2018. évi XCVIII. törvény

az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben, vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. végzi vagy - a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben - köztestületnél történik."

(2) A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A közúti járművezetők vizsgáztatását, utánképzését és képzésfelügyeletét, a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását és képzésfelügyeletét, valamint a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság vagy a vizsgaközpont által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek."

(3) A Kkt. 18. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:)

"b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,"

(4) A Kkt. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről

a) a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást a vizsgaközpont,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a közlekedési hatóság adja ki."

(5) A Kkt. 18. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(16) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(17) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy

b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi."

2. § A Kkt. 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, állami tisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait."

3. § (1) A Kkt. 29. §-a a következő (4d) és (4e) bekezdéssel egészül ki:

"(4d) A (3)-(4c) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy - a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél - a vízi létesítmény építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.

(4e) Az építtető által a 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő ingatlanon állami beruházás keretében elvégzett értéknövelő beruházás az ingatlan tulajdonosának tulajdonaként jön létre."

(2) A Kkt. 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (11a) bekezdéssel egészül ki.

"(11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében.

(11a) A nem központi költségvetésből vagy nem európai uniós forrásból megvalósuló utak beruházója a miniszter egyetértése esetén - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő építési munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák vonatkozásában."

4. § A Kkt. a következő 29/G. §-sal egészül ki:

"29/G. § (1) Ha a Magyar Közút Nonprofit Zrt. olyan fejlesztési, felújítási, beruházási feladatot végez el, amelynek eredményeként kormányrendeletben meghatározott országos kerékpárút-törzshálózatba tartozó és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében helyi közúti vagyonelemet hoz létre, úgy a helyi közúti vagyonelem a műszaki átadás-átvételi eljárással e törvény erejénél fogva térítésmentesen az illetékes helyi önkormányzat tulajdonába kerül, amelyet a helyi önkormányzat a könyveiben feltüntet.

(2) A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a birtokbaadás napján egyoldalú elszámolási kimutatást készít a számviteli nyilvántartása alapján, és az elszámolási kimutatás illetékes helyi önkormányzat általi igazolt átvétele napjával kivezeti nyilvántartásából a fejlesztés, felújítás, beruházás értékét, míg az önkormányzat ezzel egyidejűleg bevezeti a könyveibe."

5. § (1) A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény szerint az út kezelői:)

"b) az a) pontban nem említett

ba) országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel rendelkezik,

bb) helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik vagy

bc) helyi közutak tekintetében a bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet;"

(2) A Kkt. 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény szerint az út kezelői:)

"d) kormányrendeletben meghatározott országos kerékpárút-törzshálózatba tartozó és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében

da) a fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet;

db) a külön jogszabályban meghatározott, kerékpározás céljára használt magánutak és útnak nem minősülő egyéb útvonalak mellett található kerékpáros útbaigazító táblák vonatkozásában a fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet."

6. § A Kkt. a következő 33/E. §-sal egészül ki:

"33/E. § Az intelligens közlekedési rendszerek üzemeltetésével és a Nemzeti Hozzáférési Pont működtetésével kapcsolatos követelmények teljesítésének értékelését a miniszter Nemzeti Szervként látja el."

7. § A Kkt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzat képviselőtestülete - Budapest Főváros Önkormányzata esetében a Fővárosi Közgyűlés - az (1) bekezdésben foglalt feladatait a 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 33. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet útján is elláthatja."

8. § A Kkt. 46/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kezelésére és nyilvántartására a vizsgaközpont is jogosult."

9. § A Kkt. a következő 46/M. §-sal egészül ki:

"46/M. § (1) Az e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő, járművezetői vizsgabiztosok, műszaki vizsgabiztosok, szakoktatók, iskolavezetők, valamint utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését nem érintik.

(2) Az e törvénynek a Módtv3. által megállapított 24/A. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban a 2018. december 31. napján szereplő vizsgabiztost úgy kell tekinteni, hogy a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik."

10. § A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 41. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

"41. a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását"

(rendeletben állapítsa meg.)

11. § A Kkt. 49. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

"h) - az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 4., 28. és 32. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt - a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről szóló 2013. május 15-i 886/2013/EU bizottsági rendelet,

i) - az e törvény végrehajtására a 48. § (3) bekezdés b) pont 4., 28. és 32. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. december 18-i 2015/962/EU bizottsági rendelet"

12. § A Kkt. a következő 50. §-sal egészül ki:

"50. § A 18. § (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

13. § A Kkt.

a) a 11/B. § (2) bekezdés a) pontjában az "új autópályák, autóutak és gyorsutak" szövegrész helyébe az "új autópályák és autóutak" szöveg,

b) a 11/B. § (2) bekezdés b) pontjában a "gyorsút autóúttá vagy autópályává, autóút autópályává történő átépítése" szövegrész helyébe az "autóút autópályává történő átépítése" szöveg,

c) 29. § (3) bekezdésében az "A forgalomba helyezett út és" szövegrész helyébe az "A forgalomba helyezett országos közút és" szöveg,

d) 29. § (6) bekezdésében a "megvásárolt vagy kisajátított további földrészlet" szövegrész helyébe a "megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett további földrészlet" szöveg,

e) 33. § (1) bekezdés d) pontjában a "külön jogszabályban meghatározott országos kerékpárút-törzshálózat és" szövegrész helyébe a "Kormány rendeletében meghatározott országos kerékpárút-törzshálózatba tartozó és" szöveg,

f) 33. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési" szövegrész helyébe a "fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési" szöveg,

g) a 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén" szövegrész helyébe az "autópálya, autóút és főútvonal esetén" szöveg,

h) a 46/D. § (1) bekezdésében a "közlekedési hatóság" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóság, vizsgaközpont" szöveg,

i) 48. § (3) bekezdés e) pontjában az "a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásának díjait, valamint" szövegrész helyébe az "a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásának díjait, a pályaalkalmassági eljárás díját, valamint" szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti a Kkt.

a) 9. § (6) bekezdése,

b) 18. § (14) bekezdése,

c) 29. § (4) bekezdése,

d) 46/F. §-a

2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

15. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. számú mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek földművei megépítéséhez szükséges célkitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv., illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény elrendeli."

16. § A Bt. 3. § (1b) bekezdés b) pontjában a "célkitermelőhely rekultiválására" szövegrész helyébe a "célkitermelőhely vagy bánya rekultiválására" szöveg lép.

3. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

17. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A miniszter látja el - az általa kijelölt szervezet útján - a légiközlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat. A kijelölt szervezet számára - a külön jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható."

18. § (1) Az Lt. 3. § (2b) bekezdése a következő n)-p) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 90 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:)

"n) az állami célú légiközlekedéssel összefüggő repülésbiztonsági szervezet engedélyezése,

o) az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,

p) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése."

(2) Az Lt. 3. § (2d) bekezdése a következő f)-j) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 150 nap)

"f) a repülés-egészségügyi központok engedélyeinek kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban,

g) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló hatósági eljárásokban,

h) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló hatósági eljárásokban,

i) az állami légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban,

j) állami légiközlekedési szakszemélyzet oktatására használt repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló hatósági eljárásokban."

(3) Az Lt. 3. § (2e) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 55 nap)

"g) az állami légijármű nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásokban,

h) az állami légijármű típusalkalmassági vizsgálatára irányuló hatósági eljárásokban,

i) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjének jóváhagyására irányuló hatósági eljárásokban."

(4) Az Lt. 3. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A légiközlekedési hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól mentesül a Magyar Honvédség és a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása alá tartozó, nem gazdasági társasági formában működő szervezet."

19. § (1) Az Lt. 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A polgári légiközlekedés tekintetében az üzembentartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának eljárásjogi szabályait, valamint az (1) bekezdés b) pontja tekintetében az üzemben tartás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg."

(2) Az Lt. 19. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A polgári légiközlekedés tekintetében az üzemben tartás feltételeit az (1) bekezdés a) és c) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a miniszter állapítja meg.

(9) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeit a honvédelemért felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítja meg."

20. § Az Lt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 71. § 10. pont b) alpontjában szereplő légiközlekedési tevékenység a légiközlekedési hatósághoz tett, előzetes bejelentést követően folytatható. A 965/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott követelményrendszert a légiközlekedési hatóság ellenőrzi."

21. § Az Lt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § Légijármű bérbeadása tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság által kiadott engedély szükséges, kivéve, ha a bérbeadás célja a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása, illetve gyakorlati repülőképzés."

22. § Az Lt. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó repülőterek, állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint közös felhasználású repülőterek esetében legalább a repülőtér területét magába foglaló biztonsági és zajgátló védőövezetet, vagy fokozottan zajos területet kell kijelölni."

23. § Az Lt. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A légialkalmassági tanúsítvány határozatlan időtartamig érvényes. A légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány egy évig érvényes, és a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek mellett két alkalommal meghosszabbítható alkalmanként további egy évvel. Az állami célú légiközlekedésben a légialkalmassági bizonyítvány határozott időtartamig érvényes, időbeli hatályát a katonai légügyi hatóság időszakos alkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja."

24. § Az Lt. 54. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pilóta nélküli légijármű parancsnoka a légijármű vezetője.

(4) A meghosszabbító vizsgák kivételével vizsgáztatóval együtt végzett vizsgarepülés során a légijármű parancsnoka a vizsgáztató, amennyiben kezelőszervekkel ellátott pilótaülésben foglal helyet. A meghosszabbító vizsgák során az 54. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Vizsgáztatóval együtt végzett vizsgarepülés során a vizsgázó a légijármű parancsnoka, amennyiben a vizsgáztató nem kezelőszervekkel ellátott ülésben foglal helyet."

25. § Az Lt. 71. §-a a következő 44. és 45. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

"44. légialkalmassági tanúsítvány: típusalkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező légijármű esetében az adott típushoz tartozó, gyártási számmal, lajstromjellel rendelkező egyedi légijármű esetében a típusalkalmasságra vonatkozó előírásoknak való megfelelést tanúsító, határozatlan időtartamig érvényes hatósági okmány;

45. légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítvány: a 44. pontban meghatározott légialkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező légijárműhöz tartozó, a folyamatos légialkalmassági feltételeknek a kiadás napján való megfelelést igazoló, meghatározott ideig érvényes hatósági okmány."

26. § (1) Az Lt. 73/B. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"h) az állami légijármű nyilvántartásának, gyártásának és javításának, valamint annak típus- és légialkalmasságának részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Lt. 73/B. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"i) a pilóta nélküli állami légijárművek repülésének, a pilóta nélküli állami légijármű rendszerek üzemeltetésének, a kezelő személyzet képesítésének, egészségi alkalmasságának követelményeit, valamint a vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait,

j) a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében szereplő Magyarországon regisztrált vagy nyilvántartott polgári légijárművek légijármű-komponens és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz tervezésével, gyártásával, építésével, típus- és légialkalmassági tanúsításával, egyedi repülési engedélyezésével, folyamatos légialkalmasságának fenntartásával, megfelelőségi tanúsításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárás kiegészítő eljárásjogi szabályait."

(rendeletben állapítsa meg.)

27. § (1) Az Lt. 74. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"f) a miniszter, hogy a polgári légijárművek üzemben tartásának szakmai feltételeit és engedélyezési eljárásának anyagi jogi szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Lt. 74. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"b) a miniszter, hogy a 19. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeinek a részletes szabályait, és az üzembentartási engedély kiadásával, felfüggesztésével és visszavonásával összefüggő anyagi jogi szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Lt. 74. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"j) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetei szakszolgálati engedélyeinek és képzéseinek részletes szabályait a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben;"

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) Az Lt. 74. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"l) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés tekintetében a repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv kijelölésének szabályait, az állami légiközlekedési személyzet repülőegészségi alkalmassági feltételeit, az állami légiközlekedési szakszemélyek repülőegészségi alkalmassági minősítésének és felügyeletének rendjét,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) Az Lt. 74. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"j) a miniszter, hogy a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését és a szervezet által ellátandó légiközlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

28. § Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

"p) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1178/2011/EU rendelet bejelentett képzési szervezetek tekintetében történő módosításáról szóló 2018/1119/EU bizottsági rendelet;"

29. § Az Lt. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

30. § Az Lt.

1. 3. § (1) bekezdésében az "a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szövegrész helyébe az "a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szöveg,

2. 3. § (2d) bekezdés c) pontjában a "képzéséhez" szövegrész helyébe a "képzéséhez, vizsgáztatásához és értékeléséhez" szöveg,

3. a 3. § (2d) bekezdés e) pontjában az "irányuló" szövegrész helyébe az "irányuló, valamint" szöveg,

4. 29. § (1) bekezdésében a "légijármű gyártásához" szövegrész helyébe a "légijármű és komponenseinek gyártásához, folyamatos légialkalmasság-irányításához," szöveg,

5. 29. § (1) bekezdésében az "A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg;

6. 29. § (3) bekezdésében az "A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg;

7. 29. § (3) bekezdésében a "légi jármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának" szövegrész helyébe a "légijármű, komponens és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, folyamatos légialkalmasság-irányításának," szöveg,

8. 29. § (3) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

9. 30. § (1) bekezdésében a "képzésére" szövegrész helyébe a "képzésére - kivéve a 1178/2011/EU rendeletben meghatározott bejelentett képzési szervezeteket (a továbbiakban: DTO) - " szöveg,

10. 30. § (3) bekezdésében, 32. § (5) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ában, 48. § (1) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 74. § (2) bekezdés d), h) és o) pontjaiban a "216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe a "2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg,

11. 48. § (1) bekezdés a) pontjában a "légialkalmassági tanúsítványával" szövegrész helyébe a "légialkalmassági tanúsítványával és légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítványával" szöveg,

12. 51. § (3) bekezdés d), e), és f) pontjában a "miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben" szöveg,

13. 51. § (9) bekezdésében a "szabályairól és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának adattartalmára vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe "a szabályairól szóló miniszteri rendeletben és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló kormányrendeletben",

14. 65/A. § (3a) bekezdésében a "216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott" szövegrész helyébe a "2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó" szöveg,

15. 66/C. § (1) bekezdésében az "a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint" szövegrész helyébe az "a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint" szöveg, a "216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke alapján" szövegrész helyébe a "2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikke alapján, valamint a 29. § (1) bekezdése alapján engedéllyel rendelkező szervezetek felett" szöveg,

16. 73. § (1) bekezdés z) pontjában a "létrehozásának és működtetésének" szövegrész helyébe a "létrehozásának, működtetésének és adattartalmának" szöveg,

17. 73/B. § a) pontjában az "az üzembentartási engedély" szövegrész helyébe az "a polgári légiközlekedés tekintetében az üzembentartási engedély" szöveg,

18. 73/B. § b) pontjában az "a szakszolgálati engedély" szövegrész helyébe az "a polgári légiközlekedési szakszemélyzet tekintetében a szakszolgálati engedélyek" szöveg,

19. 73/B. § c) pontjában az "a légialkalmassági bizonyítvány" szövegrész helyébe az "a polgári légiközlekedés tekintetében a légialkalmassági bizonyítvány" szöveg,

20. 74. § (2) bekezdés d) pontjában az "a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg,

21. 74. § (2) bekezdés d) és h) pontjában a "részletes szabályait" szövegrész helyébe a "részletes anyagi jogi szabályait" szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti az Lt.

a) 3. § (2f) bekezdés b)-d) pontja,

b) 3. § (2k) bekezdése,

c) 17. § (1) bekezdése,

d) 29/A. § (2) bekezdésében a "vagy egyéni vállalkozóként" szövegrésze,

e) 38. § (2) bekezdése,

f) 61/A. § (6) bekezdésében az "a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységével összefüggésben, hosszú távú" szövegrész,

g) 74. § (2) bekezdés o) pontjában az "a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kiadására, helyszíni elvételére és visszavonására vonatkozó szabályokat," szövegrész,

h) 74. § (2) bekezdés p) pontja,

i) 74. § (3) bekezdés d) és f) pontja.

4. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

32. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A miniszter látja el - az általa kijelölt szervezet útján - a vízi közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat. A kijelölt szervezet számára - a külön jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható."

33. § A Vkt. 88. § (2) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

"26. a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet és a szervezet által ellátandó, vízi közlekedéssel összefüggő kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok"

(rendeletben történő megállapítására.)

5. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

34. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 2. § a) pontjában az "1. számú melléklet szerinti autópályák, autóutak és gyorsutak" szövegrész helyébe az "1. számú melléklet szerinti autópályák és autóutak" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében a "Kormány rendeletben állapítja meg" szövegrész helyébe a "Kormány rendeletben állapíthatja meg." szöveg

lép.

6. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

35. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 2. pontja a következő 2.27. alponttal egészül ki:

(Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

"2.27. a köz- és a magánszféra partnersége: közfeladatot ellátó szervek és a pályahálózat-működtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amely alapján ezen vállalkozások részben vagy egészben kiépítik vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát, vagy megszerzik a pályahálózat-működtetői jogosultságokat egy előre meghatározott időtartamra."

(2) A Vtv. 2. § 3. pont 3.6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vasúti pályahálózati kapacitás elosztásával és a díjképzéssel kapcsolatos fogalmak:)

"3.6. hozzáférésre jogosult:

a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság,

b) más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

c) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén,

d) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása;"

(3) A Vtv. 2. § 4. pont 4.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)

"4.12. vasúti pályahálózat működtetése

a) a vasúti pályahálózat fejlesztése: hálózattervezés, pénzügyi és beruházástervezés, valamint a vasúti pályahálózat építése és korszerűsítése;

b) a vasúti pályahálózat üzemeltetése: a menetvonalak elosztása, forgalomirányítás és a hálózat-hozzáférési díjak meghatározása és beszedése;

c) a vasúti pályahálózat karbantartása: a meglévő vasúti pályahálózat állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák;

d) a vasúti pályahálózat felújítása: a meglévő vasúti pályahálózaton belüli cserékre irányuló nagyobb munkák, amelyek nem változtatják meg annak összteljesítményét;

e) a vasúti pályahálózat korszerűsítése: a vasúti pályahálózaton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét;

f) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá

g) az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása;"

(4) A Vtv. 2. § 5. pont 5.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vasúti szervezetek:)

"5.2. vertikálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek esetében:

a) a pályahálózat-működtető egy olyan vállalkozás irányítása alatt áll, amely egyben a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaságot is irányít;

b) a pályahálózat-működtető egy vagy több olyan vállalkozó vasúti társaság irányítása alatt áll, amely a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújt;

c) a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaság a pályahálózat-működtető irányítása alatt áll; vagy

d) a vállalkozás különálló részlegekből áll, magában foglal egy pályahálózat-működtetőt és egy vagy több, saját jogi személyiséggel nem rendelkező részleget, amelyek vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtanak."

(5) A Vtv. 2. § 5. pont 5.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vasúti szervezetek:)

"5.7. pályahálózat-működtető: olyan szervezet vagy társaság, amely egy hálózat vasúti infrastruktúrájának működtetését, karbantartását és felújítását biztosítja, valamint részt vesz annak fejlesztésében."

36. § A Vtv. 3/B. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A miniszter korlátozhatja a nem az Európai Unió tagja harmadik ország vonatkozásában a vasúti pályahálózathoz való hozzáférési jogot a harmadik országból, illetve annak irányába olyan hálózatokon végzett szolgáltatások esetében, amelyek nyomtávolsága eltér a pályahálózat-működtető által működtetett vasúti hálózat általánosan alkalmazott nyomtávolságától, ha versenytorzulás jelentkezik az állam és az adott harmadik ország közötti, határokon átnyúló vasúti közlekedésben. A miniszter a korlátozás bevezetésére vonatkozó határozattervezetet benyújtja a Bizottságnak, és konzultál a többi tagállammal.

(7) A miniszter látja el - az általa kijelölt szervezet útján - a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat. A kijelölt szervezet számára - a külön jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.

(8) Országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetében a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat."

37. § A Vtv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen)

"b) országos működési engedély, valamint a vasúti személyszállítási tevékenység vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével történő végzése esetén - a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a pénzügyi teljesítőképességgel,"

(kapcsolatos, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.)

38. § A Vtv. 11. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A pályahálózat-működtető felel az általa működtetett vasúti pályahálózat működtetéséért, üzemeltetésért, ezen belül a karbantartásáért és a felújításáért, valamint pályaműködtetési szerződésben vagy a fejlesztés finanszírozását biztosító támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerinti fejlesztésért.

(9) A pályahálózat-működtető - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (6) bekezdésének figyelembevételével - kiszervezheti egyes feladatait másik szervezethez, amennyiben az nem vállalkozó vasúti társaság, nem irányít vállalkozó vasúti társaságot, illetve azt nem ellenőrzi vállalkozó vasúti társaság, feltéve, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség és nem sérül az üzleti szempontból érzékeny információk titkossága.

(10) Amennyiben a pályahálózat-működtető a (9) bekezdés szerint kiszervezi egyes feladatait, a kiszervezett feladatok vonatkozásában is megtartja az e feladatok ellátása feletti felügyeleti jogkört, és a végső felelősség is a pályahálózat-működtetőt terheli a kiszervezett feladatok ellátásáért."

39. § A Vtv. "A vasúti pályahálózat működtetése" alcíme a következő 11/A-11/F. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A pályahálózat-működtető felügyelőbizottságának és igazgatóságának tagjai, illetve a nekik közvetlenül alárendelt vezetők a pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátása során megkülönböztetéstől mentes módon és pártatlanul kötelesek eljárni. Ennek biztosítása érdekében ugyanazon személyek nem lehetnek egyidejűleg:

a) pályahálózat-működtető és valamely vállalkozó vasúti társaság igazgatóságának tagjai;

b) a pályahálózat-működtetőnél az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyek és egyben valamely vállalkozó vasúti társaság igazgatóságának tagjai;

c) ha a pályahálózat-működtetőnél felügyelőbizottság működik, úgy a pályahálózat-működtető és valamely vállalkozó vasúti társaság felügyelőbizottságának tagjai;

d) vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotó olyan felügyelőbizottság tagjai, amely a vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorol, továbbá ezen pályahálózat-működtető igazgatóságának tagjai.

(2) Vertikálisan integrált vállalkozások esetében a pályahálózat-működtető igazgatóságának tagjai és az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyek nem részesülhetnek teljesítményalapú díjazásban a vertikálisan integrált vállalkozás más jogi személyétől, és nem kaphatnak olyan juttatásokat, amelyek vállalkozó vasúti társaság pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódnak.

(3) Ha a vertikálisan integrált vállalkozáson belüli szervezetek közös információs rendszereket használnak, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó üzleti titkokhoz való hozzáférést a pályahálózat-működtető erre felhatalmazott személyzetére kell korlátozni. Érzékeny információk nem adhatók át a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó más szervezetnek.

(4) A vertikálisan integrált vállalkozás keretében működő pályahálózat-működtető abban az esetben tekinthető független pályahálózat-működtetőnek, amennyiben megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

11/B. § (1) A pályahálózat-működtető a forgalomirányítási és a karbantartás-tervezési feladatait pártatlanul, átlátható és megkülönböztetésmentes módon köteles ellátni, amelynek érdekében biztosítja, hogy a forgalomirányítási és karbantartás-tervezési feladatokkal kapcsolatos döntésekért felelős személyekkel kapcsolatban ne álljon fenn a 11/A. §-ban meghatározott összeférhetetlenség.

(2) A pályahálózat-működtető a forgalomirányítás terén biztosítja, hogy a vállalkozó vasúti társaságokat érintő hálózati üzemzavar esetén a vállalkozó vasúti társaságok kellő időben és teljeskörűen hozzáférhessenek minden releváns információhoz.

(3) Amennyiben a pályahálózat-működtető hálózati üzemzavar esetén, az ezzel összefüggő adatokon és információkon felül további hozzáférést biztosít a forgalomirányítási eljárásokhoz, ezt a vállalkozó vasúti társaságok számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell lehetővé tennie.

(4) A pályahálózat-működtető megkülönböztetésmentes módon ütemezi a karbantartási munkákat.

(5) A pályahálózat-működtető konzultál a kapacitásigénylőkkel a vasúti infrastruktúra nagyobb karbantartási, illetve felújítási munkáinak hosszú távú tervezéséről, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapacitásigénylők által a tárgyban felvetett aggályokat.

11/C. § (1) A pályahálózat-működtető biztosítja pénzügyi-gazdasági tevékenysége átláthatóságát.

(2) A pályahálózat-működtető a pályahálózat-működtetői tevékenységéből származó bevételeket - beleértve a költségvetésből, illetve európai uniós forrásból nyújtott támogatást is - kizárólag a pályaműködtetési tevékenység finanszírozására használhatja fel, ideértve adósságszolgálatának teljesítését is.

(3) A pályahálózat-működtetők sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt vállalkozó vasúti társaságoknak.

(4) Vállalkozó vasúti társaságok sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt pályahálózat-működtetőknek.

(5) Vertikálisan integrált vállalkozáson belül jogi személyek csak piaci kamattal és az érintett szervezet egyéni kockázati profiljának megfelelő feltételek mellett nyújthatnak, folyósíthatnak és törleszthetnek egymásnak kölcsönt.

(6) Vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó jogi személy csak szerződéses alapon nyújthat szolgáltatást a pályahálózat-működtetőnek, a szolgáltatásért fizetett díjat pedig vagy piaci áron vagy olyan áron kell megállapítani, amely tükrözi az előállítási költségeket és egy észszerű mértékű haszonkulcsot.

(7) A pályahálózat-működtető tartozásait egyértelműen el kell választani a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek tartozásaitól. Ezeket a tartozásokat külön kell törleszteni.

(8) A pályahálózat-működtető és a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek könyvelését oly módon kell vezetni, amely biztosítja a pénzügyi-gazdasági átláthatósággal kapcsolatos követelmények teljesítését, és lehetővé teszi a vállalkozáson belül elkülönítetten vezetett számviteli nyilvántartást.

(9) A vertikálisan integrált vállalkozásokon belül a pályahálózat-működtetőnek részletes nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozáshoz tartozó más jogi személyekhez fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatairól.

11/D. § (1) Az országos vasúti pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaságok és a kapacitásfoglalásra jogosultak legalább évente egyszeri gyakorisággal koordinációs tevékenységet folytatnak, amely koordinációs tevékenységben a vasúti igazgatási szerv megfigyelőként jogosult részt venni.

(2) A koordinációnak ki kell kiterjednie:

a) a pályahálózat-kapacitás karbantartására és fejlesztésére vonatkozó kérelmezői igényekre;

b) a vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződésekben foglalt felhasználó-központú teljesítménycélok, valamint az e szerződésben meghatározott teljesítményösztönzők tartalmára és végrehajtására;

c) a hálózati üzletszabályzat tartalmára és alkalmazására;

d) az intermodalitás és a kölcsönös átjárhatóság kérdéseire;

e) minden olyan egyéb kérdésre, amely a vasúti pályahálózathoz való hozzáférésnek, a vasúti pályahálózat használatának feltételeire, illetve a pályahálózat-működtető szolgáltatásainak minőségére vonatkozik.

(3) A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott felekkel konzultálva koordinációs iránymutatásokat dolgoz ki és tesz közzé honlapján.

(4) A pályahálózat-működtetőnek koordinációs tevékenységéről évente legalább egy ízben összefoglaló dokumentumot kell honlapján közzétennie.

(5) A koordinációban való részvétel nem érinti sem a vállalkozó vasúti társaságok, sem a kapacitásfoglalásra jogosultak azon jogát, hogy a pályavasúti szolgáltatásokkal összefüggésben jogorvoslati kérelemmel forduljanak a vasúti igazgatási szervhez.

(6) A koordinációban való részvétel nem érinti a vasúti igazgatási szerv XIV. Fejezetben meghatározott hatáskörét.

11/E. § Az országos pályahálózat-működtetők

a) az uniós vasúti pályahálózat fejlesztése,

b) az egységes európai vasúti térség kialakításának, pályaműködtetési szolgáltatások egységes rendszere kialakításának és fenntartásának támogatása,

c) a teljesítmény nyomon követése és mutatókkal történő értékelése,

d) a fejlesztési és szolgáltatási tapasztalatok megosztása,

e) a piac működésének nyomon követése,

f) a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése,

g) a több hálózatra kiterjedő kapacitáselosztással és díjképzési rendszerekkel kapcsolatos együttműködés kialakítása érdekében együttműködnek.

11/F. § A pályahálózat-működtetők alapvető feladatai körébe tartozik a menetvonalak elosztásával kapcsolatos döntéshozatal, ideértve az egyes menetvonalak meghatározását, rendelkezésre állásuknak vizsgálatát és elosztásukat, továbbá a hálózat-hozzáférési díjakkal kapcsolatos döntéshozatal, ideértve a díjak meghatározását és beszedését is, összhangban a díjszabási és kapacitáselosztási rendszerrel."

40. § A Vtv. 14. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet)

"d) természetes személy"

41. § A Vtv. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pályahálózat-működtető a vasúti közlekedés műszaki hiba vagy baleset miatti zavara esetén köteles minden szükséges intézkedést megtenni a zavar előtti állapot visszaállítása érdekében. E célból vészhelyzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben felsorolja a zavar esetén értesítendő szerveket. A határokon átnyúló közlekedést potenciálisan befolyásoló zavar esetén a pályahálózat-működtetőnek minden lényeges információt meg kell osztania azokkal a pályahálózat-működtetőkkel, amelyek hálózatát és közlekedését az adott zavar érintheti. Az érintett pályahálózat-működtetőknek együtt kell működniük a határokon átnyúló forgalom helyreállítása céljából."

42. § A Vtv. 84/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az országos jelentőségű vasútvonalat magában foglaló keskeny nyomtávolságú vasút munkavállalójára, munkavégzésre irányuló egyén jogviszonyban foglalkoztatottjára és önkéntes munkavégzőjére a képzési és egészségügyi alkalmassági követelmények tekintetében a különleges kötöttpályás közlekedésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

43. § A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"37. a 3/B. § (7) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését és a szervezet által ellátandó vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

44. § A Vtv. 89. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"g) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i 2016/2370/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."

45. § A Vtv.

a) 3/B. § (4) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 32/A. § (4) bekezdés a) pontjában, 35. § (5a) bekezdés a)-b) pontjában, 67/L. § (1) bekezdésében, 69. § 23. pontjában, 79/G. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 85. § (2) bekezdésében az "integrált vasúti társaság" szövegrész helyébe a "vertikálisan integrált vállalkozás" szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés b) pontjában, a 67/R. §-t követő alcím címében, a 67/S. § (1) és (3) bekezdésében, a 67/S. § (2) bekezdés a) és b) pontjában az "az integrált vasúti társaság" szövegrész helyébe az "a vertikálisan integrált vállalkozás" szöveg,

c) a 2. § 5. pont 5.4. alpontjában és a 14. § (1) bekezdés c) pontjában a "gazdasági társaság" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet" szöveg,

d) 4. § (5) bekezdésében a "Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől (a továbbiakban: VPSZ)" szövegrész helyébe a "VPSZ-től" szöveg,

e) 21. § (3) bekezdésében az "Az integrált vasúti társaság" szövegrész helyébe az "A vertikálisan integrált vállalkozás" szöveg,

f) a 67/S. § (2) bekezdésében az "az integrált vasúti társaságnak" szövegrész helyébe az "a vertikálisan integrált vállalkozásnak" szöveg,

g) a 67/T. § (1)-(2) bekezdéseiben az "Az integrált vasúti társaságnak" szövegrész helyébe az "A vertikálisan integrált vállalkozásnak" szöveg,

h) 79/A. § (1) bekezdésében az "Európai Vasúti Ügynökséggel" szövegrész helyébe az "Európai Unió Vasúti Ügynökségével" szöveg

i) 85/C. § (2) bekezdésében az "integrált vasúti társaságra" szövegrész helyébe a "vertikálisan integrált vállalkozásra" szöveg

lép.

46. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 14. § (1) bekezdés e) pontja

b) 69. § 18. pontja,

c) 69. § 19. pontjában a "nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás bevezetésére tekintettel" szövegrész,

d) 88. § (2) bekezdés 13. pontjában az "anyagi jogi" szövegrész.

7. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

47. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 3. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője és a helyettesítésére jogosult foglalkoztatott felmenthető, ha a tisztségével való összeférhetetlenségét 30 napon belül nem szüntette meg, illetve tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált."

(2) A Kbvt. 3. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A közlekedésbiztonsági szerv foglalkoztatottja a (7) bekezdésben meghatározott szervekkel

a) további jogviszonyt a jártasságának, tapasztalatának, gyakorlatának fenntartásához szükséges mértékben vagy hatósági vizsgáztatói tevékenység kivételével oktatói tevékenység végzésére,

b) gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet."

48. § (1) A Kbvt. 10/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vizsgálóbizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv foglalkoztatottain kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a 22. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető."

(2) A Kbvt. 10/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakmai vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv foglalkoztatottja. A súlyos repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv foglalkoztatottai közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait."

49. § A Kbvt. 23. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 4-i 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;"

50. § A Kbvt:

a) 1/A. § (3) bekezdésében a "az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)" szövegrész helyébe az "a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben" szöveg,

b) 1/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a "II. Mellékletében" szövegrész helyébe az "I. Mellékletében" szöveg,

c) 1/A. § (4) bekezdésében, a 3. § (1) bekezdése a) pont ac) alpontjában, a 7. § (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, a 7. § (1) bekezdés b) pontjában, a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a "216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II." szövegrész helyébe a "2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I." szöveg,

d) 13. § (2) bekezdésében az "és kormánytisztviselő" szövegrész helyébe az "és foglalkoztatott" szöveg

lép.

8. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

51. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény "A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések" alcíme a következő 6/S. §-sal egészül ki:

"6/S. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek megvalósításához szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 12. § (5) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján vagy a végleges építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelőhely létesíthető.

(2) A célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére, megszüntetésére és hatósági felügyeletére vonatkozóan a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (2)-(3) bekezdésében és a 17/B-17/E. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak."

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

52. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

a) 44. § (1) bekezdésében az "autópálya, autóút és gyorsút kivételével" szövegrész helyébe az "autópálya és autóút kivételével" szöveg,

b) 44. § (3) bekezdésében az "autópályán, autóúton és gyorsúton" szövegrész helyébe az "autópályán és autóúton" szöveg

lép.

10. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

53. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. §-a a következő 40. és 41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"40. átszállójegy: egy vagy több vasúttársaság által működtetett, egymást követő vasúti szolgáltatásokra jogosító szállítási szerződést képviselő menetjegy vagy menetjegyek;

41. nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások: egymástól 200 km-t meghaladó távolságra lévő két helyszín között, közbenső megállók nélkül közlekedő olyan személyszállítási szolgáltatások, amelyek speciális konstrukciójú, nagy sebességű, legalább 250 km/h sebességre kialakított vonalakon működnek, és átlagosan e sebességgel közlekednek."

54. § Az Sztv. 4. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az önkormányzat a miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettsége keretében:

a) a törvény hatálybalépését követően 30 napon belül adatot szolgáltat az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatás ellátásához használt autóbusz-állományról, ennek körében bejelenti

aa) a szolgáltató megnevezését, azt, hogy a szolgáltató külső vagy belső szolgáltatónak minősül-e, autóbuszbeszerzései közbeszerzés szabályainak hatálya alá tartozik-e,

ab) az autóbuszok típusát, kategóriáját, évjáratát, darabszám szerinti megoszlását;

b) a helyi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásban érintett autóbusz-állományt érintő beszerzésekről, szolgáltatásvásárlásokról adatot szolgáltat a beszerzést, illetve a szolgáltatásvásárlást követő 30 napon belül, ennek körében bejelenti

ba) új vagy a feladat ellátásába újonnan bevont szolgáltató esetén annak megnevezését, hogy a szolgáltató külső vagy belső szolgáltatónak minősül-e, autóbusz-beszerzései közbeszerzés szabályainak hatálya alá tartozik-e;

bb) a beszerzett vagy a feladat ellátásába újonnan bevont autóbuszok típus, kategória, évjárat, darabszám szerinti megoszlását;

bc) autóbusz-beszerzés esetén a finanszírozási forrást, ennek nagyságát, ütemezését, esetleges garanciális feltételrendszerét.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az önkormányzat a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és beküldésével teljesíti."

55. § (1) Az Sztv. 15/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az autóbuszos hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal díj ellenében közúti személyszállítási tevékenységet végző közlekedési szolgáltató piacfelügyeleti díjat fizet.

(2) A piacfelügyeleti díjat a tárgyévet megelőző év december 31-én érvényes - a közlekedési hatóság által kiadott tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító engedélyben (tevékenységi engedély) - feltüntetett, az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató által üzemeltethető autóbuszok után kell megfizetni. A díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza."

(2) Az Sztv. 15/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A piacfelügyeleti díjat az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató arra a naptári évre is megfizeti, amely naptári évben az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a tevékenységét megszünteti vagy szünetelteti, továbbá, amely naptári évben a közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató tevékenységi engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta."

(3) Az Sztv. 15/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A piacfelügyeleti díj az autóbuszos hatóság bevétele."

56. § (1) Az Sztv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az autóbuszos hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy az autóbuszos hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését

a) megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértő magatartás folytatását vagy

b) piacfelügyeleti bírságot szab ki."

(2) Az Sztv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kötelezettségek további súlyos és ismétlődő megszegése esetén az autóbuszos hatóság kezdeményezi a működési engedély felfüggesztését vagy visszavonását."

(3) Az Sztv. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az autóbuszos hatóság piacfelügyeleti eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja."

57. § Az Sztv. 19. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az autóbuszos hatóság által végzett hatósági eljárásokért a miniszter által meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

58. § (1) Az Sztv. 37. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelés a következő adatokra terjed ki:)

"c) a munkaviszony, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, kormánytisztviselői, állami vezetői szolgálati, ösztöndíjas foglalkoztatási, ösztöndíjas jogviszony, szakmai gyakorlat kezdete, illetve vége,"

(2) Az Sztv. 37. § (5) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az adatkezelés a következő adatokra terjed ki:)

"e) a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott, a menetkedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges adatok,

f) a jogosult képmása a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány kiállítása céljából."

59. § Az Sztv. 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalkozó vasúti társaságok - az 1370/2007/EK rendeletben foglaltak sérelme nélkül - a vasúti személyszállítási szolgáltatások valamennyi típusának üzemeltetése céljából méltányos, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett hozzáférhetnek a hazai vasúti infrastruktúrához. A vállalkozó vasúti társaságok vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén jogosultak arra, hogy bármely állomáson utasokat vegyenek fel és azok számára egy másik állomáson lehetővé tegyék a kiszállást. E jog magában foglalja a 2012/34/EU irányelv II. melléklet 2. pontjában említett kiszolgáló létesítményeket összekötő infrastruktúrához való hozzáférést is.

(2) Amennyiben egy kérelmező személyszállítási szolgáltatás nyújtása céljából infrastruktúra-kapacitást szándékozik kérelmezni azt követően, hogy vasúti infrastruktúrához való hozzáférés jogát a 47. §-sal összefüggésben korlátozták, erről legalább 18 hónappal az adott kapacitáskérelemhez kapcsolódó üzemi menetrend hatálybalépése előtt tájékoztatnia kell az érintett pályahálózat-működtetőket és a vasúti igazgatási szervet. A vasúti igazgatási szerv biztosítja a miniszter és az e személyszállítási szolgáltatási útvonalon a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság haladéktalan - de legkésőbb a tájékoztatás megismerését követő 10 napon belüli - tájékoztatását."

60. § Az Sztv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) A miniszter határozatban korlátozhatja a 45. § (1) bekezdés szerinti hozzáférési jogot olyan adott kiindulási és adott célállomás közötti személyszállítási szolgáltatások esetében, amelyeknél egy vagy több közszolgáltatási szerződés is ugyanazt az útvonalat vagy annak alternatíváját fedi le, amennyiben e jog gyakorlása veszélyeztetné az érintett közszolgáltatási szerződés vagy szerződések gazdasági egyensúlyát.

(2) A vasúti igazgatási szervnek kell megállapítania objektív gazdasági elemzés alapján, a döntést előre meghatározott kritériumokra alapozva a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyának veszélyeztetettségét. Ezt az alábbi szereplők bármelyikének a 2012/34/EU irányelv 38. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelmezni szándékozott személyszállítási szolgáltatásról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül benyújtott kérelmére kell megállapítaniuk:

a) a miniszter,

b) a tervezett személyszállítási szolgáltatással érintett országos pályahálózat-működtető,

c) a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság.

(3) A miniszter és a közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaságok a vasúti igazgatási szerv rendelkezésére bocsátják a megalapozott döntéshez szükséges információkat, amelyeket a vasúti igazgatási szerv megvizsgál és szükség szerint azok kiegészítését rendeli el, majd a kérelem beérkezését követően egy hónapon belül konzultációt kezdeményez valamennyi érintett féllel. A vasúti igazgatási szerv indokolt esetben valamennyi érintett féllel konzultál. A vasúti igazgatási szerv határozatát az érintett felekkel előre meghatározott, észszerű időn belül, de legkésőbb az összes lényeges információ kézhezvételét követő hat héten belül közli.

(4) A vasúti igazgatási szervnek a határozatában meg kell állapítania azokat a feltételeket, amelyek alapján a határozat közlésétől számított egy hónapon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti:

a) a miniszter,

b) a tervezett személyszállítási szolgáltatással érintett országos pályahálózat-működtető,

c) a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság, valamint

d) a hozzáférést kérelmező vállalkozó vasúti társaság.

(5) Amennyiben a vasúti igazgatási szerv azt állapítja meg, hogy a 2012/34/EU irányelv 38. cikk (4) bekezdésében említett, tervezett személyszállítási szolgáltatás veszélyeztetné valamely közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, jeleznie kell a szolgáltatás azon lehetséges módosításait, amelyekkel biztosítható a hozzáférési jog megadása feltételeinek teljesülése.

(6) A közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülésének megállapítása során, a vasúti igazgatási szerv a 869/2014/EU végrehajtási rendelet alapján jár el.

(7) A nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások piacának fejlesztése, a rendelkezésre álló infrastruktúra optimális kihasználásának elősegítése, valamint a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások versenyképességének az utasok számára kedvező hatásokkal járó javítása céljából - és a 2012/34/EU irányelv 11. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül - a 45. § (1) bekezdés szerinti hozzáférési jognak a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban történő gyakorlására kizárólag a vasúti igazgatási szerv által a (8) bekezdésnek megfelelően meghatározott követelmények vonatkozhatnak.

(8) Amennyiben a vasúti igazgatási szerv az objektív gazdasági elemzést követően azt állapítja meg, hogy az egy adott kiindulási és célállomás között működtetni tervezett nagy sebességű személyszállítási szolgáltatás veszélyezteti az ugyanazon útvonalat vagy annak alternatíváját lefedő közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, a vasúti igazgatási szervnek jeleznie kell a szolgáltatás azon lehetséges módosításait, amelyekkel biztosítható lenne, hogy a hozzáférési jog megadásának feltételei teljesüljenek. E módosítások magukban foglalhatják a tervezett szolgáltatás módosítását is.

(9) Az (1)-(4) és a (8) bekezdésben meghatározott döntésekről szóló határozatok ellen bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének van helye."

61. § Az Sztv. 32. alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:

"48/A. § (1) Az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül, a miniszter rendeletben előírhatja a belföldi személyszállítási szolgáltatásokat működtető vállalkozó vasúti társaságok számára, hogy a menet- és átszállójegy-kiadás, valamint a helyfoglalások vonatkozásában csatlakozzanak egy közös információs és integrált jegykiadó rendszerhez.

(2) A közös információs és integrált jegykiadó rendszer létrehozását követően a miniszter gondoskodik arról, hogy az ne okozzon piaci torzulást vagy a vállalkozó vasúti társaságok közötti megkülönböztetést, és hogy a rendszert egy jogi személy vagy a személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó összes vállalkozó vasúti társaságot tömörítő társulás irányítsa."

62. § (1) Az Sztv. 49. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra, a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Sztv. 49. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"h) az autóbuszos hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj megfizetésére kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben"

(rendeletben állapítsa meg.)

63. § Az Sztv. 52. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"c) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelv"

64. § Az Sztv. a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

65. § Az Sztv.

a) 17. § (5) bekezdésében az "a közlekedési" szövegrész helyébe az "az autóbuszos" szöveg,

b) 17. § (6) bekezdésben a "tevékenység folytatását felfüggeszti" szövegrész helyébe a "tevékenység folytatását megtiltja" szöveg,

c) 18. § (3) bekezdésben "az autóbuszos hatóság által jóváhagyott önálló panaszkezelési szabályzatban" szövegrész helyébe az "önálló panaszkezelési szabályzatban" szöveg,

d) 19. § (4) bekezdésben a "közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató" szövegrész helyébe a "közforgalmú vasúti és a közforgalmú menetrend szerinti autóbuszos személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató" szöveg,

lép.

66. § Hatályát veszti az Sztv.

a) 8. § (5) bekezdésében az "a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően",

b) 17. § (3) bekezdésében az " - ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is -"

szövegrész.

11. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

67. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben meghatározhatja azon útdíjköteles elemi útszakaszok körét, amelyek használata a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása hiányában sem keletkeztet jogosulatlan úthasználatot, amennyiben az ezen útdíjköteles elemi útszakaszokon az úthasználati jogosultság keletkezésének és fennállásának miniszteri rendeletben megállapított különös szabályai szerint keletkezik úthasználati jogosultság."

68. § Az Útdíjtörvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § Nem minősül a 14. § szerinti jogosulatlan úthasználatnak a közút harmincegy napot meg nem haladó lezárásának, forgalma korlátozásának, elterelésének időtartama alatt azon egyébként útdíjköteles elemi útszakasz úthasználati jogosultság hiányában történő használata, amelyet a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására, elterelésére jogosult szervek terelőútként jelöltek ki."

69. § Az Útdíjtörvény 28. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"a) rendeletben állapítsa meg a törvény hatálya alá tartozó, díjfizetési kötelezettséggel érintett utakat és díjköteles elemi útszakaszokat, valamint a 6. § (2a) bekezdése szerinti útdíjköteles elemi útszakaszok körét, továbbá az ezen útdíjköteles elemi útszakaszokon az úthasználati jogosultság keletkezésének és fennállásának különös szabályait;"

70. § Az Útdíjtörvény 9. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a "közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

71. § Hatályát veszti az Útdíjtörvény 9. § (2) bekezdése.

12. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása

72. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"d) a vasúti igazgatási szerv által kiszabható bírság megállapításának szempontjaira és megfizetésére, továbbá a közlekedési hatóság által kiszabható bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

13. Záró rendelkezések

73. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2018. december 25-én lép hatályba.

(2) Az 1. § (2)-(5) bekezdése, a 2-3. §, a 9-10. §, a 14. § és a 16. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 29. §, az 55-57. § és a 64. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(4) Az 1. § (1) bekezdése 2019. március 15-én lép hatályba.

74. § Ez a törvény

a) - a Kkt. végrehajtására a Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 4., 28 és 32. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt - a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről szóló, 2013. május 15-i 886/2013/EU bizottsági rendelet,

b) - a Kkt. végrehajtására a Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 4., 28 és 32. alpontja alapján kiadott jogszabállyal együtt - a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 18-i 2015/962/EU bizottsági rendelet,

c) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 1178/2011/EU rendelet bejelentett képzési szervezetek tekintetében történő módosításáról szóló, (EU) 2018/1119 bizottsági rendelet,

d) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

75. § Az 1. § (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi XCVIII. törvényhez

"1. melléklet az 1995. évi XCVII. törvényhez

"

2. melléklet a 2018. évi XCVIII. törvényhez

"1. melléklet a 2012. évi XLI. törvényhez

Az autóbuszos közlekedési szolgáltató által fizetendő piacfelügyeleti díjmértéke a tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító engedélyben feltüntetett üzemeltethető autóbuszainak száma alapján:

"