226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a)-d), f)-g), i), k), m)-n), p)-r), u)-x), zs)-zsa), zsd)-zse), továbbá zsh)-zsk) pontjában, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 64. § (5) bekezdés a)-b) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a)-d), f)-g), i), k), m)-n), p)-r), u)-x), zs)-zsa), zsd)-zse), továbbá zsh)-zsk) pontjában, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 64. § (5) bekezdés a)-b) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:"

2. § Az Ámr. 1. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A rendelet hatálya kiterjed]

"g) a költségvetési főfelügyelőre, költségvetési felügyelőre [a továbbiakban együtt: költségvetési (főfelügyelő], a kincstári biztosra, az önkormányzati biztosra,"

3. § (1) Az Ámr. 2. § 6. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

[6. fejezetet irányító szerv és annak vezetője:]

"a) az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala és annak gazdasági főigazgatója, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa és annak elnöke, a Költségvetési Tanács tekintetében a Költségvetési Tanács Titkársága és a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és annak elnöke, a 6-17. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,"

(2) Az Ámr. 2. § 6. pont h)-s) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

[6. fejezetet irányító szerv és annak vezetője:]

"h) a IX. fejezetnél a Belügyminisztérium és a belügyminiszter,

i) a X. fejezetnél a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal tekintetében a Magyar Szabadalmi Hivatal és annak elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, a 16. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

j) a XI. fejezetnél a Miniszterelnökség és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár,

k) a XII-XV. és a XVIII. fejezetnél a minisztérium és a miniszter,

l) a XVII. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tekintetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal és annak elnöke,

m) a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és annak elnöke,

n) a XX. fejezetnél a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a nemzeti erőforrás miniszter, a 21-22. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

o) a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke,

p) a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) és annak elnöke,

q) a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke,

r) a XLI-XLII. fejezetnél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

s) a XLIII. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter,"

(3) Az Ámr. 2. § 14. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

[14. kezelő szerv:]

"b) a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén: a fejezetet irányító szerv vagy - abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)-(5) bekezdése alapján középirányító szervre vagy kezelő szervre ruházta át - a középirányító szerv, kezelő szerv az átruházott jogkörök és feladatok tekintetében,"

(4) Az Ámr. 2. § 18. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

[18. központi beruházás:]

"b) a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás előirányzata, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését - beleértve a lakásvásárlást is -, vagy az állomány lakástámogatását foglalja magában;"

(5) Az Ámr. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

"20. köztartozás: e rendelet VII. fejezete alkalmazásában az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében, egyebekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 20. pontjában meghatározottak;"

4. § Az Ámr. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok

a) kiadásait az Áht. 24. § (2) bekezdése szerinti előirányzatok alkotják,

b) tárgyévi forrásai

ba) a támogatás, amely - a bb) pont szerinti eset kivételével - a központi költségvetésből, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből származik,

bb) a támogatásértékű bevétel, amely az elkülönített állami pénzalapból, a ba) pontba nem tartozó esetben helyi önkormányzattól, többcélú kistérségi társulástól, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a központi költségvetésből, az európai uniós forrásból finanszírozott programok végrehajtására nyitott lebonyolítási vagy célelszámolási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, a helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén központi költségvetési fejezet előirányzatából származik,

bc) a közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a pénzbüntetésnek, és a bírságbevételnek a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban meghatározott mértéke,

bd) az átvett pénzeszköz mint az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet vagy a központi, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervét számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli,

be) a ba)-bd) és bf)-bg) pontokon kívüli jogcímeken keletkező egyéb működési és felhalmozási célú bevételek, így különösen az eszközök értékesítése és a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti és lízingdíj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek- és visszatérülések és a pénzügyi műveletek bevételei,

bf) vállalkozási bevétel, amely a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége során befolyó működési és felhalmozási célú bevétel,

bg) az átvett maradvány, amely központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az államháztartás nem központi költségvetési alrendszere maradványából származik,

c) előző évi (évekbeli) forrásai

ca) a pénzmaradvány és az előirányzat-maradvány,

cb) a vállalkozási tevékenység maradványa.

(2) A központi kezelésű előirányzatok kiadásaira és forrásaira az (1) bekezdés a) és ba)-be) pontjaiban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az alapok kiadásairól és bevételeiről külön törvények rendelkeznek."

5. § Az Ámr. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A költségvetési szervet gazdálkodási jogkörük alapján önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell besorolni."

6. § (1) Az Ámr. 10. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Áht. 88. § (2) bekezdése alapján költségvetési szerv létrehozásáról kezdeményezett kormány-előterjesztést, vagy az Áht. 89. § (1) bekezdése szerinti előzetes egyetértés iránti kérelmet részletes indokolással és számításokkal is alá kell támasztani. Az előterjesztésben vagy - ha arról a költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabály nem rendelkezik - a kérelemben meg kell jelölni

a) a költségvetési szerv gazdálkodási jogköre szerinti tervezett besorolását,

b) az ellátandó tevékenységgel kapcsolatos-általános és a költségvetési szervtekintetében konkrétan érvényesülő -követelményeket, feltételeket (benne a szervezeti felépítést és a szükséges tárgyi feltételeket is), ezek tervezett kiadásait, ezen belül az egyszeri, esetleges töredék évi, és folyamatos kiadási szükségletet létszám és kiemelt előirányzati bontásban,

c) a működés megindításának feladatait,

d) a b)-c) pontban foglaltak forrását kincstári költségvetés szintjén, önállóan működő költségvetési szerv esetén külön megjelölve azon önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatainak tervezett növekményét is, amely az önállóan működő költségvetési szerv egyes tevékenységeit a 16. § (1)-(3) bekezdése szerint ellátja.

(3) A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabálytervezet és az alapító okirat tervezete a (2) bekezdés szerinti előterjesztés, kérelem mellékletét képezi.

(4) A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az Áht. 93. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapítói jogok és az egyéb irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, mindkét irányításra jogosultat meg kell jelölni az alapító okiratban. Ha a költségvetési szervnek az Áht. 93. § (2) bekezdése szerint felügyeleti szerve van, abban az esetben ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az okiratban."

(2) Az Ámr. 10. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az alapító okiratban foglaltak, vagy jogszabály változása esetén az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is. Az egységes szerkezetű alapító okiratnak is meg kell felelnie az alapító okirat alaki kellékeinek."

7. § (1) Az Ámr. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell]

"a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,"

(2) Az Ámr. 11. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben a költségvetési szerven belüli szervezeti egységeket - így különösen a 20. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat-érintő szervezeti intézkedés történik, vagy a költségvetési szerv által végzett tevékenységek módosulnak - ha az Áht. 95. §-ában foglaltak nem valósulnak meg -, a költségvetési szerv alapító okiratát vagy szervezeti és működési szabályzatát kell módosítani.

(7) Ahol jogszabály átszervezést, intézményátszervezést említ, azon akkor kell átalakítást érteni, ha az Áht. 95. §-ában foglalt intézkedések is megvalósulnak."

8. § Az Ámr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A költségvetési szerv alap- és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell besorolni.

(2) A költségvetési szerv által ellátott feladatoknak, ezen belül a végzett tevékenységeknek az Áht. 92. § (1) bekezdése szerinti elkülönítését, besorolását az ott meghatározott kritériumok alapján, a (3)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

(3) A költségvetési szerv alapító okiratában nem kell feltüntetni az alábbi alaptevékenységeket:

a) azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak,

b) a költségvetési szerv (4) bekezdés szerint más szervek részére végzett tevékenységeinek szakfeladatait,

c) a támogatási típusú szakfeladatokat,

d) a technikai szakfeladatokat, és

e) a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló kapacitásának kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenységeinek szakfeladatait.

(4) A költségvetési szerv más költségvetési szervek részére végzett tevékenységeinek kiadásait, bevételeit azokon a szakmai, (3) bekezdés szerinti, vagy vállalkozási tevékenység szerinti szakfeladatokon kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, függetlenül attól, hogy az adott szakfeladatok az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni

a) az olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek is, amelyet az irányító szerv önállóan működő költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatainak ellátására jelölt ki,

b) a kifejezetten más szervek pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveinek a más szervek részére végzett tevékenységei tekintetében, ha költségvetésükben az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra, és

c) a támogatási célú szakfeladatok tekintetében.

(6) Támogatásból nem finanszírozható a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat.

(7) A költségvetési szerv a (6) bekezdés szerinti alaptevékenységeit a szakmai alapfeladataitól elkülönülten tartja nyilván és számolja el.

(8) A helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve tekintetében az irányító szerv a (6) és/vagy (7) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazása alól felmentést adhat.

(9) Támogatásból nem finanszírozható a vállalkozási tevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt.

(10) Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé a (3) bekezdés a) és d) pontja szerint minősülő szakfeladatok körét."

9. § Az Ámr. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(2) A költségvetési szervnél olyan gazdasági vezető alkalmazására, aki az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi követelménynek nem felel meg, de rendelkezik a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, akkor van lehetőség, ha az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) 45. § (1) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy látja el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények alól a gazdasági vezető részére felmentés adható, ha

a) a kinevezéskor vagy megbízáskor költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő végzettség vagy képesítés megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte, vagy

b) az adott költségvetési szervnél foglalkoztatott gazdasági vezető 2011. január 1-jén legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és

ba) ez időpontban a végzettség vagy képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait megkezdte, vagy

bb) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2016. január 1-jét megelőzően betölti.

(4) A 17. § (4) bekezdésének szabályai szerint működő önkormányzati hivatal esetén az (1) bekezdés szerinti végzettségi és képesítési követelményeket akkor nem kell alkalmazni, ha az önkormányzati hivatal állományában van olyan személy, aki a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(5) A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a gazdasági vezető tekintetében a 19. § (1) bekezdésében foglalt követelmények alkalmazandók."

10. § Az Ámr. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettségek ellenjegyzése esetén a jegyzőre nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt előírásokat. Ha az ellenjegyzői jogkört a jegyző által kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő gyakorolja, a kijelölt köztisztviselőnek meg kell felelnie az (1) bekezdésben foglalt képesítési előírásoknak."

11. § Az Ámr. 26. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatója

26. § Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatót (a továbbiakban: tervezési körirat) ad ki a költségvetési irányelvek és a Kormány határozata alapján

a) a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszai szerinti feladatokról,

b) a tervezés során érvényesítendő követelményekről és előfeltételekről,

c) az általános és ágazati prioritásokról, az összehangolási feladatokról,

d) a tervezéshez használt dokumentumokról és az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módjáról."

12. § Az Ámr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szervek költségvetési javaslata alapelőirányzatból és előirányzati többletből áll."

13. § Az Ámr. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési javaslat a 27. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt értékekkel összhangban, az alapelőirányzaton felül kiadási és bevételi többletet, többlettámogatást akkor tartalmazhat, ha azt az irányító szerv által előzetesen jóváhagyott, jogszabályon vagy egyéb kötelező előíráson alapuló többletfeladat indokolja, vagy a közfeladat-ellátás színvonalának tartására, emelésére szükséges."

14. § Az Ámr. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A fejezeti költségvetési javaslatok véglegesítése során - szükség szerint a 30. § (3) bekezdése szerinti módosítási javaslatok kidolgozásával együtt - dönteni kell

a) az előterjesztett előirányzati többlet biztosításáról,

b) a nem ellátható feladat ellátásának átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy

c) a szükséges forrásoknak a feladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról, ha az átcsoportosítás nélkül a feladat ellátása másképp nem biztosítható."

15. § Az Ámr. 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:]

"a) az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételei forrásonként az államháztartásért felelős miniszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben,"

16. § Az Ámr. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) A központi költségvetési szervek elemi költségvetést készítenek. Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja

a) a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

b) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

c) a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

(2) Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat és azok indokolását, amelyek alapján ellenőrizhető annak megalapozottsága, végrehajthatósága, és az irányító szerv dönt az elemi költségvetés jóváhagyásáról.

(3) Amennyiben az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv a 16. § (1) bekezdése szerinti kijelölés alapján más önállóan működő központi költségvetési szerv gazdálkodási feladatait is ellátja, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését - a saját költségvetése előirányzatait tartalmazó elemi költségvetésen felül - el kell készíteni az önállóan működő költségvetési szerv elemi költségvetésével összevontan is.

(4) A fejezetet irányító szervi jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv elemi költségvetésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szervezeten belül az elemi költségvetés összeállításának, egyeztetésének rendjét, annak jóváhagyását belső szabályzatban kell rögzíteni.

(5) A központi költségvetési szerv az elemi költségvetést - a (3) bekezdés szerinti esetben költségvetési szervenként külön, valamint az összevont elemi költségvetést is - a fejezetet irányító szervnek - a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján - küldi meg az irányító szerv által meghatározott időpontig. A megküldött elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv felülvizsgálja és dönt azok jóváhagyásáról. A jóváhagyott elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv feldolgozza és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a tárgyévfebruár 28-áig - év közben alapított költségvetési szervesetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül - az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint a Kincstárhoz nyújtja be."

17. § Az Ámr. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - február 28-áig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint."

18. § Az Ámr. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, majd a jóváhagyott elemi költségvetést tárgyév február 15-éig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Kincstárhoz benyújtja az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint."

19. § Az Ámr. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ONYF és az OEP a központi hivatali szerv, az igazgatási szervei, és az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapjai összeállított, feldolgozott és jóváhagyott elemi költségvetéseit a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be a tárgyév február 28-áig az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint."

20. § Az Ámr. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat által irányított önállóan működő költségvetési szerv költségvetésének előirányzatait a helyi önkormányzat által a 16. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján a pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására kijelölt költségvetési szerv elemi költségvetése tartalmazza. Amennyiben az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatait más irányító szerv alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, költségvetése az irányító helyi önkormányzat elemi költségvetésében szerepel."

21. § Az Ámr. 57. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról - az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezetet irányító szerv vezetőjének az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a fejezet költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre, és az összeget visszatérítési kötelezettséggel igényli-e.

(2) Visszatérítési kötelezettséggel igényelt összeg esetében az előterjesztésben meg kell jelölni a visszafizetés tervezett időpontját.

(3) Az előterjesztés és a határozat mellékletében az általános tartalék előirányzatának azonos összegű csökkentése mellett fel kell tüntetni

a) a felhasználás jogcímét és az elszámolás időpontját,

b) a felhasználó fejezetet, költségvetési címet, alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet, előirányzat-csoportot, kiemelt előirányzatot,

c) az előirányzat egyszeri vagy tartós jellegét, összegét,

d) az esetleges visszafizetési kötelezettséget és a visszafizetés időpontját,

e) a következő évekre áthúzódó kötelezettségvállalást,

f) az előirányzat-teljesítés, az előirányzat-felhasználás módját,

továbbá az előterjesztésben tájékoztatni kell a Kormányt az általános tartalék szabad előirányzatának összegéről."

22. § Az Ámr. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a központi költségvetési szerv irányító szerve év közben - egyszeri vagy tartós jelleggel -

a) a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek javára, és címen belül a költségvetési szervek között átcsoportosítást hajthat végre,

b) a költségvetési szerv előirányzatai terhére átcsoportosítást hajthat végre a fejezeti kezelésű előirányzatokjavára, ha a működési költségvetés előirányzatain megtakarítás keletkezik,

c) a Kormány döntése vagy a fejezetet irányító szervek között kötött megállapodás alapján átcsoportosított összeggel a kiadási és az ahhoz kapcsolódó támogatási előirányzatokat megnövelheti,

d) a bevételek elmaradása esetén - az elmaradás okainak értékelése alapján - a kiadások és a bevételek előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti,

e) az időarányos és teljesítményarányos finanszírozású kiadási előirányzatok között, a forrást biztosító támogatási előirányzatok összegét megváltoztató előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre,

f) a jóváhagyott előirányzatok felhasználását - ha azokat bizonyos feltételhez kötötte - indokolt esetben, az Áht. 100/F. §-ában foglaltakra is figyelemmel év közben időszakosan korlátozhatja vagy saját rendelkezésébe vonhatja, amiről a költségvetési szervét és a Kincstárt egyidejűleg értesíti,

g) az Áht. 100/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre,

h) az Áht. 100/B. § (1) bekezdése és e rendelet 59/A. §-a alapján felhasználásra engedélyezett többletbevétellel a bevételi és a hozzá kapcsolódó kiadási előirányzatokat megnövelheti.

(2) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó szervek és testületek esetében az Áht. 39. § (5) bekezdésében foglalt előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti átcsoportosításhoz a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervnek abban az esetben kell az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyét kérnie, ha a tárgyévben az előirányzat-átcsoportosítás során csökkenteni tervezett előirányzat-csoportból addig átcsoportosított előirányzatok összevont összege meghaladja, vagy az átcsoportosítás végrehajtásával meghaladná az adott előirányzat-csoport eredeti kiadási előirányzata főösszegének 10%-át.

(4) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából."

23. § Az Ámr. a következő 59/A. §-sal és azt megelőzően új címmel egészül ki:

"A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételének felhasználása

59/A. § (1) Az Áht. 100/B. § (1) bekezdése szerinti többletbevétel felhasználásának engedélyezésére és a bevételi előirányzatok módosítására e § rendelkezéseit kell alkalmazni. E § alkalmazásában többletbevétel a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről tétellel csökkentett intézményi működési bevételekés a beruházási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről és a felújítási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről tételekkel csökkentett felhalmozási és tőke jellegű bevételek elemi költségvetésben megtervezett eredeti - az 58. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a csökkentett módosított -előirányzatának együttes összegén felül pénzügyileg teljesült összeg.

(2) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén az államháztartásért felelős miniszter engedélyével használható fel a többletbevételnek az eredeti - az 58. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a csökkentett módosított - bevételi előirányzat 30%-át, de legalább 50 millió forintot meghaladó része.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározottak figyelembevételével az irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell az irányító szerv engedélyét kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

(4) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezet irányító szerve a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmekről dönt vagy - ha a többletbevétel a (2) bekezdés szerinti értékhatárt meghaladta és a többletbevétel felhasználásával egyetért - azokat az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal jóváhagyásra továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek.

(5) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó központi, a köztestületi és az önkormányzati költségvetési szerv többletbevétele jóváhagyásának rendjét az irányító szerv határozza meg.

(6) Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. A felhasználásra nem engedélyezett összeget a döntés közlésétől számított öt napon belül a központi költségvetésnek-önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv által megjelölt számlára - be kell fizetni."

24. § Az Ámr. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) A költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében - az irányító szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - kiadási és bevételi előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványából - az Áht. 24/B. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -, és vállalkozási tartalékából megemelheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat.

(3) A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke e rendeletben foglaltak alapján nem növelhető. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti.

(4) A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata - a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő esetek kivételével - csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének- ideértve a korábban keletkezett, és a tárgyévre átütemezett köztartozásokat is - eleget tud tenni, és erről az előirányzat-átcsoportosítás benyújtásával egyidejűleg a Kincstárnak nyilatkozik.

(5) A költségvetési szerv saját hatáskörben a dologi kiadások kiemelt előirányzatán belül maradva az egyes tételek előirányzataitól azok megváltoztatása nélkül eltérhet, az Áht. 100/A. § (3) bekezdésében foglalt korlátozásra is figyelemmel. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek tételek előirányzatai körében előirányzat-átcsoportosítás akkor kezdeményezhető, vagy azok akkor használhatók fel a tervezettől eltérően, ha a költségvetési szerv ezen fizetési kötelezettségeinek eleget tud tenni."

25. § (1) Az Ámr. 62. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján az államháztartásért felelős miniszter az önkormányzatokért felelős miniszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról a Belügyminisztérium a helyi önkormányzatot harminc napon belül értesíti.

(3) Az Igazgatóság az Áht. 64. § (4) bekezdés b) pontja és az Áht. 64/A. § (7) bekezdése alapján felmerült körülményről az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. § (4) bekezdés b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt - a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt - az önkormányzat írásban bejelenti az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja. A Kincstár ezt követően a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti a Belügyminisztériumot. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az időarányos részét, valamint - igényjogosultság esetén - a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlő részletekben utalja a Belügyminisztérium utalványozása alapján a Kincstár a következő hónaptól kezdődően - a nettó finanszírozás keretében."

(2) Az Ámr. 62. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Áht. 64/B. § (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén az önkormányzat az Igazgatóság útján kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi az Igazgatóságnak - a nettó finanszírozás keretében folyósított központi költségvetési források kivételével - a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást. A Belügyminisztérium a legkésőbb a tárgyév november 30-áig beérkező előirányzat-módosítási kezdeményezéssel, valamint az Áht. 64/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti határozattal összefüggő tárgyévi előirányzat-módosítást harminc napon belül - a Kincstár tájékoztatása mellett - ügyiratban igazolja vissza. A tárgyév november 30-a után a Belügyminisztériumhoz beérkező kezdeményezésekben, határozatokban rögzített előirányzat-változást az önkormányzat az Áht. 80. §-ában előírt év végi költségvetési beszámoló készítése során köteles figyelembe venni. Erről az Igazgatóság az önkormányzatot értesíti. Az Áht. 63. § (3) bekezdése alapján nettó módon folyósított központi költségvetési támogatások esetében a lemondással érintett összeg visszavonása a nettó finanszírozás keretében történik.

(9) A kincstári számla javára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti. Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását igényelheti a területileg illetékes Igazgatóság útján a Kincstártól.

(10) A helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezet által végrehajtott előirányzat-módosításról a Belügyminisztérium vezet nyilvántartást, és erről a Nemzetgazdasági Minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett az államháztartásért felelős miniszter rendeletében előírt módon értesíti a Kincstárt."

26. § Az Ámr. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok esetén az előirányzatok megváltoztatásának bejelentéséhez az irányító szerv köteles a Kincstárhoz eljuttatni az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott előirányzat-finanszírozási tervet."

27. § (1) Az Ámr. 72. § (3)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel -

a) a költségvetési szerv,

b) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, az alapok esetén a fejezetet irányító szerv vagy a kötelezettségvállalásra törvényi rendelkezés alapján jogosult más szerv,

c) a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a helyi vagy az országos kisebbségi önkormányzat (az a)-c) pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv) nevében az a)-b) pont szerinti esetben a szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (8)-(12) bekezdésben meghatározott személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, (3) és (4) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében.

(6) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, az 1990. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdésében megjelölt személyek az ott meghatározott keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. A külön törvény alapján biztosított működési keret felett az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezési jogosultsággal bírnak, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalható kötelezettségek tekintetében.

(7) Az európai uniós forrásból finanszírozott normatív jellegű (mérlegelést nem igénylő) támogatások esetében a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személyt is felhatalmazhat írásban a kötelezettség vállalására. A felhatalmazásban a kötelezettségvállalás összeghatárát keretjelleggel meg kell határozni.

(8) A helyi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére - a körjegyzőség kivételével és a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. A körjegyzőséghez tartozó önkormányzat nevében a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy az önkormányzat költségvetésében a költségvetési szervein kívüli előirányzat terhére vállalhat kötelezettséget.

(9) Törvény vagy kormányrendelet alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.

(10) A helyi kisebbségi önkormányzat nevében kötelezettséget az Áht. 74/A. §-ában meghatározott személy vállalhat.

(11) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása nevében kötelezettséget az Áht. 74/B. §-ában meghatározott személy, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásainak nevében kötelezettséget - ide nem értve a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait - a társulási tanács elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott, a megállapodásban megjelölt személy vállalhat.

(12) Az országos kisebbségi önkormányzat nevében az önkormányzat elnöke, az országos kisebbségi önkormányzat hivatala nevében - közgyűlési felhatalmazás alapján - a hivatal vezetője vállalhat kötelezettséget. Az országos kisebbségi önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az országos kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a közgyűlés összehívására és vezetésére kijelölt testületi tag jogosult.

(13) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetesen az írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek

a) gazdasági eseményenként a százezer forintot nem érik el,

b) pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak, vagy

c) összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulások, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulások, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségek, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak, valamint az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások esetén."

(2) Az Ámr. 72. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A (13) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokra e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, az utalvány ellenjegyzése) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti."

28. § (1) Az Ámr. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kötelezettségvállalás - külön jogszabályban meghatározott és a 72. § (13) bekezdése szerinti kivétellel - kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet. Az ellenjegyzést az ellenjegyzés dátumának és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni."

(2) Az Ámr. 74. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére]

"b) gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a 16. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt személy,"

[írásban jogosult.]

(3) Az Ámr. 74. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére]

"d) a 72. § (6) bekezdése szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy, vagy az általa írásban kijelölt személy,"

[írásban jogosult.]

(4) Az Ámr. 74. § (2) bekezdés g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére]

"g) helyi kisebbségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 66. §-a szerinti megállapodás alapján a helyi önkormányzat jegyzője, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, vagy az Áht. 74/A. § (3) bekezdése szerinti megbízással a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja, h) törvény vagy kormányrendelet alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök terhére vállalt kötelezettség esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,"

[írásban jogosult.]

(5) Az Ámr. 74. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz-a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző aláírása mellett - a biztos külön ellenjegyzése is szükséges. Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési (fő)felügyelő került kirendelésre, a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési (fő)felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget, vagy a költségvetési (fő)felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja és az Áht. 46/A. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg."

29. § Az Ámr. 75. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a (2) bekezdés szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a tárgyévet, valamint az azt követő három évet terhelő összegeket kell összevetni a tárgyévi költségvetés előirányzatait, valamint - amennyiben az ismert - az azt követő évek költségvetési keretszámait az összevetés időpontjáig ismert adatok alapján terhelő kötelezettségek mértékével. A kötelezettségvállalás - az Áht. 12/A. § (6) bekezdésében, 13/B. § (2) bekezdésében és a Kbt. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eset, továbbá az európai uniós forrásból utófinanszírozással biztosított támogatások kivételével - a fedezet rendelkezésre állásának hiányában tiltott, amennyiben a tárgyévben, valamint az ismert költségvetési keretszámok alapján a tárgyévet követő években a szükséges mértékű szabad előirányzat nem áll rendelkezésre.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges a kötelezettségvállalások (2)-(3) bekezdés szerinti vizsgálata a 72. § (13) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások esetében. Ezekben az esetekben a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell a kötelezettségvállalást az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni, és az előirányzat szabad keretét a kifizetés összegével csökkenteni. A kötelezettségvállalást a kifizetést elrendelő belső intézkedés dokumentuma tanúsítja."

30. § Az Ámr. 76. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - helyi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén a jegyző, más kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki."

31. § Az Ámr. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, valamint azok kijelölésére - az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel -a 74. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni."

32. § (1) Az Ámr. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az utalványozásra jogosult személyekre, valamint azok kijelölésére - jogszabályban meghatározott kivétellel -a 72. § (3)-(12) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására - ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv a 76. § (2) bekezdése alapján előírta a szakmai teljesítés igazolását-a szakmai teljesítés igazolását követően kerülhet sor."

(2) Az Ámr. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem kell külön utalványozni

a) a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,

b) a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit,

c) az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások külön jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és

d) a fedezetkezelői számláról, valamint - a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén - az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket."

33. § Az Ámr. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati biztost jelöltek ki, az utalványozás -az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a biztos külön ellenjegyzését követően hajtható végre."

34. § Az Ámr. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § (1) Az Áht. 100/E. §-a alapján a központi költségvetési szerv költségvetésében jutalmazásra (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) megtervezhető előirányzat az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a.

(2) Helyi önkormányzati, helyi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az irányító szerv költségvetési rendeletében (határozatában), köztestületi költségvetési szerv az irányító szerv által meghatározott mértékű jutalmat tervezhet.

(3) A köztisztviselők jogállásáról és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmazottakat foglalkoztató költségvetési szerveknél céljuttatás címén tervezhető előirányzat a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervnél az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve a 10%-os, önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértéket nem haladhatja meg.

(4) A költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 77. § (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetére a költségvetési törvényben meghatározott - a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatára vetített - mértéket tervezhet."

35. § Az Ámr. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Áht. 100/E. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv által jutalmazásra (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) kifizethető együttes összeg - beleértve a jutalom előirányzatának és a vállalkozási maradvány, vállalkozási tartalék felhasználását is - központi költségvetési szervnél az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-át, önkormányzati költségvetési szervnél az önkormányzat rendeletében meghatározott hányadot nem haladhatja meg."

36. § Az Ámr. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek együttes összege egymást követő két évben meghaladja a ténylegesen teljesített - a költségvetési támogatást is magában foglaló - összbevétel egyharmadát, és a vállalkozás tartós fenntartására, bővítésére lehetőség látszik, az alapító - központi költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy a vállalkozási tevékenységet folytató szervezeti egységek leválasztásáról."

37. § (1) Az Ámr. 95. § (1) bekezdés nyitó felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Áht. 100/D. §-ában foglaltakkal összefüggésben a központi költségvetési szerv abban az esetben köteles az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyét kérni, ha a kötelezettségvállalás összegének"

(2) Az Ámr. 95. § (2) bekezdés nyitó felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy az irányító szerv engedélyét kérni"

38. § Az Ámr. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Áht. 12/A. § (6) és (8) bekezdése szerinti esetben a költségvetési szerv a Kormány engedélyét az irányító szerv útján kéri. A kormány-előterjesztéshez csatolni kell a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás tervezetét, a szerződéstervezetet, és a közbeszerzési dokumentáció tervezetének egyéb lényeges dokumentumait."

39. § Az Ámr. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül

a) a központi beruházásokra, beleértve a lakásépítés és a lakástámogatás előirányzatait is,

b) a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel azon fejezeti kezelésű előirányzatokra, melyek esetében a felhalmozási költségvetés eredeti - az év közben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a módosított - előirányzata meghaladja a százmillió forintot,

c) az átmeneti támogatásból, TEN-T-ből, szolidaritási programokból finanszírozott támogatással megvalósuló programokra,

d) a 2004-2006. programozási időszakban a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével,

e) a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank stb.) pénzeszközeiből (hitel és vissza nem térítendő támogatás), vagy nemzetközi egyezmény alapján Magyarországnak nyújtott segélyből megvalósuló feladatok lebonyolítására az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján,

f) a megelőző évben feladatfinanszírozási körbe vont, az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint még nem lezárt előirányzatokra,

g) a fejezetet irányító szerv által kezdeményezett egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokra

a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásának az államháztartásért felelős miniszter rendeletében megállapított szabályait kell alkalmazni."

40. § Az Ámr. 109. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 4. JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök jogcím, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program 1. A tudásalapú gazdaság innováció-és vállalkozás-orientált fejlesztése jogcím terhére megvalósuló 1.3. intézkedés tekintetében jelen fejezet előírásait nem kell alkalmazni.

(3) A 7. számú mellékletben megjelölt előirányzatok, részelőirányzatok, felhasználási jogcímek (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználása során - az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai kivételével, a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - a 110-136. §-ok rendelkezéseit a 137-153. §-ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni."

41. § (1) Az Ámr. 113. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek a támogatóhoz be kell nyújtania a (2)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)-(6) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a)-b) és d)-h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni

a) a támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt,

c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz - azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül - a jogszabályban meghatározott jogosultak, és a 122. § (3) bekezdése szerinti támogatások folyósítói, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek,

d) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában megfogalmazott követelményeinek, és az Áht. 15. § (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja,

e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) hatálya alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatás esetén annak 14. §-ában foglaltakról,

f) a 121. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a 127. § (1)-(3) bekezdése szerinti esetekben a támogató által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti,

g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 119. § (3) bekezdése szerinti időpontig,

h) arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás célja tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e."

(2) Az Ámr. 113. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Külföldi kedvezményezett esetén - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a b) pontban meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő."

42. § (1) Az Ámr. 114. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki]

"e) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, ha jogszabály, a pályázati felhívás, vagy a támogató úgy rendelkezett, hogy a támogatási igény benyújtásának feltétele a támogatás igénylőjének köztartozás-mentessége,"

(2) Az Ámr. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a támogató a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, továbbá az EU Önerő Alapból és a Kbt. 22. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást."

43. § Az Ámr. 117. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[117. § Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés, ha az a következő évek előirányzatai terhére jelent kötelezettségvállalást, és]

"a) a Munkaerőpiaci Alap, az európai uniós források előirányzatai, a Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével a költségvetési törvényben megjelölt azon előirányzatokat terhelné, amelyek előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is túlteljesíthetőek,"

44. § Az Ámr. 119. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rendelkezni kell a visszafizetési kötelezettséggel kapott költségvetésből nyújtott támogatás és a támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogató ettől az utófinanszírozással biztosított költségvetésből nyújtott támogatás természetes személy kedvezményezettje, az előleg igénybevételére nem jogosult és egyösszegű utófinanszírozással biztosított költségvetésből nyújtott támogatás kedvezményezettje, és a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén eltekinthet."

45. § Az Ámr. 127. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A támogatási előleg visszafizetése esetén a kedvezményezett az előleget a folyósítás napjától számított Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Ha a visszafizetéssel késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti kamatot is érvényesíteni kell."

46. § Az Ámr. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a 113. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató előírhatja, hogy a 113. § (2)-(3) bekezdése szerinti további nyilatkozatok, illetve dokumentumok benyújtásától teszi függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, amennyiben a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a 113. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatait - a c) pont szerinti nyilatkozat kivételével - feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti."

47. § Az Ámr. IX. fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"IX. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI FŐFELÜGYELŐ, KÖLTSÉGVETÉSI FELÜGYELŐ ÉS A BIZTOSOK"

48. § Az Ámr. 163. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A költségvetési (főfelügyelő

163. § (1) Az Áht. 46/A. §-a szerinti költségvetési (fő)felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot.

(2) Nem jelölhető ki költségvetési (fő)felügyelőnek az a természetes személy, aki

a) az adott fejezetet irányító szervnél, a fejezethez tartozó költségvetési szervnél, vagy az elkülönített állami pénzalap kezelő szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt,

c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, szakmai teljesítést igazolói, utalványozási, érvényesítési, jogkörrel felruházott személynek a Ptk. szerint hozzátartozója.

(3) A költségvetési (fő)felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell

a) a kijelölt szerv(ek) megnevezését,

b) annak megjelölését, hogy a kijelölés költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik,

c) a költségvetési (fő)felügyelő nevét, születési idejét, és anyja nevét,

d) a megbízatás időtartamát.

(4) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés c) pontja szerinti nagy összegű kötelezettségvállalásnak minősül a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalás értékét a 75. § (2) bekezdése alapján kell meghatározni. Az előzetes kötelezettségvállalás felfüggesztésére irányuló javaslat megtételének hiánya nem akadálya annak, hogy a költségvetési (fő)felügyelő az előzetes kötelezettségvállalást követően a kötelezettségvállalás felfüggesztését indokolt esetben javasolja.

(5) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés b) pontja szerinti szabályzatoknak a 20. § (3)-(4) bekezdésében nevesített szabályzatok minősülnek.

(6) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés d) pontja szerinti gazdálkodással összefüggő intézkedés

a) a költségvetési (fő)felügyelő által esetileg és előre meghatározott körben a (4) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásra és bevétel beszedésére, teljesítésére irányuló intézkedés,

b) a kijelölt szerv költségvetési javaslata, elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,

c) a költségvetési (fő)felügyelő által esetileg és előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,

d) az elrendelt előirányzat-zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,

e) a központi költségvetés általános tartalékából többletforrás biztosítására irányuló igény,

f) a 180. § szerinti előirányzat-felhasználási keret előrehozására irányuló kérelem,

g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.

(7) A költségvetési (fő)felügyelő munkájához a Kincstár és a kijelölt szerv szolgáltatják a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárás, az (5) bekezdés szerinti szabályzat, vagy a (6) bekezdés szerinti egyéb intézkedés dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló adatokat, folyamatosan biztosítják a különböző adatbázisokból és nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatokat, elkészítik a költségvetési (fő)felügyelő által kért dokumentumokat. A költségvetési (fő)felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv biztosítja.

(8) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési (fő)felügyelő birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(9) Az Áht. 46/A. § (6) bekezdés c)-e) pontjai szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását -e rendelet szabályai szerint előzetes ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak tervezett ellenjegyzését - legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési (fő)felügyelőnek. Ha a költségvetési (fő)felügyelő három munkanapon belül a tervezett észrevétellel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására (ellenjegyzésére) sor kerülhet. Ha a költségvetési (fő)felügyelő az Áht. 46/A. § (7) bekezdése alapján valamely intézkedés felfüggesztésére tesz javaslatot, annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az értesítés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet.

(10) A költségvetési (fő)felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv és az államháztartásért felelős miniszter részére.

(11) A költségvetési (fő)felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési (fő)felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti.

(12) A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, felsőoktatási kincstári megbízott köteles a költségvetési (fő)felügyelőt munkájában támogatni."

49. § Az Ámr. 164. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstári biztos kijelölését az (1) bekezdésben foglalt tartozásállomány elérése esetén az államháztartásért felelős miniszternél a Kincstár kezdeményezi. A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetekhez sorolt költségvetési szerv esetében az államháztartásért felelős miniszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése előtt az irányító szervvel egyezteti.

(3) A kincstári biztos tevékenységét a kijelölő szerv nevében az államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője és a Kincstár kijelölt vezetőiből álló ad hoc bizottság irányítja."

50. § Az Ámr. 176. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv - a 174. § (5) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető hitelintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le."

51. § Az Ámr. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"181. § A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási terv alapján történik. A teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási terv elkészítésének, jóváhagyásának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza."

52. § Az Ámr. 188. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények egyházi fenntartónak történő átadása esetén a helyi önkormányzat(ok) által megtérítendő kiegészítő támogatás összegét a Kincstár külön jogszabály szerint megállapítja, és az erről hozott határozatát közli a Belügyminisztériummal. A Belügyminisztérium a nettó finanszírozás keretében ezt csökkentő tételként veszi figyelembe, és azt a Kincstár a feladatot átadó helyi önkormányzat támogatásának terhére a kiegészítő támogatás folyósításául szolgáló előirányzat javára számolja el."

53. § Az Ámr. 199. §-a, valamint az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A Kincstár által vezetett fedezetkezelői és építtetői fedezetbiztosítási számlák

199. § (1) A Kincstár az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet rendelkezése szerint fedezetkezelői számlát, továbbá - a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére - építtetői fedezetbiztosítási számlát vezet.

(2) A fedezetkezelői számla az építőipari kivitelezési tevékenység keretében szerződéses kapcsolatban álló felek (építtető, fővállalkozó kivitelező) között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére szolgál. Az építtetői fedezetbiztosítási számla a központi költségvetési források elkülönített kezelését szolgálja. A fedezetkezelői számláról és az építtetői fedezetbiztosítási számláról közvetlen kifizetés az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető.

(3) A fedezetkezelői számlán és az építtetői fedezetbiztosítási számlán elhelyezett pénzeszközök után a Kincstár kamatot nem fizet."

54. § Az Ámr. 204. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról - az államháztartásért felelős miniszterrel közösen megállapított formában és módon - havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25-éig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz, az MNB-hez és a Kincstárhoz. Az év első három hónapjáról a havi jelentéseket április 25-éig kell benyújtani."

55. § Az Ámr. 205. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi önkormányzat és a helyi, valamint az országos kisebbségi önkormányzat az időközi költségvetési jelentést az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalommal - a költségvetési szerveket és a jogi személyiségű társulásokat is magában foglaló - önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz a tárgyév első három hónapjáról április 20-áig, a tárgyév első hat hónapjáról július 20-áig, a tárgyév első kilenc hónapjáról október 20-áig, a tárgyév tizenkét hónapjáról a tárgyévet követő év január 20-áig."

56. § (1) Az Ámr. 206. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv, a jogi személyiségű társulás, az alapok kezelői, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelője, a vagyonkezelő szervezet és a beszedő szervezet a saját vagy más szervezethez rendelt eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból összeállított időközi mérlegjelentést készít a 17-19. számú mellékletek szerint."

(2) Az Ámr. 206. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A Kincstár a nemzetgazdasági elszámolásokra vonatkozó, a 17-19. számú melléklet szerinti évközi mérlegjelentést - figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások egyes tételeinek felhasználására és beépítésére -az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a tárgyévet követő év március 20-áig, a 17-18. számú mellékleteket az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig, a 19. számú mellékletet az éves elszámolásra vonatkozóan a tárgyévet követő év augusztus 30-áig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz nyújtja be."

57. § Az Ámr. 208. § (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:

[(1) A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést illeti meg]

"h) az a)-g) ponton felüli kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány az Áht. 24/B. § (6) bekezdésében foglalt kivételekkel."

58. § Az Ámr. 210. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"210. § (1) Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni

a) a tárgyévben szerződés vagy bármely más dokumentum alapján igazolhatóan befolyt bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza,

b) a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a tárgyévet követő évre,

c) az Áht. 24/B. § (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban a központi beruházások előirányzat-maradványából az Áht. 24/B. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott részt, és az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a kiotói egységek és kibocsátási egységek eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát,

d) az átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta,

e) az elkülönített állami pénzalapoktól meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásértékű bevételeket,

f) a deviza- és a valuta készlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét.

(2) A korábbi években államháztartáson belüli és kívüli szervezeteknek, személyeknek kifizetett, de visszatérített, fel nem használt támogatás, támogatási előleg terhére a tárgyévben - az európai uniós források előirányzatai kivételével - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható új kötelezettség."

59. § (1) Az Ámr. 212. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elszámolás a fejezet költségvetési szervei és fejezeti kezelésű előirányzatai tekintetében külön-külön tartalmazza az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető részt és a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványt."

(2) Az Ámr. 212. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az államháztartásért felelős miniszter a (3) bekezdés a) pontja szerint benyújtott elszámolást a tárgyévet követő év május 15-éig, a (3) bekezdés b) pontja szerint benyújtott elszámolást a tárgyévet követő év június 20-áig felülvizsgálja. A felülvizsgálat és a döntés eredményéről az államháztartásért felelős miniszter a fejezetet irányító szervet tájékoztatja."

(3) Az Ámr. 212. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az államháztartásért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek Áht. 24/B. § (9) bekezdése szerinti előirányzat-maradványairól előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik annak elvonásáról vagy a kötelezettségvállalással érintett feladat további finanszírozásáról. A Kormány a 210. § (1) bekezdés c) pontja szerinti előirányzat-maradványt mérlegelés nélkül hagyja vissza."

(4) Az Ámr. 212. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A fejezetet irányító szervnél, vagy az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött előirányzat-maradvány más központi költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele - az európai uniós forrásból finanszírozott programok előirányzatainak és a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok kivételével - csak a fejezet maradvány-elszámolási számláján keresztül történhet."

60. § Az Ámr. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"216. § A költségvetési előirányzatok alakulásáról és azok teljesítéséről, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetben bekövetkezett változásokról a költségvetési év könyveinek zárását követően

a) a Kincstár kincstári költségvetési beszámolót,

b) a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok kezelői

ba) elemi költségvetési beszámolót,

bb) zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást,

c) a költségvetés készítésére kötelezett költségvetési szervek

ca) elemi költségvetési beszámolót, ezen felül

cb) a központi költségvetési szervek a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást készítenek."

61. § Az Ámr. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"217. § Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolásához és a zárszámadáshoz

a) a 225. §-ban meghatározott értesítési időpont figyelembevételével a 216. § ca) pontja szerinti beszámoló esetén a tárgyévet követő év január 31-ig, a cb) pont szerinti adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül - az abban szereplő időpont(ok) alapul vételével -írásban meghatározza azok beküldésének határidejét,

b) a szakmai feladatokat meghatározó jogszabályok és az államháztartásért felelős miniszter zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja a 216. § ca) pontja szerinti beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit,

c) előírja az Áht. 49. § (5) bekezdés t) pontja alapján meghatározott kötelezettségnek megfelelően, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv a 21. számú melléklet szerint értékelje a belső kontrollok működését, valamint azt, hogy az értékelést a költségvetési szerv az éves elemi költségvetési beszámolóval együttesen küldje meg az irányító szervnek,

d) megküldi - a központilag előírt nyomtatványokon túl - a 216. § ca) pontja szerinti beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás további mellékleteit képező, irányító szervi hatáskörében elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait."

62. § Az Ámr. 222. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szöveges rész elkészítéséhez az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatót tesz közzé."

63. § Az Ámr. 228. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás során az országos összesítésre kerülő számszerű információk elkészítéséhez és továbbításához-amennyiben arról jogszabály nem rendelkezik - a Nemzetgazdasági Minisztérium vagy a Kincstár által előírt nyomtatványokat, azok kitöltési útmutatóit, a Nemzetgazdasági Minisztérium és kijelölt szerve által közreadott számítástechnikai programokat és információtovábbítási módokat kell alkalmazni."

64. § Az Ámr. 235. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzata vagy az előző évek előirányzat-maradványa terhére belföldön vállalt, bruttó ötmillió forintot elérő összegű kötelezettségeket köteles egyedileg bejelenteni a Kincstárba, a kötelezettségvállalást követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett időszakonként és adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Nemzetgazdasági Minisztérium részére."

65. § Az Ámr. 238. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Adatszolgáltatás a helyi önkormányzati és többcélú kistérségi társulási tulajdonú gazdasági társaságokról

238. § A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások a 23. számú melléklet szerint adatot szolgáltatnak a tulajdonukban lévő gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évéről a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás megalapozottsága elemzéséhez és a statisztikai adatszolgáltatásokhoz. Az adatlapot a féléves beszámolóval egyidejűleg kell benyújtani a Kincstárhoz."

66. § (1) Az Ámr. 241. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet előírásait - a (2)-(9) és (11)-(12) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2010. január 1-jén, vagy azt követően indult ügyekre és vállalt kötelezettségekre nézve kell alkalmazni.

(2) Az Áht. 100/H. § (3) bekezdésében foglalt követelményt a 2010. évben nem kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért Alapítványnak nyújtott támogatásokra.

(3) Ha a központi költségvetési szervnél jutalmazásra kifizetett összeg 2010. augusztus 15-én meghaladta a 90. § (5) bekezdésében megállapított mértéket, a költségvetési szerv a 2010. év hátralévő időszakában további jutalmat nem fizethet ki."

(2) Az Ámr. 241. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) E rendeletnek a köztartozás-mentesség vizsgálatára vonatkozó előírásait a hatálybalépésekor már benyújtott támogatási igények, illetve biztosított költségvetésből nyújtott támogatások tekintetében is alkalmazni kell. A 127. § előírásait a 2010. augusztus 15-ét követően előírásra kerülő követelések esetén alkalmazni kell a 2010. január 1-jét megelőzően benyújtott támogatási igények, meghirdetett pályázati felhívások esetében is.

(8) E rendelet hatálybalépését megelőzően az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján megjelentetett, és 2010. augusztus 15-én még nem lezárt pályázati felhívásokat 2010. december 31-éig e rendelet VII. fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően át kell dolgozni, vagy le kell zárni. 2011. január 1-jét követően kizárólag e rendelet szabályai szerint biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás.

(9) Az elektronikus adatkapcsolaton keresztüli köztartozás-vizsgálat technikai megvalósításáig, de legkésőbb 2011. január 1-jéig, a támogató a köztartozás-mentes adózói adatbázis alapján, vagy a támogatott által benyújtott igazolás alapján is meggyőződhet a támogatott köztartozás-mentességéről."

(3) Az Ámr. 241. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek kiadásai a költségvetési szerv kiadásaiban 2010. évben várhatóan nem érik el az 5%-ot, azokat az alaptevékenységre vonatkozó szabályok szerint is el lehet számolni. Ha év közben mégis eléri ez az arány az 5%-os mértéket, a költségvetési szerv köteles e tevékenységeit az év egészére vonatkozóan vállalkozási tevékenységként elszámolni.

(12) A helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve a pénzügyi igazgatási szakfeladatokon a 2010. évben keletkezett kiadásait és bevételeit az ellátott szakmai alaptevékenységeinek megfelelő szakfeladataira vezeti át."

67. § (1) Az Ámr. 242. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendeletben nem meghatározott fogalmak értelmezése tekintetében az Áht., az Szt. és a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Az Ámr. 242. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) E rendelet alkalmazása során, ha az]

"b) alapító, irányító szervről rendelkezik, azon az Áht. 93. § (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv felett felügyeleti hatáskörrel rendelkező szervet,"

[is érteni kell, amennyiben törvény, vagy e rendelet egyéb rendelkezéséből kifejezetten más nem következik.]

68. § Az Ámr. 243. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"243. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője és a költségvetési szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit a rendeletalkotás és az Áht. 24. § (9) bekezdése szerinti szabályzat kiadása kivételével - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - a belső szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatójában foglaltak szerint a Kincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé

a) a Nemzetgazdasági Minisztérium és kijelölt szerve, valamint a Kincstár által közreadott számítástechnikai programok közreadásának és az információk továbbításának módját,

b) a költségvetési tervezéssel és beszámolással kapcsolatos tudnivalókat,

c) a költségvetési előirányzatok évközi megváltoztatásával kapcsolatos nyilvántartások vezetésének rendjét,

d) a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását és azok mutatószámait, a 12. § (3) bekezdése szerinti szakfeladatokat, és a szakfeladatok tekintetében a tervezés, elszámolás és beszámolás módját, a kapcsolódó kérdéseket is ismertető útmutatót,

e) az államháztartás szakágazati rendjét,

f) a 194. §-ban megjelölt befizetésre szolgáló számlák rendjét.

(3) Új szakfeladat szakfeladatrendbe történő felvételét, vagy meglévő szakfeladat módosítását az irányító szerv vezetője kezdeményezheti az államháztartásért felelős miniszternél."

69. § Az Ámr. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"248. § 2011. január 1-jén e rendelet 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A Kincstár a 10. számú mellékletben szereplő előirányzatok esetén - ide nem értve az ÚMFT operatív programjainak technikai segítségnyújtás előirányzatait - a jelen fejezet eljárási szabályain túl a kifizetéseknél a számlavezető rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi a 143. § (2) bekezdése és a 145. § (2) bekezdése szerinti adatküldés megtörténtét, valamint a kedvezményezettek köztartozásra vonatkozó információit, és az adatküldés hiányában, illetve tartozás esetén felfüggeszti a kifizetést.""

70. § Az Ámr. 249. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E rendelet

a) 72. § (5) bekezdése, 241. § (2)-(3) bekezdése és 241. § (10)-(12) bekezdése 2011. január 1-jén,

b) 241. § (9) bekezdése és 248. §-a 2011. január 2-án,

c) 18. § (5) bekezdése 2011. december 31-én hatályát veszti."

71. § (1) Az Ámr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, 6. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 8. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 9. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 10. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 17. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 22. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 23. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép.

(2) Az Ámr. kiegészül az e rendelet 10. számú mellékletében szereplő új 19/A. számú melléklettel.

72. § Ez a rendelet 2010. augusztus 15-én lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

73. § Az Ámr. 2. § 6. pont u) alpontjában a "szociális és munkaügyi miniszter" szövegrész helyébe a "nemzeti erőforrás miniszter" szöveg, 2. § 6. pont v) alpontjában "az egészségügyi miniszter" szövegrész helyébe a "a nemzeti erőforrás miniszter" szöveg, 10. § (1) bekezdésében "a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe "az Áht. 88. § (2) bekezdésében" szöveg, 10. § (6) bekezdésében "a Kt. 8. §-ának (2) bekezdésében, az Áht.-ban" szövegrész helyébe "az Áht. 93. § (1) bekezdésében" szöveg, 11. § (4) bekezdésében "a Kt. 2. §-ának (3) bekezdésében" szövegrész helyébe "az Áht. 88. § (3) bekezdésében" szöveg, 14. § (2) bekezdés b) pontjában a "közhatalmi költségvetési szervek, közintézmények" szövegrész helyébe a "költségvetési szervek" szöveg, 15. § (2) bekezdés a) pontjában az "éves költségvetésének" szövegrész helyébe a "költségvetésének" szöveg, 17. § (11) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 20. § (2) bekezdés e) pontjában a "működésk rendjét, a szervezeti egységek(ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység és a gazdasági szervezet)" szövegrész helyébe a "működés rendjét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet)" szöveg, 25. § (2) bekezdés a) pontjában a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 25. § (2) bekezdés c) pontjában "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg, 32. § (3) bekezdésében a "Pénzügyminisztériummal" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériummal" szöveg, 32. § (5) bekezdésében a "Pénzügyminisztériummal" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériummal" szöveg, 32. § (7) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 34. § (1) bekezdésében "a pénzügyminiszternek" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszternek" szöveg, 34. § (4) bekezdésében "A pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "Az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 35. § (4) bekezdésében a "tervezetét-" szövegrész helyébe a "tervezetét -" szöveg, 37. § (1) bekezdésében a "36. § (1) bekezdés a)-b), h)-b) és k) pontjában" szövegrész helyébe a "36. § (1) bekezdés a)-e), h)-i) és k) pontjában" szöveg, 48. § (1) bekezdés b) pontjában "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 48. § (2) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 51. § (1) bekezdésében a "költségvetési rendeletének 36. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "költségvetési rendeletének e rendelet 36. § (1) bekezdés" szöveg, 56. § (4) bekezdésében az "Áht. 100. §-ának (5) bekezdése" szövegrész helyébe az "Áht. 24/B. § (4) és (6) bekezdése" szöveg, 61. § (2) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 62. § (1) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztériumhoz" szövegrész helyébe "a Belügyminisztériumhoz" szöveg, 62. § (5) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg, 62. § (12) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg, 70. § (1) bekezdés b) pontjában "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg, 71. § (1) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 71. § (2) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 71. § (3) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 71. § (4) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 71. § (6) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 72. § (1) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 73. § (5) bekezdésében "a pénzügyminiszterrel együttesen" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen" szöveg, 74. § (2) bekezdés e) pontjában az "(5) bekezdése" szövegrész helyébe a "(7) bekezdése" szöveg, 77. § (1) bekezdésében az "államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet), valamint" szövegrész helyébe az "államháztartási számviteli kormányrendelet és" szöveg, 78. § (3) bekezdésében a "készpénzes fizetési mód bizonylaton" szövegrész helyébe a "bevételi és kiadási pénztárbizonylaton" szöveg, 81. § (9) bekezdésében a "közhatalmi, valamint közszolgáltatási és vállalkozási bevételeit" szövegrész helyébe a "3/A. § (1) bekezdés ba)-bf) pont szerinti bevételeit" szöveg, 82. § (2) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 82. § (3) bekezdés b) pontjában az "alap- és kiegészítő feladatai" szövegrész helyébe az "alapfeladatai" szöveg, 83. § (1) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 87. §-ában a "89. §-ban foglalt korlátozásokkal" szövegrész helyébe a "jóváhagyott létszám-előirányzatán belül" szöveg, 109. § (7) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 138. § (2) bekezdés c) pontjában a "pénzügyminiszter" szövegrész helyébe a "nemzeti fejlesztési miniszter" szöveg, 138. § (3) bekezdésében a "pénzügyminiszter" szövegrész helyébe a "nemzeti fejlesztési miniszter" szöveg, 150. § (3) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 150. § (6) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 150. § (10) bekezdés c) pontjában "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 151. § (2) bekezdésében a "felfüggeszti a kifizetést" szövegrész helyébe az "erre figyelmezteti a támogatás folyósítóját" szöveg, 153. § (2) bekezdésében a "113. § (2) bekezdés b)-e) g) és j)-k) pontjában" szövegész helyébe a "113. § (2) bekezdés b)-d) és h) pontjában" szöveg, 155. § (1) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 155. § (3) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 157. § (4) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 162. § (1) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 164. § (1) bekezdésében "A pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "Az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 165. § (6) bekezdésében a "Pénzügyminisztériumot" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériumot" szöveg, 167. § (6) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 170. § (3) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 171. §-ában "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 176. § (1) bekezdésében a "helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat" szöveg, 178. § (3) bekezdésében az "országos kisebbségi önkormányzat felügyelete" szövegrész helyébe az "országos kisebbségi önkormányzat irányítása" szöveg, 179. § (2) bekezdés b) pontjában "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 179. § (2) bekezdés c) pontjában "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 179. § (2) bekezdés d) pontjában "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 179. § (7) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 182. § (1) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletben" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletben" szöveg, 182. § (2) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletben" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletben" szöveg, 183. § (1) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 183. § (2) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 183. § (3) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 185. §-ában a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 186. §-ában a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 188. § (1) bekezdésében "Az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "A Belügyminisztérium" szöveg, 188. § (2) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg, 188. § (13) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg, 188. § (15) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztériumot" szövegrész helyébe "a Belügyminisztériumot" szöveg, 188. § (16) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg, 202. § (3) bekezdés c) pontjában a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 203. §-ában "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 204. § (2) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 204. § (3) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 205. § (2) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 205. § (4) bekezdésében a "Pénzügyminisztériumnak" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériumnak" szöveg, 206. § (3) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 206. § (7) bekezdésében a "Pénzügyminisztériumnak" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériumnak" szöveg, 208. § (1) bekezdés g) pontjában a "nem vállalt kötelezettséget." szövegrész helyébe a "nem vállalt kötelezettséget," szöveg, 212. § (1) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 212. § (3) bekezdésében a "Pénzügyminisztériumnak" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériumnak" szöveg, 212. § (8) bekezdésében "A pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "Az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 212. § (9) bekezdésében "a pénzügyminiszter" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter" szöveg, 212. § (10) bekezdés a) pontjában a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 218. § (2) bekezdésében a "Pénzügyminisztériumnak" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériumnak" szöveg, 219. § (2) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 222. § (2) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 222. § (5) bekezdésében a "Pénzügyminisztériumnak" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériumnak" szöveg, 222. § (6) bekezdésében a "Pénzügyminisztériumnak" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztériumnak" szöveg, 226. § (1) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 228. § (2) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 228. § (3) bekezdésében "a pénzügyminiszterrel" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszterrel" szöveg, 230. § (3) bekezdésében a "Pénzügyminisztérium" szövegrész helyébe a "Nemzetgazdasági Minisztérium" szöveg, 234. §-ában "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 237. § (6) bekezdésében "a pénzügyminiszter rendeletében" szövegrész helyébe "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szöveg, 237. § (7) bekezdésében "az Önkormányzati Minisztérium" szövegrész helyébe "a Belügyminisztérium" szöveg és 251. §-ában a "249-250. §" szövegrész helyébe a "249. § (3) bekezdése" szöveg lép.

74. § (1) Hatályát veszti az Ámr. 2. § 6. pont t) alpontja és 17. pontja, 3. § (8)-(9) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 11. §-a előtti "A költségvetési szerv megszüntetésére vonatkozó szabályok" szövegű cím, 15. § (5) bekezdése, 20. § (2) bekezdés f) pontja, 21-22. §-a és az azt megelőző cím, 24. § (1) bekezdés c) pontja, 27. § (2) bekezdése, 31. § (5) bekezdése, 32. § (2) bekezdése, 32. § (3) bekezdés ac) pontja, 32. § (8) bekezdése, 34. § (7) bekezdése, 42-45. §-a és az azt megelőző cím, 53. §-a és az azt megelőző cím, 54. § (1)-(2) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 88-89. §-a, 94. § (2) bekezdés cg) alpontja, 96. § (1) bekezdése, 97-99. §-a és az azokat megelőző címek, 101-104. §-a és az azt megelőző cím, 122. § (4) bekezdése, 115. §-a, 168. §-a és az azt megelőző cím, 188. § (5) bekezdése, 208. § (2)-(3) bekezdése, 212. § (5)-(6) bekezdése, 215. § (2) bekezdés ac) és bg) pontja, 220-221. §-a és az azokat megelőző címek, 222. § (7)-(8) bekezdése, 224-225. §-a és az azokat megelőző címek, 229. § (3) bekezdése, 236. §-a és az azt megelőző cím, 241. § (4) bekezdése, 242. § (3) bekezdés a) és c) pontja, 249. § (1)-(2) bekezdése, 250. §-a és a 17-19. sz. melléklethez az Ámr. nem számozott mellékleteként kiadott kitöltési útmutató.

(2) Hatályát veszti az Ámr. 15. § (2) bekezdés c) pontjában a ", illetve a jogi személyiségű szervezeti egységének az" szövegrész, 20. § (2) bekezdés a) pontjában a ", határozatra" szövegrész, 20. § (2) bekezdés c) pontjában a "kiegészítő, kisegítő és" szövegrész, 20. § (2) bekezdés g) pontjában a "nem jogi személyiségű" szövegrész, 24. § (2) bekezdés c) pontjában a "feladatellátása tárgyi feltételeinek," szövegrész, 27. § (1) bekezdés c) pontjában "a gazdaságos, hatékony és eredményes működés és gazdálkodás céljából elvégzendő feladatokat, költségvetési szerv esetében az éves költségvetés összeállításával kapcsolatos előírásokat," szövegrész, 27. § (3) bekezdés b) pontjában "a szakmai prioritásokhoz, más feladatváltozásokhoz kapcsolódva, valamint a többletteljesítményekkel elérhető bevételek alapján a tervezett hatékonyságnövelés követelményének, illetve a megfelelő tervezési módszertan érvényesítésével" szövegrész, 30. § (2) bekezdésében a ", azonban a költségvetési szerv a megvalósítási tervének kidolgozásakor ezen források felhasználására feltételesen - a támogatás évközi rendelkezésére bocsátásától függően - feladatot rendelhet" szövegrész, 36. § (6) bekezdésében a "költségvetési keretét, "szövegrész, 78. § (2) bekezdés g) pontjában "a 72. § (11)-(12) bekezdésében foglalt kivételekkel" szövegrész, 81. § (9) bekezdésében a "(a továbbiakban: költségekkel korrigált bevétel és költségekkel korrigált többletbevétel)" szövegrész, 122. § (1) bekezdésében a "- a kedvezményezettek előzetes írásbeli hozzájárulása alapján -" szövegrész, 122. § (3) bekezdésében a "a kedvezményezett hozzájáruló nyilatkozata alapján" szövegrész, 207. § (1) bekezdésében ", a kiegészítő és a kisegítő tevékenység" szövegrész, 230. § (1) bekezdés b) pontjában az "és jogi személyiségű szervezeti egysége" szövegrész és 240. § (3) bekezdésében a "45. §-a," szövegrész.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Államháztartáson kívüli szervezetek köre és adatszolgáltatási kötelezettsége

I. A kormányzati szektor és az államháztartás szervezeti körének eltérése

A nemzeti számlák nemzetközi és hazai statisztikai szabványai elveket határoznak meg a statisztikai értelemben vett kormányzati szektorba tartozó szervezetek körére és besorolásuk módjára. Azok a gazdasági egységek tartoznak a kormányzati szektorba, amelyek nem-piaci termelést végeznek egyéni és közösségi fogyasztásra alkalmas javak előállítása érdekében, finanszírozási forrása jellemzően a többi gazdasági szektor számára előírt kötelező befizetés, illetve azok, amelyek a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon újraelosztásában vesznek részt.

A nem-piaci termelés azt jelenti, hogy nem árbevétel ellenében történik meg a javak felhasználásra való átadása, a termelés költségei nem vagy csak kis részben térülnek meg. A kormányzati szektor teljesítményét ezért a költségekkel, s nem a piaci szektorban alkalmazott értékesítési árbevétellel kell számba venni.

A "tartalom elsődlegessége a formával szemben" alapelv érvényesülése alapján így - a magyar jogi előírások szerint az államháztartásba tartozó szervezeteken kívül - a tulajdonlás, az irányítás és a többségi finanszírozás együttes kritériumát teljesítő államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek is a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor részét képezik, a szervezeti-jogi formától és a gazdálkodás rendjétől függetlenül. Az adatszolgáltatás elrendelése teremti meg a feltételeket a statisztikai besorolási elvek (irányítás, finanszírozás, állam nevében végzett tevékenység) tényleges gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához, s ennek alapján annak meghatározásához, mely szervezetek, illetve azok mely tevékenységei, milyen időszakban és módon jelenjenek meg a kormányzati szektor elszámolásaiban.

A kormányzati szektorba besorolt nem államháztartási szervezetek körét a nemzeti számlák összeállításáért felelős intézmények állapítják meg.

A kormányzati szektorba besorolt szervezetek jegyzékét a Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján közzéteszi.

II. Az adatszolgáltatás rendje

1. Az adatszolgáltatást az alábbiakban felsorolt szervezetekre vonatkozóan kell teljesíteni:

a) a részben vagy egészben állami tulajdonú gazdasági társaságok, amelyek működését, feladatait jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatot részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek; így különösen:

aa) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

ab) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.,

ac) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,

ad) a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.,

ae) a Magyar Export-import Bank Zrt.,

af) a Magyar Rádió Zrt.,

ag) a Magyar Televízió Zrt.,

ah) a Duna Televízió Zrt.,

ai) a Magyar Távirati Iroda Zrt.,

b) az a) pontban meghatározott szervezetek és minisztériumok által alapított, tulajdonolt (közvetett állami tulajdonú) gazdasági társaságok, amelyek működését jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatokat részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek, így különösen:

ba) a Diákhitel Központ Zrt.,

bb) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.,

bc) az Állami Autópálya Kezelő Zrt.,

bd) a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.,

be) a Magyar Turizmus Zrt.,

bf) a Nemzeti Színház Zrt.,

bg) a Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztő Kft. (a Művészetek Palotája projekt elszámolása miatt),

bh) a MÁV Start Zrt.,

bi) a Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.,

bj) a Regionális Fejlesztési Holding Zrt.,

bk) a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat.,

bl) a Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft.;

c) a minisztériumok, más, fejezet felügyeletét ellátó szervek, valamint a központi költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságok;

d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok,

e) a Műsorszolgáltató Alap,

f) az Országos Rádió- és Televízió Testület,

g) az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza.

2. Az 1. pontban foglalt szervezetekre vonatkozó adatszolgáltatást a következők teljesítik:

a) az 1. pont a)-c) pontjában foglalt szervezetek esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv;

b) az 1. pont d)-f) pontjában foglalt szervezetek esetében az alapító, illetve azon szervezet, amely a közalapítvány felett felügyeletet gyakorol, illetőleg amelynek költségvetéséből - a költségvetési törvény alapján - a közalapítvány, az alap, a testület szervezet támogatásban részesül;

c) az 1. pont g) pontjában foglalt szervezet esetében az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza igazgatója.

3. Az adatszolgáltatást az alábbiak szerint kell teljesíteni:

a) az éves tényadatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében a szervezetre vonatkozó könyvvezetési és beszámolási kötelezettség alapján készített - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját, a kiemelt mutatókat, a költségvetési kapcsolatokat az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő 180 napon belül;

b) az évközi tényadatokra és a várható éves teljesítési adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében az évközi és várható éves, a szervezet vagyoni helyzetét, vagyonváltozását és üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, a kiemelt mutatókat, a költségvetési kapcsolatokat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap végéig;

c) az éves és a középtávú terv (üzleti terv, stratégia, pénzügyi terv) - költségvetési tervezéshez felhasználandó - adatait, a szervezet várható vagyoni helyzetét és vagyonváltozását, valamint üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, a kiemelt mutatókat, a költségvetési kapcsolatokat a költségvetési tervezés kormányzati munkaprogramjában foglalt szervezeti körre vonatkozóan és ütemezéssel

a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott tervezési, beszámolási és statisztikai adatigénynek megfelelően, a kormányzati funkciókhoz és tevékenységekhez illeszthető formában és módon a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, illetve kijelölt szervéhez kell eljuttatni, lehetőség szerint elektronikus úton, a tervezési/zárszámadási köriratban foglaltaknak megfelelően.

d) az 1. pont c) és d) pontjában foglalt szervezetekre vonatkozóan adatszolgáltatást akkor kell teljesíteni, ha a költségvetési vagy zárszámadási tervezési körirat az adatszolgáltatást kifejezetten előírja."

2. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"6. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

"

3. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Összehangolás szabályai alá tartozó előirányzatok

"

4. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"8. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

"

5. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"9. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"10. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Kincstári számlavezető rendszerben történő tartozásmentesség ellenőrzés és utalás felfüggesztésben résztvevő előirányzatok

7. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"17. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

8. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"22. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok

9. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"23. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A helyi önkormányzati / többcélú kistérségi társulási tulajdonú gazdasági társaságok főbb pénzügyi adatai

Az űrlapon a helyi önkormányzat/többcélú kistérségi társulás a féléves költségvetési beszámoló keretében adatot szolgáltat a többségi és a kisebbségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokról_

A 01. sorban az érintett társaságok számát kell feltüntetni. A 02-33. sorokban a társaságok tárgyévet megelőző két lezárt üzleti évének adatait kell szerepeltetni, a mérleg és az eredménykimutatás soraival megegyezően."

10. számú melléklet a 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelethez

"19/A. számú melléklet a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

01 -R űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS 2010.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása)

01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

01. űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS

Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésű (ún. nemzetgazdasági) előirányzatok, a vagyonkezelő szervezetek, valamint a helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintésére szolgál.

A mérlegjelentés minden adatszolgáltatási időszakában a tárgyév eleji (január 1-jei) nyitóállományból kiindulva az adatszolgáltatási időszak teljes halmozott forgalmát kell szerepeltetni.

Az űrlap három részből áll:

A) Az eszközök és a források alakulása

B) A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

C) A közteher-bevételek adósainak alakulása

Az űrlap használatát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) végrehajtására szolgáló, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) XI. fejezetének 206. §-a írja elő.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2010.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása)

Az űrlap elsősorban a pénzügyi eszközök és kötelezettségek alakulását részletezi, figyelemmel a negyedéves nemzeti számlák államháztartási komponenseinek összeállítására vonatkozó hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségre. Az űrlap az éves könyvviteli mérlegtől eltérően kiemeli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek államháztartáson belüli elszámolásait és a külfölddel szembeni követeléseket, illetve tartozásokat, ideértve a devizában vezetett bankszámlákat és a valutapénztárakat is.

Az űrlapot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a könyvvezetés kialakult rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, a jogutód "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató lehet. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. A központi kezelésű előirányzatok (nemzetgazdasági elszámolások, államadóssági elszámolások) eszközeinek és forrásainak teljes körűségéről - beleértve az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és más analitikus helyek elszámolásait is - a Magyar Államkincstár gondoskodik a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet alapján vezetett könyvvezetés adataiból.

Az időközi mérlegjelentés összeállítása a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzVhr.) által elrendelt könyvvezetés adataiból történik.

Az űrlap adatai követik a könyvviteli mérleg sorait, illetve egyes tételeket kiemelten is bemutatnak. A mérlegjelentés kitöltése a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számlák oszlopainak egyenleg rovat-párjában szereplő adatok alapján, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget tartalmazó rendelkezésekben előírt főkönyvi feladásokra támaszkodva történik. A kitöltést megelőzően a leltározást, a zárlati műveleteket nem kell elvégezni.

Az űrlap egyes sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat.

Az űrlap oszlopai az eszközöknek és a forrásoknak a tárgyév első napján (január 1-jén) és a tárgyidőszak végén megállapított állományát, és a tárgyidőszakban bekövetkezett (halmozott) állományváltozások összetevőit, ezen belül a pénzforgalmi és nem pénzforgalmi tranzakciókat, az egyoldalú (partner nélküli) volumenváltozást eredményező eseményeket, valamint az átértékeléseket (beleértve a piaci értéken alapuló terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását és az értékhelyesbítéseket) tartalmazzák.

A tőkeváltozásokat részletező 412-414 főkönyvi számlák bontására vonatkozó előírás olyan szerkezetet tartalmaz, amely a változásokat az ezen űrlap 4-7. oszlopainak megfelelő tartalom szerint bontja szét.

Az űrlap 3. oszlopa: Állomány a tárgyév elején

Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatási tárgyév első napján (minden adatszolgáltatási időszakban a január 1-jén) kimutatott állománya, melyeknek meg kell egyezniük az előző évi éves mérlegbeszámoló adataival, a megfeleltethetőség szintjén.

Az űrlap 4. oszlopa: Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt

Az űrlap 4. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő pénzforgalmi események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Tranzakciónak tekintünk egyébként minden olyan gazdasági eseményt, amely két gazdasági szervezet, illetve egy gazdasági szervezet két különböző rendeltetésű (önálló elszámolású) szervezeti egysége között kölcsönös megállapodás alapján jön létre. A tranzakció fogalmába - a kialakított módszertani konvenció alapján - beletartozik a közterhek megfizetése is. A hatályos számvitel az államháztartásban döntően a pénzforgalomban jelentkező gazdasági eseményeket rögzíti, de egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a könyvelési tételek is, amelyek a számviteli feljegyzésre kerülő gazdasági-pénzügyi eseményeket az üzleti világban szokásos tartományban értelmezik. Annak érdekében, hogy a tranzakciók mindkét - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli - csoportja megismerhetővé váljék, a mérlegtételek változásaiból a pénzforgalomban jelentkező eseményeknek betudható hányad a beszámoló pénzforgalmi adataival összeegyeztethető legyen, az űrlap a tranzakciókat két külön oszlopban tünteti fel. A pénzforgalomban jelentkező tranzakciók a 4. oszlopban kapnak helyet.

Idetartozik ennek megfelelően minden olyan gazdasági esemény, amelynek a pénzforgalma a 31-36. számlacsoportokban jelenik meg.

A könyvvezetési kötelezettségek módosulásával összhangban a követelések és a kötelezettségek állományában, valamint a raktárral rendelkező államháztartási szervezeteknél a készletek állományában bekövetkező változások közül a pénzforgalomban is jelentkező forgalmat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem értékesítése, eladása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós pénzforgalmi érték eltér, a 4. oszlopban a tranzakció pénzforgalmi értékét (pl. az eladási árat), míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

Az űrlap 5. oszlopa: Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók miatt

Az űrlap 5. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalomban nem jelentkező események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Ide tartoznak pl. a térítésmentes átvételek-átadások (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 08 és 17 sorának megfelelően), a saját kivitelezésben megvalósított és az állományi számlákon nyilvántartásba vett aktivált eszközök értéke (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 06 és 07sorának megfelelően), továbbá az adósság-elengedés, amely a két fél megállapodásán alapul.

Ugyancsak itt kell kimutatni a tárgyi eszközök értékcsökkenését (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap23, 24, 27, 29 sorával egyezően), amelyet az SzVhr. 30. §-ának előírásai alapján negyedévente kell elszámolni. Az értékcsökkenés (ide nem értve a terven felüli értékcsökkenést) elszámolása a statisztikai szabványok szerint tranzakciónak minősül, mégpedig speciális tranzakciónak, mert noha nincs partner, de a statisztika különbséget tesz egy adott szervezeti egység két különböző minősége (jelen esetben az eszköz tulajdonosa és a termelést végző) között.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem átadása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós elszámolási érték eltér, az 5. oszlopban a tranzakció elszámolási árát, míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

A készletek állományának készletfelhasználással kapcsolatos változását, az adósok állományának előírással, bevallással, esetleg számlázással kapcsolatos változását, az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések állományának számlázással, előírással kapcsolatos változását ugyancsak ebben az oszlopban kell elszámolni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

Az űrlap 6. oszlopa: Egyéb volumenváltozás

Az űrlap 6. oszlopa a szokásos gazdasági események (tranzakciók) közé nem tartozó, az eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek volumenét - általában rendkívüli jelleggel és tranzakciós partner nélküli módon -befolyásoló állományváltozásokat foglalja össze. Ilyen volumenváltozások az eszközök gazdasági megjelenése (pl. talált, fellelt eszközök), eltűnése a gazdasági ciklusból (selejtezés, megsemmisítés), a katasztrófaveszteségek (fizikai eltűnés, megsemmisülés), az ellenérték nélküli kisajátítás (elkobzás), az eszközöket kivételesen érintő, váratlan és nagymértékű volumenváltozás (rendkívüli események), a besorolási rendszerek és a besorolások módosulásával kapcsolatos osztályozásbeli mozgások. Idetartozik még az az adósságleírás is, amely kivételes, egyoldalú intézkedés, és az adós már nem létezik, azaz nem lehetséges az adós könyveiből is a tartozást kivezetni. A behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként való leírását ebben az oszlopban kell elszámolni. Csak az ilyen esetek tartoznak az egyéb volumenváltozások közé, mert ahol létezik az adós, s így az államháztartásban könyvelt adósság-elengedési, -mérséklési esemény tükörképét is könyvelik, tranzakciónak minősül és az 5. oszlopba tartozik.

Az űrlap 7. oszlopa: Értékelés

Az űrlap 7. oszlopa az állományváltozások azon összetevőit mutatja be, amely változások során az eszközök, követelések, kötelezettségek egyedileg és volumenben nem változnak, azonban a tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatására értékük megváltozik. Ezek az értékelési, újraértékelési elszámolások alkotják az itt kimutatandó változásokat.

Az államháztartásba tartozó szervezetek eszközeiket és kötelezettségeiket a könyvvezetésre és beszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott időközönként, év végén, meghatározott dokumentumokban (pl. számviteli politika) rögzített módon értékelik, illetve értékváltozást számolnak el (pl. valuta-pénztárak és devizaértékpapírok értékelési különbözete; gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a követelések, a készletek értékvesztése, a korábban elszámolt értékvesztések visszaírása; immateriális javak és tárgyi eszközök piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenése, piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítése, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása).

A Magyar Államkincstárban a pénzügyi eszközök értékelésére vonatkozó speciális szabályokat a könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét szabályozó többször módosított 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg.

Az űrlap 8. oszlopa: Állomány a tárgyidőszak végén

Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatás tárgyidőszakának (tárgynegyedévének) utolsó napján kimutatott állománya, amely számszakilag megegyezik a tárgyév első napján kimutatott állományban a tárgyidőszakban a négy állományváltozási jogcímen (4-7. oszlopban) kimutatott együttes (+/-) változás eredményeként adódó záróállománnyal (8. oszlop = 3. oszlop +/- 4. oszlop +/- 5. oszlop +/- 6. oszlop +/- 7. oszlop), illetve az éves mérleg megfelelő adataival.

Az űrlap egyes sorainak meghatározása a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számláinak összesítésével történik, az űrlap sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat.

Az űrlap 01-02. sora: I. Immateriális javak

Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat (kivéve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat), a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat. A mérlegjelentésben a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javakra adott előlegek kiemelése a 02. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 03-04. sora: II. Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközként mutatandó ki a gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gép, berendezés és felszerelés, jármű, tenyészállatok függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A mérleg-jelentésben a bruttó érték és az értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A tárgyi eszközök javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A Beruházásra adott előlegek kiemelése a 04. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 05-08. sora: Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket. Az űrlap sorai a vállalkozás jellege alapján részletezik a gazdasági társaságokban meglévő részesedéseket, a 06. sor a nem pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozásokban, a 07. sor a pénzügyi (pénz- és hitelintézeti, biztosítóintézeti, pénzügyi közvetítői tevékenységet végző) vállalkozásokban elhelyezett pénzügyi befektetéseket tartalmazza.

A hatályos számviteli előírások szerint a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken, illetve vételi áron kell nyilvántartásba venni, és év végén értékvesztést kell elszámolni, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken.

A számviteli törvény és végrehajtási rendeletei alapján az értékvesztés visszaírására, illetve a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapíroknál a piaci értéken alapuló értékhelyesbítésre is mód van.

A pénzforgalommal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés miatti állománynövekedést, valamint az értékesítés, illetve tőkekivonás miatti állománycsökkenést a 4. oszlopban; a természetbeni apporttal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés, továbbá a kárpótlási jegy cseréből származó csökkenést az 5. oszlopban; a felszámolás, végelszámolás miatti kivezetést a 6. oszlopban; a Szt. 54. §-ában foglaltak szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 09-11. sora: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni az egy évnél hosszabb időre szólóan, tartós jövedelemszerzés céljából birtokolt értékpapírokat. Az értékpapírokból - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az Állam által kibocsátott kötvényeket (10. sor) és a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket (11. sor).

A hatályos számviteli előírások szerint az értékpapírokat tényleges beszerzési áron kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartás szerinti értéket viszont év végén csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték.

Az értékpapírok vásárlása miatti változást a 4. oszlopban, az eladás miatti állományváltozások kapcsán a kapott ellenértéket szintén a 4. oszlopban, a kapott ellenérték és a nyilvántartási érték különbözetét, a Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 12-14. sora: Tartósan adott kölcsönök

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni - az éven túli lejárattal - adott kölcsönöket, továbbá az egyéb hosszú lejáratú követeléseket (pl. pénzügyi lízingből, halasztott fizetésből eredő követeléseket). Az adott kölcsönökből, illetve hosszú lejáratú követelésekből - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az államháztartáson belülre - támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában - nyújtott kölcsönállományt (13. sor), valamint - a nemzetközi adatszolgáltatások teljesíthetősége érdekében - a külföldre adott kölcsönök állományát (14. sor).

A kölcsönök nyújtása, visszatérülése, illetve egyéb hosszú lejáratú követelések keletkezése, megszűnése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 15-16. sora: Hosszú lejáratú bankbetétek

Befektetett pénzügyi eszközként kell - az éven túli - hosszú lejáratú bankbetéteket kimutatni. A betételhelyezés, illetve betét-visszavonás (visszavezetés) miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban kell szerepeltetni.

A devizabetétek évközi mozgása során jelentkező árfolyam-veszteséget vagy -nyereséget, valamint az átértékelését a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 17. sora: Egyéb hosszú lejáratú követelések

Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.

A követelés keletkezését és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, pénzforgalmi teljesülésüket a 4. oszlopban, az egyoldalú követelés-leírást (pl. az adós jogutód nélkül megszűnt) a 6. oszlopban, az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 19-20. sora: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök és értékhelyesbítésük

Itt kell kimutatni az államháztartás szervezetei tulajdonában lévő azon eszközöket, amelyek üzemeltetését, működtetését, kezelését szerződéses formában más gazdálkodó szervre bízta, illetve koncesszióba adta. Ugyancsak itt kell kimutatniuk a helyi önkormányzatoknak a kezelésbe vett kincstári vagyon állományát.

Az újabb átadások és a visszavezetések alapján bekövetkező állományváltozásokat az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 22-23. sora: Készletek

Itt kell kimutatni a vásárolt és saját termelésű készletek, valamint (a 23. sorban kiemelve) a követelés fejében átvett eszközök és készletek állományát, illetve annak változását.

A vásárolt készleteket tényleges bekerülési értéken kell kimutatni. A követelés fejében átvett eszközöket - ha jogszabály, szerződés, megállapodás ettől eltérően nem rendelkezik - a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.

A hatályos számviteli előírások alapján az analitikus nyilvántartásban szereplő állományok változását kell a főkönyvi számlákra átvezetni, a raktárral rendelkezők esetében a pénzforgalommal összefüggő változásokat (pl. beszerzés, értékesítés) az űrlap 4. oszlopában, egyébként az 5. oszlopában kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 24-25. sora: Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

Az államháztartás szervezetei által teljesített és a vevő, igénybe vevő által teljesítésként elismert termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként még nem fizetett követelések állománya az analitikus nyilvántartások feladásai alapján.

A követelések állományának pénzforgalomban jelentkező változását az űrlap 4. oszlopában, a pénzforgalomban nem jelentkező megállapodáson alapuló változását az űrlap 5. oszlopban, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az államháztartáson belüli áruszállításból és szolgáltatásokból származó követelések kiemelése a 25. sorban a konszolidált államháztartási adatok előállítását szolgálja.

Az űrlap 26. sora: Adósok

Az adósok a közterhek beszedésével, illetve az államháztartás szervezetei működésével, az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodással, bérbeadással kapcsolatosan keletkező, fennálló követelések állománya, az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. Az adósok kimutatott állománya magában foglalja az előlegeket (pl. adóelőlegeket) és a hátralékokat, hozzászámítva a késedelmi pótlékokat és bírságokat is. Az állomány nem tartalmazhatja a túlfizetéseket, azokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni.

Az adósok állományának pénzforgalomban bekövetkező változását az űrlap 4. oszlopában, egyéb változását (előírások, előírások módosítása megállapodás alapján) az űrlap 5. oszlopában, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 27-29. sora: Rövid lejáratú kölcsönök

Éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönök fennálló állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezetnek (28. sor) támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában, illetve külföldi szervezetnek (29. sor) nyújtott kölcsönállományt.

A kölcsönök nyújtása, illetve visszatérülése miatti, pénzforgalomban is jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 30-33. sora: Egyéb követelések

A munkavállalókkal, illetve az államháztartás szervezeteinek tevékenységével kapcsolatos, az űrlap 24-29. soraiba nem tartozó, nyilvántartott követelések állománya. A követelések keletkezése, illetve teljesítése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A támogatási program előlegének kiemelése a 31. sorban, a nemzetközi támogatási programok miatti követelése kiemelése a 32. sorban, az Európai Unióval szemben fennálló követelések kiemelése a 33. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 35-36. sora: Egyéb részesedések

A forgatási célú egyéb részesedések értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni. Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 37-38. sora: Kárpótlási jegyek

Az államháztartás szervezetei által forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, illetve jogszabályban meghatározott esetekben fizetőeszközként elfogadott kárpótlási jegyek állománya.

A kárpótlási jegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a fizetőeszközként (eszközökért cserébe kapott) birtokba került kárpótlási jegyeket az 5. oszlopban kell szerepeltetni. A 4-5. oszlopban minden esetben a tranzakciós árfolyamot kell alkalmazni (pl. értékesítésnél a 4. oszlopban a ténylegesen kapott vételárat, míg a könyv szerinti érték és a ténylegesen elért árfolyam különbözetét (a realizált árfolyamveszteséget, -nyereséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 39. sora: Kincstárjegyek

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kincstárjegyek állománya.

A kincstárjegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni; az átértékeléseket, ideértve a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét is pedig a 7. oszlopban.

Az űrlap 40-43. sora: Kötvények

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kötvények állománya.

Az államháztartáson belüli hitelviszonyok azonosítása érdekében a kötvények állományából ki kell emelni az Állam által (42. sor) és a helyi önkormányzatok által (43. sor) kibocsátott kötvények állományát.

A kötvények vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell kimutatni.

Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 44-45. sora: Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó egyéb értékpapírok állománya, ideértve a forgatási célból birtokolt részesedéseket is.

Az egyéb értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni.

Önálló soron kell bemutatni a mérlegben elszámolt értékvesztést és annak visszaírását, mely összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 47-48. sora: Pénztárak és betétkönyvek

Az államháztartás szervezeteinek pénztáraiban és betétkönyveiben lévő pénzeszközök állománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 48. sorban kell szerepeltetni. Az értékelés év végén a mérlegfordulónapon a választott hitelintézetnél érvényes valuta-, devizavételi és -eladási árfolyamának átlagán számított forintérték, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 49-50. sora: Költségvetési pénzforgalmi számlák

Az államháztartás szervezeteinek költségvetési pénzforgalmi számlán kezelt pénzeszközállománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 50 sorban kell szerepeltetni. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap51-52. sora: Elszámolási számlák

Az államháztartás kincstári körbe tartozó szervezetei elszámolási számláinak (előirányzat-felhasználási keretszámlák, célelszámolási és elkülönített számlák) állománya. Az elszámolási számlák állományának változását a 49-50. soroknál leírtak szerint kell kimutatni.

Az űrlap 53-55. sora: Idegen pénzeszközök számlák

Az államháztartás szervezeteinek működési körén kívül eső, nem a költségvetési elszámolások részét képező, de általuk kezelt pénzeszközök állománya. Az idegen elszámolási számlák állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni.

A nemzetközi támogatási programok lebonyolítási- és devizaszámláinak kiemelése a 54. és 55. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 57-64. sora: Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel csökkentik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. Az aktív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy kiadás (vagyis pénzkészlet-csökkenés) jelentkezik, amely később megtérüléssel (vagyis pénzkészlet-növekedéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (57. sor), átfutó (58. sor), kiegyenlítő 63.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolásokat (64. sor).

Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt kiadásból végleges kiadás lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési kiadások növekedését és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások kiadásainak csökkenését (negatív kiadás).

A költségvetési aktív átfutó elszámolások egyes tételeinek kiemelése a pénzforgalmi adatok eredményszemléletesítését szolgálja: a személyi juttatásokkal és munkavállalókkal kapcsolatos elszámolását (59. sor), a megelőlegezett társadalombiztosítási és családi támogatásokat (60. sor) és a szállítóknak adott előlegeket (61. sor) illetően.

A nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások kiemelése az 62. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 68. sora: D/ Saját tőke

A tartós tőke, , a tőkeváltozások és az értékelési tartalék összértéke az eszközök és források egyes oszlopokban elszámolt változásait is tartalmazza. A D/ Saját tőke záró állományát a mérlegösszefüggéseknek megfelelően egyeztetni kell.

Az űrlap 69. sora: E/ Tartalékok

A tárgyévi, illetve az előző évi tartalékelszámolási számlák egyenlege. Az egyes oszlopokba beírandó összeget a mérlegösszefüggés alapján [költségvetési pénzeszközök + költségvetési aktív pénzügyi elszámolások - (mínusz) költségvetési passzív pénzügyi elszámolások +/- (plusz/mínusz) forgatási célú értékpapírok, rövid lejáratú likvid hitelek] kell kiszámítani.

Az űrlap 70-71. sora: Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

Éven túli visszafizetési kötelezettséget képező kölcsöntartozások állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezettel szemben fennálló, támogatási célú kölcsönök, visszterhes támogatások igénybevétele miatti tartozást (71. sor).

A hosszú lejáratra kapott kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 72-73. sora: Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból

A fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, általában éven túli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok (alapvetően kötvények) fennálló tartozásállománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (95. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása, illetve törlesztése miatti tartozásállomány-változásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 74-76. sora: Beruházási és fejlesztési hitelek

A hosszú lejáratú - éven túli - visszafizetési kötelezettséggel felvett beruházási és fejlesztési hitelek fennálló állománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (94. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú hitelek állományából bemutatásra ki kell emelni a nemzetközi fejlesztési szervezetektől (75. sor), illetve a külföldi pénzintézetektől (76. sor) felvett fennálló hitelállományt.

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 77. sora: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Éven túli fizetési vagy visszafizetési kötelezettséget képező, a 70-76. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya. Tájékoztatásul be kell mutatni (78. sor) azokat a hosszú lejáratú fizetési kötelezettségeket, amelyek részletvásárlással, halasztott fizetéssel megvalósuló eszközbeszerzések, beruházások, felújítások miatt keletkeznek, s nem szerepelnek a szállítókkal szembeni kötelezettségek (85-89. sor) között.

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 80. sora: Rövid lejáratú kölcsönök

Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, kölcsön kötelezettségek állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli működési célú rövid lejáratú hitelállományt (81. sor).

A rövid lejáratú kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 82-84. sora: Rövid lejáratú hitelek

A rövid lejáratú - éven belüli - visszafizetési kötelezettséggel felvett hitelek fennálló állománya, melyből a likvid hitelek központi költségvetésből, illetve egyéb belföldi forrásból kiemelése a (83. és 84. sorokban) a Tartalékok és a Saját tőke adtainak előállításához szükséges.

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 84-89. sora: Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót a számviteli előírások szerinti esetekben tartalmazó kötelezettséget, megbontva azokat a tárgyévi költségvetést (86. sor), illetve a tárgyévet követő évet terhelő kötelezettségekre (88. sor), valamint a jogszabály által lehetővé tett esetekben kibocsátott váltókkal kapcsolatos elszámolásokat.

A szállítókkal szembeni tartozások állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, az állományváltozások pénzforgalomból adódó változásának adatait a 4. oszlopban, egyéb változásait az 5. oszlopban kell feltüntetni.

A beruházási szállítók kiemelése a 87. és 89. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 91-97. sora: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, 80-90. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből ki kell emelni a hosszú lejáratú hitelek, kötvények következő évet terhelő törlesztő részleteit (94. és 95. sor), az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes fizetési részleteit 96. sor), a tárgyévet terhelő működési célú kötvénykibocsátásból eredő tartozásokat (91. sor), továbbá a váltótartozásokat (92. sor)Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést és a következő évi részlet átsorolását az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 98. sora: Tartozás rövid lejáratú értékpapírokból

Éven belüli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok fennálló tartozásállománya. A rövid lejáratú értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 100-105. sora: Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel növelik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. A passzív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy bevétel (vagyis pénzkészlet-növekedés) jelentkezik, amely később visszafizetéssel (vagyis pénzkészletcsökkenéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (100. sor), átfutó (101. sor), kiegyenlítő (102.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli passzív elszámolásokat (103. sor). Önálló soron kell kimutatni a költségvetésen kívüli letéti elszámolásokat (104. sor), valamint a könyvviteli mérlegben egyébként önálló mérlegsort jelentő "Nemzetközi támogatási programok devizaelszámolása" címén jelentkező ideiglenes bevételeket (105. sor) a végleges elszámolásig.

Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt bevételből végleges bevétel lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési bevételek növekedését és az egyéb passzív pénzügyi elszámolások bevételeinek csökkenését (negatív bevétel).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2010.

01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

A negyedéves adatszolgáltatásokat a tárgynegyedévre vonatkozóan a tulajdonos rendelkezésére bocsátott jelentésekből, évközi beszámolókból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a tulajdonolt szervezet közgyűlése által elfogadott, auditált mérlegbeszámolója, az éves konszolidált elszámolást a tulajdonolt szervezet konszolidált mérlegbeszámolója alapján kell összeállítani.

Az űrlapon mindig a tárgyév január 1-jei nyitóállományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti időszak teljes (halmozott) forgalmát, valamint a tárgyidőszak utolsó napján kimutatott záróállományt kell szerepeltetni.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak

- az adatközlő szerv megnevezését

- az adatközlő szektorát,

- PIR törzsszámát,

- az adatközlés időpontját

- az évet (négy számjegyen, pl. 2007) és

- a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15, éves konszolidált elszámolás 16)

kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem kell feltüntetni.

Az éves konszolidált elszámolás 16 jelű űrlapot akkor is be kell nyújtani, ha a tulajdonolt szervezet nem készít konszolidált elszámolást, s így a 15 és 16 jelű adatközlések megegyeznek.

Az űrlap oszlopai

Az űrlap oszlopai a gazdasági társaságokban való - a befektetett eszközök között kimutatott - részesedéseket (részvényeket, üzletrészeket) azok jogi szabályozási szintje és a társaságok jövedelemtulajdonosi szektor szerinti hovatartozása szerint különbözteti meg. A jogi szabályozás alapján megkülönbözetjük azokat a tulajdonrészeket, amelyeket törvény társaságonként tételesen és a tartós állami tulajdoni részesedés konkrét mértékének feltüntetésével határoz meg, azoktól a tulajdonrészektől, amelyeket a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok - törvényi felhatalmazás alapján saját elhatározás szerinti mértékben - saját alapítású vagy támogatott gazdasági társaságokban birtokolnak.

3. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásokban

Az űrlap 3. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságban, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságokban való részesedéseket kell - a pénz- és hitelintézetek kivételével - feltüntetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

4. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásokban

Az űrlap 4. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Bankban fennálló tulajdonosi részesedését, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társasági részesedések közül a pénz- és hitelintézetekben meglévő részesedéseket kell szerepeltetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

5. oszlop: Részesedések saját alapítású gazdasági társaságokban

Az űrlap 5. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított társaságokat és a volt tanácsi alapítású vállalatokban szerzett részesedéseket is.

6. oszlop: Részesedések saját alapítású közhasznú társaságokban

Az űrlap 6. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított közhasznú társaságokat is.

7. oszlop: Részesedések átmeneti időre

Az űrlap 7. oszlopában azokat a 3-6. oszlopokban nem szereplő, egyéb tulajdonrészeket kell kimutatni. Az itt szerepeltetendő részesedések általában résztulajdoni (kisebbségi) hányadot jelentenek és ideiglenesen, átmeneti időre tartózkodnak a részesedés birtoklására jogszabályban felhatalmazott szerv tárcájában. Nem szerepelhetnek itt a forgatási célból vásárolt értékpapírok és a követelés fejében átvett részesedések, mert azok nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli mérlegben.

8. oszlop: Részesedések nemzetközi szervezetekben

Az űrlap 8. oszlopában azokat a nemzetközi szervezetekben elsősorban pénzügyi szervezetekben, társaságokban meglévő tulajdonrészeket kell kimutatni, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített.

9. oszlop: Összesen

Összegző oszlop, a részesedések összegzésére szolgál.

10. oszlop: Összesenből részesedés a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokban

Tájékoztató adatoszlop, amely - eleget téve az EU adatszolgáltatási kötelezettségnek - az államháztartás által birtokolt, de a tőzsdei forgalomban jegyzett részvények állományára, azok alakulására kér információt.

Az űrlap sorai

01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány)

Ebben a sorban az előző évi beszámoló könyvviteli mérlegének Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg - részletezve - szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi.

02. sor: Alapítás

Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításával kapcsolatos pénzátutalás, amely a tárgyidőszak pénzforgalmában megjelent. A természetbeni apportot, azaz fizikai vagyontárgyak átadását nem itt, hanem a 07 sorban kell szerepeltetni.

03. sor: Tőkeemelés

Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági tőke növelése révén, a pénzforgalomban jelentkező pénzátutalás eredményeként.

04. sor: Vásárlás készpénzért

Üzletrészek, részvények vásárlása készpénzért, a jogszabályok által lehetővé körben.

05. sor: Vásárlás kárpótlási jegy ellenében

Üzletrészek, részvények vásárlása kárpótlási jegy ellenében, a jogszabályok által lehetővé tett szervezeti körben.

06. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező növekedés összesen (02+03+04+05)

Összegző sor, a részesedések a pénzforgalommal együtt járó állományváltozásának kimutatására szolgál.

07. sor: Alapítás eszközök átadásával

Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításához való hozzájárulás természetbeni apport formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 02 sorban kell szerepeltetni.

08. sor: Tőkeemelés nem pénzügyi eszközök átadásával

Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági alaptőke növelése révén, természetbeni hozzájárulás formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 03 sorban kell szerepeltetni.

09. sor: Térítésmentes átvétel

Más szervezettől térítésmentesen átvett részesedések, üzletrészek az átadó által közölt értéken, illetve ennek hiányában piaci értéken.

10. sor:

(szándékosan üresen hagyott sor)

11. sor: Átértékelési különbözet (növekedés)

A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek (növelő, illetve csökkentő) értékvesztésének, továbbá a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege.

12. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező növekedés összesen (07+08+09+10+11)

Összegző sor, a részesedések állományának pénzforgalomban nem jelentkező változásával összefüggő változások kimutatására szolgál.

13. sor: Növekedések összesen (06+12)

Összegző sor, a részesedések állományának összes növekedését mutatja.

14. sor: Értékesítés készpénzért

Részvények, üzletrészek értékesítése készpénz ellenében. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált - bevételként elszámolt - árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni.

(Ha tehát pl. egy 100 könyvi értéken nyilvántartott részesedésértékesítése 120 egységen történt meg, akkor a realizált 20 egység hozambevétel a 31. sorban jelenik meg, a 14. sorban a kivezetés könyvszerinti, 100 egységen történik. Ha a 100 egységen nyilvántartott részesedés értékesítése 90 egységért történt, akkor a realizált 10 egység veszteség a 20 sorban mutatandó ki, a 14. sorban pedig a realizált 90 egység értékesítési bevétel összegében történik a kivezetés. Így mindkét esetben a 22. sorban a csökkenés összességében 100 egységet mutat.)

15. sor: Tőkekivonás

A gazdasági társaságokba, közhasznú társaságokba befektetett pénztőke kivonása, a jegyzett tőke leszállítása pénzforgalomban jelentkező bevétel formájában.

16. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező csökkenés összesen (14+15)

Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

17. sor: Értékesítés kárpótlási jegyért

Részvények, üzletrészek értékesítése kárpótlási jegy ellenében. Itt kell kimutatni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél az által meghirdetett privatizációs akciók során a részesedések kárpótlási jegy ellenében történő átadását. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni, a készpénzes értékesítés elszámolásának módjával azonosan.

18. sor: Térítésmentes átadás

Más szervezeteknek térítésmentesen átadott részesedések, üzletrészek az átadónál szereplő könyvi értéken.

19. sor: Felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés

Részvények, üzletrészek könyvi értékének egyoldalú kivezetése a gazdasági társaság, közhasznú társaság felszámolása, végelszámolása miatt.

20. sor: Értékesítés realizált árfolyamvesztesége

Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték és a könyvi érték negatív különbsége. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

21. sor: Átértékelési különbözet (csökkenés)

A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek leértékelése, amennyiben a tulajdonosra előírt könyvvezetési szabályok ezt lehetővé teszik.

22. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező csökkenés összesen (17+18+19+20+21)

Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

23. sor: Csökkenések összesen (16+22)

Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására.

24. sor: Tárgyévi záró állomány (1+13-23)

Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló könyvviteli mérlegének Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi.

25. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a nyitó állományban

A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak nyitó napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől.

26. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a záró állományban

A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak záró napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől.

27. sor: Tulajdonost megillető osztalék a részesedések előző évi záró állománya után

Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel, függetlenül attól, hogy az bevételként mikor folyik be.

28. sor: Tárgyévi osztalékbevétel a részesedések előző évi záró állománya után

Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel azon része, amely a tárgyévben folyik be.

29. sor: Tárgyévi egyéb osztalékbevétel

A tárgyévben befolyt osztalékbevételek azon része, amely vagy korábbi évekről elmaradt befizetés teljesítéseként, vagy a tárgyévben képződő feltételezett nyereség alapján osztalékelőleg formájában realizálódott.

30. sor: Gazdasági és közhasznú társaságok kötelezettségei a tárgyidőszak végén

Ebben a sorban tájékoztató adatként a gazdasági és közhasznú társaságok (auditált) előző évi mérlegbeszámolójának mérlegében "F) Kötelezettségek" mérlegblokk alatt kimutatott mérlegtételek összegének a tulajdoni részaránynak megfelelően arányosított összegét kell szerepeltetni.

31. sor: Értékesítés realizált árfolyamnyeresége (hozambevétel)

Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték könyvi értéket meghaladó különbözete. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2010.

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

Az űrlapot a beszedő szervezetek töltik ki a közterhekre (adókra, járulékokra, illetékekre, adójellegű bevételekre), amennyiben megnevezett más szerv gondoskodik a közterhek adósainak nyilvántartásáról, akkor a nyilvántartó szervezetet az adatszolgáltató. A Magyar Államkincstár főkönyvéhez analitikus helyként kapcsolódó beszedő és nyilvántartó szervezetek esetében az analitikus helyek az adatszolgáltatók, ezeknek a szervezeteknek is a megjelölt határidőre be kell nyújtaniuk jelentéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium kijelölt szervezetéhez adatfeldolgozás céljából. A fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az űrlapot a könyvvezetés munkamegosztási rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, úgy a "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak

- az adatközlő szerv megnevezését

- az adatközlő szektorát,

- PIR törzsszámát

- az adatközlés időpontját

- az évet (négy számjegyen, pl. 2010) és

- a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15)

kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem.

A 01 sorban minden adatszolgáltatási időszakban a tárgyévi nyitó (január 1-jei) állományt kell feltüntetni.

A negyedéves adatszolgáltatásokat halmozottan, a tárgyidőszak egészére vonatkozó havi és negyedéves bevallások, illetve kivetések, valamint a tárgyidőszakban teljesített félévente esedékes bevallások adataiból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a havi, negyedéves és éves bevallást készítők adatait is tartalmazó, az adóévre vonatkozó, teljes körű bevallás-, illetve kivetés-feldolgozás alapján kell összeállítani.

Az űrlap oszlopai

Az űrlap oszlopaiban a közteher-bevételek adós-állományának alakulását az egyes közteher-nemek szerint, azon belül az adós típusa, nevezetesen jövedelemtulajdonosi szektora szerint, a bevallás/kivetés gyakorisági rendje. Az űrlap ezért - hasonlóan a költségvetési szakfeladatok kiadásait és bevételeit bemutató 21 és 22 űrlapokhoz - nem rögzített oszlopokkal azonosítja, hanem az egyes közterheket - az előforduláshoz igazodóan azonosítja kettős metszetben: a közteher-bevétel és az adós típusának kombinációjával (pl. társasági adó pénzügyi vállalkozásoktól, egészségbiztosítási járulék helyi önkormányzati költségvetési szervektől). Amennyiben a közteher-bevétel alapnyilvántartásaiból az adósok típusa szerinti összesítések nem állítható elő, azokat - a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott külön egyeztetés alapján - becslési eljárással kell meghatározni, illetve - kivételesen - bontás nélkül lehet szerepeltetni.

Az egyes közterheket öt számjegyes, az adós-típust két számjegyes azonosító-kombináció jelöli a következők szerint:

A bevallások rendje: a bevallás, kivetés gyakoriságához igazodóan

H: havi bevallás

N: negyedéves bevallás

F: féléves bevallás

A: adóévre vonatkozó éves bevallás

E: eseti bevallás, eseti kivetés

A közteher-bevételek részletes meghatározása:

1 Jövedelemadók

11 Magánszemélyek jövedelemadói

1-100 Személyi jövedelemadó

A magánszemélyek összevonás alá eső és elkülönülten adózó jövedelme után fizetendő adó. Elszámolása a pénzforgalomban elsősorban adóelőleg-fizetéssel történik, amely előleg megállapítása során egyes adókedvezmények figyelembe vehetők, míg más adómérséklések csak az éves - tárgyévet követően benyújtott - adóbevallásban érvényesíthetőek. Az éves bevallásban - a magánszemélyek valamennyi adóévi tevékenységük után megszerzett adóköteles jövedelmüket feltüntetik, majd az arra jutó adót - a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén -adókedvezményekkel mérséklik. Az adóbevallásban szereplő adó és az adóév során megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallás benyújtását (tárgyévet követő május 20.) megelőzően (befizetés) vagy követően (visszaigénylés) kell rendezni.

Jogszabály:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

APEH Adónemkód: 103

1-110 Magánszemélyek különadója

A magánszemély személyi jövedelemadó adóalapjának a járulékfizetés felső határát meghaladó része mint különadó-alap, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységet is végző magánszemély esetén a kapott támogatás nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizetendő adó. Egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyek és nem egyszerűsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozók, az adóbevallásban szereplő összevont adóalapnak a járulékfizetés törvényben meghatározott felső határát meghaladó része, vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói kiadásokat meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó alap együttes összege után (különadó-alap) fizetik meg.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

APEH Adónemkód: 198

12 Társas vállalkozások jövedelemadói

1-210 Társasági adó (pénzintézetek kivételével)

A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyéni cég jövedelme (adózás előtti eredménye) után fizetendő adó.

Jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

APEH Adónemkód: 101

1-230 Osztalékadó

A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete , a vízgazdálkodási társulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon, által kapott (realizált) osztalék után fizetendő adó.

Jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

APEH Adónemkód: 101

1-240 Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója

A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

APEH Adónemkód: 201

1-250 Társas vállalkozások különadója

A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

APEH Adónemkód: 199

1-260 Hitelintézetek járadéka

A hitelintézetnek az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után fizetendő járadék.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

APEH Adónemkód: 202

1-270 Energiaellátók jövedelemadója

Az energiaellátók jövedelmét terhelő adó.

Jogszabály:

2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatűs versenyképesebbé tételéről

APEH Adónemkód: 232

13 Egyéb jövedelmi adók

1-310 A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját terhelő befizetési kötelezettség

Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjainak a gyógyszer támogatási kassza terven felüli kifizetésének visszapótlásához teljesített hozzájárulása

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 243

2 Társadalombiztosítási, munkaerőpiaci járulékok

21 Munkavállalókat terhelő járulékok

211 Munkavállalói társadalombiztosítási járulékok

2-111 Munkavállalói járulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező munkaerőpiaci biztosítási rendszerben a munkanélküli ellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

APEH Adónemkód: 145

2-112 Munkavállalói egészségbiztosítási járulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező egészségbiztosítási rendszerben az egészségbiztosítási rendszer keretében biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 124

2-113 Munkavállalói nyugdíjjárulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjakra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH

Adónemkód: 125

2-114 Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (foglalkoztatott)

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH-adónemkód: 188

22 Munkáltatókat terhelő járulékok

221 Munkáltatói társadalombiztosítási járulékok

2-211 Munkáltatói egészségbiztosítási járulék

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH

Adónemkód: 124

2-212 Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 125

2-213 Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (foglalkoztató)

Jogszabály: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH-adónemkód: 188

222 Munkaadói járulék

2-220 Munkaadói járulék

Foglalkoztatói, munkáltatói munkaerőpiaci járulékbefizetések azon gazdasági szervezetektől, amelyek nem társas és nem egyéni vállalkozások.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

APEH Adónemkód: 144

223 Táppénz-hozzájárulás

2-230 Táppénz-hozzájárulás

A foglalkoztatók által a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz törvényben meghatározott hányadának hozzájárulás címén megfizetett összege.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 149

23 Egyéb járulékok

231 Egyéb járulékok (biztosítottak befizetései)

2-311 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett járulékai

Önfoglalkoztatást megvalósító egyéni vállalkozások által teljesített befizetések társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 124, 125

2-313 Egyén által fizetett egészségbiztosítási járulék

A kötelező társadalombiztosítási ellátásokra - törvény alapján - biztosítottnak nem minősülő, személyi igazolvánnyal rendelkező személyek által befizetett összeg meghatározott egészségügyi szolgáltatások fedezetére.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 124

2-314 Baleseti járulék

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó által a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetett összeg.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 124

2-315 Egészségügyi szolgáltatási járulék

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Továbbá, az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles a minimálbér alapulvételével havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 124

2-316 Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher befizetés

Jogszabály:

2009. évi CLII. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

2010. évi LXXV. Törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

APEH Adónemkód: 239,249

232 Egyéb járulékok (biztosítottak helyetti befizetések)

2-321 Munkanélküli ellátások járulékai

A munkanélküli ellátások államháztartási szektorba tartozó folyósítói által teljesített befizetések a kötelezően előírt biztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-322 Központi költségvetés által fizetett járulékok

A központi költségvetés által átvállalt járulékfizetés a társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkező állampolgárok javára, a társadalombiztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. A Magyar Köztársaság éves költségvetésében az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcímén meghatározott összeg.

2-323 Társadalom- és szociálpolitikai juttatások után fizetett járulék

A gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj és a gyermeknevelési támogatás címén, az államháztartás szervezetei által kifizetett ellátások utáni nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése a folyósító által.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-325 Fegyveres szervek kedvezményes nyugellátási kiadásaihoz fizetett hozzájárulás

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak a korhatár elérése előtt igénybe vett szolgálati nyugellátások, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően folyósított, járulékfizetéssel ellentételezett nyugdíjkedvezmények fedezetére átadott összeg.

Jogszabály:

A Magyar Köztársaság költségvetésében a Honvédelmi Minisztérium fejezetben a hivatásos állományúak nyugdíjrendszeréhez való hozzájárulás jogcímen előirányzott összeg.

2-326 Egyéb járulékok

Alkalmi munkavállalókat foglalkoztatók által, a járulékok egyszerűsített módon történő megfizetése a nyugdíj és egészségügyi ellátások fedezetére.

Jogszabály:

1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

2-327 Vállalkozói járulék

A vállalkozók munkanélküli ellátásának fedezésére, az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után vállalkozói járulékot fizet.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

APEH Adónemkód: 185

2-328 START-kártya kedvezményes járulékbefizetések

A munkaerőpiacon hátránnyal elhelyezkedők után fizetendő kedvezményes mértékű járulékkötelezettség.

Jogszabály:

2004. évi CXXIII. Törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

APEH Adónemkód: 186

2-329 Korkedvezmény-biztosítási járulék

Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozás, ill. korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó fizeti a Nyugdíjbiztosítási alap részére a korkedvezményes nyugdíj fedezésére.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 187

3 Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

3-100 Szakképzési hozzájárulás

Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a szakképzés munkaadókra háruló terheinek megosztása érdekében.

Jogszabály:

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról APEH Adónemkód: 182

3-200 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása érdekében a munkaadókra háruló terheinek megosztása céljából.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

APEH Adónemkód: 119

3-300 Kommunális adó foglalkoztatottak után

Munkaadók által, a foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után fizetendő adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

3-400 Egészségügyi hozzájárulás

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetett tételes vagy %-os hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

APEH Adónemkód: 152

3-500 Egyéb bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

(Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.)

4 Vagyonadók

4-100 Építményadó

Rendszeres vagyoni típusú adó a lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény) tulajdonlása után. Az építményadó alapja az építmény hasznos alapterülete, illetve korrigált forgalmi értéke.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-200 Idegenforgalmi adó épület után

Rendszeres vagyoni típusú adó lakás, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület után. Alapja az építmény hasznos alapterülete. Nem tartozik ide a magánszemélyt terhelő idegenforgalmi adó, amely az eltöltött vendégéjszaka után teljesítendő.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-300 Magánszemélyek kommunális adója

Rendszeres vagyoni típusú adó építmény, illetve telek magánszemély általi tulajdonlása, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-400 Telekadó

Rendszeres vagyoni típusú adó az önkormányzat illetékességi területén beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonlása után. A telekadó alapja a telek területe, illetve a telek korrigált forgalmi értéke.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-500 Öröklési illeték

Örökösödést terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-600 Ajándékozási illeték

Ajándékozást terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-700 Visszterhes ingatlan-vagyonszerzés illetéke

Ingatlannak, meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési és ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése után fizetendő közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-800 Visszterhes ingatlan átruházás illetéke

Haszonélvezet, használat, lakástulajdon, ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés, hitelintézet ingatlanszerzése esetén fizetendő közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-900 Gépjárműszerzés illetéke

Gépjármű tulajdonjogának szerzésével kapcsolatos közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

APEH Adónemkód: 222

5 Termékek és szolgáltatások adói

51 Értékesítési és forgalmi adók

5-110 Általános forgalmi adó

A belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve lízing, átadás, szállítás teljesített ellenértéke után, valamint termékimport vámértéke után megállapított forgalmi adó.

Jogszabály:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

APEH Adónemkód: 104

5-120 Iparűzési adó

Vállalkozót az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége után, annak nettó árbevétele alapján teljesítendő értékesítési adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-130 Innovációs járulék

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító elkülönített állami pénzalap forrásához való hozzájárulás. Azok a társaságok, amelyek saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végeznek, illetve finanszíroznak, ennek a tevékenységnek a számvitelileg kimutatható költségeit levonhatják a bruttó járulékfizetési kötelezettségből.

Jogszabály:

2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról

APEH Adónemkód: 184

5-140 Egyszerűsített vállalkozói adó

Az adminisztráció egyszerűsítése és az adóterhek mérséklése érdekében meghatározott bevételi határ alatti vállalkozások számára egyszerűsített adóztatási forma alkalmazását teszi lehetővé. Az eva kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja-t, és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t, a cégautóadót és az áfát; a társas vállalkozások esetében a társasági adót, az osztalék utáni szja-t, a cégautóadót és az áfát. Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva néhány korrekciós tétellel.

Jogszabály:

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

APEH Adónemkód: 115

5-150 Gyógyszerforgalmazók gyógyszertárban forgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései

Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelő, a támogatott körbe tartozó gyógyszerek forgalma után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 243

5-160 Gyógyszer-nagykereskedők gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései

A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet, a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömege után teljesítendő befizetési kötelezettség. Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 244

52 Fogyasztási adók

5-210 Termékek és szolgáltatások fogyasztási adói

Meghatározott termékek és szolgáltatások belföldi előállítása és importálása után megállapított adó, a termék, fogyasztási és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi, illetve ellenérték, továbbá import esetén a vámérték mint adóalap után.

Jogszabály:

1991. évi LXXVIII. törvény a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről

5-220 Jövedéki adók

Jövedéki termékek belföldi előállítása, raktározása, importálása, exportálása, forgalmazása, birtoklása után mennyiségi, illetőleg minőségi egység alapján megállapított közteher. Jövedéki terméknek minősülnek (ez idő szerint): az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány.

Jogszabály:

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-230 Regisztrációs adó

A személygépkocsik, lakóautók fogyasztási adóját váltotta fel. Mértéke a gépkocsi műszaki tulajdonsága, környezetvédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott összeg alapján kerül meghatározásra. Az adót az autó forgalomba helyezésekor, vagy az átalakítás napján kell megfizetni. Jogszabály:

2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról

5-240 Energiaadó

Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatása a felhasznált mennyiség alapján.

Jogszabály:

2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

53 Pénzügyi monopóliumok nyeresége

5-310 Kereskedelmi és játékadó

A kormányzati szektor javára átadott nyereség a pénzügyi monopóliumot gyakorló nem-pénzügyi vállalkozások meghatározott körbe tartozó termék- és szolgáltatásértékesítésből származóan.

Jogszabály:

1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről

APEH Adónemkód: 146

54 Egyéb termék- és szolgáltatási adók

541 Egyes szolgáltatások adói

(Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.)

542 Áruk használatának, szolgáltatások engedélyezésének adói

5-421 megszűnt

543 Gépjárműadók

5-431 Belföldi gépjárművek adója

Belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművek után a tulajdonos, illetve az üzemeltető által fizetendő adó.

Jogszabály:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjármű adóról

5-432 Külföldi gépjárművek adója

A Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjárművek után az üzemben tartó által fizetendő adó.

Jogszabály:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

5-433 Gépjármű túlsúlydíj

A Magyar Köztársaság területén közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő, a megengedett össztömeget, illetőleg a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, valamint a lánctalpas járművekre és járműszerelvényekre, azok tulajdonosaira (üzemben tartóira) kiterjedő speciális díj. Ezen járművek közlekedéséért fizetendő díj összegét kilométerenkénti díjtételek és a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott útvonal távolságának, hozzájárulás hiányában a közúton megtett távolság (km) figyelembevételével állapítják meg.

Jogszabály:

4/1999. (II. 12.) KHVM rendelet a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről

544-545 Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók

5-442 Környezetvédelmi termékdíjak

A belföldi termelő, illetve termeltető által belföldön értékesített vagy felhasznált, illetve az importőr által behozott egyes termékek árában megfizetendő környezetvédelmi célú hozzájárulás.

Jogszabály:

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

5-443 Kulturális járulék

Meghatározott kulturális és szórakoztatóipari termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után befizetendő kötelezettség.

Jogszabály:

1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról

APEH Adónemkód: 172

5-444 Idegenforgalmi adó (tartózkodás alapján)

Magánszemélyt terhelő nem állandó lakóhelyen, az önkormányzat illetékességi területén eltöltött vendégéjszaka után fizetendő adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-445 Turisztikai hozzájárulás

(Ez idő szerint nincs ilyen adónem)

5-446 Bérfőzési szeszadó

Természetes személy által bérfőzetett pálinka, borpárlat után fizetendő szolgáltatási adó.

Jogszabály:

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-447 Felügyeleti szolgáltatások díja

Az egyes ágazatok felügyeleti tevékenységének ellátásáért fizetett, közgazdasági tartamát tekintve "szolgáltatási díj" helyett adójellegű bevétel, miután a fizetési kötelezettség alapja nem hozható összefüggésbe a felügyelet által a befizető számára teljesített felügyeleti tevékenységgel és annak költségeivel.

Jogszabály:

1991. évi XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezéséről (bevétel kedvezményezettje: Szerencsejáték Felügyelet)

2001. évi CXX. tv. a tőkepiacról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1993. évi XCVI. tv. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1997. évi LXXXII. tv. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról (bevétel kedvezményezettje: Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium és a jogutód Gazdasági Minisztérium)

1996. évi CXVI. tv. az atomenergiáról (bevétel kedvezményezettje: Országos Atomenergia Hivatal)

2001. évi XL. tv. a hírközlésről (bevétel kedvezményezettje: Hírközlési Főfelügyelet)

91/2007. (XI. 5.) GKM rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól (bevétel kedvezményezettje: Magyar Energia Hivatal)

12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

5-448 Tenyésztési hozzájárulás

Meghatározott mezőgazdasági termékek értékesítésének nettó árbevétele és a lóverseny-totalizatőr tevékenység forgalma után fizetendő hozzájárulás.

Jogszabály:

1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről

2004. évi költségvetési törvény 15. számú melléklete

5-449 Vadvédelmi hozzájárulás

A hasznosított vadállomány mennyisége után fizetendő hozzájárulás.

Jogszabály:

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

5-450 Erdőfenntartási járulék

A kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növendékfokozó gyérítések után fizetendő járulék.

Jogszabály:

1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről

5-451 Földvédelmi járulék

A termőföld más irányú hasznosítása esetén egyszeri befizetési kötelezettség.

Jogszabály:

1994. évi LV. törvény a termőföldről

5-452 Halászatfejlesztési hozzájárulás

Az állam által átengedett halászati jogért fizetendő hozzájárulás a vízterület halászati értéke után.

Jogszabály:

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel

5-453 Állatvédelmi hozzájárulás

Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.

Jogszabály:

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (és külön törvény)

5-454 Környezetterhelési díj

A természeti környezet igénybevételét, használatát terhelő adójellegű befizetések. Fajtái: levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj.

Jogszabály:

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

546 Egyéb termelési adók

5-461 Gyógyszertár szolidaritási díj

Közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosultat terhelő; a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó éves árréstömege után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 245 5

-462 Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések

A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja (forgalmazó) és a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője minden általa foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után évente teljesítendő befizetési kötelezettség.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 246 gyógyszerismertetés, 247 gyógyászati segédeszköz ismertetés

5-463 Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviseléséből eredő befizetések

A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját (forgalmazóját) terhelő, az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásainak túllépése esetén, a túllépés után, sávonként eltérő mértékben teljesítendő befizetés.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 248

6 Vámok és vámjellegű befizetések

61 Vámbefizetések

6-110 Vámok

Az Európai Unióba történt belépéstől kezdődően a vámbevételek az Európai Uniót illetik meg.

6-120 Vámbiztosíték

(Ez idő szerint nincs a Magyar Államot megillető, ilyen jogcímű befizetési kötelezettség.)

7 Egyéb adók, adójellegű bevételek

71 Egyéb adók

7-110 Bélyegilleték

Az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő eljárási illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, amennyiben azok lerovása illetékbélyeg formájában történik.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

72 Egyéb adójellegű bevételek

7-210 Környezethasználati díjak

(Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.)

7-220 Nukleáris hozzájárulás

A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) költségeihez való hozzájárulás az engedélyesek által. A hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény állapítja meg.

Jogszabály:

1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról

7-230 Egyéb adójellegű bevételek

(Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.)

8 Adók, járulékok, adójellegű bevételek bírság- és pótlék-bevételei

8-100 Adó- és járulékbírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék

Idetartozik minden olyan késedelmi pótlék, kamat és bírság befizetése is, amely adónemekre nem különíthető el. Az egyes szakhatóságok által kiszabott (pl. környezetvédelmi, műemlékvédelmi) bírságok nem adójellegű bevételnek minősülnek, ezért nem itt szerepelnek.

Jogszabály:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

APEH Adónemkód: 138, 215

Az adóstípusok részletes meghatározása:

Az adóstípusok meghatározásánál a gazdasági szervezeteknek a gazdálkodási forma szerinti osztályozására alkalmazott, az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráról szóló - többször módosított -9001/2002. (SK. 3.) KSH közlemény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: KSH GFO) meghatározott kategóriákra hivatkozunk.

11-13 Nem pénzügyi vállalkozások

11 Társas vállalkozások

A KSH GFO-ban az "1 Jogi személyiségű vállalkozások", valamint a "2 Jogi személyiség nélküli vállalkozások" azon csoportjai a "23 Egyéni vállalkozások" csoport kivételével, amelyek nem pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

12 Egyéni vállalkozások

A KSH GFO-ban a "23 Egyéni vállalkozások" csoportja.

13 Nem társult és egyéb vállalkozások

A KSH GFO-ban a "7 Egyéb gazdasági szervezet" csoportja.

20 Pénzügyi vállalkozások

A KSH GFO-ban az "1 Jogi személyiségű vállalkozások" azon csoportjai, amelyek pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

31-36 Költségvetési szerv és intézménye

A KSH GFO-ban a "3 Költségvetési szerv és intézménye", az államháztartásba tartozó előirányzatokkal és pénzügyi alapokkal kibővítve a következő csoportok:

31 Központi költségvetési szerv és intézménye

32 Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye

33 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és társadalombiztosítási költségvetési szerv

34 Köztestületi költségvetési szerv

35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv

36 Területfejlesztési tanács és társulás

911 Elkülönített állami pénzalap

912 Központi és fejezeti kezelésű előirányzat

913 Nyugdíjbiztosítási alap

914 Egészségbiztosítási alap

4 Háztartások

A magánszemélyek.

5 Nonprofit szervezetek

A KSH GFO-ban a "Nonprofit szervezet (5, 6,)" csoportjai.

Az űrlap sorai

01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány)

Ebben a sorban az előző évi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorából a közteher-bevételek címén kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 01 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

02. sor: Előző év(ek) bevételi előírásainak növekedése

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált pótlólagos bevételi előírásokat - ideértve az adó- és járulékalanyok és a beszedő szervezetek helyesbítéseit egyaránt -, amelyek a tárgyévet megelőző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatosak.

03. sor: Tárgyévi bevételi előírás

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben, illetve a közterhek tárgyévi elszámolásához kapcsolódó bevallások beadásának időpontjáig regisztrált tárgyévi bevételi előírásokat, azaz a tárgyévi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adó-, járulék- és egyéb befizetési kötelezettségeket a bevallások, illetve kivetések alapján, ideértve a bevallások helyesbítését és a beszedő szervezet által megállapított tartozások helyesbítését egyaránt. A tárgyévi bevételi előírás tehát nem azonos a közteher-bevétel költségvetési előirányzatával, mely utóbbi pénzforgalmi szemléletű bevétel és a költségvetés(ek) számára ténylegesen realizálható és elkölthető jövedelmet képez, még ha kalkulálása bevételi prognózison is alapul.

04. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező növekedés összesen (02+03)

Összegző sor, az adósok állományának a bevételi előírások változásával összefüggő változások kimutatására szolgál.

05. sor: Növekedések összesen (02+03=04)

Összegző sor, az adósok állományának növekedését mutatja.

06. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése helyesbítés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyek a bevallások tartozást-csökkentő helyesbítése vagy a beszedő szervezet által megállapított helyesbítése miatt következett be.

07. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése tartozás elengedés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet határozata követelés elengedés formájában elengedett, s ezáltal az adós is kivezetheti a nyilvántartásaiból.

08. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése felszámolás, megszűnés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet egyoldalúan kényszerül kivezetni a nyilvántartásaiból, miután a korábbi adóst felszámolták vagy megszüntették.

09. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező csökkenés összesen (06+07+08)

Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

10. sor: Tárgyévi befizetés előző év(ek) bevételi előírásának teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek miatt fennálló hátralékaik teljesítésére fizettek be.

11. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévi bevételi előírás teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyi gazdasági tevékenységével kapcsolatos befizetési kötelezettségeik teljesítésére fizetnek be, ideértve a törvényben megállapított előlegeket is.

12. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévet követő évi bevételi előírás teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyévet követő évi befizetési kötelezettségeivel kapcsolatban előlegként fizettek be.

13. sor: Tárgyévi pénzforgalomban jelentkező csökkenés összesen (10+11+12) Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

14. sor: Csökkenések összesen (09+13)

Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására.

15. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) záróállomány (01+05-14)

Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorában a közteher-bevételekkel kapcsolatban kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 15 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

16. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) eredményszemléletű bevétel

Ebben a sorban a tárgyévi, illetve évközi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszaki gazdasági-pénzügyi tevékenységek, illetve események után keletkező, az államháztartást megillető, ténylegesen is beszedhető közteher-bevétel összegét kell szerepeltetni. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévre, tárgyidőszakra vonatkozó bevallások, kivetések (ügyletek) szerinti közteher-befizetési kötelezettséget mérsékelni kell azzal az összeggel, amely a tárgyidőszakban jogutód nélkül megszűnt vagy felszámolt szervezetek tárgyévre, tárgyidőszakra előírt befizetési kötelezettségéből nem fizetettek meg (és vélelmezhető, hogy sohasem fognak már megfizetni.)

Az eredményszemléletű számbavételhez az adó-, járulék- és adójellegű bevételeket abban az időszakban kell számba venni, amikor a fizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenység, a tranzakció vagy más esemény ténylegesen megtörténik. Annak érdekében azonban, hogy az eredményszemléletű bevétel az államháztartás számára ténylegesen is realizálható, és mindössze csak időbeni eltolódással megszerezhető jövedelemként legyen számba vehető, a bevallott, kivetett adókötelezettségeket korrigálni kell a megszűnés, felszámolás miatt várhatóan soha nem realizálódó adók összegével.

A 16. sorban szereplő tájékoztató adat az államháztartásra vonatkozó hazai és nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítését segítik elő. A makrogazdasági statisztikai számításokban, a kormányzati szektor hiányának és adósságának EU-kritériumok szerinti meghatározásában az adó- és járulékbevételeket ún. eredményszemléletben kell meghatározni. A nemzeti számlák módszertanában erre a következő leírások szerepelnek.

A nemzeti számlákban minden adót annak esedékességekor kell elszámolni, tehát abban az időpontban, amikor azok a tevékenységek, gazdasági műveletek vagy más események végbemennek, amelyek az adókötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Vannak azonban olyan gazdasági tevékenységek, tranzakciók vagy események, amelyek után bár az adózási szabályok szerint adót kellene fizetni, ez azonban nem jut az adóhatóság tudomására. Nem lenne reális azt feltételezni, hogy ezek a rejtett tevékenységek, gazdasági műveletek vagy események után pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek keletkeznének. Ezért a nemzeti számlákban elszámolt adók összegét csak az adókivetéssel, bevallással vagy más módon, pl. értékesítéskor kiállított számlával, vámbevallással bizonylatolt összeg jelenti. Ezek a bizonylatok az adó megfizetésekor megszűnő adófizetői kötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Az eredményszemlélettel összhangban az adók elszámolásának időpontja az az időpont, amikor az adókötelezettség keletkezik. Például a kibocsátás értékesítése, továbbadása vagy felhasználása esetén fizetendő adót akkor kell elszámolni, amikor az értékesítés, az átadás vagy a felhasználás megtörténik, s ez nem szükségszerűen egyezik meg azzal az időponttal, amikor az adóhatóság arról tudomást szerez, az adókivetés megtörténik, az adó esedékessé válik, vagy az adót ténylegesen megfizetik. Némi rugalmasság azonban - gyakorlati okokból - megengedhető, például a jövedelmekből a kifizetéskor levonásra kerülő adók regisztrálása időpontja esetében.

Esetenként a ténylegesen megfizetett adóösszeg lényegesen és rendszeresen eltérhet a fizetendő adók összegétől. Oly mértékben, hogy a fizetendő adókat nem érdemes teljes egészében pénzügyi kötelezettségeknek kezelni. Ilyen esetekben elemzési és gazdaságpolitikai döntéshozatali célokra relevánsabb, ha figyelmen kívül hagyjuk a meg nem fizetett adókötelezettségeket, és csak a ténylegesen megfizetett adókat számoljuk el. A ténylegesen megfizetett adókat azonban továbbra is eredményszemléletben kell elszámolni abban az időpontban, amikor az adókötelezettségek keletkezését előidéző események megtörténtek.

17. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) fizetés-esedékességi bevétel

Ebben a sorban külön rendelkezésig még nem kell adatot szerepeltetni. Az Európai Unió azon rendeletét, amelyben a kormányzati szektorra vonatkozó adatszolgáltatásokat határozzák meg, a közeljövőben fogják módosítani. A törvényerőre emelkedő szabályok és a kapcsolódó módszertani meghatározások függvényében külön rendelkezés és kitöltési utasítás alapján kell majd - ugyancsak tájékoztató adatként - azt az összeget kell kimutatni, amely az államháztartást a tárgyévben (tárgyidőszakban) - az adott közteher-bevételre vonatkozó adózási rend vagy a fizetési kötelezettség szabályai szerint - pénzforgalmilag is megilleti."