Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

32016D1251[1]

A Bizottság (EU) 2016/1251 végrehajtási határozata (2016. július 12.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó, a 2017-2019 közötti időszakra szóló többéves uniós program elfogadásáról (az értesítés a C(2016) 4329. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1251 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. július 12.)

a halászati és akvakultúra-ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó, a 2017-2019 közötti időszakra szóló többéves uniós program elfogadásáról

(az értesítés a C(2016) 4329. számú dokumentummal történt)

1. cikk

A 199/2008/EK rendelet 3. cikke szerinti, a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó, a 2017-2019 közötti időszakra szóló többéves uniós programot e határozat melléklete ismerteti.

2. cikk

A C(2013)5243 végrehajtási határozat 2017. január 1-jével hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

I. FEJEZET

Fogalommeghatározások

E melléklet céljaira az 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 1 ), a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 2 ) és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) fogalommeghatározásait kell alkalmazni. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

aktív hajók : egy adott naptári év során bármely halászati műveletet (legalább 1 napig) végző hajók. Az a hajó, amely egy év során nem vett részt halászati műveletekben, inaktívnak tekintendő.

2.

anadrom fajok : olyan élő vízi erőforrások, amelyek életciklusa az édesvízben való kikeléssel kezdődik, majd elvándorolnak a tengerhez, végül ívás céljából visszatérnek az édesvízbe.

3.

katadrom fajok : olyan élő vízi erőforrások, amelyek életciklusa tengervízben való kikeléssel kezdődik, majd elvándorolnak az édesvízhez, végül ívás céljából visszatérnek a sós vízbe.

4.

fogásrész : a teljes fogás egy része, amely lehet a kirakodott fogás minimális állományvédelmi referenciaméret feletti vagy alatti része, az az alatti visszadobott mennyiség, a de minimis visszadobott mennyiség vagy a visszadobott mennyiség.

5.

tengeren töltött napok : bármely olyan, 24 órából (vagy annak egy részéből) álló folyamatos időszak, amelynek során egy hajó egy adott területen kikötőn kívül tartózkodik.

6.

halászati napok : bármely olyan, tengeren töltött naptári nap, amelyen halászati tevékenység zajlik az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül. Egy halászati út növelheti egyszerre a passzív eszközökre vonatkozó halászati napok számát és az aktív halászeszközökre vonatkozó halászati napok számát.

7.

halászterület : olyan földrajzi egység (vagy ezek csoportja), ahol halászat zajlik. A földrajzi egységekről a tengeri régiók szintjén kell megegyezni a regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy a tudományos testületek által meghatározott meglévő területek alapján.

8.

flottaszegmens : (a teljes hossz tekintetében) azonos hosszosztályba tartozó, az év során ugyanazt a fő halászeszközt használó hajók halmaza.

9.

tevékenységcsoport : hasonló fajokra (fajcsoportra) irányuló, hasonló halászeszközt ( 4 ) használó, az év ugyanazon időszakában és/vagy ugyanazon a területen végzett, hasonló kiaknázási módszert alkalmazó halászati műveletek csoportja.

10.

tengeren végzett kutatási felmérések : az 508/2014/EU rendelet 21. cikke alapján létrejött nemzeti munkaterv végrehajtásáért felelős szerv megbízásából kutatóhajón vagy kifejezetten az állományok és az ökoszisztémák megfigyelésére használt hajón megtett utak.

II. FEJEZET

Adatgyűjtési módszerek

Az adatgyűjtési módszereknek és az adatok minőségének meg kell felelniük az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében meghatározott céloknak, emellett a megfelelő tudományos testületek által támogatott legjobb gyakorlatokon és javasolt módszereken kell alapulniuk. Ezért e módszereket és azok alkalmazásának eredményét független tudományos testületeknek rendszeres időközönként meg kell vizsgálniuk abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a közös halászati politika irányításával kapcsolatos céloknak.

III. FEJEZET

Adatszolgáltatási követelmények

1. Adatsorok

1.1. Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke alapján létrehozott munkaterv keretében a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy mely adatokat kell gyűjteni az e fejezet 2-7. pontjában ismertetett alábbi adatsorokba:

a) biológiai adatok az uniós kereskedelmi halászat keretében az uniós vizeken és azokon kívül, a hobbihorgászat keretében pedig az uniós vizeken halászott állományokról fogásrészenként;

b) az uniós halászat által az uniós vizeken és azokon kívül a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások értékelését lehetővé tévő adatok;

c) az uniós halászhajók uniós vizeken és azokon kívül kifejtett tevékenységeivel kapcsolatos részletes adatok az 1224/2009/EK rendelet szerinti jelentésnek megfelelően;

d) a halászattal kapcsolatos társadalmi és gazdasági adatok ( 5 );

e) az akvakultúrával kapcsolatos társadalmi, gazdasági és környezeti adatok.

1.2. A gyűjtendő adatok körét a 199/2008/EK rendelet 3., 4. és 5. cikkével összhangban kell meghatározni, figyelemmel az e melléklet V. fejezetében előírt küszöbértékekre.

1.3. A gyűjtendő adatoknak lehetővé kell tenniük a tengeri régiók szintjén megállapított végfelhasználói szükségleteken alapuló megbízható becslések készítését a halászat típusai, az egyes időszakok és az egyes területek tekintetében. Az adatgyűjtés gyakoriságát a tengeri régiók szintjén kell összehangolni, hacsak e melléklet és annak táblázatai másként nem rendelkeznek.

2. Biológiai adatok a kereskedelmi halászat keretében az uniós vizeken és azokon kívül, a hobbihorgászat keretében pedig az uniós vizeken halászott állományokról

Ezek az adatok a következőkre terjednek ki:

a) a fogott mennyiség fajonként, valamint egyes példányok biológiai adatai, amelyek lehetővé teszik az alábbiak megbecslését:

i. kereskedelmi halászat esetén az 1A., 1B. és 1C. táblázatokban felsorolt állományok minden fogásrészének (beleértve a visszadobásokat és a nem szándékos fogásokat) volumene és hosszgyakorisága a 2. táblázatban ismertetett 6. aggregációs szinten jelentve. Az adatok időbeliségét a tengeri régiók szintjén össze kell hangolni a végfelhasználói szükségletek alapján;

ii. kereskedelmi halászat esetén az 1A., 1B. és 1C. táblázatokban felsorolt állományok fogásainak átlagos súlya és kormegoszlása. Azon állományok kiválasztását, amelyek adatait gyűjteni kell, valamint az adatok időbeliségét a tengeri régiók szintjén össze kell hangolni a végfelhasználói szükségletek alapján;

iii. kereskedelmi halászat esetén az 1A., 1B. és 1C. táblázatokban felsorolt állományok fogásaiban a nemek aránya, ivarérettségi és termékenységi adatok a tudományos tanácsadáshoz szükséges gyakorisággal. Azon állományok kiválasztását, amelyek adatait gyűjteni kell, valamint az adatok időbeliségét a tengeri régiók szintjén össze kell hangolni a végfelhasználói szükségletek alapján;

iv. hobbihorgászat esetén a 3. táblázatban felsorolt fajokból és/vagy a tengeri régiók szintjén a halászati gazdálkodás céljára szükségesként azonosított fajokból kifogott és szabadon eresztett példányok éves mennyisége (egyedszám és súly vagy hossz). A hobbihorgászat tekintetében a tengeri régiók szintjén kell értékelni a kor vagy más, az i-iii. pontokban említett biológiai adatok szükségességét a végfelhasználó szempontjából.

b) az a) pontnak megfelelően gyűjtött adatokon felül az 1E. táblázatban említett anadrom és katadrom fajok édesvízben ejtett kereskedelmi fogásai a halászat módjától függetlenül, a következők szerint:

i. az egyes állományokra vonatkozó adatok (konkrét egyedek adatai: kor, hossz, súly, nem, ivarérettség és termékenység életszakaszonként, de fajok és régiók szerint tovább bontva); valamint

ii. az éves fogás mennyisége életkori csoportonként vagy életszakaszonként.

c) mindezeken felül a következőkre vonatkozó adatok:

az angolna tekintetében angolnagazdálkodási egységenként legalább egy vízgyűjtőben éves gyakorisággal gyűjtött információ (adatok, becslések, trendek stb.) a következőkről:

i. az új egyedek abundanciája;

ii. az állandó állomány (sárga angolnák) abundanciája; és

iii. a távozó ezüst angolnák száma vagy súly és nem szerinti megoszlása;

továbbá a vadon élő lazacok tekintetében: hacsak a tengeri régió szintjén ettől eltérő megegyezés nem született, évente gyűjtött adatok az egyéves, a kétéves és az elvándorló egyedek abundanciájáról.

Az angolna és a lazac kapcsán megfigyelendő folyókról a régiók szintjén kell dönteni. Azon állományok kiválasztását, amelyek adatait gyűjteni kell, a régiók szintjén össze kell hangolni a végfelhasználói szükségletek alapján.

3. Az uniós halászat által az uniós vizeken és azokon kívül a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások értékelését lehetővé tévő adatok

Ezek az adatok a következőkre terjednek ki:

a) minden típusú halászat esetén az uniós jog és nemzetközi megállapodások értelmében védett madár-, emlős-, hüllő- és halfajok, valamint az 1D. táblázatban felsorolt fajok nem szándékos járulékos fogásai,, ideértve azt is, ha a halászhajón végzett tudományos megfigyelés során vagy a halászok fedélzeti naplóba bevezetett feljegyzései szerint a faj jelenlétét nem észlelték a fogásokban.

Amennyiben a halászati megfigyelők által tett utak során gyűjtött adatok nem tekinthetők elégségesnek a végfelhasználó szempontjából a nem szándékos járulékos fogások megismeréséhez, a tagállamoknak más módszereket kell alkalmazniuk. E módszereket a tengeri régiók szintjén össze kell hangolni a végfelhasználói szükségletek alapján.

b) az uniós vizeken és azokon kívül a tengeri élőhelyekre gyakorolt hatások értékelését lehetővé tévő adatok.

A halászat által a tengeri élőhelyekre gyakorolt hatások értékelését lehetővé tévő változók az 1224/2009/EK rendeletnek megfelelően gyűjtött adatok. Az adatokat 3. halászati tevékenységi szintre ( 6 ) kell lebontani, hacsak regionális szinten nem bizonyul szükségesnek ennél részletesebb bontás, különösen a védett tengeri területek kapcsán.

Amennyiben a tervezett tudományos felhasználás szempontjából az 1224/2009/EK rendelet értelmében gyűjtött adatok bontása, minősége vagy lefedettsége nem megfelelő, azokat más módon, megfelelő mintavételi módszerek alkalmazásával kell gyűjteni. Az 1224/2009/EK rendelet értelmében gyűjtött adatokat a megfelelő aggregációs szinten kell az adatgyűjtési munkatervet végrehajtó nemzeti intézmények rendelkezésére bocsátani.

c) a halászat szintjének, valamint a halászati tevékenységek által a tengeri biológiai erőforrásokra és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások, így például a nem kereskedelmi fajokra, a ragadozók és zsákmányállatok viszonyára és a halfajok természetes elhullására gyakorolt hatások megbecslését tengeri régiók szintjén lehetővé tévő adatok.

Ezeket az adatokat először kísérleti tanulmányok keretében kell értékelni. A tagállamok a kísérleti tanulmányok eredményeinek függvényében, a tengeri régiók szintjén összehangolva és a végfelhasználói szükségletek alapján határozzák meg az egyes tengeri régiókra vonatkozó jövőbeni adatgyűjtési előírásokat.

4. Az uniós halászhajók uniós vizeken és azokon kívül kifejtett tevékenységeivel kapcsolatos, az 1224/2009/EK rendeletnek megfelelően gyűjtött részletes adatok ( 7 )

Az uniós halászhajók uniós vizeken és azokon kívül kifejtett tevékenységeinek értékelését lehetővé tévő adatok a 4. táblázatban szereplő változók. Az 1224/2009/EK rendelet értelmében gyűjtött, jelentett és továbbított adatokat primer adatok formájában kell az adatgyűjtési munkatervet végrehajtó nemzeti intézmények rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a szóban forgó adatokat az 1224/2009/EK rendelet értelmében nem kell gyűjteni, illetve a tervezett tudományos felhasználás szempontjából az 1224/2009/EK rendelet értelmében gyűjtött adatok bontása, minősége vagy lefedettsége nem megfelelő, azokat más módon, megfelelő mintavételi módszerek alkalmazásával kell gyűjteni. E módszereknek lehetővé kell tenniük a 4. táblázatban szereplő változók megbecslését a legkisebb releváns földrajzi szinten flottaszegmensenként (5a. táblázat), valamint a 6. tevékenységszinten (2. táblázat).

5. A halászattal kapcsolatos társadalmi és gazdasági adatok, melyek lehetővé teszik az uniós halászati ágazat társadalmi és gazdasági teljesítményének értékelését

Ezek az adatok a következőkre terjednek ki:

a) az 5A. táblázatban szereplő gazdasági változók az 5B. táblázatban megadott ágazati bontás és az 5C. táblázatban meghatározott nagyrégiók szerint.

Alapsokaságként a 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 8 ) szerinti uniós halászflotta-nyilvántartásban a jelentési év december 31-én szereplő aktív és inaktív hajók, továbbá a nyilvántartásban nem szereplő, de az adott jelentési évben legalább 1 napon halászatot folytató hajók összességét kell figyelembe venni.

Az inaktív hajók esetében csak a tőkeértéket és a tőkeköltségeket kell figyelembe venni.

Amennyiben fennáll a természetes és/vagy jogi személyek azonosíthatóságának veszélye, a statisztikák névtelenségének biztosítása érdekében megengedett a gazdasági változók összevont jelentése. Az összevonás akkor is megengedett, ha a mintavételi terv statisztikai megbízhatóságához szükséges. Az adatok összevonását az egyes időszakok közötti következetesség biztosításával kell végezni.

A gazdasági adatokat évente kell gyűjteni.

b) a 6. táblázatban szereplő társadalmi változók.

A társadalmi adatokat 2018-tól kezdve háromévenként kell gyűjteni.

A képzettségi szint és nemzetiség szerinti bontásban megadott foglalkoztatási adatokat lehet kísérleti tanulmányok alapján gyűjteni.

6. A tengeri és - önkéntes alapon - az édesvízi akvakultúrával kapcsolatos társadalmi, gazdasági és környezeti adatok, amelyek lehetővé teszik az uniós akvakultúra-ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti teljesítményének értékelését

Ezek az adatok a következőkre terjednek ki:

a) a 7. táblázatban szereplő gazdasági változók a 9. táblázatban megadott ágazati bontás szerint.

Alapsokaságként a NACE (az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) ( 9 ) 03.21 és 03.22 kódjai alá tartozó fő tevékenységet végző, profitorientált vállalkozásokat kell figyelembe venni.

A gazdasági adatokat évente kell gyűjteni.

b) a 6. táblázatban szereplő társadalmi változók.

A társadalmi adatokat 2018-tól kezdve háromévenként kell gyűjteni.

A képzettségi szint és nemzetiség szerinti bontásban megadott foglalkoztatási adatokat lehet kísérleti tanulmányok alapján gyűjteni.

c) a 8. táblázatban szereplő, az akvakultúra környezeti teljesítménye egyes aspektusainak értékelését lehetővé tévő környezeti adatok.

A környezeti adatokat lehet kísérleti tanulmányok alapján gyűjteni, majd extrapolálni a tagállamban termelt teljes halmennyiségnek való megfeleltetés érdekében.

A környezeti adatokat kétévente kell gyűjteni.

IV. FEJEZET

Tengeren végzett kutatási felmérések

1. El kell végezni legalább a 10. táblázatban szereplő tengeri kutatási felméréseket, hacsak a felmérések áttekintéséből ki nem derül, hogy valamelyik felmérés már nem releváns az állományok értékelése és a halászati gazdálkodás szempontjából. A táblázat új felmérésekkel egészíthető ki a felmérések tudományos áttekintésére vonatkozó ugyanazon követelmények alapján.

2. Az 508/2014/EU rendelet 21. cikkében előírt munkatervben a tagállamoknak meg kell határozniuk az elvégzendő tengeri kutatási felméréseket, és felelőséget kell vállalniuk azokért.

3. Az egyes tengeri régiókon belül össze kell hangolni az egyes tagállamok hozzájárulását a nemzetközi kutatási felmérésekhez.

4. A tagállamoknak a nemzeti munkatervek keretében biztosítaniuk kell az előző felmérésekkel való koherenciát.

V. FEJEZET

Küszöbértékek

1. Ez a fejezet az uniós halászatra vonatkozik.

2. Nem kötelező biológiai adatokat gyűjteni egy faj vagy állomány vonatkozásában azon tagállamok számára:

a) amelyek részesedése az adott faj vagy állomány teljes kifogható mennyiségéből (TAC) kevesebb, mint 10 %, vagy

b) amennyiben nem került meghatározásra teljes kifogható mennyiség, amelyek teljes kirakodásai a fajból vagy állományból nem érik el a teljes uniós kirakodások előző három évi átlagának10 %-át, vagy

c) a melyek teljes éves kirakodása a fajból nem éri el a 200 tonnát. A különleges gazdálkodást igénylő fajoknál a tengeri régiók szintjén alacsonyabb küszöbértékek is megállapíthatók.

Amennyiben a teljes kifogható mennyiségből (TAC) kevesebb mint 10 %-ban részesedő tagállamok kvótáinak összege meghaladja az adott állományra vonatkozó teljes kifogható mennyiség 25 %-át, az a) pontban említett 10/ %-os küszöb nem alkalmazható, és az érintett tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkát regionális szinten megosztva elvégezzék az állomány adatainak gyűjtését a végfelhasználói szükségleteknek megfelelően.

Nem vonatkozik küszöbérték a nagyméretű nyílt tengeri fajokra, valamint az anadrom és a katadrom fajokra.

3. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében fennálló nemzetközi kötelezettségekre vonatkozó részletesebb rendelkezések sérelme nélkül nem kötelező biológiai adatokat gyűjteni azon, nemzetközi kiaknázás alatt álló halállományokról, amelyek fogásaiból az Unió részesedése nem éri el a 10 %-ot, kivéve a nagyméretű nyílt tengeri fajok és a nagy távolságra vándorló fajok esetét.

4. A tagállamoknak az e határozat hatálybalépésétől számított két éven belül meg kell adniuk a hobbihorgászat keretében ejtett fogásokra vonatkozó, már elvégzett felméréseken alapuló becsléseket, ideértve az adatgyűjtési keretrendszer vagy más kísérleti tanulmányok alapján végzett felméréseket. E felméréseknek lehetővé kell tenniük a hobbihorgászat keretében ejtett fogások viszonyítását a kereskedelmi halászat keretében ejtett fogásokhoz minden olyan faj esetében, amelynek az adott tengeri régióban ejtett szabadidős fogásait meg kell becsülni a többéves uniós program keretében. A hobbihorgászatra vonatkozó jövőbeni nemzeti felmérések szerkezetét és hatályát, valamint adott esetben az adatgyűjtési küszöbértékeket a tengeri régiók szintjén összehangolva és a végfelhasználói szükségletek alapján kell megállapítani.

Nem vonatkozik küszöbérték azon állományok szabadidős fogásaira, amelyek helyreállítási vagy többéves állománygazdálkodási terv hatálya alá tartoznak, például a nagyméretű nyílt tengeri fajok és a nagy távolságra vándorló fajok esetében.

5. Nem kötelező az akvakultúrával kapcsolatos társadalmi és gazdasági adatok gyűjtése azon tagállamok számára, melyek teljes termelése nem éri el a teljes uniós termelés volumenének és értékének 1 %-át. Nem kötelező az akvakultúrával kapcsolatos adatok gyűjtése azon fajok vonatkozásában, amelyek termelése a tagállamban nem éri el a teljes akvakultúrás termelés volumenének és értékének 10 %-át. Ezenfelül azon tagállamok, amelyek a teljes uniós akvakultúrás termelés volumenének és értékének kevesebb mint 2,5 %-át állítják elő, a saját akvakultúrás termelésük volumenének és értékének több mint 10 %-át kitevő fajokkal kapcsolatos adatok gyűjtése érdekében meghatározhatnak egyszerűbb adatgyűjtési módszereket, például végezhetnek kísérleti tanulmányokat, melyek eredményeit extrapolálják.

A referenciaadatok mindig a 762/2008/EK európai és tanácsi rendelet ( 10 ) értelmében a tagállamok által benyújtott legfrissebb adatok, valamint az Eurostat által azok alapján közzétett adatok.

6. Nem kötelező az akvakultúrával kapcsolatos környezeti adatok gyűjtése azon tagállamok számára, melyek teljes akvakultúrás termelése nem éri el a teljes uniós akvakultúrás termelés volumenének és értékének 2,5 %-át.

A referenciaadatok mindig a 762/2008/EK európai és tanácsi rendelet értelmében a tagállamok által benyújtott legfrissebb adatok, valamint az Eurostat által azok alapján közzétett adatok.

7. A 10. táblázatban szereplő tengeri kutatási felmérésekben való (fizikai és anyagi) részvétel nem kötelező azon tagállamok számára, melyek részesedése a felmérés tárgyát képező faj teljes uniós kifogható mennyiségéből nem éri el a 3 %-ot. Amennyiben nem került meghatározásra teljes kifogható mennyiség, a tengeri kutatási felmérésekben való (fizikai és anyagi) részvétel azon tagállamok számára nem kötelező, amelyeknek kirakodásai egy adott fajból vagy állományból nem érik el az előző három évi teljes uniós kirakodások 3 %-át. A több fajra irányuló felmérések és az ökoszisztéma-felmérések kapcsán alkalmazandó küszöbértékekről lehet határozni a tengeri régiók szintjén.

8. A 2-7. pontok ellenére egy adott tengeri régióban a tagállamok más küszöbértékeket is meghatározhatnak.

BIOLÓGIAI ADATOK

1A. táblázat

Az uniós vizekben élő állományok

Faj (közönséges név)Faj (tudományos név)Az állománynak otthont adó terület (ICES (1), IBSFC (2) vagy FAO (3) területkód)/az állomány kódja
A Jeges-tenger keleti része, a Norvég-tenger és a Barents-tenger
európai angolnaAnguilla anguillaI, II
norvég menyhalBrosme brosmeI, II
atlanti-skandináv heringClupea harengusI, II
közönséges tőkehalGadus morhuaI, II
kapellánMallotus villosusI, II
foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusI, II
kék puhatőkehalMicromesistius poutassouI–II
norvég garnélaPandalus borealisI, II
fekete tőkehalPollachius virensI, II
grönlandi laposhalReinhardtius hippoglossoidesI, II
lazacSalmo salarI, II
makrélaScomber scombrusII
vörös álsügérSebastes marinusI, II
mélyvízi vörös álsügérSebastes mentellaI, II
fattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa
A Skagerrak és a Kattegat
homoki angolnaAmmodytidaeIIIa
európai angolnaAnguilla anguillaIIIa
heringClupea harengusIIIa/22–24, IIIa
gránátoshalCoryphaenoides rupestrisIIIa
szürke morgóhalEutrigla gurnardusIIIa
piros morgóhalAspitrigla cuculusIIIa
közönséges tőkehalGadus morhuaIIIaN
közönséges tőkehalGadus morhuaIIIaS
vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusIIIa
közönséges lepényhalLimanda limandaIIIa
foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusIIIa
vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIIIa
szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa
kék puhatőkehalMicromesistius poutassouIIIa
norvég homárNephrops norvegicusfunkcionális egység
norvég garnélaPandalus borealisIIIa
sima lepényhalPleuronectes platessaIIIa
fekete tőkehalPollachius virensIIIa
lazacSalmo salarIIIa
nagy rombuszhalPsetta maximaIIIa
makrélaScomber scombrusIIIa
sima rombuszhalScophthalmus rhombusIIIa
közönséges nyelvhalSolea soleaIIIa
sprattSprattus sprattusIIIa
norvég tőkehalTrisopterus esmarkiiIIIa
minden kereskedelmi jelentőségű cápa- és rájafaj (4)Selachii, RajidaeIIIa
A Balti-tenger
európai angolnaAnguilla anguilla22–32
heringClupea harengus22–24/25–29, 32/30/31/Rigai-öböl
vándormarénaCoregonus lavaretusIIId
törpemarénaCoregonus albula22–32
közönséges tőkehalGadus morhua22–24/25–32
közönséges lepényhalLimanda limanda22–32
sügérPerca fluviatilisIIId
érdes lepényhalPlatichtys flesus22–32
sima lepényhalPleuronectes platessa22–32
nagy rombuszhalPsetta maxima22–32
lazacSalmo salar22–31/32
tengeri pisztrángSalmo trutta22–32
fogassüllőSander luciopercaIIId
sima rombuszhalScophthalmus rhombus22–32
közönséges nyelvhalSolea solea22
sprattSprattus sprattus22–32
Az Északi-tenger és a La Manche csatorna keleti része
homoki angolnaAmmodytidaeIV
pásztás farkashalAnarhichas spp.IV
európai angolnaAnguilla anguillaIV, VIId
ezüstlazacArgentina spp.IV
szürke morgóhalEutrigla gurnardusIV
norvég menyhalBrosme brosmeIV
heringClupea harengusIV, VIId
homoki garnélaCrangon crangonIV, VIId
farkassügérDicentrarchus labraxIV, VIId
szürke morgóhalEutrigla gurnardusIV
közönséges tőkehalGadus morhuaIV, VIId
vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusIV
rózsás álsügérHelicolenus dactylopterusIV
négypettyes rombuszhalLepidorhombus bosciiIV, VIId
szárnyas rombuszhalLepidorhombus whiffiagonisIV, VIId
közönséges lepényhalLimanda limandaIV, VIId
feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VIId
ördöghalLophius piscatoriusIV
észak-atlanti gránátoshalMacrourus berglaxIV
foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusIV
vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusIV, VIId
szürke tőkehalMerluccius merlucciusIV, VII
kék puhatőkehalMicromesistius poutassouIV, VIId
kisfejű lepényhalMicrostomus kittIV, VIId
kék menyhalMolva dypterygiaIV
északi menyhalMolva molvaIV
vörösmárnaMullus barbatusIV, VIId
sávos vörösmárnaMullus surmuletusIV, VIId
norvég homárNephrops norvegicusminden funkcionális egység
norvég garnélaPandalus borealisIVa East/IVa/IV
közönséges fésűkagylóPecten maximusVIId
ezüstös tengericompóPhycis blennoidesIV
villás tőkehalPhycis phycisIV
érdes lepényhalPlatichthys flesusIV
sima lepényhalPleuronectes platessaIV
sima lepényhalPleuronectes platessaVIId
fekete tőkehalPollachius virensIV
nagy rombuszhalPsetta maximaIV, VIId
grönlandi laposhalReinhardtius hippoglossoidesIV
lazacSalmo salarIV, VIId
makrélaScomber scombrusIV, VIId
sima rombuszhalScophthalmus rhombusIV, VIId
vörös álsügérSebastes mentellaIV
közönséges nyelvhalSolea soleaIV
közönséges nyelvhalSolea soleaVIId
sprattSprattus sprattusIV/VIId
fattyúmakrélaTrachurus trachurusIV, VIId
morgóhalTrigla lucernaIV
norvég tőkehalTrisopterus esmarkiiIV
KakashalZeus faberIV, VIId
minden kereskedelmi jelentőségű cápa- és rájafaj (4)Selachii, RajidaeIV, VIId
Az Atlanti-óceán észak-keleti része és a La Manche csatorna nyugati része
Baird tarfejű halaAlepocephalus bairdiiVI, XII
homoki angolnaAmmodytidaeVIa
disznófejű halCapros aperV, VI,VII
fésűkagylóPecten maximusIV, VI, VII
csíkos fésűkagylóAequipecten opercularisVII
nagy tengeripókMaja squinadoV, VI,VII
európai angolnaAnguilla anguillavalamennyi terület
abroncshalAphanopus spp.valamennyi terület
ezüstlazacArgentina spp.valamennyi terület
sashalArgyrosomus regiusvalamennyi terület
piros morgóhalAspitrigla cuculusvalamennyi terület
tízujjú nyálkásfejűhalakBeryx spp.minden terület, kivéve X és IXa
tízujjú nyálkásfejűhalakBeryx spp.IXa és X
nagy tarisznyarákCancer pagurusvalamennyi terület
heringClupea harengusVIa/VIaN/
VIa S, VIIbc/VIIa/VIIj
tengeri angolnaConger congerminden terület, kivéve X
tengeri angolnaConger congerX
gránátoshalCoryphaenoides rupestrisvalamennyi terület
búvárcápaDalatias lichavalamennyi terület
közönséges mérgesrájaDasyatis pastinacaVII, VIII
madárcsőrű tüskéscápaDeania calceaV, VI, VII, IX, X, XII
farkassügérDicentrarchus labraxminden terület, kivéve IX
farkassügérDicentrarchus labraxIX
karcsú nyelvhalDicologlossa cuneataVIIIc, IX
szardellaEngraulis encrasicolusIXa (csak Cádiz)
szardellaEngraulis encrasicolusVIII
bársonyoshasú lámpáscápaEtmopterus spinaxVI, VII, VIII
szürke morgóhalEutrigla gurnardusVIId,e
közönséges tőkehalGadus morhuaVa/Vb/VIa/VIb/VIIa/VIIe–k
vörös lepényhalGlyptocephalus cynoglossusVI, VII
rózsás álsügérHelicolenus dactylopterusvalamennyi terület
homárHomarus gammarusvalamennyi terület
atlanti tükörhalHoplostethus atlanticusvalamennyi terület
villásfarkú abroncshalLepidopus caudatusIXa
négypettyes rombuszhalLepidorhombus bosciiVIIIc, IXa
szárnyas rombuszhalLepidorhombus whiffiagonisVI/VII, VIIIabd/VIIIc, IXa
közönséges lepényhalLimanda limandaVIIe/VIIa,f–h
közönséges kalmárLoligo vulgarisminden terület, kivéve VIIIc, IXa
közönséges kalmárLoligo vulgarisVIIIc, IXa
feketehasú ördöghalLophius budegassaIV, VI/VIIb–k, VIIIabd
feketehasú ördöghalLophius budegassaVIIIc, IXa
ördöghalLophius piscatoriousIV, VI/VIIb–k, VIIIabd
ördöghalLophius piscatoriousVIIIc, IXa
kapellánMallotus villosusXIV
foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusVa/Vb
foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusVIa/VIb/VIIa/VIIb–k
vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVIII/IX, X
vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusVb/VIa/VIb/VIIa/VIIe–k
szürke tőkehalMerluccius merlucciusIIIa, IV, VI, VII, VIIIab/VIIIc, IXa
karcsú nyelvhalMicrochirus variegatusvalamennyi terület
kék puhatőkehalMicromesistius poutassouI–IX, XII, XIV
kisfejű lepényhalMicrostomus kittvalamennyi terület
kék menyhalMolva dypterygiaminden terület, kivéve X
karcsú menyhalMolva macrophthalmaX
északi menyhalMolva molvavalamennyi terület
sávos vörösmárnaMullus surmuletusvalamennyi terület
csillagos cápaMustelus asteriasVI, VII, VIII, IX
sima csillagos cápaMustelus mustelusVI, VII, VIII, IX
feketepettyes sima cápaMustelus punctulatusVI, VII, VIII, IX
norvég homárNephrops norvegicusVI. funkcionális egység
norvég homárNephrops norvegicusVII. funkcionális egység
norvég homárNephrops norvegicusVIII. és IX. funkcionális egység
közönséges polipOctopus vulgarisminden terület, kivéve VIIIc, IXa
közönséges polipOctopus vulgarisVIIIc, IXa
nagyszemű vörösdurbincsPagellus bogaraveoIXa, X
ostoros garnélákPandalus spp.valamennyi terület
piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisIXa
ezüstös tengericompóPhycis blennoidesvalamennyi terület
villás tőkehalPhycis phycisvalamennyi terület
sima lepényhalPleuronectes platessaVIIa/VIIe/VIIfg
sima lepényhalPleuronectes platessaVIIbc/VIIh–k/VIII, IX, X
sávos tőkehalPollachius pollachiusminden terület, kivéve IX, X
sávos tőkehalPollachius pollachiusIX, X
fekete tőkehalPollachius virensVa/Vb/IV, IIIa, VI
fekete tőkehalPollachius virensVII, VIII
roncssügérPolyprion americanusX
nagy rombuszhalPsetta maximavalamennyi terület
grönlandi laposhalReinhardtius hippoglossoidesV, XIV/VI
óriás laposhalHippoglossus hippoglossusV, XIV
lazacSalmo salarvalamennyi terület
szardíniaSardina pilchardusVIIIabd/VIIIc, IXa
spanyol makrélaScomber coliasVIII, IX, X
makrélaScomber scombrusII, IIIa, IV, V, VI, VII, VIII, IX
sima rombuszhalScophthalmus rhombusvalamennyi terület
vörös álsügérSebastes marinusICES V, VI, XII, XIV alterület és NAFO SA 2 + (1F + 3K körzet)
mélyvízi vörös álsügérSebastes mentellaICES V, VI, XII, XIV alterület és NAFO SA 2 + (1F + 3K körzet)
közönséges tintahalSepia officinalisvalamennyi terület
közönséges nyelvhalSolea soleaVIIa/VIIfg
közönséges nyelvhalSolea soleaVIIbc/VIIhjk/IXa/VIIIc
közönséges nyelvhalSolea soleaVIIe
közönséges nyelvhalSolea soleaVIIIab
tengeridurbincs-félékSparidaevalamennyi terület
földközi-tengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneusVIII, IX
kék fattyúmakrélaTrachurus picturatusVIII, IX, X
fattyúmakrélaTrachurus trachurusIIa, IVa, Vb, VIa, VIIa–c, e–k, VIIIabde/X
fattyúmakrélaTrachurus trachurusVIIIc, IXa
francia tőkehalTrisopterus spp.valamennyi terület
KakashalZeus fabervalamennyi terület
minden kereskedelmi jelentőségű cápa- és rájafaj (4)Selachii, RajidaeIV, VIId
A Földközi-tenger és a Fekete-tenger
európai angolnaAnguilla anguillaminden földközi-tengeri terület
óriásgarnélaAristeomorpha foliaceaminden földközi-tengeri terület
vörös garnélaAristeus antennatusminden földközi-tengeri terület
nagyszemű durbincsBoops boops1.3, 2.1, 2.2, 3.1, 3.2
aranymakrélaCoryphaena equiselisminden földközi-tengeri terület
mahi-mahiCoryphaena hippurusminden földközi-tengeri terület
farkassügérDicentrarchus labraxminden földközi-tengeri terület
északi pézsmapolipEledone cirrhosa1.1, 1.3, 2.1, 2.2, 3.1
pézsmapolipEledone moschata1.3, 2.1, 2.2, 3.1
szardellaEngraulis encrasicolusminden földközi-tengeri terület
szardellaEngraulis encrasicolusFekete-tenger GSA 29
szürke morgóhalEutrigla gurnardus2.2, 3.1
tintahalakIllex spp., Todarodes spp.minden földközi-tengeri terület
vitorláskardoshal-félékIstiophoridaeminden földközi-tengeri terület
közönséges kalmárLoligo vulgarisminden földközi-tengeri terület
feketehasú ördöghalLophius budegassa1.1, 1.2, 1.3, 2.2, 3.1
ördöghalLophius piscatorius1.1, 1.2, 1.3, 2.2, 3.1
vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusFekete-tenger GSA 29
szürke tőkehalMerluccius merlucciusminden földközi-tengeri terület
kék puhatőkehalMicromesistius poutassou1.1, 3.1
tengeripérhal-félékMugilidae1.3, 2.1, 2.2, 3.1
vörösmárnaMullus barbatusminden földközi-tengeri terület
vörösmárnaMullus barbatusFekete-tenger GSA 29
sávos vörösmárnaMullus surmuletusminden földközi-tengeri terület
közönséges polipOctopus vulgarisminden földközi-tengeri terület
norvég homárNephrops norvegicusminden földközi-tengeri terület
vörösdurbincsPagellus erythrinusminden földközi-tengeri terület
piros ostorgarnélaParapenaeus longirostrisminden földközi-tengeri terület
éti ostorgarnélaPenaeus kerathurus3.1
nagy rombuszhalPsetta maximaFekete-tenger GSA 29
szardíniaSardina pilchardusminden földközi-tengeri terület
makrélaScomber spp.minden földközi-tengeri terület
közönséges tintahalSepia officinalisminden földközi-tengeri terület
közönséges nyelvhalSolea vulgaris1.2, 2.1, 3.1
aranydurbincsSparus aurata1.2, 3.1
nyurgadurbincsSpicara smaris2.1, 3.1, 3.2
sprattSprattus sprattusFekete-tenger GSA 29
éti sáskarákSquillia mantis1.3, 2.1, 2.2
földközi-tengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneusminden földközi-tengeri terület
földközi-tengeri fattyúmakrélaTrachurus mediterraneusFekete-tenger GSA 29
fattyúmakrélaTrachurus trachurusminden földközi-tengeri terület
fattyúmakrélaTrachurus trachurusFekete-tenger GSA 29
morgóhalTrigla lucerna1.3, 2.2, 3.1
vénuszkagylókVeneridae2.1, 2.2
üveggébAphia minutaGSA 9,10,16 és 19
kalászhalAtherina sppGSA 9,10,16 és 19
törpe tőkehalTrisopterus minutusminden régió
minden kereskedelmi jelentőségű cápa- és rájafaj (4)Selachii, Rajidaeminden régió
(1) Nemzetközi Tengerkutatási Tanács.
(2) Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság.
(3) Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete.
(4) Az egyes fajok szintjén kell jelenteni.

BIOLÓGIAI ADATOK

1 B. táblázat

Az Unió legkülső régióinak állományai

Faj (közönséges név)Faj (tudományos név)
Francia Guyana
piros csattogóhalLutjanus purpureus
fűrészes garnélaFarfantepenaeus subtilis
acoupa weakfishCynoscion acoupa
smalltooth weakfishCynoscion steindachneri
green weakfishCynoscion virescens
tengeriharcsa-félékAriidae
atlanti háromfarkú halLobotes surinamensis
torroto gruntGenyatremus luteus
csendes-óceáni süllőCentropomus spp.
fűrészfogúsügér-félékSerranidae
tengeri pérekMugil spp.
Guadeloupe és Martinique
csattogóhalakLutjanidae
tigrissügerekHaemulidae
fűrészfogúsügér-félékSerranidae
oroszlán-tűzhalPterois volitans
makrélafélékScombridae
kormos marlinMakaira nigricans
mahi-mahiCoryphaena hippurus
Réunion és Mayotte
csattogóhalakLutjanidae
fűrészfogúsügér-félékSerranidae
makrélafélékScombridae
kardhalXiphias gladius
egyéb vitorláskardoshal-félékIstiophoridae
mahi-mahiCoryphaena hippurus
nagyszemű érdesfarkú halSelar crumenophthalmus
Az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek
atlanti makrélaScomber colias
szardinellaSardinella maderensis
fattyúmakrélákTrachurus spp.
szardíniaSardina pilchardus
pompás papagájhalSparisoma cretense
csészecsigafélékPatellidae

BIOLÓGIAI ADATOK

1C. táblázat

Regionális halászati gazdálkodási szervezetek szabályozása alá tartozó és fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatálya alá tartozó tengeri régiók állományai

Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Thunnus albacaressárgaúszójú tonhala Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Thunnus obesusnagyszemű tonhala Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Katsuwonus pelamisbonitóa Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Thunnus alalungagermona Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Thunnus orientaliscsendes-óceáni kékúszójú tonhala Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Xiphias gladiuskardhala Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Makaira nigricans (vagy mazara)kormos marlina Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Makaira indicafekete marlina Csendes-óceán keleti részeelsődleges
Tetrapturus audaxsávos marlina Csendes-óceán keleti részeelsődleges

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Thunnus albacaressárgaúszójú tonhalaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Thunnus obesusnagyszemű tonhalaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Katsuwonus pelamisbonitóaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Thunnus alalungagermonaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Thunnus thynnuskékúszójú tonhalaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Xiphias gladiuskardhalaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Makaira nigricans (vagy mazara)kormos marlinaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Istiophorus albicansatlanti vitorláskardoshalaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Tetrapturus albidusfehér marlinaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Prionace glaucakékcápaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Auxis rocheiharántsávos tonmakrélaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Sarda sardaatlanti bonitóaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekelsődleges
Euthynnus alleteratusatlanti kis tonhalaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Thunnus atlanticusfeketeúszójú tonhalaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Orcynopsis unicolorkarcsú palamidaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Scomberomorus brasiliensisfűrészes spanyolmakrélaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Scomberomorus regaliskaribi királymakrélaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Auxis thazardtonmakrélaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Scomberomorus cavallakirálymakrélaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Scomberomorus tritornyugat-afrikai spanyolmakrélaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Scomberomorus maculatusfoltos királymakrélaaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Acanthocybium solandriwahooaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos
Coryphaena hippurusmahi-mahiaz Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerekmásodlagos

Észak-Atlanti Halászati Szervezet (NAFO)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névAz RFMO által meghatározott állományPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Gadus morhuaközönséges tőkehalNAFO 2J 3KLharmadlagos
Gadus morhuaközönséges tőkehalNAFO 3Melsődleges
Gadus morhuaközönséges tőkehalNAFO 3NOelsődleges
Gadus morhuaközönséges tőkehalNAFO 3Pselsődleges
Gadus morhuaközönséges tőkehalNAFO SA1elsődleges
Glyptocephalus cynoglossusvörös lepényhalNAFO 3NOelsődleges
Glyptocephalus cynoglossusvörös lepényhalNAFO 2J3KLharmadlagos
Hippoglossoides platessoidesérdes laposhalNAFO 3LNOelsődleges
Hippoglossoides platessoidesérdes laposhalNAFO 3Melsődleges
Limanda ferrugineasárgafarkú lepényhalNAFO 3LNOmásodlagos
Coryphaenoides rupestrisgránátoshalNAFO SA0 + 1harmadlagos
Macrourus berglaxészak-atlanti gránátoshalNAFO SA2 + 3elsődleges
Pandalus borealisnorvég garnélaNAFO 3LNOelsődleges
Pandalus borealisnorvég garnélaNAFO 3Melsődleges
Amblyraja radiatacsillagrájaNAFO 3LNOPselsődleges
Reinhardtius hippoglossoidesgrönlandi laposhalNAFO 3KLMNOelsődleges
Reinhardtius hippoglossoidesgrönlandi laposhalNAFO SA1elsődleges
Hippoglossus hippoglossusóriás laposhalNAFO SA1harmadlagos
Sebastes mentellavörös álsügérNAFO SA1elsődleges
Sebastes spp.álsügérekNAFO 3LNelsődleges
Sebastes spp.álsügérekNAFO 3Melsődleges
Sebastes spp.álsügérekNAFO 3Oelsődleges
Urophycis tenuisfehér villás tőkehalNAFO 3NOelsődleges
Mallotus villosuskapellánNAFO 3NOelsődleges
Beryx sp.tízujjú nyálkásfejűhalakNAFO 6Gelsődleges
Illex illecebrosussebes kalmárNAFO SA 3 + 4harmadlagos
Salmo salarlazacNAFO S1+ ICES XIV alterület, NEAF, NASCOelsődleges

FAO 34. tengeri terület - Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni
Brachydeuterus spp.dörmőgőhalak34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Caranx spp.tüskésmakrélák34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Cynoglossus spp.nyelvhalak34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Decapterus spp.érdesfarkú hal34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Dentex canariensiskanári-szigeti fogasdurbincs34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.másodlagos
Dentex congoensiskongói fogasdurbincs34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.másodlagos
Dentex macrophthalmusnagyszemű fogasdurbincs34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Dentex maroccanusmarokkói fogasdurbincs34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.másodlagos
Dentex spp.fogasdurbincsok34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Engraulis encrasicolusszardella34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Epinephelus aeneusbronzsügér34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Ethmalosa fimbriataafrikai alóza34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Farfantepenaeus notialisdéli rózsaszín garnéla34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Galeoides decadactyluskis afrikai cérnaúszójú hal34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődlegesAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Loligo vulgarisközönséges kalmár34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Merluccius pollitrópusi hekk34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Merluccius senegalensisszenegáli tőkehal34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Merluccius spp.egyéb tőkehalak34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.másodlagos
Octopus vulgarisközönséges polip34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Pagellus acarnespanyol durbincs34.1.1.elsődleges
Pagellus bellottiibíbor durbincs34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Pagellus bogaraveonagyszemű vörösdurbincs34.1.1.másodlagos
Pagellus spp.vörösdurbincs34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Pagrus caeruleostictuskékpettyes tengerikeszeg34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Parapenaeus longirostrispiros ostorgarnéla34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Pomadasys incisushamis dörmögőhal34.1.1.másodlagos
Pomadasys spp.dörmőgőhalak34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Pseudotolithus spp.árnyékhalak34.1.1.elsődleges
Sardina pilchardusszardínia34.1.1., 34.1.3.elsődleges
Sardinella auritaíveshasú szardinella34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Sardinella maderensistömzsi szardinella34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődlegesAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Scomber japonicusspanyol makréla34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Scomber spp.egyéb makrélák34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Sepia hierreddaafrikai óriástintahal34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Sepia officinalisközönséges tintahal34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Sepia spp.tintahalak34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.másodlagos
Sparidaetengeridurbincs-félék34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Sparus spp.tengeri durbincsok34.1.1.elsődleges
Trachurus trachurusfattyúmakréla34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Trachurus trecaecunene-fattyúmakréla34.1.1., 34.1.3., 34.3.1., 34.3.3-6.elsődleges
Umbrina canariensiskanári umbrahal34.3.3-6.másodlagos

Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Dissostichus eleginoideschilei tengeri sügéraz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Beryx spp.tízujjú nyálkásfejűhalakaz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Chaceon spp.arany-tarisznyarákokaz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Pseudopentaceros richardsonipáncélosfejű sügérekaz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Helicolenus spp.rózsás sügerekaz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Hoplostethus atlanticusatlanti tükörhalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Trachurus sppfattyúmakrélaaz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Scomber sppmakrélaaz Atlanti-óceán dél-keleti részeelsődleges
Polyprion americanusroncssügéraz Atlanti-óceán dél-keleti részemásodlagos
Jasus tristanisziklahomáraz Atlanti-óceán dél-keleti részemásodlagos
Lepidopus caudatusvillásfarkú abroncshalaz Atlanti-óceán dél-keleti részemásodlagos
Schedophilus ovalisovális medúzahalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Schedophilus velainililás medúzahalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Allocyttus verucossusszemölcsös oreoaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Neocyttus romboidalesaz Atlanti-óceán dél-keleti része
Allocyttus guineensisaz Atlanti-óceán dél-keleti része
Pseudocyttu smaculatusaz Atlanti-óceán dél-keleti része
Emmelichthys nitidusfoki rubinthalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Ruvettus pretiosusolajhalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Promethichthys prometheusmanga kígyómakrélaaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Macrourus spp.gránátoshalakaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Antimora rostratalila tőkehalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Epigonus sppizzószemű halakaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Merluccius sppszürke tőkehalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Notopogon fernandezianusnarancsszínű fújtatóhalaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos
Octopodidae és Loliginidaepolip- és tintahalfélékaz Atlanti-óceán dél-keleti részeharmadlagos

Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Thunnus albacaressárgaúszójú tonhala Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Thunnus obesusnagyszemű tonhala Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Katsuwonus pelamisbonitóa Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Thunnus alalungagermona Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Thunnus orientaliscsendes-óceáni kékúszójú tonhala Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Xiphias gladiuskardhala Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Makaira nigricans (vagy mazara)kormos marlina Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Makaira indicafekete marlina Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Tetrapturus audaxsávos marlina Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Acanthocybium solandriWahooa Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Coryphaena hippurusmahi-mahia Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Elagatis bipinnulataszivárványos sárgafarkú hala Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Lepidocybium flavobrunneumolajhala Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Lampris regiustündöklőhala Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Mola molaholdhala Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Istiophorus platypterusamerikai vitorláskardoshala Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Tetrapturus angustirostrislándzsáshala Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Ruvettus pretiosusolajhala Csendes-óceán nyugati-középső részemásodlagos
Prionace glaucakékcápaa Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Carcharhinus longimanusóceáni fehérfoltú cápaa Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Carcharhinus falciformisselyemcápaa Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Alopias superciliosusnagyszemű rókacápaa Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Alopias vulpinusközönséges rókacápaa Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Alopias pelagicuskisfogú rókacápaa Csendes-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Figyelem: a WCPFC kapcsán a horogsoros hajók esetében az alábbi jelentéstételi követelmények is alkalmazandók:
1. Az úszók közötti mellékzsinórok száma. Az úszók közötti mellékzsinórok számát minden eszköz kapcsán jelenteni kell.
2. Az egyes eszközökkel fogott halak száma a következő fajok esetében: germon (Thunnus alalunga), nagyszemű tonhal (Thunnus obesus), bonitó (Katsuwonus pelamis), sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), sávos marlin (Tetrapturus audax), kormos marlin (Makaira mazara), fekete marlin (Makaira indica) és kardhal (Xiphias gladius), kékcápa, selyemcápa, óceáni fehérfoltú cápa, makócápák, rókacápák, heringcápa (a d. sz. 20°-tól délre mindaddig, amíg a biológiai adatok alapján meg nem állapítható e földrajzi határ vagy egy másik helyessége), pörölycápák (szárnyas, csipkés, nagy, sima), cetcápa és a Bizottság által meghatározott más fajok.
Amennyiben feljegyezték a halászati műveletenként fogott halak teljes tömegét vagy átlagos tömegét, akkor jelenteni kell a halászati műveletenként és fajonként fogott halak teljes tömegét vagy átlagos tömegét. Amennyiben nem jegyezték fel a halászati műveletenként fogott halak teljes tömegét vagy átlagos tömegét, akkor meg kell becsülni a halászati műveletenként és fajonként fogott halak teljes tömegét vagy átlagos tömegét, és a becsléseket kell jelenteni. A teljes tömeg vagy átlagos tömeg a halak feldolgozatlan tömegének felel meg.

Nyugat- és Közép-atlanti-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Panulirus arguskaribi langusztaaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Strombus gigasóriás szárnyascsigaaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Cápaszerű Selachii-fajok, ráják (Rajidae)cápák és rájákaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Coryphaena hippurusmahi-mahiaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Acanthocybium solandriwahooaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Epinephelus guttatusred hindaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Lutjanus vivanusselymes csattogóhalaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Lutjanus buccanellafeketeúszójú sügéraz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Lutjanus campechanuspiros csattogóhalaz Atlanti-óceán nyugati-középső részeelsődleges
Penaeus subtilisdéli barna garnélarákFrancia Guyana ZEEelsődleges

Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC)

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Thunnus albacaressárgaúszójú tonhalaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Thunnus obesusnagyszemű tonhalaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Katsuwonus pelamisbonitóaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Thunnus alalungagermonaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Xiphias gladiuskardhalaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Makaira nigricans (vagy mazara)kormos marlinaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Makaira indicafekete marlinaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Tetrapturus audaxsávos marlinaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Istiophorus platypterusamerikai vitorláskardoshalaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Auxis rocheiharántsávos tonmakrélaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részemásodlagos
Auxis thazardtonmakrélaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részemásodlagos
Euthynnus affiniskeleti kis tonhalaz Indiai-óceán nyugati és keleti részemásodlagos
Thunnus tonggolhosszúfarkú tonhalaz Indiai-óceán nyugati és keleti részemásodlagos
Scomberomorus guttatussávos makrélaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részemásodlagos
Scomberomorus commersonkeskenycsíkos spanyol makrélaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részemásodlagos
Prionace glaucakékcápaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Alopias superciliosusnagyszemű rókacápaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Carcharhinus falciformesselyemcápaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Carcharhinus longimanusóceáni fehérfoltú cápaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Alopias pelagicusnyílttengeri rókacápaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges
Sphyrna lewinicsipkés pörölycápaaz Indiai-óceán nyugati és keleti részeelsődleges

Egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetek

FAJ
Az e melléklet III. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére szolgáló mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy regionális halászati szervezet által megállapított állomány-elterjedési határokat, és megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni az egyes állományok tekintetében.
A biológiai változók gyűjtésének gyakorisága
Tudományos névKözönséges névFöldrajzi területPrioritásAz adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.
Trachurus murphyichilei fattyúmakrélaaz SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területelsődleges
Euphausia superbakrilla CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területelsődleges
Dissostichus spp.
(Dissostichus eleginoides és Dissostichus mawsoni)
fogashalaka CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területelsődleges
Champsocephalus gunnaricsíkos jéghala CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területharmadlagos
A halak, puhatestűek, rákok és egyéb helyhez kötött fajok állományai az egyezmény hatálya alá tartozó területen, kivéve: i. az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményének 77. cikke (4) bekezdése értelmében a parti államok halászati joghatósága alá tartozó helyhez kötött fajok és ii. az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményének I. mellékletében felsorolt nagy távolságra vándorló fajok.a SIOFA-egyezmény hatálya alá tartozó terület

BIOLÓGIAI ADATOK

1D. táblázat

Uniós vagy nemzetközi előírások értelmében védelmi programok keretében megfigyelendő fajok

Közönséges névTudományos névRégió/RFMOJogi keret
Csontos halakTeleostei
TokfélékAcipenser spp.a Földközi-tenger és a Fekete-tenger; a Balti-tenger; OSPAR II, IVa barcelonai egyezmény (1) II. melléklete és a fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete OSPAR (2); HELCOM (3)
tarfejűhalfélékAlecocephalidaeminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns (4)
Baird tarfejű halaAlepocephalus Bairdiiminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
kopaszhalAlepocephalus rostratusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
dunai heringAlosa immaculataa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
fattyúheringAlosa alosaOSPAR II, III, IVOSPAR
nagy marénaCoregonus lavaretusOSPAR IIOSPAR
közönséges tőkehalGadus morhuaOSPAR II, III; a Balti-tengerOSPAR; HELCOM
hosszúorrú csikóhalHippocampus guttulatus (vagy: Hippocampus ramulosus)OSPAR II, III, IV, VOSPAR
rövidorrú csikóhalHippocampus hippocampusOSPAR II, III, IV, VOSPAR
fekete-tengeri heringAlosa tanaicaa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
lila tőkehalAntimora rostrataminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
fekete abroncshalAphanopus carbominden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
abroncshalAphanopus intermediusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
rákokAstacus spp.a Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
kis kalászhalAtherina ponticaa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
tűcsőrű csukaBelone belone euxini Günthera Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
tízujjú nyálkásfejűhalakBeryx spp.minden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
brotulaCataetyx laticepsminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
törpemarénaCoregonus albulaa Balti-tengerA regionális koordinációs ülés Balti-tengerrel kapcsolatos ajánlása
tengeri nyúlhalCyclopterus lumpusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
gyűrűs durbincsDiplodus annularisa Földközi-tenger1967/2006/EK tanácsi rendelet (5) (minimális védelmi referenciaméret)
hegyesorrú durbincsDiplodus puntazzoa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
fehér durbincsDiplodus sargusa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
kétsávos durbincsDiplodus vulgarisa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
chilei tengeri sügérDissostichus eleginoidesminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
antarktiszi fogashalDissostichus mawsoniminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
fűrészfogú sügérekEpinephelus spp.a Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
fekete kardinálhalEpigonus telescopusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns sebezhető fajok
gébfélékGobiidaea Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
rózsás álsügérHelicolenus dactylopterusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
óriás laposhalHippoglossus hippoglossusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
atlanti tükörhalHoplostethus atlanticusminden régió; OSPAR I, Va mélytengeri halászat esetében releváns sebezhető fajok
csillagosszemű hal (rózsaszínű)Hoplosthetus mediterraneusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
villásfarkú abroncshalLepidopus caudatusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
csíkos durbincsLithognathus mormyrusa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
tengeri aranypérLiza aurataa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
szökdöső tengeri pérLiza saliensa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
norvég farkasangolnaLycodes esmarkiiminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
gránátoshal-félék, kivéve a gránátoshalat és az észak-atlanti gránátoshalatMacrouridae, de nem Coryphaenoides rupestris vagy Macrourus berglaxminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
észak-atlanti gránátoshalMacrourus berglaxminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
vékonybajszú tőkehalMerlangius merlangusa Balti-tenger és a Fekete-tengerA regionális koordinációs ülés Balti-tengerrel kapcsolatos ajánlása a fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
európai angolnaAnguilla anguillaOSPAR I, II, III, IV, Balti-tengerOSPAR; HELCOM
atlanti-óceáni lazac*Salmo salarOSPAR I, II, III, IV, Balti-tengerOSPAR; HELCOM
kékúszójú tonhal*Thunnus thynnusOSPAR VOSPAR; HELCOM
kék menyhalMolva dypterygiaminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
lágyhalMora morominden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
tengeri pérekMugil spp.a Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
fekete gyöngyhalNesiarchus nasutusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
tüskéshátú halNotocanthus chemnitziiminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
viaszlazacOsmerus eperlanusa Balti-tengerA regionális koordinációs ülés Balti-tengerrel kapcsolatos ajánlása
spanyol durbincsPagellus acarnea Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
nagyszemű vörösdurbincsPagellus bogaraveoa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
rózsaszínű durbincsPagrus pagrusa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
roncssügérPolyprion americanusa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
roncssügérPolyprion americanusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
kéksügérPomatomus saltatrixa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
kis álsügérSebastes viviparusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
vizaHuso husoa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
atlanti tüskésfejű halTrachyscorpia cristulataminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
aranyosfejű halakBrama spp.GSA 1.1, 1.2, 1.3 és Fekete-tenger GSA 29a 894/97/EK tanácsi rendelet (6) VIII. melléklete
atlanti makrélaScomber colias Gmelina Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
kristálygébCrystallogobius linearisa Fekete-tengernemzeti állománygazdálkodási tervek
tengeri macskaChimaera monstrosaBalti-tengerHELCOM
fattyúheringAlosa alosaa Balti-tengerHELCOM
fintaAlosa fallaxBalti-tengerHELCOM
ősszel ívó heringClupea harengus subsp.a Balti-tengerHELCOM
lapos keszegAbramis ballerusa Balti-tengerHELCOM
szélhajtó küszAlbumus albumusa Balti-tengerHELCOM
balinAspius aspiusa Balti-tengerHELCOM
rózsás márnaBarbus barbusa Balti-tengerHELCOM
fenékjáró küllőGobio gobioa Balti-tengerHELCOM
gardaPelecus cultratusa Balti-tengerHELCOM
fürge csellePhoxinus phoxinusa Balti-tengerHELCOM
szilvaorrú keszegVimba vimbaa Balti-tengerHELCOM
vágócsíkCobitis taeniaa Balti-tengerHELCOM
pisztrángSalmo truttaa Balti-tengerHELCOM
törpemarénaCoregonus albulaa Balti-tengerHELCOM
vándormarénaCoregonus balticus vagy Coregonus lavaretus, vándorlóa Balti-tengerHELCOM
nagy marénaCoregonus maraena vagy Coregonus lavaretus, állandóa Balti-tengerHELCOM
hegyesorrú marénaCoregonus pallasiia Balti-tengerHELCOM
tengeri viaszlazacOsmerus eperlanomarinusa Balti-tengerHELCOM
feketehasú ördöghalLophius budegassaa Balti-tengerHELCOM
nyurga pikóSpinachia spinachiaa Balti-tengerHELCOM
kígyótűhalEntelurus aequoreusa Balti-tengerHELCOM
cérnahalNerophis ophidiona Balti-tengerHELCOM
gilisztahalNerophis lumbriciformisa Balti-tengerHELCOM
közönséges tűhalSyngnathus acusa Balti-tengerHELCOM
keskenycsőrű tűhalSyngnathus typhlea Balti-tengerHELCOM
gránátoshalCoryphaenoides rupestrisa Balti-tengerHELCOM
foltos tőkehalMelanogrammus aeglefinusa Balti-tengerHELCOM
sávos tőkehalPollachius pollachiusa Balti-tengerHELCOM
északi menyhalMolva molvaa Balti-tengerHELCOM
snake blennyLumpenus lampretaeformisa Balti-tengerHELCOM
vörös álsügérSebastes marinusa Balti-tengerHELCOM
kis álsügérSebastes viviparusa Balti-tengerHELCOM
botos kölönteCottus gobioa Balti-tengerHELCOM
cifra kölönteCottus poecilopusa Balti-tengerHELCOM
tengeri skorpióhalMyoxocephalus scorpiusa Balti-tengerHELCOM
hosszútüskés skorpióhalTaurulus bubalisa Balti-tengerHELCOM
négyszarvú skorpióhalTriglopsis quadricornisa Balti-tengerHELCOM
tengeri nyúlhalCyclopterus lumpusa Balti-tengerHELCOM
csíkos tengericsigaLiparis liparisa Balti-tengerHELCOM
Montagu tengericsigaLiparis montaguia Balti-tengerHELCOM
kakashalZeus fabera Balti-tengerHELCOM
farkassügérDicentrarchus labraxa Balti-tengerHELCOM
foltos ajakoshalLabrus bergyltaa Balti-tengerHELCOM
kakukk ajakoshalLabrus mixtusa Balti-tengerHELCOM
ajakoshalSymphodus melopsa Balti-tengerHELCOM
greater weeverTrachinus dracoa Balti-tengerHELCOM
pásztás farkashalAnarhichas lupusa Balti-tengerHELCOM
Raitt homokiangolnaAmmodytes marinusa Balti-tengerHELCOM
kis homokiangolnaAmmodytes tobianusBalti-tengerHELCOM
cifra gébPomatoschistus pictusa Balti-tengerHELCOM
harántsávos tonmakrélaAuxis rocheia Balti-tengerHELCOM
kis tonhalEuthynnus alleteratusa Balti-tengerHELCOM
karcsú palamidaOrcynopsis unicolora Balti-tengerHELCOM
makrélaScomber scombrusa Balti-tengerHELCOM
óriás laposhalHippoglossus hippoglossusa Balti-tengerHELCOM
kardhalXiphias gladiusa Balti-tengerHELCOM
fekete békahalakCentrolophus nigera Balti-tengerHELCOM
PorcoshalakChondrichthyes
késfogú fűrészesrájaAnoxypristis cuspidataminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
madárcsőrű tüskéscápaDeania calceaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
sima lámpáscápaEtmopterus pusillusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
törpe fűrészesrájaPristis clavataminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
zöld fűrészesrájaPristis zijsronminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
norvég rájaRaja (Dipturus) nidarosiensisminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
tüskés rájaRaja clavataminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, OSPAR; HELCOM
cifra rájaRaja undulataminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
kisfogú rókacápaAlopias pelagicusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
nagyszemű rókacápaAlopias superciliosusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
közönséges rókacápaAlopias vulpinusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás HELCOM
csillagrájaAmblyraja radiataminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
izlandi macskacápákApristurus sppminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns sebezhető fajok
selyemcápaCarcharhinus falciformisminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
galápagosi cápaCarcharhinus galapagensisminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
óceáni fehérfoltú cápaCarcharhinus longimanusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
homokpadi cápaCarcharhinus plumbeusminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
homoki tigriscápaCarcharias taurusminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
nagy fehércápaCarcharodon carchariasminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
nyelőcápaCentrophorus granulosusminden óceán és tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény III. melléklete OSPAR
tüskéscápa-félékCentrophorus sppminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
érdes tüskéscápaCentrophorus squamosusminden óceán és tengerRFMO-k, elsődleges prioritás OSPAR
fekete tüskéscápaCentroscyllium fabriciiminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns
portugál tüskéscápaCentroscymnus coelolepisminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns OSPAR
hosszúorrú tüskéscápaCentroscymnus crepidaterminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns, sebezhető faj
óriáscetcápaCetorhinus maximusminden óceán és tengerRFMO-k, elsődleges prioritás OSPAR; HELCOM
tengeri macskaChimaera monstrosaminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
galléros cápaChlamydoselachus anguineusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns, sebezhető faj
búvárcápaDalatias lichaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns, sebezhető faj
mérgesrájaDasyatis pastinacaa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete HELCOM
madárcsőrű tüskéscápaDeania calceaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns
közönséges rájaDipturus batisminden óceán és tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete OSPAR; HELCOM
fehér rája*Rostroraja albaOSPAR II, III, IVOSPAR
nagy lámspáscápaEtmopterus princepsminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns, sebezhető faj
bársonyoshasú lámpáscápaEtmopterus spinaxminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns HELCOM
szárnyas pörölycápaEusphyra blochiiminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
közönséges kutyacápaGaleorhinus galeusminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete HELCOM
foltos cápaGaleus melastomusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns
egércápaGaleus murinusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns
tüskés pillangórájaGymnura altavelaminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
hegyesorrú tehéncápaHeptranchias perlominden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény III. melléklete
hatkopoltyús szürkecápaHexanchus griseusminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete HELCOM
nagyszemû tengeri macskaHydrolagus mirabilisminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
lándzsafogú cápaIsurus oxyrinchusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
hosszúúszójú makócápaIsurus paucusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
heringcápaLamna nasusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, OSPAR; HELCOM
sápadt rájaLeucoraja circularisminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
máltai rájaLeucoraja melitensisminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
Alfréd-ördögrájaManta alfrediminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
atlanti ördögrájaManta birostrisminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
törpe ördögrájaMobula eregoodootenkeeminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
kis ördögrájaMobula hypostomaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
tüskésfarkú ördögrájaMobula japanicaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
rövidúszójú ördögrájaMobula kuhliiminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
óriás ördögrájaMobula mobularminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
Munk-ördögrájaMobula munkianaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
guineai kis ördögrájaMobula rochebruneiminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
chilei ördögrájaMobula tarapacanaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
simafarkú ördögrájaMobula thurstoniminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
csillagos cápaMustelus asteriasminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény III. melléklete
sima csillagos cápaMustelus mustelusminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény III. melléklete
feketepettyes sima cápaMustelus punctulatusminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény III. melléklete
foltos cápaGaleus melanostomusa Balti-tengerHELCOM
kis macskacápaScyliorhinus caniculaa Balti-tengerHELCOM
csillagrájaAmblyraja radiataa Balti-tengerHELCOM
érdes rájaLeucoraja fullonicaa Balti-tengerHELCOM
márványos zsibbasztó rájaTorpedo marmorataa Balti-tengerHELCOM
vitorlás disznócápaOxynotus paradoxusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns, sebezhető faj
nagy fűrészesrájaPristis pectinataminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
közönséges fűrészhalPristis pristisminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
krokodilcápaPseudocarcharias kamoharaiminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
nyílt-tengeri tüskésrájaPteroplatytrygon violaceaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
Fylla-rájaRaja fyllaeminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
sarki rájaRaja hyperboreaminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
norvég rájaRaja nidarosiensusminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
foltos rájaRaja montaguiOSPAR I, II, III, IVOSPAR; HELCOM
cetcápaRhincodon typusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
feketeállú hegedűrájaRhinobatos cemiculusminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
közönséges hegedűrájaRhinobatos rhinobatosminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
hosszúorrú tengeri macskaRhinochimaera atlanticaminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
fehér rájaRostroraja albaminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
spanyol tüskéscápaScymnodon ringensminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns
egyéb cápákSelachimorpha (vagy Selachii), Batoidea (A kirakodási, felmérési vagy a fogási adatok alapján fajonként kell meghatározni.)minden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás HELCOM
grönlandi cápaSomniosus microcephalusminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás, a mélytengeri halászat esetében releváns HELCOM
csipkés pörölycápaSphyrna lewiniminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
nagy pörölycápaSphyrna mokarranminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
közönséges pörölycápaSphyrna zygaenaminden óceánRFMO-k, elsődleges prioritás
közönséges tüskéscápaSqualus acanthiasminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, barcelonai egyezmény II. melléklete, OSPAR HELCOM
tarajoshátú angyalcápaSquatina aculeataminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
simahátú angyalcápaSquatina oculataminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, a barcelonai egyezmény II. melléklete
angyalcápaSquatina squatinaminden óceán+Földközi-tenger és Fekete-tengerRFMO-k, elsődleges prioritás, barcelonai egyezmény II. melléklete, OSPAR HELCOM
tengeri ingolaPetromyzon marinusOSPAR I, II, III, IVOSPAR; HELCOM
folyami ingolaLampetra fluviatilisBalti-tengerHELCOM
EmlősökMammalia
cetfélék – minden fajcetfélék – minden fajvalamennyi területa Tanács 92/43/EGK irányelve (7)
csukabálnaBalaenoptera acutorostrataa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás (8) és a barcelonai egyezmény II. melléklete
grönlandi bálnaBalaena mysticetusOSPAR IOSPAR
kék bálnaBalaenoptera musculusvalamennyi OSPAR-egyezményOSPAR
északi simabálnaEubalanea glacialisvalamennyi OSPAR-egyezményOSPAR
tőkebálnaBalaenoptera borealisa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
közönséges barázdásbálnaBalaenoptera physalusa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
közönséges delfinDelphinus delphisa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
északi simabálnaEubalanea glacialisa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfinGlobicephala melasa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
Risso-delfinGrampus griseusa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
törpe ámbráscetKogia simusa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
hosszúszárnyú bálnaMegaptera novaeangliaea Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
Blainville-féle csőröscetMesoplodon densirostrisa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
kardszárnyú delfinOrcinus orcaa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
barna delfinPhocoena phocoenaa Földközi-tenger OSPAR II, IIIGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete; a 92/43/EGK irányelv OSPAR
nagy ámbráscetPhyseter macrocephalusa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
kis kardszárnyú delfinPseudorca crassidensa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
csíkos delfinStenella coeruleoalbaa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
barázdásfogú delfinSteno bredanensisa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
palackorrú delfinTursiops truncatusa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
Cuvier-féle csőröscetZiphius cavirostrisa Földközi-tengerGFCM/36/2012/2. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
mediterrán barátfókaMonachus monachusvalamennyi területGFCM/35/2011/5. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete; a 92/43/EGK irányelv
Saimaa-tavi gyűrűsfókaPhoca hispida saimensisvalamennyi területa 92/43/EGK irányelv
kúpos fókaHalichoerus grypusvalamennyi területa 92/43/EGK irányelv
borjúfókaPhoca vitulinavalamennyi területa 92/43/EGK irányelv
balti-teneri gyűrűsfókaPhoca hispida bottnicavalamennyi területa 92/43/EGK irányelv
MadarakAves
északi vészmadárCalonectris borealisvalamennyi területaz Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (9)
nagy kárókatonaPhalacrocorax carbovalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
szulaMorus bassanusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
lundaFratercula arcticavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
baleári vészmadárPuffinus mauretanicusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
dankasirályLarus ridibundusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
fekete réceMelanitta nigravalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
üstökös kárókatonaPhalacrocorax aristotelisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
nagy vészmadárArdenna gravisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
atlanti vészmadárPuffinus puffinusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
északi sirályhojszaFulmarus glacialisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
mediterrán vészmadárCalonectris diomedeavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
szürke vészmadárArdenna griseavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
bukosó vészmadárPuffinus yelkouanvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
korallsirályLarus audouiniivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
izlandi kerceréceBucephala islandicavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
szalagos szerecsenhojszaBulweria bulweriivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
kerceréceBucephala clangulavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
ezüstsirályLarus argentatusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
jeges sirályLarus hyperboreusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
dolmányos sirályLarus marinusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
nagy halfarkasCatharacta skuavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
hegyi réceAythya marilavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv; a fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
barátréceAythya ferinaa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
heringsirályLarus fuscusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
alkabukóAlle allevalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
nyílfarkú halfarkasStercorarius longicaudusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
alkaAlca tordavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
ékfarkú halfarkasStercorarius parasiticusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
sarki búvárGavia arcticavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
Audubon-vészmadárPuffinus lherminierivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
fekete lummaCepphus gryllevalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
fekete réceMelanitta americanavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
feketenyakú vöcsökPodiceps nigricollisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
sztyeppi sirályLarus cachinnansvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
pehelyréceSomateria mollissimavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
lummaUria aalgevalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
jeges búvárGavia immervalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
nagy bukóMergus merganservalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
búbos vöcsökPodiceps cristatusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
tarka réceHistrionicus histrionicusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
füles vöcsökPodiceps auritusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
sarki sirályLarus glaucoidesvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
cifra pehelyréceSomateria spectabilisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
jegesréceClangula hyemalisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
szerecsensirályLarus melanocephalusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
viharsirályLarus canusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
örvös bukóMergus serratorvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
vörösnyakú vöcsökPodiceps grisegenavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
északi búvárGavia stellatavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
vékonycsőrű sirályLarus geneivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
Steller-pehelyrécePolysticta stellerivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
szélesfarkú halfarkasStercorarius pomarinusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
vastagcsőrű lummaUria lomviavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
füstös réceMelanitta fuscavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
fehércsőrű búvárGavia adamsiivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
sárgalábú sirályLarus michahellisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
madeirai viharmadárPterodroma madeiravalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
halászsirályLarus ichthyaetusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
csüllőRissa tridactylavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
rózsás gödényPelecanus onocrotalusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
villás viharfecskeOceanodroma leucorhoavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
laposcsőrű víztaposóPhalaropus fulicariusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
vékonycsőrű víztaposóPhalaropus lobatusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
Wilson-viharfecskeOceanites oceanicusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
sarki csérSterna paradisaeavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
madeirai viharfecskeHydrobates castrovalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
kormos szerkőChlidonias nigervalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
lócsérHydroprogne caspiavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
kacagócsérGelochelidon niloticavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
küszvágó csérSterna hirundovalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
Deserta viharmadárPterodroma desertavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
hósirályPagophila eburneavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
bengáli csérThalasseus bengalensisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
kis sirályHydrocoloeus minutus, Larus minutusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
kis csérSternula albifronsvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
Monteiro-viharfecskeHydrobates monteiroivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
rózsás csérSterna dougalliivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
rózsás sirályRhodostethia roseavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
fecskesirályXema sabinivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
kenti csérThalasseus sandvicensisvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
Theyer-sirályLarus thayerivalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
fehérarcú viharfecskePelagodroma marinavalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
európai viharfecskeHydrobates pelagicusvalamennyi területa 2009/147/EK irányelv
heringsirályLarus fuscus fuscusOSPAR Iaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
hósirályPagophila eburneaOSPAR Iaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
Steller-pehelyrécePolysticta stelleriOSPAR Iaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
kis vészmadárPuffinus assimilis baroli (auct.incert.)OSPAR Vaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
baleári vészmadárPuffinus mauretanicusOSPAR II, III, IV, Vaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
csüllőRissa tridactylaOSPAR I, II,az OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
rózsás csérSterna dougalliiOSPAR II, III, IV, Vaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
lummaUria aalge – Ibériai állomány (más néven: Uria aalge albionis, Uria aalge ibericus)OSPAR IVaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
vastagcsőrű lummaUria lomviaOSPAR Iaz OSPAR-egyezményhez csatolt, a veszélyeztetett és csökkenő állományú fajokat felsoroló jegyzék
HüllőkReptilia
atlanti fattyúteknősLepidochelys kempiivalamennyi területa 92/43/EGK irányelv; GFCM/35/2011/4. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
álcserepesteknősCaretta carettavalamennyi területa 92/43/EGK irányelv; GFCM/35/2011/4. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete OSPAR
kérgesteknősDermochelys coriaceavalamennyi területa 92/43/EGK irányelv; GFCM/35/2011/4. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete OSPAR
közönséges cserepesteknősEretmochelys imbricatavalamennyi területa 92/43/EGK irányelv; GFCM/35/2011/4. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
közönséges levesteknősChelonia mydasvalamennyi területa 92/43/EGK irányelv; GFCM/35/2011/4. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
afrikai lágyhéjúteknősTrionyx tringuisa Földközi-tengerGFCM/35/2011/4. sz. ajánlás és a barcelonai egyezmény II. melléklete
PuhatestűekMollusca
sávos vénuszkagylóChamelea gallinaa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
banded wedge shellDonacilla corneaa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
Eledone fajokEledone spp.valamennyi területnemzeti állománygazdálkodási tervek
mediterrán kagylóMytilus galloprovincialisminden földközi-tengeri területnemzeti állománygazdálkodási tervek
mediterrán kagylóMytilus galloprovincialisa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
csészecsigákPatella spp.a Földközi-tengera barcelonai jegyzőkönyv II. melléklete
öblöscsigaRapana venosaa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
csomós szívkagylóAcanthocardia tuberculatavalamennyi területnemzeti állománygazdálkodási tervek
tüskés bíborcsigaBolinus brandarisvalamennyi területnemzeti állománygazdálkodási tervek
barna vénuszkagylóCallista chionevalamennyi területnemzeti állománygazdálkodási tervek
csonkakagylóDonax trunculusvalamennyi területnemzeti állománygazdálkodási tervek
sellőkagylóArctica islandicaOSPAR IIOSPAR
azori tengerimakkMegabalanus azoricusOSPAR V mindenütt, ahol előfordulOSPAR
északi bíborcsigaNucella lapillusOSPAR II, III, IVOSPAR
éti osztrigaOstrea edulisOSPAR IIOSPAR
azori csészecsigaPatella ulyssiponensis asperaMinden OSPAR-terület, ahol előfordulOSPAR
RákfélékCrustacea
homárHomarus gammarusa Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
mélytengeri vörös tarisznyarákChaceon (Geryon) affinisminden régióa mélytengeri halászat esetében releváns
barna garnélaCrangon crangona Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
ostoros garnélaPalaemon adspersusa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
sziklagarnélaPalaemon elegansa Fekete-tengera fekete-tengeri biológiai sokféleség és táj megőrzésére irányuló jegyzőkönyv IV. melléklete
languszta-félékPalinuridaea Földközi-tenger1967/2006/EK rendelet (minimális védelmi referenciaméret)
CsalánozókCnidaria
vörös korallCorallium rubruma Földközi-tengerGFCM/36/2012/1. és GFCM/35/2011/2. sz. ajánlás
(1) A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló barcelonai egyezmény.
(2) Az Atlanti-óceán észak-keleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény.
(3) A Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény.
(4) A Tanács 2002. december 16-i 2347/2002 rendelete a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról (HL L 351., 2002.12.28., 6. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 21-i 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).
(6) A Tanács 1997. április 29-i 894/97/EK rendelete a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről (HL L 132., 1997.5.23., 1. o.).
(7) A Tanács 1992. május 21-i irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(8) Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság.
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

A tiltott fajok esetében csak a befogás előtt elpusztult példányokat szabad használni. A mérések után ezeket vissza kell dobni. Az adatgyűjtés évente történik, az adatok frissítését/feldolgozását pedig az állomány-értékelések időzítésének tiszteletben tartásával kell elvégezni.

BIOLÓGIAI ADATOK

1E. táblázat

Édesvízi anadrom és katadrom fajok

Faj (közönséges név)Faj (tudományos név)Tengeren kívüli területek, ahol az állomány megtalálható/állománykód
európai angolnaAnguilla anguillaaz 1100/2007/EK tanácsi rendelettel összhangban megállapított angolnagazdálkodási egységek (1)
lazacSalmo salara természetes elterjedési terület egésze
tengeri pisztrángSalmo truttaa Balti-tengert elhagyó minden szárazföldi víztest
(1) A Tanács 2007. szeptember 18-i 1100/2007/EK rendelete az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

2. táblázat

Halászati tevékenység ("tevékenységcsoport") régiók szerint

1. szint2. szint3. szint4. szint5. szint6. szintHosszúsági osztályok (m), (d)
TevékenységEszközosztályokEszközcsoportokEszköz típusaCélzott fajok (a)A háló szembősége és egyéb szelektív eszközök< 1010-< 1212-< 1818-< 2424-< 4040 &+
Halászati tevékenységkotróhálókkotróhálókhajóról működtetett kotróháló [DRB]anadrom fajok (ANA)
katadrom fajok (CAT)
lábasfejűek (CEP)
rákok (CRU)
tengerfenéki fajok (DEF)
mélytengeri fajok (DWS)
úszós halak (FIF)
édesvízi fajok (nincs kód)
egyéb (MIS)
lábasfejűek és tengerfenéki fajok vegyesen (MCF)
rákok és tengerfenéki fajok vegyesen (MCD)
mélytengeri és tengerfenéki fajok vegyesen (MDD)
nyílt tengeri és tengerfenéki fajok vegyesen (MCD)
puhatestűek (MOL)
nagyméretű nyílt vízi halfajok (LPF)
kisméretű nyílt vízi halfajok (SPF)
nagyméretű nyílt vízi halfajok (LPF) és kisméretű nyílt vízi halfajok (SPF)
b)
gépesített/szívó fenékkaparó hálók [HMD]b)
vonóhálókfenékvonóhálókfeszítőlapos fenékvonóháló [OTB]b)
többféle felszereléssel ellátott feszítőlapos fenékvonóháló [OTT]b)
páros feszítőlapos fenékvonóháló [PTB]b)
merevítőrudas vonóháló [TBB]b)
nyílt tengeri vonóhálókvízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]b)
vízközi páros vonóháló [PTM]b)
horgok és horogsorokhorgászbotok és horogsorokkézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]b)
pergetett horogsorok [LTL]b)
horogsoroksodortatott horogsorok [LLD]b)
rögzített horogsorok [LLS]b)
csapdákcsapdákrákcsapdák és csapdák [FPO]b)
hálóvarsák [FYK]b)
rögzített fedetlen varsák [FPN]b)
kerítéseken és gátakon rögzített eszközök (kód szükséges)b)
hálókhálóktükörháló [GTR]b)
rögzített kopoltyúháló [GNS]b)
eresztőháló [GND]b)
húzóhálókkerítőhálókerszényes kerítőháló [PS]b)
lampara hálók [LA]b)
húzóhálók (c)horgony nélküli kerítőháló [SSC]b)
lehorgonyzott kerítőháló [SDN]b)
páros kerítőháló [SPR]b)
partról és hajóról működtetett kerítőháló [SB] [SV]b)
egyéb eszközökegyéb eszközöküvegangolna halászata (nincs kód)üvegangolnab)
egyéb (adja meg)egyéb (adja meg)b)
halászaton kívüli egyéb tevékenységhalászaton kívüli egyéb tevékenység
inaktívinaktív
Lábjegyzetek:
a) a vonatkozó rendeletek kódjai szerint
b) a vonatkozó rendeletek kódjai szerint
c) halcsoportosulást előidéző eszközökkel (FAD-ok)/természetes rajokban
d) a Földközi-tengeren < 6 m és 6–12 m

3. táblázat

A hobbihorgászat keretében végzendő adatgyűjtéssel érintett fajok

TerületFaj
1Balti-tenger (ICES 22–32 alkörzet)lazac, angolna, tengeri pisztráng (édesvízben is), közönséges tőkehal
2Északi-tenger (ICES IIIa, IV és VIId terület)lazac és angolna (édesvízben is) farkassügér, közönséges tőkehal, sávos tőkehal és porcoshalak
3a Jeges-tenger keleti része (ICES I és II alterület)lazac és angolna (édesvízben is) közönséges tőkehal, sávos tőkehal és porcoshalak
4az Atlanti-óceán északi része (ICES V–XIV alterület és NAFO-területek)lazac és angolna (édesvízben is) farkassügér, közönséges tőkehal, sávos tőkehal, porcoshalak és az ICCAT kezelése alá tartozó nagy távolságra vándorló fajok
5a Földközi-tengerangolnák (édesvízben is), porcoshalak és az ICCAT kezelése alá tartozó nagy távolságra vándorló fajok
6a Fekete-tengerangolnák (édesvízben is), porcoshalak és az ICCAT kezelése alá tartozó nagy távolságra vándorló fajok

4. táblázat

A halászati tevékenységek változói

Változók (1)Egység
Kapacitás
Hajók számaSzám
BT, kW, a hajó koraSzám
Erőkifejtés
Tengeren töltött napokNap
Halászattal töltött órák (nem kötelező)Óra
Halászati napokNap
kW * a halászati napok számaSzám
BT * a halászati napok számaSzám
Halászati utak számaSzám
A halászati műveletek számaSzám
A hálók száma/hosszúsága (1)Szám/méter
A horgok száma, a horogsorok száma (1)Szám
A rákcsapdák, csapdák száma (1)Szám
Kirakodások
A fogás értéke összesen és kereskedelmi fajonkéntEuro
A fogás élőtömege összesen és fajonkéntTonna
Árak kereskedelmi fajonkéntEUR/kg
(1) Minden változót a 3. és az 5B. táblázatban jelzett aggregációs szinten (tevékenységcsoportok és flottaszegmensek szerint), valamint az 5C. táblázatban megadott alrégiók/halászterületek szintjén kell jelenteni.
(*1) Ezen adatok gyűjtéséről a 10 méternél rövidebb hajók esetében regionális szinten kell megegyezni.

A FLOTTA GAZDASÁGI ADATAI

5A. táblázat

A flotta gazdasági változói

A változó csoportjaVáltozóEgység
BevételA kirakodott áru bruttó értékeEuro
Kvóta vagy más halászati jogok bérbeadásából származó bevételEuro
Egyéb bevételEuro
MunkaerőköltségekSzemélyzeti költségekEuro
A fizetetlen munkaerő értékeEuro
EnergiaköltségekEnergiaköltségekEuro
Javítási és karbantartási költségekJavítási és karbantartási költségekEuro
Egyéb működési költségekVáltozó költségekEuro
Állandó költségekEuro
Kvóta vagy egyéb halászati jogok lízingjére/bérletére történő kifizetésekEuro
TámogatásokMűködési támogatásokEuro
Beruházások támogatásaEuro
TőkeköltségekÁllóeszközök értékcsökkenéseEuro
TőkeértékÁllótőke értékeEuro
A kvóta és egyéb halászati jogok értékeEuro
BeruházásokA tárgyi eszközökbe való beruházás nettó összegeEuro
Pénzügyi helyzetHosszú/rövid távú tartozásEuro
Eszközök összesenEuro
FoglalkoztatásFoglalkoztatott legénységSzám
Fizetetlen munkaerőSzám
Az egy évben ledolgozott órák száma összesenSzám
FlottaHajók számaSzám
A hajók átlagos hosszaMéter
A hajók összesített tonnatartalmaBT
A hajók összesített teljesítményekW
A hajók átlagos koraÉvek
ErőkifejtésA tengeren töltött napokNap
EnergiafogyasztásLiter
Halászati vállalkozások/egységek számaHalászati vállalkozások/egységek számaSzám
Termelési érték fajonkéntA kirakodások értéke fajonkéntEuro
Átlagár fajonkéntEUR/kg

A FLOTTA GAZDASÁGI ADATAI

5B. táblázat

Flottaszegmensek

Hosszúsági osztályok (teljes hossz, LOA) (1)
Aktív hajók0-< 10 m
0-< 6 m
10-< 12 m
6-< 12 m
12-< 18 m18-< 24 m24-< 40 m40 m vagy hosszabb
„Aktív” eszközöket használó hajókMerevítőrudas vonóhálóval felszerelt halászhajók
A tengerfenéken élő fajokra halászó vonóhálós és/vagy kerítőhálós hajók
Nyílt tengeri vonóhálós hajók
Erszényes kerítőhálós hajók
Kotróhajók
Egyéb aktív eszközöket használó hajók
Kizárólag többfunkciós „aktív” eszközöket használó hajók
„Passzív” eszközöket használó hajókHorgot használó hajók(2)(2)
Eresztőhálókat és/vagy rögzített hálókat használó hajók
Rákcsapdát és/vagy csapdát használó hajók
Egyéb passzív eszközöket használó hajók
Kizárólag többfunkciós „passzív” eszközöket használó hajók
Többfunkciós eszközöket használó hajókAktív és passzív eszközöket használó hajók
Inaktív hajók
(1) A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 12 méternél rövidebb hajók esetében a hosszúság szerinti kategóriák 0-< 6 és 6-< 12 méter. Minden más régió esetében a hosszúság szerinti kategóriák 0-< 10 és 10-< 12 méter szerint kerülnek meghatározásra.
(2) A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 12 méternél rövidebb, passzív eszközöket használó hajók a halászeszköz típusa szerint is csoportosíthatók. A flottaszegmens meghatározásakor jelezni kell a nagyrégiót, és lehetőség szerint egy olyan földrajzi jelzést, amellyel azonosíthatók a legkülső régiókban, illetve a kizárólag az Unió területén kívül halászó hajók.

A FLOTTA GAZDASÁGI ADATAI

5C. táblázat

Földrajzi rétegzés régiók szerint

Alrégió/halászterületRégióNagyrégió
IIIIII
Térbeli egységek csoportja a 3. szinten, a 3. táblázatnak megfelelően (NAFO körzet)NAFO (FAO 21 teület)a Balti-tenger; az Északi-tenger; a Jeges-tenger keleti része; NAFO; kiterjesztett északnyugati vizek (ICES V, VI és VII alterület) és délnyugati vizek
térbeli egységek csoportja a 4. szinten, a 3. táblázatnak megfelelően (ICES alkörzet)a Balti-tenger (ICES IIIb–d körzet)
térbeli egységek csoportja a 3. szinten, a 3. táblázatnak megfelelően (ICES körzet)az Északi-tenger (ICES IIIa körzet és IV alterület)
a Jeges-tenger keleti része (ICES I és II alterület)
északnyugati vizek (ICES Vb körzet (csak uniós vizek), VI és VII alterület)
nem uniós északnyugati vizek (ICES Va és Vb alkörzetek, csak nem uniós vizek)
térbeli egységek csoportja a 3. szinten, a 3. táblázatnak megfelelően (ICES/CECAF körzetek)délnyugati vizek (ICES VIII, IX és X alterületek, az Azori-szigetek környéke)
CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 alterületek (Madeira és a Kanári-szigetek környéke)
térbeli egységek csoportja a 4. szinten, a 3. táblázatnak megfelelően (GSA)a Földközi-tenger (a ny. h. 5°36′ vonalától keletre található földközi-tengeri vizek)
a Fekete-tenger (a GFCM/33/2009/2 határozat szerinti GFCM földrajzi alterület)
a Földközi-tenger és a Fekete-tenger
RFMO mintavételi alterületek (kivéve GFCM)Egyéb olyan régiók, ahol európai uniós hajók halásznak olyan RFMO irányítása alatt, amelynek az Európai Unió a szerződő fele vagy amelynek munkájában megfigyelőként vesz részt (pl. ICCAT, IOTC, CECAF stb.)Egyéb régiók

6. táblázat

A halászati és akvakultúra-ágazat társadalmi változói

VáltozóEgység
Foglalkoztatás nemek szerintSzám
Teljes munkaidős egyenérték nemek szerintSzám
Fizetetlen munkaerő nemek szerintSzám
Foglalkoztatás korcsoportok szerintSzám
Foglalkoztatás képzettségi szint szerintSzám képzettségi szint szerint
Foglalkoztatás állampolgárság szerintEU, EGT és nem EU/EGT számok
Foglalkoztatás a munkaviszony jellege szerintSzám
Teljes munkaidős egyenérték állampolgárság szerintSzám

7. táblázat

Az akvakultúra-ágazatra vonatkozó gazdasági változók

A változó csoportjaVáltozóEgység
Bevétel (1)Bruttó értékesítés fajonkéntEuro
Egyéb bevételEuro
Személyzeti költségekSzemélyzeti költségekEuro
A fizetetlen munkaerő értékeEuro
EnergiaköltségekEnergiaköltségekEuro
NyersanyagköltségekAz állatállomány költségeEuro
Takarmányozási költségekEuro
Javítás és karbantartásJavítás és karbantartásEuro
Egyéb működési költségekEgyéb működési költségekEuro
TámogatásokMűködési támogatásokEuro
Beruházások támogatásaEuro
TőkeköltségekÁllóeszközök értékcsökkenéseEuro
TőkeértékTeljes eszközértékEuro
Pénzügyi eredményekPénzügyi bevételEuro
Pénzügyi kiadásokEuro
BeruházásokNettó beruházásokEuro
AdósságAdósságEuro
Nyersanyagok súlyaA felhasznált állatállománykg
A felhasznált haltakarmánykg
Az értékesített mennyiség tömegeAz értékesített mennyiség tömege fajonkéntKg
FoglalkoztatásFoglalkoztatottak számaSzám/teljes munkaidős egyenérték
Fizetetlen munkaerőSzám/teljes munkaidős egyenérték
Az alkalmazottak és a fizetetlen munkaerő által ledolgozott órák számaÓra
Vállalkozások számaVállalkozások száma (a foglalkoztatott személyek száma alapján kategorizálva)Szám
(*1) Tartalmazza a közvetlen kifizetéseket, mint például a forgalmazás beszüntetésének ellentételezését, az üzemanyagadó-visszatérítéseket vagy a hasonló átalányösszegű ellentételezések kifizetéseit; azonban nem tartalmazza a szociális juttatásokat vagy a közvetett támogatásokat, például az anyagfelhasználásra, mint például az üzemanyagra vonatkozó csökkentett adót vagy beruházási támogatásokat.

8. táblázat

Az akvakultúra-ágazatra vonatkozó környezeti változók

VáltozóLeírásEgység
Felhasznált gyógyszerek vagy más kezelések (1)típusonkéntgramm
Mortalitás (2)Százalék
(1) A 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.) I. mellékletének 8.b) pontja értelmében gyűjtött adatokból kell extrapolálni.
(2) A 2006/88/EK tanácsi irányelv (HL L 382., 2006.11.24., 14. o.) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében gyűjtött adatokból kiszámított nemzeti termelés százalékaként kell extrapolálni.

9. táblázat

Az akvakultúra-adatok gyűjtése kapcsán alkalmazandó szegmentálás (1)

Haltenyésztési technológiák (2)PolikultúraHalkeltetők és nevelőtelepek (3)Kagylótenyésztési technológiák
HalastavakMedencék és futómedencékRekeszek és karámok (6)Recirkulációs rendszerek (5)Egyéb módszerekKetrecek (7)Minden módszerNem tengerfenékenTengerfenéken (4)Egyéb
TutajokHorogsor
lazac
pisztráng
farkassügér és vörösdurbincs
ponty
tonhal
angolna
tokhal (emberi fogyasztásra szánt ikra)
egyéb édesvízi halak
egyéb tengeri halak
éti kagyló
osztriga
vénuszkagyló
rákfélék
egyéb puhatestűek
több faj
tengeri moszat
egyéb vízi élőlények
(1) A tenyésztési technológiák meghatározásait a 762/2008/EK rendelet tartalmazza.
(2) A vállalkozásokat fő gazdálkodási technológiájuk szerint kell csoportosítani.
(3) A keltetők és nevelőtelepek a vízi állatok korai életszakaszában alkalmazott mesterséges tenyésztő-, keltető- és nevelőhelyek. Statisztikai célokból a halkeltető telepek a megtermékenyült ikra termelésére korlátozódnak. Úgy kell tekintetni, hogy a vízi állatokat ivadék korukban nevelőtelepeken tenyésztik tovább. Ha a keltetők és a nevelőtelepek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a statisztikai adatok kizárólag a tenyészet utolsó ivadékkorára vonatkoznak. (COM(2006)864, 2007. július 19.)
(4) A tengerfenéken alkalmazott technológiák az árapály területeken történő kagylótenyésztést is jelentik (közvetlenül a tengerfenéken vagy afelett).
(5) A recirkulációs rendszerek olyan rendszerek, amelyekben a vizet valamilyen kezelés (pl. szűrés) alkalmazása után ismét felhasználják.
(6) A rekeszek és karámok hálók és egyéb akadályok által határolt vízterületek, ahol biztosított a szabad vízcsere, és az elhatárolt vízterület a tengerfenéktől a felszínig a teljes vízoszlopot magában foglalja. A karámok és rekeszek általában viszonylag nagy víztömeget határolnak el. (COM(2006)864, 2007. július 19.)
(7) A ketrecek nyitott vagy fedett, körülhatárolt szerkezetek, amelyek hálóból vagy más áteresztő anyagból készülnek, és lehetővé teszik a természetes vízcserét. Lehetnek úszó, felfüggesztett vagy a tengerfenékre rögzített szerkezetek, de az utóbbi esetben is lehetővé teszik az alulról történő vízcserét. (COM(2006)864, 2007. július 19.)

10. táblázat

A tengeren végzett kutatási felmérések

A felmérés megnevezéseRövidítésTerületIdőszakFőbb célfajok
a Balti-tenger
Nemzetközi balti-tengeri vonóháló felmérésBITS Q1
BITS Q4
IIIaS, IIIb–d1. és 4. negyedévtőkehal és egyéb tengerfenéken élő fajok
nemzetközi balti-tengeri akusztikus felmérés (őszi)BIASIIIa, IIIb–dszept.–okt.hering és spratt
a rigai-öbölbeli heringállomány akusztikus felméréseGRAHSIIId3. negyedévhering
a sprattállomány akusztikus felméréseSPRASIIIdmájusspratt és hering
rügeni heringlárva-felmérésRHLSIIIdmárcius–júniushering
az Északi-tenger és a Jeges-tenger keleti része (ICES I és II alterület)
nemzetközi fenékvonóhálós felmérésIBTS Q1
IBTS Q3
IIIa, IV1. és 3. negyedévfoltos tőkehal, közönséges tőkehal, fekete tőkehal, hering, spratt, vékonybajszú tőkehal, makréla, norvég tőkehal
északi-tengeri merevítőrudas vonóhálós felmérésBTSIVb, IVc, VIId3. negyedévsima lepényhal, közönséges nyelvhal
tengerfenéki halivadék-felmérésDYFSaz Északi-tenger partvidéke3. és 4. negyedévsima lepényhal, közönséges nyelvhal, barna garnéla
a közönséges nyelvhal hálós felméréseSNSIVb, IVc3. negyedévközönséges nyelvhal, sima lepényhal
északi-tengeri homokiangolna-felmérésNSSSIVa, IVb4. negyedévhomoki angolnák
nemzetközi ökoszisztéma-felmérés az északi tengerekenASHIIamájushering, kék puhatőkehal
vörösálsügér-felmérés a Norvég-tengeren és a kapcsolódó vizekenREDNORIIaugusztus–szeptembervörös álsügér
makrélaikra-felmérés
(háromévente)
NSMEGSIVmájus–júliusmakréla ikratermelés
heringlárva-felmérésIHLSIV, VIId1. és 3. negyedévhering- és spratt-lárva
az északi-tengeri heringállomány akusztikus felméréseNHASIIIa, IV, VIajúnius, júliushering, spratt
norvég homár TV-felmérés
(FU 3 és 4)
NTV 3 és 4IIIA2. vagy 3. negyedévnorvég homár
norvég homár TV-felmérés (FU 6)NTV 6IVbszeptembernorvég homár
norvég homár TV-felmérés (FU 7)NTV 7IVa2. vagy 3. negyedévnorvég homár
norvég homár TV-felmérés (FU 8)NTV 8IVb2. vagy 3. negyedévnorvég homár
norvég homár TV-felmérés (FU 9)NTV 9IVa2. vagy 3. negyedévnorvég homár
az Atlanti-óceán északi része (ICES V–XIV alterület és NAFO-területek)
nemzetközi vonóhálós és akusztikus vörösálsügér-felmérés (kétévente)REDTASVa, XII, XIV; NAFO SA 1–3június/júliusvörös álsügér
a Flemish Cap térségben a tengerfenéken élő halakra vonatkozó felmérésFCGS3Mjúliustengerfenéken élő fajok
grönlandi tengerfenéki halakra vonatkozó felmérésGGSXIV, NAFO SA1október/novemberközönséges tőkehal, vörös álsügér és egyéb tengerfenéki fajok
3LNO tengerfenéki halakra vonatkozó felmérésPLATUXANAFO 3LNO2. és 3. negyedévtengerfenéki fajok
nyugati IBTS 4. negyedév
(beleértve a Porcupine-pad felmérését)
IBTS Q4VIa, VII, VIII, IXa4. negyedévtengerfenéki fajok
Skócia nyugati IBTSIBTS Q1VIa, VIIamárciustőkehalfélék, hering, makréla
ISBCBTS szeptemberISBCBTSVIIa, f, gszeptemberközönséges nyelvhal, sima lepényhal
WCBTSVIIe BTSVIIeoktóberközönséges nyelvhal, sima lepényhal, ördöghal, kisfejű lepényhal
kékpuhatőkehal-felmérésVI, VII1. és 2. negyedévkék puhatőkehal
nemzetközi makréla- és fattyúmakréla-ikra felmérés
(háromévente)
MEGSVIa, VII, VIII, IXajanuár–júliusmakréla- és fattyúmakréla-ikratermelés
szardínia, szardella, fattyúmakréla akusztikus felméréseVIII, IXmárcius–április–májusszardínia, szardella, makréla, fattyúmakréla populációsűrűségi mutatók
szardínia DEPM
(háromévente)
VIIIc, IXa2. és 4. negyedévszardínia SSB és CUFES használata
heringek és disznófejű halak akusztikus felmérése ikrarakás alatt és előttVIa, VIIa–gjúlius, szeptember, november, március, januárhering, spratt
szardella biomasszaBIOMANVIIImájusszardella SSB (DEP)
norvég homár UWTV-felmérés (part menti)UWTV
(FU 11–13)
VIa2. vagy 3. negyedévnorvég homár
norvég homár UWTV
Ír-tenger
UWTV
(FU 15)
VIIaaugusztusnorvég homár
a norvég homár UWTV-felmérése
Aran Grounds
UWTV
(FU 17)
VIIbjúniusnorvég homár
a norvég homár UWTV-felmérése
Kelta-tenger
UWTV
(FU 20–22)
VIIg, h, jjúliusnorvég homár
norvéghomár-felmérés
a portugál partok mentén
UWTV
(FU 28–29)
IXajúniusnorvég homár
A Földközi-tenger vizei és a Fekete-tenger
földközi-tengeri akusztikus felmérésMEDIASGSA 1, 6, 7, 9, 10, 15, 16, 17, 18, 20, 22tavasz–nyár (2. és 3. negyedév)kisméretű nyílt tengeri fajok
fenékvonóhálós felmérés a Fekete-tengerenBTSBSGSA 29tavasz–nyár (2., 3. és 4. negyedév)nagy rombuszhal
nyílt vízi vonóhálós felmérés a Fekete-tengerenPTSBSGSA 29tavasz–nyár (2., 3. és 4. negyedév)spratt és vékonybajszú tőkehal
nemzetközi fenékvonóhálós felmérés a Földközi-tengerenMEDITSGSA 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 22, 23, 25tavasz–nyár (2. és 3. negyedév)tengerfenéki fajok

11. táblázat

A feldolgozó-ágazat önkéntesen gyűjthető gazdasági és társadalmi változói

A változó csoportjaVáltozóEgység
GAZDASÁGI VÁLTOZÓK
BevételForgalomEuro
Egyéb bevételEuro
Személyzeti költségekSzemélyzeti költségekEuro
A fizetetlen munkaerő értékeEuro
Külső ügynökségi munkavállalók fizetése (nem kötelező)Euro
EnergiaköltségekEnergiaköltségekEuro
NyersanyagköltségekHal vagy más nyersanyag beszerzéseEuro
Egyéb működési költségekEgyéb működési költségekEuro
TámogatásokMűködési támogatásokEuro
Beruházások támogatásaEuro
TőkeköltségekÁllóeszközök értékcsökkenéseEuro
TőkeértékTeljes eszközértékEuro
Pénzügyi eredményekPénzügyi bevételEuro
Pénzügyi kiadásokEuro
BeruházásokNettó beruházásokEuro
AdósságAdósságEuro
FoglalkoztatásAlkalmazottak számaSzám
Teljes munkaidős egyenérték állampolgárság szerintSzám
Fizetetlen munkaerőSzám
Az alkalmazottak és a fizetetlen munkaerő által ledolgozott órák számaSzám
Vállalkozások számaVállalkozások számaSzám
A nyersanyag súlya (nem kötelező)A nyersanyag súlya fajonként és eredetenként (nem kötelező)Kg
TÁRSADALMI VÁLTOZÓK
Foglalkoztatás nemek szerintSzám
Foglalkoztatás korcsoportok szerintSzám
Foglalkoztatás képzettségi szint szerintSzám képzettségi szint szerint
Foglalkoztatás állampolgárság szerintAz ország helyezése a világranglistán
Teljes munkaidős egyenérték állampolgárság szerintSzám

( 1 ) A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság 2011. április 8-i 404/2011/EU végrehajtási rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 4 ) A 404/2011/EU rendelet XI. mellékletében meghatározottak szerint.

( 5 ) A feldolgozóiparral kapcsolatos adatok gyűjtése önkéntes, adott esetben a 11. táblázat szerinti bontást és változókat kell használni.

( 6 ) Lásd a 2. táblázatot.

( 7 ) Beleértve az 1343/2011/EU rendelet szerint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek esetében érvényes különleges követelményeket (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

( 8 ) A Bizottság 2003. december 30-i 26/2004/EK rendelete a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 762/2008/EK rendelete a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról és a 788/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32016D1251 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32016D1251&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02016D1251-20160801 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02016D1251-20160801&locale=hu

Tartalomjegyzék