T/13080. számú törvényjavaslat indokolással - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

2013. évi CCXXXVII. törvény

I. Fejezet Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a) a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,

c) a magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre,

d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, vagy a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint

e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.

(2) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a) a pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére,

b) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,

c) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

d) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

e) Magyarország területén bankképviselet létesítésére, illetve működésére,

f) az e törvényben meghatározott betétbiztosításra, valamint

g) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására.

2. §

(1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) az 1. mellékletben felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények Magyarország területén folytatott tevékenységére,

b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek az állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő - törvényben szabályozott - gyűjtésére,

c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről jogszabály rendelkezik,

d) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra,

e) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra, valamint

f) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) az elkülönített állami pénzalapokra,

b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint

c) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre.

(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

2. A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. §

(1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,

c) pénzügyi lízing,

d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,

e) elektronikus pénz kibocsátása,

f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,

g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,

h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,

i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,

k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint

l) követelésvásárlási tevékenység.

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:

a) pénzváltási tevékenység;

b) fizetési rendszer működtetése;

c) pénzfeldolgozási tevékenység;

d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;

e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(4) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazandó

a) a pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra valamint letéti szolgáltatásra,

b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra, valamint letéti szolgáltatásra,

c) a kincstár által az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozók és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre,

d) az utalványkibocsátóra.

4. §

(1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 18. § (2) bekezdésben, 20. § (2) bekezdés c) pontjában, 23-24. §-ában, 26-28. §-ában, 129-140. §-ában, 140-145. §-ában, 86. §-ában, 83. § (5) bekezdésében, 87. § (1) és (4) bekezdésében, V. Fejezetben, 190. § (2) bekezdés b) pont 6. alpontjában, 190. § (2) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában, 195-197. §-ában, valamint 211. §-ában foglaltakat nem szükséges alkalmazni.

(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

5. §

(1) A 3. § (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és a magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

(2) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

3. Értelmező rendelkezések

6. §

(1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

1. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a hitelintézet a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap;

2. anticiklikus tőkepufferráta: a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepufferkövetelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a hitelintézet a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;

3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

4. arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá - aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és - numizmatikai céllal - a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet;

5. befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke;

6. befolyásoló részesedés: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;

7. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom;

8. betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.). szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;

9. betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni;

10. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;

11. csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal, vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete;

12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;

13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

14. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT szinten vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet;

15. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény: a Magyarországon vagy más EGT-államban jelentős kockázatot hordozó hitelintézet csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;

17. ellenőrzött vállalkozás: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

18. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbaikban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás, vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, vagy

c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

19. elsődleges alapvető tőke, alapvető tőke és járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

20. eszközfenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek;

21. EU- szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

22. értékpapírosítás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

23. értékpapírosítási pozíció: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

24. felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;

25. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi;

26. fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató;

27. fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;

28. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

29. forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál;

30. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása;

31. főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;

32. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet és amelynek nincs

a) EU-szintű hitelintézeti anyavállalata,

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalata,

c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata;

33. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő intézmények csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

34. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;

35. harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés a), b), d) e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;

37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)-c) és g)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

38. határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;

39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehetőségek a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül - biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;

40. hitel és pénzkölcsön nyújtása:

a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére,

b) pénzkölcsönnyújtás

ba) a hitelező és az adós között létesített hitel-, vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,

bc) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,

bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint

be) csoportfinanszírozás,

c) a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;

41. hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére;

42. hitelreferencia-szolgáltatás:

a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy

b) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés;

43. illetékes felügyeleti hatóság: az 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;

44. induló tőke: a jegyzett tőke - ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét -, a tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke;

45. intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény: a hitelintézeti tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, a hitelezési kitettség elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény;

46. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult;

47. javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás;

48. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást;

49. jegyzett tőke: az Szmt. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke;

50. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön;

51. jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte

52. kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;

53. kereskedési könyv: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

54. készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön;

55. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

a) a csekk,

b) az elektronikus pénz,

c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét;

56. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása;

57. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, vagy az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége, ide nem értve a készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítását;

58. kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt;

59. kockázat, vagy kockázatvállalás:

a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;

c) a hitelintézet által adott garancia, kezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;

d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;

e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;

f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés;

g) a pénzügyi lízing nyújtása, valamint

h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét;

60. követelésvásárlási tevékenység: követelésnek - a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;

61. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó;

62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: a nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot;

63. közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat;

64. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelő mentesítést kapó hitelintézet;

65. központi szerződő fél: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 3. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása;

67. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben jutatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap;

68. közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás;

69. kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

70. külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

71. külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás;

72. külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

73. külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott fogalom;

74. különleges célú gazdasági egység: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

75. külső hitelminősítő intézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

76. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, vagy kölcsönszerződés,

a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy

b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

77. lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése;

78. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

79. letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzített feltételek szerint;

80. likvid eszköz: pénz, vagy azonnal pénzzé tehető eszközök összessége;

81. mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg;

82. modellkockázat: a belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatti téves eredménynek a döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség;

83. működési kockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást;

85. pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása;

86. pénzforgalmi intézmény: a fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott fogalom;

87. pénzforgalmi szolgáltatás:

a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt -kibocsátása,

f) a készpénzátutalás,

g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;

88. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

89. pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő

a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,

c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése:

a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;

b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;

c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység;

d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra;

91. pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék;

92. pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése;

93. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása;

94. rendkívüli intézkedési terv: a pénzügyi intézmény által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött -lépéseket tartalmazó terv;

95. rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet;

96. rendszerkockázati tőkepuffer követelmény: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

97. rendszerszinten jelentős hitelintézet:

a) a hitelintézet, ideértve az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatot,

b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy

c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet;

98. rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok a pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan működése rendszerkockázatot eredményez;

99. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e;

100. szabályozott piac: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

101. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

102. széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki;

103. személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

104. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

105. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

106. szubkonszolidált alapon: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

107. tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

108. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

109. teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott fogalom;

110. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el;

111. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom

112. tőkeáttétel: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

113. tőkefenntartási puffer követelmény: a hitelintézet veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény;

114. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

115. ügyvezető: a pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, a hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;

116. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

117. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;

118. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

119. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

120. versengő szolgáltatások:

a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,

b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy

c) betét és fizetési számla (bankszámla)

azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön;

121. veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan - nem üzletszerű -tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése;

122. vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető,

b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,

c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,

d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese,

e) az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, az ellenőrző testület elnöke, valamint az ügyvezető, valamint

f) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese;

123. vezető testület: a pénzügyi intézmény igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyeit is.

(2) A X. Fejezet alkalmazásában

1. betét: az (1) bekezdés szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ide nem értve

a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,

b) jelzálog-hitelintézet által - jogszabály szerint - kibocsátott jelzáloglevelet,

c) az alárendelt kölcsöntőkét, alapvető kölcsöntőkét, járulékos kölcsöntőkét,

d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, valamint

e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást;

2. betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja;

3. kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve

a) azt a betétest, akinek betéteit, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,

b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 222. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes és nem kedvezményezettje a betétnek;

4. kedvezményezett: a betétes vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy;

5. közös betét: a közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);

6. közösségi betét: a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei;

7. névre szóló betét: az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható;

8. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.

(3) Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének

a) a jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás,

b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása és

c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

(4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,

b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet,

c) a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása,

d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése,

e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),

f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet,

h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet,

i) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet,

j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,

k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak,

l) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között,

m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,

n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint

o) a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek.

(5) Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának

a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön,

b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,

c) a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,

d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint

e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.

(6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

4. A pénzügyi intézmény

7. §

(1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

a) a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet,

c) Tpt-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, Bszt-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint a Bszt. 111116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,

d) aranykereskedelmi ügyletet,

e) részvénykönyvvezetést,

f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást,

g) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet,

h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,

i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet,

j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet,

k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést,

l) jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését,

m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint

n) a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást

végezhet.

(4) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő üzletszerű tevékenységet is folytathat, ha ezen tevékenysége a főtevékenységként végzett fizetési rendszer működtetését nem befolyásolja hátrányosan.

5. A hitelintézet és szervezeti formái

8. §

(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól - ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást -, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.

(2) Kizárólag hitelintézet jogosult

a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - hitelintézet vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,

b) pénzváltási tevékenység végzésére.

(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarék-, vagy hitelszövetkezet.

(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.

(7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.

(8) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(9) Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

6. A pénzügyi vállalkozás

9. §

(1) Pénzügyi vállalkozás

a) az a pénzügyi intézmény, amely - a 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi, és

b) a pénzügyi holding társaság.

(2) Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.

(3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b)-c), g)-i), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdés

a) g) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és

b) i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből ügynöki tevékenységet végezhet.

7. Közvetítő

10. §

(1) Közvetítő az, aki az e törvényben foglaltaknak megfelelően

a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

aa) kiemelt közvetítői tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: kiemelt közvetítő), vagy

ab) ügynöki tevékenységként egy pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is - vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: függő ügynök), vagy

ac) pénzforgalmi közvetítői tevékenységként végez (a továbbiakban együtt: függő közvetítő), vagy

b) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését

ba) kiemelt közvetítői tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes kiemelt közvetítő), vagy

bb) ügynöki tevékenységként több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában (a továbbiakban: többes ügynök), vagy

bc) alkuszi tevékenységként (a továbbiakban: alkusz) végez (a továbbiakban együtt független közvetítő).

(2) Pénzforgalmi közvetítői tevékenység az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alapján végezhető.

(3) Közvetítővel - ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót - pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.

(4) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélyével végezheti.

II. Fejezet

Engedélyezés általános szabályai

8. Szervezeti szabályok

11. §

(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény, amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén létesíti.

(4) A pénzügyi szolgáltatás közvetítését - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezheti.

(5) A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

(6) Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet vagy fióktelep is végezhet.

9. Az induló tőke legkisebb összege

12. §

(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel

a) bank legalább kettőmilliárd forint,

b) szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(2) Az induló tőkére vonatkozó - e törvényben meghatározott - követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.

(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást - legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(6) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében az induló tőke alatt a dotációs tőke értendő.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(9) Ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(10) A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

13. §

(1) Pénzügyi intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet teljesíteni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, és a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését, illetve szövetkezeti hitelintézet alaptőke emelését kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet végrehajtani.

(3) Ha az állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.

(4) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, és visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

10. Engedélyezési eljárás

14. §

(1) A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hitelintézet:

a) alapításához,

b) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,

c) alapszabályának e törvényben meghatározott módosításához,

d) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez, vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,

e) vezető állású személyének megválasztásához, vagy kinevezéséhez,

f) működésének megkezdéséhez,

g) tevékenységi körének módosításához,

h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,

i) képviseletének, fióktelepének, leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez,

j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez,

k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás),

l) működésének megszüntetéséhez, valamint

m) jogszabály alapján készített hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatához, mely figyelembe veszi a hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveiről szóló jogszabályban foglaltakat.

(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet

a) alapításához,

b) működésének megkezdéséhez,

c) tevékenységi körének módosításához,

d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez,

e) vezető állású személyének kinevezéséhez,

f) betétállomány-átruházásához, valamint

g) működésének megszüntetéséhez.

(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének másik EGT-államban történő létesítéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye másik EGT-államban van.

(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításakor a Felügyelet - ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges - a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

15. §

(1) A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához,

d) vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez,

e) befolyásoló részesedésének megszerzéséhez vagy a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez,

f) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint

g) működésének megszüntetéséhez.

(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének kinevezéséhez,

d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint

e) működésének megszüntetéséhez.

(3) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához és a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye EGT-államban van, és a) a pénzügyi vállalkozás

aa) leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, amelynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos EGT-államban van, vagy

ab) leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az aa) alpontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos EGT-államban van, és

b) tevékenységét abban az EGT-államban végzi, ahol a székhelye van,

c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,

d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,

e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatóságának hozzájárulásával - egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és

f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.

(5) Kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozásként történő működés megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás az alapítása után is benyújthat azzal, hogy az engedély megadásának nem feltétele a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozat.

16. §

A Felügyelet az e törvényben meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

17. §

(1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állományátruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.

(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,

c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(3) A szerződésállományt átvevő hitelintézet - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.

(4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött betétszerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

11. Az alapítási engedély iránti kérelem

18. §

(1) A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát,

b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,

c) hitelintézet esetében az induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében az induló tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást,

d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, valamint a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet,

f) annak igazolását, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi vállalkozás esetén a 20. § (2) bekezdés d)-f), h) és k) pontjában foglaltakat,

g) az összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, és kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,

h) az összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez és továbbításához, valamint

i) nyilatkozatát arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.

(2) Az alapító, ha a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) a kérelmező 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,

b) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben nincs tartozása,

d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e) természetes személy esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) nem természetes személy esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, valamint

i) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez benyújtja a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, vagy nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(5) A pénzügyi holding társaság az engedély iránti kérelméhez mellékeli

a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,

b) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,

c) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

d) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges számítógépes programok tesztfuttatásait,

e) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

19. §

(1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 18. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény mellékeli

a) a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,

b) a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát,

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel szemben tartozása nincs,

e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,

f) hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,

h) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

i) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,

j) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság által engedélyezett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,

k) a fióktelep vezető állású személyének döntési j jogkörének megnevezését, valamint a kérelmező azon testületeinek megnevezését, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek, valamint

l) a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, és ellátásával kapcsolatban.

(2) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, vagy hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, valamint

f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

12. A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem

20. §

(1) A hitelintézet működésének - pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének - megkezdéséhez a Felügyelet tevékenységi engedélye is szükséges.

(2) A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli

a) az induló tőke teljes befizetésére vonatkozó igazolást,

b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, vagy nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, vagy a működés megkezdése érdekében történt,

c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tag azonosítására alkalmas adatokat,

d) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet, ide nem értve a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó igazolásokat,

e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,

f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: OBA) megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézetnek e törvény alapján nem szükséges csatlakoznia az OBA-hoz,

h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,

i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,

k) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

l) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó - a hitelintézet igazgatósága által elfogadott - eljárás rendjét és a 118. §-ban meghatározott helyreállítási tervét,

m) a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, és a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

n) szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Szhitv.) meghatározott Integrációs Szervezethez benyújtott, csatlakozásról szóló nyilatkozatot, valamint

o) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az OBA-hoz,

oa) az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,

ob) az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását, és oc) a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, és a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.

(3) Már működő pénzügyi intézmény tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h) és k)-m) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor.

13. Függő és független közvetítő engedélyezése, bejelentése

21. §

(1) A függő ügynök a Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet.

(2) A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.

(3) Független közvetítő csak olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,

a) akinek vezető állású személye - ideértve az egyéni vállalkozót is -

aa) büntetlen előéletű,

ab) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint - az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - megfelel a 78. §-ban foglalt szakmai követelményeknek,

b) akinek a tevékenységéből eredő károk biztosítására - az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - mindenkor legalább káreseményenként ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítása rendelkezésre áll.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítő és az alkusz rendelkezik a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.

(5) Az alkusz akkor kap engedélyt, ha rendelkezik

a) a vezető állású személye szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel [160. § (3) bekezdés], és

b) a tevékenységéből eredő károk biztosítására mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítással.

(6) Az (3) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként, vagy pénzügyi szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek, illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.

(7) Független közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli

a) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,

b) a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,

c) a nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

d) az által végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

e) a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,

f) a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott, vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint

g) a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(8) Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, az (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemben igazolja az induló tőke teljes összegének rendelkezésre állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékeli a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.

(9) Ha a kérelmező az (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.

22. §

A 14. § (1) bekezdés h) pontjában és 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez a pénzügyi intézmény benyújtja az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, valamint a pénzügyi intézmény korlátozás nélkül ellenőrizheti a közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket.

14. Az alapszabály módosításának engedélyezése

23. §

A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b) a tevékenységi kör módosítása,

c) a jegyzett tőke leszállítása,

d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,

e) az igazgatóság jogkörének módosítása,

f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,

g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása, valamint

h) szövetkezeti hitelintézetnél az egy tag számára kötelező, valamint lehetséges vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása.

15. Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése

24. §

(1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem szükséges alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.

(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.

25. §

(1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.

(2) Nem egyesülhet

a) részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény és szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,

b) fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülése esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez benyújtja:

a) az egyesülési szerződést,

b) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg tervezetet, a kötelezettségek és a követelések állományát,

c) mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges iratot, valamint

d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 83. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.

26. §

A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

27. §

Pénzügyi intézmények átalakulása, egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

28. §

(1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni.

(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait szükséges alkalmazni.

16. Az engedély megadásának általános szabályai

29. §

(1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(2) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

a) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, vagy

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

30. §

(1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, és az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,

c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja, vagy

d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.

(2) A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 18. § (1) bekezdésében, vagy a 19. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,

b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

17. A hitelintézet alapítási engedélye érvényességének határideje

31. §

A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. §

(1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzügyi intézmény - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,

c) az alapítási engedély tekintetében valamennyi pénzügyi intézmény, ezen kívül a hitelintézet a tevékenységi engedély tekintetében a kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a pénzügyi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó -más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

h) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek valamelyike már nem teljesül, vagy

i) a 18. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott információátadás nem biztosított.

(2) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonja, ha a pénzügyi intézmény az alapítási vagy tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.

(3) A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

(4) A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

33. §

(1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

a) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

b) a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

(2) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha

a) a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását,

b) a hitelintézet az OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt,

c) a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezetnek tagja és a Szhitv-ben meghatározott, engedély visszavonásra vonatkozó feltétel teljesül.

(3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza.

34. §

(1) A Felügyelet a független közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

a) az e törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg, vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti, vagy

d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A Felügyelet a független közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

a) működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit, vagy

b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

35. §

(1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény és a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(2) Pénzügyi holding társaság az engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettségén kívül a korábbi leányvállalatai tekintében sincs semmilyen kötelezettsége.

(3) Pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

III. Fejezet

Szolgáltatás nyújtásának szabadsága

19. Másik EGT-államban történő fióktelep létesítés szabályai

36. §

(1) A hitelintézet bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett, másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentéstől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel.

(6) A fióktelep a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f pontjában meghatározott információkban vagy a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.

(9) E § alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

37. §

(1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás bejelenti a Felügyeletnek, ha a másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolást a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással.

(6) A fióktelep az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által adott, a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően, a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-államban illetékes felügyeleti hatóságot.

(8) A Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás

a) már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy

b) tevékenységi engedélyét visszavonta.

20. Rendszerszinten jelentős fióktelep

38. §

(1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján - kérelmezheti a másik EGT-államnak összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős fióktelepnek való minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor legalább az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

a) a fióktelep adott EGT-állambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,

b) a fióktelep tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére, valamint

c) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam banki vagy pénzügyi rendszerében.

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a fióktelepet Magyarországon létesítették és a kérelemről - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül - többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül - az eljárásban részt vevő másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel - egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát közli a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint - ha a fióktelepet a másik EGT-államban létesítették - a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

39. §

Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha

a) a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy

b) a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott.

21. Határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának szabályai

40. §

(1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet által tervezett szolgáltatás nyújtásáról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(3) A hitelintézet a szolgáltatás nyújtását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

41. §

(1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást a másik EGT-államban abban az esetben nyújthat, ha megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Ha határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként első ízben kíván a pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatást, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a másik EGT-államban, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik EGT-államban nyújtani kívánt szolgáltatásokat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) A pénzügyi vállalkozás a szolgáltatását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a Felügyelet értesíti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.

42. §

Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,

b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint

c) az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.

22. A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

43. §

(1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amely a cégjegyzékbe bejegyezésre kerül.

44. §

A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének külföldön történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

45. §

(1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza

a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,

b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,

c) a működés tervezett időtartamát,

d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát, valamint

e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentés - az (1) bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmazza a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

a) képviselet létesítésére vonatkozó engedélyt, a hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,

b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

46. §

(1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 43. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

IV. Fejezet

Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése

23. Általános rendelkezések

47. §

(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.

(4) Ha a cégbíróság a pénzügyi intézményt törvényességi felügyeleti jogkörében megszűntnek nyilvánítja, akkor kényszertörlési eljárás elrendelése helyett a végelszámolás e törvény szerinti elrendelése érdekében megkeresi a Felügyeletet.

(5) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig a pénzügyi intézmény teljesíti.

(6) A pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az e törvényben vagy más a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a Felügyelet ellenőrzi.

24. Végelszámolás

48. §

(1) Pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatot kizárólag a Felügyelet hozhat.

(2) A Felügyelet végelszámolást elrendelő határozatot hoz, ha

a) a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét - ide nem értve a hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítását - visszavonja, kivéve ha az engedély visszavonása a 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján történik, vagy

b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedélye visszavonásra kerül.

(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszűnést elrendelő határozata meghozatalához nem szükséges beszerezni a Ctv. 94. § (3) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

(4) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

(5) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg, akkor felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állomány-átruházása megtörtént.

(7) A pénzügyi intézmény végelszámolására a Ctv. 105. §-a nem alkalmazandó.

49. §

(1) Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

(2) Azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását a hitelintézet végelszámolási vagy felszámolási eljárásában e törvény vagy más törvény lehetővé teszi, a jogosult a beszámítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetnél bejelentette.

50. §

(1) A cégbíróság a végelszámolást kimondó határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Ctv. 98. § (3) bekezdés a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyv szerinti értékének fél százalékát.

(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.

25. Felszámolási eljárás

51. §

(1) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(2) Ha a kezdeményezésre nem jogosult nyújt be felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet, akkor az 53. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a bíróság soron kívül értesíti a Felügyeletet.

52. §

(1) A pénzügyi intézmény esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.

(2) Pénzügyi intézmény esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

53. §

(1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,

a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján vonja vissza,

b) ha azt a végelszámolás során a végelszámoló a Ctv. szerint abban az esetben kérelmezte, amikor a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapította meg, hogy a végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmény vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok, tulajdonosok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizették meg, vagy

c) fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(3) A bíróság a felszámolási eljárást

a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,

b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

54. §

(1) A bíróság a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 23. § (1) bekezdésben meghatározott előzetes egyetértés.

55. §

(1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a felszámolót nem rendeli ki.

(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

56. §

(1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.

57. §

(1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába szükséges sorolni; e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

(2) Hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képviselője - az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében - hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

58. §

(1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy az OBA indokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.

26. Hitelintézet csődeljárásának, végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai

59. §

A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

a) azokra a hitelintézetekre, amelyek egy másik EGT-államban fióktelepet létesítenek, vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek, valamint

b) a 66. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az EGT legalább két államában rendelkezik fiókteleppel.

60. §

Egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

61. §

Az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

62. §

A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

63. §

Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az EGT-államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, vagy a számlát vezetik.

64. §

(1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet, vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(2) A végelszámolást elrendelő határozat vagy a felszámolást elrendelő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzé teszi annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, vagy a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-állam legalább két országos napilapjában a 65. § (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványokon.

(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő hatvan napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(4) A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre a másik EGT-állam joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

65. §

(1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi EGT-államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon EGT-állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(2) A végelszámoló vagy a felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - a másik EGT-állam területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal egyenként tájékoztat minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye, vagy lakóhelye (lakcíme) a másik EGT-államban található a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről.

(4) A végelszámoló vagy felszámoló a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven nyújtja be az e célra rendszeresített "Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők" című formanyomtatványon, a feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feltüntetve.

(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését magyar nyelven nyújtja be. Ezen túlmenően követelését saját EGT-államának hivatalos nyelvén is benyújthatja azzal a feltétellel, hogy beadványán a "Követelés benyújtása" címet magyar nyelven tünteti fel.

(6) A végelszámoló vagy a felszámoló rendszeresen tájékoztatja a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(7) A Felügyelet a másik EGT-állama illetékes felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

66. §

(1) Ha harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.

(2) A Felügyelet, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett EGT-államok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.

V. Fejezet

Egyes tevékenységi, működési szabályok

27. Személyi és tárgyi feltételek

67. §

(1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,

b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,

c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek,

d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,

e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint - a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - vagyonbiztosítás,

f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, valamint

g) áttekinthető szervezeti felépítés

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A pénzügyi intézmény - a pénzügyi holding társaság és a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítja.

28. Kiszervezés

68. §

(1) A hitelintézet pénzügyi- és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi előírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végző - a kockázattal arányos mértékben - rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, amelyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a hitelintézetre vonatkozóan előír.

(3) A hitelintézet a Felügyeletnek a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül bejelenti:

a) a kiszervezés tényét,

b) a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy lakóhelyét (lakcímét), valamint

c) a kiszervezés időtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerződés tartalmazza:

a) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását,

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzőtől elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket, valamint

e) a kiszervezett tevékenységet végző részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A hitelintézet a kiszervezésre vonatkozó szerződésben foglaltaktól történő eltérő tevékenységvégzésből eredő, rendkívüli helyzetek kezelésére intézkedési tervet dolgoz ki.

(6) A hitelintézet belső ellenőrzése a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálja.

(7) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézet haladéktalanul bejelenti a Felügyelet részére, ha a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(9) Az a kiszervezett tevékenységet végző, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.

(10) A kiszervezett tevékenységet végző közreműködőt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövő szerződés - amelyet a hitelintézet jóváhagy - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet és a hitelintézet belső ellenőrzése, könyvvizsgálója által történő ellenőrzését.

(11) A hitelintézet vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzővel, illetve a hitelintézet vezető tisztségviselője, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzőjét az üzletszabályzatban feltünteti.

(13) Pénzügyi vállalkozás a Felügyelethez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, ha azonban a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint, akkor az (1)-(12) bekezdésben foglaltakat alkalmazza.

29. Szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény

69. §

(1) Szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve működtethet.

(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát.

(3) Szövetkezeti hitelintézet részére teljesített vagyoni hozzájárulásról értékpapírnak nem minősülő okirat állítható ki. Szövetkezeti hitelintézet esetében az egy tag számára kötelező vagyoni hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.

(4) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - az állam, a Magyar Fejlesztési Bank, az önkéntes intézményvédelmi alap, valamint a kötelező intézményvédelmi szervezet kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.

(5) Szövetkezeti formában működő hitelintézet határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben hozhat döntést, kivéve az egy tag számára kötelező vagyoni hozzájárulás mértékének felemeléséről.

(6) Szövetkezeti hitelintézet esetében a tag csak a szövetkezet tagját hatalmazhatja meg a közgyűlésen történő képviseletre azzal, hogy egy tag kizárólag egy további tagot képviselhet.

(7) A szövetkezeti hitelintézetek alapszabályukat vagy alapító okiratukat a kötelező intézményvédelmi szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel fogadják el. Az alapszabály megállapításához, a szövetkezet egyesüléséről való döntéshez és a vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatásához a közgyűlésen jelenlévő tagok felének igenlő szavazata szükséges.

(8) Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót - a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratok kivételével - kötelező valamennyi tagnak megküldeni, valamint az összehívásról hirdetményt közzétenni. A közgyűlési meghívó és a hirdetmény tartalmazza, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti hitelintézet hol és mely időpontokban bocsátja rendelkezésre. A közgyűlés által meghozott határozatokról a szövetkezeti hitelintézet valamennyi tagját levélben tájékoztatják.

(9) Szövetkezeti hitelintézet esetében a tagok létszámától függetlenül lehetőség van arra, hogy az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő.

(10) A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a cégbíróságon bejegyzett tőke összegét tartalmazza, vagy arra történő egyértelmű utalást, hogy a jegyzett tőke megegyezik az illetékes cégbíróság által vezetett cégjegyzékben jegyzett tőkeként nyilvántartott összeggel.

70. §

(1) Ha törvény kivételt nem tesz, akkor a szövetkezeti hitelintézet tagja, vagy örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a vagyoni hozzájárulás mértékére tarthat igényt.

(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a vagyoni hozzájárulás mértékének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, vagy szavatoló tőkéje nem éri el a 83. § (2) bekezdésben meghatározott tőkekövetelményt.

71. §

(1) Ahol e törvény a jegyzett tőke leszállításához következményeket rendel, ezen következményeket szövetkezeti hitelintézetnél

a) a veszteségrendezés érdekében végrehajtott leszállítás, valamint

b) a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel az adott naptári évben a jegyzett tőke legalább kettő százalékát érintő tőkekivonás

esetében szükséges alkalmazni.

(2) A 86. § (5) bekezdése tekintetében szövetkezeti hitelintézetnél a tőkekivonás mértékétől függetlenül szükséges elsődlegesen a negatív értéket elszámolni.

(3) Ha a jegyzett tőkét veszteségrendezésre használják fel, akkor a közgyűlés (küldöttgyűlés) a vagyoni hozzájárulás mértékét arányosan csökkenti.

72. §

Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába helyezi.

30. Független közvetítő

73. §

(1) A független közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a közvetítő felel.

(2) A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő által ellátandó feladatokat, az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó követelményeket, továbbá azért, hogy minden, a megbízási szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges információt a közvetítő rendelkezésére bocsát.

(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.

(4) A közvetítői díj időbeni ütemezése - ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat -arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(5) A független közvetítő az ügyféllel kötött közvetítői szerződésről és a közvetített pénzügyi szolgáltatási szerződésről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közvetített szerződés feleinek nevét, a szerződéskötés idejét, tárgyát, lényeges feltételeit. A független közvetítő a közvetítői tevékenységével kapcsolatos iratokat három évig megőrzi. Ez a kötelezettség nem érinti a számviteli bizonylat megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(6) Az alkusz az alkuszi tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

(7) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynökre a 21. § (3) bekezdés b) pontjában, a 21. § (7) bekezdés d) pontjában, 77. §-ban , 78. §-ba, valamint 213. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

(8) A független közvetítő felelősségbiztosítási szerződésének megszűnését bejelenti és új felelősségbiztosítási szerződésének meglétére vonatkozó fedezetigazolást bemutatja a megszűnést és a megkötést követő 5 munkanapon belül.

74. §

(1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a szolgáltatását igénybe venni szándékozó ügyfél részére írásban egyértelmű tájékoztatást ad: a) a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) arról, hogy a tevékenysége során okozott kárért az ügyfél felé ki áll helyt,

d) arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából, vagy alkuszként a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfél megbízásából jár el, valamint

e) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha a tájékoztatási kötelezettséget a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják elő.

75. §

(1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során az ügyfélnek kielégítő mennyiségű, de - ha a piacon hozzáférhető - legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és átadja. Ha kizárólag kettő versengő szolgáltatatást közvetít, akkor a kettő ajánlatot elemez és ad át.

(2) A pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a független közvetítő az ügyfél tájékoztatása alapján felméri az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a független közvetítő által e tevékenységével összefüggésben adott tanácsot alátámasztják.

(3) Az alkusz a pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítése során feltár és elemez minden olyan lehetséges ajánlatot, amely az ügyfél céljainak elérésére alkalmas.

(4) A többes ügynök és az alkusz felelős a téves tanácsadásért, az iratok és a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért.

31. Függő közvetítő

76. §

(1) A kiemelt közvetítő és az általa az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felel.

(2) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.

(3) A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.

(4) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően az ügyfél részére tájékoztatást ad:

a) a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) arról, hogy függő közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit képviseli, valamint

d) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazandóak, ha a tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény vagy a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény rendelkezései írják elő.

(6) A kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő függő ügynökre a 78. §-ban foglalt rendelkezéseket nem szükséges alkalmazni.

32. Függő és független közvetítő szakmai követelményei

77. §

(1) A közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére.

(2) A közvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket elkülönített számlán tartani. Ezek a pénzösszegek a közvetítő más hitelezői kielégítésére végrehajtási és felszámolási eljárás esetén nem használhatók fel.

(3) Az (2) bekezdés szerinti elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

78. §

(1) A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval - e tevékenységi körében - munkaviszonyban, megbízási viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - csak olyan természetes személy lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy

b) középiskolai végzettséggel és

ba) szakképesített bankreferensi szakképesítéssel,

bb) banki, befektetési termékértékesítői szakképesítéssel,

bc) befektetési tanácsadói szakképesítéssel,

bd) banki szakügyintézői szakképesítéssel,

be) pénzügyi szakügyintézői szakképesítéssel,

bf) értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítéssel,

bg) pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

bh) tőzsdei szakvizsgával,

bi) becsüsi bizonyítvánnyal (kizárólag kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön közvetítése esetén),

bj) valutapénztárosi bizonyítvánnyal (kizárólag pénzváltás közvetítése esetén),

bk) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével,

bl) a ba)-bk) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel, vagy

c) jogszabályban meghatározott, a Felügyelet által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványával

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek a) a 160. § (3) bekezdésében meghatározott képzettségek,

b) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség, vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és

c) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(3) Közvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, biztosítóval, Posta Elszámoló Központot működtető intézménnyel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet közvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató felelős.

(4) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató gondoskodik arról, hogy a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló természetes személy a közvetített szolgáltatással kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.

(5) A közvetítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató az (1)-(3) bekezdésben foglalt követelményekről belső nyilvántartást vezet.

(6) A független közvetítő felelős a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

(7) A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért.

33. Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések

79. §

(1) A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő kaphat engedélyt.

(2) Pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

a) akit

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

a büntett előítélet jogkövetkezménye alóli mentesülésig,

b) aki e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, és

c) akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig.

(3) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

80. §

(1) A fizetési rendszer működtetésére pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) az induló tőkét teljes mértékben befizette,

b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében - cégjegyzékben feltüntetett -főtevékenységként végzi, egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, vagy a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan, és

c) részvénytársaságként vagy részvénytársaság fióktelepeként működik.

(2) Fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozásban tagi részesedést kizárólag a Felügyelet, hitelintézet, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, hitelintézetek érdekképviseleti szervezete, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.

(3) A pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogi személy, illetve fióktelep az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik, és

b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(4) A pénzügyi ügynöki tevékenységre a bankközi piacon a pénzügyi vállalkozás az engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b) részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik, és

c) megfelel a jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

34. Fizetési rendszerhez történő hozzáférés

81. §

(1) Fizetési rendszert működtető vállalkozás fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételek objektívek, arányosak és diszkriminációmentesek.

(2) Fizetési rendszert működtető vállalkozás a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3) A fizetési rendszert működtető vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

a) más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,

b) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő szabályokat, és

c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,

b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre, ha a pénzforgalmi szolgáltatókat olyan tőkeszerkezet köti össze, ahol az egyik pénzforgalmi szolgáltató a csoporthoz tartozó többi pénzforgalmi szolgáltató felett ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, valamint

c) az olyan fizetési rendszerre, amelyet működtető pénzforgalmi szolgáltató akár önállóan akár csoportként

ca) egyidejűleg pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek és a kedvezményezettnek és kizárólagosan felel a fizetési rendszer működtetéséért, valamint

cb) pénzforgalmi szolgáltatók részére engedélyezi a fizetési rendszerben történő részvételt, akik nem jogosultak arra, hogy a fizetési rendszerrel összefüggő díjakról egymással vagy egymás között megállapodjanak, ide nem értve a fizető felek és a kedvezményezettek tekintetében történő saját díjszabályzat megállapítását.

35. Pénzfeldolgozási tevékenység

82. §

(1) Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki

a) büntetett előéletű, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi és kereskedelmi szabálysértést követett el.

(2) A pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a vezető állású személy felsőfokú végzettséggel, valamint a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető vagy a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző legalább egy személy felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szakirányú gyakorlatként kell figyelembe venni a Felügyeletnél vagy hitelintézetnél legalább érdemi ügyintézői munkakörben vagy a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben, valamint pénzügyi vállalkozásnál vagy pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél, fióktelepnél a pénzfeldolgozással kapcsolatos munkakörben eltöltött munkaviszonyt.

(4) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállását a Felügyelet a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti. Az így megismert személyes adatokat a Felügyelet az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

VI. Fejezet

Prudens működésre vonatkozó követelmények

36. Általános szabályok

83. §

(1) A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2) A hitelintézet - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény, valamint

c) a 90-100. § szerinti kombinált pufferkövetelmény

összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél.

(3) A hitelintézet a forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A hitelintézet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, vagy az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe folyamatosan legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót teljesít.

37. Saját tőke

84. §

(1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb az e törvényben az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.

85. §

(1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.

38. A jegyzett tőke leszállítása

86. §

(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 83. § (2) bekezdése szerinti összeget, a vele szemben fennálló követelések a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel az igazgatóság az alapszabályban megjelölt módon közzéteszi. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.

(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet eléri vagy meghaladja az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követelések a Gt. rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek és a Gt. 271-272. §-ában foglaltak nem alkalmazandóak.

(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet jegyzett tőkéje elérné vagy meghaladná a 83. § (2) bekezdésében előírt mértéket.

(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket szükséges megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek -Szmt. szerinti - átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tagok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.

39. Általános tartalékképzés

87. §

(1) A hitelintézet az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot képez.

(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát általános tartalékba helyezi.

(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 83. § (2) bekezdése szerint meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.

(4) A hitelintézet osztalékot és részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól a (3) bekezdés alapján mentesítette.

(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

40. Kockázati céltartalékképzés

88. §

(1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

(2) A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, vagy az e törvény hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használja fel.

41. Eszközök minősítése

89. §

(1) A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit.

(2) A hitelintézet - a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között -mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

42. Tőkefenntartási puffer

90. §

(1) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2) A hitelintézet a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi és összevont alapon képzi, amelynek értéke a teljes kockázati kitettség érték 2,5 százaléka.

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.

43. Anticiklikus tőkepuffer

91. §

(1) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2) A hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből - az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint - egyedi és összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték és az anticiklikus tőkepufferráta a szorzata.

(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a hitelintézet jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a hitelintézet az egyes országokban előírt anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a hitelintézet adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a hitelintézet összes jelentős hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jelentős hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)-q) pontjában meghatározott kitettségi osztályokba sorolható azon kitettségeket, amelyekhez

a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, vagy

c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény kapcsolódik.

(6) A hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet számára az ezen hitelintézetnek a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

a) 0 százalék vagy

b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, a hitelintintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

92. §

(1) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a hitelintézet az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a hitelintézetet az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a hitelintézetet, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4) Ha a hitelintézet EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hitelintézetet kötelezheti

a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b) 2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(5) Ha a hitelintézet harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

44. Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer

93. §

(1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

a) a csoport mérete,

b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,

c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,

d) a csoport összetettsége,

e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább a következő szempontok valamelyikét veszi figyelembe:

a) méret,

b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából betöltött szerep jelentősége,

c) határon átnyúló tevékenység jelentősége, vagy

d) a hitelintézet vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor

az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt 1 hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:

a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértéke.

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet (9) bekezdésben meghatározott alkategórába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézeteket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős hitelintézetet kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a hitelintézetek alkategóriákba való besorolását.

(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettség-érték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta a negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5 százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó hitelintézetre 3,5 százalékos tőkepufferráta vonatkozik.

(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat, és

b) a hitelintézetet, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetnek minősítheti.

94. §

(1) Az MNB tv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer követelmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték legfeljebb 2 százaléka azzal, hogy

a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

95. §

Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer követelmény szintje nem haladhatja meg

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 1 százaléka, vagy

b) a globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre összevont alapon alkalmazandó, egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó vagy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény

közül a magasabb értéket.

45. Rendszerkockázati tőkepuffer

96. §

(1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,

b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire, és

c) a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.

(2) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(3) A hitelintézet a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(4) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg a (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel szorzott többszörösével növekedhet.

(6) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a Felügyelet határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

46. Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

97. §

(1) A kombinált pufferkövetelmény a tőkefenntartási puffer és

a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelménynek,

b) a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelménynek,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelménynek, és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek

a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerinti kombinált összegzés eredménye.

(2) Ha a hitelintézetre összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a hitelintézetre összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény is, akkor a három közül a legmagasabbat alkalmazza.

(4) Ha a hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény és a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a kombinált pufferkövetelmény a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vagy az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelményének összege.

(6) Ha a hitelintézet egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet tartozik, akkor a hitelintézet egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény és

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény közül a magasabb tőkepuffer követelmény

összege.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a hitelintézet egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet tartozik, akkor a hitelintézet egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény,

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény

összege.

(8) A tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

98. §

(1) Ha a hitelintézet nem teljesíti az 90. §, 91. § vagy a 96. §-ban meghatározott követelményeket, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

a) elsődleges alapvető tőkéjének, vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését, vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.

(3) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását - ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is - vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

(5) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelmények meghatározott szintjét.

(6) A maximálisan kifizethető összeg a (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(7) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amely a kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével csökkentett nyereség összegével egyezik meg.

99. §

(1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 98. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.

(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

100. §

(1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet legfeljebb tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a hitelintézet egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A hitelintézet tőkefenntartási terve tartalmaz:

a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b) mérlegtervre,

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére vonatkozó információkat.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a hitelintézet teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a hitelintézet tőkefenntartási tervét, akkor

a) a meghatározott határidőn belül a hitelintézet szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b) a 98. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.

47. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása

101. §

(1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(3) EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1 ) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga vagy a hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata, vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1 ) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is megfelel.

(5) A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

48. A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

102. §

(1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot -a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.

(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.

103. §

(1) A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.

(2) A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:

a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

(3) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

49. Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

104. §

(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt, valamint szövetkezeti részesedést vásároljon.

(2) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, akkor az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe veszi az ilyen módon jelentkező közvetett kockázatvállalást is.

50. Ingatlanbefektetések korlátozása

105. §

(1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló, valamint a (2) és (3) bekezdésen kívüli - ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2) A hitelintézet tevékenysége során

a) a hitel-ingatlan csereügylet,

b) a Cstv. 56. § (2) bekezdése, és

c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján megszerzett ingatlanokat hat éven belül elidegeníti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

51. Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

106. §

(1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes közvetlen és közvetett befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem veszi figyelembe

a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,

b) a Garantiqa Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,

c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint

d) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták, ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartja nyilván, és elkülönítve kezeli.

(3) A hitelintézet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szerezhet részesedést és nem lehet tag olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tagként korlátlan felelősség hárulhat.

(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesülésben tagsági jogviszonyt létesíthet.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:

a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,

b) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését, valamint

c) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.

(6) A Felügyelet a hitelintézetet - legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével - kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása miatt a hitelintézet nem felel meg a prudens működésére vonatkozó követelményeknek.

52. Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

107. §

Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenőrzésre, valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás - a Felügyelet határozata szerint - az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.

108. §

(1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 107. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet - a kérelem beérkezését követő naptól számított - két hónapon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.

(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 107. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

109. §

A Felügyelet a 108. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 107. § -ban rögzített követelményeknek.

53. Belső hitel

110. §

(1) Hitelintézetnek, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2) és (3) bekezdés kivételével - nem lehet kockázati kitettsége

a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagjával és könyvvizsgálójával,

b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával,

c) az a)-b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással

szemben, vagy

d) az a)-b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítése tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik

a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre, valamint

b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönre a belső szabályzatban meghatározott mértékig.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján - az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott szabályzat szerint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag fogyasztónak nyújtott hitelt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében a belső hitelnek minősülő fogyasztónak nyújtott hitel esetén a vezető állású személyek egyhangú döntése szükséges. A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete, illetve a fióktelep vezető állású személyei által hozott döntés tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is.

54. Vállalatirányítási rendszer - kockázatkezelés

111. §

(1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,

b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,

c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

f) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 121-125. §-ban meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen rögzíti a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(3) A hitelezési kockázat kezelése érdekében a hitelintézet

a) a különböző hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket nyomon követi és ellenőrzi, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, és ezen céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának megfelelő végrehajtását,

b) a hitelportfóliót az ügyfélköre és az átfogó stratégiája figyelembe vételével megosztja (diverzifikálja), valamint

c) az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer esetében nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

112. §

(1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős az (1 ) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(3) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok megszüntetése és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi és a szükséges döntéseket meghozza.

(4) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint

b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(5) A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik:

a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,

b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,

d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

e) működési kockázatok - ideértve a modellkockázatot is - mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő - akár egy napon belüli - időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázatallokációs eljárásokat is,

g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot - így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot - is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,

h) a túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a hitelintézet elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának, valamint

i) a hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira.

(6) Az (5) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete megfelelő stratégiát alakít ki és kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,

b) az eljárásrendek, szabályzatok arányban állnak a hitelintézet méretével, tevékenységének összetettségével és körével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a hitelintézetnek azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez,

c) a hitelintézet a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből - ideértve a függő kötelezettségeket is - eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,

d) a hitelintézet egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e,

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,

e) a hitelintézet likviditási kockázatot mérséklő eszközöket alkalmaz, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stressz eseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen - legalább évente egyszer - felülvizsgál,

f) a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyv kitér a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a hitelintézet szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,

g) a hitelintézet eltérő időtávok és stressz események figyelembevételével felméri az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,

h) a hitelintézet stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához igazítja,

i) a hitelintézet az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó tervekkel rendelkezik, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente teszteli és frissíti, valamint

j) a hitelintézet a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meghozza a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali rendelkezésre állásának biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a hitelintézet kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.

(7) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező hitelintézet, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(8) A hitelintézet a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját és ennek megfelelően jár el.

(9) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézet (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a hitelintézet biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket.

(10) Az (5) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a hitelintézet különösen figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.

(11) A hitelintézet az 575/2013/EU rendelet alapján tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.

113. §

(1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a hitelintézet kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására, és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A hitelintézet biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a hitelintézet kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.

114. §

(1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot állít fel, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelintézet kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a hitelintézet aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,

b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyelésében,

c) az ügyfélnek nyújtott pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a hitelintézet üzleti modellje, valamint kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, továbbá

d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a hitelintézet kockázatait, tőke és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.

(5) Ha a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor az árazási elvek módosítására tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a hitelintézet hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

115. §

(1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet hatékony, átfogó és független, a hitelintézet minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A hitelintézet a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,

b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és

c) a hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a hitelintézet működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, ha a hitelintézetnek a mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettségének aránya indokolja, akkor a hitelintézet a kockázati ellenőrzés funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön - megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező - független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.

116. §

(1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet jelölő bizottságot állít fel.

(2) A jelölő bizottság tagjai a vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a jelölő bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A jelölő bizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a hitelintézet ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a hitelintézet belső politikát dolgoz ki.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(6) A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(7) A jelölő bizottság számára a hitelintézet biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

117. §

(1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a hitelintézetnél vállalt funkciójuk ellátására.

(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

118. §

(1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos helyreállítási tervet készít.

(2) A helyreállítási terv a hitelintézet esetleges fizetésképtelenné válásának - más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában legalább a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, valamint az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a hitelintézet kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a hitelintézet kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint - összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén - a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a hitelintézet fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges intézkedések és azok becsült időkerete,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a hitelintézet vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i) a 83. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,

j) szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a hitelintézet megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési-, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a hitelintézet által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a hitelintézet megfelelő időben történő feltőkésítéséhez szükséges intézkedéseket is.

(3) A helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a hitelintézet jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet, a hitelintézet felülvizsgálja.

(4) A hitelintézet együttműködik a törvényben meghatározott szanálási hatósággal, biztosítandó, hogy esetleges felszámolása - más hitelintézetekre vagy a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan - a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak mérséklése érdekében a szanálási hatóság alternatív forgatókönyvekkel rendelkezzen a hitelintézet szerkezetátalakítására, alapvető funkciói folyamatosságának fenntartására, a pénzügyi stabilitás megőrzésére, a hitelintézet egésze vagy egy része életképességének helyreállítására.

119. §

(1) A hitelintézet egyedi alapon teljesíti az e törvény által meghatározott kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket, kivéve, ha a hitelintézetet a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikke szerint a prudenciális követelmények egyedi alapon történő teljesítése alól mentesíti.

(2) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai, valamint az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és leányvállalatai összevont vagy szubkonszolidált alapon is teljesítik a kockázatkezelésre és vállalatirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket azzal, hogy biztosítják a kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszerek egységességét, összehangoltságát, következetességét, és a Felügyelet részére szolgáltatandó adatok és információk kinyerési képességét.

(3) A (2) bekezdés szerinti konzisztens és összehangolt kockázatkezelési és vállalatirányítási rendszer alkalmazása az e törvény hatálya alá nem tartozó leányvállalatok tekintetében is szükséges, kivéve, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat bizonyítja, hogy ezen elvárás teljesítése a harmadik ország - ahol a leányvállalat letelepedett - jogrendje alapján jogellenesnek minősül.

(4) Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

55. Jogsértések jelentése

120. §

(1) A hitelintézet hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,

b) az intézményen belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint

c) a hitelintézeten belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3) A hitelintézet a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

56. Javadalmazási politika

121. §

(1) A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel és az alkalmazott üzleti modell jellegével, nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos, valamint megfelelő módon és mértékben belső szabályzatában meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

(2) A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet vezető állású személyeire, a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázatvállalására.

(3) A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz.

(4) A hitelintézet javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat összevont alapon minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed.

(5) A javadalmazási politika elveit a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület fogadja el, hajtja végre és vizsgálja felül, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felel annak ellenőrzéséért, és a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente a hitelintézet belső ellenőrzése is ellenőrzi.

(6) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább öt százalék piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetek javadalmazási bizottságot állítanak fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a hitelintézetben érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével.

(7) A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett hitelintézettel nem állnak munkaviszonyban. Ha a hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a hitelintézettel, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

122. §

(1) A hitelintézet elkülöníti az alapjavadalmazást és a teljesítményjavadalmazást és belső szabályzatban határozza meg a teljes javadalmazáson belül az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás arányát azzal a korlátozással, hogy a teljesítményjavadalmazás - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - egyetlen vezető állású személy vagy munkavállaló esetében sem haladhatja meg az alapjavadalmazás 100 százalékát.

(2) A hitelintézet az alapjavadalmazás legfeljebb 200 százalékát elérő teljesítményjavadalmazást alkalmazhat, ha

a) a hitelintézet közgyűlése arra felhatalmazást ad,

b) a közgyűlésen megtárgyalt előterjesztés részletesen feltünteti a magasabb teljesítményjavadalmazás indoklását,

c) a közgyűlésen a hitelintézet tulajdonosainak támogató határozata

ca) legalább 66 százalékos többségű, amely a tulajdoni jogok legalább 50 százalékát jeleníti meg, vagy

cb) legalább a képviselt tulajdoni jogok 75 százalékos többségével kerül elfogadásra, és

d) a hitelintézet előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a közgyűlés előterjesztéséről, valamint a c) pont alapján hozott határozatról.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztés tartalmazza:

a) a magasabb alapjavadalmazás-teljesítményjavadalmazás arány szükségességének indoklását,

b) a javasolt maximális arányt,

c) az érintett vezető állású személyek és munkavállalók számára, beosztására vonatkozó adatokat, valamint

d) a hitelintézet stabil tőkehelyzetének fenntartására vonatkozó követelményre gyakorolt hatást.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személy sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatja tulajdonosi vagy tagi szavazati jogait a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozat meghozatalakor.

(5) A hitelintézet igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazásteljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a hitelintézet e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.

(6) A hitelintézet a teljesítményjavadalmazás legfeljebb 25 százaléka esetében egy legalább öt éves időszakra kiterjesztett kifizetéskor az összeg meghatározására a Felügyelet rendeletében foglalt diszkontrátát alkalmazza.

(7) Az (1) és a (2) bekezdésben rögzített korlátozásokat figyelembe véve az alapjavadalmazás és a teljesítményjavadalmazás aránya kiegyensúlyozott. Ezen belül az alapjavadalmazás olyan mértékű, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesüljön, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapjavadalmazásból álljon.

(8) Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló - pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a hitelintézet eredményét. A teljesítményértékelés alapja a hitelintézet hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A hitelintézet a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi az üzleti ciklusokat, a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

(9) A teljesítményjavadalmazásra kötelezettség nem vállalható, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.

(10) Teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha

a) a hitelintézet pénzügyi helyzete fenntartható, és

b) a hitelintézet, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi.

(11) A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következőkből áll:

a) az érintett hitelintézet részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett hitelintézet jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett hitelintézet esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és

b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek

ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy

bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és

amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

(12) A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát -halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően három évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként három-öt éves időszak alatt kell kifizetni.

(13) A teljesítményjavadalmazás 100 százalékára csökkentési lehetőség vagy visszakövetelési szabályok alkalmazandóak. A hitelintézet a belső szabályzatában konkrét kritériumokat határoz meg a csökkentési vagy a visszakövetelési szabályok alkalmazására, amelyben tekintettel van arra, hogy a vezető állású személy vagy a munkavállaló

a) részese vagy felelőse volt-e olyan gyakorlatnak, amely a hitelintézet számára bekövetkezett jelentős veszteséget okozott, és

b) megfelel-e az alkalmasságra és megfelelőségre vonatkozó elvárásoknak.

(14) Ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

(15) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a hitelintézet nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a hitelintézet nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

(16) A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban, és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését.

123. §

(1) A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

(2) Az előző munkaviszony alapján fennálló, szerződésből következő teljes javadalmazás átvállalásával vagy az előző teljes javadalmazásból következő kompenzáció révén adott újabb teljes javadalmazás összhangban áll a hitelintézet hosszú távú érdekeivel, ideértve a visszatartási, a halasztási, a teljesítmény- és a visszakövetelési megállapodásokat is.

(3) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 122. § (11) bekezdésben meghatározott eszközök formájában.

124. §

(1) A hitelintézet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) Az ellenőrzési feladatokat és a kockázatkezelési feladatokat végző munkavállalóknak - ideértve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalókat is - a javadalmazását - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a felügyelő bizottság felügyeli.

(3) Ha a hitelintézet javadalmazási bizottságot állít fel, akkor a javadalmazási bizottság a felelős az érintett munkavállalók javadalmazásának felügyeletéért.

(4) A hitelintézet vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.

125. §

(1) Az ezen alcímben foglalt rendelkezések alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

(2) Másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazásra vonatkozó jogszabályban foglalt szabályokat alkalmazza.

57. Nyilvánosságra hozatal

126. §

(1) A hitelintézet egyedi alapon legalább félévente eleget tesz az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelménynek azzal, hogy a nyilvánosságra hozatali szabályzatában a nyilvánosságra hozatal rendszerességét és a nyilvánosságra hozatal kiterjedését is rögzíti.

(2) A tagállami anyavállalat és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza - az 575/2013/EU rendeletben foglaltakon kívül - a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját is.

(3) A hitelintézet nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.

127. §

(1) A hitelintézet, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)

a) a hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,

b) árbevételét,

c) teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) adózás előtti eredményét,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) A hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.

58. Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása

128. §

(1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1 -5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a hitelintézet a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.

(2) A hitelintézet tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a hitelintézetnek az (1) és (2) bekezdés szerinti stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a hitelintézetet belső hitelkockázat-értékelési képességük fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen

a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és

b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata

tekintetében, ha a hitelintézet kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagy számú jelentős pozícióval rendelkezik.

VII. Fejezet

Tulajdonjog gyakorlásának szabályai, irányítás és ellenőrzés

59. A befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok

129. §

A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tagja csak olyan személy lehet,

a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tagi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tagi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

60. A befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése

130. §

(1) A Felügyelettől engedélyt kér, aki pénzügyi intézményben

a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

b) befolyásoló részesedést úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a 20, a 33 vagy az 50 százalékos határértéket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező benyújtja a 18. § (1) bekezdés g), h) pontjában és a 18. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott iratokat.

(3) A pénzügyi intézmény tagja a tagi részesedéséhez vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.

(4) Pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásban többségi részesedés szerzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza

a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező megnevezését,

b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,

c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

d) a tagi részesedés szerzésére vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot, valamint

e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 142. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 142. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.

131. §

(1) A befolyásoló részesedés mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozást (továbbiakban: ÁEKBV) kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁEKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként szükséges figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)-d) pontban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként - a letevő konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy - a kérelmezővel kötött megállapodás alapján - saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként - a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában - saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik - a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független -személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja, vagy

c) a pénzügyi intézmény döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A befolyásoló részesedés mértékének meghatározásakor nem szükséges figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő hitelintézet, befektetési vállalkozás szavazati jogát, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

132. §

(1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy a szerződéskötést megelőzően két nappal a Felügyeletnek bejelenti, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha új vezető tisztségviselőt választott.

(3) A bejelentés - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmazza a fennmaradó tagi részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

133. §

(1) A Felügyelet a 130. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott kérelem átvételét a benyújtástól számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező, illetve a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a (2)-(6) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a hiánypótlás esetében is.

(2) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(3) A Felügyelet az e törvényben meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást, illetve a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(5) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(6) A hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

134. §

(1) Ha a kérelmező

a) másik EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, AEKBV-t kezelő vállalkozás,

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor a Felügyelet a kérelmet haladéktalanul továbbítja a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁEKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, illetékes felügyeleti hatóságnak.

(2) Az illetékes felügyeleti hatóságok által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalásokat a Felügyelet határozata indokolásában ismerteti.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmező kérelmét egy másik illetékes felügyeleti hatóság továbbította a Felügyelet részére, akkor a Felügyelet a szükséges információkat a kérelmet továbbító illetékes felügyeleti hatóságnak átadja, javaslatát megfogalmazza, indokolt esetben a kérelem elfogadása tekintetében fenntartását jelentheti be.

135. §

(1) A Felügyelet a 130. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező - ideértve annak tagját vagy vezető tisztségviselőjét is -

a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tagi irányítását,

b) üzleti tevékenységének, kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tagi részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza, vagy

c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tagjának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tagi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,

c) nem teljesíti a rendkívüli intézkedési tervben megállapított feltételeket,

d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet - a bejelentést megelőző öt éven belül -felfüggesztette, vagy

e) természetes személy esetén a 142. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) Ha a befolyásoló részesedés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy mint kérelmező ellen a 142. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tag szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, vagy körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha a befolyásoló részesedés megszerzésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy megszűnéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tag szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6) Ha pénzügyi intézmény tagja szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

136. §

(1) Ha a Felügyelet a 133. §-ban meghatározott ügyintézési határidőn belül a befolyásoló részesedés megszerzésének, illetve a meglévő befolyásoló részesedés mértéke növelésének jóváhagyását nem tagadja meg, a jóváhagyás megadottnak tekintendő.

(2) Ha a Felügyelet a befolyásoló részesedés megszerzését, illetve a meglévő befolyásoló részesedés mértékének növelését nem tagadja meg, annak lebonyolítására határidőt állapíthat meg, amely nem haladhatja meg a hat hónapot.

137. §

Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

138. §

(1) Aki a pénzügyi intézményben

a) befolyásoló részesedést szerzett,

b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy

ba) az eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

bb) az már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

c) a tulajdonjoghoz vagy a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította

a szerződéskötést követő harminc napon belül írásban értesíti a Felügyeletet.

(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 130-132. §-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

61. A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

139. §

A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.

140. §

(1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég esetén pedig székhelyét,

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait,

c) a részvény értékpapírkódját, sorozatát és névértékét,

d) a részvény fajtáját,

e) a részvényvásárlás időpontját,

f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,

g) a felülbélyegzés időpontját,

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját, valamint

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és meghozatalának időpontját.

(2) A részvénykönyvet az igazgatóság úgy vezeti, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként az igazgatóság nyilvántartja a legalább öt százalékot elérő tagok által a pénzügyi intézményben birtokolt, a 3. melléklet szerint számított közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tag a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével bejelenti a pénzügyi intézménynek.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tag szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.

(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenti.

141. §

(1) Szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény a tagjairól olyan nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személy tag esetében a tag nevét, születési helyét és idejét, anyjának nevét, valamint lakóhelyét (lakcímét),

b) jogi személy tag esetében a tag cégnevét, cégjegyzékszámát, székhelyét, valamint tulajdonosainak a 3. melléklet szerint számított közvetett tulajdonának azonosítására alkalmas adatait is,

c) a tag felvételéről hozott döntés számát, a tagsági jogviszony keletkezésének időpontját,

d) a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a teljesítés időpontját, valamint

e) a tagsági jogviszony megszűnésének időpontját, az elszámolás során a tagnak kifizetett összeget és a kifizetés időpontját.

(2) A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény tagja az (1) bekezdésben meghatározott adatainak a szövetkezet rendelkezésére bocsátásáig a tagsági jogviszonyból származó jogait nem gyakorolhatja.

(3) A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény a tagnyilvántartásban naprakészen vezeti a tag vagyoni hozzájárulása összegében bekövetkezet változásokat, amelynek bejegyzéséről az igazgatóság dönt. a változások bejegyzésénél a tagnyilvántartásban a szövetkezet az igazgatóság határozatának számát is feltünteti.

(4) A tagnyilvántartás vezetésének felelősét a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény szabályzatban határozza meg.

142. §

(1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg és nevezhető ki a pénzügyi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.

(2) Az engedély megadottnak tekintendő, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4) és (5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, vagy ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 160. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.

(4) Pénzügyi intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), vagy vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben,

aa) amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

ab) amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;

c) büntetett előéletű;

d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

(5) Hitelintézetnél nem lehet vezető állású személy - a felügyelő bizottsági tag kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(6) Akivel szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében,

b) a Btk. XXVII. Fejezetében vagy XXXV-XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(7) Nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya az igazgatósági tagok visszahívását a szavazatok egyszerű többségénél nagyobb, de legfeljebb háromnegyedes arányú határozathoz is kötheti.

143. §

(1) Ahol e törvény pénzügyi intézmény vagy pénzügyi vállalkozás

a) tagját említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit,

b) igazgatóságát említi, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány kuratóriumát

kell érteni.

(2) Ahol e törvény közgyűlést említ, azon alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány alapítóit kell érteni.

(3) Ahol e törvény a közgyűlés összehívását, illetve a tagok intézkedését írja elő, de az intézkedés megtételére az alapítvány kuratóriuma jogosult, azon az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium összehívását, és intézkedésének megtételét kell érteni.

62. Jó üzleti hírnév

144. §

(1) A jó üzleti hírnevet a kérelmező bizonyítja.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, de a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyelet határozattal állapítja meg.

(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül is megkeresheti, továbbá e célból megtekintheti az EBH által EGT-állam intézkedésekről vezetett adatbázisát.

63. Felelősségi és képviseleti szabályok

145. §

(1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az 575/2013/EU rendelet előírásainak megfelelően végezze.

(2) A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

146. §

(1) Cégjegyzésre - ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.

147. §

A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha

a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok,valamint a devizajogszabályok előírásainak,

b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek,

c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélye visszavonásának a 32. §-ban meghatározott oka.

64. Összeférhetetlenség

148. §

A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha

a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá, felügyelő bizottsági taggá, ügyvezetővé vagy fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető tisztségviselőjévé választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti,

b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, vagy az ilyen befolyását megszünteti,

c) ellene a 142. § (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás indul.

149. §

(1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a pénzügyi intézmény által történő kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik vezető állást tölt be vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(3) A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget - ideértve az adásvételi szerződést is - azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, vagy ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a csoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a csoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges, ha az nem azonos az irányító hitelintézettel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha a kockázatvállalást megalapozó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alapú felügyelet kiterjed arra a pénzügyi intézményre is, amelynél a döntésben résztvevő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott tölt be vezető állást.

150. §

(1) A mérlegfőösszeg tekintetében legalább 5 százalékos piaci részesedéssel rendelkező hitelintézetnél a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, kettő nem ügyvezetői tisztség, vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy vezető testületben betöltött, nem ügyvezetői tisztség,

b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet

ba) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy

bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott hitelintézet ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

65. A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma

151. §

(1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggő, nyilvánosságra még nem került olyan információ, amelynek nyilvánosságra kerülése, a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas.

(2) Ezen alcím alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül

a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény vagy a pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,

b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,

c) az a)-b) pontban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint

d) az a személy, aki belső információhoz jutott, ideértve a külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy alkalmazottját is.

152. §

(1) A 151. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény működésével és ügyfeleivel kapcsolatos - információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetővé illetéktelen személy számára.

(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy a 151. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 151. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

66. Pénzügyi intézmények irányítása

153. §

(1) Pénzügyi intézmény irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja csak természetes személy lehet.

(2) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában van legalább egy belső tag, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriumában van legalább egy, az alapítvánnyal munkaviszonyban álló tag.

154. §

(1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében legalább két olyan tag van, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül - ideértve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt is -, és legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(2) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső tagjává a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet tag, aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.

(3) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének a hitelintézettel munkaviszonyban álló tagja munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg - ha törvény másként nem rendelkezik - a tagsága megszűnik.

155. §

Pénzügyi intézménynél az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

156. §

(1) A pénzügyi intézmény vezető testületének üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) A vezető testület tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további vezető testületi tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi vezető testületi tagnak, valamint az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét a felügyelő bizottság elnökének az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e.

(4) Távbeszélőn, telefaxon, telexen és más hasonló módon a vezető testület csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha a vezető testületi tagok alapszabályban meghatározott hányadának szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére.

157. §

(1) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület tagja csak természetes személy lehet.

(2) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.

(3) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság

da) elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,

db) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

dc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

dd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.

(4) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során a hitelintézet hozzáférést biztosít a hitelintézet kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

(5) A belső ellenőrzési szervezet vezetője munkaviszonyának létesítésével, munkáltató részéről történő megszüntetésével kapcsolatos döntések a felügyelő bizottság előzetes egyetértésével hozhatóak meg.

(6) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnöke a bizottsági ülést követő tíz napon belül a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, és jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

158. §

Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás kuratóriuma működésének ellenőrzésére legalább háromtagú ellenőrző testületet kell létrehozni. Az ellenőrző testület működésére a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

67. Belső ellenőrzés és belső ellenőrzési rendszer

159. §

(1) A bank és a szakosított hitelintézet független, közvetlenül a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület irányítása alatt álló belső ellenőrzési szervezeti egységet működtet. A belső ellenőrzési rendszer működtetését a belső ellenőrzési szervezeti egység végzi, a belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait a belső ellenőr látja el.

(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja, hogy

a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működését elősegítse,

b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartását ellenőrizze,

c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltéréseket feltárja, továbbá javaslatot tudjon megfogalmazni a feltárt hiányosságok kijavítására,

d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosíthatóak legyenek,

e) a hitelintézet, valamint ügyfeleinek és a tulajdonosoknak az érdekei védve legyenek, valamint

f) a hitelintézetre vonatkozó belső szabályzatokban foglalt előírások betartását, és azok tartalmi elégségességét ellenőrizze.

(3) A belső ellenőrzési rendszer eleme a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), és a vezetői információs rendszer.

(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet az általa folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban alakítja ki. A belső ellenőrzési rendszer a hitelintézet adatbázisaira épül, átfogó elemzésekkel és kockázatelemzésekkel alátámasztott. A belső ellenőrzési rendszer kiterjed a hitelintézet működésének egészére, egyes szervezeti egységeinek elkülönült és illeszkedő működésére, valamint a kiszervezett tevékenységre is.

(5) A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.

(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat a pénzügyi vállalkozás belső szabályzatban rögzíti.

(7) A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata

a) a pénzügyi intézmény

aa) belső szabályzatnak megfelelő működésének,

ab) pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

vizsgálata, és

b) mindaz, amit jogszabály a feladatkörébe utal.

(8) A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, valamint a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.

(9) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

(10) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője vagy a belső ellenőr

a) a jelentését megküldi

aa) a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,

ab) fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá

b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(11) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, vagy ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki

a) a 160. § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

b) büntetlen előéletű.

(12) A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, a rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket, valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja annak tartalmát. A belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki a (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés.

68. Ügyvezetés

160. §

(1) Hitelintézetnél ügyvezetőnek, vagy fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki és az választható meg,

a) aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 142. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

b) akinek személyét érintően a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően a Felügyelet részére - az előzetes engedély megszerzése érdekében -kérelmet nyújtottak be, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 142. § (2) bekezdése alapján megadottnak tekintendő;

c) aki rendelkezik

ca) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal,

cb) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, a Felügyeletnél, az OBA-nál vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapnál, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogelődjénél, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,

cc) szakirányú felsőfokú végzettséggel és vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy

cd) nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem tartalmazza a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 142. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

(3) Az (1) bekezdés c) pont ca)-cc) alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséget, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettséget,

b) jogász szakképzettséget,

c) könyvvizsgálói képesítést, vagy

d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítést szerzett.

(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki vagy választható meg,

a) aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 142. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

b) akinek személyét érintően a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően a Felügyelet részére - az előzetes engedély megszerzése érdekében -kérelmet nyújtottak be, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 142. § (2) bekezdése alapján az engedély megadottnak tekintendő;

c) aki rendelkezik

ca) felsőfokú iskolai végzettséggel,

cb) pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vagy annak jogelődjénél vagy a közigazgatásban szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal, vagy

cc) más gazdasági területen szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti kérelem tartalmazza a kinevezni vagy megválasztani tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 142. § (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

161. §

(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy ügyvezetőnek munkaviszony keretében kell ellátnia.

(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

69. Közérdeklődésre számot tartó hitelintézetre vonatkozó előírások

162. §

(1) A közérdeklődésre számot tartó hitelintézet a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet esetén, ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyűlést említ ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a közérdeklődésre számot tartó hitelintézet rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklődésre számot tartó hitelintézet ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza a testület összetételét, valamint azt, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatokat.

(3) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező közérdeklődésre számot tartó hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel, amelynek tagjai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek feladataik ellátásához.

70. Belső szervezet

163. §

(1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, akkor olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet alakít ki, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatással és a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek.

(2) Az elkülönülés célja, hogy a hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, a hitelintézeti üzletágak, valamint a hitelintézetek és egyéb piaci szereplők közötti ügyleteket.

(3) A hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak belső szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak. A szabályzatnak biztosítania kell, hogy banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhez szüksége van.

(4) A belső szabályzatot a hitelintézet megküldi a Felügyeletnek.

VIII. Fejezet Titoktartás

71. Üzleti titok

164. §

(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) MNB-vel

b) az OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal,

c) nemzetbiztonsági szolgálattal,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Gazdasági Versenyhivatallal,

f) kormányzati ellenőrzési szervvel,

g) vagyonellenőrrel,

h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel

szemben.

(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben,

c) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben.

(5) A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy

b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását

az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(7) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a Felügyelet eleget tesz a felügyeleti stressz-tesztre vonatkozó kötelezettség végrehajtására, valamint a felügyeleti stressz-teszt eredményeinek az EBH részére való továbbítására abból a célból, hogy az EBH az európai uniós stressz-tesztek eredményeit összegezve nyilvánosságra hozza.

72. Banktitok

165. §

(1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének tekintendő mindenki, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A banktitokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell arra a személyre is, aki szolgáltatás igénybevétele céljából lép kapcsolatba a pénzügyi intézménnyel, de a szolgáltatást nem veszi igénybe.

(3) A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell.

166. §

(1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, intézményvédelmi szervezettel, valamint törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel,

i) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,

j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,

l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,

m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával,

o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot,

c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot,

d) a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget,

e) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,

f) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy

g) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából -harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(7) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésben, valamint az 167. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

(8) Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.

167. §

(1) A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],

b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),

e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §, illetve Btk. 399-400. §),

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel, vagy

h) piacbefolyásolással van összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával jár el.

168. §

(1) A 166. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja, a 166. § (3) bekezdés e)-g) pontja, a 167. §, valamint az 169. § p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről tájékoztatja.

169. §

Nem jelenti a banktitok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,

c) a 3. § (1) bekezdés b)-g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,

d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tagnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tag vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,

g) az MNB által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

ga) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal

gb) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter

részére,

h) a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,

j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

k) az összevont alapú felügyeleti megfelelés vonatkozásában történő, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,

l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,

m) az OBA által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,

o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

p) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás,

q) a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,

r) a Felügyelet által a 181. § (7) bekezdése szerinti válsághelyzetben az EGT-állam központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, ha az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,

t) a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás,

v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás, valamint

w) ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:418. §-ában meghatározott kötelezettségét teljesíti.

73. Üzleti titok és banktitok közös szabályai

170. §

(1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti vagy banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(5) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.

171. §

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

IX. Fejezet

Pénzügyi intézmények felügyelete

74. Adatszolgáltatás

172. §

(1) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha

a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be,

b) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet - pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) -alakul ki,

c) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent,

d) fizetéseit megszüntette, vagy

e) működését - pénzügyi szolgáltatási tevékenységét - megszüntette.

(2) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban - bejelenti

a) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását,

b) az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.

(3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést a fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint a Felügyeletnek haladéktalanul - írásban -bejelenti azt is, ha

a) eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökkent,

b) a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy

c) a külföldi hitelintézet főirodája, vagy székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

(4) A hitelintézet évente legalább egyszer bejelenti és ismerteti a Felügyelet felé a kockázattal súlyozott kitettségérték és tőkekövetelmény számításai során az alkalmazott belső módszerek eredményét és az alkalmazott módszereket, amely eredményeket, adatokat és információkat a Felügyelet értékel és az értékelésből fakadó következtetésekről a hitelintézetet tájékoztatja.

(5) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti értékelés során a korábbi eredményekhez, értékekhez képest jelentős eltéréseket talál, akkor ezt részletesen értékeli és a módszertani engedélyezések során a tapasztalatait felhasználja annak érdekében, hogy a hitelintézet a tőkekövetelmény megállapítása során a hitelintézet tevékenységéhez, ügyfélköréhez és kitettségeinek szerkezetéhez legmegfelelőbb módszertant válassza.

173. §

A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít.

174. §

A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet - határozott időre - az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet

a) a likviditás,

b) a szolvencia,

c) a kockázatvállalás,

d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása,

e) a szervezet működésének, valamint

f) a belső ellenőrzés

rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

175. §

A hitelintézet bejelenti öt munkanapon belül a Felügyeletnek, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság lett, vagy ezen viszony módosul, illetve megszűnik.

176. §

A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbülső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

75. A hitelintézetek összevont alapú felügyelete

177. §

(1) A Felügyelet látja el a Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont alapú felügyeletét.

(2) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor a Bszt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak.

(3) A Felügyelet nem vizsgálja a pénzügyi holding társaság, a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működését egyedi alapon.

(4) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, és meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(5) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli.

(6) Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

(7) A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten keresztül közvetve adatot kérhet

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személytől,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy a hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személytől, és

c) az 575/2013/EU rendelet 19. cikke alapján mentesített hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól.

(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban meghatározott esetben tagadható meg.

(9) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság rendelkezik az összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, és azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

(10) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet rendelkezik olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz.

(11 ) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti az 575/2013/EU rendeletben, valamint a (7) bekezdésben meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.

(12) A (11 ) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű hitelintézet külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetén keresztül is eleget tehet.

178. §

(1) Ha egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai

a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat,

b) a likviditási kockázat,

c) a felügyeleti felülvizsgálat,

d) a 83. § (2) bekezdése szerinti többlettőke-követelmény vagy

e) az intézményspecifikus likviditási követelmények teljesítése

tekintetében a Felügyelet és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(2) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézet felügyeletét, akkor az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet

a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak az összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságait a határozat-tervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás MNB részére történő megküldésének határidejéről.

(3) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje

a) az (1) bekezdés a), c) és d) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő illetékes felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,

b) az (1) bekezdés b) és e) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy az intézményspecifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított egy hónap.

(4) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.

(5) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (3) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.

(7) A Felügyelet a (6) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a Felügyelet a határozatában jelentősen eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(8) A Felügyelet a részletes indoklást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalattal.

(9) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalati hitelintézetét a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(10) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága az (1) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet az EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(11) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét

a) legalább évente egyszer vagy

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat leányvállalat illetékes felügyeleti hatósága az (1) bekezdés d) vagy e) pontja vonatkozásában írásban, indoklással ellátott kérelmére

megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti illetékes felügyeleti hatóság.

76. Összevont alapú felügyeleti ellenőrzés

179. §

(1) Az 575/2013/EU rendelet alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó és az olyan vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - körében a Felügyelet jogosult helyszínen kívül vagy helyszínen ellenőrizni a 177. §-ban foglalt és az 575/2013/EU rendelet összevont alapú felügyeletére vonatkozó rendelkezések betartását.

(2) A 177. § (7) bekezdésben meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül vagy helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

(3) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján, vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes biztosítani a részére nyújtott információk kezeléséhez.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, vagy érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő résztvegyen.

(5) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A Felügyelet a vizsgálat során egyeztet az EBH-val. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(6) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtesz.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet egyeztet a harmadik országbeli hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságával.

180. §

(1) Ha a hitelintézet tagállami anyavállalat vagy EU-szintű anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a hitelintézetet engedélyező EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el.

(2) Ha a hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a hitelintézetet engedélyező EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más EGT-állam hitelintézete ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -, az összevont alapú felügyeletet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot vagy vegyes pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

(4) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más EGT-állam hitelintézete

a) ugyanazon pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a EGT-államban található, amelyben a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye, vagy

b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző EGT-államban található, és ezen EGT-államok mindegyikében engedélyeztek hitelintézeti leányvállalatot,

az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás előtt a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat véleményét is ki kell kérni.

(6) A (4)-(5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja.

181. §

(1) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának átadhatja.

(3) Összevont alapú felügyeleti ellenőrzést a Felügyelet más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy az ellenőrzésben a hozzájárulást kérő illetékes felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő résztvegyen.

(4) Ha a Felügyelet az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság, akkor az (1) és (2) bekezdésben rögzítetteken kívül az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése kiterjed a felügyeleti tevékenységek tervezésére és összehangolására

a) a rendes működés során, ideértve a vállalatirányítási rendszerre és a kockázatkezelési követelményre vonatkozó rendelkezések teljesítésének ellenőrzését, a hitelintézetek belső tőkemegfelelési folyamatának értékelését, a felügyeleti felülvizsgálatot, a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésének ellenőrzését, valamint a hitelintézettel szemben alkalmazott intézkedéseket,

b) szükség esetén az illetékes központi bankok bevonásával a válsághelyzetekre való felkészülés és a válsághelyzetek során, ideértve a hitelintézetek működésében és a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is.

(5) A Felügyelet - a 205-209. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amely

a) az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet tulajdonosi és irányítási szerkezetének feltárását, valamint a hitelintézet illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,

b) az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézettől származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,

c) olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a hitelintézetet,

d) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és

e) befolyásolja a másik EGT-állam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás prudenciális helyzetét.

(6) Ha a Felügyelet egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(7) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő - ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is -, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon EGT-államok bármelyikében, amelyben

a) az ezen hitelintézet ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely EGT-államban olyan hitelintézet létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t, az érintett EGT-állam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.

77. Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

182. §

(1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a hitelintézet az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet betartása érdekében hoz.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet összes követelményének való megfelelését.

(3) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést az 575/2013/EU rendelet első rész II. címében meghatározottaknak megfelelően végzi.

(4) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:

a) azon kockázatokat, amelyeknek a hitelintézet ki van vagy ki lehet téve,

b) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt rendszerszintű kockázatát, és

c) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a hitelintézet tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak.

(5) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

a) a belső minősítési módszert alkalmazó hitelintézet által végzett stressz-teszt eredményekre,

b) a 112. § (5) bekezdés b) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,

c) az elismert hitelezési kockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 112. § (5) bekezdés a) pontja szerinti - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,

d) a hitelintézet likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a hitelintézet általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök alkalmazását, a likviditási többlettartalékok mértékét, összetételét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,

e) a hitelportfólió-megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,

f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó hitelintézet által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,

g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre,

h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére,

i) arra, hogy a hitelintézet által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, ideértve az átadott kockázat mértékét is,

j) a hitelintézet üzleti modelljére,

k) a rendszerszintű kockázatra,

l) a hitelintézet túlzott tőkeáttételi kockázatnak való kitettségére, és annak kezelése céljából működtetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőségére, valamint m) a hitelintézet vállalatirányítási rendszereire, vállalati kultúrájára és értékeire, az irányító és ellenőrző testületek feladatai ellátására irányuló képességeire.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a hitelintézet pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását ösztönözve a megbízható belső módszerek kifejlesztését.

(7) Az (1 ) és (2) bekezdés szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a hitelintézet által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéje és likvid eszköze biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(8) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető hitelintézetnél arra is kiterjed, hogy a hitelintézet által elszámolt értékvesztés, értékelési korrekció és képzett céltartalék lehetővé teszi-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását normális piaci körülmények között.

(9) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a hitelintézetnek a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.

(10) A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében ellenőrzi, hogy a hitelintézet nyújtott-e burkolt támogatást értékpapírosításhoz. Ha a hitelintézet egynél többször nyújtott már az 575/2013/EU rendelet 248. cikke szerinti burkolt támogatást, és ezzel nem ér el jelentős kockázattranszferálást, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a 190. § szerinti intézkedéseket.

(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

(12) Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a hitelintézet az (5) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva a kamatláb hirtelen és nem várt, 200 bázispontos vagy az EBH által meghatározott egyéb változás eredményeként, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(13) Az (5) bekezdés m) pontja szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében a hitelintézet a Felügyelet rendelkezésére bocsátja legalább

a) a vezető és ellenőrző testület és egyéb bizottsági ülésének napirendjét és a kapcsolódó előterjesztéseket, valamint

b) a vezető testület teljesítményének belső vagy külső értékelésének eredményeit.

(14) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt hitelintézetekre vonatkozóan.

(15) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a hitelintézet helyreállítási tervét. A felülvizsgálatnak a 118 . § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül ki kell terjednie arra, hogy a helyreállítási tervben foglaltak

a) végrehajtása alkalmas a hitelintézet likviditását vagy fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálására, figyelemmel a hitelintézet által megtett és tervezett lépésekre;

b) alkalmazhatósága a vonatkozó stressz-forgatókönyvek alapján reálisan akkor is feltételezhető, ha egyidejűleg más hitelintézetek is helyreállítási terveket hajtanak végre.

(16) Ha az értékelés alapján a helyreállítási terv hiányos vagy a végrehajtásának akadályai lehetnek, a Felügyelet határozatban kötelezi a hitelintézetet a helyreállítási terv három hónapon belüli átdolgozására.

183. §

(1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek

a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressz-tesztek eredményei, vagy a felügyeleti felülvizsgálat és értékelési eljárás eredményei alapján,

b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit, vagy

c) a pénzügyi rendszer alapján rendszerszinten jelentősek.

(2) A felügyeleti vizsgálati program magában foglalja legalább a következőket:

a) a felügyeleti feladatok végrehajtásának terve,

b) a felügyeleti feladatok végrehajtásához szükséges források elosztása,

c) a fokozott felügyeletet igénylő hitelintézetek azonosítása és azok esetében szükséges intézkedések, kivételes intézkedések meghatározása, valamint

d) helyszíni ellenőrzések terve.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Felügyelet:

a) növelheti a helyszíni ellenőrzés számát vagy gyakoriságát,

b) helyszíni ellenőrt rendelhet ki,

c) elrendeli a kiegészítő vagy rendkívüli adatszolgáltatást,

d) 182. § (11) bekezdésében rögzítettnél gyakrabban felülvizsgálja a működési, stratégiai vagy üzleti tervet,

e) elvégzi a várhatóan bekövetkező kockázatokat nyomonkövető témavizsgálatokat.

184. §

(1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a hitelintézet által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett belső módszereket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a módszerek kidolgozottságát és naprakészségét.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a hitelintézet üzleti tevékenységének változásaira és a belső módszerek új termékekre való alkalmazására.

(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a hitelintézet belső módszerének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor

a) előírja a hitelintézet számára a módszertan korrigálását, vagy

b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, többek között magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.

(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a hitelintézet által alkalmazott belső módszer már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor előírja a hitelintézet számára, hogy

a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy

b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a hitelintézet módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.

(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja kielégítően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső módszer alkalmazására vonatkozó engedélyt,

b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározott határidőn belül újra megfelel a követelményeknek.

(7) Ha a piaci kockázat esetén a hitelintézet által alkalmazott belső modell alkalmazásakor a túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet

a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy

b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.

185. §

(1) A Felügyelet hasonló vagy azonos felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást alkalmazhat azon hitelintézetek esetében, amelyek

a) hasonló kockázati profillal rendelkeznek, ideértve a hasonló üzleti modelleket vagy a hasonló földrajzi hely szerinti kitettségeket is, vagy

b) hasonló kockázatokat jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer számára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hitelintézetek különösen a rendszerszintű kockázat értékelése alapján határozhatóak meg.

186. §

Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit felhasználva figyelembe veszi

a) a hitelintézet üzleti modelljét,

b) a 112. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,

c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, valamint

d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.

78. Csoportszintű felügyeleti felülvizsgálat

187. §

A 178. § szerint többoldalú eljárás keretében kell eljárni és többoldalú eljárás keretében hozott határozatot kell hozni összevont alapú felügyeleti felülvizsgálat esetén is.

79. Az intézkedések és a kivételes intézkedések alkalmazásának közös szabályai

188. §

(1) A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az OBA-t is értesíti, ha a határozat az OBA e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az OBA tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor.

(2) A Felügyelet akkor is értesíti az OBA-t, ha a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó hatóság tájékoztatása alapján olyan helyzet fennállását állapítja meg, amely az OBA e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat.

189. §

(1) A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen ha

a) döntési, eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak, vagy a működés során ezeket nem tartja be,

b) számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek,

c) határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, a tulajdonosaival, tagjaival, az OBA-val szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,

d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, illetve a Felügyeletet a pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működését veszélyeztető - problémákról,

e) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét, vagy nem éri el hitelintézet esetében a 83. § (2) bekezdésben foglalt mértéket,

f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti,

g) elmulasztja az igazgatóságnak, a felügyelő bizottságnak, a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) vagy az egyszemélyes tulajdonosnak a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,

h) fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat,

i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének, j) nem teljesíti Pmt.-ben előírt kötelezettségét,

k) a hitelintézet nem tesz eleget a 233. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(2) A Felügyelet e törvény, a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - megteszi a szükséges intézkedést , ha a pénzügyi intézmény

a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,

b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

c) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 83. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,

d) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével,

e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti (így például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat),

f) nem tud eleget tenni, vagy határidőben - ismétlődően - nem tesz eleget, a Felügyelettel, a tulajdonosaival, a tagjaival, az OBA-val szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, vagy tájékoztatási kötelezettségének,

g) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,

h) az előírt szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,

i) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,

j) az (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül - ismételten megsérti,

k) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat.

(3) A Felügyelet e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb előírásainak súlyos megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket, ha a pénzügyi intézmény,

a) szavatoló tőkéje nem éri el hitelintézet esetében a 83. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát,

b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 83. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát,

c) nem tesz eleget céltartalék-képzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, vagy nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 83. § (2) bekezdésben rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát,

d) az azonnali fizetőképesség, vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti,

e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen vagy jelentős mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) vagy jövedelemtermelő képességét súlyosan veszélyezteti,

f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,

g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

h) a szükséges számviteli, vezetői információs vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,

i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, illetve a betétesek számára,

j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése vagy a mérleg szerinti eredmény, vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,

k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működést veszélyeztető -problémákról,

l) az (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül - ismételten megsérti,

m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.

(4) A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet az elkövetkező tizenkét hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(5) A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket, ha

a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,

b) a külföldi hitelintézet, valamint bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné

vált.

(6) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.

(7) A Felügyeletnek, akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 182. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet

a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését, vagy

b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek.

(8) Ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet a vele szemben alkalmazandó kivételes intézkedés előtt - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - előzetesen egyeztet azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre a hitelintézettel együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(9) A kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt a Felügyelet nem köteles egyeztetni a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szükséges időtartam veszélyezteti a határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben a határozat meghozataláról a Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.

80. Intézkedések

190. §

(1) Az előírások megsértése, vagy hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) kötelezheti a pénzügyi intézményt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket

aa) e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére,

ab) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;

b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek

ba) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

bb) üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,

bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;

c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

d) kötelezheti a pénzügyi intézményt rendkívüli intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;

e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét;

f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;

g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére;

h) kötelezheti a hitelintézetet a jogszabályban meghatározott nyilvánosságrahozatali követelményen túlmutató nyilvánosságrahozatai előírások teljesítésére.

(2) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a pénzügyi intézményhez - egy vagy több - helyszíni ellenőrt rendelhet ki;

b) kötelezheti a pénzügyi intézményt

ba) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy alkalmazására,

bb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

bc) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,

bd) a működési költségek csökkentésére,

be) megfelelő nagyságú tartalékok képzésére,

bf) az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét,

bg) más könyvvizsgáló választására;

c) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti

ca) az osztalék kifizetését,

cb) a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését,

cc) a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét, vagy, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson,

cd) a tagok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását,

ce) a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

cf) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését,

cg) fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését;

d) a teljesítményjavadalmazás nettó bevétel százalékában történő meghatározására kötelezheti a hitelintézetet, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a prudenciális követelményekkel.

(3) A kirendelt helyszíni ellenőr jogosult

a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;

b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság, bármely más kockázatvállalási döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen);

c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.

(4) Ha a fióktelep formájában működő hitelintézet eszközfenntartási mutatója száz százalék alá csökken, a Felügyelet kötelezi a külföldi hitelintézetet, hogy harminc napon belül feleljen meg a fióktelep az eszközfenntartási mutatóra vonatkozó előírásoknak.

191. §

(1) A Felügyelet a hitelintézet számára többlettőke-követelményt írhat elő, ha

a) a hitelintézet nem teljesíti a belső tőkemegfelelési eljárásra, a helyreállítási tervre vagy a nagykockázat vállalására vonatkozó követelményeket,

b) a hitelintézet tőkekövetelménye nem fedez egyes kockázatokat,

c) a már alkalmazott intézkedések előreláthatóan nem javítanak kellő mértékben a hitelintézet rendszerein, eljárásain vagy stratégiáin,

d) a hitelintézet által alkalmazott módszerre vonatkozó követelmények nem teljesítése nem megfelelő tőkekövetelményt eredményez,

e) a hitelintézet valószínűsíthetően alulbecsli a kockázatait,

f) a hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a stressz-teszt eredményei jelentősen meghaladják a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó tőkekövetelményüket.

(2) A többlettőke-követelmény mértékének meghatározásakor a Felügyelet figyelembe veszi:

a) a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának mennyiségi és minőségi szempontjait,

b) a hitelintézet irányítási és kockázatkezelési rendszerének megfelelőségét,

c) a hitelintézetnél végrehajtott felülegyeli felülvizsgálat eredményét, és

d) a hitelintézet rendszerszintű kockázatát.

(3) A hitelintézet számára előírt többlettőke-követelmény nem lehet magasabb, mint a 83. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkekövetelmény másfélszerese.

192. §

(1) Ha a Felügyelet rendkívüli intézkedési terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.

(2) Ha a rendkívüli intézkedési terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidő legfeljebb huszonegy napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tőkeemelésről vagy alapvető kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.

193. §

A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a rendkívüli intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 83. § (2) bekezdésben, a 105. és 106. §-okban, valamint az 575/2013/EU rendelet 387-403. cikkében foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

81. Kivételes intézkedések

194. §

(1) A 189. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja:

a) előírhatja

aa) a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását,

ab) hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét,

b) korlátozhatja, vagy megtilthatja a hitelintézet számára

ba) a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket,

bb) a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,

bc) a kötelezettségek vállalását,

c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét,

d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét,

e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez, vagy

f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság,

g) kötelezheti a hitelintézetet a 118. § szerinti helyreállítási terve életbe léptetésére, az abban foglalt intézkedések alkalmazására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény

a) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, és

b) befolyásoló részesedéssel

rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit.

(3) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet értesíti a harmadik országbeli hitelintézetet és annak felügyeleti hatóságát.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a pénzügyi intézmény igazgatóságát, felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 190. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére.

(5) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott kivételes intézkedéseket - a b) pont bb) alpontjában foglaltak kivételével - a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(6) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.

(7) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor a Gt.-től eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.

(8) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában foglalt kivételes intézkedést alkalmaz, haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságait, amelyekben az intézkedéssel érintett hitelintézet fióktelepet működtet, vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

195. §

(1) A hitelintézet igazgatósága a 194. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedésről szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok, szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén a tagok

a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,

b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék, és

c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok, szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén a tagok a hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.

(3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 194. § (2) bekezdésben szabályozott felszólításhoz fűződő jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele előtt legalább hatvan nappal a Felügyeletnek írásban bejelentették.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti korlátozásokat a hitelintézet igazgatósága addig tartja érvényben, amíg a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.

196. §

(1) Ha a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 194. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzügyi intézmény közgyűlésének összehívását.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot tesz a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.

(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

197. §

A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 194. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül hagyja.

198. §

A Felügyelet a 190. §-ban, valamint a 194-197. §-ban meghatározott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket - szükség szerint - külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

199. §

(1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha

a) a pénzügyi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

b) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,

c) a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a valódi pénzügyi helyzetének értékelése, valamint

d) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 83. § (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és a hitelintézet igazgatósága a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére a közgyűlést nem hívja össze.

(2) A Felügyelet a hitelintézethez felügyeleti biztost rendel ki, ha

a) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 83. § (2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény nyolcvan százalékát, és a tag vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, vagy nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy

b) a hitelintézet anyavállalatának felügyeletét ellátó felügyeleti hatóság arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy olyan válsághelyzet állt elő, amely veszélyezteti az anyavállalat pénzügyi stabilitását, vagy

c) a szövetkezeti hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 19. § (3) bekezdése, 19. § (6) bekezdése, 20. § (3) bekezdése vagy 20. § (4) bekezdése alapján visszavonja.

200. §

(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig hozott döntésekért a hitelintézet igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

(2) Ha nincs lehetőség a hitelintézet ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, vagy rendőrség közreműködését veheti igénybe.

201. §

(1) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a hitelintézettel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

202. §

(1) Ha a Felügyelet a 190. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontja, a 48. § (5) bekezdése és az 55. § (2) bekezdése szerinti intézkedését a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében a javára benyújtott fizetési megbízásnak a fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti határozat tekintetében érintett, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő értesítése mellett haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét is.

(3) A Tvt. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a közvetlenül csatlakozó résztvevő javára benyújtott fizetési megbízás elszámolása és teljesítése az (1) bekezdés szerinti döntés rendszerüzemeltetővel történt közlésétől függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.

203. §

A 147. § szerinti bejelentésről, és a 194. § szerinti kivételes intézkedések megtételének szükségességéről a Felügyelet haladéktalanul értesíti az OBA-t.

82. Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete

204. §

(1) A másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetében a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának megbízásából a felügyeletet a Felügyelet is elláthatja. Az ellenőrzést a másik EGT-államban engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe esetében a magyarországi hatályos jogszabályok figyelembe vételével szükséges lefolytatni.

(2) A másik EGT-államban engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe felügyeletének ellátása során a Felügyelet ellenőrzést végezhet, a felügyelet ellátásához szükséges információkat kérhet a fiókteleptől vagy a fióktelep székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól. Az ellenőrzés lefolytatása előtt a Felügyelet konzultációt folytat a székhely szerinti felügyeleti hatósággal, valamint az ellenőrzés lefolytatását követően tájékoztatja a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot az ellenőrzés olyan megállapításairól, amely a vizsgált intézmény kockázatkezelése szempontjából vagy Magyarország pénzügyi rendszerének stabilitása szempontjából meghatározó.

(3) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe, vagy a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti vagy bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, vagy a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény működésében, akkor arról a Felügyelet tájékoztatja a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot.

(4) Ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a (3) bekezdésben észlelt szabálysértés megszűntetése érdekében, akkor a Felügyelet az EBH-hoz fordulhat.

(5) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását vagy az ügyfelek érdekeit. A Felügyelet tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát az általa hozott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint annak indokáról.

(6) A (5) bekezdés alapján hozott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket meg kell szüntetni, ha

a) a székhely szerinti EGT-állam olyan reorganizációs intézkedést fogad el, amely kezeli az (1) bekezdés szerinti szabálysértést,

b) a jogsértés megszűnik, és nem indokolt az intézkedés vagy kivételes intézkedés további fenntartása.

(7) Ha Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe vagy a pénzügyi intézmény a másik EGT-államban végzett határon átnyúló szolgáltatása révén megsérti vagy bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy megsérti a másik EGT-államban hatályos előírásait, és erről a Felügyeletet tájékoztatják, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(8) A (7) bekezdés alapján hozott intézkedések vagy kivételes intézkedések szükségességét a Felügyelet indokolja és azokról tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

83. A Felügyelet adatkezelése

205. §

(1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következő adatait:

a) név, székhely,

b) tevékenységi kör,

c) az alapítás pontos időpontja,

d) a jegyzett tőke, induló tőke,

e) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos,

f) a vezető állású személy neve,

g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja,

h) a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény vezető állású személyének neve,

i) a hitelintézet leányvállalata, külföldi bankképviselete, illetve külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és helye,

j) az i) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve, és

k) az a)-j) pontban felsorolt adatokban történt változások.

(3) A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi:

a) az összevont alapú vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy adatait,

b) az összevont alapú vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait, és

c) a hitelintézet anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a hitelintézet felügyelete érdekében szükségesek.

206. §

A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek a következő adatait:

a) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok;

b) a bankképviselet alapításának, engedélyének időpontja;

c) a bankképviselet székhelye;

d) a bankképviselet vezetőjének neve;

e) a bankképviselet megnyitásának időpontja;

f) az a)-d) pontban felsorolt adatokban történt változások.

207. §

(1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:

a) a neve, székhelye,

b) a tevékenység végzésének helye,

c) a tevékenység engedélyezésének, bejelentéshez kötött tevékenység esetén a bejelentés időpontja,

d) az az adat, hogy a nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő, függő ügynök, többes kiemelt közvetítő, többes ügynök, alkusz vagy közvetítői alvállalkozó,

e) a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény neve,

f) a szolgáltatási tevékenysége megkezdésének időpontja,

g) a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő neve,

h) a független közvetítőnél vezető állású személynek

ha) a tisztsége,

hb) a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatai közül a vezető állású személy neve, születési helye, ideje és anyja neve.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(3) Az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti adatot, továbbá a vezető állású személy (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti adatait a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.

208. §

(1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag a 166. § (2) és (3) bekezdésben megjelölt szerveknek - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat.

(2) A külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét az MNB tv. szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

209. §

(1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából a 205-207. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:

a) a pénzügyi intézményeket, bankképviseleteket, járulékos vállalkozásokat, a közvetítőket,

b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat,

c) a pénzügyi intézmény, a független közvetítő tulajdonosait,

d) a pénzügyi intézmény, a független közvetítő vezető állású személyeit,

e) a könyvvizsgálókat, és

f) a kérelmezőket.

(2) A nyilvántartás a 2. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyásoló részesedés gyakorlását biztosító szerződést,

b) a 205. § (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,

c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,

d) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

e) a hitelintézet belső szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós vagy hitelminősítési szabályzatot, a fizetőképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a belső hitelszabályzatot,

f) a pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

g) a hitelintézet közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,

h) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és az érintett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtót,

i) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,

j) a nagykockázat, belső hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat,

k) a fióktelep formájában működő hitelintézet esetében az a)-j) ponton túl az eszközfenntartási mutató ellenőrzéséhez szükséges adatokat, valamint

l) a 293. § (15) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó nevét.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokhoz kapcsolódóan a 2. mellékletben felsoroltakon kívül a Felügyelet a pénzügyi intézmény ügyfelének következő személyes adatait kezelheti:

a) az ügyfél hiteladatai,

b) az ügyfél egyéb kockázati adatai,

c) az ügyfél betétadatai,

d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatai.

(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

84. Tájékoztatás

210. §

(1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát (ideértve az alapszabály módosításához adott engedélyét is) haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.

(2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát megküldi a cégbíróságnak.

211. §

A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a cégbíróság a Felügyelet értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzékbe bejegyzi.

212. §

A 21 . § (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet félévente honlapján közzéteszi.

85. A felügyeleti díj

213. §

(1) A pénzügyi intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3) és(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)-(8) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám

a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,

b) szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás esetén: négy,

c) a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,

d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, bankképviselet és a független közvetítő esetén: egy.

(5) A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és

b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének

összege.

(6) A pénzügyi vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke azzal, hogy a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó éves díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint.

(7) Ha a másik EGT-államában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke

a) a hitelintézet magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének, és

b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység

- keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének összege.

(8) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

X. Fejezet

Az Országos Betétbiztosítási Alap

86. Általános szabályok

214. §

(1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - csatlakozik az OBA-hoz.

(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az OBA által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben tájékoztatja az OBA-t.

(3) Nem köteles az OBA-hoz csatlakozni a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az OBA-hoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet döntése szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.

(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi

a) a biztosított betétek körét,

b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört,

c) a betétbiztosítás mértékét,

d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét,

e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét, és

f) az OBA véleményét.

(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az OBA-hoz, önként az OBA-hoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, ha megfelel az OBA tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(6) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az OBA-hoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet döntése szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az OBA-hoz a teljes biztosítás érdekében.

(7) Ha az OBA által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, mértéke vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, akkor a fióktelep kérésére - ha csatlakozott az OBA-hoz - az OBA a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az OBA részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 222. § előírásait kell alkalmazni.

(8) Az OBA külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

215. §

Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az OBA által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

216. §

(1) Az OBA feladata

a) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták,

b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén a betétes részére a 219. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, és

c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása.

(2) Az OBA az államtól kapott megbízás alapján ellátja az állam képviseletét az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében az egyezségi tárgyaláson, és a felszámolási eljárás során.

87. Az OBA által biztosított betétek

217. §

(1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.

(2) Az OBA által nyújtott biztosítás - a 218. §-ban meghatározott kivétellel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet

a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint

b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül

az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.

(3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.

(4) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az OBA által - biztosított.

218. §

(1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) a költségvetési szerv,

b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

c) az önkormányzat,

d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,

e) a befektetési alap,

f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) a pénzügyi intézmény,

i) az MNB,

j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,

k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,

m) az l) pontban meghatározott személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet által elhelyezett, és

n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.

(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá

a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap,

b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint

c) az olyan betétre, amelyet nem euróban vagy EGT-állam, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.

88. Az OBA által fizetett kártalanítás

219. §

(1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig -a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként.

(2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 222. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.

(3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 222. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 222. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani.

(5) Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 222. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

(6) Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult.

(7) A betétes az (1)-(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.

(8) Közös betét esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

(9) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei legfeljebb öt évig, a lakástakarékpénztári betétek megszűnésükig.

(10) A betétállomány átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.

(12) Közösségi betétek esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

(13) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.

(14) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét -elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül.

(15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 218. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult - a 222. § szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.

220. §

(1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. A hitelintézet a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 219. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.

(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani. Ha az OBA tagjának az ügyféllel szemben lejárt követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.

(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

221. §

(1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az OBA - megegyezés szerinti térítés ellenében - az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése az OBA-n keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Ha az OBA észleli, hogy a betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert.

(3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás 222. § (1) bekezdésben meghatározott kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az OBA rendelkezésére. Ezt az összeget az OBA kizárólag a kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.

(4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni köteles.

89. Kifizetés az OBA-ból

222. §

(1) Az OBA a Felügyeletnek a 33. § (1) bekezdése alapján hozott határozatának közlése vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után - a kettő időpont közül a korábbiban - (a továbbiakban: a kártalanítás kezdő időpontja) megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételesen indokolt esetben az OBA kérésére a Felügyelet engedélyezheti a kifizetési határidő meghosszabbítását legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb tíz munkanappal.

(2) Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet a honlapján is közzéteszi.

(3) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

(4) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénz kifizetés vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.

223. §

A kártalanítással érintett hitelintézet az OBA kezdeményezése esetén az OBA által biztosított betétek alapján járó kártalanítás kifizetésével együtt járó feladatok ellátására az OBA-val megállapodást köt. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a működése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelő térítésre jogosult.

90. A kifizetett betétkövetelések átszállása

224. §

(1) Ha az OBA a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az OBA-ra száll át. A követelés átszállásával az OBA a korábbi jogosult helyébe lép. Az OBA a 222. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.

(2) Az OB A-ból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés esetén az érintett hitelintézet az OBA által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az OBA-nál felmerült költségeket köteles az OBA-nak visszafizetni, megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet OBA-ban való tagsága megszűnt.

(3) Hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az OBA azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az OBA-ra, de amelyekért a 219. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az OBA-nál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség, a kommunikációs költség, a számítástechnikai költség és a jogi költség.

91. Az OBA jogállása

225. §

(1) Az OBA jogi személy.

(2) Az OBA székhelye: Budapest.

(3) Az OBA saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az OBA pénzeszközei nem vonhatók el, és a 216. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.

(5) Az OBA saját tőkéje nem osztható fel.

226. §

Az OBA pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

227. §

(1) Az OBA könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az OBA könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.

(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az OBA-nál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.

(4) A könyvvizsgáló feladata az OBA könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az OBA gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről.

92. Az OBA szervezete

228. §

(1) Az OBA irányító szerve az igazgatótanács.

(2) Az OBA igazgatótanácsának tagjai:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy;

b) az MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNB tv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatot ellátó vezető,

c) a hitelintézetek érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá e) az OBA ügyvezetője.

(3) Az igazgatótanácsi tag - az igazgatótanács jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezető.

93. Az OBA igazgatótanácsának feladata

229. §

(1) Az igazgatótanács

a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb tevékenységét,

b) elfogadja az OBA szabályzatait,

c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat,

d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,

e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,

f) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztosítva vannak,

g) dönt az OBA feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről,

h) meghatározza az OBA által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,

i) dönt az OBA költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,

j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az OBA éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az OBA vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,

k) évente egyszer kialakítja az OBA díjpolitikáját az e törvényben foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a hitelintézetekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,

l) dönt a kizárásokról,

m) határoz a 239. § (6)-(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásairól,

n) javaslatot tesz a Felügyeletnek a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére,

o) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.

230. §

(1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezetőt, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét - a kinevezés és felmentés kivételével - az igazgatótanács elnökére átruházhatja.

(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az OBA ügyvezetőjének tevékenységét.

94. Az OBA ügyvezetője és munkaszervezete

231. §

(1) Az OBA önálló munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető látja el. Az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető - az igazgatótanács egyetértésével - egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki vagy együttműködési megállapodásokat köthet.

(4) Az OBA vezetője és alkalmazottai tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

232. §

Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelelő alkalmazásával adja ki.

95. Az OBA információellátása

233. §

(1) Az OBA a hitelintézettől csak a tevékenysége ellátásához szükséges, a Felügyeletnek és a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.

(2) Az OBA kérésére

a) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelően az OBA által meghatározott adatok, és

b) a Felügyelet és a jegybanki feladatkörében eljáró MNB a rendelkezésére álló adatok vonatkozásában információt ad.

(3) Az OBA-hoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az OBA-nak haladéktalanul -írásban - bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.

(4) Az OBA a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekében használhatja fel.

(5) A tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését - ideértve az adatoknak az OBA kifizető rendszerének megfelelő rendelkezésre állását és a betétek személyenként történő összevonását - a Felügyelet a helyszínen ellenőrzi. Az OBA ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatát a Felügyelet figyelembe veszi az éves ellenőrzési tervének kialakításakor.

(6) A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó - a 2. melléklet szerinti -azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az OBA kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek. Közösségi betéteknél a hitelintézet a betétes adatain túlmenően abban az esetben köteles a társasházak és lakásszövetkezetek esetén a lakások számát, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó személyek számát nyilvántartani, ha a betét összege meghaladja a 219. § (1)-(3) bekezdésében foglalt összeghatárt.

(7) Az OBA a tagintézetek által megküldött adatállományok alapján rendszeresen teszteli kifizető rendszerének működését.

(8) Kártalanítás esetén a hitelintézet az OBA erre vonatkozó igényének közlését követő három munkanapon belül az OBA rendelkezésére bocsátja a betétnyilvántartásainak az OBA kifizető rendszere által történő feldolgozásához szükséges átalakító programot, valamint biztosítja a betétállományára vonatkozó adatoknak az OBA kifizető rendszere által történő feldolgozhatóságát.

234. §

(1) Az OBA-val munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az OBA nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, az adat jellege szerinti titokként köteles megőrizni.

(2) A Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni különösen a 214. § (8) bekezdésében foglalt megállapodással, illetve együttműködéssel összefüggően keletkezett, a külföldi betétbiztosítási rendszer vagy külföldi felügyeleti hatóság - általa üzleti titokként kezelt -adatára, azzal, hogy ez nem veszélyeztetheti az OBA által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságát.

235. §

Kártérítési igény az OBA-val szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak akkor érvényesíthető, ha megállapítható, hogy az OBA eljárása vagy mulasztása törvénysértő volt, és a bekövetkezett kárt ez idézte elő.

96. Az OBA számlavezetése és pénzkezelése

236. §

(1) Az OBA pénzforgalmi számláján jóváírandók az OBA összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, valamint a biztosítási jellegű tevékenységből eredő kifizetésekkel.

(2) Az OBA pénzeszközeit - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az OBA működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani.

(3) Az OBA esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

97. Az OBA forrásai

237. §

(1) Az OBA forrásai:

a) a csatlakozási díj,

b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés,

c) az OBA által felvett kölcsön,

d) egyéb bevétel, valamint

e) az OBA által kibocsátott kötvény.

(2) Az OBA - a 216. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében - kölcsönt vehet fel:

a) az MNB-től, illetve

b) hitelintézettől.

(3) Az OBA a 216. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátása érdekében kötvényt bocsáthat ki.

(4) Az állam készfizető kezesként felel az OBA azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a 216. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű - kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából erednek. Az OBA kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles. Az állami kezességvállalásért az OBA-nak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

98. Csatlakozási díj

238. §

Az OBA-hoz csatlakozó hitelintézet - az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező összeget köteles az OBA-ba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

99. Éves díjfizetési kötelesség

239. §

(1) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31 -én fennálló - az OBA által a 217. § és a 218. § szerint biztosított - betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban, intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, és az OBA szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett betétrész összegét, és a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az OBA az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, és annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31 -én meglévő, az OBA által biztosított betétek és - a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok szerint - az OBA által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok együttes teljes állományának két ezreléke.

(3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az OBA pénzforgalmi számlájára.

(4) A hitelintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a hitelintézet továbbít az OBA-nak az OBA szabályzatában meghatározott formában és időpontban.

(5) A hitelintézet által a hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az általános szabályoknak megfelelően a tárgyév végi betétállomány alapján megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az OBA által biztosított napok számának szorzata határozza meg.

(6) Ha az adott hitelintézet olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, az OBA növelheti a hitelintézet által a tárgyév során fizetendő díjat. Az emelés előtt az OBA

a) véleményt kér a jegybanki feladatkörében MNB-től és a Felügyelettől és

b) módot ad a hitelintézetnek észrevételei megtételére.

(7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét.

(8) Az OBA az általa a 237. § (1) bekezdés c) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése és e) pontja alapján kibocsátott kötvény visszaváltása érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, amely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét.

(9) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő káresemény kapcsán az OBA bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, visszafizetésére kell fordítani.

(10) A hitelintézet a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a hitelintézet által a felszámolás vagy végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésének alapjául szolgáló betétállomány.

100. A díjfizetés elszámolása

240. §

A hitelintézet az OBA-ba befizetett összeget - ideértve a csatlakozási díjat is - egyéb ráfordításként számolja el.

101. Csatlakozás az OBA-hoz

241. §

(1) A hitelintézet a 20. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az OBA-nak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a 214. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az OBA-hoz.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az OBA által közzétett formában kell megtenni.

102. Intézkedések, szankciók kezdeményezése, az OBA-val fennálló tagsági viszony megszüntetése

242. §

(1) Ha a hitelintézet

a) a 238-239. §-ban meghatározott fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti,

b) üzletszabályzatában vagy a betétokiratokon az OBA-ban való tagságát megtévesztő módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az OBA által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges kérdésekről,

c) a betétbiztosítással összefüggő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat megsérti,

d) nyilvántartása nem teszi lehetővé a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását, vagy

e) a betétbiztosítással összefüggő szabályokat megsérti,

az OBA felszólítja a hitelintézetet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és egyidejűleg tájékoztatja a Felügyeletet.

(2) Ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg, az OBA a felszólítást követő harminc nap elteltével kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg a jogsértő magatartást, a Felügyelet egyetértésével kizárja a hitelintézetet tagjai sorából.

(3) Kizárás kezdeményezése esetén a hitelintézet tagsága az OBA-ban az előzetes felszólításban megjelölt határidőt követően megszűnik, kivéve, ha a hitelintézet meghozta az előírásokhoz való alkalmazkodást vagy szabálytalanság megszüntetését célzó intézkedéseket.

243. §

A hitelintézet OBA-ban fennálló tagsága megszűnik, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet nem gyűjthet betétet.

244. §

(1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást.

(2) Ha a hitelintézetet az OBA-ból kizárták, vagy tagsági jogviszonya megszűnt, vagy azt megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszűnése vagy megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 239. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.

(3) A hitelintézet a jegyzett tőkéjének felemelése, vagy csökkentése esetén nem köteles az emelés összege után csatlakozási díjat fizetni vagy a már megfizetett csatlakozási díj arányos részét nem igényelheti vissza.

(4) Az OBA - a hitelintézet tagsági viszonyának megszűnését követően - nem fizet kártalanítást azokra a betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed.

245. §

Az OBA a 242. §-ban foglalt kizárás esetén - huszonnégy órán belül - írásban tájékoztatja a kizárás tényéről és okáról a Felügyeletet. Az OBA erről negyvennyolc órán belül legalább két országos napilapban felhívást tesz közzé.

XI. Fejezet

Önkéntes betét- és intézménybiztosítás

103. Általános rendelkezések

246. §

(1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban: önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy.

(2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a létesítő okiratban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Az önkéntes alapból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.

(3) Az önkéntes alap - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az önkéntes alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve - pénzeszközeit állampapírban kell tartani.

(4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolja el.

104. Az önkéntes alap megalakítása

247. §

(1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, amelynek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, az e törvényben meghatározott belső szabályzatok elfogadása, valamint a tisztségviselők megválasztása.

(2) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan időre lehet alapítani.

248. §

(1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít.

(2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott létesítő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

249. §

(1) Az önkéntes alap alapítását a létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belül engedélyezés végett

a) az alakuló közgyűlésről felvett hitelesített jegyzőkönyvet,

b) a létesítő okiratot, valamint

c) a tagok névjegyzékét

megküldi a Felügyeletnek.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el.

(3) A Felügyelet az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a benyújtott iratok nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt előírásoknak.

(4) Az engedély megadását - illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben a határidő lejártát -követő harminc napon belül az önkéntes alap megalapítását - az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásával - nyilvántartásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes törvényszéknek (a továbbiakban: bíróság).

(5) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személy nyújtja be. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát a Felügyeletnek is kézbesíti.

(6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.

(7) Az önkéntes alap a bíróság nyilvántartásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő hatállyal jön létre.

(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

105. A létesítő okirat

250. §

(1) Az önkéntes alap szervezetének és működésének rendjét a létesítő okirat tartalmazza.

(2) A létesítő okiratban meg kell határozni:

a) az önkéntes alap nevét és székhelyét,

b) az alapítókat,

c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés, kizárás rendjét,

d) az önkéntes alap szervezetét, valamint az önkéntes alap ellenőrzési és válságkezelési rendszerére vonatkozó előírásokat,

e) a közgyűlésen történő szavazás rendjét, a tagok szavazati arányát,

f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat, ideértve az önkéntes alap feladatainak ellátásához szükséges ellenőrzéssel és adatszolgáltatással összefüggő jogokat is,

g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit,

h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait,

i) a tagok díjfizetési rendjét, valamint

j) a tagok kilépése, kizárása esetén történő elszámolás rendjét.

(3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint a létesítő okirat módosításához, az önkéntes alap megszűnéséhez - a 249. § megfelelő alkalmazásával - a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

106. A tagok névjegyzéke

251. §

(1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket az igazgatóság vezeti.

(2) A névjegyzékben legalább a tag nevének (cégének), székhelyének, valamint a tagok kirendeltségei címének és vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.

(3) A tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntésének napjára visszamenő hatállyal jön létre.

107. Közgyűlés

252. §

(1) Az önkéntes alap legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(2) Az önkéntes alap minden tagja jogosult a közgyűlés tevékenységében részt venni.

(3) A közgyűlés hatáskörét a létesítő okiratban kell meghatározni. A közgyűlés kizárólagos hatásköre

a) a létesítő okirat megalkotása és módosítása,

b) a döntés tagfelvételről, valamint kizárásról,

c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása,

d) az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,

e) a könyvvizsgáló megválasztása,

f) a döntés egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében, valamint

g) amelyet törvény hatáskörébe utal.

(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli vagy a tagok - létesítő okiratban meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az e törvényben rögzítettek figyelembevételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges.

(6) A közgyűlés - ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.

108.Igazgatóság

253. §

(1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább öt, legfeljebb tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. A létesítő okirat a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.

254. §

(1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy a létesítő okirat nem utal az önkéntes alap más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.

(2) Az igazgatóság a létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek.

(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az önkéntes alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az önkéntes alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

(5) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.

109. Felügyelő bizottság

255. §

(1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló felügyelő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.

(2) A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az önkéntes alap ügyvezetését.

(3) A felügyelő bizottság

a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat,

b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak megfelelően járjon el,

c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását,

d) a Felügyelet egyidejűleg történt értesítésével összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,

e) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható, valamint

f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására.

256. §

(1) A felügyelő bizottság - ha a tagok érdekei megkívánják - az igazgatóság működését átmeneti időre felfüggesztheti.

(2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a felügyelő bizottság köteles

a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni, és

b) a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.

257. §

(1) A felügyelő bizottság testületként jár el.

(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(3) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(4) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

110. Könyvvizsgáló

258. §

(1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja a közgyűlés.

(3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az önkéntes alapnál, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál az önkéntes alapnál - a feladatát.

(4) A könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.

111. Az önkéntes alap döntésével szembeni jogorvoslat

259. §

(1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

260. §

(1) Az önkéntes alap törvénysértő határozata esetén a Felügyelet - ha a működés törvényessége másként nem biztosítható - bírósághoz fordulhat. A Felügyelet keresete alapján a bíróság

a) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes alap közgyűlését, vagy

c) felfüggesztheti az önkéntes alap működését.

(2) Az önkéntes alap tagja, valamint a Felügyelet által indított perek a nyilvántartásba vétel szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak.

112. Az önkéntes alap által adható támogatás

261. §

(1) Az intézményvédelmi alap a létesítő okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult - a tagintézettel, illetve annak tulajdonosával kötött támogatási szerződés keretében - a tagintézet részére

a) kezességet vállalni,

b) tőkejuttatást adni, valamint

c) kölcsönt nyújtani.

(2) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek a pénzeszközök visszafizetéséig kamatként legalább a jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni. A kilépés az önkéntes betétbiztosítási alappal szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti.

(3) Az önkéntes alap a kifizetés elkerülése érdekében tervezett intézkedéseiről tájékoztatja a Felügyeletet.

113. Kötelező intézményvédelmi szervezet

262. §

(1) Törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelező intézményvédelmi szervezet).

(2) A kötelező intézményvédelmi szervezet szervezetének és működésének szabályait törvény határozza meg.

XII. Fejezet

A pénzügyi intézmények számvitele és könyvvizsgálata

114. Könyvvezetés

263. §

(1) A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven - a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával - a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:

a) tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,

b) biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló és a Felügyelet által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.

264. §

(1) A pénzügyi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.

(2) A 3. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 263-269. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.

115. Könyvvizsgálat

265. §

(1) Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,

b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

c) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint

d) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tag a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.

(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra -ugyanannál a hitelintézetnél - a feladatát.

(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy

a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

b) egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

c) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát,

d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy

a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát,

d) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.

(6) Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, vagy annak közeli hozzátartozójának.

266. §

(1) A pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a pénzügyi intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére, vagy az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) e törvény vagy más jogszabályok, illetve a Felügyelet rendelkezéseiben foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy

e) a pénzügyi intézmény belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a pénzügyi intézmény vezetése között a pénzügyi intézmény fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a pénzügyi intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben.

(2) A pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a pénzügyi intézménnyel ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényeket állapít meg, amelyek a pénzügyi intézmény folyamatos működését kedvezőtlenül érintik, vagy az (1) bekezdés a), c) pontjában foglaltak fennállására utalnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

a) a könyvvizsgáló jogosult

aa) a Felügyelettel konzultálni, és

ab) a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni,

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

267. §

A Felügyelet a 189. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi minősítésének visszavonását kezdeményezze.

268. §

(1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,

e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, az MNB hatósági határozata betartását, valamint

f) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló külön kiegészítő jelentésben rögzíti az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év május 31 -éig megküldi az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének és a Felügyeletnek.

(3) A hitelintézet könyvvizsgálata keretében a könyvvizsgáló ellenőrzi a nyilvánosságra hozott információk és adatok tartalmát és értékbeli helyességét.

269. §

(1) A pénzügyi intézmény köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára -kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a pénzügyi intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzügyi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.

XIII. Fejezet

Ügyfelek védelme

116. Általános rendelkezések

270. §

(1 ) A pénzügyi intézmény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

(2) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

(3) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

271. §

Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.

272. §

(1) Ha pénzügyi intézmény devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) jelzáloghitel-szerződést vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződést kötött, akkor

a) a kölcsön folyósításakor a kölcsön,

b) a havonta esedékessé váló törlesztő részlet, valamint

c) a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék

forintban meghatározott összegének kiszámítása - ha a pénzügyi intézmény nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot - a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(2) Ha a pénzügyi intézmény meghatároz saját deviza-középárfolyamot, akkor az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsoroltak forintban meghatározott összegének kiszámítása a pénzügyi intézmény választása szerint

a) a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama vagy

b) az MNB által megállapított és közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján történik.

(3) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben foglaltak alapján elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni arra az esetre is, ha a törlesztő részlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó fennálló tartozásának egy részét vagy a teljes összegét előtörleszti.

(5) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra az esetre, ha a törlesztő részlet fizetésére devizában kerül sor.

117. A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó különös rendelkezések

273. §

A kereskedelmi kommunikációban - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben - fel kell tüntetni a betét egységesített betéti kamatláb mutatóját. E mutató számítására és feltüntetése módjára vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.

274. §

A fiatalkorúakat betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámot hitelintézet mint reklámozó esetében legalább két országos napilapban, szövetkezeti hitelintézet mint reklámozó esetében pedig legalább egy napilapban és egy országos napilapban közzé kell tenni.

275. §

Tilos a sorsolásra vonatkozó reklám. E tilalom nem vonatkozik a nyereménybetét-sorsolásra.

118. Az ügyfelek tájékoztatása

276. §

(1) A pénzügyi intézmény az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi

a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,

b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,

c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

(2) A pénzügyi intézmény az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja

a) üzletszabályzatait, és

b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

(3) A pénzügyi intézmény - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződés megkötése előtt az ügyfelet arról tájékoztatja, ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén nem a magyar jog alkalmazását, illetve nem magyar bíróság kizárólagos joghatóságát kötik ki.

(4) Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő, devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézmény feltárja a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza a devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre.

(6) A pénzügyi intézmény legkésőbb a szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon az ügyfelet tájékoztatja arról, ha a megkötendő szerződéssel érintett tevékenységére vonatkozóan - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § i) pontjában meghatározott - magatartási kódexnek vetette alá magát, megadva egyben a magatartási kódex ingyenes elérhetőségét.

(7) Ha a pénzügyi intézmény honlapot működtet, akkor azon folyamatosan, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé teszi a (6) bekezdés szerinti magatartási kódexet a rendelkezésre álló nyelvi változatokban.

119. A betétesek tájékoztatása

277. §

(1) A hitelintézet az OBA-val, a külföldi betétbiztosító intézménnyel, valamint az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az OBA által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, valamint - a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján való visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 219. § (1 )-(3) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatja. A hitelintézet tájékoztatja a betétest arról is, hogy a 218. §-ban és a 244. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven adja meg.

278. §

(1) Az a hitelintézet, amelynek az OBA-ban vagy a külföldi betétbiztosító intézményben való tagsága megszűnt, erről a betéteseit tájékoztatja, és minden tájékoztatás szövegéből törli a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatás tartalmazza a betéttulajdonos jogait, és e jogok érvényesítésének módját.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven adja meg.

279. §

Tilos a betétbiztosításra, az OBA-ra, és az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkozó információt a betétállomány növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni.

120. Időszakos tájékoztatás

280. §

(1) Folyamatos szerződések - ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is -esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére

a) legalább évente egy alkalommal, valamint

b) a szerződés lejártakor

egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.

(2) A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.

(3) Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.

(4) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kivonatot, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kimutatást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - magyar nyelven köteles kiállítani és megküldeni.

(5) A hitelintézet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétesnek a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről.

121. Üzletszabályzat

281. §

(1) A pénzügyi intézmény a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalja.

(2) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt egyértelműen feltünteti üzletszabályzatában.

282. §

A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen

a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) a kamatszámítás vagy az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét,

c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,

d) azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,

e) a fizetendő kamatból történő - a hitelintézet által eszközölt - esetleges levonásokat,

f) a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét,

g) a betét biztosítottságára vonatkozó információt,

h) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.

283. §

(1) A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább

a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,

c) a kamatszámítás módját,

d) az egyéb díjakat és költségeket,

e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,

f) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerrel (a továbbiakban: KHR) kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt,

g) deviza alapú jelzáloghitel-szerződés esetén a 272. §-ban foglaltaknak megfelelően kiválasztott és alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés g) pontját alkalmazni kell deviza alapú pénzügyi lízingszerződés esetén is.

122. Egyes szerződésekre vonatkozó különös rendelkezések

284. §

(1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formát is - köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.

(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.

(3) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.

(4) Az árazási elveknek tartalmazniuk kell legalább a következőket:

a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet;

b) ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell;

c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni;

d) díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.

(5) Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát a Felügyelet ellenőrzi. Az ellenőrzés során a Felügyelet figyelembe veszi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény hatálya alá tartozó, a Felügyelet által is elfogadott magatartási kódex rendelkezéseit.

(6) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön-szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget és a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, ha a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a nem a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztő részletről - referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott közvetlen értesítés feladási időpontjának legalább 60 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését.

(9) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.

(10) A (3) bekezdésben meghatározott szerződéseknél a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén - referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt - a (11 ) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogosult a szerződés díjmentes felmondására.

(11) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is a tényleges refinanszírozást követően -, a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása miatt az ügyfelet megillető felmondáskor a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kölcsön jelzáloglevéllel finanszírozott vagy jelzáloglevéllel kívánják refinanszíroztatni, továbbá ennek jogkövetkezményeit. Jelzáloghitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződés esetén az ügyfelet legkésőbb a refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott értesítővel kell tájékoztatni a refinanszírozás megvalósulásáról.

(12) A (3) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.

(13) Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

(14) Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

(15) A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

285. §

(1) Jelzáloghitel-szerződésre a 284. § (3)-(5), (7)-(8) és (10) bekezdésétől eltérően a (2)-(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.

(3) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:

a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy

b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.

(4) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a pénzügyi intézmény egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag akkor módosíthatja, ha

a) a fogyasztó egy havi törlesztő részlettel negyvenöt napot meghaladó fizetési késedelembe esik vagy

b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább 2 hónapon keresztül nem fizeti.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek változásának felárra gyakorolt hatását a pénzügyi intézmény belső szabályzatában rögzíti.

(7) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb

a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

(8) Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

(9) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább 90 nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.

(10) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megelőző 90 nap alatt - a 284. § (11) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyfél jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelező részére nem fizeti meg.

286. §

(1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), vagy bocsáthat ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, ha a szerződés tartalmazza a 218. § (1) bekezdésében és a 218. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésekre történő figyelemfelhívást.

(2) Ha az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézet a 14. § (1) bekezdés h) pontja alapján függő közvetítő útján végez betétügyletet, a függő közvetítő közli azt is, hogy melyik hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása.

(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés vagy takarékbetét szerződés.

287. §

A 217. § (4) bekezdésben meghatározott betétekből a kifizetéseket minden esetben a legrégebben befizetett összegből kell teljesíteni.

123. A szerződés felmondására vonatkozó rendelkezések

288. §

(1) A fogyasztóval kötött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, valamint a szerződésben kezesként részt vevő személynek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja - a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.

(2) A fogyasztóval kötött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli.

(3) Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott írásbeli fizetési felszólítással egyidejűleg, az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás mellett bemutatja a szerződés megkötésétől kezdődően az egyes évekre összesítve - a fogyasztó külön kérése esetén havi bontásban - a fogyasztó által teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását.

289. §

(1) A fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a pénzügyi intézmény a

fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

(2) Ha a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés deviza alapú, és a szerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az (1 ) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel.

124. Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása

290. §

Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet a tevékenység végzése során alkalmazza az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi ... törvény 66. §-át.

125. Bankszünnap

291. §

(1) A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet

a) a könyvelésre (könyvelési szünnap),

b) a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap), vagy

c) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).

(2) A hitelintézet a bankszünnapot - tizenöt nappal megelőzően - legalább két országos napilapban köteles meghirdetni, valamint a Felügyeletnek bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.

126. Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

292. §

E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.

127. Panaszkezelés

293. §

(1) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a független közvetítő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon és legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - az írásbeli panaszt folyamatosan

fogadja.

(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek.

(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és független közvetítő válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénzügyi intézmény vagy független közvetítő megadja a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

(9) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(10) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

(11) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.

(14) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelöli, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenti.

XIV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

128. Vegyes rendelkezések

294. §

(1) Az 575/2013/EU rendelet 458. cikk (2) bekezdés d) pont i) -iv) és vii) alpont alkalmazásában kijelölt hatóság az pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 458. cikk (2) bekezdés d) pont v) és vi) alpont alkalmazásában kijelölt hatóság az MNB.

129. Felhatalmazó rendelkezések

295. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,

b) az egységesített betéti kamatláb mutató számítására és közzétételére,

c) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre,

d) a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére,

e) a független közvetítők felelősségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire,

f) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módjára, időbeli ütemezésére,

g) a 2012. április 1-je előtt hatályos 1996. évi CXII. törvény 210/A. §-ában meghatározott szerződésekben előírt kamat a pénzügyi intézmény általi, az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosításának eseteire, feltételeire és módjára,

h) a javadalmazási politikának az érintett hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására

vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a hitelintézetek befektetési szabályzatára,

b) a kintlevőségek, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,

c) a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,

d) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra,

e) a közvetítői hatósági képzésre a hatósági képzés során szerzett, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,

f) a deviza nyitott pozícióra,

g) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire

vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet

a) 465. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak és az alapvető tőkemegfelelési mutatónak azt a szintjét, amelyet a hitelintézeteknek el kell érnie vagy meg kell haladnia,

b) 467. cikk (2) bekezdésben meghatározott tartományokon belül alkalmazandó százalékos arányt,

c) 468. cikk (3) bekezdésének megfelelően a valós értéken értékelt eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos nem realizált nyereség azon százalékos arányát, amely az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során figyelembe vehető,

d) 478. cikk (3) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó százalékos arányokat,

e) 479. cikk (4) bekezdésének megfelelően azon tőkeelemek átmeneti figyelembe vételi lehetőségére vonatkozó százalékos arányokat, amelyek a 2013. december 31 -ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehetőek voltak az összevont alapú elsődleges alapvető tőke számítás során, de az 575/2013/EU rendelet hatályos követelményeinek már nem felelnek meg,

f) 480. cikk (3) bekezdésének megfelelően a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek összevont alapú szavatolótőkében való figyelembevételi lehetőségére vonatkozó arányokat ,

g) 481. cikk (5) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkeelemekre, az alapvető tőkeelemekre, a járulékos tőkeelemekre és a szavatolótőke-elemekre a 2013. december 31-ig hatályos jogszabályok által előírt, de az 575/2013/EU rendeletben nem szereplő szűrők és levonások átmeneti alkalmazására vonatkozó százalékos arányokat,

h) 486. cikk (6) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében, a kiegészítő alapvető tőkében, valamint a járulékos tőkében a 2013. december 31 -ig hatályos jogszabályok alapján figyelembe vehető, de az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek meg nem felelő tételek átmeneti figyelembe vételére

vonatkozó százalékos arányokat.

(5) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg a kiterjesztett teljesítmény-javadalmazás kifizetésének jelenértéke meghatározásához alkalmazandó diszkontrátát.

130. Hatályba léptető rendelkezések

296. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 139. §, a 169. § w) pontja, a 312. § és a 313. § (2) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.

(3) A 150. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

131. Átmeneti rendelkezések

297. §

(1) E törvény hatálybalépésekor hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenysége keretében követelésnek - a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megszerzésére, megelőlegezésére, valamint leszámítolására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt tevékenység végzésére külön engedélyezés nélkül a továbbiakban is jogosult.

(2) Az e törvény 122. §-ában foglaltakat 2014. január 1-jét követően kifizetett javadalmazásra abban az esetben is alkalmazni kell, ha a kifizetésre vonatkozó szerződés az e törvény hatályba lépése előtt került megkötésre.

(3) A 2012. április 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzáloghitelszerződés esetében - ha az nem felel meg a 285. § rendelkezéseinek - a fogyasztó a futamidő végéig egy alkalommal kérheti a szerződés - számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő -módosítását vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a 285. § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel

a) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel,

b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más - a c) pontban meg nem határozott - devizahitel,

c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.

(4) A 2012. április 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzáloghitelszerződés (3) bekezdés szabályai szerinti módosítására vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzáloghitelszerződés módosításához vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény számára hiánytalanul benyújtja.

(5) A (3) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező fogyasztó módosításra vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerződés módosításáért vagy annak kiváltásával kapcsolatos előtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.

(6) Ha a fogyasztó nem él a (3) bekezdésben foglalt lehetőséggel, akkor a 2012. április 1. előtt kötött jelzáloghitel-szerződésének módosítására az 1996. évi CXII. törvény 2012. március 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

298. §

(1) A 284. (3)-(5) és (7)-(15) bekezdését a 2009. augusztus 1-je előtt fogyasztóval kötött kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés módosítása esetén is alkalmazni kell a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel.

(2) A 284. § (3)-(5), (7), (8), (10) és (12)-(14) bekezdést, valamint a 284. § (11) bekezdés első mondatát 2009. augusztus 1 -je előtt kötött, a szerződés alapján jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződésekre nem kell alkalmazni. A 284. § (11) bekezdés második mondatát a 2010. január 1 -jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

299. §

(1) A 218. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az árutőzsdei szolgáltató és a Pénztárak Garancia Alapja 2003. január 1-jét megelőzően elhelyezett betétjére.

(2) A X. Fejezet alkalmazásában betétnek minősül a 2003. január 1-jét megelőzően jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke.

300. §

(1) Ha a fogyasztóval 2010. január 1 -jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1 -jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (2) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az (1) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény

a) a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,

b) a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).

301. §

E törvény hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő szövetkezeti hitelintézet 12. §-ban meghatározott követelményeknek legkésőbb 2015. december 31-től köteles megfelelni.

302. §

(1) A 288. § (3) bekezdést e törvény hatálybalépését megelőzően kötött jelzáloghitelszerződés 2014. március 1-jét követő felmondásakor kell alkalmazni.

(2) A 272. §-t a nem lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződések esetén a törvény hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, valamint a hatálybalépéskor már fennálló szerződésekre 2014. július 1-jét követően teljesítendő törlesztőrészlet, valamint devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék vonatkozásában is alkalmazni kell.

303. §

(1) 2014. január 1. és 2015. december 31. között a hitelintézetnek a 90. § szerinti tőkefenntartási pufferének értéke nulla.

(2) A hitelintézet a 90. § szerinti tőkefenntartási puffert 2016. január 1-jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 0,625 százaléka,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,25 százaléka,

c) 2018. január 1 -je és 2018. december 31 -e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1,875 százaléka.

304. §

(1) A hitelintézet a 91. §-nak megfelelően - a (2), a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez legkésőbb 2019. január 1-jétől.

(2) Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 százalékáig,

b) 2015. január 1 -je és 201 5. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfe1jebb 1,25 százalékáig,

c) 2016. január 1 -je és 201 6. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2017. január 1-jétől a 91. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(3) Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2015. január 1 -je és 201 5. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 százalékáig,

b) 2016. január 1 -je és 201 6. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 százalékáig,

c) 2017. január 1 -je és 201 7. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2018. január 1-jétől a 91. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

(4) Ha az MNB tv. 183/A. §-a szerint a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepuffert ír elő, akkor a hitelintézet intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrátát képez:

a) 2016. január 1 -je és 2016. december 31 -e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625 százalékáig,

b) 2017. január 1 -je és 2017. december 31 -e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25 százalékáig,

c) 2018. január 1 -je és 2018. december 31 -e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875 százalékáig,

azzal, hogy 2019. január 1-jétől a 91. §-ban meghatározott mérték szerint képzi.

305. §

Ha a 304. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el a hitelintézet és másik EGT-államban vagy harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága nem határozza meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, akkor az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta meghatározásakor a hitelintézet a másik EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében nulla százalékos anticiklikus tőkepufferrátát alkalmaz.

306. §

A hitelintézet a 93. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert 2016. január 1 -jétől kezdődően az alábbiak szerint képzi

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban a 93. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 25 százaléka,

b) 2017. január 1 -je és 2017. december 31 -e közötti időszakban a 93. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 50 százaléka,

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban a 93. § szerinti globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer értékének 75 százaléka.

307. §

Az 575/2013/EU rendelet 507. cikkben rögzített mérlegelési jogkör megszűnéséig az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdését a hitelintézet nem alkalmazza

a) az 575/2013/EU rendelet 129. cikk (1), (3) és (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő fedezett kötvényre,

b) az olyan kitettségre, amely EGT állam regionális kormányával, helyi önkormányzatával szemben áll fenn, vagy amelyet ezek valamelyike garantál azzal, hogy akivel szemben a kitettség fennáll vagy aki a garanciát nyújtja, a az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 2. fejezet alkalmazásában 20%-os kockázati súlyt kapna,

c) az anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a saját leányvállalatával szembeni kitettségre, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,

d) az olyan hitelintézettel szemben fennálló kitettségre, amellyel jogszabályi vagy szerződéses kapcsolatban áll, és amely a hitelintézet készpénz-elszámolási műveletéért felelős,

e) a kötelező jegybanki tartalékra,

f) az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 3. pontjába tartozó mérlegen kívüli okmányos meghitelezésre, valamint hitelkeret még igénybe nem vett részének 50 százalékára.

308. §

(1) A hitelintézet nyilvánosságra hozza a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott információkat 2014. július 1-jétől, valamint a 127. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott információkat 2015. január 1 -jétől.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet tájékoztatja 2014. július 1 -jétől az Európai Bizottságot a 127. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott információkról.

309. §

E törvény hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő hitelintézet a 115. §-ban meghatározott követelményeknek 2015. január 1 -től felel meg.

310. §

E törvény hatálybalépésekor már megképzett általános kockázati céltartalékot vagy annak egy részét - ha az veszteség fedezésére nem kerül felhasználásra - a hitelintézet 2013. december 31-i fordulónappal átvezetheti az eredménytartalékba.

132. Az Európai Unió jogának való megfelelés

311. §

Ez a törvény a 5. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.

133. Módosító rendelkezések

312. §

(1) A 6. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"8. betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetétszerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;"

(2) A 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi intézményre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni."

(3) A 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 83. § (2) bekezdés szerinti összeget, valamint az e törvényben előírt mértéket, a vele szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek."

(4) A 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja az e törvényben az induló tőkére előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követelések a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából biztosítékkal ellátottnak tekintendőek és a Ptk. 3:3123:313. §-ában foglaltak nem alkalmazandóak."

(5) A 103. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:)

"c) a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét."

(6) A 162. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"162. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hitelintézet a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet esetén, ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ ott hitelintézetet és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező közérdeklődésre számot tartó hitelintézet közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és audit bizottságot állíthat fel, amelynek tagjai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek feladataik ellátásához."

(7) A 285. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a pénzügyi intézmény egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag akkor módosíthatja, ha]

"b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett, illetve a pénzügyi intézmény zálogjogával terhelt vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább 2 hónapon keresztül nem fizeti."

(8) A

a) 6. § (1) bekezdés 11 7. pontjában a "jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság," szövegrész helyébe a "jogi személy," szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés 122. pont e) alpontjában az "az ellenőrző testület" szövegrész helyébe az "a felügyelő bizottság" szöveg,

c) 10. § (3) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, a "jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság," szövegrész helyébe a "jogi személy," szöveg,

d) 11. § (6) bekezdésében a "jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság" szövegrész helyébe a "részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság" szöveg,

e) 17. § (1) bekezdésében a "tartozásátvállalása" szövegrész helyébe a "szerződésátruházásra" szöveg, a "hozzájárulása" szövegrész helyébe a "jognyilatkozata" szöveg,

f) 47. § (1) bekezdésében a "gazdasági társaságokról szóló törvény 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)," szövegrész helyébe a "Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit," szöveg,

g) 158. §-ban az "ellenőrző testületet" szövegrész helyébe a "felügyelő bizottságot" szöveg, az "Az ellenőrző testület" szövegrész helyébe az "A felügyelő bizottság" szöveg

lép.

313. §

(1) Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.

(2) Hatályát veszti a

a) 6. § (1) bekezdés 58. pontjában a "vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal" szövegrész,

b) 25. § (2) bekezdés b) pontjában "vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság" szövegrész,

c) 140. § (1) bekezdés a) pontjában a "vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság" szövegrész,

d) 265. § (1) bekezdésében a " - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően -"szövegrész,

e) 271. §.

1. melléklet a 2013. évi.....törvényhez

A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények

1. Afrikai Fejlesztési Bank

2. Amerika-közi Fejlesztési Bank

3. Amerika-közi Befektetési Társaság

4. Ázsiai Fejlesztési Bank

5. Európai Beruházási Alap

6. Európai Beruházási Bank

7. Európa Tanács Fejlesztési Bankja

8. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

9. Északi Beruházási Bank

10. Karibi Fejlesztési Bank

11. Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség

12. Nemzetközi Pénzügyi Társaság

13. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

14. Nemzetközi Valuta Alap

2. melléklet a 2013. évi.....törvényhez

Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

3 melléklet a 2013. évi.....törvényhez

A közvetett tulajdon kiszámítása

E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.

4. melléklet a 2013. évi.....törvényhez

Kifizetési szorzótényező

A 98. § (6) bekezdése szerinti szorzó tényezőt a következőképpen kell meghatározni:

a) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;

b) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;

c) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;

d) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.

A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

5. melléklet a 2013. évi.....törvényhez

Az Európai Unió jogának való megfelelés

I. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekről.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében.

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-én kelt 2001/24/EK irányelve a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról.

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-án kelt 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről.

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11 -i 2009/14/EK irányelve a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról.

7. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/22/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, a 2. cikk (1) bekezdés a) pontja [a 190. § (1) bekezdésf) pontja - a Felügyelet eljárásában].

8. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-án kelt 2013/36/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

II. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában:

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-én kelt 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont [a 190. § (1) bekezdés].

III. Ez a törvény a

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-án kelt 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Tőkekövetelmény irányelv implementálása és a Tőkekövetelmény rendeletnek való megfelelés a hazai hitelintézeti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte. Ennek eredményeként az uniós implementációból fakadó jelentős módosítások szükségessége okán indokoltnak tartjuk a jelenleg hatályos, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvény (régi Hpt.) hatályon kívül helyezését, és egy új banktörvény (új Hpt.) megalkotását. A régi Hpt. 1996. óta számos alkalommal módosításra került, és nehézkes változtatásokon ment keresztül, amely töredezetté és helyenként kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változások peremén azonban a régi Hpt. szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség.

Az új Hpt. a hatályos szabályok alapjaira épülne, és ennek keretében kerülne kiegészítésre az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnének a hazai jogszabályból, tekintettel arra, hogy azokat a Tőkekövetelmény rendelet szabályozná. Az új Hpt. számos rendelkezése azonban - úgy mint az általános rendelkezések, az engedélyezésre, tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra, számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások - a hatályos szabályokon alapulnak, amelyek esetén csak kisebb módosításokra van szükség.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az 1. §-ban a törvény megállapítja, hogy tárgyi hatálya alá vonja a Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységet, valamint a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön végzett pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységét, függetlenül attól, hogy azt milyen formában működő gazdasági társaság végzi. E törvény rendelkezései alkalmazandóak továbbá a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre is.

A törvény hatálya nem terjed ki a külföldi bankfelügyeleti hatóság Magyarországon végzett felügyeleti tevékenységére, így biztosítja az Európai Unióban kialakult felügyeleti felelősség megosztásának érvényesülését, és a székhely szerinti ország felügyeleti szerve elsődleges felelősségének meghatározását. A törvény hatálya kiterjed az önkéntes intézményvédelemre és a betétbiztosításra is.

A törvény hatálya kiterjed a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e törvényben meghatározottak szerinti felügyeletére, valamint az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel és a pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra is.

A nemzetközi banktevékenység felügyeletéhez szükséges, hogy a Felügyeletnek meglegyen a megfelelő felhatalmazása arra, hogy a törvény előírásainak betartását ellenőrizze abban az esetben is, ha a tevékenységet a hitelintézet külföldön folytatja. A törvény ezzel a kiterjesztéssel egyben a lehetőséget is megadja arra, hogy a Magyarországon bejegyzett hitelintézetek tevékenységüket külföldön is folytathassák, amennyiben arra vonatkozóan külön engedéllyel rendelkeznek, illetve ehhez kapcsolódóan kiterjeszti a felügyeleti jogkört és arra is megadja a lehetőséget, hogy a Felügyelet az ilyen tevékenységet az e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenység körében ellenőrizze. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy nemzetközi szerződés más rendelkezése esetén a törvény hatálya ne terjedjen ki az adott hitelintézet Magyarországon végzett tevékenységére vagy a Magyarországon bejegyzett hitelintézet külföldön végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységére. Ilyen nemzetközi szerződés például Magyarország EU csatlakozási szerződése, hiszen az Unión belül a székhely szerinti ország felügyeleti felelőssége alapján történik a hitelintézetek tevékenységének szabályozása és felügyelete, vagyis a magyar hatóságnak egyben kötelessége is a Magyarországon bejegyzett székhelyű hitelintézetnek a más EU országokban végzett tevékenységét felügyelni, míg az EU országbeli hitelintézetek magyarországi tevékenységét az EU országbeli felügyeleti hatóság felügyeli.

A 2. §-hoz

A 2. § részletesen megállapítja azt a személyi és tárgyi kört, amelyekre a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A személyi körbe tartozik a törvény 1. számú mellékletében felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyarország területén folytatott tevékenysége, amelyek kivétele a törvény hatálya alól megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és szokásoknak. A törvény hatálya alá nem tartozó másik körbe tartoznak az elkülönített állami pénzalapok, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ, továbbá a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenysége, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenysége. A törvény tárgyi hatálya nem terjed ki továbbá a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által nyilvánosságtól történő - külön törvényekben szabályozott - gyűjtésére, és a pénzletétkezelésre (pl. ügyvédi letét), amennyiben ezekről jogszabály rendelkezik. Nem tartozik a tárgyi hatály alá ezen kívül a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtása, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatás, és a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány sem.

A törvény tárgyi hatálya alóli mentességet az államháztartás működéséhez szükséges forrásgyűjtési tevékenység, illetve a működéshez kapcsolódó pénzforgalom szabályai külön törvényben való meghatározottsága indokolja, ezért arra a törvény rendelkezései nem terjednek ki, hiszen ezekre a tevékenységekre egyébként sem alkalmazhatók a hitelintézet működésére vonatkozó szabályok.

Az MNB az állam bankja és a bankok bankja szerepköréből adódóan végez olyan tevékenységeket, amelyek tartalmilag megfelelnek az e törvényben definiált pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek, például vezeti a hitelintézetek számláit, hitelt nyújt, váltót viszontleszámítol, de ezen tevékenységére a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

A 3. §-hoz

Az európai jogharmonizációs program keretében, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetközi szinten való folytatásához és az egységes versenyfeltételek megteremtéséhez feltétlenül szükséges, hogy a pénzügyi szolgáltatások fogalma és tartalma e törvényben olyan módon kerüljön meghatározásra, amely megfelel az Európai Unióban elfogadott szabályozásban foglaltaknak, és ezáltal a korszerű európai banktörvényekben foglalt tevékenységek definícióinak.

A törvény a tevékenységek két típusát különbözteti meg. Az elhatárolás ismérve az, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket, az ún. pénzügyi szolgáltatásokat, - a pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység) kivételével - kizárólag pénzügyi intézménynek minősülő jogi személyek végezhetik. Ide tartozik a betétek és más visszafizetendő pénzeszközök nyilvánosságtól történő elfogadása, a hitel és pénzkölcsön nyújtása, a pénzügyi lízing, a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz kibocsátása, papír alapú készpénzhelyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása, a kezesség vállalása, a garancia és egyéb bankári kötelezettség vállalása, a saját számlára vagy bizományosként valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval és csekkel történő saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, a pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység), hitelreferencia szolgáltatások, valamint a letéti szolgáltatás és a széf-szolgáltatás. Ezek a tevékenységek a jellegükből és a kockázatukból adódóan megkövetelik, hogy azokat csak olyan személyek végezhessék, akiknek tevékenységére részletes prudenciális és felügyeleti előírások vonatkoznak.

A tevékenységek másik típusába az ún. kiegészítő pénzügyi szolgáltatások tartoznak. Ezeket a tevékenységeket nem pénzügyi intézmények is végezhetik. Ezek a tevékenységek ugyanis jelentősen kötődnek az egyéb, engedélyhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységekhez, de ugyanígy szorosan kapcsolódhatnak más tevékenységhez is (pl. szállodák esetében a pénzváltási tevékenység). Ezen intézmények esetében, amennyiben kizárólag kiegészítő pénzügyi szolgáltatói tevékenységet végeznek, a szigorú bankbiztonsági előírások alkalmazása nem indokolt. Sajátos kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül a pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon, amely tevékenység végzésének engedélyezése a Felügyelet hatáskörébe tartozik, a törvény 18. §-a pedig meghatározza az engedélykérelem alapvető feltételeit.

A törvény 3. §-a egyértelműen rögzíti, hogy pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás kizárólag engedéllyel végezhető.

A 4. §-hoz

A 4. § rögzíti, hogy külföldi vállalkozás kizárólag fióktelepe útján nyújthat pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. Ugyanakkor székhelyükben meghatározott külföldi pénzügyi intézmények egyes szolgáltatásokat határon átnyúló formában is nyújthatnak. A harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe egyes engedélyeztetési, részesedésszerzési, vezető állású személyekre vonatkozó és egyéb követelmények teljesítése alól mentesül.

Az 5. §-hoz

Az 5. § rögzíti, hogy a 3. §-ban rögzített engedélyhez kötöttségi általános elvtől eltérően a szolgáltatások szabad áramlása keretében az engedély kérése nem szükséges, ha más EGT-állam felügyeleti hatósága a vonatkozó engedélyeztetési eljárást már lefolytatta. Ugyanakkor a csoportszerű működés esetén is a pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás mentesítésre kerül az engedélyeztetés alól.

A 6. §-hoz

Értelmező rendelkezések a fogalmak meghatározása tekintetében.

A 7. §-hoz

A törvény alapján pénzügyi szolgáltatást alapvetően pénzügyi intézmény végezhet, amely intézmény két formája a hitelintézet és pénzügyi vállalkozás. Egyes szolgáltatásokat azonban nem pénzügyi intézmény is nyújthat, így a pénzügyi szolgáltatás közvetítését végző ügynök, valamint a váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére pedig vagyonkezelést végző befektetési vállalkozás. A törvény meghatározza azt is, hogy pénzügyi intézmény milyen szolgáltatásokat végezhet üzletszerűen a pénzügyi szolgáltatási tevékenységén kívül. Ez azért szükséges, mert a törvény alapvető koncepciója, hogy pénzügyi intézmény szorosan pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken kívül más tevékenységet ne folytathasson, ezért felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek kivételt képeznek az általános tilalom alól. A törvény továbbá a fizetési rendszert működtető vállalkozás esetében enyhébb szabályt ír elő, így egyéb tevékenységek végzését is lehetővé teszi, amennyiben ezen tevékenysége a főtevékenység végzését nem befolyásolja hátrányosan.

A 8. §-hoz

A 8. § alapján betétgyűjtési és pénzváltási tevékenységet Magyarországon kizárólag hitelintézet végezhet, és - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy garancia nélkül -kizárólag hitelintézet jogosult a saját tőkéjét meghaladó mértékben visszafizetendő pénzeszköznek a nyilvánosságtól való gyűjtésére. Pénzeszköznek a nyilvánosságtól való gyűjtésére nemcsak betétgyűjtés formájában van lehetőség, hanem más módon, például kötvénykibocsátás útján is. A törvény ezáltal nemcsak a betétesek, hanem más pénzeszköz tulajdonosok részére is biztonságot kíván nyújtani azzal, hogy csak olyan intézmények számára teszi lehetővé a saját tőkét meghaladó mértékű pénzeszközgyűjtést, amelyek az e törvényben meghatározottak szerinti felügyelet alá tartoznak, rendszeres ellenőrzés alatt állnak, illetve olyan prudenciális szabályok vonatkoznak rájuk, amelyek jelentősen csökkentik a náluk elhelyezett pénzeszközök kockázatát.

Hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet). A törvény a hitelintézetek típusai között az általuk végezhető tevékenységek szerint tesz különbséget.

A bank az a hitelintézet, amely üzletszerűen betétet gyűjt, hitel és pénzkölcsönt, valamint pénzforgalmi szolgáltatást üzletszerűen nyújt, továbbá csak bank kaphat engedélyt arra, hogy az összes pénzügyi szolgáltatási tevékenységet együttesen végezhesse.

A szakosított hitelintézet külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult a pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek meghatározott körének végzésére, azonban nem jogosult a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek teljes körét együttesen végezni.

A szövetkezeti hitelintézet széles körben folytathat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, azonban nem kaphat engedélyt hitelreferencia szolgáltatás folytatására, fizetési rendszer működtetésére, pénzfeldolgozási tevékenységre és forgatható utalvány kibocsátására.

A szövetkezeti hitelintézet sajátos formáját képező hitelszövetkezet a fentebb felsoroltakat csak saját tagjai körében végezheti, ide nem értve a pénzváltási tevékenységet, amelyet tagjain kívül is folytathat.

A 9. §-hoz

A törvény szerint azon pénzügyi intézmények tekintendők pénzügyi vállalkozásnak, amelyek a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körét végezhetik, mivel betétgyűjtésre és más visszafizetendő pénzeszközöknek nyilvánosságtól való gyűjtésére (saját tőkét meghaladó mértékben) nincs jogi felhatalmazásuk. További kategóriájuk a pénzügyi holding társaság. Sajátos pénzügyi vállalkozásként jelenik meg a pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vállalkozás, mivel e tevékenység csak kizárólagosan folytatható, tehát emellett más tevékenység végzésére a törvény nem ad lehetőséget.

A 10. §-hoz

A 10. §-ban a törvény rögzíti a közvetítői kör tevékenységvégzési paramétereit és elhatárolja az egyes közvetítői kategóriákat. Ennek megfelelően rögzíti a kiemelt közvetítő, a függő ügynök, a többes kiemelt közvetítő, többes ügynök és az alkusz tevékenységét és esetleges korlátait. Mivel a közvetítő tevékenységének végzése keretében díjtételeket, pénzösszegeket vesz át az ügyféltől, így egyértelműen rögzítésre kerül a törvény 73. §-ában, hogy ezek kezelése és nyilvántartása milyen jellegű és módszerű elkülönítés mentén valósulhat meg.

A transzparencia és az egyértelmű felelősségi viszonyok érdekében korlátozza a közvetítői láncolatok kialakulását. Közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni.

A 11. §-hoz

A törvény a pénzügyi intézmények szervezeti működésének előírásaira részletes rendelkezéseket nem tartalmaz, de meghatározza azokat a szervezeti típusokat, amelyekben az egyes pénzügyi intézmények működhetnek. Így bank és szakosított hitelintézet kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás pedig részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársaságok, valamint a szövetkezetek működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezéseit, az alapítványokra a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt, a fióktelepek működésére pedig a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényt kell alkalmazni, ugyanakkor figyelembe kell venni azokat az eltéréseket, amelyek e törvény rendelkezéséből következnek. A pénzügyi intézményekben a tevékenységük jellege folytán fennálló kockázatok megkövetelik, hogy a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó, az általános szabályozáson túlmenő speciális előírásokat állapítson meg a törvény. Ilyen eltérő előírás például a belső ellenőrzés meglétének kötelező előírása, és a belső ellenőrzés funkcióinak átláthatóbbá tétele, valamint a felügyelőbizottság egyes speciális feladatainak pontosítása.

Különleges szabályokat állapít meg a törvény a pénzügyi szolgáltatás közvetítését végzőkkel, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet végzőkkel szemben. Előbbi tevékenységet jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is végezheti, utóbbi végzéséhez pedig elégséges bármely, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasági forma is. A többes kiemelt közvetítő szintén eltér az általános szabálytól, mivel részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.

A 12. §-hoz

A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzése megköveteli, hogy az adott intézmény működéséhez megfelelő minimális induló tőkével rendelkezzen. Ez azzal jár, hogy az alapításkori minimális jegyzett tőke követelmény jóval meghaladja a részvénytársaságtól vagy szövetkezettől megkövetelt általános minimumot. A pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult bank legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

Szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint induló tőkével alapítható, és a pénzügyi vállalkozások esetében ötvenmillió forintos minimális jegyzett tőke követelmény az előírás.

A 13. §-hoz

Az alapításkor történő megfelelő pénzeszközökkel való ellátáshoz és a likviditás biztosításához szükséges, hogy a jegyzett tőke befizetése mindenkor pénzben történjék, ami kizárja a tárgyi eszközök nem pénzbeli hozzájárulásként történő bevitelét, illetve az immateriális javakkal történő jegyzett tőke befizetést, vagy emelést. Az alapításhoz hasonlóan a tőkeemelésre is a fenti előírások vonatkoznak. Ezek a szabályok, elősegítik, hogy a hitelintézetek tőkéje csak olyan elemeket tartalmazzon, amelyek egy esetleges válság esetén a betétesek és hitelezők kielégítését lehetővé teszik.

A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, ezáltal jobban ellenőrizhető a tőkeemeléshez szükséges pénz megléte és forrása.

Ugyancsak a betétesek, illetve a befektetők biztonságát hivatott szolgálni az a szabály is, hogy a pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést vagy visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

A 14. §-hoz

A törvény tételesen felsorolja azokat az aktusokat, illetve tevékenységeket, amelyek érvényességéhez, illetve végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek számára. E § előírása alapján elkülönül egymástól a hitelintézet alapításához és működési tevékenységének megkezdéséhez kiadott engedély. Hitelintézetek egyesülésével, illetve szétválásával új hitelintézet, illetve hitelintézetek jönnek létre, amelyek esetében szintén biztosítani kell, hogy azok azonos feltételek alapján alakulhassanak meg. A hitelintézetek egyesülésére és szétválására ezért külön szabályok vonatkoznak, amelyek teljesülését a Felügyelet ellenőrzi, és az egyesüléshez, illetve szétváláshoz szükséges engedélyt csak abban az esetben adja meg, ha ezek a feltételek teljesülnek.

A hitelintézet az alapszabályának módosításával olyan működésére vonatkozó alapvető szabályokat változtathat meg, amelyek a hitelintézet biztonságosságának mértékét, tehát az ügyfelek által elhelyezett pénzek biztonságát jelentős mértékben befolyásolhatják. Azt, hogy mely esetekben szükséges a Felügyelet engedélye a hitelintézet alapszabályának módosításához, a 23. § tartalmazza részletesen. A törvény a Felügyelet engedélyéhez köti többek között a befolyásoló részesedés megszerzését, illetőleg növelését is. A hitelintézet igazgatóságának, felügyelőbizottságának elnökévé, vagy tagjává történő megválasztáshoz illetőleg ügyvezetőjének történő kinevezéséhez szintén a Felügyelet engedélye szükséges.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy a hitelintézet a pénzügyi szolgáltatási tevékenységét más pénzügyi intézmény, vagy pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy útján végezze, ha az adott területen a hitelintézetnek nincs fiókja, vagy az adott vállalkozás nagyobb gyakorlattal vagy jobb személyi kapacitással bír a tevékenység végzéséhez. Ez esetben azonban a Felügyelethez az engedélykérelemmel együtt be kell nyújtani azt az írásbeli szerződést is, amely alapján a Felügyelet, illetőleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellenőrizheti a hitelintézet megbízottjának a megbízás tárgyával összefüggő gazdálkodását és üzleti könyveit.

A hitelintézetek válságkezelése során biztonsági okokból sor kerülhet a hitelintézetnél elhelyezett betétállomány teljes egészének vagy egy részének átruházására egy másik hitelintézet számára. A külföldi gyakorlat szerint a betéteseknek a betétbiztosítás által garantált betéteit bankválság esetén gyakran azonnal egy másik bankhoz irányítják, és ekkor a betétbiztosítási összegek nagy része a gyakorlatban kifizetésre sem kerül, hanem változatlan feltételekkel betétként a másik bankhoz kerül át. Az ilyen lépések megtételéhez szintén a Felügyelet engedélye szükséges. A hitelintézet külföldi vállalkozásai is engedélyhez kötöttek, tekintet nélkül arra, hogy e vállalkozás pénzügyi intézmény, illetőleg pénzügyi intézménynek nem minősülő szervezet keretében történik.

A törvény a fióktelep formájában működő hitelintézetekre is engedélyezési kötelezettséget ír elő, azonban korlátozottabb esetkörben, lévén, hogy egyes esetek bejelentési kötelezettséggel járnak csak.

Az összevont alapú felügyelet esetében is szükséges az engedély kérése, ha átalakulás, egyesülés, befolyásoló részesedés megszerzése keretében az alapszabály is módosul úgy, hogy az igazgatóság jogköre is megváltozik általa.

A 15. §-hoz

A törvény szabályozza a 15. §-ban, hogy a Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozások alapításához, tevékenységi körének megváltoztatásához, valamennyi vezető állású személyének kinevezéséhez, pénzügyi szolgáltatási tevékenységének kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez, valamint működésének megszüntetéséhez. A fióktelepi formában működő pénzügyi vállalkozásra kevés kivételtől eltekintve szintén alkalmazandóak az előbbi engedélyezési szabályok, kivéve ha a pénzügyi vállalkozás, amely fióktelepet létesít, EGT-államban rendelkezik székhellyel és tulajdonosi vagy tevékenységi korlátozás mellett nyújtja a szolgáltatásokat, végzi tevékenységét.

A szabályozás versenysemlegességet biztosít, hiszen a pénzügyi szolgáltatói tevékenység végzését engedélyhez köti, függetlenül attól, hogy azt milyen vállalkozási formában végzik.

A 16. §-hoz

A Felügyelet engedélyeit határozott időre, feltételhez kötötten, korlátozott tevékenységgel, területi korlátozással, illetve pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül üzletági vagy termék korlátozással is megadhatja. A Felügyelet jogosult arra, hogy az általa kiadott engedélyt visszavonhassa, módosíthassa vagy megváltoztathassa, ha ennek törvényi feltételei fennállnak.

A 17. §-hoz

Betétállományok átruházására hitelintézetek között alapvetően azokban az esetekben kerülhet sor, ha a hitelintézet az adott területről vagy piacról való kivonulásról dönt, vagy ha a hitelintézetnél olyan válsághelyzet lép fel, amely valószínűsíti, vagy már meg is indította a biztosított betétek kifizetésére vonatkozó folyamatot. Ilyenkor az egyik hitelintézet a betétállományát, vagy annak egy részét másik hitelintézet részére az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközökkel együtt átadhatja a felügyeleti hatóság engedélyével. A betétállomány átruházása válsághelyzet esetén a biztosított betétek kifizetésének módját könnyíti meg, és lehetőséget ad az ügyfél számára arra, hogy a biztosított összeget akár fel se vegye, hanem azt továbbra is betétként tartsa az átvevő banknál. Fontos kiemelni, hogy a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg.

A betétállomány átruházása esetében a Ptk. tartozás átvállalásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, mert az ügyfelek nagy száma miatt valamennyi betétes engedélyének beszerzése technikailag nehezen lebonyolítható, és túl hosszú időt vesz igénybe. Ezért a Javaslat előírásai szerint az ilyen állomány átruházáshoz nem szükséges a betétes szerződő fél hozzájárulása, hanem a betétes érdekeit ezen esetben a felügyeleti hatóság védi, és az engedély megadásával vagy megtagadásával dönt arról, hogy az átvevő hitelintézetnél az elhelyezett betétek mennyire vannak biztonságban.

A Javaslat tartalmazza az állomány átruházásának engedélyezése iránti kérelem tartalmi követelményeit, amelynek többek között azt is tartalmaznia kell, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját betétállománya által meghatározott üzleti aktivitáshoz szükséges minimális szavatoló tőkén túl az átvett betétállomány okozta üzleti aktivitás növekedéshez szükséges minimális szavatoló tőkével is.

A betétesek kiértesítését ezek után a betétállományt átvevő hitelintézet végzi, akik az értesítés után dönthetnek arról, hogy betéteiket továbbra is fenntartják-e az átvevő hitelintézetnél, vagy azt felveszik. Végső soron ez a döntési lehetőség jelenti egyben a betétes hozzájárulásának megkérését az ügylet lebonyolításához.

A 18. §-hoz

Mivel a korábbi §-okban az engedélyezési eljárás szabályai globálisan és elveiben rögzítésre kerültek, így a 18. §-ban már kifejtésre kerül az alapítási engedély részletszabályozása. Az alapítási engedélykérelemben a hitelintézetnek vagy a pénzügyi vállalkozásnak fel kell tüntetnie mindazokat az információkat, amelyek a piacra lépés lehetőségének elbírálásához szükségesek. Annak érdekében, hogy ezeknek az információknak a köre egyértelműen behatárolva legyen, a törvény részletesen felsorolja az alapítási engedély iránti kérelem kötelező kellékeit és tartalmát. Ezek között szerepel az alapító okirat, a tervezett működési terület pontos meghatározása, a jegyzett tőke befizetésére vonatkozó információk, valamint a szervezeti felépítésre, irányításra és döntésre vonatkozó adatok, illetve az ellenőrzés rendjének a bemutatása.

Hitelintézet esetében az alapítási engedély iránti kérelem beadásához elégséges az előírt jegyzett tőke 50 %-ának befizetéséről szóló igazolás, míg pénzügyi vállalkozás esetében az alapítási engedély iránti kérelem beadásakor már a teljes jegyzett tőke befizetéséről gondoskodni kell. A hitelintézetek megkülönböztetése ebből a szempontból azért szükséges, mert rájuk lényegesen magasabb tőkekövetelmények vonatkoznak, így a tulajdonos ezáltal lehetőséget kap arra, hogy a jegyzett tőke másik 50 százalékát csak abban az esetben fizesse be, ha az alapítási engedélyt a hitelintézet már megkapta.

Pénzügyi vállalkozásra is előírja a törvény, hogy tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, ily módon a szabályozás egységes versenyfeltételeket biztosít a pénzügyi vállalkozások és a hitelintézetek között, mind a biztonságosság, mind az ügyfelek kiszolgálása tekintetében. Ezen feltételek meglétének igazolását az alapítási kérelemhez csatolni kell.

Részletes információszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a személyekre, akik az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kívánnak szerezni. Ezek az információk annak elbírálásához szükségesek, hogy a leendő tulajdonos mennyiben képes a hitelintézetben a szükséges tulajdonosi ellenőrzést elvégezni, illetve annak megállapításához, hogy a tulajdonos hogyan képes menedzselni eddigi befektetéseit, és fennáll-e annak a veszélye, hogy a tulajdonos a hitelintézetet az egyéb vállalkozásai finanszírozására kívánja felhasználni.

Igazolni kell azt is, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik. Ennek igazolása azért szükséges, hogy a befizetett jegyzett tőkéről megállapítható legyen annak forrása, így zárja ki a törvény, hogy a jegyzett tőke emelése hitelintézet által folyósított hitelből, vagy különböző pénzügyi manőverek útján történjék. Ennek megítéléséhez információk szükségesek a tulajdonos jövedelmi és pénzügyi helyzetéről, valamint arról, hogy milyen függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a pénzügyi helyzetének jövőbeni alakulására.

A kérelem benyújtásához szükséges az is, hogy a kérelemben érintett személyek hozzájáruljanak a Felügyelet által az engedély megadásához szükségesnek tartott mindennemű adat megszerzéséhez, valamint vizsgálat lefolytatásához, beleértve az alapításhoz szükséges összeg eredetének, továbbá az alapítók megbízhatóságának vizsgálatát is.

Ha az alapítók között külföldi székhelyű pénzügyi szervezet is van, amely a székhely szerinti ország joga alapján hitelintézetnek minősül, további információk benyújtása szükséges. Ennek előírása azért fontos, mert a nemzetközi gyakorlat megmutatta, hogy egy adott hitelintézet pénzügyi problémái vagy esetleges csődje jelentős kihatással van az adott pénzügyi szervezet külföldön alapított leány-hitelintézeteinek működésére is, annak ellenére, hogy azok önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. Az európai normák szerint éppen ezért egy nemzetközi tevékenységű hitelintézet felügyeletét mindig a székhely szerinti ország felügyeletének kell elvégeznie. Ennek érdekében az Európai Unión belül egységes bankalapítási normákat állapítottak meg, és harmonizálták a bankok működésére vonatkozó szabályrendszert is. Más országok engedélyezési gyakorlatában is megszokott, hogy a hitelintézetek alapítási engedélyének megadásakor részletesen tájékozódnak arról, hogy az anyavállalat milyen felügyelet alatt működik, és a székhely szerinti ország felügyelete hogyan járul hozzá az adott intézmény külföldön végzett pénzügyi szolgáltatói tevékenységének ellenőrzéséhez. Ennek értelmében a székhely szerinti ország bankfelügyeletének igazolnia kell azt is, hogy a hitelintézet az adott országban lévő prudenciális szabályokat figyelembe véve tevékenykedik. A külföldi székhelyű tulajdonosra vonatkozó többlet információszolgáltatási kötelezettségek nem hátrányos megkülönböztetést jelentenek, hanem azt a célt szolgálják, hogy a Felügyelet megfelelő információval rendelkezzen a kérelem elbírálásához.

Az engedélyezés tekintetében a pénzügyi holding társaság is megjelenik, hiszen a benyújtandó üzleti terveivel, működési terület és tevékenységi kör meghatározásával, szervezeti rend bemutatásával, infrastruktúra felállításával és a felügyelet ellátásához szükséges nyilatkozatok benyújtásával válik lehető, hogy a felügyeleti hatóság érdemben megvizsgálja és elbírálja a tevékenység végzésének lehetőségét és az erre való alkalmasságot.

A 19. §-hoz

Az előző paragrafust követően a 19. § rögzíti, hogy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményeknek ugyanazon elvárásoknak kell megfelelnie azzal a többletkövetelménnyel, hogy a külföldi, anya felügyeleti hatósággal való együttműködés megvalósíthatósága érdekében a felügyeleti együttműködésre vonatkozó megállapodásokat is meg kell vizsgálni. Ugyanakkor nemcsak a fióktelep intézményi jogszerűségére, tehermentességére és adottságaira fordít figyelmet a felügyeleti hatóság, hanem ugyanezt teszi az anyavállalat vonatkozásában is, így a külföldi hatóságok igazolásait, nyilatkozatait, dokumentumait is be kell szerezni a kérelmezőnek.

A 20. §-hoz

Hitelintézet működésének megkezdéséhez az alapítási engedély megadása nem elegendő, hanem a tevékenységi engedélyt is meg kell szereznie. Ahhoz, hogy a hitelintézet a működését megkezdhesse, be kell mutatnia a jegyzett tőke 100 %-os befizetésére vonatkozó igazolást azzal, hogy a belőle történt felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdését szolgálta, a fontosabb tulajdonosai azonosítására alkalmas adatokat, az első három évre vonatkozó üzleti tervét, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tervét, általános szerződési feltételeinek és üzletszabályzatának tervezetét, tevékenysége megkezdésének időpontjára vonatkozó nyilatkozatát. A Felügyelet a betét gyűjtésére vonatkozó engedélyt csak az esetben adja meg, ha az adott hitelintézet csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, ezért a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor az Országos Betétbiztosítási Alaphoz való belépési nyilatkozatot is mellékelni kell. Hitelszövetkezet esetében azonban elégséges, hogy valamelyik önkéntes betét illetve intézményvédelmi alaphoz csatlakozik.

Információkat kell szolgáltatnia a kérelmezőnek arról is, hogy az adott hitelintézet közvetlenül vagy közvetve csatlakozik a hitelintézetek közötti országos fizetési rendszerhez, és az ehhez szükséges informatikai hátteret biztosítani tudja. A technikai feltételek igazolása azért szükséges, mert a fizetési rendszer megfelelő informatikai hálózatot és napi munkálatokat is igényel. A hitelintézetnek nyilatkoznia kell továbbá, hogy a Felügyelet által előírt adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, és be kell nyújtania a számviteli rendjére vonatkozó szabályainak részletes tervezetét is.

Fontos - a megbízható működést elősegítő - a központi hitelinformációs rendszer kialakítása, amelyhez a hitelintézeteknek csatlakozniuk kell. Az erről szóló nyilatkozatot szintén a kérelemmel együtt kell benyújtani.

A már működő pénzügyi intézmények tevékenységi körük módosítása során mindazon igazolásokat kötelesek a Felügyelethez az engedély iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtani, amelyekkel igazolni lehet, hogy a kérelmező megfelel azoknak a további személyi és tárgyi feltételeknek, amelyek az új tevékenység végzéséhez szükségesek.

A 21. §-hoz

A közvetítők tevékenységének végzése aszerint kötött engedélyhez vagy sem, hogy függő vagy független közvetítőként végzi a tevékenységét. A függő ügynök nem köteles engedélyt beszerezni tevékenysége végzéséhez, azonban a pénzügyi intézmény, amely szerződéses viszonyban áll függő ügynökkel, többes ügynökkel, közvetítővel és alkusszal, akkor a személyüket a Felügyelet részére a pénzügyi intézmény bejelenti. Az egyes közvetítőkre különböző szakmai, képesítési és egyéb személyi feltételek kerülnek előírásra a szakszerű tevékenység végzésének megalapozása érdekében. Ezek bizonyítására szolgáló iratait az engedély iránti kérelemhez mellékeli, ahogyan a létesítő okiratát, a tárgyi feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozatot, infrastrukturális vonatkozású felkészültségét, valamint a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ellenőrzések végrehajtásához a hatóságok rendelkezésére áll. A tevékenység jellegéből fakadóan a törvény külön rögzíti a közvetítők vonatkozásában a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályzat bemutatásának kötelezettségét.

A 22. §-hoz

Abban az esetben, ha a hitelintézet a pénzügyi szolgáltatói tevékenységre vonatkozó jogosítványát nem kívánja önállóan gyakorolni, hanem azt átruházza más jogi személyre, ezt csak a Felügyelet engedélyével teheti meg. Az ehhez szükséges engedélykérelem tartalmi követelményeit tartalmazza a 22. §. Eszerint a más jogi személy útján végzett pénzügyi szolgáltatói tevékenység csak akkor engedélyezhető, amennyiben mind a Felügyelet, mind a hitelintézet bármilyen korlátozás nélkül ellenőrizheti a megbízott gazdálkodását és üzleti könyveit. Ezáltal megfelelő információhoz jutnak arról, hogy az adott vállalkozás a pénzügyi szolgáltató tevékenységet legalább olyan hatékonysággal végzi, mintha azt a hitelintézet önállóan végezné, s lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az adott vállalkozás tevékenysége a hitelintézetben rejlő összes kockázatot növeli, vagy csökkenti.

A 23. §-hoz

A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet alapszabályának módosításához, ha az a cég nevének és székhelyének megváltoztatásával jár együtt, továbbá a tevékenységi körének módosításához, a jegyzett tőkéjének leszállításához, a részvényfajták megváltoztatásához, új részvényfajta kibocsátásához vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosításához, az igazgatóság jogkörének módosításához, az átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátásához, valamint az azokra vonatkozó szabályok módosításához, a részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapításához és annak megváltoztatásához, továbbá a részjegy névértékének, és az egy tag által jegyezhető vagy jegyzendő részjegyek számának megváltoztatásához is.

A 24. §-hoz

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy hitelintézetek más típusú hitelintézetté vagy pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozások hitelintézetté alakulhassanak át. Ilyen átalakulás esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezen kívül, ha a hitelintézet befektetési vállalkozássá kíván átalakulni, úgy a Bszt. szerinti engedélyezési szabályokat rendeli alkalmazni a törvény, kivéve természetesen azokat a tevékenységeket, amelyeket már hitelintézeti formában is folytatott, és amelyekre így korábban engedélyt kapott. Ezekben az esetekben nem a gazdasági társaságok általános szabályok szerinti szervezeti átalakulásáról van szó - ezért használja a törvény az átalakítás kifejezést -, hanem a hitelintézeti típusokon belüli átalakításról.

A 25. §-hoz

A törvény részletesen meghatározza az egyesülés feltételeit és lehetőségeit. Részvénytársasági formában működő hitelintézet csak ilyen gazdasági társasági formában működő hitelintézettel, szövetkezeti formában működő hitelintézet csak e formában működő hitelintézettel egyesülhet. A részvénytársaság szövetkezettel való egyesülésének kizárása azért szükséges, mert a szövetkezeti vagyon a részvénytársaságba nem vihető át. A törvény kizárja továbbá a hitelintézetnek pénzügyi vállalkozásba való beolvadását, mivel a hitelintézet működési engedélyét pénzügyi vállalkozásba nem viheti át.

A 26. §-hoz

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény értelmében a pénzügyi intézmények versenyfelügyeletét a Gazdasági Versenyhivatal látja el. A pénzügyi intézmények egyesülésére ugyanúgy vonatkoznak a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó szabályok, mint bármely más gazdasági vállalkozásra Magyarországon. Ezért a pénzügyi intézmények egyesüléséhez a versenyfelügyeletet ellátó szervezet engedélye szükséges.

A 27. §-hoz

A törvény lehetőséget ad arra, hogy összeolvadás esetén a MNB az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatát egy eljárásban is meghozhassa, ez a technikai előírás a határozatok meghozatalát gyorsítja fel.

A 28. §-hoz

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválása esetén a létrejött külön pénzügyi intézményeket abból a szempontból kell megítélni, hogy azok hogyan felelnek meg az alapítás általános szabályainak. Pénzügyi intézmények szétválása esetén tehát a szétvált intézmény működési engedélyében szereplő tevékenységi körök a szétvált intézményekre nem vihetők át, hanem azokra új alapítási és működési engedélyt kell kérni az e törvényben foglalt előírások alapján.

A 29. §-hoz

A törvény a mérlegelési jogkört biztosít a Felügyelet számára, teret adva ezzel a piacra lépés szigorú kontrolljának. A törvény arra is feljogosítja a Felügyeletet, hogy az engedélyezési eljárás során a kérelmezőnél helyszíni vizsgálatot folytasson le annak érdekében, hogy meggyőződhessen az engedélykérelemben foglalt információk valóságtartalmáról, vagy arról, hogy a kérelmező képese a kért tevékenységi kör végzésére.

A 30. §-hoz

Az engedélykérelem elutasításának két alapvető megoldását tartalmazza a 30. §. A Felügyelet általi elutasítás esetköreit határozza meg a Javaslat. Az alapítás iránti kérelmet a törvény alapján kell elutasítania a Felügyeletnek érdemi vizsgálat nélkül, ha a kérelmező az engedélyezési eljárásban félrevezette azzal, hogy megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, az alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek (pl. nincs meg a jegyzett tőkéhez szükséges összeg, más társasági formában alapították stb.), devizakülföldi kérelmező esetén pedig, ha nem rendelkezik kézbesítési megbízottal. Ugyancsak kötelező elutasítási ok, ha a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását, gátolva ezzel a hitelintézet átláthatóságát. Fióktelep esetében a törvény további esetköröket ír elő.

A működési engedély iránti kérelem elutasításában a Felügyeletet mérlegelési jogkör illeti meg abban a tekintetben, hogy elutasítsa-e a kérelmet. A Felügyelet döntésén múlik tehát, hogy elutasítja-e a kérelmező működési engedély iránti kérelmét, ha egyébként nem felelt meg az alapítási követelményeknek, nem rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetve a rendelkezésre álló adatok, vagy más információk alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudenciális szabályoknak.

A 31. §-hoz

A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a működési engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a kérelmező nem nyújtja be a Felügyeletnek. A határidő jogvesztő, igazolási kérelemnek nincs helye. Ilyen esetben a kérelmezőnek új alapítási engedélykérelmet kell kérnie, mivel hat hónap alatt körülményeiben olyan változások állhatnak be, amelyek a működési engedélykérelem megadását alapvetően befolyásolhatják.

A 32. §-hoz

A Felügyeletnek lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy a pénzügyi intézménynek már kiadott engedélyt visszavonhassa. Ez rendkívül súlyos szankciós lehetőség a Felügyelet számára, ezért a törvény taxatíve rögzíti azokat a feltételeket, amikor erre sor kerülhet. Így elsősorban akkor vonhatja vissza a pénzügyi intézmény engedélyét, ha azt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő eszközzel szerezték meg, a pénzügyi intézmény törvény által tiltott tevékenységet folytat, a pénzügyi intézmény súlyosan veszélyezteti ügyfelei érdekeit, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését stb. A Felügyelet a fióktelep engedélyét továbbá akkor is visszavonja, ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

A 33. §-hoz

A hitelintézetek esetében a fentebb említetteken kívül a Felügyelet akkor is visszavonhatja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha fennáll a veszélye - vagy bekövetkezett az a lehetőség -, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Szintén ilyen indok lehet, ha nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, vagy vagyona az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet, szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetében tag hitelintézet esetén a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetében fennálló tagsági jogviszonya megszűnt, illetve az Országos Betétbiztosítási Alapból kizárják. A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidejűleg kezdeményezi a hitelintézet felszámolását, pénzügyi vállalkozás esetében pedig a törvény erre mérlegelési jogot biztosít. A hitelintézet működési engedélyének visszavonásához szükséges a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyása is. E rendelkezésre azért van szükség, mert a hitelintézet piacról való kivezetése mélyrehatóan érintheti a gazdasági folyamatokat, különösen a költségvetést, ezért az e területért felelős személy jóváhagyása feltétlenül indokolt.

A 34. §-hoz

A felügyeleti hatóság a közvetítő engedélyét visszavonja, ha a feltételeknek, amelyek mentén kiadta az engedélyt és amelynek mentén működnie kell azoknak már nem felel meg, tevékenységét határidőn belül nem kezdte meg vagy felügyeleti intézkedés volt ellene és az nem vezetett eredményre. Az előző esetben a felügyeleti hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, hanem cselekvési kötelezettsége van, azonban ha a közvetítő működése ismétlődően érdeksértő vagy a jogszabályokat visszatérően megsérti, akkor ezek jellege és súlyossága mentén a felügyeleti hatóság mérlegeli az intézkedés szintjét és adott esetben vissza is vonhatja a közvetítő működési engedélyét.

A 35. §-hoz

A törvény lehetőséget biztosít a pénzügyi intézménynek arra, hogy működési engedélyét a Felügyeletnek visszaadja. Ez a lehetőség azonban nem jelent kibúvót a pénzügyi intézménynek kötelezettségei teljesítése alól, mert egyfelől bizonyítania kell, hogy pénzügyi szolgáltatásokból származó kötelezettsége nincs, másfelől pedig a Felügyelet is meghatározza azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény köteles a jelen törvény szabályait alkalmazni.

A 36. §-hoz

A szolgáltatások nyújtásának és a letelepedés szabadsága értelmében a pénzügyi intézmények is több lehetőségből választhatnak, ha más EGT-államban, EGT-államban is kívánnak tevékenységet folytatni. Ennek megfelelően rögzítésre kerül az is, hogy a másik EGT-államban történő fióktelep létesítése milyen követelmények, feltételek és eljárás mentén történhet, valamint milyen elvárások jelennek meg a működés során. Alapvetően másik EGT-államban való fióktelep létesítése nem engedélyköteles, hanem csak bejelenteni kell. A bejelentéskor a létesítés tényén kívül rögzíteni kell a szervezeti felépítést, végezni kívánt tevékenységeket, ismertetni kell az üzleti tervet, meg kell nevezni a fióktelepet irányító személyt és meg kell adni a fióktelep címét. Mindezt a bejelentést a hazai felügyeleti hatóság felé kell teljesíteni, amely a jogszabályi feltételeknek való megfelelés ellenőrzését követően a letelepedési szándék tényéről tájékoztatja a fogadó EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amely tájékoztatás tartalmazza a hazai betétgyűjtési szabályozási ismertetést és az anyavállalat tőkehelyzetének áttekintését. Ezt követően a fogadó állam a tevékenység végzésének feltételeiről tájékoztatja a letelepedni szándékozó intézményt. A tájékoztatási folyamat lezárultát követően az intézmény letelepedhet a fogadó államban.

A 37. §-hoz

A hitelintézethez hasonlóan a pénzügyi vállalkozás is folytathat tevékenységet más EGT-államban, így a hitelintézethez hasonlóan bejelenti ezen szándékát a hazai felügyeleti hatóságnak, majd a tájékoztatási folyamat lezárultát követően a pénzügyi vállalkozás is megkezdheti tevékenységének nyújtását a másik EGT-államban.

A 38. §-hoz

Egyes fióktelepek azok súlya, tevékenységének mérete vagy piaci részesedése alapján indokolt az intézményeket egy kiemelt státusz szerint kezelni, így a felügyeleti hatóság rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősíti. Ennek oka prudenciális és felügyeleti, azaz ne akadályozza az áttekinthető működést és a felügyeleti tevékenység ellátását a megválasztott letelepedési forma.

A 39. §-hoz

Ha egy magyarországi intézmény létesít egy másik EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet, akkor a felügyeleti hatósági együttműködés keretében a hazai felügyeleti hatóság értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha a fióktelepet létesítő intézmény vagyoni, működési státuszában jelentős változás, kedvezőtlen fordulat állt be.

A 40-42. §-okhoz

A határon átnyúló tevékenység végzése bejelentési kötelezettséggel jár, amely bejelentést a hazai felügyeleti hatóság továbbítja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának. A határon átnyúló szolgáltatás nyújtása a hitelintézetnek és a pénzügyi vállalkozásnak egyaránt lehetőség azzal, hogy a pénzügyi vállalkozás számára az egységes szabályozási előírásoknak való megfelelés ellenőrzése pótlólagos követelményként jelenik meg. A határon átnyúló tevékenység nemcsak egyirányú lehet, azaz nem kizárólag a hazai intézmények nyújthatnak szolgáltatást más EGT-államban, hanem más EGT-állam pénzügyi intézményei is nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat Magyarországon. Ez akkor lehetséges, ha az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága ezt bejelenti a hazai felügyeleti hatóságnak és a hazai felügyeleti hatóság tájékoztatást küld a Magyarországon hatályos ügyfél-tájékoztatási szabályokról, az üzletszabályzati előírásokról és a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának különös szabályairól.

A 43-44. §-okhoz

Ha egy hitelintézet a későbbiek során külföldön kívánja pénzügyi szolgáltatási tevékenységét folytatni és a piacról megfelelő információkat akar szerezni, lehetősége van arra, hogy az adott országban ne azonnal hitelintézetet alapítson vagy fiókot nyisson, hanem bankképviseletet létesítsen. A bankképviselet a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről a piaci szereplők számára, valamint elősegítheti a szolgáltatás nyújtását és az ügyfelekkel való kapcsolattartást, de üzleti tevékenységet nem folytathat. Ennek megfelelően nem végezhet pénzügyi szolgáltatási tevékenységet sem.

A magyarországi székhelyű, nyilvántartott bankképviseletet a cégjegyzékbe be kell jegyezni, ezáltal a Magyarországon létesített bankképviseletek listája és fontosabb adatai bárki számára hozzáférhetőek. A bejelentéshez azonban mellékelni kell a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó, a képviselet létesítésére vonatkozó engedélyét - vagy ha a hazai joga nem teszi engedélykötelessé e tevékenységet -, hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy az illetékes bankfelügyeleti hatósága a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

A 45-46. §-okhoz

A Felügyelet engedélye szükséges a magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön történő bankképviseletének létesítéséhez, az engedély iránti kérelem részletes feltételeit a törvény meghatározza. A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését pedig a Felügyeletnek való bejelentési kötelezettséghez köti a törvény.

Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással, a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését, a működés tervezett időtartamát, az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát, a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítéséhez csupán a Felügyeletnek való bejelentés szükséges, a bejelentéséhez azonban az előbbieken túlmenően mellékelni kell a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó, a képviselet létesítésére vonatkozó engedélyét - vagy ha a hazai joga nem teszi engedélykötelessé e tevékenységet -, hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy az illetékes bankfelügyeleti hatósága a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

A bankképviselet vezetője felelős a bankképviseletre vonatkozó törvényi szabályok betartásáért. A bankképviselet áthelyezését, megszüntetését vagy a képviseletet ellátó személyek körében beálló változást a bankképviselet öt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek nyilvántartásba vétel végett bejelenteni. A törvény szankcionálja továbbá azt az esetet, ha a bankképviselet bankügyletet folytat.

A 47-58. §-okhoz

A különböző társasági formában működő pénzügyi intézmények jogutód nélküli megszűnése az általános vállalkozási formákra vonatkozó szabályozás mentén történik azzal, hogy néhány speciális jellegből fakadó eltérést jelen törvény fogalmaz meg. Ilyen például az is, hogy a felszámoló vagy végelszámoló csak egy meghatározott társaság lehet. Szintén speciális szabály, hogy a végelszámolást kimondó határozatot kizárólag a hazai felügyeleti hatóság hozhat, és teheti ezt akkor, ha az intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja vagy ha az itt tevékenykedő intézmény külföldi anyavállalatának vagy fióktelep esetén a külföldi intézménynek az engedélye hatályát veszti.

A hitelintézetek felszámolási eljárásának lefolytatása speciális szakértelmet és gyakorlatot követel meg, mivel a nem kellő szakértelemmel végzett eljárás jelentősen csökkentheti az ügyfelek kielégítési igényét. A törvény ezért megállapítja, hogy hitelintézettel szemben indított felszámolási eljárás lefolytatására kizárólag a Fővárosi Törvényszék jogosult, függetlenül attól, hogy a hitelintézet székhelye hol található.

A törvény kizárja azt, hogy a végelszámolás vagy felszámolás során az engedményezett követelések beszámíthatóak legyenek. Az esetleges beszámításra a jogosult beszámítási jogának meghatározott időben történő bejelentése esetén van lehetőség.

A hitelintézetek felszámolása számos olyan sajátosságot tartalmaz, amely miatt a csődtörvény előírásait nem lehet, vagy csak meghatározott eltérésekkel lehet alkalmazni. A hitelintézet felszámolásakor a Csődtörvény II. fejezete nem alkalmazható, és a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

Pénzügyi intézmény, valamint harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti. Így például a hitelintézet betétesei és hitelezői nem indíthatják meg a felszámolási eljárást a hitelintézet ellen abban az esetben sem, ha a hitelintézet nem képes eleget tenni kötelezettségeinek. A törvény kötelezettséget hárít a Felügyeletre a felszámolási eljárás kezdeményezésében, amennyiben annak működési engedélyét visszavonta, illetve fióktelep esetében, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult. A bíróság a felszámolási eljárás elrendelésekor nem vizsgálja a pénzügyi intézmény fizetésképtelenségét.

A törvény a hitelintézetek felszámolási folyamatának felgyorsítását azzal kívánja elősegíteni, hogy egyrészt a bíróságnak a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásától számított 8 napon belüli határozathozatali kényszert ír elő, másrészt a felszámolást elrendelő végzés elleni fellebbezés halasztó hatályát kizárja, és a Cstv. szerinti előzetes egyetértés benyújtását sem követeli meg.

Ha a Felügyelet a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki a pénzügyi intézményhez, annak megbízatása a bíróság felszámolás elrendeléséről, egyúttal a felszámoló kijelöléséről is szóló jogerős határozatának meghozataláig tart.

Ha a Felügyelet a felszámolási kérelmet benyújtotta a Fővárosi Törvényszékhez, a felszámolást elrendelő végzés közzétételéig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el a pénzügyi intézménynél, ezúton is védve például a hitelintézetben lévő, a betétesek kielégítésére szolgáló eszközértéket. Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni, amely hosszabb a Cstv. szerint 37. § (2) bekezdés szerinti általános 40 napnál.

A törvény az ügyfelek minél magasabb kielégítési hányadát azzal is elősegíti, hogy megállapítja a felszámolói díj maximális összegét, mégpedig jóval alacsonyabb értékben, mint más vállalkozások felszámolása esetén.

A törvény meghatározza a betételhelyezésekből eredő követelések Cstv. szerinti kielégítési sorrendben való helyét..

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a felszámolás alatt álló hitelintézet számára a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes működési engedélyt adhasson ki. Ez jelentősen megkönnyíti többek között a biztosított betétek kifizetését és a hitelintézet tulajdonában álló eszközök értékének megóvását. Amennyiben a hitelintézet felszámolása során a felek egyezségben állapodnak meg, és az egyezségnek feltétele a hitelintézet további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként, akkor az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye is szükséges.

Az 59-66. §-okhoz

A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait nem kell minden hitelintézetre alkalmazni, csak azokra, amelyek végelszámolása vagy felszámolása több EGT-államban lévő levő ügyfelet is érint a másik EGT-államban létesített fióktelep miatt, vagy határon átnyúló szolgáltatás következtében. A hatály továbbá a magyar hatóságok és az EGT-államok illetékes hatóságai együttműködése érdekében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére terjed ki abban az esetben, ha az adott hitelintézet legalább két EGT-államában rendelkezik fiókteleppel.

A 60. § azt a célt szolgálja, hogy a másik EGT-államában indított csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolás esetében az eljárások során hozott határozatok Magyarországon is végrehajthatóak legyenek minden további eljárás nélkül.

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvény alapján felszámolási, illetve végelszámolási eljárás lenne indítható a másik EGT-államában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben is, ezért a törvényben ki kellett zárni ennek lehetőségét, hiszen valamely EGT-államában székhellyel rendelkező hitelintézet és annak más tagországban levő fióktelepei egyetlen jogi személyt alkotnak.

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet nem rendelkezik egyértelműen az ingatlanra vonatkozó jog tekintetében, ezért ezt a kérdést szükséges e törvényben rendezni. Hasonlóan az ingatlanhoz, az értékpapírok vonatkozásában is azon EGT-állam joga az irányadó, ahol az értékpapír vonatkozásában a számlát vezetik, a nyilvántartást végzik.

A több EGT-állam által érintett kérdésekben a tájékoztatásnak, az információ áramlásának kiemelt jelentősége van, nem lehet ez másként a pénzügyi intézmények jogutód nélküli megszűnése esetén sem.

A rendelkezés a belföldi és külföldi hitelezők számára biztosít egyenlő elbánást abban a tekintetben, hogy a követelések bejelentésére nyitva álló határidő mindkét esetben 60 nap. A határidő a magyar hitelezők esetében attól az időponttól kezdődik, amikor a végelszámolás, illetve felszámolás közzétételre kerül a Cégközlönyben, a külföldi hitelezők esetében pedig akkortól, amikor a közlemény az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában jelenik meg. A külföldi hitelezők esetében ugyancsak ehhez az időponthoz fűződik a Cstv.-ben foglalt egyéb jogvesztő határidők letelte is. A Magyarországon hozott bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed annak érdekében, hogy a hitelintézet felszámolása és végelszámolása a fióktelepre is vonatkozó egységes elvek alapján és teljes mértékben történjen meg.

A Magyarországon hozott bírósági végzés egész EGT-re kiterjedő hatályából következően a végelszámoló vagy a felszámoló is jogosult valamennyi EGT-államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására. Feladatai ellátása során - amelynek hatékonyabb elvégzése érdekében képviselőt nevezhet ki az érintett tagországokban - azonban köteles betartani azon EGT-állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja. Ez az előírás elsősorban a fiókteleppel munkaviszonyban állók védelmét szolgálja, de jelenti a fizetési-, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek számára nyújtott biztosíték elvonhatatlanságát is, ami viszont nem teremt ellentmondást, mivel a fizetési-, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek Magyarországon is törvény által védettek.

A végelszámoló vagy felszámoló kötelezettségei a következők:

- a Cstv. előírásaitól eltérően a végelszámoló vagy felszámoló köteles egyenként tájékoztatni minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye telephelye, vagy lakóhelye (lakcíme) más EGT-államban található, továbbá

- a végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

A végelszámoló vagy felszámoló munkájának megkönnyítése érdekében - az irányelv megadja ugyanis a választási lehetőséget -, a külföldi hitelezőknek magyarul kell benyújtani hitelezői igényüket.

Ha harmadik ország fióktelepe ellen indul felszámolási eljárás, az nem terjed ki automatikusan a külföldi vállalkozás minden olyan fióktelepére, amely az EGT valamely tagországában van. Ez esetben egyrészt a Felügyeletnek értesítenie kell azon EGT-államok illetékes hatóságait, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában. Másrészt a Felügyeletnek, a felszámoló bíróságnak, és a végelszámolónak vagy a felszámolónak össze kell hangolnia a tevékenységét az érintett EGT-államok illetékes szervezeteivel.

A 67. §-hoz

A hitelintézet megfelelő színvonalú működtetéséhez nem elegendő a megfelelő tőkével való ellátottság. A begyűjtött idegen források biztonságos kezeléséhez megfelelő védelmi- biztonsági, illetve informatikai követelmények is tartoznak. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatási tevékenységét csak a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges banktechnikai, bankinformatikai, műszaki felszereltség, illetve vagyonbiztosítás meglétének és a tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, vagy folytathatja. Pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a jogszabályban előírt biztonsági követelményeknek. A törvény egyéb feltételeket is támaszt, így például a jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, vagy a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat megléte.

A 68. §-hoz

A törvény szabályozza a kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseket. Ennek megfelelően a kiszervezés csak olyan tevékenységre értelmezhető, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, és ezen tevékenységet folyamatosan vagy rendszeresen végzik. A kiszervezés vonatkozásában alapkövetelmény, hogy a kiszervezett tevékenység vonatkozásában ugyanaz a minőségi elvárás van, ugyanaz a szabályozottsági szint és ugyanaz az ellenőrzési követelmény. Ehhez ugyanazt a felügyeleti szint kialakítását és megvalósítását is biztosítani kell a kiszervezett tevékenység és kiszervezett tevékenységet végző esetében is.

A 69-72. §-okhoz

A törvény meghatározza a minimális taglétszámot, amely szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetében legalább tizenöt tagot, szövetkezeti hitelintézet esetében pedig legalább kétszáz tagot tesz ki. A törvény változatlanul fenntartja a 15%-os tulajdonszerzési limitet.

A taglétszám meghatározásának legfőbb oka, hogy a szövetkezetek általános fogalmával, a gazdaságban betöltött "üzemkiegészítő" szerepükkel összeegyeztethetetlen a családi alapokon működő szövetkezeti hitelintézet. Ehhez kapcsolódik a tulajdonszerzési korlát is, megakadályozandó, hogy az egy tag egy szavazat formális érvényesítése mellett is befektető tagok színrelépésével (kihasználva a tőkeemelési kényszert) olyan álszövetkezetek alakuljanak ki, melyek elsődleges célja ezen befektetők finanszírozása.

A törvény a szövetkezeti tagok védelme érdekében megállapítja a kötelező vagyoni hozzájárulás maximális mértékét.

A szövetkezeti törvény úgy rendelkezik, hogy az alapszabálynak csak az alapításkori jegyzett tőkét kell tartalmaznia, amely ellentétes a számviteli törvény azon elvárásával, hogy a létesítő okiratban rögzített, cégbíróságon bejegyzett tőke minősül jegyzett tőkének.

A rendelkezések indoka továbbá még az is, hogy a szövetkezeti jellegből adódó változó tőke elve ne veszélyeztesse a szövetkezeti hitelintézetek prudens működését.

A 73-76. §-okhoz

A törvény 10. §-a kettős csoportosítást alkalmaz, egyrészt meghatározza a pénzügyi szolgáltatások, mint tevékenységek négy típusát (kiemelt közvetítés, ügynök, pénzforgalmi közvetítés, valamint alkusz), másrészt a közvetítők, mint intézmények vonatkozásában is elhatárolja a függő és a független közvetítőt azzal, hogy az elsődleges elhatárolási szempont az általa végzett szolgáltatás, illetve az, hogyha több szolgáltatást is közvetít, akkor ezen szolgáltatások versengőeke.

A kiemelt közvetítés (ahol a közvetítő a megbízó nevében, javára szerződést is köthet, kötelezettséget vállalhat) változatlanul engedélyköteles mind a megbízó pénzügyi intézmény, mind a közvetítő oldaláról, valamint abban sem történik változás, hogy az ügynök (aki a megbízó nevében nem köthet szerződést, illetve az ügyfél pénzét nem kezelheti) megbízása a pénzügyi intézmény oldaláról bejelentés-köteles marad.

A független közvetítőként történő működéshez ugyanakkor a továbbiakban engedélyt kell kérni, valamint az okozott károkért való helytállás biztosítása céljából kötelező felelősségbiztosítás kerül előírásra. Emellett a független közvetítők vezető állású személyeire is követelményeket állapít meg.

A közvetítő fogyasztóvédelmi szempontokat szem előtt tartva köteles az ügyfelét (leendő ügyfelét) tájékoztatni arról, hogy kinek a nevében jár el, kinek az érdekeit közvetíti, a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről, a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet, arról, hogy a tevékenysége során okozott kárért az ügyfél felé ki áll helyt, továbbá arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából, vagy alkuszként a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfél megbízásából jár el.

A 77-78. §-okhoz

A törvény meghatározza a függő és független közvetítők szakmai, képesítési követelményeit, valamint rendezi a megbízási, szerződési jogviszonyok alapeseteit és kereteit.

A 79-82. §-okhoz

Egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatások tekintetében szükséges kiegészítő szabályokat is rögzíteni a minél megfelelőbb és a specifikumokhoz minél illeszkedőbb szabályozás és működés érdekében. Ennek megfelelően a pénzváltási tevékenységet irányító és azt végző személy egyes vonatkozásokban korlátokat kap a szabályozás tekintetében. Ugyanakkor a fizetési rendszerek működtetése is olyan jellegű tevékenység, amit kiegészítő szabályok betartásával lehet csak végezni, hiszen szektorálisan kihat a többi intézményre tevékenysége, annak jellege és minősége. Tehát pénzforgalmi szolgáltatás végzéséhez jellemzően szükség van arra, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók hozzá tudjanak férni a fizetési rendszerek által működtetett technikai infrastruktúrához. Ennek megfelelően a csatlakozás feltételeinek ezért objektíveknek, arányosaknak és megkülönböztetés mentesnek kell lenniük.

Szintén a különös szabályokhoz kapcsolódik, hogy a pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy tekintetében kizáró okok és szakmai követelmények jelennek meg. A törvény a pénzváltási tevékenységet végző intézménynél vezető állású személyként tevékenykedővel szemben további feltételeket ír elő, ha meghatározott, pénzügyi vagy egyéb bűncselekmények miatt a korábbiakban jogerősen elítélték, avagy jelenleg ilyen bűncselekmények miatt ellene indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.

A 83. §-hoz

A törvény megállapítja a hitelintézet felelősségét, a rábízott idegen források és a saját források kihelyezésének vonatkozásában. Megkülönbözteti továbbá egymástól az azonnali fizetőképesség, azaz a likviditás és a hosszú távú fizetőképesség, azaz a szolvencia fogalmát. Az azonnali fizetőképesség ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy a hitelintézetnek képesnek kell lennie a vele szemben jogosan felmerült követelésnek eleget tenni, míg a szolvencia fenntartása a saját vagyon megőrzését jelenti, vagyis azt, hogy hitelintézet eszközeinek értéke mindenkor meg kell haladja a kötelezettségeinek értékét.

A hitelintézetek működése során alapvető követelmény, hogy a hitelintézet a vele szemben támasztott követeléseknek eleget tudjon tenni. Az azonnali fizetőképesség biztosítása a hitelintézet követeléseinek és kötelezettségeinek naprakész nyilvántartását igényli, hiszen azok különböző lejárati időpontban és összegekben jelennek meg.

A hitelintézet prudenciális szabályozásának számos részletszabályát uniós rendelet tartalmazza. Azonban ez a § rögzíti, hogy a hitelintézet szavatoló tőkéje eléri vagy meghaladja a hitelintézet tőkekövetelményét (amely az uniós rendeletben ismertetett kockázatok miatti tőkekövetelmény, a többlettőke-követelmény és a tőkepufferekből fakadó tőkekövetelmény összege).

A hitelintézetet a forrásgyűjtési, likviditási és tőkekövetelményi szabályokon túl köti még átalakulás, egyesülés esetén is a korábbi intézmény szavatoló tőke szintje, de ugyanígy az egyébként speciális keretek között működő harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének is legalább száz százalékos eszközfenntartási mutatót kell teljesítenie.

A 84-85. §-hoz

A hitelintézetek működése során a saját tőke mértéke és a jegyzett tőke mértéke lényegesen eltérhet egymástól Az eltérést egyrészt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által meghatározott tőketartalékra, az eredménytartalékra, az értékelési tartalékra és a mérleg szerinti eredményre vonatkozó előírások adják, másrészt az e törvényben meghatározott általános tartalék képzési kötelezettség is különbséget tesz a saját tőke és a jegyzett tőke között. A saját tőke inkább jelzi a hitelintézet tényleges vagyoni helyzetét, mint a jegyzett tőke, hiszen mindenkor tartalmazza a kimutatott veszteségek értékét, valamint a működés során felhalmozott többletvagyon értékét is. Ezért nem elegendő, hogy törvény a minimális jegyzett tőkére vonatkozóan szabályokat állapít meg, de szükség van arra is, hogy a hitelintézet tényleges vagyoni helyzetére vonatkozóan és a saját tőke minimális mértékére is tartalmazzon rendelkezést. Ennek megfelelően a hitelintézet saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb az előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

A hitelintézet saját tőkéje korlátos érték, hiszen nem csökkenhet az induló tőkeként meghatározott érték alá, amely ha mégis bekövetkezik, akkor a felügyeleti hatóság határozatban rögzíti, hogy milyen határidőn belül kell az induló tőkére vonatkozó szabályt, mint saját tőke érték minimum, újból teljesíteni. Ha a hitelintézet saját tőkéjének összege a jegyzett tőke összege alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására. A rendezés érdekében a törvény kétféle megoldási lehetőséget biztosít: egyrészt sor kerülhet a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítására, másrészt pedig a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok gondoskodhatnak arról, hogy alaptőke emeléssel a hitelintézet saját tőkéjének összege megfelelően helyreálljon.

A 86. §-hoz

A gazdasági társaságok tőkéjének leszállítására vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmaz előírásokat. A hitelintézetek speciális tevékenysége következtében azonban az általános előírásoktól itt is eltéréseket tartalmaz a törvény a jegyzett tőke leszállítása esetén a hitelezők számára biztosítékot kell adni. A hitelintézetek esetében ez a gyakorlatban nem érvényesíthető az ügyfelek magas számának következtében. Ezért a törvény megállapítja, hogy amennyiben a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke esetében is eléri a számára megállapított minimális tőkemegfelelési értéket, akkor a vele szemben fennálló követelést biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni, vagyis a jegyzett tőke leszállítását végre lehet hajtani.

A 87. §-hoz

A törvény változatlanul kötelezően előírja a bankok számára a mérlegfőösszeg és a vállalt kötelezettségek meghatározott aránya alapján az adózott eredményből történő általános tartalék képzést.

Az általános tartalék kettős célt szolgál: egyrészt tartalékul szolgál azokra a veszteségekre, amelyekre a megképzett kockázati céltartalék már nem elegendő és ezáltal erősíti a hitelintézet tőkepozícióját, másrészt pedig biztosítékot szolgáltat arra, hogy a hitelintézet több éven keresztül való működése során hullámzó jövedelmezőség kiegyenlítésre kerüljön.

Az általános tartalék képzése azonban egyben azt is jelenti, hogy a tulajdonosok ennyivel kevesebb osztalékhoz juthatnak hozzá, ezáltal a bank kevésbé jelent vonzó befektetési lehetőséget, vagyis a bank az általános tartalék képzésében csak korlátozottan érdekelt. Így a törvény megtiltja a hitelintézetek számára osztalék fizetését, ha még nem képeztek általános tartalékot. Ennek megfelelően a mindenkori tárgyévi adózott eredmény 10 százalékát kell az általános tartalékba helyezni addig, amíg az ily módon képzett általános tartalék nem éri el a hitelintézet saját tőkéjének összegét. Ebben az esetben azért nem szükséges a további általános tartalékképzés, mert a hitelintézetek tőkepozíciójának meghatározó elemének a továbbiakban is a jegyzett tőkének kell lennie.

Az általános tartalékképzés alól a Felügyelet kérelemre felmentést adhat abban az esetben, ha a hitelintézet szavatoló tőkéje eléri a (2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka. Az ilyen tőkemegfelelési mutató azt is jelenti, hogy a hitelintézet szilárd tőkepozícióval rendelkezik, ezért a további tőkeerősítés alól átmenetileg mentesíthető.

A hitelintézeteknél a számviteli szabályok szerint képzett eredménytartalék, illetve az e törvény előírásai alapján képzett általános tartalék hasonló célt szolgál, az eddigi előírások alapján azonban nem volt lehetőség arra, hogy a hitelintézetnél meglévő eredménytartalék fedezhesse az esetleges általános tartalékhiányt. A törvény ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy a hitelintézet az eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészében átcsoportosíthassa.

Ez a hitelintézet tőkepozícióját nem érinti, mivel mind az eredménytartalék, mind az általános tartalék egyben saját tőke elemnek, illetve szavatoló tőke elemnek is minősülnek.

A 88. §-hoz

A törvény a prudenciális szabályok között megkülönböztetett figyelmet szentel a kockázati céltartalék képzés szabályainak. A kockázati céltartalék pontos mértékének megállapítása a hitelintézetek számára azért különösen fontos, mert ezáltal megtörténik eszközeik és vállalt kötelezettségeik tényleges értéken való meghatározása, kimutatásra kerülnek azok a veszteségek, amelyek a hitelintézet tevékenysége következtében már bekövetkeztek, de kimutatásra egyébként még nem kerülnének. A kockázati céltartalék elnevezéséből adódóan is mindig egyedi mérlegtételhez vagy mérlegen kívüli tételhez kötődik, ezáltal beazonosítható az, hogy az adott kockázati céltartalékot milyen követelés vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség után képezték. Kockázati céltartalék képzés szempontjából a hitelezési, a kamat, az árfolyam, a befektetési, az ország valamint egyéb kockázatokat kell figyelembe venni.

A különböző tartalékképzések rendszere a hitelintézetnél azt a célt szolgálja, hogy a hitelintézet csak olyan jövedelmet mutathasson ki, amelynek mértéke megfelel a tevékenységéből származó tényleges jövedelmezőségnek, vagyis nem tartalmaz olyan jövedelmi elemeket, amelyek realizálódása még nem történt meg, vagy kétséges, továbbá biztosítva legyen, hogy a jövedelme kimutatásakor figyelembe vételre kerültek mindazok a veszteségek, amelyek a hitelintézet tevékenységéből származtak. A kockázati céltartalék, illetve az általános kockázati céltartalék megképzése során az az elv került figyelembevételre, hogy a pénzügyi szolgáltatói tevékenységnek természetes velejárója az, hogy a pénzügyi vállalkozás kockázatokat vállal föl. A kockázatok felvállalásából adódóan azonban az is természetszerű, hogy veszteségek keletkezhetnek, és bár a hitelintézetnek törekednie kell ezen veszteségek minimalizálására, azok teljes mértékben nem zárhatók ki.

Az ilyen veszteségek keletkezése mindaddig nem jelent különösebb problémát a pénzügyi intézmény számára, ameddig azt megfelelő jövedelemmel vagy tőkével fedezni tudja. A Javaslat ezen előírásai ennek a veszteség fedezésnek az alapjait teremtik meg.

A 89. §-hoz

Annak érdekében, hogy a hitelintézet által felvállalt kockázatok rendszeresen összesítésre kerüljenek, illetve az utánuk képzendő céltartalék szükséges mértéke megállapítható legyen, szükséges, hogy a hitelintézet rendszeresen értékelje és minősítse eszközeit, vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit, ezáltal azok tényleges értéke megállapítható legyen.

A 90-92. §-okhoz

A 2008-as pénzügyi válság során tapasztalt hiányosságok felismerése következtében számos új nemzetközi szabályozási elem bevezetése vált szükségessé annak érdekében, hogy a válság hatásai, annak következményei csökkenthetőek legyenek és a pénzügyi szektor stabilitása helyreálljon. Különösen fontos kérdés ez azért, mivel a hitelintézetek a hitelezési tevékenységük és hitelezési döntéseik, kihelyezési stratégiáik keretében alapvetően kihatnak a gazdaságra, annak működésére és szereplőire. Ezen gondolatok mentén az egységes uniós szabályozás az intézmények veszteségviselő képességének növelése, a hitelintézetek tevékenységének prociklikusságbeli csökkentése, valamint a rendszerszintű és makroprudenciális kockázatok megelőzése és mérséklése érdekében pótlólagos tőkekövetelményeket vezet be.

Ennek megfelelően az intézmények számára előírásra kerül egy fix mértékű tőkefenntartási puffer (2,5%), amely a tőkehelyzet megerősítésére szolgál, és amelyet a minimális tőkekövetelmény és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény felett kell a hitelintézetnek képeznie egyedi és összevont alapon.

A prociklikus mechanizmusok csökkentése érdekében bevezetésre kerül továbbá az anticiklikus tőkepuffer, amelynek konkrét célja, hogy a hitelintézetek a gazdasági növekedés időszakában elegendő tőkét halmozzanak fel ahhoz, hogy stresszidőszakokban képesek legyenek a veszteségek elviselésére. A hitelintézet az intézményspecifikus tőkepufferrátát azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlagaként számítja, amelyek azon országokra vonatkozóan alkalmazandók, ahol hitelkockázati kitettségei találhatóak. Az anticiklikus pufferrátát a minimális tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül kell a hitelintézetnek képeznie egyedi és összevont alapon, amelynek mértéke 0-2,5% illetve esetlegesen 2,5% felett alakulhat. (A tőkepufferek értéke a teljes kockázati kitettség értékének arányában értendő, és amelyet elsődleges alapvető tőkeelemekkel kell teljesíteni.)

Mivel a különböző EGT-államok eltérő értékeket határozhatnak meg az anticiklikus pufferráta vonatkozásában, így szükséges az egyes esetek egyenkénti rendezése, hogy a hitelintézet megfelelő biztonsági szint mellett tevékenykedjen a különböző gazdasági ciklusok változékonysága mellett is.

A 93-95. §-okhoz

A nemzetközi szabályozási előírásokkal összhangban azonosításra kerülnek azon hitelintézetek, amelyek nagy kockázatot jelentenek a globális illetve az európai vagy nemzeti pénzügyi rendszerre nézve, és amelyek fizetésképtelensége jelentős mértékű károkat eredményezne. Ezen kockázatokat figyelembe véve a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézeknek alkategóriától függően összevont alapon 1-3,5%-os mértékű pótlólagos tőkepuffert kell tartaniuk a minimális tőkekövetelményen, a tőkefenntartási és az anticiklius tőkepufferen, valamint a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

Az EGT-állami diszkréció keretében egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek számára egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon előírható egy maximálisan 2%-os pótlólagos tőkepuffer, amennyiben az EGT-állam úgy ítéli meg, hogy a felmerülő makroprudenciális kockázatok csak nemzeti intézkedés keretében kezelhetőek megfelelően.

A tőkepufferek értéke a teljes kockázati kitettség értékének arányában értendő és elsődleges alapvető tőkeelemekből teljesítendő.

A 96. §-hoz

Az uniós szabályozás eredményeként az EGT-állambeli diszkréció keretében előírható a rendszerkockázati tőkepuffer teljesítése a hitelintézetek számára. A tőkepuffer elsődleges célja, hogy azon hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok megelőzhetőek és csökkenthetőek legyenek, amelyek a pénzügyi rendszer zavarának veszélyét hordozzák, és esetlegesen súlyos kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak egy adott állam pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára nézve. A rendszerkockázati tőkepuffert a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon képzi. A tőkepuffer mértékét és az érintett kitettségek körét (amelyre alkalmazandó a tőkepufferráta) a hazai felügyeleti hatóság határozza meg, amelyet elsődleges alapvető tőkeelemekkel kell teljesítenie a hitelintézetnek a minimális tőkekövetelményen, a tőkefenntartási és az anticiklius tőkepufferen, valamint a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

A 97-100. §-okhoz

Mivel többféle jogcímen kell a hitelintézetnek tőkepuffert képeznie, így ezeket rendszerben, egymáshoz viszonyítottan és mérlegelve kell kezelni. A jogszabály rögzíti a hitelintézet számára teljesítendő tőkepuffer-követelmények körét (kombinált pufferkövetelmények), amely a tőkefenntartási pufferen felül azon tőkepuffereket tartalmazza, amelyeket a hitelintézetnek képeznie kell.

Összevont alapú felügyelet esetén a globális és az egyéb rendszerszinten előírt tőkéből a magasabb értékűt kell megképeznie a csoportbeli hitelintézetnek. Ha az előző kettő mellé még a rendszerkockázati tőkepuffer képzése is előírásra kerül, akkor pedig a háromféle puffer közül a legmagasabb értékűt kell az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek megképeznie. Ha a hitelintézet számára alkalmazandó egyedi vagy szubkonszolidált szinten az egyéb rendszerszintű és a rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény is, akkor szintén a magasabb követelmény teljesítendő a hitelintézet számára. Mivel a globálisan vagy rendszerszinten jelentős hitelintézetet tartalmazó csoport más hitelintézeti tagja is köteles összevont alapon globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézeti tőkepuffert tartani, így egyedi szinten a hitelintézetnek a tőkefenntartási és az anticiklikus tőkepufferek összegéhez még az egyéb vagy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény közül a magasabb érték is hozzáadandó. Ha az előbb említett csoport esetén a rendszerkockázati tőkepuffer csak a Magyarországon lévő kitettségekre alkalmazandó, akkor a hitelintézet egyedi szintű kombinált tőkekövetelménye a tőkefenntartási, az anticiklikus, a rendszerkockázati tőkepuffer és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepufferek összege.

Ha a hitelintézet nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményeit, akkor az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit korlátoznia kell, és nem teljesíthet kifizetést sem az elsődleges, sem a kiegészítő alapvető tőkéből, nem ígérhet kifizetést és nem fizethet ki teljesítményjavadalmazás vonatkozásában. Az ezen felüli kifizetésre vonatkozó módszertant a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Természetesen a jogszabálynak eleget nem tevő tőkeszint nemcsak korlátozást eredményez, hanem kötelezettséget is von maga után. A hitelintézetnek minél hamarabb helyre kell állítania a jogszabálynak megfelelő állapotot, és ehhez egy tervet kell készítenie az illetékes felügyeleti hatóság számára.

A 101. §-hoz

A rendelkezés célja, hogy rögzítse azt a feltételt, amely szerinti a hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie, annak érdekében, hogy a hitelezési, piaci és működési kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőke szükségletét folyamatosan fenntartsa.

A 102. §-hoz

A pénzügyi intézmények az aktív bankügyleteik során kihelyezik azokat a forrásokat, amelyeket betét vagy más idegen forrás formájában a nyilvánosságtól begyűjtöttek. A források kihelyezésével a pénzügyi intézmények - a legkörültekintőbb eljárás mellett is - mások pénzét kockáztatják, ezért alapvető fontosságú, hogy a kihelyezés gyakorlatát, illetve az egyéb kockázatvállalások szabályait olyan belső szabályzatok szerint végezzék, amelyek biztosítják a kihelyezések és a kötelezettségvállalások megalapozottságát és áttekinthetőségét. A belső szabályzatok kidolgozása azért is fontos, hogy a pénzügyi intézmény képes legyen a hitelekhez kapcsolódó kockázatok felmérésére, s ehhez kapcsolódóan megfelelő limiteket tudjon kidolgozni és alkalmazni működése során.

A törvény ezért előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy a kihelyezési és a kötelezettségvállalási tevékenységére megfelelő belső szabályzatokat dolgozzon ki és alkalmazzon.

A törvény előírja továbbá, hogy pénzügyi intézmény valamennyi, kockázatvállalással járó ügyletét kizárólag írásban kötheti meg.

A 103. §-hoz

A törvény szerint a hitelintézetnek a kihelyezéssel járó kockázatok mérséklése érdekében két lehetősége van: egyrészt a leendő adós pénzügyi helyzetének, az eddigi kapcsolat, illetve a jövőre vonatkozó elképzelések függvényében fel kell mérni az adós jövőbeni hitel, illetve kamattörlesztő képességét, másrészt a kockázat további csökkentése érdekében a hitelintézet az ügylet mögé biztosítékot, vagy fedezetet követelhet meg. A törvény a hitelezési tevékenység biztonságosságának fokozása érdekében részletesen tartalmazza a fedezet elfogadásának szabályait is.

A törvény előírja a hitelintézetnek, hogy a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződniük a szükséges fedezetek illetve biztosítékok meglétéről, valós értékéről, érvényesíthetőségéről, és ezeket megfelelően dokumentálniuk kell.

A törvény megtiltja a hitelintézetek számára olyan értékpapír fedezet elfogadását, amely az adott hitelintézetben tagsági jogokat biztosít, vagy hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, valamint a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

Ezekre a korlátozásokra azért van szükség, mert ha a bankcsoport kockázatvállalását konszolidált szinten vizsgáljuk, ezek a biztosítékok nem jelentenek valódi fedezetet, hiszen a bankcsoport egészében vizsgált kockázatokat nem csökkentik.

A törvény kötelezővé teszi a hitelintézetek számára az ún. hitel utógondozás végzését, vagyis a hitelintézet nem csupán a kihelyezés időtartama előtt köteles vizsgálni a kockázatok alakulását, hanem a kockázatvállalást tartalmazó szerződések időtartama alatt folyamatosan ellenőriznie kell a kockázatvállaláshoz kapcsolódó kockázatok mértékét.

A 104. §-hoz

A törvény a hitelintézetek által végzett értékpapír ügyletek hitelezéséhez két fontos előírást kapcsol. Egyrészt a hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, vagyis nem nyújthat hozzá hitelt, illetve nem vállalhat ahhoz kapcsolódó kötelezettséget, amelynek célja, hogy a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt (ideértve a szövetkezeti részesedést is), alapvető kölcsöntőkének vagy járulékos kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.

Ezáltal ugyanis a hitelintézet tőkeemelésére, vagy a szavatoló tőke növelésére szolgáló pénz befizetés nem jelent valóságos tőkenövelést a hitelező számára, hiszen mindössze a betéteket konvertálja át befektetéssé, de az átkonvertálás ellenére a betéteket vissza kell fizetni. Az ilyen tőkeemelés tehát nem elégíti ki a tőkeemelésre vonatkozó alapelveket.

A 105. §-hoz

A törvény külön előírásokat tartalmaz a hitelintézetek ingatlanbefektetéseire, maximálja azok mértékét. Az ingatlanbefektetések ugyanis, kivéve a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlan befektetéseket (pl. a hitelintézet székhelyének, illetve fiókjának minősülő ingatlanokat), nem tartoznak a pénzügyi szolgáltatói tevékenység keretébe. A törvény szerint a hitelintézet egyéb módon csak akkor szerezhet ingatlant, ha az valamilyen ügylet fedezetéül szolgált, vagy felszámolási eljárás útján jutott a hitelintézet birtokába. Ezeket a befektetéseket azonban a hitelintézetnek meghatározott időn belül el kell idegenítenie.

A 106. §-hoz

A törvényt a hitelintézet összes befektetései vonatkozásában a hitelintézet szavatoló tőkéjének 100 %-ában állapítja meg a korlátot. A befektetések ilyen szigorú korlátozására azért van szükség, mert a befektetés alapvetően nem pénzügyi szolgáltatói tevékenység és a befektetések hozama az adózott eredményt befolyásolja, tehát nem szolgálhat a pénzintézetnél elhelyezett betétek fedezetéül. A törvény beiktatja továbbá annak tilalmát, hogy a hitelintézet részesedést szerezzen, illetőleg tagsági viszonyt létesítsen olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.

A törvény ezért ezzel az előírással azt a lehetőséget vonja meg a hitelintézetektől, hogy a hitelintézetekben meglevő kockázatokat olyan vállalkozásokban csoportosíthassák át, amelyekre a szigorúbb prudenciális előírások nem vonatkoznak.

A törvény az összes befektetések vonatkozásában is tartalmaz bizonyos mentesítéseket, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a kötvények a befektetési limitek vonatkozásában nem minősülnek befektetésnek, annak ellenére, hogy azok az adott vállalkozást hosszú távon szolgálják. Ennek legfőbb oka, hogy a kötvények alapvetően hitelezési jogviszonyt testesítenek meg, így a befektetési korlátok alól kikerülnek és csak a nagykockázat vállalások között kerülnek számításba.

A befektetési korlátok számításakor nem kell figyelembe venni azokat a tételeket sem, amelyeket a szavatoló tőke számítás során egyébként már a tőkéből levontak. Ennek megfelelően nem tartozik például a 100 %-os befektetési korlát alá a pénzintézeti befektetés, amely a szavatoló tőke számítás során levonásra kerül, vagyis amelyet a hitelintézet 100 %-os mértékben tőkével fedez. Ugyanez vonatkozik azokra a befektetési korlát túllépésekre, amelyeket a hitelintézet megfelelő szavatoló tőkével fedezni tudott.

A 107-109. §-okhoz

Annak érdekében, hogy pénzügyi vállalkozások garanciája, készfizető kezessége is elismert hitelkockázati fedezetet legyen, szükség van arra, hogy ezen pénzügyi vállalkozások megfeleljenek a hitelintézetekre vonatkozó egyes prudenciális követelményeknek. E rendelkezések rögzítik, hogy a pénzügyi vállalkozás a prudenciális szabályozás tekintetében akkor felel meg a hitelintézetekre vonatkozó előírásoknak, ha eleget tesz a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, a kockázatok és a befektetések behatárolására, valamint az eszközök minősítésére vonatkozó hitelintézetek részére előírt követelményeknek.

A pénzügyi vállalkozás prudenciális szempontú egyenértékűségének megállapítását, a törvényben írt feltételek megléte esetén a Felügyelet kérelemre két hónapon belül határozatban köteles rögzíteni, amelyet honlapján nyilvánosságra hoz.

A pénzügyi vállalkozás egyenértékűségének megállapítására vonatkozó határozatát a Felügyelet e rendelkezések szerint visszavonhatja, ha intézkedését, kivételes intézkedését követően a pénzügyi vállalkozás az adott határidőn belül nem tesz eleget a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményeknek. Ettől ugyanakkor külön kell választani azt az esetet, amikor a Felügyelet magát a pénzügyi vállalkozás engedélyét vonja vissza.

A 110. §-hoz

Ha a hitelintézet igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, valamint könyvvizsgálója, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója, vagy ezen személyek tulajdonában lévő, vagy általuk ellenőrzött vállalkozások a hitelintézethez hitelkérelmet nyújtanak be, a hitelkérelem elbírálásának objektivitása nem biztosított. Ezen személyek ezért a hitel megszerzésével jelentős vagyoni előnyökre tehetnek szert, amely egyben a pénzügyi intézmény számára veszteséget jelent, vagy azt túlzott mértékű kockázatvállalásnak teszi ki. A törvény ezért jelentősen szigorít az eddigi törvényi előírásokon, megtiltja az ezen személyek részére, illetve ezen személyek tulajdonában levő, vagy általuk ellenőrzött vállalkozások részére a hitelintézet által hitel nyújtását, illetve kötelezettség vállalását.

Ezáltal biztosított, hogy ezen személyek, illetve vállalkozások a pénzügyi intézményben fennálló befolyásukat nem használhatják ki gazdasági előny szerzésére, hanem hitelt csak és kizárólag más hitelintézettől kaphatnak. Ez alól a szigorú belső hitelezési korlát alól három felmentés létezik: az egyik a hitelintézet sajátos típusából, a másik a hitel jellegéből, a harmadik pedig a sajátos hitel jellegen túl garanciális szabályok rögzítéséből adódik.

A hitelszövetkezet legfontosabb sajátossága, hogy tevékenységét kizárólag saját tagjai körében végzi. Nem indokolt ezért ezen pénzügyi intézmények fentiekben megnevezett személyeinek, illetve vállalkozásainak kizárása a hitelezői körből, amennyiben azok egyébként a hitelszövetkezet tagjának minősülnek.

A hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret, valamint a munkáltató által adott fizetési előleg, vagy más szociális célú hitel folyósítását más belső szabályzatok is befolyásolják, amelyek nem adnak lehetőséget az egyedi elbírálásra. Ezáltal ezen hiteltípusok esetében a belső hitel korlát alól felmentés adható.

A hitelintézet korábban meghatározott személyei részére a már korábban ismertetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeret, valamint szociális célú hitel folyósításán kívül kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat. Garanciális szempontból azonban ez a kölcsönnyújtás szigorú feltételekhez kötött, mert az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint, a jelenlévő igazgatósági tagok több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján nyújtható. Az így nyújtott kölcsönökről elkülönített nyilvántartást kell vezetni és az igazgatóság döntésének magába kell foglalnia a kamat és törlesztés feltételeiről szóló döntést is.

A 111-118. §-okhoz

A hitelintézeteknek áttekinthető szervezeti felépítéssel és vállalatirányítással kell rendelkezniük ahhoz, hogy a tőkemegfelelési szabályok alkalmazásához szükséges módszereket megalapozottan, felkészülten és megfelelően tudják az intézmény működésének egészében alkalmazni.

A jogszabály szigorú szabályokat ír elő a vállalatirányítási rendszerekre és eljárásokra vonatkozó követelmények tekintetében. Olyan szabályokat vezet be, amelyek célja a vezető testület által végzett kockázatellenőrzés hatékonyságának fokozása, valamint a kockázatkezelési funkció javítása. A szabályozás célja továbbá a vezető testület megfelelőségének és "sokszínűségének" előírása, valamint ennek elősegítése érdekében az arányossági elvek alapján jelölő bizottság felállításának szabályozása.

Kockázatkezelő bizottság felállítása is szükséges a hitelintézet részéről, ha piaci részesedése magas. A kockázatkezelési bizottság stratégiai szemléletű feladatokat lát el és kockázatvállalási hajlandósági-stratégiai és árazási tekintetben jeleníti ezt meg.

A vállalatirányítási feladatok operatív szemléletében jelentős szerepe van az igazgatóságnak, így felelőssége is kiterjed a kockázatvállalási jelleg, a kockázati ellenőrzés, a szabályzatok kialakítása és betartatása szempontjából. A sokrétű és összetett feladatokhoz az igazgatóság személyeinek tudása, tapasztalata és hozzáértése is sokrétű kell, hogy legyen, hogy elemeiben és összetettségében is a lehető legjobban lássák el feladataikat. Ennek megteremtése érdekében kiemelten fontos, hogy a hitelintézet hozzájáruljon az igazgatóság tagjainak képzéséhez.

A 119. §-hoz

Alap esetben a hitelintézetnek egyedi alapon kell teljesítenie a kockázatkezelésre és a vállalatirányításra vonatkozó rendelkezéseket, míg EU-szintű csoportok esetén biztosítandó az egységes, összehangolt és következetes megfelelés szubkonszolidált vagy konszolidált szinten is.

A 120. §-hoz

A belső ellenőrzésen kívül, kifejezetten a prudenciális szabályozás vonatkozásában speciális mechanizmust és jelentő rendszert kell minden hitelintézetnek létrehoznia annak érdekében, hogy az esetlegesen felmerülő jogsértések mihamarabb kiderüljenek, kezelésre kerüljenek és a következmények csökkenthetőek vagy elkerülhetőek legyenek.

A 121-125. §-okhoz

A közelmúlt nemzetközi pénzügyi válsága megmutatta, hogy az olyan javadalmazási politikák, amelyek az intézmény kockázattűrő képességét meghaladó kockázatok vállalására ösztönöznek, alááshatják a hatékony és eredményes kockázatkezelést és súlyosbíthatják a túlzott kockázatvállalási magatartást.

A javadalmazási politikának törekednie kell arra, hogy az alkalmazottak személyes érdekeit összehangolja az érintett hitelintézet hosszú távú érdekeivel. A javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek értékelése során a hosszú távú teljesítményre kell összpontosítani és figyelembe kell venni a teljesítmény tekintetében fennálló kockázatokat is.

A 126-127. §-okhoz

A hitelintézet egyedi alapon legalább félévente eleget tesz az uniós szintű nyilvánosságra hozatali követelményeknek. A transzparens szervezeti működés érdekében a hitelintézet anyavállalat és a tagállami pénzügyi holding társaság legalább évente nyilvánosságra hozza a csoport jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját és javadalmazási politikáját. Egyedi és összevont alapon a hitelintézetnek közzé kell tennie továbbá az üzleti évére vonatkozó adatokat, valamint az eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.

A 128. §-hoz

A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a külső hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítések nem mindenesetben megfelelőek, és ezáltal jelentős kockázat rejlik abban, ha a hitelintézetek kizárólagosan és automatikusan ezen hitelminősítésekre hagyatkoznak. Ennek eredményeként az uniós szabályozással összhangban a hitelintézeteknek törekedniük kell arra, hogy egyre növekvő mértékben belső modelleket alkalmazzanak tőkekövetelményeik kiszámításához, különös tekintettel a jelentős és nagyszámú kitettségeik esetében. Kerülendő továbbá a külső hitelminősítésekre való mechanikus hagyatkozás. A Felügyeletnek figyelemmel kell kísérnie a hitelintézetek ez irányú tevékenységét és ösztönöznie kell a belső modellek használatát.

A 129. §-hoz

A törvény a pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosaira nézve is szabályokat állapít meg, szabályozva azt a különleges felelősséget, amely egy pénzügyi intézmény tulajdonlásával jár. A törvény szerint a pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet, aki független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő, biztonságos működését veszélyeztető befolyástól és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható, ezzel nem zárja ki a pénzügyi intézmény feletti hatékony felügyelet gyakorlását.

A pénzügyi intézmény és a tulajdonos közötti kapcsolat a törvény több pontján is szabályozásra került. Az előírások azt a célt szolgálják, hogy a pénzügyi intézmény tulajdonosa semmilyen különleges elbánásban ne részesülhessen a pénzügyi intézmény részéről, s az semmilyen kedvezményt ne biztosíthasson tulajdonosa számára, továbbá a tulajdonosok a pénzügyi intézményt ne használhassák fel egyéb tevékenységeik finanszírozására és működtetésére. Ezeknek az elveknek az ellenőrzéséhez szükséges a Felügyelet számára, hogy a tulajdonos kapcsolatrendszere és a pénzügyi intézmény tulajdonosi szerkezete átlátható legyen.

A magyar és a nemzetközi gyakorlat is egyértelműen megmutatta, hogy a pénzügyi intézmények működésének egyik legfontosabb veszélyforrása a tulajdonosi ellenőrzés hiányossága, valamint az olyan tulajdonosi szándék, amely az adott pénzügyi intézményt saját vállalata finanszírozására használja

A 130-131. §-okhoz

A törvény a befolyásoló részesedés szerzését, illetőleg a befolyásoló részesedés olyan jellegű módosítását, amelynek következtében a tulajdoni részesedéshez kötődő szavazati jog eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos - EU előírásokat követő - határértéket, a Felügyelet engedélyéhez köti. A részesedést szerezni kívánó még a szerződéskötést megelőzően köteles a Felügyelettől az engedélyt megkérni. Ezek az előírások azt segítik elő, hogy a Felügyelet mindenkor megfelelő információkkal rendelkezzen az adott hitelintézet tulajdonosi köréről, egyértelműen megállapítható legyen, hogy ki és milyen befolyást gyakorolhat a hitelintézet működésére, ellenőrizhető legyen a törvény egyes, a befolyásoló részesedés mértékéhez kötődő szabályainak betartása.

Szintén ehhez kapcsolódik az az előírás is, hogy a pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást kizárólag a Felügyelet engedélyével köthet. Ezekkel az előírásokkal a Felügyelet nemcsak információkat szerez az adott hitelintézetek tulajdonosi köréről, hanem közvetlen módon hathat abba az irányba, hogy az adott pénzügyi intézményben ne alakulhasson ki olyan tulajdonosi kör, amely a pénzügyi intézmény tevékenységét és a nála elhelyezett idegen források biztonságát veszélyeztetné.

A befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó előírásokat nemcsak a közvetlen részesedés szerzésre kell alkalmazni, hanem a közvetett részesedés szerzésre is, amikor a részesedést szerezni kívánó nem közvetlenül a pénzügyi intézményben szerez részesedést, hanem egy, a pénzügyi intézményben már részesedéssel bíró egyéb vállalkozásban. Ebben az esetben, ha ellenőrző részesedésnek minősül a részesedésszerzés, a szerződést megelőzően szintén a Felügyelettől kell engedélyt kérni. A törvény itt is felsorolja az engedélykérelem részletes tartalmát.

A 132. §-hoz

A törvény nemcsak a befolyásoló részesedés szerzésére, hanem a befolyásoló részesedés megszüntetésére is tartalmaz előírásokat. Befolyásoló részesedés eladása esetén a részesedést eladó az elidegenítésről szóló szerződéskötést megelőző két napon belül a Felügyeletnek köteles azt bejelenteni, ha a szerződés nyomán befolyásoló részesedése teljesen megszűnik, vagy a tulajdoni részarány, illetve szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökken, vagy új vezető tisztségviselő kerül megválasztásra. Ezek az előírások ugyanazon elvet követik, mint a piacról való kilépés lehetőségének korlátozására vonatkozó szabályok, vagyis ki akarják zárni annak a lehetőségét, hogy egy hitelintézeti tulajdonos felismerve a hitelintézet válságos állapotát, a részesedésének eladásával kimenekülhessen a tulajdonosi ellenőrzés elmulasztásából, vagy a válsághelyzet kialakításában való tevékeny részvételből fakadó felelősségre vonás alól.

A 133. §-hoz

A Felügyelet a részesedés megszerzésére vonatkozó kérelem átvételét igazolja és tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről. Az eljárás során hatvan napon belül érdemben megvizsgálja és elbírálja a kérelmet a hazai felügyeleti hatóság. Hiányos kérelem esetén a hatóság további iratok, információk benyújtására szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiány pótlását követően az eljárás folytatódik.

A 134. §-hoz

A befolyásoló részesedés megszerzését kérelmező adott esetben másik EGT-államban rendelkezik tevékenységi engedéllyel. Ebben az esetben a felügyeleti hatóság a körültekintő mérlegelés érdekében egyeztet az érintett másik felügyeleti hatóságokkal. Az egyezetés keretében tudomására hozott állásfoglalásokat a hazai felügyeleti hatóság a határozatában ismerteti.

A 135. §-hoz

A törvény részletesen meghatározza azokat az eseteket, amikor a Felügyeletnek lehetőségei illetve kötelezettségei vannak arra, hogy megtagadja a befolyásoló részesedés szerzésének engedélyezését. Az engedélykérelem elutasításának alapvetően három oka lehet. Az első esetben a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a kérelmező tevékenysége veszélyeztetheti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását. Ilyen esetek különösen, ha a kérelmező eddigi tevékenysége alapján megállapítható, hogy olyan ügyleteket köt, amely a szokásos üzleti kockázatot meghaladó, túlzott kockázatvállalási hajlamra utalnak, nem tisztázott megfelelően a részesedés szerzéséhez felhasznált pénzeszközök eredete, vagy a Felügyelet a korábbiakban olyan intézkedéseket kényszerült hozni ellene, mely kétségessé teszi a megfelelő tulajdonosi irányításra való képességét.

Az engedélykérelem megtagadásának másik oka lehet a befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy tulajdoni részesedései szerkezetének olyan mértékű átláthatatlansága, amely a megfelelő felügyeleti tevékenységet ellehetetleníti vagy akadályozza. A harmadik ok, ha az engedélykérő nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

A Felügyelet engedélye azonban nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyt.

Ezek a szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést csak olyan személy szerezhessen, akiről nem feltételezhető, hogy az adott pénzügyi intézményt saját céljaira kívánja felhasználni, amely által jelentősen csökkenhet a tulajdonosi részesedéssel való visszaélés lehetősége. Ezekkel az előírásokkal a Felügyelet mindenkor naprakész információkkal fog rendelkezni az adott pénzügyi intézmény tulajdonosi köréről, amely információ mind az adott pénzügyi intézmény felügyeleti szempontú kezeléséhez, mind egy esetleges válsághelyzet esetén szükséges intézkedések meghozatalának mérlegelésekor elengedhetetlenül szükséges.

A 136. §-hoz

A hazai felügyeleti, engedélyező hatóság a korábban meghatározott határidőn belül köteles a befolyásoló részesedés megszerzésének vagy növelésének jóváhagyására. Ha a határidőt elmulasztja a hatóság, akkor a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

A 137. §-hoz

Ha az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása valósul meg, illetőleg a Felügyelet az engedélykérelmet elutasította, vagy a kötelezett személy a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az adatszolgáltatást megtagadta, a szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet megtilthatja. Ha a többlet tulajdonszerzés oly módon történt, hogy ahhoz a Felügyelet engedélye lett volna szükséges, de engedélyt nem adott, a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményét kell alkalmazni.

A 138. §-hoz

Ha a kérelmező megkapta az engedélyt a befolyásoló részesedés megszerzésére, avagy befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy az eléri a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket, vagy az már nem éri el a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos határértéket (tehát befolyása mértékében történt bármilyen irányú változás), vagy engedélyt kapott a jelentős előnyt biztosító megállapodás kötéséhez, akkor az engedélykérelemben foglaltak érvényesítésekor a megtörtént eseményről köteles a Felügyeletet a szerződést követő 30 napon belül írásban értesíteni.

A 139. §-hoz

A nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható legmagasabb szavazati mértéket és ezen mérték meghatározása tekintetében egyértelmű megkülönböztetés-mentesség szükséges. Ezen szakasz kimondása a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályvesztése miatt szükséges 2014. március 15-i hatállyal.

A 140. §-hoz

A törvény kötelezően előírja, hogy a pénzügyi intézmény igazgatósága a pénzügyi intézmény által kibocsátott névre szóló részvényekről részvénykönyvet köteles vezetni, és meghatározza a részvénykönyvben nyilvántartandó minimális adatokat is. A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy adatai visszamenőlegesen is megállapíthatóak legyenek. Külön kimutatást kell vezetni továbbá azokról a személyekről, melyek az adott pénzügyi intézményben legalább 5 százalékos részesedéssel rendelkeznek és ezt a nyilvántartást olyan módon kell vezetni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az is, hogy ezek a személyek milyen közvetett tulajdonnal rendelkeznek az adott pénzügyi intézményben.

A részvénykönyv vezetésével a pénzügyi intézmény igazgatósága maga is tisztában lesz azzal, hogy kik azok a tulajdonosok, akik a pénzügyi intézmény közgyűlésén szavazati joggal rendelkeznek, illetve a részvénykönyv nyilvántartásai bármikor összevethetővé válnak a felügyeleti nyilvántartásban szereplő tulajdonosokkal és pontosan rögzítik, hogy az egyes részvényekhez milyen szavazati jogok kapcsolódnak.

A 141. §-hoz

A befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok azonosítása érdekében a Javaslat részletes szabályokat állapít meg a szövetkezeti hitelintézeti formában működő pénzügyi intézmények tagi nyilvántartására.

A 142. §-hoz

A tapasztalatok azt mutatták, mind a nemzetközi, mind a hazai gyakorlatban, hogy a prudenciális szabályok, a kockázati limitek megtartása mellett a pénzügyi intézmények biztonságos működését leginkább az biztosítja, ha kompetens, felelős és megfelelő szakmai képzettséggel és tapasztalatokkal rendelkező vezetők irányítják. Ennek érdekében a törvény azon az elvi állásponton van, hogy pénzügyi intézmény vezetője a megválasztása, kinevezése előtt mérettessék meg a felügyeleti hatóság által, ne pedig utólag, amikor is az általa vezetett intézménynél problémák, válsághelyzetek merülnek fel.

A törvény kiemelt fontosságúként kezeli a hitelintézetek vezetőit és számukra speciális szabályokat állapít meg, így minimális vezetői gyakorlatot ír elő számukra, illetve kizárja azon személyek alkalmazását, amelyeknél összeférhetetlenség állapítható meg.

A törvény szerint pénzügyi intézménynél vezető állású személynek csak olyan természetes személy választható, illetve nevezhető ki, akiről okkal feltételezhető, hogy alkalmas a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő irányítására és ellenőrzésére, tevékenysége az intézmény hasznára lesz, s egyéb vállalt funkciói sem akadályozzák feladatai teljesítésében. Ezeknek a feltételeknek a teljesüléséhez vizsgálni kell mind a jelölt iskolai végzettségét mind pedig az eddig végzett szakmai tevékenységét. A büntetett előélet egyértelműen kizáró ok a vezető állású személynek történő megválasztáshoz. A törvény felsorolja továbbá azokat az eseteket is, amikor valamely személy vezetővé való megválasztását egyértelműen ki kell zárni. Idetartozik többek közt a befolyásoló részesedéssel rendelkező vezető állású személy, akinek tevékenysége miatt korábban a Felügyelet kivételes intézkedést alkalmazott a fizetésképtelenség elkerülése érdekében, vagy akinek tevékenysége miatt fel kellett számolni a pénzügyi intézményt és a helyzet kialakulásáért a felelőssége megállapítható. Nem nevezhető megbízhatónak - és ezért vezető állású személynek sem választható meg - az, aki súlyosan vagy ismételten megsértette a jogszabályokat s emiatt vele szemben a Felügyelet, vagy más hatóság, illetve bíróság 5 évnél nem régebben jogerős határozatban szankciót alkalmazott.

A 143. §-hoz

Ez a § az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások esetében a tulajdonosra, az igazgatóságra, a közgyűlésre és az ezek intézkedéseire vonatkozó előírások értelmezését segíti elő.

A 144. §-hoz

A jó üzleti hírnév alapvető elvárás egy olyan üzletágban, ahol a bizalom meghatározó a döntések során a pénzügyi intézménnyel szemben. Mivel ez a fogalom inkább szubjektív, mint objektív, így ennek igazolása is több megközelítés mentén lehetséges, amire a Javaslat lehetőséget is ad. A fő szempont azonban az, hogy a hatóság is meg tudjon győződni ennek a fennálltáról és meglétéről.

A 145. §-hoz

A törvény a személyes felelősség megállapítását javasolja a pénzügyi intézmény igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai számára abban, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

Rögzítésre kerül az is, hogy mind a vezető állású személy, mind a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles mindenkor megfelelő gondossággal és szakértelemmel a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével eljárni.

A 146. §-hoz

Hitelintézet esetében a cégjegyzési jognak különleges szerepe van, figyelembe véve a pénzügyi intézménynél kezelt idegen források magas állományát is. Ezért a törvény meghatározza, hogy hitelintézet esetében a cégjegyzést csak legalább két igazgatósági tag együttesen gyakorolhatja, de lehetőség van arra, is, hogy az ügyvezetők gyakorolják a cégjegyzés jogát. Külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy gyakorolhatja e jogot. A cégjegyzési jog belső szabályzat alapján átruházható, és a hitelintézet ügyfelének - kérésére - a hitelintézetek nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogosultságát tartalmazó belső szabályzatot be kell mutatni.

A 147. §-hoz

A törvény bejelentési kötelezettséget ír elő a pénzügyi intézménynél a vezető állású személyekre, illetve könyvvizsgálókra nézve abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény valamilyen válsághelyzetbe kerül. A tájékoztatási kötelezettség előírása azért különösen fontos, mert a Felügyelet ennek alapján képes időben meghozni intézkedéseit. Adódhat ugyanis olyan eset, amikor a pénzügyi intézmény válságos állapota a Felügyelet részére szolgáltatott információk alapján nem állapítható meg, illetve a válsághelyzet kialakulásának gyors időtartama nem teszi lehetővé a Felügyelet megfelelő tájékozódását.

Az ügyfelek érdeke mindenkor azt kívánja meg, hogy a Felügyelet a lehető leghamarabb hozza meg intézkedéseit, a betéteseket ért kár minimalizálása érdekében, ezt segíti elő a törvény előírása a bejelentési kötelezettség rögzítésével. A felügyeleti intézkedések esetleges késlekedésében ezáltal a pénzügyi intézmény vezető állású személyei, illetve könyvvizsgálója is felelőssé válnak.

A 148-150. §-okhoz

Vezető állású személyekkel szemben a Javaslat elvárásokat fogalmaz meg. Így ha ezen elvárások már nem teljesülnek, nem állnak fenn, akkor az a vezető tisztség betöltésével összeférhetetlen állapotot jelent. Ennek megfelelően, ha büntető eljárás indult a vezető állású személy ellen, ha másik pénzügyi intézménynél igazgatósági tag lett vagy felügyelő bizottsági tag, vagy egy vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, akkor ezt be kell jelentenie a hazai felügyeleti hatóságnak.

Összeférhetetlenségi alapon a vezető állású személy egyes feladatok ellátásában nem vehet részt. Így olyan ügyfélre vonatkozó kötelezettségvállalási, kockázatvállalási döntésben és annak előkészítésében nem vehet részt, amely ügyfél vonatkozásában vezető állást tölt be vagy befolyásoló részesedése van. Ezen tények és állapotok kizáróak abban az esetben is, ha személyesen nem az adott vezető állású személy látja el ezt a feladatot vagy nem ő a tulajdonos, hanem közeli hozzátartozója az. A korlátozás fennáll bankcsoporti szinten is, hiszen a közös irányítás és döntéshozatal által szintén sérülne az objektív döntés képessége.

Nagyobb piaci részesedéssel rendelkező hitelintézet esetében fontos a minél szélesebb látókör az irányításban és a minél átfogóbb és összetettebb ellenőrzés lehetősége. Ennek megfelelően az ilyen hitelintézetnél rögzítésre kerül, hogy mely vezető tisztségek tölthetőek be együttesen, egy személy által.

A 151-152. §-okhoz

Az információ már önmagában hatalomként jelenik meg sok esetben és az információval való gazdálkodás a hatékony és megfelelő döntés alapja. Ugyanakkor egy intézmény alkalmazottja, megbízottja, vezető tisztségviselője számos átfogó, más intézményekre vagy gazdaságra is kiható információkkal rendelkezhet, amelyek nem megfelelő felhasználása károk, kedvezőtlen folyamatokat vagy indokolatlan előnyöket eredményeznek. Ennek megfelelően a Javaslat rögzíti a belső információnak minősülő kört és előírja, hogy annak harmadik fél részére való átadása vagy jogosulatlan felhasználása tilos.

A 153-155. §-okhoz

A törvény előírja, hogy pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet. Ennek előírása azért szükséges, mert amennyiben a pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja jogi személy is lehetne, abban az esetben megtörténhetne az, hogy az adott jogi személyt az egyes igazgatósági üléseken nem azonos személy fogja képviselni, és ezáltal nem képes eleget tenni az igazgatósági tag számára e törvényben megállapított felelősségnek és feladatkörnek.

A törvény megkülönböztetést tesz az ún. belső és külső igazgatósági tagok között. Belső igazgatósági tagnak azok minősülnek, akik a hitelintézettel munkaviszonyban állnak és ügyvezetőként tevékenykednek. Ezek az igazgatók részt vesznek a hitelintézet napi munkájában, és egy-egy részterületért felelősséget vállalnak. A törvény előírja, hogy a hitelintézet igazgatóságának legalább két belső taggal kell rendelkeznie, akik tényleges befolyással vannak a hitelintézet napi irányítására. A szövetkezeti hitelintézet esetében a azonban lehetővé teszi, hogy az igazgatóságnak csak egy belső tagja legyen.

A törvény ezekkel az előírásokkal arra törekszik, hogy a pénzügyi intézmény legfőbb ügydöntő szervében olyan személyek is jelen legyenek, illetve hozzanak döntéseket, akik a pénzügyi intézmény napi működését ismerik, abban részt vesznek, és ezáltal az igazgatóságot a döntés folyamatában megfelelően informálni tudják, rendelkeznek továbbá a döntéshez szükséges információkkal és szakmai gyakorlattal.

Ezekhez a szabályokhoz kapcsolódnak a hitelintézet igazgatóságának összetételére vonatkozó további szabályok, amelyek szerint a hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik magyar állampolgárok, a deviza jogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek és legalább egy éve állandó belföldi lakhellyel rendelkeznek. Az eddigiekhez képest változást hoz a törvény abban, hogy az igazgatósági tagság lehetőségét kiterjeszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre is. Erre amiatt volt szükség, mivel mindeddig a hitelintézeti igazgatótanácsi tagsághoz devizabelföldinek kell minősülni, amelynek viszont előfeltétele a személyazonosító igazolvány vagy a letelepedettek, bevándoroltak részére hatósági igazolvány megléte. Az EGT-állampolgárok viszont, akik megszerzik a szabad mozgás és tartózkodás jogát, állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek, így - tulajdonképpen idegenrendészeti szabályok folytán - jelenleg nem lehetnek igazgatótanácsi tagok, ami az EGT-megállapodás 4. cikkelyében lévő megkülönböztetési tilalommal ellentétes.

A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagságuk egyidejűleg megszűnik. Erre az előírásra azért van szükség, mivel a belső igazgatósági tagok igazgatósági tagsága munkaviszonyukból adódik, ezért annak megszűnése esetén a továbbiakban belső igazgatóként nem tevékenykedhetnek.

A 156. §-hoz

A pénzügyi intézmények igazgatóságának ülésein rendszeresen születnek olyan döntések, amelyek jelentősen befolyásolják az adott pénzügyi intézmény vagyoni helyzetét. Ezért szükséges, hogy a pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseiről mindenkor írásos jegyzőkönyv készüljön, amely rögzíti azt, hogy kik vettek részt az adott döntésben, illetve kik tiltakoztak a döntés ellen. Ha az igazgatóság bármely tagjának külön véleménye van, azt a jegyzőkönyvben rögzítheti. Ezáltal az egyes döntések következményeiben a döntést hozók felelőssége egyértelműen megállapítható lesz, és a döntésben résztvevők felelősségre vonhatóvá válnak.

A jegyzőkönyv biztosítja azt is, hogy az igazgatósági döntések egyértelműbbek és pontosabban végrehajthatók legyenek. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy az igazgatósági tagok modern távközlési eszközök igénybevételével is kifejezhessék akaratukat - feltételezve ezzel, hogy az igazgatóság tagjainak nem mindig kell együtt, egy időben meghozniuk a döntést - így lehetővé válik távbeszélőn, faxon, telexen, avagy más hasonló eszközzel is az igazgatósági tagok szavazása. Történik ez azzal a megkötöttséggel, hogy ilyen esetekben az alapszabályban meghatározott időtartamon belül a szavazatot teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a pénzügyi intézmény székhelyére megküldeni.

A 157-158. §-okhoz

A törvény a pénzügyi intézmény felügyelő bizottságára vonatkozóan is speciális szabályokat állapít meg. Szintén rögzítésre kerül, hogy a felügyelő bizottság tagja csak természetes személy lehet. A felügyelő bizottság legalább három, de maximum kilenc tagból állhat, és tagjai - a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével - a hitelintézettel nem állhatnak munkaviszonyban. A felügyelő bizottság feladatait a törvény részletesen felsorolja és ezek között is kiemelten állapítja meg a hitelintézet belső ellenőrzési rendszerével, valamint a külső könyvvizsgáló foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat.

A hitelintézet működése során a felügyelő bizottságnak kell biztosítania azt a teljes körű objektivitást, amely alkalmas a hitelintézet valós vagyoni helyzetének megállapítására, valamint amely alapján képessé válik az igazgatóság munkájának, valamint a hitelintézet ügyvezetője tevékenységének megítélésére. A felügyelő bizottság ezen funkciójának érdekében javaslatot tesz a külső könyvvizsgáló személyének kijelölésére és díjazására, a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi ellenőrzésére, a belső ellenőrzés irányítására, valamint a belső ellenőrök által végzett vizsgálatai alapján javaslatok kidolgozására és a belső ellenőrök, valamint a választott könyvvizsgálók közötti koordináció megvalósítására. Ezeket a feladatokat azonban a törvény nem kimerítő felsorolásnak tekinti, hanem csak egy példálózó felsorolásnak, amely bővíthető az adott pénzügyi intézmény szervezeti felépítésének megfelelően.

A belső ellenőrzés objektivitásának és a hitelintézeti ügyvezetőktől való függetlenségének biztosítása érdekében szükséges, hogy a belső ellenőrzés szakmai irányítását a felügyelő bizottság lássa el. Ezáltal a belső ellenőrzés az általa feltárt hiányosságokat és javaslatait nem csupán a hitelintézet ügyvezetése számára jelenti, hanem a felügyelő bizottságnak is. A felügyelő bizottság ezen információk alapján pedig felelősségre vonhatja a hitelintézet ügyvezetőjét, illetve javaslatokat dolgozhat, dolgoztathat ki a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. A felügyelő bizottság egyben ellátja a belső ellenőrök és a választott könyvvizsgáló közötti kapcsolattartás biztosítását, amely mind a belső ellenőrök, mind a választott könyvvizsgáló munkájának hatékonyságát növeli.

A belső ellenőrzési szervezet vezetője és alkalmazottai - bár a hitelintézettel munkaviszonyban állnak és a munkáltatói jogokat felettük a hitelintézet ügyvezetői gyakorolják - objektivitásának biztosítása érdekében a belső ellenőri szervezet vezetőjére és alkalmazottaira vonatkozó munkáltatói döntések meghozatalához a törvény a felügyelő bizottság előzetes egyetértését teszi szükségessé. A törvény a felügyelő bizottság elnökének feladatává teszi azt is, hogy az megküldje a Felügyelet számára mindazokat a jegyzőkönyveket és előterjesztéseket vagy jelentéseket, amelyek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban észlelt súlyos szabálytalanság volt, és a felügyelő bizottság előtt megtárgyalásra került.

A rendelkezés meghatározza az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozások esetében a felügyelő bizottsági feladatokkal felruházott ellenőrző testület szabályait, egyúttal létrehozását kötelezettségként írja elő.

A 159. §-hoz

A törvény az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is kötelezővé teszi a bankok és a szakosított hitelintézetek számára belső ellenőrzési szervezet létrehozását és működtetését. A szövetkezeti hitelintézetek számára a törvény lehetővé teszi, hogy a belső ellenőrzési funkciót egy személy láthassa el, illetve azt, hogy több szövetkezeti hitelintézet ugyanazt a személyt bízza meg belső ellenőrként. Ez esetben azonban, ezek a szövetkezeti hitelintézetek kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást.

A szövetkezeti hitelintézetek kedvezőbb megkülönböztetését az indokolja, hogy ezeknek a hitelintézeteknek az aktivitása jóval alacsonyabb, mint az általános felhatalmazású hitelintézeteké, ezért a belső ellenőrzési funkció munkája is sokkal kevesebb. A törvény meghatározza a belső ellenőrzési szervezet feladatát is, amely szerint az kizárólag a hitelintézet belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki. Mivel a belső ellenőrzési szervezet a felügyelő bizottság szakmai irányítása alatt áll, ezért jelentéseit köteles megküldeni a felügyelő bizottság részére, valamint az igazgatóságnak.

A 160. §-hoz

A Javaslat a hitelintézet vezetésére vonatkozó, már korábban megállapított szabályokat egészíti ki a hitelintézet ügyvezetőjére vonatkozó szabályokkal. A hitelintézet vezetésére kinevezett, a hitelintézettel munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese minősül ügyvezetőnek. Az ügyvezetőre ugyanúgy vonatkoznak a vezető állású személyekre korábban meghatározott követelmények, de ezek további szigorúbb követelményekkel egészülnek ki. Az ügyvezető megválasztása, illetve kinevezése csak abban az esetben léphet életbe, amennyiben azt 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek bejelentették és a Felügyelet azt bejegyezte. A vezető állású személyekre vonatkozó követelmények az ügyvezető tekintetében egyrészt szigorúbbak, másrészt megkövetelik a korábbi vezetői gyakorlatot is.

A 161 . §-hoz

A hitelintézet ügyvezetése olyan komplex munkát igényelő feladat, amelyben több hatáskör, illetve döntési jogkör összpontosul. A hitelintézet folyamatos működésének fenntartása érdekében szükséges, hogy a hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezető lássa el. Ez a szabályozás megfelel a fejlett bankrendszerrel rendelkező országokban alkalmazott ún. "négy szem" elvének.

A 162. §-hoz

A körzérdeklődésre számot tartó hitelintézetre vonatkozó előírásokat az általános társasági szabályok mentén kell kialakítani. Mivel ezek az intézmények kiemeltek, így a rájuk vonatkozó szabályozási területek és jellegek is ennek megfelelően kerültek kialakításra.

A 163. §-hoz

Mivel Magyarországon az univerzális hitelintézetek a jellemzőek, így tevékenységük széles spektrumon mozog. Ennek megfelelően szükséges, hogy kellően elhatárolásra kerüljön szervezeti egységek tekintetében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi és a befektetési szolgáltatás. Ennek az elhatárolásnak az ügyféladatokra is ki kell terjednie, hiszen meghatározott módon történhet az adatok átadása a különböző területek között.

A 164. §-hoz

A törvény kétfajta titokfogalmat rögzít, melyeket jól megkülönböztet egymástól. Az egyik titokfogalom az üzleti titok, a másik pedig a banktitok. A kettő közötti különbség abban keresendő, hogy míg az üzleti titok a pénzügyi intézmény titka, addig a banktitok a pénzügyi intézménynél az ügyfélről rendelkezésre álló adatokat tartalmazza, tehát ebben az esetben az ügyfél titkáról van szó. A törvény szerint üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni. Eszerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem csupán a pénzintézet vezető állású személyére vonatkozik, hanem a pénzügyi intézmény tulajdonosára, illetve az abban részesedést szerezni kívánó személyre, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottjára is. Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége azonban nem hátráltathatja sem a felügyeleti tevékenységet, sem az különböző állami szervek tevékenységét. Így az üzleti titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, betét- és intézményvédelmi alappal, MNB-vel, nemzetbiztonsági szolgálattal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával és az ugyanezen törvényben leírt intézményvédelmi szervezettel és az ugyanezen törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal szemben, a nemzetbiztonsági szolgálattal, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, a vagyonellenőrrel, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben.

A 165-168. §-okhoz

A banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

A törvény szigorúan meghatározza tehát a banktitok fogalmát és azt is, hogy kik jogosultak hozzáférni ahhoz, továbbá meghatározza az ügyfél fogalmát is etekintetben.

Mind az üzleti, mind pedig a banktitok birtokosa köteles a feladatkörében vagy megbízásának teljesítése során birtokába került üzleti és banktitkot megtartani időbeli korlátozás nélkül, azt feladatkörén kívül nem használhatja fel és törvényi felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja ki. A Javaslat szigorúan tiltja az üzleti titok külső személy részére való kiszolgáltatását, illetve annak saját célú felhasználását annak érdekében, hogy az illető személy azzal gazdasági előnyt szerezzen, vagy a pénzügyi intézménynek, illetve az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

A törvény összességében három esetkörben teszi lehetővé a banktitoknak harmadik személy részére történő kiszolgáltatását.

Az első esetkörbe azok a lehetőségek tartoznak, amikor a pénzügyi intézmény ügyfele vagy annak törvényes képviselője a banktitok kiadását kéri vagy arra felhatalmazást ad. Garanciális szabály, hogy ilyen esetben is pontosan meg kell jelölni a kiszolgáltatható banktitokkört és a kérelmet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A második esetkör a pénzügyi intézmény számára ad lehetőséget a banktitok feloldására, ha magának a pénzügyi intézménynek az érdeke szükségessé teszi ezt abból a célból, hogy az ügyféllel szemben fennálló követelését eladhassa, vagy vele szemben felmerülő, lejárt követelését érvényesítse.

A harmadik esetkörbe tartoznak azok az esetek, amelyben maga a törvény ad lehetőséget a banktitok megtartási kötelezettsége alóli felmentésre. A törvény részletesen felsorolja ezeket. Sajátos, szigorúbb - s ezáltal gyorsabb - a banktitok feloldási lehetősége abban az esetben, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy egy adott ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel van összefüggésben. Ez a jogi szabályozás megfelel a 91/308/EGK irányelvnek, amely a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szól. Ebben az esetben a pénzügyi intézmény a megkeresésről, illetve az adatátadásról az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja (egyébként tájékoztatási kötelezettsége nem áll fenn büntetőeljárás esetén, titkosszolgálati eszközök alkalmazásával végzett információgyűjtés esetén, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által folytatott eljárás esetén sem), minden más esetben az ügyfelét az adatkérésről tájékoztatnia kell.

A Javaslat több garanciális szabályt is felállít a banktitok kiadásának módjára. Írásban kell megkeresni a pénzügyi intézményt, meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, amelyről a banktitok kiadását kérik, a kért adatok fajtájával, valamint az adatkérés céljával. A Javaslat - nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás elősegítése céljából - lehetőséget ad arra az adóhatóságnak, hogy külön nemzetközi szerződés alapján külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kérhessen adatot a pénzügyi intézménytől.

A 169. §-hoz

A banktitokhoz való hozzájutás negyedik esetköreiben, a Javaslat kiemeli azokat az eseteket, amelyek a törvényalkotó szerint nem minősülnek a banktitok sérelmének, így kiadásuk sem sérti a banktitkot. Nem jár a banktitok sérelmével az ügyfél pénzforgalmi számlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás, olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg. Ugyanígy nem jár a banktitok sérelmével az sem, ha a hitelintézet és a befektetési társaság által létrehozott és működtetett, a hiteladósokra vonatkozó központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből történő adatszolgáltatás (ez a rendszer természetes személy hiteladósokra nem terjeszthető ki). Az operatív munkavégzés kivitelezhetősége érdekében szintén nem jelentheti a banktitok sérelmét a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás, a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést kívánó személynek, illetve az általa felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, a pénzügyi intézmény eszközeire vonatkozó adatátadás. Ugyanígy nem jelenti a banktitok sérelmét a bírósági megkeresés esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása. Ezekben az esetekben általában nem állapítható meg a konkrét ügyfél adata, mert többségében összesített adatszolgáltatásról van szó, illetve más, elsősorban tulajdonosi vagy pénzügyi intézményi érdek szól a banktitok ilyen irányú felhasználása mellett

A 170-171. §-okhoz

A banktitok és az üzleti titok az intézmények és ügyfelek szempontjából kiemelten fontos kategória. Mind az üzleti, mind pedig a banktitok birtokosa köteles a feladatkörében vagy megbízásának teljesítése során birtokába került üzleti és banktitkot megtartani időbeli korlátozás nélkül, azt feladatkörén kívül nem használhatja fel és törvényi felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja ki. A Javaslat szigorúan tiltja az üzleti titok külső személy részére való kiszolgáltatását, illetve annak saját célú felhasználását annak érdekében, hogy az illető személy azzal gazdasági előnyt szerezzen, vagy a pénzügyi intézménynek, illetve az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

A hitelnyilvántartási rendszer a hitelintézetek és a befektetési társaságok közötti adatcserét teszi lehetővé adósaikról. Ez a rendszer egyfelől elősegíti a rossz adósok nyilvántartását, másfelől viszont garanciális szabály, hogy a nyilvántartás a természetes személyekre nem terjedhet ki és az adatátadás is szabályozott.

A 172-176. §-okhoz

A Javaslat előírásai a jelentési kötelezettséget a hitelintézeteken túlmenően kiterjesztik a pénzügyi vállalkozásokra is, ezáltal a nem helyszíni (információ-szolgáltatáson alapuló) felügyeleti ellenőrzés a pénzügyi vállalkozások tekintetében is hatékonyan tud működni.

A pénzügyi intézmények adatszolgáltatása kiterjed a likviditás, a szolvencia, a kockázatvállalás, a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása, a szervezet működésének, valamint a belső ellenőrzés rendszeres figyelemmel kíséréséhez szükséges információkra. A pénzügyi intézményeknek a felügyeleti hatóság számára alacsonyabb szintű jogszabályban előírt tartalommal, módon és formában kell a jelentést megadniuk.

A Javaslat a rendszeres jelentési kötelezettségen túlmenően további jelentési kötelezettségeket állapít meg a hitelintézet igazgatóságára, valamint a hitelintézettel munkaviszonyban álló első számú vezetőjére nézve. Ez a jelentési kötelezettség a Javaslatban felsorolt olyan eseményekre terjed ki, amelyek esetenként fordulnak elő, ezért nem képezhetik egy rendszeres beszámolónak a részét.

A Javaslat a hitelintézet igazgatóságára nézve kötelezővé teszi a Felügyeletnek történő haladéktalan bejelentést, abban az esetben, ha az azonnali fizetésképtelenség veszélye áll fenn, valamint ha a szavatoló tőkéje 25 százalékot elérő, vagy meghaladó összegben csökkent, vagy fizetéseit megszüntette, vagy hitelintézeti működését megszüntette. Ezeknek az eseményeknek a haladéktalan bejelentése azért szükséges, mert a hozzájuk kapcsolódó felügyeleti intézkedéseket is haladéktalanul kell megtenni. Tekintettel arra, hogy ezek az események a pénz és tőkepiac, valamint a gazdasági egészére nézve is jelentős hatásokat gyakorolhatnak szükséges, hogy az igazgatóság ezeket az időben bejelentse a Felügyeletnek, hogy az a felügyeleti feladatai mellett megléphesse az ezekhez az eseményekhez kapcsolódó jegybanki intézkedéseit is, így például kötelező tartalék felszabadítását, vagy kényszerhitel folyósítását.

A Javaslat a hitelintézet igazgatóságára nézve két munkanapon belüli bejelentési kötelezettséget ír elő azokban az esetekben, amikor a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet alakul ki, a jegyzett tőke felemelése vagy leszállítása következik be, a vezető állású személyek, a felügyeleti bizottság tagjai, az ügyvezetők, valamint a főkönyvelő illetve a hitelintézet által megbízott könyvvizsgáló személyében valamilyen változás következik be, vagy ha a hitelintézet valamely pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, vagy tevékenységeit szünetelteti.

Pénzügyi intézmény és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy rendszeres adatszolgáltatásra is köteles a Felügyelet felé. A Javaslat lehetőséget ad a Felügyelet számára, hogy határozott időre rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írjon elő, amely elősegíti ellenőrzési feladatainak alaposabb ellátását, különösen abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény működésében problémák jelentkeznek.

A 177. §-hoz

A törvény a Felügyelet számára előírja az összevont alapú felügyelet végzésének kötelezettségét a Magyarországon bejegyzett hitelintézetek tekintetében. A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, továbbá a külföldi hitelintézet és a pénzügyi holding társaság egyedi szintű felügyelete. A törvény ezen előírásaival azt kívánja biztosítani, hogy a pénzügyi holdingok esetében az összevont felügyelet jelentse mindazon kockázatoknak az ellenőrzését, mely a pénzügyi holding pénzügyi pozícióját, és amely ezáltal a holdinghoz tartozó hitelintézet pénzügyi pozícióját, ezen keresztül a nála elhelyezett betétek biztonságosságának mértékét érintheti.

Az összevont alapú felügyelet érdekében a csoport tagjai kötelesek adatokat, információkat szolgáltatni az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetve a pénzügyi holding társaságnak, amelynek rendelkeznie kell azok feldolgozására alkalmas informatikai rendszerrel. A Felügyelet közvetlenül a csoport tagjaitól is kérhet adatot. Ugyanígy az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához a csoport tagjaival szoros kapcsolatban álló személyektől is kérhető információ.

A törvény alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles bejelenteni a Felügyeletnek a szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését.

A 178. §-hoz

Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása során több EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának együttműködése szükséges ahhoz, hogy a hatékonyan történjen a felügyelés a lehető legjobb gyakorlat kialakítása érdekében. Ennek megfelelően a több EGT-állam, több hatóság és több pénzügyi szervezet érintettsége lévén részletes, pontos szabályozás szükséges. Ez egyrészt vonatkozik arra, hogy milyen területek kerülnek ilyen irányú közös feladatellátás hatósugara alá, valamint vonatkozik arra, hogy a hazai felügyeleti hatóság milyen határidőkkel, milyen eljárás mentén jár el, egyeztet vagy hoz döntést. Az érintett hatóságok együttes döntésére alapesetben négy hónap áll rendelkezésre. Ha a négy hónap alatt nem sikerül közös álláspontot kialakítani, a döntést meghozni, akkor az egyeztetés az Európai Bankhatóság (EBH) bevonásával folytatódik. Az EBH kiad egy határozatot az ügyben a felkérés vonatkozásában, amitől való eltérés esetén az eltérést részletesen indokolni szükséges. Ha a többoldalú eljárás keretében nem a hazai felügyeleti hatóság az eljárást lefolytató hatóság és így a határozatot hozó hatóság, akkor is a honlapján a határozatot közzé kell tennie.

A 179-180. §-okhoz

A Felügyelet a helyszínen kívül és a helyszínen is ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatos jelentéseket, adatokat és információkat.

A törvény hatásköri és illetékességi szabályokat állapít meg arra az esetre, ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a pénzügyi holding társaság csoportja több EGT- állam illetékes felügyeleti hatóságát is érinti. Az összevont felügyelet ellátása érdekében ezért elkerülhetetlen az illetékes felügyeleti hatóságok folyamatos együttműködése. Az együttműködésnek különös jelentősége van az EGT-szintű hitelintézeti anyavállalat, pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetek összevont felügyelete esetében, mivel ekkor meghatározott engedélyek megadásánál a fő felelőssége az anyavállalatok illetékes hatóságának van.

A 181. §-hoz

A Felügyelet szorosan együttműködik a külföldi felügyeleti hatóságokkal összevont alapú felügyeleti feladatainak ellátása során, és megad minden szükséges információt az EGT-állambeli illetékes felügyeleti hatóságok számára az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel kapcsolatban.

Ha a Felügyeletnek információra van szüksége valamely azon EU-szintű anyaintézménnyel, EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalattal, EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalattal kapcsolatosan, amelynek leányvállalatának felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor elsődlegesen az EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságához kell fordulnia információért.

A 182-186. §-okhoz

E rendelkezések a Felügyelet feladataként külön nevesítik a hitelintézetek felügyeleti felülvizsgálatát és értékelését, amely elsődlegesen a hitelintézetek által alkalmazott, a hitelezési, piaci és működési kockázatok meghatározására vonatkozó szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek egészére vonatkozik. A felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést a hitelintézetek méretének, összetettségének arányában évente legalább egyszer el kell végezni. A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés keretében a felügyeleti hatóságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a hitelintézet szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

A felügyeleti hatóság a transzparencia jegyében évente felülvizsgálati programot fogad el azon intézmények esetében, amelyek rendszeres jogszabálysértés, gazdasági kockázat vagy egyéb tényező miatt kiemelt figyelmet érdemelnek. A felügyelet felülvizsgálatnak része a rendszeresen visszatérő kontroll is, azaz háromévente az egyébként engedéllyel alkalmazott módszerek vonatkozásában az engedélyezés feltételeinek fennálltát a szükséges változtatások megtételét ellenőrzi a hatóság. A hatékonyság érdekében a hasonló paraméterekkel rendelkező intézmények esetén hasonló eljárási elemeket alkalmazhat a hatóság.

A 187. §-hoz

A törvény a csoportszintű felügyeleti felülvizsgálatra is kimondja a többoldalú eljárás alkalmazását.

A 188-193. §-okhoz

A Javaslat lehetőséget ad a felügyeleti hatóság számára, hogy e Javaslat és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban, illetve a felügyeleti hatóság határozataiban foglaltak maradéktalan betartása, illetőleg a jogsértések és a hiányosságok megelőzése, megszüntetése érdekében a pénzügyi intézményekkel szemben intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és szankciókat alkalmazhasson. Ezek a jogosultságok jelentik a felügyeleti eszköztárat, vagyis azokat az eszközöket, amelyekkel a felügyeleti hatóság kényszerítheti a pénzügyi intézményeket a jogkövető megtartására, ezáltal biztosítva a pénzügyi intézményekre bízott idegen források biztonságát, illetve a pénzügyi szolgáltatási tevékenység tisztaságát.

A Javaslat részletesen meghatározza a felügyeleti hatóság által hozható intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és szankciókat. A Javaslat részletesen meghatározza azokat az eseményeket, amikor a Felügyeletnek mérlegelési jogkörrel egybekötve van intézkedési lehetősége. Ez esetben tehát a Felügyelet nincs a Javaslat által kötelezve az intézkedés meghozatalára, hanem annak meghozatalát, illetve az intézkedés mértékét saját hatáskörben dönti el. A Javaslat felsorolja továbbá azokat az eseményeket is, amikor a Felügyeletnek mérlegelési jogköre nincs, hanem az adott pénzügyi intézménnyel szemben intézkedéseket meghozni köteles. Ezen esetek részletes felsorolása azért szükséges, hogy a Felügyelet intézkedéseit, kivételes intézkedései, illetve az általa hozott szankciók jogi megalapozottsága mindenkor biztosított legyen, a meghozott felügyeleti intézkedések ne legyenek megkérdőjelezhetőek.

A Javaslat tartalmazza az intézkedések, valamint a kivételes intézkedések részletes szabályait. A Javaslat a Felügyelet által hozható intézkedéseket két csoportba foglalja.

Az első csoportba azok az intézkedések tartoznak, amelyeket a Felügyelet akkor hoz meg, amennyiben az előírások megsértését és hiányosságot állapít meg a hitelintézeteknél, de azok a hitelintézet óvatos, körültekintő és megbízható működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik. Ezek az intézkedések felhívó jellegűek, vagy javaslattevők, rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettségre, illetve intézkedési terv kidolgozására irányulhatnak.

Ha a jogszabályok, illetve más előírások megsértése, a hitelintézet óvatos, körültekintő vagy megbízható működését jelentősen veszélyeztetik, a Felügyelet szigorúbb intézkedéseket is foganatosíthat, így többek között egy vagy több helyszíni ellenőrt rendelhet ki, kötelezheti a hitelintézetet belső szabályzat kidolgozására, belső vizsgálat lefolytatására, a működési költségek csökkentésére, a megfelelő nagyságú tartalékok képzésére, más könyvvizsgáló választására, megtilthatja osztalék kifizetését, a hitelintézet tulajdonosainak hitelfelvételét, vagy új fiókok megnyitását, illetve új pénzügyi szolgáltatások megkezdését. Ezekkel az intézkedésekkel a Felügyelet már jelentősen befolyásolja az adott hitelintézet tevékenységét, és ezzel abba az irányba hat, hogy a hitelintézet kockázatosságának mértéke csökkenjen.

A Javaslat meghatározza azt, hogy a felügyeleti hatóság által kirendelt helyszíni ellenőr ellenőrzési tevékenysége során mire jogosult. A helyszíni ellenőrt megilleti a Felügyelet számára e Javaslatban megállapított bármely ellenőrzési jogosítvány, így megfigyelőként részt vehet és felszólalhat az ügyvezetés és az igazgatóság, vagy a felügyelő bizottság ülésén, illetve a közgyűlésen, továbbá konzultálhat a hitelintézet könyvvizsgálójával. A helyszíni ellenőr azonban nem vesz részt semmilyen döntéshozásban és ennek következtében nincs felelőssége abban, hogy az ügyvezető és az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság, illetve a közgyűlés milyen döntéseket hoz.

A Javaslat szerint, ha a Felügyelet tőkeemelés szükségességét állapítja meg, a rendkívüli közgyűlés megtartására legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A határidő megállapítása azért szükséges, mivel figyelembe kell venni a rendkívüli közgyűlés megtartására vonatkozó, a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglalt előírásokat is.

A Javaslat a Felügyelet számára lehetőséget ad a hitelintézet helyreállítási tervében foglaltak végrehajthatóvá tétele érdekében, hogy meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a tőkemegfelelési, kockázatvállalási, valamint a különböző befektetési előírások alól felmentést adjon. A felügyeleti hatóság felmentést csak akkor adhat, ha biztosított, hogy a hitelintézet a meghatározott időszak alatt ezen előírások teljesítésére képessé válik. A felmentést a felügyeleti hatóság egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

A 194. §-hoz

A Javaslat szerint, ha a felügyeleti hatóság az előírások súlyos megsértését, illetőleg súlyos hiányosságot állapít meg és azok a hitelintézet prudens működését veszélyeztetik, a felügyeleti hatóság a csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazhat. Ezek a kivételes intézkedések a felügyeleti hatóság válságkezelő tevékenységét szabályozzák, ha a hitelintézet ügyfeleivel szemben fennálló kötelezettségek teljesítése és a rábízott vagyoni, értékeinek biztonsága veszélybe kerül. Ilyen esetekben a felügyeleti hatóság többek között előírhatja a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását, a tőkeszerkezet rendezését, a törvényi minimumnál magasabb értékben meghatározott tőkemegfelelési mutató elérését, illetve fenntartását, korlátozhatja vagy megtilthatja a betétek és más visszafizetendő források kifizetését vagy kötelezettségek vállalását, meghatározhatja a hitelintézet által fizetendő kamat legnagyobb mértékét, illetve felügyeleti biztost rendelhet ki a hitelintézethez.

A felügyeleti hatóság a kivételes intézkedések meghozatalával egyidejűleg felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a hitelintézet meghatározó tulajdonosait. A betétek és más visszafizetendő források kifizetését a felügyeleti hatóság legfeljebb 90 napra rendelheti el. A kivételes intézkedéseket a felügyeleti hatóság mindenkor annak érdekében hozza, hogy a hitelintézet betétesei, illetve hitelezői lehetőség szerint ne szenvedjenek veszteséget vagy a veszteség minimalizálására törekszenek. A felügyeleti hatóságnak ezen kivételes intézkedések meghozatalakor azonban nem az egyes betétesek veszteségeit kell figyelembe vennie, hanem valamennyi betétes együttes érdekét.

A 195. §-hoz

A Javaslat szerint, a kivételes intézkedések alkalmazása esetén indokolt egyúttal a tulajdonosok jogainak korlátozása is a felügyeleti hatóság által. A Javaslat a hitelintézet igazgatóságának kötelezettségévé teszi, hogy a kivételes intézkedések bevezetéséről szóló felügyeleti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedjék a tulajdonosok betéteinek és a hitelintézettel szemben fennálló követeléseinek zárolása, érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozások hitelezésének felfüggesztése, a részükre kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtásának beszüntetése iránt. Ezen intézkedések megtörténte után a tulajdonosok nem élhetnek a hitelintézettel szemben a beszámítás lehetőségével. A tulajdonosok csak akkor mentesülhetnek a kivételes intézkedések megtételére felszólító felügyeleti határozatban foglalt jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését a felügyeleti hatóságnak a felszólítás kézhezvétele előtt legalább hatvan nappal írásban bejelentették. A tulajdonosokkal szemben meghatározott korlátozásokat a hitelintézet igazgatóságának kell érvényben tartani mindaddig, amíg a tulajdonosok meg nem szüntetik a kivételes intézkedésre szolgáló okokat, vagy pedig a bíróság el nem rendeli a hitelintézet felszámolását.

A 196. §-hoz

A Javaslat szerint, ha a felügyeleti hatóság kötelezte az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, de az igazgatóság ennek a felszólításnak nem tett eleget, a felügyeleti hatóság a cégbíróságnál kezdeményezi a hitelintézet közgyűlésének összehívását, amelynek napirendi pontjai az éves beszámoló helyesbítése, a jegyzett tőke emelése, illetve alárendelt kölcsöntőke nyújtása, a részvényesek felügyeleti tájékoztatása valamint vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása illetve visszahívása lehetnek. Ha a felügyeleti hatóság a hitelintézetet a közgyűlés összehívására kötelezi, a közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz. A közgyűlés ilyen jellegű összehívására elsősorban akkor van szükség, amikor a hitelintézet igazgatósága a felügyeleti hatóság által elrendelt lépéseket nem tette meg, és erről a felügyeleti hatóság tájékoztatni kívánja a részvényeseket azzal a céllal, hogy a szükséges intézkedéseket ők hozzák meg, vagy az adott döntés meghozatalára csak a közgyűlés jogosult.

A 197. §-hoz

Ha a Felügyelet megállapítja vagy valószínűsíti, hogy a tulajdonosok az adott válsághelyzet kezelése során nem a tőlük elvárható gondossággal járnak el, és döntéseikkel a hitelintézet betéteseinek, illetve hitelezőinek érdekeit nem szolgálják, és nekik okozott veszteségek minimalizálására nem törekszenek, a felügyeleti hatóság a pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát az intézkedések alkalmazása mellett legfeljebb egy évre felfüggesztheti. A szavazati jog felfüggesztése csak kivételes esetekben alkalmazható. A gyakorlatban azonban már a felügyeleti eszközként való megjelentetése is elég ahhoz, hogy elősegítse a tulajdonosi intézkedések kikényszerítését. Különösen fontos eszközt jelent olyan bankválságok kezelése esetén, amikor a válság ténye alapvetően a tulajdonos helytelen vagy szándékos magatartásából származik.

A 198. §-hoz

A felügyeleti hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik az, hogy milyen intézkedéseket, illetve kivételes intézkedéseket alkalmaz. Ezen intézkedések elrendelhetők külön-külön, együttesen, illetőleg ismételten is annak függvényében, hogy a felügyeleti hatóság az intézkedés, illetőleg kivételes intézkedés alapjául szolgáló cselekményt miként minősíti.

A 199-201. §-okhoz

A Javaslat szerint a felügyeleti eszköztár fontos eleme a felügyeleti biztos, vagy biztosok kirendelése. A felügyeleti biztos kirendelésének elsősorban akkor van helye, ha fennáll a kifizetések felfüggesztésének veszélye, a hitelintézet olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy a hitelintézet nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit, vagy a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

A felügyeleti biztos a kirendelése után átveszi a hitelintézet irányítását és a hitelintézet vezető állású személyei a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a számviteli törvényben, illetve az alapszabályban rögzített feladataikat, valamint cégjegyzési jogukat nem gyakorolhatják. A felügyeleti biztos felelőssége a helyszínre érkezés időpillanatától kezdve él. A felügyeleti biztost kirendelés esetén a cégbíróságnak a cégjegyzékbe be kell jegyeznie, egyidejűleg az igazgatósági tagoknak a cégjegyzékből való törlése iránt intézkednie kell.

A felügyeleti biztos kirendelését a felügyeleti hatóság elsősorban abban az esetben rendeli el, ha valószínűsíthető, hogy a hitelintézet vezetői felelősek a hitelintézetben kialakult helyzetért, és a hitelintézetet a válságból kivezetni nem képesek, vagy jelenlétük és intézkedési, valamint döntés jogosultságaik fenntartása a későbbiekben veszélyezteti a felelősség egyértelmű megállapítását. A felügyeleti biztos vagy biztosok átveszik a hitelintézet irányítását és a döntésekhez fűződő felelősséget és a válság mértékének függvényében vagy válságmenedzserként működnek, vagyis a hitelintézet válságból való kivezetése irányában tevékenykednek, vagy pedig az a feladatuk, hogy a hitelintézetben meglévő vagyont a felszámolási eljárás megindításának és befejezésének időpontjáig megőrizzék.

A 202. §-hoz

A hatályos szabályok a Felügyelet részére jogosultságot biztosítanak arra, hogy egy kijelölt fizetési rendszer résztvevője ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetében az eljárás alá vont intézmény javára beérkező fizetési megbízások elszámolását vagy kiegyenlítését a fizetési rendszer szintjén korlátozza. Indokolt, hogy ezen jogosultságával a Felügyelet az általa működtetett VIBER esetében is rendelkezzen.

A 203. §-hoz

A Javaslat szerint a kártalanításra történő felkészülés érdekében a Felügyelet meghatározott esetekben értesíti az OBA-t.

A 204. §-hoz

A fióktelepek és a határon átnyúló szolgáltatás ellenőrzése fontos feladat és több hatóság is érintettként jelenik meg a felügyeletük egyes aspektusában. Mivel a hazai piacon szolgáltatnak az intézmények, így a hazai felügyeleti hatóság is elláthatja a felügyeletüket, ha erre a másik állam felügyeleti hatósága felkéri, megbízza. Ugyanakkor a felügyeleti feladatok ellátása során, bármelyik felügyelet is látja el (fogadó vagy székhely szerinti) a hatóságok közötti kommunikációt, kölcsönös tájékoztatást és az információk megosztását teszik szükségessé. Ennek oka egyrészt a hatékony felügyelet ellátása, másrészt a pénzügyi piac stabilitására ható tényezők ismerete és figyelembe vételének képessége.

A 205-206. §-okhoz

A Javaslat meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyekről a felügyeleti hatóság nyilvántartást köteles vezetni és bizonyos jogok gyakorlását a felügyeleti nyilvántartásban való szerepléshez köt. A felügyeleti hatóság számára a Javaslat lehetővé teszi a törvényben meghatározott körben történő személyes adatkezelést is. A felügyeleti hatóság határozattal veszi nyilvántartásba a pénzügyi intézmény, illetve a bankcsoport e §-ban meghatározott adatait. Ide tartozik ezen intézmények neve, székhelye, tevékenységi köre, az alapítás pontos időpontja, a jegyzett tőke nagysága, a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok, vezető állású személyek neve, a cégjegyzésre jogosult személyek neve, a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja, a hitelintézet bankfiókja, leányvállalata, külföldi bankképviselete létesítésének időpontja és helye, az ezek vezetésével megbízott személyek neve, illetve a felsorolt adatokban történt változások.

A nyilvántartásra azért van szükség, hogy a pénzügyi intézmény alapvető adatai mindenkor a felügyeleti hatóság rendelkezésére álljanak, illetve a felügyeleti hatóság tudomással bírjon azokról a személyekről, akik a pénzügyi intézményben, illetve a bankholdingban döntési jogkörrel rendelkeznek, vagy annak tevékenységére befolyással bírnak. Ennek megfelelően a pénzügyi intézmény igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja és a pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló vezető állású személy, továbbá a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos jogosítványait, csak a nyilvántartásba való bejegyzést követően gyakorolhatja.

Szintén határozattal veszi nyilvántartásba a felügyeleti hatóság, a külföldi hitelintézetek bankképviseletének főbb adatait, így különösen a képviselt hitelintézetre vonatkozó adatokat, a bankképviselet adatait, és a bankképviselet vezetőjének nevét. A felügyeleti hatóság által történő nyilvántartásba vétel nem pótolja a cégbírósági bejegyzést, de a pénzügyi intézmény és bankképviselet működése megkezdésének, illetve a bankholding létrejöttének feltétele a felügyeleti hatóság által történő nyilvántartásba vétel.

A 207. §-hoz

A Javaslat célja, elsődlegesen fogyasztóvédelmi szempontból, a pénzügyi szolgáltatások közvetítőire vonatkozó szabályok egységes meghatározása. A Javaslat e célból rögzíti a Felügyelet adatkezelésére vonatkozó szabályozást, meghatározza a Felügyelet által a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint az adatok MNB honlapján való közzétételét.

A 208. §-hoz

A Javaslat előírásai szerint a felügyeleti hatóság nyilvántartásait elsősorban saját feladatainak ellátására használhatja és azok nem minősülnek nyilvánosnak. A felügyeleti hatóság kiszolgáltathatja azonban ezeket az adatokat a törvényben megjelölt egyéb szerveknek, de csak azok törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben.

A 209-213. §-okhoz

A Javaslat részletesen meghatározza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a Felügyelet nyilvántarthat, ezáltal a Felügyelet adatnyilvántartása megfelel az adatvédelmi törvényben előírtaknak. A Felügyelet engedélye magába foglalja a nyilvántartásba vételt is, így az engedéllyel rendelkezőknek nem kell külön nyilvántartásba vételt is kérni. A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát megküldi a cégbíróságnak, csakúgy mint az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát. A Javaslat a tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozat bejegyzésével kapcsolatban kötelezettséget állapít meg a cégbíróság számára, amely szerint a cégbíróságnak a Felügyelet értesítése alapján nyolc napon belül az erről szóló határozatot a cégjegyzék utolsó rovatába be kell jegyeznie.

A 214. §-hoz

A pénzügyi szolgáltatási tevékenység alapvetően a bizalmon alapszik, ezért a bizalom erősítése érdekében a fejlett országokban betétbiztosítási rendszereket vezettek be. E rendszerek célja az, hogy a betétes által a hitelintézeteknél elhelyezett betétek bizonyos összeghatárig biztosítottak legyenek, azaz a hitelintézet megoldhatatlan likviditási problémái esetén visszafizetésük garantált legyen. Magyarországon a betétbiztosítási rendszer kialakítására 1993-ban került sor, amikor külön törvény létrehozta az Országos Betétbiztosítási Alapot. Az OBÁ-ra vonatkozó szabályok az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt, a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvének figyelembevételével kerültek kidolgozásra.

Az OBA alapvetően a hitelintézetek befizetéseiből működik és a hitelintézeteknél elhelyezett biztosított betéteken keresztül közvetetten a hitelintézetek tevékenységének biztonsági alapjait teremti meg. A hitelintézetek kötelesek az OBA-hoz csatlakozni, amely csatlakozás maga után vonja az egyszeri csatlakozási, majd az éves rendszeres biztosítási díj fizetését, adatszolgáltatási kötelezettséget. Cserébe az OBA azt a szolgáltatást nyújtja, hogy a betétesek által a hitelintézeteknél elhelyezett betétek százezer euró összeghatárig az OBA által biztosítva vannak.

A törvény a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK számú irányelv szabályaival összhangban kimondja, hogy magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létesített fióktelepére főszabályként kiterjed az Alap biztosítása. A törvény azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy a fióktelep csatlakozzon a külföldi betétvédelmi rendszerhez.

A törvény meghatározza az Európai Unió másik EGT-államában székhellyel rendelkező hitelintézet és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének az OBA-hoz történő csatlakozásának szabályait. Nem köteles csatlakozni a fióktelep az OBA-hoz, ha rendelkezik a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK számú irányelv által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet bírálja el, hogy harmadik országbeli hitelintézet betétbiztosítási rendszere egyenértékű-e az irányelv által előírt betétbiztosítással. Az elbírálásnál figyelembe kell venni az OBA véleményét is.

A törvény szabályozza a kiegészítő biztosítás intézményét. Eszerint ha az Alap által nyújtott biztosítás nagyobb, vagy szélesebb körű, mint a fióktelep székhely országában alkalmazott biztosítás, akkor a fióktelep önként csatlakozhat az Alaphoz annak érdekében, hogy a magyarországi hitelintézetekhez hasonló betétbiztosítással rendelkezzen. A kiegészítő biztosítás a betétnek csak arra a részére vonatkozik, amelyre a székhely ország szerinti betétbiztosítás nem terjed ki. A törvény szerint fióktelep csak akkor csatlakozhat önként az OBA-hoz, ha megfelel az OBA tagjaira vonatkozó követelményeknek.

A törvény lehetővé teszi, hogy az OBA együttműködési megállapodást kössön más ország betétbiztosítási rendszereivel és felügyeleti hatóságaival.

A 215. §-hoz

A törvény magyarországi hitelintézetek versenyhátrányának elkerülése érdekében harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe számára megtiltja, hogy az OBA-nál magasabb mértékű betétbiztosítást alkalmazzon betéteire.

A 216. §-hoz

A törvény meghatározza az OBA feladatát, amely elsődlegesen a betétesek részére való kártalanítási összeg kifizetésére, továbbá az állami kezesség beváltásában való közreműködésre és a betétesek tájékoztatására terjed ki. A betétest magyar nyelven kell tájékoztatni. Magyarországi székhelyű hitelintézet külföldi fióktelepe esetén azonban az Európai Unió szabályozásával összhangban a fióktelep szerinti ország nyelvén kell biztosítani a betétes megfelelő tájékoztatását.

A 217. §-hoz

A törvény meghatározza, hogy az OBA által nyújtott biztosítás a névre szóló betétek esetében alkalmazható. A törvény rögzíti, hogy a biztosítás az 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint az 1993. június 30-át követően állami garanciavállalás nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézeteknél elhelyezett betétekre vonatkozik.

A 218. §-hoz

A törvény felsorolja azokat a szervezeteket és személyeket, amelyek betéteire a biztosítás nem terjed ki. A korlátozás indoka, hogy ezen szervektől elvárható a gondos betételhelyezés, valamint olyan személyeket kellene kártalanítani e korlátozás hiányában, akik kapcsolatba hozhatók a hitelintézet csődjével, illetve pénzmosásból származik betétjük. Az Európai Unió irányelve által biztosított lehetőséggel élve a törvény kizárja az Alap betétbiztosításából azokat a betéteket, amelyeket nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet EGT-államának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. Az Európai Unió szabályozása csak a EGT-államok törvényes fizetőeszközeire és az euróra írja elő kötelezően a betétbiztosítás alkalmazását.

A 219. §-hoz

A törvény az OBA által kártalanításra jogosult betétes részére történő kifizetés összeghatárát az Európai Unió szabályozásával összhangban személyenként és hitelintézetenként összevontan százezer euróban állapítja meg. A betétbiztosítási rendszerekről szóló 1994/19/EK irányelv módosításáról szóló 2009/14/EK irányelv alapján a betétbiztosítás összeghatárát 2010. december 31-től százezer euróban kell meghatározni. A tagországok közötti különbségek megszüntetése érdekében a százezer euró összeghatár egyben a betétbiztosítás maximuma is, ennél nagyobb összeg 2010. december 31-től nem határozható meg. A kártalanítás forint összegét a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes, a MNB által közzétett devizaárfolyamon kell meghatározni. Devizabetét esetén szintén a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes, a MNB által közzétett devizaárfolyamon történik a kártalanítás forint összegének megállapítása.

Az OBA a szerződés szerinti kamatlábat téríti meg a kártalanítás kezdő időpontjáig. A törvény szerint a kártalanítási összeg elszámolásánál először a tőkeösszeg kerül kifizetésre és utána a kamat. A megkülönböztetésnek a kamat után járó kamatadó levonására tekintettel abban az esetben van jelentősége, ha a betétesnek a kártalanítási összeghatárt (százezer euró) meghaladó követelése van.

Egyazon betét biztosítottságának mértéke növelhető azáltal, hogy a betétnek több tulajdonosa van. Ebben az esetben ugyanis az összeghatár a közös betét minden egyes tulajdonosára külön-külön érvényes.

Hitelintézetek egyesülése, illetve a betétek átruházása esetén egyazon betétes - korábban különböző hitelintézeteknél elhelyezett - betéteit legfeljebb öt évig kell külön betétnek minősíteni a betétbiztosítás szempontjából. Öt év alatt a betétesnek módjában áll rendelkezni a betétje felett annak érdekében, hogy egy esetleges kártalanítási eljárásban a betétek összevonása ne jelentsen hátrányt számára. Ez a korlátozás nem vonatkozik a lakástakarékpénztárakra, ahol a megtakarítási időhöz különböző jogkövetkezmények fűződnek. A lakástakarékpénztárak esetében tehát az említett betéteket külön betétként kell figyelembe venni a betétek megszűnéséig.

A törvény alapján az egyéni vállalkozó által elhelyezett betétet nem kell összevonni kártalanítás esetén az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttel.

A 220. §-hoz

A törvény megteremti a biztosított betétek vonatkozásában - a kártalanítási összeghatáron belül -a hitelintézet és a betétes közötti beszámítás lehetőségét abban az esetben, ha a betét tulajdonosának a hitelintézettel szemben lejárt tartozása van. Ezúton elérhető, hogy a hitelintézet az őt jogszerűen megillető követetésekhez minden külön eljárás nélkül hozzájusson.

A 221. §-hoz

A törvény lehetőséget ad arra, hogy az OBA közreműködjön az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek kifizetésében. Mindez szabályozottabbá, ellenőrizhetőbbé teszi az állam garanciális kötelezettségeinek teljesítését anélkül, hogy az ilyen kifizetések bonyolítására külön szervezetet kellene létrehozni.

A 222. §-hoz

Az Európai Unió szabályozásával összhangban nemcsak a kártalanítás megkezdésének idejét határozza meg a törvény, hanem azt is, hogy húsz munkanapon belül be kell fejezni a kifizetést. A határidő a Felügyelet engedélyével legfeljebb egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbítható.

A törvény tartalmazza a kártalanítási összeg betétesek számára történő kifizetésének tájékoztatási és technikai szabályait, meghatározza a kártalanítás teljesítésére szolgáló kifizetési módokat.

A 223. §-hoz

Az OBA számára alapvető fontosságú, hogy a kifizetés gyorsan és nagyfokú adatbiztonság mellett történjen. A törvény ezért előírja, hogy a kártalanítással érintett hitelintézet köteles megállapodni az OBA-val a kifizetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az érintett hitelintézet közreműködése a kártalanítási kifizetésekben elősegítheti a gyors, költséghatékony és ügyfélbarát kártalanítási eljárást. Az adott hitelintézetnél ugyanis helyben és közvetlenül rendelkezésre állnak a betét- és ügyféladatok, az ügyfelek számára pedig kedvező, hogy a kártalanítási ügyintézés az általuk korábban már megszokott helyen történik.

A 224. §-hoz

Ha az OBA a betétesek számára kártalanítási összeget fizetett ki, akkor a hitelintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az OBA-ra száll át. Ezáltal az OBA a felszámolási eljárás során hozzájuthat az általa kifizetett összeghez, illetve annak egy részéhez, ami csökkenti az Alap veszteségét. A törvény meghatározza a kártalanítások teljesítése érdekében, azzal közvetlen összefüggésben az Alapnál felmerülő és a hitelintézettel szemben érvényesíthető költségek körét.

A 225-226. §-okhoz

A törvény meghatározza az OBA jogállását, valamint adózási kedvezményeit, amelyek biztosítása az intézmény non-profit jellegéből adódik. Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

A 227. §-hoz

A törvény meghatározza az OBA könyvvizsgálójával szembeni követelményeket.

A 228. §-hoz

Az OBA-t az igazgatótanács irányítja, amelynek a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az MNB elnöke által kijelölt két személy, a hitelintézetek érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá az Alap ügyvezetője a tagja. Az igazgatótanács tagjai távollétük esetére írásban állandó helyettest nevezhetnek ki.

A 229. §-hoz

A törvény meghatározza az igazgatótanács hatáskörébe utalt feladatokat, döntési jogokat és a feladatai ellátását segítő, együttműködő partnerei közül nevesíti a Felügyeletet.

A 230. §-hoz

Az Alap igazgatótanácsa nevezi ki az ügyvezetőt, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat és ellenőrzi a tevékenységét.

A 231-232. §-okhoz

Az OBA munkaszervezetének élén az ügyvezető áll, aki gyakorolja az alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat.

A 233. §-hoz

Az OBA tevékenysége ellátásához (ideértve pl. a biztosítási díj mértékének megállapítását) rendszeresen információkat kérhet a hitelintézetektől. Ezek az információk azonban csak olyanok lehetnek, melyeket a hitelintézet a Felügyelet számára nem közöl. Ez az előírás a hitelintézeteket mentesíti a párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettség alól.

A gyors kártalanítás alapvető feltétele, hogy a hitelintézetek rendelkezzenek a betétekre és a betétesekre vonatkozó naprakész, az OBA kifizető rendszerének megfelelő nyilvántartással. E követelményt a Felügyelet ellenőrzi. A gyors és zökkenőmentes kártalanítás megalapozását szolgálja az a követelmény, hogy az Alapnak rendszeresen tesztelnie kell kifizető rendszerének működését.

Kártalanítási esemény bekövetkezésekor az OBA és a hitelintézet számítástechnikai rendszere közötti adatátvitelhez és az adatok feldolgozásához szükség lehet egy átalakító programra, amit kártalanítás esetén az kártalanítással érintett hitelintézetnek az Alap rendelkezésére kell bocsátani a kifizetések határidőben történő teljesítése érdekében. A törvény szerint a hitelintézetnek biztosítania kell, hogy a betétekre vonatkozó adatokat az OBA kifizető rendszere fel tudja dolgozni.

A 234-235. §-okhoz

A törvény az OBA alkalmazottai, tisztségviselői, megbízottai, valamint az igazgatótanács tagjai számára előírja a banki és üzleti titok megőrzésének kötelezettségét.

A törvény korlátozza az OBA-val szemben érvényesíthető kártérítési igényt, amely csak akkor érvényesíthető, ha az Alap törvénysértő eljárása közvetlenül vezetett a kár bekövetkezéséhez.

A 236. §-hoz

Az OBA pénzeszközeit állampapírban vagy a hasonlóan biztonságos jegybanki betétben kell tartania.

A 237. §-hoz

Az OBA forrásai a csatlakozási díj, a hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés, az Alap által felvett kölcsön, illetve kibocsátott kötvény, valamint az egyéb - pl. kamat - bevételek.

A OBA hitelfelvételére, illetve kötvénykibocsátására abban az esetben kerülhet sor, ha az Alap rendelkezésre álló pénzeszközei nem elegendőek a betétesekkel szembeni kötelezettségei maradéktalan teljesítéséhez. Az OBA az MNB-től vagy hitelintézettől vehet fel hitelt. Annak érdekében, hogy az OBA a kölcsönforráshoz minél alacsonyabb kamatozással juthasson, a törvény szerint az Alap hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásából eredő fizetési kötelezettségeiért az állam készfizető kezesként felel.

A 238. §-hoz

A törvény az OBA-hoz való csatlakozási díjat a jegyzett tőke fél százalékában állapítja meg. Ez abból a feltételezésből indul ki, hogy a tevékenység megkezdésének időpontjában a hitelintézet méretére vonatkozó mutatóként a jegyzett tőke használható.

A 239-240. §-okhoz

A törvény a hitelintézetek éves rendszeres díjfizetési kötelezettségeinek megállapítását - meghatározott keretek között - az OBA hatáskörébe utalja. A díj mértéke az OBA által biztosított betétek és az ugyancsak biztosított - a passzív időbeli elhatárolások között szerepeltetett - kamatok együttes teljes állományának legfeljebb a két ezreléke lehet évente. A törvény lehetőséget ad az OBA számára arra, hogy ha valamely hitelintézetről megállapítható, hogy az különösen kockázatos tevékenységet folytat, akkor az általánosnál magasabb éves díjat állapítson meg részére. Ez esetben sem lehet azonban magasabb az éves díj, mint a biztosított betétállomány három ezreléke.

Az OBA működése során adódhat olyan eset, amikor egy vagy több hitelintézet fizetésképtelensége az Alapot olyan kártérítés kifizetésére kötelezi, amelyet az Alap önerőből nem képes teljesíteni és ezért hitelt kell felvennie vagy kötvényt kell kibocsátania. Ilyen esetben a törvény lehetőséget ad az OBA számára arra, hogy a hitelintézetekre egységesen - azaz a normál díj szempontrendszerét követve - rendkívüli fizetési kötelezettséget írjon elő. A hitelintézetek számára fontos garanciális szabály azonban, hogy ez a rendkívüli kötelezettség nem haladhatja meg a normál éves díj mértékét.

A hitelintézetek által az OBA-ba befizetett összegek költségnek minősülnek, azaz adózatlan forrásból teljesíthetők.

A 241. §-hoz

Az OBA-hoz való csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni, és az Alapnak, másolatát pedig a Felügyeletnek - a tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelve - benyújtani.

A 242-245. §-okhoz

A hitelintézet az OBA tagjainak sorából kizárható legalább 12 hónappal az erről szóló intézkedés bejelentése után, ha fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti, üzletszabályzatában az Alapban való tagságát megtévesztő módon tünteti fel, tévesen tájékoztat az Alap által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges kérdésekről, jogszabályba ütköző módon hirdeti a betétbiztosítást, vagy nyilvántartása nem teszi lehetővé a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását. A hitelintézetnek a betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségei megsértése esetén az Alap kezdeményezheti a Felügyeletnél szankciók alkalmazását.

A hitelintézet OBA tagsága megszűnik, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet nem gyűjthet tovább betéteket. Az Alapból való kizárás, illetve a tagság megszűnése nem vonja maga után a betétesek érdekeinek csorbulását, mert az alapvetően nem a betétesek biztosítottsága ellen irányul, hanem a hitelintézetre nézve jelent súlyos szankciót, mert az Alapból való kizárással egyidejűleg a Felügyelet megvonja a betétgyűjtési tevékenységre való jogosultságát.

A betétesek széles körének tájékoztatását szolgálja a törvény azon rendelkezése, mely szerint a hitelintézet kizárásának tényéről az OBA a kizárást követő negyvennyolc órán belül két országos napilapban felhívást tesz közzé.

A 246-262. §-okhoz

A Javaslat lehetővé teszi a hitelintézetek számára önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapok létrehozását. Az önkéntes alap nagy önállóságot élvez, így pénzeszközei nem vonhatók el és a létesítő okiratban meghatározott célon kívül másra nem fordítható. Az önkéntes alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az önkéntes alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve - csak állampapírban tarthatja.

Az önkéntes alap létrehozásához és megkezdéséhez felügyeleti jóváhagyás kell és az alap köteles tájékoztatni a Felügyeletet, ha a kifizetés elkerülése érdekében intézkedéseket kell foganatosítania.

Az önkéntes alap megalakítása a törvény értelmében alakuló közgyűlésen történik, amelynek feladatai a társasági joggal analóg módon vannak meghatározva (a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása stb.).

Az önkéntes alap legfontosabb alapokmánya a létesítő okirat, ennek megfelelően a legfontosabb tartalmi követelményeit a törvény külön felsorolja (az önkéntes alap neve és székhelye, az alapítók, az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és kilépés, az önkéntes alap szervezete, stb.). Az önkéntes alap felügyeletéhez kapcsolódik, hogy a létesítő okirat elfogadásához, módosításához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

Az önkéntes alap szervezeteként a törvény kizárólag az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság megválasztását, feladatait rögzíti. Ennek megfelelően a törvényben csak két vezető tisztségviselő jelenítődik meg: az igazgatóság elnöke, valamint a felügyelő bizottság elnöke. Ezen felállás természetesen nem jelenti azt, hogy az önkéntes alapnak további vezető tisztségviselői nem lehetnek.

Tekintettel arra, hogy az önkéntes alap legfőbb szerve, a tagok összességéből álló közgyűlés viszonylag ritkán ülésezik, a törvény szélesebb jogosítványokkal kívánja felhatalmazni a felügyelő bizottságot. Meghatározott esetekben a felügyelő bizottság lényegében a közgyűlést is helyettesítheti, ennek részeként - ha a tagok érdekei megkívánják - például felfüggesztheti az igazgatóság működését.

A Javaslat rendelkezései alapján továbbá törvény kimondhatja intézményvédelmi integrációs szervezet létrehozását (kötelező intézményvédelmi szervezet).

A 263. §-hoz

A Javaslat a pénzügyi intézményekre a vállalkozások számvitelére vonatkozó előírásokon túlmenően kötelezővé teszi azt is, hogy nyilvántartásait a felügyeleti ellenőrzésre is alkalmas módon vezesse. Az ilyen nyilvántartás vezetése teszi lehetővé ugyanis az egyes bankbiztonsági előírások betartásának ellenőrzését, amelyekkel a pénzügyi intézmény ellenőrizni tudja, hogy eleget tett a jogszabály előírásának, és a felügyeleti hatóság is vizsgálni képes a jogszabályok betartatását.

A 264. §-hoz

A Javaslat előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolójukat az üzleti jelentéssel együttesen két országos napilapban tegyék közzé. Ennek előírása azért szükséges, hogy a pénzügyi intézmények ügyfelei megfelelően tájékozódhassanak arról, hogy milyen annak a pénzügyi intézménynek a helyzete, amelynél betétet kívánnak elhelyezni, vagy amelynél már betétet helyeztek el. Az éves beszámoló közzétételének előírása ezért az ügyfelek minél jobb tájékozódását igyekszik elősegíteni.

A 265. §-hoz

Hitelintézetek könyvvizsgálata esetén a könyvvizsgálónak jóval nagyobb a felelőssége, mint egy gazdasági vállalkozás könyvvizsgálójának. A könyvvizsgálónak egyrészt szélesebb körű ellenőrzést kell folytatnia a hitelesítő záradék megadásához, mert a hitelintézetek mérete általában meghaladja a gazdasági vállalkozásokét. Másrészt azonban a hitelintézeteknél elhelyezett idegen források kockázatossága mértékének megítéléséhez az adott pénzügyi intézmény nyilvánosság számára készített jelentései alapvető fontosságúak.

Hitelintézeteknél végzett könyvvizsgálati munka hatékonyságának javítása érdekében a Javaslat megállapítja, hogy hitelintézetnél könyvvizsgálati tevékenységet csak az a könyvvizsgáló végezhet, akit a Felügyelet az általa vezetett könyvvizsgálói névjegyzékbe hitelintézeti könyvvizsgálói minősítéssel nyilvántartásba vett. Ez az előírás azt hivatott biztosítani, hogy hitelintézet minősítését olyan könyvvizsgáló végezze, aki ahhoz megfelelő szakmai gyakorlattal és iskolai végzettséggel rendelkezik, és akiről valószínűsíthető, hogy a könyvvizsgálati munkát megfelelő gondossággal fogja elvégezni.

A Javaslat továbbá szigorú előírásokat tartalmaz a könyvvizsgáló függetlenségének megőrzésére és ezért részletesen meghatározza, hogy milyen összeférhetetlenségi okok léphetnek fel a könyvvizsgáló tekintetében, amelyek az adott pénzügyi intézménynél való könyvvizsgálatát kizárják, illetve csökkentik a könyvvizsgáló függetlenségét. A Javaslat kötelezi a pénzügyi intézményt arra, hogy legalább öt évente köteles legyen új természetes személy könyvvizsgálót megválasztani.

A pénzügyi intézménynél a könyvvizsgáló ötévenkénti cseréjének kötelezővé tételére azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint az új könyvvizsgálónak mindig nagyobb az érdekeltsége abban, hogy rámutasson az adott pénzügyi intézménynél meglévő hiányosságokra, szabálytalanságokra. A Javaslat azonban csak a természetes személyre vonatkozó változtatást írja elő, azt nem zárja ki, hogy a pénzügyi intézmény ugyanazon a könyvvizsgáló cégen belül egy másik könyvvizsgálót bízzon meg.

Ha a könyvvizsgáló jövedelme túlzottan egy pénzügyi intézménytől függ, akkor az a függetlenség csorbulását jelenti, hiszen a könyvvizsgáló abban is érdekeltté válik, hogy a jövőre vonatkozóan meghosszabbítsák a szerződéseket. Az ilyen, elsősorban gazdasági jellegű függőséget zárja ki a Javaslat azzal az előírással, hogy a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgáló esetében az egy hitelintézettől vagy egy szövetkezeti hitelintézettől való jövedelme nem haladhatja meg a teljes jövedelmének 30 százalékát. Ennek az előírásnak a vizsgálatánál nem csak a mérleg hitelesítésével kapcsolatos munkálatokból származó jövedelmet kell figyelembe venni, hanem a hitelintézettel kötött egyéb megbízási szerződésekből származó bevételt is.

A hitelintézetek esetében a könyvvizsgálói feladatnak való megfelelés sok munkát és időt igényel, ennek következtében a könyvvizsgáló csak akkor képes megfelelni a követelményeknek, amennyiben megfelelő ideje jut a hitelintézet átvizsgálására. A Javaslat ezért korlátozza az egy természetes személy könyvvizsgáló által felvállalható auditori munkákat. Az előírás szerint egy természetes személy könyvvizsgáló maximum öt hitelintézetnél és legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot. Ugyanez a szabály érvényes a könyvvizsgálói társaságokon belül működő könyvvizsgálókra is. A könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének 10 százalékát.

A 266. §-hoz

A Javaslat megállapítja a könyvvizsgáló felelősségét abban, hogy az a vizsgálat eredményéről köteles mind a hitelintézetet, mind a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatni az (1) bekezdésben felsorolt esetek bármelyikében. A Javaslat ezáltal jelentősen megváltoztatja a könyvvizsgáló és a bank kapcsolatát, és az nem csupán a bank év végi eredményeinek és beszámolóinak a hitelesítésére terjed ki, hanem az év közi tevékenység folyamatos figyelemmel kísérésére is. A jelentési kötelezettség előírása pedig azért szükséges, hogy ezáltal a Felügyelet értesüljön azokról az eseményekről, amelyek bankfelügyeleti intézkedés meghozatalát eredményezhetik.

A 267. §-hoz

Annak érdekében, hogy a könyvvizsgáló tájékoztatási kötelezettsége a felügyeleti tevékenységet megfelelően segítse, a Javaslat lehetőséget ad a Felügyeletnek arra, hogy a hitelintézetet kötelezhesse más könyvvizsgáló választására, ha megítélése szerint az addigi könyvvizsgáló nem járt el megfelelő gondossággal.

A 268. §-hoz

A Javaslat részletesen meghatározza azokat a vizsgálati szempontokat, amelyeket a könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálatakor figyelembe kell vennie. A könyvvizsgálónak az ezen vizsgálati szempontok alapján elvégzett munkájáról szóló jelentését meg kell küldeni az igazgatóság, az ügyvezetők, a felügyelő bizottság elnöke, a Felügyelet részére, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig. A Javaslat ezen túlmenően előírja a könyvvizsgáló számára a nemzetközi gyakorlatban is használatos un. hosszú auditori jelentés készítését. Ez a hosszú formátumú jelentés tartalmazná azoknak a vizsgálatoknak a bemutatását, amelyeket a könyvvizsgáló a hitelesítési záradék megadásához folytatott le. A Javaslat előírásai szerint ennek a könyvvizsgálói jelentésnek az elkészítése a hitelintézet és a könyvvizsgáló között kötött szerződésnek a része lesz, ezáltal a megbízást a hitelintézet adja ki.

A 269. §-hoz

A Javaslat tájékoztatási kötelezettséget ír elő a hitelintézetre nézve a könyvvizsgálóval kötött szerződéseknek és a könyvvizsgáló által készített jelentéseknek a Felügyelet számára való megküldésre. A könyvvizsgálói munka során ugyanis bevett gyakorlat, hogy a hitelesítési záradék megadásán túlmenően a könyvvizsgáló a főbb megállapításairól a bank vezetését az úgynevezett vezetői levélben tájékoztatja.

Ezen információk alapján a Felügyelet az éves beszámoló jóváhagyása előtt a hitelintézet igazgatóságát kötelezheti a könyvvizsgálat terjedelmének és tartalmának megváltoztatására, valamint az éves beszámoló adatainak helyesbítésére. A Javaslat előírásai szerint a hitelintézet igazgatósága a közgyűlési jóváhagyás után is kötelezhető az adatok felülvizsgálatára, ez esetben a módosítást ismételten a közgyűlés elé kell terjeszteni. A Javaslat ezen előírásai azt a célt szolgálják, hogy a Felügyeletnek egyrészt megfelelő információja legyen egy külső független szakértő által végzett vizsgálat eredményéről, másrészt információt kap a könyvvizsgálói munka színvonaláról, megfelelőségéről és annak eredményeinek megbízhatóságáról. Mindezek a szabályok nem korlátozzák a könyvvizsgáló függetlenségét, hanem annak érdekében kerültek megalkotásra, hogy a könyvvizsgálati munka minél jobban szolgálja a pénzügyi intézményeknél elhelyezett idegen források biztonságát.

A 270-275. §-okhoz

A Javaslat rögzíti hiteltermékenként a teljes hiteldíj mutatóra vonatkozóan meghatározható maximális értéket a jegybanki alapkamathoz viszonyítva.

A Javaslat előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy a fogyasztónak devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett jelzálogalapú hitel- vagy kölcsönszerződéseivel kapcsolatos forintban megállapított összegeinek kiszámítását az MNB által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyamon vagy a pénzügyi intézmény saját deviza-középárfolyamán végezze, de ezen átváltással és kiszámítással kapcsolatban külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a pénzügyi intézmény.

A pénzügyi intézménynek a kereskedelmi kommunikációjában minden esetben fel kell tüntetnie az egységesített betéti kamatláb mutatóját.

A Javaslat kiemelten védi a fiatalkorúakat és a körükben betételhelyezésre, hitelfelvételre, egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési tevékenységre vonatkozóan előírja, hogy ilyen hirdetési tevékenységet nyilvános módon csak legalább két országos napilap útján folytathat a hitelintézet.

A javaslat a nyereménybetét-sorsolás kivételével egyértelműen tiltja a pénzügyi intézmények sorsolásra vonatkozó reklámtevékenységét.

A 276-290. §-okhoz

A Javaslat részletesen szabályozza a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségét az ügyfelek vonatkozásában, ezek között is kiemelten a betétesek tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget. A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani az üzletszabályzatait, továbbá az egyéb, a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

A fogyasztók érdekeit szolgálja a folyamatos tájékoztatási kötelezettség előírása a pénzügyi intézmény részére, mely keretében a pénzügyi intézmény köteles ügyfelét évente legalább egyszer, valamint a szerződés lejártakor tájékoztatni. A pénzügyi intézmény köteles általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni és azt az ügyfelei részére nyilvános helyen elhelyezni. A pénzügyi intézmény és ügyfeleinek szerződéskötésére vonatkozóan is részletes szabályokat tartalmaz a Javaslat, ezzel is elősegítvén az ügyfél érdekeinek védelmét. A pénzügyi intézmény köteles az ügyfeleket tájékoztatni, ha magatartási kódexnek vetette alá magát. A Javaslat a fogyasztóvédelmi előírásokat körében egyértelműsíti továbbá, hogy az ügyfelek tájékoztatását elsődlegesen magyar nyelven kell megadni.

A Javaslat külön szól a betétesek tájékoztatásáról is, mely különösen a hitelintézet és az OBA kapcsolataira vonatkozó tájékoztatást szabályozza. A hitelintézet megítélése tekintetében ugyanis nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy az OBA biztosítja e betéteit vagy sem. Ezért a hitelintézet köteles tájékoztatni betéteseit arról, hogy az OBA-ban való tagsága megszűnt és így a betétbiztosításra vonatkozó szabályok továbbiakban a betéteseik náluk elhelyezett betéteikre nem érvényesek.

A Javaslat szigorúan megtiltja a hitelintézetek számára, hogy a betétbiztosításra, az Alapra illetőleg az önkéntes betét- és intézményvédelmi alapra vonatkozó információkat hirdetés útján a betétállomány növelése céljából felhasználhassák.

A Javaslat részletesen meghatározza továbbá a pénzügyi intézményeknek az ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségeit mind a számlavezetés, mind a betétgyűjtés, mind a hitelnyújtás esetében.

Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthető. A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell a szolgáltatás költségeit és feltételeit. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat, a díj vagy a költség változtatható objektív, szerződésben rögzített körülmények esetén. A javaslat rögzíti a szerződés felmondására vonatkozó rendelkezéseket is.

A 291. §-hoz

A hitelintézet évenként összesen legfeljebb öt bankszünnapot tarthat, amelyből kettő saját elhatározásából eredhet, hármat pedig a Felügyelet rendelhet el a hitelintézet kérelmére. A hitelintézet saját hatáskörében könyvelési szünnapot, pénztári szünnapot, illetve könyvelési és pénztári szünnapot tarthat, ha azt tizenöt nappal megelőzően, legalább két országos napilapban meghirdette és a Felügyeletnek bejelentette.

A 292-293. §-okhoz

A Felügyelet eljáró hatóságként való kijelölésével és a hatásköri, illetve eljárási szabályokkal összefüggésben a Javaslat egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a törvénynek a fogyasztókat érintő kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő rendelkezései megsértése esetén a Felügyelet jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben foglalt szabályok szerint.

A Javaslat a pénzügyi intézmény és a független közvetítő magatartásával, tevékenységével vagy mulasztásával összefüggő panaszkezelési szabályokat határoz meg a panasz fogadása, kivizsgálása, orvosolása, elutasítása tekintetében. A Javaslat előírásokat tartalmaz a szóbeli, a telefonos, valamint az elektronikus úton közölt panaszokra vonatkozóan. A Javaslat tartalmazza továbbá a pénzügyi intézmény és a független közvetítő által az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről vezetett nyilvántartással kapcsolatos szabályokat, valamint fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó kijelöléséről rendelkezik. A Javaslat e rendelkezései a pénzügyi fogyasztóvédelem további erősítését, hatékonyságát szolgálják.

A 294. §-hoz

Vegyes rendelkezéseket tartalmaz.

A 295-296. §-okhoz

Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések.

A 297-310. §-okhoz

A végrehajtással kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazza.

A 311 . §-hoz

Jogharmonizációs záradék, a § az Európai Unió jogának való megfelelés rendelkezéseit tartalmazza.

A 312. §-hoz

Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben szükséges módosító rendelkezéseket tartalmaz.

A 313. §-hoz

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek, valamint az új Ptk.-val összefüggésben az új törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését tartalmazza.