32019R0472[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/472 rendelete (2019. március 19.) a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/472 RENDELETE

(2019. március 19.)

a nyugati vizekben és a szomszédos vizekben halászott állományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, az (EU) 2016/1139 és az (EU) 2018/973 rendelet módosításáról, valamint a 811/2004/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK és az 1300/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) határoz meg az alább felsorolt tengerfenéken élő állományokra, beleértve a mélytengeri állományokat is, a nyugati vizeken és - amennyiben ezen állományok a nyugati vizeken túlra is kiterjednek - a szomszédos vizeiken, valamint az említett állományokat kiaknázó halászatra:

(1) fekete abroncshal (Aphanopus carbo) az ICES 1, 2, 4, 6-8, 10 és 14 alterületen és az ICES 3a, 5a, 5b, 9a és 12b körzetben;

(2) gránátoshal (Coryphaenoides rupestris) az ICES 6 és 7 alterületen és az ICES 5b körzetben;

(3) farkassügér (Dicentrarchus labrax) az ICES 4b, 4c, 7a, 7d-h, 8a és 8b körzetben;

(4) farkassügér (Dicentrarchus labrax) az ICES 6a, 7b és 7j körzetben;

(5) farkassügér (Dicentrarchus labrax) az ICES 8c és 9a körzetben;

(6) közönséges tőkehal (Gadus morhua) az ICES 7a körzetben;

(7) közönséges tőkehal (Gadus morhua) az ICES 7e-k körzetben;

(8) rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) az ICES 4a és 6a körzetben;

(9) rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) az ICES 6b körzetben;

(10) rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) az ICES 7b-k, 8a, 8b és 8d körzetben;

(11) rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) az ICES 8c és 9a körzetben;

(12) ördöghalfélék (Lophiidae) az ICES 7b-k, 8a, 8b és 8d körzetben;

(13) ördöghalfélék (Lophiidae) az ICES 8c és 9a körzetben;

(14) foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) az ICES 6b körzetben;

(15) foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) az ICES 7a körzetben;

(16) foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) az ICES 7b-k körzetben;

(17) vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) az ICES 7b, 7c és 7e-k körzetben;

(18) vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) az ICES 8 alterületen és az ICES 9a körzetben;

(19) szürke tőkehal (Merluccius merluccius) az ICES 4, 6 és 7 alterületen és az ICES 3a, 8a, 8b és 8d körzetben;

(20) szürke tőkehal (Merluccius merluccius) az ICES 8c és 9a körzetben;

(21) kék menyhal (Molva dypterygia) az ICES 6 és 7 alterületen és az ICES 5b körzetben;

(22) norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységként, az ICES 6 alterületen és az ICES 5b körzetben:

- a Minch-szoros északi részén (FU 11);

- a Minch-szoros déli részén (FU 12);

- a Firth of Clyde területén (FU 13);

- a 6a körzetben, a funkcionális egységeken kívül (Skóciától nyugatra);

(23) norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységként, az ICES 7 alterületen:

- az Ír-tenger keleti részén (FU 14);

- az Ír-tenger nyugati részén (FU 15);

- a Porcupine-pad területén (FU 16);

- az Aran-szigetek területén (FU 17);

- az Ír-tengeren (FU 19);

- a Kelta-tengeren (FU 20-21);

- a Bristoli-csatorna területén (FU 22);

- a funkcionális egységeken kívül (a Kelta-tenger déli részén, Írországtól délnyugatra);

(24) norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységként, az ICES 8a, 8b, 8d és 8e körzetben:

- a Vizcayai-öböl északi és középső részén (FU 23-24);

(25) norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységként, az ICES 9 és 10 alterületen, a CECAF 34.1.1 övezetben:

- az Atlanti-óceán ibériai vizeinek keleti részén, Galicia nyugati részén és Észak-Portugáliában (FU 26-27);

- az Atlanti-óceán ibériai vizeinek keleti részén, Délnyugat- és Dél-Portugáliában (FU 28-29);

- az Atlanti-óceán ibériai vizeinek keleti részén és a Cádizi-öbölben (FU 30);

(26) nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) az ICES 9 alterületen;

(27) sima lepényhal (Pleuronectes platessa) az ICES 7d körzetben;

(28) sima lepényhal (Pleuronectes platessa) az ICES 7e körzetben;

(29) sávos tőkehal (Pollachius pollachius) az ICES 6 és 7 alterületen;

(30) közönséges nyelvhal (Solea solea) az ICES 5, 12 és 14 alterületen és az ICES 6b körzetben;

(31) közönséges nyelvhal (Solea solea) az ICES 7d körzetben;

(32) közönséges nyelvhal (Solea solea) az ICES 7e körzetben;

(33) közönséges nyelvhal (Solea solea) az ICES 7f és 7 g körzetben;

(34) közönséges nyelvhal (Solea solea) az ICES 7h, 7j és 7k körzetben;

(35) közönséges nyelvhal (Solea solea) az ICES 8a és 8b körzetben;

(36) közönséges nyelvhal (Solea solea) az ICES 8c és 9a körzetben.

Amennyiben tudományos szakvélemény, különösen az ICES vagy valamely hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által kibocsátott tudományos szakvélemény változást jelez az e bekezdés első albekezdésében meghatározott állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében az e bekezdés első albekezdésében felsorolt területek kiigazítása révén módosítsa ezt a rendeletet. Az ilyen kiigazítások révén nem terjeszthetik ki az állományok területeit az ICES 4-10 alterülethez tartozó uniós vizeken, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 övezeteken túlra.

(2) Amennyiben tudományos szakvélemény alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott állománylistát módosítani kell, javaslatot nyújthat be a lista módosítására vonatkozóan.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett szomszédos vizek tekintetében csak a 4. és a 7. cikk, valamint az e rendelet 8. cikke szerinti halászati lehetőségekhez kapcsolódó intézkedések alkalmazandók.

(4) Ez a rendelet alkalmazandó az (1) bekezdésben felsorolt állományok halászata során a nyugati vizeken történt járulékos fogásokra is. Ha azonban egyéb, többéves terveket meghatározó uniós jogi aktusok a biomasszához kapcsolódó FMFH-tartományokat és biztosítékokat állapítanak meg ezekre az állományokra vonatkozóan, akkor azokat a tartományokat és biztosítékokat kell alkalmazni.

(5) Ez a rendelet továbbá meghatározza a nyugati vizek uniós vizein a kirakodási kötelezettség teljesítését valamennyi olyan faj állományai tekintetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.

(6) Ez a rendelet rendelkezik a 9. cikkben meghatározott technikai intézkedésekről, amelyek a nyugati vizeken valamennyi állomány tekintetében alkalmazandók.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikkében és a 850/98/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

"nyugati vizek" : az északnyugati vizek (az ICES 5 (az 5a körzet kivételével és az 5b körzetnek kizárólag az uniós vizei), 6 és 7 alterület) és a délnyugati vizek (az ICES 8, 9 és 10 alterület (az Azori-szigetek körüli vizek), valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 övezet (a Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizek));

2.

"FMFH tartomány" : a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES, vagy valamely hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által megadott olyan értéktartomány, amelyben az adott tartományon belüli valamennyi halászati mortalitási szint maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményez hosszú távon egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állomány szaporodási folyamatát. Úgy kell megállapítani, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményezzen. Felső határa úgy kerül meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak valószínűsége, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont határértéke (Blim) alá csökken;

3.

"MFH Fmin" : az FMFH tartományon belüli legalacsonyabb érték;

4.

"MFH Fmax" : az FMFH tartományon belüli legmagasabb érték;

5.

"FMFH pontérték" : becsült halászati mortalitás azon értéke, amely egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett maximális hozamot eredményez hosszú távon;

6.

"alsó FMFH tartomány" : az MFH Fmin-tól az FMFH pontértékig terjedő értékeket tartalmazó tartomány;

7.

"felső FMFH tartomány" : az FMFH pontértéktől az MFH Fmax-ig terjedő értékeket tartalmazó tartomány;

8.

"Blim" : a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES vagy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által előírt, a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó azon referenciapont, amely alatt a reprodukciós kapacitás csökkenhet;

9.

"MFH Btrigger" : a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES vagy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által előírt, a szaporodóképes állomány biomasszájára, illetve a norvég homár állományainak esetében az abundanciára vonatkozó referenciapont, amely alatt konkrét és megfelelő gazdálkodási intézkedést kell hozni annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva az állományokat hosszú távon az MFH előállítására képes szint felett állítsák helyre.

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK

3. cikk

Célkitűzések

(1) A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének alkalmazásával, valamint annak biztosítására kell törekednie, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák az MFH-t biztosítani képes szint fölé, és tartsák fenn ezt a szintet.

(2) A tervnek a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékben történő elkerülésével és csökkentésével hozzá kell járulnia a visszadobások megszüntetéséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által előírt, a fogási korlátok által érintett és az e rendelet hatálya alá tartozó fajokra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.

(3) A tervnek a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéssel.

(4) A tervnek különösen törekednie kell:

a) a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található 3. mutatóban szereplő feltételek teljesítésének biztosítására;

b) a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében szereplő egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulásra, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével; és

c) a 2009/147/EK irányelv 4. és 5. cikkében, valamint a 92/43/EGK irányelv 6. és 12. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásra, különösen a halászati tevékenységeknek a sérülékeny élőhelyekre és védett fajokra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak minimalizálása érdekében.

(5) A terv keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett állományok számára összehasonlítható szintű védelmet kell biztosítani.

III. FEJEZET

CÉLÉRTÉKEK

4. cikk

Célértékek

(1) A halászati mortalitás célértékét a 2. cikkben meghatározott FMFH-tartományokkal összhangban a lehető leghamarabb és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt állományok tekintetében, és azt követően az FMFH-tartományokon belül kell tartani, e cikkel összhangban.

(2) Az e terven alapuló FMFH tartományokat különösen az ICES-től vagy ahhoz hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől kell kérni.

(3) Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amikor a Tanács halászati lehetőségeket ír elő egy adott állományra vonatkozóan, ezeket a lehetőségeket az adott időpontban az adott állomány tekintetében rendelkezésre álló alsó FMFH-tartományon belül kell megállapítania.

(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérve egy állományra vonatkozóan a halászati lehetőségeket az FMFH tartományoknál alacsonyabb szinten is meg lehet határozni.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérve egy állományra vonatkozóan a halászati lehetőségeket az adott időpontban az adott állomány tekintetében rendelkezésre álló felső FMFH-tartománnyal összhangban is meg lehet határozni, feltéve, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett állomány az MFH Btrigger érték felett van:

a) ha ez vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükséges a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

b) ha ez a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükséges az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez; vagy

c) az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.

(6) Amennyiben az FMFH-tartományokat megfelelő tudományos információ hiányában nem lehet meghatározni az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamely állomány esetében, az állománnyal az 5. cikknek megfelelően kell gazdálkodni addig, amíg az FMFH-tartományokra vonatkozó információ elérhető nem lesz e cikk (2) bekezdése értelmében.

(7) A halászati lehetőségeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy azok biztosítsák, hogy a szaporodóképes állomány biomasszájának szintje kevesebb mint 5 %-os valószínűséggel csökkenjen a Blim alá.

5. cikk

A járulékos fogásokkal való gazdálkodás

(1) Az 1. cikk (4) bekezdésében említett állományokra vonatkozó gazdálkodási intézkedéseket, beleértve adott esetben a halászati lehetőségeket is, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény figyelembevételével és a 3. cikkben megállapított célkitűzéseknek megfelelően kell megállapítani.

(2) Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, az 1. cikk (4) bekezdésében említett állományokkal az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatossági megközelítés alapján, valamint e rendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően kell gazdálkodni.

(3) Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett állományok tekintetében a vegyes halászati gazdálkodás során figyelembe kell venni annak nehézségét, hogy minden állományt egyidejűleg az MFH szerint halásszanak, különösen olyan helyzetekben, amikor ez a halászat idő előtti leállítását eredményezi.

6. cikk

Valamely állomány halászati lehetőségei változásának korlátozása

Az érintett tanácsadó testület javaslatot tehet a Bizottságnak olyan gazdálkodási megközelítésre vonatkozóan, amely az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamely adott állomány halászati lehetőségei éves változásainak korlátozására törekszik.

A Tanács figyelembe veheti ezeket az ajánlásokat a halászati lehetőségek meghatározásakor, feltéve, hogy az említett halászati lehetőségek megfelelnek a 4. és a 8. cikknek.

IV. FEJEZET

BIZTOSÍTÉKOK

7. cikk

Védelmi referenciapontok

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes reprodukciós kapacitásának megóvása érdekében a terv alapján a következő állományvédelmi referenciapontokat kell kérni különösen az ICES-től, vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől:

a) MFH Btrigger az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományokra vonatkozóan;

b) Blim az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományokra vonatkozóan.

8. cikk

Biztosítékok

(1) Ha a tudományos szakvélemények alapján egy adott évre vonatkozóan az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája, illetve a norvég homár állományainak esetében az abundancia az MFH Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység gyorsan visszatérhessen az MFH biztosítására képes szint fölé. Különösen a 4. cikk (3) bekezdésétől eltérően a halászati lehetőségeket olyan szinteken kell meghatározni, amelyek megfelelnek a felső FMFH tartomány alatti halászati mortalitásnak, figyelembe véve a biomassza csökkenését.

(2) Ha a tudományos szakvélemények alapján az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája, illetve a norvég homár esetében az abundancia a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység gyorsan visszatérhessen az MFH biztosítására képes szint fölé. Különösen a 4. cikk (3) bekezdésétől eltérően, az említett korrekciós intézkedések magukban foglalhatják az érintett állomány vagy funkcionális egység célzott halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

(3) Az e cikkben említett korrekciós intézkedések a következőket foglalhatják magukban:

a) az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikke szerinti szükséghelyzeti intézkedések;

b) az e rendelet 9. cikkének értelmében meghozott intézkedések.

(4) Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével összhangban kell kiválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája, illetve a norvég homár esetében az abundancia a 7. cikkben említett szintek alatt van.

V. FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

Technikai intézkedések

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) hatálya alá nem tartozó következő technikai intézkedésekre vonatkozóan kiegészítse ezt a rendeletet:

a) a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

b) a halászeszközök módosítására vagy az azokat kiegészítő további eszközökre vonatkozó előírások a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

c) bizonyos halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom bizonyos területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő halak vagy a nem célzott halfajok védelme vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében; és

d) minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi állomány tekintetében, a fiatal tengeri élőlények védelme céljából.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez és meg kell felelniük az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének.

VI. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

10. cikk

Halászati lehetőségek

(1) A rájuk vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 17. cikke szerinti halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamok figyelembe veszik a vegyes halászatokon részt vevő hajók feltételezhető fogási összetételét.

(2) Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése értelmében a tagállamok, miután a Bizottságot erről értesítették, elcserélhetik a számukra kiosztott halászati lehetőségek egészét vagy egy részét.

(3) A 8. cikk sérelme nélkül, a norvég homár állományára vonatkozó TAC a nyugati vizeken megállapítható azon gazdálkodási területeken, amelyek megfelelnek az 1. cikk (1) bekezdése első albekezdésének 22-25. pontjában meghatározott területeknek. Ezen esetekben valamely gazdálkodási terület TAC-ja megegyezhet az említett funkcionális egységekre érvényes fogási korlátok és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegével.

11. cikk

Rekreációs célú halászat

(1) Amennyiben a tudományos szakvélemények szerint a rekreációs célú halászat jelentős hatással van valamely, az 1. cikk (1) bekezdésében említett állomány halászati mortalitására, a Tanács a rekreációs halászok tekintetében megkülönböztetésmentesen alkalmazandó korlátokat határozhat meg.

(2) A Tanácsnak az (1) bekezdésben említett korlátok meghatározása során átlátható és objektív kritériumokra, többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű kritériumokra kell hivatkoznia. Az alkalmazandó kritériumok magukban foglalhatják különösen a rekreációs célú halászat környezetre gyakorolt hatását, az említett tevékenység társadalmi jelentőségét és a gazdasághoz való hozzájárulását a part menti területeken.

(3) A tagállamok adott esetben megteszik a szükséges és arányos mértékű intézkedéseket a rekreációs célú halászat keretében megvalósított fogások tényleges szintjének megbízható becslését szolgáló adatok ellenőrzése és gyűjtése érdekében.

12. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozása a nyelvhal vonatkozásában a La Manche csatorna nyugati részén

(1) A tervben szereplő, a nyelvhalra vonatkozó TAC a La Manche csatorna nyugati részén (ICES 7e körzet) halászati erőkifejtési korlátokkal egészül ki.

(2) A halászati lehetőségek meghatározása során a Tanács évente határoz a La Manche csatorna nyugati részén jelen lévő és legalább 80 mm szembőségű merevítőrudas zsákhálókat alkalmazó hajók és a La Manche csatorna nyugati részén a legfeljebb 220 mm szembőségű rögzített hálókat alkalmazó hajók tekintetében a tengeren tölthető napok maximális számáról.

(3) A tengeren tölthető napok (2) bekezdésben említett maximális számának kiigazítása ugyanolyan arányban történik, mint a halászati mortalitásnak a TAC-értékek változásának megfelelő kiigazítása.

VII. FEJEZET

A KIRAKODÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A nyugati vizek uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések

(1) A nyugati vizekben élő valamennyi olyan faj állományai tekintetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy e kötelezettség részletes meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)-e) pontjában előírtak szerint.

(2) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a rekreációs célú halászatra, beleértve azokat az eseteket is, amikor a Tanács e rendelet 11. cikke alapján korlátokat határoz meg.

VIII. FEJEZET

HOZZÁFÉRÉS A VIZEKHEZ ÉS AZ ERŐFORRÁSOKHOZ

14. cikk

Halászati engedélyek és a kapacitás felső határértékei

(1) Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi ICES övezet vonatkozásában, az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban minden tagállam halászati engedélyeket ad ki a lobogója alatt közlekedő azon hajóknak, amelyek az adott területen halászati tevékenységeket folytatnak. Ezekben a halászati engedélyekben a tagállamok korlátozhatják az adott halászeszközt alkalmazó hajók összkapacitását.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítéseként annak érdekében, hogy korlátozásokat határozzon meg az érintett tagállamok flottáinak összkapacitására vonatkozóan, hogy elősegítse az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések elérését.

(3) Minden tagállam összeállítja és vezeti az (1) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét, és azt hivatalos honlapján elérhetővé teszi a Bizottság és a többi tagállam számára.

IX. FEJEZET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS

15. cikk

Az Unió és harmadik országok számára közös érdekű állományokkal való gazdálkodás elvei és célkitűzései

(1) Amennyiben közös érdekű állományokat harmadik országok is kiaknáznak, az Unió tárgyalásokba kezd ezen harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy az említett állományokkal fenntartható módon, az 1380/2013/EU rendeletben - különösen annak 2. cikke (2) bekezdésében - és e rendeletben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően gazdálkodjanak. Ha nem jön létre hivatalos megállapodás, az Unió minden erőfeszítést megtesz, hogy a fenntartható gazdálkodás lehetővé tétele érdekében közös szabályokról állapodjanak meg ezen állományok halászatát illetően, elősegítve ezzel, hogy az uniós szereplők egyenlő feltételekkel vehessenek részt ezen állományok halászatában.

(2) A harmadik országokkal közös állománygazdálkodás keretében az Unió halászati lehetőségeket cserélhet harmadik országokkal az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében.

X. FEJEZET

REGIONALIZÁCIÓ

16. cikk

Regionális együttműködés

(1) Az e rendelet 9. és 13. cikkében, valamint 14. cikke (2) bekezdésében említett intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)-(6) bekezdését kell alkalmazni.

(2) E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel bírnak az északnyugati vizeken, közös ajánlásokat nyújthatnak be az északnyugati vizekre vonatkozóan, illetve azok a tagállamok, amelyek közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel bírnak a délnyugati vizeken, közös ajánlásokat nyújthatnak be a délnyugati vizekre vonatkozóan. E tagállamok együttesen közös ajánlásokat nyújthatnak be az említett vizek egészére vonatkozóan. Ezen ajánlásokat az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell benyújtani, első alkalommal legkésőbb 2020. március 27-ig, azt követően pedig a terv értékelésének e rendelet 17. cikkével összhangban történő minden egyes benyújtását követő tizenkét hónapon belül. Szükség esetén az érintett tagállamok is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, különösen abban az esetben, ha változás áll be az e rendelet alkalmazási körébe tartozó valamely állomány helyzetében, illetve a legutóbbi tudományos szakvéleményekben meghatározott vészhelyzetek kezelése érdekében. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig kell benyújtani.

(3) Az e rendelet 9. és 13. cikkében, valamint 14. cikke (2) bekezdésében adott felhatalmazások nem sérthetik az uniós jogszabályok, köztük az 1380/2013/EU rendelet egyéb rendelkezései alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket.

XI. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS ÉS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

17. cikk

A terv értékelése

2024. március 27-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére a tervnek az e rendelet hatálya alá tartozó állományokra, valamint az ezen állományokat kiaknázó halászatra vonatkozó eredményeiről és az azokra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérésére.

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 1. cikk (1) bekezdésében, a 9. és a 13. cikkben, valamint a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazása 2019. március 26-tól ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 1. cikk (1) bekezdésében, a 9. és a 13. cikkben, valamint a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 1. cikk (1) bekezdése, a 9. és a 13. cikk, valamint a 14. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

XII. FEJEZET

AZ EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAPBÓL NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

19. cikk

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás

A terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésének tekintendők.

XIII. FEJEZET

AZ (EU) 2016/1139 ÉS AZ (EU) 2018/973 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

20. cikk

Az (EU) 2016/1139 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/1139 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkében és a 2187/2005/EK rendelet 2. cikkében említett fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

»nyílt vízi állományok« : az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének c)-h) pontjában felsorolt állományok és azok bármilyen kombinációja;

2.

»FMFH tartomány« : a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES, vagy valamely hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által megadott olyan értéktartomány, amelyben az adott tartományon belüli valamennyi halászati mortalitási szint maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményez hosszú távon egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állomány szaporodási folyamatát. Úgy kell megállapítani, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményezzen. Felső határa úgy kerül meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak valószínűsége, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont határértéke (Blim) alá csökken;

3.

»MFH Fmin« : az FMFH tartományon belüli legalacsonyabb érték;

4.

»MFH Fmax« : az FMFH tartományon belüli legmagasabb érték;

5.

»FMFH pontérték« : becsült halászati mortalitás azon értéke, amely egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett maximális hozamot eredményez hosszú távon;

6.

»alsó FMFH tartomány« : az MFH Fmin-tól az FMFH pontértékig terjedő értékeket tartalmazó tartomány;

7.

»felső FMFH tartomány« : az FMFH pontértéktől az MFH Fmax-ig terjedő értékeket tartalmazó tartomány;

8.

»Blim« : a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES vagy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által megadott, a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó azon referenciapont, amely alatt a reprodukciós kapacitás csökkenhet;

9.

»MFH Btrigger« : a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES vagy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület által előírt, a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont, amely alatt konkrét és megfelelő gazdálkodási intézkedést kell hozni annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva az állományokat hosszú távon az MFH előállítására képes szint felett állítsák helyre;

10.

»érintett tagállamok« : a közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel bíró tagállamok, nevezetesen Dánia, Németország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Finnország és Svédország;".

2. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"4. cikk

Célértékek

(1) A halászati mortalitás célértékét a 2. cikkben meghatározott FMFH-tartományokkal összhangban a lehető leghamarabb és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt állományok tekintetében, és azt követően az FMFH-tartományokon belül kell tartani, e cikkel összhangban.

(2) A terven alapuló FMFH tartományokat, különösen az ICES-től vagy ahhoz hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől kell kérni.

(3) Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amikor a Tanács halászati lehetőségeket ír elő egy adott állományra vonatkozóan, ezeket a lehetőségeket az adott időpontban az adott állomány tekintetében rendelkezésre álló alsó FMFH-tartományon belül kell megállapítania.

(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérve a halászati lehetőségeket meg lehet határozni az FMFH tartományoknál alacsonyabb szinten is.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérve egy állományra vonatkozóan a halászati lehetőségek meghatározhatók az adott időpontban az adott állomány tekintetében rendelkezésre álló felső FMFH-tartománnyal összhangban is, feltéve, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett állomány az MFH Btrigger érték felett van:

a) ha vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

b) ha a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez szükség van rá; vagy

c) az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.

(6) A halászati lehetőségeket minden esetben úgy kell meghatározni, hogy azok biztosítsák, hogy a szaporodóképes állomány biomasszájának szintje kevesebb mint 5 %-os valószínűséggel csökkenjen a Blim alá."

3. A III. fejezet a 4. cikket követően a következő cikkel egészül ki:

"4a. cikk

Védelmi referenciapontok

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes reprodukciós kapacitásának megóvása érdekében a terv alapján a következő védelmi referenciapontokat kell kérni, különösen az ICES-től vagy egy hasonló, uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testülettől:

a) MFH Btrigger az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományokra vonatkozóan;

b) Blim az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományokra vonatkozóan."

4. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

Biztosítékok

(1) Amennyiben tudományos szakvélemények szerint egy adott év tekintetében az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája az MFH Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést el kell fogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány szintje mielőbb visszaálljon az MFH-t biztosító szintet meghaladó szintre. A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve a halászati lehetőségeket különösen olyan szinteken kell meghatározni, amelyek a biomassza csökkenését figyelembe véve megfelelnek a felső FMFH tartomány alá csökkent halászati mortalitásnak.

(2) Amennyiben tudományos szakvélemények szerint az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok bármelyikének szaporodóképes biomasszája a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az érintett állomány szintje mielőbb visszaálljon az MFH-t biztosító szintet meghaladó szintre. Különösen, a 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve az említett korrekciós intézkedések magukban foglalhatják az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

(3) Az e cikkben említett korrekciós intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:

a) az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikke szerinti vészhelyzeti intézkedések;

b) az e rendelet 7. és 8. cikkével összhangban meghozott intézkedések.

(4) Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével összhangban kell kiválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája a 4a. cikkben említett szintek alatt van."

5. A 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a rekreációs célú halászatra, ideértve azokat az eseteket is, amikor a Tanács korlátokat határoz meg a rekreációs halászok számára."

6. Az I. és a II. mellékletet el kell hagyni.

21. cikk

Az (EU) 2018/973 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/973 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 850/98/EK rendelet XII. mellékletétől eltérve az ICES 3a körzetben a norvég homár (Nephrops norvegicus) minimális állományvédelmi referenciamérete 105 mm.

Ez a bekezdés addig a napig alkalmazandó, amikortól kezdve a 850/98/EK rendelet XII. melléklete többé már nem alkalmazandó."

2. A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"11. cikk

Az Északi-tenger uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések

(1) Az Északi-tengerben élő valamennyi olyan faj állományai tekintetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16. cikkének, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy e kötelezettség részletes meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)-e) pontjában előírtak szerint.

(2) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség nem vonatkozik a rekreációs célú halászatra, beleértve azokat az eseteket is, amikor a Tanács e rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban korlátokat határoz meg a rekreációs halászok vonatkozásában."

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A következő rendeletek hatályukat vesztik:

a) a 811/2004/EK rendelet;

b) 2166/2005/EK rendelet;

c) 388/2006/EK rendelet;

d) 509/2007/EK rendelet;

e) 1300/2008/EK rendelet.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata

Az Európai Parlament és a Tanács hatályon kívül kívánja helyezni az e rendelet 8. cikke szerinti, technikai intézkedések felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő elfogadására vonatkozó felhatalmazásokat, ha új rendeletet fogad el a technikai intézkedésekről, amely magában foglalja az ugyanezen intézkedésekre vonatkozó felhatalmazást.

( 1 ) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

( 2 ) A Tanács 850/98/EK rendelete (1998. március 30.) a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK, az 1098/2007/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1343/2011/EU és az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198, 2019.7.25., xx. 105.).