32011R1343[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete ( 2011. december 13. ) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1343/2011/EU RENDELETE

(2011. december 13.)

a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a halászati és akvakultúra-termékek tekintetében a védelemre, kezelésre, kiaknázásra, nyomon követésre, forgalmazásra és a végrehajtásra vonatkozóan a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) által meghatározott intézkedések Unió általi alkalmazásának szabályait.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az uniós halászhajók és a tagállamok állampolgárai által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott valamennyi kereskedelmi halászati és akvakultúrával kapcsolatos tevékenységre, valamint - amennyiben azt e rendelet külön előírja - a szabadidős horgászati és halászati tevékenységekre alkalmazandó.

Ez a rendelet az 1967/2006/EK rendelet sérelme nélkül alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, e rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos kutatási célú, a lobogó szerinti tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott olyan halászati műveletekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik. A tudományos kutatások céljából halászati műveleteket folytató tagállamok az említett halászati műveletekből származó minden fogásról tájékoztatják a Bizottságot, továbbá azon tagállamokat, amelyek vizein a kutatást végzik, valamint a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságot.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikkében, az 1967/2006/EK rendelet 4. cikkében és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően az alábbi fogalommeghatározások érvényesek:

a)

"a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület" : a GFCM-megállapodásban foglaltak szerint a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és a kapcsolódó vizek;

b)

"halászati erőkifejtés" : egy halászhajó kW-ban vagy bruttó űrtartalomban (GT) kifejezett kapacitásának és a tengeren töltött napok számával megadott aktivitásának a szorzata;

c)

"tengeren töltött nap" : olyan naptári nap, amelyen a hajó a kikötőn kívül tartózkodik, függetlenül attól, hogy az említett hajó az adott nap folyamán mennyi időt tölt egy területen;

d)

"uniós halászflotta-nyilvántartási szám" : a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 3 ) I. mellékletében meghatározott közösségi halászflotta-nyilvántartási szám;

e)

"pufferterület" : a halászati korlátozás alá vont területre való véletlen belépés megakadályozása érdekében az e terület körül fekvő övezet, amely növeli a környező területek védelmét;

f)

"a nagyszemű vörösdurbincs halászata" : olyan halászati tevékenységek végzése, amelyek esetében a nagyszemű vörösdurbincs fedélzeten tartott vagy kirakodott mennyisége az osztályozást követően meghaladja az árapályonként ejtett fogás élőtömegben számított 20 %-át.

II. CÍM

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Halászati korlátozás alá vont területek

I. szakasz

Halászati korlátozás alá vont terület az Oroszlán-öbölben

4. cikk

Halászati korlátozás alá vont terület létrehozása

Létrejön az Oroszlán-öböl keleti részén a következő földrajzi koordinátákat összekötő vonalak által határolt, halászati korlátozás alá vont terület:

- é. sz. 42o40′, k. h. 4o20′

- é. sz. 42o40′, k. h. 5o00′

- é. sz. 43o00′, k. h. 4o20′

- é. sz. 43o00′, k. h. 5o00′.

5. cikk

Halászati erőkifejtés

A 4. cikkben említett halászati korlátozás alá vont területen a vontatott hálót, fenék- és vízközi horogsort, illetve fenéken rögzített hálót alkalmazó halászhajók tengerfenéken élő állományokra vonatkozó halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az egyes tagállamok által az említett területen 2008-ban alkalmazott halászati erőkifejtést.

6. cikk

Halászati nyilvántartás

A tagállamok legkésőbb 2012. február 16-ig elektronikus formában benyújtják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő azon hajók jegyzékét, amelyek a nyilvántartás szerint a 2008. évben a 4. cikkben említett területen és az I. mellékletben meghatározott 7-es jelű GFCM földrajzi alterületen halásztak. Az említett jegyzék tartalmazza a hajó nevét, az uniós halászflotta-nyilvántartási számát, azon időtartamot, amely alatt a hajó a 4. cikkben említett területen halászatra volt jogosult, valamint az egyes hajók által 2008 során a 7-es jelű földrajzi alterületen, azon belül is a 4. cikkben említett területen töltött napok számát.

7. cikk

Engedéllyel rendelkező hajók

(1) A 4. cikkben említett területen halászatra jogosult hajók részére tagállamuk a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 4 ) 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt ad ki.

(2) Azon halászhajók részére, amelyek a nyilvántartás szerint 2008. december 31. előtt nem folytattak halászati tevékenységet a 4. cikkben említett területen, nem engedélyezett a halászat az említett területen.

(3) A tagállamok legkésőbb 2012. február 16-ig közlik a Bizottsággal a következőkkel kapcsolatos, 2008. december 31-én hatályos nemzeti jogszabályokat:

a) egy hajó által naponta halászati tevékenységgel tölthető órák maximális száma;

b) egy hajó által hetente a tengeren és a kikötőn kívül tölthető napok maximális száma; és

c) a halászhajók tekintetében a lajstromozás szerinti kikötőjük elhagyásának és az oda való visszatérésnek a kötelező jelleggel megállapított időpontja.

8. cikk

Az érzékeny élőhelyek védelme

A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett területet megóvják minden egyéb olyan emberi tevékenység hatásaival szemben, amely veszélyezteti az említett területet mint az ívó halak csoportosulási területét jellemző sajátosságok megőrzését.

9. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok minden év február 1-je előtt elektronikus formában jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a 4. cikkben említett területen folytatott halászati tevékenységekről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e halászati tevékenységekről szóló jelentés formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ia. Szakasz

Halászati Korlátozás Alá Vont Területek Az Alapvető Fontosságú Halak Élőhelyének És A Veszélyeztetett Tengeri Ökoszisztémák Védelme Érdekében

9a. cikk

Halászati korlátozás alá vont területek a Tuniszi-csatornában

Tilos fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő területeken:

(1) "az Adventure-padtól keletre fekvő térség" elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 37° 23,850′, k. h. 12° 30,072′

- é. sz. 37° 23,884′, k. h. 12° 48,282′

- é. sz. 37° 11,567′, k. h. 12° 48,305′

- é. sz. 37° 11,532′, k. h. 12° 30,095′

(2) "a Gela-medencétől nyugatra fekvő térség" elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 37° 12,040′, k. h. 13° 17,925′

- é. sz. 37° 12,047′, k. h. 13° 36,170′

- é. sz. 36° 59,725′, k. h. 13° 36,175′

- é. sz. 36° 59,717′, k. h. 13° 17,930′

(3) "a máltai homokpadtól keletre fekvő térség" elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 36° 12,621′, k. h. 15° 13,338′

- é. sz. 36° 12,621′, k. h. 15° 26,062′

- é. sz. 35° 59,344′, k. h. 15° 26,062′

- é. sz. 35° 59,344′, k. h. 15° 13,338′.

9b. cikk

Pufferterületek a Tuniszi-csatornában

(1) A 9a. cikk (1) bekezdésében említett, "az Adventure-padtól keletre fekvő térség" elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület körül pufferterületet kell kijelölni, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 37° 24,849′, k. h. 12° 28,814′

- é. sz. 37° 24,888′, k. h. 12° 49,536′

- é. sz. 37° 10,567′, k. h. 12° 49,559′

- é. sz. 37° 10,528′, k. h. 12° 28,845′

(2) A 9a. cikk (2) bekezdésében említett, "a Gela-medencétől nyugatra fekvő térség" elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület körül pufferterületet kell kijelölni, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 37° 13,041′, k. h. 13° 16,672′

- é. sz. 37° 13,049′, k. h. 13° 37,422′

- é. sz. 36° 58,723′, k. h. 13° 37,424′

- é. sz. 36° 58,715′, k. h. 13° 16,682′

(3) A 9a. cikk (3) bekezdésében említett, "a máltai homokpadtól keletre fekvő térség" elnevezésű, halászati korlátozás alá vont terület körül pufferterületet kell kijelölni, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 36° 13,624′, k. h. 15° 12,102′

- é. sz. 36° 13,624′, k. h. 15° 27,298′

- é. sz. 35° 58,342′, k. h. 15° 27,294′

- é. sz. 35° 58,342′, k. h. 15° 12,106′

(4) Az e cikkben említett pufferterületeken fenékvonóhálós halászati tevékenységeket folytató hajók kötelesek biztosítani, hogy műholdas hajómegfigyelési rendszerük megfelelő gyakorisággal küldjön jeleket. A pufferterületeken fenékvonóhálós halászatra használni kívánt, a műholdas hajómegfigyelési rendszer részét képező transzponderrel nem rendelkező hajókat olyan más földrajzi helymeghatározó rendszerrel kell felszerelni, amely lehetővé teszi, hogy az ellenőrző hatóságok nyomon kövessék az ilyen hajókkal végzett halászati tevékenységeket.

9c. cikk

Halászati korlátozások az adriai-tengeri Jabuka-árok (Pomo-árok) térségében

(1) Tilos a hobbihorgászat, valamint a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a következő koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen:

- é. sz. 43° 32,044′, k. h. 15° 16,501′

- é. sz. 43° 05,452′, k. h. 14° 58,658′

- é. sz. 43° 03,477′, k. h. 14° 54,982′

- é. sz. 42° 50,450′, k. h. 15° 07,431′

- é. sz. 42° 55,618′, k. h. 15° 18,194′

- é. sz. 43° 17,436′, k. h. 15° 29,496′

- é. sz. 43° 24,758′, k. h. 15° 33,215′

(2) Minden év szeptember 1-jétől október 31-ig tilos a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, fenéken rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a következő koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen:

- é. sz. 43° 03,477′, k. h. 14° 54,982′

- é. sz. 42° 49,811′, k. h. 14° 29,550′

- é. sz. 42° 35,205′, k. h. 14° 59,611′

- é. sz. 42° 49,668′, k. h. 15° 05,802′

- é. sz. 42° 50,450′, k. h. 15° 07,431′

(3) Minden év szeptember 1-jétől október 31-ig tilos a hobbihorgászat, valamint a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, fenéken rögzített horogsorral és csapdával folytatott halászat a következő koordinátákat összekötő vonalak által határolt területen:

- é. sz. 43° 17,436′, k. h. 15° 29,496′

- é. sz. 43° 24,758′, k. h. 15° 33,215′

- é. sz. 43° 20,345′, k. h. 15° 47,012′

- é. sz. 43° 18,150′, k. h. 15° 51,362′

- é. sz. 43° 13,984′, k. h. 15° 55,232′

- é. sz. 43° 12,873′, k. h. 15° 52,761′

- é. sz. 43° 13,494′, k. h. 15° 40,040′.

9d. cikk

A Jabuka-árokban (Pomo-árok) folytatott tevékenységre engedéllyel rendelkező hajók

(1) A 9c. cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, fenéken rögzített horogsorral és csapdával folytatott kereskedelmi halászati tevékenységek csak akkor végezhetők az e bekezdésekben említett területeken, ha a hajó külön engedéllyel rendelkezik, és a múltban is bizonyítottan folytatott halászati tevékenységeket az érintett területeken.

(2) A 9c. cikk (2) bekezdésében említett területen az engedéllyel rendelkező halászhajók nem folytathatnak halászatot heti két halászati napnál hosszabb ideig. Az engedéllyel rendelkező, feszítőlapos ikervonóhálót használó halászhajók heti egy halászati napnál hosszabb ideig nem folytathatnak halászatot.

(3) A 9c. cikk (3) bekezdésében említett területen az engedéllyel rendelkező, fenékvonóhálót használó hajók kizárólag szombatonként és vasárnaponként 5.00 és 22.00 óra között jogosultak halászni. Az engedéllyel rendelkező, fenéken rögzített hálót, fenéken rögzített horogsort és csapdákat használó hajók hétfő 5.00 órától csütörtök 22.00 óráig halászhatnak.

(4) A 9c. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területeken az e cikk (1) bekezdésében foglalt halászeszközzel halászni jogosult hajók részére tagállamuk az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt ad ki.

(5) A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig megküldik a Bizottságnak azon hajók jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett engedélyt kiadták. A Bizottság legkésőbb minden év április 30-ig közli a GFCM titkárságával a következő évre engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. A jegyzéknek minden egyes hajóra vonatkozóan tartalmaznia kell a következő adatokat:

a) a hajó neve;

b) a hajó lajstromozási száma;

c) egyedi GFCM-azonosító (három betűjelből álló ISO-országkód + 9 számjegy, például xxx000000001);

d) korábbi név (ha volt);

e) korábbi lobogó (ha volt);

f) más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen);

g) a hajó nemzetközi rádiós hívójele (amennyiben létezik);

h) a hajó típusa, teljes hossza (LOA) és bruttó tonnatartalma (BT) és/vagy bruttó regisztertonna-tartalma (BRT);

i) a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe;

j) a halászati korlátozás alá vont területen folytatott halászathoz használt főbb eszköz(ök);

k) a halászati korlátozás alá vont területen halászat folytatására engedélyezett időszak;

l) az egyes hajókat halászatra jogosító napok száma;

m) a kijelölt kikötő.

(6) Az engedéllyel rendelkező hajók csak a kijelölt kikötőkben rakodhatják ki a tengerfenéki állományokból származó fogásaikat. Erre a célra minden érintett tagállam kijelöl olyan kikötőket, ahol a Jabuka-árok (Pomo-árok) halászati korlátozás alá vont területéről származó fogások kirakodása engedélyezett. E kikötők jegyzékét minden év április 30-ig meg kell küldeni a GFCM titkársága és a Bizottság részére.

(7) A 9c. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területeken az e cikk (1) bekezdésében említett halászeszközzel halászni jogosult hajóknak rendelkezniük kell megfelelően működő műholdas hajómegfigyelési rendszerrel és/vagy automatikus azonosító rendszerrel, a fedélzeten tartott vagy a használt halászeszközt pedig bármely halászati művelet megkezdése vagy az említett területekre való kihajózás előtt megfelelően azonosítani, számozni és jelölni kell.

(8) A fenéken rögzített hálóval, fenékvonóhálóval, rögzített horogsorral és csapdákkal felszerelt halászhajók csak akkor haladhatnak át a halászati korlátozás alá vont területen, ha üzemelő fedélzeti műholdas hajómegfigyelési rendszerrel vagy automatikus azonosító rendszerrel, egyenes útvonalon, legalább 7 csomós sebességgel közlekednek, és ha semmilyen halászati tevékenységet nem folytatnak.

9e. cikk

Területi/időbeli korlátozások az Alborán-tengeren

(1) A rendelkezésükre álló tudományos szakvélemények figyelembevételével a tagállamok területi/időbeli korlátozásokat írhatnak elő az Alborán-tengerre (az I. mellékletben meghatározott GFCM 1, 2 és 3 földrajzi alterület) vonatkozóan azzal a céllal, hogy a fiatal és/vagy ívó nagyszemű vörösdurbincsok csoportosulási területeinek védelme érdekében tiltsák vagy korlátozzák a halászati tevékenységeket.

(2) A tagállamok legkésőbb 2020. január 11-ig értesítik a GFCM titkárságát és a Bizottságot a területekről és az azokra általuk alkalmazott korlátozásokról.

II. szakasz

Az érzékeny mélytengeri élőhelyek védelme érdekében halászati korlátozás alá vont területek

10. cikk

Halászati korlátozás alá vont területek létrehozása

Tilos vontatott kotróhálós és fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő területeken:

a) a "Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 39o 27,72′, k. h. 18o 10,74′

- é. sz. 39o 27,80′, k. h. 18o 26,68′

- é. sz. 39o 11,16′, k. h. 18o 32,58′

- é. sz. 39o 11,16′, k. h. 18o 04,28′;

b) a "Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 31o 30,00′, k. h. 33o 10,00′

- é. sz. 31o 30,00′, k. h. 34o 00,00′

- é. sz. 32o 00,00′, k. h. 34o 00,00′

- é. sz. 32o 00,00′, k. h. 33o 10,00′;

c) az "Eratoszthenész-fenékhegy" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

- é. sz. 33o 00,00′, k. h. 32o 00,00′

- é. sz. 33o 00,00′, k. h. 33o 00,00′

- é. sz. 34o 00,00′, k. h. 33o 00,00′

- é. sz. 34o 00,00′, k. h. 32o 00,00′.

11. cikk

Az érzékeny élőhelyek védelme

A tagállamok felszólítják a hatáskörrel rendelkező hatóságaikat, hogy biztosítsák a 10. cikkben említett területek érzékeny mélytengeri élőhelyeinek védelmét különösen bármely egyéb olyan tevékenység hatásaival szemben, amely veszélyezteti ezen élőhelyek jellegzetességeinek megőrzését.

III. Szakasz

Időbeli tilalom a Gabèsi-öbölben

11a. cikk

Időbeli tilalom a Gabèsi-öbölben

Minden év július 1-jétől szeptember 30-ig tilos fenékvonóhálós halászatot folytatni a partvonal és a GFCM 14. földrajzi alterület 200 méteres izobátja között (az I. mellékletben meghatározott Gabèsi-öböl).

II. FEJEZET

Halászati tilalmi időszak megállapítása a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyeket használó aranymakréla halászatára vonatkozóan

12. cikk

Halászati tilalmi időszak

(1) Minden évben január 1-jétől augusztus 14-ig tilos a közönséges aranymakrélának (Coryphaena hippurus) a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek használatával történő halászata.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállam igazolni tudja, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a lobogója alatt közlekedő halászhajók nem tudták kihasználni a rendes halászati napokat, az adott tagállam a következő év január 31-ig átviheti a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek használatával halászatot folytató hajói által elvesztett napokat. Ebben az esetben az év vége előtt a tagállamok az átvinni kívánt napok számára vonatkozóan kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz.

(3) Az (1) és (2) bekezdés az 1967/2006/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett igazgatási övezetre is alkalmazandó.

(4) A (2) bekezdésben említett kérelem a következő információkat tartalmazza:

a) a vonatkozó meteorológiai információkat is tartalmazó jelentés a szóban forgó halászati tevékenység beszüntetésének körülményeiről;

b) a hajó neve és uniós halászflotta-nyilvántartási száma.

(5) A Bizottság a (2) bekezdés szerinti kérelmekről az adott kérelem kézhezvételétől számított hat héten belül hoz határozatot, és ezen határozatról írásban értesíti a tagállamot.

(6) A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát az (5) bekezdésnek megfelelően meghozott határozatokról. A tagállamok minden év november 1-jéig megküldik a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett, előző évben elvesztett napok átviteléről szóló jelentést.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (4) bekezdésben említett kérelmek, valamint az elvesztett napok átviteléről szóló, a (6) bekezdésben említett jelentés formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Halászati engedélyek

A közönséges aranymakréla halászatára jogosult halászhajók részére az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt kell kiadni, és azokat fel kell venni az érintett tagállam által a Bizottság rendelkezésére bocsátott, a hajók nevét és uniós halászflotta-nyilvántartási számát tartalmazó jegyzékbe. A 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajóknak rendelkezniük kell halászati engedéllyel.

Ez a követelmény az 1967/2006/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett igazgatási övezetre is alkalmazandó.

14. cikk

Adatgyűjtés

(1) A halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendelet ( 5 ) sérelme nélkül a tagállamok létrehozzák a fogási és halászati erőkifejtési adatok összegyűjtésének és kezelésének megfelelő rendszerét.

(2) A tagállamok minden évben január 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület I. mellékletben meghatározott földrajzi alterületein az előző év során a közönséges aranymakréla halászatában részt vevő, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számáról, és az ezek által kirakodott és átrakott közönséges aranymakréla összmennyiségéről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen jelentések formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkárának.

IIA. FEJEZET

Időbeli tilalom a Fekete-tengeren

14a. cikk

Tilalmi időszak a nagy rombuszhal fekete-tengeri ívási időszakában

(1) Minden érintett tagállam a minden év áprilisától júniusáig terjedő időszakon belül legalább két hónapos tilalmi időszakot jelöl ki a Fekete-tengerre vonatkozóan.

(2) A tagállamok kiegészítő területi/időbeli korlátozásokat is előírhatnak, hogy a fiatal nagy rombuszhalak csoportosulási területeinek védelme érdekében megtilthassák vagy korlátozhassák a halászati tevékenységeket.

III. FEJEZET

Halászeszközök

15. cikk

A Fekete-tengeren alkalmazott legkisebb szembőség

(1) A Fekete-tengeren a tengerfenéken élő állományok kiaknázása céljából folytatott fenékvonós halászati tevékenység során használt hálók legkisebb szembősége 40 mm. Tilos 40 mm-nél kisebb szembőségű hálókat használni vagy a fedélzeten tartani.

(2) Az (1) bekezdésben említett hálót 2012. február 1-jét megelőzően a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű háló vagy - a hajótulajdonos kellően indokolt kérésére - 50 mm-es, rombuszos szemű háló váltja fel, amelynek engedélyezett méretszelektivitása megegyezik a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű hálók méretszelektivitásával, vagy annál nagyobb.

(3) Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a Fekete-tengeren a tengerfenéken élő állományok kiaknázása céljából fenékvonós halászatot folytatnak, első alkalommal legkésőbb 2012. február 16-án, majd ezt követően hathavonta benyújtják a Bizottságnak a Fekete-tengeren ilyen tevékenységet folytató és a zsákvégnél legalább 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű hálóval vagy a legalább 50 mm-es, rombuszos szemű hálóval felszerelt halászhajók jegyzékét, valamint ezeknek a teljes nemzeti fenékvonóhálós halászflottájukhoz viszonyított százalékos arányát.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e bekezdésben említett információk formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkárának.

15a. cikk

Vonóhálós és kopoltyúhálós halászat a Fekete-tengeren

(1) Tilos vonóhálós halászatot folytatni:

a) a parttól számított három tengeri mérföld távolságon belül, amennyiben a víz mélysége ebben a távolságban nem éri el az 50 méteres izobátot; vagy

b) az 50 méteres izobáton belül, ha a víz mélysége a parttól számított kisebb távolságon belül eléri az 50 métert.

(2) A tagállamok - azáltal, hogy a GFCM/36/2012/3. sz. ajánlásának megfelelően eltéréseket engedélyeznek - kivételesen lehetővé tehetik a halászhajóik számára, hogy halászatot folytassanak az (1) bekezdésben említett övezetben, feltéve, hogy megfelelően tájékoztatják a Bizottságot minden ilyen eltérésről.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy, a (2) bekezdésnek megfelelően engedélyezett eltérés nem tesz eleget az ugyanazon bekezdésben meghatározott feltételnek, megfelelő indokolás mellett és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően kérheti az eltérés módosítását.

(4) A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) bekezdésnek megfelelően engedélyezett bármilyen eltérésekről.

(5) 2015. január 1-jétől nem használható 0,5 mm-nél nagyobb átmérőjű egyfonalú vagy többfonalú zsinegből szőtt, fenéken rögzített kopoltyúháló.

16. cikk

Vontatott kotróhálós és vonóhálós halászat

Tilos 1 000 méternél mélyebben vontatott kotróhálós és vonóhálós halászatot folytatni.

IV. FEJEZET

A vörös nemeskorall védelme és fenntartható hasznosítása

16a. cikk

Hatály

Ez a fejezet az 1967/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének, 8. cikke (1) bekezdése e) és g) pontjának, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) alkalmazásából eredő esetleges szigorúbb előírásoknak a sérelme nélkül alkalmazandó.

16b. cikk

Minimális begyűjtési mélység

(1) Amíg a GFCM másként nem rendelkezik, tilos a vörös nemeskorall begyűjtése 50 méternél kisebb mélységben.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 27. cikkének és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 18. cikke (1)-(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdéstől való eltérések engedélyezése érdekében.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérés engedélyezésére vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtandó közös ajánlásokhoz a következőket kell csatolni:

a) a nemzeti gazdálkodási keretre vonatkozó részletes információk;

b) a tudományos vagy technikai indokok;

c) azon halászhajók jegyzéke, amelyek engedélyt kaptak a vörös nemeskorall 50 méternél kisebb mélységben történő begyűjtésére, vagy a vörös nemeskorallok ilyen begyűjtésére vonatkozó engedélyek száma; valamint

d) a tengeren és szárazföldön földrajzi koordinátákkal meghatározott azon halászterületek jegyzéke, ahol az ilyen begyűjtést engedélyezik.

A tagállamoknak az első albekezdésben említett közös ajánlásokat 2018. november 29-ig kell benyújtaniuk.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérések csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhetők:

a) megfelelő nemzeti gazdálkodási keret van érvényben, beleértve az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelő halászati engedélyezési rendszert is; valamint

b) megfelelő térbeli és időbeli tilalmak biztosítják, hogy a hasznosítás csak korlátozott számú vörös nemeskorall-telepet érintsen.

(5) A tagállamok a (2)-(4) bekezdéstől eltérően átmeneti jelleggel intézkedéseket fogadhatnak el a GFCM/35/2011/2. sz. ajánlás végrehajtása céljából, azzal a feltétellel, hogy:

a) ezek az intézkedések megfelelő nemzeti gazdálkodási keret részét képezik; valamint

b) az érintett tagállam megfelelően tájékoztatja a Bizottságot ezeknek az intézkedéseknek az elfogadásáról.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy az eltérések legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló vonatkozó jogi aktus alkalmazásának kezdetekor hatályukat veszítik.

(6) Amennyiben a Bizottság az érintett tagállamoktól az (5) bekezdés b) pontjának megfelelően kapott tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy a 2015. november 28-át követően elfogadott valamely nemzeti intézkedés nem tesz eleget a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő indokolás mellett és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően kérheti az intézkedés módosítását.

(7) A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) és az (5) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedésekről.

16c. cikk

A koralltelepek alapjánál mért minimumátmérő

(1) Tilos vörös nemeskorallt begyűjteni olyan vörös nemeskorall-telepekről, melyek alapi részének átmérője az alsó egy cm-en 7 mm-nél kevesebb, és az ilyen telepről származó vörös nemeskorallt tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, továbbá nyersanyagként eladásra kiállítani vagy kínálni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 27. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke (1)-(6) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el - az (1) bekezdéstől eltérve - a méreten aluli (7 mm-nél vékonyabb) vörösnemeskorall-telepek esetében az élősúly legfeljebb 10 %-áig terjedő tűréshatár engedélyezésére vonatkozóan.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérésre vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtandó közös ajánlásokhoz csatolni kell az adott eltérés szükségességét alátámasztó tudományos vagy technikai indokokat.

A tagállamok az első albekezdésben említett közös ajánlásokat 2018. november 29-ig benyújtják.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett eltérések csak a következő feltételek teljesülése esetén engedélyezhetők:

a) nemzeti gazdálkodási keret van érvényben, beleértve az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelő halászati engedélyezési rendszert is;

b) célzott monitoring és ellenőrzési programok vannak érvényben.

(5) A tagállamok a (2)-(4) bekezdés eltérően átmeneti jelleggel intézkedéseket fogadhatnak el a GFCM/36/2012/1. sz. ajánlás végrehajtása céljából, azzal a feltétellel, hogy:

a) ezek az intézkedések megfelelő nemzeti gazdálkodási keret részét képezik; valamint

b) az érintett tagállam megfelelően tájékoztatja a Bizottságot ezeknek az intézkedéseknek az elfogadásáról.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy az eltérések legkésőbb a (2) bekezdésnek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló vonatkozó jogi aktus alkalmazásának kezdetekor hatályukat veszítik.

(6) Amennyiben a Bizottság az érintett tagállamtól az (5) bekezdés b) pontjának megfelelően kapott tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, hogy a 2015. november 28-át követően elfogadott valamely nemzeti intézkedés nem tesz eleget a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, megfelelő indokolás mellett és az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően kérheti az intézkedés módosítását.

(7) A Bizottság tájékoztatja a GFCM ügyvezető titkárát a (2) és az (5) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedésekről.

16ca. cikk

A vörös nemeskorallra vonatkozó elővigyázatossági tilalmak

(1) A vörös nemeskorallra vonatkozóan a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott fogási határértékszint elérésekor a tagállamok az érintett területeken időlegesen betiltják a vörös nemeskorall halászatát.

(2) A fogási határértékszintet akkor érik el, amikor az alapi részen 7 mm-nél kisebb átmérőjű vörösnemeskorall-telepek mennyisége a tárgyévben meghaladja az adott vörösnemeskorall-zátonyról begyűjtött teljes mennyiség 25 %-át.

(3) Azokon a területeken, ahol a korallzátonyokat még nem azonosították megfelelően, a fogási határértékszint és az (1) bekezdésben említett tilalom a GFCM statisztikai négyszög szerinti mértékben alkalmazandó.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tilalmat elrendelő határozatukban a tagállamok meghatározzák az érintett földrajzi területet, a tilalom időtartamát és a tilalom ideje alatt az érintett területen a halászatra irányadó feltételeket.

(5) A tilalmat előíró tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a GFCM titkárságát és a Bizottságot.

16cb. cikk

Területi/időbeli tilalmak

A vörösnemeskorall-begyűjtést folytató tagállamok a rendelkezésükre álló tudományos szakvélemények alapján legkésőbb 2020. január 11-ig kiegészítő tilalmakat vezetnek be a vörös nemeskorall védelmére.

16d. cikk

Halászfelszerelések és halászeszközök

(1) A vörös nemeskorall begyűjtésének egyetlen megengedett eszköze az olyan kalapács, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok által felhatalmazott, illetve elismert halászok oxigénpalackos búvármerülés közben használnak.

(2) A vörös nemeskorall begyűjtését tilos távirányítású víz alatti járművel végezni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a valamely tagállam által 2011. szeptember 30. előtt megfigyelés és felkutatás céljára engedélyezett távirányítású víz alatti járművek továbbra is használhatók az adott tagállam joghatósága alá tartozó vizeken, azzal a feltétellel, hogy az érintett távirányítású víz alatti járművek nem szerelhetők fel robotkarokkal, illetve a vörös nemeskorall levágását és begyűjtését lehetővé tevő egyéb eszközzel.

Az ilyen járművekre vonatkozó engedélyeket 2015. december 31-ig vissza kell vonni, illetve azok az említett napon lejárnak, kivéve, ha az érintett tagállam tudományos bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a távirányítású víz alatti járművek 2015 utáni használata nem gyakorolna negatív hatást a vörös nemeskorall fenntartható hasznosítására.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok a joghatóságuk alá tartozó vizeken megfigyelés és felkutatás céljára engedélyezhetik a robotkar nélküli távirányítású víz alatti járművek használatát, feltéve, hogy nemzeti gazdálkodási keretükkel összefüggésben tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésükre arra vonatkozóan, hogy az ilyen járművek engedélyezése nem gyakorol negatív hatást a vörös nemeskorall fenntartható hasznosítására.

Ezeket az engedélyeket 2015. december 31-ig vissza kell vonni, illetve azok az említett napon lejárnak, kivéve, ha az első albekezdésben említett tudományos bizonyítékokat a GFCM hitelesíti.

(5) A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok korlátozott, 2015. december 31-ét meg nem haladó időszakra, a vörös nemeskorall megfigyelését és begyűjtését célzó tudományos kísérletek céljára engedélyezhetik a robotkar nélküli távirányítású víz alatti járművek használatát, feltéve, hogy a kísérleteket valamely nemzeti kutatási intézmény felügyelete alatt, illetve az illetékes nemzeti vagy nemzetközi tudományos testületekkel vagy más érdekelt féllel együttműködésben hajtják végre.

IVA. FEJEZET

A tüskéscápa fekete-tengeri állományára vonatkozó minimális védelmi referenciaméret

16da. cikk

A tüskéscápa fekete-tengeri állományára vonatkozó minimális védelmi referenciaméret

A fekete tüskéscápa 90 cm-nél kisebb egyedeit tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni. A tüskéscápa ilyen példányainak véletlenül kifogott egyedeit - amennyire lehetséges - a lehető legrövidebb időn belül sértetlenül és élve szabadon kell engedni. A halászhajók parancsnokai a halászati naplóban rögzítik a tüskéscápa véletlenszerű befogását, visszaengedését és/vagy visszadobását. A tagállamok bejelentik ezeket az információkat a GFCM-nek és a Bizottságnak a Tudományos Tanácsadó Bizottságnak szóló éves jelentésükben és a GFCM adatgyűjtési keretrendszerén keresztül.

V. FEJEZET

A halászati tevékenység által egyes tengeri fajokra gyakorolt hatás csökkentése

16e. cikk

Hatály

Ez a fejezet a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ), illetve az 1185/2003/EK tanácsi rendelet ( 9 ) alkalmazásából eredő szigorúbb előírások sérelme nélkül alkalmazandó.

16f. cikk

Tengeri madarak halászeszközökkel történő véletlen befogása

(1) A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri madarakat a halászhajók parancsnokainak a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell engedniük.

(2) A halászhajók nem hozhatnak a partra tengeri madarakat, kivéve a tengeri madarak védelmére irányuló nemzeti tervek keretében vagy az egyes sérült madarak felépüléséhez szükséges segítség biztosítása céljából, és azzal a feltétellel, hogy a tengeri madarak partra hozatalára irányuló szándékról az illetékes nemzeti hatóságokat a szóban forgó halászhajó kikötőbe való visszatérését megelőzően hivatalosan tájékoztatták.

16 g. cikk

Tengeri teknősök halászeszközökkel történő véletlen befogása

(1) A halászeszközökkel véletlenül befogott tengeri teknősökkel óvatosan kell bánni, és lehetőség szerint sértetlenül és élve szabadon kell őket engedni.

(2) A halászhajók parancsnokai nem hozhatnak a partra tengeri teknősöket, kivéve, ha különleges mentőprogram vagy nemzeti megőrzési program keretében teszik, vagy arra az egyes sérült és kábult teknősök megmentése és a felépülésükhöz szükséges segítség biztosítása érdekében kerül sor, és csak abban az esetben, ha erről az illetékes nemzeti hatóságokat a kikötőbe való visszatérést megelőzően hivatalosan tájékoztatták.

(3) A kisméretű nyíltvízi fajokra erszényes kerítőhálóval vagy nyíltvízi fajokra szorítózsinór nélküli kerítőhálóval halászó hajóknak lehetőség szerint el kell kerülniük a tengeri teknősök bekerítését.

(4) A horogsorral és a fenéken rögzített kopoltyúhálóval halászó hajók fedélzetén a tengeri teknősök biztonságos kezelését, kioldozását és szabadon engedését lehetővé tévő felszereléseket kell tartani, amelyek révén maximalizálhatók a befogott tengeri teknősök túlélési esélyei.

16h. cikk

A barátfókák (Monachus monachus) véletlen befogása

(1) A halászhajók parancsnokai nem vehetnek a fedélzetre, rakodhatnak át és rakodhatnak ki barátfókákat, kivéve, ha sérült egyedek megmentése és felépülésükhöz nyújtott segítség biztosítása érdekében teszik, és csak abban az esetben, ha erről az illetékes nemzeti hatóságokat az érintett halászhajó kikötőbe való visszatérését megelőzően hivatalosan tájékoztatták.

(2) A halászeszközökkel véletlenül befogott barátfókákat sértetlenül és élve szabadon kell engedni. Az elpusztult egyedek tetemeit ki kell rakodni és át kell adni tudományos vizsgálat céljára, illetve az illetékes nemzeti hatóságoknak megsemmisítésre.

16i. cikk

Cetfélék véletlen beifogása

A halászeszközökkel véletlenül befogott és a halászhajó mellé vontatott cetféléket a halászhajóknak haladéktalanul, lehetőség szerint élve és sértetlenül szabadon kell engedniük.

16j. cikk

Védett cápák és ráják

(1) A mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv ( 10 ) (a továbbiakban: a barcelonai egyezményhez csatolt jegyzőkönyv) II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok egyedeit tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, eladni, valamint eladásra kiállítani vagy kínálni.

(2) A barcelonai egyezményhez csatolt jegyzőkönyv II. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok véletlenül kifogott egyedeit a halászhajóknak lehetőség szerint haladéktalanul, sértetlenül és élve szabadon kell engedniük.

16k. cikk

A cápák azonosítása

A cápák fejét és bőrét a fedélzeten, a kirakodás előtt tilos eltávolítani. Fej és bőr nélküli cápákat a kirakodást követő első eladási piacon tilos értékesíteni.

VI. FEJEZET

A kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatára vonatkozó intézkedések

16 l. cikk

A halászati kapacitás szabályozása

(1) E cikk alkalmazásában kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati referenciakapacitásnak azt a kapacitást kell tekinteni, amely az érintett tagállamok által a GFCM titkárságához a 37/2013/1. sz. ajánlás 22. pontjának megfelelően megküldött halászhajók jegyzéke alapján kerül megállapításra. A jegyzéken szerepel minden olyan, vonóhálóval, erszényes kerítőhálóval vagy egyéb, szorítózsinór nélküli kerítőhálóval felszerelt, a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező halászhajó, amely az e rendelet I. mellékletében említett 17. és 18. földrajzi alterületen található valamely kikötő nyilvántartásában szerepel, vagy amely a 17., vagy a 18. földrajzi alerületen vagy mindkettőben tevékenykedik úgy, hogy 2013. október 31-én más földrajzi alterületen található kikötőben szerepelt a nyilvántartásban.

(2) Amennyiben az élősúlyban mért fogás legalább 50 %-át szardínia és/vagy szardella teszi ki, a vonóhálóval és az erszényes kerítőhálóval felszerelt érintett halászhajók hossztól függetlenül úgy tekintendők, mint amelyek kisméretű nyíltvízi állományokra halásznak.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 17. földrajzi alterületen a vonóhálóval és az erszényes kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra halászó hajóknak a nemzeti és uniós halászflotta-nyilvántartásban rögzített összesített flottakapacitása sem bruttó űrtartalom (GT) vagy bruttó regisztrált űrtartalom (GRT), sem motorteljesítmény (kW) tekintetében semmikor ne haladja meg az (1) bekezdésben említett, a kisméretű nyíltvízi állományokra vonatkozó halászati referenciakapacitást.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdésben említett, vonóhálóval vagy erszényes kerítőhálóval felszerelt, kisméretű nyíltvízi állományokra halászó hajók havonta legfeljebb 20 napot, és évente legfeljebb 180 napot töltsenek halászattal.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett halászhajók jegyzékében nem szereplő halászhajó nem foghat ki, illetve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem tarthat a fedélzeten és nem rakodhat ki 20 %-nál nagyobb arányban szardellát vagy szardíniát, illetve szardellát és szardíniát együttesen, amennyiben a halászati útra a 17. vagy a 18. földrajzi alterületen, illetve ezen földrajzi alterületek közül mindkettőben kerül sor.

(6) A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett halászhajók jegyzékén végrehajtott kiegészítésekről, törlésekről és módosításokról. Ezek a változások nem érintik az (1) bekezdésben említett halászati referenciakapacitást. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

IIA. CÍM

HALÁSZATI KAPACITÁS ÉS HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

16m. cikk

A vörös nemeskorall begyűjtésére vonatkozó korlátok

Minden tagállam létrehozhat a vörösnemeskorall-begyűjtésre vonatkozó egyedi napi és/vagy éves korlátokból álló rendszert a Földközi-tenger vonatkozásában.

16n. cikk

A nagyszemű vörösdurbincs halászatára fordított halászflotta-kapacitás vagy halászati erőkifejtés az Alborán-tengeren

A tagállamok legkésőbb 2020-ig gondoskodnak arról, hogy a nagyszemű vörösdurbincs alborán-tengeri (az I. mellékletben meghatározott GFCM 1, 2 és 3 földrajzi alterület) halászata esetében a halászflotta-kapacitás vagy a halászati erőkifejtés az utóbbi években alkalmazott és engedélyezett szinten maradjon.

III. CÍM

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Hajólastrom

17. cikk

Az engedéllyel rendelkező hajók lajstroma

(1) A tagállamok a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével minden év december 1-jéig megküldik a Bizottságnak azoknak a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a lobogójuk alatt közlekedő és a területükön lajstromba vett hajók naprakész jegyzékét, amelyek részére a halászati engedély kiadásával engedélyezik a halászatot a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen.

(2) Az (1) bekezdésben említett jegyzék tartalmazza az alábbi információkat:

a) a hajó uniós halászflotta-nyilvántartási száma és külső jelzései a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

b) az engedélyezett halászati és/vagy átrakási időszak;

c) az alkalmazott halászeszköz.

(3) A Bizottság a naprakész jegyzéket minden év január 1-jéig megküldi a GFCM ügyvezető titkára számára, hogy az érintett hajókat felvehessék a GFCM által a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú és a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászatra jogosult hajókról vezetett lajstromba (a továbbiakban: a GFCM-lajstrom).

(4) Az (1) bekezdésben említett jegyzék bármilyen változásáról a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével értesíteni kell a Bizottságot, amely azt továbbítja a GFCM ügyvezető titkára számára legalább tíz munkanappal azt megelőzően, hogy a hajó a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen megkezdi a halászati tevékenységet.

(5) Az (1) bekezdésben említett jegyzékben nem szereplő, 15 métert meghaladó teljes hosszúságú uniós halászhajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat és kagylót nem halászhatnak, nem tarthatnak a fedélzeten, nem rakhatnak át és nem rakodhatnak ki.

(6) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a következők biztosítására:

a) kizárólag csak a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő és az általuk kiadott halászati engedélyt a fedélzeten tartó hajók folytathatnak halászati tevékenységet - a halászati engedélyben meghatározott feltételeknek megfelelően - a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen;

b) nem adható ki halászati engedély azon hajók számára, amelyek a GFCM- megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy máshol jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot (a továbbiakban: az IUU-halászat) folytattak, kivéve, ha az új tulajdonos megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy hajói tekintetében az előző tulajdonosok és üzemeltetők már semmiféle jogi, haszonélvezeti vagy pénzügyi érdekkel nem rendelkeznek, és azok semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak e hajók felett, illetve hogy e hajók nem vesznek részt IUU-halászatban és nem is hozhatók azzal összefüggésbe;

c) amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik tiltják az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő, a lobogójuk alatt közlekedő hajók tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy részt vegyenek a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységben, illetve hogy összefüggésbe hozhatók legyenek azzal;

d) amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik előírják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő hajók tulajdonosai a lobogó szerinti tagállam állampolgárai vagy jogi személyei legyenek;

e) hajóik megfelelnek a GFCM valamennyi vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedésének.

(7) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak megtiltása érdekében, hogy a 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat vagy kagylót halásszanak, és az itt fogott halat vagy kagylót a fedélzeten tartsák, átrakják vagy kirakodják.

(8) A tagállamok haladéktalanul továbbítanak a Bizottságnak minden olyan információt, amely alapján nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy 15 métert meghaladó teljes hosszúságú, a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat vagy kagylót halásznak, illetve raknak át.

IA. FEJEZET

Adatrögzítési kötelezettségek

17b. cikk

Bizonyos tengeri fajok véletlen befogása

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 15. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül, az említett rendelet 14. cikke szerinti halászati naplóban a halászhajó parancsnokának rögzítenie kell az alábbiakat:

a) tengeri madarak véletlen befogásának és szabadon engedésének esetei;

b) tengeri teknősök véletlen befogásának és szabadon engedésének esetei;

c) barátfókák véletlen befogásának és szabadon engedésének esetei;

d) cetfélék véletlen befogásának és szabadon engedésének esetei;

e) a barcelonai egyezményhez csatolt jegyzőkönyv II. és III. mellékletében szereplő cápa- és rájafajok véletlen befogásának és - amennyiben elő van írva - szabadon engedésének esetei.

(2) A tudományos tanácsadó bizottság általi elemzésre szánt nemzeti jelentéseknek a halászati naplókban rögzített adatokon kívül a következő adatokat is tartalmazniuk kell:

a) a tengeri teknősök véletlen befogásának eseteit illetően:

- a halászeszköz típusa,

- a befogás időpontja,

- a halászeszköz víz alatt tartásának időtartama,

- a befogás mélysége és helye,

- a célfaj,

- az érintett tengeriteknős-faj, valamint

- a befogott tengeriteknős elpusztult-e és visszadobták, vagy életben maradt és szabadon engedték;

b) a cetfélék véletlen befogásának eseteit illetően:

- a halászeszköz jellemzői,

- a befogás időpontja,

- a befogás helye (az e rendelet I. melléklete szerinti földrajzi alterületek vagy statisztikai négyszögek megadásával), valamint

- az érintett cetféle delfin-e, vagy pedig a cetfélék valamely másik fajához tartozik.

(3) A tagállamok legkésőbb 2015. december 31-ig meghatározzák, hogy az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének értelmében halászati naplót vezetni nem köteles hajók parancsnokai milyen módon rögzítsék az (1) bekezdésben említett véletlen befogásokat.

II. FEJEZET

A kikötő szerint illetékes állam intézkedései

18. cikk

Hatály

Ez a fejezet a harmadik országok halászhajóira vonatkozik.

19. cikk

Előzetes értesítés

Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az előzetes értesítést legalább 72 órával a kikötőbe érkezés becsült időpontját megelőzően kell megküldeni.

20. cikk

Kikötői ellenőrzések

(1) Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésétől függetlenül a tagállamok kijelölt kikötőikben minden évben a kirakodási és átrakási műveletek legalább 15 %-ára kiterjedő ellenőrzést végeznek.

(2) Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésétől függetlenül minden esetben ellenőrizni kell az előzetes engedély nélkül valamely tagállam kikötőjébe lépő halászhajókat.

21. cikk

Ellenőrzési eljárás

A kikötői ellenőrzéseknek meg kell felelniük - az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt követelményeken túl - az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek.

22. cikk

A kikötőhasználat megtagadása

(1) A tagállamok nem engedélyezik kikötőik használatát harmadik országok hajói számára a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen fogott halászati termékek kirakodása, átrakása vagy feldolgozása céljából, továbbá megtagadják a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférést - ideértve többek között az üzemanyag-felvételi és készletfelvételi szolgáltatásokat -, ha az érintett hajó:

a) nem felel meg e rendelet követelményeinek;

b) szerepel valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet azon hajókról nyilvántartott jegyzékében, amelyek IUU-halászatot folytattak, vagy támogatták azt; vagy

c) nem rendelkezik a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenység folytatására feljogosító érvényes engedéllyel.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamokat semmi nem akadályozza meg abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Tengerjogi Egyezményének ( 11 ) 18. cikke szerinti vis maior vagy végszükség esetén engedélyezzék harmadik országok hajói számára, hogy kikötőikben igénybe vegyék a kizárólag az adott helyzet megoldásához szükséges szolgáltatásokat.

(2) Az (1) bekezdést az 1005/2008/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 37. cikke (5) és (6) bekezdésének a kikötőhasználat megtagadására vonatkozó rendelkezései mellett kell alkalmazni.

(3) Amennyiben egy tagállam az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megtagadta valamely harmadik ország hajójától kikötőinek használatát, erről haladéktalanul értesíti a hajó parancsnokát, a lobogó szerinti államot, a Bizottságot és a GFCM ügyvezető titkárát.

(4) Amennyiben a megtagadás (1) vagy (2) bekezdésben említett okai már nem állnak fenn, a tagállam azt visszavonja, és erről értesíti a (3) bekezdésben említett címzetteket.

III. FEJEZET

A korallhalászat ellenőrzése

22a. cikk

A vörös nemeskorallra vonatkozó halászati engedélyek

(1) A Földközi-tengeren vörösnemeskorall-begyűjtésre jogosult hajóknak vagy halászoknak érvényes halászati engedéllyel kell rendelkezniük, amely rögzíti a halászat technikai feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában tilos vörös nemeskorallt begyűjteni, a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, átadni, tárolni, értékesíteni, valamint eladásra kiállítani vagy felkínálni.

(3) A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az (1) bekezdésben említett halászati engedélyekről, és minden év március 31-ig megküldik a Bizottság részére azon hajók jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett engedélyeket kiadták. A Bizottság ezt a jegyzéket legkésőbb minden év április 30-ig megküldi a GFCM titkárságának. Az említett jegyzéknek minden egyes hajóra vonatkozóan tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

a) a hajó neve;

b) a hajó lajstromozási száma (a szerződő fél által megadott kód);

c) GFCM-nyilvántartási szám (három betűjelből álló ISO-országkód + 9 számjegy, például xxx000000001);

d) a lajstromozás szerinti kikötő (a kikötő teljes neve);

e) korábbi név (ha volt);

f) korábbi lobogó (ha volt);

g) más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen);

h) a hajó nemzetközi rádiós hívójele (ha van);

i) műholdas hajómegfigyelési rendszer vagy földrajzi helymeghatározásra használt egyéb berendezés (I/N válasz szükséges);

j) a hajó típusa, teljes hossza (LOA) és bruttó tonnatartalma (BT) és/vagy bruttó regisztertonna-tartalma (BRT), valamint kW-ban kifejezett motorteljesítménye;

k) biztonsági és védelmi berendezések a megfigyelők fedélzeten való fogadásához (I/N válasz szükséges);

l) a vörösnemeskorall-halászatra engedélyezett időszak;

m) a vörösnemeskorall-halászatra engedélyezett terület(ek): a GFCM földrajzi alterületei és a GFCM statisztikai rácsának cellái;

n) részvétel nemzeti/nemzetközi tudományos intézmények által vezetett tudományos programokban (I/N válasz szükséges; röviden írja le).

(4) A tagállamok mindaddig nem növelhetik a halászati engedélyek számát, amíg a tudományos szakvélemények szerint nem kedvező a vörösnemeskorall-populációk állapota.

22b. cikk

A vörös nemeskorall begyűjtött mennyiségének rögzítése

(1) A vörös nemeskorall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók halászai vagy parancsnokai kötelesek a begyűjtési műveletek után, napi begyűjtési utak esetében pedig legkésőbb a kikötőben való kirakodáskor rögzíteni a begyűjtött vörös nemeskorall élőtömegben kifejezett mennyiségét és lehetőség szerint a koralltelepek számát.

(2) A vörös nemeskorall begyűjtésére engedéllyel rendelkező halászhajók fedélzetén naplót kell tartani, amelyben a begyűjtött mennyiség élőtömegétől függetlenül rögzíteni kell a vörös nemeskorallra vonatkozó napi fogásokat a halászati tevékenység végzésének területe és mélysége szerinti bontásban, valamint lehetőség szerint a halászati napok és a merülések számát. Ezeket az információkat az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidőn belül továbbítani kell az illetékes nemzeti hatóságok részére.

22c. cikk

A vörös nemeskorallra vonatkozó előzetes értesítés

A halászhajó parancsnoka vagy az ő képviselője a kikötőbe érkezés becsült időpontja előtt 2-4 órával értesíti az illetékes hatóságokat a következőkről:

a) az érkezés várható időpontja;

b) a halászhajó külső azonosító száma és neve;

c) a fedélzeten tartott vörösnemeskorall-telepek élőtömegben kifejezett, becsült mennyisége és lehetőség szerint a koralltelepek száma;

d) a begyűjtés szerinti földrajzi területre vonatkozó adatok.

22d. cikk

A vörös nemeskorall kirakodására kijelölt kikötők

Az engedéllyel rendelkező halászok vagy halászhajók kizárólag az arra kijelölt kikötőkben rakodhatják ki a begyűjtött vörös nemeskorallt. Erre a célra minden egyes tagállam kijelöl olyan kikötőket, ahol a vörös nemeskorall kirakodása engedélyezett, és e kikötők jegyzékét legkésőbb minden év április 30-ig megküldi a GFCM titkársága és a Bizottság részére, kivéve, ha nem történik változás a kijelölt kikötők korábban közölt jegyzékében.

22e. cikk

A vörös nemeskorall kirakodott mennyiségének ellenőrzése

Minden tagállam kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési programot hoz létre, különösen a kirakodott mennyiség ellenőrzése és a hajónaplók hitelesítése céljából.

22f. cikk

A vörös nemeskorall átrakodása

Tilos a vörös nemeskorall tengeren történő átrakodása.

22g. cikk

A vörös nemeskorallal kapcsolatos tudományos tájékoztatás

A vörös nemeskorall begyűjtését folytató halászflottával rendelkező tagállamoknak gondoskodniuk kell a gyűjtés és a begyűjtött mennyiség megfelelő tudományos megfigyelésére szolgáló mechanizmusról azzal a céllal, hogy a GFCM tudományos tanácsadó bizottsága leíró jellegű tájékoztatást nyújthasson és szakvéleményt fogalmazhasson meg legalább a következőkről:

a) az alkalmazott halászati erőkifejtés (például a gyűjtési célú merülések heti száma) és az állományonként begyűjtött összmennyiség helyi, nemzeti vagy nemzetközi szinten;

b) a védelmi és gazdálkodási referenciapontok a regionális gazdálkodási terv továbbfejlesztésére tekintettel, a maximális fenntartható hozam elérésére és az állományösszeomlás veszélyének alacsony szinten tartására irányuló célkitűzéssel összhangban;

c) a gazdálkodási alternatívák biológiai és társadalmi-gazdasági hatásai, ideértve GFCM szerződő felei által javasolt bemeneti/kimeneti ellenőrzést és/vagy technikai intézkedéseket;

d) esetleges területi/időbeli tilalmak a halászat fenntarthatóságának megőrzése érdekében.

IV. FEJEZET

Bizonyos GFCM földrajzi alterületekre vonatkozó ellenőrzési intézkedések

I. Szakasz

A nagyszemű vörösdurbincs alborán-tengeri halászatának ellenőrzése

22h. cikk

A nagyszemű vörösdurbincs napi fogásainak és járulékos fogásainak bejelentése

Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének sérelme nélkül a tagállamok mechanizmust alakítanak ki annak biztosítására, hogy a nagyszemű vörösdurbincs napi alborán-tengeri (az I. mellékletben meghatározott GFCM 1, 2 és 3 földrajzi alterület) kereskedelmi fogásait és járulékos fogásait bejelentsék, függetlenül a kifogott mennyiség élőtömegétől. A hobbihorgászatot illetően a tagállamok törekednek arra, hogy rögzítsék az e faj állományaiból kifogott mennyiséget, vagy megadják annak becsült mennyiségét.

22i. cikk

Halászati engedélyek és halászati tevékenységek

(1) A tagállamok összeállítják azon halászhajók nyilvántartását, amelyek engedéllyel rendelkeznek arra, hogy az Alborán-tengerből kifogott nagyszemű vörösdurbincsból az osztályozás utáni, árapályonkénti, élőtömegben számított 20 %-át meghaladó mennyiséget a fedélzetükön tartsanak vagy kirakodjanak. E nyilvántartást vezetni és frissíteni kell.

(2) A nagyszemű vörösdurbincsra halászó hajók csak akkor végezhetnek halászati tevékenységet, ha az említett halászati tevékenységek szerepelnek az illetékes hatóságok által kiállított és a folytatható tevékenységek feltételeit rögzítő, érvényes halászati engedélyben. Az engedélynek tartalmaznia kell a VIII. mellékletben előírt adatokat.

(3) A tagállamok:

a) megküldik a Bizottságnak minden év január 31-ig: a tárgyévre vagy az azt követő év(ek)re engedélyt kapott, tevékenységet folytató hajók jegyzékét; a Bizottság ezt a jegyzéket minden év február végéig megküldi a GFCM titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a VIII. mellékletben előírt adatokat;

b) 2018. november 30-tól, de legkésőbb 2020. november 30-tól kezdve minden év novemberének végéig megküldik a Bizottságnak és a GFCM titkárságának: az (1) bekezdésben említett hajók által végzett halászati tevékenységekről szóló jelentést összesített formában, legalább a következő információkkal:

i. a halászati napok száma;

ii. a halászati terület;

iii. a kifogott nagyszemű vörösdurbincs mennyisége.

(4) A nagyszemű vörösdurbincs halászatára engedéllyel rendelkező valamennyi, teljes hosszúságát tekintve 12 méternél hosszabb hajót fel kell szerelni műholdas hajómegfigyelési rendszerrel vagy olyan más földrajzi helymeghatározó rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy az ellenőrző hatóságok nyomon kövessék az ilyen hajókkal végzett halászati tevékenységeket.

22j. cikk

Tudományos megfigyelés

A nagyszemű vörösdurbincs-halászatot folytató halászflottákkal rendelkező tagállamoknak gondoskodniuk kell a halászat és a fogások megfelelő megfigyelésére szolgáló mechanizmusról annak lehetővé tétele céljából, hogy a GFCM Tudományos Tanácsadó Bizottsága leíró jellegű tájékoztatást nyújthasson és szakvéleményt fogalmazhasson meg legalább a következőkről:

a) a halászeszköz jellemzői, többek között a horogsor és a rögzített hálók maximális hossza, valamint a horgok száma, típusa és mérete;

b) az alkalmazott halászati erőkifejtés (például a halászati napok heti száma) és a kereskedelmi halászflották által kifogott összmennyiség; a hobbihorgászat keretében kifogott mennyiségre vonatkozó becslést is közölni kell;

c) a védelmi és gazdálkodási referenciapontok a fenntartható halászatra vonatkozó többéves gazdálkodási tervek kidolgozására tekintettel, a maximális fenntartható hozam elérésére és az állományösszeomlás veszélyének alacsony szinten tartására irányuló célkitűzéssel összhangban;

d) a gazdálkodási alternatíváknak - többek között a bemeneti/kimeneti ellenőrzésnek és/vagy a technikai intézkedéseknek - a GFCM és/vagy a szerződő felek által tapasztalt társadalmi-gazdasági hatásai;

e) esetleges területi/időbeli tilalmak a halászat fenntarthatóságának megőrzése érdekében;

f) a hobbihorgászat lehetséges hatása a nagyszemű vörösdurbincs állományának (állományainak) állapotára.

II. Szakasz

Tuniszi-csatorna

22k. cikk

A Tuniszi-csatorna tengerfenéki állományára irányuló fenékvonóhálós halászat engedélyezése

(1) A Tuniszi-csatorna (az I. mellékletben meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület) tengerfenéki állományára halászó fenékvonóhálós halászhajók kizárólag az illetékes hatóságok által kiállított és a végezhető tevékenységek feltételeit rögzítő, érvényes halászati engedélyben kifejezetten meghatározott halászati tevékenységeket végezhetik.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati engedélynek az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendelet ( 12 ) I. mellékletében meghatározott adatokon túlmenően tartalmaznia kell a következőket:

a) GFCM-nyilvántartási szám;

b) korábbi név (ha volt);

c) korábbi lobogó (ha volt);

d) más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen).

(3) A tagállamok minden év október 31-ig megküldik a Bizottságnak azon hajók jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett engedélyt kiadták. A Bizottság az említett jegyzéket legkésőbb minden év november 30-ig megküldi az általa kijelölt szervnek és a GFCM titkárságának.

(4) A tagállamok legkésőbb minden év augusztus 31-ig megküldik a Bizottságnak és a GFCM titkárságának az (1) bekezdésben említett hajók által végzett halászati tevékenységekről szóló jelentést összesített formában, legalább a következő információkkal:

i. a halászati napok száma;

ii. a halászati terület; valamint

iii. a szürke tőkehal és a piros ostorgarnéla kifogott mennyisége.

22l. cikk

Kijelölt kikötők

(1) Minden tagállamnak az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkének (5) bekezdése szerint kirakodási kikötőket kell kijelölnie, ahol a Tuniszi-csatornában fogott szürke tőkehal és piros ostorgarnéla ki- és átrakodható. A tagállamoknak legkésőbb 2018. november 30-ig meg kell küldeniük a kijelölt kirakodási kikötők jegyzékét a GFCM titkárságának és a Bizottságnak. E jegyzék minden későbbi módosításáról haladéktalanul tájékoztatni kell a GFCM titkárságát és a Bizottságot.

(2) A Tuniszi-csatornában fogott szürke tőkehal és piros ostorgarnéla bármely mennyiségét tilos kirakodni vagy átrakodni a tagállamok által kijelölt kirakodási kikötőkön kívül.

22m. cikk

Nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer a Tuniszi-csatornában

(1) A tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket folytathatnak a nemzetközi közös ellenőrzési és felügyeleti rendszer (a továbbiakban: a rendszer) keretében, amely az I. mellékletben meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületen található, nemzeti joghatóságon kívüli vizekre terjed ki (a továbbiakban: az ellenőrzés és felügyelet tárgyát képező terület).

(2) A tagállamok ellenőröket és ellenőrző eszközöket is alkalmazhatnak, és a rendszer keretében ellenőrzéseket végezhetnek. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv uniós ellenőröket jelölhet ki a rendszer keretében.

(3) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv koordinálja az Unió felügyeleti és ellenőrzési tevékenységeit, valamint az érintett tagállamokkal együttműködve közös alkalmazási tervet dolgozhat ki, amely lehetővé teszi, hogy az Unió teljesítse a rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e tervek végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(4) Minden tagállam legkésőbb minden év október 31-ig megküldi a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv részére az (1) bekezdésben meghatározott területen ellenőrzésre és felügyeletre jogosult ellenőrök névjegyzékét, valamint az ellenőrzés és a felügyelet során használt azon hajók és légi járművek nevét, amelyeket a következő évben a rendszerhez hozzárendelni szándékoznak. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv minden év december 1-ig, vagy a lehető leghamarabb, az ellenőrzési tevékenységek megkezdése előtt megküldi ezeket az információkat a GFCM titkársága részére.

(5) A rendszerhez kijelölt ellenőröknek maguknál kell tartaniuk az illetékes hatóságok által a IV. melléklet szerinti minta alapján kiállított GFCM ellenőri kártyát.

(6) A hajóátvizsgálási és ellenőrzési feladatokat a rendszerrel összhangban ellátó hajóknak az V. melléklet szerinti egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell közlekedniük.

(7) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a lobogója alatti közlekedésre jogosult, az (1) bekezdés szerinti területen tevékenységet folytató valamennyi ellenőrhajó lehetőleg napi szintű, biztonságos kapcsolatot tartson az ugyanazon a területen tevékenykedő összes többi ellenőrhajóval a tevékenységeik összehangolásához szükséges információk megosztása céljából.

(8) Az (1) bekezdés szerinti területen ellenőrzési vagy felügyeleti jelenléttel rendelkező minden egyes tagállam a területre való belépésükkor közli valamennyi ellenőrhajóval az előző tíznapos időszakban történt észlelések VII. melléklettel összhangban összeállított jegyzékét, valamint az ugyanabban az időszakban végrehajtott hajóátvizsgálások és ellenőrzések jegyzékét, amely tartalmazza a dátumokat, a koordinátákat és minden egyéb lényeges adatot.

22n. cikk

Ellenőrzések elvégzése

(1) A rendszerhez kijelölt ellenőrök:

a) a hajóra szállás előtt közlik az ellenőrhajó nevét a halászhajó legénységével;

b) az ellenőrhajóra és az ellenőröket a halászhajókra átszállító hajóra is kitűzik az V. melléklet szerinti jelzőlobogót;

c) legfeljebb háromtagú ellenőrcsoportokat állítanak össze.

(2) Hajóra szálláskor az ellenőrök kötelesek bemutatni a IV. mellékletben ismertetett személyazonosító okmányt a halászhajó parancsnokának. Az ellenőrzést a GFCM egyik hivatalos nyelvén, lehetőség szerint a halászhajó parancsnoka által beszélt nyelven kell lefolytatni.

(3) Az ellenőrök az ellenőrzésről jelentést készítenek a VI. mellékletben meghatározott formában.

(4) Az ellenőrök a jelentést a hajóparancsnok jelenlétében írják alá, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, és akinek szintén alá kell írnia a jelentést.

(5) A jelentésről másolatot kap a hajóparancsnok és az ellenőrcsoportot küldő hatóság, amely továbbítja azt az ellenőrzés tárgyát képező hajó, lobogó szerinti államának hatóságai és a Bizottság és/vagy az általa kijelölt szerv számára. A Bizottság továbbítja a jelentés másolatát a GFCM titkárságának.

(6) Az ellenőrcsoport létszámát és az ellenőrzés időtartamát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg minden lényeges körülmény figyelembevételével.

22o. cikk

Jogsértések

(1) E cikk alkalmazásában az alábbi tevékenységek minősülnek jogsértésnek:

a) az 1005/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a), b), c), e), f), g) és h) pontjában említett tevékenységek;

b) a műholdas hajómegfigyelési rendszer zavarása; valamint

c) műholdas hajómegfigyelési rendszer nélküli tevékenykedés.

(2) Ha a halászhajó átvizsgálása és ellenőrzése során az ellenőrök jogsértést észlelnek, az ellenőrhajó lobogója szerinti tagállam hatóságai közvetlenül és a GFCM titkárságán keresztül is haladéktalanul értesítik a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet, amely értesíti az ellenőrzött halászhajó lobogója szerinti államot. Az ellenőrnek a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesítenie kell, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

(3) A hajó lobogó szerinti tagállama gondoskodik arról, hogy a jogsértést megállapító ellenőrzést követően az érintett halászhajó felhagyjon minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti tagállam a halászhajót kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

(4) Amennyiben az ellenőrzés során jogsértésre derült fény, a lobogó szerinti tagállam által végrehajtott intézkedésekről és nyomon követésről értesíteni kell a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv továbbítja a megtett intézkedésekről és a nyomon követésről szóló jelentéseket a GFCM titkársága részére.

(5) A tagállami hatóságok a 22n. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentéseket és az ellenőrök által végzett dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapításokat ugyanúgy kezelik, mint a saját ellenőreik által készített jelentéseket és megállapításokat.

III. Fejezet

Fekete-tenger

22p. cikk

A Fekete-tengerben élő nagy rombuszhal jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatának megelőzését, megakadályozását és felszámolását célzó intézkedések

(1) A tagállamok a szokásos adatfeldolgozási támogatás igénybevételével minden év január 20-ig megküldik a Bizottságnak a Fekete-tengerben (az I. mellékletben meghatározott GFCM 29 földrajzi alterület) nagy rombuszhal halászatára jogosult, fenéken rögzített kopoltyúhálót használó hajók aktualizált jegyzékét. A Bizottság ezt a jegyzéket minden év január 31-ig továbbítja a GFCM titkárságának.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéknek az (EU) 2017/218 végrehajtási rendelet I. mellékletében előírt adatokon túlmenően tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) GFCM-nyilvántartási szám;

b) korábbi név (ha volt);

c) korábbi lobogó (ha volt);

d) más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen);

e) főbb célfajok;

f) a nagy rombuszhal halászatához használt főbb halászeszköz(ök), a flottaszegmens és a III. melléklet C. szakaszában szereplő "Task 1" statisztikai mátrixban meghatározott operatív egység;

g) a kopoltyúhálóval vagy a nagy rombuszhal halászatához valószínűleg használt egyéb halászeszközzel való halászat engedélyezett időszaka.

(3) A tagállamok a GFCM kérésére megküldik az adott időszakban halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozó adatokat. A tagállamok különösen az érintett halászhajók nevét, külső azonosító számát és a számukra kiosztott halászati lehetőségeket közlik.

(4) A tengeren talált jelöletlen, gazdátlan, nagyrombuszhal-halászathoz használt kopoltyúhálókat a parti tagállam illetékes hatóságai összegyűjtik. Az összegyűjtött hálókat a tulajdonos pontos azonosításáig lefoglalják, vagy amennyiben nem azonosítható a tulajdonos, megsemmisítik.

(5) Minden érintett tagállam az 1224/2009/EK rendelet 43. cikkének (5) bekezdése szerint kirakodási pontokat jelöl ki, ahol a Fekete-tengerben fogott nagy rombuszhal ki- és átrakodható. E pontok jegyzékét legkésőbb minden év november 30-ig meg kell küldeniük a GFCM titkársága és a Bizottság részére.

(6) A Fekete-tengeren halászott nagy rombuszhal bármely mennyiségének ki- és átrakodása az (5) bekezdés szerinti kirakodási pontokon kívül más helyen tilos.

22q. cikk

A nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatára vonatkozó nemzeti megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti tervek

(1) A tagállamok nemzeti megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti terveket (a továbbiakban: a nemzeti tervek) dolgoznak ki, hogy többek között a havi fogások és/vagy az alkalmazott halászati erőkifejtés megfelelő és pontos megfigyeléséről és rögzítéséről gondoskodva végrehajtsák a 22p. cikk rendelkezéseit.

(2) A nemzeti terveknek tartalmazniuk kell a következő elemeket:

a) az ellenőrzési eszközök egyértelmű meghatározása, a nemzeti tervek végrehajtásához kifejezetten rendelkezésre álló humánerőforrások, technikai és pénzügyi eszközök leírásával;

b) a nagy valószínűséggel nagy rombuszhalat és a hozzá kapcsolódó fajokat fogó halászhajókra összpontosító ellenőrzési stratégia egyértelmű meghatározása (az ellenőrzési szabályokkal együtt);

c) a piacok és a szállítás ellenőrzésére vonatkozó cselekvési tervek;

d) az ellenőrzési feladatok és eljárások meghatározása, ideértve a kifogott mennyiség első értékesítésnél végzett mérlegelésének ellenőrzésére vonatkozó mintavételi stratégiát és a hajónaplóval/kirakodási nyilatkozattal kapcsolatos szabályok hatálya alá nem tartozó hajókra vonatkozó mintavételi stratégiát is;

e) magyarázó iránymutatás az ellenőrök, a termelői szervezetek és a halászok számára a nagy rombuszhal valószínű kifogásával járó halászatra vonatkozó szabályokról, ideérve az alábbiakat:

i. dokumentumok, köztük ellenőrzési jelentések, halászati naplók, átrakodási nyilatkozatok, kirakodási és átvételi nyilatkozatok, fuvarokmányok és értékesítési bizonylatok kitöltésére vonatkozó szabályok;

ii. hatályos technikai intézkedések, többek között a szembőségre és/vagy a hálóméretre, a legkisebb kifogható méretre vagy az időleges korlátozásokra vonatkozóan;

iii. mintavételi stratégiák;

iv. keresztellenőrzési mechanizmusok;

f) a tagállami ellenőrök képzése a II. mellékletben említett feladatok elvégzésére tekintettel.

(3) A tagállamok minden év január 20-ig tájékoztatják a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet a nemzeti tervekről. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv minden év január 31-ig továbbítja e terveket a GFCM titkársága részére.

22r. cikk

A nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatának tudományos megfigyelése

A tagállamok legkésőbb minden év november 30-ig a tudományos tanácsadó bizottsággal és a Bizottsággal közölnek minden olyan kiegészítő információt, amely elősegíti a nagy rombuszhal fekete-tengeri halászatának tudományos megfigyelését.

IV. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS JELENTÉSTÉTEL

23. cikk

Együttműködés és tájékoztatás

(1) A Bizottság és a tagállamok együttműködnek és információt cserélnek a GFCM ügyvezető titkárával, különösen az alábbiak révén:

a) információk lekérése a fontos adatbázisokból, és információk szolgáltatása az ilyen adatbázisok részére;

b) együttműködésre való felkérés és együttműködés biztosítása e rendelet hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti halászati információs rendszerük lehetővé tegye a közöttük és a GFCM ügyvezető titkára között a III. címben említett, a kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzésekre vonatkozó információk közvetlen elektronikus cseréjét, kellő figyelemmel a megfelelő titoktartási követelményekre.

(3) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy elektronikus úton megosszák az információkat az illetékes nemzeti szervekkel, és koordinálják az említett szerveknek a III. cím II. fejezetében meghatározott intézkedések végrehajtására irányuló tevékenységeit.

(4) A tagállamok e rendelet céljából összeállítják a kapcsolattartó pontok jegyzékét, amelyet elektronikus úton haladéktalanul továbbítanak a Bizottságnak, a GFCM ügyvezető titkárának és a GFCM-megállapodás szerződő feleinek.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az együttműködésre és az információcserére vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23a. cikk

Az adatok jelentése a Bizottság felé

(1) Az érintett tagállamok minden év december 15-éig eljuttatják a Bizottsághoz a következőket:

a) a 22b. cikkben említett, vörös nemeskorallra vonatkozó adatok; és

b) elektronikus jelentés a befogott és szabadon engedett tengeri madarak, tengeri teknősök, barátfókák, cetfélék, cápák és ráják mennyiségéről, valamint a 17b. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjával összhangban jelentett kapcsolódó információk.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden év december 31-ig továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 36/2012/1. sz. ajánlása 5. pontjának megfelelően a begyűjtött vörös nemeskorall kirakodására kijelölt kikötők jegyzékében bekövetkezett változásokról.

(4) A tagállamok megfelelő monitoring rendszert hoznak létre, melynek célja megbízható adatok gyűjtése a fenéken rögzített kopoltyúhálóval tüskéscápára halászó hajók által a Fekete-tenger cetfajainak állományaira gyakorolt hatásról, az összegyűjtött adatokat pedig továbbítják a Bizottsághoz.

(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a GFCM 35/2011/5. sz. ajánlásának 6. pontjában említett, a barátfókák barlangjainak helyét azonosító térképeken és földrajzi jegyzékeken végzett változásokról.

(6) A Bizottság a (3), (4) és (5) bekezdésben említett információkat haladéktalanul továbbítja a GFCM ügyvezető titkára részére.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja az (1), (3), (4) és (5) bekezdésben említett információk formátumát és továbbításuk módját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8) A vörös nemeskorrallal kapcsolatos halászati tevékenységeikről az egyes tagállamok minden év június 30-ig részletes jelentést nyújtanak be a GFCM titkárságának és a Bizottságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább a teljes kifogott mennyiségre és a halászati területekre, valamint lehetőség szerint a merülések számára és a merülésenként begyűjtött átlagos mennyiségre vonatkozó információkat.

23b. cikk

A kisméretű nyíltvízi állományok adriai-tengeri halászatának ellenőrzése, monitoringja és felügyelete

(1) A tagállamok minden év október 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 16 l. cikk előírásainak való megfelelést ellenőrzési és monitoring intézkedések révén biztosítani hivatott terveikről és programjaikról, különösen a havi fogások és a halászati erőkifejtés tekintetében.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat minden évben legkésőbb október 30-án benyújtja a GFCM ügyvezető titkára részére.

24. cikk

Jelentés a statisztikai mátrixokról

(1) A tagállamok minden év május 1-jéig benyújtják a GFCM ügyvezető titkárának a III. melléklet C. szakasza szerinti, a GFCM statisztikai mátrixában foglalt Task 1.1-re, 1.2-re, 1.3-ra, 1.4-re és 1.5-re vonatkozó adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok benyújtásához a tagállamok a GFCM adatbeviteli rendszerét vagy a GFCM ügyvezető titkára által meghatározott és a GFCM honlapján közzétett megfelelő adatküldési szabványt és protokollt használják.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján benyújtott adatokról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikkben említett adatok formátumára és továbbítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (1) bekezdése által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

26. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság - az uniós jogban már végrehajtott, meglévő GFCM-intézkedéseknek az Unióra nézve kötelezővé váló módosításai uniós jogban való végrehajtásához szükséges mértékben - felhatalmazást kap arra, hogy a 27. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet rendelkezéseinek a következők tekintetében történő módosítása céljából:

a) a GFCM ügyvezető titkára részére a 15. cikk (4) bekezdése szerint történő információtovábbítás;

b) a halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékének a 17. cikk szerinti átadása a GFCM ügyvezető titkára részére;

c) a kikötő szerint illetékes állam által hozott, a 18-22. cikkben meghatározott intézkedések;

d) a 23. és 24. cikkben meghatározott együttműködés, tájékoztatás és jelentéstétel;

e) a GFCM földrajzi alterületek I. mellékletben meghatározott táblázata, térképe és földrajzi koordinátái;

f) a kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett, a II. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárások; valamint

g) a GFCM III. mellékletben szereplő statisztikai mátrixai.

27. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 16b., 16c. és 26. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hároméves időtartamra szól 2015. november 28-ától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16b., 16c. és 26. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 16b., 16c. és 26. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

28. cikk

Az 1967/2006/EK rendelet módosítása

Az 1967/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. a 4. cikk (3) bekezdését el kell hagyni;

2. a 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A (4) bekezdésben említettektől eltérő vontatott hálók esetében a legkisebb szembőség legalább:

a) a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, négyzetes szemű háló; vagy

b) a hajótulajdonos kellően indokolt kérésére 50 mm-es, rombuszos szemű háló, amelynek engedélyezett méretszelektivitása megegyezik az a) pontban említett hálók méretszelektivitásával, vagy annál nagyobb.

A halászhajók a két hálófajta közül csak az egyiknek a használatára és fedélzeten való tartására kapnak engedélyt.

A Bizottság e bekezdés végrehajtásáról 2012. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek alapján - és a tagállamoktól 2011. december 31-ig beérkezett információkra is tekintettel - szükség esetén megfelelő módosításokat javasol.";

3. a 24. cikket el kell hagyni;

4. a 27. cikk (1) és (4) bekezdését el kell hagyni.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A. A GFCM földrajzi alterületek táblázata

B. A GFCM földrajzi alterületek térképe (GFCM, 2009)

- FAO statisztikai körzetek (piros) - GFCM földrajzi alterületek (fekete)

01 - Az Alborán-tenger északi része

02 - Alborán-sziget

03 - Az Alborán-tenger déli része

04 - Algéria

05 - Baleár-szigetek

06 - Észak-Spanyolország

07 - Oroszlán-öböl

08 - Korzika

09 - A Ligur-tenger, valamint a Tirrén-tenger északi része

10 - A Tirrén-tenger déli és középső része

11.1 - Szardínia (nyugati része)

11.2 - Szardínia (keleti része)

12 - Észak-Tunézia

13 - Hammameti-öböl

14 - Gabèsi-öböl

15 - Málta

16 - Dél-Szicília

17 - Az Adriai-tenger északi része

18 - Az Adriai-tenger déli része

19 - A Jón-tenger nyugati része

20 - A Jón-tenger keleti része

21 - A Jón-tenger déli része

22 - Aegean Sea

23 - Kréta

24 - A Levantei-medence északi része

25 - Ciprus

26 - A Levantei-medence déli részet

27 - Levantei-medence

28 - Márvány-tenger

29 - Fekete-tenger

30 - Azovi-tenger

C. A GFCM földrajzi alterületek földrajzi koordinátái (GFCM, 2009)

II. MELLÉKLET

A kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett ellenőrzési eljárások

1. A hajó azonosítása

A kikötői ellenőrzést végző személyek:

a) ha szükséges, a lobogó szerinti állammal való megfelelő kapcsolatfelvétellel vagy a nemzetközi hajólajstromok segítségével ellenőrzik, hogy a fedélzeten tartott hivatalos iratok érvényesek-e;

b) ha szükséges, gondoskodnak az iratok hivatalos fordításának elkészíttetéséről;

c) ellenőrzik a hajó nevének, lobogójának, külső azonosító számának és jelzésének (és ha van ilyen, a hajó azonosítását szolgáló IMO-számnak), valamint nemzetközi rádióhívójelének a helyességét;

d) lehetőség szerint megvizsgálják, hogy megváltozott-e a hajó neve és/vagy lobogója, és ha igen, feljegyzik annak korábbi nevét (neveit) és lobogóját (lobogóit);

e) feljegyzik a lajstromozás szerinti kikötőt, a tulajdonos (ha eltér a tulajdonostól, az üzemeltető és haszonélvező), a hajóügynök és a hajóparancsnok nevét és címét, beleértve a vállalat vagy bejegyzett tulajdonos egyedi azonosítóját, amennyiben rendelkezésre áll; és

f) feljegyzik a korábbi tulajdonosok nevét és címét, ha a hajónak az előző öt év során más tulajdonosai is voltak.

2. Engedélyek

A kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrzik, hogy a halászati engedély, illetve a hal és halászati termékek szállítására feljogosító engedélyek összhangban állnak-e az 1. pont szerint megszerzett információkkal, valamint megvizsgálják az engedélyek érvényességi idejét és azoknak a területek, fajok és halászeszközök tekintetében való alkalmazása módját.

3. Egyéb iratok

A kikötői ellenőrzést végző személyek minden vonatkozó iratot átvizsgálnak, beleértve az elektronikus dokumentumokat is. Vonatkozó irat lehet a hajónapló, különösen a halászati napló, valamint a személyzeti jegyzék, a rakodási terv és, ha van ilyen, a halraktárak rajza vagy leírása. Az ilyen raktárakat vagy helyiségeket ellenőrizhetik annak igazolása érdekében, hogy méretük és kialakításuk megegyezik-e ezekkel a rajzokkal vagy leírásokkal, és hogy a rakodást a rakodási tervnek megfelelően hajtották-e végre. Adott esetben ezek az iratok magukban foglalják a valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által kiállított fogási dokumentumokat vagy kereskedelmi okmányokat is.

4. Halászeszközök

a) A kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrzik, hogy a fedélzeten tartott halászeszközök megfelelnek-e az engedélyekben meghatározott feltételeknek. Az eszközök ellenőrzése kiterjedhet annak vizsgálatára is, hogy az olyan jellemzők, mint például a szembőség (és egyéb lehetséges eszközök), a hálók hossza és a horgok mérete, összhangban vannak-e a vonatkozó szabályozás előírásaival, és hogy az eszközök azonosító jelzései megfelelnek-e azoknak, amelyekre a hajónak engedélye van.

b) A kikötői ellenőrzést végző személyek átkutathatják a hajót, nem látható helyen tárolt, illetve egyéb okból illegális halászeszközöket keresve.

5. Halak és halászati termékek

a) A kikötői ellenőrzést végző személyek a lehető legalaposabban megvizsgálják, hogy a fedélzeten tartott halat és halászati termékeket a vonatkozó engedélyekben meghatározott feltételeknek megfelelően termelték-e ki. E vizsgálat során a kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálják a halászati naplót és a benyújtott jelentéseket, ideértve adott esetben a hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) továbbított jelentéseket.

b) A fedélzeten tartott halmennyiségek és halfajok meghatározása érdekében a kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják a raktárban tárolt vagy a kirakodott halat. Ennek során a kikötői ellenőrzést végző személyek felbonthatják azokat a kartondobozokat, amelyekbe a halat előzetesen becsomagolták, és a halat vagy kartondobozt elmozdíthatják, hogy meggyőződjenek a halraktár épségéről.

c) A kirakodó hajóknál a kikötői ellenőrzést végző személyek ellenőrizhetik a kirakodott halfajokat és halmennyiséget. Az ellenőrzés kiterjedhet a termék típusára, az élősúlyra (a napló alapján megállapított mennyiség) és a feldolgozott súly élősúlyra való átszámítása során alkalmazott átváltási együtthatóra. A kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják továbbá az esetlegesen a fedélzeten tartott halmennyiséget is.

d) A kikötői ellenőrzést végző személyek megvizsgálhatják a fedélzeten tartott összes fogás mennyiségét és összetételét, beleértve a mintavételt is.

6. Az IUU-halászat megállapítása

Az 1005/2008/EK rendelet 11. cikke alkalmazandó.

7. Jelentés

Az ellenőrzés befejeztével írásos jelentést kell készíteni, amelyet az ellenőrnek alá kell írnia, és annak egy példányát a hajó parancsnokának át kell adni.

8. A kikötő szerint illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés eredményei

A kikötő szerint illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés eredményei legalább az alábbi információkat foglalják magukban:

1. Ellenőrzési referencia

- ellenőrző hatóság (az ellenőrző hatóság vagy a hatóság által kijelölt helyettes szerv megnevezése),

- ellenőr neve,

- az ellenőrzés dátuma és időpontja,

- ellenőrzés helye szerinti kikötő (az a hely, ahol a hajót ellenőrizték), és

- dátum (a jelentés elkészítésének dátuma).

2. A hajó azonosító adatai

- a hajó neve,

- a hajó típusa,

- a halászeszköz típusa,

- külső azonosító szám (a hajó oldalán feltüntetett szám) és IMO-szám (ha van ilyen) vagy adott esetben egyéb szám,

- nemzetközi rádióhívójel,

- MMSI-szám (tengeri mobilszolgáltatás-azonosító), ha van ilyen,

- lobogó szerinti állam (az az állam, ahol a hajót lajstromba vették),

- korábbi nevek és lobogók, ha vannak ilyenek,

- anyakikötő (a hajó lajstrom szerinti kikötője) és előző anyakikötők,

- a hajó tulajdonosa (a hajótulajdonos neve, címe, elérhetősége),

- a hajó haszonélvezeti jogával rendelkező személy, ha az különbözik a tulajdonostól (név, cím, elérhetőség),

- a hajónak a hajó használatáért felelős üzemeltetője, ha az különbözik a tulajdonostól (név, cím, elérhetőség),

- hajóügynök (név, cím, elérhetőség),

- a korábbi tulajdonosok neve és címe, ha van ilyen,

- a hajóparancsnok és a halászati parancsnok neve, állampolgársága és tengerészeti képesítései, és

- személyzeti jegyzék.

3. Halászati engedélyek (jogosítványok)

- a hajók halászati engedélyei, vagy a halak és halászati termékek szállítására feljogosító engedélyei,

- az engedélyeket kiadó államok,

- az engedélyekben szereplő feltételek, beleértve a területeket és az érvényességi időt,

- az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet,

- az engedélyek területi és tárgyi hatálya, valamint érvényességi ideje,

- az engedélyezett kiosztások részletezése - kvóta, halászati erőkifejtés vagy egyéb,

- az engedélyezett halfajok, járulékos fogások és halászeszközök, és

- átrakási nyilvántartások és dokumentumok (adott esetben).

4. A halászati útra vonatkozó információk

- az adott halászati út kezdetének dátuma, időpontja, övezete és helye,

- felkeresett területek (az egyes területekre történő belépés és az onnan való kilépés),

- a tengeren végzett átrakási tevékenységek (dátum, halfajok, hely, átrakott halmennyiség),

- az utoljára felkeresett kikötő, és

- az adott halászati út befejezésének dátuma és időpontja, és

- felkeresni kívánt következő kikötő, adott esetben.

5. A fogás ellenőrzésének eredményei

- kirakodás kezdete és vége (időpont és dátum),

- halfajok,

- terméktípusok,

- élősúly (a napló alapján meghatározott mennyiség),

- az alkalmazott átváltási együttható,

- feldolgozott súly (fajonként és kiszerelésenként kirakodott mennyiségek),

- egyenértékű élősúly (az egyenértékű élősúlyban kirakodott mennyiségek, azaz "terméksúly szorozva az átváltási együtthatóval"),

- az ellenőrzött halak és halászati termékek rendeltetési helye, és

- a fedélzeten tartott halmennyiség és halfajok, ha van ilyen.

6. A halászeszközök ellenőrzésének eredményei

- az eszköztípusok részletezése.

7. Megállapítások

- Az ellenőrzés megállapításai, beleértve a feltételezett jogsértések meghatározását és a vonatkozó szabályokra és intézkedésekre való hivatkozást. Az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat az ellenőrzési jelentéshez kell mellékelni.

III. MELLÉKLET

A. A halászflották GFCM/SAC szerinti felosztása

A kategóriák leírása

A

Motor nélküli többfunkciós kisipari hajók - minden olyan motor nélküli (szél- vagy egyéb meghajtású) hajó, amelynek hossza kevesebb, mint 12 méter (teljes hossz).

B

6 méternél rövidebb, motoros többfunkciós kisipari hajók - minden olyan motoros hajó, amelynek hossza kevesebb, mint 6 méter (teljes hossz).

C

6 és 12 méter közötti, motoros többfunkciós kisipari hajók - minden olyan motoros hajó, amelynek hossza 6 és 12 méter közé esik (teljes hossz), és az év során különböző halászeszközöket alkalmaz bármelyik ilyen eszköz egyértelmű dominanciája nélkül, vagy az ebben az osztályozásban nem szereplő halászeszközt alkalmaz.

D

12 méternél rövidebb, vonóhálós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza kevesebb, mint 12 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

E

12 és 24 méter közötti, vonóhálós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza 12 és 24 méter közé esik (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

F

24 méternél hosszabb, vonóhálós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza több, mint 24 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át fenékvonóhálóval teljesíti.

G

6 és 12 méter közötti, erszényes kerítőhálós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza 6 és 12 méter közé esik (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át erszényes kerítőhálóval teljesíti.

H

12 méternél hosszabb, erszényes kerítőhálós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza több, mint 12 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át erszényes kerítőhálóval teljesíti, kivéve az év bármely szakában tonhalfogó kerítőhálót használó hajókat.

I

6 méternél hosszabb, horogsoros hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 6 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át horogsorral teljesíti.

J

6 méternél hosszabb, nyílt tengeri vonóhálós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 6 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át nyílt tengeri vonóhálóval teljesíti.

K

Tonhalhalászhajók - minden olyan hajó, amely az év bármely szakában tonhalfogó kerítőhálót használ.

L

6 méternél hosszabb, kotróhálós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 6 méter (teljes hossz), és erőkifejtésének több mint 50 %-át kotróhálóval teljesíti.

M

12 méternél hosszabb többfunkciós hajók - minden olyan hajó, amelynek hossza több mint 12 méter (teljes hossz), és az év során különböző halászeszközöket alkalmaz bármelyik ilyen eszköz egyértelmű dominanciája nélkül, vagy az ebben az osztályozásban nem szereplő halászeszközt alkalmaz.

Megjegyzés: Valamennyi cella felhasználható információgyűjtésre. A fenti táblázatban üresen hagyott cellák esetében nem valószínűsíthető jelentős populáció. Ha szükséges azonban, ajánlatos az "üres cellában" megadott információt összevonni az erre legmegfelelőbb szomszédos "szürke cellával".

B. A névleges halászati erőkifejtés mérésére vonatkozó táblázat

C. GFCM Task 1 - Operatív egységek

IV. MELLÉKLET

A GFCM-ELLENŐRÖK SZEMÉLYAZONOSÍTÓ OKMÁNYÁNAK MINTÁJA

V. MELLÉKLET

A GFCM ELLENŐRI JELZŐLOBOGÓ MINTÁJA

VI. MELLÉKLET

GFCM ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

1. ELLENŐR(ÖK)

Név ... Szerződő fél ... A személyazonosító GFCM-okmány száma ...

Név ... Szerződő fél ... A személyazonosító GFCM-okmány száma ...

Név ... Szerződő fél ... A személyazonosító GFCM-okmány száma ...

2. AZ ELLENŐR(ÖKE)T SZÁLLÍTÓ HAJÓ ADATAI

2.1 Név és lajstromozási szám ...

2.2 Lobogó ...

3. AZ ELLENŐRZÖTT HAJÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

3.1 Név és lajstromozási szám ...

3.2 Lobogó ...

3.3 Parancsnok (név és cím) ...

3.4 Hajótulajdonos (név és cím) ...

3.5 GFCM-nyilvántartási szám ...

3.6 A hajó típusa ...

4. POZÍCIÓ

4.1 A vizsgálóhajó parancsnoka által meghatározott pozíció ... UTC; szél.: ... hossz.: ...

4.2 A halászhajó parancsnoka által meghatározott pozíció ... UTC; szél.: ... hossz.: ...

5. AZ ELLENŐRZÉS KEZDETÉNEK ÉS BEFEJEZÉSÉNEK DÁTUMA ÉS IDŐPONTJA

5.1 Dátum ... A fedélzetre lépés időpontja ... UTC - A fedélzet elhagyásának időpontja ... UTC

6. A FEDÉLZETEN LÉVŐ HALÁSZESZKÖZÖK TÍPUSA

7. HÁLÓSZEMEK MÉRETE - MILLIMÉTERBEN

7.1 A használandó engedélyezett szembőség: ... mm

7.2 Az átlagos szembőség mérésének eredménye: ... mm

7.3 Jogsértés: IGEN  - NEM  ... Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

8. A FEDÉLZETEN LEVŐ FOGÁS ELLENŐRZÉSE

8.1 A fedélzeten tárolt halzsákmány ellenőrzésének eredményei

8.2

Jogsértés: IGEN  - NEM  ... Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9. A FEDÉLZETEN LÉVŐ IRATOK ÉS A MŰHOLDAS HAJÓMEGFIGYELÉSI RENDSZER ELLENŐRZÉSE

9.1 Halászati napló: IGEN - NEM 

9.2 Jogsértés: IGEN  - NEM  ... Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9.3 Halászati jogosítvány: IGEN - NEM 

9.4 Jogsértés: IGEN  - NEM  ... Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9.5 Külön engedély: IGEN - NEM 

9.6 Jogsértés: IGEN  - NEM  ... Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

9.7 Műholdas hajómegfigyelési rendszer: IGEN  - NEM  ... Működik: IGEN - NEM 

9.8 Jogsértés: IGEN  - NEM  ... Ha IGEN, jogszabályi hivatkozás:

10. A JOGSÉRTÉSEK FELSOROLÁSA

 a lobogó szerinti szerződő fél, együttműködő nem szerződő fél, egyéb jogalany és halászatot folytató jogalany által kiállított jogosítvány, felhatalmazás vagy engedély nélkül folytatott halászat - jogszabályi hivatkozás:

 a fogással és a fogással kapcsolatos egyéb tényezőkkel összefüggő adatoknak a GFCM jelentéstételi előírásainak meg nem felelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogással és/vagy a fogással kapcsolatos egyéb tényezőkkel összefüggő adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben - jogszabályi hivatkozás:

 halászat tilalmi övezetben - jogszabályi hivatkozás:

 halászat tilalmi időszakban - jogszabályi hivatkozás:

 tiltott halászeszközök használata - jogszabályi hivatkozás:

 a halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozási adatainak meghamisítása vagy szándékos elrejtése - jogszabályi hivatkozás:

 egy jogsértés kivizsgálásához kapcsolódó bizonyítékok elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése - jogszabályi hivatkozás:

 olyan többszöri jogsértések, amelyek együttesen a GFCM által meghatározott hatályos intézkedések súlyos figyelmen kívül hagyásának minősülnek;

 engedéllyel rendelkező ellenőr ellen elkövetett testi sértés, neki való ellenszegülés, az ellenőr vagy megfigyelő megfélemlítése, szexuális zaklatása, feladatai ellátásának akadályozása, vagy szükségtelen akadályozása és késleltetése;

 a műholdas hajómegfigyelési rendszer zavarása és/vagy műholdas hajómegfigyelési rendszer nélküli üzemelés - jogszabályi hivatkozás:

11. A FEDÉLZETEN LEMÁSOLT IRATOK JEGYZÉKE

......

......

......

......

......

......

......

......

12. A HAJÓ PARANCSNOKÁNAK ÉSZREVÉTELEI ÉS ALÁÍRÁSA

......

......

......

......

......

......

......

......

A parancsnok aláírása: ...

13. AZ ELLENŐR(ÖK) ÉSZREVÉTELEI ÉS ALÁÍRÁSA

......

......

......

......

......

......

......

......

Ellenőr(ök) aláírása: ...

VII. MELLÉKLET

GFCM ÉSZLELÉSI JELENTÉS

1. Az észlelések időpontja: ....../....../...... Idő: ...UTC

2. Az észlelt hajó pozíciója:

Szélesség ... - Hosszúság ...

3. Útvonal: ... - Sebesség: ...

4. Az észlelt hajó neve:

5. Az észlelt hajó lobogója:

6. Külső szám/jelölés:

7. A hajó típusa:

 Halászhajó

 Szállítóhajó

 Fagyasztóhajó

 Egyéb (adja meg)

8. Nemzetközi rádióhívójel:

9. IMO-szám (ha van):

10. Tevékenység(ek):

 Halászat

 Hajózás

 Eresztés

 Átrakodás

11. Rádiókapcsolat: IGEN - NEM

12. Az észlelt hajó parancsnokának neve és állampolgársága: ...

13. Az észlelt hajó fedélzetén található személyek száma: ...

14. Az észlelt hajó fedélzetén lévő fogás: ...

15. Az információkat gyűjtötte:

Az ellenőr neve:

Szerződő fél:

Személyazonosító GFCM-okmány száma:

A járőrhajó neve:

VIII. MELLÉKLET

A NAGYSZEMŰ VÖRÖSDURBINCSRA HALÁSZÓ HAJÓK JEGYZÉKÉBEN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

A 22i. cikkben említett jegyzék a következő információkat tartalmazza az egyes hajókról:

- a hajó neve,

- a hajó lajstromozási száma (a szerződő felek, együttműködő nem szerződő felek, egyéb jogalanyok és halászatot folytató jogalanyok által megadott kód),

- GFCM-nyilvántartási szám (három betűjelből álló ISO-országkód + 9 számjegy, például xxx000000001),

- a lajstromozás szerinti kikötő (a kikötő teljes neve),

- korábbi név (ha volt),

- korábbi lobogó (ha volt),

- más lajstromokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok (ha volt ilyen),

- nemzetközi rádióhívójel (ha van),

- műholdas hajómegfigyelési rendszer (I/N válasz szükséges)

- a hajó típusa, teljes hossza (LOA) és bruttó tonnatartalma (BT) és/vagy bruttó regisztertonna-tartalma (BRT), valamint kW-ban kifejezett motorteljesítménye,

- a tulajdonos(ok) és üzemeltető(k) neve és címe,

- a nagyszemű vörösdurbincs halászatához használt főbb halászeszköz(ök), a flottaszegmens-besorolás és az adatgyűjtési referenciakeretben megjelölt operatív egység,

- a nagyszemű vörösdurbincs halászatára engedélyezett időszak.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 2 ) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

( 3 ) HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

( 4 ) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

( 5 ) HL L 60., 2008.3.5., 1. o.

( 6 ) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

( 9 ) A Tanács 2003. június 26-i 1185/2003/EK rendelete a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról (HL L 167., 2003.7.4., 1. o.).

( 10 ) HL L 322., 1999.12.14., 3. o.

( 11 ) HL L 179., 1998.6.23., 3. o.

( 12 ) A Bizottság (EU) 2017/218 végrehajtási rendelete (2017. február 6.) az uniós halászflotta-nyilvántartásról (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).