48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet
a lakásépítés munkáltatói támogatásáról
A lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT számú rendelet 13. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a dolgozók lakásépítésének a munkáltató szerv részéről történő fokozott támogatása érdekében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet, a 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet és az 50/1981. (X. 27.) MT számú rendelet előírásai szerint gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: vállalat), valamint a 19/1980. (IX. 27.) PM számú rendelet szerint gazdálkodó szervezetekre, a 6/1976. PM-ÉVM (PK 27.) számú együttes utasítás szerint gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezet). A vállalat és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezet együtt a továbbiakban: munkáltató szerv.
(2) E rendeletet a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §
(1) A munkáltató szerv a dolgozói, illetve tagjai (a továbbiakban: dolgozók) lakásgondjának megoldása érdekében e rendelet előírásai szerint lakásépítési alapot képezhet és támogathatja a dolgozók lakásépítését és vásárlását.
(2) Nem lehet támogatást nyújtani az épület (lakás) karbantartásához, felújításához, korszerűsítéséhez, helyreállításához, továbbá - a 14. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a hétvégi ház (nyaraló, üdülő) építéséhez.
(3) Támogatásban csak a munkáltató szervvel munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozót lehet részesíteni. A társadalmi szervek az adott vállalatnál választott, de egyben függetlenített funkcióba helyezett dolgozója részére támogatás nyújtható.
3. §
(1) A munkáltató szerv vezetője, továbbá a szakszervezeti szerv (szövetkezetnél a közgyűlés által meghatározott szerv) és a KISZ-szervezet közösen; a kollektív szerződést kötő szervnél a kollektív szerződésben, egyéb munkáltató szervnél pedig belső szabályzatban (a továbbiakban együtt: Szabályzat) határozza meg e rendelet előírásai alapján a lakásépítés (vásárlás) támogatásának a munkáltató szervre vonatkozó részletes szabályait.
(2) A Szabályzatban az érdekelt dolgozók lakáskörülményeinek, lakásigényük mértékének, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével meg kell határozni a támogatásra felhasználható összegeket, a munkáltató szerv adottságainak legjobban megfelelő lakásépítési (vásárlási) és támogatási formákat, a támogatás módját, mértékét és feltételeit - ideértve a munkáltató szerv olyan kikötését is, hogy a támogatás fejében a dolgozónak meghatározott ideig a munkáltató szervnél kell dolgoznia - továbbá a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnése esetén a támogatás visszatérítésének szabályait.
(3) Ha a támogatásban részesült dolgozó munkaviszonya az előírt határidőn belül megszűnt, az új munkáltató szerv a még ki nem egyenlített kölcsönt a 12. § (2) bekezdésében említett összeget és a lakáshasználatbavételi díjat, valamint a 13. § szerinti támogatást a lakásépítési alapjából a volt munkáltató szerv lakásépítési alapja javára - megállapodásuk alapján - megtérítheti.
(4) Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a szabad forgalomban olyan személynek idegeníti el. aki ugyanannak a munkáltató szervnek a dolgozója, vagy más munkáltató szervnek a dolgozója ugyan, de az eladó a munkáltató szervével kötött megállapodásból eredő, a (2) bekezdés alapján kikötött kötelezettségét teljesítette, vagy e kötelezettségét neki fel nem róható nyomós okból (pl. súlyos betegség, üzemi baleset) nem teljesítheti, illetőleg a vevő munkáltatója a lakásépítési alapjából az eladó munkáltató szervének a kölcsöntartozást megtéríti, akkor a munkáltatói kölcsönt a vevő - az eladó munkáltató szerve hozzájárulása esetén -átvállalhatja.
(5) Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsöntartozás megtérítését - a munkáltató szerv hozzájárulása esetén - a lakásban maradó, kölcsöntámogatásban nem részesült, a kölcsönt nyújtó munkáltató szervvel munkaviszonyban nem álló házastárs átvállalhatja.
(6) Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel épített (vásárolt) lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel szerez újabb tulajdonába kerülő lakást, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog - a munkáltató szerv hozzájárulása esetén - a cserével, illetőleg adásvétellel megszerzett lakásra bejegyezhető,
4. §
(1) A támogatásban részesülő dolgozókat - a 3. § (1) bekezdésben említett szervekkel egyetértésben - a munkáltató szerv vezetője jelöli ki.
(2) A kijelölésnél a dolgozó munkavégzését, lakáskörülményéit, lakásigényének mértékét, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét kell figyelembe venni. Támogatásra csak azt a dolgozót szabad kijelölni, aki az előírt anyagi feltételeket teljesíteni tudja.
(3) A támogatás során - a (2) bekezdésben foglaltak mérlegelése mellett - előnyben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, valamint a saját háztartásában több személy eltartásáról gondoskodó (nagycsaládos) dolgozókat, továbbá - a leszerelést követően két éven belül - a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is.
(4) A támogatásra kijelölt dolgozó és a munkáltató szerv a támogatásról és annak feltételeiről e rendelet és a Szabályzat előírásainak megfelelően írásbeli megállapodást köteles kötni.
(5) A lakásépítési támogatásban részesített dolgozók névsorát, a támogatás módját és mértékét, a többi dolgozóval ismertetni kell.
5. §
A lakásépítés (vásárlás) támogatása a lakásépítési alapból és az egyéb eszközökből (természetbeni segítség) történhet.
6. §
A lakásépítési alapot a munkáltató szerv - a 7-9. §-okban foglalt kiegészítésekkel - a következő pénzügyi forrásokból képezi:
a) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok értékcsökkenési leírásának a munkáltató szervet megillető részéből;
b) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó bevételből;
c) a munkáltató szervet a 2/1971. (II. 8.) Korm., számú rendelet alapján megillető lakásépítési hozzájárulásból;
d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból;
e) a támogatásban részesült dolgozó új munkáltató szerve által megtérített támogatásból;
f) a társadalmi munkából származó, a lakásépítés támogatására szolgáló összegből;
g) az egyéb jogszabályok alapján a lakásépítési alapba helyezhető összegből.
7. §
(1) Lakásépítési alapot képezhet
a) a vállalat a felosztható alapjából;
b) a kisvállalat az adózott nyereségéből;
c) a mezőgazdasági nagyüzem a jövedelemadóval csökkentett nyereségéből, továbbá
d) a kisszövetkezet és a fogyasztási szolgáltató kisvállalat a rendelkezési alapjából.
(2) A lakásépítési alap képzése az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a fejlesztési és részesedési alap kötelezettsége teljesítése után, az (1) bekezdés d) pontja esetében az egyéb kötelezettségek teljesítését követően történhet.
(3) Ha a vállalat felosztható alapjából képezhető lakásépítési alapja az átlagos állományi létszámra vetítve nem éri el az 1000 Ft/fő/év mértéket, akkor eddig az összegig a kötelező tartalékalap kétéves visszapótlási kötelezettséggel lakásépítési alap képzésére igénybe vehető.
8. §
(1) A költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezetek lakásépítési alapot a következő forrásokból képezhetnek:
a) A központi és a tanácsi költségvetési fejezetek, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek az állami költségvetés által rendelkezésükre bocsátott beruházási keretből, illetőleg a fejlesztési alapból származó beruházási pénzeszközeikből. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó összes maradványérdekeltségű költségvetési intézmény, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottsága tárgyévi engedélyezett átlaglétszáma után számítva, nem haladhatja meg dolgozónként az 1000 Ft-ot.
b) Az eredményérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szerv az adózott nyereségéből. A lakásépítési alap képzése e szerveknél a fejlesztési és részesedési alap kötelezettségeik kielégítése után történik. Ha az adózott nyereségből képzett lakásépítési alap a tárgyévi január 1-i létszámra vetítve nem éri el az 1000 Ft/fő/év összeget, akkor ilyen mértékig a kötelező tartalékalap kétéves visszapótlási kötelezettséggel lakásépítési alap képzésére igénybe vehető.
c) A tanácsi költségvetési üzemek lakásépítési alapot a nyereségükből, a jutalmazási és a fejlesztési alapképzési kötelezettségeik kielégítése után képezhetnek. A lakásépítési alap képzésének mértéke az üzem tárgyévi január 1-i - teljes munkaidőben foglalkoztatott - létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb 1000 Ft.
d) A maradványérdekeltség rendszerét alkalmazó önálló költségvetési szervek és a helyi tanácsok, valamint az egyesületek az őket megillető pénzmaradványaikból a tárgyévi január 1-i létszám után számítva az a) pont szerint képzett összeget dolgozónként legfeljebb további évi 500 Ft-tal kiegészíthetik.
e) Az eredmény és a maradványérdekeltség rendszerét együttesen alkalmazó költségvetési szerv csak a b), vagy csak a d) pontban szabályozottak szerint egészítheti ki a létszám alapján képzett lakásépítési alapját.
f) Az önálló költségvetési szervek és az egyesületek lakásépítési alapja a felügyeleti szervek lakásépítési alapjából kiegészíthető.
(2) A központi és a tanácsi költségvetési fejezetek gondoskodnak a fejezeti szinten képzett lakásépítési alapjukból - legalább az utánuk képzett mértékig - az intézmények és a helyi tanácsok dolgozói jogos igényének kielégítéséről.
9. §
A lakásépítési alap képzéséről a munkáltató szerv vezetője dönt, a 3. § (1) bekezdésében jelzett szervek véleményének a figyelembevételével.
10. §
A munkáltató szervek közös lakásépítési alap létrehozására társulhatnak. A társulásban részt vevő munkáltató szervek a közös lakásépítési alap képzéséről és felhasználásáról e rendelet keretei között szerződésben állapodnak meg.
11. §
(1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett "lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP évi 2% kamatot térít.
(2) A "Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet.
12. §
(1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból:
a) kölcsönt nyújthat a dolgozónak
- lakás építéséhez és új lakás vásárlásához,
- az önálló lakást eredményező emeletráépítéshez, tetőtérbeépítéshez, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá történő átalakításához, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője;
- toldaléképítéshez, ha azzal a lakás legalább egy lakószobával bővül, vagy annak eredményeként a komfortja nő, továbbá lakások műszaki megosztásához;
- a személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabályozásáról és pénzügyi feltételeiről szóló 50/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendelet alapján történő Lakásvásárláshoz;
- az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 30/1974. (XII. 4.) PM-ÉVM számú együttes rendelet alapján értékesíthető üresen álló családi ház megvásárlásához, valamint a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉVM-PM számú együttes rendelet alapján történő lakás vásárlásához;
b) bérlő-, illetőleg vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez, a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 2/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti lakásjuttatás esetében részben vagy egészben megfizetheti a dolgozót terhelő lakáshasználatbavételi díjat;
c) dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a munkáltató szerv tulajdonába kerülő lakásokat, valamint otthonházakat (nyugdíjasok házát, szobabérlők házát, garzonházat) építhet, illetőleg ezek építéséhez hozzájárulhat;
d) megtérítheti az OTP által a 16. § (1) bekezdése szerint a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget;
e) köteles fizetni a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján a bérlőt megillető, a munkáltató szervet terhelő lakáshasználatbavételi díjat, illetőleg térítést;
f) munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozója részére megelőlegezheti a területelőkészítés, telekkialakítás, a telekár, a telek használatbavételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás és a lebonyolítási, továbbá a műszaki tervezési, felvonulási és közműbekötési költségeknek a lakásra jutó hányadat, ha a lakás építtetője a munkáltató szerv (szervek) vagy az általa szervezett építőközösség vagy lakásépítő szövetkezet, az OTP, a tanács (vagy annak megbízásából dolgozó beruházó vállalat), illetőleg lakásépítésre vállalkozó gazdálkodó szervezet;
g) a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján - bérlőkiválasztási jog megszerzése ellenében - meghatározott összeggel hozzájárulhat a tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő lakóépületen emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel létesülő tanácsi bérlakás építéséhez.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tanács részére átadott összeg, illetőleg az (1) bekezdés g) pontja szerinti hozzájárulás a dolgozóra részben, vagy egészben csak akkor hárítható át, ha a dolgozó a támogatás fejében vállalt kötelezettségének nem tett eleget.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben arra nézve, hogy a szerződést szegő dolgozónak milyen összeget kell a munkáltató részére megtérítenie, a dolgozóval kötött szerződésben foglaltak az irányadók.
(4) A munkáltató szerv az (1) bekezdés f) pontjában említett összeg felhasználására és visszafizetésére az építőközösséggel és az egyéb szervezetekkel szerződésben állapodik meg. Ilyen esetben az elszámolási, illetőleg az építőközösség vagy a lakásépítő szövetkezet megalakulásáig a visszafizetési kötelezettség a beruházást lebonyolító szervet terheli.
13. §
A munkáltató szerv az e rendelet szerint kölcsönnel támogatható lakóházépítéshez (vásárláshoz) a lakásépítési alapból vissza nem térítendő támogatást is nyújthat.
14. §
(1) A munkáltató szerv a dolgozó lakásépítéséhez - e rendeletben megállapított keretek között - a Szabályzatban meghatározott egyéb támogatást is nyújthat (előkészítő munkák elvégzése, szervezés, lebonyolítás, fuvareszközök, munkaeszközök kölcsönzése, használt, bontott anyagok értékesítése). Ha a munkáltató szerv feladatának végrehajtását nem gátolja, támogatásként a saját építő-, szak- és szerelőipari, valamint tervező-kapacitását is a dolgozó rendelkezésére bocsáthatja. Az elvégzett teljesítményt
a) a fuvareszköz és darusgépkocsi kölcsönzése esetén a 17/1969. (IV. 24.) Korm. számú rendelet 10. -ának (2) bekezdése szerint,
b) az egyéb esetekben pedig legalább az ágazati számlakeret előírásai szerint számított tényleges szűkített önköltség és az időszaki fel nem osztott költségek arányos részének együttes összegében kell a dolgozóval elszámolni.
(2) A munkára jelentkező dolgozók részvételét az építési munkálatokban a lehetőségekhez képest biztosítani kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást a 3. § (1) bekezdésében megjelölt szervek javaslatára a munkáltató szerv vezetője a munkáltató szerv által szervezett és a dolgozók hétvégi pihenését biztosító üdülőkolóniák, társasüdülők, horgásztanyák építéséhez is engedélyezheti, az építő-, szak- és szerelőipari kapacitás kivételével.
15. §
(1) A lakásépítési alapból támogatásban részesülő lakásépítés (vásárlás) pénzügyi forrása lehet:
a) az érdekelt dolgozók saját hozzájárulása;
b) a szociálpolitikai kedvezmény;
c) a munkáltató szerv által nyújtott kölcsön;
d) a munkáltató által nyújtott vissza nem térítendő támogatás;
e) a kedvezményes állami kölcsön;
f) a bankkölcsön.
(2) A munkáltatói támogatásnál a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló, valamint az egyéb lakásügyi jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket is alkalmazni kell.
16. §
(1) A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt az OTP területileg illetékes fiókja útján - kamatmentesen, havi részletekben, a felek megállapodásában meghatározott - legalább 15 év, de legfeljebb 35 év alatt köteles visszafizetni. Ha a kölcsön összege nem éri el a szociálpolitikai kedvezmény összegével csökkentett építési költség (eladási ár) 10%-át, a felek tizenöt évnél rövidebb törlesztési időben is megállapodhatnak. A kölcsön összege után az OTP évi 1% kezelési költséget számít fel. A kölcsöntartozás késedelmes megtérítése esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató lakásépítési alapját illeti meg.
(2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az OTP a munkáltató szerv "Lakásépítési alap számlája" javára negyedévenként elszámolja.
(3) A dolgozó tulajdonába kerülő lakás az OTP kölcsön, illetőleg a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálogjogát az OTP-t követő rangsorban kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. A jelzálog bejegyzése, illetve törlése illetékmentes.
(4) A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és a munkáltató szerv együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni.
17. §
(1) A lakásépítési alapnak a 6. § f) pontjában meghatározott forrása csak olyan társadalmi munkából származhat, amelyet a dolgozók a munkarend szerinti időn kívül végeznek.
(2) A felajánlott rendkívüli tevékenység egyaránt irányulhat a dolgozó munkakörébe tartozó (a munkáltató szerv feladatkörét képező termelő vagy szolgáltató tevékenység) vagy munkakörén kívüli feladatok (pl. tereprendezés, hulladékgyűjtés, vagonkirakás, takarítás stb.) elvégzésére, de csak olyan teljesítményre vonatkozhat, amelyért a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelembevételével munkabér számfejthető.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenységért járó ellenértéket külön kell számfejteni és ezt az összeget a lakásépítési alapba kell helyezni. Ha a dolgozó a munkáltató szerv által szervezett társadalmi munkát más gazdálkodó szervnél végezte, a tevékenységért járó ellenértéket a munkáltató szerv részére kell átutalni; ezt az összeget a munkáltató szervnek a lakásépítési alapjába kell helyezni.
18. §
(1) A munkáltató szerv az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegének megfizetését egyösszegben követelheti, illetőleg a nyújtott vissza nem térítendő támogatás, engedmény és kölcsön összegét - a Szabályzat előírásai szerint -a dolgozótól részben vagy egészben megvonhatja (visszakövetelheti), ha a dolgozó a megállapodás alapján ráháruló kötelezettségét nem teljesítette.
(2) Ha a munkáltató szerv az (1) vagy a 12. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a dolgozótól a támogatást a kölcsön felmondásával megvonja, illetőleg visszaköveteli, a visszakövetelt összeg után a munkáltató szervet a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamat illeti meg a támogatás visszavonásának időpontjától kezdődően.
(3) Nincs helye a visszakövetelésnek abban az esetben, ha a dolgozó a reá háruló kötelezettséget neki fel nem róható, nyomós okból (pl. súlyos betegség, súlyos üzemi baleset) nem teljesítette.
(4) A be nem hajtható követelést a lakásépítési alap terhére kell leírni.
19. §
(1) A tanácsi lakásépítés növeléséhez nyújtott hozzájárulás, illetve a lakásokból való részesedés mértékében a munkáltató szerv és az illetékes fővárosi, megyei városi, városi, illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága állapodik meg.
(2) Bérlő-, illetőleg vevőkiválasztási jog esetén a tanácsi bérlakások bérlőit, illetőleg tanácsi értékesítésű lakások vevőit a munkáltató szerv az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet szerint választja ki. A kiválasztott bérlő a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM számú rendelet szerinti lakásépítési hozzájárulást, illetőleg a kiválasztott vevő a 47/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendelet 6. illetőleg 21. §-a szerint megállapított eladási árat köteles fizetni.
20. §
(1) A munkáltató szerv a 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti összeget a tanács fejlesztési alap számlájára (községekben a költségvetési számlára) köteles átutalni. Ezt az összeget a tanács lakásberuházási betétszámlájára kell átutalni és azt csak lakásépítésre vagy lakótelek kialakítására lehet felhasználni.
(2) Az emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel létesülő tanácsi bérlakás építéséhez a 12. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nyújtott hozzájárulást a munkáltató szerv
a) a nevére - az építkezés céljára - nyitott és az OTP által elkülönítetten kezelt számlára köteles átutalni, ha az építtetői (beruházói) feladatokat maga látja el;
b) a tanácsi házkezelési szerv lakóházjavítási alap számlájára köteles átutalni, ha az építtető a tanácsi házkezelési szerv.
21. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni; a 8. § d) pontjának rendelkezéseit azonban csak 1984. január 1-től kezdődően lehet alkalmazni. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet, valamint az ezt módosító 8/1973. (I. 26.) PM-ÉVM-MüM számú, a 27/1973. (VIII. 28.) PM-ÉVM-MüM számú, a 20/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM-MüM számú, a 19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM számú, a 3/1976. (II. 11.) PM-ÉVM-MüM számú és a 49/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet hatályba lépését követően a lakásépítési alapba kell helyezni a "lakásépítési alap fejlesztési alapból" számla, a "részesedési alapból képzett támogatási alap", valamint a "társadalmi munkából képzett lakásépítési alap" számla 1982. december 31-i záróegyenleget.
Dr. Hetényi István s. k,
pénzügyminiszter
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter