17/2007. (V. 3.) SZMM rendelet

a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aht.) 24. §-ának (9) bekezdésében és 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt feladatkörömben - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. számú melléklete XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetének 16. címe alatti fejezeti kezelésű előirányzatokra, valamint

b) az előző évekről áthúzódó, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény által a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alá rendelt, kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzatok maradványára.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) kötelezettségvállalás: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 134. §-ának (1), (5)-(8), illetve (14) bekezdéseiben szabályozott tevékenység;

b) kötelezettségvállaló: jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 5. §-ában foglaltakra is figyelemmel - a miniszter;

c) szakmai teljesítés-igazolás: az Ámr. 135. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott tevékenység;

d) kedvezményezett: az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó vagy egyéb - a kötelezettségvállalás alapján -jogosult természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet;

e) végső kedvezményezett: az előirányzat terhére folyósított támogatás végső felhasználója;

f) szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás: a támogatási szerződésben vállalt feladat teljesítésével kapcsolatos szöveges értékelést és a kapott támogatás felhasználására vonatkozó pénzügyi teljesítési adatokat tartalmazó beszámolási kötelezettség;

g) bírálati bizottság: a pályázatok bírálatára, a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos előzetes állásfoglalás kialakítására létrehozott bizottság, illetőleg a pályázatokat elbíráló kuratórium, kollégium, tanács;

h) előleg: az Ámr. 2. §-ának 81. pontjában meghatározott forrás;

i) rulírozó előleg: előlegkifizetések és utólagos elszámolással nyújtott támogatások sorozata, mely esetében az előlegfizetés(ek) sel történő részbeni elszámolást követően ismételt előleg(ek) (a továbbiakban: köztes kifizetések) folyósítására kerül sor azzal, hogy az utolsó támogatási részlet folyósítására utólagosan kerül sor a támogatás teljes összegével való elszámolást követően;

j) előfinanszírozás: a megítélt támogatás teljes összegben előlegként történő folyósítása.

A kötelezettségvállalás általános szabályai

3. §

(1) Amennyiben azt a fejezeti kezelésű előirányzat összetettsége, nagyságrendje indokolja, az előirányzat kezelésével összefüggő feladatok, így különösen pályáztatási, pénzügyi, ügyviteli, könyvvezetési, ellenőrzési feladatok lebonyolításával - összhangban az Ámr. 20. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal - külső szervezet (a továbbiakban: közreműködő szervezet) bízható meg. Az /. számú melléklet 1. pontjában meghatározott szervezetek az ott felsorolt előirányzatok tekintetében közreműködő szervezetnek minősülnek.

(2)[1] A támogatási szerződés kedvezményezettje - a pályázati felhívás kifejezett rendelkezése hiányában - továbbtámogatás folyósítására nem jogosult. Ez alól kivételt képeznek az 1. számú melléklet 2. pontjában felsorolt közvetítő szervezetek, amelyek a végső kedvezményezettek felé a megkötött támogatási szerződésben foglaltak szerint továbbtámogatás folyósítására jogosultak.

4. §

(1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tartalmazzák a működtetéssel járó kezelési költségeket. A kezelési költség mértéke nem haladhatja meg az előirányzat 6%-át.

(2) A közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével, a pályázatok kezelésével kapcsolatos költségeire a pályázati keret összegének legfeljebb 6%-a, valamint az esetleges rendszerhasználati vagy regisztrációs (pályázati) díjból befolyt összeg fordítható.

5. §

(1) Kötelezettség kizárólag a tárgyévi előirányzat mértékéig vállalható.

(2) Kötelezettség - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-i pénzügyi teljesítéssel akkor vállalható, ha a feladat megvalósítása a tárgyévben megkezdődik, de a szakmaiműszaki teljesítés a tárgyévben nem oldható meg.

(3) Legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 15-ig történő pénzügyi teljesítéssel tárgyévi előirányzat terhére az alábbi fejezeti kezelésű előirányzatok esetében vállalható kötelezettség:

a) 16/42 Fogyasztóvédelmi intézményrendszer támogatása;

b) 16/51/4 Akadálymentesítési program és jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása;

c) 16/51/5 A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programja.

(4) Éven túli kötelezettség a tárgyévet követő évek előirányzata terhére az Ámr. 134. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel vállalható.

(5) Kötelezettség visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatásokra vállalható.

6. §

(1) A szerződés megkötését követően a nem normatív támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a minisztérium honlapján, a közreműködő szervezet által működtetett támogatás esetén a közreműködő szervezet vagy a továbbtámo-gatásra átadott előirányzat esetében a közvetítő szervezet honlapján a döntés meghozatalát követő 60 napon belül közzé kell tenni. Honlapon történő közzététel esetén a közzétételtől számított legalább 5 évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét.

(2) A közzétételre nem kerül sor, ha a közzétételi határidő letelte előtt a támogatás visszavonásra kerül, vagy arról a kedvezményezett írásban lemond.

7. §

(1) A fejezeti kezelésű előirányzatok a költségvetési alapokmányban meghatározott célra használhatóak fel.

(2) Kötelezettség írásban, pályázati eljárás, normatív alapú feladatellátás vagy egyedi támogatási - kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalások vagy váratlan események bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés alapján hozott, illetve lebonyolítási és működési jellegű (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása)- döntés alapján vállalható.

A pályázati eljárásokra, támogatási kérelmekre vonatkozó szabályok

8. §

(1) Pályázat alapján igényelhető támogatás meghívásos vagy nyílt pályázati eljárás keretében folyósítható. Meghívásos pályázat esetében pályázati hirdetmény közzétételére nem kerül sor. Nyílt pályázat esetén pályázati hirdetmény tehető közzé azzal, hogy a teljes pályázati felhívást a minisztérium honlapján és a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza különösen:

a) a pályázat címét vagy megnevezését és a pályázat kiírójának megnevezését,

b) a pályázat célját,

c) a támogatásban részesíthetők körét,

d) a pályázat benyújtásának határidejét,

e) a rendszerhasználati vagy regisztrációs (pályázati) díjat,

f) a teljes pályázati dokumentáció hozzáférésének helyét és módját,

g) rendelkezésre álló keretösszeget.

(3) A pályázati felhívás - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza

a) a pályázat elbírálásának határidejét és a bírálat eredményéről történő tájékoztatás határidejét, illetve módját,

b) a támogatás alapjául szolgáló jogcímet,

c) a pályázattal elnyerhető támogatás és a pályázótól megkívánt önrész összegét, illetve mértékét,

d) a pályázat benyújtásának feltételeit, elbírálásának szakmai szempontrendszerét, speciális bírálati szempontjait,

e) a pályázat elbírálásának és a támogatás igénybevételének eljárási rendjét,

f) a pályázat szerint támogatásra kerülő feladat megvalósításának, valamint az éves és évközi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának határidejét és a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás elkészítésének szempontjait,

g) a pályázattal benyújtandó okiratokat, igazolásokat, dokumentumokat, az Ámr. 83. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a nyilatkozatokat és az egyéb feltételek felsorolását,

h) minden olyan információt, amely ismerteti a pályázóval azt, hogy a pályázata elfogadása esetén milyen féltételekkel köthető meg a szerződés, azzal milyen jogosultságokat szerez és kötelezettségeket vállal, beleértve az ellenőrzés tűrésének kötelezettségét és a támogatás jogosulatlan igénybevételének következményeit is.

(4) A pályázati felhívásban - megfelelő határnap tűzésével - egyszeri hiánypótlás lehetősége biztosítható.

(5) A pályázati felhívásban a pályázatra vonatkozóan megadott, illetőleg a hiánypótlás benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén a pályázatot nem lehet befogadni.

(6) A rendszerhasználati vagy regisztrációs (pályázati) díj összegét évente a miniszter állapítja meg azzal, hogy a díj összege pályázatonként nem haladhatja meg a 10 ezer forintot.

9. §

(1) A pályázatban vagy támogatási kérelemben csak egy támogatási cél jelölhető meg. A pályázati rendszerben támogatható programokhoz egyéb központi költségvetési forrásokból is igényelhető támogatás, azonban ezt a pályázatban jelezni kell, illetve annak elnyeréséről a kedvezményezett értesíteni köteles a kötelezettségvállalót.

(2) A pályázati felhívásban kiköthető, hogy a pályázatokat, illetve valamennyi, a pályázati eljárás során keletkező dokumentumot elektronikus úton kell benyújtani, a pályázati felhívásban meghatározottak szerint.

10. §

A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.

11. §

(1) A pályázat elbírálása bírálati bizottság javaslatára, a jogszabályokban rögzített, valamint a pályázati felhívásban közzétett szempontrendszer alapján történik. A bírálati bizottság felállítása a kötelezettségvállaló feladata. A beérkezett pályázatokat a döntési javaslat megtétele céljából a bírálati bizottság részére a kötelezettségvállaló készíti elő, a pályázat benyújtási határidejét - hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő leteltét -követő 15 munkanapon belül.

(2) A támogatási rendszer közreműködő szervezettel történő működtetése esetén az (1) bekezdésben a kötelezettségvállaló számára előírt feladatokat a közreműködő szervezet látja el.

(3) A bírálati bizottság köteles a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját kialakítani és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétől - hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő lejártának napjától - számított 45 napon belül elkészíteni.

12. §

(1) A támogatási rendszer közreműködő szervezettel történő működtetése esetén - a miniszter által a támogatási szerződés megkötésére felhatalmazó engedélyező okirat kiállítása céljából - a közreműködő szervezet a bírálati bizottság javaslatát annak megtételétől számított 15 napon belül felterjeszti aláírásra a miniszternek.

(2) A miniszter a bírálati bizottság javaslatáról annak felterjesztésétől számított 15 napon belül dönt. A támogatási rendszer közreműködő szervezettel történő működtetése esetén a miniszter - a támogatási szerződés megkötésére történő felhatalmazás céljából - engedélyező okiratot ad ki, melyet a döntéstől számított 5 napon belül megküld a közreműködő szervezetnek.

(3) A közreműködő szervezet az engedélyező okirat alapján megköti a támogatási szerződést, illetve értesíti a pályázót a pályázata elutasításáról.

13. §

(1) A pályázat elbírálásának eredményéről - a támogatási szerződés-tervezet egyidejű megküldésével - a pályázót a döntés meghozatala napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(2) A támogatásról szóló értesítésben a támogatási szerződés megkötésére megfelelő határidőt kell tűzni.

(3) Érvényét veszti a támogatási döntés, ha a támogatásról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül a pályázó mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból nem jön létre a szerződés.

(4) A pályázatot vagy egyedi kérelmet elutasító döntést indokolni kell, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

14. §

(1) Ha a támogatási igény meghaladja az előirányzati keretet

a) a pályáztatás a megadott határnap előtt felfüggeszthető vagy lezárható, vagy

b) a pályázati felhívásnak megfelelő pályázatok - valamennyi pályázatra nézve azonos módon - versenyeztethetek, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el, továbbá a versenyeztetés, rangsorolás eredményeként a forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatok, vagy

c) a befogadott, de még el nem bírált pályázatok arányosan is teljesíthetők.

(2) Ha nem normatív alapú feladatellátás keretében igényelnek az előirányzati keretet meghaladó támogatást, a kérelmek teljesítését meg kell tagadni.

15. §

(1) A támogatási kérelmek elbírálására a 9-13. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a váratlan események bekövetkezése, különösen az elemi csapás, természeti katasztrófa által okozott kár elhárítására, illetve részbeni megtérítésére vonatkozó kérelmeket soron kívül, beérkezésüktől számított 20 napon belül kell elbírálni.

(2) Normatív alapú feladatellátás esetében a 9-13. §-ok-ban foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a kérelmek elbírálására - a normatív támogatásokra való jogosultságok elbírálásával - azok beérkezésének sorrendjében kerül sor.

A támogatási szerződés

16. §

(1) A támogatási szerződés aláírására és módosítására a kötelezettségvállaló jogosult. A támogatási szerződés módosítása kizárólag a támogatási szerződés érvényessége alatt lehetséges, utólagosan nem. A technikai jellegű módosításokat a közreműködő szervezet saját hatáskörében bírálja el.

(2) Ugyanazon kedvezményezettnek egy előirányzatból ugyanazon célra a tárgyéven belül csak egy kötelezettségvállalással nyújtható támogatás. Ugyanazon célra a tárgyévet követő évben támogatás csak akkor nyújtható, ha a kedvezményezett az előző évi támogatással elszámolt és azt a minisztérium elfogadta. A támogatás folyósítására a 20. § (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban kerülhet sor.

(3)[2] Használt eszköz - ide nem értve az ingatlant - vásárlásához támogatás nem nyújtható.

(4) A támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a miniszter, illetve az erre külön jogszabályban feljogosított egyéb szerv előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A működtetési kötelezettség időtartama

a) két év, ha a támogatás összege nem éri el az 1 millió forintot,

b) három év, ha a támogatás összege eléri az 1 millió forintot, de nem éri el az 5 millió forintot,

c) öt év, ha a támogatás összege eléri az 5 millió forintot, de nem éri el a 15 millió forintot,

d) tíz év, ha a támogatás összege 15 millió forint vagy azt meghaladó összeg.

(5) A (4) bekezdés szerinti működtetési kötelezettség időtartama alatt a támogatási célnak megfelelő működtetést a miniszter ellenőrzi.

17. §

(1) A támogatási szerződéshez kapcsolódóan az alábbi dokumentumoknak kell rendelkezésre állniuk:

a) a kedvezményezettnek az Áht. 13/A. § (4)-(5) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatai arra vonatkozóan, hogy

aa) hozzájárul - az Áht. 15/A. §-ában foglaltakkal összhangban - az adatai felhasználásához,

ab) adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a kötelezettségvállaló a valóságtartalmának igazolását kérje az Áht. 18/C. § (13) (15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól és a vámhatóságtól,

ac) tudomásul veszi, hogy az ab) alpont szerinti nyilatkozat illetékköteles eljárás megindítása iránti kérelemnek is minősül és az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől nyilatkozattétel hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatási kérelem benyújtásához;

b) az ab)-ac) alpontokban szereplő nyilatkozatok hiányában az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság és illetékhivatal 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen;

c) a támogatni kért tevékenység jogszerű folytatására vonatkozó, illetve a kérelmező jogosultságát igazoló okiratok:

ca) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványnak a kiadó hatóság vagy közjegyző által hitelesített másolata,

cb) szellemi szabadfoglalkozású természetes személy esetén a szakmai szervezet által kiállított szakképesítést igazoló okirat közjegyző által hitelesített másolata,

cc) a ca) és cb) pontok alá nem tartozó természetes személy esetén a tevékenység elvégzéséhez szükséges szakirányú végzettséget igazoló bizonyítvány, oklevél, egyéb okirat vagy a támogatásra való jogosultságot igazoló egyéb okirat közjegyző által hitelesített másolata,

cd) gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat, továbbá eredeti vagy a bank által hitelesített banki aláírás-bejelentő karton,

ce) társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyház, egyházi jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi, a bíróság által kiadott, hatályos adatokat tartalmazó kivonat, továbbá eredeti vagy a bank által hitelesített banki aláírási címpéldány,

cf) egyházi jogi személy - annak alapszabályában jogi személynek nyilvántartott, bírósági nyilvántartásba nem vett - szervezeti egysége esetén az egyházi jogi személy képviselőjének nyilatkozata a kérelmező képviselőjéről és arról, hogy a kérelmező jogi személy, továbbá eredeti vagy a bank által hitelesített banki aláírás-bejelentő karton,

cg) települési önkormányzat, illetőleg önkormányzati fenntartású intézmény esetén a szerződés megkötésére jogosult személy képviseleti jogosultságának igazolása és eredeti aláírási címpéldánya;

d) megbízott aláíró esetén a szerződés aláírására feljogosító, közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú által hitelesített meghatalmazás;

e) támogatási kérelem esetén a feladat megvalósításának részletes, költségnemekre bontott tételes költségterve és felhasználási ütemterve;

f) fejlesztési támogatás esetén a feladat megnevezését, a megvalósítás helyét, a megvalósítás leírását tartalmazó műszaki leírást, a megvalósítás részletes - tételes, darabszámmal, egységárral kidolgozott, az általános forgalmi adót is tartalmazó - költségterve a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegének meghatározásával, továbbá a támogatás forrás- és teljesítésarányos felhasználásának ütemterve;

g) építési beruházás támogatása esetén a jogerős elvi építési engedély az ingatlan tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosától származó hitelesített hozzájáruló nyilatkozatával, vagy jogerős építési engedély vagy az illetékes hatóság igazolása arról, hogy a pályázatban, kérelemben jelzett beruházási tevékenység nem építési engedély-köteles, továbbá az építéssel érintett ingatlan - 30 napnál nem régebbi - tulajdoni lap másolata;

h) egyéb engedélyköteles tevékenységek esetén a jogerős hatósági engedélyek, igazolások;

i) tanfolyam, előadássorozat, felkészítő és oktatási jellegű rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megszervezésének támogatására irányuló szerződés esetén a rendezvény helye, a rendezvény tematikája, az előadások, illetve órák száma és az óradíj;

j) beruházás esetén a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy a támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyont nem idegeníti el a 16. § (4) bekezdés szerinti működtetési kötelezettség időtartama alatt;

k) a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy

ka) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és sportegyesület esetén nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt és nincs ellene folyamatban a működését ellehetetlenítő végrehajtási eljárás,

kb) társadalmi szervezet, közalapítvány és alapítvány esetén a szervezet bírósági nyilvántartásból való törlését az ügyészség nem kezdeményezte,

kc) természetes személy esetén nem áll végrehajtási eljárás alatt, valamint

kd) a ka)-kc) pontokban foglaltakon túl arról, hogy a szerződéskötést követően indult ilyen eljárásról a 24. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a kötelezettségvállalót;

l) az Áht. 15. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó esetekben a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendeletben meghatározottak szerint alkalmas irat;

m) a kedvezményezett nyilatkozata, amelyben felsorolja, hogy mely szervezetektől kért a pályázatában, illetve kérelmében megjelölt programhoz támogatást - ideértve az Ámr. hatálya alá tartozó előirányzatokból elnyert, illetve jogszabályok alapján igényelt (beleértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében eldöntött) egyéb támogatásokat, az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatásokat, valamint az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól igényelt, illetve kapott hozzájárulásokat -, és nyilatkozat arról, hogy az elnyert támogatás összegéről, az arról szóló értesítés átvételétől számított 8 napon belül, tájékoztatja kötelezettségvállalót;

n) saját forrás előírása esetén a számlavezető vagy hitelintézet által igazolt saját forrás összege, vagy a kedvezményezett arra vonatkozó nyilatkozata hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre, illetve rendelkezésre áll-e;

o) (rulírozó) előleg és előfinanszírozás esetén - a határon túli társadalmi szervezetek, alapítványok kivételével -a kedvezményezett nyilatkozata a számlavezető bankjairól, továbbá a 2. számú melléklet szerinti azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazás a bankok igazolásával, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelő hozzájáruló nyilatkozatot, amelyben a kedvezményezett elismeri, hogy a minisztérium vagy a minisztérium által felhatalmazott szervezet jogosult a bankszámlája terhére azonnali beszedési megbízást benyújtani és az csak a minisztérium vagy a minisztérium által felhatalmazott szervezet beleegyezésével vonható vissza. A minisztérium vagy a közreműködő szervezet a támogatott projekt lezárásának tényéről értesítést küld a kedvezményezettnek, egyúttal intézkedik a banki felhatalmazó levél visszavonásáról;

p) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a tárgyévet megelőző 5 évben kapott állami támogatásokkal elszámolt vagy határidőre el fog számolni;

q) nyilatkozatot az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok fellelhetőségéről, illetve annak változása esetén a változás bejelentésének kötelezettségéről;

r) a szerződés tartalma és célja szerint összeállított segédletet a szakmai és pénzügyi beszámoló elkészítéséhez;

s) a kötelezettségvállaló által meghatározott egyéb okiratokat, dokumentációkat;

t) a kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelmet, pályázatot.

(2) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti nyilatkozat esetében a 2. számú melléklet helyett elfogadható a Magyar Államkincstár, valamint más pénzintézetek által alkalmazott saját előállítású igazolt felhatalmazó levél is.

A támogatás folyósításának keretszabályai

18. §

Pénzügyi teljesítésre kizárólag pénzügyi intézménynél nyitott számlára banki átutalással, valamint államháztartáson belüli kedvezményezett esetében előirányzat-átcsoportosítással kerülhet sor. A pénzügyi teljesítés feltétele - a támogatási (rulírozó) előleg és előfinanszírozás kivételével - a támogatási cél teljesülését igazoló hiteles bizonylatok, valamint a szerződésben meghatározott egyéb teljesítésigazolás.

19. §

(1) Támogatás utófinanszírozással, (rulírozó) előleggel és előfinanszírozással nyújtható.

(2) Utófinanszírozás esetén a támogatás idő- és teljesítésarányosan, az alábbiak szerint vehető igénybe:

a) (rulírozó) előleg igénybevétele esetén a megítélt támogatás utolsó támogatási részlete csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta, elszámolt a támogatás teljes összegével és az elfogadásra került;

b) a szerződésben meghatározott ütemezés szerint, a benyújtott részszámlák és részelszámolások, illetve a végelszámolás elfogadását követően.

(3) Támogatási előleg folyósítására - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - csak részletes indokolás alapján, a program vagy projekt indításához szükséges legkisebb összegben és csak abban az esetben kerülhet sor, ha az utófinanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé, és erről a pályázati felhívásban vagy a kötelezettségvállalás dokumentumában külön rendelkezés történt.

(4) A támogatási előleg mértéke az Ámr. 7. számú melléklete szerint az összehangolás szabályai alá tartozó előirányzatok esetében nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, egyéb esetekben a támogatás 50%-át, de legfeljebb a 300 millió forintot.

(5) Ha azt a feladat jellege különösen indokolja, kizárólag támogatási szerződés megkötésekor - az összehangolás szabályai alá tartozó előirányzatok kivételével -rulírozó előleg és előfinanszírozás biztosítható.

(6) Rulírozó előleg esetében is az utolsó kifizetési ütemben a folyósítandó támogatás biztosítása kizárólag utófinanszírozással történhet. Az előleg mértékére a (4) bekezdésben meghatározott szabályok az irányadók. Főszabályként az előleg és az időközi kifizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át. Ettől eltérni kizárólag a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, nonprofit társaságok, egyházak, egyházi jogi személyek és azok szervezeti egységei esetében lehet, ahol az előleg és az időközi kifizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 90%-át. Az időközi fizetésnek előfeltétele legalább az addig folyósított összegek (előleg, időközi kifizetések) 90%-áról szóló felhasználás igazolása és elfogadása. Az utolsó, nem előlegként és időközi kifizetésként teljesítendő összeg kifizetésének feltétele a támogatási szerződésben rögzített saját forrásról és a megítélt támogatás teljes összegéről szóló felhasználás igazolása és az azzal történő elszámolás miniszter által történő elfogadása.

(7) A (6) bekezdés szerinti ütemezésnek minden esetben a szakmai teljesítés fázisaihoz kell igazodnia, azzal, hogy a kifizetési ütemek száma főszabályként legalább három lehet.

(8)[3] Támogatási program előleg, illetve rulírozó előleg folyósítására, valamint előfinanszírozásra csak a 3. számú melléklet szerinti előirányzatok esetében kerülhet sor.

20. §

(1) A kedvezményezett a szerződésben meghatározott teljesítési határidőt követő harminc napon belül köteles benyújtani az elszámolást. Tárgyéven túli megvalósítás esetén a szerződésben a teljesítési határidőt az 5. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az elszámolás maradványösszegét előlegfinanszírozás esetén a kedvezményezett köteles az elszámolás benyújtásával egyidejűleg visszautalni az előirányzat javára - a támogatási szerződés számára történő hivatkozással -a támogatási szerződésben meghatározott számlára. A keletkezett maradvány visszautalásáról az elszámolás során a kedvezményezett nyilatkozni köteles.

(3) A központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból címzetten külön-külön megtervezett, valamint egyedi támogatási döntésben nevesített társadalmi szervezetek és alapítványok működési támogatásának folyósítása negyedévenként egyenlő részletekben, a negyedév első hónapjában történik. Az első utalásra legkésőbb az első negyedév utolsó hónapjában kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerinti szervezetek a támogatás felhasználásáról a miniszter részére július 10-éig évközi, a tárgyévet követő év február 10-éig éves szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást nyújtanak be. Az évközi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának elmulasztása esetén annak pótlásáig a támogatás további részének folyósítása felfüggesztésre kerül.

(5) A kedvezményezett működéséhez nyújtott támogatások folyósítása - a (3) bekezdésben szereplő kivételekkel - főszabályként időarányosan történik. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett részletes indokolással alátámasztott írásbeli kérelme alapján a kötelezettségvállaló a 19. §-ban foglaltak figyelembevételével a támogatási szerződésben engedélyezhet. Ha az eltérő finanszírozást megalapozó indok a szerződés megkötését követően merül fel, a szerződést módosítani kell.

(6) Amennyiben a kedvezményezett a tárgyévet megelőző évben is részesült támogatásban, a tárgyévi kifizetések megkezdésére az előző évi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtása és annak elfogadása után kerülhet sor.

Szakmai teljesítés igazolása

21. §

(1) A szakmai teljesítés igazolására a miniszter jogosult.

(2) A szakmai teljesítés abban az esetben igazolható, ha a teljesítés kielégíti a szerződésben foglaltakat.

(3) A szakmai teljesítés igazolása a kedvezményezett által készített szakmai beszámolón és pénzügyi elszámoláson, továbbá a teljesítés eredményeként létrehozott tárgyi eszköz, szellemi termék, egyéb alkotás, valamint a megvalósított program hasznosíthatóságának, működéshez nyújtott támogatás esetén a működés eredményességének szakmai vizsgálatán, megítélésén alapul.

(4) A szakmai teljesítésről szóló igazolás tartalmazza a (3) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményét.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése

22. §

(1) A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, és a kedvezményezettet a támogatás részben vagy egészben történő visszafizetési kötelezettsége terheli.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül - a 20. §-ban foglaltakra is tekintettel - különösen, ha

a) az (5) bekezdés vagy a 23. § (3) bekezdése alapján a támogatás visszavonásra került;

b) a kedvezményezett a támogatást a szerződéstől eltérően rendeltetésellenesen vagy nem jogszerűen használta fel;

c) a kedvezményezett - neki felróható okból - a kitűzött határidőket elmulasztotta;

d) a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból a szerződésben tűzött határidőn belül nem kezdődött meg;

e) a szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem vagy nem a támogatási célnak megfelelő mértékben, illetve minőségben valósult meg;

f) a kedvezményezett a támogatás igénylésekor lényeges körülményt elhallgatott, illetve lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott vagy a szükséges nyilatkozatok bármelyikét visszavonta;

g) a kedvezményezett a bejelentési és elszámolási kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőben nem tett eleget;

h) a kedvezményezett nem biztosította a támogatási összeg felhasználása ellenőrzésének feltételeit vagy akadályozta az ellenőrzést;

i) a kedvezményezett a 20. § (2) bekezdése szerint többlettámogatást vett igénybe, és a többlet arányos visszafizetését elmulasztotta;

j) a támogatással létrehozott létesítményt vagy a megvásárolt eszközt a 16. § (4) bekezdésében meghatározott idő előtt - a kötelezettségvállaló hozzájárulása nélkül -elidegenítette, megterhelte vagy bérbe adta.

(3) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a támogatás folyósítását azonnali hatállyal fel kell függeszteni és a szerződéstől történő elállással egyidejűleg intézkedni kell a már kiutalt támogatás jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegének visszafizetése iránt. Az elállást tartalmazó jognyilatkozatot tértivevényes küldeményként kell postára adni.

(4) A szerződés nem megfelelő teljesítéséről szóló értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, illetve ha az értesítés kézbesítését követő 30 napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

a) a 17. § (1) bekezdés o) pontja szerinti esetben azonnali beszedési megbízás alkalmazásának,

b) egyéb esetekben, illetőleg az a) pont szerinti eljárás eredménytelensége esetén a támogatás jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összege iránti követelés polgári peres eljárásban, illetőleg fizetési meghagyásos eljárásban való érvényesítése kezdeményezésének van helye. Az értesítésben meg kell határozni annak a számlának a nevét és számát, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles.

(5) A pályázat útján elnyert támogatás esetében, amennyiben az jogosulatlan igénybevétel miatt közigazgatási hatósági eljárásban kerül visszakövetelésre és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés köztartozásnak minősül, amit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megkeresésre adók módjára hajt be.

(6) A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezményt adhat. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet.

23. §

(1) Amennyiben a kedvezményezett által vállalt feladat

a) teljesítése a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul vagy tartós akadályba ütközik, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondania, a felvett támogatással el kell számolnia. Támogatási előleg esetén a támogatásnak a teljesítéssel arányban nem álló részét vissza kell fizetni;

b) teljesítésével járó összköltség a tervezetthez képest csökken, a támogatási összeget megfelelő arányban csökkenteni kell.

(2) Fejlesztési támogatás esetén, amennyiben a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségét

a) neki fel nem róható okból, határidőre csak részben, de legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül, a beruházást üzembe kell helyezni, a létesítményt a támogatási célnak megfelelően használatba kell venni;

b) neki felróható okból határidőre nem teljesíti, az igénybe vett támogatás egészét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel kell visszafizetni;

c) határidőre teljesítette, azonban a használati, üzemeltetési kötelezettségét csak részben teljesítette, az igénybe vett támogatás időarányos részét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel kell visszafizetni.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontjában a beruházás üzembe helyezésére, illetőleg a létesítmény támogatási célnak megfelelő üzembe helyezésére előírt feltétel nem teljesíthető, úgy a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több központi költségvetési forrásból vesz igénybe támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladja a cél megvalósításához megengedett mértéket, az igénybe vett többlettámogatást a minisztériumnak a nyújtott támogatás arányában köteles visszafizetni. A visszafizetés elmulasztása esetén a többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

24. §

(1) A szerződéskötést követően keletkezett köztartozások esetén a támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül.

(2) A szerződéskötést követően meginduló csőd-, felszámolási, végelszámolási és végrehajtási eljárásról a kedvezményezett legkésőbb 15 napon belül köteles tájékoztatni a kötelezettségvállalót.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a már folyósított támogatást vissza kell vonni, ha

a) a csődegyezség jóváhagyására nem kerül sor,

b) a felszámolási vagy végelszámolási eljárás, természetes személynél a végrehajtási eljárás eredményeként megszűnik a támogatott tevékenység,

c) a (2) bekezdés szerinti esemény miatt a szerződés teljesítése lehetetlenné vált.

A kifizetés ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett, illetve visszavont támogatás behajtása

25. §

(1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére megítélt támogatások felhasználása - az Ámr. 145/A-145/C. §-ában előírtak figyelembevételével - a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés keretében folyamatában, illetve a szakmai teljesítésigazolás megalapozása érdekében utólagosan, illetve utóellenőrzés formájában ellenőrzésre kerül. Az ellenőrzésre dokumentum alapú, illetve helyszíni ellenőrzés formájában kerülhet sor.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, az ellenőrzésben segítőleg közreműködni.

(3) A helyszíni ellenőrzésre a program megvalósítása alatt vagy azt követően annak helyszínén, fejlesztési támogatás esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően kerül sor. A helyszíni ellenőrzés során különösen vizsgálni kell a támogatás hasznosulását és a támogatás felhasználásával kapcsolatos elkülönített nyilvántartást. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalót írásban kell értesíteni.

(4) A pályázat elbírálásában, illetve a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban részt vevő személyek nem vonhatók be ugyanazon pályázat alapján megkötött támogatási szerződések megvalósításának ellenőrzésébe.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése elrendelésének és behajtásának kezdeményezése során a kötelezettségvállalás rendjére vonatkozó előírásokat, valamint a 22. és 23. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

EGYES ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

16/17 Képzéssel támogatott közmunkaprogram

26. §

Az előirányzat a közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.

16/18 Felnőttképzés normatív támogatása

27. §

Az előirányzat a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI felhatalmazása alapján kiadott, a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet, illetőleg 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra azzal, hogy támogatás a 2007. évi előirányzat terhére a fogyatékkal élő felnőttek olyan általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható, amely képzések az előző években támogatásban részesültek és a 2007. évre áthúzódnak.

16/38/2 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció

28. §

Az előirányzatból támogatási forrás költségkompenzációs, valamint rehabilitációs költségtámogatás nyújtására biztosítható, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet rendelkezései szerint.

16/41/4/4 Gyermekes Ifjúsági Alapprogram támogatása

29. §

A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram előirányzat felhasználására a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: GYIA törvény), valamint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendeletet (a továbbiakban: GYIA rendelet) kell alkalmazni. A GYIA törvényben és a GYIA rendeletben nem szabályozott kérdésekben e rendeletet megfelelően alkalmazni kell.

16/42 Fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása

30. §

(1) Az előirányzatból - összhangban a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. §-ában és a 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal - a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek pályázati úton vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. A pályázatokat tárcaközi szakmai bizottság értékeli a pályázat beérkezésétől számított 60 napon belül. A bizottság tagjai:

a) a miniszter,

b) az egészségügyi miniszter,

c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,

d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,

e) az oktatási és kulturális miniszter,

f) az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint

g) a pénzügyminiszter egy-egy képviselője. A szakmai bizottság elnöke a miniszter képviseletét ellátó személy.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az előirányzat célja a területi gazdasági kamarák által működtetett békéltető testületek működési kiadásainak finanszírozásához, valamint a testületi tagok tiszteletdíjaihoz vissza nem térítendő támogatás nyújtása. A támogatást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a minisztériummal kötött megállapodásban foglalt feltételek figyelembevételével osztja fel a testületeket működtető kamarák között, és szerződést köt velük a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának, elszámolásának követelményeiről.

16/48/2 Szociális szolgáltatások kiegészítő támogatása

31. §

Az előirányzat az egyes szociális szolgáltatások 2007. évi kiegészítő támogatásáról szóló 9/2007. (II. 20.) SZMM rendelet alapján kerül felhasználásra.

16/50 Hajléktalan ellátás fejlesztése

32. §

Az előirányzat az Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvány számára kerül átadásra. A két közalapítvány a budapesti és Pest megyei hajléktalan személyeket ellátó szervezetek és szolgáltatások támogatására, valamint az országos hajléktalan szervezetek számára pályázati úton biztosítja a fenti célnak megfelelő felhasználást.

16/52/2 Nemzeti Civil Alapprogram

33. §

(1) A "Nemzeti Civil Alapprogram" előirányzat felhasználására a 3-25. § rendelkezéseit csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az esetkörre vonatkozóan a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCA tv.) vagy az annak végrehajtására kiadott 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), illetőleg e § külön rendelkezést nem tartalmaz.

(2) Az NCA tv. 5. §-ának (1) bekezdése szerinti kollégium köteles a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját kialakítani és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétől számított legkésőbb 90 napon belül elkészíteni.

(3) A kollégiumok döntésének érvényességéhez a kötelezettségvállaló jóváhagyása szükséges. A kollégium döntésének a jóváhagyását a kötelezettségvállaló - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem tagadhatja meg.

(4) A kötelezettségvállaló a kollégium döntésének jóváhagyását jogszabálysértés esetén megtagadja. A kötelezettségvállaló erről a támogatási kérelem elbírálásával érintett kollégium elnökét írásban értesíti, és egyidejűleg intézkedik a döntéssel nem érintett támogatási keretösszeg lekötésének felszabadításáról.

(5) Amennyiben a kedvezményezett a tárgyévet megelőző év költségvetésének terhére kiírt azonos támogatási célú pályázatok alapján támogatásban részesült, a tárgyévi kifizetések megkezdésére az előző évi szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtása és annak kollégium általi elfogadását követően kerülhet sor. Amennyiben egy szervezet az elszámolását beadta, és a közreműködő szervezet az elszámolás ellen a beadástól számított 30 napon belül nem emelt kifogást, akkor az újabb támogatás kifizetését nem lehet visszatartani.

(6) A közreműködő szervezet a benyújtott elszámolást a beérkezését követő 30 napon belül megvizsgálja. Szabályszerű elszámolás esetén javaslatot tesz az illetékes kollégium felé annak elfogadására vagy - hibás vagy hiányos elszámolás esetén - saját hatáskörben legfeljebb két alkalommal 15-15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. A közreműködő szervezet a hiánypótlás beérkezésétől számított 15 napon belül terjeszti az illetékes kollégium elé az elszámolást és a beszámolót, amelynek elfogadásáról vagy elutasításáról a kollégium dönt.

(7) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a támogatási szerződéstől való elállásra a kötelezettségvállaló jogosult.

(8) A szerződés módosításának engedélyezéséről a kedvezményezett írásban benyújtott kérelmére a támogatás odaítéléséről rendelkező kollégium dönt. A jogszabályoknak megfelelő, és a kollégium által engedélyezett szerződésmódosítást a közreműködő szervezet készíti elő, melyet a közreműködő szervezet ezzel megbízott képviselője ír alá. A kedvezményezett nyilvántartási adataiban bekövetkező változás esetén alakszerű szerződésmódosítás nem szükséges.

(9) A Vhr. 12. §-a (2) bekezdésének l) pontja alapján az Alapprogram testületei mellett titkársági feladatot ellátó személyek szakmai teljesítését az érintett testület elnöke igazolja, amelynek alapján a kifizetéseket az ESZA Kht. teljesíti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Azon 2007. évi fejezeti kezelésű előirányzatok és korábbi években keletkezett maradványok esetében, melyek terhére a szakmai feladatellátás végrehajtása jelen rendelet hatálybalépését megelőzően oly módon kezdődött meg, hogy kezelésüket - összhangban az Ámr. 20. § (2) bekezdésében foglaltakkal - közreműködő szervezet látja el, a közreműködő szervezetek az általuk ellátandó feladatok tekintetében a miniszter utasítása alapján járnak el.

(3) A részben vagy egészben nem pályázati úton felhasználásra kerülő előirányzatokról a miniszter külön rendelkezik.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 1/2006. (II. 17.) ICSSZEM rendelet hatályát veszti. Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelethez

Közreműködő és továbbtámogatás folyósítására jogosult közvetítő szervezetek

1. A 3. § (1) bekezdése szerinti közreműködő szervezetek az alábbi fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői feladatait látják el (a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, teljesítésigazolási, utalványozási, érvényesítési jogkörökkel fel nem ruházott lebonyolító és ellenőrző szervezetek nem minősülnek közreműködő szervezetnek):

2. számú melléklet a 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelethez

3. számú melléklet a 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelethez[4]

A támogatási program előleg és rulírozó előleg folyósításával, továbbá előfinanszírozás nyújtásával is felhasználható fejezeti kezelésű előirányzatok