14/2011. (III. 1.) KIM utasítás

a Budapest Főváros Kormányhivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésére - a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével - a következő utasítást adom ki:

1. § A Budapest Főváros Kormányhivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a Mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § A Szabályzatot, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. § Hatályát veszti a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2010. (X. 1.) KIM utasítás.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter

Melléklet a 14/2011. (III. 1.) KIM utasításhoz

Budapest Főváros Kormányhivatala Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Budapest Főváros Kormányhivatala jogállása és alapadatai

1. § (1) A Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 2. § (1) bekezdése alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.

(2) A Kormányhivatal alapadatai a következők:

a) megnevezése: Budapest Főváros Kormányhivatala;

b) rövidítése: BFKH;

c) angol megnevezése: Government Office of the Capital City Budapest;

d) német megnevezése: Das Regierungsamt in der Hauptstadt Budapest;

e) francia megnevezése: Office de Gouvernement Capitale Budapest;

f) székhelye: 1056 Budapest, Váci u. 62-64.;

g) postafiók címe: 1364 Budapest, Pf. 234.;

h) vezetője: kormánymegbízott;

i) alapítója: Magyar Köztársaság Kormánya;

j) alapítás dátuma: 2011. január 1.;

k) alapító okirat kelte és száma: 2010. december 23., XXII-3/KIM/541/1 (2010);

l) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetésében szereplő költségvetési szerv;

m) gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv;

n) számlavezetője: Magyar Államkincstár;

o) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10023002-00299592-00000000;

p) adóigazgatási azonosító száma: 15789233-2-41;

q) statisztikai számjele: 15789233-8411-312-01;

r) PIR törzsszáma: 789235;

s) államháztartási szakágazati besorolása:

841104 Területi általános igazgatási szervek tevékenysége;

t) alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása:

639990 Máshová nem sorolható egyéb információs szolgáltatás

682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

691001 Jogi segítségnyújtás

712101 Mérőeszközök hitelesítése

712109 Egyéb, hatósági eljárás érdekében végzett műszaki vizsgálat, elemzés

7420730 Földmérés, térképészet

7420741 Térképészet

749050 M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

841104 Területi általános igazgatási szervek tevékenysége

841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841116 Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység

841124 Területi általános végrehajtó igazgatási tevékenység

841163 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

841221 Egészségügy területi igazgatása és szabályozása

841222 Oktatás területi igazgatása és szabályozása

841223 Kultúra területi igazgatása és szabályozása

841228 Szociális szolgáltatások területi igazgatása és szabályozása

841229 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, kisebbségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok területi igazgatása és szabályozása

841318 Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás

841325 Építésügy, területpolitika területi igazgatása és szabályozása

841332 Foglalkoztatás-, munkaügy területi igazgatása és szabályozása

841334 Munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzés területi igazgatása és szabályozása

841335 Foglalkoztatást elősegítő támogatások

841336 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások

841339 Munkanélküli ellátások finanszírozása

842350 Pártfogó felügyelői tevékenység

842370 Áldozatsegítés és kárenyhítés

843012 Nyugdíjbiztosítási szolgáltatások területi igazgatása

843032 Egészségbiztosítási szolgáltatások területi igazgatása

843041 Egészségbiztosítási pénzbeli betegségi ellátások finanszírozása

843042 Egészségbiztosítási pénzbeli anyasági ellátások finanszírozása

843043 Egészségbiztosítási egyéb pénzbeli ellátások finanszírozása

843047 Egyéb természetbeni ellátások nyújtásának finanszírozása

843048 Egyéb egészségbiztosítási ellátáshoz kapcsolódó kiadások finanszírozása

841904 Egészségbiztosítási alap bevételei (elszámolásai)

855935 Szakmai továbbképzések

855936 Kötelező felkészítő képzések

855937 M. n. s. egyéb felnőttoktatás

869031 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások

869043 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

869044 Nem fertőző megbetegedések megelőzése

869051 Környezet-egészségügyi feladatok

869052 Település-egészségügyi feladatok

869053 Sugár-egészségügyi feladatok

869060 Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi felügyelet, ellenőrzés, tanácsadás

889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások.

(3) A Kormányhivatal állami alapfeladatként ellátott alaptevékenységeinek körét alapító okirata, jogállását, feladat- és hatáskörét a Khtv., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) és egyéb jogszabályok határozzák meg. A Kormányhivatal vállalkozási tevékenységet végezhet.

(4) A funkcionális alapfeladatok ellátásának forrása: a Magyar Köztársaság költségvetése X. fejezet.

2. Budapest Főváros Kormányhivatala szervezete

2. § (1) A Kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban együtt: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből áll.

(2) A törzshivatal szervezeti egységei: a főosztályok, valamint az osztály jogállású Kormánymegbízotti Kabinet és Főigazgatói Titkárság. A főosztályok osztályokra tagozódhatnak.

(3) A Kormányhivatalban a következő szakigazgatási szervek működnek

a) Szociális és Gyámhivatal;

b) Építésügyi Hivatal;

c) Igazságügyi Szolgálat;

d) Földhivatal;

e) Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv;

f) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság;

g) Munkaügyi Központ;

h) Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv;

i) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség;

j) Kulturális Örökségvédelmi Iroda;

k) Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv;

l) Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság;

m) Közlekedési Felügyelőség.

(4) A szakigazgatási szervek szervezeti egységei az osztályok.

Szervezeti egységnek minősülnek továbbá

a) a Földhivatal tekintetében a földhivatali osztályok, illetve az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező körzeti földhivatalok,

b) az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv tekintetében a főosztályok, amelyek osztályokra tagozódhatnak,

c) a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tekintetében a főosztályok, amelyek osztályokra tagozódhatnak,

d) a Munkaügyi Központ tekintetében az osztályok és a kirendeltségek,

e) a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv tekintetében az osztályok, a Sugáregészségügyi Decentrum, a Közegészségügyi Laboratóriumi Decentrum és a kerületi népegészségügyi intézetek,

f) a Közlekedési Felügyelőség tekintetében a Közúti Jármű Főosztály, amely osztályokra tagozódhat, valamint az Útügyi Osztály és a Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály.

(5) A szakigazgatási szervek az e Szabályzatban meghatározottak mellett ügyrendben további osztályokat működtethetnek a szakmai irányító szerv vezetőjével történő egyeztetést és a kormánymegbízott jóváhagyását követően.

(6) A szakigazgatási szervek körzeti és helyi szintű szervezeti egységeinek szervezeti struktúráját, a kiadmányozás rendjét és a helyettesítés szabályait a szakigazgatási szervek ügyrendjei tartalmazzák.

3. § (1) A Kormányhivatal szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Kormányhivatal szervezeti egységeinek feladatait - a törzshivatal főosztályai és a szakigazgatási szervek szervezeti egységei szerinti bontásban - a 2. függelék tartalmazza.

(3) A Kormányhivatal létszámkeretét -a törzshivatali főosztályok és a szakigazgatási szervek létszám szerinti bontásában -a 3. függelék tartalmazza.

(4) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre figyelemmel a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 4. függelék tartalmazza.

(5) A Kormányhivatal iratmintáit az 5. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A KORMÁNYHIVATAL VEZETÉSE

1. A kormánymegbízott

4. § (1) A kormánymegbízott a Kormányhivatal vezetőjeként

a) Vezeti a Kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit;

b) Ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat;

c) Hatáskörében eljárva gyakorolja a kiadmányozási jogot;

d) Biztosítja a szakigazgatási szervek feladatellátásának feltételeit;

e) Elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a Kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát;

f) Gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről;

g) A Kormányhivatal tevékenységéről évente, az R. 10. § (2) bekezdésében meghatározott szervek bevonásával összegző beszámolót készít;

h) A költségvetési szerv vezetőjeként gondoskodik az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésének kialakításáról és megfelelő működtetéséről;

i) Gondoskodik a fővárosi államigazgatási kollégium létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről, a Kollégium elnökeként vezeti a Budapest Főváros Államigazgatási Kollégiumot;

j) Munkáltatói jogokat gyakorol a főigazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével;

k) A főigazgató javaslatára kinevezi az igazgatót, aki esetében gyakorolja a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása munkáltatói jogköröket;

l) Munkáltatói jogkört gyakorol a törzshivatal kormánytisztviselői, ügykezelői és munkavállalói felett;

m) Munkáltatói jogokat gyakorol a szakigazgatási szervek vezetői felett, a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséhez és felmentéséhez azonban a szakmai irányító szerv vezetőjének az egyetértése szükséges. A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a szakmai irányító szerv vezetőjével előzetes egyeztetést tart, az egyeztetést követően a Khtv. 14. § (1) bekezdése szerinti egyetértés érdekében javaslatot tesz a szakmai irányító szerv vezetőjének;

n) Kifogással élhet a szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezésével szemben;

o) Véleményezi a Khtv. 18. §-a alapján - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezését, felmentését, a szervek létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására, továbbá a foglalkoztatottjaik létszámára és költségvetésük megállapítására vonatkozó javaslatokat; p) Tagja a budapesti védelmi bizottságnak.

(2) A kormánymegbízott a részére, illetve a Kormányhivatalnak címzett feladat- és hatásköröket e Szabályzatban, a Kormányhivatal egyéb belső szabályzatában, vagy a munkaköri leírásban megjelölt, kiadmányozási joggal felruházott vezető, illetve kormánytisztviselő útján is gyakorolhatja, aki a döntés meghozatala során a kormánymegbízott felhatalmazásával vagy felhatalmazásával és megbízásából jár el.

5. § A kormánymegbízottat távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgató helyettesíti.

6. § A kormánymegbízott közvetlenül vezeti és irányítja:

a) a Kormánymegbízotti Kabinet,

b) a főigazgató,

c) az igazgató,

d) a törzshivatal,

e) a Belső Ellenőrzési Főosztály tevékenységét.

7. § (1) A kormánymegbízott munkájának és feladatai ellátásának támogatása érdekében a Kormányhivatalon belül kabinet működik.

(2) A belső kontrollrendszer részét képező belső ellenőrzés kialakításáról a kormánymegbízott köteles gondoskodni. A belső ellenőrök tevékenységüket - e Szabályzatban foglaltak szerint - közvetlenül a kormánymegbízott alárendeltségében, a Belső Ellenőrzési Főosztály keretében végzik, a belső ellenőrök és a Belső Ellenőrzési Főosztály tevékenységét belső ellenőrzési vezető vezeti.

2. A főigazgató

8. § (1) A Kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti.

(2) A főigazgató, mint a Kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője:

a) Vezeti a törzshivatal szakmai munkáját;

b) Részt vesz a Kormányhivatal munkájának összehangolásában, a Kormányhivatal feladat- és hatáskörében a koncepcionális elképzelések kialakításában, ezek megvalósítását szolgáló tevékenységek megalapozásában;

c) Koordinálja a beszámolók és jelentések elkészítését;

d) Koordinálja az adatvédelemmel, a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos és az elektronikus információszabadságból eredő feladatokat, kezdeményezi a törzshivatal feladat- és hatáskörébe tartozó adat minősítését és a minősítés felülvizsgálatát, kijelöli az adatvédelmi felelőst;

e) Gondoskodik a hivatali munkatervek, feladattervek, ellenőrzési tervek, munkaprogramok előkészítéséről a központilag kiadott tervek és programok kivételével;

f) Tagja a Budapest Főváros Államigazgatási Kollégiumnak;

g) Közreműködik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásában;

h) Munkáltatói jogokat gyakorol az igazgató felett (a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével);

i) A törzshivatal Pénzügyi, Koordinációs és Szervezési, Humánpolitikai, valamint Informatikai Főosztálya főosztályvezetői útján ellátja a szakigazgatási szerveknek a R. 32. § (4) bekezdésében meghatározott funkcionális feladatai irányítását;

j) Ellátja az e Szabályzatban, a Kormányhivatal más belső szabályzatában, a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, és távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti a kormánymegbízottat, azzal, hogy e minőségében megilleti a kiadmányozási jog gyakorlása.

(3) A főigazgató közvetlenül vezeti és irányítja a Főigazgatói Titkárság és a Jogi Perképviseleti Főosztály tevékenységét.

9. § A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti, távolléte vagy akadályoztatása esetén a főigazgatót az igazgató helyettesíti.

3. Az igazgató

10. § Az igazgató

a) Segíti a főigazgató munkáját;

b) Közreműködik a Kormányhivatal munkájának összehangolásában;

c) Tagja a Budapest Főváros Államigazgatási Kollégiumnak;

d) Ellátja az e Szabályzatban, a Kormányhivatal más belső szabályzatában, a munkaköri leírásában meghatározott feladatokat, és távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti a főigazgatót;

e) A főigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén vezeti és irányítja a Főigazgatói Titkárság tevékenységét.

11. § Az igazgatót akadályoztatása esetén a törzshivatalnak a főigazgató által kijelölt vezető munkakörű kormánytisztviselője helyettesíti.

4. A szakigazgatási szerv vezetője

12. § A szakigazgatási szerv vezetője:

a) A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és irányítja a szakigazgatási szervet;

b) Gyakorolja a szakigazgatási szervhez, illetve a szakigazgatási szerv vezetőjéhez címzett hatásköröket, a 23. § (3) bekezdés c) pontja kivételével a szakigazgatási szerv nevében a kiadmányozási jogot, amelynek gyakorlását átruházhatja;

c) Elkészíti a szakigazgatási szerv ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat;

d) Az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek kivételével szervezi és ellenőrzi a szakigazgatási szerv feladatainak végrehajtását, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a szakmai követelmények érvényesülését;

e) Kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;

f) Tagja a Budapest Főváros Államigazgatási Kollégiumának;

g) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, gyakorolja a munkáltatói, utasítási és ellenőrzési jogot a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a Khtv. 15. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával;

h) Évente, illetve a szakmai irányító szerv által elrendelt esetekben beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl;

i) A kormánymegbízott által meghatározott rendben, de legalább évente tájékoztatást ad a kormánymegbízott részére a szakigazgatási szerv tevékenységéről;

j) Szakmai értekezleteket hív össze az irányítása alá tartozó tevékenységi körben felmerült fontosabb feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, illetve a felügyelt szervezeti egységek munkájának irányítása céljából.

13. § A szakigazgatási szerv vezetőjét az általa kijelölt vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő, vezető munkakört betöltő kormánytisztviselő hiányában az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

III. Fejezet

A KORMÁNYHIVATAL SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

1. A Kormányhivatal szervezeti egységei

14. § (1) A szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A törzshivatal főosztályai osztályainak létszámát - ha a főosztály osztályokra tagozódik - a kormánymegbízott, a szakigazgatási szerv szervezeti egységeinek létszámát - az e Szabályzatban a szakigazgatási szervre meghatározott létszámkereten belül - a szakigazgatási szerv vezetője ügyrendben határozza meg.

2. A szervezeti egységek vezetői

15. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - a törzshivatal esetében a kormánymegbízottól, a főigazgatótól, az igazgatótól, a szakigazgatási szerv esetében a szakigazgatási szerv vezetőjétől kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti a szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) A jogszabály által az önálló szervezeti egység feladatkörébe utalt ügyekben az önálló szervezeti egység vezetője dönt, illetve gyakorolja mindazon ügyekben a kiadmányozási jogot, amelyek tekintetében felhatalmazást kapott.

16. § (1) A törzshivatal főosztályi jogállással bíró szervezeti egysége vezetőjének a helyettese a törzshivatal szervezeti egységének ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt.

(2) A törzshivatal osztályvezetője a főosztály ügyrendje, valamint a főosztály vezetője utasítása szerint vezeti és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(3) A törzshivatal osztályvezetőjét akadályoztatása esetén a főosztály ügyrendjében meghatározottak szerint a főosztály másik osztályának vezetője vagy a főosztály munkatársai közül a főosztályvezető által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

17. § (1) A szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetője a szakigazgatási szerv ügyrendje, valamint a szakigazgatási szerv vezetőjének utasítása szerint vezeti és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját.

(2) A szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetőjét akadályoztatása esetén a szakigazgatási szerv ügyrendjében meghatározottak szerint a szakigazgatási szerv másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül a szakigazgatási szerv szervezeti egységének vezetője által kijelölt kormánytisztviselő, főosztályi struktúrában működő szakigazgatási szerv esetében a főosztály vezetője által kijelölt osztályvezető helyettesíti.

IV. Fejezet

A KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSI FÓRUMAI

1. A kormánymegbízotti értekezlet

18. § (1) A kormánymegbízotti értekezlet a kormánymegbízott vezetésével áttekinti a kormánymegbízott vezetése alá tartozó szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását. Célja a kölcsönös tájékoztatás az előző értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.

(2) A kormánymegbízotti értekezleten a főigazgató, az igazgató, a szakigazgatási szerv vezetője, a Kormánymegbízotti Kabinet vezetője, illetve a kormánymegbízott által meghívottak vesznek részt.

(3) A Kormánymegbízotti Kabinet vezetője gondoskodik arról, hogy a vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

2. Szakigazgatási szerv vezetői értekezlet

19. § (1) A vezetői értekezlet a szakigazgatási szerv vezetőjének vezetésével áttekinti a szakigazgatási szerv, illetve a szakigazgatási szerv szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását. Célja a kormánymegbízotti és a szakmai irányító szerv vezetője által tartott értekezleteken elhangzott információk továbbadása, a kölcsönös tájékoztatás az előző vezetői értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.

(2) Az értekezlet résztvevői a szakigazgatási szerv vezetőjének közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek vezetői, illetve a szakigazgatási szerv vezetője által meghívott személy.

(3) Az értekezlet összehívásáért és előkészítéséért a szakigazgatási szerv vezetője által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt készít, amit a szakigazgatási szerv vezetője hagy jóvá. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kormánymegbízott részére.

3. Főigazgatói értekezlet

20. § (1) A főigazgatói értekezleten a főigazgató vezetésével a törzshivatalon belüli szakmai és funkcionális feladatellátás, jogalkalmazás összehangolására, a soron következő feladatok meghatározására kerül sor. Célja a kölcsönös tájékoztatás az előző értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.

(2) Az értekezlet résztvevői az igazgató, a törzshivatal főosztályvezetői, illetve a főigazgató által meghívottak.

(3) Az értekezlet összehívásáért és előkészítéséért a főigazgató által megbízott kormánytisztviselő a felelős, aki az értekezletről emlékeztetőt készít, amit a főigazgató hagy jóvá.

4. A munkacsoport

21. § (1) A kormánymegbízott, a főigazgató és a szakigazgatási szerv vezetője több szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének tartamát.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

(4) A munkacsoport vezetője a munkacsoport által elvégzett feladat teljesítéséről a munkacsoport létrehozásáról döntő vezetőt köteles tájékoztatni.

5. Budapest Főváros Államigazgatási Kollégium

22. § (1) A Budapest Főváros Államigazgatási Kollégium a kormánymegbízott véleményező, összehangolást elősegítő testülete. Működésének részletes szabályait a Kollégium ügyrendje tartalmazza.

(2) A Kollégium elnöke a kormánymegbízott, tagjai a főigazgató, az igazgató, a Kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a Kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.

(3) A Kollégium az ügyrendjében meghatározott módon tartja üléseit, valamint, ha a kormánymegbízott az ügyrendtől eltérően összehívja.

(4) A Kollégium ülésén tanácskozási joggal részt vesz az államigazgatási feladatot ellátó más szervezet kormánymegbízott által meghívott vezetője.

(5) A kormánymegbízott szükség szerint, a kollégium tagjainak részvételével, a feladat- és hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szervek vezetőinek egyidejű tájékoztatása mellett fővárosi koordinációs értekezletet hívhat össze több ágazatot érintő feladat ellátásának előmozdítására.

(6) A Kormányhivatal törzshivatala, valamint a szakigazgatási szerv vezetője az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult szakmai-koordinációs értekezletet összehívni.

V. Fejezet

A KORMÁNYHIVATAL MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

1. A kiadmányozás rendje

23. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történő közbenső intézkedésre, döntésre, valamint külső szervnek, vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialakításának, valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős.

(2) A Kormányhivatal szervezeti egységeinél a kiadmányozási jogköröket úgy kell meghatározni, hogy a jogszerűség és a szakszerűség mellett biztosítsa a gyors és folyamatában ellenőrizhető ügyintézést, feladatellátást. A kiadmányozásra jogosultaknak a döntést az előkészítés ellenőrzését követően a törvényesség és a szakszerűség betartásával az előírt határidőben kell meghozniuk.

(3) A Kormányhivatalnál a kiadmányozási jog jogosultja

a) a Kormányhivatal, illetve a kormánymegbízott hatáskörébe tartozó ügyekben - mint a hatáskörrel rendelkező szerv vezetője - a kormánymegbízott,

b) a - c) pontban meghatározott kivétellel - szakigazgatási szerv, illetve a szakigazgatási szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó ügyekben a szakigazgatási szerv vezetője, a szakigazgatási szerv szervezeti egységének önálló feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a szervezeti egység vezetője,

c) az építésfelügyeleti hatósági feladatellátással kapcsolatos kiadmányozási jogkörök tekintetében az Építésügyi Hivatal építésfelügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységének vezetője, az állami főépítészi feladatellátással kapcsolatos és az Építésügyi Hivatal egyéb feladataival összefüggő kiadmányozási jogkörök tekintetében az állami főépítész,

d) jogszabályban meghatározott hatáskörében a Kormányhivatal kormánytisztviselője.

(4) A kormánymegbízott távollétében vagy akadályoztatása esetében az intézkedést igénylő ügyekben a Kormányhivatal főigazgatója, a kormánymegbízott és a főigazgató egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató intézkedik és kiadmányoz. A szakigazgatási szerv vezetőjének akadályoztatása esetén a szakigazgatási szerv vezetőjének helyettese, vagy a helyettesítésével megbízott személy gyakorolja a kiadmányozás jogát.

(5) A kiadmányozási jog jogosultja e jogkörét - a Kormányhivatal törzshivatala esetében a kiadmányozási és helyettesítési szabályzatban, szakigazgatási szerv esetében ügyrendben, továbbá egyedi írásbeli intézkedéssel - részben vagy egészben átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. Az átruházás nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét.

(6) A kormánymegbízott a kiadmányozás rendjét, annak részletes szabályait a Kormányhivatal törzshivatalának kiadmányozási és helyettesítési szabályzatában határozza meg.

(7) A szakigazgatási szerv vezetője ügyrendben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

2. A munkavégzés általános szabályai

24. § (1) A Kormánymegbízott és a főigazgató kivételével vezető beosztású kormánytisztviselő az irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársa részére utasítást nem adhat. Az igazgató a feladatkörének ellátásával kapcsolatban adhat közvetlenül utasítást a közvetlen irányítása alá nem tartozó szervezeti egység munkatársának. Erről az utasítást végrehajtó munkatársnak - a feladat végrehajtásának egyidejű megkezdése mellett - a szervezeti egységet irányító vezetőt haladéktalanul tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni. Halaszthatatlanul sürgős ügyekben az intézkedésben távolléte miatt akadályozott felettes vezető egyetértését telefonon vagy elektronikus úton kell beszerezni. Ennek megtörténtét, vagy amennyiben erre sincs lehetőség, ezt a körülményt az ügyiraton fel kell tüntetni, és az ügyiratot haladéktalanul a következő felettes vezetőhöz kell eljuttatni.

(3) A közvetlenül kapott utasítás végrehajtását - ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik - a szolgálati út megtartásával kell teljesíteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott utasítás nem terjedhet ki az utasítást adó vezető irányítása alá nem tartozó szervezeti egység kormánytisztviselőjének hatósági feladatai ellátására.

3. Ügyintézési határidő

25. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő az adott ügyekre vonatkozó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - naptári napban kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő nap.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha az ágazati jogszabály hatálya alá nem tartozó beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben a vezető a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

4. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

26. § (1) A Kormányhivatal valamennyi vezetője és munkatársa köteles a kormányhivatali feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik vagy akit erre a kormánymegbízott kijelölt.

(2) A kormánymegbízott az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és a tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és a tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

(4) A Kormányhivatal jogi képviseletének ellátásáért felelős szervezeti egység, illetve a jogi képviselet ellátására megbízott szervezeti egység kormánytisztviselőivel, vagy külső jogi képviselővel a Kormányhivatal valamennyi szervezeti egysége köteles együttműködni.

27. § (1) A Kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei kötelesek együttműködni a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek a kormányhivatalok felett fennálló funkcionális irányítási, valamint egyes funkcionális feladatait ellátó Nemzeti Államigazgatási Központtal (a továbbiakban: NÁK).

(2) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) szakmai irányítást gyakorol a kormányhivatalok törzshivatala és szakigazgatási szerveinek informatikai tevékenysége felett, ennek keretében gondoskodik az informatikai üzemeltetés feltételeinek meghatározásától, valamint egyetértési jogot gyakorol az informatikai tárgyú szerződések megkötése során.

(3) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinetében működő Kormányzati Web- és Médiafejlesztési Stratégiai Osztály szakmai irányítást gyakorol a kormányhivatalok internetes kommunikációt érintő fejlesztési tevékenysége felett, összefogja, koordinálja és megvalósítja a központi kommunikációs felületek létrehozását és fejlesztését.

5. A Kormányhivatal képviselete

28. § (1) A Kormányhivatalt - az e §-ban foglalt kivételekkel - a kormánymegbízott képviseli. A kormánymegbízott akadályoztatása esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a kormánymegbízott helyettesítésének rendjére vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, más minisztériumokkal, a központi hivatalokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokban a Kormányhivatalt a kormánymegbízott, a főigazgató, az igazgató, szakigazgatási szerv vezetője, valamint - a szakterületüket érintő kérdésekben, illetve a kormánymegbízott, a főigazgató, szakigazgatási szerv vezetője megbízása alapján - az erre felhatalmazott vezető, illetve kormánytisztviselő képviseli.

(3) A Kormányhivatalnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogi képviseletért felelős szervezeti egység e feladattal megbízott kormánytisztviselői látják el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel a kormánymegbízott - a szakigazgatási szerv vezetőjének a javaslatára - a jogi képviselet ellátására más szervezeti egység vagy a szakigazgatási szerv ügyintézőjét jelöli ki, illetőleg egyedi vagy általános megbízási szerződés alapján külső jogi képviselőt bíz meg, jogi képviseleti megbízást tart fenn. E rendelkezésen túlmenően a Kormányhivatal kormánytisztviselői a Kormányhivatal képviseletében a hatályos anyagi és eljárási jogszabályok alapján jogosultak eljárni a bíróságok és más hatóságok előtt. A képviseleti jogosultságra vonatkozó részletes szabályokat jelen Szabályzat mellett a Kormányhivatal más belső szabályzatai, az ügyrendek és a kormánytisztviselők munkaköri leírásai tartalmazzák.

(4) Az Európai Unió által társfinanszírozott projektek előkészítése során a Kormányhivatal képviseletét a kormánymegbízott írásos meghatalmazása alapján kijelölt kormánytisztviselő látja el. E projektek megvalósítása során a kormánymegbízott a projektalapító dokumentumban is rendelkezik a képviseletről.

(5) Nemzetközi programokon, protokolleseményeken, valamint a civil szervezetekkel és az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartás tekintetében a Kormányhivatal képviseletére az (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

6. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

29. § (1) A sajtó tájékoztatását a Kormányhivatal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságával egyeztetve végzi.

(2) A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait külön szabályzat határozza meg.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) A kormánymegbízott e Szabályzat hatálybalépését követő 30 napon belül kiadja a következő szabályzatokat:

a) a Kormányhivatal házirendjét,

b) a személyügyi szabályzatot,

c) az irat- és adatkezelési szabályzatot,

d) a gazdálkodási keretszabályzatot,

e) a döntésértékelési szabályzatot, valamint

f) az ellenőrzési szabályzatot.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a kormánymegbízott további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet.

31. § (1) A törzshivatal szervezeti egységeinek vezetői és a szakigazgatási szervek vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes szervezeti egységek feladatkörének és létszámának meghatározására a Szabályzat hatálybalépésétől számított 30 napon belül ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrendet a törzshivatal szervezeti egységének, illetve a szakigazgatási szerv vezetője - szakigazgatási szerv esetében a szakmai irányító szerv vezetőjével történő egyeztetést követően - írja alá, és jóváhagyásra megküldi a kormánymegbízottnak.

1. függelék

A Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti felépítése

2. függelék

A Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti egységeinek feladatai

1. A kormánymegbízott által irányított szervezeti egységek

1. 1. Kormánymegbízotti Kabinet

a) Elősegíti a kormánymegbízotti kommunikáció napi működését;

b) Részt vesz a kormánymegbízott személyét érintő sajtóesemények megszervezésében, lebonyolításában, értékelésében;

c) Felelős a kormánymegbízott lakossági kapcsolattartásáért;

d) Előkészíti a kormánymegbízott bel- és külföldi programjait, és irányítja azok megszervezését;

e) Háttéranyagot készít a kormánymegbízott programjaihoz, amelyhez információkat kérhet a Kormányhivatal szervezeti egységeitől;

f) Kapcsolatot tart a Kormányhivatal szervezeti egységeivel, tájékozódik az ott folyó munkáról, adatokat, háttéranyagokat kérhet tőlük;

g) Munkatársai részt vesznek a Kormányhivatal vezetői értekezletein;

h) Eljár a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben, részt vesz a kormánymegbízott által meghatározott projektek koordinálásában;

i) A kormánymegbízott által meghatározott módon figyelemmel kíséri a Kormányhivatal gazdálkodását;

j) Segíti a civil szféra és a Kormányhivatal közötti kölcsönös információátadást;

k) Koordinálja a kormánymegbízottnak címzett lakossági panaszok, közérdekű bejelentések, javaslatok és egyéb kérelmek elintézését;

l) Ellátja a Kormányhivatal szóvivői feladatait, e feladatkörében a kormánymegbízott megbízásából nyilatkozatot ad a sajtónak;

m) Koordinálja a kormánymegbízott programjait, szükség szerint részt vesz a Kormányhivatal programjainak lebonyolításában;

n) Megszervezi a kormánymegbízotti értekezletet, amelyről emlékeztetőt készít;

o) Véleményezi a kormánymegbízott hatáskörébe tartozó szerződéseket, azok megkötése előtt;

p) Koordinálja a Kormányhivatal külföldi kapcsolatait, ellátja a Kormányhivatal nemzetközi kapcsolatainak kialakításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.

1. 2. Főigazgatói Titkárság

a) Eljár a főigazgató által meghatározott ügyekben, részt vesz a főigazgató által meghatározott projektek koordinálásában;

b) Háttéranyagot készít a főigazgató programjaihoz, amelyhez információkat kérhet a Kormányhivatal szervezeti egységeitől;

c) Előkészíti a főigazgató bel- és külföldi programjait, és irányítja azok megszervezését;

d) Kapcsolatot tart a Kormányhivatal szervezeti egységeivel, tájékozódik az ott folyó munkáról, adatokat, háttéranyagokat kérhet tőlük;

e) Megszervezi a főigazgatói értekezletet, amelyről emlékeztetőt készít.

1. 3. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

1. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai tekintetében véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben készített jogszabálytervezeteket.

2. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára előkészíti a jogszabályok szerinti feltételek alóli felmentést;

b) Szakmai segítséget nyújt a területrész átadása, átvétele, cseréje esetén a javaslat elkészítéséhez;

c) Lefolytatja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 30/B. § (4) bekezdésében foglalt egyeztetést.

3. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Gondoskodik az önkormányzati törzsadattár aktualizálásáról, továbbá az Informatikai Főosztállyal együttműködésben a TÖRV, az NRT és TERKA rendszerek működtetéséről, karbantartásáról, valamint az adatrögzítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) A feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzatok kérésére szakmai segítséget nyújt;

c) Közreműködik a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben a Jogi Perképviseleti Főosztállyal együttműködve a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban.

4. A Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály törvényességi ellenőrzési és felügyeleti feladatai tekintetében:

a) Ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a kisebbségi önkormányzatok és szervei, valamint az önkormányzati társulások törvényességi ellenőrzését;

b) Előkészíti - jogszabálysértés észlelése esetén - a jogszabálysértés megszüntetését célzó intézkedéseket;

c) Feldolgozza és elemzi az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének tapasztalatait;

d) Gondoskodik a törvényességi ellenőrzéssel, az önkormányzatok működésével kapcsolatos adatok gyűjtéséről, azok ellenőrzéséről, feldolgozásáról;

e) Feldolgozza és elemzi a területfejlesztési intézmények törvényességi felügyeletének tapasztalatait;

f) Ellenőrzi a területszervezési eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek teljesítését, előkészíti azoknak a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter részére történő felterjesztését;

g) Javaslatot tesz és döntésre előkészíti a Kormánynak az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslatait, valamint részt vesz a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 95. § e) pontjában meghatározott feladatai ellátásában, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § c)-d) pontjában és 96/A. § a)-b) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában. Ennek keretében

ga) a feladat- és hatáskörrel rendelkező más államigazgatási szervekkel együttesen részt vesz az Ötv. 98. §-ában meghatározott keretek között a szakmai irányító miniszter ellenőrzési feladatainak teljesítésében, értékeli és elemzi az ágazati törvények, kormány- és miniszteri rendeletek hatályosulását;

gb) a helyi önkormányzatoktól - az Ötv. 97. § e) pontjára figyelemmel - adatokat és információkat kér a szakmai irányításért felelős miniszter ágazati feladatai ellátása érdekében, az információkat összegzi és továbbítja a szakmai irányításért felelős miniszternek;

gc) a helyi önkormányzat felkérésére - a szakmai irányításért felelős miniszterrel, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező, illetékes államigazgatási szervvel egyeztetve - az Ötv. 97. § d) pontjában foglaltakra figyelemmel szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatok részére az önkormányzat ágazati feladatainak ellátásához;

h) Intézi a feladatkörét érintő közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket;

i) Előkészíti a képviselő-testület - törvénysértés megszüntetése céljából történő - összehívására, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítására vonatkozó kezdeményezést;

j) Kezdeményezi vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél, illetve a közbeszerzési ügyekben felülvizsgálatra jogosult szervnél, amennyiben a törvényességi ellenőrzés során ennek szükségessége felmerül;

k) Megalapozottság esetén a polgármester ellen fegyelmi eljárás kezdeményezését készíti elő;

l) Polgármesteri tisztség megszűnését követően ellenőrzi a munkaköri átadás-átvételi eljárás jogszerűségét, és gondoskodik a munkakör-átadási jegyzőkönyvek aláírásáról;

m) Eljárást kezdeményez a Fővárosi Bíróságnál az önkormányzati képviselő, a polgármester összeférhetetlenségének kimondása érdekében, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő;

n) Hulladékgazdálkodási feladatait elmulasztó önkormányzatnál kezdeményezi a költségvetési támogatás visszatartását, illetve zárolását;

o) A közoktatásról szóló törvény alapján az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményfenntartóknál törvényességi ellenőrzést végez, illetve indokolt esetben eljárást kezdeményez az Állami Számvevőszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve a bíróságnál;

p) Az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint igazolja az önkormányzati társulási megállapodások jogszerűségét;

q) A területi monitoring rendszerről szóló kormányrendelet alapján ellátja a regionális területi monitoring bizottság törvényességi felügyeletét;

r) Előkészíti a képviselő-testület összehívását, ha a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az ülés összehívására vonatkozó indítványának a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget;

s) Döntés-előkészítőként és javaslattevőként közreműködik a Kormánynak a Nektv. 60/M. § c)-e), 60/N. § a), valamint 60/O. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában;

t) Kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását;

u) Közreműködik a helyi önkormányzatok által vis maior eseményként bejelentett károk előzetes helyszíni vizsgálatában.

1. 4. Hatósági Főosztály

1. A Hatósági Főosztály kodifikációs feladatai tekintetében:

a) A hatósági tevékenység tapasztalatai alapján jogszabály-módosító javaslatokat kezdeményez, melyről tájékoztatja az illetékes minisztert;

b) Véleményezi a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben készített jogszabálytervezeteket.

2. A Hatósági Főosztály koordinációs feladatai tekintetében a jegyzők kérésére szakmai segítséget nyújt a feladatkörébe tartozó kérdésekben.

3. A Hatósági Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Előkészíti

aa) a Kormányhivatal és a kormánymegbízott hatáskörébe utalt azon első- és másodfokú hatósági döntéseket és felügyeleti intézkedéseket, amelyeket jogszabály nem utal valamely ágazati szakigazgatási szerv hatáskörébe, így különösen a kisajátítási, bányaszolgalmi jog alapítási, az anyakönyvi, népesség-nyilvántartási, közlekedési igazgatási, egyéni vállalkozói tevékenység, továbbá a kereskedelmi, ipari igazgatási, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezési, birtokvédelmi, állattartási és állatvédelmi, adóigazgatási, környezetvédelmi, természetvédelmi, levegőtisztasági, talajterhelési díjjal kapcsolatos bírság, hulladékgazdálkodással kapcsolatos bírság ügyekben, vízgazdálkodási ügyekben, útlejegyzés, kártalanítás, hadigondozottak állami támogatása, lakáscélú állami támogatás, tankötelezettséggel kapcsolatos ügyekben, valamint fakivágási és temetkezési szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben,

ab) a főosztály feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben az elfogultság megállapítására, illetve - elfogultság, valamint egyéb kizárási ok és illetékességi összeütközés esetén - az eljáró szerv vagy ügyintéző kijelölésére vonatkozó döntéseket, az elsőfokú hatóság mulasztása miatt szükséges intézkedéseket.

b) Előkészíti az önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések vonatkozásában a méltányossági kérelmek tárgyában hozandó döntéseket;

c) Ellátja a felügyelet gyakorlásából eredő feladatokat

ca) az anyakönyvvezetők tevékenysége felett,

cb) a polgárok személyi adatainak és lakcímének helyi nyilvántartási tevékenysége felett, ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot. Az Informatikai Főosztállyal együttműködve érvényesíti az ágazati főhatóság szakmai iránymutatásait, ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatást ad a felügyeleti és koordinációs tevékenységről. Az Informatikai Főosztállyal együttműködve felügyeli és ellenőrzi a személyi adat, lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását, és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását, az okmányirodák működését;

d) Vezeti a hatósági közvetítők névjegyzékét;

e) A Kormányhivatal - ügyészséggel egyeztetett - éves ellenőrzési tervében foglaltak szerint ellenőrzi az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) végrehajtását és a hatósági tevékenység jogszerűségét, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a Ket. végrehajtását;

f) Segíti a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolását, egyeztetett végrehajtását, illetőleg az ellenőrzési tapasztalatok közös elemzését, segíti a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakítását, alkalmazását,

g) Közreműködik a helyi önkormányzatok által vis maior eseményként bejelentett károk előzetes helyszíni vizsgálatában;

h) Gondoskodik a Kormányhivatal hatáskörébe tartozó magyar igazolvány ügyintézési feladatok ellátásáról.

4. A Hatósági Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Intézi a feladatkörét érintő közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket;

b) Az IMI-rendszerben - figyelemmel a Belső Piaci Információs Rendszer hazai működésének és az abban való részvételnek a szabályairól szóló 342/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BPIR rendelet) rendelkezéseire -

ba) gondoskodik a megkeresések intézéséről,

bb) gondoskodik az IMI-ben a rá és a felhasználóira vonatkozóan regisztrált adatok naprakészen tartásáról, ellenőrzi az IMI alkalmazását a szervezetén belül,

bc) együttműködik a jogterületi IMI-koordinátorral és a delegált IMI-koordinátorával az IMI megfelelő működése érdekében, ennek keretében részükre az IMI alkalmazásáról - az általuk igényeltek szerint, a szükséges körben -adatot szolgáltat, és jelez az IMI alkalmazásával összefüggésben felmerült bármilyen problémát,

bd) gondoskodik a BPIR rendelet 17. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában felsorolt felhasználói jogosultságok Kormányhivatalon belüli kiosztásáról.

c) Összeállítja, feldolgozza és elemzi az ügyiratforgalmi, a hatósági és a szabálysértési statisztikát, értékeli a hatósági tevékenység tapasztalatait.

1. 5. Ügyfélszolgálati Főosztály

1. Az Ügyfélszolgálati Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Működteti a kormányablakot, mint integrált ügyfélszolgálatot;

b) Közreműködik a Kormányhivatalhoz érkező közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyek kivizsgálásában és megválaszolásában, együttműködve a Kormányhivatal szervezeti egységeivel;

c) Biztosítja a benyújtott kérelmeknek a Kormányhivatal megfelelő szervezeti egységéhez, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz való eljuttatását;

d) Gondoskodik az ügyfélszolgálat működéséhez kapcsolódó statisztikák vezetéséről;

e) Tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről az R. -ben meghatározott ügyek tekintetében;

f) A Ket. 169. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ügyfelek azonosítását követően egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az R. -ben meghatározott ügyek tekintetében;

g) Tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek és az egyéni vállalkozóknak az R. -ben meghatározott adatokról és információkról;

h) Összeállítja, feldolgozza és elemzi az ügyfélszolgálati statisztikát, értékeli az ügyfélszolgálati tevékenység tapasztalatait;

i) Tájékoztatást ad a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére a NÁK-on keresztül a feladatkörébe tartozó tevékenység helyzetéről;

j) Gondoskodik a kormányablakok bővítésével kapcsolatos kormányhivatali feladatok ellátásáról, ennek keretében az új ügykörök bevezetésével, valamint az ügyfélszolgálati munkatársak képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok előkészítéséről és végrehajtásáról;

k) Ügyfél személyes megjelenése esetén ügyfélkaput létesít;

l) Az ügyfélszolgálati hálózat bővítése, újabb helyszínek megnyitása esetén ellátja az ügyfélszolgálatok fizikai kialakításával, egységes arculatával, illetve az EKOP pályázat dokumentációjával kapcsolatos feladatokat.

1. 6. Építésügyi Főosztály

1. Az Építésügyi Főosztály kodifikációs feladatai tekintetében az építésügyi hatósági tevékenység tapasztalatai alapján jogszabály-módosító javaslatokat kezdeményez, melyről tájékoztatja az építésügyért felelős minisztert.

2. Az Építésügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a Kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági feladatokat, dönt a Kormányhivatal hatáskörébe utalt építésügyi hatósági ügyekben;

b) Ellenőrzi az elsőfokú építésügyi hatóságok tevékenységét, a jogszabályok előírásainak betartását;

c) Felügyeleti jogkört gyakorol az elsőfokú építésügyi hatóságok tevékenysége tekintetében, ellenőrzi a jogszabályok előírásainak betartását;

d) Előkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó építésügyi hatósági ügyekben az elfogultság megállapítására, illetve - elfogultság, valamint egyéb kizárási ok és illetékességi összeütközés esetén - az eljáró szerv vagy ügyintéző kijelölésére vonatkozó döntéseket, az elsőfokú hatóság mulasztása miatt szükséges intézkedéseket.

3. Az Építésügyi Főosztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Összeállítja, feldolgozza és elemzi az építésügyi hatósági statisztikát, értékeli a hatósági tevékenység tapasztalatait;

b) Intézi a feladatkörét érintő közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket.

1. 7. Jogi Perképviseleti Főosztály

1. A Jogi Perképviseleti Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Előkészíti a Kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei feladat- és hatáskörét érintő peres és nemperes eljárásokkal összefüggő beadványokat;

b) A Kormányhivatal belső szabályzataiban, továbbá a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben a bíróságok és más hatóságok előtti peres és peren kívüli eljárásokban biztosítja a kormánymegbízott és a Kormányhivatal képviseletét;

c) A Kormánymegbízotti Kabinettel együttműködve véleményezi a Kormányhivatal által megkötendő szerződéseket;

d) Jogi szakmai segítséget nyújt a kormánymegbízott, a főigazgató (az igazgató) kiadmányozásával érintett kormányhivatali utasítások, szabályzatok, szerződések, jogszabály-módosítási javaslatok előkészítéséhez.

1. 8. Oktatási Főosztály

1. Az Oktatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 95/A. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzési tevékenységet;

b) Gondoskodik a Kt. 95/A. § (5) bekezdésében meghatározott szabálysértési hatósági jogkör gyakorlásáról;

c) Közreműködik az Oktatási Hivatal által szervezett szakmai ellenőrzésekben, valamint részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében;

d) Ellátja az Oktatási Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat [Kt. 99. § (7) bekezdése];

e) Elsőfokú hatósági döntést hoz

ea) az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OH rend.) 41/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításáról;

eb) az OH rend. 41/C. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről;

ec) az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a fővárosi önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről;

ed) az OH rend. 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésről;

ee) az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt. 118. § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában.

f) Ellátja

fa) a szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket;

fb) a szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket;

fc) a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat

g) Másodfokú döntést hoz - a Kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság kivételével - az érettségi vizsga vizsgabizottságának és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében, a szakmai vizsga esetén a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 14. § (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében;

h) Hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló - a közoktatási intézményben vezetett - nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát. A vizsgálat eredményeképpen kezdeményezheti az Oktatási Hivatalnál a normatív hozzájárulás és támogatás összegének felülvizsgálatát;

i) Másodfokú döntést hoz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tankötelezettségére vonatkozóan.

2. Az Oktatási Főosztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint megbízza az érettségi vizsga vizsgabizottsága elnökét, és ellenőrzi a vizsgabizottság tevékenységét;

b) Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint részt vesz az érettségi vizsgák szervezésében;

c) Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint működteti az érettségi vizsgabizottságot;

d) Értesíti az Oktatási Hivatalt az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről;

e) Működteti a tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottságot;

f) Közreműködik az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában;

g) Véleményezi a Kt. -ben meghatározott önkormányzati intézkedési tervet, illetőleg a fővárosi és a kerületi önkormányzatok fejlesztési terveit a minisztérium számára;

h) Ellátja a közoktatásért felelős miniszter képviseletét a regionális fejlesztési tanács, valamint a fővárosi közoktatási közalapítvány munkájában;

i) Részt vesz a regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázatok elbírálásának folyamatában;

j) Működteti a fővárosi közoktatási egyeztető fórumot;

k) Az OH rend. 41/D. § a) pontja szerint javaslatot tesz a független közoktatási szakértő személyére, ha a helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - meg kívánja szüntetni vagy át kívánja szervezni;

l) Az OH rend. 41/D. § b) pontja szerint kijelöli a Kt. 131. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott félévi és év végi osztályozó vizsgák vizsgabizottságának elnökét az Országos vizsgaelnöki névjegyzékről;

m) Ellátja a Kt., valamint a vonatkozó jogszabályok által Kormányhivatal hatáskörébe utalt feladatokat.

1. 9. Koordinációs és Szervezési Főosztály

1. A Koordinációs és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Ellátja a Budapest Főváros Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat;

b) Gondoskodik

ba) az érintett szervezeti egységek bevonásával a központi ellenőrzési és mintavételi tervek figyelembe vételével a Kormányhivatal szakigazgatási szervei, illetve a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, illetőleg az ellenőrzési tapasztalatok közös elemzéséről, segíti a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakítását, alkalmazását;

bb) a kormánymegbízott utasítása szerint összehívott fővárosi koordinációs értekezletek megszervezéséről, valamint részt vesz a szakmai koordinációs értekezletek (jegyzői, szakigazgatási szervek vezetői), szakmai napok napirendjének előkészítésében és megtartásában;

bc) az ügykezelői, közigazgatási alapvizsgák, közigazgatási szakvizsgák, építésügyi vizsgák, alkotmányos alapismeretek vizsgák, anyakönyvvezetői szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák előkészítésére szolgáló konzultációk megszervezéséről és a vizsgák lebonyolításáról;

bd) a kormánytisztviselői és köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelmények érvényesítéséről az Informatikai Főosztállyal együttműködve;

be) a kormánytisztviselők és köztisztviselők tervszerű továbbképzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, beleértve az éves és középtávú továbbképzési terv végrehajtását is;

c) Közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében;

d) Ellátja

da) a közigazgatási szervek, a Kormányhivatal szakigazgatási szervei, a helyi önkormányzati szervek tekintetében az ügyiratkezelésről, valamint az általuk kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint;

db) az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat, illetve az államháztartásról és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben előírt közzétételi kötelezettségeket;

dc) a Kormányhivatal ügyirat-kezelési, minősített adatkezelési, irattározási, ügyviteli és leírói feladatait;

dd) a helyi önkormányzati éves továbbképzési tervek elkészítésének és végrehajtásának ellenőrzését;

de) az önkormányzati hivatalok egyedi iratkezelési szabályzatainak elkészítéséhez kapcsolódó egyetértési jog gyakorlásának feladatait;

df) a Kormányhivatal illetékességi területén az adatgyűjtői tevékenységet, az ehhez kapcsolódó koordinációs, ellenőrzési feladatokat;

dg) a főigazgató és az igazgató titkársági, ügyirat-kezelési, minősített adatkezelési, irattározási, ügyviteli és leírói feladatait;

e) Kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, előmozdítja annak egységes program szerinti ellátását, és a e-közigazgatásért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételeknek megfelelően biztosítja az ügyviteli és informatikai feladatok szolgáltatás alapú ellátásának kereteit;

f) Összeállítja a központi ellenőrzési és mintavételi tervek figyelembe vételével a Kormányhivatal munkatervét, ellenőrzési tervét, továbbá mindazokat az összefoglaló anyagokat, melyek több szervezeti egység közreműködésével készülnek;

g) Koordinálja a kormánymegbízott által készített éves beszámoló elkészítését;

h) Részt vesz

ha) a Kormányhivatal koordinációs feladat- és hatásköréhez kapcsolódóan a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásában;

hb) a Kormányhivatal ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszereinek összehangolását célzó kezdeményezések megvalósításában, az ügyfélszolgálati tevékenysége bővítése működési feltételeinek biztosításában.

i) Közreműködik

ia) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek a fővárosban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában, elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket;

ib) az európai uniós programok keretében végrehajtandó képzések lebonyolításában;

ic) a központi szakmai tervek figyelembe vételével a Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek területi szervei feladatkörébe tartozó, kormánytisztviselőket érintő képzési, továbbképzési feladatok ellátásának összehangolásában;

id) a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzések, továbbképzések összehangolásában, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az ügyintézés elektronikus módszereit;

j) Koordinálja a Kormányhivatalhoz érkező közérdekű bejelentésekkel, kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyeket, együttműködve a Kormányhivatal más érintett szervezeti egységeivel, biztosítja a benyújtott kérelmeknek a Kormányhivatal megfelelő szervezeti egységéhez való eljuttatását; k) Kidolgozza és figyelemmel kíséri a közigazgatás korszerűsítésének területi koordinálására vonatkozó javaslatokat; l) Koordinálja a Kormányhivatal minőségirányítási rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

m) Előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára - a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést;

n) A Pénzügyi Főosztály segítségével előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára - a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létszámának megállapítására és költségvetése megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatot;

o) Szervezi a Kormányhivatal szakmai rendezvényeit;

p) Ellátja a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok közzétételével, az egyedi adatigénylések teljesítése rendjének meghatározásával kapcsolatos feladatokat, biztosítja az egységes ügymenet és felelősségi rend kialakítását, valamint gondoskodik az információ-áramlás naprakészségének biztosításáról, együttműködve az Informatikai Főosztállyal;

2. A Koordinációs és Szervezési Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) A Kormányhivatal belső szabályzataiban, továbbá a kormánymegbízott által meghatározott ügyekben a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásban biztosítja a kormánymegbízott, a főigazgató és a Kormányhivatal képviseletét;

b) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek a Koordinációs és Szervezési Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását;

c) Ellátja a Pénzügyi Főosztály közreműködésével a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos feladatokat a Kormányhivatal valamennyi dolgozójára vonatkozóan;

d) Előkészíti valamennyi szervezeti egység és szakigazgatási szerv közreműködésével a Kormányhivatal szabályzatait, gondoskodik azok nyilvántartásáról.

1. 10. Humánpolitikai Főosztály

1. A Humánpolitikai Főosztály koordinációs feladatai tekintetében ellátja a közigazgatási szervek vezetői munkáltatói intézkedéseinek törvényességi ellenőrzését.

2. A Humánpolitikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ellátja

aa) a Kormányhivatallal kormánytisztviselői jogviszonyban és munkaviszonyban álló kormánytisztviselők és munkavállalók tekintetében a személyzeti, munkaügyi, fegyelmi, humánpolitikai, szociális és kegyeleti döntésekkel, valamint a kitüntetési, elismerési javaslatok felterjesztésével összefüggő feladatokat;

ab) a kormánytisztviselői és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését, a közszolgálati nyilvántartás vezetésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

ac) a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések szakmai előkészítését, az ezzel kapcsolatos iratok és nyilvántartások elkülönített kezelését;

ad) az integrált emberierőforrás-gazdálkodást támogató információs rendszer személyzeti munkát segítő programjának működtetését;

ae) a címzetes főjegyzői cím véleményezésével és felterjesztésével kapcsolatos feladatokat;

af) a Kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselők tartalékállományba helyezésével kapcsolatos feladatokat;

ag) az alkalmazásban álló kormánytisztviselőkre és munkavállalókra vonatkozólag a munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos kormányhivatali teendőket, a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás megszervezését, a munkavédelmi és tűzvédelmi helyzet folyamatos figyelemmel kísérését, az előírt jelentések, beszámolók, statisztikák készítésére vonatkozó feladatokat, valamint a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok hatályosulásának és naprakészségének vizsgálatát;

b) Gondoskodik

ba) az alkalmazásban álló kormánytisztviselők és munkavállalók előzetes és időszakos munka-egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról;

bb) a jogszabályban meghatározott személyek vonatkozásában a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatok elvégzéséről;

bc) a közigazgatási munka racionalizálása és teljesítményorientáltságának növelése érdekében az éves teljesítménykövetelmények kitűzésének szakmai előkészítéséről, továbbá a kormányhivatali egységek által elkészített egyéni teljesítményértékelési javaslatok felterjesztéséről;

c) Figyelemmel kíséri az esélyegyenlőségi terv megvalósulását, arról évente összefoglalót készít;

d) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek a Humánpolitikai Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását;

e) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározottak szerint előmozdítja a központi közszolgálati nyilvántartás hatékony működését és adattartalmának a Kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatával összefüggő használatát, illetve ellenőrzi a nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését;

f) Előkészíti véleményezésre a kormánymegbízott számára - a rendvédelmi szervek és a NAV kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezésére és felmentésére irányuló javaslatokat;

1. 11. Pénzügyi Főosztály

1. A Pénzügyi Főosztály a Kormányhivatal gazdasági szervezete.

2. A pénzügyi főosztályvezető a Kormányhivatal gazdasági vezetője, aki közvetlenül vezeti a gazdasági szervezetet, a pénzügyi, gazdasági feladatot ellátó szakmai szervezeti egységek munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, és ellenjegyzi a kormánymegbízott gazdasági intézkedéseit.

3. A gazdasági szervezet feladat- és hatáskörét, a gazdasági vezető, valamint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős további személyek konkrét feladatait, a hatáskör és a kiadmányozási jogkör gyakorlásának részletes szabályait a gazdasági szervezet ügyrendje tartalmazza.

4. A Pénzügyi Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ellátja a Kormányhivatal előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és adatszolgáltatással, valamint a Kormányhivatal működtetésével, üzemeltetésével, a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat. A működtetéssel, üzemeltetéssel, beruházással, vagyonvédelemmel, vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása az irányító szerv által engedélyezett módon, és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével is történhet;

b) Gondoskodik a költségvetés tervezésével és végrehajtásával, a könyvvezetéssel és egyéb pénzügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokról;

c) Gondoskodik a Kormányhivatalt illető bevételek beszedéséről, teljesíti a fizetési kötelezettségeket, figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások és bevételek alakulását;

d) A kormánymegbízott egyetértésével kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál a szükséges fejezeti hatáskörű előirányzat-módosításokat, a Magyar Államkincstárnál pedig átvezetteti az intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat;

e) Előkészíti a kormánymegbízott hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat;

f) A vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe véve gondoskodik a Kormányhivatal számviteli politikájának kialakításáról, előkészíti a Kormányhivatal pénzkezelési és egyéb gazdálkodással, illetve vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályzatait, valamint a kormánymegbízott intézkedéseit;

g) Vezeti a Kormányhivatal előirányzat-felhasználási keretszámláit, a szakigazgatási szervek alszámláit, a lakástámogatási számlát, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, gondoskodik a számlákon keresztül teljesítendő pénzforgalom szabályszerű lebonyolításáról;

h) Kezeli a Kormányhivatal pénzkezelő helyét, gondoskodik a készpénz kifizetések szabályos és határidőben történő teljesítéséről;

i) Egyezteti a Magyar Államkincstár által rendelkezésre bocsátott előirányzat-felhasználási keret kiadásának és bevételének alakulásáról szóló tájékoztató jelentést a Kormányhivatal számviteli nyilvántartásával, elvégzi a szükséges korrekciókat;

j) Vezeti az illetmény-gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat, tartja a kapcsolatot az illetményszámfejtést végző Magyar Államkincstárral. Gondoskodik az intézményi kifizetések számfejtéséről;

k) Biztosítja az állami adóhatóság útján teljesítendő befizetési kötelezettségek bevallását és befizetését;

l) Gondoskodik a belső kontrollrendszer kialakításáról, gondoskodik mindazon elvek, eljárások és belső szabályzatok kidolgozásáról, melyek alapján a Kormányhivatal érvényesítheti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit;

m) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek a Pénzügyi Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását;

n) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervek gazdasági szervezetének vezetőjével.

1. 12. Gazdasági és Üzemeltetési Főosztály

1. A Gazdasági és Üzemeltetési Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ellátja a Kormányhivatal ingó- és ingatlanvagyonának kezelését, az ingó- és ingatlanvagyon kezelésével, használatával, fenntartásával és hasznosításával összefüggő feladatokat, teljesíti az ezzel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;

b) Üzemelteti a kormányhivatali gépjárműveket, biztosítja a járművek és egyéb hivatali eszközök üzemeltetéséhez, karbantartásához szükséges feltételeket, felügyeli a szükséges nyilvántartások vezetését;

c) Gondoskodik a Kormányhivatal közbeszerzési eljárásainak előkészítéséről és lefolytatásáról;

d) Ellátja a szakigazgatási szervek működésével kapcsolatos üzemeltetési feladatokat az informatikai és kommunikációs üzemeltetési feladatok kivételével;

e) Ellátja a Kormányhivatal működésével összefüggő beszerzési, karbantartási, felújítási feladatokat, gondoskodik az üzemeltetéshez szükséges feltételek biztosításáról.

1. 13. Informatikai Főosztály

1. Az Informatikai Főosztály - a Melléklet 27. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -funkcionális feladatai tekintetében:

a) Közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében, a TÖRV, NRT és TERKA rendszerek működtetésével, karbantartásával, az adatrögzítéssel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásában;

b) Kialakítja és működteti a Kormányhivatal és a szakigazgatási szervek számítógépes informatikai rendszerét, végzi annak folyamatos karbantartását, szakmai segítséget nyújt a számítógépes rendszerek használóinak, terveket dolgoz ki az informatikai hálózat továbbfejlesztésére;

c) Gondoskodik a Kormányhivatal és a szakigazgatási szervek számítógépes fejlesztési és védelmi tervének kidolgozásáról, és közreműködik annak megvalósításában. Véleményezi a számítógépes informatikai rendszer kialakítását, szakmai javaslatot készít a számítógépes rendszerek felhasználására;

d) Ellátja a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatokat;

e) Közreműködik a Kormányhivatal illetékességi területén az adatgyűjtői tevékenységben, az ehhez kapcsolódó koordinációs, ellenőrzési feladatokban;

f) Rendszergazdaként üzemelteti a polgárok személyi adatainak és lakcímének területi számítógépes rendszerét, elvégzi a területi nyilvántartás adatainak feldolgozását;

g) Ellátja a helyi népesség-nyilvántartási számítógépes rendszerek felügyeletét, biztosítja a karbantartó állományokat;

h) Ellátja a Kormányhivatal Interneten - adatszolgáltatóként és üzemeltetőként - történő megjelenésével kapcsolatos informatikai feladatokat;

i) A Hatósági Főosztállyal együttműködve segíti az állampolgárok személyi adatainak és lakcímének helyi nyilvántartásával és az adatvédelemmel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet;

j) Üzemelteti az okmányirodai számítógépes hálózat területi informatikai rendszerét;

k) Közreműködik a Kormányhivatal oktatási tevékenységének ellátásában, végrehajtja az oktatással kapcsolatos telepítési és üzemeltetési feladatokat;

l) Ellátja a Cím-, Körzet- és Szervnyilvántartási rendszer folyamatos informatikai, alkalmazási és igazgatási Help Desk feladatait. Ellátja a Kormányhivatalhoz rendelt felhasználói jogosultsággal és a szervnyilvántartással kapcsolatos feladatokat;

m) Felügyeli és karbantartja a Kormányhivatal számítástechnikai eszközeit és a helyi hálózatot.

n) Ellátja az ügyiratkezelő program informatikai felügyeletét, üzemeltetését;

o) Ellátja a számítógépes személyzeti nyilvántartás üzemeltetéséhez kapcsolódó informatikai feladatokat;

p) Ellátja a Kormányhivatal honlapjának működtetését, a szükséges frissítések rendszeres átvezetését, az adatközlői feladatokat;

q) Közreműködik a közérdekű adatok elektronikus közzétételében, végzi az adatszolgáltatást az egységes közadatkereső rendszer számára; r) Ellátja az elektronikus kormányzással (Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, Kormányzati Portál) kapcsolatos hivatali feladatokat;

s) Ellátja az államháztartásról, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvényben előírt közzétételi kötelezettségek informatikai feladatait;

t) Üzemmenet-folytonosság biztosítása céljából közreműködik a Kormányhivatal szakigazgatási szerveinél üzemeltetett informatikai eszközök működőképességének fenntartásában;

u) Gondoskodik a hivatali kapuval kapcsolatos adminisztrációs feladatok végrehajtásáról, elkészíti a szükséges elektronikus űrlapokat, valamint segítséget nyújt a hivatali kapu ügyintézőinek;

v) Üzembe helyezi a pénzügyi, gazdálkodási rendszereket és felügyeli működtetésüket. Az ügyintézők részére rendszeres informatikai támogatást biztosít a napi feladatok során. Közreműködik az adatszolgáltatások készítésében, továbbításában; w) Segíti az Integrált Kormányzati Ügyfélszolgálat ügyintézőit a számítástechnikai rendszerek üzemeltetésében, közreműködik a kapcsolódó adminisztrációs feladatok végrehajtásában, valamint a bizonylatok, dokumentumok, nyilvántartások biztonsági másolatának és archív állományának elkészítésében,

x) A főigazgató irányításával ellátja a szakigazgatási szerveknek az Informatikai Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó funkcionális feladatai irányítását,

y) Ellátja a Kormányhivatal ügyirat-kezelő rendszerének működtetésével kapcsolatos rendszergazdai feladatokat;

z) A szakigazgatási szervek informatikai rendszereinek működtetése érdekében együttműködik a szakigazgatási szervek szakmai irányító szerveinek informatikai szervezeti egységeivel, és ellátja ezen együttműködés keretében a hozzá delegált informatikai rendszerek működtetésével járó feladatokat;

zs) A Koordinációs és Szervezési Főosztállyal együttműködve közreműködik a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzések, továbbképzések összehangolásában, az ügyintézés elektronikus módszereinek terjesztésében.

2. Az Informatikai Főosztály - a Melléklet 27. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -szakmai informatikai feladatainak ellátása tekintetében:

a) Közreműködik a Kormányhivatal informatikai tevékenység összehangolása érdekében végzett feladatainak ellátásában, ennek érdekében

aa) kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, előmozdítja annak egységes program szerinti ellátását;

ab) informatikai szempontból ellenőrzi a központi közszolgálati nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését;

ac) a Budapest Főváros Államigazgatási Kollégiummal összehangoltan közreműködik a Kormányhivatal szakigazgatási szervei informatikai fejlesztésének összehangolásában;

ad) biztosítja a Kormányhivatal számítástechnikai eszközeinek jogtisztaságát.

b) Szervezi a Kormányhivatal informatikai koordinációs feladatainak ellátását, módszertani segítséget nyújt az önkormányzatoknak, informatikai támogatást biztosít a Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek feladataik informatikai feladatellátásához;

c) Ellátja a választásokkal, a népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat, ennek keretében:

ca) Ellátja az Országos Választási Iroda szakmai irányítása alapján a Területi Választási Iroda informatikai feladatait;

cb) Elkészíti a Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) megbízása alapján a névjegyzéket, értesítőket, átadja a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét. Szervezi, oktatja a HVI-k számára a választással kapcsolatos rendszerek használatát;

cc) Szervezi és irányítja az Országos Választási Iroda által kiadott forgatókönyvben előírtak alapján a választási informatikai próbákat, a szavazást megelőző és a szavazás napi informatikai feladatokat.

d) Részt vesz az okmányirodák munkájának ellenőrzésében, kiemelt figyelmet fordítva a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi adatbázisának karbantartására. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján javaslatot tesz szakmai felügyeleti intézkedésre, képzésre és egyéb segítségnyújtásra;

e) Ellátja a Kormányhivatal illetékességi területén működő okmányirodák technikai és alkalmazási Help Desk felügyeletét a fórumalkalmazás és az okmányirodai levelezőrendszer használatával;

f) Módszertani segítséget nyújt az önkormányzatok feladatainak informatikai ellátásához;

g) A Hatósági Főosztállyal együttműködve végzi a helyi önkormányzatok anyakönyvi informatikai rendszereinek (ASZA) felügyeleti tevékenységét,

h) Ellátja az anyakönyvi rendszerben (ASZA) az anyakönyvvezetők felhasználói jogosultság és autentikációs kártya ellátásával kapcsolatos feladatokat,

i) Részt vesz a Ket. által előírt informatikai, technikai feltételek kialakításában az elektronikus ügyintézési rendszer bevezetése érdekében;

j) Biztosítja az ügyfélszolgálatok informatikai folyamatainak a működtetését az ügyfélszolgálatok informatikai támogatásával;

k) Ellátja a szakigazgatási szervek tekintetében az informatikai és kommunikációs üzemeltetési feladatokat, melynek keretében gondoskodik a központi üzemeltetésű szakrendszerek esetében a helyi üzemeltetési feladatok ellátásáról is a szakrendszer központi üzemeltetője által kiadott utasítások figyelembe vételével.

1. 14. Belső Ellenőrzési Főosztály

1. A belső ellenőrök a belső ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be.

2. A Belső Ellenőrzési Főosztály ellenőrzési feladatai tekintetében:

a) Összeállítja - a kockázatelemzéssel alátámasztott - stratégiai és éves ellenőrzési terveket, és a kormánymegbízott jóváhagyását követően végrehajtja azokat, valamint nyomon követi az intézkedési tervek megvalósulását;

b) Az ellenőrzési program teljesítését, a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentés elkészítését befolyástól mentesen végzi, melynek tartalmáért felelősséggel tartozik;

c) Tájékoztatja a kormánymegbízottat az éves ellenőrzési terv megvalósulásáról, az attól való eltérésekről, összeállítja az éves ellenőrzési jelentést;

d) Évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, javaslatot tesz a kormánymegbízottnak a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;

e) Vezeti az ellenőrzések nyilvántartását, gondoskodik az ellenőrzési dokumentumok legalább tíz évig történő irattári megőrzéséről, illetve a birtokában lévő dokumentumok, adatok biztonságos tárolásáról;

f) Részt vesz a kormánymegbízott által jóváhagyott - éves képzési terv szerinti, illetve szakmai fejlődését biztosító egyéb - képzéseken.

2. Szakigazgatási szervek

2. 1. Szociális és Gyámhivatal

2. 1. 1. Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály

1. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Tájékoztatja a minisztert az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések és vizsgálatok tapasztalatairól;

b) Szakmai koordinációs értekezletet hív össze, elsősorban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket ellátó hatóságok, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók számára;

c) Közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében;

d) Véleményezi a helyi önkormányzatnak az önkormányzati ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatait, és szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását;

e) Elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását a veszélyeztetett, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára,

f) Minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet;

g) Egyeztető értekezletet tart a jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából;

h) Szervezi a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képzését, illetve évenkénti továbbképzését;

i) Részt vesz az ágazati képzések lebonyolításában, szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervez;

j) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervekkel, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályával.

2. A Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Első fokon dönt a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) Ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését;

c) A gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén javaslatot tesz fegyelmi felelősségre vonás alkalmazására, illetve büntetőeljárást kezdeményez a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén;

d) Ellátja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ellenőrzési feladatokat;

e) Másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint az ügyészség és a bíróság kivételével a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése szerinti beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés tekintetében;

f) Ellenőrzési jogkörében legalább négyévente ellenőrzi

fa) a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét,

fb) az egészségügyi szakfelügyelet kivételével a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény, illetve az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett szakértő szükség szerinti bevonásával - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységét.

g) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter utasítása alapján meghatározott témakörben az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálatot folytat le;

h) Nyilvántartást vezet a jogszabály által elrendelt adatokról;

i) Elkészíti a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekkel, szolgáltatásokkal, illetve a gyámhatósági tevékenységgel kapcsolatos éves statisztikai jelentést.

2. 1. 2. Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály

1. A Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Folyamatosan figyelemmel kíséri a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak - különösen fenntartói, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére vonatkozó feladatának - nem tesz eleget, megfelelő határidő kitűzésével felszólítja az önkormányzatot a feladat teljesítésére;

b) Részt vesz az ágazati képzések lebonyolításában, szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervez;

c) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervekkel és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályával.

2. A Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a jegyző szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, másodfokon eljár a jegyző hatáskörébe tartozó szociális hatósági ügyekben, figyelemmel a külön jogszabályban meghatározott hatásköreire;

b) Dönt a szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ügyekben, dönt továbbá a tartós bentlakásos szociális intézmény fenntartója kérelmére a folyó évi térítésidíj-hátralék erejéig a jelzálogjog bejegyzés kezdeményezéséről;

c) Ellátja a szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló jogszabály által a hatáskörébe utalt ellenőrzési feladatokat;

d) Eljár első fokon, valamint - a jegyző felügyeleti szerveként - másodfokon a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos ügyekben, illetve dönt a szerzési és átalakítási támogatási utalványok kiadásáról;

e) Felügyeleti szervként eljár az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezésével kapcsolatos ügyekben, elbírálja a jogorvoslati kérelmeket;

f) Első fokon dönt az intézményi jogviszonyban álló személyek intézményen belüli foglalkoztatása esetén a szociális foglalkoztatási engedélyek kiadásáról. Ellenőrzi az engedélyezett foglalkoztatást, valamint nyilvántartást vezet a szociális foglalkoztatásról;

g) Nyilvántartást vezet a jogszabály által elrendelt adatokról.

2. 2. Építésügyi Hivatal

2. 2. 1. Állami Főépítész

1. Az Állami Főépítész kodifikációs feladatai tekintetében:

a) Véleményezi a területrendezési terveket és településrendezési eszközöket, folyamatosan figyelemmel kíséri a területrendezési tervekben foglaltaknak a településrendezési tervekben való megvalósulását, továbbá állást foglal a településrendezési terveknek az országos és a fővárosi tervekkel való összhangjáról;

b) Véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azok területrendezési tervekkel való összhangját.

2. Az Állami Főépítész koordinációs feladatai tekintetében:

a) Közreműködik a térségi fejlesztési és rendezési tervekkel összefüggő területi feladatok ellátásában, illetőleg az ezzel kapcsolatos térségi koordinációban;

b) Működteti és vezeti a területi építészeti-műszaki, településrendezési és területrendezési tervtanácsokat;

c) Kapcsolatot tart az ágazati szakmai kamarákkal, szervezetekkel;

d) Felkérésre az önkormányzatok és a tervezők részére szakmai segítséget nyújt a területrendezési tervek és településrendezési eszközök elkészítéséhez;

e) Szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészi feladatok ellátásához;

f) Az egységes szakmai szempontok - különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények - érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzat terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését;

g) Elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását;

h) Nyilvántartást vezet az önkormányzati főépítészek e feladatkörével összefüggő közérdekű nyilvános adatairól.

3. Az Állami Főépítész egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat;

b) Hatásköri érintettség esetén területrendezési szakhatóságként közreműködik a környezeti hatásvizsgálati eljárásban;

c) Ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági és szakhatósági feladatokat;

d) Ellátja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott szakmai ellenőrzési feladatokat a településrendezési eszközök tekintetében.

4. Az Állami Főépítész egyéb feladatai tekintetében gondoskodik az önkormányzati főépítészi vizsgák lebonyolításáról, az önkormányzati főépítészek szakmai továbbképzéséről.

2. 2. 2. Építésfelügyeleti Osztály

1. Az Építésfelügyeleti Osztály kodifikációs feladatai tekintetében az építésfelügyeleti hatósági tevékenység tapasztalatai alapján jogszabály-módosító javaslatokat kezdeményez, amelyről tájékoztatja az illetékes minisztert.

2. Az Építésfelügyeleti Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Vezeti az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe utalt nyilvántartásokat;

b) Összeállítja a munka- és ellenőrzési tervet, teljesíti az építésfelügyeleti ellenőrzési terv szerinti feladatait; az ellenőrzési feladatai teljesítésében együttműködik a jogszabályban meghatározott szakmai szervezetekkel. Közös ellenőrzéseket tart társhatóságokkal, szakmai kamarákkal és más építésfelügyeletekkel;

c) Jogszabályban meghatározottak szerint építésfelügyeleti ellenőrzéseket végez, építésfelügyeleti hatósági intézkedéseket tesz; ennek keretében kapcsolatot tart a társhatóságokkal, a szakmai kamarákkal, szükség esetén szakértő, szakértői intézmény közreműködésével;

d) Építésfelügyeleti hatósági jogkörében - jogszabályban meghatározott szabálytalanság esetén - intézkedik a szabálytalan állapot megszüntetése iránt, építésfelügyeleti bírságot szab ki;

e) A felettes hatósághoz történő felterjesztésre előkészíti a fellebbezésekkel, felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos iratokat;

f) Gondoskodik a feladatkörébe tartozó hatósági ügyekben az illetékes miniszter szakmai irányítási feladatainak végrehajtásáról;

g) Lefolytatja az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló bejelentéssel kapcsolatos eljárásokat;

h) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, lefolytatja a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésfelügyeleti ellenőrzéseket és hatósági eljárásokat.

2. 3. Igazságügyi Szolgálat

2. 3. 1. Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

1. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében:

a) Illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-végrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel és az állampolgárokkal;

b) Külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet;

c) Részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában;

d) Egyezteti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatával (a továbbiakban: KIMISZ) a pártfogó felügyelők által adható segélyek keretösszegének nagyságára vonatkozó igényét, a KIMISZ erre vonatkozó -- kormánymegbízottnak előterjesztendő - javaslata tekintetében.

2. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró elrendelésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a felnőtt korú elkövetőkről;

b) Szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását;

c) Végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését;

d) Elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat;

e) Az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, amelyet a KIMISZ-nek továbbít;

f) Ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak;

g) A Kormányhivatal erre alkalmas helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási intézetekben;

h) A jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzések lefolytatása területén.

3. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:

a) Együttműködik a KIMISZ-szel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében;

b) Közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását.

4. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyéb feladatai tekintetében:

a) Indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló számára;

b) Közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő kerületekben - kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet;

c) Közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában;

d) Közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában;

e) Vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére;

f) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIMISZ részére;

g) Részt vesz a KIMISZ által szervezett képzéseken, továbbképzéseken;

h) Részt vesz a KIMISZ által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben;

i) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.

2. 3. 2. Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya

1. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében:

a) Illetékességi területén együttműködik a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a büntetés-végrehajtási intézetekkel, a rendőrséggel, a gyámhatóságokkal és más hatóságokkal, továbbá az önkormányzatokkal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, az oktatási intézményekkel, a munkáltatókkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel, valamint az állampolgárokkal;

b) Külön forrás és kapacitás hiányában a feladat-megvalósítás érdekében együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi és egyéb szervezetekkel; együttműködési megállapodást, ellátási szerződést köthet;

c) Részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában;

d) Egyezteti a KIMISZ-szel a pártfogó felügyelők által adható segélyek keretösszegének nagyságára vonatkozó igényét, a KIMISZ erre vonatkozó - a kormánymegbízottnak előterjesztendő - javaslata tekintetében.

2. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Az ügyész, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró megkeresésére pártfogó felügyelői véleményt, továbbá a nyomozó hatóság, a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére környezettanulmányt készít a fiatalkorú elkövetőkről;

b) Szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka büntetés végrehajtását;

c) Végrehajtja az elkövetők pártfogó felügyeletét: ellenőrzi és segíti a jogszabályokban meghatározott, bírósági ítéletben elrendelt, illetve az ügyészség által előírt magatartási szabályok megtartását és a kötelezettségek teljesítését;

d) Elvégzi az elkövetők utógondozásával kapcsolatos feladatokat;

e) Az ügyész közvetítői eljárásra utaló határozata, illetve a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzése alapján kitűzi a közvetítői megbeszélés időpontját és lefolytatja a közvetítői eljárást, okiratot állít ki a sértett és a terhelt közötti megállapodásról;

f) Ellenőrzi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítését, az eljárás befejezését követően a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak; az ügyvéd közvetítők mediációs eljárásának befejezéséről teljesítésigazolást állít ki, amelyet a KIMISZ-nek továbbít;

g) A Kormányhivatal erre alkalmas helyiségében biztosítja a terheltek számára a csoportos foglalkozáson való részvétel lehetőségét, utógondozás keretében (az intézetekkel együttműködve) csoportos foglalkozást szervez a büntetés-végrehajtási, illetve a javítóintézetben;

h) A jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtása, a büntetőpolitikai célkitűzések végrehajtása érdekében gondoskodik az irodai típusú és a területi munkavégzés egyensúlyáról, különösen a környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények elkészítése, a helyszíni ellenőrzések lefolytatása területén.

3. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:

a) Együttműködik a KIMISZ-szel a pártfogó felügyelői tevékenység nemzetközi szervezeteivel való kapcsolat fejlesztésében;

b) Közreműködik a pártfogó felügyelői tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását.

4. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya egyéb feladatai tekintetében:

a) Indokolt esetben pénzügyi segélyt biztosíthat a pártfogolt, valamint - a társadalmi integráció elősegítése érdekében - a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló, illetve a javítóintézetből elbocsátott számára;

b) Közösségi foglalkoztatókat, továbbá - a székhelyétől eltérő kerületekben - kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethet;

c) Közreműködik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiai céljaiból eredő feladatok ellátásában;

d) Közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. (XII. 5.) Korm. határozat végrehajtásában;

e) Vezeti a pártfogó felügyelői tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásokat; a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére;

f) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIMISZ részére;

g) Részt vesz a KIMISZ által szervezett képzéseken, továbbképzéseken;

h) Részt vesz a KIMISZ által különböző (országos, regionális és helyi) szinteken működtetett mediációs mentori rendszerben;

i) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.

2. 3. 3. Jogi Segítségnyújtó Osztály

1. A Jogi Segítségnyújtó Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Illetékességi területén együttműködést alakít ki a jogi segítőkkel, a Budapesti Ügyvédi Kamarával, a területi közjegyzői kamarával, az önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetekkel;

b) A visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket felterjeszti a KIMISZ-hez;

c) Részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében a hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában.

2. A Jogi Segítségnyújtó Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Elvégzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyező, nyilvántartó és egyéb hatósági feladatokat;

b) A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a jogi segítő és a pártfogó ügyvéd igénybevételének lehetőségét, határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, szükség esetén a már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, visszavonásáról; a fizetési feltételek módosítása iránt benyújtott kérelmekről;

c) Megvizsgálja a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést, ennek alapján a döntését visszavonja, módosítja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a KIMISZ-hez;

d) Ellenőrzi a jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat összevetve azokat a határozatokkal és a teljesítésigazolásokkal, illetve a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozattal; a kifogásolt számlákat visszaküldi a jogi segítőknek, ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak;

e) A jogi segítők, valamint más ügyvédek, ügyvédi irodák által kiállított számlákat, a támogatást engedélyező jogerős határozatot, továbbá az állam által előlegezett, visszatérítendő támogatás engedélyezése esetén a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot, illetve peres támogatás esetén a pártfogó ügyvédi díjat megállapító jogerős határozatot - a jogszabályban meghatározott összesítővel - továbbítja a KIMISZ gazdasági szervezeti egységének;

f) A visszatérítési kötelezettség nem teljesítése esetén végrehajtási eljárást kezdeményez a követelés behajtása iránt.

3. A Jogi Segítségnyújtó Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:

a) Továbbítja az Európai Unió másik tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket és a jogszabályban foglalt esetekben végzi a tolmácsolással, fordítással kapcsolatos feladatokat;

b) Közreműködik a jogi segítségnyújtó tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, támogatja ezek szakmai megvalósítását.

4. A Jogi Segítségnyújtó Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően megszervezett ügyfélszolgálati tevékenység keretében tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben;

b) Tájékoztató tevékenységet lát el a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatosan;

c) Számítógépes nyilvántartást vezet a jogi segítségnyújtási támogatás igénybevételéről;

d) A jogi segítségnyújtó tevékenységre vonatkozóan adatokat szolgáltat; szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ szervezeti egységei részére;

e) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIMISZ-nek;

f) Részt vesz a KIMISZ által szervezett képzéseken, továbbképzéseken;

g) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.

2. 3. 4. Áldozatsegítő Osztály

1. Az Áldozatsegítő Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap-és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal;

b) Gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék;

c) Felterjeszti a visszatérítési kötelezettség elengedése, illetve mérséklése iránt benyújtott méltányossági kérelmeket a KIMISZ-hez;

d) Részt vesz a szakterületet érintő feladatok megvalósítása érdekében hazai pályázatok előkészítésében és megvalósításában.

2. Az Áldozatsegítő Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Érdemben elbírálja az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet;

b) A kérelem elbírálásához tisztázza a tényállást, meghallgathatja az áldozatot vagy más személyt, megkeresheti a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében;

c) A KIMISZ által kezelt, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére és az azonnali pénzügyi segélyre szolgáló célelőirányzat terhére - a KIMISZ és a Kormányhivatal között létrejött megállapodásban rögzítettek szerint -azonnali pénzügyi segéllyel támogatja az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes;

d) Törvényben meghatározott esetekben kötelezi az áldozatot a pénzben nyújtott támogatás visszatérítésére; indokolt kérelemre halasztást, illetve részletfizetést engedélyez; ellenőrzi a visszatérítési kötelezettség teljesítését, intézkedik a tartozás összegének behajtása érdekében a hatáskörrel rendelkező szervnél;

e) Megvizsgálja az azonnali pénzügyi segély tárgyában hozott döntés ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és az ügy iratait - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - továbbítja a fővárosi bírósághoz;

f) Megvizsgálja a visszatérítésre kötelező határozat, illetve a hatósági bizonyítvány kiállítása tárgyában hozott döntés, valamint az eljárás során hozott, önállóan fellebbezhető végzés ellen benyújtott fellebbezést, ennek alapján döntését visszavonja, módosítja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt elbírálásra felterjeszti a KIMISZ-hez;

g) Érdemben elbírálja a kárenyhítés iránti kérelmet, az Európai Unió más tagállamából érkezett kérelem esetén a kárenyhítésről hozott érdemi határozatról a kérelmet továbbító tagállam támogató hatóságát is tájékoztatja, a jogerős határozatot a kifizetés teljesítése végett megküldi a KIMISZ-nek, a határozatról értesíti a közreműködő támogató hatóságot, a benyújtott fellebbezést megvizsgálja, ennek alapján döntését visszavonja, módosítja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve a fellebbezést az ügy irataival együtt elbírálásra felterjeszti a KIMISZ-hez;

h) Ellenőrzi a Kormányhivatal illetékességi területén lakhellyel rendelkező járadékra jogosult tekintetében a járadékra való jogosultságot, a törvényben meghatározott megszüntető ok fennállása esetén intézkedik a járadék megszüntetése iránt;

i) Elbírálja a támogató hatóságok járadék megszüntetése iránti előterjesztéseit.

3. Az Áldozatsegítő Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:

a) Az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt annak kitöltéséhez;

b) Közreműködik az áldozatsegítő tevékenységet érintő európai uniós és egyéb pályázatok előkészítésében, illetve támogatja ezek szakmai megvalósítását.

4. Az Áldozatsegítő Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Hozzásegíti az áldozatot alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez, ennek érdekében a területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet;

b) Jogi tanácsot és segítséget ad a bűncselekmény következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak, szükség esetén továbbítja a kérelmet a Jogi Segítségnyújtó Osztálynak;

c) Tájékoztatja az ügyfelet büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról, az igénylés feltételeiről, valamint az egyéb ellátásokról és jogérvényesítési lehetőségekről, továbbá tájékoztató anyagokat készít az áldozatok számára;

d) Szakmai anyagokat készít elő a KIMISZ áldozatsegítő feladatokat ellátó szervezeti egységei részére;

e) Nyilvántartást vezet az ügyfélek tájékoztatásáról, a beérkezett kérelmekről, a megítélt támogatásokról; a nyilvántartás adatairól megkeresésre információt nyújt a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint a jogi segítő, továbbá a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyámhatóság részére;

f) Végrehajtja a KIMISZ egyedi utasításait, kérésre jelentést, illetve beszámolót készít a KIMISZ részére;

g) Részt vesz a KIMISZ által szervezett szakmai képzéseken, értekezleteken;

h) Együttműködik a KIMISZ-szel a KIMISZ szakmai ellenőrzéseinek lebonyolításában.

2. 4. Földhivatal

2. 4. 1. Ingatlan-nyilvántartási Osztály

1. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Irányítja és ellenőrzi az ingatlan-nyilvántartás szakterületét, biztosítja az egységes jogalkalmazási gyakorlatot;

b) Szervezi az ingatlanok adataiban, az ingatlanokhoz fűződő jogokban és tényekben történt változások ingatlan-nyilvántartási érvényesítését;

c) Szervezi, ellenőrzi és irányítja az ingatlan-nyilvántartás tartalma és a tényleges állapot összhangja érdekében elvégzendő feladatokat;

d) A biztonsági papír, átpántoló címke és biztonsági pecsétcímke kezelésére vonatkozó előírásoknak megfelelően ellátja a körzeti földhivatalok irányítását a tulajdoni lapról kiállított másolatok vonatkozásában, valamint ellátja azok ellenőrzését és műszaki támogatását a biztonsági elemek kezelésével és felhasználásával kapcsolatban. Kiemelt felelőssége van a biztonsági elemek felhasználását illetően a körzeti földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) információcseréjének, illetve a rendelések koordinálásában, valamint a megyei tartalékkészlet kezelésében és tárolásában;

e) Fővárosi szinten koordinálja az ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjak beszedését.

f) Figyelemmel kíséri az osztály tevékenységéhez kapcsolódó jogszabály-változásokat és közreműködik azok egységes alkalmazásának kialakításában;

g) Fővárosi szinten koordinálja, segíti, felügyeli és ellenőrzi a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási feladatokat.

2. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Elbírálja az ingatlan-nyilvántartási ügyekben hozott első fokú döntések ellen benyújtott fellebbezéseket;

b) Engedélyezi a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytatását;

c) Elbírálja a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonú ingatlanok önálló ingatlanná alakítása tárgyában keletkezett másodfokú ingatlan-nyilvántartási ügyeket;

d) Dönt az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatással kapcsolatos egyedi ügyekben benyújtott fellebbezésekben.

3. Az Ingatlan-nyilvántartási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Folyamatosan vezeti a hatáskörébe tartozó nyilvántartásokat (települések igazgatási területe, összterületek nyilvántartása, változások vezetése);

b) Részt vesz új felmérésben, térképfelújításban, az ingatlan-nyilvántartás átalakításában, a földrendezés ingatlan-nyilvántartási előkészítésében;

c) Javaslatot alakít ki a külföldön kiállított okiratok hitelesítésére, felülhitelesítésére, intézkedik a hatáskörbe tartozó iratok külföldre történő kézbesítése iránt;

d) Ingatlan-nyilvántartási statisztikai adatokat állít össze és terjeszt fel a szakmai irányító szerv részére;

e) A körzeti földhivatalokkal együtt ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását;

f) Szükség esetén elrendeli a tulajdoni lapok pótlását;

g) A beadványokban előadott ingatlanügyi hatósági panaszokat kivizsgálja, szükség esetén jelentést tesz a szakmai irányító szerv részére;

h) Közreműködik a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatok jogszerű végrehajtásában.

2. 4. 2. Földmérési és Földügyi Osztály

1. A Földmérési és Földügyi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Segíti, irányítja és ellenőrzi a körzeti földhivatalok szakmai munkáját, egységes jogalkalmazói gyakorlatot alakít ki;

b) Segíti, felügyeli és ellenőrzi

ba) a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével, továbbá

bb) a telekalakítási eljárásokkal

kapcsolatos körzeti hivatali feladatok jogszerű végrehajtását.

c) Segíti a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos körzeti hivatali feladatok végrehajtását;

d) Szakmai iránymutatásokkal segíti a törvény által előírt hasznosítási, valamint ideiglenes- és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítésének folyamatos ellenőrzését, felel a határszemle ellenőrzések megszervezésért, végrehajtásának irányításáért;

e) Irányítja a földrészletek újrahasznosításával kapcsolatos hatósági eljárások lefolytatását, az újrahasznosítási terv jóváhagyásával kapcsolatos földminősítési feladatokat;

f) Ellenőrzi a földvédelmi statisztikai program folyamatos vezetését;

g) Közreműködik a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezésével kapcsolatos eljárások lebonyolításában;

h) Szakmailag irányítja és ellenőrzi a közhiteles földhasználati nyilvántartás vezetését és az adatok szolgáltatását;

i) Közreműködik a termőföld privatizációval kapcsolatos jogszabályok alapján a földhivatalra háruló feladatok végrehajtásában, működteti a földkiadások mielőbbi lezárása érdekében létrehozott koordinátor hálózatot.

2. A Földmérési és Földügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Kezeli, tárolja a topográfiai térképeket, valamint az ezekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt;

b) Ellátja a sajátos célú földmérési és térképészeti munkák bejelentésével kapcsolatos feladatok;

c) Gyakorolja a tulajdonosi jogosultságokat az alaphálózati pontok vonatkozásában;

d) Gyakorolja a használati jogot a földmérési jelek által elfoglalt területre;

e) Dönt az esetleges kártalanításról a földmérési jelekre vonatkozó használati jog keletkezésekor;

f) Megőrzésre átadja az alaphálózati pontok jeleit;

g) Elvégzi a vízszintes és magassági alapponthálózattal kapcsolatos helyszínelési, karbantartási és helyreállítási feladatokat, vezeti az alappontok nyilvántartásával kapcsolatos munkarészeket, a munkarészekből adatot szolgáltat, elkészíti a FÖMI számára a jogszabályokban előírt jelentéseket;

h) Elvégzi, elvégezteti az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti munkákat;

i) Másodfokon eljár a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozó földmérési, térképészeti és telekalakítási ügyekben, ellátja a közigazgatási határok központi nyilvántartásával kapcsolatos, rá háruló feladatokat;

j) Közreműködik a földmérési munkarészek selejtezésében;

k) Szakmai szabályzatokban meghatározott nyilvántartásokat vezet;

l) Adat- és térképtárat létesít, működtet az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatok kezelésére és tárolására;

m) Összeállítja az időszaki helyszínelési ütemtervet;

n) Technológiai javaslatot ad bizonytalan pontosságú analóg térképeken végzett sajátos célú földmérési munkákhoz;

o) Ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenységet;

p) Földmérési és térképészeti szakfelügyeletet lát el, ezen feladatkörén belül:

pa) ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságot;

pb) ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben foglalt bejelentési és nyilvántartási

kötelezettség teljesítését;

pc) ellenőrzi a jogszabályok, szabványok, szakmai szabályzatok betartását;

pd) ellenőrzi a minőségi követelmények biztosítását, illetve a munkák minőségtanúsítását;

pe) ellenőrzi a földmérési adatok és az állami földmérési ingatlan-nyilvántartási térképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, továbbá a földhivatali adatbázisból szolgáltatott adatok jogszerű felhasználására vonatkozó előírások betartását;

pf) szakmai véleményt ad az ingatlanrendező földmérői minősítéssel kapcsolatos eljárás során; pg) indokolt esetben kezdeményezi az ingatlanrendező földmérői minősítés visszavonását;

ph) megküldi a szakfelügyeleti tevékenységről készített éves beszámoló jelentést a FÖMI-nek.

q) Intézkedik a jogerősen kiszabott, be nem fizetett földvédelmi járulék és bírság behajtása iránt;

r) Elbírálja a földvédelmi, földhasznosítási, földminősítési tárgyú, valamint a földhasználati nyilvántartással összefüggésben benyújtott fellebbezéseket, lefolytatja a felügyeleti eljárást, kivizsgálja a panaszokat, eljár szakhatóságként;

s) Több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetben első fokú hatóságként eljár a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése, a művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített terv jóváhagyása, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó hatósági és szakhatósági ügyekben, valamint a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában;

t) Hatósági jogkörében ellátja a járási földminősítési mintaterek kijelölését, felülvizsgálatát és pótlását, a mintatér jegyzékek vezetését és őrzését, valamint arról adatokat szolgáltat, ellenőrzi a kerület új felmérését követő osztályba sorozási munkák végrehajtását, és intézi a másodfokon hatáskörébe utalt földminősítési ügyeket;

u) Dönt a kerületek közötti közigazgatási határváltozás esetén a területátcsatolással kapcsolatos földminősítési kérdésekben, ha a települések különböző becslőjárásba tartoznak.

3. A Földmérési és Földügyi Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Az illetékességi területén biztosítja a geodéziai koordináció érvényesülését, valamint meghatározza a bejelentésre kötelezett földmérési munkák szakmai követelményeit;

b) Intézkedik az engedély nélkül elmozdított, vagy elpusztult geodéziai alappontok esetében a kártérítési igény érvényesítéséről;

c) A terepi és térképi állapot összhangjának biztosítása érdekében felügyeleti munkája során helyszínelési munkát végez, az észlelt eltérések rendezése céljából a körzeti földhivatalnál eljárást kezdeményez;

d) Elvégzi a Nemzeti Kataszteri Program keretében végzett újfelmérések (DAT) állami átvételét, működési területén feltárja a térségben jelentkező újfelmérésre vonatkozó igényeket;

e) Kiépíti és működteti a digitális térképi adatok fővárosi szintű számítógépes elérhetőségének rendszerét;

f) Elősegíti a földmérési műszaki fejlesztést, részt vesz új technológiák, és eljárások átvételében, azok hatékony alkalmazásában;

g) Amennyiben az a hatósági feladatok ellátását nem veszélyezteti, szabad kapacitása terhére, díjfizetés ellenében kisegítő vagy vállalkozási tevékenységként mérnöki szolgáltatást és műszaki tanácsadást végez;

h) Segíti a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatok jogszerű végrehajtását;

i) Közreműködik a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában a termőföldvédelem érvényesítése érdekében;

j) A különböző becslőjárásba tartozó települések összevonása esetén a település földminősítési szempontból történő besorolása céljából javaslatot készít a földügyért felelős miniszter részére;

k) Nyilvántartja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a jogerős és végrehajtható határozatokban kirótt földvédelmi járulékok és bírságok, valamint a földhasználati és eljárási bírságok befizetését, továbbá az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítését előíró határozatokban foglaltak végrehajtását;

l) Folyamatosan intézkedik a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakfőosztályai felé a jogerős és végrehajtható határozatokban kirótt földvédelmi járulékok és bírságok nyilvántartásból való törlése, illetve visszafizetése iránt, ha a törlés, illetve a visszafizetés megalapozott;

m) Megszervezi és lebonyolítja a körzeti földhivatal szakmai átfogó- és célellenőrzéseit;

n) Együttműködik a társhatóságokkal annak érdekében, hogy ne kerüljön sor földvédelmi engedély hiányában termőföld igénybevételével járó beruházások más hatóságok általi engedélyezésére, illetve a beruházások megvalósítására.

2. 4. 3. Szervezési és Igazgatási Osztály

1. A Szervezési és Igazgatási Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Szakterületenként figyelemmel kíséri a földhivatali tevékenységhez kapcsolódó jogszabály-változásokat, közreműködik azok egységes értelmezésének kialakításában;

b) Szakmai átfogó- és célellenőrzéseket végez a jogtanácsos koordinálásával;

c) Elkészíti a belső egységek ügyrendjét, a szabályzatokat, az utasításokat, véleményezi a Kormányhivatal működésével kapcsolatos jogszabályokat, utasításokat;

d) Beszámolókat, jelentéseket és statisztikákat készít;

e) Közreműködik a szakigazgatási szerv vezetői értekezleteinek lebonyolításában (előkészítés, összehívás, emlékeztető készítése;

f) Közreműködik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásával kapcsolatos feladatok ellátásában;

g) Támogatja a hivatalvezető munkáját a kormánymegbízotti értekezletekre való felkészülés során;

h) A biztonsági papír, átpántoló címke és biztonsági pecsétcímke kezelésére vonatkozó előírásoknak megfelelően biztosítja a körzeti földhivatal irányítását, ellenőrzését és műszaki támogatását a biztonsági elemek kezelésével és felhasználásával kapcsolatban. Kiemelt felelőssége van a biztonsági elemek felhasználását illetően a körzeti földhivatal és a FÖMI információcseréjének, illetve a rendelések koordinálásában, valamint a fővárosi tartalékkészlet kezelésében és tárolásában.

2. A Szervezési és Igazgatási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Elvégzi az iratkezelést és az ügyviteli munkát, ellátja ezek szakmai felügyeletét a körzeti földhivatalnál;

b) Javaslatot alakít ki a külföldön kiállított okiratok hitelesítésére, felülhitelesítésére, intézkedik a hatáskörbe tartozó iratok külföldre történő kézbesítése iránt;

c) A körzeti földhivatallal együtt ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását;

d) Kivizsgálja a beadványokban előadott ingatlanügyi hatósági panaszokat, szükség esetén jelentést tesz a szakmai irányító szerv részére.

2. 4. 4. Működést Támogató Osztály

1. A Működést Támogató Osztály szakmai feladatai tekintetében

a) Ellátja a fővárosi pénztári feladatokat (szolgáltatási eljárási díjak, tulajdoni lapok, térképmásolatok és földhasználati lapok díjainak stb. bevételezése, számlázás, napi zárás, bevételek összesítése, továbbítása);

b) Ellátja a szakmai bevételek nyilvántartásával, azonosításával, kapcsolatos feladatokat;

c) Szakmai informatikai feladatokat végez, ennek keretében

ca) üzemelteti a körzeti földhivatalban használt (különösen BIIR, FÖNYIR, TOPOBASE) számlázó, postázó programokat. A számítástechnikai eszközök napi működése során segítséget nyújt a hibák elhárításában, az új verziók tesztelésében és bevezetésében;

cb) aktualizálja a körzeti és fővárosi számlázó programot, frissíti a kiegyenlítéseket;

cc) biztosítja - naponta frissítve a vírusadatbázist - a földhivatali adatok vírusvédelmét a rendszeresített vírusvédő szoftverrendszer folyamatos üzemeltetésével;

cd) segíti a TAKARNET hálózat üzemeltetését;

ce) segíti a parlagfű elleni védekezési program hatékony végrehajtását;

cf) gondoskodik a fővárosi szerverek mentéseinek végrehajtásról, és a mentések számítógépes adathordozóra történő archiválásáról. Vizsgálja a körzeti földhivatal - szabályzatban előírt - mentési gyakorlatát. Egy-egy mentés visszatöltésével ellenőrzi az elkészült mentések felhasználhatóságát;

cg) végrehajtja a hibabejelentések folyamatos dokumentálását, az alkatrészek és számítástechnikai eszközök mozgásának dokumentálását;

ch) ellátja a számítástechnikai nyilvántartás naprakész vezetését, elkészíti a szükséges jelentéseket;

ci) felkészül az elektronikus ügyintézés fokozatos bevezetésével kapcsolatosan a földhivatalokra háruló informatikai feladatokra;

cj) figyelemmel kíséri az informatikai rendszerekhez való hozzáférést biztosító jogosultságok (jelszavak) naprakész kiosztását és nyilvántartását;

ck) biztosítja a földhivatali portál elérését minden dolgozó részére, és aktualizálja azt;

cl) tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyveket készít, leválogatja a nagytömegű adatokat.

d) Rendszeres és eseti jellegű jelentéseket és beszámolókat készít a szakmai felügyeletet ellátó földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére a befolyt bevételekről, illetve a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium által átadott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról.

2. 4. 5. Körzeti Földhivatal

1. A Körzeti Földhivatal az egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Jogszabályban meghatározott illetékességi területen - ha jogszabály másként nem rendelkezik - döntést hoz az ingatlanügyi hatósági tevékenység körébe tartozó első fokú hatósági ügyekben;

b) Gyakorolja a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításával, a művelés alól kivett területek újrahasznosításával, a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításával kapcsolatos hatósági (szakhatósági) hatásköröket, a fővárosi illetékességű földhivatal részére továbbítja a jogerős engedélyező határozatokat, eljár az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén, intézkedik a kirótt földvédelmi járulékok és bírságok behajtásáról, az elrendelt eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének végrehajtásáról;

c) Lefolytatja a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos első fokú eljárást;

d) Kezeli az ingatlan-nyilvántartást, az adatokban, jogokban és tényekben bekövetkezett változásokat folyamatosan érvényesíti, illetve döntést hoz azokról;

e) Első fokon eljár a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatban;

f) Gondoskodik az igazgatási szolgáltatási díjak beszedéséről;

g) Kérelemre közreműködik a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezésében;

h) Végrehajtja a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos körzeti hivatali feladatokat;

i) Illetékességi területén folyamatosan - különösen a határszemlék keretében - ellátja a termőföldek hasznosítási, valamint ideiglenes- és mellékhasznosítási kötelezettségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtását;

j) Elvégzi a földminősítési feladatokat, a művelési ág változásokkal kapcsolatos osztályba sorolásokat;

k) Vezeti a földhasználati nyilvántartást, abból meghatározott körben és célra adatot szolgáltat;

l) Ellenőrzi a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogszerűségét, törvénysértés esetén a jogszabályokban előírt intézkedést foganatosít;

2. A Körzeti Földhivatal egyéb feladatai tekintetében:

a) Végrehajtja

aa) a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos körzeti földhivatali feladatokat;

ab) a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatokat.

b) A hatályos jogszabályokban meghatározott módon másolatokat ad ki az ingatlan-nyilvántartás részeiről;

c) Ellátja az adatlekérdezéssel, adatszolgáltatással, az adatbázishoz csatlakozással kapcsolatos körzeti hivatali feladatokat. A Földhivatallal együttműködve ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezésének jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását;

d) Lefolytatja a tulajdoni lap pótlásával kapcsolatos eljárást;

e) A megszűnt telekkönyvi, földnyilvántartási és ingatlan-nyilvántartási munkarészeket, valamint földértékelési munkarészeket tárolja, azokról másolatokat ad ki, kezeli az okirattárat;

f) Ellátja az ingatlan-nyilvántartás átalakításával, valamint új munkarészek közszemlére tételével kapcsolatos feladatokat;

g) Átvezeti a települések közigazgatási, belterületi határában bekövetkezett változásokat és azokat jelenti a Földhivatal felé;

h) Ellátja az újfelméréssel, térképfelújítással, földrendezéssel kapcsolatos előkészítési, adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokat, valamint ellátja a kerületek igazgatási határváltozásával összefüggő földmérési hatósági feladatokat;

i) Ingatlan-nyilvántartási statisztikai adatokat állít össze;

j) A biztonsági papír, átpántoló címke és biztonsági pecsétcímke kezelésérre vonatkozó előírásoknak megfelelően felelős a biztonsági elemek szabályszerű, biztonságos kezeléséért, felhasználásáért, tárolásáért, valamint a tulajdoni lap másolat szolgáltatás biztosításáért;

k) Folyamatosan vezeti az ingatlan-nyilvántartási térképek állami alapadat tartalmában bekövetkezett változásokat, a változásokhoz kapcsolódó sajátos célú földmérési munkákat minősíti és záradékolja, eredeti állapotukban tárolja, kezeli, azokból a jogosultak részére adatot szolgáltat;

l) Az ingatlan-nyilvántartási térképről hiteles másolatot szolgáltat;

m) A numerikus ingatlan-nyilvántartási térképek esetében ellátja az adat- és térképtári feladatokat;

n) Illetékességi területén közreműködik az új térképek készítésének hatósági feladataiban, részt vesz az előkészítő és végrehajtó munkában, állást foglal a terepi és térképi eltérések ingatlan-nyilvántartási ábrázolásával kapcsolatosan, a fővárosi illetékességű földhivatal irányítása mellett részt vesz az új térképek állami átvételi eljárásának folyamatában;

o) Ellátja az újfelmérés, térképfelújítás, a Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészített új térképművek közszemlére tételével kapcsolatos hatósági feladatokat;

p) A terepi és térképi állapot összhangjának biztosítása érdekében időszakonként helyszínelést végez, az észlelt eltérések rendezése céljából hatósági eljárást kezdeményez;

q) Amennyiben az a hatósági feladatainak ellátását nem veszélyezteti, szabad kapacitása terhére díjfizetés ellenében kisegítő vagy vállalkozási tevékenységként mérnöki szolgáltatást és műszaki tanácsadást végez;

r) Elvégzi a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kijavítását;

s) Az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatok kezelésére és tárolására adat- és térképtárat működtet;

sz) A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntéseiben megállapított kötelezettségek teljesítésének nyomon követése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

t) Illetékességi területén megteszi a földhasználati nyilvántartás feltöltöttségének növelése, valamint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatok aktualizálása érdekében a szükséges intézkedéseket;

u) Ellátja a földvédelmi járulék és bírság befizetésével kapcsolatos feladatokat, valamint a földvédelmi járulékok és bírságok törlésére, visszafizetésére irányuló beadványokkal kapcsolatos feladatokat;

v) Intézkedéseket tesz a döntéseiben kiszabott, a Magyar Államot megillető, földvédelmi járulékok és bírságok hatékony behajtása érdekében;

w) A földvédelmi engedélyezési eljárás során megteszi a szükséges intézkedéseket az átlagosnál jobb minőségű termőföldek fokozott védelméért;

x) A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén gondoskodik a földvédelmi szempontok fokozott érvényre jutásáról;

y) Határszemle ellenőrzéseket folytat, melyről minden évben írásban beszámolót készít, és azt felterjeszti a fővárosi illetékességű földhivatalnak;

z) Intézkedik a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos körzeti földhivatali feladatok jogszerű végrehajtásában.

2. 5. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

2. 5. 1. Pénzbeli Ellátási Főosztály

1. A Pénzbeli Ellátási Főosztály koordinációs feladata tekintetében összehangolja a Kormányhivatalhoz tartozó egészségbiztosítási pénztári pénzbeli ellátási egységek munkáját.

2. A Pénzbeli Ellátási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés iránti igények elbírálása, az ellátások megállapítása és utalásra való előkészítése;

b) A baleset, foglalkozási megbetegedés üzemi balesetként történő elbírálása;

c) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások, baleseti táppénz és az utazási költségek megtérítésével kapcsolatos fizetési meghagyás és visszafizetésre kötelező határozat kiadása;

d) A visszaérkezett pénzbeli ellátások, utazási költség kezelése, nyilvántartása;

e) A pénzbeli ellátások igénybevétele során hozott első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés alapján az eljárás lefolytatása, szükség szerint a másodfokú eljárás lefolytatásához szakmai vélemény előkészítése;

f) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek által első fokon hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú eljárás lefolytatása;

g) A táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek szakigazgatási szerv vezetői döntésre való előkészítése, a méltányossági jogkörben engedélyezett pénzbeli ellátások utalásra előkészítése;

h) Az átmenetileg harmadik állam területén tartózkodó biztosítottak által igénybe vett és a jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatások költségeinek utalásra előkészítése;

i) A közösségi koordinációs rendeletek, nemzetközi egyezmények alapján megállapítható betegségi és anyasági ellátások elbírálása;

j) Tartósan külföldön foglalkoztatott személyek által igénybe vett és a jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatások költségeinek utalásra előkészítése;

k) A NAV által biztosított nyomtatványokon a pénzbeli ellátásokból levont, magánszemélyekhez kapcsolódó adó-, járulék- és tagdíjbevallások, valamint az önellenőrzés elkészítése és elektronikus úton történő továbbítása;

l) A foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség érvényesítéséhez a fizetésre kötelező határozat kiadása, a jogerős határozatok terhelési, törlési jegyzékkel a NAV részére történő átadása;

m) Pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódó mulasztási bírságról határozat kiadása;

n) A szakterület hatáskörébe tartozó méltányossági, mérséklési, elengedési és fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmek döntésre történő előkészítése;

o) A Pénzbeli Ellátási Főosztály által folyósított ellátások utáni adó- és járulékbevallás elkészítése, teljesítésre előkészítése, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése;

p) A szakterület hatáskörébe tartozó méltányossági, mérséklési, elengedési és fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmek döntésre történő előkészítése.

3. A Pénzbeli Ellátási Főosztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó kötelező adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatok - ellenőrzés, adatrögzítés, rögzítő és feldolgozó programok esetenkénti tesztelése - ellátása;

b) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és egyéb külső szervek adatigényeinek teljesítéséhez adatfeldolgozás, adatszolgáltatás;

c) Tájékoztatási tevékenység keretében statisztikai tájékoztatók készítése, és közreműködés a statisztikai évkönyv elkészítésében.

2. 5. 2. Ellenőrzési Főosztály

1. Az Ellenőrzési Főosztály koordinációs feladata tekintetében összehangolja a Kormányhivatalhoz tartozó egészségbiztosítási pénztári pénzbeli ellátási és ellenőrzési egységek munkáját.

2. Az Ellenőrzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása, a működéshez szükséges feltételek meglétének vizsgálata, a megállapodások előkészítése;

b) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek működéséhez szükséges szakmai támogatás nyújtása, a kifizetőhelyek rendszeres szakmai tájékoztatása;

c) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti ellátások megállapításával, folyósításával és elszámolásával, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése;

d) A kifizetőhely, foglalkoztató megszűnése esetén záró ellenőrzés tartása;

e) A kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztatóknál a társadalombiztosítási feladatok ellátásának ellenőrzése;

f) A foglalkoztatóknál átfogó-, téma-, cél-, utó- és záró ellenőrzések végrehajtása, az ellenőrzések során feltárt jogszabálysértés esetén a szükséges intézkedés megtétele, végzések, határozatok, fizetési meghagyások kibocsátása;

g) Közreműködés az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, baleseti ellátásaival, a megtérítési ügyekkel kapcsolatos bizonyítási eljárás lefolytatásában, kivizsgálásában, helyszíni ellenőrzések lefolytatása, méltányossági ügyekben környezettanulmány készítése;

h) Egyéni vállalkozók üzemi balesetének kivizsgálása, döntésre előkészítése, üzemi baleseti jegyzőkönyv elkészítése;

i) A biztosítási jogviszony határozattal történő elismerése, törlése.

3. Az Ellenőrzési Főosztály egyéb feladatai tekintetében:

a) A kifizetőhelyek által benyújtott kifizetőhelyi elszámolások adatainak szúrópróbaszerű egyeztetése az Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés adataival;

b) Az OEP és egyéb külső szervek adatigényeinek teljesítéséhez adatfeldolgozás, adatszolgáltatás;

c) Tájékoztatási tevékenység keretében statisztikai tájékoztatók készítése, és közreműködés a statisztikai évkönyv elkészítésében.

2. 5. 3. Nyilvántartási Főosztály

1. A Nyilvántartási Főosztály koordinációs feladata tekintetében összehangolja a Kormányhivatalhoz tartozó egészségbiztosítási pénztári nyilvántartási egységek munkáját.

2. A Nyilvántartási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A Társadalombiztosítási Azonosító Jelre (a továbbiakban: TAJ) való jogosultság elbírálása, a TAJ, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló okmányok kiadása, lejárat figyelése, bevonása, a TAJ érvénytelenítése;

b) TAJ kiadása belföldi jogállású személyek, az EGT-tagállam ingázó állampolgára és a harmadik állam polgárai részére a benyújtott igénybejelentések alapján;

c) Igazgatási szolgáltatási díj megállapítása, illetőleg költségmentesség engedélyezése a TAJ-t tartalmazó okmány másodlatának kiállításával összefüggésben;

d) A TAJ-adatbázis folyamatos karbantartása;

e) A bejelentett személyek jogviszony- és jogosultsági adataira vonatkozó jelentések fogadása, feldolgozása, adattisztítási, adatszolgáltatási feladatok ellátása;

f) Bírság kiszabása a jogszabály keretei között a nyilvántartási szakterület hatáskörébe tartozó mulasztások esetén;

g) A foglalkoztatók és egyéb bejelentésre kötelezettek törzsadatainak nyilvántartása, valamint adattisztítási feladatok ellátása.

3. A Nyilvántartási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladata tekintetében ellátja a nemzetközi egyezményekhez kapcsolódó feladatokat, különösen az ezt elősegítő informatikai rendszer alkalmazását. Feladata az uniós koordinációs rendeletekhez, valamint az ezen rendeleteken alapuló alkalmazási szabályzatban foglalt feladatok ellátása, külföldi biztosítóval (pénztárral) történő kapcsolattartás az ezt segítő informatikai rendszeren keresztül.

4. A Nyilvántartási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítése;

b) Közreműködés a szakterületet érintő panaszügyek és közérdekű bejelentések intézésében;

c) Megállapodások megkötése az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére;

d) A hatáskörébe tartozó méltányossági, mérséklési, elengedési és a fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmek döntésre történő előkészítése;

e) Okirati bizonyítással kapcsolatos feladatok ellátása;

f) Kifizetőhelyi elszámolással kapcsolatos feladatok ellátása;

g) A megállapodás alapján fizetők járulékbevételeinek fogadása, a kapcsolódó tartozásállomány kezelése;

h) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások, baleseti táppénz és az utazási költségek megtérítésével kapcsolatos pénzforgalom figyelemmel kísérése, követelésállomány kezelése;

i) A leltározási feladatok megszervezése, felügyelete;

j) Valamennyi szakterületet és a kifizetőhelyeket is érintő, hivatali szintű adatszolgáltatás és statisztika összeállítása.

2. 5. 4. Szakellátási Főosztály

1. A Szakellátási Főosztály koordinációs feladata tekintetében összehangolja a Kormányhivatalhoz tartozó egészségbiztosítási pénztári ellátási gazdálkodási egységek munkáját.

2. A Szakellátási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A KÖZGYÓGY 2005 program működtetése, az önkormányzatok megkeresése alapján szakhatósági állásfoglalások készítése a rendszeres gyógyító ellátások költségeiről;

b) Határozatok alapján közgyógyellátási igazolványok készítése, a másodfokú eljárás előkészítése;

c) Az önkormányzatokkal eseti, havi és éves egyeztető feladatok ellátása a közgyógyellátás terén;

d) A méltányossági közgyógyellátási igazolványok analitikus nyilvántartása;

e) Az önkormányzatok által határidőben meg nem fizetett térítések esetében intézkedések megtétele a hatályos szabályozások betartásával;

f) Hatósági bizonyítvány kiadása az egészségbiztosítás felé fennálló tartozásról;

g) Méltányossági egyszeri segély iránti kérelmek döntésre való előkészítése.

3. A Szakellátási Főosztály Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Az ügyviteli feladatok ellátása, a központi ügykezelési feladatok ellátása, a szakigazgatási szerv ügykezelési tevékenységének szakmai irányítása, az irattárral, az iratanyag selejtezésével kapcsolatos teendők ellátása, a bélyegzők nyilvántartása, rendeltetésszerű használatának ellenőrzése;

b) Rendszeres adatszolgáltatás biztosítása az OEP és egyéb szervek részére;

c) A kiadások és bevételek érvényesítése, ellenjegyzésre, utalványozásra való előkészítése, a bevételek beszedése, a kiadások teljesítése;

d) A méltányosságból adható egyszeri segélyek, továbbá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, és a külföldi sürgősségi gyógykezelések megtérítésének érvényesítése, utalványozásra előkészítése, pénzügyi teljesítése;

e) A méltányossági közgyógyellátáshoz kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítása, a tartozásállomány kezelése;

f) A kifizetőhelyi ellátások elszámolásának kezelése, utalásra előkészítése, a kifizetőhelyi elszámolások pénzügyi teljesítése és ellenjegyzése;

g) A Volán társaságok és a Magyar Államvasutak Zrt. által megelőlegezett utazási költségtérítési utalványok pénzügyi ellenőrzése, teljesítése;

h) A Pénzbeli Ellátási Főosztály által kifizetett ellátások utáni adó- és járulékbevallás, valamint elrendelés alapján az adó- és járulékkötelezettségek teljesítése, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése, az adófolyószámla ellenőrzése;

i) Ellátási házipénztár működtetése;

j) A visszaérkezett pénzbeli ellátások, baleseti táppénz, utazási költség kezelése, nyilvántartása;

k) A főkönyvi számlák vezetése és a számlarendben meghatározott analitikus nyilvántartási rend biztosítása;

l) A gazdasági műveletek kontírozása, főkönyvi könyvelése és az ellátási területhez kapcsolódó számviteli analitikus nyilvántartási rend biztosítása, folyamatos egyeztetése és az eltérések rendezése;

m) A szigorú számadási kötelezettség alá tartozó nyomtatványok, bizonylatok nyilvántartása;

n) Felel a beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésért, a mérleg alátámasztását szolgáló - a főkönyvi adatokkal egyeztetett - részletező kimutatásokért, annak teljességéért és hitelességéért.

2. 5. 5. Ügyfélszolgálati Főosztály

1. Az Ügyfélszolgálati Főosztály koordinációs feladata tekintetében összehangolja a Kormányhivatalhoz tartozó egészségbiztosítási pénztári ügyfélszolgálati egységek munkáját.

2. Az Ügyfélszolgálati Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A TAJ-t tartalmazó okmányok kiállításával kapcsolatos feladatok ellátása;

b) EU-kártya kiállításával, E jelű nyomtatványok, valamint egyéb nemzetközi egyezménnyel összefüggő nyomtatványok átvételével kapcsolatos feladatok ellátása;

c) Pénzbeli ellátás iránti igények, illetve ehhez kapcsolódó hiánypótlások, adatváltozás bejelentésének átvétele;

d) Jogviszony-rendezéssel, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentésével összefüggő feladatok ellátása;

e) Elektronikus úton érkezett EU-kártya igények ügyintézése országos hatáskörben;

f) Kontakt center működésével kapcsolatos feladatok ellátása;

g) Kerületi ügyfélszolgálatok működtetése;

h) Rendszeres adatszolgáltatás biztosítása az OEP és egyéb szervek részére.

2. 5. 6. Szakigazgatási Informatikai Főosztály

1. A Szakigazgatási Informatikai Főosztály koordinációs feladata tekintetében összehangolja a Kormányhivatalhoz tartozó egészségbiztosítási pénztári informatikai egységek munkáját.

2. A Szakigazgatási Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) A számítástechnikai és telekommunikációs eszközök és programok utasítás szerinti telepítése és üzemeltetése, észrevételek jelzése az OEP illetékes szakterületének;

b) A felhasználók informatikai és telekommunikációs eszközei folyamatos működésének biztosítása, a szakigazgatási szerv hibabejelentéseinek fogadása, feldolgozása, a hibák - lehetőség szerint - helyben történő elhárítása, szükség szerint az OEP illetékes szakterületének értesítése;

c) Szoftver jogtisztaság fenntartása, szoftver licenc kereteken belüli gazdálkodás;

d) A szakigazgatási szerv számítástechnikai és informatikai eszközeinek üzemeltetése;

e) További használatra alkalmatlan számítástechnikai eszközök és alkalmazások selejtezésének előkészítése, selejtezésben közreműködés;

f) Adatmentés és archiválás (napi/heti/havi/évi) rendszeres elvégzése, megfelelő tárolási eljárási rend kialakítása és működtetése;

g) Vírusvédelmi rendszerek üzemeltetése;

h) Internet, intranet és az elektronikus levelezési rendszer működtetésével összefüggő feladatok elvégzése;

i) A számítógépes rendszerek felhasználóinak informatikai támogatása, számítástechnikai továbbképzésükben történő közreműködés.

2. 5. 7. Területi Irodák

A Területi Irodák egyedi közhatalmai aktusokkal kapcsolatos feladata tekintetében az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv szervezeti egységeinek részeként ugyanazon feladatok látják el, mint a fővárosi szervek egyes osztályai, így pénzbeli ellátási és ellenőrzési, nyilvántartási és gazdálkodási szakfeladatokat; feladatellátásukat és részletes feladataikat a szakigazgatási szerv ügyrendje tartalmazza.

2. 6. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

2. 6. 1. Nyugdíjjogi Főosztály

2. 6. 1. 1. Nyugdíjjogi és Perképviseleti Osztály

1. A Nyugdíjjogi és Perképviseleti Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) hatáskörébe utalt ellátások megállapításával, a jogalap nélküli ellátások visszafizettetésével és megtérítésével, továbbá az ellátások megtéríttetésével, valamint a mulasztási bírság, az eljárási bírság, illetve a késedelmi kamat megfizetésére kötelezésével összefüggő hatósági ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos peres ügyekben a perképviselet ellátásában való közreműködés. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) és a törzshivatal Jogi Perképviseleti Főosztályával egyeztetve rendkívüli jogorvoslati eljárást kezdeményez;

b) Törvényességi felügyeleti eljárások kezdeményezése;

c) Felszámolási, végelszámolási, csődeljárási, végrehajtási ügyek intézése;

d) Az Igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos jogellenes cselekmények, mulasztások véleményezése, értékelése, büntetőeljárási, szabálysértési feljelentés, fegyelmi és kárfelelősség szempontjából;

e) Törvényességi felügyeleti eljárások kezdeményezése cégbíróságnál.

2. 6. 1. 2. Megtérítési Osztály

A Megtérítési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A nyugellátási szakigazgatással kapcsolatos megtérítési (kártérítési) ügyek intézése, határozatok, végzések kibocsátása;

b) A baleseti megtérítési feladatok ellátása, a baleseti ellátások megállapítását követően a megtérítési eljárás lefolytatása, határozatok, végzések kibocsátása, méltányossági törlés, fizetési határidő módosítása, döntésre előkészítése és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) felé történő továbbítása;

c) A jogalap nélkül felvett ellátások körében megtérítésre, visszafizetésre kötelező határozatok kibocsátása, továbbá fellebbezések másodfokú döntésre történő felterjesztése az ONYF-hez;

d) Az igazgató hatáskörébe tartozó egyes méltányossági ügyek döntésre történő előkészítése, és a döntésnek megfelelő határozathozatal.

2. 6. 2. Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Főosztálya

2. 6. 2. 1. Ellátások Elszámolási Osztálya

1. Az Ellátások Elszámolási Osztálya funkcionális feladatai tekintetében:

a) A Magyar Államkincstárral kapcsolatos pénzügyi tevékenység keretében az Ellátási Számla kezelése;

b) A a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 87-88. §-án és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 73. §-án alapuló megtérítési igényekkel kapcsolatos analitikus nyilvántartás vezetése és az egyéb kapcsolódó feladatok ellátása, valamint adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az ONYF felé;

c) NYUFIG lista alapján értesítések küldése a megtérítendő összeg változásáról;

d) A Tny. 84-85. § szerinti jogalap nélkül felvett ellátások megtérítésével kapcsolatos feladatok ellátása;

e) A Tny. 80. § szerinti késedelmi kamatok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátása;

f) A Tny. 91. § szerinti mulasztási bírság és a Ket. 61. § szerinti eljárási bírság folyószámlájával kapcsolatos feladatok ellátása, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése, felülvizsgálata;

g) Egyenlegközlő levelek, igazolások elkészítése, egyeztetések elvégzése az ügyfelekkel, adatszolgáltatás és együttműködés a Jogi és Igazgatási Osztállyal;

h) Az ellátási szektorhoz tartozó követelésekkel kapcsolatos végrehajtási eljárás kezdeményezése;

i) A perképviseleti feladatok ellátása során felmerülő perköltségek pénzügyi, számviteli rendezése, az igazgatóságot megillető perköltségek nyilvántartásba vétele, az összeg beszedésére a szükséges intézkedés megtétele;

j) Egészségbiztosítási Alapot érintő bevételek beutalása havonta a Nyugdíjbiztosítási Alap Lebonyolítási Számlájára, és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az ONYF felé;

k) Postaköltségek kifizetése, nyilvántartása, adatszolgáltatás elkészítése;

l) A NYUFIG felé a központi költségvetést érintő jogalap nélküli befizetések utalása;

m) Az Egészségbiztosítási Alapot érintően havonta adatszolgáltatás teljesítése;

n) A visszalépő magánnyugdíj-pénztári tagokról nyilvántartás vezetése, az ezzel kapcsolatos pénzügyi teendők ellátása, adatszolgáltatás az ONYF felé;

o) A fentiekben meghatározott folyószámlák, nyilvántartások felülvizsgálata;

p) A követelések analitikus nyilvántartása az ONYF által meghatározottak alapján;

q) A pártfogói díjról kapott határozat alapján az összeg utalása a kedvezményezett részére;

r) A mérlegjelentés összeállításához az analitikus nyilvántartások alapján a táblázatok elkészítése az ONYF által kiadott formátumban, Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap és központi költségvetés szerinti megbontásban, részletezve az előző és tárgyévi követelés- és kötelezettségállományt;

s) Az ellátási szektor analitikus és főkönyvi könyvelése ágazati könyvelési rendszerben, egyeztetések elvégzése, kapcsolódó számviteli feladatok végrehajtása, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az ONYF részére az államháztartási-, számviteli törvényben és más jogszabályban, továbbá az Igazgatóság és az ONYF közötti megállapodásban megfogalmazott előírás alapján;

sz) A követelések és kötelezettségek leltározása negyedévenként, és az értékvesztés elszámolása;

t) A Nyugdíjbiztosítási Alapot érintő jogszabályban előírt kötelezettségvállalások ellenjegyzésének, a kifizetések szakmai teljesítésének, érvényesítésének, utalványozásának valamint annak ellenjegyzésével kapcsolatos feladatok és jogkörök ellátása, illetve felügyelete;

u) A bevételek beszedése iránti intézkedések megtétele, érvényesítése;

v) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási feladatához kapcsolódóan elvégzendő leltározási tevékenység megszervezése, irányítása, ellenőrzése;

w) Az Igazgatóságnál felmerülő fordítási költségek elszámolásához kapcsolódó alaponkénti nyilvántartások vezetése, és havonta adatszolgáltatás teljesítése az ONYF részére;

x) A feladatellátással kapcsolatos informatikai és ügyvitel-fejlesztések kezdeményezése, részvétel azok szakmai szempontok szerinti kidolgozásában;

y) A feladatkörébe tartozó panaszbeadványok kivizsgálásának ellátása;

z) Az osztály feladatkörébe tartozó, elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat elvégzése;

zs) Adatszolgáltatás készítése a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról.

2. 6. 2. 2. Megállapodásos Ügyek Osztálya

1. A Megállapodásos Ügyek Osztálya funkcionális feladatai tekintetében:

a) A Magyar Államkincstárral kapcsolatos pénzügyi tevékenység keretében az Ellátási Számla kezelése;

b) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-ának (1), (4) és (5) bekezdései szerinti megállapodás folyószámláinak kezelése és a kapcsolódó feladatok ellátása, valamint adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az ONYF felé;

c) A Tbj. 34. §-ának (1), (4) és (5) bekezdései szerinti megállapodással kapcsolatosan kiadott adóigazolások módosítása, az adatszolgáltatás helyesbítése és megküldése a NAV felé;

d) A követelések analitikus nyilvántartása az ONYF által meghatározottak alapján;

e) A táblázatok elkészítése a mérlegjelentés összeállításához az analitikus nyilvántartások alapján a ONYF által kiadott formátumban, Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap és Központi költségvetés szerinti megbontásban részletezve az előző és tárgyévi követelés- és kötelezettségállományt;

f) Az analitikus és főkönyvi könyvelés ágazati könyvelési rendszerben, egyeztetések elvégzése, kapcsolódó számviteli feladatok végrehajtása, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az ONYF részére az államháztartási-, számviteli törvényben és más jogszabályban továbbá az Igazgatóság és az ONYF közötti megállapodásban megfogalmazott előírás alapján;

g) Főkönyvi és analitikus nyilvántartások vezetése, egyeztetések elvégzése az ellátási szektorban;

h) A feladatellátással kapcsolatos informatikai és ügyvitelfejlesztések kezdeményezése, részvétel azok szakmai szempontok szerinti kidolgozásában;

i) A feladatkörébe tartozó panaszbeadványok kivizsgálásának ellátása;

j) Az osztály feladatkörébe tartozó, elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos feladatok elvégzése; k) Adatszolgáltatás készítése a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról.

2. 6. 3. Szakigazgatási Informatikai Főosztály

2. 6. 3. 1. Rendszeradminisztrációs- és Felügyeleti Osztály

1. A Rendszeradminisztrációs- és Felügyeleti Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Az Igazgatóság szerverparkjának üzemeltetése, a biztonsági beállítások, a vírusvédelmi rendszer folyamatos figyelemmel kísérése, karbantartása;

b) A felhasználók által használt informatikai és irodatechnikai berendezések üzemeltetése, diszpécser biztosítása a gyors hibaelhárítás érdekében;

c) Központilag nem támogatott nyugdíjsegédprogramok és az ügymenetet támogató alkalmazások elkészítése az Ügyvitelszervezési Osztály által megadott paraméterek alapján;

d) Kellékanyag kezelése, a felhasználás folyamatos figyelése a takarékossági intézkedésekre figyelemmel;

e) A ceglédi és váci működési helyek teljes informatikai támogatása;

f) Szervezett dokumentumtár biztosítása a szakterületek igényének megfelelően;

g) A mentés, archiválás szervezése, végrehajtása, a visszatölthetőség rendszeres ellenőrzése;

h) Az adatvédelmi és informatikai szabályzatban foglaltaknak megfelelő házirendek elkészítése, folyamatos karbantartása különös tekintettel a tiltásokra, korlátozásokra;

i) A helyi és központi rendszerek felhasználók jogosultságainak kezelése.

2. 6. 3. 2. Ügyvitelszervezési Osztály

1. Az Ügyvitelszervezési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Az ellenőrzési és nyilvántartási szakterületek által módosításra előírt foglalkoztatói adatszolgáltatások helyreállítása a központi rendszerből;

b) Központi rendszerekhez kapcsolódó ügyviteli, rendszergazdai feladatok ellátása;

c) Központi rendszerek használatának oktatása;

d) Központilag nem támogatott nyugdíjsegédprogramok és az ügymenetet támogató alkalmazások tervezése a szakterületek igényeinek megfelelően;

e) Központi fejlesztések tesztelése, fejlesztési javaslatok készítése a szakterületek jelzéseinek megfelelően;

f) Az adatvédelmi és informatikai szabályzatban foglaltak betartásának biztosítása a helyi és központi rendszerek vonatkozásában;

g) Az Ügyfélkapun keresztül történő elektronikus igénybejelentéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos telefonos és személyes ügyféltámogatás;

h) A különböző szakterületek közötti informatikai koordinálás az ügyviteli utasításoknak megfelelően.

2. 6. 4. Igazgatási és Szervezési Főosztály

Az Igazgatási és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Az Igazgatóság munkaterveinek, beszámolóinak összeállítása, illetőleg elkészítése;

b) Az Igazgatóság feladatterveinek előkészítése, a határidők és teljesítések figyelemmel kísérése, az előkészítő munkák irányítása, megbeszélések, értekezletek szervezése, a döntések nyilvántartása, a végrehajtás megszervezése, ellenőrzése;

c) A megküldött jogszabály-, utasítástervezetek stb. véleményezése, és a szakterületi vélemények összefoglalása;

d) Az ONYF-hez címzett felterjesztések, jelentések összefoglalása, tájékoztatók összeállítása;

e) Az adatvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatok koordinálása, ellenőrzése.

2. 6. 4. 1. Igazgatási és Központi Ügykezelési Osztály

1. Az Igazgatási és Központi Ügykezelési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) A kormánymegbízotti, főigazgatói és igazgatói, szakigazgatási szerv igazgatói utasítások, belső szabályzatok figyelemmel kísérése, a központi ügykezelés elvégzése, a minősített adatok kezelése;

b) Részvétel az Igazgatóság szabályzatainak, belső utasításainak kidolgozásában;

c) Az Igazgatóság szakmai ellenőrzési feladattervének előkészítése, a vizsgálat eredménye alapján a feltárt hiányosságok megoldására, minősített vagy ismétlődő lényeges hibák esetén a felelősségre vonásra javaslat készítése;

d) A nyugdíjigazgatási statisztikai adatszolgáltatással és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Igazgatóságot érintő jelentéseivel kapcsolatos feladatok ellátás;.

e) Az Igazgatóság központi bélyegzői nyilvántartásának vezetése.

2. 6. 4. 2. Méltányossági Ellátások Osztálya

1. A Méltányossági Ellátások Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladata tekintetében ellátja a kivételes nyugellátás-emelés, -megállapítás és az egyszeri segélyekkel kapcsolatos igazgatói méltányossági jogkör gyakorlásával összefüggő ügyviteli és előkészítő feladatokat az igazgató által meghatározottak szerint.

2. 6. 5. Nyugellátási I. Főosztály

2. 6. 5. 1. I. Nyugdíjigényelbírálási Osztály

2. 6. 5. 2. II. Nyugdíjigényelbírálási Osztály

2. 6. 5. 3. III. Nyugdíjigényelbírálási Osztály

2. 6. 5. 4. IV. Nyugdíjigényelbírálási Osztály (Cegléd)

A I-IV. Nyugdíjigényelbírálási Osztály azonos feladatokat lát el.

1. A Nyugdíjigényelbírálási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A Tny. -ben meghatározott nyugellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, hozzátartozói nyugellátások), a Tny. 22/A §-a szerinti nyugdíjnövelés iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

b) A külön jogszabályokban meghatározott nyugellátások (bányásznyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja, korengedményes nyugdíj, polgármesterek kedvezményes öregségi nyugdíja és közszolgálati járadéka, rehabilitációs járadék), az egészségkárosodott személyek szociális járadékai (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), valamint a rokkantsági járadék iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

c) Az Ebtv. szerinti baleseti járadék iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

d) A szolgálati idő elismerési kérelmek elbírálása, döntéshozatal;

e) Az ágazati ügyviteli és iktatási rendszerben történő iktatás és kezelés, a NYUGDMEG, KELEN, valamint az ágazati ügyviteli és iktatási rendszerek kezelése, illetve a nyugdíj-ágazati központi ügyviteli rendszerben történő iktatás, kezelés;

f) Tanúmeghallgatási eljárás, valamint a kereseti adatok, a szolgálati idő, a korkedvezményes szolgálati idő és az ellátásra való jogosultság stb. helyszíni vizsgálatának kezdeményezése, a vizsgálat eredménye alapján döntéshozatal;

g) Korkedvezményes szolgálati idő vonatkozásában az azonosítási eljárás lefolytatása, döntés a beszámíthatóság tekintetében, szükség esetén az ONYF-től állásfoglalás kérésének kezdeményezése;

h) Az igények elbírálását követően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően (különös tekintettel a Ket. előírásaira) szükség esetén - hivatalból vagy kérelemre - a határozatok felülvizsgálata (módosítás, visszavonás;

i) Nyugdíjügyekben keletkezett bírói ítéletek foganatosításához a döntések elkészítése;

j) A fellebbezés értékelése, teljesíthetőségének vizsgálata, ennek alapján a döntés módosítása, visszavonása, ha pedig a fellebbezés saját hatáskörben nem teljesíthető - a szakmai álláspont közlésével - a fellebbezések továbbítása, a másodfokú döntés kézbesítése;

k) Az egészség károsodást érintő fellebbezésekkel kapcsolatban a Ket. 26. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szempontok alapján indokolt ügyviteli intézkedések megtétele az ONYF főigazgatója normatív utasítása szerint;

l) Rehabilitációs járadékban részesülők esetén a Munkaügyi Központoktól érkezett megkeresések (állapotrosszabbodás, meghosszabbítás), illetve az ügyfél által kezdeményezett állapotrosszabbodás esetén felülvizsgálati eljárás lefolytatása, ennek eredményéről történő értesítés.

2. Az Nyugdíjigényelbírálási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Statisztikai adatszolgáltatás nyújtása az osztály feladatkörébe tartozó feladatok tekintetében;

b) Az egyes ellátások megállapításával, illetve továbbfolyósításával kapcsolatos - jogszabályban előírt -szakhatósági állásfoglalások beszerzése;

c) Közérdekű bejelentések kezelése, panaszok kivizsgálása, minősítése.

2. 6. 5. 5. Nyugdíj Időszakos Orvosi Felülvizsgálatok Osztálya

1. A Nyugdíj Időszakos Orvosi Felülvizsgálatok Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A szakhatósági állásfoglalások időszakos felülvizsgálati eljárásának lefolytatása, a vizsgálat eredményétől függő intézkedések megtétele, a NYUFIG és az igénylő értesítése, illetve intézkedés a leszállító, felemelő, megszüntető határozatok meghozataláról;

b) Egyes ellátások továbbfolyósításával kapcsolatos jogszabályban előírt szakhatósági állásfoglalások beszerzése.

2. 6. 5. 6. Nyugdíj Ügyfélszolgálati és Ügykezelési Osztály (Cegléd)

1. A Nyugdíj Ügyfélszolgálati és Ügykezelési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) A megjelenő ügyfelek fogadása, részükre általános és konkrét ügyekben felvilágosítás adása, igénybejelentések felvétele;

b) Nyugellátási ügyekhez szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek felvétele, írásba foglalása;

c) Kapcsolattartás és együttműködés az ONYF szervezeti egységeivel, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, a NAV-val;

d) Írásos és telefonos megkeresések esetén nyugdíjszakmai tájékoztatás nyújtása;

e) Az igényelbírálás előkészítése (KELEN elektronikus dosszié nyitása, fénymásolási feladatok ellátása);

f) A lezárt nyugdíjügyekben érkező beadványok megválaszolása;

g) Ügykezelési feladatok ellátása: a beérkező igénybejelentések, megkeresések NYUGDMEG rendszerben iktatása, a nyugdíjügyekben érkező levelek, adatközlések kiosztása, postázási feladatok, a nyugdíjügyiratok irattárazása, a visszaérkező tértivevények kezelése és kiosztása, a nyugdíjirattár kezelése, a nyugdíjiratok selejtezése;

h) Kísérőjegyzékek elkészítése, döntések továbbítása a NYUFIG-hoz.

2. 6. 6. Nyugellátási II. Főosztály

2. 6. 6. 1. V. Nyugdíjigényelbírálási Osztály

2. 6. 6. 2. VI. Nyugdíjigényelbírálási Osztály

Az V-VI. Nyugdíjigényelbírálási Osztály azonos feladatokat lát el.

1. A Nyugdíjigényelbírálási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A Tny. -ben meghatározott nyugellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, hozzátartozói nyugellátások), a Tny. 22/A §-a szerinti nyugdíjnövelés iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

b) A külön jogszabályokban meghatározott nyugellátások (bányásznyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja, korengedményes nyugdíj, polgármesterek kedvezményes öregségi nyugdíja és közszolgálati járadéka, rehabilitációs járadék), az egészségkárosodott személyek szociális járadékai (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), valamint a rokkantsági járadék iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

c) Az Ebtv. szerinti baleseti járadék iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

d) A szolgálati idő elismerési kérelmek elbírálása, döntéshozatal;

e) Az ágazati ügyviteli és iktatási rendszerben történő iktatás és kezelés, a NYUGDMEG, KELEN, valamint az ágazati ügyviteli és iktatási rendszerek kezelése, illetve a nyugdíj-ágazati központi ügyviteli rendszerben történő iktatás, kezelés;

f) Tanúmeghallgatási eljárás, valamint a kereseti adatok, a szolgálati idő, a korkedvezményes szolgálati idő és az ellátásra való jogosultság stb. helyszíni vizsgálatának kezdeményezése, a vizsgálat eredménye alapján döntéshozatal;

g) Korkedvezményes szolgálati idő vonatkozásában az azonosítási eljárás lefolytatása, döntés a beszámíthatóság tekintetében, szükség esetén az ONYF-től állásfoglalás kérésének kezdeményezése;

h) Az igények elbírálását követően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően (különös tekintettel a Ket. előírásaira) szükség esetén - hivatalból vagy kérelemre - a határozatok felülvizsgálata (módosítás, visszavonás);

i) Nyugdíjügyekben keletkezett bírói ítéletek foganatosításához a döntések elkészítése;

j) A fellebbezés értékelése, teljesíthetőségének vizsgálata, ennek alapján a döntés módosítása, visszavonása, ha pedig a fellebbezés saját hatáskörben nem teljesíthető - a szakmai álláspont közlésével - a fellebbezések továbbítása, a másodfokú döntés kézbesítése;

k) Az egészség károsodást érintő fellebbezésekkel kapcsolatban a Ket. 26. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szempontok alapján indokolt ügyviteli intézkedések megtétele az ONYF főigazgatója normatív utasítása szerint;

l) Rehabilitációs járadékban részesülők esetén a Munkaügyi Központoktól érkezett megkeresések (állapotrosszabbodás, meghosszabbítás), illetve az ügyfél által kezdeményezett állapotrosszabbodás esetén felülvizsgálati eljárás lefolytatása, ennek eredményéről értesítés.

2. Az Nyugdíjigényelbírálási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Statisztikai adatszolgáltatás nyújtása az osztály feladatkörébe tartozó feladatok tekintetében;

b) Az egyes ellátások megállapításával, illetve továbbfolyósításával kapcsolatos - jogszabályban előírt -szakhatósági állásfoglalások beszerzése;

c) Közérdekű bejelentések kezelése, panaszok kivizsgálása, minősítése.

2. 6. 6. 3. VII. Nyugdíjigényelbírálási Osztály (Vác)

1. Az Nyugdíjigényelbírálási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A Tny. -ben meghatározott nyugellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, hozzátartozói nyugellátások), a Tny. 22/A §-a szerinti nyugdíjnövelés iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

b) A külön jogszabályokban meghatározott nyugellátások (bányásznyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, országgyűlési képviselők öregségi nyugdíja, korengedményes nyugdíj, polgármesterek kedvezményes öregségi nyugdíja és közszolgálati járadéka, rehabilitációs járadék), az egészségkárosodott személyek szociális járadékai (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), valamint a rokkantsági járadék iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

c) A Ebtv. szerinti baleseti járadék iránti igények elbírálása, döntéshozatal;

d) A szolgálati idő elismerési kérelmek elbírálása, döntéshozatal;

e) Az ágazati ügyviteli és iktatási rendszerben történő iktatás és kezelés, a NYUGDMEG, KELEN és az ágazati ügyviteli és iktatási rendszerek kezelése, illetve a nyugdíj-ágazati központi ügyviteli rendszerben történő iktatás, kezelés;

f) Tanúmeghallgatási eljárás, valamint a kereseti adatok, a szolgálati idő, a korkedvezményes szolgálati idő és az ellátásra való jogosultság stb. helyszíni vizsgálatának kezdeményezése, a vizsgálat eredménye alapján döntéshozatal;

g) Korkedvezményes szolgálati idő vonatkozásában az azonosítási eljárás lefolytatása, döntés a beszámíthatóság tekintetében, szükség esetén az ONYF-től állásfoglalás kérésének kezdeményezése;

h) Az igények elbírálását követően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően (különös tekintettel a Ket. előírásaira) szükség esetén - hivatalból vagy kérelemre - a határozatok felülvizsgálata (módosítás, visszavonás);

i) Nyugdíjügyekben keletkezett bírói ítéletek foganatosításához a döntések elkészítése;

j) A fellebbezés értékelése, teljesíthetőségének vizsgálata, ennek alapján a döntés módosítása, visszavonása, ha pedig a fellebbezés saját hatáskörben nem teljesíthető - a szakmai álláspont közlésével - a fellebbezések továbbítása, a másodfokú döntés kézbesítése;

k) Az egészségkárosodást érintő fellebbezésekkel kapcsolatban a Ket. 26. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szempontok alapján indokolt ügyviteli intézkedések megtétele az ONYF főigazgatója normatív utasítása szerint;

l) Rehabilitációs járadékban részesülők esetén a Munkaügyi Központoktól érkezett megkeresések (állapotrosszabbodás, meghosszabbítás), illetve az ügyfél által kezdeményezett állapotrosszabbodás esetén felülvizsgálati eljárás lefolytatása, ennek eredményéről értesítés;

2. Az Nyugdíjigényelbírálási Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) A megjelenő ügyfelek fogadása, részükre általános és konkrét ügyekben felvilágosítás adása, igénybejelentések felvétele;

b) Nyugellátási ügyekhez szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek felvétele, írásba foglalása;

c) Kapcsolattartás és együttműködés az ONYF szervezeti egységeivel, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, a NAV-val;

d) Írásos és telefonos megkeresések esetén nyugdíjszakmai tájékoztatás nyújtása;

e) Az igényelbírálás előkészítése (KELEN elektronikus dosszié nyitása, fénymásolási feladatok ellátása;

f) A lezárt nyugdíjügyekben érkező beadványok megválaszolása;

g) Ügykezelési feladatok ellátása: a beérkező igénybejelentések, megkeresések NYUGDMEG rendszerben iktatása, a nyugdíjügyekben érkező levelek, adatközlések kiosztása, postázási feladatok, a nyugdíjügyiratok irattárazása, a visszaérkező tértivevények kezelése és kiosztása, a nyugdíjirattár kezelése, a nyugdíjiratok selejtezése;

h) Kísérőjegyzékek elkészítése, döntések továbbítása a NYUFIG-hoz.

3. Az Nyugdíjigényelbírálási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Statisztikai adatszolgáltatás nyújtása az osztály feladatkörébe tartozó feladatok tekintetében;

b) Az egyes ellátások megállapításával, illetve továbbfolyósításával kapcsolatos - jogszabályban előírt -szakhatósági állásfoglalások beszerzése;

c) Közérdekű bejelentések kezelése, panaszok kivizsgálása, minősítése.

2. 6. 6. 4. Nyugdíj Ügyfélszolgálati Osztály

1. A Nyugdíj Ügyfélszolgálati Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) A megjelenő ügyfelek fogadása, részükre általános és konkrét ügyekben felvilágosítás adása, igénybejelentések felvétele;

b) Nyugellátási ügyekhez szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek felvétele, írásba foglalása;

c) Kapcsolattartás és együttműködés az ONYF szervezeti egységeivel, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, a NAV-val;

d) Írásos és telefonos megkeresések esetén nyugdíjszakmai tájékoztatás nyújtása;

e) Az igényelbírálás előkészítése (KELEN elektronikus dosszié nyitása, fénymásolási feladatok ellátása);

f) A lezárt nyugdíjügyekben érkező beadványok megválaszolása.

2. 6. 6. 5. Nyugdíj Ügykezelési Osztály

1. A Nyugdíj Ügykezelési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ügykezelési feladatok ellátása: a beérkező igénybejelentések, megkeresések NYUGDMEG rendszerben iktatása, a nyugdíjügyekben érkező levelek, adatközlések kiosztása, postázási feladatok, a nyugdíjügyiratok irattárazása, a visszaérkező tértivevények kezelése és kiosztása, a nyugdíjirattár kezelése, a nyugdíjiratok selejtezése.;

b) Kísérőjegyzékek elkészítése, döntések továbbítása a NYUFIG-hoz.

2. 6. 7. Nyilvántartási Főosztály

2. 6. 7. 1. Nyilvántartási I. Osztály

2. 6. 7. 2. Nyilvántartási II. Osztály

2. 6. 7. 3. Nyilvántartási III. Osztály

2. 6. 7. 4. Nyilvántartási IV. Osztály (Cegléd)

A Nyilvántartási I-IV. Osztály azonos nyilvántartási feladatokat lát el.

1. A Nyilvántartási Osztályok egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladataik tekintetében:

a) A biztosítási idő és a nyugellátás alapjául szolgáló keresetek közhiteles nyilvántartásának kezelése, foglalkoztatói regisztráció, foglalkoztatói adatbefogadás, adatfeldolgozás;

b) A működési terület foglalkoztatói, vállalkozói, őstermelői adatbázisának kezelése;

c) Az esedékes szolgálati idő- és jövedelmi adatközlések átvétele, felülvizsgálata - az ügyfélszolgálattal együttműködve -, a foglalkoztatói adatszolgáltatások teljesítésének nyomon követése;

d) Az elmaradt foglalkoztatói adatszolgáltatások beszerzése, nyomon követése, azok mulasztási bírsággal történő kikényszerítése;

e) A hatósági (nyugdíjbiztosítási) nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, javítás, törlés) tárgyában való határozat szerinti intézkedés;

f) Ellenőri megkeresések indítása (cél-, záró- és utóellenőrzési ügyekben) és a visszaérkező adatok feldolgozása;

g) Az ellenőrzési szakterülettől érkező jegyzőkönyvekkel összefüggő határidő figyelése, a teljesített adatszolgáltatások helyességének vizsgálata, eltérés esetén a szükséges intézkedések megtétele;

2. A Nyilvántartási Osztályok egyéb feladataik tekintetében:

a) Adatszolgáltatás nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásokhoz szolgálati idő elismerési kérelmek elbírálásához;

b) Tájékoztatás, igazolás kiadása a biztosítási jogviszonyról nem társadalombiztosítási célra;

c) Adatbázis helyreállítási kérelmekkel kapcsolatos feladatok;

d) A nyilvántartási ügyekben megjelenő ügyfelek fogadása, szakmai felvilágosítás adása;

e) Az ügyfélszolgálaton a nyilvántartási ügyekhez kapcsolódó nyilatkozatok, jegyzőkönyvek felvétele, írásba foglalása;

f) Nyilvántartással kapcsolatos ügyekben kapcsolattartás és együttműködés a Kormányhivatal ügyfélszolgálati tevékenységet végző egységeivel;

g) A nyilvántartási adatokkal összefüggő statisztikai adatszolgáltatások teljesítése.

2. 6. 7. 5. Felszámolási Eljárások Osztálya

1. A Felszámolási Eljárások Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A felszámolás és végelszámolás alá került foglalkoztatók vonatkozásában az elmaradt adatszolgáltatások beszerzése, nyomon követése, a teljesítés mulasztási bírsággal történő kikényszerítése;

b) A beérkezett adatok hatósági (nyugdíjbiztosítási) nyilvántartásba történő bejegyzése;

c) Belföldi jogsegély keretében információadás közigazgatási és egyéb szervek részére;

d) A felszámolási és végelszámolási eljárás során igazolások és hatósági bizonyítványok kiadása;

e) A felszámolási és végelszámolási ügyekkel kapcsolatban érdeklődő ügyfelek számára az ügyfélszolgálati elérhetőség (személyes, e-mail, telefon) megszervezése és az ügyfélszolgálati tevékenység ellátása;

f) A felszámolási és végelszámolási ügyekkel összefüggő adatbázis helyreállításával kapcsolatos feladatok;

2. A Felszámolási Eljárások Osztálya egyéb feladatai tekintetében teljesíti a felszámolási és végelszámolási eljárásokkal kapcsolatosan statisztikai adatszolgáltatást.

2. 6. 7. 6. Nyilvántartási Ügykezelési és Dokumentációs Osztály

1. A Nyilvántartási Ügykezelési és Dokumentációs Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ellátja a nyilvántartási szakterületre érkező adatszolgáltatások, megkeresések iktatását, irattárazását;

b) Adatot szolgáltat az állami adóhatóságtól átvett járulék-folyószámla nyilvántartásból;

c) Kezeli a nyilvántartási dokumentumtárat;

2. A Nyilvántartási Ügykezelési és Dokumentációs Osztály egyéb feladatai tekintetében felelős az irattár rendjéért, a NAV részére szükséges adatok biztosításáért.

2. 6. 8. Nyugdíjellenőrzési Főosztály

2. 6. 8. 1. Területi Nyugdíjellenőrzési I. Osztály

2. 6. 8. 2. Területi Nyugdíjellenőrzési II. Osztály

A Területi Nyugdíjellenőrzési I. és II. Osztály azonos ellenőrzési feladatokat lát el, terület szerinti felosztásban. Ezen túlmenően a II. Osztály ügyiratkezelési egysége révén ellátja a Nyugdíjellenőrzési Főosztály feladatellátása során érkezett, keletkezett iratok Iratkezelési Szabályzatban foglaltak szerinti kezelését.

1. A Területi Nyugdíjellenőrzési Osztályok koordinációs feladataik tekintetében a foglalkoztatók, a biztosítottak és egyéb ügyfelek részére tájékoztatást és felvilágosítást ad, az adatszolgáltatásra kötelezetteket instruálja.

2. A Területi Nyugdíjellenőrzési Osztályok egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, egyéni cégek, mezőgazdasági őstermelők, valamint a társas vállalkozások (az előtársaságként történő működés időtartamára is) társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése;

b) A megszűnő foglalkoztatók záró ellenőrzése;

c) A nyugdíjak, rehabilitációs járadék és a nyugdíjszerű ellátások megállapításához szükséges tisztázatlan szolgálati idő, kereseti adatok helytállóságának vizsgálata;

d) Szolgálati idő utólagos nyilvántartásba vételével, törlésével, béradatok utólagos változtatásával kapcsolatos ügyekben eljárás lefolytatása és javaslattétel;

e) A Nyilvántartási Osztályokra beérkezett nyilvántartásokban rögzített, illetőleg a Tny. 96. § (9) bekezdése alapján az ügyfél kérelmére bér, kereseti, szolgálati idő és egyéb adatok utólagos helyszíni ellenőrzése;

f) Bizonyítási eljárás, így különösen tanúmeghallgatás, helyszíni szemle lefolytatása;

g) Közérdekű bejelentések, panaszok helyszíni kivizsgálása;

h) Az ellenőrzésekről, valamint a helyszíni eljárások eredményéről jegyzőkönyvek felvétele, hivatalos feljegyzések készítése, határozatok és végzések hozatala, a foglalkoztató mulasztása, téves vagy hiányos adatszolgáltatása esetén, illetve megjelenési kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén mulasztási, illetve eljárási bírság kiszabása;

i) A felszámolás alatt álló vagy jogutód nélkül megszűnt foglalkoztatók esetében a nyilvántartási dokumentáció rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele;

j) Méltányossági kérelmek előkészítése céljából környezettanulmány készítése, előzetes véleményezése;

k) Helyszíni vizsgálat a korkedvezményre jogosultság körülményeinek tisztázására;

l) Megtérítési, baleseti ügyek helyszíni vizsgálata;

m) Hozzátartozói nyugellátás esetén az együttéléssel kapcsolatos tényállás tisztázása, vizsgálata, erről jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés készítése;

n) Meghatározott esetekben okmány érvénytelenítés végrehajtása;

o) A Tny. 22/A. §-a szerinti nyugdíjnöveléshez szükséges kereseti és jövedelmi adatok és jogosultsági idők vizsgálata; p) A Tny. 83/B. §-a alapján a nyugellátás szüneteltetésével összefüggő kereseti korlát vizsgálata;

3. A Területi Nyugdíjellenőrzési Osztályok egyéb feladataik tekintetében teljesítik az ellenőrzési szakterülettel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatást.

2. 7. Munkaügyi Központ

2. 7. 1. Szervezési Osztály

1. A Szervezési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Véleményezi és jóváhagyja a kiadványok megjelenését, tanácskozások, konferenciák szakmai anyagait;

b) Szervezi a Munkaügyi Központ rendezvényeit;

c) Véleményezi a kirendeltségek által készített tájékoztató anyagokat, illetve adatszolgáltatásokat;

d) Irányítja és szervezi a külső megkeresésekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat;

e) A munkáltatók kérdőívvel történő mintavételes megkérdezése nyomán - a kirendeltségek bevonása mellett -rövid távú munkaerő-piaci prognózist készít;

f) Koordinálja a kirendeltségek negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését (NMF), elkészíti a fővárosi és megyei szintű értékelést;

g) Irányítja és szervezi a Megegyezéses Eredménycélokkal való Vezetési (a továbbiakban: MEV) rendszerrel kapcsolatos tervezési és értékelési feladatokat;

h) Figyelemmel kíséri a kirendeltségi minőségfejlesztő munkaszervezetek tevékenységét;

i) Koordinálja az elégedettségi felméréseket, elkészíti a minőségügyi munka értékelését;

j) Közreműködik az illetékességi területéhez tartozó megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, tapasztalatainak átadásával segíti a felkészülésüket a feladatok teljes körű ellátása érdekében.

2. A Szervezési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Iktatási és irattározási feladatokat végez;

b) Ellátja szakmai munkát támogató szoftverek működését biztosító informatikai feladatokat.

3. A Szervezési Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Havi rendszerességgel tájékoztató anyagot készít az aktuális munkaerő-piaci helyzetről a sajtó részére;

b) Előadás anyagokat készít, részt vesz tájékoztatók, kiadványok összeállításában;

c) Elemzi a munkaerő-piaci folyamatokat kiváltó okokat, és azok következményeit, azokról szakmai és közérdekű tájékoztatást nyújt;

d) Negyedévente helyzetjelentést készít a munkaerő-piaci folyamatokról, kiemelve a hátrányos helyzetű célcsoportokat;

e) Elemzi az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökből kikerültek nyomon követéses (MONITORING) vizsgálatával kapcsolatos anyagokat;

f) Elkészíti a MEV éves tervdokumentációját, valamint a teljesítményértékelésekhez kapcsolódó indikátorok és eredménymutatók kiértékelését;

g) Ellátja a munkaügyi tanács titkársági feladatait;

h) Ellátja a munkaügyi központ vezetőjének munkáltatói jogkör gyakorlásából adódó, a vezető által meghatározott feladatokat;

i) Kapcsolatot tart a Kormánymegbízotti Kabinettel, a Kabinet részére sajtóanyagot készít a szakmai osztályok által készített részanyagok alapján;

j) Vizsgálja és elemzi a régióban az álláskeresők térségenkénti, iskolai végzettség szerinti és jellemző szakmánkénti struktúráját;

k) Adatokat szolgáltat az illetékességi területéhez tartozó Kormányhivatal munkaügyi központja számára a fővárosi statisztikák, felmérések, prognózisok készítéséhez, értékeléséhez;

l) Minőségirányítási rendszert működtet és koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatokat.

2. 7. 2. Hatósági Osztály

1. A Hatósági Osztály kodifikációs feladatai tekintetében:

a) Előkészíti a Munkaügyi Központ központi szervezeti egységének ügyrendjét, a működéshez kapcsolódó belső szabályzatait, igazgatói utasításokat;

b) Közreműködik a Munkaügyi Központ hatáskörébe tartozó foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásának elősegítését szolgáló központi eljárásrendek jogi véleményezésében, szükség esetén kezdeményezi azok módosítását.

2. A Hatósági Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Elősegíti az egységes jogértelmezést, közreműködik a közösségi normák alkalmazásában a Munkaügyi Központ szervezeti egységeinél;

b) Állást foglal a társosztályok, kirendeltségek részéről felmerülő jogalkalmazási problémákban, szükség szerint kéri az illetékes szervek állásfoglalását;

c) Összehangolja a Munkaügyi Központban folyó jogi tevékenységet, a szervezetben dolgozó jogászok szakmai munkáját;

d) Kezeli és nyilvántartja a Munkaügyi Központ szabályzatait, eljárásrendjeit, a vezetői utasításokat, a jogszabályváltozások tükrében az illetékes szervet felhívja a szabályzat karbantartására;

e) Összehangolja jogszabály-tervezetekkel kapcsolatos véleményeket;

f) Összehangolja, segíti a kirendeltségek feladatkörébe tartozó foglalkoztatáspolitika passzív eszközeihez kapcsolódó feladatok végrehajtásának eljárási gyakorlatát, így az álláskeresők nyilvántartásba vételét és az álláskeresési támogatások megállapítását, megszüntetését, visszakövetelését;

g) Feladatainak ellátása során együttműködik az illetékességi területéhez tatozó Kormányhivatal munkaügyi központjával;

3. A Hatósági Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Előkészíti a kirendeltségek határozatai ellen benyújtott fellebbezések alapján a másodfokú döntéseket. A központi szervezeti egységek határozatai ellen előterjesztett fellebbezéseket felterjeszti másodfokú eljárásra. A fellebbezések alapján vizsgálja az első fokú eljárás jogszerűségét;

b) Elbírálja a harmadik országbeli munkavállalók illetékességi területén történő munkavállalásának engedélyezésére irányuló kérelmeket;

c) Ellátja a magán-munkaközvetítők és munkaerő kölcsönzők nyilvántartásba vételével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat;

d) Ellátja a rendbírsággal kapcsolatos feladatokat;

e) Illetékességi területén ellátja a védintézkedés kezdeményezésének megalapozásához szükséges információgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos feladatokat, a foglalkoztatók harmadik országbeli állampolgárok engedélymentes foglalkoztatásának bejelentésével kapcsolatos igazolás kiadására és nyilvántartás vezetésére vonatkozó, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek foglalkoztatásának bejelentésével kapcsolatos feladatokat.

4. A Hatósági Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) A munkaügyi központ illetékességi területén ellátja a munkaerő-piaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat;

b) Igény esetén részt vesz az osztályok szerződéskötési tevékenységében, az aktív eszközökkel kapcsolatos jogi, eljárási szabályok kidolgozásában;

c) Ellenjegyzi a szerződéseket, beadványokat;

d) Ellátja a megyei szervezet szervezeti egységeinek visszakövetésről rendelkező első fokú hatósági döntések közigazgatási végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályok és vezetői utasításban foglaltak szerint, szükség esetén gondoskodik Munkaügyi Központ szakigazgatási feladatihoz kapcsolódóan a fizetési meghagyás elkészítéséről, illetve végrehajtási lap kibocsátása iránti intézkedés megtételéről;

e) Közreműködik a panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásában;

f) Előkészíti a méltányosság gyakorlásával összefüggő döntéseket;

g) Közreműködik a hatáskörébe tartozó ügyekben a Jogi Perképviseleti Főosztállyal együttműködve a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban;

h) Munkajogi tanácsadást lát el;

i) Közreműködik a foglalkoztatási támogatáshoz kapcsolódó jelzálog-szerződésekhez kapcsolódó, ingatlan-nyilvántartással összefüggő feladatok ellátásában.

2. 7. 3. MPA Elszámolási Osztály

1. Az MPA Elszámolási Osztály kodifikációs feladatai tekintetében kidolgozza a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) működtetésével kapcsolatos gazdálkodási szabályokat, szabályzatokat, jogszabályi változás, továbbá igény esetén gondoskodik módosításukról, azokat végrehajtja, illetve betartatja.

2. Az MPA Elszámolási Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Koordinálja az alaprészek lekötöttségének, valamint a kötelezettségvállalásoknak a kirendeltségi nyilvántartását. Meghatározza az egyes támogatási eszközökhöz kapcsolódó analitikus nyilvántartások tartalmi és formai elemeit;

b) A munkaerőpiac sajátosságainak figyelembevétele érdekében együttműködik az illetékességi területéhez tatozó Kormányhivatal munkaügyi központjával;

c) Közreműködik az illetékességi területéhez tartozó Kormányhivatal munkaügyi központja kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, tapasztalatainak átadásával segíti a felkészülésüket a feladatok teljes körű ellátása érdekében;

3. Az MPA Elszámolási Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Nyilvántartja az MPA-ból nyújtott kölcsönállományt;

b) Nyilvántartja a Bérgarancia Alaprészből nyújtott rövidlejáratú kölcsön állományát;

c) Vezeti az MPA-ból nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó visszakövetelő határozatokról a nyilvántartást. A befizetéseket a nyilvántartásba felvezeti és havonta kimutatást küld a kirendeltségeknek, osztályoknak, a hátralékos ügyfelekről. A behajthatatlan követeléseket kivezeti a főkönyvi könyvelésből;

d) Vezeti a hosszúlejáratú követeléssé minősített adósokról a nyilvántartást, a befizetéseket nyilvántartásba felvezeti és havonta kimutatást küld a kirendeltségeknek, osztályoknak, a hátralékos ügyfelekről;

e) Nyilvántartja az MPA egyéb bevételeit. A befizetéseket a nyilvántartásba felvezeti és havonta kimutatást küld a kirendeltségeknek, osztályoknak, a hátralékos ügyfelekről. A behajthatatlan követeléseket kivezeti a főkönyvi könyvelésből;

f) Határidőre elkészíti az osztály feladatkörébe tartozó pénzforgalmi és az előírt statisztikai jelentéseket;

g) Elkészíti az MPA negyedéves mérlegjelentéseit, féléves és éves beszámolóját a szakmai irányító szerv által meghatározott formában és az általa megadott határidőre, biztosítva azok tartalmi és számszaki helyességét, egyezőségét;

h) Az MPA valamennyi általa kezelt alaprészével kapcsolatosan végzendő leltározási tevékenységet megszervezi, irányítja, ellenőrzi;

i) Ellátja, illetve felügyeli az MPA-t érintő jogszabályban előírt kötelezettségvállalásokkal, kötelezettségvállalások ellenjegyzésével, a kifizetések szakmai teljesítésével, érvényesítésével, utalványozásával valamint annak ellenjegyzésével kapcsolatos feladatokat és jogköröket;

j) Elkészíti a kirendeltségek által az Integrált Rendszerben teljesítés-igazolt, utalásra előkészített aktív eszköz tételek utalványrendeleteit, gondoskodik a pénzügyi teljesítésről;

k) A kirendeltségek és a szakigazgatási szerv osztályainak feladásai alapján gondoskodik az Integrált Rendszerben és a Foglalkoztatási Pénzügyi Információs Rendszerben kezelt támogatások, költségelszámolások utalványrendeleteinek elkészítéséről, valamint a pénzügyi teljesítésről a Magyar Államkincstáron keresztül;

l) Gondoskodik a közvetlenül az MPA Elszámolási Osztályra érkező számlák pénzügyi rendezéséről;

m) A kirendeltségek által az Integrált Rendszerben teljesítés-igazolt, utalásra előkészített álláskeresési támogatás, keresetpótló juttatás tételeket összesíti, gondoskodik azok postán keresztül történő kifizetéséről, átutalásáról. Intézi a számfejtéssel kapcsolatos reklamációkat, újrautalásokkal kapcsolatos ügyeket, kezdeményezi a le nem számfejtett tételek hibáinak megszüntetését. Elkészíti a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges igazolásokat;

n) Gondoskodik az állammal szembeni kötelezettségek teljesítéséről, kincstári utalásról, a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak határidőben történő átutalásáról;

o) Egyeztetést végez a magánnyugdíj-pénztárakkal az egyénektől levont (bevallott) és átutalt tagdíjak vonatkozásában, tájékoztatást ad a kirendeltségekkel történő egyeztetés alapján a hibás adatszolgáltatásról, a 2010. november 1-jét megelőzően keletkezett ügyek esetében;

p) Elkészíti az MPA-hoz kapcsolódó pénzügyi átutalási megbízásokat, gondoskodik az ellátások, támogatások pénzügyi rendezéséről. A pénzügyi teljesítésekről tájékoztatja az érintett kirendeltségeket, osztályokat;

q) Az MPA Alapkezelője által kialakított számlarend alapján megszervezi, kontírozza és könyveli a gazdasági eseményeket a főkönyvi számlákra, vezeti az előírt analitikus nyilvántartásokat. Havonta egyezteti a főkönyvi könyvelést az analitikus nyilvántartásokkal.

4. Az MPA Elszámolási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Elkészíti a társadalombiztosítási- és adójogszabályokban meghatározott jelentéseket, adatszolgáltatásokat, bevallásokat és továbbítja azokat az ügyfélkapun keresztül;

b) Közbeszerzési pályázatokhoz hatósági igazolásokat ad ki a kérelmező pályázóknak;

c) A TÁMOP 1. 1. 1., 1. 1. 2. és 1. 1. 3. programokkal kapcsolatos feladatokat lát el.

2. 7. 4. Munkaerőpiaci Eszközök Osztály

1. A Munkaerőpiaci Eszközök Osztály koordinációs feladatai:

a) Módszertani útmutatók készítésével összehangolja, segíti a kirendeltségek feladatkörébe tartozó foglalkoztatáspolitika aktív eszközeihez kapcsolódó alábbi feladatok végrehajtásának eljárási gyakorlatát:

aa) foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás;

ab) közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatások;

ac) szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzése támogatása,

ad) mobilitási támogatások;

ae) álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál valamint civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának (járulékkedvezmény) támogatása;

af) munkaközvetítéssel, munkáltatói kapcsolattartással összefüggő módszertani feladatok ellátása;

ag) részmunkaidős foglalkoztatás támogatása;

ah) egyéb, a jogszabályok által meghatározott foglalkoztatáspolitikai eszközökhöz kapcsolódó feladatok végrehajtása tekintetében.

b) Az országosan hirdethető munkaerő-igényeket továbbítja a kirendeltségek részére, információt nyújt a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, a régió munkaerő-piaci folyamatairól;

c) Javaslatot tesz az MPA foglalkoztatási alaprészének és a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat decentralizált kerete eszközönkénti felhasználására, a felhasználás irányelveire és a módosításokra;

d) Ellátja az MPA pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését;

e) Feladata a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletben, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletben és a kapcsolódó jogszabályokban a Munkaügyi Központ hatáskörébe utalt feladatok ellátásának szakmai irányítása, koordinálása, módszertani feladatok ellátása;

f) Ellátja az Országos Közfoglalkoztatási Programokkal kapcsolatosan a Munkaügyi Központ hatáskörébe utalt feladatokat (pályázatok befogadása, döntés előkészítése, támogatás utalásának előkészítése, teljesítés figyelemmel kísérése);

g) A munkaerőpiac sajátosságainak figyelembevétele érdekében együttműködik az illetékességi területéhez tatozó Kormányhivatal munkaügyi központjával;

h) Közreműködik az illetékességi területéhez tartozó Kormányhivatal munkaügyi központja kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, tapasztalatainak átadásával segíti a felkészülésüket a feladatok teljes körű ellátása érdekében;

2. A Munkaerőpiaci Eszközök Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében ellátja az MPA-ból és az EU Strukturális Alapjaiból finanszírozott támogatási tevékenységek módszertani megalapozását, a pénzügyi források felhasználásának összehangolását, koordinálását.

2. 7. 5. Befektetés Ösztönzési Osztály

1. A Befektetés Ösztönzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Koordinálja a munkahelymegőrző támogatások nyújtását, előkészíti a minisztériumi döntési javaslatokat;

b) Ellátja a feladatkörébe tartozó támogatásokkal, munkaerő-piaci programokkal kapcsolatos munkafolyamat szervezési, módszertani, keretgazdálkodási feladatait;

c) Tervezi a munkaerő-piaci programokat, koordinálja megvalósulásukat;

d) Közreműködik a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését szolgáló kirendeltségi tevékenységek koordinálásában;

e) Összegyűjti és rendszerezi a régióban elérhető pályázati lehetőségeket és azokról információkat nyújt;

f) Kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a magán munkaközvetítő tevékenységet ellátó szervezetekkel;

g) Ellátja az MPA pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését;

h) A hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat;

i) A megyei munkaerőpiac sajátosságainak figyelembe vétele érdekében együttműködik az illetékességi területéhez tatozó megyei kormányhivatalok munkaügyi központjaival;

j) Közreműködik az illetékességi területéhez tartozó megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, tapasztalatainak átadásával segíti a felkészülésüket a feladatok teljes körű ellátása érdekében;

k) Koordinálja az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) tanácsadói hálózat működtetésével kapcsolatos kirendeltségi feladatellátást.

2. A Befektetés Ösztönzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a munkahelyteremtő beruházások, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásai területén jelentkező feladatokat (pályáztatás, döntés előkészítése, támogatás utalásának előkészítése, teljesítés figyelemmel kísérése);

b) Közreműködik a vállalkozóvá válás támogatás-nyújtásának folyamatában (pályázati felhívás előkészítése, javaslatot tesz a támogatás nyújtásához rendelkezésre álló pénzügyi keret felosztásáról);

c) Feldolgozza a Bérgarancia Alaprészből igényelhető támogatás iránti kérelmeket, a döntést előkészíti, intézkedik a kifizetés iránt.

3. A Befektetés Ösztönzési Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Megteszi a szükséges intézkedéseket a bíróságok, végelszámolók által megküldött felszámolás, végelszámolás megindításáról szóló végzések, tájékoztatások feldolgozása érdekében, a beérkezett végzésekről szóló kimutatást továbbítja a társosztályok, kirendeltségek részére;

b) Részt vesz a paktumok működtetésében, koordinálásában;

c) Térségi és egyéb programokhoz kötődő partnerségi szerződésekből adódó feladatokat lát el;

d) Befektetői portfoliókat készít, illetve kezel.

2. 7. 6. Képzési és Szolgáltatási Osztály

1. A Képzési és Szolgáltatási Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Segíti a kirendeltségeket az álláskeresők, a munkaviszonyban állók képzési programjainak megvalósításában;

b) Figyelemmel kíséri a képzési támogatásra és keresetpótló juttatásra rendelkezésre álló pénzügyi keretek felhasználását;

c) Szakmailag ellenőrzi a képzési támogatásokkal összefüggő feladatokat;

d) Kapcsolatot tart azokkal a felnőttképzést folytató intézményekkel, amelyekben folyó képzési programokon résztvevők képzéséhez a kirendeltségek támogatást nyújtanak;

e) Rendszeresen kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal;

f) Ellátja a képzést elősegítő támogatásokkal kapcsolatos munkafolyamat-szervezési, módszertani, keretgazdálkodási feladatait, javaslatot tesz a decentralizált források eszközönkénti felhasználására, a felhasználás irányelveire és a módosításokra. Szervezi az ajánlott és elfogadott képzési programok megvalósítását és koordinálja a kirendeltségek ezirányú feladatát, módszertanilag összefogja azokat;

g) Összegyűjti, tanulmányozza az egyes képzési programok szakminisztériumi rendeletben meghatározott főbb követelményeit, ellenőrző munkája során vizsgálja azok megvalósítását;

h) Figyelemmel kíséri a képzési programokra jelentkezők számának alakulását, annak függvényében a képző intézménnyel egyeztetve javaslatot tesz a szakmai alkalmassági vizsgálat helyszínére, időpontjára. Figyelemmel kíséri a képzési programok lebonyolítását, a képzésből kimaradt támogatottakra vonatkozóan kimaradásukat követően, a képzés befejezését követően pedig a képzésben résztvevők létszámára vonatkozóan elszámol a képző intézménnyel;

i) A képzési program indításakor egyezteti és meghatározza a kirendeltségek által képzési támogatásban részesíthetők létszámkeretét, figyelembe véve az egyes kistérségek munkaerő-piaci helyzetét és az elhelyezkedési esélyeket;

j) Ellátja a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának koordinálásával, megvalósításának ellenőrzésével kapcsolatos következő feladatokat: munkaerő-piaci szolgáltatások vásárlásával, térítésmentes szolgáltatást nyújtó szervezetek támogatásával kapcsolatos feladatok végrehajtása, igényfelmérés, pályázati eljárás folyamatának kidolgozása, pályáztatás lebonyolítása, hatósági szerződések előkészítése, szükség esetén visszakövetelés iránti, valamint végrehajtás iránti intézkedések megtétele, döntést követően a szolgáltatások bonyolításának kihelyezése a Kirendeltség és Szolgáltató Központokba/Kirendeltségekbe, a szolgáltatások megvalósulásának figyelemmel kísérése;

k) A megyei munkaerőpiac sajátosságainak figyelembevétele érdekében együttműködik az illetékességi területéhez tatozó megyei kormányhivatalok munkaügyi központjaival;

l) Közreműködik az illetékességi területéhez tartozó megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, tapasztalatainak átadásával segíti a felkészülésüket a feladatok teljes körű ellátása érdekében.

2. A Képzési és Szolgáltatási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Döntésre előkészíti a munkaügyi központ éves képzési tervét, javaslatokat fogalmaz meg a kiemelten kezelendő témákra;

b) Évente nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörében támogatást nyújthat a kirendeltség;

c) Előkészíti az érintett intézményekkel kötendő megállapodást;

d) A megváltozott munkaképességű álláskeresők foglalkozási rehabilitációjával kapcsolatos feladatai tekintetében:

da) közreműködik a foglalkozási rehabilitációhoz szükséges, valamint a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságát elősegítő szolgáltatások biztosításában;

db) együttműködik a munkaképesség, illetve a munkaalkalmasság értékelésében részt vevő, illetve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása elősegítésében közreműködő szervekkel;

dc) elkészíti a foglalkozási rehabilitációt segítő szolgáltatások, és a rehabilitációs munkacsoportok foglalkozási rehabilitációs tevékenységét érintő beszámolókat, jelentéseket, adatszolgáltatásokat;

dd) kapcsolatot tart a foglalkozási rehabilitációban érintett intézményekkel, szolgáltatókkal, társosztályokkal.

e) Tájékozódik - az érintett intézmények kötelező tájékoztatása alapján - az iskolarendszeren kívüli szakképzésekről. A kapott információkat a munkaerő-piaci képzés támogatási rendszerébe beépíti;

f) Lefolytatja a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételére, nyilvántartás felfüggesztésére, törlésére irányuló eljárást, a nyilvántartásba vételről, a bejelentett változásokról szükség szerint tanúsítványt, értesítést vagy igazolást állít ki, valamint ellátja a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;

g) A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásával kapcsolatos feladatkörében a benyújtott adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, az adatszolgáltatásra kötelezetteket tájékoztatja az eljárási szabályokról, ellenőrzi az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát és az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;

h) Ellátja a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (a továbbiakban: RFKB) titkársági feladatait a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény értelmében (az RFKB hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok állásfoglalások előkészítésével és végrehajtásával, valamint a működtetési költségek felhasználásával kapcsolatos feladatok);

i) Ellátja az MPA pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését;

j) A hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat.

2. 7. 7. EU Programok Osztály

1. Az EU Programok Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Koordinálja a kirendeltségek projektekkel kapcsolatos munkáját;

b) Biztosítja a projektek szakmai eljárási rend szerinti végrehajtását;

c) Kapcsolatot tart a projektek megvalósításában részt vevő szervezeti egységekkel, felettes szervekkel;

d) Folyamatosan nyomon követi a projektek állását;

e) A projektek megvalósítása keretében engedélyezi a felhasználható támogatási kereteket, a kirendeltségeken keletkezett pénzügyi maradványokat folyamatos figyeli (a maradványok felhasználására intézkedések előkészítése, a kirendeltségek részére a szükséges pénzügyi keretek engedélyezésnek előkészítése);

f) Az információkat folyamatosan értékeli, annak eredményéről visszacsatolást ad a kirendeltségeknek;

g) A kirendeltségeken helyszíni kontrollingot végez, módszertani segítséget nyújt, az iratokat folyamatosan egyezteti és vizsgálja a kiadott eljárásrendeknek való megfelelőséget;

h) Koordinálja az esélyegyenlőséggel (nők, romák, megváltozott munkaképességűek stb.) kapcsolatos feladatok végrehajtását a projektek keretében;

i) Elkészíti az összegyűjtött adatok, információk alapján jelentések szakmai részét (pl. PEJ, havi szakmai jelentés, vezetők tájékoztatása);

j) Szükség szerint kidolgozza a projektterveket, illetve módosításukat;

k) Tájékoztatókat, beszámolókat készít a projektek aktuális állásáról, a következő lépésekről, koordinálja a monitoring vizsgálatot;

l) Rendszeres és alkalomszerű adatszolgáltatásokat készít;

m) Koordinálja a projektek PR tevékenységét, kapcsolatot tart a PR tanácsadóval;

n) Egyeztet a projektek megvalósítása keretében a panaszkezelés során a projektek résztvevőivel, a munkáltatókkal;

o) Koordinálja a projektek pénzügyi tevékenységét, ennek keretében:

oa) szükség szerint kidolgozza a projekttervek pénzügyi részét, előkészíti a módosítását;

ob) koordinálja a pénzügyi eljárási rend végrehajtását;

oc) összeállítja havonta a kifizetési kérelmeket;

od) előkészíti a helyszíni ellenőrzéseket;

oe) kapcsolatot tart a projektek megvalósításában részt vevő szervezeti egységekkel, felettes szervekkel;

of) tájékoztatót, beszámolót készít a projektek aktuális állásáról;

og) elkészíti az összegyűjtött adatok, információk alapján projekt előrehaladási jelentés pénzügyi részét.

p) A munkaerőpiac sajátosságainak figyelembevétele érdekében együttműködik az illetékességi területéhez tatozó Kormányhivatal munkaügyi központjával;

q) Közreműködik az illetékességi területéhez tartozó Kormányhivatal munkaügyi központja kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, tapasztalatainak átadásával segíti a felkészülésüket a feladatok teljes körű ellátása érdekében;

2. Az EU Programok Osztály európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében ellátja a pályázathoz kapcsolódó, Európai Uniós forrásból finanszírozott együttműködési vagy konzorciumi megállapodások megkötésével, támogató nyilatkozatok kiadásával összefüggő feladatokat, a szükséges egyeztetéseket lebonyolítja, a döntéshozatalhoz szükséges dokumentumokat elkészíti.

3. Az EU Programok Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Részt vesz a projekt megvalósítása keretében lebonyolítandó közbeszerzések előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában;

b) Részt vesz a projekt megvalósítása keretében a központosított közbeszerzésekben;

c) Vezeti a személyzeti nyilvántartásokat a kifizetési kérelemhez szükséges mértékben (bérek, járulékok, személyi jellegű kifizetések nyilvántartása, utalás előkészítése, egyeztetése);

d) Kezeli a célelszámolási számlát, utalványoz, kontíroz, utalásokat, könyvelést, nyilvántartásokat vezet.

4. AZ EU Programok Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Folyamatosan és időszakosan adatot szolgáltat a projekt előirányzatairól, teljesítéseiről, célelszámolási számla adatairól;

b) Nyilvántartja és kezeli a szerződéseket, kötelezettségvállalásokat.

2. 7. 8. Kirendeltség

1. A Kirendeltség koordinációs feladatai tekintetében:

a) Ellátja a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő feladatokat;

b) A munkaügyi központ feladatainak ellátása érdekében együttműködik az illetékességi területe szerinti munkaügyi központtal, ennek keretében adatszolgáltatási feladatokat teljesít a munkaügyi központ felé;

2. A Kirendeltség a hatályos jogszabályban meghatározott illetékességi területén átnyúló feladatai tekintetében:

a) Munkaközvetítési feladatokat lát el illetékességi területén kívüli munkahelyekre munkáltató munkaerőigénye alapján, illetve ellátásra való jogosultság feltételeként is, továbbá országos kiterjesztésű munkaerőigény estén munkaközvetítési feladatokat lát el az egész ország területére;

b) A TÁMOP 1. 1. programok tekintetében támogatást a nyújt a programba vontakat foglalkoztató - a kirendeltség illetékességi területén kívüli székhellyel, telephellyel rendelkező - munkáltatók részére;

3. A Kirendeltség egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja az álláskeresők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ megyei szervezetének hatáskörébe;

b) Ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a pénzeszközök visszakövetelésével, a követelések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat;

c) Nyilvántartja a csoportos létszámleépítésekre vonatkozó bejelentéseket;

d) Munkaerő-piaci programokat kezdeményez, szervezi azok végrehajtását, ellátja a központi programokkal, a pályázatok kezelésével, az azokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat.

4. A Kirendeltség európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:

a) Ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálattal (EURES) kapcsolatos tájékoztatási feladatokat;

b) Ellátja EU-s és EGT-s tagállamból érkező a migráns munkavállalók álláskeresési ellátásának megállapításával, folyósításával, megszűntetésével és esetleges visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat. Szükség esetén gondoskodik a migráns munkavállalók álláskeresési ellátásának megállapításához szükséges a tagállamokban egységes nyomtatványok beszerzéséről;

c) Részt vesz a TÁMOP 1. 1. projektek szakmai megvalósításában, ennek keretében gondoskodik az ügyfelek programba vonásáról és programba tartásáról, részükre munkaerő-piaci szolgáltatás, képzés felajánlásáról, továbbá megfelelő munkahely felajánlásáról, illetőleg a programba vontak foglalkoztatását vállaló munkáltatók részére támogatás nyújtásáról;

5. A Kirendeltség szolgáltatási feladatai tekintetében:

a) Munkaközvetítést végez;

b) Munkaerő-piaci szolgáltatásokat szervez és bonyolít;

c) Fogadja a munkaerő-igényekre vonatkozó bejelentéseket;

d) Információt nyújt, tanácsadást végez;

e) Az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez;

f) Kapcsolatot tart a főváros, a kistérség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a helyi önkormányzatokkal, a megyében, a kistérségben működő más szervezetekkel, közreműködik a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban;

g) Közreműködik a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében;

h) Ellátja a komplex rehabilitációval összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

i) Közreműködik a megváltozott munkaképességű személyek részére foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában;

2. 8. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv

1. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője az igazgató. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője koordinációs feladatai tekintetében:

a) Együttműködik a Kormányhivatal és szakigazgatási szervei vezetőivel, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (a továbbiakban: OMMF) szakmai és funkcionális szervezeti egységeivel a jogszabályokban meghatározott feladataik hatékony megoldása érdekében;

b) Együttműködik a munkavédelem és munkaügy irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező más állami szervekkel és felügyeletekkel feladataik ellátása során, valamint az államigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveivel;

c) Együttműködik a Kormányhivatal funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egységeivel;

d) Együttműködik a Kormányablak munkavédelemmel és munkaüggyel való tájékoztatási lehetőségeinek szélesítésében.

2. A Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője általános irányítási feladatai tekintetében:

a) Összehangolja a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv felügyelőségeinek munkáját az ágazati miniszter célkitűzéseinek, a Kormányhivatal valamint az OMMF munkatervének, a társszervekkel egyeztetett együttműködési célnak és egyéb szempontoknak a figyelembevételével;

b) Biztosítja a Munkavédelmi, valamint a Munkaügyi Felügyelőségek gazdaságos működését;

c) Összehangolja az OMMF szakmai irányítása alapján a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok tevékenységét a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv ügyrendje szerint;

d) Együttműködik az OMMF-fel a területi munkavédelmi tanácsadók tevékenységével kapcsolatban;

e) Szakmai felügyeletet lát el a Munkavédelmi, valamint a Munkaügyi Felügyelőségek tevékenysége tekintetében;

f) Elvégzi a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv felügyelőségeinek tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

3. A Munkavédelmi Felügyelőséget és a Munkaügyi Felügyelőséget igazgató-helyettesek vezetik. Az igazgató-helyettes szakmai irányítási feladatai tekintetében:

a) Biztosítja, hogy a Felügyelőség működése megfeleljen a jogszabályoknak, belső utasításoknak, a törvényes és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az OMMF által kiadott módszertani és tájékoztató anyagoknak;

b) Javaslatot tesz a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv vezetője részére az a szakigazgatási szerv ügyrendjére és egyéb előírásra;

c) Szakmailag ellenőrzi a felügyelők feladatainak végrehajtását, így különösen a törvényesség megtartását, a munkatervek teljesítését, a balesetvizsgálati tevékenységet, az előírt nyilvántartások vezetését, a panaszok szakszerű kivizsgálását, a fellebbezés alapján első fokon megteendő intézkedéseket;

d) Megtervezi a felügyelőség munkáját az ágazati miniszter célkitűzéseinek, a Kormányhivatal valamint az OMMF munkatervének, a társszervekkel egyeztetett együttműködési célnak és egyéb szempontoknak a figyelembevételével;

e) Meghatározza a felügyelők közötti munkamegosztás rendjét szakmai vagy területi elv alapján, illetve e kettő együttes alkalmazásával, valamint az azonos tehereloszlás elvének figyelembevételével;

f) Közreműködik a felügyelői vizsgára történő felkészítésben, a felügyelők szakmai ismereteinek gyarapításában;

g) A Felügyelőséget érintő ügyészi törvényességi vizsgálat, illetve más ellenőrzésre jogosult hatóság megállapításairól az OMMF-et tájékoztatja;

h) A helyi sajátosságok figyelembevételével - a Kormányhivatal és az OMMF vonatkozó előírásaival összhangban -gondoskodik a szabályszerű iratkezelésről;

i) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése alapján munkavédelmi bírságot szab ki.

2. 8. 1. Munkavédelmi Felügyelőség

2. 8. 1. 1. Igazgatási és Behajtási Osztály

1. Az Igazgatási és Behajtási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Foganatosítja a munkavédelmi hatósági eljárás során hozott döntések végrehajtását;

b) Ellenőrzi az OMMF által vezetett hatósági nyilvántartásba kerülő munkavédelmi bírságot megállapító határozatok adatait;

2. Az Igazgatási és Behajtási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Teljesíti a Felügyelőségek által szakmailag előkészített adatszolgáltatásokat a Kormányhivatal és az OMMF illetékes szervezeti egységei részére (féléves, illetve éves gyakorisággal, az országos vizsgálatokról, illetve az OMMF jelentési, beszámolási kötelezettségével kapcsolatban esetenként);

b) Az OMMF-fel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint nyilvántartja a munkavédelmi, a munkaügyi, a szabálysértési és az eljárási bírságokat, költségtérítéseket és a felügyelői intézkedéseket és a hatósági munkára vonatkozó adatokat;

c) Az OMMF által működtetett FEIR rendszer szerint kezeli a felügyelői intézkedéseket és a hatósági munkára vonatkozó adatokat, illetve vezeti a jogszabályok által előírt bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos nyilvántartásokat;

d) Gondoskodik a munkabalesetekkel kapcsolatban a jogszabályok által előírt bejelentések szabályszerű nyilvántartásáról és a halálos munkabalesetek vizsgálati anyagának az OMMF részére történő megküldéséről;

e) Iktatási, postázási, irattározási és adatkezelési feladatokat lát el;

f) Az elrendelt akció- és célvizsgálatok adatait feldolgozza, szöveges és számszaki beszámolókat készít;

g) Rendszeres és ad hoc jellegű értékeléseket, statisztikákat, jelentéseket készít, szakmai anyagokat véleményez.

2. 8. 1. 2. Ágazatfelügyeleti Osztály

1. Az Ágazatfelügyeleti Osztály a kiemelt (veszélyes) ágazatok felügyelete körében, egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Munkavédelmi bírságot szab ki a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 82. §-ában biztosított hatáskörében;

b) Munkavédelmi hatósági ellenőrzést végez a Ket., az Mvt. és a vonatkozó munkavédelmi tárgyú rendeletek szabályai szerint, különösen

ba) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;

bb) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, a munkavállalók egészségét veszélyeztető anyagokkal történő munkavégzésre, illetve munkakörülményekre, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;

bc) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

c) A munkavédelmi felügyelő útján gyakorolja az Mvt. 84. §-ában meghatározott hatásköröket;

d) Kivizsgálja a felügyelőségre érkezett vagy áttett panaszokat és közérdekű bejelentéseket;

e) Ellátja az egyéb jogszabályban meghatározott feladatait;

f) Ellátja a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján az egyes adótörvények módosításról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. fejezete szerinti elsőfokú hatósági feladatokat, a Magyar Honvédség polgári alkalmazottai kivételével.

2. Az Ágazatfelügyeleti Osztály a kiemelt (veszélyes) ágazatok felügyelet körében, egyéb feladatai tekintetében részt vesz az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél-, és akcióvizsgálatok végrehajtásában.

2. 8. 1. 3. Területfelügyeleti Osztály

1. A Területfelügyeleti Osztály a kiemeltnek (veszélyesnek) nem minősülő ágazatok felügyelete körében, egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Munkavédelmi bírságot szab ki az Mvt. 82. §-ában biztosított hatáskörében;

b) Munkavédelmi hatósági ellenőrzést végez a Ket., az Mvt. és a vonatkozó munkavédelmi tárgyú rendeletek szabályai szerint, különösen

ba) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;

bb) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, a munkavállalók egészségét veszélyeztető anyagokkal történő munkavégzésre, illetve munkakörülményekre, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;

bc) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

c) A munkavédelmi felügyelő útján gyakorolja az Mvt. 84. §-ában meghatározott hatásköröket;

d) Kivizsgálja a felügyelőségre érkezett vagy áttett panaszokat és közérdekű bejelentéseket;

e) Ellátja az egyéb jogszabályban meghatározott feladatait;

2. A Területfelügyeleti Osztály a kiemeltnek (veszélyesnek) nem minősülő ágazatok felügyelete körében, egyéb feladatai tekintetében részt vesz az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél- és akcióvizsgálatok végrehajtásában.

2. 8. 2. Munkaügyi Felügyelőség

1. A Munkaügyi Felügyelőség egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Első fokú hatósági jogkörében ellátja a munkaügyi jogszabályok, így mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályosulásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ezen túlmenően ellátja különösen a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Met.), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendeletben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokat;

b) Hatósági ellenőrzést végez elsősorban a következő szabályok érvényesülésére vonatkozóan:

ba) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések;

bb) a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek;

bc) a munkáltató nyilvántartási kötelessége;

bd) az egyenlő bánásmód követelménye;

be) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok;

bf) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések;

bg) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések;

bh) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi rendelkezések;

bi) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok; bj) a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok;

bk) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok;

bl) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek;

bm) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok;

bn) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok;

bo) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok;

bp) az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi; bq) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 5. § (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi;

br) az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megtartására.

c) Dönt a munkaügyi bírság kiszabásáról, illetve harmadik országbeli munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatása esetén befizetésre kötelezésről - a hatásköri elhatárolás szerint - a Met. 6/A. §-a, illetve 7-7/A. §-a szerinti hatáskörében.

2. A Munkaügyi Felügyelőség egyéb feladatai tekintetében:

a) Teljesíti az adatszolgáltatásokat a Kormányhivatal és az OMMF illetékes szervezeti egységei részére;

b) Nyilvántartja a munkaügyi bírságokat, befizetésre kötelezéseket, a szabálysértési és eljárási bírságokat, a költségtérítéseket és a felügyelői intézkedéseket, az OMMF által működtetett FEIR rendszer szerint kezeli a felügyelői intézkedéseket és a hatósági munkára vonatkozó adatokat, vezeti a jogszabályokban előírt egyéb nyilvántartásokat;

c) Végrehajtja az OMMF éves munkatervében meghirdetett cél-, és akcióvizsgálatok ellenőrzési feladatait;

d) Együttműködik a Kormányhivatal más szakigazgatási szerveinek vezetőivel, valamint az OMMF szakmai és funkcionális főosztályaival. A munkaügyi hatósági tevékenységével összefüggésben együttműködik más államigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkáltatók érdekképviseleti szerveivel.

2. 8. 2. 1. Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály

1. Az Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében megállapítja az OMMF hatósági nyilvántartásába kerülő határozatok, illetve intézkedések jogerősségét és végrehajthatóságát, valamint ellátja a jogerősítéshez kapcsolódó feladatokat.

2. Az Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) A befizetett bírságok, valamint a külföldi állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatása miatti befizetésre kötelezések és késedelmi pótlékok felvezetése a bírságnyilvántartásba, a be nem fizetett bírságok és késedelmi pótlékok letiltásra, illetve - az állami vagy önkormányzati adóhatóság megkeresése útján - behajtásra előkészítése;

b) Szabálysértési pénzbírság meg nem fizetése esetén a behajtás eredménytelenségét követően intézkedés a közérdekű munkára, illetve az elzárásra átváltoztatásról;

c) A felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló bírságkötelezettekkel szemben hitelezői igény bejelentése, a felszámoló téves kielégítési rangsorba sorolása esetén kifogás előkészítése;

d) A végrehajtási ügyszakban benyújtott fizetési kedvezmények (részletfizetés, fizetési halasztás) elbírálása;

e) A végrehajtási kifogások elbírálása;

f) A behajthatatlan követelések leírásának előterjesztése;

g) A végrehajtással kapcsolatos titkársági és adminisztrációs feladatok ellátása;

h) A hatósági átutalási megbízással végrehajtható ügyek előkészítése;

i) A túlfizetés visszautalásával kapcsolatos felterjesztés előkészítése;

j) A regisztrációs díj, valamint az igazságszolgáltatási díj átutalása miatti kérelem felterjesztése;

k) A végrehajtás felfüggesztése és megszüntetése tárgyában hozott döntések elbírálása;

l) A biztosítási intézkedés visszavonását elrendelő végzés aláírásra történő előkészítése;

m) Az önálló bírósági végrehajtóknak átadott ügyekkel kapcsolatos ügyintézés.

3. Az Igazgatási, Jogi és Behajtási Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Hirdetmények kifüggesztése, figyelemmel kísérése;

b) Iktatási, irattározási és adatkezelési feladatok ellátása;

c) A jogerősített eljárási bírságok átvezetése a gépi nyilvántartásba.

2. 8. 2. 2. I. Ellenőrzési Osztály

Az I. Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A Ket., a Met., illetve a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szabályai szerint közigazgatási hatósági eljárást, illetve szabálysértési eljárást folytat le, e feladatának ellátása keretében helyszíni munkaügyi ellenőrzéseket tart, a helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, a munkáltatással összefüggésben munkaügyi iratokat kér be, egyéb bizonyítási eljárást folytat le (szembesítés, tárgyalás, szemle stb.); megállapítja a tényállást és a jogszabályok alapján döntést hoz;

b) Gyakorolja a Met. 1. § (5) bekezdésében biztosított minősítési hatáskört és ellátja a Met. 3. §-ában foglalt hatósági ellenőrzési feladatokat;

c) Eljár a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatban, kivizsgálja azokat és tájékoztatást nyújt;

d) Társhatósági együttműködési megállapodásokban foglaltaknak megfelelően részt vesz a szervezett akcióellenőrzéseken, célellenőrzéseken, azokról az előírt rendben adatot szolgáltat;

e) Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, a panaszügyeleti feladatokat.

2. 8. 2. 3. II. Ellenőrzési Osztály

A II. Ellenőrzési Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A Ket., a Met., illetve a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szabályai szerint közigazgatási hatósági eljárást, illetve szabálysértési eljárást folytat le, e feladatának ellátása keretében helyszíni munkaügyi ellenőrzéseket tart, a helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, a munkáltatással összefüggésben munkaügyi iratokat kér be, egyéb bizonyítási eljárást folytat le (szembesítés, tárgyalás, szemle stb.); megállapítja a tényállást és a jogszabályok alapján döntést hoz;

b) Ellátja a speciális ismereteket igénylő, egyedi ügyek komplex vizsgálatát, így szakszervezeti, közigazgatási, vagyonvédelmi és biztonsági, személyszállítási és fuvarozási, egészségügyi és oktatási munkaügyi ügyekben;

c) Eljár a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatban, kivizsgálja azokat és tájékoztatást nyújt;

d) Társhatósági együttműködési megállapodásokban foglaltaknak megfelelően részt vesz a szervezett akcióellenőrzéseken, célellenőrzéseken, azokról az előírt rendben adatot szolgáltat;

e) Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, a panaszügyeleti feladatokat.

2. 8. 2. 4. Hatósági Osztály

A Hatósági Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Előkészíti a bírsághatározatokat és megszerkeszti a javaslatokat;

b) Lefolytatja az utóellenőrzéseket;

c) Beszerzi az EMMA és a cégadatokat;

d) Előkészíti a belföldi jogsegély megkereséseket;

e) Jogerősíti a hatósági döntéseket;

f) Felterjeszti a másodfokú hatóság részére a fellebbezéseket;

g) Ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, a panaszügyeleti feladatokat.

2. 9. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

2. 9. 1. Hatósági és Jogi Osztály

1. A Hatósági és Jogi Osztály kodifikációs feladatai tekintetében:

a) Részt vesz a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, illetve szükség szerint javaslatot tesz a fogyasztókat érintő jogszabályok alkotására, módosítására;

b) A feladatainak ellátása során szerzett tapasztalatai alapján közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában.

2. A Hatósági és Jogi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Összehangolja a területi államigazgatási szervek és civil szervezetek fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, kapcsolatot tart a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (a továbbiakban: NFH), a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Energia Hivatallal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során keletkező ügyekben az illetékes bíróságokkal, az ügyészségekkel, valamint a feladatköréből adódóan egyéb társhatóságokkal, ellenőrző szervekkel és civil szervezetekkel;

b) Gondoskodik az NFH Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának pontos és szakszerű lebonyolításáról, különös tekintettel az egységes jogalkalmazásra és a jogkövetkezmények alkalmazási elveinek betartására.

3. A Hatósági és Jogi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Fogyasztóvédelmi hatóságként a hatáskörébe utalt ügyekben lefolytatja a közigazgatási hatósági eljárást, valamint a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolva a szabálysértési eljárást

aa) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, 5. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. §-ában előírt rendelkezések esetén, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.);

ab) a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (2)-(4) bekezdésében és 5. §-ában előírt rendelkezések esetén, valamint az Fgytv. -ben;

ac) az egyes javító - karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1)-(4) bekezdésében és 4-5. §-ában foglalt rendelkezések esetén, valamint az Fgytv. -ben;

ad) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 57. §-ában foglalt rendelkezések megsértése esetén és a Vet. -ben, illetve az Fgytv. -ben;

ae) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 64. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a Get. -ben, illetve az Fgytv. -ben meghatározott szabályok szerint eljár.

b) Figyelemmel kíséri a fogyasztókat érintő általános szerződési feltételeket, és jogsértés megállapítása esetén javaslatot tesz közérdekű kereset indítására az NFH részére;

c) Lefolytatja a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértése miatti eljárásokat;

d) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben foglaltak alapján a hatáskörébe tartozó rendelkezések megsértése esetén közigazgatási eljárást folytat le;

e) Feladat- és hatáskörében eljárva ellenőrzi az Fgytv. hatályosulását, gyakorolja az Fgytv. -ben meghatározott hatósági jogkörét;

f) A fogyasztói beadványokkal, a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel kapcsolatban lefolytatja az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ában meghatározott eljárást;

g) Az illetékes adóhatóságnál végrehajtási eljárást kezdeményez;

h) Megteszi a szükséges intézkedést a határozatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban;

i) Feladatkörében ellátja a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2006/2004/EK rendelet) végrehajtását az Fgytv. 43/A §-ában felsorolt irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző európai közösségen belüli jogsértések tekintetében.

4. A Hatósági és Jogi Osztály egyéb feladatai tekintetében feladatkörében szakmai segítséget nyújt a fogyasztói, valamint a vállalkozói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez, és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez.

2. 9. 2. Fogyasztó-kapcsolati Osztály

1. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Kapcsolatot tart a feladatköréből adódóan az NFH-val, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Energia Hivatallal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során keletkező ügyekben az illetékes bíróságokkal, az ügyészségekkel, valamint egyéb társhatóságokkal, ellenőrző szervekkel és civil szervezetekkel;

b) Támogatja az önkormányzati tanácsadó irodák működését,

c) Gondoskodik az NFH Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának pontos és szakszerű lebonyolításáról, különös tekintettel az egységes jogalkalmazásra és a jogkövetkezmények alkalmazási elveinek betartására.

2. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Fogyasztóvédelmi hatóságként, fogyasztói kérelmek, feljelentések és egyéb beadványok alapján ellenőrzi

aa) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, 5. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. §-ában;

ab) a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (2)-(4) bekezdésében és 5. §-ában;

ac) az egyes javító - karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1)-(4) bekezdésében és 4-5. §-ában;

ad) a Vet. 57. §-ában;

ae) a Get. 64. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések betartását.

b) Figyelemmel kíséri a fogyasztókat érintő általános szerződési feltételeket, és jogsértés megállapítása esetén javaslatot tesz közérdekű kereset indítására a Hatósági és Jogi Osztály részére;

c) Ellátja a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, e rendelkezések megsértése esetén eljárásokat kezdeményez;

d) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben foglaltak alapján a hatáskörébe tartozó rendelkezések megsértése esetén eljárást kezdeményez;

e) Fogyasztói kérelmek, feljelentések és egyéb beadványok alapján ellenőrzi a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartását, valamint a vállalkozások jogszabályban meghatározottak alapján történő minőség kifogások intézésének gyakorlatát;

f) Feladat- és hatáskörében eljárva ellenőrzi az Fgytv. hatályosulását;

g) Kivizsgálja a fogyasztói beadványokat, a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel kapcsolatban kezdeményezi az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ában meghatározott eljárást;

h) Fogyasztói kérelmek, feljelentések és egyéb beadványok alapján, a fogyasztók vagyoni érdekének védelme céljából irányítja, koordinálja és ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathat a fogyasztókat érintő ügyekben;

i) Feladatkörében ellátja a 2006/2004/EK rendelet végrehajtását az Fgytv. 43/A §-ában felsorolt irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző európai közösségen belüli jogsértések tekintetében.

3. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ellátja a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos kommunikációs és szervezési feladatokat, valamint Ügyfélszolgálati Irodát működtet;

b) Közreműködik az állam iskolai és az iskolán kívüli fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában.

4. A Fogyasztó-kapcsolati Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Szakmai segítséget nyújt a fogyasztói, valamint a vállalkozói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez, és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;

b) Fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg;

c) Termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, és közzé teszi azok eredményét;

d) Módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében;

e) Éves és féléves összefoglaló jelentést készít a fogyasztói bejelentések alakulásáról, a fogyasztói érdeksérelmek főbb területeiről;

f) Országos, területi, megyei és egyedi célvizsgálatokat végez.

2. 9. 3. Fogyasztóvédelmi Osztály

1. A Fogyasztóvédelmi Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Koordinálja és végrehajtja a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

b) Részt vesz a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (a továbbiakban: KPIR) működtetésében, a tudomásukra jutott tények, vagy körülmények alapján a KPIR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja az NFH-t mindazon árukról, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek;

c) Koordinálja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határon átnyúló kereskedelemmel összefüggő fogyasztóvédelmi feladatokat;

d) Gondoskodik az NFH Ellenőrzési és Vizsgálati Programjának pontos és szakszerű lebonyolításáról, különös tekintettel az egységes jogalkalmazásra és a jogkövetkezmények alkalmazási elveinek betartására.

2. A Fogyasztóvédelmi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Fogyasztóvédelmi hatóságként, hivatalból ellenőrzi

aa) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, 5. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. §-ában;

ab) a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (2)-(4) bekezdésében és 5. §-ában;

ac) az egyes javító - karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § (1)-(4) bekezdésében és 4-5. §-ában

foglalt rendelkezések betartását.

b) Piacfelügyeleti hatóságként ellenőrzi az áru biztonságosságára vonatkozó, az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott követelmények betartását, és jogsértés esetén a rendeletben és az Fgytv. -ben meghatározott eljárást kezdeményezi;

c) Hivatalból ellenőrzi a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartását, valamint a vállalkozások jogszabályban meghatározottak alapján történő minőségi kifogások intézésének gyakorlatát;

d) Feladat- és hatáskörében eljárva ellenőrzi az Fgytv. hatályosulását;

e) A fogyasztók vagyoni érdekének védelme céljából, hivatalból irányítja, koordinálja és ellenőrzi az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathat a fogyasztókat érintő ügyekben.

3. A Fogyasztóvédelmi Osztály az európai uniós és nemzetközi feladatai tekintetében:

a) Részt vesz a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában, az Európai Termékbiztonsági Hálózatban;

b) Az NFH-n keresztül kapcsolódik a közösségi gyors tájékoztatási rendszerhez (RAPEX), melynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén;

c) Amennyiben az áru forgalomba hozatalát korlátozó intézkedést hoz, vagy a gyártókkal és a forgalmazókkal olyan intézkedésekben állapodik meg, amelyek egy árunak az értékesítését, vagy használatát súlyos veszély miatt megakadályozzák, korlátozzák, vagy különleges feltételhez kötik, tájékoztatja az NFH-t;

d) Feladatkörében ellátja a 2006/2004/EK rendelet végrehajtását az Fgytv. 43/A §-ában felsorolt irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző európai közösségen belüli jogsértések tekintetében.

4. A Fogyasztóvédelmi Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Ellátja a feladatköreivel kapcsolatos kommunikációs és szervezési feladatokat;

b) Feladatkörében szakmai segítséget nyújt a fogyasztói, valamint a vállalkozói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez, és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;

c) Feladatkörében részt vesz a Fogyasztó-kapcsolati Osztály tájékoztatási, oktatási, ismeretterjesztési feladatainak ellátásában;

d) Országos, területi, megyei és egyedi célvizsgálatokat végez.

2. 10. Kulturális Örökségvédelmi Iroda

1. A Kulturális Örökségvédelmi Iroda egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) A régészeti lelőhelyet legfeljebb 90 napra ideiglenesen védetté nyilvánítja a régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték. Határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását [a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 17. §];

b) Eljár a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban, illetve a feltárásra vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában. A régészeti feltárásra vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a jogszabályi és a feltárási engedélyben foglalt előírásokat megszegik. Dönt az attól való eltérésről, hogy a megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen próbafeltárást kell végezni. Régészeti megfigyelést ír elő a régészeti érintettség mértékétől függően, ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak (Kötv. 20. §, 22. § és 23. §);

c) Régészeti emlék, illetőleg lelet valamilyen tevékenység során, régészeti feltárás esetén kívüli előkerülése esetén az illetékes múzeum nyilatkozatának megérkezését követően meghozza a mentő feltárással kapcsolatos hatósági döntéseket (Kötv. 24. §);

d) Jogszabályban meghatározott esetekben - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, illetőleg a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - a Kötv. 27. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően is rendelkezhet a régészeti emlékek megőrzéséről [Kötv. 27. § (3) bekezdés];

e) Ideiglenes védelem alá helyezi a műemléki védelemre javasolt ingatlant (területet) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, továbbá dönt az ideiglenes védelem meghosszabbításáról, illetve megszüntetéséről (Kötv. 31. §);

f) Hatósági jóváhagyásról dönt műemlék épület társasházzá alakítása és műemlék ingatlant terhelő használati (szolgalmi) jog alapítása esetén (Kötv. 44. §);

g) Eljár a Kötv. 63. § (2) bekezdése szerinti alábbi, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek engedélyezése ügyében:

ga) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;

gb) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;

gc) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő munkák, tevékenységek;

gd) reklámok műemléken történő elhelyezése;

ge) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;

gf) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;

gg) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;

gh) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;

gi) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;

gj) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése.

h) A hatáskörébe tartozó ügyben előzetes nyilatkozatot ad ki (Kötv. 65. §);

i) Az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek, régészeti lelőhelyek vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, a jóváhagyott (engedélyezett) terveknek megfelelő állapot kialakítását; a jó karbantartásra, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését. Műemlékek, régészeti lelőhelyek károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani (Kötv. 67. §);

j) A kulturális javak esetét kivéve örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik és a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti, vagy - ha korábban eljárt a vagyonkezelési vagy használati jogra vonatkozó hatósági jóváhagyás ügyében - kezdeményezheti a vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatát, illetve a használati jog megszüntetését, amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget és ezzel a védett kulturális örökség veszélybe kerül [Kötv. 67. § (3) bekezdés];

k) Kulturális örökségvédelmi érdekből elrendelheti a védetté nyilvánított kulturális örökséghez tartozó javak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, továbbá olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék vagy a védetté nyilvánított kulturális örökség történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek feltárására, helyreállítására és bemutatására irányulnak (Kötv. 68. §);

l) Adott esetben kimondja, hogy a védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat (Kötv. 69. §);

m) A kulturális javak esetét kivéve örökségvédelmi bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki a Kötv. -ben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy a Kötv. erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemeket jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti (Kötv. 82. §);

n) Elsőfokú építésügyi hatóságként ellátja - az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott hatósági feladatokat a műemléken végzett építési tevékenység és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve;

o) Fogadja a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletre, illetve lelőhelyre vonatkozó, a múzeum által a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. §-a alapján tett bejelentést;

p) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a más hatóságok előtt indult,

pa) a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban;

pb) a műemléki területen megvalósuló vagy jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő tevékenység, építési tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban első fokú örökségvédelmi szakhatóságként jár el;

q) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad k;

r) Dönt az attól való eltérésről, hogy a megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen próbafeltárást kell végezni. Régészeti megfigyelést ír elő a régészeti érintettség mértékétől függően, ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak. [Kötv. 22. § (2) bekezdés];

s) Dönt a megelőző feltárással kapcsolatos vitás szakmai kérdésekről [Kötv. 23. § (2) bekezdés].

2. A Kulturális Örökségvédelmi Iroda egyéb feladatai tekintetében:

a) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal koordinációja mellett örökségvédelmi felügyeleti feladatokat lát el, ennek keretében

aa) figyelemmel kíséri a kulturális örökség elemei állapotát, valamint megfelelő használatát;

ab) fenntartható, integrált szemléletű védelmet elősegítő tevékenységet végez;

ac) elősegíti az örökségvédelem érdekeit érintő szakmai és társadalmi együttműködést [Kötv. 63. § (5) bekezdés].

b) Ellátja a településrendezési feladatokkal kapcsolatos véleményezési feladatokat.

2. 11. Népegészségügyi Szakigazgatási szerv

1. A népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője a megyei tisztifőorvos, helyettesei a helyettes megyei tisztifőorvosok. A megyei tisztifőorvos közvetlen felügyelete alá tartozik a Hivatalvezetési és Szervezési Osztály, az Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály és a kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetek.

2. Az egyik helyettes megyei tisztifőorvos felügyeli a Nemzetközi Repülőtéri és Hajózási Kirendeltséget, a Közegészségügyi Osztály, a Járványügyi Osztály és a Sugáregészségügyi Decentrum tevékenységét.

3. A másik helyettes megyei tisztifőorvos felügyeli az Egészségfejlesztési Osztály és a Közegészségügyi Laboratóriumi Decentrum tevékenységét.

2. 11. 1. Hivatalvezetési és Szervezési Osztály

1. A Hivatalvezetési és Szervezési Osztály kodifikációs feladatai tekintetében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal felkérésére részt vesz a jogszabály-tervezetek előzetes véleményezésében.

2. A Hivatalvezetési és Szervezési Osztály szakmai feladatai tekintetében:

a) Jogi szakvélemény adásával közreműködik a hatáskörébe tartozó első- és másodfokú közigazgatási döntések meghozatalában, megkeresésre segítséget nyújt a határozatok elkészítésében;

b) Közreműködik a megyei tisztifőorvos felügyeleti jogkörébe tartozó hivatali ügyek kivizsgálásában, a kifogásolt közigazgatási határozatok jogszerűségének ellenőrzésében;

c) Közreműködik a panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálásában;

d) Felkérésre véleményezi a más szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, vagy az általa előkészített szabályzatok, jogi szakértelmet is igénylő, nem hatósági döntések tervezeteit;

e) Közreműködik a szakigazgatási szerv belső szabályzatainak elkészítésében;

f) Figyelemmel kíséri a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv és a kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetek feladat- és hatáskörét tartalmazó jogszabályok változásait és arról rendszeresen tájékoztatja a vezetőket;

g) Elősegíti a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv működése során a törvényesség érvényesülését;

h) Ellátja Megyei Etikai Tanács (MET) és a Fővárosi Etikai Tanács (FET) koordinációs, adminisztrációs, titkársági feladatait;

i) Ellátja az alapellátást végző háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok működtetési jogának megszerzésével, értékesítésével kapcsolatos hatósági feladatokat;

j) Gondoskodik a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv és a kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetek által használt formanyomtatványok és hatósági ügyintézéshez használt iratminták folyamatos aktualizálásáról.

3. A Hivatalvezetési és Szervezési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ellátja a megyei tisztifőorvoshoz és a megyei tisztifőorvos helyetteshez érkező iratokkal kapcsolatos teljes körű ügyviteli és titkársági feladatokat;

b) Fogadja a beérkező szóbeli megkereséseket, szükség szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást ad;

c) Ellátja a minősített iratokkal kapcsolatos hivatali teendőket;

d) Szervezi, koordinálja és nyilvántartja a megyei tisztifőorvos és helyettese hivatali programjait;

e) Előkészíti a megyei tisztifőorvos és helyettese által összehívott különböző értekezleteket, összeállítja az értekezletek emlékeztetőjét, nyilvántartja az értekezleteken hozott döntéseket;

f) Közvetlen kapcsolatot tart a szervezet valamennyi szervezeti egységeivel a feladatok megoldása céljából;

g) Iktatási feladatkörében ellátja az iratkezelésre vonatkozó belső szabályozó dokumentum szerint a küldemények átvételével, felbontásával, érkeztetésével, az iratok iktatásával, nyilvántartásával, expediálásával kapcsolatban meghatározott feladatait;

h) Irattárazási feladatkörében ellátja a vonatkozó külső és belső szabályozás szerint az irattárazással, selejtezéssel, levéltárba adással, iratmegsemmisítéssel kapcsolatban meghatározott feladatait;

i) Tervezi, szervezi és irányítja a keletkező veszélyes hulladékok szakszerű tárolását, elszállítását, biztosítja a kapcsolódó nyilvántartások naprakész állapotban tartását.

2. 11. 2. Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály

1. Az Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály kodifikációs feladatai tekintetében felkérésre részt vesz a szakterületet érintő jogszabály-tervezetek véleményezésében.

2. Az Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Eljár az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos panaszügyekben;

b) Elbírálja az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos kérelmeket, nyilvántartást vezet az engedélyezett kutatásokról és ellenőrzi azok befejezését, szükség esetén megvalósulását;

c) Ellátja az egészségügyi alkalmassággal kapcsolatos hatósági feladatokat (végleges alkalmatlanság megállapítása);

d) Lefolytatja a kerületi/kistérségi népegészségügyi intézet által első fokon elbírált működési engedélyekkel kapcsolatos másodfokú hatósági eljárásokat;

e) Részt vesz a hatósági ellenőrzésekben, illetve biztosítja a szakfelügyeletet;

f) Közreműködik a beutalási rend, illetve a sürgősségi beutalási rend kialakításában;

g) Ellátja a katasztrófa-egészségügyi ellátással összefüggésben felmerülő hatósági feladatokat;

h) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv keretében működő RET titkárság útján ellátja a Regionális Egészségügyi Tanács (RET) titkársági feladatait., a RET Titkárság feladatát képezi a RET munkájának koordinációja, adminisztrációs tevékenységének végzése;

i) Koordinálja a Pest megyei kórházi utókezelői beutalásokat.

3. Az Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály szakfelügyeleti feladatai tekintetében:

a) Ellátja a megyei szakfelügyelőkkel kapcsolatos feladatokat (megbízás, megbízás visszavonása, szakmai irányítási feladatok ellátása), az orvosszakmai szakfelügyelet működtetése és a népegészségügyi szakigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódóan felmerülő ellenőrzési feladatokban való részvétel biztosítása;

b) Irányítja az ápolási szakfelügyelettel kapcsolatos feladatokat, elősegíti és fővárosi, megyei szinten szervezi az ápolásszakmai követelmények érvényesítését, részt vesz a népegészségügyi szakigazgatási szerv ellenőrzési feladataiban;

c) Irányítja a védőnői szakfelügyelettel kapcsolatos feladatokat, elősegíti és fővárosi, megyei szinten szervezi a szakmai követelmények érvényesítését, részt vesz a népegészségügyi szakigazgatási szerv ellenőrzési feladataiban;

d) Irányítja a kórházhigiéné szakfelügyelettel kapcsolatos feladatokat, elősegíti és fővárosi, Pest megyei szinten szervezi a szakmai követelmények érvényesítését, részt vesz a népegészségügyi szakigazgatási szerv ellenőrzési feladataiban;

e) Részt vesz a panaszügyek kivizsgálásában, biztosítja a szakfelügyelőket a panaszügyek kivizsgálásához kapcsolódóan.

4. A Fővárosi és Pest Megyei védőnői szakfelügyelői csoport feladatai tekintetében:

a) Közreműködik a szolgálat nő- anya- csecsemő- gyermek- ifjúság- és családvédelmi feladatainak irányításában, szervezésében, e szakterület tekintetében megyei szakfelügyelőként és a megyei tisztifőorvos szaktanácsadójaként jogosult és köteles eljárni;

b) Irányítja és koordinálja a kerületi/kistérségi vezető védőnők szakfelügyeleti munkáját, esetenként részt vesz az ellenőrzésben;

c) Szakmai felügyeletet gyakorol a kerületi/kistérségi vezető védőnők, a családvédelmi szolgálat védőnői, valamint a fővárosi és megyei hatáskörű szülészeti intézményben dolgozó védőnők tevékenysége felett;

d) A kistérségi védőnőkkel kapcsolatos humánpolitikai kérdésekben véleményezési és javaslattételi joga van;

e) Eljár a jogszabályok, szakmai szabályok, valamint a megyei tisztifőorvos által hatáskörébe utalt ügyekben;

f) Tevékenységéről rendszeresen beszámol a megyei tisztifőorvosnak;

g) Irányítja a védőnői szakfelügyelettel kapcsolatos feladatokat, elősegíti és fővárosi, megyei szinten szervezi a szakmai követelmények érvényesítését.

5. A Fővárosi és Pest Megyei Ápolási Szakfelügyeleti Csoport feladatai tekintetében:

a) A fővárosi és megyei vezető ápoló(nő) közreműködik a gyógyító-megelőző szolgálatok, bentlakásos, ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmények, valamint az ápolási szakterületen működő egészségügyi vállalkozások ápolási tevékenységének ellenőrzésében, intézkedések kezdeményezésében;

b) Irányítja a kerületi/kistérségi vezető ápoló(nő)k munkáját;

c) A kerületi/kistérségi ápoló(nő)kkel kapcsolatos humánpolitikai kérdésekben véleményezési és javaslattételi joga van;

d) Egészségfejlesztési tevékenység keretében összehangolja, szervezi és segíti szakterülete dolgozóit a gyógyító-megelőző munkafolyamatokban, a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában, lebonyolításában;

e) Részt vesz az ápolási szakterületet érintő jogszabályok, szakmai szabályok, irányelvek, fejlesztésére irányuló javaslatok kidolgozásában, véleményezésében;

f) Részt vesz szakmai továbbképzések tervezésében, szervezésében, koordinálásában, lebonyolításában és felügyeletében;

g) Közreműködik a panaszügyek kivizsgálásában, illetve szükség esetén kezdeményezi a - szakterületet érintő -feltárt hiányosságok kiküszöbölését;

h) Kapcsolatot tart a területén működő gyógyító-megelőző szolgálatok, szociális intézmények ápolásszakmai vezetőivel, kamarai és szakmai szervezetekkel;

i) Eljár a jogszabályok, valamint a megyei tisztifőorvos által hatáskörébe utalt ügyekben;

j) Tevékenységéről rendszeresen beszámol a megyei tisztifőorvosnak;

k) Irányítja az ápolói szakfelügyelettel kapcsolatos feladatokat, elősegíti, és fővárosi, megyei szinten szervezi a szakmai követelmények érvényesítését.

6. Az Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály alapellátási szakfelügyeleti koordináció tekintetében:

a) A szakfelügyelet működtetésének célja a gyógyító- megelőző ellátás hatékony, az orvostudomány mindenkori színvonala megfelelő működésének, az egészségügyi, ágazati jogszabályok érvényesülésének elősegítése, a szakmai irányelvek és minőségi követelmények közvetítése és mindezek együttes megvalósulásának nyomon követése;

b) A megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés minőségének, továbbá a szakmai irányelvek, módszertani levelek, útmutatók érvényesülésének, a feladat ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeknek, a betegbeutalás, az ügyeleti, készenléti ellátás, a halottkémlés, illetve a működés szakszerűségének a vizsgálata;

c) A felügyeleti munka és vizsgálatok eredményeinek értékelése és a szükséges intézkedések megtétele;

d) A panaszügyek kivizsgálásában részvétel, a szakfelügyelők biztosítása a panaszügyek kivizsgálásához kapcsolódóan.

7. Az Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály statisztikai feladatai tekintetében:

a) Koordinálja a statisztikai jelentési kötelezettségeket, a jelentéseket összegyűjti, feldolgozza és továbbítja a megyei tisztifőorvosnak;

b) Koordinálja és végzi az évközi és az éves jelentési kötelezettségek teljesítését;

c) A szakmai osztályok közreműködésével koordinálja a szakmai és egyéb tervezési, tényelszámolási, elemzési adatok és az információk vezetők részére történő visszacsatolását.

8. Az Egészségügyi Elemzési és Statisztikai Osztály kontrolleri feladatai tekintetében:

a) Részt vesz a kontrolling rendszer területi kiépítésében és működtetésében;

b) Kialakítja a területi kontrolling és a vezetői információs rendszer feltételrendszerének egységes működtetési szabályozását;

c) Működteti a területi kontrollingot, a vezetői igényeknek megfelelő vezetői információs rendszert;

d) Elvégzi az egészségügyi adatokkal/információkkal kapcsolatos adatgyűjtési, adatfeldolgozási és prezentációs feladatokat;

e) Javaslatokat fogalmaz meg a szakmai és az intézményi hatékonyság növelése érdekében;

f) Közreműködik a szakmai tevékenységek egységes, folyamat alapú működtetésének kialakítását szolgáló protokollok elkészítésében.

2. 11. 3. Nemzetközi Repülőtéri és Hajózási Kirendeltség

1. A Nemzetközi Repülőtéri Kirendeltség feladatai tekintetében:

a) Illetékességi területén (Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér és hozzá tartozó létesítmények) ellátja a különböző jogszabályok rendelkezései szerinti:

aa) közegészségügyi (környezet-egészségügyi, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, kémiai biztonsági);

ab) járványügyi;

ac) egészségfejlesztési (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés) feladatokat; továbbá

ad) felügyeletet gyakorol az egészségügyi alapellátás felett.

b) Illetékességi területén szakhatóságként jár el, valamint elsőfokú hatósági jogkört gyakorol;

c) A Repülőtéri Kirendeltség a folyamatos munkaidőben, pihenő-, és ünnepnapokon is a közegészségügyi és járványügyi felügyelet biztosítva van.

2. A Nemzetközi Hajóállomási Kirendeltség feladatai tekintetében:

a) A Kirendeltség illetékessége Budapest Főváros területén a kikötőkben tartózkodó átmenetileg kikötött és lehorgonyzott hajókra, a kikötőkre és a hozzájuk tartozó létesítményekre terjed ki, nem vonatkozik azokra a Dunára települt állandóan működő létesítményekre, melyek vendéglőként, szállodaként működnek.

b) A Kirendeltség a különböző jogszabályok rendelkezései szerint:

ba) ellátja a közegészségügyi (környezet-egészségügyi, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés) feladatokat, továbbá

bb) felügyeletet gyakorol az egészségügyi alapellátás felett;

c) Illetékességi területén szakhatóságként jár el, valamint első fokú hatósági jogkört gyakorol;

d) A hajóforgalmat vagy a hajózás működését befolyásoló azonnali intézkedésről, valamint a rendkívülinek bizonyuló eseményről tájékoztatja a hajózás üzemeltetőjét, közvetlen felettesét, szükség esetén a megyei, illetve az országos tiszti főorvost.

2. 11. 4. Közegészségügyi Osztály

1. A Közegészségügyi Osztály kodifikációs feladatai tekintetében felkérésre részt vesz a szakterületet érintő jogszabály-tervezetek véleményezésében, a közegészségügyi követelmények érvényesülését megalapozó jogszabályok módosítására, illetve a hiányzó normatívák kidolgozására javaslatot tesz.

2. A Közegészségügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai kapcsán:

a) Ellátja a hatályos jogszabályokban meghatározott hatósági, szakhatósági feladatokat;

b) Eljár a kerületi/kistérségi intézetek által hozott első fokú határozatok másodfokú elbírálásában;

c) Előkészíti az első fokú határozatok felülvizsgálata során szükségessé váló felügyeleti intézkedéseket;

d) Nyilvántartásokat vezet;

e) Ellenőrzéseket végez;

f) Eljár a közegészségüggyel kapcsolatos panaszok, közérdekű bejelentések ügyében.

3. A Közegészségügyi Osztály közegészségügyi szakmai feladatai tekintetében:

a) A főváros területére kiterjedően vizsgálja a makro- és mikrokörnyezetből az emberek egészségét közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló biológiai, fizikai és kémiai tényezők mindenkori állapotát, és az abban bekövetkezett változásokat (lakosság egészségére káros hatások), a környezetben bekövetkezett változásokat és feltárja a lakosságot érő ártalmak okait;

b) Közreműködik a kedvezőtlen környezeti változások és ártalmak megelőzésében, a meglévő ártalmak csökkentésében és megszüntetésében, ennek érdekében:

ba) kezdeményezi az emberi szervezettel közvetlenül vagy közvetetten érintkezésbe kerülő környezeti tényezők vizsgálatát;

bb) különös figyelmet fordít az egészségkárosodások kialakulásának megelőzésére, valamint az egyének, a közösségek és utódnemzedékek zavartalan fejlődését biztosító környezeti feltételek megteremtésére;

bc) intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez a közegészségügyi követelmények érvényesítése, valamint a közegészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló felvilágosító tevékenység területén;

bd) rendszeres kapcsolatot tart a feladatköréhez kapcsolódó tevékenységet végző szakszolgálatokkal, országos szakmai intézetekkel, a népegészségügyi szakigazgatási szerv társosztályaival;

be) ellátja a rendkívüli eseményekkel és természeti csapásokkal kapcsolatos, a közegészségügyi ártalmak elhárításához szükséges feladatokat.

4. A Közegészségügyi Osztály település és környezet-egészségügyi feladatai tekintetében:

a) Vizsgálja és felügyeli:

aa) a települések, épületek, létesítmények, műtárgyak tervezése, létesítése, használata során a közegészségügyi előírások teljesülését;

ab) a lakó- és társadalmi környezet életkörülményeket befolyásoló közegészségügyi követelményeinek megfelelő állapotban tartását, ennek részeként az ivóvízellátást, a csatornázást, a légszennyezettségi állapotot, a zajvédelem területén a belső terekben érvényesülő határértékek kimunkálását és ellenőrzését, illetve a környezeti immissziós zaj- és rezgés határértékek kimunkálását és ellenőrzésében való közreműködést, továbbá a köztisztaságot, a szennyvízkezelést és elhelyezést, a hulladékok kezelését és elhelyezését, a temetkezést, a személyi higiénés egységeket és a közlekedés körülményeit;

ac) a környezet egészségkárosító hatását, feltárja a megelőzés lehetőségeit;

ad) a munkahelyek közegészségügyi feltételeit.

b) Feladatai minél hatékonyabb ellátása érdekében laboratóriumi vizsgálatot kezdeményez a talaj, a felszíni- és felszín alatti vizek, az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek, a természetes és mesterséges fürdők, a fertőtlenítésre kötelezett szennyvizek, a kültéri levegő biológiai szennyezettségének (növényi pollen és gombaspóra), illetve a beltéri levegőszennyezettség vizsgálatára;

c) A laboratóriumi eredményeket minősíti, higiénés szakvéleménnyel ellátja;

d) A laboratóriumi eredményekre támaszkodva javaslatot készít a szennyezőanyagok távoltartására, ártalmatlanítására, a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében;

e) Az egészséges környezetet veszélyeztető tényezőkről, körülményekről tájékoztatja a kerületi/kistérségi intézeteket, az önkormányzatokat, az érintett más hatóságokat;

f) Közegészségügyi követelmények teljesülése érdekében jogszabályokban rögzített hatáskörében intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez;

g) Az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető körülményekről a tömegtájékoztató eszközökön keresztül tájékoztatja a lakosságot;

h) Fogadja a szolgáltatók által a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően rendelkezésre bocsátott ivóvíz-minőségi önellenőrző vizsgálatok adatait, és ezeket, valamint a hatósági vizsgálatok adatait az előírt rendszerességgel továbbítja az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére annak szakmai iránymutatása szerint megadott módon.

5. A Közegészségügyi Osztály gyermek- és ifjúság-egészségügyi feladatai tekintetében:

a) Ellátja a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelyeken üzemelő táborokkal kapcsolatos jogszabály által meghatározott hatósági feladatokat (bejelentések nyilvántartásba vétele, igazolások folyamatos kiadása a táborszervezők részére);

b) Felügyeli, vizsgálja a gyermekek és ifjak elhelyezésére, gondozására, nevelésére, oktatására szolgáló intézmények közegészségügyi viszonyait;

c) A vizsgálati eredmények birtokában elemzi a bölcsődei, óvodai, iskolai negatív környezeti tényezők közvetlen hatását a gyermekek és ifjak egészségére, testi és szellemi fejlődésére.

6. A Közegészségügyi Osztály kémiai biztonsági feladatai tekintetében:

a) Végzi a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését a közegészségügyi megfelelőség tekintetében;

b) Vizsgálja és felügyeli

ba) a mérgezések bejelentésével kapcsolatos előírások érvényesülését;

bb) a mérgező anyagok, az egészségre ártalmas, illetve veszélyes anyagok és keverékek gyártását, csomagolását, címkézését, tárolását, szállítását, ezek forgalomba hozatalát, felhasználását, biztonsági adatlapjait.

c) Szakmailag irányítja és koordinálja a kerületi/kistérségi intézetek kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatainak végrehajtását, a veszélyes anyagok/keverékek kezelésével összefüggő feladatok teljesülésének ellenőrzését;

d) Adatgyűjtési, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatkörében gondoskodik a főváros és Pest megye területén a veszélyes anyagokkal/keverékekkel tevékenységet végzők nyilvántartásainak vezetéséről, adattovábbításáról a felettes szerve felé;

e) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályainak meghatározása érdekében a külső védelmi tervről, annak elkészítése során véleményt nyilvánít;

f) Veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel összefüggő rendkívüli események kivizsgálásában szükség szerint részt vesz;

g) Katasztrófavédelem területén a veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel kapcsolatos eseményeknél szükség szerint eljár;

h) A kémiai biztonság szakterületének megfelelően közreműködik az egészségfejlesztési programokban, illetve ilyen programok, javaslatok kezdeményezésében, előkészítésében és kidolgozásában;

i) Továbbképzéseket szervez, és továbbképzéseken részt vesz, folyamatosan biztosítja szakmai ismereteinek szinten tartását és fejlesztését, szakmai napok keretében rendszeres továbbképzéseket tart a kistérségi népegészségügyi intézetek részére;

j) Figyelemmel kíséri a kémiai biztonsággal kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások eredményeit;

k) Nyilvántartja és szükség esetén továbbítja a területen működő egészségügyi kártevőirtó engedélyeket;

l) A veszélyes anyagok és keverékek harmadik országba történő kivitelének és onnan történő behozatalának ellenőrzése, valamint a végrehajtás belföldi ellenőrzésen, elvégzi a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (CLP) szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt előírások ellenőrzési folyamatának szakmai koordinálását;

m) Folyamatosan nyomon követi a RAPEX riasztási láncban megjelenő - kémiai biztonsággal kapcsolatos -termékeket, és szükség esetén részt vesz ezen termékek piacról történő kiszűrésében;

n) Rendkívüli esemény, veszélyhelyzet kivizsgálásában közreműködik.

7. A Közegészségügyi Osztály élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatai tekintetében:

a) Az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy területén vizsgálja a lakosság táplálkozási helyzetét és élelmezés higiénés körülményeit, az élelmiszerek fogyasztásával összefüggő mikrobiológiai és kémiai ártalmak leküzdése módjait és lehetőségeit;

b) Vizsgálja

ba) a lakosság élelmezésének és táplálkozásának alakulását;

bb) az élelmiszerek fogyasztásával összefüggő biológiai és kémiai ártalmakat és elősegíti leküzdésüket.

c) Végzi és felügyeli

ca) a vendéglátó egységekkel kapcsolatban a közegészségügyi feltételek meglétének ellenőrzését (ivóvíz minőségű, hideg-meleg folyóvíz, szennyvíz elhelyezés, megfelelő fertőtlenítési lehetőség biztosítása, kémiai biztonsággal és a nemdohányzók védelméről szóló törvénnyel kapcsolatos előírások betartása, rovar-rágcsáló irtás rendszeres végzése);

cb) a kozmetikai készítmények előállításának, feldolgozásának, tárolásának, forgalomba hozatalának helyszíni ellenőrzését, mintavételezését;

cc) étrend-kiegészítők, különleges táplálkozási célú élelmiszerek ellenőrzését;

cd) az élelmiszerek fogyasztásával összefüggésben fellépő ételfertőzések, ételmérgezések esetén a fertőzési forrás, a terjedési út felderítését.

d) Ellenőrzések alapján kezdeményezi, vagy hatásköre esetén meghozza a szükséges hatósági intézkedéseket;

e) Szükség szerint elvégzi a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintavételezést;

f) Tanulmányozza és értékeli a lakosság táplálkozási helyzetét, tápláltsági állapotát, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggéseket.

2. 11. 5. Járványügyi Osztály

1. A Járványügyi Osztály kodifikációs feladatai tekintetében felkérésre részt vesz a szakterületet érintő jogszabály-tervezetek véleményezésében.

2. A Járványügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai kapcsán:

a) Ellátja a hatályos jogszabályokban meghatározott hatósági, szakhatósági feladatokat;

b) Eljár a kerületi/kistérségi intézet által hozott első fokú határozatok másodfokú elbírálásában;

c) Előkészíti az első fokú határozatok felülvizsgálata során szükségessé váló felügyeleti intézkedéseket;

d) Nyilvántartásokat vezet;

e) Ellenőrzéseket végez;

f) Eljár a nagy járványügyi jelentőséggel bíró, vagy több kerületi/kistérségi intézetet érintő panaszok, közérdekű bejelentések ügyében.

3. A Járványügyi Osztály fertőző epidemiológiai és védőoltási feladatai tekintetében:

a) Irányítja és ellenőrzi a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó hordozókkal kapcsolatos tevékenységet;

b) Folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, megállapítja a járványveszély, vagy a járvány fennállását, valamint a szükséges intézkedéseket a főváros egész területére, vagy egy részére;

c) Megbetegedési veszély elhárítása érdekében védőoltásokat rendel el, amennyiben a főváros, megye lakosságának egészét, vagy több település lakosságát érinti;

d) Helyszíni járványügyi vizsgálatokat végez;

e) Felügyeli a kerületi/kistérségi intézetek fertőző betegekkel kapcsolatos tevékenységét;

f) Vezeti a járványügyi tevékenységhez szükséges járványügyi dokumentációkat és nyilvántartásokat;

g) Szervezi és ellenőrzi a terhesek HbsAg szűrését és az ezzel kapcsolatos oltásokat;

h) Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) számára előzetes, heti, havi és éves jelentést küld a megye/főváros területén előforduló járványokról, fertőző betegségekről;

i) Zárójelentést küld a járványosan előforduló fertőző betegségekről a szolgálati út szerint;

j) Illetékességi területén szervezi az oltóanyagok beszerzését, igénylését, szétosztását, kiszállítását a kerületi/kistérségi intézetekbe, felügyeli a területen az előírásszerű tárolást, nyilvántartást és felhasználást, elszámolást;

k) Vizsgálja, elemzi és értékeli az oltási eredményeket, intézkedik az észlelt hiányosságok megszüntetése iránt;

l) A védőoltások helyszínén rendszeresen ellenőrzi azok végrehajtását, a kerületi/kistérségi intézetek védőoltásokkal kapcsolatos tevékenységét;

m) Kivizsgálja a fokozott oltási reakcióval, szövődménnyel járó eseteket;

n) Folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít a gyógyító ellátás részére a védőoltásokkal kapcsolatban;

o) Elrendeli a járványügyi szűrővizsgálatokat, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát, engedélyezi a fertőző betegek közforgalmú járművel történő csoportos szállítását;

p) Működteti a Nemzetközi Oltóhelyet, eleget tesz a működtetésével kapcsolatos dokumentációs kötelezettségnek, végzi a külföldi utazással kapcsolatos tanácsadást és védőoltást;

q) Szükség esetén segítséget nyújt bármely kerületi/kistérségi intézet működési területén kialakult járvány leküzdésére, koordinálja a több kerületi/kistérségi intézet működési területén kialakult járvány (járványok) leküzdését;

r) Figyelő, illetve jelentőszolgálatok működtetését rendeli el bizonyos betegségek esetén;

s) Ellátja a rendkívüli események, természeti csapások esetén a járványveszély elhárítása érdekében a szükséges feladatokat;

t) Szervezi, irányítja az epidemiológiával foglalkozó munkatársak rendszeres továbbképzését;

u) A megyei tisztifőorvos felkérésére tájékoztatja a lakosságot az epidemiológiai helyzetről;

v) Végzi az ANONIM HIV szűrővizsgálatok counselling tevékenységet;

w) Felkészíti a főváros egészségügyi intézményeit a szezonálisan előforduló fertőző betegségekre (pl. virális enterális járványok, influenza, influenzaszerű megbetegedések), e feladatkörében informál, terveztet és tervez, jelent és jelentet;

x) Végzi az élelmiszerek fogyasztásával összefüggésben fellépő ételfertőzések, ételmérgezések kivizsgálását, a terjedési út felderítését.

4. A Járványügyi Osztály kórház-higiénés feladatai tekintetében:

a) Folyamatosan figyelemmel kíséri a főváros kórházi járványügyi helyzetét (az egészségügyi szolgáltatók egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseinek alakulását);

b) Működteti a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert;

c) Értékeli az NNSR kötelező jelentéseinek (VÁF, MRK) adatait, szükség esetén beavatkozik;

d) Az OEK által kiadott útmutató szerint validálja az NNSR surveillance adatait;

e) Értékeli az NNSR járványjelentéseit, elkészíti a nosocomialis járvány zárójelentését;

f) Hatáskörében, illetékességi területén kivizsgálja az egészségügyi szolgáltatónál halmozottan előforduló fertőzéseket vagy a különös jelentőséggel bíró sporadikus nosocomialis fertőzés és nosocomialis fertőzést követő haláleseteket, a járványügyi kivizsgálást az intézményi kórházhigiénés, illetve infekciókontroll szolgálatával közösen végzi, megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket a járványok megelőzése/felszámolása érdekében, felügyeli az intézkedések végrehajtását;

g) Járvány vagy különös jelentőséggel bíró sporadikus nosocomialis fertőzés eseteiben a járványügyi vizsgálat részeként szakmailag indokolt mértékben hatósági laboratóriumi vizsgálatokat kezdeményez, biztosítja az ehhez szükséges eszközöket;

h) Végzi a művese állomások ellenőrzését, illetve az ott dializáltak hepatitis B oltóanyaggal való ellátását;

i) Ellátja az egészségügyi szolgáltatók kórházhigiénés, infekciókontroll szakmai felügyeletét a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint;

j) Munkaterv szerint végzi az egészségügyi ellátás folyamatainak fertőzések kialakulása szempontjából történő elemzését, a kockázati tényezők meghatározását, a kockázatok minimalizálására irányuló fővárosi/megyei, illetve országos szabályozás kialakítása, bevezetése érdekében;

k) Végzi a fekvőbeteg- ellátó intézmények osztályainak, illetve részlegeinek higiénés ellenőrzését, az ott működő sterilizáló berendezések mikrobiológiai hatásfok vizsgálatának eredményét, bevonva az intézmény kórházhigiénés szolgálatát;

l) Együttműködik a fekvőbeteg ellátó intézmények kórházhigiénés, illetve infekciókontroll szolgálatával;

m) Hatáskörében, illetékességi területén véleményezi a Szolgáltató infekciókontroll tevékenységét szabályozó dokumentumokat, ellenőrzi az abban foglaltak végrehajtását, szakmai javaslatot tesz, illetve intézkedik a szükséges módosítások megtételére;

n) Ellátja a Regionális Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság titkársági feladatait;

o) Kórházhigiénés országos adatgyűjtési rendszerben elrendelt feladatokat végrehajtja;

p) Végzi az egészségügyi intézmények manuális és intenzív betegellátó tevékenysége kapcsán a létesítéssel, illetve rekonstrukcióval kapcsolatos higiénés tervbírálatot, és szakhatósági véleményt ad, részt vesz az első fok által előkészített esetekben szakmai konzultációkon.

5. A Járványügyi Osztály DDD szakterületi feladatai tekintetében:

a) Irányítja és ellenőrzi a kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetek fertőtlenítéssel kapcsolatos tevékenységét;

b) Kórházban, rendelőintézetben folyó fertőtlenítő tevékenységgel kapcsolatban felmerült nehézségek vagy különleges feladatok megoldásában szakmai segítséget nyújt a kórházi (rendelőintézeti) higiénikusoknak;

c) Tanfolyamok szervezésével vagy más alkalmas módon gondoskodik a fertőtlenítést végző dolgozók továbbképzéséről;

d) Nyilvántartja a fertőtlenítő szereket és eszközöket és ezekről - a beszámoló rendszerben foglalt előírás szerint -összesítő jelentést küld az OTH-nak;

e) Szigorított zárófertőtlenítés indokoltsága esetén gondoskodik annak haladéktalan végrehajtásáról;

f) Figyelemmel kíséri az egészségügyi kártevők előfordulását, az abból fakadó közegészségügyi ártalmat, illetve járvány veszélyt, a védekezés helyzetét, intézkedéseket tesz azok megelőzésére, elhárítására, összehangolja, irányítja és ellenőrzi a kerületi/kistérségi intézetek ezirányú tevékenységét;

g) Nyilvántartást vezet a járványügyi szempontból különös veszélyt jelentő személyekről, indokolt esetben, saját szervezésben tetvességi vizsgálatot végez a nyilvántartott közösségekben;

h) Nyilvántartást vezet a rágcsáló és/vagy rovar-mentesítésre, majd fenntartásra kerülő és ellenőrizendő területekről, a felhasználásra kerülő irtószerekről és a kijuttatásukra szolgáló eszközökről gondoskodik;

i) Végzi a maláriát terjesztő szúnyogok irtását maláriás beteg környezetében;

j) A kerületi/kistérségi intézetek megkeresésére ellenőrzi a kártevőirtást végző szakvállalatokat, kisiparosokat, illetve egészségügyi kártevőirtást végző egyéb képesített személyeket;

k) A gyártó, kiszerelő és készletező vállalatok, illetve forgalomba hozó üzemeiben, raktáraiban levő rovar-rágcsálóirtó szerek, riasztó szerek készleteiből mintát vehet;

l) Ellátja a kötelezően elrendelt rágcsáló és/vagy rovar-mentesítési akció, majd az azt követő fenntartási tevékenység szakmai felügyeletét.

2. 11. 6. Sugáregészségügyi Decentrum

1. A Sugáregészségügyi Decentrum kodifikációs feladatai tekintetében felkérésre részt vesz a szakterületét érintő jogszabály-tervezetek elkészítésében, véleményezésében.

2. A Sugáregészségügyi Decentrum egyedi közhatalmai aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a hatályos jogszabályokban meghatározott hatósági, szakhatósági feladatokat;

b) Nyilvántartásokat vezet;

c) Ellenőrzéseket végez;

d) Eljár a sugáregészségüggyel kapcsolatos panaszok, közérdekű bejelentések ügyében.

3. A Sugáregészségügyi Decentrum munkahelyi sugáregészségügyi feladatai tekintetében:

a) Elbírálja a sugárvédelmi terveket, kiadja a tevékenységi (tárolási, felhasználási, üzemeltetési, szállítási stb.) engedélyeket;

b) Műszeres méréseket végez az atomtörvény hatálya alá tartozó radioaktív anyagokat, illetve ionizáló sugárzást alkalmazó munkahelyeken, ellenőrzi az engedélyekben előírt feltételek betartását, vizsgálja a biztonságos munkavégzés feltételeit;

c) Hiányosságok feltárása esetén intézkedik azok megszüntetéséről;

d) Gondoskodik a tevékenységi engedéllyel rendelkező egységek adatainak a Központi Nyilvántartásba történő továbbításáról;

e) A nem-ionizáló sugárzások területén a vezeték nélküli távközlési építmények építésével, használatba vételével kapcsolatos sugáregészségügyi szakhatósági feladatokat látja el, ellenőrzi a 0 Hz-től 300 GHz közötti elektromos, mágneses és elektromágneses terektől várható lakossági expozíció mértékét, a vonatkoztatási határértékek betartását, megkeresés esetén állásfoglalást ad ki a lézerek és az MR berendezések biztonságos alkalmazásáról;

f) Rendkívüli esetekben helyszíni kivizsgálást végez, intézkedik a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint;

g) Részt vesz a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervben gyakorlati képzésüket töltő hallgatók, orvosok, más szakemberek oktatásában.

4. A Sugáregészségügyi Decentrum környezeti sugáregészségügyi feladatai tekintetében:

a) Végzi az ERMAH programban előírt minták begyűjtését a Sugáregészségügyi Decentrum illetékességi területén, a mintákat feldolgozza, kiértékeli és a helyszíni mérések eredményeivel együtt rögzíti, az online OKSABEL számítógépes program alkalmazásával az adatokat és az eredményeket továbbítja az ERMAH Információs Központba (OSSKI), együttműködik a környezeti radiológiai helyzet felmérésében;

b) Végzi a higiénés ellenőrzések során vett minták feldolgozását, kiértékelését;

c) Részt vesz az OSSKI, illetve más társhatóság által szervezett körmérések elvégzésében, azok kiértékelésében, a szükséges metodikai változtatások megbeszélésén;

d) Gyakorlatokat szervez a Sugáregészségügyi Decentrum munkahelyi sugáregészségügyi tevékenységet végző munkatársai részére, a nukleáris veszélyhelyzetben végzendő folyamatos feladatellátás biztosítására;

e) Részt vesz az országos, megyei vagy helyi szintű Nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatokon;

f) Részt vesz az intézeti, megyei/régiós BEIT, a riasztási terv kidolgozásában;

g) Rendkívüli helyzetben a Sugáregészségügyi Decentrum részt vesz a nukleáris veszélyhelyzet elhárításában, következményeinek felmérésében, csökkentésében, illetve megszüntetésében.

5. A Sugáregészségügyi Decentrum szakmai feladatai tekintetében végzi:

a) A mintavételezést, tartósítást és mintaszállítást;

b) A mintavételezési ütemterv szerinti mintavételezés megszervezését;

c) Az ügyfelekkel történő kapcsolattartást;

d) Az ERMAH programon kívüli környezeti (levegő, víz, talaj, élelmiszer, dózisteljesítmény), növényi, állati, zártság- és dörzsminta-vizsgálatokat;

e) Az ionizáló sugárzást kibocsátó különböző berendezések, munkahelyek és személyek sugáregészségügyi vizsgálatatainak és dozimetriai nyilvántartásainak ellenőrzéseit;

f) A tevékenysége során összegyűlt adatok feldolgozását, elemzését, eredményeit és megfigyeléseit továbbítja az érintetteknek.

2. 11. 7. Egészségfejlesztési Osztály

1. Az Egészségfejlesztési Osztály kodifikációs feladatai tekintetében felkérésre részt vesz a szakterületet érintő jogszabály-tervezetek véleményezésében.

2. Az Egészségfejlesztési Osztály koordinációs feladatai tekintetében:

a) Irányítja, szervezi és összehangolja a lakosság egészségének megtartására és a betegségek megelőzésére, korai felismerésére irányuló népegészségügyi munkát, ennek érdekében együttműködik a döntéshozókkal, a gyógyító-megelőző hálózattal, a megyei vezető védőnővel és a megyei vezető ápolónővel;

b) Figyelemmel kíséri az egészségmegőrzést-, fejlesztést, valamint a betegségek megelőzését célzó, az intézet ajánlásával készült nyertes pályázatok sorsát és szakmai segítséget nyújt azok helyi megvalósításához;

c) Irányítja az osztályhoz tartozó csoportok népegészségügyi tevékenységét.

3. Az Egészségfejlesztési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Működteti a kialakításra kerülő nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerét;

b) Végzi a lakosság egészségi állapotának és az egészséget befolyásoló tényezőknek egybevetett elemzését a szerv szakosztályaitól és egyéb szakszolgálatoktól kapott adatok alapján;

c) Az egészségmegőrzésssel, a szűrésekkel kapcsolatos stratégiák, cselekvési tervek elkészítéséhez nem fertőző epidemiológiai szakmai háttér dokumentációt készít a központi és a területi hálózat szakemberei részére;

d) Felügyeli a megye területén a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásába történő adatszolgáltatást, tájékoztatást, módszertani útmutatást nyújt az adatszolgáltató orvosoknak, önkormányzati társintézmények prevenciós szakembereinek;

e) Ellátja a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltésével, minőségi javításával kapcsolatos feladatokat;

f) A főváros és Pest megye lakosságának halálozási és megbetegedési mutatóinak elemzése alapján a betegségek megelőzése és a születéskor, illetve adott életkorban még várható élettartam növelése érdekében prevenciós célú egészségfejlesztési stratégiát készít;

g) Fő feladata a Népegészségügyi Program végrehajtása során a "Halálozást Döntően Befolyásoló" (HDB) betegségek és ezek közös kockázati tényezőinek csökkentését szolgáló lakossági egészségkommunikációs programok és módszerek kidolgozása, szervezése és végrehajtása;

h) Feladata továbbá az ezekhez a programokhoz szükséges módszertani segédletek, információhordozók kidolgozása, elkészíttetése, ennek ellátásához:

ha) csatlakozik az országos szakmai intézetek által meghirdetett egészségnevelési programokhoz és azokat megyei szinten kezdeményezi, valamint szakmai munkája során együttműködik a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv társosztályaival és csoportjaival;

hb) az egészség- és oktatásüggyel, valamint a humán szolgálatokkal együttműködve segíti a népegészségügyi ismeretek terjesztését;

hc) a lakosság különböző célcsoportjai részére egészségkommunikációs mintaprogramokat szervez (óvodás, iskolás, felnőtt és idős korosztály) az élet azon színterein, ahol leghatékonyabban elérhetők (oktatási intézmények, munkahelyek, időskorúak gondozási központjai, bevásárlóközpontok);

hd) a lakosság tájékoztatására, testi- és lelki egészségnevelése érdekében felhasználja az egészségkommunikáció aktuális módszereit és lehetőségeit;

he) szakmailag támogatja a kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetekben egészségnevelés területén dolgozó munkatársak egészségnevelési munkáját;

hf) a területi hálózat részére az egészségnevelési munkához szükséges oktatási segédleteket, módszertani leírásokat, szakmai háttéranyagokat információ hordozókat (kiadvány, kiállítás, display stb.) készíttet és kölcsönöz.

4. Az Egészségfejlesztési Osztály szűrési feladatai tekintetében:

a) Az OTH által elkészített és jóváhagyott, az onkológiai lakosságszűrés szakmai és szervezési irányelveit rögzítő szűrési protokollokat a helyi szükségletekhez, adottságokhoz és lehetőségekhez igazodó módon alkalmazza, ellenőrzi azok végrehajtását, figyelemmel kíséri a szűrési tevékenység folyamatos és időszakos teljesítményértékelését;

b) A szűrőtevékenység előírásszerű és folyamatos működtetése érdekében munkakapcsolatot létesít és tart fenn a szervezett szűrővizsgálatokban az egészségügyi ellátórendszer különböző szintjein részt vevő egészségügyi intézményekkel és szakmai csoportokkal, beleértve a céllakosság motiválásában és a betegkövetésben szerepet játszó háziorvosi szolgálatot, a szűrőegységek felelős szakmai vezetőit (meghívási menetrend tervezése, készítése, speciális helyi/települési kezdeményezések támogatása stb.);

c) Az Országos Szűrési Rendszer (OSZR, informatikai rendszer) segítségével folyamatosan biztosítja a meghívásokhoz szükséges lakosságlistákat, információval szolgál az egyes településeken/kerületekben aktuálisan szűrendők számáról, fogadja, rögzíti, összesíti, elemzi és továbbítja a szűrőhelyek által szolgáltatott adatokat;

d) Az optimális lakossági részvétel előmozdítása érdekében munkakapcsolatot épít ki a helyi közvélemény formálására alkalmas médiával, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal, valamint lehetőségeket keres a lakosság közvetlen motiválására;

e) Részt vesz a központi modellprogramok alakításában, támogatásában, megvalósításában és értékelésében;

f) Ellátja a szűréseket támogató feladatokat (postaköltség-elszámolás, folyamatos telefonos ügyfélszolgálat, szűrőállomások informatikai segítése stb.).

5. Az Egészségfejlesztési Osztály egészségkockázat monitorozási feladatai tekintetében:

a) Az Egészség Évtizedének Nemzeti Népegészségügyi Programjában foglaltakkal összhangban a gyermek és a felnőtt populációt érintő, preventív jellegű rizikó-faktor szűréseket kezdeményez és végez, tevékenységét a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv társosztályaival, a kerületi/kistérségi népegészségügyi szakigazgatási szervekkel és egyéb szakmai szervezetekkel együttműködve végzi;

b) Célzott szűréseket végez az önkormányzati, társadalmi és érdekképviseleti szervek, valamint civil szerveződések által kezdeményezett rendezvényeken, amelyek elsődlegesen azt a célt szolgálják, hogy a lakosság ismerje meg egészségi állapotának valós adatait és annak befolyásolási lehetőségeit;

c) Foglalkozás-egészségügyi (jogszabályokban meghatározott munkaköri, felvétel előtti, időszakos, soronkívüli) alkalmassági vizsgálatok végzése;

d) Közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében.

2. 11. 8. Közegészségügyi Laboratóriumi Decentrum

1. A Közegészségügyi Laboratóriumi Decentrum a fővárosi és a kerületi intézetek hatósági tevékenységét megalapozó laboratóriumi vizsgálatokat végez. Tevékenységét a társosztályokkal, valamint a kerületi/kistérségi intézetekkel szoros együttműködésben végzi. Vizsgálati programját az említett egységekkel közösen alakítja ki.

2. A Közegészségügyi Laboratóriumi Decentrum biológiai/mikrobiológiai feladatai tekintetében:

a) Mintavételezést, tartósítást és mintaszállítást végez;

b) Végzi a mintavételezési ütemterv szervezését;

c) Kapcsolatot tart az ügyfelekkel;

d) Végzi a laboratóriumi vizsgálatokat (fizikai-kémiai, kémiai, biológiai, mikorbiológiai, víz-toxikológiai, ökotoxikológiai vizsgálatok) környezeti elemekből (vizek, talaj, levegő, hulladék), étrend-kiegészítőkből, különleges táplálkozási célú élelmiszerekből, élelmiszerekből és kozmetikumokból;

e) Elvégzi az adatok feldolgozását, elemzését, eredményeit és megfigyeléseit továbbítja az érintetteknek.

3. A Közegészségügyi Laboratóriumi Decentrum közegészségügyi kémiai/toxikológiai feladatai tekintetében:

a) Mintavételezést, tartósítást és mintaszállítást végez;

b) Végzi a mintavételezési ütemterv szervezését;

c) Kapcsolatot tart az ügyfelekkel;

d) Végzi a laboratóriumi vizsgálatokat (fizikai- kémiai, biológiai, mikrobiológiai, víztoxikológiai, ökotoxikológiai vizsgálatok) környezeti elemekből (vizek, talaj, levegő, hulladék), étrend-kiegészítőkből, különleges táplálkozási célú élelmiszerekből, élelmiszerekből és kozmetikumokból, munkahelyi légtérből és egyéb belső légterekből, foglalkozás- egészségügyi biológiai mintákból (biológiai expozíciós mutatók meghatározása vérből, vizeletből);

e) Elvégzi az adatok feldolgozását, elemzését, eredményeit és megfigyeléseit továbbítja az érintetteknek.

2. 11. 9. Kerületi/Kistérségi Népegészségügyi Intézetek

1. A kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetek egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében illetékességi területükön felügyeletet és ellenőrzést gyakorolnak a jogszabályokban meghatározott hatósági feladataik ellátása során.

2. A kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetek egyéb feladatai:

a) A kerületi/kistérségi tisztifőorvos vezetésével és a megyei tisztifőorvos szakmai irányításával, felügyeletével a különböző jogszabályok felhatalmazása alapján, illetékességi területén ellátja:

aa) a közegészségügyi, a járványügyi, az egészségfejlesztési, valamint az egészségügyi igazgatás és koordináció területén meghatározott feladatokat;

ab) a Családvédelmi Szolgálat működtetését.

b) Felügyeletet és ellenőrzést gyakorol az egészségügyi alapellátás felett és a hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók felett;

c) A közegészségügyi - járványügyi munka során az intézet szakhatósági ellenőrzési, szakhatósági véleményezési és egyéb eljárási (engedélyezési, bírságolási, tájékoztató) tevékenységet folytat;

d) Szakterületenként TEÁOR szerint nyilvántartja és ellenőrzi az illetékességi területén lévő egységeket, szükség esetén intézkedik a hatályos jogszabályok alapján a folyamatábrák szerint;

e) Tevékenysége során, szükség esetén elrendel laboratóriumi vizsgálatokat, a laboratóriumi eredmény birtokában, ha indokolt intézkedik, eleget tesz adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségeinek, tervegyeztetéseket, tervbírálatokat végez a jogszabályokban foglaltak szerint;

f) Rendkívüli események, illetve súlyos tömeges egészségkárosodás esetén a szükséges intézkedéseket megteszi.

2. 12. Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság

2. 12. 1. Műszaki Biztonsági Osztály

1. A Műszaki Biztonsági Osztály egyedi közhatalmai aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a vonatkozó jogszabályok szerinti műszaki biztonsági, hatósági engedélyezési, hatósági ellenőrzési feladatokat az alábbi berendezések tekintetében, valamint az építéshatósági feladatokat az alábbi berendezések elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építményfajták tekintetében:

aa) a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó berendezések;

ab) a nyomástartó berendezések, rendszerek, szállítható nyomástartó berendezések, valamint azok töltésére szolgáló berendezések;

ac) az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályai;

ad) a gázüzemű közúti járművek üzemanyag-ellátó berendezései, és az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések;

ae) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök;

af) a Vet. szerinti berendezések, valamint robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek;

ag) az ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután berendezések, földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései;

ah) a villamosmű kivételével a megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések;

ai) a helyhez kötött motorbenzin-tároló tartályok, a motorbenzint szállító tartálykocsik, valamint a pisztolygáz gőzvisszavezető rendszerek.

b) Ellátja a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott egyéb műszaki biztonsági feladatkörrel kapcsolatos hatósági, nyilvántartási, kivizsgálási, jelentési feladatokat.

2. 12. 2. Mechanikai Hitelesítések Osztálya

1. A Mechanikai Hitelesítések Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Elvégzi a viteldíjjelzők, nem-automatikus működésű mérlegek, automatikus mérlegek, anyagi mértékek, kiterjedést mérő műszerek, kipufogógáz-elemzők, súlyok, közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők és gépjármű-gumiabroncsnyomás mérők első, időszakos vagy javítás utáni hatósági hitelesítését;

b) Közreműködik a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hatósági ellenőrzésében;

c) Közreműködik a szakterületéhez tartozó hitelesítő laboratóriumok éves ellenőrzésében;

d) Elvégzi a pénznyerő automaták, játékautomaták, jackpot-rendszerek és az IEK kiolvasásáról készített adathordozó hatósági hitelesítését;

e) Igény szerint végzi a nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök vizsgálatát vagy kalibrálását.

2. 12. 3. Elektromos Hitelesítések Osztálya

1. Az Elektromos Hitelesítések Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Elvégzi a közüzemi fogyasztásmérők, áram- és feszültség mérőváltók első, időszakos vagy javítás utáni hatósági hitelesítését, valamint a közüzemi fogyasztásmérők pontosságellenőrzését;

b) Hitelesíti a vízmérő hitelesítő berendezések terhelésszabályozóit, etalontartályait;

c) Közreműködik a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hatósági ellenőrzésében;

d) Közreműködik a szakterületéhez tartozó hitelesítő laboratóriumok éves ellenőrzésében;

e) Igény szerint végzi a nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök vizsgálatát vagy kalibrálását;

f) Bíróság, nyomozóhatóság kirendelésére, társhatóság megkeresésre szakértői vizsgálatot végez és mérésügyi kérdéskörben szakvéleményt ad.

2. 12. 4. Folyadékmechanikai Hitelesítések Osztálya

1. A Folyadékmechanikai Hitelesítések Osztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Elvégzi a víztől eltérő folyadékok mennyiségének mérésére szolgáló mérőrendszerek, üzemanyagmérők, átfolyásmérők és korrektorok, gázmérő számítóegységek, tartályok, tartályszintmérők, tartályszintmérő-szondák és mérőperemes földgázmennyiség-mérő rendszerek első, időszakos vagy javítás utáni hatósági hitelesítését;

b) Közreműködik a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hatósági ellenőrzésében;

c) Közreműködik a szakterületéhez tartozó hitelesítő laboratóriumok éves ellenőrzésében;

d) Igény szerint végzi a nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök vizsgálatát vagy kalibrálását.

2. 12. 5. Villamosenergia-ipari Osztály

1. A Villamosenergia-ipari Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a vezetékjogi, villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat;

b) Kezeli a vezetékjogi szakterület tájékoztatással, panaszokkal kapcsolatos tevékenységeit.

2. 13. Közlekedési Felügyelőség

2. 13. 1. Közúti Jármű Főosztály

1. A Közúti Jármű Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

1. 1. A Közúti Jármű Műszaki Osztály

a) Végzi - a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKHr.) szerinti külön megállapodás alapján - a bejelentések nyilvántartásba vételét, közreműködik a szerződéskötésben (kérelmet befogad, befizettet feltételeket vizsgál), javaslatot tesz a szerződés megkötésére a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetekkel a hatósági műszaki vizsgálat végzésére és a környezetvédelmi felülvizsgáló szervezetekkel a környezetvédelmi felülvizsgálatok végzésére, a regisztrált autóbontókat és menetíró illesztőket nyilvántartásba veszi és ellenőrzi;

b) Feladata a gépjárműfenntartó tevékenységet végző szervezetek dologi és személyi feltételeinek vizsgálata, szabálytalanság esetén szabálysértési eljárás, illetve a tevékenység felfüggesztésének vagy megtiltásának kezdeményezése, valamint az átfogó, közös ellenőrzési akciók szervezése;

c) Feladata a közúti jármű összeépítésének és nem sorozatszerű átalakításának engedélyezése;

d) Elvégzi a közúti járművek forgalomba helyezés előtti, és időszakos műszaki vizsgálatát, egyes járművek minősítő vizsgálatát, kiadja a "Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt", jóváhagyási igazolást, lefolytatja az egyedi forgalomba helyezési, honosítási eljárást;

e) Kiadja az üzemeltetési és karbantartási naplókat;

f) Ellenőrzi a gépjárműfenntartói, környezetvédelmi felülvizsgálói, alkatrész-forgalmazási és gyártó tevékenységet;

g) Ellenőrzi - az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján - a vizsgáló állomások, és vizsgabiztosok tevékenységét;

h) Műbizonylattal igazolja a gépjárműadó-kedvezmény igénybevételéhez a gépjármű minősítését;

i) Kiadja az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésére feljogosító engedélyt, az érvényességét meghosszabbítja;

j) Elvégzi a segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezés előtti vizsgálatát és azonosítási jellel történő ellátását;

k) Ellátja a járműveket közlekedési hatósági alvázszámmal;

l) Műszaki szakértői közreműködést végez a mozgáskorlátozott közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló bizottságban;

m) Jogszabályban meghatározott esetekben elvégzi a közlekedési balesettel érintett gépjárművek felülvizsgálatát, minősítését;

n) Közreműködik a mozgáskorlátozottak vezetői alkalmasságát vizsgáló Országos Orvosszakértői Bizottság munkájában, elvégzi a szükséges műszaki és szimulátoros vizsgálatokat, meghatározza a vezetéshez szükséges jármű-átalakításokat, illetve ellenőrzi azok beszerelését, kiállítja a vezetői engedély, illetve forgalmi engedély mellékleteket.

1. 2. Közúti Jármű Forgalmi Osztály

a) Végzi a bejelentési kötelezettség alá eső közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység bejelentésének nyilvántartásba vételét, engedélyezi az engedélyköteles közúti közlekedési szolgáltatások végzését (engedélyt ad ki, visszavon, korlátoz), saját számlás utasszállító igazolvány kiadásával kapcsolatos feladatok ellátását, közreműködik a digitális tachográf kártyák kibocsátása tekintetében meghatározott feladatok ellátásában (nyilvántart, visszavon, cserél, pótol, lekérdez stb.);

b) Engedélyezés és kártya engedélyezés terén személyes ügyfélfogadás biztosítása, ügyfélszolgálati irodán keresztül;

c) Ellenőrzi - az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján - a közúti jármű állapotát, üzemben tartására megállapított feltételek megtartását, a gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét közúton és telephelyen, a nehéz tehergépkocsik korlátozásának betartása, jogszabálysértés esetén hatósági eljárást kezdeményez, bírságot szab ki, tevékenység végzését megtiltja, végrehajtási cselekményeket kezdeményez;

d) Feladata - az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján - a közúti tengelyterhelés-mérés, valamint a közúti és telephelyi ellenőrzések [járműállapot, pihenőidő, gyártók, szolgáltatók (szervizek), üzemeltetők stb.] lebonyolítása;

e) Az NKHr. szerinti külön megállapodás alapján ellenőrzi a díjfizetéssel érintett országos közutakon a díjfizetésre kötelezett közúti járművek úthasználati díj megfizetését;

2. A Közúti Jármű Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai

a) A közösségi ellenőrző menetlevéltömböt a fuvarozó vállalkozások részére történő kiadása;

b) Jogszabályban meghatározott közösségi és egyéb nemzetközi engedélyek, illetve igazolványok kiadása.

3. A Közúti Jármű Főosztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Kapcsolatot tart a feladat- és hatáskörét érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező központi és területi államigazgatási szervekkel;

b) Kapcsolatot tart a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) elnökével, Központjával, valamint hatáskörrel rendelkező hivatalaival, azok főosztályaival, osztályaival;

c) Tájékoztatja az NKH-t az ellenőrzési tervéről, valamint az ellenőrzések és vizsgálatok tapasztalatairól;

d) Nyilvántartást vezet a jogszabály által elrendelt, kezelt adatokról.

2. 13. 2. Útügyi Osztály

1. Az Útügyi Osztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai:

a) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének, elbontásának engedélyezése, ennek keretében

aa) települést elkerülő utak, továbbá a legalább 500 m hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat kivéve) elvi építési engedélyének a kiadása;

ab) út és műtárgyai létesítésének, korszerűsítésének (együtt: építésének) engedélyezése, vagy engedélyének módosítása (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat kivéve) és a közút építésével, korszerűsítésével összefüggő járda építésének, korszerűsítésének engedélyezése;

ac) a felügyelőségek hatáskörébe eső műtárgyak építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének és fennmaradásának engedélyezése;

ad) út és műtárgyai végleges vagy ideiglenes forgalomba helyezésének engedélyezése (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat kivéve;

ae) út és műtárgyai fennmaradásának engedélyezése (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat kivéve;

af) út és műtárgyai megszüntetésének, elbontásának engedélyezése (az autópályákat, autóutakat, azok műtárgyait, a közúti határátkelőhelyeket, a közforgalom elől elzárt magánutakat és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat kivéve;

ag) építési engedély érvényességi idejének meghosszabbítása, átruházása;

ah) jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezése;

b) Vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, megszüntetésének, ideiglenes szüneteltetésének engedélyezése, a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározása;

c) Út és műtárgyai engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, korszerűsítése, használatba vétele, megszüntetése, elbontása esetén bírság fizetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására, vagy a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére való kötelezés;

d) Elhelyezési tilalom alá eső jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezés;

e) A közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára való megnyitásának, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom előli elzárásának engedélyezése;

f) Országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, magánút helyi közúttá vagy országos közúttá való nyilvánítása;

g) Közút területének nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése, illetőleg az igénybevétel feltételeinek módosítása, a közútkezelői hozzájárulás megtagadása, illetve a közútkezelői hozzájárulásban foglalt feltételek módosítására vonatkozó igénybevevői kérelem esetén;

h) A közút kezelői hozzájárulás nélküli, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérő nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése esetén az igénybevevő kötelezése az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére;

i) Hatósági eljárást folytat le, ha a közútkezelő a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv 42/A. § (2) bekezdés szerinti esetekben a hozzájárulását megtagadja, a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik és a kérelmező a közútkezelő döntését sérelmesnek tartja;

j) Külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 m-en belül építmény elhelyezése, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermelése, továbbá a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetése vagy kivágása esetén az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezés;

k) Közúthoz útcsatlakozás létesítésének engedélyezése a közút kezelője hozzájárulásának megtagadása esetén, illetve a létesítés feltételeinek módosítása a kérelmező megkeresésére;

l) Útcsatlakozás útkezelői hozzájárulás nélküli, vagy nem a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelő létesítése esetén az elbontás, vagy az átépítés elrendelése;

m) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás felújítására, korszerűsítésére, megszüntetésére kötelezés a tulajdonos (kezelő) útkezelői felszólításának eredménytelensége esetén;

n) A közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát sértők vagy veszélyeztetők kötelezése az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén;

o) A közút nem közlekedési célú, vagy rendkívüli igénybevétele miatti, a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belüli süllyedés, vagy más hiba kijavításának elrendelése;

p) A közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyeztető, közút melletti tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, illetve a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére való kötelezés az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén;

q) A közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, illetve egyéb növényzet eltávolításának elrendelése;

r) A közút mellett fekvő ingatlan tulajdonosának kötelezése a közlekedés biztonsága, illetőleg a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedések megtételére az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén.

2. Az Útügyi Osztály forgalomszabályozással kapcsolatos feladatai:

a) Vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, illetve egyéb növényzet kivágásának elrendelése;

b) Vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, megszüntetésének, ideiglenes szüneteltetésének a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásai meghatározásának, valamint közúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének és megszüntetésének engedélyezése;

c) Ideiglenes forgalomszabályozási terv jóváhagyása építési engedélyhez kötött útépítési munka esetén;

d) Védett természeti területen lévő közúton - helyi közút kivételével - a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére a közlekedés (tartózkodás) korlátozása vagy megtiltása, ha az a védett természeti területet vagy értéket zavarja, veszélyezteti, károsítja;

e) Forgalomszervezési, korlátozó intézkedések elrendelése - a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére - a levegőterhelés mérséklése érdekében;

f) Forgalomkorlátozás vagy más intézkedés elrendelése - a környezetvédelmi hatóság vagy az egészségügyi államigazgatási szerv kezdeményezésére - azokon a területeken, ahol a mozgó légszennyező források használata a légszennyezettségi határértékek rendszeres és tartós túllépését okozza;

g) Nyilvántartja a vasúti átjárók, vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó adatokat;

h) Elektronikus formátumban adatot szolgáltat az NKH központi nyilvántartása számára a vasúti átjárók, vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozóan.

3. Az Útügyi Osztály egyéb feladatai:

a) A közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői által kialakított forgalmi rend figyelemmel kísérése, a forgalom biztonsága vagy zavartalansága érdekében a forgalomszabályozás módosításának kezdeményezése, a közút kezelőjének a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a forgalmi rend felülvizsgálatára való kötelezése;

b) A közúti forgalomszabályozás, a közutak állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének ellenőrzése;

c) Építés-felügyeleti ellenőrzés, nyilvántartás vezetése;

d) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben első fokon a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes szakigazgatási szerv, első fokon eljáró közlekedési hatóság kijelölése járda, gyalogút és azok műtárgyai építése, korszerűsítése, fennmaradása, megszüntetése és forgalomba helyezése esetén, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokban;

e) Az országos és helyi közúthálózat tervezett fejlesztésének egyeztetése;

f) Közreműködés területfejlesztéssel, területrendezéssel összefüggő feladatok végrehajtásában, térségi fejlesztés, tervezés koordinálásában, véleményezés;

g) Közreműködés településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában;

h) Közreműködés azon eljárásban, amelynek során a közútkezelő az országos közúthálózatba tartozó főutak lakott területen kívüli szakaszán, vagy annak egy részén a tehergépkocsik részére 7, 5 t megengedett össztömeget meghaladó behajtási korlátozást kíván bevezetni;

i) Jogszabályban meghatározott esetekben eljár első- és másodfokú szakhatóságként; j) Rendszeres adatszolgáltatást végez az NKH számára hatósági tevékenységéről.

2. 13. 3. Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály

1. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály koordinációs feladatai tekintetében a hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyedi ügyekben együttműködik az okmányirodákkal, valamint a közlekedési igazgatási hatóságokkal.

2. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály egyedi közhatalmai aktusokkal kapcsolatos feladatai tekintetében:

a) Ellátja a közúti járművezetők vizsgáztatásával és utánképzésével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat, a járművezető-képzéshez kapcsolódó ellenőrzési és szakfelügyeleti tevékenységet;

b) Kezeli a képzéssel, vizsgáztatással és utánképzéssel kapcsolatos egyes panaszügyeket, és kivizsgálja a kategóriás képzéssel, vizsgáztatással és utánképzéssel kapcsolatos panaszügyeket;

c) Részt vesz a közúti járművezető-képzés, vizsgáztatás és utánképzés tartalmi és módszertani fejlesztésében;

d) Részt vesz a közúti járművezetői vizsgabiztosok, iskolavezetők, utánképzési foglalkozásvezetők és szakoktatók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szakmai és módszertani javaslataival azok fejlesztésében;

e) Ellátja a feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási teendőket, és az egyedi ügyek elbírálását;

f) Közreműködik, segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában;

g) Beszedi a feladatköréhez tartozó területek utánképzési és vizsgadíjait és kiszabja az ellenőrzési bírságot;

h) Megszervezi, vezényli a közúti járművezetők kategóriás elméleti vizsgáit;

i) Megszervezi, vezényli a közúti járművezetők kategóriás gyakorlati vizsgáit;

j) Dönt a meghatározott vizsgatárgyból való vizsgakötelezettség alóli mentességről; k) Lebonyolítja a közúti járművezetők kategóriás vizsgáit;

l) Továbbítja, illetve az ügyfél kérésére kiállítja a vizsgaigazolást a járművezetésre jogosító okmány kiadásához; m) Ellátja a vizsgáztatási feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, adatkezelési, okmánypótlási adatszolgáltatási teendőket;

n) Ellenőrzi a külső vizsgahelyek megfelelősségét a 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet szerint;

o) Beosztja utánképzési programra az ügyfeleket és a program végzésére jogosult képzőszervhez irányítja őket,

szervezi az utánképzést, kiadja a megbízásokat és ellenőrzi a működést;

p) Megszervezi és végzi az adott programhoz tartozó vizsgákat;

q) Elkészíti és kiadja az utánképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumokat;

r) Kérelemre - díjfizetési kötelezettség teljesítését követően - teljesíti a kategóriás vizsga vagy az utánképzés elvégzéséről szóló igazolás cseréjét, pótlását;

s) Feladatainak ellátása érdekében feldolgozza és kezeli a hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység során keletkezett adatokat;

t) Szükség esetén utánképzés teljesítéséről szóló igazolás kiadásával egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet az egészségügyi szolgálat értesítési kötelezettségéről;

u) Ellátja a járművezetői vizsga érvénytelenítésével, illetve felfüggesztésével összefüggő feladatokat;

v) Állást foglal a szakterülettel kapcsolatos egyedi ügyekben;

w) Annak szükségessége esetén eltiltja a vizsgázót, illetve a szakoktatót a vizsgán való részvételtől;

x) Végzi a vizsgáztatás munkáltatói ellenőrzését;

y) Ellenőrzi és szakfelügyeli a járművezető-képzési tevékenységet.

3. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály funkcionális feladatai tekintetében:

a) Ellátja az ügyfélfogadási feladatokat;

b) Együttműködik az informatikai szakterülettel a számítógépes vizsgaprogram és egyéb program szakmailag megfelelő és biztonságos üzemeltetésében;

c) Ellenőrzi a vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételeit;

d) Ellenőrzi az adott utánképzési programhoz előírt személyi és tárgyi feltételeket;

e) Továbbítja az ötször sikertelen vizsgázók rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatához szükséges dokumentumokat és kezeli a hatóság által megküldött határozatokat;

4. A Járművezető Vizsgáztatási és Utánképzési Osztály egyéb feladatai tekintetében:

a) Megszervezi és elvégzi a feltáró foglalkozásokat;

b) Kijelöli a feltáró csoport (explorációs team) tagjait;

c) Megszervezi a feltárást követő team ülést.

3. függelék

A Budapest Főváros Kormányhivatala szervezeti egységei, valamint létszámkerete

4. függelék

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

I. Budapest Főváros Kormányhivatala törzshivatal

a) Kormánymegbízott

b) Kormánymegbízotti kabinet vezetője

c) Főigazgató

d) Igazgató

e) Belső Ellenőrzési Főosztály: vezetői és belső ellenőri munkakörök

f) Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály: vezetői munkakörök

g) Hatósági Főosztály: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági - igazgatási (szabálysértési) ügyintézői munkakörök

h) Ügyfélszolgálati Főosztály: vezetői munkakörök

i) Építésügyi Főosztály: vezetői munkakörök és építéshatósági ügyintézői (referensi) munkakörök

j) Jogi Perképviseleti Főosztály: vezetői munkakörök

k) Oktatási Főosztály: vezetői munkakörök

l) Koordinációs és Szervezési Főosztály: vezetői munkakörök

m) Humánpolitikai Főosztály: vezetői munkakörök

n) Pénzügyi Főosztály: vezetői munkakörök, közbeszerzési ügyintézői munkakörök, továbbá pénzügyi ügyintézői munkakörök, amelyekben javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult

o) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében

p) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy q) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során

r) Gazdasági és Üzemeltetési Főosztály: vezetői munkakörök s) Informatikai Főosztály: vezetői munkakörök, rendszergazdai munkakörök

II. Szakigazgatási szervek:

a) Szociális és Gyámhivatal: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök (gyermekvédelem, gyámügy, szociális ügyintézői munkakörök

b) Építésügyi Hivatal: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök (építésfelügyelői munkakörök)

c) Igazságügyi Szolgálat: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök (pártfogó, áldozatsegítő és jogi segítségnyújtó munkakörök)

d) Földhivatal: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök (ingatlan-nyilvántartási ügyintézői és földmérési ügyintézői munkakörök)

e) Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök

f) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: vezetői munkakörök, revizori munkakörök, szakreferensi munkakörök, továbbá közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök, valamint rendszergazdai munkakörök

g) Munkaügyi központ: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök (hatósági és igazgatási referensi munkakörök, munkaerő-piaci ellenőri munkakörök, közvetítési referens munkakörök

h) Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szerv: vezetői munkakörök, továbbá munkavédelmi felügyelői és munkaügyi felügyelői munkakörök

i) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség: vezetői munkakörök, fogyasztóvédelmi felügyelői munkakörök, továbbá jogi ügyintézői munkakörök

j) Kulturális Örökségvédelmi Iroda: vezetői munkakörök

k) Népegészségügyi szakigazgatási szerv: vezetői munkakörök, közegészségügyi felügyelői munkakörök, orvosi és védőnői munkakörök

l) Mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság: vezetői munkakörök, műszaki felügyelői és hitelesítői munkakörök, továbbá mértékhitelesítő és metrológus munkakörök

m) Közlekedési Felügyelőség: vezetői munkakörök és közigazgatási hatósági ügyintézői munkakörök (járművezetői vizsgabiztos, műszaki vizsgabiztos, ellenőr, útügyi referens, műszaki ügyintéző)

5. függelék

Iratminták

I. Kimenő levél

II. Kimenő levél (elektronikus)

III. Feljegyzés

IV. Emlékeztető