgálathoz általuk szükségesnek vélt további adatokat kérhetnek.

A tagállam és a független szakértők megegyezhetnek arról, hogy a minőségvizsgálatra irányuló munkát helyszíni látogatások egészítik ki.

A tagállamokkal egyetértésben a független szakértők az általuk végzett minőségvizsgálat céljából konzultálhatnak a Bizottsággal az állami támogatásokat érintő releváns kérdésekről.

(2) A minőségvizsgálat céljából a független szakértők az alábbi lépések szerint járnak el:

a) a független szakértők ellenőrzik, hogy a művelet az 1303/2013/EU rendelet 100. cikke értelmében nagyprojektnek minősül-e, továbbá a nagyprojekt nem minősül-e befejezett műveletnek az említett rendelet 2. cikkének (14) bekezdése és 65. cikkének (6) bekezdése értelmében, valamint a nagyprojekt szerepel-e a releváns operatív programban;

b) a független szakértők ellenőrzik az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke első albekezdésének a)-i) pontja szerinti, az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének ötödik bekezdésében említett formátumban közölt információk teljességét, következetességét és pontosságát;

c) a független szakértők a nagyprojekt minőségét az e rendelet II. mellékletében meghatározott kritériumok alapján értékelik;

d) a független szakértők az 1303/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott formátumban független minőségvizsgálati jelentést készítenek. A független minőségvizsgálati jelentésben a független szakértők megfogalmazással és indokolással alátámasztott véleményt fogalmaznak meg foglalnak állást az e bekezdésben említett szempontokról.

(3) Az 1303/2013/EU rendelet 102. cikkének (1) bekezdése értelmében a nagyprojekt minőségvizsgálata kedvező értékeléssel zárul, ha a független szakértők azt állapítják meg, hogy az e rendelet II. mellékletében említett összes kritérium teljesül.

IV. FEJEZET

AZ 1303/2013/EU RENDELETNEK AZ ERFA-RA, AZ ESZA-RA, A KOHÉZIÓS ALAPRA ÉS AZ ETHA-RA ALKALMAZANDÓ NEGYEDIK RÉSZÉT KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

I. SZAKASZ

A számítógépes formában rögzítendő és tárolandó adatok

24. cikk

A számítógépes formában rögzítendő és tárolandó adatok

(Az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (8) bekezdése)

(1) Az egyes műveletekre vonatkozóan az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban létrehozott monitoringrendszerben számítógépes formában rögzítendő és tárolandó adatokra vonatkozó információkat e rendelet III. melléklete határozza meg.

(2) Az egyes műveletekre vonatkozó adatokat - ideértve adott esetben az egyéni résztvevőkre vonatkozó adatokat is - úgy rögzítik és tárolják, hogy azok szükség esetén monitoring, értékelés, pénzügyi irányítás, ellenőrzés és audit céljára összesíthetők legyenek. Biztosítani kell továbbá annak lehetőségét, hogy ezen adatokat a teljes programozási időszakra vonatkozóan kumulatív módon összesítsék. Az ESZA esetében az adatokat oly módon rögzítik és tárolják, hogy az irányító hatóságok a monitoringgal és az értékeléssel összefüggő feladataikat az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében és az 1304/2013/EU rendelet 5. és 19. cikkében, valamint az utóbbi rendelet I. és II. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelően el tudják látni.

(3) Amennyiben egy adott műveletet egynél több operatív program, prioritás vagy alap, illetve régiókategória keretében is támogatnak, a III. melléklet 23-113. mezőjében említett adatokat oly módon rögzítik, hogy az lehetővé tegye a lekérendő adatoknak operatív program, prioritás, alap vagy régiókategória szerinti bontását. Lehetővé kell tenni egyúttal a III. melléklet 31-40. mezőjében említett indikátoradatoknak beruházási prioritás szerinti és adott esetben nem szerinti bontását is.

II. SZAKASZ

Az auditnyomvonal és az auditok során gyűjtött adatok felhasználása

25. cikk

Az auditnyomvonalra vonatkozó részletes minimumkövetelmények

(Az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (9) bekezdése)

(1) A vezetendő számviteli nyilvántartások és a megőrizendő igazoló dokumentumok tekintetében az auditnyomvonalra vonatkozó részletes minimumkövetelmények az alábbiak:

a) az auditnyomvonal lehetővé teszi a monitoring bizottság által az operatív programra vonatkozóan meghatározott kiválasztási kritériumok alkalmazásának vizsgálatát;

b) az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások tekintetében az auditnyomvonal lehetővé teszi a Bizottság felé igazolt összesített összegeknek az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek által az operatív program keretében társfinanszírozott műveletekre vonatkozóan őrzött részletes számviteli nyilvántartásokkal és igazoló dokumentumokkal való összeegyeztetését;

c) az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, továbbá 109. cikke, valamint az 1304/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) pontja szerinti vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások tekintetében az auditnyomvonal lehetővé teszi a Bizottság felé igazolt összesített összegeknek a kimenetekkel és eredményekkel kapcsolatos részletes adatokkal és az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek által az operatív program keretében társfinanszírozott műveletekre vonatkozóan őrzött igazoló dokumentumokkal - köztük adott esetben az átalányalapú egységköltségek és az egyösszegű átalányok meghatározásának módszerére vonatkozó dokumentumokkal - való összeegyeztetését;

d) az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének d) pontjával és 68. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott költségek tekintetében az auditnyomvonal adott esetben bizonyítja és igazolja a számítási módszert, továbbá az átalányok megállapításának alapját, valamint az elszámolható közvetlen költségeket vagy azon más kiválasztott kategóriák keretében bejelentett költségeket, amelyekre az átalány alkalmazandó;

e) az 1303/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával, az 1304/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésével és az 1299/2013/EU rendelet 20. cikkével összhangban meghatározott költségek tekintetében az auditnyomvonal lehetővé teszi az átalányelszámolású közvetlen költségek alátámasztását;

f) az auditnyomvonal lehető teszi a közpénzből való hozzájárulás kedvezményezett részére történő kifizetésének ellenőrzését;

g) minden egyes művelet esetben az auditnyomvonal adott esetben tartalmazza a technikai leírást és finanszírozási tervet, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésre vonatkozó dokumentumokat, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó dokumentumokat, a kedvezményezettek jelentéseit, valamint az elvégzett vizsgálatokról és ellenőrzésekről készült jelentéseket;

h) az auditnyomvonal tartalmazza az irányító hatósági ellenőrzéssel és a műveletre vonatkozóan elvégzett auditokkal kapcsolatos információkat;

i) az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésének és I. és II. mellékletének sérelme nélkül az auditnyomvonal lehetővé teszi a művelet kimeneti mutatóival kapcsolatos adatoknak a program céljaival és a programra vonatkozóan jelentett adatokkal és eredményekkel való összeegyeztetését;

j) a pénzügyi eszközök tekintetében az auditnyomvonal tartalmazza az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett igazoló dokumentumokat.

A c) és d) pontban szereplő költségek tekintetében az auditnyomvonal lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az irányító hatóság által alkalmazott módszer összhangban áll-e az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (5) bekezdésével és 68. cikke (1) bekezdésével, valamint az 1304/2013/EU rendelet 14. cikke (3) bekezdésével.

(2) Az irányító hatóság biztosítja, hogy rendelkezésre álljon az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelmények mindegyikének eleget tevő auditnyomvonalhoz szükséges igazoló dokumentumokat őrző szervezetek azonosításához és helyének meghatározásához szükséges megfelelő nyilvántartás.

26. cikk

A Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság felhatalmazott képviselői által elvégzett auditok során gyűjtött adatok felhasználása

(Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (8) bekezdése)

(1) A Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket a Bizottság által az auditok során összegyűjtött adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala és az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés megelőzése érdekében.

(2) Az auditok során összegyűjtött adatokat a Bizottság kizárólag az 1303/2013/EU rendelet 75. cikke szerinti feladatai ellátása céljából használja fel. Az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal hozzáfér az összegyűjtött adatokhoz.

(3) Az összegyűjtött adatok kizárólag olyan, tagállami szervezeteknél vagy uniós intézményeknél dolgozó személyek részére küldhető meg, akiknek a feladatköre szükségessé teszi, hogy az alkalmazandó szabályokkal összhangban, az adatokat szolgáltató tagállam kifejezett egyetértése nélkül, hozzáférhessenek az adatokhoz.

III. SZAKASZ

A műveletek auditjának és az elszámolások auditjának hatóköre és tartalma, valamint a műveletek mintájának kiválasztási módszertana

27. cikk

A műveletek auditja

(Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (7) bekezdése)

(1) A műveletek auditját az e rendelet 28. cikkével összhangban az audithatóság által kidolgozott vagy jóváhagyott módszer alapján kiválasztott műveletek mintáján végzik minden egyes számviteli év tekintetében.

(2) A műveletek auditját az auditnyomvonalat alkotó igazoló dokumentumok alapján végzik, és az audit során ellenőrzik a Bizottságnak bejelentett kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, ideértve a következő szempontokat:

a) a műveletet az operatív programra érvényes kiválasztási kritériumokkal összhangban választották-e ki, a művelet fizikailag nem volt-e befejezett vagy teljes mértékben végrehajtott az operatív programból történő finanszírozás iránti pályázatnak a kedvezményezett általi benyújtását megelőzően, a műveletet a jóváhagyó határozattal összhangban hajtották-e végre, és a művelet az audit időpontjában a funkcionalitása, felhasználása és a kitűzött célok elérése tekintetében valamennyi rá vonatkozó feltételnek eleget tett-e;

b) a Bizottság felé bejelentett kiadások összhangban állnak-e a számviteli nyilvántartásokkal, és az előírt igazoló dokumentumok az e rendelet 25. cikkében meghatározott, megfelelő auditnyomvonalról tanúskodnak-e;

c) a Bizottságnak bejelentett, az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával, továbbá a 109. cikkével, valamint az 1304/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapított kiadások tekintetében a kedvezményezett felé teljesített kifizetéseket alátámasztó kimeneteket és eredményeket megvalósították-e, a kimenetekre és az eredményekre vonatkozó résztvevői adatok vagy egyéb nyilvántartások összhangban állnak-e a Bizottságnak benyújtott információkkal, és az előírt igazoló dokumentumok az e rendelet 25. cikkében meghatározott, megfelelő auditnyomvonalról tanúskodnak-e.

Az auditok során azt is ellenőrzik, hogy a közpénzekből való hozzájárulást az 1303/2013/EK rendelet 132. cikkének (1) bekezdésével összhangban fizették-e ki a kedvezményezettnek.

(3) A műveletek auditja adott esetben a művelet fizikai végrehajtásának helyszíni ellenőrzését is magában foglalja.

(4) A műveletek auditja keretében ellenőrzik az igazoló hatóság által a számviteli rendszerében rögzített megfelelő kiadás pontosságát és teljességét, valamint az auditnyomvonal összeegyeztetését minden szintre kiterjedően.

(5) Amennyiben az észlelt problémák rendszerszintű jellegűnek tűnnek, és következésképp kockázatot jelentenek az operatív program más műveleteire nézve is, az audithatóság további vizsgálatokról gondoskodik - ideértve indokolt esetben a szóban forgó problémák kiterjedtségének megállapítására irányuló további auditokat -, valamint javaslatot tesz a szükséges korrekciós intézkedésekre.

(6) Az éves auditlefedettséggel kapcsolatban a Bizottság felé tett jelentésekben kizárólag az (1) bekezdés szerint elvégzett audit hatókörébe eső kiadás számítható bele az auditált kiadások összegébe. E célokra az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (6) bekezdése alapján kidolgozott kontrolljelentés modelljét kell alkalmazni.

28. cikk

A műveletek mintájának kiválasztási módszertana

(Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (7) bekezdése)

(1) Az audithatóság az e cikkben meghatározott előírásokkal összhangban és a nemzetközileg elfogadott INTOSAI, IFAC vagy IIA standardok figyelembevételével kidolgozza a minta kiválasztásának módszerét (a továbbiakban: mintavételi módszer).

(2) A kidolgozott módszer megfelelőségének alátámasztása érdekében az auditstratégiában közölt magyarázatokon felül az audithatóság nyilvántartást vezet a mintavételi módszer kidolgozásához felhasznált dokumentációról és szakmai döntésekről a tervezési, kiválasztási, tesztelési és értékelési szakaszokra vonatkozóan.

(3) A mintának reprezentatívnak kell lennie a sokaságra nézve, amelyből kiválasztott ák, és lehetővé kell tennie az audithatóság részére, hogy az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban érvényes auditvéleményt fogalmazzon meg. A sokaság valamely operatív program vagy egységes irányítási és kontrollrendszer alá tartozó operatív programok egy adott csoportjának azon kiadásaiból áll, amelyek az 1303/2013/EU rendelet 131. cikkével összhangban szerepelnek az adott számviteli évben a Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelmekben. A minta a számviteli év folyamán vagy azt követően is kiválasztható.

(4) Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a mintavételi módszer statisztikai mintavételnek tekinthető, ha általa biztosított:

i. a minta elemeinek véletlenszerű kiválasztása;

ii. a valószínűség-számítás módszereinek használata a minta eredményeinek értékelésére, ideértve a mintavételi kockázat mérését és kontrollját, valamint a tervezett és tényleges pontosság mérését és kontrollját is.

(5) A mintavételi módszer a minta elemeit képező elemek kiválasztása céljából a sokaság elemeihez rendelt véletlen számokon keresztül vagy egy véletlenszerűen kiválasztott kiindulópont és a minta többi elemének szisztematikus szabály alkalmazása útján történő kiválasztásán keresztül biztosítja a minta valamennyi elemének véletlenszerű kiválasztását a sokaságból.

(6) A mintavételi egységet szakmai megítélés alapján az audithatóság határozza meg. A mintavételi egység lehet egy művelet, egy projekt a műveleten belül vagy valamely kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelem. A választott mintavételi egységgel és a választását alátámasztó szakmai megítéléssel kapcsolatos információkat szerepeltetni kell a kontrolljelentésben.

(7) Amennyiben az adott számviteli évben a mintavételi egységhez kapcsolódó kiadások teljes összege negatív, a mintavételi egységet ki kell zárni a (3) bekezdésben említett sokaságból, és külön kell auditálni. Az audithatóság e külön sokaságból is vehet mintát.

(8) Amennyiben teljesülnek az 1303/2013/EU rendelet 148. cikkének (1) bekezdésében meghatározott arányos ellenőrzés feltételei, az audithatóság az abban a cikkben említett tételeket kizárhatja a mintavételnek alávetett sokaságból. Amennyiben az érintett műveletet már kiválasztott ák a mintába, az audithatóság megfelelő véletlenszerű kiválasztás alkalmazásával helyettesíti azt.

(9) A Bizottságnak bejelentett, a mintában szereplő összes kiadást auditálni kell.

Amennyiben a kiválasztott mintavételi egységek nagy számú kifizetési kérelmet vagy számlát tartalmaznak, az audithatóság részmintavétel útján auditálhatja ezeket, amihez az alapul szolgáló kifizetési kérelmeket vagy számlákat ugyanazon mintavételi paraméterekkel választja ki, amivel a főminta mintavételi egységeit is.

Ebben az esetben minden mintavételi egységen belül ki kell számítani az auditálandó minta nagyságát, amely egyetlen mintavételi egység esetében sem tartalmazhat 30-nál kevesebb kifizetési kérelmet vagy számlát.

(10) Az audithatóság a sokaságnak - különösen a kockázat vagy a várható hibaarány tekintetében - hasonló jellemezőkkel rendelkező mintavételi egységekből álló részsokaságokra bontásával rétegezheti a sokaságot, illetve rétegezheti a sokaságot, ha a sokaság operatív programból pénzügyi eszköznek vagy más nagy értékű tételeknek juttatott pénzügyi hozzájárulásokból álló műveleteket tartalmaz.

(11) Az audithatóság a rendszer megbízhatóságát a rendszerauditok figyelembevételével magasnak, átlagosnak vagy alacsonynak értékeli, ami alapján úgy határozza meg a mintavétel technikai paramétereit, hogy a rendszerauditok és a műveletek auditjának kombinálása révén elért megbízhatósági szint összességében magas legyen. Magas megbízhatóságúként értékelt rendszer esetében a mintavételi műveletekhez használt konfidenciaszint nem lehet 60 %-nál kevesebb. Alacsony megbízhatóságúként értékelt rendszer esetében a mintavételi műveletekhez használt konfidenciaszint nem lehet 90 %-nál kevesebb. A lényegességi küszöb a (3) bekezdésben említett kiadás legfeljebb 2 %-a.

(12) Amennyiben szabálytalanságokat vagy szabálytalanságok kockázatát észlelték, az audithatóság szakmai megítélése alapján eldönti, hogy szükség van-e a véletlenszerűen kiválasztott mintában nem szereplő további műveleteket vagy műveletrészeket tartalmazó kiegészítő minta auditálására a feltárt egyedi kockázatok figyelembevétele érdekében.

(13) Az audithatóság a kiegészítő mintán elvégzett auditok eredményeit külön vizsgálja, és ezen eredmények alapján következtetéseket von le, amelyekről az éves kontrolljelentésben tájékoztatja a Bizottságot A kiegészítő mintában talált szabálytalanságok nem számítandók bele a véletlenszerűen kiválasztott minta véletlenszerű hibáinak kivetített értékébe.

(14) Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett auditvélemény és auditjelentés elkészítése céljából a műveletek auditjainak eredményei alapján az audithatóság kiszámítja a teljes hibaarányt, amely a kivetített véletlenszerű hibák és - adott esetben - a rendszerszintű hibák és a nem javított anomáliák összege elosztva a sokasággal.

29. cikk

Az elszámolások auditja

(Az 1303/2013/EU rendelet 127. cikkének (7) bekezdése)

(1) Az 1303/2013/EU rendelet 137. cikkének (1) bekezdésében említett elszámolások auditját az audithatóság minden számviteli évre vonatkozóan elvégzi.

(2) Az elszámolások auditjának megalapozott bizonyosságot kell nyújtania az elszámolásokban szereplő összegek teljességéről, pontosságáról és helytállóságáról.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása céljából az audithatóság figyelembe veszi különösen az igazoló hatóságra vonatkozóan elvégzett rendszerauditok és a műveletek auditjainak eredményeit.

(4) A rendszeraudit magában foglalja az igazoló hatóság számviteli rendszere megbízhatóságának ellenőrzését és - minta alapján - a visszavont és visszafizettetett, az igazoló hatóság számviteli nyilvántartásában rögzített kiadási összegek pontosságának ellenőrzését.

(5) Az auditvélemény elkészítésekor, annak megállapításához, hogy az elszámolások megbízható és valós képet mutatnak, az audithatóságnak ellenőriznie kell, hogy az 1303/2013/EU rendelet 137. cikkében előírt elemek helyesen szerepelnek-e az elszámolásokban, és összhangban állnak-e az érintett hatóságok, szervek és kedvezményezettek által vezetett igazoló számviteli nyilvántartásokkal. Az audithatóság az igazoló hatóság által elkészített elszámolások alapján meggyőződik különösen arról, hogy

a) az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban bejelentett elszámolható költség teljes összege egyezik-e a Bizottságnak az adott számviteli évre vonatkozóan benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő kiadásokkal és a kapcsolódó közpénzből való hozzájárulással, illetve amennyiben eltérések mutatkoznak, az elszámolásokban megfelelő magyarázatot adtak-e az összegek egyeztetése érdekében;

b) az elszámolásokban kimutatott, a számviteli év során visszavont és visszafizettetett összegek, a számviteli év végén visszavonandó összegek, az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke alapján végrehajtott visszafizettetések és a behajthatatlan összegek egyeznek-e az igazoló hatóság számviteli rendszereibe bevitt összegekkel, és az illetékes irányító hatóság vagy igazoló hatóság által hozott döntéseken alapulnak;

c) amennyiben alkalmazandó, az 1303/2013/EU rendelet 137. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem szerepeltetnek-e bizonyos kiadásokat az elszámolásokban, és az érintett számviteli évre vonatkozóan előírt korrekciók mindegyike szerepel-e az elszámolásokban;

d) a pénzügyi eszközök részére kifizetett program-hozzájárulásokat és az állami támogatások kedvezményezetteknek kifizetett előlegeit alátámasztják-e az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól származó információk.

A b), c) és d) pontokban említett ellenőrzéseket minta alapján is el lehet végezni.

IV. SZAKASZ

A Bizottság által a rendszerszintű hiányosságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók

30. cikk

Az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését érintő súlyos hiányosságok megállapításának kritériumai

(Az 1303/2013/EU rendelet 144. cikkének (6) bekezdése)

(1) Az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működésével kapcsolatos vizsgálatát a Bizottság a rendszerauditok - ideértve a kontrollok tesztjeit is -, valamint a műveletek auditjainak összes rendelkezésre álló eredményére alapozza.

A vizsgálat kiterjed a program belsőkontroll-környezetére, az irányító és igazoló hatóság irányítási és kontrolltevékenységeire, az irányító hatóság és az igazoló hatóság által végzett monitoringra, és az audithatóság által végzett kontrolltevékenységekre, a vizsgálatot pedig a IV. melléklet 1. táblázatában meghatározott kulcskövetelmények nek való megfelelés ellenőrzésére kell alapozni.

E kulcskövetelmények nek való megfelelést a IV. melléklet 2. táblázatában meghatározott kategóriák alapján kell vizsgálni.

(2) Az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését érintő súlyos hiányosságok legfőbb típusait azon esetek jelentik, amikor a IV. melléklet 1. táblázatának 2., 4., 5., 13., 15., 16. és 18. pontjában említett kulcskövetelmények valamelyikéről, vagy a IV. melléklet 1. táblázatában szereplő egyéb kulcskövetelmények közül legalább kettőről megállapítást nyer, hogy a IV. melléklet 2. táblázatának 3. vagy 4. kategóriájába tartoznak.

31. cikk

Az átalányok vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazásának kritériumai és a pénzügyi korrekció mértékét meghatározó kritériumok

(Az 1303/2013/EU rendelet 144. cikkének (6) bekezdése)

(1) Pénzügyi korrekciót kell alkalmazni az operatív program egészére vagy egy részére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság az irányítási és kontrollrendszer működését érintően egy vagy több súlyos hiányosságot állapít meg.

Amennyiben a Bizottság a műveletek reprezentatív mintájában rendszerszintű szabálytalanságokat talál, az első albekezdés sérelme nélkül az uniós költségvetést érintő kockázat pontosabb számszerűsítését lehetővé tevő, extrapolált pénzügyi korrekciót kell alkalmazni az operatív program egészére vagy egy részére vonatkozóan. Ilyen esetekben a pénzügyi korrekció meghatározása céljából a reprezentatív minta vizsgálatának eredményeit ki kell terjeszteni a mintavétel alapjául szolgáló alapsokaság fennmaradó részére, amelyből a mintát vették.

(2) Az átalánykorrekciót az alábbi tényezők figyelembevételével kell meghatározni:

a) a súlyos hiányosság vagy súlyos hiányosságok relatív fontossága az irányítási és kontrollrendszer egészére nézve;

b) a súlyos hiányosság vagy súlyos hiányosságok gyakorisága és kiterjedtsége;

c) az uniós költségvetést érő veszteség kockázatának mértéke.

(3) Ezen tényezők figyelembevételével a pénzügyi korrekció mértékét az alábbiak szerint határozzák meg:

a) amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok annyira alapvetőek, gyakoriak vagy kiterjedtek, hogy a rendszert teljesen ellehetetlenítve az összes érintett kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatják, 100 %-os átalányt kell alkalmazni;

b) amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok annyira gyakoriak vagy kiterjedtek, hogy a rendszert érintő rendkívül súlyos hibát eredményezve az érintett kiadások nagyon nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatják, 25 %-os átalányt kell alkalmazni;

c) amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok a nem teljesen működő rendszernek, vagy az annyira rosszul vagy ritkán működő rendszernek tudhatók be, hogy az az érintett kiadások nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 10 %-os átalányt kell alkalmazni;

d) amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok a nem következetesen működő rendszernek tudhatók be, amely az érintett kiadások jelentős részének jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 5 %-os átalányt kell alkalmazni.

(4) 4. Amennyiben a (3) bekezdés szerinti átalány alkalmazása aránytalan lenne, a korrekció mértékét csökkenteni kell.

(5) Amennyiben az illetékes hatóságok mulasztása miatt a pénzügyi korrekció alkalmazását követően az adott számviteli évben nem történik megfelelő korrekciós intézkedés, és ugyanazon súlyos hiányosságot vagy hiányosságokat a következő számviteli évben is megállapítják, a súlyos hiányosság vagy súlyos hiányosságok tartós fennállta miatt a korrekció mértéke legfeljebb a következő magasabb kategóriának megfelelő mértékig megnövelhető.

32. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 24. cikk a rögzített és tárolt adatokkal kapcsolatos, a III. mellékletben említett információk tekintetében, a 23-40., a 71-78. és a 91-105. adatmezők kivételével 2014. december 1-jétől alkalmazandó. A III. melléklet említett adatmezői tekintetében a 24. cikk 2015. július 1-jétől alkalmazandó

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 15. cikk (2) bekezdésében említett referencia-időszakok

II. MELLÉKLET

A nagyprojektek 23. cikk szerinti minőségvizsgálatának kritériumai

1. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet ( 9 ) 101. cikkének a) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

A projekt végrehajtási és működési szakaszban történő irányításához szükséges megfelelő műszaki, jogi, pénzügyi és adminisztratív kapacitás bizonyítéka.

2. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének b) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

A projekt támogathatóságának bizonyítéka a helyszínhez vagy a projektterülethez kapcsolódó megfelelő követelmények alapján.

3. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének c) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

3.1.

A teljes költség és a teljes elszámolható költség kiszámításának pontossága az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkében megállapított követelmények figyelembevételével, és a szükséges mértékű részletezettség, valamint a költségszámítás megfelelősége mind a tervezett célok eléréséhez szükséges általános költségek, mind - adott esetben - az egységköltségek tekintetében.

3.2.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy értelemszerűen a Kohéziós Alapból való támogathatóság, valamint annak bizonyítéka, hogy a finanszírozás csak azokat az elemeket érinti, amelyek megfelelnek az 1303/2013/EU rendeletben, az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 10 ), valamint az 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 11 ) meghatározott támogathatósági szabályoknak és a tagállam támogathatósági szabályainak.

3.3.

Annak bizonyítéka, hogy a projekthez közpénzből nyújtott támogatás nem jelent állami támogatást, vagy állami támogatás esetén annak bizonyítéka, hogy azt megfelelően figyelembe vették a projekthez közpénzből nyújtott hozzájárulás teljes összegének kiszámítása során.

4. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének d) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

4.1.

Annak igazolása, hogy az igényfelmérés (vagy termelő beruházás esetén az üzleti terv) megbízható, reális becsléseken alapul és követi a vonatkozó ágazatnak a projekt szükségességét igazoló főbb demográfiai tendenciáit és fejleményeit, valamint összhangban áll a projektlétesítmények teljes kapacitásával.

4.2.

A változatelemzés megfelelő minősége, amely alkalmas arra, hogy alátámassza a tagállam azzal kapcsolatos következtetését, hogy sor került a főbb alternatívák elemzésére és a végrehajtáshoz a legjobb változatot választott ák ki, beleértve a kiválasztott változat indokolását is.

4.3.

A projekttel összefüggésben javasolt technológia megfelelősége és a végső kedvezményezett kapacitása a projekt fenntarthatóságának biztosítására, illetve a végső kedvezményezett elégtelen kapacitása esetén megfelelő intézkedéseket helyeztek kilátásba, amelyek révén a kapacitása a szükséges szintre fejleszthető.

4.4.

Annak a következtetésnek a megbízhatósága, hogy a projekt megvalósítható és a tervezett projektidőszakban, vagy legkésőbb az 1303/2013/EU rendelet 65. cikkének (2) bekezdése értelmében vett elszámolhatósági időszak végéig végrehajtható.

5. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének e) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

5.1.

A költség-haszon elemzés pontosan követte az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkében említett, alkalmazandó módszertant, és helyesen alkalmazta a nettó bevétel kiszámítására vonatkozóan az említett rendelet 61. cikkében, valamint e rendelet 15-19. cikkében meghatározott módszert.

5.2.

Annak a következtetésnek a megbízhatósága, hogy a projekt gazdasági és pénzügyi szempontból életképes és pozitív társadalmi-gazdasági hatásokkal jár, ami indokolja az ERFA vagy a Kohéziós Alap keretében előirányzott mértékű támogatás szintjét.

6. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének f) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

6.1.

A környezetvédelmi és éghajlat-változási szakpolitikák célkitűzéseihez - különösen az EU 2020 stratégiához kapcsolódó célokhoz - való hozzájárulás és annak igazolása, hogy a projekt figyelembe veszi az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése által támasztott szükségleteket, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, továbbá azoknak a végrehajtott vagy tervezett intézkedéseknek az ismertetése, amelyek célja annak biztosítása, hogy a projekt ellenálló legyen az éghajlatváltozás ingadozásaival szemben.

6.2.

Annak bizonyítéka, hogy helyesen alkalmazták a "szennyező fizet" elvet és a megelőzés elvét.

6.3.

A projekt összeegyeztethetősége a 2011/92/EU európai parlamenti és tanács irányelvvel ( 12 ), az említett irányelv I. mellékletében felsorolt projektek esetében és a II. mellékletében felsorolt azon projektek esetében, amelyek vonatkozásában a hatáskörrel rendelkező hatóság a 4. cikkben foglalt vizsgálat eredményeként úgy döntött, hogy környezeti hatásvizsgálatra van szükség, mint a 2011/92/EU irányelv I. mellékletében felsorolt projektek tekintetében:

a) a környezeti hatásvizsgálati jelentés nem technikai jellegű összefoglalása megfelel a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének és IV. mellékletének, és nyilvános konzultációra bocsátották; valamint

b) konzultációra került sor a környezetvédelmi hatóságokkal, a nyilvánossággal és - adott esetben - a többi tagállammal a 2011/92/EU irányelv 6. és 7. cikkének megfelelően; valamint

c) a hatáskörrel rendelkező hatóság a 2011/92/EU irányelv 8. és 9. cikkével összhangban határozatot hozott; vagy

d) azokban az esetekben, amelyekben a környezeti hatásvizsgálat jogilag kötelező erejű határozattal zárult, a tagállam írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2011/92/EU irányelv 8. és 9. cikke szerinti fejlesztési engedély kiadásáig időben intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a fejlesztési engedélyt legkésőbb a munka megkezdése előtt kiadják.

6.4.

A projekt összeegyeztethetősége a 2011/92/EU irányelvvel az említett irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében, amelyek vonatkozásában a hatáskörrel rendelkező hatóság a 4. cikkben foglalt vizsgálat eredményeként úgy döntött, hogy nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság közzétette a vizsgálatra vonatkozó határozatát és az elérhető a nyilvánosság számára is; valamint

b) amennyiben a vizsgálatra vonatkozó határozat nem utal a 2011/92/EU irányelv III. mellékletében felsorolt kritériumokra, megadták az említett irányelv 4. cikke és III. melléklete szerinti lényeges információkat.

6.5.

Adott esetben annak bizonyítása, hogy a 2011/92/EU irányelv nem alkalmazható.

6.6.

Amennyiben a program az operatív programtól eltérő (a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) előírásainak hatálya alá tartozó) terv vagy program része, a projekt bizonyított összhangja a tervvel vagy programmal.

6.7.

Amennyiben a környezetvédelmi jogszabályokkal összefüggésben az általános előzetes feltételrendszer, valamint - esettől függően - a hulladékgazdálkodási és a vízgazdálkodási ágazatban, illetve a közlekedési ágazatban (SEA-előírások) a tematikus előzetes feltételrendszer nem teljesül az 1303/2013/EU rendelet 19. cikkének és XI. mellékletének megfelelően, bizonyítani kell az elfogadott cselekvési tervvel való kapcsolatot.

6.8.

A projekt összeegyeztethetősége a 92/43/EGK irányelvvel ( 14 ):

a) olyan projekt esetében, amely valószínűleg jelentős hatást gyakorol a Natura 2000 terület(ek)re (a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban), a projekt fejlesztési engedélyének kiadása előtt elvégezték és lezárták a megfelelő értékelést;

b) olyan projekt esetében, amely jelentős negatív hatást gyakorol a Natura 2000 terület(ek)re, teljesültek a 92/43/EGK irányelv 6. cikke (4) bekezdésében előírt - többek között a Bizottság értesítésére vagy véleményére vonatkozó - követelmények.

6.9.

A további környezetvédelmi integrációs intézkedésekkel - így a környezetvédelmi ellenőrzéssel, környezetgazdálkodással és a külön környezetvédelmi monitoringgal - kapcsolatos információk megfelelősége, amelyek az azonosított igényekkel összefüggésben bizonyítják az intézkedések alkalmasságát.

6.10.

A negatív környezeti hatások korrekciójára hozott intézkedések költségbecslésének megfelelősége.

6.11.

Adott esetben a projekt bizonyított megfelelősége a vonatkozó ágazati környezetvédelmi irányelveknek, mindenekelőtt az alábbiak tekintetében:

a) víztesteket érintő projektek esetében: a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) (adott esetben az említett irányelv 4. cikkének (7) bekezdésében meghatározott mentességek hatálya alá tartozó projekteknél az értékelés ellenőrzése);

b) a települési szennyvízkezelési ágazattal kapcsolatos projektek esetében: a 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 16 );

c) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 17 ) és a releváns alkalmazandó irányelvek, például a szilárd hulladékhoz kapcsolódó projektek esetében az 1999/31/EK tanácsi irányelv ( 18 ); valamint

d) A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 19 ) azon projektek esetében, amelyekhez az említett irányelv szerinti engedély szükséges.

7. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének g) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

7.1.

A projektcélkitűzések összhangja az érintett operatív programok vonatkozó prioritási tengelyei keretében meghatározott egyedi célkitűzésekkel, és azok megfelelősége.

7.2.

A projekt által a prioritási tengely eredmény- és kimeneti mutatóihoz nyújtott tervezett hozzájárulás megfelelősége.

7.3.

A projekt társadalmi-gazdasági fejlődéshez való várható hozzájárulásának megfelelősége.

7.4.

Annak bizonyítéka, hogy a kedvezményezett megfelelő intézkedéseket tett az infrastruktúra működési szakaszban történő optimális kihasználásának biztosítására.

8. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének h) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

8.1.

Az összes tervezett és indokolt pénzügyi erőforrást, valamint az alapokból származó, tervezett és indokolt támogatást megfelelően ismertető pénzügyi terv.

8.2.

A projekt pénzügyi terve megfelelően bemutatja a projekt pénzügyi életképességét a projekt végrehajtásához szükséges éves finanszírozási igény tekintetében.

8.3.

Az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatók megfelelősége és ellenőrizhetősége az azonosított kockázatok figyelembevételével.

9. Minőségvizsgálati kritériumok az 1303/2013/EU európai és tanácsi rendelet 101. cikkének i) pontja szerinti tájékoztatási követelmények tekintetében

9.1.

A nagyprojekt végrehajtásához javasolt ütemterv megalapozott és megvalósítható, valamint figyelembe veszi az azonosított kockázatokat.

9.2.

Amennyiben a projekt végrehajtási időszaka várhatóan hosszabb, mint a programozási időszak, a meghatározott szakaszok megfelelőek és az eredményesség és hatékonyság szempontjából optimális a kialakításuk.

III. MELLÉKLET

A monitoringrendszerben elektronikusan nyilvántartandó és tárolandó adatok listája (a 24. cikk alapján)

Ebben a táblázatban az ESZA, az ERFA, a Kohéziós Alap és az ETHA által támogatott műveletekre vonatkozó adatokat kell megadni, kivéve, amennyiben a második oszlopban nincs eltérő rendelkezés.

IV. MELLÉKLET

Az irányítási és kontrollrendszerek kulcskövetelmények és osztályozásuk a 30. cikkben említett hatékony működésük szempontjából

1. táblázat

Kulcskövetelmények

2. táblázat

Az irányítási és kontrollrendszerek kulcskövetelmények osztályozása a működésük szempontjából

( 1 ) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1304/2013/EU rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

( 6 ) A Bizottság 2014. március 7-i 215/2014/EU végrehajtási rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak az európai strukturális és beruházási alapokat illetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra tekintetében történő megállapításáról (HL L 69., 2014.3.8., 65. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1301/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1301/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1300/2013/EU rendelete a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 281. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

( 14 ) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás, 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

( 16 ) A Tanács 1991. május 21-i 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.)

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

( 18 ) A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).