32019R1022[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1022 RENDELETE

(2019. június 20.)

a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) hoz létre a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet a következő állományokra alkalmazandó:

a) vörös ostorgarnéla (Aristeus antennatus) a GFCM 1, 5, 6 és 7 alterületen;

b) piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) a GFCM 1, 5, 6, 9, 10 és 11 alterületen;

c) óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) a GFCM 9, 10 és 11 alterületen;

d) szürke tőkehal (Merluccius merluccius) a GFCM 1, 5, 6, 7, 9, 10 és 11 alterületen;

e) norvég homár (Nephrops norvegicus) a GFCM 5, 6, 9 és 11 alterületen;

f) sávos vörösmárna (Mullus barbatus) a GFCM 1, 5, 6, 7, 9, 10 és 11 alterületen;

(3) Ez a rendelet a (2) bekezdésben felsorolt állományok halászata közben a Földközi-tenger nyugati térségében járulékosan kifogott állományokra is alkalmazandó. E rendelet a Földközi-tenger nyugati térségében kifogott, tengerfenéken élő más állományokra is alkalmazandó, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat.

(4) Ez a rendelet az uniós vizeken vagy a Földközi-tenger nyugati térségének uniós vizein kívül tevékenykedő uniós halászhajók által folytatott, a (2) és (3) bekezdésben említett, tengerfenéken élő állományok fogására irányuló kereskedelmi halászatra alkalmazandó.

(5) Ez a rendelet a Földközi-tenger nyugati térségében található uniós vizeken érvényes kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit is meghatározza az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó fajok valamennyi olyan állománya esetében, amelyek kifogása tengerfenéki halászat során történik.

(6) Ez a rendelet a 14. cikkben meghatározottak szerinti olyan technikai intézkedéseket irányoz elő, amelyek a Földközi-tenger nyugati térségében valamennyi állomány tekintetében alkalmazandók.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikkében és az 1967/2006/EK rendelet 2. cikkében megállapítottakon felül a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

"a Földközi-tenger nyugati térsége" : az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) I. mellékletében meghatározott, következő jelű GFCM földrajzi alterületeken található vizek: 1 (az Alborán-tenger északi része), 2 (Alborán-sziget), 5 (Baleár-szigetek), 6 (Észak-Spanyolország), 7 (Oroszlán-öböl), 8 (Korzika), 9 (a Ligur-tenger, valamint a Tirrén-tenger északi része), 10 (a Tirrén-tenger déli része) és 11 (Szardínia);

2.

"érintett állományok" : az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott állományok;

3.

"legsérülékenyebb állomány" : az az állomány, amely esetében a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés meghatározásakor az előző évben megállapított halászati mortalitás a legmesszebb esik a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekben meghatározott FMFH pontértéktől;

4.

"FMFH tartomány" : a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló olyan értéktartomány, amelyben az e tartomány határain belüli valamennyi halászati mortalitási szint hosszú távon az adott halászati gyakorlat alkalmazásával és a meglévő átlagos környezeti feltételek mellett maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményez anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állományok szaporodási folyamatát. Ezt úgy számolják ki, hogy az MFH-értékhez képest ne okozza a hosszú távú hozam 5 %-ot meghaladó csökkenését. Az FMFH tartomány felső határát úgy határozzák meg, hogy legfeljebb 5 % legyen annak az esélye, hogy az állomány a referenciapont-határérték (BLIM) alá csökken;

5.

"FMFH pontérték" : a halászati mortalitás becsült értéke, amely az adott halászati gyakorlat és az aktuális átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez;

6.

"MFH FLOWER" : az FMFH tartományon belüli legalacsonyabb érték;

7.

"MFH FUPPER" : az FMFH tartományon belüli legmagasabb érték;

8.

"alsó FMFH tartomány" : az MFH FLOWER és az FMFH pontérték közötti értékeket tartalmazó tartomány;

9.

"felső FMFH tartomány" : az FMFH pontérték és az MFH FUPPER közötti értékeket tartalmazó tartomány;

10.

"BLIM" : a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló referenciapont-határérték, amely alatt csökkenhet a szaporodási képesség;

11.

"BPA" : a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen, különösen a HTMGB vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szerv tudományos szakvéleményén alapuló elővigyázatossági referenciapont, amely biztosítja, hogy 5 %-nál kevesebb legyen annak az esélye, hogy a szaporodóképes állomány biomasszája a BLIM alá csökken;

12.

"halászati erőkifejtési csoport" : egy adott tagállam flottagazdálkodási egysége, amelynek tekintetében megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés került megállapításra;

13.

"állománycsoport" : az I. mellékletben azonosított, együtt kifogott állományok csoportja;

14.

"halászati nap" : bármely olyan, 24 órából vagy annak egy részéből álló folyamatos időszak, amelynek során egy adott hajó a Földközi-tenger nyugati térségében kikötőn kívül tartózkodik.

3. cikk

Célkitűzések

(1) A tervnek olyan halászati erőkifejtési rendszeren kell alapulnia, melynek célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek az eléréséhez, különösen azáltal, hogy elővigyázatossági megközelítést alkalmaz a halászati gazdálkodás vonatkozásában, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet.

(2) A tervnek hozzá kell járulnia a visszadobás gyakorlatának felszámolásához, amennyire lehetséges elkerülve és csökkentve a nem szándékos fogásokat, valamint az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében megállapított kirakodási kötelezettség végrehajtásához az e rendelet hatálya alá tartozó azon fajok esetében, amelyekre az uniós jogszabályok értelmében minimális állományvédelmi referenciaméret vonatkozik.

(3) A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a lehető legkisebbek legyenek. Összhangban kell állnia az Unió környezetvédelmi jogszabályaival, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

(4) A tervnek különösen a következőkre kell törekednie:

a) a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott 3. mutatóban szereplő feltételek teljesítésének biztosítása;

b) a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében meghatározott egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulás, arányosan a halászat által a teljesítésükben betöltött szereppel; valamint

c) a 2009/147/EK irányelv 4. és 5. cikkében, valamint a 92/43/EGK irányelv 6. és 12. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás, mindenekelőtt a halászati tevékenységek által a sérülékeny élőhelyekre és védett fajokra gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében.

(5) A terv szerinti intézkedéseket a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján kell meghozni.

II. FEJEZET

CÉLÉRTÉKEK, ÁLLOMÁNYVÉDELMI REFERENCIAPONTOK ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEK

4. cikk

Célértékek

(1) A halászati mortalitás 2. cikkben meghatározott FMFH tartományoknak megfelelő célértékét az érintett állományok vonatkozásában fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-jéig kell elérni, és ezt követően az FMFH tartományokon belül kell tartani.

(2) A terv alapján meghatározott FMFH tartományokat elsősorban a HTMGB-től vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szervtől kell kérni.

(3) Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amikor a Tanács meghatározza a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést, az egyes halászati erőkifejtési csoportokra vonatkozó említett halászati erőkifejtést az adott pillanatban a legsérülékenyebb állomány tekintetében rendelkezésre álló FMFH tartományon belül kell meghatároznia.

(4) Az (1) és (3) bekezdés ellenére a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés az FMFH tartományoknál alacsonyabb szinten is meghatározható.

(5) Az (1) és (3) bekezdés ellenére, amennyiben az összes érintett tartomány a BPA felett van, a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés az adott pillanatban a legsérülékenyebb állomány tekintetében rendelkezésre álló FMFH tartomány feletti szinten is meghatározható:

a) ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján erre a 3. cikkben megállapított célkitűzések vegyes halászaton belüli eléréséhez van szükség;

b) ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján erre annak elkerülése érdekében van szükség, hogy a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt komolyan károsodjon valamely állomány; vagy

c) annak érdekében, hogy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egymást követő évek közötti változásait legfeljebb 20 %-ra korlátozzák.

(6) Amennyiben az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely állomány tekintetében a megfelelő tudományos adatok hiányában nem lehet meghatározni az FMFH tartományokat, az érintett állománnyal a 12. cikknek megfelelően kell gazdálkodni mindaddig, amíg e cikk (2) bekezdése szerint rendelkezésre nem állnak az FMFH tartományok.

5. cikk

Állományvédelmi referenciapontok

A 6. cikk alkalmazásában a terv alapján a következő állományvédelmi referenciapontok meghatározását kell kérni, különösen a HTMGB-től vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos szervtől:

a) elővigyázatossági referenciapontok, a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezve (BPA); valamint

b) referenciapont-határértékek, a szaporodóképes állomány biomasszájaként kifejezve (BLIM).

6. cikk

Óvintézkedések

(1) Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint bármely érintett szaporodóképes állomány biomasszája a BPA alatt van, meg kell hozni valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre. A 4. cikk (3) bekezdésének ellenére a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést olyan szinten kell meghatározni, amely összhangban áll a legsérülékenyebb állományra vonatkozó FMFH tartományon belül lecsökkent halászati mortalitással, figyelembe véve a biomassza csökkenését.

(2) Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint bármely érintett szaporodóképes állomány biomasszája a BLIM alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre. A 4. cikk (3) bekezdésének ellenére ezek az ilyen korrekciós intézkedések különösen magukban foglalhatják az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését és a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés megfelelő csökkentését.

(3) Az e cikkben említett korrekciós intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:

a) az e rendelet 7-14. cikkével összhangban meghozott intézkedések; valamint

b) az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedések.

(4) Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével összhangban kell megválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája az 5. cikkben említett szint alatt van.

III. FEJEZET

HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS

7. cikk

Halászati erőkifejtési rendszer

(1) Halászati erőkifejtési rendszer alkalmazandó minden olyan hajóra, amely az I. mellékletben meghatározott területeken, az ott meghatározott állománycsoportok tekintetében vonóhálóval folytat halászatot és az említett mellékletben meghatározott hosszkategóriákba tartozik.

(2) A Tanács a tudományos szakvélemények alapján és a 4. cikk értelmében minden évben tagállamonként meghatározza az egyes halászati erőkifejtési csoportokra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

(3) A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve és e cikk (2) bekezdésének ellenére a terv végrehajtásának első öt évét alatt:

a) a terv végrehajtásának első éve tekintetében - kivéve azokat a földrajzi alterületeket, ahol a referencia-időszak során a halászati erőkifejtés már több mint 20 %-kal csökkent - a referenciaértékhez képest 10 %-kal csökkenteni kell a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést;

b) a terv végrehajtásának másodiktól ötödik évéig terjedő időszakban legfeljebb 30 %-kal csökkenteni kell a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést. Az FMFH szintjének 2025. január 1-jéig történő elérése érdekében a halászati erőkifejtés csökkentése bármilyen idevágó technikai vagy más állományvédelmi intézkedéssel kiegészíthető.

(4) A (3) bekezdésben említett referenciaértéket az egyes tagállamoknak az egyes halászati erőkifejtési csoportok vagy földrajzi alterületek tekintetében a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számával kifejezett átlagos halászati erőkifejtésként kell kiszámítaniuk, kizárólag az adott időszak alatt aktív hajókat figyelembe véve.

(5) Amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények szerint egy adott állomány esetében a vonóhálótól eltérő halászeszközökkel jelentős mennyiségeket fognak ki, a tudományos szakvélemények alapján e konkrét eszköz tekintetében meg lehet határozni a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

8. cikk

Rekreációs célú halászat

(1) Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a rekreációs célú halászat jelentős hatással van egy az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt állomány halászati mortalitására, a Tanács megkülönböztetésmentes korlátozásokat határozhat meg a rekreációs halászok számára.

(2) Az (1) bekezdésben említett korlátozások meghatározásakor a Tanács átlátható és objektív - többek között környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jellegű - kritériumokat alkalmaz. Az alkalmazott kritériumok magukban foglalhatják mindenekelőtt a rekreációs célú halászat környezetre gyakorolt hatását, a szóban forgó tevékenység társadalmi jelentőségét, valamint hozzájárulását a part menti területek gazdaságához.

(3) Adott esetben a tagállamok meghozzák a rekreációs célú fogások tényleges szintjének megbízható becslésére szolgáló adatok monitorozásához és gyűjtéséhez szükséges arányos intézkedéseket.

9. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1) A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26-34. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

(2) Minden tagállam az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében szereplő kritériumokkal összhangban meghatározza a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egyes hajók vagy hajócsoportok számára történő kiosztásának módszerét a lobogója alatt közlekedő hajók vagy hajócsoportok tekintetében.

(3) A tagállamok halászati napoknak az ugyanazon földrajzi területen belüli halászati erőkifejtési csoportok között történő átvitelével módosíthatják halászati erőkifejtés-kiosztásukat, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által támogatott átváltási tényezőt alkalmaznak. A Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul, de legkésőbb 10 munkanapon belül értesíteni kell a kicserélt halászati napokról és az átváltási tényezőről.

(4) Amennyiben valamely tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára megengedi a vonóhálókkal történő halászatot, biztosítania kell, hogy az ilyen halászatot halászati naponként legfeljebb 15 órára, hetente legfeljebb öt halászati napra, vagy ezzel egyenértékű módon korlátozzák.

A tagállamok - halászati naponként legfeljebb 18 óra erejéig - eltérést engedélyezhetnek annak céljából, hogy figyelembe lehessen venni a kikötő és a halászterület közötti út megtételéhez szükséges időt. Az ilyen eltérésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(5) A (3) bekezdés ellenére, ha egy hajó egy halászati nap folyamán két különböző állománycsoportra vonatkozóan folytat halászatot, mindegyik állománycsoport tekintetében le kell vonni fél halászati napot az adott hajó számára kiosztott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(6) Minden tagállam az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedélyt ad ki a lobogója alatt közlekedő és az érintettállományokra halászó hajók számára az I. mellékletben említett területekre.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a (6) bekezdéssel összhangban kiadott halászati engedélyeknek megfelelő, BT-ban és kW-ban kifejezett összkapacitás ne növekedjen a terv alkalmazásának ideje alatt.

(8) Minden tagállam létrehozza és vezeti a (6) bekezdéssel összhangban kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók listáját, és azt a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja. A tagállamok első alkalommal e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül, majd azt követően legkésőbb minden év november 30-ig továbbítják listáikat.

(9) A tagállamok nyomon követik halászati erőkifejtési rendszerüket, valamint biztosítják, hogy a 7. cikkben meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés ne haladja meg a megállapított határértékeket.

(10) A terv célkitűzéseinek elérése érdekében a tagállamok - a jó kormányzásnak az 1380/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott elveivel összhangban - részvételen alapuló gazdálkodási rendszerek helyi szintű előmozdítását segíthetik.

10. cikk

A vonatkozó adatok közlése

(1) A tagállamok az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 33. cikkével és a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) 146c., 146d. és 146e. cikkével összhangban rögzítik és továbbítják a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat.

(2) A halászati erőkifejtési adatokat havonta összesíteni kell, és azoknak tartalmazniuk kell a II. mellékletben meghatározott információkat. Az összesített adatok esetében az UN/CEFACT P1000-12 szabványon alapuló XML séma formátumát kell használni.

(3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati erőkifejtési adatokat minden hónap 15. napja előtt továbbítják a Bizottságnak.

IV. FEJEZET

TECHNIKAI ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

11. cikk

Halászati tilalom hatálya alá tartozó területek

(1) Az 1967/2006/EK rendelet 13. cikkében előírtakon túl minden évben három hónapon át - a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján, adott esetben három egymást követő hónapon át - tilos a Földközi-tenger nyugati térségében vonóhálót használni a parttól számított hat tengeri mérföldes távolságon belül, kivéve a 100 méteres izobátnál mélyebb területeket. A szóban forgó három hónapos éves halászati tilalmi időszakokat az egyes tagállamok határozzák meg, és azoknak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján meghatározott legrelevánsabb időszakra kell esniük. Ezen időszakról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben ezt különleges földrajzi korlátok indokolják, mint például a kontinentális talapzat korlátozott mérete, vagy az, hogy a halászterületek nagy távolságra találhatók, a tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján egyéb területeket is kijelölhetnek halászati tilalom hatálya alá tartozó területként, feltéve, hogy minden földrajzi alterületen megvalósul a növendék szürke tőkehalak kifogott mennyiségének legalább 20 %-os csökkenése. Az ilyen eltérésekről haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot.

(3) Az érintett tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján 2021. július 17-ig egyéb területeket jelölnek ki halászati tilalom alá tartozó területként, ha - különösen az érintett állományok tekintetében - bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ott nagy a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti növendék halak sűrűsége, valamint hogy ott tengerfenéken élő állományok ívóhelye található.

(4) A (3) bekezdés értelmében kijelölt egyéb, halászati tilalom hatálya alá tartozó területeket mindenekelőtt a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságnak vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert független tudományos testületnek kell értékelnie. Ha ez az értékelés azt állapítja meg, hogy az említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területek nincsenek összhangban a célkitűzéseikkel, akkor a tagállamok a szóban forgó ajánlások tükrében felülvizsgálják az említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területeket.

(5) Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett, halászati tilalom hatálya alá tartozó területek több tagállam halászhajóit érintik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján az 1380/2013/EU rendelet 8. cikkével és e rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a halászati tilalom hatálya alá tartozó érintett területek kijelölése céljából.

12. cikk

Azon járulékosan kifogott állományokkal és tengerfenéken élő állományokkal való gazdálkodás, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat

(1) Az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett állományokat a halászati gazdálkodás vonatkozásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott elővigyázatossági megközelítés alapján kell kezelni.

(2) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett állományokra vonatkozó állománygazdálkodási intézkedéseket, különösen a 13. cikkben felsorolt technikai állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével kell meghozni.

13. cikk

Konkrét állományvédelmi intézkedések

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ).; hatálya alá nem tartozó következő technikai intézkedésekre vonatkozóan kiegészítse ezt a rendeletet:

a) a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok, mégpedig a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

b) a halászeszközök módosítására vagy az azokhoz tartozó további eszközökre vonatkozó előírások, mégpedig a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

c) bizonyos halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom bizonyos területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő halak vagy a nem célzott halfajok védelme, vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

d) minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó bármely állomány tekintetében, a fiatal tengeri élőlények védelme céljából; valamint

e) a rekreációs célú halászatra vonatkozó intézkedések.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez és meg kell felelniük az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének.

V. FEJEZET

KIRAKODÁSI KÖTELEZETTSÉG

14. cikk

A kirakodási kötelezettséghez kapcsolódó rendelkezések

A Földközi-tenger nyugati térségében élő azon fajok minden állományát illetően, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, valamint az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt állományok halászata során véletlenül kifogott, kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó nyílt vízi fajokat illetően a Bizottság - a tagállamokkal folytatott konzultációt követően - felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a szóban forgó kötelezettség tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)-e) pontjában előírtaknak megfelelően részletes intézkedéseket fogad el.

VI. FEJEZET

REGIONALIZÁCIÓ

15. cikk

Regionális együttműködés

(1) Az e rendelet 11-14. cikkében említett intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)-(6) bekezdése alkalmazandó.

(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban közös ajánlásokat nyújthatnak be:

a) első alkalommal legkésőbb 2019. július 16-át követő tizenkét hónappal, azt követően pedig legkésőbb a terv értékelésének az e rendelet 17. cikke (2) bekezdésével összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül;

b) az intézkedés alkalmazását megelőző év július 1-ig; és/vagy

c) ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány helyzetében.

(3) Az e rendelet 11-14. cikkében adott felhatalmazás nem sértheti az uniós jogszabályok - köztük az 1380/2013/EU rendelet - egyéb rendelkezései alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket.

VII. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK ÉS NYOMON KÖVETÉS

16. cikk

A terv módosítása

(1) Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint változás áll be az érintett állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő módosítása céljából, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében kiigazítja az 1. cikk (2) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott területeket.

(2) Amennyiben a tudományos szakvélemények alapján a Bizottság úgy véli, hogy az érintett állományok felsorolását módosítani kell, a Bizottság javaslatot nyújthat be e felsorolás módosítására.

17. cikk

A terv nyomon követése és értékelése

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 50. cikkében előírt éves jelentés alkalmazásában a mennyiségi mutatók közé tartoznak az érintett állományok és lehetőség szerint a járulékosan kifogott állományok tekintetében az FMFH-ra vonatkozó halászati mortalitási (F/FMFH), a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó, valamint a társadalmi-gazdasági mutatóknak az éves becsült értékei. Ezek a tudományos szakvélemények alapján egyéb mutatókkal egészíthetők ki.

(2) A Bizottság 2024. július 17-ig és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tervnek az érintett állományok és ezen állományokat kiaknázó halászati tevékenységek tekintetében elért eredményeiről és az azokra gyakorolt hatásairól, különös tekintettel az 3. cikkben meghatározott célok elérésére.

VIII. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11-14. és a 16. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja a 11-14. és a 16. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 11-14. és a 16. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

IX. FEJEZET

EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP

19. cikk

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás

A terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésének minősülnek.

20. cikk

Az 508/2014/EU rendelet módosítása az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében

Az 508/2014/EU rendelet 34. cikke a következőképpen módosul:

1. A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az e cikk szerinti támogatást 2017. december 31-ig lehet nyújtani, kivéve, ha a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedések elfogadására a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó, az (EU) 2019/1022 európai parlementi és tanácsi rendelettel ( *1 ) létrehozott többéves terv célkitűzéseinek a teljesítése érdekében kerül sor.

2. A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az (EU) 2019/1022 rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében elfogadott, a halászati tevékenységek végleges beszüntetésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos kiadások az említett rendelet hatálybalépésétől kezdve támogathatók az ETHA-ból."

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra figyelemmel a 4. cikket és a 6. cikk (1) bekezdését 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 7. cikket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Halászati erőkifejtési rendszer

(a 7. cikkben említettek szerint)

A halászati erőkifejtési csoportok a következőképpen kerülnek megállapításra:

A) Sávos vörösmárna, szürke tőkehal, piros ostorgarnéla és norvég homár kontinentális talapzaton és a kontinentális lejtő felső részén, vonóhálóval végzett halászata.

B) Vörös ostorgarnéla és óriásgarnéla vonóhálóval végzett mélyvízi halászata.

II. MELLÉKLET

A halászati erőkifejtési adatokhoz szükséges információk listája

(a 10. cikkben említettek szerint)

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata

Az Európai Parlament és a Tanács hatályon kívül kívánja helyezni az e rendelet 13. cikke szerinti, technikai intézkedések felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő elfogadására vonatkozó felhatalmazásokat, ha új rendeletet fogad el a technikai intézkedésekről, amely magában foglalja az ugyanezen intézkedésekre vonatkozó felhatalmazást.

( 1 ) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

( 3 ) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198, 2019.7.25., xx. 105.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172, 2019.6.26., 1. o.)."