62012CJ0011[1]

A Bíróság ítélete (első tanács), 2012. december 13. Maatschap L.A. en D.A.B. Langestraat en P. Langestraat-Troost kontra Staatssecretaris van Economische Zaken, Landbouw en Innovatie. A College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Közös agrárpolitika - Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer - Csökkentések és kizárások a kölcsönös megfeleltetési szabályok be nem tartása esetén - Mások cselekményeiért való felelősség. C-11/12. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2012. december 13. ( *1 )

"Közös agrárpolitika - Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer - Csökkentések és kizárások a kölcsönös megfeleltetési szabályok be nem tartása esetén - Mások cselekményeiért való felelősség"

A C-11/12. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a College van Beroep voor het bedrijfsleven (Hollandia) a Bírósághoz 2012. január 4-én érkezett, 2011. október 12-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Maatschap L.A. en D.A.B. Langestraat en P. Langestraat-Troost

és

a Staatssecretaris van Economische Zaken, Landbouw en Innovatie

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano tanácselnök, A. Borg Barthet, E. Levits, J.-J. Kasel és M. Safjan (előadó) bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a holland kormány képviseletében C. S. Schillemans és C. Wissels, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében B. Burggraaf és H. Tserepa-Lacombe, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 16. o.) 23. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 A kérelmet a Maatschap L.A. en D.A.B. Langestraat en P. Langestraat-Troost (a továbbiakban: Maatschap) és a Staatssecretaris van Economische Zaken, Landbouw en Innovatie (a továbbiakban: Staatssecretaris) között, az előbbi részére a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatás csökkentése tárgyában folyó peres eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

Az 1782/2003/EK rendelet

3 A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.) 6. cikkének (1) bekezdése, eredeti változata szerint, a következőképpen rendelkezett:

"Amennyiben a mezőgazdasági termelő a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírásokat, az előírások megsértésének [helyesen: megsértése megállapításának] naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 10. és a 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően a 7. cikkben megállapított részletes szabályokkal összhangban csökkenteni vagy törölni kell."

4 Az 1782/2003 rendelet 2008. február 14-i 146/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 46., 1. o.) módosított változata 6. cikke (1) bekezdésének 2008. április 1-jétől hatályos szövege a következőképpen rendelkezett:

"Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) soha nem teljesülnek a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások, és e nem teljesítés az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor [...] az említett mezőgazdasági termelő számára folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 7. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni vagy törölni kell.

Az első albekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a követelmények említett nem teljesítése olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely közvetlenül annak a személynek róható fel, akinek a földterületet átadták, vagy aki azt átadta.

[...]

E bekezdés alkalmazásában az »átadás«: bármely olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület megszűnik az átadó rendelkezésére állni."

5 Az 1782/2003 rendeletet a 73/2009 rendelet 2009. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.

A 146/2008 rendelet

6 A 146/2008 rendelet (2) és (3) bekezdésének szövege a következő:

"(2) Az [1782/2003 rendelet] 44. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a támogatható hektárszámnak megfelelő parcelláknak legalább egy tíz hónapos időtartamon át a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a feltétel nagymértékben korlátozhatja a földterületek piacának működését, és jelentős adminisztratív terhet ró az érintett mezőgazdasági termelőkre és igazgatási szervekre. Mindazonáltal annak elkerülésére, hogy ugyanarra a földterületre vonatkozóan több kérelmet is benyújthassanak, szükség van egy olyan időpont megjelölésére is, amikor a parcelláknak a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. A tagállamoknak helyénvaló lenne meghatározni ezt az időpontot, amely a támogatás iránti kérelem módosítására meghatározott időpontnál nem lehet később. Azonos szabályt kell alkalmazni azokra a tagállamokra is, amelyek az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazzák.

(3) Annak következtében, hogy egyetlen napra csökkentették azon időtartamot, amelynek során a mezőgazdasági termelőnek egyaránt rendelkeznie kell az egységes támogatási rendszer és az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákkal, különösen az érintett naptári év során történt földátruházás esetére vonatkozóan pontosítani kell a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőt terheli a felelősség az illetékes hatóság előtt a kölcsönös megfeleltetési követelmények be nem tartásáért az érintett naptári évben a támogatási kérelemben bejelentett valamennyi mezőgazdasági földterület tekintetében. Ez azonban nem zárhatja ki az érintett mezőgazdasági termelő és az olyan személy közötti magánjogi megállapodásokat, akinek a mezőgazdasági földterületet átadták, vagy aki azt átadta."

A 796/2004/EK rendelet

7 A 2008. december 16-i 1266/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 338., 34. o.) módosított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.) a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok be nem tartása esetén alkalmazható szankciók részletes végrehajtási szabályait tartalmazza.

8 E rendelet (56) és (57) preambulumbekezdése értelmében:

"(56) Az 1782/2003/EK rendeletben a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében előirányzott, a támogatás csökkentésének és a támogatás köréből való kizárásnak a rendszere azonban eltérő céllal jött létre, nevezetesen, hogy a mezőgazdasági termelőket a kölcsönös megfeleltetés különböző területein - már meglévő - jogszabályok tiszteletben tartására ösztönözze.

(57) Tekintettel az arányosság elvére, és a támogathatósági feltételek esetében, a vis maior esetekhez, valamint a rendkívüli és természeti körülményekhez kapcsolódó különleges problémák figyelembevételével támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből történő kizárást kell meghatározni. Kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek esetében a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből történő kizárás csak abban az esetben alkalmazható, ha a mezőgazdasági termelő gondatlanul vagy szándékosan járt el. A támogatáscsökkentéseket és a támogatás köréből történő kizárást az elkövetett szabálytalanság súlyossága alapján kell besorolni, és egy vagy több támogatási rendszerből meghatározott időre történő teljes kizárásig terjedhetnek. A támogathatósági feltételek tekintetében figyelembe kell venni a különböző támogatási rendszerek sajátosságait."

A 73/2009 rendelet

9 A 73/2009 rendelet (3) preambulumbekezdése kimondja:

"Az 1782/2003/EK rendelet bevezette azt az elvet, hogy ha a mezőgazdasági termelő nem tesz eleget bizonyos köz-, állat- és növény-egészségügyi, illetve környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak, a közvetlen támogatás összege csökkenthető, vagy a termelőt ki lehet zárni a támogatottak köréből. Ez az úgynevezett »kölcsönös megfeleltetési« rendszer a közvetlen kifizetések keretében nyújtott közösségi támogatás szerves részét képezi, következésképpen fenn kell azt tartani. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körébe tartozó követelmények némelyike a mezőgazdasági tevékenység vagy a mezőgazdasági földterület szempontjából nem eléggé releváns, vagy a mezőgazdasági termelők helyett inkább a nemzeti hatóságokat érinti. Következésképpen a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körét ki kell igazítani".

10 A 73/2009 rendelet "Támogatáscsökkentés, illetve a kifizetésből való kizárás a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése esetén" című 23. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

"Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) bármikor a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások nem teljesülnek, és az előírások ezen megsértése az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor [...] az említett mezőgazdasági termelő számára folyósított vagy folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 24. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni kell, vagy az érintettet ki kell zárni a támogatottak köréből.

Az első albekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előírások említett megsértése olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely közvetlenül annak a személynek róható fel, akinek a földterületet átruházták, vagy aki azt átruházta.

E bekezdés alkalmazásában az »átruházás«: bármely olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület többé nem áll az átruházó rendelkezésére.

A második albekezdéstől eltérve, 2010-től kezdődően, ha az a személy, akinek a cselekmény vagy mulasztás közvetlenül tulajdonítható, az érintett naptári évben támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatáscsökkentést vagy a támogatás köréből való kizárást az ezen személynek nyújtott vagy nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összegére kell alkalmazni."

11 Ugyanezen rendeletnek "A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése esetén alkalmazandó támogatáscsökkentés és kizárás részletes szabályai" című 24. cikke így rendelkezik:

"(1) A 23. cikkben említett támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályokat a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. Ennek során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított kritériumokat.

(2) Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot, az előírások ismételt megsértése esetén pedig a 15%-ot.

[...]

(3) Az előírások szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke elvben nem lehet kisebb 20%-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

12 Az L. Oosthoek en J. P. Groen (a továbbiakban: Oosthoek/Groen) mezőgazdasági földterületrészt (parcellát) adott bérbe a Maatschap részére, azért hogy ott ez utóbbi hagymát termeszthessen. A haszonbérleti szerződést azzal a feltétellel kötötték, hogy az Oosthoek/Groen folytathatja a parcella felszántását, és arra még pár rakomány trágyát kiszórhat. A felek úgy állapodtak meg, hogy a haszonbérleti szerződés kezdete 2009. január 1-je lesz, de a bérlő, a Maatschap, csak a parcella felszántása után veszi ténylegesen birtokba a területet.

13 Az Oosthoek/Groen ki is szórta az említett parcellára a trágyát, a szántást azonban nem a nemzeti jogszabályoknak megfelelően végezték el, amely jogszabályok csupán az alacsony kibocsátású trágyák használatát teszik lehetővé. Az Oosthoek/Groennel szemben emiatt bírságot szabtak ki.

14 A Maatschap, aki az említett parcellát 2009. március elején vette birtokba, közvetlen kifizetés iránti kérelmet nyújtott be a 2009-es év tekintetében, többek között az említett parcella után. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a Maatschap csak a Staatssecretaris 2009. november 23-i azon leveléből értesült az Oosthoek/Groen által elkövetett jogsértésről, amely a közvetlen kifizetések esetleges csökkentését helyezte kilátásba a nemzeti jogszabályok abban álló megsértése miatt, hogy a trágyát nem olyan módon használták, hogy az alacsony kibocsátást eredményezzen.

15 2010. március 3-i határozatával a Staatssecretaris a közvetlen kifizetések tekintetében 20%-os csökkentést alkalmazott a Maatschappal szemben a mezőgazdasági jogszabályokban foglalt előírások említett megsértése miatt. 2010. március 8-i levelében a Maatschap e határozattal szemben panaszt terjesztett elő. 2010. április 1-jei határozatával a Staatssecretaris e panaszt megalapozatlannak minősítette. A Maatschap ezt követően keresettel támadta meg az említett határozatot a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

16 A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a 73/2009 rendelet 23. cikke (1) bekezdése értelmében az Oosthoek/Groent kell jogelődnek tekinteni a mezőgazdasági földterületek átengedése vonatkozásában. Következésképpen a Maatschap részére átutalt közvetlen kifizetéseket csökkenteni kell, illetve a termelőt ki kell zárni a támogatásokból a mezőgazdasági jogszabályokban foglalt azon előírások be nem tartása miatt, amelyeket az Oosthoek/Groen sértett meg. E bíróság úgy véli, hogy az említett társaság illetékesei által az általános felügyeleti szervek előtt tett nyilatkozatok ezen előírásoknak a társaság részéről történt szándékos megsértésére engednek következtetni.

17 Miután a kérdést előterjesztő bíróság nem állapított meg rosszhiszeműséget a Maatschap részéről az Oosthoek/Groen által elkövetett jogsértést illetően, kétségei támadtak a közvetlen kifizetéseknek a mezőgazdasági jogszabályokban foglalt előírások szándékos be nem tartása miatti csökkentésének Maatschappal szembeni alkalmazhatóságát illetően, aki nem maga követte el a jogsértést.

18 Többek között hangsúlyozza, hogy a 796/2004 rendelet (56) és (57) preambulumbekezdése szerint a csökkentések és kizárások rendszerének az a célja, hogy a termelőket a kölcsönös megfeleltetés különféle területein hatályos jogszabályok tiszteletben tartására ösztönözze, és hogy e rendszert az arányosság elvének figyelembevételével alakították ki. Így egyrészt a csökkentések és kizárások csak akkor alkalmazhatók, ha a termelő gondatlanságról tett tanúbizonyságot vagy szándékosan járt el, másrészt pedig azok alkalmazását az elkövetett szabálytalanság súlyosságától függően kell mérlegelni.

19 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a 73/2009 rendelet 23. cikke kétféleképpen értelmezhető, nevezetesen vagy úgy, hogy az Oosthoek/Groen rosszhiszeműségéért közvetlenül a Maatschapot kell felelőssé tenni, vagy pedig úgy, hogy ez utóbbi a mezőgazdasági jogszabályokban foglalt előírásoknak csak a saját maga által elkövetett megsértéséért felel.

20 E körülmények között a College van Beroep voor het bedrijfsleven felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdést terjesztette előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a 73/2009 [...] rendelet 23. cikkének (1) bekezdését, hogy a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelővel szemben ugyanúgy csökkenteni kell a kifizetések összegét, vagy ugyanúgy ki kell zárni őt a támogatottak köréből, mint ahogy azt az előírások megállapított megsértése vonatkozásában azon tényleges jogsértő esetében is megtették volna, akinek a földterületet átruházták, vagy aki azt átruházta, ha a kérelmet ez utóbbi személy maga nyújtotta volna be? Vagy az említett rendelkezés csak azt jelenti, hogy az előírások megállapított megsértését a támogatási kérelmet benyújtó személynek kell tulajdonítani, a támogatáscsökkentés mértékére vagy a támogatottak köréből történő kizárásra vonatkozó döntéshozatal során azonban még meg kell állapítani, hogy a mezőgazdasági termelő maga milyen mértékben járt el gondatlanul, felróhatóan vagy szándékosan?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

21 Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak a mezőgazdasági földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy általi olyan megsértéséért, amely a közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentését vagy az azokból való kizárást vonja maga után, teljes egészében a támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő felel.

22 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése a támogatás iránti kérelmet előterjesztő mezőgazdasági termelő részére nyújtott vagy nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentését írja elő olyan esetben, amikor azon naptári év során, amelyben a kérelmet előterjesztik, nem tartják be a gazdálkodásra vagy a megfelelő mezőgazdasági és környezeti feltételekre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

23 Az említett rendelet 23. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentése akkor is alkalmazandó, ha a kérdéses jogsértés olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely vagy annak a személynek róható fel közvetlenül, akinek a részére a földterület használatát átengedték, vagy annak, aki azt átengedte.

24 E rendelkezés szövege egyértelmű azt illetően, hogy a támogatás iránti kérelmet benyújtó termelőre telepíti a felelősséget, akár a mezőgazdasági földterületek átengedésének kedvezményezettje, akár az azt átengedő személy nem tartja be a kölcsönös megfeleltetés szabályait. Ugyanakkor, a 73/2009 rendelet nem határozza meg pontosan azt, hogy a kedvezményezettnek vagy az átengedőnek felróható szándékosság fennállása megállapításának következményeiért is e termelő felel-e.

25 E tekintetben a 796/2004 rendelet pontosítja, hogy a termelő gondatlansága esetén alkalmazandó csökkentés mértéke 1-15% lehet. Ezzel szemben, amikor a csökkentést a termelő valamely szándékos cselekménye miatt rendelik el, ez a mérték főszabály szerint 20 és 100% között lehet.

26 Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy önmagában a 73/2009 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének szövege alapján nem lehet a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdést megválaszolni.

27 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd a C-150/10. sz., Beneo-Orafti ügyben 2011. július 21-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-6843. o.] 41. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

28 Márpedig, először is, emlékeztetni kell arra, hogy az 1782/2003 rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében foglalt "tíz hónapos szabályt", amely szerint támogatás iránti kérelem benyújtásához a támogatható hektárszámnak megfelelő parcellák legalább tíz hónapon át a termelők rendelkezésére kellett, hogy álljanak, a 146/2008 rendelet egyetlen napra csökkentette. Ennélfogva ahhoz, hogy arra az évre vonatkozóan, amelynek során a támogatás iránti kérelmet benyújtják, a termelő megkapja a közvetlen kifizetést, elegendő, ha a parcella a referencia-időpontban a rendelkezésére áll.

29 Miként az a 146/2008 rendelet (2) preambulumbekezdéséből kiderül, a megengedhetőségi szabályok ezen egyszerűsítésének az volt a célja, hogy csökkentse mind a termelőkre, mind az érintett igazgatási szervekre háruló adminisztratív terheket.

30 Ebből az is következik, hogy könnyebbé válik egy adott parcella egy naptári éven belüli többszöri átengedése, aminek az lehet a következménye, hogy megnő annak a valószínűsége, hogy nem maga a kérelmet benyújtó termelő szántja fel a földet.

31 Másodszor, a "tíz hónapos szabály" eltörlése az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a 146/2008 rendelettel történő módosítását vonta maga után, amely rendelkezést a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése, amely a kölcsönös megfeleltetési szabályok be nem tartása esetén a termelő felelősségről szól, úgy vette át, hogy kiegészítette azzal, hogy a valamely parcella tekintetében kérelmet benyújtó termelő az e parcellához fűződő jogok átengedése esetén továbbra is azon év egésze tekintetében viseli a felelősséget a parcelláért, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtották.

32 Tehát azt kell megállapítani, hogy a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése nem tesz különbséget a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak a földterületet használó vagy az azt átengedő személy gondatlanságának és szándékosságának betudható be nem tartásának esete között. A támogatás iránti kérelmet benyújtó termelőnek a földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy által elkövetett cselekményei következményeiért való felelőssége tehát nem zárható ki.

33 Az előzőekre tekintettel a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését a fent hivatkozott jogszabályok változására figyelemmel kell értelmezni.

34 A 146/2008 rendelet (2) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a közvetlen kifizetésekhez való hozzáférés egyszerűsítésének köszönhetően a termelők könnyebben juthatnak hozzá a mezőgazdasági támogatásokhoz. Ezenkívül a 73/2009 rendelet (3) preambulumbekezdése emlékeztet arra, hogy a támogatás nyújtása annak a követelménynek van alárendelve, hogy annak kedvezményezettje betartja a kölcsönös megfeleltetési szabályokat.

35 Következésképpen az említett szabályok be nem tartása esetén alkalmazandó szankció olyan speciális igazgatási eszköz, amely elválaszthatatlan részét képezi a mezőgazdasági támogatások rendszerének, és ugyanezen szabályok tiszteletben tartását kívánja előmozdítani.

36 E tekintetben a Bíróság már több alkalommal hangsúlyozta, hogy a rendelkezések, amelyeket megsértettek, kizárólag azokra a gazdasági szereplőkre vonatkoznak, akik szabad elhatározásukból döntöttek úgy, hogy a támogatási rendszert igénybe veszik a mezőgazdaság területén (lásd a 137/85. sz., Maizena és társai ügyben 1987. november 18-án hozott ítélet [EBHT 1987., 4587. o.] 13. pontját; a C-240/90. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 1992. október 27-én hozott ítélet [EBHT 1992., I-5383. o.] 26. pontját; a C-210/00. sz., Käserei Champignon Hofmeister ügyben 2002. július 11-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6453. o.] 41. pontját; valamint a C-489/10. sz. Bonda-ügyben 2012. június 5-én hozott ítélet 30. pontját).

37 Ebből következik, hogy a támogatásban részesülő termelőnek - még ha a parcella, amelynek tekintetében a közvetlen kifizetést kérte, ténylegesen nem is áll az ő rendelkezése alatt a naptári év egésze során - viselnie kell e parcella tekintetében a kölcsönös megfeleltetési szabályok be nem tartása eseteiért való felelősséggel járó kockázatot - akár a földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy gondatlanságának, akár azok szándékos cselekményének tudható az be -, ami maga után vonhatja a közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentését vagy az azokból való kizárást. Tehát e termelő felel a szóban forgó földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy által elkövetett jogsértésért, ideértve a szándékos cselekmények következményeit is.

38 Ugyanakkor a 796/2004 rendelet (57) preambulumbekezdése kimondja, hogy a közvetlen kifizetések teljes összegeinek csökkentéseit és az azokból való kizárásokat az arányosság elvének figyelembevételével kell meghatározni. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a jelen ítélet előző pontjában említett megoldás tiszteletben tartja-e ezt az elvet.

39 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az arányosság elve, amely az uniós jog általános elvei közé tartozik, megköveteli, hogy az uniós jog valamely rendelkezése által alkalmazott eszközök alkalmasak legyenek a kitűzött cél megvalósítására, és ne menjenek túl az annak eléréséhez szükséges mértéken (lásd a C-59/11. sz. Association Kokopelli ügyben 2012. július 12-én hozott ítélet 38. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

40 A jelen ítélet 34-37. pontjából az következik, hogy a támogatás iránti kérelmet benyújtó termelőnek a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak az akár a földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy gondatlanságának, akár szándékos cselekményének betudható be nem tartása valamely esete miatti felelőssége teszi lehetővé a közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentése és az azokból való kizárás rendszerének alapjául szolgáló azon cél elérését, amelyre a 73/2009 rendelet (3) preambulumbekezdése is emlékeztet, és amely nevezetesen a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése.

41 Ami azt a kérdést illeti, hogy a támogatás iránti kérelmet benyújtó termelő e felelőssége nem lépi-e túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket, hangsúlyozni kell, hogy a közigazgatási szervekkel szemben továbbra is egyedül a támogatásban részesülő termelő felel. Ugyanakkor, miként azt a holland kormány és az Európai Bizottság helyesen megjegyzi, a feleket semmi sem akadályozza abban, hogy a mezőgazdasági földterületet átengedő szerződésbe pontosabb kikötéseket foglaljanak bele az e szerződésből eredő pénzügyi kockázatokat illetően, ideértve a mezőgazdasági támogatások összege esetleges csökkentésének vagy az azokból való esetleges kizárásnak a kockázatát is. Ezenkívül a támogatás iránti kérelmet benyújtó termelő érdekeinek védelmét szolgáló polgári jogi eszközök igénybevétele akkor sem zárható ki, ha ilyen kikötést nem tesznek.

42 Ennélfogva a földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy által elkövetett jogsértésért való teljes felelősségnek az azon földterület-részlet vonatkozásában támogatás iránti kérelmet benyújtó termelőre való telepítése, amelynek tekintetében a kölcsönös megfeleltetési szabályok be nem tartását megállapították, nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

43 Egyébként megjegyzendő, hogy ha a jogsértést elkövető termelő, illetve az a termelő, aki a referencia-időpontban a szóban forgó parcella felett rendelkezett, nem nyújt be támogatás iránti kérelmet, akkor semmilyen szankciót nem szabnak ki vele szemben. A közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentése és az azokból való kizárás rendszere ugyanis olyan igazgatási intézkedést képez, amely a közvetlen kifizetések formájában történő ösztönzéshez köthető.

44 Következésképpen az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak a mezőgazdasági földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy által történt olyan megsértéséért, amely a közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentését vagy az azokból való kizárást vonja maga után, teljes egészében a támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő felel.

A költségekről

45 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak a mezőgazdasági földterületet használó kedvezményezett vagy az azt átengedő személy által történt olyan megsértéséért, amely a közvetlen kifizetések teljes összegének csökkentését vagy az azokból való kizárást vonja maga után, teljes egészében a támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő felel.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.