241/2023. (VI. 20.) Korm. rendelet

a 2021-2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok végrehajtásáról

A Kormány

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a-15d. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. § és az 1. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre és személyi hatálya

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2021-2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok közül

a) az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program,

b) az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia Program,

c) az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program,

d) az Interreg VI-A Ausztria-Magyarország Program,

e) az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program és

f) az Interreg VI-A Szlovénia-Magyarország Program

g)[1] az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Program

(a továbbiakban együtt: határon átnyúló Interreg programok) végrehajtására, valamint a határon átnyúló Interreg programok uniós támogatása, hazai társfinanszírozása és a kapcsolódó megelőlegezés felhasználásának lebonyolítására és ellenőrzésére.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. § E rendelet hatálya kiterjed a határon átnyúló Interreg programokban projektrészt megvalósító jogi személyekre, valamint a technikai segítségnyújtás (a továbbiakban: TA) partnereire.

2. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

3.[2] átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem és költségigazoló nyilatkozat,

4. audit hatóság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikke szerinti feladatokat ellátó szervezet,

5. auditor csoport: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (1) bekezdése szerinti munkacsoport,

6. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,

7.[3] dedikált infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti infrastruktúra,

8. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

9.[4] egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

9a.[5] egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás,

10. el nem számolható költség: a hitelesítési tevékenység során a hitelesítésre kijelölt szervezet által levont költség,

11. előirányzat-felhasználási keretszámla: a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett, a hazai társfinanszírozás és a megelőlegezés pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló fizetési számla,

12. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

13. elszámolható költség: olyan költség, amely megfelel az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37-44. cikkének, a programszintű és nemzeti szintű elszámolhatósági szabályoknak, valamint állami támogatások vonatkozásában az Atr. 2. § 6. pontja szerinti fogalomnak,

13a.[6] energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,

14. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,

14a.[7] halászati és akvakultúra-termékek: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékek,

15.[8] hazai partner: a határon átnyúló Interreg programok keretében, több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a projektben részt vevő partnerek által aláírt partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő és uniós támogatásban részesülő hazai fél vagy hazai székhelyű európai területi társulás, ideértve a 31. pontban meghatározott kisprojekt hazai partnerét is,

16. hazai társfinanszírozás: az uniós támogatásban részesülő hazai partner részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás,

17. hazai társfinanszírozási támogatói okirat: a hazai partner részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás vonatkozásában kiállított támogatói okirat,

18. helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,

19. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget - különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt, azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,

20. hitelesítés: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (8) bekezdése szerinti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a hazai partner az uniós támogatási szerződésben, valamint a programszintű és nemzeti szintű elszámolási segédletben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette,

21. hitelesítési nyilatkozat: a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a hazai partner részére kiadott, a hitelesítés tényét igazoló dokumentum,

22. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (8) bekezdése szerinti szervezet,

23. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz,

24. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet, amely ellenszolgáltatás meghaladja a részvételi költségeket, és a sportoló jövedelmének jelentős részét kiteszi - ide nem értve a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítését - függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést,

25. igazoló hatóság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke szerinti feladatkört ellátó szervezet,

26. igazoló nyilatkozat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a nemzeti hatóság által kiállított nyilatkozat,

27. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

28.[9] INTERREG+ rendszer: az 1. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában meghatározott határon átnyúló Interreg programok keretében megvalósuló projektek adatainak gyűjtésére, rendszerezésére szolgáló, az e programok végrehajtási folyamatait támogató informatikai rendszer, ide nem értve a NAHU rendszer által kezelt nemzeti feladatokat,

29. irányító hatóság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet,

30. kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra,

31. kisprojekt: az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti programban megvalósuló Kisprojekt Alap keretében finanszírozott olyan projekt, amelynek partnere nem Kisprojekt Alap menedzsment szervezet,

32. Kisprojekt Alap: az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti programban megvalósuló önálló támogatási struktúra,

33. Kisprojekt Alap menedzsment szervezet: a Kisprojekt Alap keretében rendelkezésre álló forrás kisprojektek részére történő pályáztatásának lebonyolításáért, illetve végrehajtásáért felelős szervezet, amely részt vesz az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti program monitoring bizottsága által kiválasztott projektben,

34. kis összegű követelés: a kettőszázötven eurót meg nem haladó hazai társfinanszírozásra vonatkozó követelés, valamint a százezer forintot meg nem haladó megelőlegezésre vonatkozó követelés,

35. költségigazolás: az igazoló hatóság által végzett igazolási tevékenységek,

36. költségigazoló nyilatkozat: az igazoló hatóság által kiállított, az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programonként felmerült költség igazolására irányuló nyilatkozat,

37. közös titkárság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (2) bekezdése szerinti szervezet,

38. külföldi partnerországi TA társfinanszírozás: az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programokban részt vevő országok által a TA projektekhez biztosított társfinanszírozás,

39. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

40. megelőlegezés: az uniós támogatásban részesülő hazai partner részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás,

41. megelőlegezési támogatói okirat: az uniós támogatásban részesülő hazai partner részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósításának és visszafizetésének részleteit szabályozó támogatói okirat,

42. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

43. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

44. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

45. monitoring: a források felhasználása, az eredmények és a teljesítmény mindenre kiterjedő - így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő - nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten,

46. monitoring bizottság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (1) bekezdése szerinti bizottság,

47. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény,

48. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért - a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált - bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, az anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,

49. NAHU rendszer: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz pénzügyi alapok területi együttműködéshez kapcsolódó egyes programjainak nemzeti feladatai ellátását támogató informatikai rendszer,

50. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi - ugyanazon szempontok szerint, ismételt és teljes körű - ellenőrzése,

51. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,

52. nemzeti hatóság: a monitoring bizottsági képviseletet biztosító, továbbá az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, a határon átnyúló Interreg programokban részt vevő országok hatáskörébe rendelt feladatok végrehajtásáért nemzeti szinten felelős szervezet,

53. pályázati felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a pályázatok benyújtásához szükséges információkat tartalmazó, a program monitoring bizottsága által elfogadott dokumentumcsomag,

54. partnerország: a határon átnyúló Interreg programok végrehajtásában részt vevő tagállam vagy harmadik ország,

55. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

56. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

57. pénzügyi átutalási egység: a nemzeti hatóság által megbízott azon szervezet, amely a hazai társfinanszírozás és a megelőlegezés hazai partnerek felé történő kifizetését, továbbá a visszakövetelésekkel kapcsolatos feladatokat végzi, továbbá az irányító hatóság által megbízott azon szervezet, amely az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén az uniós támogatás vezető partnerek felé történő kifizetését is elvégzi,

58. pénzügyi hiba: uniós vagy nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve az uniós támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek vagy a programszintű illetve nemzeti szintű elszámolási segédletben előírt szabályoknak a megsértése, ami miatt az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság még az előtt végez korrekciót, hogy az érintett költség bekerült volna az Európai Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelembe, és e korrekció nem minősül az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 103. cikkben meghatározott pénzügyi korrekciónak,

59. programszámla: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikk (1) bekezdése szerinti, az uniós támogatások és az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti program esetén a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás fogadása, valamint a kifizetések lebonyolítása céljából az igazoló hatóság által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetében az igazoló hatóság, az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetében az igazoló hatóság és a pénzügyi átutalási egység rendelkezik,

60. projekt: uniós támogatási szerződés keretében finanszírozott, meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységek sorozata egy előre meghatározott költségvetési és időkereten belül,

61. projektrész: a projekt keretében megvalósuló azon tevékenységek összessége, amely hozzárendelhető a projektben részt vevő adott partnerhez,

62. rendszerszintű szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti szabálytalanság,

63.[10] szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában meghatározott fogalom, az uniós támogatási szerződésben, a hazai társfinanszírozási támogatói okiratban, a nemzeti jogszabályok, a programszabályok és nemzeti szintű szabályok által meghatározott, továbbá a hazai partner által vállalt kötelezettségek megsértése abban az esetben, ha az érintett költséget az Európai Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelem már tartalmazza,

64. szakaszolt projekt: több programozási időszak forrásaiból finanszírozott projekt,

65.[11] tagállami helytállás: olyan, hazai költségvetésből finanszírozott, az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikk (3) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség, amelyet az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén a hazai irányító hatóság, az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti programok esetén a külföldi irányító hatóság részére szükséges biztosítani, ha valamely projektben részt vevő hazai partner az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését a vezető partner részére elmulasztja, vagy a hazai vezető partner a jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését az irányító hatóság részére elmulasztja,

66.[12] tagállami hozzájárulás: olyan, hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti programok esetén a nemzeti hatóság külön megállapodás alapján évente folyósít a külföldi irányító hatóság részére a közös finanszírozású külföldi TA projektek hazai társfinanszírozásának fedezeteként,

67. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

68. TA partner: a TA projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő fél,

69. TA költségvetés: a határon átnyúló Interreg programban részt vevő országok által külön megállapodásban elfogadott, a teljes 2021-2027 programozási időszakra vonatkozó TA partnerenkénti, euróban meghatározott pénzügyi keret,

70. TA projekt: olyan projekt, amelynek célja a határon átnyúló Interreg program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése,

71. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

72.[13] TA támogatási szerződés: a nem központi költségvetési szerv hazai TA partnerrel kötött, a teljes programozási időszakot lefedő, a programban részt vevő országok által külön megállapodásban elfogadott, euróban meghatározott pénzügyi kereten alapuló, forint devizanemű támogatási szerződés,

72a.[14] TA forráskezelési támogatási szerződés: a nem központi költségvetési szerv hazai TA partnerrel kötött, a teljes programozási időszakot lefedő, a programban részt vevő országok által külön megállapodásban elfogadott, euróban meghatározott pénzügyi kereten alapuló euró devizanemű támogatási szerződés az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti programban, melynek keretében a hazai TA partner a külföldi TA partnerekre jutó uniós források kezelését látja el.

73. uniós támogatási szerződés: a határon átnyúló Interreg program irányító hatósága és a vezető partner között létrejött, költségvetési támogatásnak nem minősülő uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az adott program monitoring bizottsága hagyja jóvá,

74. vezető partner: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő hazai vagy külföldi partner.

(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell értelmezni.

(3) A szakaszolt projekt e rendelet szerinti programozási időszakra eső szakasza vonatkozásában az e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A határon átnyúló Interreg programok végrehajtási intézményrendszere

4. § E rendelet alkalmazásában a határon átnyúló Interreg programok végrehajtásában hazai szinten az 1. mellékletben meghatározott szervezetek vesznek részt.

II. FEJEZET

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ INTERREG PROGRAMOK HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

4. Az előirányzat-felhasználási keretszámla

5. § (1) Az előirányzat-felhasználási keretszámla szolgál különösen

a) a megelőlegezés, valamint a hazai társfinanszírozás kifizetésére és azoknak bármilyen jogcímen történő visszafizetésére,

b) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikk (3) bekezdése szerinti tagállami helytállási kötelezettségből adódó visszafizetés biztosítására,

c) a 8. alcím szerinti tagállami hozzájárulás biztosítására, valamint

d) a 23. alcím szerinti TA támogatási szerződés alapján történő kifizetésekre, az azokkal összefüggő bármilyen jogcímen történő visszafizetésre.

(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költséget a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott, az A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, Egyéb költségvetési kiadások cím, Vegyes kiadások alcím, Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére kell elszámolni.

5. Hazai társfinanszírozás

6. § (1) A határon átnyúló Interreg programok keretében meghirdetett pályázatokon uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai partnerei számára a kapcsolódó hazai társfinanszírozást további pályáztatás nélkül a nemzeti hatóság biztosítja.

(2) A hazai társfinanszírozás mértéke

a) központi és köztestületi költségvetési szerv, köztestület, valamint közvetlen vagy közvetett módon kizárólagosan állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, állam által alapított vagyonkezelő alapítvány vagy az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy hazai partner esetén a projektrész összes elszámolt és jogos költségeinek

aa)[15] 20%-a az 1. § (1) bekezdés a), e) és g) pontja szerinti programok esetében,

ab) 15%-a az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti program esetében,

ac) 10%-a az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetében,

ad) 40%-a az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti program esetében, vagy

ae) 50%-a az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti program esetében;

b) az a) pontban meghatározott körbe nem tartozó hazai partner esetén a projektrész összes elszámolt és jogos költségeinek

ba)[16] 15%-a az 1. § (1) bekezdés a), e) és g) pontja szerinti programok esetében,

bb) 10%-a az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti program esetében,

bc) 5%-a az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetében,

bd) 35%-a az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti program esetében, vagy

be) 45%-a az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti program esetében.

(3) Az állami támogatással érintett projektrész hazai társfinanszírozásának mértéke az alkalmazandó támogatási intenzitás miatt a (2) bekezdésben meghatározott mértéktől eltérhet.

(4) A nemzeti hatóság határozza meg és hagyja jóvá a hazai társfinanszírozási támogatói okirat tartalmi követelményeit.

(5) A hazai társfinanszírozási támogatói okiratot a nemzeti hatóság megbízásából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet állítja ki a projektrész megvalósulását követően.

7. § (1) A hazai társfinanszírozási támogatói okiratban megfelelő biztosítékot kell kikötni a projektrész fenntartási időszakára.

(2) A biztosítékról szóló dokumentum tartalmazza a projektrész azonosító számát, rövid címét, valamint a biztosíték értékét.

(3) A biztosíték lehet

a) hitelintézet által kibocsátott garanciavállaló nyilatkozat,

b) garanciaszervezet által vállalt kezesség,

c) biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény vagy

d) hitelintézet által kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény.

(4) A biztosítéknak rendelkezésre kell állnia a fenntartási kötelezettség megszűnéséig. A biztosíték rendelkezésre állása előfeltétele a hazai társfinanszírozási támogatói okirat kiállításának.

(5) A hazai partner számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték értéke és végrehajthatósága megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

(6) A biztosíték értéke a 125 000 eurót meghaladó hazai társfinanszírozással megvalósult projektrész esetén a kifizetendő hazai társfinanszírozás 50%-ának megfelelő összeg.

(7) Az a hazai partner, akinek a 125 000 eurót meghaladó hazai társfinanszírozást tartalmazó projektrészének megvalósítása alatt az arra jogosult szerv a projektrésszel kapcsolatban szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát nem állapított meg, a kifizetendő hazai társfinanszírozás 10%-ának megfelelő mértékű biztosítékot nyújt.

8. § (1) Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól

a) a költségvetési szerv,

b) az egyházi jogi személy,

c) közvetlen vagy közvetett módon többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

d) az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és az ilyen alapítvány által fenntartott jogi személy,

e) az a hazai partner, amely esetében a hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a 125 000 eurót, valamint

f)[17] kérelemre az a hazai partner, amelyik szerepel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a köztartozás-mentességét harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja.

(2) Nem köteles biztosítékot nyújtani a hazai partner, ha a projektrész infrastrukturális elemet nem tartalmaz.

(3) Ha a biztosíték megszüntethető, a nemzeti hatóság haladéktalanul kiadja az erre vonatkozó nyilatkozatot. A biztosítéknyújtási kötelezettség megszűnése esetén a biztosíték megszüntetésének költsége a hazai partnert terheli.

6. A hazai társfinanszírozás kifizetése és visszafizetésének kezelése

9. § (1) A pénzügyi átutalási egység ellátja a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetésével és szükség esetén annak visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A hazai társfinanszírozás kiszámítására és kifizetésére a NAHU rendszert kell alkalmazni.

(3) A hazai társfinanszírozás a hazai társfinanszírozási támogatói okirat alapján kerül kifizetésre, utófinanszírozás formájában, a projektrész megvalósítását követően, egy összegben.

(4) A hazai partner köteles a projektrész zárásával összefüggésben nyilatkozatot benyújtani a hitelesítésre kijelölt szervezet részére. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a hazai partner az általa megvalósított projektrésszel összefüggésben több jelentést már nem fog benyújtani. A nyilatkozat egyéb tartalmi követelményeit a nemzeti hatóság határozza meg.

10. § (1) A hazai társfinanszírozás euróban meghatározott összegét és mértékét a hazai társfinanszírozási támogatói okirat tartalmazza.

(2) A hazai társfinanszírozásnak a 6. § (2) bekezdése szerint számított összegét és mértékét az adott projektrész összes benyújtott jelentésének irányító hatóság által elfogadott tényleges és pénzügyi korrekcióval csökkentett teljes költségének figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A költségek irányító hatóság általi elfogadásának az

a) 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti program esetén az irányító hatóság által meghozott, 49. § (3) bekezdése szerinti kifizetésre jóváhagyó döntés és

b)[18] 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti program esetén az uniós támogatásnak a hazai partner számláján történő jóváírása

számít.

(4) A hazai partner köteles a projektrészéhez kapcsolódó valamennyi uniós támogatás jóváírását tartalmazó bankszámlakivonat másolatát megküldeni a hitelesítésre kijelölt szervezet részére a jóváírástól számított tizenöt napon belül.

(5) A hazai társfinanszírozás hazai partner részére történő folyósításának feltétele, hogy a hazai partner szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességet. A hazai társfinanszírozási támogatási okirat további feltételeket határozhat meg a folyósítás feltételeként.

(6) A pénzügyi átutalási egység gondoskodik a hazai társfinanszírozás hazai partner részére történő átutalásáról a hazai társfinanszírozási támogatói okiratban meghatározott feltételek teljesülésétől számított huszonegy napon belül, amelyet a NAHU rendszerben kell kezdeményezni.

(7) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok a NAHU rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.

(8) A pénzügyi átutalási egység a Kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a terhelést vagy jóváírást követő öt munkanapon belül rögzíti és hagyja jóvá a NAHU rendszerben.

11. § (1) A hazai partner köteles visszafizetni

a) a szabálytalansággal érintett költség hazai társfinanszírozási részét, ha a szabálytalanság a hazai társfinanszírozás 10. § (6) bekezdése szerinti folyósítását követően került megállapításra, valamint

b) hazai társfinanszírozási támogatói okirattól való elállás esetén a kifizetett hazai társfinanszírozás teljes összegét.

(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hazai társfinanszírozás visszakövetelése érdekében a hazai partner részére írásbeli fizetési felszólítást küld.

(3) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetés határideje a (2) bekezdés szerint kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.

(4) Ha a hazai partner nem, vagy csak részben tesz eleget a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a pénzügyi átutalási egység a 7. § szerinti biztosíték érvényesítésével gondoskodik a vissza nem fizetett összeg behajtásáról.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti eljárás eredménytelen volt, a pénzügyi átutalási egység a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás sem vezet eredményre, és a hazai partner a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adósnak minősül, a pénzügyi átutalási egység a hazai partnerrel szemben felszámolási eljárást kezdeményezhet a nemzeti hatóság hozzájárulásával.

(7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszafizetéssel érintett hazai társfinanszírozás vonatkozásában az Ávr. szerinti ügyleti- és késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség esetén a hazai partner köteles a kifizetett hazai társfinanszírozás teljes összegét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten visszafizetni, függetlenül attól, hogy az elállást a támogató vagy a támogatott kezdeményezte.

(9) Ha a hazai partner visszafizetési kötelezettségének a határon átnyúló Interreg program zárásáig nem tud eleget tenni, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a hazai partner zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig meg kell őrizni.

(10) A hazai partnerrel szemben megállapított kis összegű követelések behajtására nem kerül sor.

(11) A kis összegű követeléseket követelésjogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint a tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

7. Megelőlegezés

12. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti programok keretében uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai partnerei számára a nemzeti hatóság kérelemre megelőlegezést biztosít.

(2)[19] Nem biztosítható az (1) bekezdés szerinti megelőlegezés az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti program Kisprojekt Alapjából finanszírozott kisprojektek hazai partnerei számára.

(3) A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehet benyújtani. A megelőlegezési támogatói okiratot az uniós támogatási szerződés hatálybalépését követően, a nemzeti hatóság megbízásából, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet állítja ki.

(4)[20] A megelőlegezés mértéke a hazai partner projektrészére az uniós támogatási szerződésben meghatározott összes elszámolható költségének legfeljebb

a) 50%-a az 1. § (1) bekezdés a), d), e), f) és g) pontja,

b) 40%-a az 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint

c) 30%-a az 1. § (1) bekezdés c) pontja

szerinti program esetében.

(5)[21] Ha a megelőlegezés mértékének megállapításáig a hazai partner már rendelkezik az irányító hatóság által elfogadott jelentéssel, a megelőlegezés összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. A hazai partnernek a megelőlegezési támogatási okirat kiállítását megelőzően, utófinanszírozásként kifizetett uniós támogatás összegével csökkenteni kell a (4) bekezdés szerinti összes elszámolható költséget.

(6) A hazai partner a megelőlegezés fogadására, kezelésére és abból történő kifizetés teljesítésére a Kincstárnál vezetett, projektrészenként elkülönített, forint devizanemű pénzforgalmi számlát nyit. A megelőlegezés kezelése céljából nyitott pénzforgalmi számla betétlekötés és készpénztranzakció teljesítésére nem használható.

(7) A hazai partner legkésőbb a megelőlegezés iránti kérelem benyújtásakor igazolja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére a megelőlegezés kezelésére szolgáló elkülönített számla megnyitását.

(8) A hazai partner részére a megelőlegezési összeg folyósításának feltétele, hogy a hazai partner szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolás benyújtásával köteles igazolni a köztartozás-mentességét.

(9) A kérelem tartalmazza

a) a hazai partner nevét, székhelyét, adószámát,

b) az uniós támogatási szerződés számát,

c) a projektrész elszámolható összköltségét,

d) a projektrészre eső uniós támogatás összegét,

e) a projektrész pénzügyi tervét évenkénti bontásban és

f) az igényelt megelőlegezés összegét, a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatásával.

(10) A megelőlegezési támogatói okiratban rendelkezni kell - ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai partnert - a megelőlegezés mint a visszatérítendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai partner választása szerint lehet

a) a hazai partner valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat vagy

b) bankgarancia.

(11) A biztosítéki értéknek fedeznie kell a megelőlegezés összegét.

13. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet gondoskodik a megelőlegezési támogatói okiratok kezeléséről és nyilvántartásáról.

(2) A pénzügyi átutalási egység - a nemzeti hatóság megbízásából - kifizeti a megelőlegezés összegét a hazai partner részére, valamint ellátja a megelőlegezés visszafizetésével kapcsolatos követeléskezelési feladatokat.

(3) A megelőlegezés kifizetése egy összegben történik, amelynek mértéke nem haladhatja meg a 12. § (4) bekezdése szerinti mértéket.

(4) A megelőlegezés összege forintban kerül meghatározásra. A megelőlegezés forintban meghatározott összegét a Magyar Nemzeti Bank által, adott év első munkanapjára megállapított árfolyamának alkalmazásával kell meghatározni. A kifizetésre a megelőlegezési támogatói okirat kiállításától számított huszonegy napon belül kerül sor.

(5) Ha a megelőlegezés összege az érintett projektrész költségvetésének módosítása okán csökkentésre vagy növelésre kerül, a megelőlegezésre vonatkozó támogatói okirat módosított összege az eredeti támogatói okiratban alkalmazott árfolyamon kerül forintosításra.

(6) A hazai partner az uniós támogatásnak a fizetési számláján történő jóváírásáról a bankszámlakivonata másolatának megküldésével tájékoztatja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a jóváírást követő tizenöt napon belül.

(7) A megelőlegezett összegek visszatérítése részletekben történik. A hazai partner teljes elszámolható költsége és a megelőlegezési támogatói okiratban szereplő összeg különbözete határozza meg a visszafizetési határt. A megelőlegezett összeg visszatérítése legkésőbb akkor esedékes, ha a projektpartneri jelentések után kifizetett uniós támogatások kumulált értéke meghaladja a visszafizetési határt. A visszafizetési határt meghaladó uniós támogatás összegét a hazai partner fizetési számláján történő jóváírását követő harminc napon belül vissza kell utalni.

(8) A megelőlegezett összeg azon részét, amellyel kapcsolatban a (7) bekezdés szerinti visszafizetésre nem került sor, legkésőbb az utolsó uniós támogatási részlet kifizetésének hazai partner fizetési számláján történő jóváírását követő harminc napon belül vissza kell utalni a megelőlegezési támogatói okiratban meghatározott módon.

(9) A megelőlegezés visszafizetése forintban történik. A visszafizetendő forint összeg meghatározása során a hazai partner számláján jóváírt euró összeg forintra történő átváltására a megelőlegezési támogatói okiratban rögzített árfolyamon kerül sor.

(10) Ha a megelőlegezéssel érintett projektrész teljes elszámolható költsége csökken, és ez szükségessé teszi a megelőlegezés összegének változtatását, az így keletkező különbözetet a hazai partner köteles visszafizetni. A projektrész megelőlegezési támogatói okirat módosítását megelőző elszámolásai kapcsán alkalmazott visszafizetési határ és a megelőlegezési támogatói okirat módosítása következtében keletkező visszafizetési határ közötti különbözetet akkor szükséges visszafizetni, ha az új visszafizetési határ a korábbinál alacsonyabb, és a hazai partner ezt a határt korábban már átlépte. A visszafizetésnek a kapcsolódó megelőlegezési támogatói okirat módosításának aláírását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül teljesülnie kell.

(11) Ha a hazai partner a megelőlegezett összeg visszautalását a (7), (8) és (10) bekezdésben meghatározott határidőre teljesíti, akkor az Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a hazai partner határidőben nem, vagy csak részben teljesíti a visszautalásokat, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megelőlegezett összeg vissza nem fizetett részét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten követeli tőle.

(12) A szabálytalansággal vagy pénzügyi hibával érintett összeg visszafizetésére a megelőlegezésre vonatkozó támogatói okirat alapján kifizetett összeg nem használható. A szabálytalansággal vagy pénzügyi hibával érintett összeg visszafizetéséről vagy az irányító hatóság vagy a nemzeti hatóság által meghatározott egyéb rendezéséről a hazai partner önerőből köteles gondoskodni, a központi költségvetési szerv hazai partner ezen összeg visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehet igénybe.

(13) A megelőlegezési támogatói okirat kezelése, a megelőlegezés kiutalása és visszakövetelése a NAHU rendszeren keresztül történik.

(14) A megelőlegezési támogatói okirattól való elállás esetén a hazai partner köteles az elállás időpontjáig a megelőlegezés vissza nem fizetett összegét a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül visszafizetni.

(15) A (14) bekezdés szerinti esetben az Ávr. szerinti ügyleti- és - késedelem esetén - késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(16) A hazai partnerrel szemben megállapított kis összegű követelések behajtására nem kerül sor.

(17) A kis összegű követeléseket követelésjogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint a tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

8. Tagállami hozzájárulás és tagállami helytállás

14. § A nemzeti hatóság biztosítja

a)[22] az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti program esetén a külföldi irányító hatóságok felé teljesítendő éves tagállami hozzájárulás befizetéséhez szükséges forrást,

b) az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 93. cikk (2) bekezdése szerinti időközi kifizetés 95%-át meghaladó rész vonatkozásában a hazai partnerre eső uniós források átmeneti kifizetését, amennyiben a kifizetésekhez a programszámlán nincs elég fedezet, valamint

c)[23] a tagállami helytállás összegét az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti program esetén a hazai, az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti program esetén a külföldi irányító hatóság részére a jogszabályi feltételek teljesülését igazoló, irányító hatóság által megküldött dokumentumok alapján.

15. § Ha a hazai partner nem fizeti vissza határidőre az uniós támogatási összeg visszafizetendő részét, ezáltal az uniós támogatási szerződés alapján az uniós támogatási összeg nem hajtható be, és a nemzeti hatóságnak helytállási kötelezettsége keletkezik, a pénzügyi átutalási egység a visszafizetendő összeget az uniós támogatási szerződés szerinti késedelmi kamattal növelten követeli tőle.

9. A hitelesítés

16. § A határon átnyúló Interreg programok keretében megítélt uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás felhasználásának hitelesítése a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata.

17. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet - az egyszerűsített költségelszámolással elszámolt költségek kivételével - a hitelesítés részeként, gondoskodik a hazai partner által a határon átnyúló Interreg programok elektronikus monitoring és információs rendszereibe benyújtott, a projekt keretében felmerült, szakmailag teljesített és a hazai partner által kifizetett költségeket alátámasztó dokumentumok kockázatelemzésen alapuló, formai és tartalmi mintavételes ellenőrzésének elvégzéséről a mindenkori, hatályos módszertannal összhangban. Az alátámasztó dokumentumoknak a határon átnyúló Interreg programok elektronikus monitoring és információs rendszereibe történő feltöltése egy tekintet alá esik a papír alapon benyújtott dokumentummal. Ha a határon átnyúló Interreg programok elszámolhatósági szabályai lehetővé teszik előlegszámla teljesítés nélküli elszámolását, abban az esetben a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az előlegszámla ellenőrzése során a teljesítést nem vizsgálja.

(2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében - az egyszerűsített költségelszámolással elszámolt költségek kivételével - ellenőrizni kell különösen azt, hogy

a) a hazai partner által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került, és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott,

b) a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és a határon átnyúló Interreg programok keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel,

c) a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a projektre vonatkozó döntéssel, valamint az uniós támogatási szerződéssel, valamint programszintű és nemzeti szintű elszámolási segédlet előírásaival - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti teljesítés nélküli előlegszámlát -,

d) a költség elszámolható az uniós és hazai jogszabályokkal, valamint a határon átnyúló Interreg programok keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban áll,

e) a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő,

f) a hazai partner az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik,

g) az uniós támogatás és a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság vagy pénzügyi hiba,

h) kettős finanszírozás nem valósult meg,

i) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották,

j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották,

k) a közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották,

l) az uniós támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása, valamint

m) a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak, ide nem értve az (1) bekezdés szerinti teljesítés nélküli előlegszámlát.

(3) Az egyszerűsített költségelszámolással elszámolni kívánt költségek vonatkozásában - ha az adott program másként nem rendelkezik - ellenőrizni szükséges, hogy azok megfelelően kerültek kiszámításra, a számítási módszer megfelelően került alkalmazásra, továbbá más költségvetési soron nem kerül elszámolásra. A határon átnyúló Interreg programok további feltételeket is meghatározhatnak az egyes egyszerűsített költségelszámolással elszámolni kívánt költségek hitelesítéséhez.

(4) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként ellenőrzi a közbeszerzésekről szóló törvény és a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását.

(5) A hazai partner biztosítja az általa az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: ekr) lefolytatott közbeszerzési eljárás dokumentumaihoz való hozzáférést a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet nevében eljáró személy részére.

(6) A hitelesítésre kijelölt szervezet az ekr-ből letölti a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát, és feltölti a határon átnyúló Interreg programok elektronikus monitoring és információs rendszereibe. A közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai partner felelőssége.

18. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként gondoskodik a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről az alábbiak szerint.

(2) Legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni abban az esetben, ha a projektrész infrastrukturális fejlesztést vagy

a)[24] az 1. § (1) bekezdés a), valamint d)-g) pontja szerinti programok esetén 10 000 euró feletti eszközbeszerzést vagy

b) az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti programok esetén 20 000 euró feletti eszközbeszerzést

tartalmaz.

(3) A (2) bekezdésbe nem sorolható projektrészek esetében a helyszíni ellenőrzés kockázatelemzésen alapuló mintavételen keresztül valósul meg. A kockázatelemzés módszertanát a nemzeti hatóság hagyja jóvá.

(4) A helyszíni ellenőrzést legkésőbb a projektrész zárójelentéséhez kapcsolódó hitelesítési tevékenység részeként kell lefolytatni.

(5) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen

a) a hazai partner által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,

b) a hazai partner által benyújtott jelentés, valamint a hazai partner által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,

c) azt, hogy a jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a hazai partnernél rendelkezésre áll, és megegyezik a hazai partner által a jelentéshez elektronikusan benyújtott dokumentumokkal,

d) a hazai partner által elektronikusan benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját,

e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének az uniós támogatási szerződésben és a programszintű és nemzeti szintű elszámolási segédletben foglaltakkal való összhangját, ide nem értve a 17. § (1) bekezdése szerinti teljesítés nélküli előlegszámlát,

f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását,

g) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását és

h) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

(6) A helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a hitelesítési tevékenységet végző szervezet feltölti a határon átnyúló Interreg programok elektronikus monitoring és információs rendszerébe.

19. § (1) A hitelesítési tevékenységet dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az elszámolható és el nem számolható költségeket, a hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság vagy pénzügyi hiba gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindításának kezdeményezését.

(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítési tevékenység során jogosult az elszámolni kívánt költség csökkentésére a kifizetési kérelemben szolgáltatott adat egyértelmű hiánya vagy hibája esetén, amennyiben a 22. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi érdeksérelem gyanúja az eljárás során nem merül fel.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a 17. és 18. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai partner részére.

20. §[25] Az uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket euróban kell megállapítani. Az eurótól eltérő pénznemben kiállított számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a határon átnyúló Interreg programban rögzített módon a hazai partner köteles átváltani euróra.

21. § (1) A hazai partner - ha nem ért egyet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által kiállított hitelesítési nyilatkozat tartalmával - a hitelesítési nyilatkozat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül panasszal élhet a nemzeti hatóság felé.

(2) A panaszban meg kell jelölni

a) az érintett projektrész megnevezését, azonosító számát,

b) a hazai partner azonosításához szükséges adatokat és

c) a panasz indokoltságát igazoló tényeket, körülményeket, amelyek alátámasztják azt, hogy a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet nem az előírásokkal összhangban járt el, vagy azokat nem megfelelően értékelte.

(3) A nemzeti hatóság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) nem az arra jogosult nyújtotta be, vagy

c) a kérelem nem felel meg a 21. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(4) Ha a panasz érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a panaszt a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül el kell bírálni. A nemzeti hatóság a panaszt

a) annak megalapozatlansága esetén elutasítja, vagy

b) annak megalapozottsága esetén részben vagy egészben helyben hagyja, vagy a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet új eljárásra utasítja.

10. Szabálytalanság és pénzügyi hiba kezelése

22. § (1) A nemzeti hatóság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet (a továbbiakban együtt: szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet) feladata a támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió, valamint Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, és ne sérülhessen.

(2) A szabálytalanságok jelentése érdekében a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet, valamint az igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodával (a továbbiakban: OLAF Koordinációs Iroda).

(3) Pénzügyi hiba, valamint el nem számolható költség megállapítása esetén a hazai partner projektrészének költségvetése nem csökken.

23. § (1) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője kijelöli a szabálytalanságok és pénzügyi hibák nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).

(2) A szabálytalanság-felelős

a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat,

b) összeállítja a szabálytalanságokkal és pénzügyi hibákkal kapcsolatos jelentéseket, valamint

c)[26] gondoskodik a szabálytalanságokkal és pénzügyi hibákkal kapcsolatos adatoknak a NAHU és az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén az INTERREG+ rendszerbe való feltöltéséről.

24. § (1) Aki a támogatási folyamat bármely szakaszában a 22. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi érdeksérelem gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, azt köteles haladéktalanul írásban rögzíteni, és megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelősének.

(2) A szabálytalanság-felelős a gyanúról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és - ha szükséges - a kifizetések felfüggesztésére vagy a szabálytalansági vizsgálat elutasítására.

(3) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, adott esetben a kifizetések felfüggesztéséről.

(4) A szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről a szabálytalanság-felelős tájékoztatja a vizsgálatban érintetteket, valamint a nemzeti hatóságot.

25. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított vagy elutasított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a nemzeti hatóság vezetője az erről szóló döntésről való értesítést követő öt munkanapon belül magához vonhatja, amely döntésről haladéktalanul értesíti a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.

(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőse a rendelkezésre álló eredeti dokumentumokat - azok másolatának megtartása mellett - az (1) bekezdés szerinti döntésről való értesítést követően három munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság részére.

26. § (1) A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha

a) a hazai partner ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,

b) a cégbíróság a hazai partner céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,

c) a hazai partner elismeri a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba tényét,

d) az Európai Bizottság, az audit hatóság, az auditor csoport hazai tagja vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát állapít meg,

e) rendszerszintű szabálytalanság történt, vagy

f) a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba oka kizárólag számítási hiba.

(2) Ha a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba gyanúja az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ügyben érkezett a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőséhez, akkor a szervezet vezetője javaslatot tehet szabálytalanság szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélküli megállapítására, valamint az alkalmazandó jogkövetkezményekre.

27. § A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat lezárását és a szabálytalansági vizsgálat eredményét valamennyi program esetében rögzíti a NAHU rendszerben, az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén az INTERREG+ rendszerben is.

28. § (1) A szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a szabálytalanság-felelős - szükség esetén - felhívja a hazai partnert a vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, lehetőséget biztosíthat a partnernek észrevételei megtételére továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának, az észrevételek megtételének és a helyszíni vizsgálat lefolytatásnak időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(2) A szabálytalanság-felelős meghallgathatja az érintett személyeket, és megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges.

(3) Ha a gyanú kivizsgálásához a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság, bíróság döntésének vagy a szakvéleménynek a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet által történő kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

29. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről - szabálytalanság vagy pénzügyi hiba hiányának megállapítása esetén is - a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.

(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentés tartalmazza különösen

a) az érintett projektrész megnevezését, azonosító számát, a hazai partner azonosításához szükséges adatokat,

b) a gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

c) a gyanú rövid összefoglalását,

d) a szabálytalansági vizsgálatban résztvevők megnevezését,

e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények, adatok és tények felsorolását,

f) a meghallgatás, valamint a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatás, illetve helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,

g) a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az f) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot és

h) a szabálytalansági vizsgálat során tett megállapításokat.

(3) Szabálytalanság, pénzügyi hiba vagy el nem számolható költség gyanúja esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentés tartalmazza továbbá

a) a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást,

b) a visszakövetelendő összeget vagy el nem számolható költséget és

c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokát.

30. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított szabálytalansági vizsgálatban a szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján tesz javaslatot a nemzeti hatóság vezetője részére a szabálytalansági vizsgálat lezárására. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a vizsgálati jelentés nemzeti hatóság általi jóváhagyásának napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni, amely határidőt a nemzeti hatóság egy alkalommal legfeljebb további negyvenöt nappal meghosszabbíthat.

(2) A szabálytalansági vizsgálat alapján elrendelt intézkedést a nemzeti hatóság vezetője állapítja meg.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által lefolytatott szabálytalansági vizsgálat esetén a nemzeti hatóság vezetőjének jóváhagyása szükséges a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által javasolt intézkedéshez.

(4) Ha a nemzeti hatóság vezetője a (3) bekezdés szerint javasolt intézkedést nem hagyja jóvá, a nemzeti hatóság vezetője

a) a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet legfeljebb két alkalommal új eljárás lefolytatására kötelezheti,

b) a javasolt intézkedést megváltoztathatja, vagy

c) saját hatáskörben új eljárást folytathat le.

(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat

a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság vagy pénzügyi hiba és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetését,

b) költség el nem számolhatóságát,

c) szabálytalanság vagy pénzügyi hiba megállapítását és pénzügyi korrekciót, továbbá

d) a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését

elrendelő döntéssel.

(6) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet az (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezményeket a hazai partnerre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A megállapítással összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai partnert terheli.

(7) A szabálytalanság-felelős az (5) bekezdés b)-d) pontja szerinti döntésről értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket.

31. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

(2) Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a 29. §-t megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggésben elszámolni kért díj tekintetében pénzügyi korrekció kerülhet alkalmazásra, vagy el nem számolható költség kerülhet megállapításra.

32. § (1) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal.

(2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét a szabálytalansági vizsgálat során tett megállapítások súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni.

(3) A hazai partner a szabálytalansággal érintett összeget nem használhatja fel.

(4) Ha az audit hatóság vagy az auditor csoport hazai tagja ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg,

a) a hazai igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt vagy éves elszámolást a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottságnak, vagy

b) az audit hatóság vagy az auditor csoport hazai tagja felkéri a nemzeti hatóságot, hogy tájékoztassa a hazai partnert a szabálytalanság megállapításáról, és intézkedjen a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról.

(5) Ha a nemzeti hatóság szabálytalanságot állapít meg, akkor a hazai igazoló hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerint jár el.

(6) A szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát megállapító és a kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelő döntés esetén az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott programok esetében az irányító hatóság - ha a pénzügyi érdeksérelem elhárítása vagy mérséklése érdekében szükséges - a visszafizetés megtörténtéig az érintett projektben részt vevő partner részére a projekt keretében teljesíthető további kifizetést felfüggesztheti.

11. A szabálytalansági vizsgálatot lezáró döntés elleni jogorvoslat

33. § (1) A hazai partner a 30. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe, hazai társfinanszírozási támogatói okiratba (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) vagy felhívásba ütközése esetén a döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati kérelmet a 30. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti döntés közlésétől számított tíz napon belül írásban, az indokok megjelölésével kell benyújtani - Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (a továbbiakban: jogorvoslati egység) részére címezve - a nemzeti hatósághoz.

(3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni

a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai partner azonosításához szükséges adatokat,

b) a megsértett jogszabályban, felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezésekre vagy a döntés számítási hibájára történő pontos hivatkozást és

c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket.

34. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet

a) a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival,

b) a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és

c) a szabálytalansági vizsgálat tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt felterjeszti a jogorvoslati egységhez.

(2) A nemzeti hatóság álláspontja kialakítása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől a szabálytalansági vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja.

(3) Ha a nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem felterjesztése előtt a kérelem alapján megállapítja, hogy a 30. § (5) bekezdése szerinti döntés jogszabályt sért, uniós támogatási szerződésbe, hazai társfinanszírozási támogatói okiratba, felhívásba ütközik, vagy a döntésben számítási hiba van, a 30. § (5) bekezdése szerinti döntést visszavonja, annak számítási hibáját javítja.

(4) A 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntést hozó nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem felterjesztésével egy időben értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a szabálytalansági vizsgálattal érintett azon hazai partnert, akire nézve a 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.

35. § Az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság és az annak vonatkozásában elrendelt intézkedés, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen - ide nem értve, ha a nemzeti hatóság pénzügyi korrekciót végrehajtó döntése az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által elrendelt intézkedés tartalmát nem érintő számítási hibát tartalmaz - az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.

36. § A 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása - ide nem értve a kifizetések felfüggesztését - a jogorvoslati eljárás lezárásáig vagy érdemi vizsgálat nélküli elutasításáig nem kezdhető meg.

37. § (1) A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha

a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) a jogorvoslati kérelem az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul,

d) a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek, vagy nem tartalmazza a jogszabály, a felhívás vagy a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését, vagy

e) a hazai partner a 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntés ellen ismételten jogorvoslati kérelmet terjeszt elő.

(2) A jogorvoslati kérelmet az (1) bekezdés szerinti esetekben az iratok felterjesztéséig a nemzeti hatóság, azt követően a jogorvoslati egység érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(3) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja. A visszavont jogorvoslati kérelem újból nem terjeszthető elő.

38. § (1) A jogorvoslati egység a sérelmezett 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(2) Ha a gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt.

(3) A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor a nemzeti hatóságtól további - a gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges - tájékoztatást kérhet. A nemzeti hatóság a tájékoztatást haladéktalanul a jogorvoslati egység rendelkezésére bocsátja.

(4) A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a nemzeti hatóságon keresztül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a kifizetés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A kifizetés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai partnert.

(5) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől vagy elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, annak döntése közléséig a jogorvoslati egység a jogorvoslati eljárást felfüggeszti.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, a jogorvoslati egység az eljárás megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül is felfüggeszti a jogorvoslati eljárást.

(7) A jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele.

39. § (1) A jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntést helybenhagyja,

b) a 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntést megsemmisíti, és - a gyanú fennállása esetén - új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy a tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati eljárás keretében nincs lehetőség, vagy

c) a 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, vagy ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba jogszabályban meghatározott feltételei - jogsértés, továbbá az ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem - nem állnak fenn.

(2) Ha a jogorvoslati egység a 30. § (5) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti döntésben foglaltakhoz képest új gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot.

(3) A jogorvoslati egység tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről.

(4) A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell zárni.

12. Jelentés a szabálytalanságokról

40. § (1) A nemzeti hatóság a megállapított szabálytalanságról - ha az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk 12. pontja alapján szükséges - jelentést küld

a) az audit hatóság és az irányító hatóság részére a program szabályozó dokumentumaiban meghatározott határidőn belül, valamint

b) az OLAF Koordinációs Iroda részére.

(2) Az OLAF Koordinációs Iroda a nemzeti hatóság által küldött jelentést annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - formai vagy tartalmi hiba megjelölésével - hiánypótlás céljából visszaküldheti. A jelentést összeállító szervezet a javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal számára történő megküldésének tagállami határidejét a visszautasítás ténye nem módosítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentést haladéktalanul el kell készíteni, ha a szabálytalanságnak Magyarország területén kívül is hatásai vannak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jelentés elküldése elektronikus úton történik.

(5) A nemzeti hatóság minden év október 15-ig programonként kimutatást küld az audit hatóság és az igazoló hatóság részére az előző számviteli évben felmerült szabálytalanságokról.

41. § Az irányító hatóság a rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról, valamint a rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásáról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíti.

42. § (1) Az irányító hatóság közreműködik a csalás megelőzésében és azonosításában a programszintű dokumentumokban foglaltak szerint.

(2) Ha az irányító hatóságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, erről értesíti az audit hatóságot, az igazoló hatóságot, valamint indokolt esetben az OLAF Koordinációs Irodát.

13. Az audit hatóság feladatai

43. § (1) Az audit hatóság az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programokban az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (1) bekezdése szerint ellátja az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. és a 49. cikkében, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 78. cikkében meghatározott feladatokat.

(2)[27] Az audit hatóság az auditor csoport tagjaként az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti programok esetén ellátja az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési feladatokat.

(3) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatait az Európai Bizottság által meghatározott, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el.

(4) Az audit hatóság az audit stratégiában foglaltaknak megfelelően elkészített éves ellenőrzési tervét tájékoztatás céljából megküldi az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén.

(5) Az audit hatóság részére olvasási jogosultsággal korlátlan hozzáférést kell biztosítani az INTERREG+ rendszerben tárolt adatokhoz.

(6) Az audit hatóság a rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezetek részére.

(7) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezetek és a nemzeti hatóság részére.

(8) Az audit hatóság legkésőbb a Bizottság részére benyújtandó éves kontrolljelentésekben információt szolgáltat ezen ellenőrzések eredményeiről és az esetlegesen feltárt egyedi szabálytalanságokkal kapcsolatban elvégzett pénzügyi korrekciókról.

44. § (1) A határon átnyúló Interreg programok végrehajtásában vagy ellenőrzésében érintett szervezet vagy hatóság vezetője valamennyi vonatkozó, a programokkal összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készít, ha az ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel, és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője gondoskodik az intézkedési tervek - így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések - megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője minden évben, november 15-i zárónappal beszámolót készít a (2) bekezdés szerinti tevékenységéről, és azt, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldi az audit hatóság részére.

III. FEJEZET

AZ INTERREG VI-A MAGYARORSZÁG-SZLOVÁKIA PROGRAM, AZ INTERREG VI-A IPA MAGYARORSZÁG-SZERBIA PROGRAM ÉS AZ INTERREG VI-A NEXT MAGYARORSZÁG-SZLOVÁKIA-ROMÁNIA-UKRAJNA PROGRAM PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

14. Irányítási és kontrollrendszer leírása

45. § Az irányító hatóság kialakítja az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok (a III. Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: programok) irányítási és kontrollrendszerét. A partnerországok nemzeti ellenőrzési rendszereinek változásával kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk felhasználásával rendszeresen aktualizálja a programok irányítási és kontrollrendszerének leírását, amelyet évente megküld az audit hatóság részére.

15. Pályáztatás és szerződéskötés

46. § (1) A monitoring bizottság

a) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkének és 30. cikk (2) bekezdés a) pontjának megfelelően jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét,

b) jóváhagyja a pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat tartalmazó pályázati felhívásokat,

c) elfogadja a panaszkezelést szabályozó dokumentumokat, valamint

d) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkének megfelelően kiválasztja a projekteket.

(2) A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető partnerével a program irányító hatósága köti meg az uniós támogatási szerződést.

(3) Az uniós támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység a módosított feltételekkel is támogatható lett volna. A módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott uniós támogatási összeget meghaladó támogatás biztosítására, kivéve, ha

a) a monitoring bizottság így dönt,

b) jogszabály eltérően rendelkezik, vagy

c) vis maior esemény következik be.

16. Kifizetési előrejelzés és adattovábbítás az Európai Bizottság részére

47. § (1)[28] Az irányító hatóság az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetén kifizetési előrejelzést küld az igazoló hatóság részére a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 25-ig, valamint július 25-ig.

(2)[29] Az igazoló hatóság az (1) bekezdés szerinti előrejelzés alapján, az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén a közös titkárság bevonásával összeállítja a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést és benyújtja az Európai Bizottság részére legkésőbb január 31-ig, valamint július 31-ig.

(3) Az irányító hatóság a közös titkárság bevonásával az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk a) pontja szerinti adatokat küld az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetén az igazoló hatóság részére legkésőbb minden év január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig és október 25-ig. Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén ezeket az adatokat a közös titkárság küldi meg az irányító hatóság részére.

(4) Az igazoló hatóság az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetén a (3) bekezdés szerinti összesített adatok alapján összeállítja az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklete által meghatározott sablon szerint az adatszolgáltatást, és az előkészített adatszolgáltatásról tájékoztatja az irányító hatóságot. Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén az irányító hatóság állítja össze az adatszolgáltatást. Az irányító hatóság a fentiek szerint összeállított adatszolgáltatásokat benyújtja az Európai Bizottság részére minden év január 31-ig, április 30-ig, július 31-ig és október 31-ig, és gondoskodik a nyilvánossá tételről.

17. Programszámla

48. § (1) Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végső egyenleg kifizetés, valamint a külföldi partnerországoktól érkező források fogadására az igazoló hatóság programonként euró devizanemű programszámlát nyit a Kincstárban.

(2) A programszámlán a vezető partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetés jóváírható.

(3) A programszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást az INTERREG+ rendszerben kell kiállítani. Az átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a Kincstár részére. Az átutalásokat az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetén az igazoló hatóság, az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén a pénzügyi átutalási egység indítja.

(4) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetén az igazoló hatóság, az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén a pénzügyi átutalási egység a Kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a terhelést vagy jóváírást követő három napon belül rögzíti az INTERREG+ rendszerben.

(5) A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költséget a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére kell elszámolni.

(6) A programszámlának az év végén is maradhat egyenlege.

18. Az uniós támogatás folyósítása és visszakövetelése

49. § (1) Az uniós támogatás folyósítására a vezető partner által benyújtott kifizetési kérelem alapján, vagy ha a programok szabályozása lehetővé teszi uniós előleg kifizetését, akkor az uniós támogatási szerződés alapján kerül sor.

(2) A vezető partner az INTERREG+ rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projektjelentést, valamint a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását.

(3) A közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projektjelentést és kifizetési kérelmet az INTERREG+ rendszerben. Az irányító hatóság a közös titkárság által ellenőrzött és jóváhagyott kifizetési kérelmet ellenőrzi, kifizetésre jóváhagyja, és megküldi az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetén a Kincstár részére, az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén a pénzügyi átutalási egység részére az INTERREG+ rendszerben.

(4) A Kincstár, valamint a pénzügyi átutalási egység a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az uniós támogatás elektronikus átutalásáról a vezető partner euró alapú fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. A programszámláról részteljesítés nem végezhető.

(5) A programszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az INTERREG+ rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.

50. § (1) Az irányító hatóság a közös titkárság bevonásával gondoskodik a vezető partnerrel szemben előírt követelések érvényesítéséről.

(2) A programokban részt vevő országok megállapodásban meghozott döntése esetén a vezető partnerrel szemben előírt szabálytalansághoz vagy pénzügyi hibához kapcsolódó követelést az (1) bekezdés szerinti szerv csak akkor követeli, ha a követelés kamat nélkül számított összege projektenként és számviteli évenként a 250 eurót meghaladja.

(3) Az igazoló hatóság a megállapított szabálytalanság vagy pénzügyi hiba uniós részével csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.

(4) Ha a szabálytalanságban vagy pénzügyi hibában érintett összeget a programok zárásáig nem lehetett behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a vezető partner zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig programonkénti bontásban meg kell őrizni.

19. Költségigazolás

51. § (1) Az igazoló hatóság a programonként felmerült költség alapján átutalási kérelmet és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.

(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségigazoló nyilatkozat és a partnereknél felmerült költség

a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,

b) ellenőrizhető bizonylaton alapul, és

c) - a programokra alkalmazandó kritériumokkal összhangban - finanszírozás céljából kiválasztott, az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projekt vonatkozásában merült fel.

(3) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában és tartalommal igazoló nyilatkozatot állít ki, amelyben nyilatkozik az adott időszakban a hazai kontrollrendszer megfelelőségéről.

(4) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint feltölti az igazoló nyilatkozatot az INTERREG+ rendszerbe.

(5) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a programok végrehajtásában érintett szervezetek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátanak.

(6) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, illetve az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le.

52. § Az irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság részére

a) az ellenőrzési nyomvonalat, valamint

b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott, az irányító hatóság számára megküldött ajánlásait.

20. Elszámolás az Európai Bizottsággal

53. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2) Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket az irányító hatóság kifizetésre jóváhagyott, az INTERREG+ rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal alátámasztottak, és amelyek a támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek.

(3) Az igazoló hatóság a soron következő átutalási igénylési dokumentációt vagy éves elszámolást a pénzügyi korrekció összegével csökkentve nyújtja be az Európai Bizottság részére.

54. § (1) Az igazoló hatóság az uniós támogatás, a hazai társfinanszírozás és a partner önerejének felhasználása alapján, finanszírozó alapok és prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt az INTERREG+ rendszerben és megküldi az Európai Bizottság részére.

(2) A költségigazoló nyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.

21. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal

55. § (1) Az éves elszámolás időszaka a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart.

(2) Az utolsó számviteli év 2029. július 1-jétől 2030. június 30-ig tart.

(3) Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15.

56. § (1) Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az audit hatóság minden évben egyeztetnek az éves elszámolás alapját jelentő tételek Európai Bizottság részére történő megküldésének időpontjáról. Az irányító hatóság a fentiekben hivatkozott egyeztetés keretében meghatározott időpontig megküldi a tételeket az Európai Bizottság részére statisztikai mintavételezés céljából.

(2) Az audit hatóság megküldi az Európai Bizottság által kiválasztott mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére. A megállapításokról az egyeztetést december 15-éig le kell zárni.

(3) A mintában talált, az audit hatóság által szabálytalannak tartott tételeket törölni kell az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság egyeztet. Az egyeztetés eredményeként a szabályos tételek bekerülhetnek a következő évi elszámolásba.

(4) Az igazoló hatóság elkészíti és megküldi az uniós mintának megfelelő éves elszámolás tervezetét az audit hatóság részére.

(5) Az irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság és az audit hatóság részére a vezetői nyilatkozatot.

(6) Az igazoló hatóság véglegesíti és megküldi az éves elszámolást az audit hatóság részére.

(7) Az audit hatóság a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak és az uniós mintának megfelelő éves auditvéleményt, valamint éves kontrolljelentést készít.

(8) Az érintett szervezetek az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 98. cikk (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti dokumentumokat az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (9) bekezdése szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 15-ig feltöltik.

22. Programszintű TA

57. § (1) A programszintű TA összegét százalékos átalányként téríti meg az Európai Bizottság az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkében meghatározott szabályok alapján.

(2) A TA projektek költségvetését, azok teljes TA költségvetésen belüli százalékos arányát, és az egyes TA projektek finanszírozásának forrásösszetételét a programban részt vevő országok által aláírt külön megállapodás tartalmazza.

58. § Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programokban részt vevő országok által aláírt külön megállapodás alapján a közös tevékenységű TA projektek vonatkozásában a külföldi partnerországok előre leegyeztetett részletekben és határidőkig a programszámlára utalják a rájuk vonatkozó nemzeti hozzájárulás összegét.

59. § (1) A TA projektekre eső uniós forrás Európai Bizottság általi visszatérítése az Európai Bizottsághoz benyújtott költségigazoló nyilatkozatok alapján, a programszámlára történő átutalással történik az 57. § (1) bekezdésének megfelelően.

(2) A külföldi TA projektek uniós támogatásának utófinanszírozásként történő átutalásáról az igazoló hatóság gondoskodik az INTERREG+ rendszerben rögzített arányok és adatok alapján.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti programok esetében közös tevékenységű külföldi TA projekteknél az elfogadott forrásarányok alapján az uniós támogatás mellett az igazoló hatóság gondoskodik a partnerországi társfinanszírozási rész átutalásáról is a külföldi TA partnerek euróban vezetett számlájára.

60. §[30] (1) Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti program esetén külföldi TA partnerek részére uniós előleg fizethető ki.

(2) A külföldi TA partnerekre jutó uniós források kezelésére az irányító hatóság TA forráskezelési támogatási szerződést köt a közös titkársággal.

(3) A közös titkárság a TA forráskezelési támogatási szerződés alapján pénzügyi megállapodásokat köt a külföldi TA partnerekkel, és gondoskodik a külföldi TA partnereket illető kifizetések végrehajtásáról.

(4) Ha a TA forráskezelési támogatási szerződés alapját képező külön megállapodás módosul, melynek következtében változik a külföldi TA partnereke jutó uniós források együttes összege, a TA forráskezelési támogatási szerződést is módosítani szükséges.

61. § Az 59. § (2) és (3) bekezdése szerinti kifizetéseket az igazoló hatóság az 57. § (1) bekezdése szerinti jóváírás beérkezésétől számított huszonegy napon belül külön kérelem nélkül teljesíti az INTERREG+ rendszerben rögzített adatok alapján.

62. § A külföldi TA partnerek TA projektjei magyar nemzeti társfinanszírozást nem tartalmaznak az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programokban, ezért ezekben a programokban a külföldi TA partnerek részére magyar nemzeti társfinanszírozás kifizetése nem történik.

IV. FEJEZET

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ INTERREG PROGRAMOK HAZAI ÉS PROGRAMSZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

23. TA projektek és TA támogatási szerződés

63. § (1)[31] A nem központi költségvetési szerv hazai TA partnerek a határon átnyúló Interreg programokkal kapcsolatos költségeinek előfinanszírozása és megtérítése vonatkozásában az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén az irányító hatóság, az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti programok esetén pedig a nemzeti hatóság a nem központi költségvetési szerv hazai TA partnerrel TA támogatási szerződést köt.

(2) A TA támogatási szerződés forintban kerül megkötésre, a programban részt vevő országok által külön megállapodásban elfogadott, euróban meghatározott, adott TA projektre vonatkozó pénzügyi keret, valamint annak forrásösszetétele - uniós forrás, hazai társfinanszírozás és a releváns TA projektek esetében külföldi partnerországi TA társfinanszírozás - alapján.

(3)[32] Tekintettel az (1) bekezdésben foglaltakra, az 57. § szerinti uniós források, valamint - ha az adott TA projekt forrásösszetétele alapján releváns, akkor - a kapcsolódó partnerországi források hazai TA partnerekre eső részét az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti program esetén az igazoló hatóság, az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti program esetén pedig a külföldi irányító hatóság a nemzeti hatóság tulajdonában lévő, elkülönített bankszámlára utalja. A nemzeti hatóság gondoskodik a beérkezett források továbbutalásáról a központi költségvetés XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetébe.

(4)[33] Központi költségvetési szerv hazai TA partner az 57. § (2) bekezdésében foglalt költségvetését TA támogatási szerződés megkötése nélkül, a programban részt vevő országok által aláírt külön megállapodásban foglalt kötelezettségek mellett használhatja fel, jogszabályban, egyéb normatívákban, programszintű dokumentumokban meghatározott és határon átnyúló Interreg programok végrehajtásához kapcsolódó közvetett és közvetlen feladatai finanszírozására.

(5)[34] Központi költségvetési szerv hazai TA partner esetén az 57. § szerinti uniós források, valamint - ha az adott TA projekt forrásösszetétele alapján releváns, akkor - a kapcsolódó partnerországi források központi költségvetési szerv hazai TA partnerekre eső részét az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti program esetén az igazoló hatóság, az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti program esetén pedig a külföldi irányító hatóság közvetlenül utalja a központi költségvetési szerv hazai TA partner számára. Központi költségvetési szerv hazai TA partner a (4) bekezdés szerinti forrásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 20. § (1) bekezdésével összhangban és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló rendeletben foglalt szabályok szerint kezeli.

64. § Az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén a TA projektekkel összefüggésben felmerült költségek és a kapcsolódó szakmai tevékenységek előrehaladása vonatkozásában a hazai TA partner éves beszámoló keretében nyújt tájékoztatást a monitoring bizottság részére.

65. § (1)[35] A TA projektek költségvetései a programban részt vevő országok által kötött külön megállapodásban meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerülhetnek. Amennyiben a nem központi költségvetési szerv hazai TA partnernek változik a TA projekt költségvetése, akkor a kapcsolódó TA támogatási szerződést módosítani szükséges.

(2) A programban részt vevő országok külön megállapodásban rögzített, az egyes TA projektekre eső, teljes TA költségvetésen belüli százalékos költségátalány mértéke a programozási időszak alatt változhat. Amennyiben a költségátalány mértéke változik az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén, akkor azt az INTERREG+ rendszerben haladéktalanul rögzíteni szükséges.

66. § (1)[36] A nem központi költségvetési szerv hazai TA partner a TA támogatási szerződésben előírt rendszerességgel a határon átnyúló Interreg programokhoz kapcsolódó szakmai tevékenységek előrehaladásáról beszámolót, a hivatkozott tevékenységekkel összefüggésben felmerült költségekről - a TA támogatási szerződésben részletezett elszámolási szabályoknak megfelelően - elszámolást készít.

(2)[37] A TA támogatási szerződés vonatkozásában a nem központi költségvetési szerv hazai TA partner által elszámolásra benyújtott költségeket a nemzeti hatóság ellenőrzi.

24. Az INTERREG+ és a NAHU rendszerre vonatkozó szabályok

67. § A négy szem elvének érvényesülését biztosítja

a) az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén az irányító hatóság, a nemzeti hatóság, az igazoló hatóság, a közös titkárság, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, valamint a pénzügyi átutalási egység az uniós forrásokra vonatkozó szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, valamint e folyamatok adatainak az INTERREG+ rendszerben, továbbá

b) az 1. § (1) bekezdése szerinti programok esetén a nemzeti hatóság, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a pénzügyi átutalási egység a hazai társfinanszírozási támogatói okirat, valamint a megelőlegezésére vonatkozó támogatói okirat vonatkozásában, a pénzügyi lebonyolítás, valamint e folyamatok adatainak a NAHU rendszerben

történő rögzítése során.

68. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok végrehajtásában részt vevő

a) valamennyi szervezet köteles az INTERREG+ rendszert használni a végrehajtási, kifizetési, ellenőrzési, monitoring- és hitelesítési feladata ellátása során, valamint köteles felhasználni e feladatához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége ellátásához, valamint

b) nemzeti hatóság, hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a pénzügyi átutalási egység köteles az a) pont szerinti informatikai rendszerhasználat mellett a NAHU rendszert is használni a nemzeti funkciók teljes körű ellátása érdekében.

(2)[38] Az 1. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti programok végrehajtásában részt vevő szervezet köteles a NAHU rendszert használni a hazai társfinanszírozási támogatói okirat és megelőlegezésre vonatkozó támogatói okirat, valamint az azokkal kapcsolatos kifizetések és visszafizetések kezelésére.

69. § (1) Ha az INTERREG+ rendszer, valamint a NAHU rendszer moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, az adott modulban el nem végezhető feladatok, kifizetések rendezése - irányító hatóság, nemzeti hatóság vagy az igazoló hatóság által egyedileg meghatározott módon történő - dokumentálását kell biztosítani, és haladéktalanul gondoskodni kell az érintett modulokban az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről.

(2) Ha az INTERREG+ rendszer, valamint a NAHU rendszer finanszírozási modulja nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, akkor - az utalást igazoló hatóság, irányító hatóság vagy nemzeti hatóság által egyedileg meghatározott módon történő dokumentálása mellett - az átutalási megbízás kiállítása az INTERREG+ rendszeren, valamint a NAHU rendszeren kívül is történhet.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti programok esetén az uniós támogatás Európai Bizottságtól való igénylése és az Európai Unióval történő elszámolás benyújtása az INTERREG+ rendszerben teljeskörűen rögzített adatok alapján történhet.

70. § (1) Az INTERREG+ rendszer használata egyedi azonosításhoz kötött. A fent hivatkozott rendszer titkosított csatornán keresztül, egyedi és titkos jelszóval érhető el.

(2) A támogatást igénylő és a hazai partner felelős a kapott vagy a regisztráció során általa megadott jelszó biztonságáért és a jelszó használatával a hivatkozott rendszerben elvégzett cselekményekért.

(3) Az INTERREG+ rendszerben, valamint a NAHU rendszerben a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében - ide nem értve azon eseteket, amikor a minősített elektronikus aláírást az Ávr. előírja - használt elektronikus aláírások joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, vagy nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek.

25. Kifogáskezelés

71. § (1) Ha a hazai partner olyan kifogással él a nemzeti hatóság felé, amelynek elbírálása a határon átnyúló Interreg program szabályozó dokumentumai alapján a külföldi irányító hatóság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a kifogást annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a külföldi irányító hatóságnak.

(2) Ha a hazai partner olyan kifogással él a hazai irányító hatóság felé, amelynek elbírálása a határon átnyúló Interreg program szabályozó dokumentumai alapján a hazai irányító hatóság hatáskörébe tartozik, az irányító hatóság a kifogást a monitoring bizottság által elfogadott szabályozó dokumentumok alapján bírálja el.

V. FEJEZET

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ INTERREG PROGRAMOK FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ UNIÓS VERSENYJOGI ÉRTELEMBEN VETT ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK

26. Közös szabályok

72. § (1) A határon átnyúló Interreg programok előirányzataiból támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy részére nyújtható.

(2)[39] A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hajható végre.

27. Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Program

73. § Az Európai Területi Együttműködés (2021-2027) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:[40]

1. a körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás előmozdítása,

2. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése,

3. a munkaerőpiacok hatékonyságának és inkluzivitásának, valamint a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása a szociális infrastruktúra fejlesztésével, valamint a szociális gazdaság előmozdításával,

4. az infrastruktúra-fejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az élethosszig tartó tanulás területén, többek között a távoktatás, valamint az online oktatás és képzés által nyújtott reziliencia ösztönzésével,

5. az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának növelése - ideértve az alapellátást is -, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdítása,

6. a kultúra és a fenntartható idegenforgalom szerepének erősítése a gazdaság helyreállításában, valamint a társadalmi befogadás és a szociális innováció ösztönzésében,

7. a hatékony közigazgatás bővítése a jogi és adminisztratív együttműködés, valamint az állampolgárok, a civil szervezetek és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban lévő jogi és egyéb akadályok feloldása céljából, valamint

8. a kölcsönös bizalom építése, különösen az emberek közötti kapcsolatokat erősítő fellépések előmozdításával.

74. § Ha az Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia Programból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, az a 73. §

1. 1-8. pontja alapján az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatásként,

2. 1-8. pontja alapján vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatásként,

3. 1-3. és 6-8. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,

4. 3. és 6-8. pontja alapján sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásként,

5. 1. és 3-6. pontja alapján helyi infrastruktúrára irányuló támogatásként, valamint

6. 1-8. pontja alapján csekély összegű támogatásként

nyújtható.

28. Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia Program

75. § Az Európai Területi Együttműködés (2021-2027) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:[41]

1. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket,

2. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése,

3. infrastruktúra-fejlesztés révén hatékonyabb hozzáférés inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz az oktatás, a képzés és az élethosszig tartó tanulás területén, többek között a távoktatás, valamint az online oktatás és képzés által nyújtott reziliencia ösztönzésével,

4. a kultúra és a fenntartható idegenforgalom szerepének erősítése a gazdaság helyreállításában, valamint a társadalmi befogadás és a szociális innováció ösztönzésében,

5. a kölcsönös bizalom építése, különösen az emberek közötti kapcsolatokat erősítő fellépések előmozdításával,

6. az együttműködés jobb irányítását támogató egyéb tevékenységek, valamint

7. a határátkelés igazgatása, valamint a mobilitás és a migráció kezelése területén végrehajtott tevékenységek, ideértve a harmadik országbeli személyek védelmét, valamint gazdasági és társadalmi integrációját.

76. § Ha az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia Programból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a 75. §

1. 1-7. pontja alapján az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatásként,

2. 1-7. pontja alapján vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatásként,

3. 2. és 4-6. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,

4. 4-6. pontja alapján sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásként,

5. 1., 3., 4., 6. és 7. pontja alapján helyi infrastruktúrára irányuló támogatásként, valamint

6. 1-7. pontja alapján csekély összegű támogatásként

nyújtható.

29. Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program

77. § Az Európai Területi Együttműködés (2021-2027) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:[42]

1. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint az ellenállóképesség előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket,

2. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése,

3. az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az egészségügyi rendszerek ellenállóképességének növelése - ideértve az alapellátást is -, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdítása,

4.[43] a kultúra és a fenntartható idegenforgalom szerepének erősítése a gazdaság helyreállításában, valamint a társadalmi befogadás és a szociális innováció ösztönzésében,

5.[44] a hatékony közigazgatás erősítése a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint az állampolgárok, a civil szervezetek és intézmények közötti együttműködés elősegítésével, különösen a határrégiókban fennálló jogi és egyéb akadályok felszámolása céljából, valamint

6.[45] a határátkelés igazgatása, valamint a mobilitás és a migráció kezelése területén végrehajtott tevékenységek, ideértve a harmadik országbeli személyek védelmét, valamint gazdasági és társadalmi integrációját.

78. § Ha az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Programból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a 77. §

1.[46] 1-6. pontja alapján az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatásként,

2.[47] 1-6. pontja alapján vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatásként,

3. 2., 4. és 5. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,

4. 4. és 5. pontja alapján sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásként,

5.[48] 1., 3., 4. és 6. pontja alapján helyi infrastruktúrára irányuló támogatásként, valamint

6.[49] 1-6. pontja alapján csekély összegű támogatásként

nyújtható.

30. Interreg VI-A Ausztria-Magyarország Program

79. § Az Európai Területi Együttműködés (2021-2027) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:[50]

1. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófakockázatok megelőzése és az ellenálló-képesség javítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket,

2. a vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása,

3. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása beleértve a városi területeket, valamint a szennyezés minden formájának csökkentése,

4. a fenntartható, az éghajlatváltozással szemben ellenálló, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás fejlesztése és fokozása, beleértve a TEN-T-hez való jobb hozzáférést és a határon átnyúló mobilitást,

5. az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás terén az elérhető infrastruktúra fejlesztése révén, többek között a távoktatás és az online oktatás és képzés rugalmasságának elősegítésével,

6. a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdasági fejlődésben, a társadalmi befogadásban és a társadalmi innovációban, valamint

7. a hatékony közigazgatás fokozása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a polgárok, a civil társadalom szereplői és az intézmények közötti együttműködés előmozdításával, különösen a határ menti régiókban fennálló jogi és egyéb akadályok megoldása érdekében.

80. § Ha az Interreg VI-A Ausztria-Magyarország Programból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, az

1. az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatásként,

2. a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatásként, valamint

3. csekély összegű támogatásként

nyújtható.

31. Interreg VI-A Románia-Magyarország Program

81. § Az Európai Területi Együttműködés (2021-2027) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:[51]

1. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket,

2. a megújuló energia előmozdítása az (EU) 2018/2001 irányelvvel - és az abban meghatározott fenntarthatósági kritériumokkal - összhangban,

3. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúrák védelmének és megóvásának fokozása, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése,

4. az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és az egészségügyi rendszerek rezilienciájának növelése - ideértve az alapellátást is -, valamint az intézményesített ellátásról a családi alapú és a közösségi alapú ellátásra való átállás előmozdítása,

5. a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, a társadalmi befogadás és a szociális innováció terén,

6. a hatóságok intézményi kapacitásának bővítése, különösen azon hatóságok esetében, amelyek feladata egy egyedi terület kezelése, valamint az érdekelt felek intézményi kapacitásának bővítése,

7. a hatékony közigazgatás fokozása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a polgárok, a civil társadalom szereplői és az intézmények közötti együttműködés előmozdításával, különösen a jogi és egyéb akadályok megoldása érdekében a határ menti régiókban, valamint

8. a kölcsönös bizalom kiépítése, különösen az emberek közötti fellépések ösztönzésével.

82. § Ha az Interreg VI-A Románia-Magyarország Programból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a 81. §

1. 2., 4. és 5. pontja alapján az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatásként,

2. 2., 4. és 5. pontja alapján vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatásként,

3. 5. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként, valamint

4. 1-8. pontja alapján csekély összegű támogatásként

nyújtható.

31/A. Az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Program[52]

82/A. §[53] Az Európai Területi Együttműködés (2021-2027) előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:

1. a kis- és középvállalkozások fenntartható növekedésének és versenyképességének, valamint a kis- és középvállalkozások körében való munkahelyteremtésnek a fokozása, többek között termelőberuházások révén,

2. az energiahatékonyság előmozdítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése,

3. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket,

4. fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás fejlesztése és fokozása, ideértve a TEN-T hálózathoz való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is,

5. a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, a társadalmi befogadás és a szociális innováció terén,

6. az inkluzív és minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés javítása az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén, a hozzáférhető infrastruktúrák kialakítása révén, többek között a táv- és az online oktatás és képzés tekintetében a reziliencia növelésével,

7. a hatékony közigazgatás fokozása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a polgárok, a civil társadalom szereplői és az intézmények közötti együttműködés előmozdításával, különösen a jogi és egyéb akadályok feloldása érdekében a határ menti régiókban, valamint

8. kölcsönös bizalom kiépítése, különösen az emberek közötti fellépések ösztönzésével.

82/B. §[54] Ha az Interreg VI-A Magyarország-Horvátország Programból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a 82/A. §

1. 1-8. pontja alapján az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatásként,

2. 1-8. pontja alapján vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatásként,

3. 5., 7. és 8. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,

4. 5., 7. és 8. pontja alapján sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásként,

5. 2., 3. és 5. pontja alapján helyi infrastruktúrára irányuló támogatásként, valamint

6. 1-8. pontja alapján csekély összegű támogatásként

nyújtható.

32. Interreg VI-A Szlovénia-Magyarország Program

83. § Az Európai Területi Együttműködés (2021-2027) előirányzatból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek, támogatható tevékenységek:[55]

1. a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása, beleértve a városi területeket is, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése,

2. a kultúra és a fenntartható turizmus gazdasági fejlődésben, társadalmi befogadásban és társadalmi innovációban betöltött szerepének erősítése,

3. a hatékony közigazgatás fokozása a jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a polgárok, a civil társadalom szereplői és az intézmények közötti együttműködés előmozdításával, különösen a jogi és egyéb akadályok feloldása érdekében a határ menti régiókban, valamint

4. a kölcsönös bizalom kiépítése, különösen az emberek közötti fellépések ösztönzésével.

84. § Ha az Interreg VI-A Szlovénia-Magyarország Programból az egyes beavatkozási területek keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a 83. §

1. 1-4. pontja alapján az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatásként,

2. 1-4. pontja alapján vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatásként,

3. 1-4. pontja alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként,

4. 2-4. pontja alapján sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásként,

5. 2. pontja alapján helyi infrastruktúrára irányuló támogatásként, valamint

6. 1-4. pontja alapján csekély összegű támogatásként

nyújtható.

33. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

85. § A kedvezményezett a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrzi.

86. § (1) Nem ítélhető meg támogatás

a) az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás és a csekély összegű támogatás kivételével azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság által hozott, állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének, valamint

b) a csekély összegű támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.

(2) Nem ítélhető meg

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás, a helyi infrastruktúrára irányuló támogatás és a csekély összegű támogatás,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás, a helyi infrastruktúrára irányuló támogatás és a csekély összegű támogatás,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

f) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi, valamint

g) az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás és a helyi infrastruktúrára irányuló támogatás a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére.

87. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás - az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás és a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás kivételével - csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2)[56] Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

88. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű és a csekély összegű támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

89. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatás nyújtására visszatérítendő formában kerül sor, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell a diszkont kamatláb alkalmazásával diszkontálni.

(3) Az elszámolható költségek az (EU) 1060/2021 európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti egyszerűsített költségelszámolási módokkal összhangban is kiszámíthatók, ha a műveletet legalább részben egy olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási módok igénybevételét, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

90. §[57] Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

1. az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

2. a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 94. § (2) bekezdésében meghatározott összeget,

3. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

4. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 33 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 110 millió eurónak megfelelő forintösszeget, sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetén létesítményenként évente meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy

5. helyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget.

91. § (1)[58] A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A-18/D. §-a határozza meg.

92. § E rendelet alapján

a)[59] az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás, a helyi infrastruktúrára irányuló támogatás esetén 2027. június 30-ig, továbbá

b)[60] a csekély összegű támogatás esetén 2031. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

34. Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás

93. §[61] (1) Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott 80%-os társfinanszírozási arányt.

(3) A támogatás keretében az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39-44. cikkében szereplő

a) személyi jellegű költségek,

b) irodai és igazgatási költségek,

c) utazási és szállásköltségek,

d) külső szakértői és szolgáltatási költségek,

e) berendezések költségei, valamint

f) az infrastruktúra és az építési beruházások költségei

számolhatók el, ha azok az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési projekthez kapcsolódnak.

35. Vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatások

94. §[62] (1) A vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtható.

(2) Az egy vállalkozásnak nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a huszonkétezer eurónak megfelelő forintösszeget.

36. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás

95. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható.

(2) A támogatás - a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével - a következőkhöz nyújtható:

a)[63] múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb, hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,

b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen népi hagyományok, kézművesség,

d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra, valamint

f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.

96. §[64] (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:

a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,

b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,

e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője - a támogatást nyújtó döntésétől függően - jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(3) A működési eredmény mértékét

a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

97. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az észszerű nyereségre is.

(3) A működésből származó veszteség és észszerű nyereség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése - a (3) bekezdéstől eltérően - visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(5) A működési támogatás elszámolható költségei:

a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez - különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez - kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége, különösen az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költsége,

c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség, különösen a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség,

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,

db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,

dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,

dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,

de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e költséget nem fedezte beruházási támogatás,

df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,

dg) a marketing költsége,

dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,

e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása, valamint

f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.

98. §[65] A 2 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 96. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 97. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

99. § (1) A 95. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén

a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, valamint

b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(2)[66] A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen

a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,

b) a fordító díjazása,

c) a szerkesztő díjazása,

d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,

e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és

f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége.

37. A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás

100. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez, továbbá

b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez

nyújtható.

(2)[67] A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével.

(3)[68] A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot alapul véve, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.

(4)[69] A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(5)[70] A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitáskihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

(6)[71] Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

101. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.

(4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak teljesítése - a (4) bekezdéstől eltérően - visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(6)[72] A 2 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)-(5) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

102. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszköz és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség - különösen az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség - számolható el.

(3) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

38. A helyi infrastruktúrára irányuló támogatás[73]

103. §[74] (1) Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható.

(2) Nem nyújtható támogatás

a) olyan infrastruktúra-fejlesztésre, amelyre - a regionális beruházási támogatás kivételével - a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján támogatás nyújtható,

b) dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használata vagy eladása során a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó koncessziós és közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.

104. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

39. A csekély összegű támogatás

105. §[75] (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. Hatályba léptető rendelkezések

106. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

41. Az Európai Unió jogának való megfelelés

107. § Ez a rendelet

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

f) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

108. § E rendelet

a) 74. § 1-5. pontja, 76. § 1-5. pontja, 78. § 1-5. pontja. 80. § 1-2. pontja, 82. § 1-3. pontja, 84. § 1-5. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 20., 20a., 53., 55. és 56. cikke, valamint

b)[76] 74. § 6. pontja, 76. § 6. pontja, 78. § 6. pontja, 80. § 3. pontja, 82. § 4. pontja, 84. § 6. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 241/2023. (VI. 20.) Korm. rendelethez[77]

A 2021-2027-es időszakban a határon átnyúló Interreg programok végrehajtásában részt vevő hazai szervezetek kijelölése