Az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4178. számú törvényjavaslat indokolása

2007. évi CLXII. törvény

1. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 47/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti határozott tartamú szabadságvesztés miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogvatartás, valamint házi őrizet idejének figyelembe vételével kell megállapítani. "

2. §

A Btk. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó. "

3. §

A Btk. 137. §-a 10. pontjának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi a) és b) pont jelölése c) és d) pontra módosul:

[137. § 10. háború: ]

" a) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. Cikkében, valamint ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdésében meghatározott helyzetek,

b) az a) pontban említett egyezmények II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. Cikkében meghatározott helyzetek, "

4. §

A Btk. a következő 176/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Zaklatás

176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) volt házastársa vagy volt élettársa,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

5. §

A Btk. 214/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam területén való jogellenes tartózkodáshoz, amelynek állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagyoni haszonszerzés végett olyan külföldinek nyújt segítséget, aki nem rendelkezik ezen államok valamelyikének állampolgárságával, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. "

6. §

A Btk. 283/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Visszaélés kábítószer-prekurzorral

"283/A. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott engedély nélkül vagy engedély kereteit túllépve kábítószer-prekurzort tart, forgalomba hoz, az Európai Közösség vámterületére behoz, onnan kivisz, vagy kábítószer-prekurzorral közvetítő tevékenységet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő kábítószer-prekurzort a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását. "

7. §

A Btk. 286/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A 283/A. § alkalmazásában

a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendeletet,

b) az Európai Közösség vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott területet,

c) kábítószer-prekurzoron

1. a tartás, a forgalomba hozatal, az Európai Közösség vámterületére behozatal és a közvetítő tevékenység vonatkozásában a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletének 1. kategóriájában, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet Mellékletének 1. kategóriájában meghatározott anyagokat,

2. az Európai Közösség vámterületéről kivitel vonatkozásában a 111/2005/EK tanácsi rendelet Mellékletében meghatározott valamennyi anyagot,

d) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,

e) az Európai Közösség vámterületére behozatalon a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat,

f) az Európai Közösség vámterületéről kivitelen a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott fogalmat,

g) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK tanácsi rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni. "

8. §

A Btk. 289. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealapkezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény körében követik el. "

9. §

A Btk. 294. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.

"294. § (1) A 292. és 293. § alkalmazásában termék a birtokba vehető dolog.

(2) Rossz minőségű az a termék, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent. "

10. §

A Btk. 296/A. §-ának (2) helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az ára, az összetétele, műszaki jellemzői, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, a veszélyessége, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, illetve az adott célra alkalmas-e, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. "

11. §

A Btk. 298/D. §-ának b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Aki törvényben előírt engedély nélkül]

" b) befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél,

c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési,

d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási"

[tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ]

12. §

(1) A Btk. 300. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíj titok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíj titoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

(2) A Btk. 300. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki]

" b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt, "

13. §

A Btk. 300/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 298/A. §, a 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszközön

a) a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be,

b) azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől, illetve árfolyamától függ,

c) a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt is érteni kell. "

14. §

A Btk. 303. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást]

" c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, "

[követik el. ]

15. §

A Btk. 303/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt]

" b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, "

[követik el. ]

16. §

A Btk. 303/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. "

17. §

A Btk. 303/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. "

18. §

A Btk. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "315. § E fejezet alkalmazásában

a) árun a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározottakat kell érteni,

b) ár az áru ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltatás,

c) gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység. "

19. §

A Btk. 328. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Fogyasztók megkárosítása

328. § (1) Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítése során

a) hamis méréssel vagy számolással, vagy

b) az áru minőségének megrontásával a fogyasztókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a fogyasztók megkárosítását üzletszerűen követi el.

(3) E § alkalmazásában árun a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározottakat kell érteni. "

20. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók. "

21. §

A Be. a következő 226/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A bűnügyi költség viselése

226/A. § Ha az ügyész az eljárást megszünteti, a bűnügyi költséget az állam viseli. A terheltet kötelezni kell annak a költségnek a viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel. "

22. §

A Be. 258. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza]

" d) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely -ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is - feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését, "

23. §

A Be. 416. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nincs helye felülvizsgálatnak]

" b) a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen, "

24. §

A Be. 597. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"597. § (1) Kegyelem iránti előterjesztést - hivatalból vagy kérelemre - a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

(3) Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.

(4) A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(5) Az ügyész, illetőleg a bíróság a kegyelmi eljárás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi és kezeli. "

25. §

(1) A Be. 598. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés, illetőleg az 597. § (1) bekezdése szerinti intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. Az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal -elrendelheti az elítéltnek a büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatát. "

(2) A Be. 598. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság, illetőleg ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot. "

26. §

(1) A Be. 599. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az első fokú bíróság az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet a szükséges adatok, így különösen a környezettanulmány, az intézeti munkáltatói vélemény beszerzése után az addigi befizetés adatairól szóló igazolással és a büntetőügy irataival (részirattal), az esetlegesen rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyvvel felterjeszti az igazságügyért felelős miniszterhez. "

(2) A Be. 599. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság a felterjesztés előtt a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettnek, illetve a rendbírsággal sújtottnak a döntéshez szükséges személyes adatait is beszerzi, ideértve a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat is, és erről a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettet, illetve a rendbírsággal sújtottat értesíti. "

27. §

A Be. 604. §-ának (2) bekezdése a következő q) és r) pontokkal egészül ki: [Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

" q) az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait,

r) az ügyészség és a Rendőrség szerveinek az ügyészségi nyomozásban való együttműködése, és az ennek kapcsán felmerült költségek viselése részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben"

[rendeletben szabályozza. ]

28. §

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 6/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka, a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is alkalmazni kell. "

29. §

A Bv. tvr. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A javítóintézet, a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával -nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fiatalkorú kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó) . A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

a) családi és utónevére,

b) lakcímére (székhelyére),

c) telefonszámára és

d) kapcsolattartói minőségére. "

30. §

A Bv. tvr. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "127. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásának,

b) a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységének, valamint

c) a katonák pártfogó felügyeletének részletes szabályait a legfőbb ügyésszel, valamint a katonák szabadságvesztése és előzetes letartóztatása, illetve a katonák pártfogó felügyelete tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben, rendeletben szabályozza. "

31. §

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

" f) a bv. szervezet munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket. "

32. §

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Ha a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv vagy a SIS-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS-ben történt lekérdezés eredményeként megállapítja, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, bármely megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság - az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz.

(2) A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság a fényképfelvételt és az ujjnyomatot elektronikus úton, haladéktalanul továbbítja a SIRENE Irodának, amely azokat elektronikus módon, kiegészítő információként tárolja. Az adatok csak az érintett személy azonosítására használhatók fel, és azokat a figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

(3) Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést kíván elhelyezni vagy helyezett el a SIS-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a többi SIS-t alkalmazó állam SIRENE Irodáját.

(4) A SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti esetben az adattovábbításra kötelezett szervnél kezdeményezi, hogy vizsgálja meg, miszerint a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Az adattovábbításra kötelezett szerv a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda a vizsgálat eredményétől függően törli vagy fenntartja a figyelmeztető jelzést. "

33. §

(1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg

a) a Btk. 137. §-ának 11. pontja,

b) a Be. 221/A. §-ának (6) bekezdésében a "közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő folytatja le; a" szövegrész, valamint a Be. 226. §-ának (3) bekezdése,

c) a Bv. tvr. 127. §-ának (2) bekezdése,

d) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 151. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

e) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28/A. §-ában az ", a javítóintézet, " szövegrész, valamint 35. §-a (2) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg

a) a Btk. 160/A. §-a (3) bekezdése c) pontjának felvezető szövegében a "mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, Genfben, az 1985. " szövegrész helyébe a ""Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról" szóló, Genfben, az 1980. " szövegrész, 160/A. §-a (3) bekezdése c) pontja 4. alpontjában a "Kiegészítő Jegyzőkönyv" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyv" szöveg,

b) a Btk. 272. §-ában a "szexuális áruk" szövegrész helyébe a "szexuális termékek" szöveg, a 295. §-ának (1) bekezdésben a "termék" szövegrész helyébe az "áru" szöveg, 313/B. §-ának (2) bekezdésében és 313/C. §-ának (8) bekezdésében az "áruja vagy szolgáltatása ellenértékének" szövegrész helyébe az "áruja árának" szöveg,

c) a Be. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában az "a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. § (3) és (4) bek. ]" szövegrész helyébe az "a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk. 310. § (4) bek. ]" szöveg,

d) a Be. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában az "a különösen nagy, illetőleg a különösen jelentős mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (3) bek. a) pont és Btk. 312. § (4) bek. ]" szövegrész helyébe az "a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű vámbevétel-csökkenést okozó csempészet [Btk. 312. § (4) bek. a) pont]" szöveg

lép.

34. §

E törvény 6. és 7. §-a a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének, valamint a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet 31. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A büntetőjogi tárgyú törvények legutóbbi átfogó módosítása, a 2007. évi XXVII. törvény 2007. június 1., bizonyos rendelkezések tekintetében 2007. július 1. napján lépett hatályba. A jelen Javaslat terjedelmében csak kisebb változtatásokat vezet be, amelyeket elsősorban egyes háttérjogszabályok folyamatban lévő módosítása, illetve bizonyos európai uniós jogi aktusoknak való megfelelés indokol.

1. 1. A Javaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) Általános Részében csak kisebb kiegészítéseket hajt végre. Ezek között pontosítja az előzetes letartóztatásban eltöltött időtartam beszámítási szabályait. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételesen szabadságra bocsátotta a bíróság, azonban újabb bűncselekmény elkövetése miatt előzetes letartóztatására került sor, akkor annak időtartama beszámítható abba az időtartamba, amellyel a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja elhalasztásra kerül.

A Btk. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezés kiegészítésével a Javaslat a foglalkozástól eltiltás hatálya alá vonja az egyéni vállalkozás folytatását is. A módosítás nyomán, a fekete gazdaság elleni hatékonyabb fellépés eszközeként, lehetővé válik az egyéni vállalkozó e tevékenységtől való eltiltása is.

A Javaslat újrafogalmazza továbbá a Btk. -ban foglalt háború-fogalmat. A Btk. területi hatálya az emberiség elleni (tehát a béke elleni és a háborús) bűncselekmények tekintetében a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekményekre is kiterjed. A háború jogára vonatkozó nemzetközi egyezmények az ún. genfi konvenciókban meghatározott fegyveres összeütközések esetén alkalmazandóak, de a Btk. alkalmazásában ezek a konfliktusok jelenleg nem minősülnek háborús tevékenységnek. A Javaslat - a feltétlen büntetőhatalom követelményének megfelelően - a Genfi Egyezmények rendelkezéseire utalva kiegészíti a Btk. értelmező rendelkezését.

1. 2. A Btk. Különös Részét érintő módosítások közül első helyen a zaklatás bűncselekményi meghatározása szerepel. Az új tényállás megalkotását az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már több állásfoglalásában kezdeményezte, illetve az Alkotmánybíróság is számos határozatában kifejtette, hogy az emberi méltóságból levezethető magánszférához való jog az állam általános védelmi kötelezettségének része.

A magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét a Javaslat új tényállás beiktatásával kívánja biztosítani, amely közelít az európai unió tagállamainak jogi megoldásaihoz, hiszen a legtöbb országban a zaklató jellegű magatartásokat az állam a büntetőjog eszközével üldözi. Ezzel egyidejűleg a Javaslat a zaklatáshoz hasonló, jelenleg szabálysértési tényállást képező veszélyes fenyegetés egyik megnyilvánulási formáját (a bűncselekmény elkövetésével való fenyegetést) is bűncselekményi szintre emeli.

1. 3. A Javaslat egyebekben az Európai Unió kábítószer-prekurzorokról szóló rendeleteinek megfelelő rendelkezéseket állapítja meg, illetve egyes folyamatban lévő előterjesztésekre figyelemmel pontosítja a Btk. szóhasználatát.

A kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységeket szabályozó tanácsi rendeletek ezen tevékenységek folytatását engedélyhez kötik. A tevékenység engedély nélküli végzését a Btk. 283/A. §-a visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal megnevezéssel szankcionálja. A Javaslat az európai uniós rendeletekre tekintettel módosítja a tényállás elnevezését, és külön értelmező rendelkezésben utal a tényállási elemek rendeletben helyére.

A Javaslat a legutóbbi Btk. -novella hatályba lépését követően az Országgyűlés elé benyújtott pénzügyi tárgyú törvények módosítása, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény miatt szükséges módosításokat vezeti át a Btk. gazdasági bűncselekményeit meghatározó tényállásokon. E módosítások kizárólag technikai jellegűek, és a háttérjogszabályok terminológiájának változása miatt szükséges pontosításokat tartalmazzák.

A Javaslat emellett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, valamint a kapcsolódó törvényi szabályok módosításáról, továbbá a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló előterjesztés-tervezet (a továbbiakban: UCP-előterjesztés) rendelkezéseinek megfelelő technikai jellegű pontosításokat is végrehajt a Btk. fogyasztóvédelmi jellegű tényállásaiban.

Az UCP-előterjesztés a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja, amelyre figyelemmel a Javaslat a Btk. fogyasztóvédelmi tényállásaiban (Rossz minőségű termék forgalomba hozatala, minőség hamis tanúsítása) kicseréli a termék fogalmát az árura, és értelmező rendelkezésben (Btk. 315. §) újradefiniálja az áru fogalmát. Emellett a Javaslat hatályon kívül helyezi a Btk. 137. §-ának 11. pontját, azaz a termék fogalmát, valamint pontosítja a vásárlók (az előterjesztés alapján: Fogyasztók) megkárosítása tényállását is.

2. A Javaslat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (Be.) kisebb mértékben módosítja, amely rendelkezések közül a legfontosabb a kegyelmi eljárást érintő módosítás. A Javaslat alkotmányossági aggályokra tekintettel a köztársasági elnök számára további két intézkedés, a fiatalkorúkkal szemben alkalmazható javítóintézeti nevelés, valamint a büntetés kiszabásának elhalasztását jelentő próbára bocsátás esetén is megnyitja az egyéni kegyelmezés lehetőségét.

3. A pártfogó felügyelet hatékonyságának növelése érdekében a Javaslat új rendelkezéssel egészíti ki a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet (Bv. tvr.) . A Javaslat kiterjeszti a büntetés-végrehajtási bíró jogkörét azzal, hogy a jövőben a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is lehetőség nyílik a szökött, engedély nélkül eltávozott vagy vissza nem tért, illetve a büntetés végrehajtás megkezdését elmulasztó elítéltekkel szembeni intézkedések meghozatalára. Emellett a Javaslat rendszertanilag új helyen, a Bv. tvr. javítóintézeti nevelés végrehajtására vonatkozó szabályai között helyezi el a kapcsolattartókra vonatkozó, a javítóintézet által nyilvántartott személyes adatok körét. Szintén a Bv. tvr. -t érintő változás, hogy a Javaslat a katonák pártfogó felügyelete részletes szabályainak megállapítását az igazságügyért felelős miniszterhez telepíti, aki ezt a legfőbb ügyésszel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben teszi.

4. A Javaslat két további törvényt, nevezetesen a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényt (Bvszt.), valamint a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvényt (SIS tv.) módosítja.

A Bvszt. módosítása formai jellegű: a Javaslat a felhatalmazó rendelkezések időszerű kiegészítését végzi el. A Javaslat a 2007. szeptember 10. napján hatályba lépett SIS tv. -t pedig egy új szakasszal egészíti ki, ezzel megteremtve az alapot a SIRENE iroda adatkezelésére a személyazonossággal összefüggésben elkövetett visszaélések esetében.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Btk. 47/A. §-a szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén lehetőség van a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját meghatározni. Eszerint az elítélttel szemben bár életfogytig tartó szabadságvesztés kerül kiszabásra, nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy egy későbbi időpontban -különösen a büntetés-végrehajtás alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra tekintettel, miszerint szabadon bocsátását követően megalapozottan feltehető, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - szabadon bocsátására kerüljön sor.

Ugyanakkor a Btk. 47/B. §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt - a különböző időpontokban elkövetett, az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés alapjául szolgáló bűncselekménytől független, újabb bűncselekménye miatti elítélése okán - feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi idejét el kell halasztani.

Azokban az esetekben, amikor az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátása már megtörtént, és ezt követően kerül sor a határozott tartamú szabadságvesztésre ítélésre, a Btk. 47/A. §-a úgy rendelkezik, hogy az újabb ügyben eljáró bíróság a feltételes szabadságra bocsátást megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt, legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.

E rendelkezés oka a Btk. 69. §-ának szabálya, amely szerint életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.

A Btk. 99. §-ának rendelkezései ugyanakkor azt is egyértelművé teszik, hogy az előzetes fogvatartás beszámítására kizárólag az ugyanazon ügyben kiszabott szabadságvesztés esetén van lehetőség. A Btk. 47/B. §-a alapján az újabb határozott tartamú szabadságvesztés elkülönül attól az ügytől, amelyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés történt, így a Btk. 99. §-a önmagában nem alkalmazható, még akkor sem, ha az újabb ügyben elrendelt határozott tartamú szabadságvesztés időtartamával rendeli a bíróság a Btk. 47/B. §-a az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás időtartamát elhalasztani.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg, ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételesen szabadságra bocsátott elítélt az újabb bűncselekmény elkövetése miatt indított büntetőeljárásban előzetes letartóztatást tölt, úgy annak időtartama nem számítható be abba az időtartamba, amellyel a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja elhalasztásra kerül.

Erre figyelemmel a Javaslat a Btk. 47/B. §-át egy új (6) bekezdéssel egészíti ki, amely egyértelműen kimondja, hogy ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására a Btk. 47/B. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése szerinti határozott tartamú szabadságvesztésre ítélés miatt kerül sor, úgy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogvatartás, valamint házi őrizet idejének figyelembe vételével kell megállapítani.

A 47/B. § (3) bekezdése vonatkozásában ez a rendelkezés azért nem érvényesülhet, mert az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt ítélik határozott tartamú szabadságvesztésre. Ez esetben értelemszerűen arról van szó, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt nem került feltételesen szabadságra bocsátásra, így előzetes letartóztatásának elrendelésére sem kerülhetett sor.

Az előzetes fogvatartás beszámítására a 99. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

A 2. §-hoz

A Btk. 56-57. §-a alkalmazásában bármely kereső, termelő tevékenység foglalkozásnak minősül, sőt az 56. § (2) bekezdése kiterjeszti ezt a kört a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagjára, illetve igazgatójára; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagjára; a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére, illetve felügyelő bizottságának tagjára is.

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozás olyan gazdasági tevékenység, amelyet a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy, vagy bizonyos esetekben külföldinek minősülő külföldi állampolgár üzletszerűen, ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytat.

Az egyéni vállalkozás is egy gazdálkodási forma, amelyet a magánvállalkozó a piacon szereplő gazdasági társaságokhoz (társas magánvállalkozások) hasonlóan üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében, és - egyes társasági formáktól eltérően -korlátlan felelősséggel folytat, márpedig a gazdasági társaságok felelős vezető tisztségviselője és felügyelő bizottságának tagja elkövetőként foglalkozás eltiltás hatálya alatt állhat.

Az egyéni vállalkozó ilyen irányú felelősségét a Btk. nem nevesíti, ugyanakkor az 1990. évi V. törvény szerint a vállalkozói igazolvány az ítélet hatálya alatt, az abban megjelölt tevékenységre nem adható ki annak, akit valamely foglalkozástól eltiltottak.

A Javaslat az összhang megteremtése érdekében kiterjeszti a foglalkozástól eltiltással érinthető személyi kört, és ezen mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősíti az egyéni vállalkozót is. A jövőben tehát a bíróság ítéletében eltilthatja majd a foglalkozásától azt az egyéni vállalkozót, aki a bűncselekményt a szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével, avagy a foglalkozás felhasználásával, szándékosan követte el.

A 3. §-hoz

A háború jogának és a humanitárius jognak a tiszteletben tartását nemzetközi szerződések rendszere, így a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények (a továbbiakban: Genfi Egyezmények) védik. A Genfi Egyezményeket, azaz a hadrakelt fegyveres erők sebesültjei és betegei helyzetének javításáról szóló egyezményt, a tengeri haderők sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javításáról szóló egyezményt, a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló, valamint a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló egyezményt az 1954. évi 32. törvényerejű rendelet iktatta be a magyar jogrendszerbe, azok hivatalos szövegét a 2000/17-20. sorszámú külügyminiszteri aktusok tették közzé. A Genfi Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetése az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel, míg a III. Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetése a 2006. évi LXXVIII. törvénnyel történt meg.

A Genfi Egyezmények és azok Kiegészítő Jegyzőkönyvei a harci cselekményekre a nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres összeütközések megnevezést alkalmazzák, a Btk. azonban a fegyveres összeütközés helyett a háború fogalmat használja.

A Btk. értelmező rendelkezéseiben foglalt fogalom-meghatározás szerint háború alatt a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti minősített eseteket (rendkívüli és szükségállapot), valamint a háborús és katonai bűncselekmények tekintetében a magyar haderő külföldi alkalmazását kell érteni.

A nemzetközi fegyveres összeütközés meghatározását a Genfi Egyezmények közös 2. Cikke, valamint ezek I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. Cikkének 4. bekezdése határozza meg. Ennek értelmében nemzetközi fegyveres összeütközés alatt az alábbi harci helyzetek értendők:

- két vagy több szerződő fél között megüzent háború vagy minden más fegyveres összeütközés, még ha a hadiállapot fennállását közülük valamelyik nem is ismeri el,

- olyan fegyveres összeütközések, amelyek során a népek a gyarmati uralom, az idegen megszállás és a fajüldöző rezsimek ellen harcolnak, továbbá

- valamely szerződő fél területe egészének vagy egy részének bármilyen megszállása, még ha ez a megszállás nem is ütközik semmiféle katonai ellenállásba.

Nem nemzetközi jellegűnek pedig az olyan fegyveres összeütközés minősül, "amely az egyik szerződő fél területén annak fegyveres erői és olyan kormányellenes fegyveres erők, illetve más szervezett fegyveres csoportok között tör ki, amelyek felelős parancsnokság alatt állnak és ellenőrzést gyakorolnak az ország területének egy része felett, ami lehetővé teszi számukra, hogy folyamatos és összehangolt harci tevékenységet hajthassanak végre". A II. Kiegészítő Jegyzőkönyv egyértelműen kimondja ugyanakkor, hogy nem tartoznak hatálya alá a belső zavargások és feszültségek során előálló helyzetek, mint például zendülések, elszigetelt vagy szórványos erőszakos cselekmények és egyéb hasonló természetű cselekmények, minthogy azok nem fegyveres konfliktusok.

A Genfi Egyezményekben és azok Kiegészítő Jegyzőkönyveiben foglalt jogsértések a feltétlen büntetőhatalom alá esnek, hiszen a Btk. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az emberiség elleni bűncselekmények, illetve azon bűncselekmények esetében, amelyek üldözését nemzetközi szerződés írja elő, a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekményekre is kiterjed a magyar törvény hatálya. Erre tekintettel a Btk. -ban is egyértelművé kell tenni, hogy a magyar büntetőjogi értelemben vett háború-fogalom kiterjed a Genfi Egyezményekben, és azok Kiegészítő Jegyzőkönyveiben foglalt fegyveres összeütközés-fogalomra is. A Javaslat ezért módosítja a Btk. háború fogalmát azzal, hogy utal a Genfi Egyezmények nemzetközi és nem nemzetközi fegyveres összeütközéseket meghatározó rendelkezéseire.

A 4. §-hoz

1. Az Alkotmánybíróság többek között az 56/1994. (XI. 10.) AB határozatában kifejtette, hogy "az Alkotmánybíróság felfogásában az emberi méltósághoz való jog az ún. "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazása, azaz a személyiségi jogok "anyajoga", amely a modern alkotmányokban, illetve alkotmánybírósági gyakorlatban a "személyiség szabad kibontakozásához való jog", az "önrendelkezés szabadságához való jog", "általános cselekvési szabadság", továbbá a "magánszférához való jog" elnevezésekkel szerepel [8/1990. (IV. 23.) AB határozat]. A "magánszférához való jogot" az alkotmány konkrét, szubjektív alapjogként nem nevezi meg, de a magánélet szabadságához való jog kétségkívül az egyén autonómiájának, védelmére szolgáló olyan alapjog, amely az ember veleszületett méltóságából ered, amelynek tehát az általános személyiségi jog - az emberi méltósághoz való jog - szubszidiárius alapjoga. A magánszférához való jog, az önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az alkotmány 8. § (1) bekezdésében írt szempontok érvényesülését, azaz azt, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze".

Mindezek alapján az államnak alkotmányos kötelessége olyan jogi feltételeket teremteni a polgárai számára, amelyek között biztosított a magánszférához való jog érvényesülése és védelme. Az államnak nemcsak a hatóságoknak a magánszférába való illetéktelen beavatkozásával szemben kell védelmet nyújtania, hanem egymással szemben is meg kell védenie a polgárait. Így a magánszféra védelméhez fűződő jogot súlyosan sértő zaklatásszerű magatartások visszaszorítása feltétlenül szükséges.

Jelenleg a magyar szabálysértési, illetve büntetőjog nem ismer olyan tényállást, amely a zaklató jellegű magatartást büntetni rendelné, vagyis a nyomozó hatóság eljárásához anyagi jogi alapot szolgáltatna. A szabályozás hiánya évek óta visszatérő probléma, amely több országgyűlési biztosi határozat szerint is (OBH 4460/2002., 1355/2003., 2016/2003) visszásságot okoz az emberi méltósághoz való jogból levezethető magánszférához való joggal kapcsolatban.

2. A jogi relevanciával bíró zaklatásnak - közösségi források és egyes külföldi országokban érvényes jogi szabályozás alapján - három alapvető megnyilvánulási formáját különböztethetjük meg:

1. az ún. (munkahelyi) szexuális zaklatást, amelynek leküzdésére az Európai Közösségek Bizottságának 1991. november 27-én kiadott, 92/131 (EGK) számú, a nők és a férfiak személyiségi jogainak munkahelyi védelméről szóló ajánlása gyakorlati kódexet nyújt. A diszkriminációval és a (szexuális) zaklatással kapcsolatos legújabb rendelkezéseket pedig az Európai Parlament és a Tanács közös, 2002. szeptember 23-án hozott, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/73/EK irányelve fogalmazza meg;

2. az ún. etnikai, faji alapú zaklatást, amelyet az Európai Tanács 2000. június 29-én elfogadott, 2000/43/EK számú, a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelve említ;

3. a kifejezetten személves indítékú zaklatást, amelynek - általában ismert és jellemzően (de nem kizárólagosan) férfi - elkövetője hosszabb idő óta, folyamatosan vagy visszatérően zaklatja áldozatát. Zaklató jellegű magatartásnak tekinthetőek: az ismétlődő, éjjel-nappali - akár névtelen -telefonhívások otthon és a munkahelyen; üzenetrögzítőn hagyott vagy e-mailen, SMS-ben küldött, gyakran sértő, szidalmazó ill. fenyegető üzenetek; az áldozat lakása, munkahelye stb. előtti gyakori jelenlét; az áldozat követése nyilvános helyekre. Mindez kiterjedhet az áldozat közeli hozzátartozóira, barátaira is.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ugyan az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének tekinti a zaklatást, a törvény azonban csak bizonyos jogviszonyban (így különösen a munkaviszonyban), illetve az állami szervek eljárása, intézkedése során kapcsolatba kerülő személyek közötti viszonyokra irányadó. A kifejezetten személyes indíttatású zavaró magatartásokkal szemben ez a törvény nem biztosít ágazati védelmet, a családjogi és a hozzátartozók közötti viszonyokat pedig kifejezetten kizárja a törvény hatálya alól [Id. a 2003. évi CXXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontját].

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően a zaklatást olyan, az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartásnak tekinti, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Fontos látni, hogy a zaklatás büntetőjogi fenyegetettségének bevezetésével a jogalkotó az ettől céljában és megvalósulásában eltérő, lényegében súlyosabb jogsértéseket, a rendszeres vagy tartós háborgatást rendeli büntetni. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a zaklató magatartása az idő múlásával általában egyre fenyegetőbb, durvább lesz, ami súlyos pszichés zavarokat okozhat, de adott esetben akár tulajdon vagy személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez is vezethet. Mindezen káros hatásokat megelőzendő, a Javaslat a büntetőjogi védelmet egy korábbi időpontra előrehozza, és, a testi épség, egészség, vagyon elleni, stb. bűncselekmények mellett, azokat kisegítve, szubszidiárius jelleggel megteremti a zaklató magatartásokkal szembeni fellépés lehetőségét.

3. Habár mind a szabálysértési törvény, mind a Btk. több rendelkezése is az egyén magánéletébe, privát szférájába való beavatkozást szankcionálja (pl. magánlaksértés), az elkövetés gyakoriságára és jellegére tekintettel azonban indokolt egy általános, a hasonló jellegű magatartásoktól (rendzavarás, garázdaság) független, azoknál átfogóbb és önálló, sui generis tényállás meghozatala.

4. A Javaslat a zaklatást a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezi el. A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel - a rágalmazáshoz és becsületsértéshez hasonlóan - magánindítványra üldözendő, azaz büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.

5. A Javaslat büntetni rendeli a rendszeres vagy tartós háborgatást. A zavaró, zaklató jellegű cselekmények megnyilvánulási formájukban igen eltérőek lehetnek, amelyeket mintegy összefoglaló néven, háborgatásként fogalmaz meg a javaslat. A jogalkotó a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében külön kiemeli a hétköznapi életben tipikusan előforduló esetet - a telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen elkövetett rendszeres kapcsolatteremtési szándékot.

Az általános zavaró magatartások csak akkor büntetendők, ha elkövetői oldalon egy célzat is szerepel: Az elkövetőnek célja a háborgatással, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában a cselekmény nem tényállásszerű. Szintén feltétel a tényállás megvalósulásához, hogy a háborgatás rendszeresen vagy tartósan történjen. Rendszerességen rövidebb időközönkénti elkövetést kell érteni, tartós az elkövetés, ha az huzamosabb ideig tart. A zaklatás ezen fordulata egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegetett vétség.

A másik fordulatot a bűncselekmény elkövetésével való megfenyegetés jelenti, amely jelenleg veszélyes fenyegetés címen elzárással vagy százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezt a cselekményt a Javaslat bűncselekményi szintre emeli, és az általános zavaró magatartáshoz képest eggyel súlyosabb büntetéssel, két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel szankcionálja.

A Btk. 138. §-a értelmében a fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetésben komoly félelmet keltsen. A zaklatásnál ehhez célzat is társul: az elkövető a sértettet vagy rá tekintettel hozzátartozóját azért fenyegeti meg, hogy benne a félelem valóban ki is alakuljon.

A Javaslat az általánoshoz képest szűkebb fenyegetés-fogalmat használ abban az értelemben, hogy csak a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való megfenyegetett rendeli büntetni, azt azonban nem határozza meg, hogy alkalmazásában mely magatartások tekintendők ilyennek. Támpontul szolgálhat ehhez a Btk. 261. §-a (9) bekezdésének a) pontja, amely

felsorolja, hogy a terrorcselekmény vonatkozásában mi minősül személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekménynek. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a zaklatásnak ez a formája büntetendő cselekmény elkövetésével történő fenyegetéssel valósul meg.

A zaklatás mindkét fordulata esetében minősített esetet jelent, ha a bűncselekményt az elkövető volt házastársa vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el. Hozzátartozók között elkövetett zaklatásra a minősített eset nem vonatkozik, hiszen a (2) bekezdés szerinti fordulat ebben a relációban nem értelmezhető, viszont a volt házastárs vagy élettárs háborgatásánál vagy megfenyegetésénél - mivel az immár csak egyoldalú kötődésre tekintettel a rendszeres zaklatás különösen zavaró beavatkozást jelenthet a sértett mindennapi életvitelébe - indokolt a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.

Nevelési, felügyeleti, gondozási feladata elsősorban a szülőknek, szülővel azonos jogállású örökbefogadónak, illetve gyámnak lehet, de ide tartozhatnak a foglalkozásuknál fogva más személyek oktatását, nevelését gondozását végző személyek is. Az e feladatból folyó kötelességek jellegét és tartalmát a családjogi jogszabályok tartalmazzák. A gyógykezelés egészségügyi intézményben gyakorolt gyógyító eljárások alkalmazását, ezen felül ápolást, gondoskodást jelent, amelyek részletszabályait az egészségügyi tárgyú jogi normák rendezik.

A zaklatás szubszidiárius bűncselekmény. Megállapítására akkor kerülhet sor, ha az adott magatartás folytán egyben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel, a zaklatás, valamint más, nem súlyosabban büntetendő különös részi tényállást is megvalósít.

Az 5. §-hoz

A Btk. 214/A. §-a az Európai Unió (EU) valamely tagállamának állampolgárságával nem rendelkező külföldinek az EU tagállamainak területén való jogellenes tartózkodásához történő segítségnyújtást szankcionálja.

2007. szeptember 10-én hatályba lépett a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény: a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény), ezért a jövőben szankcionálni kell ezen államok területén való jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtást is.

Problémát jelent ugyanakkor, hogy a Schengeni Végrehajtási Egyezménynek vannak olyan részes államai (pl. Norvégia és Izland), amelyek nem tagjai az EU-nak, de részesei az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) .

Megoldásra vár továbbá a Svájci Államszövetség állampolgárainak státusza is jelen szakasz szempontjából. Svájc ún. quasi-EGT-tagnak minősül: egyfelől az

Európai Közösség és tagállamai, valamint az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az EGT-ről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élveznek a svájci állampolgárok, másfelől 2002. június 1-jén lépett hatályba az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. július 21-én aláírt megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) . A Megállapodás az Európai Közösségen belül a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályok jelentős részét kiterjeszti a svájci állampolgárokra.

A 2004. május 1-jén az Unióhoz csatlakozott tíz új tagállamnak a Megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv 2006. április 1-jén lépett hatályba. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (amely gondoskodott a svájci megállapodásnak megfelelő szabályozásról, és az EGT-vonatkozású, az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv átültetéséről) a svájci állampolgárokat az EGT-beli államok polgáraival azonosan kezeli. A magyar jogrendszerben a svájci állampolgárok tehát ún. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeknek számítanak.

Ebből kifolyólag a Javaslat a tényállást kiterjeszti a svájci állampolgárokra is, és a szabályozást nem a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, hanem az EGT-tagság, illetve az EGT-tagokhoz hasonló jogi státusz oldaláról közelíti meg. A Javaslat tehát akként rendelkezik, hogy az a személy, aki az EU tagállama, az EGT-ről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam területén való jogellenes tartózkodáshoz, amelynek állampolgára az EGT-ről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt olyan külföldinek, aki nem rendelkezik ezen államok valamelyikének állampolgárságával, két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A jogellenes tartózkodás elősegítése továbbra is szubszidiárius vétség: csak abban az esetben büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A 6-7. §-okhoz

Formai jellegű kiegészítést hajt végre a Javaslat a kábítószer tiltott előállításához használt vegyi anyag Btk. -beli meghatározását illetően. A Btk. 286/A. §-ának (3) bekezdése jelenleg helytelen hivatkozást tartalmaz, a Javaslat ezt pontosítja mind a 283/A. §, mind az értelmező rendelkezés vonatkozásában.

1. A Btk. 286/A. §-ának (3) bekezdését a 2005. évi XXX. törvény 6. §-a állapította meg 2005. június 1-jei hatállyal. A hivatkozott rendelkezés szerint: "A 283/A. § alkalmazásában kábítószer tiltott előállításához használt vegyi anyagon az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 12. Cikkének végrehajtására kiadott, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló jogszabály 1. számú mellékletének 1. kategóriájában meghatározott anyagot kell érteni. "

A (3) bekezdésben szereplő, "a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló jogszabály" a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló 272/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet volt, amely 1. számú mellékletének 1. kategóriájában szerepeltek a hivatkozott anyagok. Ezt a kormányrendeletet azonban a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 2005. augusztus 18-i hatállyal hatályon kívül helyezte.

A 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet jelenleg a 2. számú mellékletében tartalmazza a hivatkozott kategóriákat, az 1. kategória ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a korábbi, hatályon kívül helyezett 272/2001. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1. kategóriája.

2. A kábítószer-prekurzorral kapcsolatos Európai Közösségen belüli tevékenységet a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban EK R1.), az Európai Közösség és harmadik országok viszonylatában pedig a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK R2.) szabályozza. E két uniós jogi aktus hazai végrehajtását éppen a 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet biztosítja. Figyelemmel a belső jogszabály változására, illetve annak jövőbeni esetleges további módosulására, szükséges háttérjogszabályként az uniós aktusokra hivatkozni.

A tanácsi rendeletek kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységek folytatását engedélyhez kötik. A tevékenység engedély nélküli végzését a Btk. 283/A. §-a jelenleg Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal megnevezéssel szankcionálja, de a Javaslat az európai uniós rendeletekre tekintettel a tényállás elnevezését Visszaélés kábítószer-prekurzorral megnevezésre módosítja.

Az EK R1 2. cikk c) pontja meghatározza a forgalomba hozatal fogalmát, amely szerint ez alatt valamely jegyzékben szereplő anyag Közösségen belüli szállítását, akár térítés ellenében, akár ingyenesen; az ilyen anyag Közösségen belüli szállítás céljából végzett tárolását, előállítását, termelését, feldolgozását, kereskedelmét, forgalmazását, illetve ügynök általi közvetítését kell érteni.

Az EK R1. 3. cikk (2) bekezdése szerint engedély csak az e rendelet I. mellékletének 1. kategóriájába tartozó anyagok birtoklásához, illetve forgalomba hozatalához szükséges. Ugyanezen cikk (6) bekezdése az I. melléklet 2. kategóriájába tartozó anyagok esetében csak nyilvántartási kötelezettséget ír elő.

Az EK R2. 6. cikkének (1) bekezdése szintén a rendelet I. mellékletének 1. kategóriájába tartozó anyagok behozatali, kiviteli és közvetítői tevékenységét köti engedélyhez, az ilyen tevékenységek végzését az I. melléklet 2. és 3. kategóriájába tartozó anyagok esetében szintén csak bejelentéshez köti. Ugyanakkor az EK R2 12. cikke meghatározott esetekben mindhárom kategória kivitele esetében engedélyt követel meg.

Az EK rendeletek a továbbiakban előírnak nyilvántartásba vétel, vevői nyilatkozat kérését, nyilvántartás vezetését. A büntetőjogi szabályozás a rendeletekben engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzését szankcionálja, a prekurzor fogalmát pedig ahhoz igazítja, hogy az adott tevékenység végzéséhez az engedély az I. melléklet mely kategóriájában szereplő anyagok esetében szükséges.

A 8. §-hoz

Az Országgyűlés a 2007. október 15-i ülésnapján elfogadta a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló T/3245, számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: T/3245. számú törvényjavaslat) . Az új jogintézmény, azaz a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás olyan engedélyköteles pénzügyi tevékenység, amely tárgykörében több tekintetben összefügg a Btk. 2007. június 1-jétől hatályos 303/C. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységekkel, ezért indokolt a Btk. vonatkozó rendelkezéseiben történő önálló megjelenítése.

Ezen kívül az Országgyűlés tárgysorozatba vette a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló T/3806. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: T/3806. számú törvényjavaslat) . Ez a törvényjavaslat több tekintetben is új terminológiát vezet be, így a befektetési szolgáltató helyett a befektetési vállalkozás megfogalmazást használja.

A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/3807. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: T/3807. számú törvényjavaslat) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) kapcsán bevezeti a központi szerződő fél, valamint a központi szerződő fél tevékenység terminológiát. A központi szerződő fél a tőzsdeügylet és tőzsdén kívüli tőkepiaci ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás végzésére jogosult gazdasági társaság. A központi szerződő fél tevékenység a Tpt. -nek a T/3807. számú törvényjavaslattal beiktatni kívánt új, XLIV/B. Fejezete alapján engedélyköteles tevékenység, ezért indokolt annak megjelenítése a Btk. vonatkozó tényállásaiban.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a biztosítási rendszer egyéb résztvevői között önállóan szerepelteti a biztosításközvetítőket (függő, illetve független biztosításközvetítő), valamint a viszontbiztosítási tevékenységet végzőket. A Javaslat ebből kifolyólag e tevékenységeket - a függő biztosításközvetítő kivételével - önállóan nevesítve jeleníti meg a Btk. vonatkozó rendelkezéseiben.

Fentiekre figyelemmel a Javaslat a számvitel rendjének megsértése körében kiegészíti, illetve a fogalom-használattal összefüggésben módosítja a Btk. 289. §-ának (5) bekezdésében található felsorolást, amely azon pénzügyi tevékenységeket végző, illetve pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket sorolja fel, amelyek körében súlyosabban minősül a tényállásszerű magatartás elkövetése. A Javaslat továbbá a Btk. 298/D. §-ában található felsorolás alapján módosítja e szervezetek sorrendjét is.

A 9-10. és a 18-19. §-okhoz

1. A 294. § határozza meg a Rossz minőségű termék forgalomba hozatala tényállása kapcsán a rossz minőségű termék fogalmát. A hatályos szöveg szerint az (1) bekezdés mondja ki, hogy kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék esetében mi minősül rossz minőségűnek, a (2) bekezdés pedig azt, hogy ezen az eseten kívül mi minősül még annak. Az (1) bekezdésben használt kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány azonban 2002. január 1-je óta nem létezik, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXII. törvény ugyanis az uniós csatlakozás érdekében megszüntette azt. Erre tekintettel szükséges a 294. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése.

A (2) bekezdés azonban visszautal az (1) bekezdésre, így az (1) bekezdés hatályon kívül helyezése miatt szükséges az (2) bekezdés módosítása is. Ez azonban kodifikációs szempontból problémás, így a Javaslat az egész 294. §-t módosítja akként, hogy csupán a korábbi (2) bekezdésben foglaltakat rögzíti.

Mindemellett a Javaslat mind a 294. § kapcsán, - mind pedig a záró rendelkezések között a többi fogyasztóvédelmi tényállás kapcsán - módosítja a termék szót árura. Ennek oka az, hogy az áru fogalmát az UCP-előterjesztés újraszabályozza. Az UCP-előterjesztés 2. §-ának c) pontja szerint áru minden birtokba vehető forgalomképes dolog - ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog. Mivel az UCP-előterjesztés tekinthető e tényállás háttérjogszabályának, így e fogalmi pontosítás elengedhetetlen.

Erre tekintettel a Javaslat szerint a 294. § kimondja, hogy rossz minőségű az olyan áru, amely rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.

2. A 315. § (1) bekezdése határozza meg a XVII. fejezet alkalmazásában az áru és az ár fogalmát. Az áru fogalmát azonban az UCP-előterjesztés újradefiniálja. Mivel az UCP-előterjesztés tekinthető a XVII. fejezet szerinti fogyasztóvédelmi tényállások háttérjogszabályának is, így az áru Btk. -beli fogalmát ahhoz kell igazítani. Ezt a Javaslat úgy végzi el, hogy nem megismétli a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló előterjesztés szerinti áru fogalmat, hanem Btk. -beli értelmező rendelkezésben utal az UCP-előterjesztésre.

A Javaslat nem módosítja az ár és a 315. § (2) bekezdésében szereplő gazdasági tevékenység fogalmát, csupán újraszabályozza a 315. § szerkezetét. Ennek megfelelően a 315. § bekezdésekre történő tagolás nélkül kimondja, hogy a XVII fejezet alkalmazásában mi minősül az a) pont alatt áru, a b) pont alatt ár, c) pont alatt pedig gazdasági tevékenységnek.

Nem szükséges azonban a fogyasztó fogalmának meghatározása, mivel a Btk. 315. § a) pontjának rendelkezései az egész fejezet vonatkozásában határozzák meg a fogalmak jelentését, ugyanakkor a fogyasztó fogalom e fejezetben egyedül a

Btk. 296/A. §-ban szabályozott a fogyasztó megtévesztése tényállásban szerepel. E § alkalmazásában pedig - a rendelkezést beiktató szabályok alapján visszakövetkeztethetően - a fogyasztó fogalma alatt a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott definíciót kell érteni.

3. A Javaslat módosítja a Btk. 328. §-a szerinti tényállás címét vásárlók megkárosításáról fogyasztók megkárosítására, valamint valamennyi bekezdésben kicseréli a vásárló szót fogyasztóra. Ezen módosítás indoka, hogy a tényállás háttérjogszabályát jelentő fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, valamint a kapcsolódó törvényi szabályok módosításáról szóló kormány-előterjesztés 2. §-ának a) pontja rögzíti a fogyasztó fogalmát. Eszerint fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Ez a megfogalmazás magában foglalja nem csak a vásárlókat, hanem a 328. § (2) bekezdése szerinti megrendelőket is. Erre tekintettel a (2) bekezdés szükségtelen a tényállásban.

Mivel az említett módosítások a tényállás valamennyi bekezdését érintik, így a Javaslat a teljes 328. §-t újraszabályozza.

A 11. §-hoz

A T/3806. számú törvényjavaslat több tekintetben is új terminológiát vezet be, így a befektetési szolgáltató helyett a befektetési vállalkozás, a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység helyett a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység megfogalmazást használja. Ennek - és a 8. §-hoz fűzött részletes indokolásban kifejtetteknek megfelelően - a Javaslat kiegészíti, illetve módosítja a Btk. 298/D. §-ának b)-d) pontjait, ezáltal bővíti és pontosítja a pénzügyi tevékenységek körét.

A 12. §-hoz

Az Országgyűlés által elfogadott T/3245. számú törvényjavaslat bevezeti a foglalkoztatói nyugdíj titkot. A Javaslat erre tekintettel módosítja a gazdasági titok megsértése (Btk. 300. §) elnevezésű tényállást, és az új titokfajta megsértését is büntetőjogi fenyegetettség alá helyezi.

További módosítás indokolt a Pmt. -t felváltó új törvény eltérő megnevezése miatt a Btk. 300. §-a (2) bekezdésének b) pontja vonatkozásában. 2007. december 15-én a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt (a továbbiakban: Pmt.) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény váltja fel, ezért a Javaslat e változást is átvezeti a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek normaszövegében.

A 13. §-hoz

A Javaslat a T/3806, számú törvényjavaslattal bevezetni kívánt új terminológia okán módosítja a Btk. 300/F. §-a (1) bekezdésének, a pénzügyi eszközre vonatkozó értelmező rendelkezését. Ennek értelmében a befektetési eszköz helyett pénzügyi eszköz kifejezést kell használni.

A 14-15. §-okhoz

A Javaslat - a 8. § részletes indokolásában kifejtetteknek megfelelően - a Btk. 303. §-a (4) bekezdésének c) pontját, valamint 303/A. §-a (2) bekezdésének b) pontját kiegészíti és pontosítja.

A 16. §-hoz

A Javaslat a Pmt. -t felváltó új törvény eltérő megnevezése miatt módosítja a Btk. 303/B. §-át.

A 17. §-hoz

A Javaslat - a 8. § részletes indokolásában kifejtetteknek megfelelően -kiegészíti és pontosítja a pénzügyi tevékenységeket végző, illetve pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek körét.

A 20. §-hoz

A Be. 63. §-a határozza meg azt, hogy a személyes adatok megismerésére és kezelésére kik és milyen célból jogosultak, egyrészt a büntetőeljárás érdekében, másrészt az adatvédelemhez fűződő érdekek biztosítása végett. A törvény az egyes esetekben konkrétan meghatározza, hogy milyen személyes adatokat kell rögzíteni, és ezek az előírások adják meg a szükséges mérték tartalmát, például a jegyzőkönyveknél vagy a határozatoknál.

A Javaslat új rendelkezése értelmében a büntetőeljárás során rögzített személyes adatok - de kizárólag ezek - személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatók lesznek a jövőben.

A rendelkezés bevezetésének indoka, hogy az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2008. január 1-ével hatályon kívül helyezte a statisztikai adatszolgáltatás alapját jelentő, az egységes rendőrségi, ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló 0011/1963. BM-LÜ együttes utasítást. Ezt, a mára teljesen elavult állami irányítás egyéb jogi eszközét kell felváltani egy új rendelettel.

A Be. -ben elhelyezett felhatalmazó rendelkezés minden nyomozó hatóságra kiterjedő szabályozást tesz lehetővé, valamint megfelel az adatgyűjtés célhoz kötöttségének, mint alkotmányos alapelvnek is. Ennek szem előtt tartásával, a jövőben kizárólag olyan adatok gyűjtését lehet megengedni, amely adatok gyűjtését a Be. lehetővé teszi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a statisztikai adatok gyűjtésének alapját a büntetőeljárás során elvégzett terhelti és tanúkihallgatások során szerzett adatok jelentik.

A 21. §-hoz

A Be. 226. §-ának (3) bekezdése olyan rendelkezést tartalmaz, miszerint ha a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen eltelt és az ügyész ebből kifolyólag az eljárást megszünteti, a terhelt köteles a bűnügyi költséget viselni. E rendelkezés nincs összhangban az eljárás nyomozati, illetve bírósági szakaszában történő megszüntetésére vonatkozó rendelkezésekkel, hiszen ekkor az állam viseli a ezeket a költségeket [Be. 190. § (4) bekezdés, 339. § (3) bekezdés].

Semmilyen alapos ok nem indokolja a különbségtételt, ezért a Javaslat új 226/A. §-t és azt megelőző alcímet iktat a Be. -be, és akként rendelkezik, hogy ha az ügyész a Be. 226. §-a alapján megszünteti az eljárást, a bűnügyi költséget az állam viseli. Ugyanakkor a Be. 190. §-a (4), és 339. §-a (4) bekezdésének megfelelően ebben az esetben is indokolt, hogy a terhelt viselje azokat a költségeket, amelyek az ő mulasztása folytán merültek fel.

A 22. §-hoz

A Be. 258. §-ának (2) bekezdése határozza meg a bírósági ítélet és ügydöntő végzés rendelkező részének kötelező tartalmi elemeit, ennek körében a bűncselekménnyel összefüggésben annak megnevezését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését írja elő.

A gyakorlati tapasztalatok alapján ez a körülírás nem kellően cizellált, indokoltnak tűnik a tartalmi elemek konkrét, teljes körű felsorolása. Szükséges a kiegészítés arra tekintettel is, mivel a Be. -t módosító 2006. évi Ll. törvény 2006. július 1. napjától abszolút megszüntetési okként határozza meg azt az esetet, ha a cselekmény jogi minősítése tekintetében az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

Annak érdekében, hogy a jogalkalmazók valamennyi ítélet és ügydöntő végzés esetében egységes szempontok alapján alakítsák ki a rendelkező rész tartalmát, a Javaslat az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölésén túl kötelezővé teszi a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését (az alkalmazott törvényhely -ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is - feltüntetésével), a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, illetve ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek feltüntetését is.

A 23. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint nincs helye felülvizsgálatnak a Legfelsőbb Bíróság törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen, továbbá törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak a Legfelsőbb Bíróság (így akár harmadfokon, akár a felülvizsgálat során) hozott határozata ellen.

Ehhez képest a Be. 416. §-a (1) bekezdése szerinti okok egyike esetében sem kizárt a felülvizsgálat a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatban hozott ügydöntő határozata ellen.

A Javaslat erre az ellentmondásra tekintettel kimondja, hogy a felülvizsgálat során hozott határozat sem támadható meg újabb felülvizsgálattal. A módosítás nem jelenti a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok felülírását, illetve nem jár az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez fűzött Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv szerinti jogorvoslat elvonásával. Az említett jegyzőkönyv 2. Cikke szerint: "1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bűnőssége megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlását, ideértve azokat az okokat is, melyekre alapítva a jogok gyakorolhatók, jogszabályban kell szabályozni. 2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta, vagy amikor a felmentő ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bűnösség megállapítását tartalmazó ítéletet. "

A 24-25. §-okhoz

Az egyéni kegyelmezés lehetősége a köztársasági elnök számára szabadságvesztés büntetés esetében biztosított, ugyanakkor az ugyancsak szabadságelvonással járó, fiatalkorúkkal szemben alkalmazható javítóintézeti nevelésnél erre nincs lehetőség. Ehhez hasonlóan aggályos, hogy az államfő minden kiszabott büntetés végrehajtása alól adhat kegyelmet, a büntetés kiszabásának elhalasztását jelentő próbára bocsátás esetén viszont - mivel az büntetőjogi intézkedés - nincs lehetőség az egyéni kegyelmezésre.

Ezen intézkedések vonatkozásában semmi nem indokolja, hogy a köztársasági elnök egyéni kegyelmezéshez való, Alkotmányban biztosított jogát a Be. korlátozza, erre tekintettel ezeket a korlátokat a Javaslat megszünteti.

Egyéni kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt hozzátartozója, valamint a Javaslat szerint a fiatalkorú törvényes képviselője nyújthat be az első fokon eljárt bírósághoz.

A próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tehet kegyelmi előterjesztést a köztársasági elnök részére. Az igazságügyért felelős miniszter egyúttal elrendelheti a büntetés, illetve a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását. Ha pedig az elítélt javítóintézeti nevelését tölti, a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter közvetlenül a javítóintézet útján kézbesíti.

A 26. §-hoz

A Javaslat átalakítja a Be. -nek a bűnügyi költség és rendbírság elengedésére vonatkozó szabályozását, a bírói gyakorlat egységessé tétele, valamint a bíróságok teendőinek pontosabb meghatározása érdekében. A gyakorlati tapasztalatok alapján a keretszabályt jelentő Be. 599. §-a, és a részletszabályokat meghatározó 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet (Bnyr.) 93. §-a nincsenek összhangban egymással.

A Be. 599. § (2) bekezdése értelmében a döntéshez egyedül a terhelt személyes adatai szükségesek, azonban a Bnyr. 93. §-a a kérelmező személyes adatainak beszerzéséről rendelkezik. Ebből következik, hogy a kérelmező kizárólag a bűnügyi költség megfizetésére kötelezett vagy a rendbírsággal sújtott személy lehet, hiszen ellenkező esetben személyes adatai közömbösek lennének. Ez azonban a Be. rendelkezése szerint nem egyértelmű.

A Javaslat ezért - a Bnyr. szabályaival összhangban - pontosítja, hogy az első fokú bíróság a kérelem miniszterhez történő felterjesztése előtt a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettnek és a rendbírsággal sújtottnak a személyes adatait szerzi be. Egyéb szükséges adatok lehetnek még a környezettanulmány, az intézeti munkáltatói vélemény, az addigi befizetés adatairól szóló igazolás és a büntetőügy iratai (résziratai), valamint az esetleg rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyv.

A 27. §-hoz

1. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2008. január 1-ével hatályon kívül helyezi az egységes rendőrségi, ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló 0011/1963. BM-LÜ együttes utasítást, annak jogforrási szintjével kapcsolatban ugyanis alkotmányossági kifogások merültek fel. Ezt, a mára teljesen elavult állami irányítás egyéb jogi eszközét kell felváltani egy új rendelettel. A Javaslat ezért módosítja egyrészt a Be. 63. §-át, másrészt pedig felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályainak, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályainak megalkotására.

2. A statisztikai adatgyűjtéshez hasonlóan nincsenek megfelelő jogforrási szinten rendezve az ügyészség és a Rendőrség nyomozásban való együttműködésének részletszabályai (azt az jelenleg hatályos 1/1992. LÜ-BM együttes utasítás szabályozza) . A Javaslat az aggályos helyzet feloldására az igazságügyért felelős minisztert hatalmazza fel, hogy az ügyészség és a Rendőrség szerveinek az ügyészségi nyomozásban való együttműködését, és az ennek kapcsán felmerült költségek viselése részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

A 28. §-hoz

A Bv. tvr. 6/A. §-a értelmében a büntetés-végrehajtási bíró az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt és kényszergyógykezelt felkutatása érdekében különböző intézkedéseket tehet, így lakcímfigyelést, vagy körözést rendelhet el, illetve elfogatóparancsot bocsáthat ki.

A Javaslat a pártfogó felügyelet végrehajtásának hatékonyabbá tétele érdekében a pártfogó felügyelet alatt álló terheltre vonatkozóan kiterjeszti a büntetésvégrehajtási bíró jogkörét. A pártfogó felügyelet olyan intézkedés, amelynek során a terhelt szabadságának elvonására ugyan nem kerül sor, de rendszeres figyelemmel kísérése mégis indokolt. A pártfogó felügyelet alatt álló személy ennek érdekében köteles a vele szemben előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.

Látható, hogy a pártfogó felügyelő csak akkor képes feladatait megfelelően ellátni, ha rendelkezésére állnak a terhelt lakcímére, tartózkodási helyére vonatkozó adatok. A módosítás ezért lehetővé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából is megtehesse a Bv. tvr. 6/A. §-a (1) bekezdésében foglalt intézkedéseket.

A 29. §-hoz

A Javaslat rendszertanilag új helyen, a Büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (Bvszt.) helyett a Büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendeletben (Bv. tvr.) helyezi el a javítóintézeti nevelésbe vett fiatalkorú kapcsolattartóira vonatkozó szabályokat. Ennek indoka, hogy bár a Bvszt. 28/A. §-a rendelkezik a kapcsolattartók személyi adatainak kezeléséről, valójában a Bvszt. hatálya nem terjed ki a javítóintézeti nevelésre. A javítóintézeti nevelés végrehajtásával kapcsolatos szabályokat egységesen a Bv. tvr. VIII. címe tartalmazza, ezért indokolt a kapcsolattartók személyi adatainak kezeléséről szóló rendelkezést is ide áthelyezni.

A 30. §-hoz

2007. január 1-jétől a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre a katonákkal szemben kiszabott szabadságvesztést, valamint előzetes letartóztatást, emiatt indokolt, hogy a rájuk vonatkozó szabályok megalkotásának első helyi felelőse az igazságügyért felelős miniszter legyen. A Javaslat erre tekintettel akként rendelkezik, hogy a katonák szabadságvesztése és előzetes letartóztatás, illetve pártfogó felügyeletének részletes szabályait az igazságügyért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben rendeletben adja ki.

A 31. §-hoz

A Bvszt. 35. §-ában szereplő felhatalmazó rendelkezések kiegészítése azért szükséges, mert a törvény 3. §-ában meghatározott miniszteri feladatokkal kapcsolatos rendelet-alkotáshoz több esetben nem volt meg a megfelelő felhatalmazó rendelkezés. A Javaslat ezt a hiányt pótolja.

A 32. §-hoz

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) lehetővé teszi, hogy a SIRENE Irodák kiegészítő információként - az érintett személy kifejezett kérelmére - adatokat (fénykép és ujjnyomat) tároljanak azon személyekről, akiknek személyazonosságával visszaéltek, és emiatt kezdeményeztek valamilyen figyelmezető jelzés alapján intézkedést velük szemben valamely SIS-t alkalmazó állam hatóságai.

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) nem tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek az előbb említett esetre vonatkoznak. Az Javaslat erre tekintettel módosítja a SIS tv-t is, megteremtve azokat az eljárási szabályokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv) vagy a SIS-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS-ben történt lekérdezés eredményeként megállapítja, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek.

Ebben az esetben bármely megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság - az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére és hozzájárulásával - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít, és ujjnyomatot vesz, amelyeket haladéktalanul továbbít a SIRENE Irodának. Ezáltal az állampolgárok - a személyazonosságukkal való visszaélés ellenére is - könnyen azonosíthatóak. Az adatok csak az érintett személy azonosítására használhatók fel, és azokat a figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

A fenti esetben a SIRENE Iroda az adattovábbításra kötelezett szervnél kezdeményezi, hogy vizsgálja meg, miszerint a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Az adattovábbításra kötelezett szerv a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a SIRENE Irodát, amely a vizsgálat eredményétől függően törli vagy fenntartja a figyelmeztető jelzést.

A Javaslat rendelkezik arról is, hogy ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést kíván elhelyezni vagy helyezett el a SIS-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a többi SIS-t alkalmazó állam SIRENE Irodáját.

A 33. §-hoz

1. A Javaslat szerint a törvény 2008. január 1. napján lép hatályba.

2. 1. A Javaslat hatályon kívül helyezi a Btk. 137. §-ának 11. pontja szerinti termék fogalmat. Eszerint termék az ipari és a mezőgazdasági termék (termény), akár nyersanyag, akár félgyártmány vagy készáru; a termékkel egy tekintet alá esik az élő állat, valamint a termelőeszköz akkor is, ha ingatlan. Ez a fogalom a Btk. 1979. július 1-jei hatályba lépése óta változatlanul szerepel a Btk.-ban, azok a tényállások azonban, amelyek termék-fogalmat ilyen értelemben tartalmaztak, már vagy nem léteznek, vagy más értelemben használják a termék szót.

Jelenleg tizenegy tényállásban és egy értelmező rendelkezésben szerepel valamilyen összetételben a termék szó. A rombolás tényállásában (Btk. 142. §) a termékkészlet szó szerepel, ami nem azonos a Btk. 137. §-ának 11. pontja szerinti termékkel, ami az ingatlant is jelenti. A visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel tényállásban (263/B. §) szereplő kettős felhasználású termék fogalmát maga a tényállás (5) bekezdésének b) pontjában szereplő fogalom-meghatározás adja meg. A környezetkárosítás (Btk. 280. §) szerinti ózonréteget károsító anyagot tartalmazó termék, valamint a természetkárosítás (281. §) szerinti élő szervezet egyedéből készült termék fogalma is eltér a Btk. 137. §-ának 11. pontjában meghatározott termék-fogalomtól. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala (292-294. §), valamint a minőség hamis tanúsítása (Btk. 295. §) tényállásban szereplő termék szót jelen Javaslat módosítja árura. A visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), a jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §) tényállásban szereplő jövedéki termék fogalmát a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény határozza meg, a 300/F. § szerinti értelmező rendelkezések között szereplő tőzsdei termék fogalmát pedig a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény. Végezetül a bitorlás (Btk. 329. §) tényállásban szereplő mikroelektronikai félvezető termék topográfiája fogalmat a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény határozza meg, a Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása tényállásában (329/B. §) szereplő termék fogalomra pedig a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályai vonatkoznak.

2. 2. A Be. 221/A. §-ának (6) bekezdése szerint a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő folytatja le, a közvetítői eljárás részletes szabályait pedig külön törvény állapítja meg. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 2008. január 1. napjától a pártfogó felügyelő mellett a bejegyzett ügyvédek számára is lehetővé teszi a közvetítői tevékenység folytatását. Ebből kifolyólag indokolt a törvényszövegből kivenni a közvetítő személyére történő utalást, így a Be. csak a külön törvényre hivatkozik, amely rendezi a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított személyekre vonatkozó részletszabályokat.

A Be. 226. §-a (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése a Javaslat által beiktatandó új 226/A. § miatt szükséges, hiszen a két szabály egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.

2. 3. A Javaslat 30. §-a jogtechnikailag a Bv. tvr. 127. §-ának (1) bekezdésébe építi a katonákkal szemben alkalmazott szabadságvesztés, előzetes letartóztatás, és pártfogó felügyelet végrehajtását rendező rendeletek felhatalmazó rendelkezéseit, így a 127. § (2) bekezdése felesleges. A Javaslat ezért ezt hatályon kívül helyezi.

2. 4. A Javaslat 4. §-ának (2) bekezdése szerinti zaklatást, és ezzel két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegetett vétséget követ el a jövőben az a személy, aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget. Tekintettel arra, hogy a veszélyes fenyegetést az Sztv. 151. §-a jelenleg szabálysértésként határozza meg, a Javaslat hatálybalépésével egyidejűleg ez a rendelkezés hatályát veszti.

2. 5. A Javaslat 29. §-a rendszertanilag a Bv. tvr. javítóintézeti nevelés végrehajtását szabályozó címébe helyezi a javítóintézeti nevelésbe vett fiatalkorú kapcsolattartóinak adatkezelési szabályait, ezért a Bvszt. erre vonatkozó rendelkezését a Javaslat hatályon kívül helyezi.

3. 1. A Btk. 160/A. § (3) bekezdése pontatlanul hivatkozik a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, Genfben, 1980. október hó 15. napján kelt Egyezményre, illetve egyéb elírásokat tartalmaz, ezért ezt a §-t megfelelően pontosítja a Javaslat.

3. 2. A Javaslat módosítja a Btk. 272. §-a szerinti közszemérem megsértése tényállásában a szexuális áru fogalmat szexuális termékre. Ennek az az indoka, hogy a jelenlegi háttérjogszabály a szexuális termék fogalmat rögzíti. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának p) pontja szerint szexuális termék: bármely birtokba vehető, forgalomképes olyan dolog, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amelyik nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve - rendeltetése szerint - a szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével. A részletszabályokat tartalmazza az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletet, ami szintén a szexuális termék fogalmat használja.

3. 3. -3. 4. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról rendelkező 2007. évi XXVII. törvény 36. §-a módosította a Be. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontját. A módosítás több pontatlanságot tartalmazott az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a visszaélés jövedékkel, a jövedéki orgazdaság és a csempészet bűncselekmények megnevezése, illetőleg a törvényi hivatkozások tekintetében. E rendelkezések 2007. június 1-én léptek hatályba.

A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény 62. §-ának (1) bekezdése módosította a Be. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontját. A módosítás 2007. június 21-én lépett hatályba, azonban a 2007. évi XXVII. törvény által beiktatott módosítás ekkor már hatályban volt, ezt azonban e törvény nem vette figyelembe, és a Be. hivatkozott egyes rendelkezések szövegét a 2007. június 1. napja előtt hatályban volt szöveghez képest - nyilvánvalóan végrehajthatatlan módon - állapította meg. Ezért az adócsalás és a csempészet bűncselekményeket érintő rendelkezések jelenleg változatlanul pontatlanul szerepelnek a törvényben. E hibát orvosolják a Be. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontját érintő módosítások.

A 34. §-hoz

A Javaslat 34. §-a megállapítja, hogy a módosítás a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének, valamint a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet 31. cikkének végrehajtását szolgálja.