T/4293. számú törvényjavaslat indokolással - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat.

Alapelvek

2. §

(1) A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben a törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.

(2) A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.

(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével -társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.

(4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak - a törvényben meghatározott mértékű - tagdíjat fizetnek.

(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási és járulék levonási kötelezettség terheli.

(6) A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott hozzájárulás fizetési kötelezettségek terhelik.

3. §

(1) Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával;

b) az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelő fizetési kötelezettségek meghatározásával;

c) az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként való megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával;

d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával

gondoskodik.

(2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

(3) A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezheti, amelyek társadalombiztosítási hozzájárulás, illetőleg társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.

II. Fejezet

FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. §

E törvény alkalmazásában:

a) Foglalkoztató:

1. a bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,

2. tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó;

3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás;

4. a munkanélküli ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli segély esetén a munkanélküli ellátást folyósító szervet;

5. a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetén a támogatást, illetve díjat folyósító szerv,

6. a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat - ide értve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot is - (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) számfejtési körébe tartozó munkáltató esetében a TÁKISZ, a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából.

b) Egyéni vállalkozó:

1. a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, ideértve az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő természetes személyt is;

2. a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi és szociális, gyógyszerészi magántevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó);

3. az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató személy,

4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,

5. a közjegyző,

6. az önálló bírósági végrehajtó.

c) Társas vállalkozás:

1. a közkereseti társaság (ide értve a gazdasági munkaközösséget, és jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget is),

2. a betéti társaság,

3. a korlátolt felelősségű társaság,

4. a közhasznú társaság,

5. a szabadalmi ügyvivői társaság,

6. a gépjárművezető-képző munkaközösség,

7. az oktatói munkaközösség,

8. az ügyvédi iroda.

d) Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel-, és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és ez nem munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

2. a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

3. az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.

e) Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat.

f) Saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény alapján:

1. öregségi nyugdíjban (ide értve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységét folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint a szolgálati nyugdíjban, részesülő személyt is),

2. rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjban (ide értve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is), vagy növelt összegű öregségi-, munkaképtelenségi járadékban, részesül.

g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget - természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez és saját jogán nem nyugdíjas.

h) Megbízott: aki valamely tevékenységet személyesen és díjazás ellenében a Polgári Törvénykönyvben szabályozott megbízási jogviszony keretében lát el.

i) Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

j) Külföldi: a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. § 2. a) pontjában meghatározott, devizakülföldinek minősülő személy.

k) Járulékalapot képező jövedelem:

1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az SZJA törvényben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az SZJA törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanuló szerződésben meghatározott díj,

2. a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldi személy esetén járulékalapot képező jövedelemnek azokat a foglalkoztató által adott (elszámolt) juttatásokat kell érteni, amelyek az 1. pontban foglaltaknak megfelelnek.

l) Járulék: a nyugdíjjárulék, a tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjbiztosítási- és egészségbiztosítási hozzájárulás (ez utóbbi kettő együtt: társadalombiztosítási hozzájárulás), a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék. m) A kötelező magánnyugdíj-pénztár tagja:

1. a pályakezdő és

2. a magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy.

n) Pályakezdő: az a természetes személy, aki első ízben 1997. december 31-ét követően létesít a 5. § (1) bekezdésének a)-b), valamint f)-h) pontjaiban meghatározott jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét.

o) A magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó az a 5. § (1) bekezdésének a)-b), valamint f)-h) pontjaiban meghatározott jogviszonyban álló természetes személy, aki az n) pont szerint nem minősül pályakezdőnek és vállalja a magánnyugdíj-pénztárba való belépést és tagdíjfizetést (csatlakozás), amennyiben a belépéskor várhatóan legalább 180 havi tagdíjfizetéssel a magán-nyugdíj szolgáltatásra jogosultságot szerez és a belépéskor a 47. életévét még nem töltötte be.

p) Tanulószerződés: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés.

p) Igazgatási szerv: a kormány rendeletében meghatározott, igazgatási feladatot ellátó szerv,

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

A biztosítottak

5. §

(1) E törvény alapján biztosított az aki;

a) munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, a bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban álló, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: munkaviszony) - tekintet nélkül arra, hogy teljes, vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatása-,

b) a szövetkezet tagja -ide nem értve az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját-, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik,

c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személy,

e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, ide nem értve a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenységből, előadó-művészi tevékenységből származó jövedelmet.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, biztosítási önkormányzat, gazdálkodó szervezet - ide nem értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit - választott tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek; az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj pénztárak választott tisztségviselője; a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f) pontjában említett összeget.

6. §

(1) A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

(2) Az a személy, aki az 5. § (1) bekezdés a), b), g), valamint (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyban áll és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

7. §

(1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

(2) Ha a biztosított 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonya végkielégítéssel szűnt meg, a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodik meg, ahány hónapra végkielégítésben részesült.

8. §

(1) A fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartama alatt - ide nem értve a munkaviszony [5. § (1) bek. a) pont] megszűnésekor a kötelező felmentés esetét - szünetel a biztosítás, ha munkavégzés alóli mentesítés idejére illetmény, távolléti díj fizetés nem történt, kivéve ez alól, ha jogszabály másként rendelkezik, illetőleg, ha az igénybevételre háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása miatt kerül sor.

(2) Szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elitéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

(3) Szünetel az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

(4) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző [5. § (1) bek. g) pont és (2) bek.] személy biztosítása szünetel arra az időtartamra, amely alatt díjazásban nem részesül, kivéve azt az időtartamot, amely alatt

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben,

b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, továbbá

c) katonai (polgári) szolgálatot teljesít.

9. §

(1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező, adóköteles jövedelmeket össze kell számítani.

10. §

(1) Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat esetén annak jogerőre emelkedése napjáig,

b) egyéni ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig

tart.

(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság tagja, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig

tart.

11. §

A biztosítás nem terjed ki:

a) a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együttélő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére;

b) a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre,

c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott - a 13. § hatálya alá nem tartozó - arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül.

12. §

A 11. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a 36-37. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.

13. §

A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Társadalombiztosítási ellátások

14. §

(1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.

(2) Egészségbiztosítási ellátások:

a) egészségügyi szolgáltatás,

b) pénzbeli ellátások,

(ba) terhességi-gyermekágyi segély,

(bb) táppénz,

c) baleseti ellátások,

ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,

cb) baleseti táppénz,

cc) baleseti járadék,

(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:

a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:

aa) öregségi nyugdíj,

ab) rokkantsági nyugdíj,

ac) baleseti rokkantsági nyugdíj,

b) hozzátartozói nyugellátás:

ba) özvegyi nyugdíj,

bb) árvaellátás,

bc) szülői nyugdíj,

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

Baleseti ellátásra jogosultak

15. §

(1) Baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról (a továbbiakban: Tny .tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló (a továbbiakban: EB. tv.) törvényekben meghatározottak szerint - a biztosítottakon túl - az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.

(2) Baleseti egészségügyi ellátásra jogosult

a) nevelési- oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt,

b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,

c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy (a továbbiakban: fogva tartott),

d) társadalmi munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset- illetőleg katasztrófa-elhárítás, vagy véradás során szenved balesetet, vagy egészségkárosodást,

e) közérdekű, közösségi munkát végez, Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

16. §

(1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult- a biztosítottakon túl - az, aki:

a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,

b) saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,

c) öregségi-, munkaképtelenségi-, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi-, munkaképtelenségi-, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban részesül,

d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,

e) bányászati kereset-kiegészítésben,

f) gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban,

g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,

h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, továbbá

i) középfokú nevelési-oktatási, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,

j) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,

k) az 5. § (1)-(2) bekezdése alapján biztosítottnak minősülő személynek, valamint az a)-j) pontokban említettek - az EB. tv.-ben meghatározott - eltartott hozzátartozója,

l) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőttek,

n) fogva tartott,

o) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, hajléktalan és szociális rászorultságát a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere megállapította,

p) egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett megállapodást kötő személy és eltartott hozzátartozója,

r) a 41. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett és eltartott hozzátartozója.

(2) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár az egyezményben foglaltak szerint jogosult egészségügyi ellátásra. A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások

17. §

A magánnyugdíj keretében a biztosított, és a kedvezményezett

a) nyugdíjjáradékra vagy

b) egyösszegű szolgáltatásra

szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.

IV. Fejezet

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK

18. §

(1) Az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a magánnyugdíj rendszer működése érdekében olyan egységes nyilvántartás működik, amely biztosítja a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges adatokat. .

(2) A nyilvántartás adatai közhitelesek. Ezekkel szemben ellenbizonyításnak - külön jogszabály szerint - van helye, azonban - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - kizárólag a foglalkoztatónál vagy a biztosítottnál keletkezett eredeti iratok, okmányok, vagy azok hiteles másolata bírhat bizonyító erővel.

19. §

(1) A nyilvántartás tartalmazza a foglalkoztatók és a biztosítottak által az e törvényben előírt kötelezettségeik teljesítésével szolgáltatott azon adatokat,amelyből megállapítható a foglalkoztatót és más személyeket terhelő bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése, a biztosított javára megfizetett,illetve tőle levont járulék alapja, összege, és a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat ebből eredően megillető ellátásokra való jogosultság.

Ezen belül:

a) a nyilvántartás: olyan, a foglalkoztatók és a biztosítottak adatainak nyilvántartására alkalmas folyószámla rendszert alkalmaz, amely a foglalkoztatók folyószámla számán és a biztosítottak társadalombiztosítási azonosító jelén (a továbbiakban: TAJ) alapul;

b) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a befizetésekre (járulékokra, hozzájárulásokra, tagdíjra) vonatkozó és a bevallások egyeztetését, ellenőrzését és behajtását szolgáló adatokat.

(2) A nyilvántartás adatokat szolgáltat - a törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez - a magánnyugdíj-pénztáraknak, a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezetnek, a nyugdíjbiztosítási-, és az egészségbiztosítási önkormányzatnak (a továbbiakban: a biztosítási önkormányzatoknak), és azok igazgatási szervei részére.

(3) A nyilvántartás a járulékbevételek alakulásáról, a járulékfizetésre kötelezettekről, az ellenőrzések megállapításairól és a tapasztalatok összegzéséről, az adatok feldolgozásáról az állami és önkormányzati szervek részére egyedi azonosításra nem alkalmas információt szolgáltat.

V. Fejezet

AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE

20. §

(1) A társadalombiztosítási ellátások fedezetére

a) a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet,

b) a foglalkoztató egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási (együtt: társadalombiztosítási) hozzájárulást fizet és a táppénz kiadásokhoz

hozzájárul.

(2) A magánnyugdíj-pénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.

21. §

(1) A társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére a foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó 1998. január 1-jétől 39, 1999. január 1-jétől 38, 2000. január 1-jétől 37 százalékos mértékű társadalombiztosítási hozzájárulást köteles fizetni. Ebből a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás mértéke 1998. január 1-jétől 24, 1999. január 1-jétől 23, 2000. január 1-jétől 22 százalék (amelyből 1 százalék a rokkantsági nyugdíj fedezetére szolgál), az egészségbiztosítási hozzájárulás mértéke 15 százalék.

(2) A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

a) a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy esetében 1998. január 1-jétől 7, 1999. január 1-jétől 8, 2000. január 1-jétől 9 százalék,

b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 1 százalék.

(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően

a) a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után,

b) a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó

a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére 10 százalékos baleseti járulék fizetésére kötelezett.

(5) A foglalkoztató az 5. § (1)-(2) bekezdésében említett biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg . A társadalombiztosítási hozzájárulás

22. §

A foglalkoztató - ide nem értve a 4. § a) pont 4.-5. alpontban meghatározott foglalkoztatót - az általa kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem - ide nem értve az 57. § (2)-(5) bekezdése szerinti jövedelmeket -, valamint az adózott eredmény terhére kifizetett osztalék után havonta a 21. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulást fizet. Járulékalapot nem képező jövedelem

23. §

Nem képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját:

a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,

b) a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 115 százalékát,

c) az adózott eredményből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá eső része,

d) a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az említett intézménytől kapott díj - de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének kétszerese -, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés abban az intézményben történik, amellyel a hallgató

hallgatói jogviszonyban áll.

24. §

A 4. § a) pont 4.-5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót a munkanélküli ellátás, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj összege után terheli a 21. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége.

25. §

A 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett szervek a hivatásos állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják a járulék terhére, a járulékfizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az igazgatási szervvel kötött megállapodás szerint teljesítik.

A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

26. §

(1) A foglalkoztatott a 21. § (2) bekezdés a), vagy b) pontjában meghatározott nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja a járulékalapot képező jövedelem. A foglalkoztatott az SZJA törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet.

(2) A foglalkoztatott a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (továbbiakban: járulékfizetési felső határ.) A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, katonai (polgári) szolgálatot teljesített, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alkalmazása során a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíj-, illetőleg egészségbiztosítási járulékot vont le, a túlvont nyugdíj- illetőleg egészségbiztosítási járulékot 15 napon belül a foglalkoztató visszafizeti.

27. §

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet.

28. §

(1) A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személy a támogatás, a díj összege után nyugdíjjárulékot fizet.

(2) A keresetpótló juttatásban, vagy munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, illetve a segély összege után fizet nyugdíjjárulékot.

(3) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási hozzájárulást az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 31 százalékának megfelelő összegben fizeti meg a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig. A fizetés rendjére, illetőleg az elszámolás módjára az igazgatási szervvel a Pénzügyminisztérium megállapodást köt.

A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése

29. §

(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulást fizet. A társadalombiztosítási hozzájárulás alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék -ide nem értve a 23. §-ban meghatározott jövedelmet -, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér. Ha a hozzájárulás fizetési kötelezettség egy teljes naptári hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra a minimális bér harmincad részét kell figyelembe venni.

(2) A biztosított társas vállalkozó a 21. § (2) bekezdés a), vagy b) pontja szerinti nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulás alapjával - ide nem értve az SZJA törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatást -, azzal, hogy azt legfeljebb a járulékfizetési felső határ [26. § (2) és (4) bek.] napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni.

(3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.

30. §

(1) A 29. §-ban meghatározott hozzájárulás és a 26. §-ban meghatározott járulékalapok alsó, illetve a járulékalapok felső határát azzal az időszakkal arányosan (a minimális bér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ napi összegével) csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó

a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

b) katonai (polgári) szolgálatot teljesít,

c) fogva tartott,

d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagság szünetel, továbbá,

e) ha a társas vállalkozó külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizet,

f) ha a (3) bekezdésben említett társas vállalkozó keresőképtelen.

(2) A társadalombiztosítási hozzájárulást, a nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot a biztosítás megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.

(3) Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járulékfizetés alapjául a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelmet, de legalább a minimális bér ötven százalékának megfelelő összeget kell figyelembe venni.

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

31. §

(1) A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét) a vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bérnek megfelelő összeg után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulást fizet.

(2) A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási hozzájárulás alapja az (1) bekezdésben meghatározott minimális bér.

(3) Nem képezi a társadalombiztosítási hozzájárulás alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá eső része.

(4) Az egyéni vállalkozó az (1)-(3) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási hozzájárulás alapja, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határ havi összegének figyelembevételével a 21. § (2) bekezdés a), vagy b) pontjában meghatározott nyugdíjjárulékot, és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot fizet.

(5) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás, a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelmet, de legalább a minimális bér ötven százalékát kell figyelembe venni.

(6) Az egyéni vállalkozó a minimális bér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt

a) táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

b) katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,

c) fogva tartott,

d) külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíjbiztosítási hozzájárulást,

e) az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti,

f) az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó keresőképtelen.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, egy-egy naptári napra a havi hozzájárulás, illetőleg nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésénél a minimális bér harmincad részét kell megfizetni. A (6) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjainak számával a hozzájárulás fizetési alsó határt, illetőleg a járulékfizetési alsó és felső határt csökkenteni kell. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

32. §

(1) Az egyéni vállalkozó havonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig köteles a 31. §-ban meghatározott jövedelme, illetőleg a minimális bér alapján társadalombiztosítási hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot bevallani és befizetni úgy, hogy ezeknek alapja éves szinten legalább minden hónapban elérje a minimális bér - a 31. § (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó esetében a minimális bér ötven százalékának - összegét. Ennek megfelelően a tárgyhavi befizetési kötelezettség összegébe be lehet tudni az előző hónap(ok)ban befizetett összeget.

(2) Az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától, annak megszűnése napjáig kötelezett járulék fizetésére. Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetése egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén

33. §

(1) Ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni, legfeljebb azonban együttesen a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után. Amennyiben egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a napi járulékfizetési felső határt együttesen is csak a biztosítással járó jogviszonyok tényleges fennállásának tartamára kell számítani.

(2) A biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot megfizetni, amíg az egyes foglalkoztatók előtt nem igazolja, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre (a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíj, illetőleg egészségbiztosítási járulékot.

(3) Abban az esetben, ha a nyugdíj- illetőleg egészségbiztosítási járulék túlfizetés keletkezik, a (2) bekezdésben említett foglalkoztató, a túlfizetésként jelentkező járulékot köteles visszafizetni az igazolások benyújtását követő 15 napon belül. Amennyiben több foglalkoztatónál egyidejűleg fennáll a biztosítással járó jogviszony, az a foglalkoztató köteles a járulékot visszafizetni, amelynél az elért - járulékalapot képező - jövedelem a magasabb.

(4) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a 29. § (1), illetve a 30. § (3) bekezdésében előírt legkisebb összegű járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni.

(5) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 31. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség legkisebb összege a 31. § (5) bekezdésben meghatározott összeg. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a 31. § (1) bekezdésében említett legkisebb összeget - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdésben említett egyéni vállalkozó minden év január 31-ig nyilatkozik arról, hogy a 31. § (1) bekezdésében említett legkisebb összegű járulékot egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként kéri figyelembe venni. A nyilatkozatát az illetékes igazgatási szervhez és az érintett vállalkozáshoz is be kell nyújtania.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a biztosított egyidejűleg több társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja. Ez esetben a választásra vonatkozó nyilatkozatát valamennyi társas vállalkozáshoz be kell nyújtania.

34. §

Amennyiben a biztosított foglalkoztatása egyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező adóköteles jövedelme után - a 33. §-ban foglaltaktól eltérően - nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A magánnyugdíj rendszer keretében fizetendő tagdíj

35. §

(1) A magánnyugdíj-pénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 1998. január 1-jétől 6, 1999.január 1-jétől 7, 2000. január 1-jétől 8 százalékos tagdíjat fizet.

(2) A tagdíjfizetési kötelezettségre a 26. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a túlvont tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár fizeti vissza.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

36. §

(1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, az 5. § (1)-(2) bekezdésben említett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló nagykorú személy nyugellátásra jogosító szolgálai idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából - magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a tagdíj mértékével csökkentett - 31 százalékos mértékű - nyugdíjbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 18 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

(3) A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb a járulékfizetési felső határ naptári hónapra számított összege, de legalább a megállapodás megkötését megelőző hónap első napján érvényes minimális bér. Amennyiben a megállapodást a minimális bér összegének figyelembe vételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodásban meghatározott összeg a változást követő hónap első napjától módosul.

(4) A nyugellátás megállapításáig szolgálati idő szerzése végett megállapodás megkötésével és a megállapodás megkötése napján érvényes minimális bér alapul vételével számított - magánnyugdíj-pénztár tagja esetén a tagdíj mértékével csökkentett - 31 százalékos - nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésével szolgálati időt szerez az, aki

a) a Tny. törvényben meghatározott felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán eltöltött idejét, ideérve a doktorandusz képzést is,

b) gyermekgondozási segélyen töltött idejét,

c) a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozási idejét

d) a társadalombiztosítási öregségi nyugellátáshoz előirt szolgálati idő elérése érdekében legfeljebb öt naptári évvel a hiányzó idejét kívánja szolgálati időként elismertetni.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetekben a fizetendő nyugdíjbiztosítási hozzájárulás a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimális bér harmincad részének szorzata. A szolgálati idő beszámítása iránti kérelem teljesítéséről, elutasításáról határozatot kell hozni.

(6) A 11. §-ban meghatározott külföldi állampolgár megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó házastársa és gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(7) Az (6) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő havi járulék összege:

a) a külföldi állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti minimális bér összegének 75 százaléka ,

b) házastársa, gyermeke esetén a (3) bekezdés szerinti minimális bér összegének 30 százaléka.

(8) A Magyar Köztársaság területén oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a] (3) bekezdésében meghatározott minimális bér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

(9) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő magyar állampolgár egészségügyi szolgáltatásra egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást. A fizetendő havi egészségbiztosítási járulék a (3) bekezdésben meghatározott minimális bér 75 százaléka.

(10) A (4) és a (6), valamint a (8)-(9) bekezdés szerinti megállapodást az állampolgár javára a fizetési kötelezettség átvállalása esetén más személy, illetve szerv is megkötheti.

37. §

(1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 10. napjáig kell megfizetni. Nem egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás esetében a járulék a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig fizethető meg. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnésének napjáig áll fenn.

(3) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Tny., illetve az EB. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egészségügyi szolgáltatás - sürgősségi ellátás kivételével - akkor jár, ha az igénybevétel kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább már hat havi járulékfizetés történt. Az eltartott hozzátartozóra a jogosultság nem terjed ki, ide nem értve a 36. § (2) bekezdése szerinti megállapodást kötő személyt.

(4) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" (a továbbiakban: igazolás) elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja. Az igazolást a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) állítja ki. Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv állítja ki. A külföldi állampolgár a járulék befizetését havonta a befizetés teljesítésének helyén az igazolás lebélyegzésével igazoltatja. Baleseti járulék fizetése

A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után fizetendő baleseti járulék

38. §

(1) A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után a 21. § (4) bekezdésében meghatározott baleseti járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt) adóköteles jövedelem és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a baleseti járulék alapját a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá eső része.

(3) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után fizetendő baleseti járulékra egyebekben a 30. § (2) bekezdésben és a 32. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók baleseti járuléka

39. §

(1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 21. § (4) bekezdésében meghatározott baleseti járulékot fizet. A járulék alapja az e tevékenységből származó adóköteles jövedelem, valamint a vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Tételes átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetén a baleseti járulék alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér ötven százaléka.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a baleseti járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadó alá eső része.

(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles baleseti járulék fizetésére.

40. §

A 15. § (2) bekezdésében felsorolt személyek után nem kell baleseti járulékot fizetni.

Egészségbiztosítási járulékfizetés egészségügyi ellátásra jogosult személy után

41. §

(1) A 16. § (1) bekezdés a)-o) pontjában meghatározott személyek egészségügyi szolgáltatásának költsége az Egészségbiztosítási Alapot terheli.

(2) Az a személy, aki a személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene és aki e törvény szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult, havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 11,5 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimális bér 30-ad részét kell figyelembe venni. A járulék megfizetése alapján egészségügyi szolgáltatásra az eltartott hozzátartozója is jogosulttá válik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek az őket terhelő járulékfizetési kötelezettség keletkezését és megszűnését az igazgatási szervnél bejelentik.

VI. Fejezet

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME, ADATVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

42. §

(1) A nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja, TAJ szám),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) a rokkantság fokára, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre és TAJ számára vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok,

(2) Az igazgatási szerv a jogszabályban előírt járulék-elszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kötelesek kiállítani, illetve vezetni, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok és terhes részei összegének, továbbá ezek megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(3) Az igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(4) A bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - e törvény felhatalmazása alapján - a TAJ szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. A rendőrség és a büntetés-végrehajtás szervei a fogva tartottak tekintetében jogosultak a TAJ szám igénylésére is.

43. §

(1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése érdekében az a), c), d) és f) pontjai,

b) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)-d) és f) pontjai,

c) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében a TAJ szám alkalmazásával az a)-e) pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(2) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

(3) Az e törvényben nem szabályozott esetben adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(4) A társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.

(5) Az igazgatási szervek, továbbá a társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

VII. Fejezet

A JÁRULÉKKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

44. §

(1) A foglalkoztató - az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is - köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és ezekről adatszolgáltatás teljesítésére.

(2) Az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az adatszolgáltatást 15 napon belül kell teljesíteni.

(3) Az igazgatási szervek nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt.

A járulék és hozzájárulás fizetésére kötelezett jövedelemadatai, ha azt az illetékes adóhatóságtól kérik, nem esik az előző korlátozás hatálya alá.

45. §

(1) A 4. § n) pontjában meghatározott biztosított a foglalkoztatójához az általa választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát, biztosítottá válásától számított 15 napon belül bejelenti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a 4. § o) pontjában meghatározott önkéntesen csatlakozó személyre is irányadók.

(3) Az egyéni vállalkozó az általa választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését és címét az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az igazgatási szervhez jelenti be.

(4) A magánnyugdíj-pénztárhoz való csatlakozás visszavonása esetén a biztosított egyéni folyószámláján nyilvántartott összeget a magánnyugdíjpénztár - a visszavonási kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles - a biztosított személyi adataira és TAJ számára hivatkozással - a Nyugdíjbiztosítás Alap javára átutalni és az átutalásról bevallást benyújtani. A bevallás tartalmazza, hogy havi bontásban milyen összeg került jóváírásra a biztosított egyéni számláján.

Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás

46. §

(1) A foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók az általuk foglalkoztatott biztosítottnak minősülő személyekről egyéni nyilvántartást vezetnek.

(2) A 36. § (1)-(4) bekezdése alapján megállapodást kötő személyről és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozóról az igazgatási szerv vezeti a nyilvántartást.

(3) Nem kell nyilvántartást vezetni a 4. § f) pontban meghatározott saját jogán nyugdíjas, nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyekről.

(4) A biztosítottat a biztosítással járó jogviszony kezdetétől számított 3 munkanapon belül kell nyilvántartásba venni.

(5) A nyilvántartás tartalmazza a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét, a foglalkoztató folyószámla számát, a biztosított nevét, személyi adatait, a biztosítás kezdetétől annak megszűnéséig a nyugdíjra jogosító szolgálati idő tartamát, havi bontásban a járulékalapul szolgáló jövedelmeit és az abból levont járulék(ok) összegét, továbbá az egészségügyi hozzájárulást.

47. §

(1) A nyilvántartást a foglalkoztató minden év végén lezárja, archiválja és arról a tárgyévet követő hó február 20. napjáig az igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.

(2) A nyilvántartás adatairól a foglalkoztató megszűnésekor 30 napon belül, illetőleg, - ha a biztosított, vagy halála esetén hozzátartozója nyugdíjigényt terjesztett elő - soron kívül kell teljesíteni az (1) bekezdésben előírt adatszolgáltatást.

(3) A foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről a jövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. A foglalkoztató a levont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a biztosítottnak, amelyen nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a biztosított által megjelölt pénztárnak megfizette.

48. §

(1) Az igazgatási szerv a foglalkoztatók rendelkezésére bocsátja a nyilvántartás vezetéséhez szükséges számítógépes programot és informatikai utasítást. Azon foglalkoztatók részére pedig, akik nem számítógépen vezetik a nyilvántartást, az igazgatási szerv a Társadalombiztosítási Közlönyben "Útmutató"-t és abban a szükséges nyomtatványokat közzéteszi.

(2) A foglalkoztató a nyilvántartást az adatszolgáltatási nyomtatványon is teljesítheti, amit az igazgatási szerv köteles elfogadni.

A bejelentés szabályai

49. §

(1) A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint az a személy, aki a 41. § (2) bekezdése alapján járulékfizetésre kötelezett (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett), a foglalkoztatói minőség keletkezésétől, illetőleg a biztosítási kötelezettség keletkezésének napjától számított 3 munkanapon belül az igazgatási szervnél nyilvántartásba vétel céljából bejelenti az e törvényben meghatározott adatokat.

(2) A fizetésre kötelezett az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával bejelenti:

a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét;

b) címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit, üzletét vagy üzleteit;

c) alakulásának időpontját, alapító okiratának, vállalkozói igazolványának, vagy a külön jogszabályban a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély, okirat keltét és számát, kiállítóját, tevékenysége megkezdésének időpontját, képviselőjének, ügyvezetőjének (ügyvezetőinek), az igazgatónak a nevét, lakcímét;

d) az egyéni vállalkozó, ha legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, illetőleg megszűnéstől számított tizenöt napon belül,

e) az egyéni vállalkozó, ha a 4. § f) pont szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették, a megállapítás, megszüntetés időpontját követő tizenöt napon belül,

f) valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának (a továbbiakban együtt: bankszámla) vezető bankját és számát, statisztikai számjelét;

g) jogelődjét, alapítóját, a jogi személy felelősségével működő foglalkoztató a felelősségvállalót, ezek adószámát, folyószámlaszámát;

h) a cégnyilvántartásba történő bejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját,

(3) A (2) bekezdés f) és h) pont alatti adatokat a bankszámlanyitást, illetőleg a cégbejegyzést követő 3 munkanapon belül kell bejelenteni.

(4) Az igazgatási szerv a fizetésre kötelezett részére folyószámlaszámot állapít meg, amit ezt követően valamennyi társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatos nyomtatványon (iraton) fel kell tüntetni.

(5) A fizetésre kötelezett a társadalombiztosítási kötelezettségét érintő változást - annak bekövetkezésétől számított 3 napon belül - be kell jelentenie.

(6) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe tartozó munkáltatónak, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó illetmény-számfejtési feladatokat ellátó kifizető szervezetnek a foglalkoztatóra előírt kötelezettségeket (a járulék alapjául elszámolt összeg kimutatását, azt terhelő járulékok levonását, befizetését, bevallását, a biztosított személyeknek erről adott igazolásokat, stb.) az Áht.-ban és annak végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott módon kell teljesíteni azzal, hogy a munkáltatóra (kifizetőre) az (1) bekezdésben írt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése

50. §

(1) A foglalkoztató a biztosítottaknak juttatott, a járulék, a hozzájárulás alapját képező tárgyhavi kifizetések után köteles a járulékok és a hozzájárulás alapját és összegét megállapítani, a járulékot levonni, és arról a törvényben meghatározott tartalommal, és a (2) bekezdésben meghatározott időszakonként bevallást benyújtani, és a megállapított járulék (hozzájárulás) összegét a tárgyhót követő hó 10. napjáig az igazgatási szervnek megfizetni, és arról a kifizetéssel egyidejűleg a biztosítottat illetve a kifizetés jogosultját tájékoztatni kell.

(2) A foglalkoztató havonta, a tárgyhót követő hó 10-ig összesítő bevallást teljesít az illetékes igazgatási szervhez a következőkről:

a) a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék;

b) a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási, táppénz hozzájárulás;

c) a baleseti járulék;

d) a megállapodás alapján fizetendő járulék alapja, összege;

e) a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó, és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató az általa a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összege;

f) a tárgyhónapban külön jogszabály alapján az ellátás után a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összege;

g) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a gazdálkodó szervezethez befizetett járulékok alapja és összege.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott összesítő bevallás mellett a foglalkoztató köteles mellékletben bejelenteni a következőket:

a) az egyes biztosítottól levont járulékok alapját, azok összegeit, valamint a biztosított nevét, TAJ számát, továbbá a biztosított pénztártagsága esetén ennek tényét,

b) a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató által a tárgyhónapban az egyes biztosítottaknak kifizetett társadalombiztosítási (a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb) ellátás összegét, a biztosított TAJ számát.

(4) Az egyéni vállalkozó a járulékalapot képező tárgyhavi jövedelméről a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig nyújtja be a (2) bekezdésben előírt bevallását.

(5) Az összesítő bevallást az igazgatási szervek által rendszeresített és a kötelezett rendelkezésére bocsátott számítógépes program alapján kell vezetni, illetőleg megküldeni. A számítógépes program tartalmazza az egyéni nyilvántartás adatait is. Az igazgatási szerv a foglalkoztató, illetőleg egyéni vállalkozó részére engedélyezheti az összesítő bevallás papíralapú adathordozón történő rögzítését, illetőleg benyújtását.

51. §

(1) A foglalkoztató a 50. § (2) bekezdésben meghatározott határidőig, a biztosítottak által választott magánnyugdíj-pénztáranként külön - a magánnyugdíj-pénztárnak megküldendő bevalláson jelenti be az egyes magánnyugdíj-pénztárakhoz tartozó, általa foglalkoztatott biztosítottaktól levont tagdíj alapját és összegét, és egyben befizeti a levont tagdíjat. A bevallásban a tagdíj alapját és összegét - név és TAJ szám feltüntetése mellett - biztosítottanként meg kell bontani.

(2) A magánnyugdíj-pénztár a hozzá érkező bevallás adatairól ugyancsak havonta számítógépes adathordozón adatot szolgáltat a többi igazgatási szervnek a bevallás helytállóságának ellenőrzése, illetőleg a biztosított szolgálati idejének, és a biztosítási díjának nyilvántartásba vétele céljából.

A magánnyugdíj-pénztár a bevallás adatainak közlésével egyidejűleg - soron kívüli ellenőrzést kérve - arról is tájékoztatja a többi igazgatási szervet, hogy a bevallás, befizetés hiányos, vagy az abban közölt adatok aggályosak.

(3) Ha a foglalkoztató a magánnyugdíj-pénztárhoz teljesített bevallásban szereplő fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában számolja el. A befizetési kötelezettség elmulasztása, illetőleg részleges teljesítése esetén a pénztár haladéktalanul köteles intézkedni a pénztártag egyidejű értesítése mellett az igazgatási szervnél a tartozás behajtása érdekében.

(4) A foglalkoztatót a biztosítottól levont, de a pénztárnak megfizetni elmulasztott tagdíj esetében a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék viselése mellett a pénztártagnak okozott kár megtérítésének felelőssége is terheli.

52. §

(1) A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató - ide értve a TÁKISZ-t is - a táppénz-hozzájárulást a tárgyhavi összesítő bevalláson köteles feltüntetni, és a járulékokkal együtt bevallani és megfizetni.

(2) Ha a biztosított részére a (1) bekezdésben meghatározott táppénzt a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénz-hozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti.

(3) A társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási kötelezettség alá eső segítő családtagja után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Amennyiben a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után fizetendő járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni.

(4) A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a minimális bér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimális bér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

(5) A jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség köteles a járulékot a tárgyhót követő hónap 5. napjáig ahhoz a gazdálkodó szervezethez befizetni, amely a munkaközösségért felelősséget vállalt. E gazdálkodó szerv a hozzá befizetett járulékot az általa fizetendő járulékokkal együtt köteles a törvényben előírt határidőn belül befizetni.

(6) A (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a tagdíjra is alkalmazni kell azzal, hogy a tagdíjat az illetékes magánnyugdíj-pénztárhoz kell befizetni.

(7) A foglalkoztató által levont járulék és tagdíj a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre.

A befizetések elszámolása

53. §

(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a késedelmi pótlékra, a bírságra és mulasztási bírságra, a végrehajtási költségre, az eljárás költségére, ezt követően -jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelő (a biztosítottól levont) egészségbiztosítási járulékra és nyugdíjjárulékra, a társadalombiztosítási hozzájárulásra, a táppénz hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - előbb a biztosítottat terhelő, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, illetőleg a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási hozzájárulásra, társas vállalkozás esetén a táppénz hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató esetében a kifizetett ellátások összegét először a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási hozzájárulásra, majd a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően a baleseti járulékra kell elszámolni.

(3) Az igazgatási szerv a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegéről, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi pótlékról, ha azok együttes összege meghaladja az 500 forintot, október 31-ig értesíti. Az igazgatási szerv - a kötelezett (adós) kérelmére - az adatok egyeztetését a vonatkozó nyilvántartások, elszámolások és a befizetések bizonylatai alapján köteles elvégezni.

Ellenőrzés

54. §

(1) Az igazgatási szervek, valamint a magánnyugdíj-pénztárak megkeresésére az illetékes igazgatási szerv köteles ellenőrzést folytatni, a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a megkeresőt haladéktalanul tájékoztatni. Az illetékes igazgatási szervek az ellenőrzési tevékenységet az előzőeken túl rendszeresen a célszerűségi és gazdaságossági szempontok figyelembevételével kialakított ellenőrzési terv alapján végzik.

(2) Az ellenőrzés során igazgatási szerv vizsgálja a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését, így különösen

a) a bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását,

b) a társadalombiztosítási jogviszonyban e törvény alapján fennálló fizetési kötelezettség alapjának és összegének a megállapítását és bevallását,

c) a fizetési kötelezettség teljesítését, illetve a visszatérítési igény jogosultságát.

(3) Az igazgatási szerv az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja,

a) a kötelezettség teljesítését megállapítja, hiányosság feltárása esetén felhívja az érintettet a hiba vagy hiányosság megszüntetésére,

b) szükség esetén intézkedik a fizetési kötelezettség előírása, érvényesítése (behajtása, végrehajtása) érdekében a hatósági eljárás megindítása iránt;

c) ha az ellenőrzés során az igazgatási szerv a hatáskörébe nem tartozó jogsértést állapít meg, erről külön jegyzőkönyvet készít, és értesíti az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szervet.

(4) A kötelezett az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról jogosult meggyőződni, az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását követő 8 napon belül az abban foglaltakra írásban észrevételt tenni. Jogkövetkezmények jogsértő bejelentés esetén

55. §

Az a foglalkoztató, egyéb szerv vagy személy, amely

a) valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetve mindaddig, amíg az illetékes igazgatási szerv a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a járulékot megfizetni,

b) a biztosított járulékalapul szolgáló jövedelmét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a bejelentett időre a jövedelem csökkenésének a bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett időre, illetőleg a tényleges kereset megállapításáig köteles a bejelentett magasabb összeg után a járulékot megfizetni,

c) a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, a biztosítottnak kifizetett - járulékalapot képező - jövedelem után járó járulékot abban az esetben is köteles megfizetni, ha a nyilvántartás hiánya miatt a biztosított neve és adatai nem állapíthatók meg; ha pedig csak a biztosított személyi adatai állapíthatók meg, a kifizetett díjazás nem, a járulékot a járulékfizetési felső határ [26. § (2) bek.] napi összege után köteles megfizetni.

Késedelem, mulasztás következményei

56. §

A járulékok megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel, a járulékkötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával az e törvényben, illetőleg a Tny., EB. törvényekben meghatározott eltérések figyelembevételével az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

ÁTMENETI, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

57. §

(1) E törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg e törvény mellékletében felsorolt jogszabályok hatályukat vesztik.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) a járulékalap megállapításhoz szükséges számítási módot,

b) a biztosítási jogviszony fennállásának részletes szabályait,

c) az előírt adatszolgáltatás teljesítésének módját.

(3) E törvény járulékfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseit első ízben az 1998. január hónapra járó, 1998. február 10-éig esedékes járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni

(4) Szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadó-művészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül kivéve, ha a díjazás 1998-ban

a) nyilvánosságra hozott, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,

b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás, ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény, irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységét végző egyesület, közalapítvány, amelynek főtevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása,

c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel, vagy anélkül,

d) rádió vagy televízió-játék, filmalkotás,

e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművészet, videoművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészet kommunikáció),

f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és filmkosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),

g) fotóművészeti alkotás

megjelenéséből vagy előadásából származik.

(5) Az irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű (műfordítás) akkor tekinthető nyilvánosságra hozottnak, ha

a) a felhasználásra a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 2628. és 30. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerződést kötöttek és

b) a mű bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre áll és a Szerzői Jogvédő Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más módon bizonyítható, hogy a mű a felhasználás megkezdésekor már létezett, valamint

c) a mű felhasználási szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént és ennek alapján a művet legalább 500 példányban kiadták, vagy legalább 10 példányban közkönyvtárban a mű bárki számára hozzáférhetővé vált.

(6) Az előadás akkor tekintendő nyilvánosan tartottnak, ha

a) az előadás megtartására és (vagy) az Szjt. 49. § (1)-(2) bekezdése szerinti, az előadás megtartását követő további felhasználására az Szjt. 26-28. § megfelelő alkalmazásával a költségvetési szervvel vagy intézménnyel, irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesülettel, közalapítvánnyal, közhasznú társasággal (amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása) írásban felhasználási szerződést kötöttek és

b) az előadás szerződés szerinti rendes felhasználása ténylegesen megtörtént és ennek alapján az előadás bárki számára hozzáférhetővé vált.

(7) A (4) bekezdés alapján szolgálati idő szerzésére jogosult részére kifizetett és adóelőleg alapját képező szerzői díj után a felhasználó 24%-os mértékű nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizet és a szerzőtől levonja a 21. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot, a 26. § (2) bekezdésének figyelembevételével.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az e törvényben előírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, e körben feladatokat állapítson meg a nyugdíjbiztosítási önkormányzat, valamint az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervei számára, szabályozza az igazgatási szervek közötti együttműködést, a társadalombiztosítás nyilvántartási rendszerének működését, módszereinek összehangolását.

58. §

(1) Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:/

"23. az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál, továbbá társadalombiztosítási járulék és hozzájárulás (a továbbiakban együtt: járulék) ügyben a társadalombiztosítási szervnél kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a méltányossági eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;"

(2) Az Itv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adó jellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 6.000 forint."

59. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 86. §-a a következő új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési javaslatának benyújtásakor az Országgyűlésnek tájékoztatásul be kell mutatni a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira egy öt évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan 50 évre szóló előrejelzést. Ha a pénzügyi tervekből, az előrejelzésekből és a rendszer működéséből megállapítható, hogy az alapok bevételei - jelentős hiányt felhalmozva - tartósan nem fedezik a várható kiadásokat, a Kormánynak a társadalombiztosítás működési, ellátási és finanszírozási rendszerét módosító, a bevételek és kiadások egyensúlyát helyreáállító, a járulékok emelésével vagy egyes ellátások mérséklésével járó javaslatot kell tennie az Országgyűlésnek. A tőkefedezeti rendszer bevezetése miatt kieső járulékbevétel az átmenet teljes időszakában nem minősül olyan hiánynak, ami miatt járulékemelésre, vagy ellátásszűkítésre kerülhet sor.

(7) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, akkor a különbséget az állam a központi költségvetésben tervezett előirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre azonban a tényleges bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. A hiány központi költségvetés terhére történő elszámolását a zárszámadásban kell rendezni."

Melléklet...........számú törvényhez

E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a(z):

a) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint az azt módosító 1980 évi 20. tvr., az 1981. évi 17. tvr., az 1982. évi 21. tvr., az 1982. évi 29. tvr., az 1983. évi 16. tvr, az 1985. évi 1. tvr., az 1986. évi 4. tvr., az 1987. évi 18. tvr., az 1988. évi XXII. tv., az 1989. évi XLVII. tv., az 1990. évi LXXV. tv., az 1990. évi LXXXIV. tv., az 1990. évi XCVII. tv., az 1991. évi II. tv., az 1992. évi XLVIII. tv., az 1993. évi VIII. tv., az 1993. évi LII. tv., az 1993. évi LXXIV. tv., az 1994. évi XXXVI. tv., 1996. évi XIX. tv., az 1996. évi LXXXVII. tv.,

b) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1992. évi IX. tv. 1-40. §-a és 49. §-ának (2), (7) bekezdése, az 1992. évi LVIII. tv. 1. §-a, az 1995. évi XII. tv. 1-22. §-a, valamint 24. §-a, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. tv., valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. tv., továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. módosításáról szóló 1995. évi CXVIII. tv. 1-25. §-a, 27. §-a (1) bekezdésének második mondata, valamint a 27. § (2)-(7) bekezdése, az 1997. évi XVIII. tv. 1-7. és 15. §-a,

c) a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. tv., 15. §-ának (3) bekezdése, a betegszabadságról szóló 1991. évi XCII. tv. 3-4. §-a, a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. tv. 17. §-ának (2) bekezdése, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv., 28. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az általános forgalmi adóról szóló 1993. évi LXX. tv. 12. §-ának (2) bekezdése, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tv. 75. §-a, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXV. tv. 25-29. §-a, valamint 30. §-ának (7) bekezdése, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1994. évi CIII. tv. 4-8. §-a és 9. §-ának (2) bekezdése, a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII tv. 80-93. §-a, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. módosításáról szóló 1995. évi LII. tv. 20. §-a, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. tv. 16. §-a, az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. tv. 3435. §-a, valamint 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja, az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. tv. 1-9. §-a, az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosításáról szóló 1996. évi LX. tv. 4-8. §-a, valamint 16. §-ának (4) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról szóló 1996. évi LXII. tv. 104. §-ának (1) bekezdése, az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. tv. 7-10. §-a, 43. §-a (5) bekezdésének a) pontja.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

1998. január 1-jétől a nyugdíjrendszer vegyes finanszírozású, egy felosztó-kirovó (társadalombiztosítási nyugdíj) és egy tőkefedezeti (magánnyugdíj) elemből áll. A társadalombiztosítás rendszerén belül továbbra is megkülönböztetjük az egészségbiztosítást és a nyugdíjbiztosítást. A magánnyugdíj, bár az új nyugdíjrendszer egyik eleme, nem része a társadalombiztosítási rendszernek, de kapcsolódik ahhoz. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt az előbbiekkel összefüggésben 1998. január 1-jétől négy új törvény váltja fel:

1. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről,

2. a társadalombiztosítási nyugellátásról,

3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról, illetve

4. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvények.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény egységes elvek alapján szabályozza a társadalombiztosítás-, illetőleg a magánnyugdíj ellátásaira, továbbá az egészségbiztosítás ellátásaira és szolgáltatásaira jogosult biztosítottak (hozzátartozók) körét, az egyes ellátások igénybevételét megalapozó járulék (hozzájárulás) fizetési kötelezettség alapját, mértékét, nyilvántartásának, beszedésének (behajtásának) és ellenőrzésének közös szabályait. A javaslat meghatározza a kötelező járulékfizetésen alapuló egyes társadalombiztosítási és magánnyugdíj ellátások fajtáit, típusait is, ugyanakkor azok igénybevételének, megállapításának és folyósításának részletes szabályait a hivatkozott külön törvények tartalmazzák. Felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletben határozza meg a törvényben előírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, s ennek keretében feladatokat állapíthasson meg a társadalombiztosítási igazgatási szervek közötti együttműködésre, illetve összehangolhassa a nyilvántartási rendszerek működését.

Ennek alapján már rövid távon megvalósulhat az új nyugdíjrendszer működéséhez is elengedhetetlen egyéni nyilvántartási rendszer.

Emellett várhatóan növekszik a munkáltatók járulék befizetési morálja is, hiszen havonta kötelesek lesznek az általuk foglalkoztatottak számára elszámolást adni a kifizetett jövedelmek utáni járulékfizetésről. A javaslat szerint a biztosítottak járulékot, míg a foglalkoztatók társadalombiztosítási hozzájárulást fizetnek, ez utóbbival valósítva meg az átalakuló társadalombiztosítási rendszerben is fontos szerepet játszó társadalmi szolidaritást. A javaslat a fizetési kötelezettségre, az ellenőrzésre, a jogsértések jogkövetkezményeire, a végrehajtásra az adózásról rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazását írja elő, így a jelenlegi párhuzamosságok megszűnnek.

Részletes indokolás

1-3. §-hoz:

A törvény célja és az alapelvek általánosságban is kifejezik, hogy e törvény szabályozza az egészségbiztosítási és a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben jogosultságot szerző biztosítottak körét, az ellátásokat megalapozó járulékfizetési kötelezettséget. A társadalombiztosítás (amelynek része az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás), illetőleg a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíj kötelező. Az alapelvek tartalmazzák a járulékfizetéssel arányos ellenszolgáltatás a biztosítás, a tulajdonhoz való jog alkotmányos keretek közötti korlátozásának elvét, a társadalmi szolidaritás követelményeit. A foglalkoztatók a kiadások fedezetéhez hozzájárulnak

A magánnyugdíjról szóló törvény hatálya alá eső biztosítottak tagdíj fizetésére kötelezettek, amely e törvény alkalmazása szempontjából járuléknak minősül.

A társadalombiztosítási rendszer működtetése állami feladat. A javaslat megfogalmazza az állam ezzel kapcsolatos feladatait.

4. §-hoz:

Ilyen fejezete jelenleg nincs a társadalombiztosításról szóló törvénynek (Tb.t.). A mai, szerkezetükben korszerűbb (pl. adó) törvények élnek a fogalommeghatározás lehetőségével, s azokat ezt követően használják anélkül, hogy állandóan jogszabályi §-okra hivatkoznának vissza. Ez sokkal áttekinthetőbbé teszi a rendszert. A javaslat lényegében a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelő szabályokat tartalmaz. Szakít azonban azzal az állásponttal, miszerint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság saját tagját nem foglalkoztathatja munkaviszony (megbízási jogviszony) keretében. Ma már az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően bárki (az egyéni vállalkozó is) házastársát is foglalkoztathatja munkaviszony keretében, s a jogtudomány is áttörte azt a korlátot, miszerint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság saját tagjával egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Felfogásunk szerint ennek sem biztosítási, sem járulékfizetési szempontból nincs is jelentősége, hiszen mindkét területen a javaslat a lehető legnagyobb egységesítésre törekszik.

A javaslat a legfontosabb fogalmak mellett meghatározza a magánnyugdíj hatálya alá kötelezően, illetőleg önkéntes döntéssel csatlakozó személyek körét is.

5-13. §-hoz:

A javaslat kimondja, hogy a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak a biztosítottak. A biztosítottak körét úgy határozza meg, hogy az kiterjed valamennyi munkavégzéssel, illetve személyes közreműködéssel járó jogviszony keretében munkát végző személyre. A javaslat meghatározza a biztosítási kötelezettség kezdetének és végének időpontját, a biztosítás szünetelésének eseteit, valamint azt az esetet is, amikor az ellátásra jogosultság külön megállapodás esetében állapítható meg. A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre továbbra is az egyezmény szabályai az irányadók.

14-17. §-hoz:

A javaslat felsorolja, hogy a járulékfizetés ellenében milyen ellátásokra (szolgáltatásokra) lehet jogosultságot szerezni. A javaslat felsorolja az egyes társadalombiztosítási ellátásokra jogosultakat, az ellátás feltételeit, megállapításának és folyósításának szabályait azonban a külön nyugdíj és egészségbiztosítási törvények tartalmazzák. Az itt felsorolt személyek jogosultsága szűkebb a biztosítottnak minősülő személyekénél.

18-19. §-hoz:

A javaslat meghatározza a társadalombiztosítási informatikai rendszer tartalmát, a foglalkoztatókról és a biztosítottakról, a járulékbefizetésekről vezetendő nyilvántartásokat, valamint azt, hogy a nyilvántartás kinek, milyen szerveknek köteles adatokat szolgáltatni. A nyilvántartás meghatározó feltétele az új nyugdíjrendszer működésének.

20-28. §-hoz:

A javaslat kimondja, hogy az ellátások fedezetére milyen fizetési kötelezettség terheli a biztosítottat, a foglalkoztatót, a magánnyugdíj pénztár tagját.

Rendelkezés történik arról is, hogy 1999-2000 között hogyan csökken a foglalkoztató járulékfizetési kötelezettsége, illetve ezzel egyidejűleg miként változik a biztosított által fizetett járulék mértéke.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó változatlanul 10%-os baleseti járulékot fizet. A javaslat meghatározza a foglalkoztató által fizetendő táppénz-hozzájárulási kötelezettséget. Az egészségbiztosítási járulék mértéke 1998. január 1-jétől 3 százalék. A nyugdíjjárulék mértéke eltérő attól függően, hogy a biztosított a magánnyugdíj hatálya alá tartozik-e vagy sem. A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított 1998. évben 7 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A kötelező magánnyugdíj-pénztár tagja 1998. évben 6, százalék tagdíj fizetésére kötelezett. Az a személy, aki a magánnyugdíj-pénztár tagjaként tagdíj fizetésére kötelezett, a társadalombiztosítási nyugdíja fedezetére 1998. január 1-jétől 1 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A foglalkoztatók (munkáltatók) 1998. január 1-jétől társadalombiztosítási járulék helyett társadalombiztosítási hozzájárulás fizetésére kötelezettek. A hozzájárulás megoszlik a Nyugdíj és Egészségbiztosítási Alapok között. A hozzájárulás mértéke 1998. január 1-jétől fokozatosan csökken 2000-ig. Miután a nyugdíjjárulék ezzel arányosan a biztosítottaknál növekszik, ez a jelenlegi járulékarányok biztosított és foglalkoztató közötti átstrukturálásával jár. A foglalkoztató társadalombiztosítási hozzájárulásának alapja szélesebb, mint a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja. A hozzájárulás megfelel a szolidaritás követelményeinek, de egyben szolgálja az azonos közteherviselést is. A javaslat fenntartja a táppénz-hozzájárulás jogintézményét. Maga a biztosított továbbra is egy felső határig köteles egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék fizetésére, ezt a tervezet a bruttó átlagkereset kétszeresében határozza meg a javaslat. A konkrét mértéket évente a költségvetési törvény állapítja meg.

A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban részesülő és az egyházi személy esetében fizetendő járulékot, hozzájárulást a javaslat a jelenlegi szabályoknak megfelelően határozza meg, de egyben megteremti a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülők nyugdíjra jogosító szolgálati idejének fedezetét is.

29-30. §-hoz:

A társas vállalkozó járulékfizetési rendszerén alapvetően a javaslat nem változtat. Szerkezetileg közelebb kerül a szabályozás a több biztosítással járó jogviszonyból származó keresetek összeszámíthatósága érdekében. Az értelmező rendelkezések alkalmazása folytán jóval rövidebb, áttekinthetőbb a törvényi szabályozás. Abban az esetben, ha a társas vállalkozás nem biztosított tagja (mely tag lehet saját jogán nyugdíjas személy is) részére fizet ki olyan osztalékot, amely a biztosítottak esetén járulékalapot képező adóköteles jövedelemnek minősül, az osztalék után az általános mértékű járuléknak megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást meg kell fizetni. A jelenlegi jogalkalmazás során tapasztalható ugyanis, hogy a társas vállalkozások olyan tagjaik részére teljesítenek 27 százalékos személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó osztalékot, akik nem minősülnek biztosítottnak, azaz személyesen a társaság tevékenységében nem működnek közre, ezért így az osztalék - a jogalkotó céljával ellentétben- továbbra is járulékmentesen kiosztható jövedelemnek minősül. Ezt a lehetőséget zárja ki a járulék mértével azonos társadalombiztosítási hozzájárulás bevezetése. A javaslat szerint abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség alá eső társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó jogviszonyban is áll, illetve, ha közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat és tényleges jövedelme nincs vagy az nem éri el a minimális bér összegét, nem lehet előírni, hogy kötelezően a minimális bér összege után a járulékot meg kell fizetni. Ezekben az esetekben a járulékfizetés alapja csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimális bér ötven százaléka lehet. 31-32. §-hoz:

A javaslat továbbra is fenntartja a kiegészítő tevékenységet folytató és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát biztosított) egyéni vállalkozók közötti különbségtételt. Ugyanakkor szakít azzal a jelenlegi jogi szabályozással miszerint a járulékok alapja az előző évi jövedelem. A járulékfizetés alapjául ettől kezdve a tárgyévben elért, járulékalapul szolgáló jövedelemből kell kiindulni. Ezzel megszűnt az egyéni vállalkozók körében a tevékenységet kezdők kategóriája.

A javaslat fenntartja azt a jogi megoldást, miszerint, ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, akkor is legalább a minimális bér 50%-ának alapulvételével fizeti a járulékait, ha ténylegesen nem ér el ennyi jövedelmet.

33-34. §-hoz:

A javaslat megvalósítja a biztosítással járó jogviszonyból származó összes járulékalapul szolgáló jövedelem összeszámítását a nyugdíjjárulék fizetése szempontjából, a járulékfizetés felső határáig. Ez a megoldás minden munkavégzésre irányuló jogviszonyt azonos mércével kezel. Nem tesz különbséget ugyanis aszerint, hogy valakinek egy, avagy több jogviszonyból származik jövedelme.

A munkaidőnek a javaslatnál nincs jelentősége, csak az elért keresetek, díjazások nagyságának. Ettől eltér az egészségbiztosítási járulék megfizetése több biztosítással járó jogviszony esetén.

A javaslat szabályozza az egyéni és társasvállalkozó járulékfizetési kötelezettségét arra az esetre, ha egyidejűleg több vállalkozása alapján is biztosított.

A tervezet arra is kitér, mi az eljárás a választási lehetőség realizálására.

35. §-hoz:

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról külön törvény szól, de a jelen törvény mondja ki, hogy a pályakezdők kötelezően tartoznak a hatálya alá, illetőleg a javaslat lehetőséget ad más személyeknek is a tőkefedezeti nyugdíjelem önkéntes választására. A biztosítottak köre, a fizetendő tagdíj alapja azonban ugyanaz, mint a társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult biztosítottak köre, illetőleg a nyugdíjjárulék alapja. A biztosítottak tehát ugyanazon jövedelmeik után fizetik a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat is. E javaslat mondja ki a tagdíj fizetésének kötelezettségét az egyéb járulékokkal szinkronban. A tagdíj mértéke 1998. január 1-jétől hat százalék, a tagdíj fizetésére kötelezett biztosítottak 1 százalékos nyugdíjjárulékot is fizetnek a társadalombiztosítási nyugdíjuk fedezetére. Ebből következik, hogy a magánnyugdíj hatálya alá nem tartozó biztosítottak a társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére 7 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek (minthogy nyugellátásban csak a felosztó-kirovó rendszerű nyugdíjbiztosítás keretében részesülhetnek). A tagdíj mértéke 1999-ben hét, 2000. január 1-jétől nyolc százalékra emelkedik.

36-37. §-hoz:

A megállapodás intézményét a javaslat is fenntartja a jelenleg hatályos jogi szabályozáshoz hasonló formában. A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személyek jelenleg nyugdíjra jogosító szolgálati időt szereznek anélkül, hogy ennek fedezeti oldala biztosítva lenne. A jövőben erre csak akkor lesz lehetőség, ha a tanulmányok folytatásának megfelelő időtartamra nyugdíjbiztosítási hozzájárulás fizetése történik. A járulék megfizetésére bármikor (a tanulmányok megkezdésekor, befejezésekor vagy közvetlenül a nyugdíj igény benyújtását megelőzően) kötelezettséget lehet vállalni. A fizetendő járulék alapja a szolgálati idő elismerése iránti kérelem benyújtása napján érvényes minimális bér. A gyermekgondozási segély utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget a javaslat 1998. január 1-jétől megszünteti. Ettől kezdve ezen ellátás folyósításának időtartama automatikusan nem képez nyugdíjra jogosító szolgálati időt. A javaslat azonban lehetőséget teremt erre az időszakra is nyugdíjbiztosítási hozzájárulás fizetésének vállalására, amelynek következményekét a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát továbbra is figyelembe veszik a nyugdíjjogosultságnál.

A javaslat fenntartja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó hatályos megállapodási szabályokat, azzal az eltéréssel, hogy a fizetendő egészségbiztosítási járulék összegét nem fix összegben, hanem a minimális bér arányában határozza meg. Emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy megállapodás alapján magyar állampolgár is jogosultságot szerezhessen egészségbiztosítási ellátásokra.

38-40. §-hoz:

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók baleseti járulékfizetési kötelezettségét a javaslat változatlanul szabályozza, azzal az eltéréssel, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál is megszűnik a járulékfizetési felső határ, mivel a társas vállalkozás kiegészítő tevékenységet folytató tagjánál sincs ilyen. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is a tárgyévi jövedelme után köteles 1998. január 1-jétől baleseti járulékot fizetni. Ezzel a tevékenységet kezdők kategóriája megszűnik.

A tervezet szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások a baleseti járulékot maguk fizetik, a nyugdíjas munkavállalók a foglalkoztató társadalombiztosítási hozzájárulása alapján jogosultak baleseti ellátásra. 41. §-hoz:

A javaslat fenntartja az 1997. január 1-jével - az egészségügyi hozzájárulás bevezetéséhez kötődő - egészségbiztosítási járulék fizetésének szabályát, azzal az eltéréssel, hogy a fizetendő járulék alapját a tényleges jövedelemtől függetlenül egységesen a minimális bér összegében határozza meg. Az egészségbiztosítási járulék mértéke e körben változatlanul a mindenkori minimális bér 11,5 százaléka.

42-43. §-hoz:

A javaslat meghatározza a társadalombiztosítási információs rendszer keretébe tartozó adatszolgáltatás terjedelmét és lényegében nem változtat a társadalombiztosítás hatályos adatvédelmi rendelkezéseinek a szabályozásán azzal, hogy a feladatot végrehajtó konkrét igazgatási szervet a Kormány fogja meghatározni rendeletében.

44-56. §-hoz:

A 44-56. §-ok határozzák meg a foglalkoztatók, a biztosítottak nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, azt, hogy a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartást kinek és milyen tartalommal kell vezetniük, melyek a bejelentés szabályai. Rendelkezés történik a járulék megállapításáról, bevallásáról, megfizetéséről, illetve a befizetések elszámolásáról, az ellenőrzésről. Szabályozásra kerül a jogsértő bejelentés jogkövetkezménye is.

57-59. §-hoz:

A javaslat e §-ok alatt a hatályba léptető és vegyes rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat a korábbiakhoz hasonlóan - legalábbis 1998. évre - mentesíti a járulékfizetési kötelezettség alól a szerző díjas tevékenységből származó szerzői díjak meghatározó részét.

A felhatalmazást tartalmazó rendelkezések közül kiemelendő, hogy felhatalmazást kap a Kormány, rendeletben határozza meg az e törvényben előírt feladatokat ellátó igazgatási szerveket, illetve hogy feladatokat állapíthasson meg a nyugdíjbiztosítási-, illetve az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervei számára.