62013CJ0047[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2014. október 2. Martin Grund kontra Landesamt für Landwirtschaft, Umwelt und ländliche Räume des Landes Schleswig-Holstein. A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Közös agrárpolitika - Közvetlen támogatási rendszerek közös szabályai - Egységes támogatási rendszer - Az »állandó legelő« fogalma - Gyep és egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület - Ezen időszak alatt felszántott és a földterületen korábban termesztett növénytől eltérő egynyári takarmánynövénnyel bevetett földterület. C-47/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2014. október 2. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Közös agrárpolitika - Közvetlen támogatási rendszerek közös szabályai - Egységes támogatási rendszer - Az »állandó legelő« fogalma - Gyep és egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület - Ezen időszak alatt felszántott és a földterületen korábban termesztett növénytől eltérő egynyári takarmánynövénnyel bevetett földterület"

A C-47/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesverwaltungsgericht (Németország) a Bírósághoz 2013. január 29-én érkezett, 2012. november 15-i határozatával terjesztett elő az előtte

Martin Grund

és

a Landesamt für Landwirtschaft, Umwelt und ländliche Räume des Landes Schleswig-Holstein

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök, J. L. da Cruz Vilaça, G. Arestis (előadó), J.-C. Bonichot és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: E. Sharpston,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. február 6-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- M. Grund képviseletében S. Paulsen és P. Paulsen Rechtsanwälte,

- a Landesamt für Landwirtschaft Umwelt und ländliche Räume des Landes Schleswig-Holstein képviseletében W. Ewer Rechtsanwalt,

- a német kormány képviseletében T. Henze, J. Möller és B. Beutler, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében G. von Rintelen és B. Schima, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2014. április 30-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 18. o. és - helyesbítés - HL 2005. L 37., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.) 2. cikke 2. pontjának értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet M. Grund és a Landesamt für Landwirtschaft, Umwelt und ländliche Räume des Landes Schleswig-Holstein (Schleswig-Holstein tartomány mezőgazdasági, környezetvédelmi és vidékfejlesztési hivatala, a továbbiakban: LLUR) között, M. Grund bizonyos földterületei "állandó legelőnek" minősítése tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3. A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 1. o. és - helyesbítés - HL 2004. L 94., 70. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.) (4) preambulumbekezdésének szövege a következő volt:

"Az állandó legelők kedvező hatással vannak a környezetre, indokolt tehát intézkedéseket elfogadni a jelenlegi állandó legelők fenntartásának ösztönzésére, nagyarányú szántóföldi művelésbe vonásuk megelőzése érdekében."

4. A 796/2004 rendelet 2. cikkének 2. pontja, amely a "tartós legelő" fogalmát tartalmazta, eredeti változata szerint a következőképpen szólt:

"»Tartós legelő«: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület".

5. A 796/2004 rendeletet módosító és helyesbítő, 2005. február 11-i 239/2005/EK bizottsági rendelet elfogadását követően, amelyet 2005. január 1-jétől kell alkalmazni, e meghatározás a következőképpen módosult:

"»tartós legelő«: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, kivéve az 1251/1999/EK tanácsi rendelet [...] 6. cikke és az 1782/2003[...] rendelet 107. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket, az 1782/2003/EK rendelet 54. cikke (2) bekezdése szerinti pihentetés alatt álló területeket, a 2078/92/EGK tanácsi rendelet [...] szerinti pihentetés alatt álló területeket és az 1257/1999/EK tanácsi rendelet [...] 22., 23. és 24. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket".

6. A 239/2005 rendelet továbbá kiegészítette az előző rendelettel módosított 796/2004 rendelet 2. cikkének 2a. pontját a "gyep vagy más egynyári takarmánynövények" fogalom meghatározásával, amely a következőképpen szólt:

"»gyep vagy más egynyári takarmánynövények«: a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található egynyári növények vagy a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható egynyári növények (akár használják állatok legeltetésére, akár nem). A tagállamok az 1782/2003[...] rendelet IX. mellékletében felsorolt gabonákat is idesorolhatják".

7. A 796/2004 rendelet 3. cikke kötelezettségeket írt elő a tagállamok számára az állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása vonatkozásában, amint azt az 1782/2003 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése meghatározta.

8. A 239/2005 rendelettel módosított 796/2004 rendelet "Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása egyéni szinten" címet viselő 4. cikke a következőképpen rendelkezett:

"(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett arány csökken, az érintett tagállamnak - nemzeti vagy regionális szinten - elő kell írnia az 1782/2003[...] rendelet I. mellékletében felsorolt bármely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők számára, hogy az állandó legelőként hasznosított földterület hasznosítási formáját előzetes engedély nélkül ne változtassák meg;

[...]

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett kötelezettség nem biztosítható, az érintett tagállam az (1) bekezdéssel összhangban meghozandó intézkedéseken túl - nemzeti vagy regionális szinten - elrendeli azt a kötelezettséget az 1782/2003[...] rendelet I. mellékletében felsorolt valamely közvetlen kifizetési rendszer keretében támogatást kérelmező olyan mezőgazdasági termelők számára, akik olyan földterülettel rendelkeznek, amelynek hasznosítási formája állandó legelőről egyéb hasznosítási formára lett megváltoztatva, hogy a földterület hasznosítását állítsák vissza állandó legelőre.

[...]"

9. Az 1782/2003 rendeletet 2009. január 1-jei hatállyal felváltotta a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003[...] rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 16. o. - helyesbítés - HL 2010. L 43., 7. o.). A 73/2009 rendelet (7) preambulumbekezdése kimondja:

"Az 1782/2003[...] rendelet elismerte az állandó legelők környezetre gyakorolt kedvező hatását. Továbbra is fenn kell tartani az említett rendeletben foglalt azon intézkedéseket, amelyek célja a jelenlegi állandó legelők fenntartásának ösztönzése nagyarányú szántóföldi művelésbe vonásuk megakadályozása érdekében."

10. Ami a 796/2004 rendeletet illeti, azt 2009. január 1-jei hatállyal felváltotta a 73/2009 rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 316., 65. o.).

11. Az 1122/2009 rendelet a 2. cikkének (2) bekezdésében az "állandó legelő" fogalmának meghatározása tekintetében visszautal a 73/2009 rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 316., 1. o.) 2. cikkének c) pontjában szereplő meghatározására, amelyet főszabály szerint 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

12. Az 1122/2009 rendelet "Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása egyéni szinten" címet viselő 4. cikke előírja:

"(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett arány csökken, az érintett tagállamnak - nemzeti vagy regionális szinten - elő kell írnia a 73/2009[...] rendelet I. mellékletében felsorolt bármely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők számára, hogy az állandó legelőként hasznosított földterület hasznosítási formáját előzetes engedély nélkül ne változtassák meg.

Amennyiben az első albekezdésben említett engedélynek az a feltétele, hogy a földterület állandó legelő legyen, a 2. cikk (2) bekezdésében szereplő fogalommeghatározástól eltérve ezeket a területeket az átállás első napjától kezdve állandó legelő hasznosítású területnek kell tekinteni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett kötelezettség teljesítése nem biztosítható, az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghozandó intézkedéseken túl - nemzeti vagy regionális szinten - elrendeli azt a kötelezettséget a 73/2009[...] rendelet I. mellékletében felsorolt valamely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező olyan mezőgazdasági termelők számára, akik állandó legelőről egyéb hasznosítási formára megváltoztatott hasznosítási formájú földterülettel rendelkeznek, hogy a földterület hasznosítását állítsák vissza állandó legelőre.

[...]"

13. Az 1120/2009 rendelet 2. cikkének b) pontja az "állandó kultúrák" fogalmát úgy határozza meg, mint "az állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek öt évig, illetve ennél hosszabb ideig foglalják el a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid rotációs idejű sarjerdőt is".

14. Az 1120/2009 rendelet 2. cikkének c) pontja, amely tartalmazza az "állandó legelő" fogalmának meghatározását, a következőképpen szól:

"»állandó legelő«: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, kivéve a 2078/92/EGK tanácsi rendelet [...] szerinti pihentetés alatt álló területeket, az 1257/1999/EK tanácsi rendelet [...] 22., 23. és 24. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet [...] 39. cikke szerinti pihentetés alatt álló területeket; és e célból a »gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények« a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található egynyári növények vagy a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható egynyári növények (akár használják állatok legeltetésére, akár nem). A tagállamok idevehetik az I. mellékletben felsorolt szántóföldi növényeket".

15. E tekintetben az 1120/2009 rendelet 2. cikkének d) pontja a "gyepterület" fogalmát a következő módon határozza meg:

"»gyepterület«: (ültetett vagy természetes) fű termesztésére használt szántóterület; az 73/2009[...] rendelet 49. cikkének alkalmazásában a gyepterület magában foglalja az állandó legelőt is".

A német jog

16. Az uniós rendeletekben előírt állandó legelők fenntartására vonatkozó tagállami kötelezettségek megvalósítása céljából a német szövetségi jogalkotó elfogadta a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó kötelezettségekről szóló törvényt (Direktzahlungen-Verpflichtungengesetz) E törvény 3. §-a értelmében a tartományok gondoskodnak arról, hogy az állandó legelőként hasznosított földterületnek a mezőgazdasági összterülethez viszonyított aránya ne csökkenjen számottevően. E célból az említett törvény 5. §-a (3) bekezdésének 1. pontja értelmében a tartományok felhatalmazást kapnak arra, hogy rendeleti úton megtiltsák vagy korlátozzák az állandó legelőként hasznosított földterületek felszántását, amennyiben az állandó legelők aránya több mint öt százalékkal csökkent.

17. E felhatalmazás alapján Schleswig-Holstein tartomány 2008. május 13-án elfogadta az állandó legelők fenntartásáról szóló rendeletet (Dauergrünland-Erhaltungsverordnung; a továbbiakban: DGL-VO SH). A DGL-VO SH 1. cikke értelmében, ha az egységes támogatási kérelmek alapján megállapítást nyer, hogy az állandó legelőként hasznosított földterületek aránya több mint öt százalékkal csökkent, ezt az illetékes hatóság közzéteszi oly módon, hogy a közzétételt követően tilos az állandó legelőként hasznosított földterületek felszántása.

18. E tekintetben a DGL-VO SH 2. §-a a következőképpen rendelkezik:

"(1) A mezőgazdasági üzemek közvetlen kifizetéseket igénylő tulajdonosai az 1. § (1) bekezdése szerinti megállapítás közzétételét követően a közvetlen kifizetések folyósításának időtartama alatt nem szánthatják fel a [...] 796/2004 [...] rendelet [...] 2. cikkének 2. pontja értelmében vett állandó legelőket. [...]"

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti az állandó legelő felszántását. [...]"

19. Schleswig-Holstein tartomány illetékes minisztériuma a Schleswig-Holstein tartomány hivatalos lapja 2008. június 23-i számában általános hatályú határozatot tett közzé, amelyben megállapította, hogy az állandó legelők aránya több mint 5%-kal csökkent. Ennek következtében a szántási tilalom a DGL-VO SH 1. §-ának (1) bekezdése alapján az említett közzététel napját követő napon lép hatályba.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

20. M. Grund mezőgazdasági termelő, aki minden évben támogatást igényel az egységes támogatási rendszer keretében. Kérelmeiben az 1998-as és 1999-es évtől kezdődően azt tüntette fel, hogy földterületei közül kettőn szántóföldi gyepet termeszt. 2005-ben talajlazítást követően mindkét földterületre felülvetéssel füvesheremagot vetett, és azokat a 2005-2008-as évekre füvesherével bevetett területként jelentette be. 2009-ben mindkét szóban forgó földterületet ismét szántóföldi gyepes területként hasznosította. A 2010-es gazdasági év elején a felperes a két földterület egyikét haszonbérbe adta, és annak tekintetében azóta kaszálórétként nyújtják be a kérelmeket. M. Grund a másik földterületen 2010 óta silótakarmányt termeszt egy olyan engedély alapján, amelynek fejében egy másik földterületén állandó legelőt kellett kialakítania.

21. 2009. január 9-i levelével az LLUR arról tájékoztatta M. Grundot, hogy e két földterületet az állandó legelők közé sorolta át, mivel azokat 1998-tól 2008-ig legalább hat éven keresztül folyamatosan legelőként hasznosították. Ezenkívül az LLUR felhívta M. Grund figyelmét arra, hogy az említett földterületekre vonatkozik a DGL-VO SH szerinti szántási tilalom.

22. 2009. június 4-én M. Grund a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv (Verwaltungsgerichtsordnung) 43. §-ának (1) bekezdése alapján megállapítási keresetet terjesztett elő a Schleswig-Holsteinische Verwaltungsgericht (schleswig-holsteini közigazgatási bíróság) előtt, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az LLUR által történt átminősítés tárgyát képező két földterületre nem vonatkozik az említett szántási tilalom. Keresete alátámasztására M. Grund előadta, hogy jogos érdeke fűződik ennek megállapításához, és hangsúlyozta, hogy e két földterület nem minősülhet állandó legelőnek, mivel az említett, füveshere-termesztésre használt földterületeket egy vagy két év használat után felszántották. M. Grund arra hivatkozott, hogy mindenesetre az a körülmény, hogy a füves heréről a szántóföldi gyepre történő áttérés vagy ennek fordítottja vetésforgónak minősül, kizárja az állandó legelő létrejöttét, és véget vet az érintett földterületek állandó legelőként történő hasznosításának.

23. Az LLUE vitatta ezt az érvelést, arra hivatkozva, hogy a rendszeresen felszántott szántóföldi gyep termesztésére használt területek egy tekintet alá esnek a természetes állandó legelőkkel. Döntő jelentőséggel bír az a körülmény, hogy megszakítás nélkül ugyanazt a növényt termesztették, illetve hogy ellenkező esetben vetésforgóról lenne szó. Márpedig az LLUE álláspontja szerint, mivel öt éven keresztül mindkét érintett földterületen megszakítás nélkül szántóföldi gyepet termesztettek, a füves herével ezt követően történt bevetés ellenére állandó legelőről volt szó.

24. A 2010. október 13-i ítéletével az első fokon eljáró Schleswig-Holsteinische Verwaltungsgericht mint megalapozatlant elutasította az említett keresetet, lényegében azzal az indokkal, hogy az egyszer már megszerzett állandólegelő-jelleg nem vész el különféle egynyári takarmánynövények vetésforgója miatt. A Schleswig-Holsteinische Oberverwaltungsgericht (schleswig-holsteini legfelsőbb közigazgatási bíróság) a 2011. május 12-i ítéletével, miután az ugyanezen a napon tartott tárgyaláson meghallgatta a feleket, elutasította az ezen ítélettel szemben M. Grund által benyújtott fellebbezést azzal az indokkal, hogy függetlenül azon kérdés eldöntésétől, hogy csak akkor van-e szó vetésforgóról, ha valamely fűféle vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztéséről más mezőgazdasági növény termesztésére térnek át, a valamely fűféle termesztéséről más egynyári takarmánynövény termesztésére történő áttérés nem érinti a fennálló állandólegelő-minősítést.

25. 2011. június 28-án M. Grund felülvizsgálati kérelmet nyújtott be ezen ítélettel szemben a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) előtt.

26. Előzetes döntéshozatal iránti kérelmében a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy kötve van a fellebbviteli bíróság 2011. május 12-én hozott ítéletében szereplő ténybeli megállapításokhoz. Pontosítja, hogy a szóban forgó első földterület tekintetében, amelyet bérbe adott, M. Grundnak továbbra is érdeke fűződik annak megállapításához, hogy nem állandó legelőről van szó, mert adott esetben magasabb bérleti díjért adhatná haszonbérbe a földjét. Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy e földterület 2011. május 12-én állandó legelőnek minősült-e. A másik földterületet illetően, amelyet 2010 óta már nem legelőként, hanem silótakarmány termesztésére használnak, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a megállapítás iránti kérelem a hasznosításváltás időpontjára vonatkozik, mivel az ezen időpontban már megszűnt állandólegelő-jelleg képezi az alapját a M. Grunddal szemben fennállt azon kötelezettségnek, hogy az e földterület tekintetében biztosított szántási engedély fejében egy másik területen állandó legelőt létesítsen. Ez utóbbi földterület tekintetében tehát meg kell vizsgálni, hogy a földek 2010-ben állandó legelőnek minősültek-e.

27. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az eljárás kimenetele az uniós jogi értelemben és különösen a 796/2004 rendelet 2. cikke 2. pontja értelmében vett "állandó legelő" fogalmának értelmezésétől függ, mivel az irányadó német szabályozás kifejezetten utal e rendelkezésre, és függetlenül attól, hogy e rendelkezést később módosította a 239/2005 rendelet, sőt felváltotta az 1122/2009 rendelet. Így az alapügy eldöntése szempontjából az bír jelentőséggel, hogy a mezőgazdasági földterület milyen jellegű megváltoztatása jár az állandólegelő-jelleg elvesztésével. E tekintetben a bíróságnak a legapróbb jelet sem sikerült felfedeznie az említett rendelkezésben szereplő "állandó legelő" fogalmában arra nézve, hogy a legelő felszántása önmagában kizárná az "állandó legelőnek" való minősítését. Az említett bíróság szintén megjegyzi, hogy hajlik arra, hogy a különféle egynyári takarmánynövények egymást követő termesztését ne tekintse a 796/2004 rendelet értelmében vett vetésforgónak, megjegyezve, hogy az uniós jog helyes értelmezése azonban nem olyan nyilvánvaló, hogy az eloszlatna minden ésszerű kétséget. Hivatkozik ugyanis a gazdaságszerkezeti felmérésekre vonatkozó szabályozás néhány rendelkezésére, amelyek hatással lehetnek az említett fogalom értelmezésére.

28. E körülmények között a Bundesverwaltungsgericht felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

A [796/2004] rendelet 2. cikkének 2. pontja értelmében vett »állandó legelőnek« minősül-e a mezőgazdasági földterület, ha azt jelenleg és legalább öt éve gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére használják, a földterületet azonban ezen időszakban felszántják, és az addigi egynyári takarmánynövény (a jelen esetben: füves here) helyett más egynyári takarmánynövényt (a jelen esetben: szántóföldi gyepet) vetnek bele, vagy ilyen esetekben az állandó legelő létrejöttét kizáró vetésforgóról van-e szó?

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Előzetes észrevételek

29. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 796/2004 rendelet 2. cikkének 2. pontja értelmében vett "állandó legelő" meghatározására vonatkozik. Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik, hogy 2010 és 2011 tekintetében kell meghatározni az annak megállapításához szükséges releváns időpontokat, hogy az alapügyben szóban forgó két földterület megfelel-e az "állandó legelő" meghatározásának. Ebből következően az e két év során alkalmazandó uniós szabályozásban szereplő, tudniillik az 1120/2009 rendelet 2. cikkének c) pontjában előírt "állandó legelő" meghatározását kell alkalmazni az alapügybeli tényállásra. A Bíróság ennélfogva az e rendelkezésben előírt "állandó legelő" meghatározását fogja értelmezni. E tekintetben az a körülmény, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás továbbra is a 796/2004 rendeletre hivatkozik, nem bír jelentőséggel.

30. Mindazonáltal, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 35. pontjában megállapítja, nincs érdemi különbség a 796/2004 rendelet 2. cikkének 2. pontjában szereplő, illetve az 1120/2009 rendelet 2. cikkének c) pontjában előírt "állandó legelő" meghatározása között, mivel mindenesetre e meghatározásnak az alapügy megoldása szempontjából döntő tényezői lényegében mindkét rendeletben azonosak. Következésképpen rá kell mutatni, hogy amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság a nemzeti eljárásjogi szabályok alapján megállapítja, hogy az alapügyre végső soron a 796/2004 rendelet 2. cikkének 2. pontjában előírt "állandó legelő" meghatározását kell alkalmazni, az előterjesztett kérdésre a jelen ítéletben adott válasz átültethető e korábbi jogszabályra.

Az ügy érdeméről

31. Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az "állandó legelő" 1120/2009 rendelet 2. cikke c) pontjában szereplő meghatározását úgy kell-e értelmezni, hogy az magában foglalja azt a mezőgazdasági földterületet, amelyet jelenleg és legalább öt éve gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére használnak, még ha a földterületet ezen időszak alatt felszántják, és a korábban e földterületen termesztettől eltérő fajtájú egynyári takarmánynövénnyel vetik be.

32. Előzetesen meg kell állapítani, hogy az "állandó legelő" 1120/2009 rendelet 2. cikke c) pontjában szereplő meghatározása egyáltalán nem említi, hogy az a körülmény, hogy a földterületet felszántják, és a korábban e földterületen termesztettől eltérő fajtájú egynyári takarmánynövénnyel vetik be, önmagában kizárja, hogy e földterület "állandó legelőnek" minősüljön.

33. Szintén meg kell állapítani, hogy e meghatározás nem tesz semmiféle különbséget a gyep és egyes egynyári takarmánynövények között, ily módon a gyep és minden egyéb egynyári takarmánynövény egy és ugyanazon kategóriába tartozik, amely nem oszlik további alkategóriákra. Az említett meghatározásban szereplő "gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények termesztése" fogalmának megszövegezéséből ugyanis az következik, hogy az 1120/2009 rendelet 2. cikkének c) pontjára tekintettel az egynyári takarmánynövények minden fajtáját egyenértékűnek kell tekinteni, és hogy az érintett földterületen termesztett meghatározott fajtájú egynyári takarmánynövény kiválasztása önmagában egyáltalán nem befolyásolja e földterületek "állandó legelőnek" minősítését. Az a körülmény, hogy az említett megfogalmazás magában foglalja a gyepet és minden egynyári takarmánynövényt, ily módon mutatja, hogy e rendelkezés értelmében csak valamely egynyári takarmánynövénytől eltérő növény termesztése esetén beszélhetnénk "vetésforgóról".

34. Ezenkívül az állandó legelőknek az 1122/2009 rendelettel előírt fenntartására vonatkozó kötelezettséget létrehozó rendszer szintén alátámasztja, hogy az állandó legelő kategóriája nem osztható a legelőnek szánt további különböző növények alkategóriáira, és hogy ebből következően a termesztett egynyári takarmánynövény-fajta kiválasztása e tekintetben nem bír jelentőséggel. Ugyanis magukból az e rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében használt fogalmakból következik, hogy a földterületeknek csak az állandó legelőként történő hasznosításától eltérő, más növények termesztésére való használata esik előzetes engedélyezési kötelezettség alá. Az e rendelkezésekben szereplő "[más] hasznosítási formák" fogalma kizárólag a földterületek "[más] hasznosítási formáit" állítja szembe az állandó legelőként való hasznosítással mint általános és oszthatatlan kategóriával. Ugyanígy, az említett cikkben előírt, a "hasznosítás állandó legelőre való visszaállítására" vonatkozó kötelezettség csak akkor bír értelemmel, ha az érintett földterületeket, miután azok tekintetében valamely "más hasznosítási formára" tértek át, már nem állandó legelőként hasznosítják.

35. Ily módon az uniós jogalkotó nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy pontosan milyen fajta egynyári takarmánynövényt termesztettek az érintett földterületeken. Ugyanis e szabályozás többek között nem írja elő, hogy a földterületet a korábban e földterületen termesztettel azonos fajtájú egynyári takarmánynövénnyel vessék be újra. Az 1120/2009 rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett "állandó legelőnek" való minősítés szempontjából az érintett földterületek tényleges használatának és rendeltetésének van jelentősége (lásd: Landkreis Bad Dürkheim ítélet, C-61/09, EU:C:2010:606, 37. pont). Sem a gyep fajtájának megváltoztatása, sem pedig az olyan technikai műveletek, mint a szántás vagy a talajlazítás, nem befolyásolják semmilyen módon ezt a minősítést.

36. Másrészt az állandó legelők fenntartásának a 73/2009 rendelet (7) preambulumbekezdésében meghatározott célja szintén utalhat arra, hogy az a körülmény, hogy egy adott területen a gyep valamely típusáról egy másik típusra térnek át, az 1120/2009 rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében nem minősül "vetésforgónak", amely kizárja az említett cikkben szereplő "állandó legelőnek" minősítést. E preambulumbekezdésből ugyanis az következik, hogy mivel az állandó legelők kedvező hatással vannak a környezetre, intézkedéseket kell elfogadni a jelenlegi állandó legelők fenntartásának ösztönzésére, nagyarányú szántóföldi művelésbe vonásuk megelőzése érdekében.

37. Az állandó legelők fenntartásának e célja azonban csak akkor valósulhat meg, ha a földterületek legelőként történő különböző hasznosításának egymást követő váltakozása szintén alkalmas arra, hogy öt év elteltével biztosítsa e földterület tekintetében az állandólegelő-minősítést. Ennek megvalósítása érdekében meg kell nehezíteni az állandó legelők szántóföldi művelésbe vonását, különösen annak megakadályozásával, hogy a mezőgazdasági termelők kivonják a gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére szánt földterületeiket az 1120/2009 rendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett "állandó legelő" minősítés alól, és következésképpen megkerüljék a fenntartásukhoz kapcsolódó kötelezettségeiket.

38. Márpedig, ha megállapításra kerülne, hogy az e rendelkezésben előírt legalább ötéves időszak során valamely egynyári takarmánynövényről valamely másik fajta egynyári takarmánynövényre való áttérés önmagában kizárhatná az ezen "állandó legelő" minősítést, az állandó legelők fenntartásának említett célját nehezen lehetne megvalósítani. Az említett földterületek felszántása és a korábban e földterületen termesztettől eltérő fajtájú egynyári takarmánynövénnyel való bevetése ennélfogva önmagában semmilyen módon nem befolyásolja az említett minősítést.

39. Végül pontosítani kell, hogy az uniós jognak a gazdaságszerkezeti felmérésekkel kapcsolatos rendelkezései, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, nem vonják kétségbe az 1120/2009 rendelet 2. cikke c) pontja szerinti "állandó legelő" meghatározásának ezen értelmezését, mivel, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 66. pontjában megállapította, az említett rendelkezések tárgya és célja eltér azon közvetlen támogatásokról szóló szabályozás tárgyától és céljától, amelyre az előzetes döntéshozatal iránti kérelem irányul.

40. A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az "állandó legelő" 1120/2009 rendelet 2. cikke c) pontjában szereplő meghatározását úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja azt a mezőgazdasági földterületet, amelyet jelenleg és legalább öt éve gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére használnak, még akkor is, ha a földterületet ezen időszak alatt felszántják, és a korábban e földterületen termesztettől eltérő fajtájú egynyári takarmánynövénnyel vetik be.

A költségekről

41. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

Az "állandó legelőnek" a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 73/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikkének c) pontjában szereplő meghatározását úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja azt a mezőgazdasági földterületet, amelyet jelenleg és legalább öt éve gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére használnak, még akkor is, ha a földterületet ezen időszak alatt felszántják, és a korábban e földterületen termesztettől eltérő fajtájú egynyári takarmánynövénnyel vetik be.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.