127/2008. (IX. 29.) FVM rendelet

a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdése 19., 20. és 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c), f) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet tárgya

1. §

(1) Ez a rendelet

a) a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára, behozatalára és tranzitjára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményeket,

b) a tenyésztett víziállatok betegségei tekintetében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a víziállat-tenyésztő vállalkozások üzemeltetői és az ágazathoz kapcsolódó más személyek tudatosságának és felkészültségének növelését célzó megelőző minimumintézkedéseket, és

c) a víziállatok egyes betegségeinek gyanúja vagy kitörése esetén alkalmazandó védelmi minimumintézkedéseket

állapítja meg.

(2) Az e rendeletben foglalt hatósági feladatokat az állat- egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat látja el.

A rendelet alkalmazási köre

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a forgalmazási céllal víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre.

(2) E rendelet előírásait nem kell alkalmazni:

a) a nem kereskedelmi célú akváriumokban tartott vízi díszállatokra,

b) a saját fogyasztás céljából lehalászott vagy kifogott vadon élő víziállatokra, és

c) a halliszt, haltakarmány, halolaj és hasonló termékek előállítása céljából kifogott víziállatokra.

(3) A II. fejezetet, a III. fejezet 11-21. §-át, valamint a VII. fejezetet nem kell alkalmazni azokra a vízi díszállatokra, amelyeket olyan kisállat-kereskedésben, kertészeti központban, kerti tóban, kereskedelmi célú akváriumban vagy nagykereskedésben tartanak, amely

a) nem érintkezik közvetlenül az ország természetes vizeivel, vagy

b) olyan szennyvízkezelő rendszerrel rendelkezik, amely elfogadható szintre csökkenti a betegségek természetes vizekbe való átvitelének kockázatát.

(4) E rendelet előírásait a fajok védelmére vagy a nem őshonos fajok betelepítésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(5)[1] E rendeletet

a)[2]

b) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok karanténjára vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 12-i 2008/946/EK bizottsági határozattal (a továbbiakban: 2008/946/EK határozat),

c) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és közösségi behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2008. december 12-i 1251/2008/EK bizottsági rendelettel,

d) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a felügyeleti és felszámolási programok, valamint a tagállamok, övezetek és területi egységek betegségtől mentes minősítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2008. október 31-i 2009/177/EK bizottsági határozattal

e)[3] a 2010/221/EU bizottsági határozattal

együttesen kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. Akvakultúra: vízi szervezetek olyan tartása vagy tenyésztése, amelynek során e szervezetek szaporodását (növekedését) a környezet természetes eltartóképességét meghaladó mértékben növelő technológiákat alkalmaznak, és amelyben e szervezetek a tartási vagy a tenyésztési szakaszokban - egészen a lehalászásig és beleértve azt is - egy vagy több természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában maradnak;

2. Átmosóterület: egyértelműen jelölt határvonalakkal rendelkező és bójákkal, cölöpökkel vagy egyéb rögzített eszközzel jelzett, valamint kizárólag az élő puhatestűek természetes tisztítására használt édesvízi, tengeri, torkolati vagy lagúnaterület;

3.[4] Bérhorgászati terület: olyan mesterséges tó vagy egyéb létesítmény vagy ilyen tevékenységet folytató nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, amelyben a tenyésztett víziállat populációt állománypótlással tartják fenn kizárólag szabadidős horgászat céljából;

4. Betegség: a víziállatok egy vagy több kórokozó által okozott klinikai vagy nem klinikai fertőzése;

5. Betegségre fogékony faj: minden olyan faj, amelyben természetes esetekben vagy a természetes utat modellező kísérleti fertőzések eredményeképpen kimutatták a kórokozót;

6. Betegségtől mentes övezet vagy területi egység: az 51. vagy az 52. §-sal összhangban betegségtől mentesnek minősített övezet vagy területi egység;

7.[5] Előkészítés: a tenyésztett víziállatoknak az emberi fogyasztást megelőző bármilyen, az anatómiai egészet megbontó beavatkozással és technológiával való kezelése (elvéreztetés, kizsigerelés, a szem eltávolítása, a fej eltávolítása, szeletelés és filézés, valamint bármely más további feldolgozás), amely hulladék vagy melléktermékek képződésével jár és betegségek elterjedésének kockázatát okozhatja, valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló jogszabály szerinti, halak esetében alkalmazható kábítás, amennyiben ez biztosítja, hogy a hal nem nyeri vissza az eszméletét;

8. Elszigetelő terület: fertőzött gazdaságot vagy puhatestű-tenyésztési területet körülvevő terület, ahol a betegség elterjedésének megelőzése céljából járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak;

9. Engedélyezett feldolgozólétesítmény üzemeltetője: az ellenőrzése alatt álló engedélyezett feldolgozólétesítményben az ezen rendelet követelményei betartásának biztosításáért felelős természetes személy;

10. Engedélyezett feldolgozólétesítmény: bármely olyan élelmiszeripari vállalkozás, amelyet tenyésztett víziállatoknak élelmiszer-előállítás céljából történő feldolgozására az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) 4. cikkével összhangban jóváhagytak, és a 4. és 5. §-sal összhangban engedélyeztek;

11. Fertőzés: szaporodó vagy más módon fejlődő, illetve látens kórokozó jelenléte a gazdaállatban vagy a gazdaállaton;

12. Fertőzött övezet vagy területi egység: olyan övezet vagy területi egység, ahol a fertőzés bizonyítottan előfordul;

13. Forgalomba hozatal: a tenyésztett víziállatok értékesítése, beleértve az eladásra történő felkínálást vagy az átruházás bármely más - akár ellenérték fejében történő, akár ingyenes - formáját és a víziállatok gazdaságból vagy puhatestű-tenyésztési területről történő elvitelének bármilyen formáját;

14.[6] Gazdaság: víziállat-tenyésztő vállalkozás által működtetett olyan helyiség, zárt terület vagy létesítmény, ahol tenyésztett víziállatokat forgalomba hozatal céljából tartanak, beleértve az ilyen célra használt haltermelési létesítményt és az ilyen tevékenységet folytató nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet, az átmeneti tárolók és azon helyiségek, zárt területek vagy létesítmények kivételével, ahol emberi fogyasztás céljából lehalászott vagy kifogott vadon élő víziállatokat átmenetileg, leölésig, és etetés nélkül tartanak;

15. Haltakarmány-előállítás: a víziállatok haltakarmányozási célú feldolgozása, keverése, kezelése és csomagolása;

16. Járványügyi egység: egy meghatározott helyen található víziállatok olyan csoportja, amely a kórokozónak való kitettség tekintetében megközelítőleg azonos kockázattal bír. E kockázat származhat abból, hogy közös vízi környezetben élnek, vagy abból, hogy a gazdálkodási gyakorlatok eredményeképpen a betegségnek az állatok egy csoportjában meglévő kórokozója valószínűsíthetően gyorsan átterjedhet az állatok egy másik csoportjára;

17. Karantén: a víziállatok egy csoportjának más víziállatokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést kizáró elszigetelésben tartása abból a célból, hogy egy meghatározott időszak alatt megfigyelésen, valamint - adott esetben - vizsgálaton és kezelésen essenek át, ideértve a szennyvizek megfelelő kezelését is;

18. Kórokozó-átvivő faj (vektorfaj): olyan faj, amely nem fogékony a betegségre, azonban a kórokozónak az egyik gazdaállatról a másik gazdaállatra történő átadásával képes a fertőzés terjesztésére;

19. Közös biológiai biztonsági (járványvédelmi) rendszer: a víziállatok vonatkozásában ugyanazon állat-egészségügyi ellenőrzési, betegségmegelőzési és járványvédelmi intézkedések alkalmazása;

20. Megnövekedett mértékű pusztulás: az adott gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület vonatkozásában a meglévő feltételek mellett a normálisnak tekintett szintnél jelentősen nagyobb mértékű, megmagyarázhatatlan pusztulás; azt, hogy mi tekinthető megnövekedett mértékű pusztulásnak, a gazdálkodó és az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat együttesen határozza meg;

21. Övezet: pontosan meghatározott, homogén hidrológiai rendszerrel rendelkező földrajzi terület, amely a vízgyűjtő területnek a forrás(ok)tól addig a természetes vagy mesterséges akadályig húzódó részéből áll, amely megakadályozza a vízgyűjtő terület alacsonyabb szakaszaiból a víziállatok felfelé irányuló migrációját, vagy amely az egész vízgyűjtő területet magában foglalja annak forrásától (forrásaitól) a torkolatáig, vagy amelyik egynél több vízgyűjtő területből áll, beleértve - a torkolaton keresztül a vízgyűjtő területek közötti járványügyi kapcsolat miatt - azok torkolatait;

22. Pihentetés: betegség felszámolásának céljából végzett olyan művelet, melynek során a gazdaságból eltávolítják az érintett betegségre fogékony, vagy a betegség kórokozójának átvitelére tudvalevően képes tenyésztett víziállatokat és - amennyiben az megvalósítható - a hordozó vizet;

23. Puhatestű-tenyésztési terület: tenyésztési terület vagy átmosóterület, ahol valamennyi víziállat-tenyésztő vállalkozás közös biológiai biztonsági rendszerben működik;

24. Tenyésztés: tenyésztett víziállatoknak gazdaságban vagy puhatestű-tenyésztési területen történő tartása;

25. Tenyésztési terület: a puhatestűek természetes telepeit vagy a puhatestűek tenyésztésére használt helyeket tartalmazó, bármely édesvízi, tengeri, torkolati, kontinentális vagy lagúnaterület, ahonnan a puhatestűeket kifogják;

26. Tenyésztett víziállatok: gazdaságban vagy puhatestű-tenyésztési területen tartott valamely víziállat - beleértve a gazdaságok vagy a puhatestű-tenyésztési területek számára szánt vadon élő víziállatokat - összes életszakasza, beleértve az ikrákat és ivarsejteket;

27. Területi egység: közös biológiai biztonsági rendszerbe tartozó, egy adott betegség tekintetében megkülönböztetett egészségügyi állapotú víziállat-populációt tartalmazó egy vagy több gazdaság;

28. Új betegség: olyan újonnan azonosított súlyos betegség - függetlenül attól, hogy annak okát megállapították-e már - amely a populációkon belül és azok között (így például a víziállatok, illetve a víziállatokból származó termékek kereskedelmével) terjedhet el. A jegyzékben szereplő olyan, új gazdafajokban azonosított betegséget is jelenti, amelyek a 3. számú mellékletben még nem szerepelnek betegségre fogékony fajként;

29. Vadon élő víziállat: nem tenyésztett víziállat;

30. Vízi díszállat: kizárólag kedvtelésből tartott, tenyésztett vagy forgalomba hozott víziállat;

31. Víziállat:

a) az Agnatha főosztályba és a Chondrichthyes és Osteichthyes osztályába tartozó halak,

b) a Mollusca törzsbe tartozó puhatestűek, és

c) a Crustacea altörzsbe tartozó rákfélék;

32. Víziállat-tenyésztő vállalkozás: a tenyésztett víziállatok tartásával és tenyésztésével kapcsolatos bármilyen tevékenységet profitorientált vagy nem profitorientált módon végző természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

33. Víziállat-tenyésztő vállalkozás üzemeltetője: az ellenőrzése alatt álló víziállat-tenyésztő vállalkozásban az e rendelet követelményei betartásának biztosításáért felelős természetes személy.

34.[7] Áruhal: kiskereskedelmi létesítmény, gazdaság vagy bérhorgászati terület által előkészítés nélkül, emberi fogyasztás céljából forgalomba hozott élőhal;

35.[8] Átmeneti tároló: előkészítés nélkül, emberi fogyasztás céljából forgalomba hozott halszállítmányok olyan átmeneti tárolására szolgáló engedélyezett, természetes vízzel kapcsolatban nem álló létesítmény, ahonnan a hal élő állapotban kizárólag és közvetlenül kereskedelmi célú létesítménybe szállítható;

36.[9] Természetes víz: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halgazdálkodási vízterület;

37.[10] Nyilvántartott feldolgozó-létesítmény: az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kiskereskedelmi létesítmények, amelyek élő halat és halászati terméket forgalmaznak, továbbá friss, előkészített és feldolgozott halászati terméket állítanak elő.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. és 3. cikke,

b) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke,

c) a 853/2004/EK rendelet 2. cikke, és

d) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 882/2004/EK rendelet) 2. cikke

e)[11] a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény,

f)[12] az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet

szerinti fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

II. Fejezet

A VÍZIÁLLAT-TENYÉSZTŐ VÁLLALKOZÁSOK ÉS ENGEDÉLYEZETT FELDOLGOZÓLÉTESÍTMÉNYEK

Engedélyezés

4. §

(1)[13] Valamennyi víziállat-tenyésztő vállalkozás gazdasága - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - kizárólag a gazdaság helye szerint illetékes az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) által az 5. §-sal összhangban kiadott engedéllyel működhet, amely engedélyt a tevékenység megkezdését megelőzően kell kérelmeznie.

(2)[14] A tenyésztett víziállatokat a 33. §-sal összhangban járványvédelmi célból leölő feldolgozólétesítményeket a vármegyei kormányhivatal az 5. §-ban foglaltak szerint engedélyezi.

(3)[15] A vármegyei kormányhivatal nyilvántartásba veszi:[16]

a) az olyan víziállat-tenyésztő vállalkozásoktól eltérő létesítményeket, ahol forgalomba hozatali szándék nélkül tartanak víziállatokat,

b) a bérhorgászati területeket,

c)[17] az olyan víziállat-tenyésztő vállalkozást, amely kizárólag emberi fogyasztás céljából hoz forgalomba tenyésztett víziállatot a 853/2004/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjával összhangban, és a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott éves mennyiségig.

(3a)[18] A (3) bekezdés szerinti létesítmény nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a tevékenység megkezdését követő egy hónapon belül köteles benyújtani az illetékes vármegyei kormányhivatalhoz.

(4)[19] Amennyiben a (3) bekezdés szerinti létesítmény, figyelembe véve az érintett létesítmény, bérhorgászati terület vagy vállalkozás jellegét, jellemzőit és helyzetét, a működtetés eredményeként - a vármegyei kormányhivatal egyedi döntése alapján - veszélyt jelent a víziállat-betegségeknek a víziállatok más populációira történő átterjedésének szempontjából, akkor teljesítenie kell az 5. §-ban foglalt feltételeket.

(5)[20] E rendelet előírásainak be nem tartása esetén a vármegyei kormányhivatal a 882/2004/EK rendelet 54. cikkével összhangban jár el.

5. §

(1) Víziállat-tenyésztő vállalkozás és engedélyezett feldolgozólétesítmény csak akkor működtethető, ha

a) teljesíti a 8., 9. és 10. § vonatkozó követelményeit, és

b) rendelkezik olyan rendszerrel, amely az üzemeltető számára lehetővé teszi az engedélyt kiadó hatóság felé annak bizonyítását, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek.

(2) Az engedély nem adható meg, ha a tevékenység a betegségeknek a gazdaságokban vagy a víziállatoknak a gazdaság közelében lévő vadon élő állományaiban történő elterjedésének elfogadhatatlan járványügyi kockázatához vezetne.

(3) Az engedély megtagadására vonatkozó döntést megelőzően az engedélyt kiadó hatóságnak mérlegelnie kell a kockázatcsökkentő intézkedéseket, beleértve az adott tevékenység esetleges áthelyezését.

(4) A víziállat-tenyésztő vállalkozás üzemeltetője, illetve az engedélyezési kötelezettség alá eső feldolgozólétesítmény üzemeltetője az engedély iránti kérelemben köteles feltüntetni

a) víziállat-tenyésztő vállalkozás esetében az 1. számú melléklet I. része 1. pontjának a), valamint c)-f) alpontjaiban,

b) az engedélyezési kötelezettség alá eső feldolgozólétesítmény esetében az 1. számú melléklet II. részének a), valamint c)-e) pontjaiban

előírt adatokat.

5/A. §[21]

(1)[22] Átmeneti tároló az illetékes vármegyei kormányhivatal által kiadott működési engedéllyel üzemeltethető.

(2) Az átmeneti tároló engedélyezése során az illetékes vármegyei kormányhivatal helyszíni szemlét tart. Az átmeneti tároló működési engedélye a következő minimumfeltételek megléte esetén adható meg:[23]

a) szennyvízkezelési rendszer,

b) az állományok elkülönítését, az egyszerre ki- és betelepítést szolgáló infrastruktúra,

c) fertőtlenítő rendszer a víz kifolyásánál,

d) a természetes vizekbe való vízkifolyást megakadályozó infrastruktúra, és

e)[24] az időjárási viszonyoktól független lehalászhatóság teljesülése.

(3) A helyszíni szemle során, valamint a működési engedélyben a (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó információk mellett meg kell adni

a) az átmeneti tároló kapacitását, és

b) az átmeneti tároló GPS koordinátáit.

5/B. §[25]

Az engedéllyel rendelkező gazdaság vagy átmeneti tároló, valamint a nyilvántartásba vett, a 4. § (3) bekezdés szerinti létesítmények tevékenységében bekövetkezett változás tényét, a tevékenységének szüneteltetését, megszüntetését az üzemeltető a változást követő egy hónapon belül köteles az illetékes vármegyei kormányhivatalnak bejelenteni.

Nyilvántartás

6. §[26]

(1)[27] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) a vármegyei kormányhivatalok adatszolgáltatása, valamint a rendelkezésére álló adatok alapján nyilvántartást vezet az engedélyezett víziállat-tenyésztő vállalkozásokról, átmeneti tárolókról és feldolgozó-létesítményekről.

(2) A NÉBIH hivatalos honlapján közzéteszi és az adatokban bekövetkezett változások átvezetésével naprakészen tartja

a) az engedélyezett víziállat-tenyésztő vállalkozások és feldolgozó-létesítmények listáját az 1. számú mellékletben meghatározott információkkal, és

b) az átmeneti tárolókra vonatozóan az 5/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat.

Hatósági ellenőrzés

7. §

(1) A 882/2004/EK rendeletnek a hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó általános kötelezettségeket előíró 3. cikkével összhangban a hatósági állatorvos ellenőrzi a gazdaságokat és az engedélyezett feldolgozólétesítményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a megbetegedés és a betegség terjesztésének kockázatán alapú hatósági ellenőrzés minden gazdaság és engedélyezett feldolgozólétesítmény esetében rendszeres vizsgálatból, helyszíni ellenőrzésből és indokolt esetben mintavételből áll. Az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó, az érintett övezet vagy területi egység egészségügyi állapotán alapuló előírásokat a 2. számú melléklet B. része tartalmazza.

Nyilvántartási kötelezettség, nyomon követhetőség

8. §

(1) Valamennyi gazdaságnak nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakról:

a) a tenyésztett víziállatoknak és az azokból származó termékeknek valamennyi, a gazdaságba történő beszállításáról (beszállított fajok, azok átlag és össztömege, származási helye, a beszállító vállalkozás adatai),

b) a tenyésztett víziállatoknak és az azokból származó termékeknek valamennyi, a gazdaságból történő kiszállításáról (elszállított fajok, azok átlag és össztömege, a fogadó gazdaság adatai),

c) az állat-egészségügyi bizonyítványokról, amelyeket a nyilvántartáshoz csatolni kell,

d) minden egyes járványügyi egységben történt elhullásról, amennyiben összefügg a termelés típusával, és

e) a 10. §-ban előírt, kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszer eredményeiről.

(2) Az engedélyezett feldolgozólétesítmények kötelesek nyilvántartást vezetni a tenyésztett víziállatoknak és az azokból származó termékeknek az ezen létesítményekbe történő beviteléről, valamint onnan történő kiviteléről (beszállított fajok, azok átlag és össztömege, származási helye, a beszállító vállalkozás adatai, az elszállított fajok vagy termékek, azok átlag és össztömege, a fogadó gazdaság adatai).

(3) A tenyésztett víziállatok szállítása során a szállítmányozóknak nyilvántartást kell vezetni az alábbiakról:

a) a szállítás során történt elhullásokról, a szállítás típusától és a szállított fajoktól függően,

b) azon gazdaságokról és feldolgozólétesítményekről, amelyet a szállítóeszközzel felkerestek, és

c) a szállítás során végzett bármilyen vízcseréről, különösen az új víz forrásáról, valamint a víz kieresztési helyéről.

(4) A nyilvántartást a víziállat-tenyésztő vállalkozásnak, feldolgozólétesítménynek és a szállítmányozóknak legalább öt évig meg kell őriznie és a hatósági állatorvos kérésére be kell mutatnia.

Helyes higiéniai gyakorlat

9. §

A betegségek behurcolásának és elterjedésének megelőzése érdekében a gazdaságoknak helyes tógazdasági gyakorlatot, az engedélyezett feldolgozólétesítményeknek az érintett tevékenységnek megfelelő, helyes higiéniai gyakorlatot kell folytatniuk.

Állat-egészségügyi felügyeleti rendszer

10. §

(1)[28] Valamennyi gazdaságban a tenyésztés típusának megfelelő, kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszert kell alkalmazni képesített víziállat-egészségőr igénybevételével.

(2)[29] Képesített víziállat-egészségőr kizárólag az lehet, aki

a) magánállatorvosi tevékenységet folytat, vagy

b) halászati szak-üzemmérnöki, halászati szakmérnöki vagy okleveles halászati mérnöki képesítéssel rendelkezik, vagy

c) halászati témában dr. univ, PhD vagy kandidátusi fokozatot szerzett, vagy

d)[30] felsőfokú állattenyésztő szakon szerzett, felsőfokú halászati szakirányú képzést igazoló végzettséggel vagy agrármérnök képesítéssel, és tízéves halászati munkakörben eltöltött igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

és a NÉBIH által szervezett képesítő víziállat-egészségügyi tanfolyam elvégezését követően eredményes vizsgát tett.[31]

(3)[32] Az (1) bekezdés szerinti kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszer az alábbiak kimutatására irányul:

a) a gazdaságokban bármely, megnövekedett arányú elhullás, a tenyésztés típusának függvényében,

b) a 3. számú mellékletben felsorolt betegségek, azokban a gazdaságokban, ahol jelen vannak az e betegségekre fogékony fajok.

(4)[33] Az állat-egészségügyi felügyeleti rendszer tekintetében a 2. számú melléklet B. része tartalmazza a felügyelet gyakoriságára vonatkozó, az érintett övezet vagy területi egység egészségügyi állapotán alapuló előírásokat. Az állat-egészségügyi felügyeletet az V. fejezettel és az 54. §-sal, továbbá az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által kidolgozott ellenőrző, mintavételi és diagnosztikai módszerekkel összhangban végrehajtott mintavétel és felügyelet sérelme nélkül kell gyakorolni.

(5)[34] Az (1) bekezdés szerinti kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszer működtetése során figyelemmel kell lenni

a) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelet (a továbbiakban: 182/2011/EU rendelet) 5. és 11. cikkében alkalmazott eljárásnak megfelelően kidolgozott iránymutatásokra;

b) a 2006/88/EK tanácsi irányelvben előírt kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszerekre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2008. november 20-i 2008/896/EK bizottsági határozatra.

(6)[35] A víziállat-tenyésztő vállalkozás köteles a NÉBIH által a nemzeti monitoring program keretében meghatározott mennyiségű mintát saját költségére a pisztrángok vírusos vérfertőzése (a továbbiakban: VHS) és a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (a továbbiakban: IHN) kimutatásának, illetve kizárásának céljából megvizsgáltatni. A mintát hatósági állatorvosnak vagy erre a feladatra közcélú igénybevétellel kirendelt szolgáltató állatorvosnak kell vennie, és azt a 7. számú mellékletben található minta szerinti mintakísérővel a nemzeti referencia laboratóriumba (a továbbiakban: NRL) kell küldeni.

(7)[36] A pontyfélék tavaszi viraemiájától (a továbbiakban: SVC) és a lazacok fertőző vérszegénységétől (az ISAV vírusnemzetség HPR-deletált genotípusával való fertőzés) való mentesség ellenőrzése a víziállat-tenyésztő vállalkozások esetében a NÉBIH által meghatározott monitoring rendszerben, állami költségre történik. A mintát hatósági állatorvosnak vagy erre a feladatra közcélú igénybevétellel kirendelt szolgáltató állatorvosnak kell vennie, amelyet a 7. számú mellékletben található minta szerinti mintakísérővel az NRL-be kell küldeni.

III. Fejezet

A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

Alkalmazási kör

11. §

(1) E fejezetet - eltérő rendelkezés hiányában - kizárólag a 3. számú mellékletben felsorolt betegségekre, valamint az azokra fogékony fajokra kell alkalmazni.

(2)[37] Az e fejezetben foglalt előírásoknak nem megfelelő tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek a NÉBIH külön engedélyével a vármegyei kormányhivatal felügyelete mellett tudományos célból forgalomba hozhatók. Az engedélyt a NÉBIH csak akkor adhatja meg, ha a 3. számú mellékletben felsorolt betegségek tekintetében ez a forgalomba hozatal nem veszélyezteti a rendeltetési helyen vagy a tranzithelyeken található víziállatok egészségügyi állapotát. Az Európai Unió más tagállamába (a továbbiakban: tagállam) történő szállítás csak az érintett tagállam illetékes hatóságának az országos főállatorvos általi előzetes értesítése után engedélyezhető.

A tenyésztett víziállatok forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelmények

12. §

Tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek akkor hozhatóak forgalomba, ha

a) a szállítás napján a tenyésztett víziállatok a betegség tüneteit nem mutatják,

b) a 3. számú mellékletben felsorolt betegségek felszámolása céljából nincsenek leöletésre vagy levágásra kijelölve,

c) a tenyésztett víziállat származási helye (ország, övezetek és területi egységek) nem áll állat-egészségügyi korlátozás alatt, és a tenyésztett víziállat ilyen korlátozás alatt álló országból, övezetből és területi egységből származó tenyésztett víziállattal nem érintkezett,

d) a szaporítás céljára szállításra kerülő ikrák, ivarsejtek és egyéb szaporítóanyagok olyan tenyésztett víziállatoktól származnak, amelyek megfelelnek az a) pontban foglaltaknak.

13. §

(1) A tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek különböző egészségügyi állapotú országok, övezetek és területi egységek között csak a 2. számú melléklet A. része előírásainak betartása mellett szállíthatók.

(2) Tilos az emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett halak, továbbá a tenyésztett halakból származó, emberi fogyasztásra szánt termékeknek az ország természetes vizeibe történő visszajuttatása.

(3)[38] Emberi fogyasztásra szánt hal továbbtartásra, természetes vizekbe, gazdaságba vagy bérhorgászati területre való betelepítése nem megengedett.

(4)[39] Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség tekintetében fogékony és kórokozó-átvivő fajba tartozó, természetes vízből származó egyed továbbtartás céljából a 15/A. §-ban foglaltak és az alábbi feltételek betartása mellett telepíthető:

a) az adott betegségre jellemző, leghosszabb lappangási idő alapján megállapított időtartamig tartó elkülönítés,

b) az elkülönítés végén vett mintából elvégzett, az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló jogszabály szerinti olyan betegségek kórokozójának kimutatására irányuló, negatív eredményű laboratóriumi vizsgálat, amely betegségekre a telepítendő faj fogékonynak vagy kórokozó átvivőnek minősül.

(5)[40] Kiskereskedelmi létesítményből, gazdaságból vagy bérhorgászati területről emberi fogyasztásra szánt hal kizárólag előkészítve adható át a végső fogyasztónak.

A szállítással kapcsolatos betegségmegelőzési követelmények

14. §

(1) A víziállatokat az állatvédelmi előírások betartásával, a lehető legrövidebb idő alatt a rendeltetési helyre kell szállítani. A szállításhoz tiszta, fertőtlenített járművet kell használni.

(2) A víziállatokat csak olyan járműben vagy edényzetben szabad szállítani, amely

a) vízálló, csepegésmentes és a szállítás során úgy lezárható, hogy nincs vízveszteség,

b) könnyen takarítható és fertőtleníthető,

c) a szállításhoz használt víz nem tartalmazza a fertőző betegségek kórokozóit, illetve víziállatmentes helyről származik, továbbá a szállítás során az oxigénellátást biztosítani kell,

d) a szállítás során a jármű vagy edényzet vizét csak azokon a kijelölt helyeken szabad kicserélni, melyeket a hatósági állatorvos a szállító kérelmére engedélyezett,

e) a víziállatok szállításához használt járművet vagy edényzetet, valamint a kifogáshoz, be- és kirakáshoz vagy átrakáshoz használt gépet az üzemeltetőnek újbóli használatbavétel előtt meg kell tisztítania és fertőtlenítenie kell, továbbá a keletkezett szennyvizet nem szabad közvetlenül a felszíni vizekbe vezetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdést alkalmazni kell a 3. számú mellékletben nem szereplő betegségekre, valamint az azokra fogékony fajokra is.

Állat-egészségügyi bizonyítvány

15. §

(1) Amennyiben a tenyésztett víziállatokat az 51. vagy 52. § értelmében betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe viszik, vagy ott a 46. § (1)-(3) bekezdésével összhangban felügyeleti vagy felszámolási programot működtetnek, állat-egészségügyi bizonyítványt kell az áruhoz csatolni az alábbi célokból forgalomba hozott állatok esetében:

a) tenyésztés és állománypótlás, vagy

b) emberi fogyasztást megelőző előkészítés, kivéve:

1. halak tekintetében: ha azokat feladás előtt leölték és kizsigerelték,

2. a puhatestűek és a rákfélék tekintetében: ha azokat feldolgozatlan vagy feldolgozott termékként adják fel.

(2) A tenyésztett víziállatok csak állat-egészségügyi bizonyítvánnyal hozhatók forgalomba, amennyiben az állatok valamely olyan területet hagynak el, amely az V. fejezet 30-44. §-ában meghatározott védelmi intézkedések hatálya alá tartozik.

(3) A (2) bekezdést alkalmazni kell a 3. számú mellékletben nem említett betegségekre, valamint az azokra fogékony fajokra is.

(4) A tenyésztett víziállatok szállításakor a hatósági állatorvosnak az alábbi esetekben az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (1) bekezdése szerint a Bizottság által létrehozott, állat-egészségügyi hatóságokat összekötő számítógépes hálózaton keresztül értesítést kell küldeni:

a) a tenyésztett víziállatok olyan tagállamba történő szállítása esetén, amely az (1)-(3) bekezdésével összhangban állat-egészségügyi bizonyítványt ír elő, és

b) az élő tenyésztett víziállatok bármely egyéb, tenyésztési vagy állománypótlási célú mozgatása olyan tagállamba, amelyre e rendelet állat-egészségügyi bizonyítványt nem ír elő.

A tenyésztett víziállatok tenyésztési, továbbtartási és állománypótlási célú forgalomba hozatalára vonatkozó általános követelmények[41]

15/A. §[42]

(1) Tenyésztésre, továbbtartásra, állománypótlásra szánt belföldi halszállítmányokat víziállat-egészségőr által kiállított, a 8. számú melléklet szerinti igazolásnak kell kísérnie.

(2) Élő, előkészítés nélkül emberi fogyasztásra szánt, belföldi áruhal szállítmányok kizárólag a 8. számú melléklet szerinti víziállat-egészségőri igazolással és a 9. számú melléklet szerinti állattartói nyilatkozattal hozhatók forgalomba.

(3) Az emberi fogyasztást megelőző, előkészítés céljából belföldön forgalomba hozott tenyésztett víziállatok kizárólag a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti, víziállat-egészségőr által kiállított igazolással és a 9. számú melléklet szerinti állattartói nyilatkozattal szállíthatók engedélyezett feldolgozó üzembe.

(4)[43] A víziállat-egészségőri igazolást és az állattartói nyilatkozatot három példányban kell kiállítani, melyek közül a tőpéldány a szállítmányt kíséri, egy példány a származási gazdaságban, és egy példány a víziállat-egészségőrnél marad.

16. §

(1)[44] A tenyésztett víziállatok belföldön tenyésztés, továbbtartás és állománypótlás céljából csak akkor hozhatók forgalomba, ha:

a) az V. fejezetben megállapított rendelkezések betartása mellett, előzetes helyszíni szemle alapján, a képesített víziállat-egészségőr a 8. számú melléklet szerinti víziállat-egészségőri igazolás I-II. részének adattartalmával megegyező igazolást ad ki arról, hogy[45]

aa) az állatok betegségre mutató elváltozást nem mutatnak,

ab) az állatok olyan gazdaságból származnak, ahol nem áll fenn ismeretlen eredetű megnövekedett arányú elhullás,

ac)[46] az érintett állományban a koi herpesz-vírus betegség (a továbbiakban: KHV) vírusát nem mutatták ki, és nem állapítottak meg e kórokozók által okozott betegséget,

b)[47]

(2) Az (1) bekezdést a 3. számú mellékletben nem említett betegségekre, valamint az azokra fogékony fajokra is alkalmazni kell.

(3)[48]

(4)[49] Az V. fejezetben előírt járványvédelmi intézkedésekkel összhangban megsemmisítésre vagy leölésre szánt tenyésztett víziállatok tenyésztési és állománypótlási célból forgalomba nem hozhatók, ebben az esetben az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) rendelkezése szerint kell eljárni.

(5) A tenyésztett víziállatok állománypótlási célból abban az esetben engedhetők szabadon vagy bérhorgászati területekre, ha

a) teljesítik az (1) bekezdés követelményeit, és

b)[50] olyan gazdaságból származnak, amelynek - a 2. számú melléklet A. része szerinti - egészségügyi állapota legalább egyenértékű azon vizek egészségügyi állapotával, amelyekbe ezeket kiengedik.

(6) Az (5) bekezdést kell alkalmazni a 45. §-sal összhangban kialakított és működtetett programokra is.

Az egyes betegségekre fogékony fajokhoz tartozó, tenyésztett víziállatoknak az adott betegségtől mentes területekre történő bevitele

17. §

(1) Az egyes betegségekre fogékony fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tenyésztési vagy állománypótlási célból - az 51. vagy 52. §-sal összhangban - az adott betegségtől mentesnek nyilvánított országba, övezetbe vagy területi egységbe bevinni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az e betegségtől szintén mentesnek nyilvánított másik tagállamból, övezetből vagy területi egységből szabad.

(2) Amennyiben - a Bizottság fajokra és életszakaszokra vonatkozóan kiadott jegyzéke alapján - az egyes betegségekre fogékony fajok bizonyos életszakaszokban nem közvetítik az adott betegséget, az (1) bekezdést ezen életszakaszokra nem kell alkalmazni.

A kórokozó-átvivő fajhoz tartozó, élő tenyésztett víziállatoknak a betegségtől mentes területekre történő behozatala

18. §[51]

(1) Amennyiben az ország, egy övezet vagy területi egység egy adott betegségtől - az 51. vagy 52. §-sal összhangban - mentesnek minősül, és tudományos adatok vagy gyakorlati tapasztalatok alapján a 3. számú mellékletben említettektől eltérő fajok kórokozó-átvivő fajként felelősek lehetnek a betegség átviteléért, a hatósági állatorvos csak abban az esetben engedélyezi ezen kórokozó-átvivő fajok behozatalát tenyésztési vagy állománypótlási céllal, ha azok:

a) az adott betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamból, övezetből vagy területi egységből származnak, vagy

b) azokat karanténlétesítményben, az adott kórokozótól mentes vízben, a tudományos adatok, illetve a gyakorlati tapasztalatok alapján elegendő ideig tartották ahhoz, hogy az adott betegség passzív átvitelének kockázata az érintett betegség átvitelének megelőzése tekintetében elfogadható szintre csökkenjen.

(2)[52] A karanténra és a karanténlétesítményekre vonatkozó követelményeket a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok karanténjára vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 12-i 2008/946/EK bizottsági határozat 11-17. cikkei tartalmazzák.

Az emberi fogyasztást megelőző, előkészítés céljából forgalomba hozott tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek

19. §

(1) Amennyiben az ország, egy övezet vagy területi egység a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségek közül egy vagy több tekintetében - az 51. vagy 52. §-sal összhangban - mentesnek minősül, a hatósági állatorvos kizárólag akkor engedélyezheti az e betegség(ek)re fogékony fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalát előkészítés céljából, ha azok megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:

a) a kérdéses betegségtől mentesnek nyilvánított másik tagállamból, övezetből vagy területi egységből származnak,

b) azokat engedélyezett feldolgozólétesítményben, a betegségek elterjedését megelőző feltételek mellett dolgozzák fel,

c) a halak tekintetében: azokat a feladás előtt leölték és kizsigerelték, vagy

d) a puhatestűek és a rákfélék tekintetében: azokat feldolgozatlan vagy feldolgozott termékként adják fel.

(2) Amennyiben az ország, egy övezet vagy területi egység a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségek közül egy vagy több tekintetében - az 51. vagy 52. §-sal összhangban - mentesnek minősül, és ezen a területen a betegség(ek)re fogékony fajokhoz tartozó élő tenyésztett víziállatokat forgalomba hozták előkészítés céljából, azok kizárólag átmenetileg tárolhatók a feldolgozás helyén abban az esetben, ha

a) a kérdéses betegségtől mentesnek nyilvánított másik tagállamból, övezetből vagy területi egységből származnak, vagy

b) azokat ideiglenesen a kérdéses kórokozókat ártalmatlanító szennyvízkezelő rendszerrel felszerelt feladó központokban, tisztító központokban vagy hasonló vállalkozásoknál tárolják, vagy olyan helyen, ahol a szennyvizet a betegségeknek a természetes vizekbe történő átvitelének kockázatát elfogadható szintre csökkentő, egyéb kezelési típusoknak vetik alá.

(3)[53] A tenyésztett víziállatok emberi fogyasztást megelőző előkészítés céljából belföldön csak akkor hozhatók forgalomba, ha

a) előzetes helyszíni szemle alapján a képesített víziállat-egészségőr a 8. számú melléklet szerinti víziállat-egészségőri igazolás I. és II. részének adattartalmával megegyező igazolást ad ki arról, hogy[54]

aa) az állatok betegségre mutató elváltozást nem mutatnak,

ab) az állatok olyan gazdaságból származnak, ahol nem áll fenn ismeretlen eredetű megnövekedett arányú elhullás,

ac) állományában a KHV betegség vírusát nem mutatták ki, és nem állapítottak meg e kórokozók által okozott betegséget, és

b) a szállítmányokat a 9. számú melléklet szerinti állattartói nyilatkozat is kíséri.

Előkészítés nélkül, emberi fogyasztás céljából forgalomba hozott tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek

20. §

(1) A 19. §-t a (2) bekezdésben foglalt kivétellel nem kell alkalmazni, ha a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több betegségre fogékony fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat vagy az azokból származó termékeket előkészítés nélkül, emberi fogyasztás céljából hozzák forgalomba, feltéve, hogy azokat a 853/2004/EK rendeletben előírt, a csomagolásra és a címkézésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő kiskereskedelmi kiszerelésbe csomagolták.

(2) Amennyiben a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több betegségre fogékony fajokhoz tartozó élő puhatestűeket és rákokat ideiglenesen az ország vizeibe helyezik, illetve feladó központokba, tisztító központokba vagy hasonló vállalkozásokba szállítják, azoknak meg kell felelniük a 19. § (2) bekezdésének.

(3)[55] A tenyésztett víziállatok előkészítés nélkül, emberi fogyasztás céljából belföldön csak akkor hozhatók forgalomba, ha rendelkeznek a 19. § (3) bekezdése szerinti igazolással és nyilatkozattal.

(4)[56] Ha kiskereskedelmi létesítménybe előkészítés nélkül érkező, emberi fogyasztás céljából forgalomba hozandó tenyésztett víziállat szállítmány mennyisége meghaladja a kiskereskedelmi létesítmény tárolási kapacitását, a szállítmány elhelyezésére az 5/A. § szerinti engedéllyel rendelkező átmeneti tároló is igénybe vehető. Az azonos állategészségügyi státuszú víziállatokat azonos átmeneti tárolóban kell elhelyezni.

(5)[57] Az átmeneti tárolókból a víziállatok élő állapotban kizárólag az erre vonatkozó személyi és tárgyi feltétellel rendelkező kiskereskedelmi létesítménybe szállíthatók. A nagykereskedő gondoskodik a belföldi szállítás során e rendelet által előírt kísérő dokumentumokban lévő információk továbbításáról.

A vadon élő víziállatoknak a betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamokban, övezetekben vagy területi egységekben történő szabadon engedése

21. §[58]

(1) Amennyiben az ország, egy övezet vagy területi egység az 51. vagy az 52. §-sal összhangban az adott betegségtől mentesnek minősül, a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több betegségre fogékony fajokhoz tartozó, az 51. vagy 52. §-sal összhangban betegségtől mentesnek nem nyilvánított tagállamban, övezetben vagy területi egységben kifogott vadon élő víziállatokat a hatósági állatorvos felügyelete alatt lévő, megfelelő létesítményekben karanténba kell helyezni - elegendő ideig ahhoz, hogy a betegség átvitelének kockázata elfogadható szintre csökkenjen -, mielőtt behozatalra kerülnének az országban, egy övezetben vagy területi egységben elhelyezkedő gazdaságba.

(2)[59] A karanténra és a karanténlétesítményekre vonatkozó követelményeket a 2008/946/EK határozat 11-17. cikkei tartalmazzák.

A vízi díszállatok forgalomba hozatala

22. §

(1)[60] A vízi díszállatok forgalomba hozatala során - annak érdekében, hogy a forgalomba hozatal ne veszélyeztesse a víziállatok egészségügyi állapotát - e rendelet előírásait kell alkalmazni mind a 3. számú mellékletben szereplő, mind a 3. számú mellékletben nem szereplő betegségek és az azokra fogékony fajok tekintetében.

(2) A természetes vizek fertőződésének megakadályozása érdekében a díszhalakat tilos gazdaságokba vagy más olyan helyre juttatni, ahonnan az ország természetes vizeibe kerülhetnek, vagy más módon megfertőzhetik azokat.

IV. Fejezet

A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOKNAK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKNEK HARMADIK ORSZÁGOKBÓL TÖRTÉNŐ BEHOZATALA

23. §[61]

Tenyésztett víziállatok és azokból származó termékek kizárólag olyan harmadik országokból vagy harmadik országok olyan részeiből hozhatók be az országba, amelyek szerepelnek a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikkében meghatározott eljárással összhangban összeállított és naprakésszé tett jegyzékben.

24. §

(1) Harmadik országból történő behozatal esetén a tenyésztett víziállatokat és az azokból származó termékeket az ország területére történő belépéskor állat-egészségügyi bizonyítványt tartalmazó okmánynak kell kísérnie.

(2) Az állat-egészségügyi bizonyítvány tanúsítja, hogy a szállítmány megfelel a következőknek:

a) az ezen áruk vonatkozásában e rendeletben megállapított követelményeknek, és

b) egyes harmadik országokra, azok részeire vagy harmadik országok csoportjára vonatkozó különös behozatali feltételeknek.

(3) Az okmány tartalmazhat a közösségi köz- és állat-egészségügyi jogszabályok egyéb rendelkezései értelmében megkövetelt adatokat is.

24/A. §[62]

(1) A harmadik országból származó tenyésztett-víziállat szállítmányok esetében a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt állatok állat-egészségügyi ellenőrzésének szabályairól szóló 55/2004. (IV. 24.) FVM rendelet előírásait az e rendeletben és a 2008/946/EK határozatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szállítmány állategészségügyi határállomáson történő ellenőrzése során az importőrnek vagy megbízottjának be kell mutatnia a 2008/946/EK határozat 8. cikke szerinti tanúsítványt a határállomás hatósági állatorvosa részére.

V. Fejezet

A VÍZIÁLLAT-BETEGSÉGEK BEJELENTÉSE ÉS A KAPCSOLÓDÓ JÁRVÁNYVÉDELMI MINIMUMINTÉZKEDÉSEK

A betegségek bejelentése

25. §

Amennyiben okkal gyanítható a 3. számú mellékletben felsorolt valamely betegség jelenléte, vagy a betegség víziállatokban való jelenléte megerősítést nyer, továbbá ha a tenyésztett víziállatok körében megnövekedett mértékű pusztulás tapasztalható, az állatbetegségek bejelentési rendjéről szóló külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.

26. §[63]

(1) Az országos főállatorvos huszonnégy órán belül értesíti a többi tagállamot, a Bizottságot és az EFTA-tagállamokat az alábbiak megerősítése esetén:

a) a 3. számú mellékletben felsorolt valamely egzotikus betegség,

b) a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegség, amennyiben az országot, az övezetet vagy a területi egységet e betegségtől mentesnek nyilvánították.

(2) Az olyan víziállat-betegségek esetében, amelyek nem szerepelnek a 2006/88/EK európai tanácsi irányelv IV. mellékletében, de tekintetükben Magyarország elismert mentes státusszal rendelkezik, a bejelentés során az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet, valamint a 2010/221/EU határozat rendelkezéseit figyelembe kell venni.

A 3. számú mellékletben szereplő betegség gyanúja és a kezdeti védelmi intézkedések

27. §

(1)[64] Amennyiben a vármegyei kormányhivatal a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus vagy nem egzotikus betegség gyanúját állapítja meg az országban, övezetben vagy területi egységben, és az a 2. számú melléklet A. részében említett, I. vagy III. kategóriájú egészségügyi státusszal rendelkezik, az adott betegség tekintetében:[65]

a)[66] az ország, az övezet vagy a területi egység mentességét felfüggeszti, és a járási hivatal által elvégzendő járványügyi vizsgálatot rendel el,

b)[67] a járási hivatal megfelelő mintát vesz, és azt az 56. §-ban kijelölt nemzeti referencialaboratóriumba küldi a betegség kimutatására vagy kizárására irányuló vizsgálat elvégzése céljából,

c) a b) pontban előírt vizsgálat eredményének megérkezéséig:

1.[68] azt a gazdaságot, ahol a betegség gyanúja felmerült, a járási hivatal hatósági megfigyelés alá helyezi és forgalmi korlátozást rendel el,

2.[69] a forgalmi korlátozás alatt álló gazdaságot a tenyésztett víziállatok nem hagyhatják el, illetve nem vihetők be oda, kivéve, ha azt a járási hivatal a (2) bekezdésben felsorolt esetekben engedélyezi,

3.[70] a járási hivatal megindítja a 28. § szerinti járványügyi vizsgálatot.

(2)[71] A járványügyi vizsgálat eredményének megállapításáig az érintett állományból tenyésztett víziállatokat csak a járási hivatal engedélyével lehet másik, betegség által érintett gazdaságba vagy közvetlen vágásra szállítani. A vágáskor keletkező melléktermékeket ártalmatlanítani kell.

(3)[72] Az elpusztult víziállatokat a járási hivatal engedélyével, kizárólag diagnosztikai célra vagy ártalmatlanítás céljából szabad elszállítani a gazdaságból.

(4)[73] A járványvédelmi intézkedéseket az adott betegségre fogékony vagy kórokozó-átvivő fajhoz tartozótól eltérő víziállatok esetében csak a 35. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni.

Járványügyi vizsgálat (nyomozás)

28. §

(1) A járási hivatal az adott betegség tekintetében lefolytatja a 27. § (1) bekezdése c) pontjának 3. alpontjával összhangban megindított járványügyi vizsgálatot, amennyiben a 27. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott vizsgálat kimutatja a következők jelenlétét:[74]

a) a 3. számú mellékletben felsorolt valamely egzotikus betegség, vagy

b) a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegség, ha annak tekintetében az ország, övezet vagy területi egység a 2. számú melléklet A. részében említett, I. vagy III. kategóriájú egészségügyi státusszal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti járványügyi vizsgálat az alábbiakra irányul:

a) annak az időtartamnak a meghatározása, amely alatt a fertőzés a gazdaságban már valószínűleg létezhetett, mielőtt észlelték vagy feltételezték volna,

b) a gazdaságban megjelent betegség lehetséges eredete, annak megállapításával, hogy melyek azok az egyéb gazdaságok, ahol a fogékony víziállatfajokhoz tartozó állatok, azok ikrája és ivadéka található, amelyek esetleg fertőződhettek,

c) azon víziállatok ikrái, ivadékai, járművek, anyagok, személyek, amelyek/akik valószínűleg be- vagy kihurcolták a fertőzést az érintett gazdaságokba vagy gazdaságokból.

(3)[75] Amennyiben az (1) bekezdésben előírt járványügyi vizsgálat kimutatja, hogy a betegséget behurcolhatták egy vagy több gazdaságba vagy nem zárt vizek területére, a vármegyei kormányhivatal a 27. §-ban előírt intézkedéseket alkalmazza e gazdaságokra vagy nem zárt vizekre.

(4)[76] Nagyobb vízgyűjtő medencék esetében a vármegyei kormányhivatal határozhat úgy, hogy a 27. § alkalmazását a fertőzésre gyanús gazdaságot körülvevő kisebb területre korlátozza, amennyiben úgy véli, hogy ez a kisebb terület elég nagy annak biztosításához, hogy a betegség ne terjedjen el.

(5) Amennyiben szükséges, az országos főállatorvos tájékoztatja a szomszédos tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságait a betegség gyanújáról.

A kezdeti védelmi intézkedések feloldása

29. §[77]

A járási hivatal feloldja a 27. § (1) bekezdésének c) pontjában előírt korlátozásokat, amennyiben a 27. § (1) bekezdésének b) pontjában előírt vizsgálat nem mutatja ki a betegség jelenlétét.

Védelmi minimumintézkedések egzotikus betegségeknek a tenyésztett víziállatokban való jelenlétének megerősítése esetén

30. §

A 31-38. § rendelkezéseit a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegség jelenlétének megerősítése esetén kell alkalmazni.

Helyi zárlat és elszigetelési terület

31. §

(1)[78] Amennyiben a vármegyei kormányhivatal a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegséget a 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott NRL vizsgálat eredménye alapján megállapította, a járási hivatal a gazdaságot fertőzötté nyilvánítja és helyi zárlat alá helyezi.

(2)[79] A betegség megállapításáról a járási hivatal értesíti a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét.

(3) A helyi zárlat alatt álló gazdaságba tenyésztett víziállatot be- és onnan kivinni tilos. A helyi zárlat alatt álló helyen használt eszközöket kivinni a helyi zárlat időtartama alatt tilos.

(4) A helyi zárlat alatt álló helyre a hatósági állatorvos engedélyével és csak azok léphetnek be, akiknek jelenléte a tenyésztett víziállatok ellátásához, gyógyításához vagy egyéb okból szükséges. A zárlat alatt álló helyre a fertőtlenítő berendezések (személyi és járműfertőtlenítő) bejáratnál történő használatát követően lehet be- és kilépni.

(5)[80] A járási hivatal elrendelheti, hogy a víziállat-tenyésztő vállalkozás üzemeltetője gondoskodjon a betegséggel fertőzött gazdaság állományának őrzéséről.

(6) A helyi zárlat megvalósításához szükséges tárgyi feltételek költségei a tenyésztett víziállatok tulajdonosát terhelik.

(7)[81] Az érintett víziállat-tenyésztő vállalkozás a kitörés megállapításától számított harminc napon belül intézkedési tervet nyújt be jóváhagyásra a vármegyei kormányhivatal részére, amely alapján a NÉBIH szükség esetén, az intézkedések hatékonyabb megvalósítása érdekében külön, az adott gazdaságra vonatkozó felszámolási tervet készíthet.

32. §

(1)[82] A vármegyei kormányhivatal a betegség által érintett vízgyűjtő övezetre a csatlakozó vízfolyásokon legalább 3 km távolságig, amennyiben a járványügyi egység területe nagyobb ennél, akkor annak teljes területén elszigetelési területet jelöl ki, beleértve a fertőzöttnek nyilvánított gazdaságot övező védelmi körzetet és megfigyelési körzetet.

(2) Az elszigetelési területen belüli vízterületekről betegségre fogékony víziállatot kivinni vagy oda bevinni tilos.

(3)[83] Az elszigetelési területen használt eszközöket csak a járási hivatal engedélyével lehet kivinni. Az engedély csak akkor adható meg, ha a kivinni kívánt tárgyat fertőtlenítették.

Lehalászás és előkészítés

33. §

(1)[84] Azokat a tenyésztett víziállatokat, amelyek elérték a kereskedelmi méreteket és nem mutatják a betegség klinikai tünetét, a járási hivatal rendelkezésére és felügyelete mellett le lehet vágni, emberi fogyasztás céljára fel lehet dolgozni és forgalomba lehet hozni. Ezeket a tenyésztett víziállatokat élő állapotban a betegség elhurcolását kizáró módon, zárt edényzetben kell a feladó- vagy tisztítóközpontokba, illetve a feldolgozás helyére (például konzervgyár stb.) elszállítani. A szállítmányt kísérő jegyzéket "Fertőzött helyről származó szállítmány" felirattal kell ellátni. A tenyésztett víziállatok melléktermékeire a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1774/2002/EK rendelet) előírásai alkalmazandók. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan, beteg víziállatokat a járási hivatal utasítása szerint, az 1774/2002/EK rendelettel összhangban kell ártalmatlanítani.

(2)[85] Az (1) bekezdés szerinti tenyésztett víziállatok emberi fogyasztásra történő előkészítése vagy feldolgozása csak a vármegyei kormányhivatal által előzetesen engedélyezett feladó- vagy tisztítóközpontokban, illetve feldolgozólétesítményben végezhető el.

(3)[86] A tenyésztett víziállatokkal kapcsolatos (1) bekezdés szerinti tevékenységet az állatvédelmi előírások betartásával kell végezni.

Eltávolítás és ártalmatlanítás

34. §

(1)[87] Az elhullott halakat és rákféléket (a továbbiakban: elhullott tenyésztett víziállatok), valamint a betegség klinikai tüneteit mutató élő halakat és rákféléket, illetve azokat a tenyésztett víziállatokat (beleértve az ikrákat és az ivadékot is), amelyek nem érték el a kereskedelmi méretet és nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, a járási hivatal rendelkezésére és felügyelete mellett, az állatvédelmi előírások betartásával haladéktalanul el kell távolítani és ártalmatlanítani kell a 49. §-ban előírt készenléti tervnek megfelelően, az 1774/2002/EK rendelettel összhangban.

(2) Minden olyan eszközt, anyagot, amelyek a betegség alatt fertőződhettek, ártalmatlanítani vagy a 35-36. § szerint fertőtleníteni kell.

Fertőtlenítés

35. §

(1) A betegség más víziállatokra történő átterjedésének megelőzése érdekében a gazdaságokban kötelező a víziállatok tartásához szükséges berendezések, valamint a tartás során használt eszközök rendszeres tisztítása és fertőtlenítése.

(2)[88] A korlátozó intézkedéssel érintett gazdaságban használt eszközöket a járási hivatal engedélyével szabad kivinni. Az engedély csak akkor adható meg, ha a hatósági állatorvos igazolja, hogy a kivinni kívánt tárgyat a jelenlétében fertőtlenítették.

(3)[89] A fertőzött állományból származó, de az adott fertőző betegségre nem fogékony vagy nem kórokozó-átvivő halfaj egyedének továbbtartásra történő kivitelét megfelelő fertőtlenítést követően lehet engedélyezni.

36. §

(1) A 3. számú melléklet szerinti betegség jelenlétének megerősítése esetén fertőtleníteni kell

a)[90] a korlátozó intézkedéssel érintett gazdaságban a tenyésztett víziállatok elhullása, lehalászása és elszállítása után, a víz fertőtlenítését és lebocsátását követően a meder- vagy medencefeneket annak kiszárításával és fertőtlenítésével,

b) a halászati eszközöket,

c) a továbbtartásra szánt víziállatok szállítására is szolgáló, a beteg és betegségre gyanús tenyésztett víziállatok szállítására használt járműveket,

d) a gumicsizmákat, vászonneműket és kötényeket.

(2) A fertőtlenítést hatósági állatorvos jelenlétében - külön jogszabályban foglaltak szerint - kell végezni. A halászati eszközöket meleg csersavas konzerválással is lehet fertőtleníteni, ezt követően tiszta csapvízben alaposan öblíteni kell. A vászonneműk és kötények fertőtlenítése kifőzés útján is történhet.

(3)[91] A járási hivatal a mentes övezetekben, területi egységekben vagy gazdaságokban további fertőtlenítés elvégzését rendelheti el, ha ezt a járványügyi helyzet indokolttá teszi.

Pihentetés

37. §

(1)[92] A gazdaság újratelepítését a járási hivatal engedélyezi a tisztítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követő 30 nap eltelte után.

(2)[93] Az adott betegségre nem fogékony tenyésztett víziállatokat tartó gazdaságok esetében a járási hivatal az újratelepítést - kockázatértékelés alapján - a fertőtlenítési műveletek befejezését követően azonnal is engedélyezheti.

(3)[94] A járványügyi intézkedések feloldását követően a betegségre fogékony vagy kórokozó-átvivő fajok visszatelepítése csak olyan állományból engedélyezhető, amelyben a 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálatok negatív eredményre vezettek. Járványügyi korlátozás alatt álló gazdaságba való újratelepítés csak azt követően engedélyezhető, hogy az üzemeltető gondoskodott a halállomány lehalászásáról, a gazdaság fertőtlenítéséről és pihentetéséről.

A járványügyi intézkedések feloldása

38. §

(1)[95] A helyi zárlatot a járási hivatal feloldja, ha a zárlat alá helyezett gazdaság egészében vagy bizonyos részeiben valamennyi fogékony tenyésztett víziállat elpusztult, azokat leölték vagy eltávolították, a vizet lebocsátották, és a gazdaság egészének vagy egyes területeinek fertőtlenítését a járási hivatal rendelkezései szerint végrehajtották.

(2)[96] Az elszigetelő területet a vármegyei kormányhivatal megszünteti, ha az elszigetelő területen belül egyetlen állomány sem áll helyi zárlat alatt, és az NRL-nek a betegséget okozó kórokozó kimutatására irányuló diagnosztikai vizsgálata a helyi zárlat megszűnését követően az elszigetelő területen belül lévő állományokban kétszer huszonegy napos időközzel negatív eredménnyel zárult.

(3)[97] A betegséggel kapcsolatos nyilvántartást a járási hivatal vezeti.

Védelmi minimumintézkedések nem egzotikus betegségeknek a tenyésztett víziállatokban való jelenlétének megerősítése esetén

39. §

(1)[98] Amennyiben az ország, egy övezet vagy területi egység a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségtől mentesnek minősül, és a betegséget a vármegyei kormányhivatal a 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott NRL vizsgálat eredménye alapján megállapította az országban, egy övezetben vagy területi egységben, az országos főállatorvos döntése alapján[99]

a) a betegségtől mentes státus visszanyerése érdekében a 31-38. § szerinti intézkedéseket kell alkalmazni, vagy

b)[100] a 46. §-sal összhangban a NÉBIH felszámolási programot dolgoz ki.

(1a)[101] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felszámolási programnak tartalmaznia kell:

a) bérhorgászati terület esetében a helyszíni zsigereléshez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó intézkedéseket,

b) felügyeleti rendszer kialakítását azon esetekben, amikor a fertőzött állomány eltávolítása hosszabb időt vesz igénybe.

(2)[102] Amennyiben az országos főállatorvos úgy határoz, hogy a 31-38. § szerinti intézkedéseket kell alkalmazni, a 34. § (1) bekezdésétől eltérve a járási hivatal engedélyezheti, hogy a kereskedelmi méretnél kisebb, de klinikailag egészséges állatokat - mielőtt emberi fogyasztásra leölnék - piaci méretűvé neveljék vagy a betegséggel fertőzött más övezetbe vagy területi egységbe vigyék. Zárlat alatt álló gazdaságból, bérhorgászati területről és átmeneti tárolóból élőhal csak engedélyezett feldolgozó-létesítménybe vagy kizárólag előkészítést követően vihető el.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a betegség továbbterjedésének mérséklése és megelőzése érdekében

a) a kereskedelmi méretet elért állatokat a 33. § előírásai szerint kell lehalászni és feldolgozni, vagy

b) a betegséggel fertőzött más övezetbe vagy területi egységbe történő szállítás során vízcserét csak a betegséggel fertőzött övezetben vagy területi egységben lehet végezni.

(4) Amennyiben az országos főállatorvos úgy dönt, hogy nem szükséges intézkedni a betegségtől mentes státus visszanyerése érdekében, a 40. §-t kell alkalmazni.

40. §

(1)[103] Amennyiben az ország, egy övezet vagy területi egység a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségtől mentesnek minősül, és a vármegyei kormányhivatal a betegséget a 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott NRL vizsgálat eredménye alapján megállapította az országban, egy övezetben vagy területi egységben, úgy a 31. § (3) bekezdésének, 32. § (2) bekezdésének és a 34. § (1) bekezdésének kivételével a 31-38. §-ban előírt intézkedéseket, továbbá a 39. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni a betegség megfékezése érdekében.

(2) A tenyésztett víziállatok a 13. § (1) bekezdésével összhangban vihetők be gazdaságokba.

Védelmi minimumintézkedések a 3. számú mellékletben felsorolt betegségeknek a vadon élő víziállatokban való jelenlétének megerősítése esetén

41. §

(1)[104] Amennyiben a vármegyei kormányhivatal a vadon élő víziállatokban a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegséget a 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott NRL vizsgálat eredménye alapján megállapította, a betegség által érintett vízgyűjtő területen a csatlakozó vízfolyásokon legalább 10 km távolságig, vagy amennyiben a járványügyi egység területe nagyobb ennél, akkor annak teljes területén található, minden olyan természetes vízből származó vízellátású gazdaságban, amelyeknél nincs az egyéb víziállatoknak a gazdaság területére történő bejutását megakadályozó természetes vagy mesterséges gát, a járási hivatal a betegség vadon élő vízállatokban való jelenlétének megerősítésétől számított 10 napon belül először, majd 31 napon belül másodszor mintát vesz és azokat elküldi az NRL-be.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bármelyik NRL vizsgálat a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegség jelenlétét megerősíti, a 31-38. § szerinti intézkedéséket kell alkalmazni.

(3) Amennyiben egyik NRL vizsgálat sem erősítette meg a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegség jelenlétét, a gazdaság megtartja mentes státuszát.

(4) A betegség által érintett vízgyűjtő területen a csatlakozó vízfolyásokon legalább 10 km távolságig, vagy amennyiben a járványügyi egység területe nagyobb ennél, akkor annak teljes területén található, minden olyan természetes vízből származó vízellátású víziállat-tenyésztő vállalkozás esetében, amelyeknél nincs az egyéb víziállatoknak a gazdaság területére történő bejutását megakadályozó természetes vagy mesterséges gát, a mentes státusz fenntartása érdekében a következő feltételeket szükséges teljesíteni:

a) a bekerülő tenyésztett víziállatok csak másik mentes övezet mentes gazdaságából származhatnak,

b) a gazdaság évente kétszer ellenőrző vizsgálatnak legyen alávetve,

c) az ellenőrző mintavétel során a diagnosztikai vizsgálatok negatív eredményűek legyenek,

d) a gazdaság rendelkezzen olyan nyilvántartással, amely tartalmaz minden olyan információt, amely lehetővé teszi a víziállatok egészségi állapotának állandó ellenőrzését.

42. §

(1)[105] Amennyiben az ország, egy övezet vagy területi egység a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségtől mentesnek minősül, és a betegséget a vármegyei kormányhivatal a 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott NRL vizsgálat eredménye alapján a vadon élő víziállatokban megállapította, a betegség által érintett vízgyűjtő területen a csatlakozó vízfolyásokon legalább 10 km távolságig, vagy amennyiben a járványügyi egység területe nagyobb ennél, akkor annak teljes területén található minden olyan természetes vízből származó vízellátású gazdaságban, amelyben nincs az egyéb víziállatoknak a gazdaság területére történő bejutását megakadályozó természetes vagy mesterséges gát, a járási hivatal a betegség vadon élő vízállatokban való jelenlétének megerősítésétől számított 10 napon belül először, majd 31 napon belül másodszor mintát vesz és azokat elküldi az NRL-be.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bármelyik NRL vizsgálat a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegség jelenlétét megerősítette, a 39-40. § szerinti intézkedéséket kell alkalmazni.

(3) Amennyiben egyik NRL vizsgálat sem erősítette meg a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegség jelenlétét, a gazdaság megtartja mentességét.

(4) A betegség által érintett vízgyűjtő területen a csatlakozó vízfolyásokon legalább 10 km távolságig, amennyiben a járványügyi egység területe nagyobb ennél, akkor annak teljes területén található, természetes vízből származó vízellátású víziállat-tenyésztő vállalkozás esetében, amelyeknél nincs az egyéb víziállatoknak a gazdaság területére történő bejutását megakadályozó természetes vagy mesterséges gát, a mentesség fenntartása érdekében a 41. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

43. §

Az országos főállatorvos az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot 41-42. §-sal összhangban megtett intézkedésekről.

Védelmi intézkedések új betegségek esetén

44. §

(1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy egy új betegség veszélyezteti a víziállatok egészségügyi helyzetét, a 31-38. §-ban meghatározott intézkedések az irányadóak.

(2) Új betegség megjelenése esetén az országos főállatorvos haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat, a Bizottságot és az EFTA-tagállamokat, amennyiben a ténymegállapítások egy másik tagállam számára járványügyi jelentőségűek.

A 3. számú mellékletben nem említett betegségek hatásának enyhítésére vonatkozó rendelkezések

45. §

(1)[106] Amennyiben a 3. számú mellékletben nem említett betegség jelentős kockázatot jelent az ország tenyésztett és vadon élő víziállataink egészségügyi helyzetére, az országos főállatorvos dönt arról, hogy a betegség megjelenésének megelőzése és a betegség elleni védekezés érdekében a 15-24/A. §-ban, a 27-38. §-ban, valamint a 39. § (1) bekezdésében a betegségtől mentes területekkel kapcsolatban előírt követelményeket és intézkedéseket kell alkalmazni.

(2) Az országos főállatorvos tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről.

VI. Fejezet

VÉDEKEZÉSI PROGRAMOK ÉS VAKCINÁZÁS

Felügyeleti és felszámolási programok

46. §

(1)[107] Abban az esetben, ha a NÉBIH felügyeleti programot hoz létre a betegségtől mentes státus elérése érdekében a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több olyan nem egzotikus betegség esetében, amelyeket nem mutattak ki az ország területén, azonban nem nyilvánították mentesnek ezektől az országot (2. számú melléklet A. része szerinti III. kategória), akkor az országos főállatorvos gondoskodik a programnak jóváhagyás céljából a Bizottság részére történő benyújtásáról. E programok jóváhagyása, módosítása vagy megszüntetése a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikkében meghatározott eljárás szerint történik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felügyeleti program olyan egyedi területi egységekre vagy övezetekre fog vonatkozni, amelyek az ország területének kevesebb, mint 75%-át teszik ki, és az övezet vagy területi egység egy másik tagállammal vagy harmadik országgal nem közös vízi fogási területből áll, annak jóváhagyására, módosítására vagy megszüntetésére az 52. § (2) bekezdése szerinti eljárást kell alkalmazni.

(3)[108] Abban az esetben, ha a NÉBIH felszámolási programot hoz létre a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több olyan nem egzotikus betegség esetében, amelyeket kimutattak az ország területén (2. számú melléklet A. része szerinti V. kategória), akkor az országos főállatorvos gondoskodik a programnak jóváhagyás céljából a Bizottság részére történő benyújtásáról. E programok jóváhagyása, módosítása vagy megszüntetése a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikkében meghatározott eljárás szerint történik.

(4)[109] Az (1)-(3) bekezdés szerint jóváhagyott programokat az 53. §-ban foglalt eljárás szerint a NÉBIH hozzáférhetővé teszi.

(5)[110] A programoknak az (1)-(3) bekezdés szerinti jóváhagyása időpontjától a programok hatálya alá tartozó területekre a 15-24/A. §-ban, a 27-38. §-ban, valamint a 39. § (1) bekezdésében a betegségtől mentes területekkel kapcsolatban előírt követelményeket és intézkedéseket kell alkalmazni.

47. §

A 46. § szerinti programok legalább a következőket tartalmazzák:

a) a betegségnek a program kezdeti időpontja előtti járványügyi helyzete leírása,

b) a becsült költségek elemzése és a program várható előnyei,

c) a program valószínű időtartama és a program befejezési időpontjáig elérendő célkitűzés, és

d) azon földrajzi és közigazgatási terület leírása és körülhatárolása, ahol a programot alkalmazni kell.

48. §

(1) A 46. § szerinti programokat addig kell alkalmazni, amíg

a) a 4. számú mellékletben megállapított követelmények nem teljesülnek, és az országot, egy övezetet vagy területi egységet a betegségtől mentesnek nem nyilvánítják, vagy

b) a programot az országos főállatorvos vagy a Bizottság vissza nem vonja, különösen abban az esetben, ha az már nem felel meg a céljának.

(2) Amennyiben a programot az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon visszavonják, a program visszavonásának időpontjától a 40. §-ban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

Új és egzotikus betegségekre vonatkozó készenléti terv

49. §

(1)[111] A NÉBIH készenléti tervet dolgoz ki az új és egzotikus betegségekre vonatkozóan, amely meghatározza a betegséggel kapcsolatos tudatosság és felkészültség magas szintjének fenntartása és a környezet védelmének biztosítása érdekében megkövetelt nemzeti intézkedéseket.

(2) A készenléti terv

a) megnevezi az eljáró hatóságot és azokat az intézkedéseket, amelyek révén az hozzáfér valamennyi olyan létesítményhez, felszereléshez, személyzethez és egyéb megfelelő eszközhöz, amely szükséges a kitörés gyors és hatékony felszámolásához,

b) biztosítja a szomszédos tagállamokkal való koordinációt és összeegyeztethetőséget, valamint ösztönzi a szomszédos harmadik országokkal való együttműködést, és

c) amennyiben szükséges, sürgősségi vakcinázás esetén pontosan megjelöli a szükségesnek tartott vakcinázási követelményeket és a vakcinázás feltételeit.

(3)[112] A NÉBIH a készenléti terv elkészítése során betartja a 6. számú mellékletben megállapított feltételeket és követelményeket.

(4)[113] Az országos főállatorvos a készenléti terveket benyújtja a Bizottsághoz a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő jóváhagyás céljából. A NÉBIH ötévenként köteles naprakésszé tenni a készenléti tervet, és a naprakésszé tett tervet az országos főállatorvos szintén benyújtja jóváhagyásra a Bizottsághoz.

(5) A készenléti tervet új betegségek és a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegségek kitörése esetén kell végrehajtani.

Vakcinázás

50. §

(1) Tilos vakcinázni a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegségek ellen, kivéve, ha azt a 44. vagy 49. §-sal összhangban jóváhagyták.

(2) Tilos vakcinázni a 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségek ellen az ország területének az adott betegségektől a 51. vagy 52. §-sal összhangban mentesnek nyilvánított, vagy a 46. § (1) bekezdésével összhangban jóváhagyott felügyeleti programok hatálya alá tartozó bármely részén.

(3) A 3. számú mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségek ellen az országnak az adott betegségektől mentesnek nem nyilvánított részein, továbbá ahol a vakcinázás a 46. § (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott felszámolási program része, lehet vakcinázni.

(4)[114] A felhasznált vakcinákat a NÉBIH engedélyezi az állatgyógyászati készítményekről szóló külön jogszabállyal, valamint az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

(5)[115] Az (1)-(3) bekezdést nem kell alkalmazni a vakcináknak ellenőrzött feltételek mellett történő kifejlesztése és tesztelése céljából végzett tudományos vizsgálatokra. E vizsgálatok során a NÉBIH megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a víziállatokat megóvják a vizsgálatok keretében elvégzett vakcinázás bármely káros hatásától.

VII. Fejezet

BETEGSÉGTŐL MENTES MINŐSÍTÉS

Betegségtől mentes ország

51. §

(1) Az országnak a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több nem egzotikus betegségtől mentes minősítésének feltételei - a (2) bekezdésben foglaltak mellett - a következők:

a) az adott betegség(ek)re fogékony fajok egyike sincs jelen az ország területén, vagy

b) a kórokozó az országban és természetes vizeiben nem képes életben maradni, vagy

c) az ország megfelel a 4. számú melléklet I. részében megállapított feltételeknek.

(2)[116] Amennyiben a szomszédos tagállamokat vagy a szomszédos tagállamokkal közös vízgyűjtő területeket nem minősítették betegségtől mentesnek, a NÉBIH az ország területén megfelelő pufferzónákat hoz létre. A pufferzónák határait úgy kell kijelölni, hogy azok a betegségtől mentes országot megvédjék a betegség passzív bevitele ellen.

Betegségtől mentes övezet vagy területi egység

52. §

(1) Az országos főállatorvos a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több nem egzotikus betegségtől mentesnek minősítheti az országban található valamely övezetet vagy területi egységet, ha:

a) az adott betegség(ek)re fogékony fajok egyike sincs jelen az övezetben vagy területi egységben, és - adott esetben - azok természetes vizeiben, vagy

b) a kórokozó az övezetben vagy területi egységben és - adott esetben - azok természetes vizeiben nem képes életben maradni, vagy

c) az övezet vagy területi egység megfelel a 4. számú melléklet II. részében megállapított feltételeknek.

(2) Az országos főállatorvos az (1) bekezdés szerinti minősítéseket jóváhagyás céljából benyújtja az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságnak.

(3)[117] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti övezet vagy területi egység az ország területének 75%-ánál nagyobb részét teszi ki, vagy ha az övezet vagy a területi egység egy másik tagállammal vagy harmadik országgal közös vízgyűjtő területet képez, a minősítést a (2) bekezdéstől eltérően a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikke szerinti eljárás szerint kell jóváhagyni.

A betegségtől mentes tagállamok, övezetek vagy területi egységek jegyzékei

53. §[118]

A NÉBIH létrehozza és fenntartja az 52. § (2) bekezdésével összhangban betegségtől mentes minősítéssel ellátott övezetek és területi egységek naprakész jegyzékét. A jegyzéket a NÉBIH a hivatalos honlapján közzéteszi és folyamatosan frissíti.

A betegségtől mentes minősítés fenntartása

54. §

(1) Ha az ország a 3. számú mellékletben felsorolt egy vagy több nem egzotikus betegségtől az 51. § szerint mentesnek minősült, az országos főállatorvos döntése alapján abba lehet hagyni a célzott felügyeletet a betegségtől mentes minősítés fenntartása mellett, amennyiben a kérdéses betegség klinikai kifejlődéséhez vezető feltételek megvannak, és a rendelet vonatkozó rendelkezései végrehajtásra kerültek.

(2)[119] Amennyiben az ország betegségtől mentes minősítéssel nem rendelkezik, betegségtől mentes övezetek vagy területi egységek esetében, és minden olyan esetben, amikor a feltételek nem vezetnek a kérdéses betegség klinikai kifejlődéséhez, a célzott felügyeletet a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikkében meghatározott eljárással összhangban meghatározott ellenőrző, mintavételi és diagnosztikai módszerekkel összhangban továbbra is folytatni kell, de csak a kockázat szintjével arányos mértékben.

A betegségtől mentes minősítés felfüggesztése és visszaállítása

55. §

(1) Amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy az ország, övezet vagy területi egység betegségtől mentes minősítésének fenntartására vonatkozó bármely feltétel megszegésére került sor, az országos főállatorvos a 27-29. § és a 39-40. §-ok egyidejű alkalmazásával haladéktalanul felfüggeszti a fogékony fajoknak és a vektorfajoknak az olyan tagállamokba, övezetekbe vagy területi egységekbe irányuló kereskedelmét, amelyek a 2. számú melléklet A. részében meghatározottak szerint az adott betegséggel kapcsolatban jobb egészségügyi minősítéssel rendelkeznek.

(2) Amennyiben a 28. § (1) bekezdése szerinti járványügyi vizsgálat azt állapítja meg, hogy a mentes minősítésének fenntartására vonatkozó feltételek gyanított megsértésére nem került sor, az ország, övezet vagy területi egység betegségtől mentes minősítését az országos főállatorvos visszaállítja.

(3) Amennyiben a járványügyi vizsgálat a fertőzés bekövetkezésének nagy valószínűségét állapítja meg, az ország, övezet vagy területi egység betegségtől mentes minősítését azzal az eljárással összhangban kell visszavonni, amely eljárással a minősítést megadták. A betegségtől mentes minősítés visszaállításának feltétele a 4. számú mellékletben megállapított követelmények teljesítése.

VIII. Fejezet

NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUM

56. §

(1)[120] Az NRL feladatait a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma látja el.

(2) Az országos főállatorvos közli a Bizottsággal, a megfelelő közösségi referencialaboratóriummal és a tagállamokkal a kijelölt NRL nevét és címét, valamint az azzal kapcsolatos változásokat.

(3) Az NRL kapcsolatot tart a Bizottság által kijelölt közösségi referencialaboratóriummal.

(4) Az az ezen rendelet követelményeinek megfelelő hatékony diagnosztikai szolgáltatás biztosítása érdekében az NRL együttműködik valamennyi, az 57. §-sal összhangban az ország területén kijelölt laboratóriummal.

(5) Az NRL-nek megfelelő felszereléssel és megfelelő számú szakképzett személyzettel kell rendelkeznie az e rendeletben előírt laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez, valamint az 5. számú melléklet I. részében megállapított feladatok ellátásához és kötelezettségek teljesítéséhez.

Diagnosztikai szolgáltatások és módszerek

57. §

(1) Az NRL

a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólagosan végzi az e rendeletben előírt hatósági laboratóriumi vizsgálatokat,

b)[121] a gyanú esetén elvégzendő és a 3. számú mellékletben felsorolt betegségek jelenlétének megállapítására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikke szerinti eljárással összhangban megállapított diagnosztikai módszerekkel végzi.

(2)[122] Az országos főállatorvos - a NÉBIH szakvéleménye alapján - maximum 5 év időtartamra más laboratóriumot is kijelölhet a diagnosztikai szolgáltatások végzésére, amennyiben az teljesíti az 5. számú melléklet II. részében megállapított követelményeket.

IX. Fejezet

ELEKTRONIKUS TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZANKCIÓK

Elektronikus tájékoztatás

58. §[123]

A NÉBIH biztosítja a 6. §-ban, az 53. §-ban és az 56. § (2) bekezdésében meghatározott információk elektronikus hozzáférhetőségének biztosításával kapcsolatos eljárások és alaki követelmények meglétét.

Szankciók

59. §[124]

(1)[125] E rendelet előírásainak megsértése esetén a hatósági állatorvos, a járási hivatal vagy a vármegyei kormányhivatal az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 57. § szerinti intézkedéseket alkalmazhatja, valamint a törvény 63. §-a alapján élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki.

(2)[126] Amennyiben a képesített víziállat-egészségőr a 16. § (1) bekezdése, a 19. § (3) bekezdése, valamint a 20. § (3) bekezdése szerinti víziállat-egészségőri igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat megszegi, a vármegyei kormányhivatal a tevékenységének végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja, az újbóli tevékenységét oktatáson való részvétel igazolásához és a vizsgakövetelmények teljesítéséhez kötheti. A képesítés újbóli megszerzése a visszavonástól számított 3 év elteltével a 10. § (2) bekezdése szerinti tanfolyam ismételt elvégzését követő eredményes vizsgához kötött.

X. Fejezet

PUHATESTŰ-TENYÉSZTÉSI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

60. §

(1)[127] A 4. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárás több, a puhatestű-tenyésztési területen elhelyezkedő, puhatestűekkel foglalkozó víziállat-tenyésztő vállalkozásra is kiterjedhet, de a puhatestű-tenyésztési területen belül elhelyezkedő feladó központoknak, tisztító központoknak vagy hasonló vállalkozásoknak egyedi engedéllyel kell rendelkezniük.

(2) E rendelet

a) 5. §-ának (2) bekezdését,

b) 8. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjait és (3) bekezdésének b) pontját,

c)[128] 10. §-ának (1) bekezdését és (3) bekezdésének a)-b) pontját,

d) 16. §-a (1) bekezdésének b) pontját, (3) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját,

e) 21. §-át,

f) 27. §-a (1) bekezdése c) pontjának 1. és 2. alpontját és (2) bekezdését,

g) 28. §-a (2) bekezdésének c) pontját, valamint (3) és (4) bekezdését,

h) 31. §-ának (1), (3) és (5) bekezdéseit,

i) 32. §-ának (1) és (3) bekezdéseit,

j) 35. §-át,

k) 36. §-ának (1) és (2) bekezdéseit,

l) 37. §-át,

m) 38. §-ának (1) bekezdését, valamint

n) 40. §-ának (20) bekezdését

a puhatestű-tenyésztési terület esetében is alkalmazni kell.

XI. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. §

(1) Ez a rendelet 2008. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az édesvízi halak fertőző betegségei elleni védekezésről és a fertőző betegségektől mentes halgazdaságok létrehozásáról szóló 68/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet és az egyes tengeri puhatestű állatokat érintő egyes betegségek elleni védekezésről szóló 14/2004. (II. 6.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2)[129]

(3)[130]

61/A. §[131]

(1)[132] Az egyes élelmiszerlánc-biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2014. (XII. 9.) FM rendelettel [a továbbiakban: MódR.] megállapított rendelkezéseknek való megfelelés érdekében azon engedélyköteles gazdaságnak és átmeneti tárolónak, amely a MódR. hatályba lépésekor nem rendelkezik az 5. § és az 5/A. § szerinti engedéllyel, csak a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló jogszabály szerinti nyilvántartásba vétellel, működési engedély iránti kérelmét a MódR. hatályba lépését követő fél éven belül kell benyújtania a gazdasága helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz.

(2)[133] A 4. § (3) bekezdésében felsorolt létesítménynek, amelyet a MódR. hatályba lépését megelőzően a vármegyei kormányhivatal még nem vett nyilvántartásba a 4. § (3) bekezdése szerint, a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a MódR. hatályba lépését követő egy éven belül kell benyújtania az illetékes vármegyei kormányhivatalhoz.

62. §[134]

(1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről,

b) a Bizottság 2008/53/EK irányelve (2008. április 30.) a 2006/88/EK tanácsi irányelv IV. mellékletének a pontyfélék tavaszi virémiája (SVC) tekintetében történő módosításáról.

c)[135] a Bizottság 2012/31/EU végrehajtási irányelve (2012. október 25.) a 2006/88/EK tanácsi irányelv IV. mellékletének a pisztrángok vírusos vérfertőzésére fogékony fajok felsorolásának kiigazítása és a járványos fekélybetegségre vonatkozó bejegyzés törlése érdekében történő módosításáról.

d)[136] a 2006/88/EK tanácsi irányelv IV. mellékletének a lazacok fertőző vérszegénysége tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. február 13-i 2014/22/EU bizottsági végrehajtási irányelv.

(2)[137] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 1251/2008/EK rendelete (2008. december 12.) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és közösségi behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének meghatározásáról,

b)[138]

c) a Bizottság 2008/946/EK határozata (2008. december 12.) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok karanténjára vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról,

d) a Bizottság 2009/177/EK határozata (2008. október 31.) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a felügyeleti és felszámolási programok, valamint a tagállamok, övezetek és területi egységek betegségtől mentes minősítése tekintetében történő végrehajtásáról.

e)[139] a 2006/88/EK tanácsi irányelvben előírt kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszerekre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2008. november 20-i 2008/896/EK bizottsági határozat,

f)[140] a tenyésztett víziállatokban és a vadon élő víziállatokban előforduló egyes betegségek hatásának enyhítésére, a 2006/88/EK tanácsi irányelv 43. cikkével összhangban hozott nemzeti intézkedések jóváhagyásáról szóló, 2010. április 15-i 2010/221/EU bizottsági határozat.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez

A víziállat-tenyésztő vállalkozások és az engedéllyel rendelkező feldolgozólétesítmények hatósági nyilvántartásában megkövetelt információk

I. RÉSZ

Engedéllyel rendelkező víziállat-tenyésztő vállalkozás

1. A NÉBIH az egyes víziállat-tenyésztő vállalkozásokra vonatkozó következő minimuminformációkat rögzíti a 6. § szerinti nyilvántartásban:[141]

a) a víziállat-tenyésztő vállalkozás neve, illetve cégneve és címe, illetve székhelye, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó adatok (telefon, fax, e-mail),

b) a megadott engedély nyilvántartási száma és adatai [az egyes engedélyek dátumai, azonosítókódok vagy -számok, a termelésre vonatkozó meghatározott feltételek, és bármely más, az engedély(ek) vonatkozásában fontos információ],

c) a gazdaság földrajzi elhelyezkedése, amelyet valamennyi gazdaság koordinátáit tartalmazó megfelelő rendszerrel (lehetőség szerint GIS-koordinátákkal) kell meghatározni,

d) a tenyésztés célja, típusa (a tenyésztési rendszer vagy az olyan berendezések típusa, mint a szárazföldi berendezések, a tengeri ketrecek, a szárazföldi mesterséges tavak) és maximális hozama, amennyiben ez szabályozott,

e) szárazföldi gazdaságok, szállítóközpontok és tisztítóközpontok esetén a gazdaság vízellátására és vízkibocsátására vonatkozó adatok,

f) a gazdaságban tenyésztett víziállatfajok (a több fajt tenyésztő gazdaságok vagy mintagazdaságok esetében legalább azt nyilvántartásba kell venni, hogy a fajok valamelyike tudvalevően fogékony-e a 3. számú mellékletben felsorolt betegségekre, vagy tudvalevően az ilyen betegségek vektora-e),

g) a betegséggel kapcsolatos minősítésre vonatkozó naprakész információ [betegségtől mentes-e az országban, övezetben vagy területi egységben elhelyezkedő gazdaság, amennyiben az az ilyen minősítés elérését célzó programban vesz részt, vagy amennyiben a gazdaságot a 3. számú mellékletben szereplő betegséggel fertőzöttnek nyilvánították].

2. Amennyiben a 4. § (1) bekezdésével összhangban egy puhatestű-tenyésztési terület megkapja az engedélyt, az 1. pont a) alpontja szerint megkövetelt adatokat minden olyan víziállat-tenyésztő vállalkozás vonatkozásában rögzíteni kell, amely a puhatestű-tenyésztési területen belül működik. Az 1. pont b)-g) alpontja szerint megkövetelt adatokat a puhatestű-tenyésztési terület szintjén kell rögzíteni.

II. RÉSZ

Engedéllyel rendelkező feldolgozólétesítmények

A NÉBIH az engedéllyel rendelkező feldolgozólétesítményekre vonatkozó következő minimuminformációkat rögzíti a 6. § szerinti nyilvántartásban:[142]

a) az engedélyezett feldolgozólétesítmény neve, cégneve és címe, székhelye, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó adatok (telefon, fax, e-mail),

b) a megadott engedély nyilvántartási száma és adatai [az egyes engedélyek dátumai, azonosítókódok vagy -számok, a termelésre vonatkozó meghatározott feltételek, és bármely más, az engedély(ek) vonatkozásában fontos információ],

c) a feldolgozólétesítmény földrajzi elhelyezkedése, amelyet megfelelő koordináta-rendszerrel (lehetőség szerint GIS-koordinátákkal) kell meghatározni,

d) az engedéllyel rendelkező feldolgozólétesítmény szennyvízkezelő rendszereire vonatkozó adatok,

e) az engedéllyel rendelkező feldolgozólétesítményben élelmiszer-előállítás céljából feldolgozásra kerülő tenyésztett víziállatfajok.

2. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez

A. RÉSZ

A víziállat-tenyésztő övezetek vagy területi egységek egészségi állapota, amelyet figyelembe kell venni a 12. § alkalmazásakor

Tenyésztési és állománypótlási célú víziállatok

B. RÉSZ

Felügyeleti és vizsgálati tevékenységek a gazdaságokban és a puhatestű-tenyésztési területeken

* Megjegyzés: Az illetékes vármegyei kormányhivatal által végzett vizsgálatok célja a 7. §-sal összhangban e rendelet betartásának ellenőrzése. Az állat-egészségügyi felügyeleti rendszer keretében végzett vizsgálatok célja az állatok egészségügyi állapotának ellenőrzése, víziállat-egészségügyi tanácsadás a víziállat-tenyésztő vállalkozások üzemeltetői számára, és szükség esetén a szükséges állatorvosi intézkedések megtétele.[144]

Kockázati szintek

A magas kockázatú gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület olyan gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület, amely:

a) magas kockázattal bír arra nézve, hogy a betegségeket átterjeszti más gazdaságokba vagy vadon élő állományokba, illetve azokat onnan elkapja,

b) olyan tenyésztési feltételek mellett működik, amelyek - figyelembe véve a jelenlévő fajokat - növelhetik a betegség kitörésének kockázatát (magas biomassza, alacsony vízminőség),

c) további tenyésztésre vagy állománypótlásra értékesít élő víziállatokat.

A közepes kockázatú gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület olyan gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület, amely:

a) közepes kockázattal bír arra nézve, hogy a betegségeket átterjeszti más gazdaságokba vagy vadon élő állományokba, illetve azokat onnan elkapja,

b) olyan tenyésztési feltételek mellett működik, amelyek - figyelembe véve a jelenlévő fajokat - nem növelik szükségképpen a betegség kitörésének kockázatát (közepes biomassza és vízminőség),

c) főként emberi fogyasztásra értékesít élő víziállatokat.

Az alacsony kockázatú gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület olyan gazdaság vagy puhatestű-tenyésztési terület, amely:

a) alacsony kockázattal bír arra nézve, hogy a betegségeket átterjeszti más gazdaságokba vagy vadon élő állományokba, illetve azokat onnan elkapja,

b) olyan tenyésztési feltételek mellett működik, amelyek - figyelembe véve a jelenlévő fajokat - nem növelik a betegség kitöréseinek kockázatát (alacsony biomassza, jó vízminőség),

c) kizárólag emberi fogyasztásra értékesít élő víziállatokat.

Az egészségügyi felügyelet típusai

A passzív felügyelet magában foglalja a meghatározott betegségek bekövetkeztének vagy gyanújának, vagy bármely megnövekedett mértékű pusztulásnak az azonnali kötelező bejelentését. A 27-29. § szerinti vizsgálat elvégzése kötelező.

Az aktív felügyelet az alábbiakat foglalja magában:

a) a vármegyei kormányhivatal által vagy a vármegyei kormányhivatal helyett más képesített víziállat-egészségőr által végzett rutinvizsgálat,[145]

b) a tenyésztett víziállat-populációnak a gazdaságban vagy a puhatestű-tenyésztési területen a klinikai betegség vonatkozásában végzett vizsgálata,

c) a jegyzékbe vett betegségek valamelyikének gyanúja vagy a vizsgálat során észlelt megnövekedett mértékű pusztulás esetén diagnosztikai minták gyűjtése,

d) meghatározott betegségek vagy bármely megnövekedett mértékű pusztulás bekövetkeztének vagy gyanújának azonnali kötelező bejelentése.

A célzott felügyelet az alábbiakat foglalja magában:

a) a vármegyei kormányhivatal által vagy a vármegyei kormányhivatal helyett más képesített víziállat-egészségőr által végzett rutinvizsgálat,[146]

b) előírt minták vétele a tenyésztett víziállatokból, és azok meghatározott módszerekkel meghatározott kórokozó(k) tekintetében végzett vizsgálata,

c) meghatározott betegségek vagy bármely megnövekedett mértékű pusztulás bekövetkeztének vagy gyanújának azonnali kötelező bejelentése.

3. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez[147]

Jegyzékbe foglalt betegségek

4. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez

Az ország, egy övezet vagy területi egység betegségtől mentes minősítésének megadására vonatkozó követelmények

I. RÉSZ

Betegségtől mentes ország

1. Történeti alapon

1.1. Amennyiben az országban fogékony fajok vannak jelen, de a betegség előfordulását legalább a betegségtől mentes státus alkalmazási időpontját megelőző 10 éven keresztül a betegség klinikai kifejlődéséhez vezető feltételek ellenére nem észlelték, betegségtől mentesnek tekinthető, amennyiben:

a) a betegségtől mentes státus alkalmazási időpontját megelőző legalább 10 éven keresztül alapvető biológiai biztonsági intézkedések folyamatosan hatályban voltak,

b) a fertőzést a vadon élő populációkban tudvalevően nem mutatták ki,

c) a betegség behurcolásának megelőzésére irányuló kereskedelmi és behozatali feltételek végrehajtása hatékony.

Amennyiben az ország a betegségtől mentes minősítés előnyeivel történeti alapon élni kíván, azt 2008. november 1-jéig az 51. §-sal összhangban az országos főállatorvosnak kérelmeznie kell a Bizottságtól. Ezen időpontot követően a betegségtől mentes státus kizárólag az I.2. résszel összhangban kapható meg.

1.2. Az 1.1. pont a) alpontjában említett biológiai biztonsági intézkedések legalább a következőket tartalmazzák:

a) a betegség bejelentése a hatósági állatorvos, a járási hivatal vagy a vármegyei kormányhivatal felé kötelező, beleértve a gyanú bejelentését is,[149]

b) a NÉBIH-ben a betegséggel kapcsolatos hatékony vizsgálat elvégzését, annak jelentését és különösen az alábbiakat lehetővé tévő, a betegség korai kimutatására vonatkozó országos rendszer működik:[150]

1. egy betegség, új betegség, vagy megnövekedett mértékű pusztulás gyanújára utaló klinikai tünetek gyors felismerése a gazdaságokban vagy puhatestű-tenyésztési területeken és a vadon élő állatok között,

2. az esemény gyors közlése a hatósági állatorvos, a járási hivatal vagy vármegyei kormányhivatal felé abból a célból, hogy a diagnosztikai vizsgálat minimális késedelemmel megkezdődjön.[151]

1.3. Az 1.2. pont b) alpontjában említett, a betegség korai kimutatására vonatkozó rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a víziállat-tenyésztő vállalkozásoknál dolgozó vagy a tenyésztett víziállatok feldolgozásával foglalkozó személyzet nagyfokú tudatossága a betegség jelenlétére utaló bármely tünetre vonatkozóan, valamint az állatorvosoknak vagy víziállat-egészségügyi szakembereknek a betegségek szokatlan előfordulásának kimutatását és bejelentését célzó képzése,

b) a betegség gyanújának felismerése és bejelentése tekintetében képzett állatorvosok vagy víziállat-egészségügyi szakemberek,

c) a NÉBIH hozzáférése a jegyzékbe vett és az új betegségek diagnosztizálására és megkülönböztetésére alkalmas berendezésekkel felszerelt laboratóriumokhoz.[152]

2. Célzott felügyelet alapján

Ha az országban az utolsó ismert klinikai előfordulást a betegségtől mentes státus kezdeti időpontját megelőző 10 éven belül észlelték, vagy a célzott felügyeletet megelőző fertőzöttségi állapot - például a betegség klinikai kifejeződéséhez vezető feltételek hiánya miatt - nem ismert, betegségtől mentesnek tekinthető, amennyiben:

a) az ország megfelel az 1.2. pontban megállapított alapvető járványvédelmi feltételeknek, és

b) legalább két éve a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikkében meghatározott eljárás szerint elfogadott módszereknek megfelelő célzott felügyeletet folytat anélkül, hogy a fogékony fajok bármelyikét tartó gazdaságban vagy puhatestű-tenyésztési területeken a kórokozót kimutatta volna.[153]

Amennyiben az ország valamely részén a gazdaságok vagy puhatestű-tenyésztési területek száma korlátozott, és ebből következően az e területeken végzett célzott felügyelet nem nyújt elégséges járványügyi adatot, de ahol a fogékony fajok bármelyikének vadon élő populációi megtalálhatók, a célzott felügyeletet ki kell terjeszteni e vadon élő populációkra is.

II. RÉSZ

Betegségtől mentes övezet vagy területi egység

1. Övezetek

1.1. Az övezet állhat:

a) a forrástól a torkolatig terjedő teljes vízgyűjtő területből, vagy

b) a vízgyűjtő területnek a forrás(ok)tól addig a természetes vagy mesterséges akadályig húzódó részéből, amely megakadályozza a vízgyűjtő terület alacsonyabb szakaszaiból a víziállatok felfelé irányuló migrációját, vagy

c) egynél több vízgyűjtő területből, beleértve - a torkolaton keresztül a vízgyűjtő területek közötti járványügyi kapcsolat miatt - azok torkolatait.

Az övezet földrajzi határait egyértelműen, térképen kell megjelölni.

1.2. Amennyiben egy övezet egynél több tagállam területére terjed ki, az csak akkor minősíthető betegségtől mentes övezetnek, ha az 1.3., az 1.4. és az 1.5. pontban foglalt feltételek az övezet egész területén fennállnak. Ebben az esetben minden érintett tagállamnak kérelmeznie kell az övezet saját területén elhelyezkedő részének jóváhagyását.

1.3. Az az övezet, ahol fogékony fajok vannak jelen, de ahol a betegség előfordulását a betegségtől mentes státus alkalmazási időpontját megelőző legalább 10 éven keresztül a betegség klinikai kifejeződéséhez vezető feltételek ellenére nem észlelték, betegségtől mentesnek tekinthető, ha az I. rész 1. pontjában található követelményeknek értelemszerűen megfelel.

Amennyiben az ország a betegségtől mentes minősítés előnyeivel élni kíván, erre irányuló szándékát 2009. november 1-jéig az 52. § (2) bekezdésével összhangban az országos főállatorvosnak be kell jelentenie a Bizottságnak. Ezen időpontot követően a betegségtől mentes státus kizárólag az I. rész 2. pontjával összhangban adható meg.

1.4. Az az övezet, ahol az utolsó ismert klinikai előfordulást a betegségtől mentes státus alkalmazási időpontját megelőző 10 éven belül észlelték, vagy ahol a célzott felügyeletet megelőző fertőzöttségi állapot - például a betegség klinikai kifejeződéséhez vezető feltételek hiánya miatt - nem ismert, betegségtől mentesnek tekinthető, ha az I. rész 2. pontjában szereplő követelményeknek értelemszerűen megfelel.

1.5. Adott esetben a NÉBIH-nek a megfigyelési program végrehajtására szolgáló pufferzónát kell létrehoznia. A pufferzónák határait úgy kell megállapítani, hogy az a betegségtől mentes övezetet megvédje a betegség passzív behurcolásától.[154]

2. Egy vagy több olyan gazdaságból vagy puhatestű-tenyésztési területből álló területi egység, ahol az egészségi állapot egy adott betegséggel kapcsolatban a környező természetes vizek egészségi állapotától függ

2.1. A területi egység állhat egy vagy több olyan gazdaságból, a gazdaságok olyan csoportjából vagy csoportosulásából, illetve olyan puhatestű-tenyésztési területekből, amelyek - földrajzi elhelyezkedésük és a többi gazdaságcsoporttól vagy csoportosulástól, illetve puhatestű-tenyésztési területtől való távolságuk miatt - egyetlen járványügyi egységnek tekinthetők, feltéve hogy a területi egységet alkotó valamennyi gazdaság közös biológiai biztonsági rendszerbe tartozik. A területi egység földrajzi határait egyértelműen, térképen kell megjelölni.

2.2. Az a területi egység, ahol fogékony fajok vannak jelen, de ahol a betegség előfordulását a betegségtől mentes státus alkalmazási időpontját megelőző legalább 10 éven keresztül a betegség klinikai kifejeződéséhez vezető feltételek ellenére nem észlelték, betegségtől mentesnek nyilvánítható, ha az I. rész 1. pontjában található követelményeknek értelemszerűen megfelel.

Amennyiben az ország e rendelkezéssel élni kíván, erre irányuló szándékát 2008. november 1-jéig az 52. § (2) bekezdésével összhangban az országos főállatorvosnak be kell jelentenie a Bizottságnak. Ezen időpontot követően a betegségtől mentes státus kizárólag az I. rész 2. pontjával összhangban adható meg.

2.3. Az az övezet, ahol az utolsó ismert klinikai előfordulást a betegségtől mentes státus alkalmazási időpontját megelőző 10 éven belül észlelték, vagy ahol a célzott felügyeletet megelőző fertőzöttségi állapot - például a betegség klinikai kifejeződéséhez vezető feltételek hiánya miatt - nem ismert, betegségtől mentesnek nyilvánítható, ha az I. rész 2. pontjában található követelményeknek értelemszerűen megfelel.

2.4. Amennyiben az a betegségek behurcolásának megelőzése érdekében szükséges, az egy területi egységen belül elhelyezkedő valamennyi gazdaságot vagy puhatestű-tenyésztési területet a vármegyei kormányhivatal által bevezetett további intézkedéseknek kell alávetni. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a területi egység körül egy megfigyelési program végrehajtására szolgáló pufferzóna létrehozását, valamint a lehetséges kórokozó-hordozók vagy kórokozó-átvivők behatolása elleni további védekezés kialakítását.[155]

3. Egy vagy több olyan önálló gazdaságból álló területi egység, ahol az egészségi állapota az adott betegséggel kapcsolatban független a környező természetes vizek egészségi állapotától

3.1. A területi egység az alábbiakból állhat:

a) olyan önálló gazdaságból, amely egyetlen járványügyi egységnek tekinthető, mivel azt nem befolyásolja a környező vizek állat-egészségügyi állapota, vagy

b) egynél több gazdaságból, amennyiben minden egyes, a területi egységen belül elhelyezkedő gazdaság megfelel a 3.1. pont a) pontjában és a 3.2-3.6. pontokban megállapított feltételeknek, de amelyeket - az állatoknak a gazdaságok közötti nagyarányú mozgása miatt - egyetlen járványügyi egységnek kell tekinteni, és amennyiben valamennyi gazdaság közös biológiai biztonsági rendszerbe tartozik.

3.2. A területi egység vízellátásának a következőképpen kell megvalósulnia:

a) a megfelelő kórokozót hatástalanító víztisztító telepen keresztül, annak érdekében, hogy a betegség behurcolásának veszélyét elfogadható mértékűre csökkentse, vagy

b) közvetlenül kútból, bányászati fúrólyukból vagy forrásból. Amennyiben az a gazdaság területén kívül helyezkedik el, a vizet közvetlenül, csővezetéken keresztül kell a gazdaságba juttatni.

3.3. Léteznie kell olyan természetes vagy mesterséges akadálynak, amely megakadályozza víziállatoknak a környező vízforrásokból a területi egységen belül elhelyezkedő gazdaságokba való bejutását.

3.4. A területi egységet - adott esetben - meg kell védeni a környező vízforrásokból származó beáradástól és beszivárgástól.

3.5. A területi egységnek értelemszerűen meg kell felelnie az I. rész 2. pontjában megállapított követelményeknek.

3.6. Amennyiben az a betegségek behurcolásának megelőzése érdekében szükséges, a területi egységet a vármegyei kormányhivatal által meghatározott további intézkedéseknek kell alávetni. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a lehetséges kórokozó-hordozók vagy kórokozó-átvivők behatolása elleni további védekezés kialakítását.[156]

3.7. A 3.2. pont a) alpontjára vonatkozó végrehajtási szabályok a 182/2011/EU rendelet 5. és 11. cikkében meghatározott eljárással összhangban kerülnek megállapításra.[157]

4. A tevékenységüket megkezdő vagy újrakezdő önálló gazdaságokra vonatkozó különös rendelkezések

4.1. Az új gazdaság, amely megfelel a 3.1. pont a) alpontjában és a 3.2-3.6. pontokban említett követelményeknek, de amely betegségtől mentes minősítésű területi egységből származó tenyésztett víziállatokkal kezdi meg tevékenységét, a jóváhagyáshoz szükséges mintavétel elvégzése nélkül betegségtől mentes minősítést kaphat.

4.2. Az a gazdaság, amely tevékenységének megszakítását követően betegségtől mentes minősítésű területi egységből származó tenyésztett víziállatokkal kezdi újra tevékenységét, és amely megfelel az e rész 3.1. pontja a) alpontjában és 3.2-3.6. pontjában szereplő követelményeknek, a jóváhagyáshoz szükséges mintavétel elvégzése nélkül betegségtől mentes minősítést kaphat, feltéve hogy:

a) a gazdaság működésének utolsó négy évére vonatkozó egészségügyi háttere a vármegyei kormányhivatal számára ismeretes; ha azonban az érintett gazdaság négy évnél kevesebb ideje működik, a működése tényleges időtartamát kell figyelembe venni,[158]

b) a gazdaságban a 3. számú mellékletben felsorolt betegségek tekintetében állat-egészségügyi intézkedéseket nem hajtottak végre, és a gazdaságban e betegségeknek nincsenek előzményei,

c) a tenyésztett víziállatok, ikrák vagy ivarsejtek behozatala előtt a gazdaságot megtisztították és fertőtlenítették, és szükség szerint pihentetési időszakot alkalmaztak.

5. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez

A laboratóriumok feladatai és kötelezettségei

I. RÉSZ

Nemzeti referencialaboratórium

1. A NÉBIH szervezeti keretében belül, az 56. §-ban kijelölt nemzeti referencialaboratórium (NRL) felel az országban a felelősségi körébe tartozó diagnosztikai szabványok és módszerek összehangolásáért. Az NRL:[159]

a) vállalja, hogy késedelem nélkül értesíti az országos főállatorvost, ha tudomást szerez a 3. számú mellékletben említett bármely betegség gyanújáról,

b) a megfelelő közösségi referencialaboratóriummal konzultálva összehangolja az országban a felelősségi körébe tartozó betegségek diagnosztizálása során alkalmazott módszereket,

c) a kórokozó izolátumainak megerősítő diagnózis, karakterizálás és járványtani vizsgálatok céljából való begyűjtése révén aktívan közreműködik az érintett betegség kitöréseinek diagnosztizálásában,

d) a diagnosztikai technikáknak az országon belüli egységesítése céljából elősegíti a laboratóriumi diagnosztikai szakemberek képzését és továbbképzését,

e) biztosítja a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegségek minden kitörése, valamint az abban a mellékletben felsorolt nem egzotikus betegségek első kitörése pozitív eredményeinek megerősítését,

f) a NÉBIH által az 57. §-sal összhangban kijelölt laboratóriumokkal országos szinten megszervezi a diagnosztikai módszerek rendszeres összehasonlító vizsgálatait (mintavizsgálat) annak érdekében, hogy információt nyújtson az országban alkalmazott diagnosztikai módszerekről és az országban elvégzett vizsgálatok eredményeiről,[160]

g) együttműködik a közösségi referencialaboratóriummal, és részt vesz a közösségi referencialaboratóriumok által szervezett összehasonlító vizsgálatokban,

h) biztosítja, hogy rendszeres és nyitott párbeszédet folytat az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztériummal és a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságával,[161]

i) figyelemmel az e rendeletben megállapított különböző vizsgálati módszerekre vonatkozó feltételekre is, a következő európai szabványokkal összhangban működik, és azokkal összhangban kap minősítést és akkreditációt:

1. EN ISO/IEC 17025 - A vizsgálatokat végző és kalibráló laboratóriumok illetékességére vonatkozó általános követelmények,

2. EN 45002 - A vizsgálólaboratóriumok minősítésének általános feltételei,

3. EN 45003 - Kalibráló és vizsgálólaboratóriumi akkreditációs rendszerek, a működés és elismerés általános követelményei.

2. A vizsgálólaboratóriumnak az 1. pont i) alpontjában említett akkreditálása és minősítése egyedi vizsgálatokra vagy vizsgálatcsoportokra is vonatkozhat.

3. A laboratórium abban az esetben is kijelölhető NRL-nek, ha nem felel meg az 1. pont i) alpontja 1. bekezdésében említett követelményeknek, amennyiben az EN ISO/IEC 17025 szerinti működés a gyakorlatban bonyolult, és amennyiben a laboratórium az ISO 9001-ben szereplő iránymutatásokkal összhangban lévő minőségbiztosítás szerint működik.

4. Az NRL a hatáskörébe tartozó egy vagy több betegség tekintetében felhasználja az 57. §-sal összhangban kijelölt más laboratóriumok szakértelmét és kapacitását, feltéve hogy e laboratóriumok megfelelnek az e részben szereplő követelményeknek. A kapcsolattartó pont az országos főállatorvos és a közösségi referencialaboratórium számára azonban továbbra is a nemzeti referencialaboratórium marad.

II. RÉSZ

Kijelölt laboratóriumok

1. Az országos főállatorvos az 57. § értelmében csak olyan laboratóriumokat jelölhet ki diagnosztikai szolgáltatásokra, amelyek megfelelnek a következő követelményeknek. A laboratóriumok:

a) vállalják, hogy késedelem nélkül értesítik a NÉBIH-et, ha tudomást szereznek a 3. számú mellékletben említett bármely betegség gyanújáról,[162]

b) vállalják, hogy részt vesznek a diagnosztikai eljárásoknak a nemzeti referencialaboratórium által szervezett összehasonlító vizsgálataiban (mintavizsgálat),

c) figyelemmel az ezen rendeletben megállapított különböző vizsgálati módszerekre vonatkozó feltételekre is, a következő európai szabványokkal összhangban működnek, és azokkal összhangban kapnak minősítést és akkreditációt:

1. EN ISO/IEC 17025 - A vizsgálatokat végző és kalibráló laboratóriumok illetékességére vonatkozó általános követelmények,

2. EN 45002 - A vizsgálólaboratóriumok minősítésének általános feltételei,

3. EN 45003 - Kalibráló és vizsgálólaboratóriumi akkreditációs rendszerek, a működés és elismerés általános követelményei.

2. A vizsgálólaboratóriumoknak az 1. pont c) alpontjában említett akkreditálása és minősítése egyedi vizsgálatokra vagy vizsgálatcsoportokra is vonatkozhat.

3. Az országos főállatorvos az 1. pont c) alpontjának 1. bekezdésében említett követelményeknek nem megfelelő laboratóriumokat is kijelölhet, amennyiben az EN ISO/IEC 17025 szerinti működés a gyakorlatban bonyolult, feltéve hogy a laboratórium az ISO 9001-ben szereplő iránymutatásokkal összhangban lévő minőségbiztosítás szerint működik.

4. Amennyiben az e mellékletben említett feltételek már nem teljesülnek, az országos főállatorvos visszavonja a kijelölést.

6. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez

A készenléti tervekre vonatkozó feltételek és követelmények

A NÉBIH által készített készenléti tervnek meg kell felelnie legalább a következőknek:[163]

1. Gondoskodik a készenléti tervek végrehajtásához szükséges jogkörök biztosításáról, valamint a gyors és sikeres felszámolási program lehetővé tételéről.

2. Gondoskodik a 3. számú mellékletben szereplő egzotikus betegségek elleni küzdelem valamennyi elemének fedezéséhez szükséges válságalapokhoz, költségvetési eszközökhöz és pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésről.

3. A 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegségekkel vagy új betegségekkel kapcsolatos gyors és hatékony döntéshozatali eljárás biztosítása érdekében meghatározza a szolgálati utat. Egy központi döntéshozatali egység felel az ellenőrzési stratégia átfogó irányításáért.

4. A NÉBIH részletes tervekkel rendelkezik annak érdekében, hogy a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegségek vagy új betegségek kitörése esetén készen álljanak a helyi járványvédelmi központok azonnali felállítására, és a járványvédelmi és környezetvédelmi intézkedések helyi szintű végrehajtására.[164]

5. A NÉBIH biztosítja a vármegyei kormányhivatalok és az illetékes környezetvédelmi hatóságok és testületek közötti együttműködést az állat-egészségügyi és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos fellépések megfelelő összehangolásának biztosítása érdekében.[165]

6. A gyors és hatékony program - beleértve a személyzetet, felszerelést és a laboratóriumi kapacitást is - biztosítása érdekében megfelelő forrásokról rendelkezik.

7. Rendelkezik egy, a 3. számú mellékletben felsorolt egzotikus betegségek vagy új betegségek kezelése során alkalmazandó fellépések, eljárások, utasítások és ellenőrző intézkedések részletes, átfogó és gyakorlati leírását tartalmazó naprakész műveleti kézikönyvvel.

8. Adott esetben a sürgősségi vakcinázásra vonatkozó részletes terveket is tartalmazza.

9. Előírja a hatósági munkatársaknak a klinikai tünetekre, a járványügyi vizsgálatra és a járványos állatbetegségek elleni védekezésre irányuló képzésben, valósidejű riasztási gyakorlatokon, és a hatóságok, a gazdálkodók, és az állatorvosok számára szervezett, a folyamatban lévő járványokkal kapcsolatos tájékoztató kampányok megtartását elősegítő kommunikációs készségekre irányuló képzéseken való részvételét.

10. A készenléti terv készítése során figyelembe kell venni a rövid időn belül előforduló nagyszámú kitörés elleni védekezéshez szükséges forrásokat is.

11. Az 1774/2002/EK rendeletben meghatározott állat-egészségügyi követelmények sérelme nélkül a készenléti tervnek biztosítani kell, hogy egy betegség kitörése esetén a víziállatok melléktermékeinek bármilyen tömeges ártalmatlanítását az állatok és az emberek egészségének veszélyeztetése nélkül, a környezet károsodását megelőző eljárások vagy módszerek alkalmazásával végezzék, és különösen:

a) minimális kockázatot jelentsenek a talajra, a levegőre, a felszíni és a talajvizekre, valamint a növényekre és az állatokra nézve,

b) minimális zaj- vagy szagártalommal járjanak,

c) a természetre vagy a különös védettségű helyekre minimális hátrányos hatást gyakoroljanak.

12. A tervben azonosításra alkalmas módon fel kell tüntetni a járvány kitörése esetén az 1774/2002/EK rendelettel összhangban az állati melléktermék kezelésével vagy ártalmatlanításával foglalkozó megfelelő területeket és vállalkozásokat.

7. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez[166]

8. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez[167]

9. számú melléklet a 127/2008. (IX. 29.) FVM rendelethez[170]