T/18320. számú törvényjavaslat indokolással - a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról

2017. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

"51. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;"

(2) Az Itv. 33. § (2) bekezdés 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

"60. a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások;"

(3) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 70. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

"70. társasház esetén a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, valamint a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás;"

(4) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 71. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

"71. az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás."

2. §

Az Itv. 26. § f) pontjában a "forgalmi értéke nem" szövegrész helyébe a "forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem" szöveg lép.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

3. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a hallgatói jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés céljából."

3. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

4. §

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(2) Az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezésére, a működési engedély módosítására és visszavonására irányuló eljárásokban a kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő."

5. §

Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdése.

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

6. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nyt.) 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartás szervei részére a felsőoktatási információs rendszerben foglalt, a polgár azonosításához szükséges, valamint a felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott oklevelekkel, valamint az odaítélt doktori fokozatokkal kapcsolatos, a doktori cím használatára való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében."

(2) Az Nyt. 21. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:)

"h) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való kikerülés helyére, annak- az elhalálozáson kívüli - okára és idejére, az értesítési címadatokra vonatkozó adatok kivételével a cégnyilvántartással összefüggő feladatai ellátásához a cégbíróság, valamint a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat;"

5. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

7. §

Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 7/A. § (5) bekezdésében az "A bíróság a határozatot megváltoztathatja." szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdésében az "A bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja." szövegrész.

6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

8. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 19. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az (1) bekezdéstől eltérően, a 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartáshoz az azt vezető hatóság a jogosult azonosításához szükséges, valamint a 18/A. § d) és e) pontjában meghatározott adatkörben közvetlen hozzáférést biztosít a szociális hatáskörében, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében, valamint - a 18/B. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatok kivételével - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, valamint a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából."

(2) Az Szt. 43/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.

(4) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(5) A járási hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely nem haladhatja meg a tíz évet.

(6) A (3) és az (5) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek."

7. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

9. §

(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. §

Az állampolgársági eljárásban - a tájékoztatást kivéve - az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton nem tart kapcsolatot."

(2) Az Ápt. "Az állampolgársági eljárás" című alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. §

(1) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a nyilatkozattal, a lemondással és a magyar állampolgárság visszavonásával összefüggésben hozott határozatát közli azzal a természetes személlyel, akire nézve az rendelkezést tartalmaz.

(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a közlés érdekében a döntését postai úton az általa ismert összes külföldi és belföldi címre két alkalommal kísérli meg kézbesíteni.

(3) Ha a közlés postai úton eredménytelen volt, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hirdetményi úton - a hivatalos honlapján történő közzététellel - közli a döntését. A döntés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő negyvenötödik nap.

(4) A hirdetmény tartalmazza

a) a honlapon történő közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy nevét és ismert lakcímét, továbbá

e) azt a figyelemfelhívást, hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért a döntés az eljáró hatóságnál átvehető."

8. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

10. §

(1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 1/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban az ügyfél nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni."

(2) A Lakástv. 87/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87/B. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének rendjét, a bejelentés alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza."

9. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

11. §

Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (8) bekezdésében a " , de bíróságon megtámadható" szövegrész.

10. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

12. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 4. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait az e törvényben meghatározott hatósági ügyben az e §-ban, valamint a 4/A-4/C. §-ban foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye, ennek hiányában fióktelepe, telephelye van. Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel, akkor a támogatási igény elbírálására vonatkozó eljárás lefolytatására az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatásról a kérelem benyújtását követő 10 napon belül dönt."

11. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

13. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 39. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a víziközmű társulat működését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni. A fővárosi és megyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzése során felkérheti a vízügyi igazgatási szervet, hogy folytasson le szakmai ellenőrzést, továbbá a vízügyi igazgatási szervtől a víziközmű társulatra vonatkozó, a vízügyi igazgatási szervnél rendelkezésre álló adatokat és információt kérhet, amely a megkeresést öt munkanapon belül teljesíti. A vízügyi igazgatási szerv a felkérés alapján az ellenőrzést soron kívül, de legfeljebb tizenöt napon belül lefolytatja és megállapításairól a fővárosi és megyei kormányhivatalt az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül értesíti.

(4b) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során jogszabálysértést tár fel, megkeresheti a cégbíróságot, hogy tizenöt napon belül jelölje ki az elszámoló bizottság tagjait az elszámolási eljárás haladéktalan lefolytatása érdekében, illetve saját hatáskörben intézkedhet a tagok által befizetett hozzájárulások egészének, vagy azok egy részének visszafizetése iránt."

14. §

A Vgtv.

a) 37. § (4) bekezdésében az "a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2005. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)" szöveg,

b) 39. § (1) bekezdésében az "a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni" szövegrész helyébe az "a Ctv. előírásait kell alkalmazni, kivéve a Ctv. 74. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat" szöveg,

c) 39. § (6) bekezdésében az "a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a Ctv.-ben" szöveg

lép.

12. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

15. §

(1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 10/A. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:)

"m) oktatási azonosító szám,"

(2) A Szaztv. 20. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"q) az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, valamint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv (a továbbiakban együtt: oktatási hivatal) az oktatással kapcsolatos hatáskörei gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá az oktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatainak ellátásával összefüggésben."

(3) A Szaztv. 23. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"p) az oktatási hivatal az oktatással kapcsolatos hatáskörei gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá az oktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatainak ellátásával összefüggésben."

(4) A Szaztv. 24. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)

"n) az oktatási hivatal a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére."

(5) A Szaztv. 37. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1f) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít a cégbíróságnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja születési családi és utónevének, születési helyének és időpontjának, lakcímének változásáról, valamint az érintett elhalálozásának tényéről és időpontjáról."

16. §

A Szaztv.

a) 10/A. § (5) bekezdésében a "c)-j), l) és p) pontja szerinti" szövegrész helyébe a "c)-j), l), m) és p) pontja szerinti" szöveg,

b) 10/E. §-ban a "vagy az ügyintézés során hozzájárult" szövegrész helyébe a "vagy az ügyintézés során hozzájárult, valamint törvény felhatalmazása alapján" szöveg

lép.

17. §

Hatályát veszti a Szaztv. 10/A. § (2) bekezdésének l) pontja.

13. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

18. §

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult a természetvédelmi információs rendszer adataihoz való közvetlen hozzáférésre."

14. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

19. §

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek."

15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

20. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 31. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilapmásolat lekérdezése, ha azt)

"o) lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilapmásolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézet"

(kéri.)

(2) A Díjtv. 32/C. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

"x) társasház esetén

xa) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására,

xb) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére

irányuló eljárás."

16. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

21. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 96. § (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A központi nyugdíjbiztosítási szerv a szociális hatáskörben, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a települési önkormányzat jegyzője mint gyámhatóság részére a pénzbeli és természetbeni szociális és a gyermekvédelmi ellátások megállapítása céljából közvetlen hozzáférést biztosít a (2) bekezdés a) és h) pontja alapján nyilvántartott adatokat tartalmazó - külön e célra kialakított - adatbázishoz."

17. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

22. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az ingatlanügyi hatóság a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás teljesítése során az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el."

18. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

23. §

(1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 24/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § szerinti engedélyezési eljárásban jogosult kezelni a 42/A. § (4) bekezdés a)-h) pont szerinti adatokat."

(2) Az Átv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A transzponderrel megjelölve tartható ebekről az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és tulajdonának védelme, valamint az ebrendészeti feladatok ellátása céljából nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: ebnyilvántartás)."

(3) Az Átv. 42/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében az ebnyilvántartásban rögzíti az eb veszélyessé nyilvánításának tényét."

(4) Az Átv. 42/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokat összeveti az ebnyilvántartásban rögzített adatokkal, és eltérés esetén adatot szolgáltat az ebnyilvántartás működtetőjének.

(4) Az ebnyilvántartás működtetőjének kérésére a Magyar Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni."

24. §

Az Átv.

1. 42/A. § (2) bekezdésében az "adatbázisba" szövegrészek helyébe az "ebnyilvántartásba" szöveg, az "adatbázis" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartás" szöveg,

2. 42/A. § (3) bekezdésében az "adatbázist" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartást" szöveg,

3. 42/A. § (4) bekezdésében az "adatbázisnak" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartásnak" szöveg,

4. 42/A. § (5) bekezdésében az "adatbázis" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartás" szöveg,

5. 42/A. § (7) bekezdésében az "adatbázis" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartás" szöveg,

6. 42/A. § (8) bekezdésében az "adatbázis" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartás" szöveg, az "adatbázishoz" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartáshoz" szöveg,

7. 42/A. § (9) bekezdésében az "adatbázisban" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartásban" szöveg,

8. 49. § (3) bekezdés i) pontjában az "a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos adatbázis" szövegrész helyébe az "az ebnyilvántartás" szöveg, az "adatbázisba" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartásba" szöveg,

9. 49. § (4) bekezdés b) pont be) alpontjában a "veszélyes állatok adatait nyilvántartó országos adatbázis" szövegrész helyébe az "ebnyilvántartás" szöveg

lép.

25. §

Hatályát veszti az Átv. 24/B. § (2) és (4) bekezdése.

19. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

26. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának fennállásáról, szüneteléséről és megszűnéséről a Kormány által az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv a központi családtámogatási szakmai informatikai rendszeren keresztül közvetlen hozzáférést biztosít a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére. Az adatok kezelésének módjáról az oktatásért felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv és a központi családtámogatási szerv megállapodást köt."

20. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

27. §

(1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

"2. Járműnyilvántartás: olyan egységes elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány). A járműnyilvántartás tartalmazza a származás-ellenőrzés eredményének nyilvántartását és az előzetes eredetiségvizsgálattal kapcsolatos adatokat."

(2) A Kknyt. 9. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) A járműnyilvántartás a jármű származás-ellenőrzése tekintetében tartalmazza

a) a jármű származását igazoló okmányok adatait,

b) a származás ellenőrzésének eredményét.

(1d) A járműnyilvántartás a jármű előzetes eredetiségvizsgálata tekintetében tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,

b) a közreműködő megnevezését, azonosítóját, adószámát, fizetési számlájának számát, cégjegyzékszámát, székhelyét, továbbá vizsgálóállomásainak címét és azonosítóját, valamint a cégvezető adatait,

c) a vizsgáló természetes személyazonosító adatát, lakcímét, valamint a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,

d) az előírások szerint mért és azonosított egyedi azonosító, valamint rögzített képi adatokat,

e) az okmányok adattartalmának, valamint a jármű egyedi azonosítójának egyezőségére vagy eltérésére vonatkozó megállapításokat,

f) az egyedi azonosítók eredetiségére és valódiságára vonatkozó megállapításokat,

g) az előzetes eredetiségvizsgálat során megállapított minősítést, annak indokolását, valamint az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,

h) a jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját."

(3) A Kknyt. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A származás-ellenőrzéssel kapcsolatos adatok nyilvántartásba vételével összefüggő közlekedési igazgatási hatósági eljárás során a járművet hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátni abban az esetben lehet, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét a jármű tulajdonosa igazolta, valamint ha a külön jogszabály alapján a közlekedési hatóság a járművet a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősítette."

28. §

A Kknyt.

a) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a "származásellenőrzési" szövegrész helyébe a "származásellenőrzési adatainak" szöveg,

b) 9/B. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés a)-h) pontjában" szövegrész helyébe a "9. § (1d) bekezdés a)-g) pontjában és a 9. § (2) bekezdés d) pontjában" szöveg,

c) 15. § (1) bekezdés c) pontjában a "9/A. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (1c) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában" szöveg,

d) 15. § (1) bekezdés e) pontjában a "9/B. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "9. § (1d) bekezdésében, (2) bekezdés a) és d) pontjában" szöveg,

e) 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a "9. §-ban, a 9/A. § (1) bekezdésében és" szövegrész helyébe a "9. § (1)-(1c) és (2)-(6a) bekezdésében, valamint" szöveg,

f) 19. § (1) bekezdés f) pontjában a "9. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában" szövegrész helyébe a "9. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában" szöveg,

g) 19. § (1) bekezdés l) pontjában a "a (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban, továbbá a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában" szöveg,

h) 19. § (2) bekezdés c) pontjában a "9/A-9/C. §-ban" szövegrész helyébe a "9. §(1) bekezdés a) és b) pontjában, a 9. § (1c) és (1d) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában, valamint a 9/C. §-ban" szöveg,

i) 24. § (3a) bekezdés b) pontjában a "származás-ellenőrzési nyilvántartásból" szövegrész helyébe a "járműnyilvántartás származás-ellenőrzésre vonatkozó adatai közül" szöveg,

j) 24. § (3a) bekezdés c) pontjában az "az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból" szövegrész helyébe az "a járműnyilvántartás előzetes eredetiségvizsgálatra vonatkozó adatai közül" szöveg,

k) 33/A. § (1) bekezdésében a "9/B. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban" szövegrész helyébe a "9. § (1d) bekezdés a)-e) pontjában és 9. § (2) bekezdés d) pontjában" szöveg

lép.

29. §

Hatályát veszti a Kknyt.

a) 2. § 11. és 12. pontja

b) 7. § c) és f) pontja

c) 9/A. §-a,

d) 9/B. § (1), (3)-(5) bekezdése.

e) 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában az "a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában,"

szövegrész.

21. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

30. §

(1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 21. §-a a következő (6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6d) A nyilvántartó szerv a (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság, valamint a menekültügyi hatóság részére az adatokhoz való közvetlen hozzáférés útján biztosítja."

(2) A Szátv. 21. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)

"a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a kiutasításról, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, a letelepedett vagy bevándorolt jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel;"

(3) A Szátv. 21. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)

"d) a menekültügyi nyilvántartásból a menekült vagy menedékes jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel."

22. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

31. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 39. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben nincs helye fellebbezésnek."

23. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

32. §

(1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 49. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha)

"c) a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál."

(2) A Ttv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:

"IV/A. Fejezet

A TÁRSASHÁZI TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA

55/A. §

(1) A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők e törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.

(2) A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlan-nyilvántartásba - a társasház törzslapjára - feljegyezte.

55/B. §

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tény tartalmazza

a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének

aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,

ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint

ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén - valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti - az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,

b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót.

55/C. §

A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon - bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva - közzéteszi a társasházi tisztségviselők e fejezetben meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.

55/D. §

A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel, bejelentéssel, változásbejelentéssel kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait."

(3) A Tvt. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64/A. §

A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet 2019. május 1. napjáig - nyilvántartásba vételtől függetlenül - elláthatja, ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja."

(4) A Ttv. 65. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"3. a nyilvántartásba vétel és a bejelentés rendjét, feltételeit, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, valamint a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg."

(5) A Ttv. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasház-kezelői, valamint üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben szabályozza."

24. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

33. §

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében."

25. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

34. §

(1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik."

(2) A Ctv. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. Ha a cégjegyzék adatainak változására nem cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott cégbírósági végzés alapján kerül sor, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan kerül sor. Automatikusan kerül átvezetésre a cég adatában bekövetkező olyan változás is, amelyet a cég vonatkozásában a cégjegyzék más cég fennálló cégjegyzék adatai között nyilvántart.

(3) Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más szervezet vagy személy által elektronikus úton történik meg és az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor, akkor az értesítést küldő szervezet vagy személy az elektronikus értesítését, illetve határozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel köteles ellátni."

(3) A Ctv. 23. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A cégbíróság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban feltüntetett adatok és tények ellenőrzése érdekében - térítésmentesen - adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból."

(4) A Ctv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság, bíróság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak automatikusan jegyzi be és teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal. Az e § szerinti azon tények bejegyzésére, amelyek bejegyzése nem automatikus végzéssel történik, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult."

(5) A Ctv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az e § szerinti szervezetek elektronikus űrlap megküldésével tesznek eleget az elektronikus értesítési kötelezettségüknek. Az űrlap tartalmi és formai elemei a céginformációs szolgálat honlapján kerülnek közzétételre. A bejegyzés adatait igazoló okirat az űrlaphoz mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető."

(6) A Ctv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a 24. § (1) bekezdésének b)-d), g) és h) pontjában, a 25. § (1) bekezdésének a)-e), h), i) és l), n), p), q), s) és t) pontjában foglalt adatok változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja és nem lehet későbbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalát követő harmincadik nap. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondásos okiratok esetén az e bekezdés szerinti adatok változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja."

(7) A Ctv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható."

(8) A Ctv. 36. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A cégjegyzék vezetéséhez és a cégnyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) személy (külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás) adóazonosító számát. Ha a külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítóval sem, erre a körülményre utalni kell. Az adóazonosító szám a 24. § (1) bekezdés h) pontja szerinti személyek esetében szerepel a cégjegyzékben."

(9) A Ctv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okirat (különösen a tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. Elektronikus formában létrejött és elektronikus aláírással ellátott dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez."

(10) A Ctv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően. Az elektronikus fizetésre a Magyar Államkincstár útján vagy az Igazságügyi Fizetési Portálon keresztül kerülhet sor. Az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló elektronikus okiratot a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg."

35. §

(1) A Ctv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a Ctv. a következő 38/A. §-sal egészül ki:

"38. §

(1) A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványát és annak mellékleteit informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében), valamint a kérelem formanyomtatványában foglalt adatok formai megfelelőségét megvizsgálja.

(2) A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványában megjelölt természetes személyek adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/E. §-ában megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).

(3) A természetes személyek nyilvántartása a kérelem formanyomtatványában és a (2) bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat a cégbíróság részére átadja.

(4) Az e § szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a cégbíróság az azonosított természetes személyt a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégbíróság informatikai rendszere a természetes személy cégjegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a külön törvény szerint képzett kapcsolati kódot.

38/A. §

(1) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem formanyomtatványa és mellékletei informatikai vagy formai szempontból hibásak vagy hiányosak, nem tartalmazzák megfelelően a 44. §-ban foglalt adatközléshez szükséges adatokat, továbbá ha a 38. § szerinti adatigénylés eredményeként megállapítható, hogy a formanyomtatványban elírásnak nem tekinthető érdemi hiba szerepel, a céginformációs szolgálat a kérelmet a (3) bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(2) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai és formai szempontból szabályszerűen került benyújtásra és a kérelem formanyomtatványában feltüntetett adatok ellenőrzésére is sikeresen sor került, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja azt az illetékes cégbírósághoz. A céginformációs szolgálat tájékoztatja továbbá a cégbíróságot a 38. § szerinti adatigénylés eredményéről. Ha a céginformációs szolgálat az adatok ellenőrzése során hibát észlelt, azonban a kérelem visszaküldésének esete nem állt fent, megjelöli a hibásan feltüntetett adatot is.

(3) A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a jogi képviselő számára, ha az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(4) Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a személyre szabott ügyintézési felület működése során felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással - a jogvesztő határidő esetét is ideértve - akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény kizárja."

(2) A Ctv. IV. Fejezetének 5. Címe a következő 44/B. §-sal egészül ki:

"44/B. §

(1) A cégbíróság a gazdasági társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, az európai szövetkezet, az európai részvénytársaság, valamint az egyesülés bejegyzése (változásbejegyzése) során a cég kérelemben szereplő vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő - értesítést küld a cégbíróság részére. Az értesítés megismerésére a Pp. szabályait kell alkalmazni."

(3) A Ctv. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha kérelem visszautasítására nem kerül sor, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja akkor is, ha a 78. § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásban megállapítja a kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselővel (cégvezetővel) szemben a kizáró ok fennálltát, továbbá ha a külön törvény rendelkezései szerint arról szerez tudomást, hogy a kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel."

(4) A Ctv. 50. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha e törvény rendelkezése alapján a cég jogosult az érintett adat változásának időpontját meghatározni, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt benyújtható, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja.

(7) Ha e törvény rendelkezései alapján a cégadat változásának időpontja a bejegyzés napját követő időpont, nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a cégadatot a változás időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a cégjegyzékből, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető."

(5) A Ctv. 51. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Ha a cég cégjegyzék adatai között bejegyzett cég vagy természetes személy adatai változásának bejegyzésére automatikus bejegyzéssel kerül sor, a cégnek az automatikus bejegyzést követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban, illetve egyéb cégiratban kell átvezetnie a cégjegyzék adataiban szereplő cég vagy a természetes személy adataiban bekövetkezett változást is."

(6) A Ctv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján automatikusan, vagy a természetes személyek nyilvántartásából történő cégbírósági adatigénylés útján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a 38. § (3) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy cégjegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását. A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv haladéktalanul értesíti a cégbíróságot a 38. § (3) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy a 24. § (1) bekezdés h) pontja vagy a 25. § (1) bekezdés i) pontja szerinti személy, a cégbíróság az elhunyt személyt automatikus végzéssel törli a cégjegyzékből."

36. §

(1) A Ctv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hivatalból vagy automatikusan meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre a bíróság jogerős vagy a hatóság végleges határozata alapján került sor."

(2) A Ctv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64/A. §

(1) Ha valamely cégadat nyilvántartásba vétele hivatalbóli vagy automatikus bejegyzéssel (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzés) történik és a bejegyzés hibás, a cég, a bejegyzést kezdeményező személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzést kérő), az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását.

(2) A cégbíróság a kérelemről soron kívül nemperes eljárásban határoz; az eljárás során kizárólag okirati - ideértve az elektronikus okiratot is - bizonyításnak van helye. A cégbíróság a bejegyzést kérőt az eljárásban felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon bejegyzés alapját képező elektronikus értesítésben feltüntetett adat helyességéről.

(3) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a végzést hatályon kívül helyezi.

(4) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cégbíróság számára a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat hibás, a végzést hatályon kívül helyezi.

(5) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.

(6) Ha a cégbíróság az eljárás eredményként a hivatalból vagy automatikusan meghozott végzést hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a cégnyilvántartásból úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megállapítható."

37. §

(1) A Ctv. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatalos eljárásnak minősül az is, ha a cégbírósági informatikai rendszer jelzése alapján szerez tudomást a cégbíróság arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat hatálya megszűnt, a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy elhalálozott, vagy egyéb, informatikai úton lefolytatott vizsgálat az eljárás lefolytatását teszi szükségessé."

(2) A Ctv. VI. Fejezetének 3. Címe a következő 76/A. §-sal egészül ki:

"76/A. §

(1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a cégbíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cég bejegyzését követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállnak-e.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő -értesítést küld a cégbíróság részére. A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít."

(3) A Ctv. 77. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a cég felszámolás alá kerül, vagy más törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság vele szemben kényszertörlési eljárás megindítását jogerősen elrendeli, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés alkalmazására még sor kerülhet."

38. §

(1) A Ctv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a cégjegyzékbe bejegyezni kért természetes személy adatainak a bűnügyi nyilvántartás adataival való összevetése során felmerült kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható. A 77. §-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni."

(2) A Ctv. 104. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles eleget tenni a számviteli és adójogi jogszabályokban erre az esetre előírt kötelezettségének.

(4) A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontját követően évente tájékoztatót készítsen a legfőbb szervnek, amelyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is."

(3) A Ctv. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A végelszámoló a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő negyvenöt napon belül értesíti."

(4) A Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra)

"b) a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámolásához szükséges dokumentumokat,"

(5) A Ctv. 111. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztása esetén a vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni. Ha a cég tagjai valamely vagyonelemet a tudomásuk ellenére a piaci értékénél alacsonyabb értékkel fogadtak el, a vagyonfelosztás ilyen hibájából eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek."

39. §

A Ctv. VIII. Fejezet 6. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Cím

Az egyszerűsített végelszámolás

114. §

(1) A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és

b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.

(2) Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

(3) A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz (e cím alkalmazásában a továbbiakban: adóhatóság). A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek (rövidített névnek) végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

(4) A cégbíróság az adóhatóság értesítését követően automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, amely tartalmazza a 102. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, és azt a tényt, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott.

(5) Az egyszerűsített végelszámolásra e címben foglalt eltérésekkel a 99-113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

115. §

(1) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti. A cégbíróság az egyszerűsített végelszámolás megszűnésének időpontját, és a cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldat törlését - az adóhatóság értesítése alapján - automatikus végzéssel jegyzi be a cégjegyzékbe.

(2) Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég - az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt - az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére a 111. § (1) bekezdése szerint elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el.

(3) A (2) bekezdésben foglalt értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság -a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén - törli a céget a cégjegyzékből.

115/A. §

(1) Az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég köteles a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha

a) a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a hitelező a vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít,

b) végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy

c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő egyébként eltelt.

(2) A cég az (1) bekezdésben meghatározott körülmény bekövetkeztét követő hatvan napon belül köteles végelszámolót választani és a 101. § (1) bekezdése szerinti változásbejegyzési kérelmet benyújtani azzal, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok bejegyzését újra nem kell kérni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét a cég nem teljesíti, a cégbíróság automatikus végzéssel az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő kettőszáztizenegyedik napon a végelszámolás befejezését a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldatot törli. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésének napja e bekezdés szerinti esetben az egyszerűsített végelszámolás befejezését megállapító végzés bejegyzésének napja."

40. §

A Ctv. 128. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

"l) az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szervtől történő adatigénylésre, és ezzel összefüggésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv, valamint a cégbíróság közötti kapcsolattartásra,"

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

41. §

A Ctv. a következő 131/J-L. §-sal egészül ki:

"131/J. §

(1) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 30. § (4) bekezdését és 50. § (6) és (7) bekezdését a rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott változásbejegyzési kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 64/A. §-ának szabályait a rendelkezés hatálybalépését követően benyújtott kijavítási kérelmekre kell alkalmazni. A Módtv4. rendelkezésével megállapított 64/A. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést a cégbíróság kijavítási kérelemre indult, a rendelkezések hatálybalépésének napján már folyamatban lévő nemperes eljárásban is alkalmazhatja, ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat hibás.

(3) E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 114-115/A. §-ait a rendelkezések hatálybalépését követően az adóhatósághoz bejelentett egyszerűsített végelszámolásra kell alkalmazni.

131/K. §

(1) A cégbíróság a Módtv4. hatálybalépését követő hat hónapon belül a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek adatainak ellenőrzése, kapcsolati kód képzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából.

(2) Az e § szerinti adatigénylésre automatikusan, az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján kerül sor. Az informatikai rendszer - a természetes személy cégjegyzékből való törlésének időpontjáig - tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.

131/L. §

A jogi képviselő 2020. január 1-jétől a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet és minden egyéb beadványt az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, a Pp. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával is benyújthatja. E határidőig a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során kizárólag az IV. Fejezet 2. cím szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályai alkalmazhatóak."

42. §

A Ctv.

1. 10. § (3) bekezdésében a "cégjegyzékből véglegesen törölni" szövegrész helyébe a "cégjegyzékből automatikus végzéssel véglegesen törölni" szöveg,

2. 18. § (1) bekezdésében a "kell mellékelni" szövegrész helyébe a "kell mellékelni; a céginformációs szolgálat a benyújtó adatait és jogosultságát ellenőrzi" szöveg,

3. 24. § (1) bekezdés g) pontjában az "önálló vagy együttes" szövegrész helyébe az "önálló, együttes vagy ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogot nem gyakorol, ez a tény) szöveg,

4. 24. § (1) bekezdés h) pontjában az "a cég képviseletére jogosultak" szövegrész helyébe az "a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult" szöveg,

5. 24. § (4b) és (5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében az "alapján, hivatalból jegyzi be" szövegrész helyébe az "alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be" szöveg,

6. 26. § (3) bekezdésében az "alapján hivatalból jegyzi be" szövegrészek helyébe az "alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be" szöveg,

7. 26. § (3) bekezdésében az "alapján szintén hivatalból jegyzi be" szövegrész helyébe az "alapján szintén automatikus bejegyzéssel jegyzi be" szöveg,

8. 26. § (8) bekezdésében az "A hivatalból történő" szövegrész helyébe az "Az automatikus" szöveg,

9. 35. § (2) bekezdésében az "a cégbíróság hivatalból jegyez be" szövegrész helyébe az "a cégbíróság hivatalból vagy automatikusan jegyez be" szöveg,

10. 44/A. § (2) bekezdésében az "az adószám megállapításának napjától" szövegrész helyébe az "az adószámról való értesítés napjától" szöveg,

11. 46. § (1) bekezdésében a "jogszabályok rendelkezéseinek" szövegrész helyébe a "jogszabályok rendelkezéseinek, és a 38. § (2)-(4) bekezdése szerinti összevetés során észlelt hiba megszüntethető-e" szöveg,

12. 48. § (5) bekezdésében, (6) bekezdés b) és f) pontjában, 74. § (5) bekezdésében az "a 3. számú mellékletben" szövegrészek helyébe az "az 1. és 2. számú mellékletben" szöveg,

13. 72/A. § (6) bekezdésében a "kérelmező elektronikus kapcsolattartása során a kérelmet" szövegrész helyébe a "kérelmező elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, amelynek során a kérelmet" szöveg,

14. 72/B. § (3) bekezdésében az "Elektronikus kommunikáció esetén a cégbíróság" szövegrész helyébe az "A cégbíróság" szöveg,

15. 88. § (1) bekezdésében az "a cég vezető tisztségviselőjétől" szövegrész helyébe az "a cég vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a cég egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a cég tagjaitól" szöveg,

16. 90. § (1) bekezdésében a "cégbíróság a Cégközlönyben" szövegrész helyébe a "cégbíróság megindítja a megszüntetési eljárást és a Cégközlönyben" szöveg,

17. 102. § (2) bekezdés a) pontjában az "a végelszámolás alá került cég nevét" szövegrész helyébe az "a végelszámolás alá került cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal" szöveg,

18. 106. § (3) bekezdésében az "a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítette" szöveg,

19. 109. § (1) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe a "harminc napon belül" szöveg,

20. 109. § (2) bekezdésében a "harminc napon belül" szövegrész helyébe a "hatvan napon belül" szöveg,

21. 118. § (2) bekezdésében az "és rendelkezik az eltiltásról" szövegrész helyébe az "és - kivéve, ha a bejelentett követelés kielégítésre került - rendelkezik az eltiltásról" szöveg,

22. 118/B. § (5) bekezdésében a "98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja" szövegrész helyébe a "98. § (3) bekezdése" szöveg,

23. 128. § (1) bekezdés n) pontjában a "szerződésminták" szövegrészek helyében a "szerződésminták, iratminták" szöveg,

24. 1. számú melléklet I. pont 13. alpont a) pontjában a "magánokirat" szövegrész helyébe a "magánokirat, székhelyszolgáltatás esetén szükség szerint ideértve az ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását" szöveg,

25. 1. számú melléklet II. pont 10. alpontjában az "alapítási engedélye" szövegrész helyébe az "alapítási, a cégbejegyzést követően az alapító okiratának, illetve cégadatának módosítási engedélye" szöveg

lép.

43. §

Hatályát veszti a Ctv.

a) 9/E. § (1) bekezdésében a "22/A. § szerinti" szövegrész,

b) 22/A. §-a,

c) 30. § (6) bekezdése,

d) 48. § (2) bekezdésében az "A bejegyzési kérelemhez - a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett - csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza." szövegrész,

e) 76. § (3) bekezdésében az "az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy" szövegrész,

f) 88. § (1) bekezdésében a "vezető tisztségviselője" szövegrész,

g) 98. § (3) bekezdés a) pontjában az "a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít," szövegrész,

h) 98. § (3) bekezdés b) pontja,

i) 107. §-a,

j) 108. § (1) bekezdésében az "a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján" szövegrész,

k) 108. § (2) bekezdésében az "- a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve" szövegrész,

l) 111. § (1) bekezdés d) pontja, m) 112. § (2) bekezdése,

n) 3. számú melléklete.

26. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

44. §

Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

a) "A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok" című alcímében az "és szakhatóságok" szövegrész;

b) 6/A. §-a,

c) 6/I. § (4) bekezdése,

d) 12. § (5) bekezdés e) pontja.

27. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

45. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében a "szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez" szövegrész helyébe a "szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálatnak a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez" szöveg lép.

28. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

46. §

(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)

"s) a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat"

(részére továbbíthat adatot.)

(2) A Harmtv. 106. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a kiutasításra, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállására, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít."

47. §

A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az "(1)-(1b) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1)-(1c) bekezdésben" szöveg lép.

29. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

48. §

(1) A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztv.) 4. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A vámhatóság az 5/C. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a (3) bekezdés szerint zár alá vett készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Kincstár illetékes területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.

(3b) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

(3c) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére."

(2) A Készpénztv. 5/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kiszabott bírság helyszínen történő megfizetéséhez pénzváltási kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevétele válik szükségessé, a vámhatóság a pénzváltási szolgáltatás helyszínére kíséri az eljárás alá vont személyt."

(3) A Készpénztv. a következő 5/C. §-sal egészül ki:

"5/C. §

Ha az 5/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási intézkedést a készpénz-bejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3. cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének erejéig elrendelheti."

49. §

Hatályát veszti a Készpénztv. 7. §-a.

30. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

50. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A menekültügyi hatóság a menekültügyi nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a menekült vagy menedékes jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében az eljáró hatóság részére közvetlen hozzáférést biztosít."

31. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

51. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 40/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40/G. §

Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, valamint a kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban az ügyfél, illetve annak képviselője nem jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni."

52. §

Hatályát veszti a Kstv. 47. §-a.

32. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

53. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 39. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít)

"h) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében, valamint a Földforgalmi törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzése céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők"

(Adattárban nyilvántartott adataihoz.)

54. §

Az Evt.

a) 39. § (3) bekezdés f) pontjában a "szabad rendelkezésű erdők, valamint" szövegrész helyébe a "szabad rendelkezésű erdők," szöveg,

b) 39. § (3) bekezdés g) pontjában a "szabad rendelkezésű erdők" szövegrész helyébe a "szabad rendelkezésű erdők, valamint" szöveg,

c) 39. § (4) bekezdésében az "államigazgatási szerv," szövegrész helyébe az "államigazgatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, " szöveg

lép.

55. §

Hatályát veszti az Evt. 51. § (11) bekezdése.

33. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

56. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kötvénynyilvántartó szerv az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv részére az adatigénylés teljesítése érdekében közvetlen hozzáférést biztosít a kötvénynyilvántartás (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adataihoz."

34. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

57. §

(1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/A. §

(1) Az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása merül fel, továbbá ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más külföldi hatóság döntése, az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a véleményt a megkeresést követő harminc napon belül adja meg, amelybe a külföldi hatóság megkeresése esetén az anyakönyvi eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele.

(3) Nem kérhető az igazságügyért felelős miniszter véleménye, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó."

(2) Az At. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat, amely a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(2) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség."

(3) Az At. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. §

(1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.

(2) A nemzetközi magánjogról szóló törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(4) Nem kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a fél személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség.

(5) Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi."

(4) Az At. 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az Nmjtv. 16. § (3) és (4) bekezdése vagy 27. §-a alapján a házassági név anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni."

(5) Az At. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az anyakönyvi szerv engedélyezheti. A névváltoztatást az anyakönyvi szerv jegyzi be az anyakönyvbe."

(6) Az At. 81/D. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával)

"g) a családtámogatási szerv az anyasági támogatás megállapítása iránti eljárás lefolytatása céljából."

58. §

(1) Az At. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"94. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az anyakönyvi eljárás lefolytatására és az anyakönyvi eljárásban való közreműködésre jogosult szerveket és személyeket, azok illetékességét és hatáskörét, a nyilvántartó szervet, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és a nyilvántartó szerv nyilvántartás működtetésével kapcsolatos együttműködésének kereteit,

b) az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket,

c) az MTA utónévjegyzékbe történő felvételre vonatkozó nyilatkozatával összefüggő megkeresésre és az anyakönyvi szerv közreműködésére vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásának, valamint az anyakönyvezési feladatok ellátásának,

b) az anyakönyvi nyilvántartások rendszere vezetésének,

c) a névviselés, a névváltoztatás,

d) a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás,

e) az anyakönyvi nyilvántartások rendszeréből teljesítendő adattovábbítás

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

(2) Az At. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. §

Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy az anyakönyvi szakvizsga részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

59. §

Az At.

a) 44. § (9) bekezdésében az "az érintett kérelmére az Nmjt. 10. §-a" szövegrész helyébe az "az Nmjtv. 16. § (1)-(2) és (5) bekezdése" szöveg,

b) 44/A. § (1) bekezdésében az "az Nmjt. 10. §-a" szövegrész helyébe az "az Nmjtv. 16. § (2) bekezdése" szöveg,

c) 60. § (3) bekezdésében az "azon bejegyzés" szövegrész helyébe az "azon" szöveg,

d) 71/A. §-ában az "az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg,

e) 72. § (4) bekezdésében az "a 4. § (5) bekezdés f) pontja szerinti anyakönyvi" szövegrész helyébe az "az anyakönyvi" szöveg

lép.

60. §

Hatályát veszti az At.

a) 4. § (5) bekezdés e) pontja,

b) "Az eljárás felfüggesztése" című alcíme és 16/A. §-a,

c) 51. § (2)-(5) bekezdése,

d) 52. § (2) bekezdése,

e) 67. § (2) bekezdése.

35. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

61. §

(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. §

(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha az elsőfokú hatóság a járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője.

(2) A járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően törvény vagy kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a fellebbezés elbírálására és a felügyeleti jogkör gyakorlására."

(2) A Khtv. a következő 19/B. §-sal egészül ki:

"19/B. §

(1) A járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört gyakorol.

(2) Az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben eljárva a járási (fővárosi kerületi) hivatal az e törvényben és az az egyszerűsített hatósági ellenőrzésre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza.

(3) A járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörben hozott döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye."

(3) A Khtv. 21/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"d) a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályokat"

(rendeletben határozza meg.)

36. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

62. §

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az erdészeti hatóság részére díj-, költség- és térítésmentesen közvetlen hozzáférést biztosít a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázis a körzeti erdőtervezéshez, az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez, valamint az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez szükséges, miniszteri rendeletben meghatározott adataihoz."

37. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

63. §

(1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatóság szakértői bizottság közreműködését veheti igénybe az engedélyezési eljárás lefolytatásához, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdése szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit - az engedélyben megjelölt képzési körön belüli - új képzéssel bővíti."

(2) A Felnőttképzési tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szakértői bizottság közreműködése esetén az engedélyezési, valamint az ellenőrzési eljárásban részt vevő ügyfél köteles

a) a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá

b) közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen

ba) az érintett területre, építménybe történő belépést,

bb) adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását."

(3) A Felnőttképzési tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevétele esetén - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek."

(4) A Felnőttképzési tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OSAP) szerinti adatszolgáltatást nem teljesítettek."

38. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

64. §

(1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 9. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása"

(2) A Hhvtv. 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. §

(1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését,

b) a halgazdálkodásra jogosult

ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát;

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát;

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát;

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját;

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát;

g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;

h) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;

i) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;

j) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát;

k) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;

l) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;

m) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;

n) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;

o) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."

(3) A Hhvtv. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében."

(4) A Hhvtv. 54. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Adattár részét képezik)

"a) a halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása,"

65. §

A Hhvtv.

a) 34. § (2) bekezdésében a "nyilvántartásba veszi" szövegrész helyébe a "veszi nyilvántartásba" szöveg,

b) 34. § (6) bekezdésében a "vízterületek" szövegrész helyébe a "vízterületek és jogosultak" szöveg

lép.

66. §

Hatályát veszti a Hhvtv.

a) 10. alcímének címében az "és nyilvántartásuk" szövegrész,

b) 34. § (3)-(5) bekezdése.

39. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

67. §

Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 38. §-ában a "felügyeleti jogkör gyakorlásának, továbbá nem nyújtható be újrafelvételi kérelem" szövegrész.

40. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

68. §

(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna."

(2) A Kbt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembe vételével."

(3) A Kbt. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

a) ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező;

b) nincs helye sommás eljárásnak;

c) a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt vagy a hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet

d) a hiányzó közbeszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak."

(4) A Kbt. 145. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 137. § (3) bekezdésben foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e."

(5) A Kbt. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Az eljárás megindítására irányuló kérelem és a hivatalbóli eljárást kezdeményező irat kizárólag írásban - a 145. § (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint -, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő."

(6) A Kbt. 148. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Ha egy adott jogsértés kapcsán a (7) bekezdés c) pontja szerinti iratbetekintést követően a (7) bekezdés d) pontja szerinti előzetes vitarendezés kezdeményezésére is sor került, a tudomásra jutás időpontjának meghatározására a (7) bekezdés d) pontja alkalmazandó."

(7) A Kbt. 149. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemben meg kell jelölni)

"d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait;"

(8) A Kbt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha

a) a kérelem a 149. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza,

b) nem csatolták a 150. § (1) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást,

c) nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy

d) a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton nyújtották be.

Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye."

(9) A Kbt. 151. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását, a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást jogszerűen visszavonta."

(10) A Kbt. 151. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a külön jogszabályban meghatározottak szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére."

(11) A Kbt. 151. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből háromszázezer forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.

(8b) Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek."

69. §

(1) A Kbt. 152. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményezést visszautasítja, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott jogosult terjesztette elő."

(2) A Kbt. 154. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról a kérelmezőt vagy kezdeményezőt, a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét és az (1a) bekezdés szerint részvételi szándékukat jelző, a közbeszerzési ügyben érdekelteket felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a felhíváshoz csatolja a kérelmet, illetve hivatalból indított eljárás esetén az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot. Ha az ajánlatkérővel az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás nem lehetséges, az ajánlatkérő részére a Döntőbizottság elektronikus levél, illetve telefax útján küldi meg az eljárás megindításáról szóló értesítést. A telefax útján történő értesítés kézbesítettnek minősül a sikeres visszaigazolás napján. Ha az értesítés megküldésére kizárólag elektronikus levél útján volt lehetőség, és az ajánlatkérő egy munkanapon belül az elektronikus levél fogadását nem igazolta vissza a Döntőbizottság számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az ajánlatkérő részére postai úton kerül kézbesítésre."

(3) A Kbt. 154. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Döntőbizottság - az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn, illetve hivatalbóli kezdeményezőn kívüli - a közbeszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat, a Kbt. 145. § (7) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére a Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a kérelmet, illetve kezdeményező iratot, és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn, illetve hivatalbóli kezdeményezőn kívül a közbeszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet - ide értve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni.

(1c) Ha az (1a) bekezdés szerint a közbeszerzési ügyben érdekelt a jelen bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges - iratokat kérjen be vagy nyilatkozattételre hívja fel."

(4) A Kbt. 154. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét vagy a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat - vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok - öt napon belüli megküldésére, illetve a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerben rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni, illetve hozzáférhetővé tenni. A papír alapon rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak. Az iratok szerkeszthető formátumú változatban történő megküldését - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja."

(5) A Kbt. 158. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását felfüggesztheti, ha az előkérdés eldöntése más szerv hatáskörébe tartozik."

(6) A Kbt. 160. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.

(4) Az ügyfelek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A felhívásról az ellenérdekű ügyfelet a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás megküldésével egyidejűleg értesíti. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor."

(7) A Kbt. 160. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (4) bekezdésben foglalt tárgyalást követő felhívást mellőzi, és a tárgyalást követően új tárgyalást tarthat, ha az a tényállás további tisztázása érdekében szükséges. Az új tárgyalás határnapját a Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az első tárgyalást követő napon közli az ügyfelekkel. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az első tárgyalást követő 8 napon belül megtartható legyen."

(8) A Kbt. 161. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése érdekében indokolt. A Döntőbizottság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről a nyilvánosságot különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el és a zárt tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében szükséges. A Döntőbizottság - kivéve, ha a zárt tárgyalásra törvény kötelező rendelkezése alapján került sor - a nyilvánosság kizárásáról indokolt végzést hoz.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt napon belül megküldi az ügyfeleknek."

(9) A Kbt. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig, a Közbeszerzési Hatóság képviseletében eljáró személy az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet."

70. §

(1) A Kbt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van."

(2) A Kbt. 165. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)

"g) hivatalból megállapítja a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés semmisségét vagy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az érintett szerződés nem semmis,

h) megállapítja, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e."

(3) A Kbt. 165. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(7b) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a."

(4) A Kbt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"169. §

(1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye."

(5) A Kbt. 170. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen közigazgatási pert indíthat a 152. §-ban meghatározott szervezet vagy személy is. A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel."

(6) A Kbt. 170. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet annak beérkezését követő tíz napon belül továbbítja a bírósághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerből kinyert elektronikus másolati formában is továbbíthatja a bíróság részére."

(7) A Kbt. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"171. §

(1) A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére. A bíróság a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét felhívhatja a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerben rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére, amelynek az ajánlatkérő haladéktalanul köteles eleget tenni.

(2) Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt.

(3) A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben egyszer, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható."

(8) A Kbt. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"172. §

(1) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja - ideértve a bírság összegét is - alkalmazhatja a 165. § (3), (6), (8)-(9) és (10) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.

(2) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében megállapítja a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 137. § (3) bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés semmisségét vagy azt, hogy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis.

(3) Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(4) Ha a bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(5) Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a bíróság hatvan napon belül dönt.

(6) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.

(7) A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti."

71. §

(1) A Kbt. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 175. § (1) bekezdésében foglalt esetek, valamint a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a szerződés semmisségét, egyéb polgári jogi igény esetében pedig a jogsértést jogerősen megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja."

(2) A Kbt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a szerződést el nem nyert, az érintett közbeszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget."

(3) A Kbt. 177. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 165. § (2) bekezdés g) pontjában és (7a)-(7b) bekezdésében foglaltak megállapításán kívül minden egyéb, a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény polgári perben érvényesíthető. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletnek a szerződés semmisségének megállapítása tárgyában hozott döntése a polgári perben eljáró bíróságot köti.

(6) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatától, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletétől eltérően - megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(7) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletében foglaltaktól eltérően - megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása lehetséges, úgy - a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság döntése alapján - a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a (8)-(9) bekezdés szerint indíthat pert, illetve perújítási eljárást a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál a 165. § (7b) bekezdése, illetve a 172. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(8) A 165. § (7b) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránti pert a Közbeszerzési Döntőbizottság ellen kell megindítani. Az eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai irányadók. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.

(9) A 172. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt és az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben eljáró bíróság ítéletével szemben perújításnak van helye. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.

(10) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben kiszabott bírság megfizetésére a (7) bekezdésben foglalt, a per indítására nyitva álló határidő elteltéig nem került sor, a (7)-(9) bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatók."

72. §

(1) A Kbt. 187. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A Hatóság (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a Hatóság elnökének köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A kérelmező, illetve az érintett minősített ajánlattevő a Hatóság határozatát közigazgatási perben megtámadhatja a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye."

(2) A Kbt. 188. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Bármely gazdasági szereplő, akivel szemben a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennáll, kérelmet nyújthat be a Hatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Hatóság rendelkezésére kell bocsátani, amit - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Hatóság egy munkanapon belül visszaigazol. A megtett intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat a kérelemmel együtt kell benyújtani a Közbeszerzési Hatóság részére."

(3) A Kbt. 188. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, határozat meghozatalával dönt a gazdasági szereplő által hozott intézkedések megfelelőségéről. A sommás eljárás szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során az Ákr. hiánypótlásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hatóság több ízben is felhívhatja hiánypótlásra a kérelmező ügyfelet."

(4) A Kbt. 188. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A határidő - indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb tizenöt munkanappal meghosszabbítható a kérelmező gazdasági szereplő egyidejű értesítése mellett. A Hatóság a határozatot a gazdasági szereplő számára haladéktalanul, írásban megküldi. A kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozat nem tartalmazhat feltételt vagy a gazdasági szereplő további intézkedésére vonatkozó előírást.

(4b) Ha a kérelmet a Hatóság határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását követő intézkedéssel kívánja bizonyítani."

(5) A Kbt. 188. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kérelmező a kérelmet elutasító határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye."

73. §

(1) A Kbt. 195. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát is, amelyek a (9) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják. A névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok módosításáért külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása esetén a hatóság a kérelmet visszautasítja. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesség nem adható."

(2) A Kbt. 195. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A közbeszerzésekért felelős miniszter a névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez csatolt okiratok megvizsgálása után a kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül az Ákr. szerint döntést hoz az okiratok megfelelőségéről, e döntés meghozatala körében nincs helye sommás eljárásnak. A hiányosan benyújtott okiratok pótlására a közbeszerzésekért felelős miniszter egy alkalommal, nyolc napos határidőt biztosít a kérelmező számára. A hiánypótlási határidő eredménytelen eltelte esetén a közbeszerzésekért felelős miniszter a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet elutasítja.

(10b) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A hatósági eljárás során az elektronikus kapcsolattartás kötelező. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A névjegyzékbe vétel feltételeinek igazolásához benyújtandó dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak."

(3) A Kbt. 195. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A közbeszerzésekért felelős miniszter (7) bekezdés szerinti eljárásában vagy annak előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a közbeszerzésekért felelős miniszternek köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A közbeszerzésekért felelős miniszter feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A kérelmező, illetve az érintett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a határozattal szemben közigazgatási pert indíthat a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye."

(4) A Kbt. 197. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E törvénynek ... szóló 2017. évi ...... törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) megállapított rendelkezései a 2018. január 1-jén és az azt követően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre alkalmazandók.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével e törvény 2018. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alkalmazandók a 2018. január 1-jét megelőzően közzétett 51. § szerinti előzetes tájékoztató és 113. § szerinti összefoglaló tájékoztatás útján meghirdetett közbeszerzési eljárások esetében."

74. §

A Kbt.

1. 46. § (2) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat" szövegrész helyébe a "közigazgatási per esetén a közigazgatási per" szöveg

2. 53. § (2) bekezdésében az "ajánlatkérőnél érdeklődésüket" szövegrész helyébe az "eljárás iránt érdeklődésüket" szöveg,

3. 56. § (4) bekezdésében az "52. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe az "52. § (4) és (5) bekezdése" szöveg,

4. 62. § (1) bekezdés g) pontjában a "jogerősen eltiltásra" szövegrész helyébe a "véglegesen vagy jogerősen eltiltásra" szöveg, az "a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy" szövegrész helyébe az "a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált döntésében vagy", az "a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata" szövegrész helyébe az "a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per" szöveg,

5. 62. § (1) bekezdés h) pontjában az "a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság három évnél nem régebben meghozott határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki" szövegrész helyébe az "a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki" szöveg,

6. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában az "olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság" szövegrész helyébe az "olyan társaság" szöveg, a "2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja" szövegrész helyébe a "2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja" szöveg,

7. 62. § (1) bekezdés l) pontjában a "jogerőre emelkedett" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg, a "- vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági -" szövegrész helyébe a "- vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági -" szöveg,

8. 62. § (1) bekezdés n) pontjában a "jogerős és végrehajtható" szövegrész helyébe a "véglegessé vált és végrehajtható" szöveg, az "a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe az "a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per" szöveg, a "más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen" szövegrész helyébe a "más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság jogerősen - három évnél nem régebben -" szöveg,

9. 62. § (1) bekezdés p) pontjában a "közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat" szövegrész helyébe a "véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat" szöveg,

10. 62. § (1) bekezdés q) pontjában az "a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata" szövegrész helyébe az "a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, -vagy a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - 90 napnál nem régebben meghozott határozata" szöveg,

11. 63. § (1) bekezdés a) pontjában a "közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat" szövegrész helyébe a "véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat" szöveg,

12. 63. § (1) bekezdés b) pontjában a "közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat" szövegrész helyébe a "véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat" szöveg,

13. 64. § (1) bekezdésében az "a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti -" szövegrész helyébe az "a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti" szöveg,

14. 64. § (2) bekezdésében a "Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti - vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti -" szövegrész helyébe a "Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti" szöveg,

15. 67. § (2) bekezdésében az "A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését" szövegrész helyébe az "A nyilatkozat - ha e törvény végrehajtási rendelete azt nem határozza meg - tartalmazza annak megjelölését", az "adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat" szövegrész helyébe az "adatbázis alkalmazásához adott esetben szükséges adatokat" szöveg,

16. 71. § (9) bekezdésében a "csak a (4) bekezdésben foglalt" szövegrész helyébe a "csak a (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges" szöveg,

17. 117. § (4) bekezdésében a "g)-k) és m) pontja" szövegrész helyébe a "g)-k), m) és q) pontja" szöveg,

18. 144. § (2) bekezdésében a "polgári jogi igények elbírálása" szövegrész helyébe a "polgári jogi igények elbírálása - a 145. § (3a) bekezdésében foglalt kivétellel - " szöveg,

19. 147. § (1) bekezdésében az "a Ket. 42. § (1) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az Ákr. 22. § és 23. § (1) bekezdésében" szöveg,

20. 147. § (3) bekezdésében az "a Ket. 42. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az Ákr. 22. §, illetve 23. § (1) bekezdésében" szöveg,

21. 151. § (5) bekezdésében az "a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül elutasítja" szövegrész helyébe az "a kérelmet - az Ákr.-ben foglalt eseteken túl - öt napon belül visszautasítja" szöveg,

22. 152. § (8) bekezdésében az "érdemi vizsgálat nélküli elutasítására" szövegrész helyébe a "visszautasítására" szöveg,

23. 160. § (2) bekezdésében az "az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 154. § (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek" szövegrész helyébe az "az ügyfelek 154. § szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek" szöveg,

24. 163. § (1) bekezdésében az "ötvenezer" szövegrész helyébe a "tízezer" szöveg,

25. 164. § (3) bekezdésében a "közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében" helyébe a "közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint a közbeszerzési eljárás mellőzése ügyében" szöveg,

26. 164. § (6) bekezdésében a "felfüggesztését" szövegrész helyébe a "szünetelését" szöveg,

27. 166. § (3) bekezdésében a "határozat bírósági felülvizsgálatát [170. §] kérték" szövegrész helyébe a "határozattal szemben közigazgatási pert indítottak" szöveg,

28. 166. § (4) bekezdésében az "érdemi vizsgálat nélkül elutasító" szövegrész helyébe a "visszautasító" szöveg, a "bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe az "ellen indított közigazgatási per" szöveg, a "határozatát" szövegrész helyébe az "ítéletét" szöveg,

29. 166. § (5) bekezdésében a "határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik" szövegrész helyébe a "határozata ellen közigazgatási pert indítottak" szöveg,

30. 175. § (2) bekezdésében az "a Pp." szövegrész helyébe az "a polgári perrendtartásról szóló törvény" szöveg,

31. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat" szövegrész helyébe a "minden olyan véglegessé vált döntőbizottsági - vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági - határozat" szöveg,

32. 187. § (2) bekezdésének g) pontjában a "bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe a "megtámadására irányuló közigazgatási per" szöveg,

33. 187. § (2) bekezdésének j) pontjában az "a Ket." szövegrész helyébe az "az Ákr." szöveg,

34. 190. § nyitó szövegrészében az "eljárások bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe az "eljárásokra vonatkozó közigazgatási per" szöveg,

35. 191. § (4) bekezdésében a "Pp. 339. § (1) bekezdésére és 339. § (2) bekezdés q) pontjára" szövegrész helyébe a "közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 89. § (1) bekezdés b) pontjára és a 90. § (1) és (2) bekezdésére" szöveg,

36. 193. § (1) bekezdés e) pontjában a "bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe a "közigazgatási perben való megtámadása" szöveg,

37. 197. § (7) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálata" szövegrész helyébe a "közigazgatási perben való megtámadása" szöveg

lép.

75. §

Hatályát veszti a Kbt.

1. 151. § (6) bekezdése,

2. 161. § (3) bekezdése,

3. 162. § (5) bekezdése,

4. 170. § (4) bekezdése,

5. "A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per" alcíme,

6. "A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per" alcíme,

7. 71. § (10) bekezdésében a "(példányokat)" szövegrész,

8. 87. § (6) bekezdésében a " - faxon vagy elektronikus úton - " szövegrész,

9. 109. § (3) bekezdés b) pontjában az "a külön kormányrendelet szerinti," szövegrész,

10. 117. § (8) bekezdésében a "telefaxon vagy elektronikus úton" szövegrész,

11. 127. § (2) bekezdésében a "faxon vagy elektronikus úton" szövegrész,

12. 146. § (3) bekezdésében a "[151. § (5) és (6) bekezdés, Ket. 30. §, 31. § (1) bekezdés]

13. 166. § (1) bekezdésében az "és egyéb érdekelteknek" szövegrész,

14. 170. § (2) bekezdésében a "vagy ajánlott küldeményként postára adni" szövegrész.

41. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

76. §

(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 42. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"42. § [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]

Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el."

(2) Az Ákr. 116. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(5) A (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek, ha törvény a fellebbezést kizárja."

42. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

77. §

(1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (a továbbiakban: Ákr. módtv.) 135. § (16) bekezdésének a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (1) bekezdését módosító rendelkezése a "kijelölt másodfokú szerv" szövegrész helyett "helye fellebbezésnek" szöveggel lép hatályba.

(2) Az Ákr. módtv. 141. § (6) bekezdésének a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a "döntést" szövegrész helyett "döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, és azt" szöveggel lép hatályba.

(3) Az Ákr. módtv. 179. § e) pontjának a Kknyt. 13. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a "9/B. § (1) bekezdés f)-h) és j) pontjában" szövegrész helyett "9. § (1d) bekezdés e)-g) pontjában és a 9. § (2) bekezdés a) pontjában" szöveggel lép hatályba.

(4) Az Ákr. módtv. 248. § (3) bekezdésének a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a "két hónap" szövegrész helyett "két hónap. Az önkormányzat jegyzőjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek" szöveggel lép hatályba.

(5) Az Ákr. módtv. 444. § a) pontjának a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. § (2) bekezdését módosító rendelkezése az "Az (1) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése érdekében a szakértői bizottság tagjait" szövegrész helyett a "Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait" szöveggel lép hatályba.

(6) Az Ákr. módtv. 444. § c) pontjának a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. § (4a) bekezdését módosító rendelkezése az "A (4) bekezdés szerinti szakértői vélemény beszerzése érdekében a szakértői bizottság tagjait" szövegrész helyett az "Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait" szöveggel lép hatályba.

78. §

Nem lép hatályba az Ákr. módtv.

1. 10. § (5) bekezdése,

2. 43. § (1) bekezdése,

3. 45. § a) pontja,

4. 53. §-a,

5. 56. § c) pontja,

6. 62. § d) pontja,

7. 73. § (1) bekezdése,

8. 110. §-a,

9. 136. § 6. és 7. pontja,

10. 178. § (3) bekezdése,

11. 196. §-a,

12. 218. § a) pontja,

13. 221. § d) pontja,

14. 266. § a) pontja,

15. 356. § (4) bekezdése,

16. 443. § (2), (3), (4) és (7) bekezdése,

17. 464. § d) pontja,

18. 492. §-a.

43. Záró rendelkezések

79. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 2-7. §, a 8. § (2) bekezdése, a 9. §-14. §-a, a 15. § (1)-(4) bekezdése, a 16. §-19. §-a, a 20. § (1) bekezdése, a 22-26. §, a 31. §, a 32. § (5) bekezdése, a 33. §, a 42. § 24-25. pontja, a 44. §, a 48-49. §, az 51-75. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 15. § (5) bekezdése, a 30. §, a 34-41. §, a 42. § 1-23. pontja, a 45-47. §, valamint az 50. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. § (3) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 27-29. §, és a 32. § (1)-(4) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.

80. §

E törvény

a) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat általános célja az egyes, közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályi előírások módosítása, a hatósági jogalkalmazás megkönnyítése valamint az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése.

Adminisztratív tehernek minősül mindazon kötelezettség teljesítése, amely olyan jogi előírásból fakad, amely az állampolgárok és vállalkozások ügyintézését megnehezíti, bonyolulttá teszi. Az ügyintézés egyszerűbbé tételét szolgálja minden olyan módosítás, amely a hatósági eljárásokat -a szakmai elvárások teljes megtartása mellett - rövidebbé és hatékonyabbá teszi. A hatósági eljárások egyszerűbbé tételét jelenti az együttműködésre kötelezett hatóságok közötti kapcsolattartás megkönnyítése, a megfelelő kapcsolatrendszerek kialakítása is. A fentieken túl adminisztratív tehernek tekintendők a hatósági eljárásokért fizetendő díjak és illetékek is, ezért a Kormány egyik fontos célja -a bürokráciacsökkentés keretein belül - ezeknek a díjaknak, illetékeknek a folyamatos felülvizsgálata és ennek eredményeként azok mértékének csökkentése vagy megszüntetése.

A Kormány elkötelezett ezeknek a terheknek, akadályoknak a megszüntetése iránt, ezért folytatja a közigazgatási bürokráciacsökkentés már több éve megkezdett folyamatát, amely feladatnak a keretén belül jelen előterjesztés elkészült.

A hatósági eljárásokon belül több olyan részterület, munkafázis is van, amely az ügyfelek részéről közvetlenül nem érzékelhető, de az ezeken a területeken történő egyszerűsítés eredménye már igen.

Így annak érdekében, hogy az ügyfeleknek minél kevesebb igazolást, dokumentumot kelljen a hatósági eljárások során a kérelmekhez csatolni, minél kevesebb kérdésben kelljen nyilatkozni, szükséges a hatósági működés háttértámogatásának elősegítése. Ennek eredményeként az ügyfelek csak a gördülékeny, hiánypótlásoktól mentes munkát tapasztalhatják a közigazgatási szervek részéről. Ezen működéstámogatást elősegítő javaslat többek között a hatósági eljárások lefolytatásához szükséges adatoknak az eljáró hatóság részére történő rendelkezésre bocsátása, oly módon, hogy az felesleges eljárási cselekményekkel - a hatóságok egymás közötti megkeresésével - ne növelje az eljárás ügyintézési határidejét. A jogalkotás két - a közigazgatás működésével és az ügyféli elvárásokkal kapcsolatos - kérdést is kezel: A nyilvántartások könnyebb kezelhetősége eredményeként kevesebb dokumentum beszerzését kell elvégezni az állampolgároknak, vállalkozóknak és emellett rövidül az ügyintézés időtartama is.

A fenti célok elérése érdekében a törvényjavaslatban szereplő módosítások előkészítése során áttekintésre kerültek hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok is. Az áttekintés célja annak felmérése volt, hogy mely hatósági eljárások lefolytatása során kell felhasználni azokat az adatokat, amelyek egy másik szervnél már rendelkezésre állnak. Így többek között az erdészeti hatósági részére az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz való közvetlen hozzáférés biztosítása az erdészeti hatóság eljárásaiban eredményez hatékonyabb és egyszerűbb feladatellátást, vagy a felsőoktatási információs rendszerhez való közvetlen elektronikus hozzáférés biztosítása az ellátások megállapítását teszi egyszerűbbé a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére.

Az adminisztratív terhek csökkentése és ugyanazon adatok többszörösen történő nyilvántartásnak megszüntetése - ezáltal mind a közigazgatást érintő adminisztratív feladatok mennyisége, mind a lakosságot érintő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kötelezettségek mérséklése - érdekében egyes hatósági nyilvántartások összevonása is megtörténik.

Egyes szakterületeken hasonló adattartalommal bíró nyilvántartások részben párhuzamosan tartalmazzák ugyanazokat az adatokat, amelyek így szükségtelen elemei a közigazgatási nyilvántartások rendszerének. Emellett az esetlegesen hibás vagy megváltozott adatok kijavítása, módosítása is sokkal nehézkesebb az ügyfelek és a hatóságok számára is. A nyilvántartások összevonásával könnyebbé válik az adott szakterületen releváns információk beszerzése. Ezekkel az intézkedésekkel javul a közigazgatási ügyintézés minősége és hatóságok problémákra reagáló képessége is.

A javaslat jelentősen módosítja a cégeljárásról szóló törvényt. A módosítások a cégeljárásban azonosított indokolatlan adminisztratív terheket szüntetik meg és biztosítják, hogy az ügyfelek gyorsabban és hatékonyabban tudják a cégügyeket intézni. Magyarország versenyképességének javítsa szempontjából kiemelt kérdés a cégalapítással, cég-változásbejegyzéssel vagy akár a cégek átalakításával együttjáró cégeljárások egyszerűsítése. A "jó kormányzás" egyik fontos feladata a vállalkozóbarát környezet kialakítása, amely növeli a gazdasági és társadalmi versenyképesség javításának esélyeit. A versenyképesség egyik vizsgálati szempontja a cégalapításokkal, változásokkal kapcsolatos eljárások gyorsasága. Emellett a közbizalom szempontjából fontos a cégek működésével kapcsolatos eljárások megfelelő hatékonyságának biztosítása is.

A törvényjavaslat alapján sor kerül az automatikus döntéshozatal lehetőségének bevezetésére meghatározott ingatlanügyi és halgazdálkodási eljárásokban. Az automatikus döntéshozatal szerinti eljárásrend alapján a hatóságok a döntéseiket a kérelem beérkezésétől számított huszonnégy órában belül hozzák meg. Az ügyfélterhek között jelentős mérési szempont az ügyek elintézésére fordított idő, amelyet több szempont is befolyásolhat. Az automatikus döntéshozatallal ez a fajta teher gyakorlatilag megszűnik, mivel az ügy indítása és a tényleges eredmény között mindössze huszonnégy óra telhet el, ami komoly adminisztratív teher csökkenéssel jár.

Az automatikus döntéshozatal lehetőségének biztosítása elősegíti, hogy az ügyfelek a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak olyan iratokhoz, hatósági bizonyítványokhoz, amelyek tipikusan közigazgatáson kívüli, jellemzően polgári jogi ügyletekhez szükségesek.

Állampolgári oldalról közvetlen pozitív változást jelent továbbá az illetékmentességek körének bővítése. Az illetékekről szóló törvény módosításával a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével összefüggő hatósági eljárások ingyenessé tétele, illetve az illetékkedvezmény az igénylő állampolgárok adminisztratív terheit nagymértékben csökkenti, valamint a jelenleginél kevésbé bürokratikus szabályrendszer létrehozását eredményezi.

Jelentős kedvezmény továbbá, az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás esetén az illetékmentességének biztosítása is.

A javaslat szerinti módosítások célja összefoglalóan mindazon többletterhet jelentő kötelezettségek eltörlése, megváltoztatása, amely az állampolgárok és vállalkozások ügyintézése során bosszantó nehézséget, akadályt jelentenek, és amelyek módosításával a gördülékenyen és hatékonyan működő közigazgatási ügyintézés érhető el, illetve támogatható.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-2. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása keretében a közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan egy új illetékmentességi esetet szabályozására kerül sor. A lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások ingyenessé tétele az adminisztratív terheinek csökkentésére irányul.

Emellett a módosítás meghatározza a személyazonosító igazolvány és lakcímkártya ingyenességének racionális kereteit azzal, hogy évente egy alkalomra korlátozza az illetékmentességet.

A társasházi közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak nyilvántartásával kapcsolatos illetékmentesség arra irányul, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos új nyilvántartási kötelezettségek ne eredményezzenek adminisztratív terhet az érintettek számára.

A módosítás alapján illetékmentessé válik az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás.

3. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása a felsőoktatási információs rendszerhez való hozzáférés biztosításával egyszerűsíti az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és nyilvántartásból való törlés iránti eljárás lefolytatásához szükséges adatok beszerzését. A módosítás eredményeként az eljárásban érintett hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei csökkennek.

4-5. §

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálybalépését követően is kizárt maradjon.

6. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása alapján a felsőoktatási információs rendszerhez való hozzáférés biztosításával mellőzhetővé válik a doktori cím megszerzését tanúsító oklevél bemutatása a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére vagy a felsőoktatási oklevél-nyilvántartást vezető szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv általi megkeresése. A módosítás eredményeként az eljárásban érintett szervek formális adatszolgáltatással, illetve az ügyfél okirat-bemutatással kapcsolatos adminisztratív terhei csökkennek.

Az adatszolgáltatás megteremtése érdekében rögzíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a cégbíróság és a cégszolgálat adatigénylésének rendjét.

7. §

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.

8. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a szociális ellátásokról és az arra jogosult személyekről szóló országos nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét teremti meg a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, és a rehabilitációs hatóság számára. A módosítással csökkennek az érintett szervek formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív- és költségterhei.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A. § (3)-(5) bekezdésének módosítására és új (6) bekezdéssel történő kiegészítésére az Ákr. rendelkezéseivel összhangban kerül sor. Az Ákr. szerint a hatóság a tényállás tisztázása során szabadon mérlegeli a bizonyítékokat, ezért szakértő kötelező igénybevételének előírásáról a törvény nem rendelkezhet. Az Ákr. 71. §-a emellett meghatározza a szakértő igénybevételére vonatkozó szabályokat.

9. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Áptv.) foglalt módosítás - figyelemmel arra, hogy ezekben az eljárásokban az ügyfél személyes jelenléte elengedhetetlen, valamint a benyújtandó okiratok köre elektronikusan nehezen kezelhető - az állampolgársági eljárásokban általánosan kizárja az elektronikus ügyintézést.

Az új eljárásjogi rendelkezések arra figyelemmel kerülnek a törvénybe, hogy az Ákr. hatálya -az állampolgársági bizonyítvány kivételével - nem terjed ki az állampolgársági eljárásra, ezért az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hozott határozat közlésének szabályai a gyakorlatban felmerült igényekre tekintettel az Áptv.-ben rendezésre kerülnek.

10. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény kiegészül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amely alapján kormányrendeleti szinten szabályozható lesz az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetve üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának, bejelentésének és nyilvántartásba vételének rendje, összhangban az Ákr. rendelkezéseivel.

11. §

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.

12. §

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.

13-14. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény IX. fejezete tartalmaz előírásokat a víziközmű társulatok működésével, feladataival, megszűnésével, elszámolásával, és hatósági felügyeletével kapcsolatosan. Vízgazdálkodási közfeladatok a törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulatnak minősülő víziközmű társulatok tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik a törvény alapján víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozás. Ha a víziközmű társulat közfeladatát teljesítette, a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet szerinti elszámolási eljárásra, ha a közfeladat teljesítése nélkül jogutód nélkül megszűnik, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti végelszámolásra kerül sor. Az elszámolási eljárás keretében a víziközmű társulatnak az alapszabályban foglaltak szerint el kell számolnia a működésére fordított összeggel, valamint a tagok vonatkozásában a beszedett érdekeltségi hozzájárulással, figyelembe véve az időközben elnyert önerő támogatást.

A törvénymódosítás célja, hogy mind a fővárosi és megyei kormányhivatal, mind a vízügyi szervek, mind pedig a törvényességi felügyeletet ellátó cégbírósági eljárás hatására a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások felhasználása és azok elszámolása jogszabályszerűen megtörténjen, és az esetleges szabálytalanságok feltárására, orvoslására a jelenleginél hatékonyabb eszközöket biztosítson.

15-17. §

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a cégbíróság közötti folyamatos adatszolgáltatás megvalósítása érdekében a törvénymódosítás rögzíti a kapcsolati kód képzésének kötelezettségét a két nyilvántartás között. Így a kapcsolati kóddal rendelkező személyek adatváltozását nem kell változásbejegyzési kérelemmel bejelenteni, mert azt az érintett két nyilvántartás online kapcsolatban el tudja végezni.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása az állampolgár adminisztrációs terheit jelentős mértékben csökkenti azzal, hogy az összerendelési nyilvántartásba bevezeti az oktatási azonosítót. Az összerendelési nyilvántartás alapján egyrészt az oktatási ágazat szakrendszereiben és az oktatási intézményi nyilvántartásokban, másrészt az oktatási jogviszonyok alapján megállapítható kedvezményeket, jogosultságokat megállapító szerveknél (családi pótlék, árvasági ellátás, társadalombiztosítási jogviszony) nem lesz szükséges több személyes azonosító kezelése. Az összerendelési nyilvántartáshoz történő csatlakozással a személyi- és lakcímnyilvántartásokból érkező személyes adatok a teljes oktatási rendszerben tisztulnak, az állampolgároknak nem kell valamennyi érintett oktatási intézményben bejelenteniük a személyes adataikban történő változást.

A módosító javaslat ennek megfelelően tartalmazza az oktatási azonosítóval kapcsolatos rendelkezések egyszerűsítését is. Az oktatási igazolvány azonosító száma nem megfelelő az oktatási ágazat számára, mint az egyénekhez egyértelműen köthető alapvető azonosító. Diákigazolvánnyal az oktatási rendszerben kulcsszerepet betöltő pedagógusok és oktatók definíció szerint nem rendelkeznek illetve nem jogosultak, így az ő oktatási nyilvántartásokban történő azonosításukat eleve nem biztosítja ez az azonosító.

18. §

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása értelmében az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság közvetlen hozzáféréshez jut az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként működő természetvédelmi információs rendszerhez. Az e nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés biztosításával mellőzhetővé válnak a fenti hatóságok, továbbá a nemzeti park igazgatóságok közti formális adatszolgáltatások, illetve belföldi jogsegély-eljárások, csökkentve a természetvédelmi és az erdészeti hatósági eljárások időtartamát, a kapcsolódó adminisztratív terheket.

19. §

A módosítás biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.

20. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása a családi otthonteremtési kedvezmény-igénylés megkönnyítése érdekében díjmentessé teszi az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését, ha azt lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából a hitelintézet kéri. A díjmentesség évente egy tulajdoni lapra vonatkozik.

A társasházi közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak nyilvántartásával kapcsolatos díjmentesség arra irányul, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos új nyilvántartási kötelezettségek ne eredményezzenek adminisztratív terhet az érintettek számára.

21. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása eredményeként a pénzbeli és természetbeni szociális és a gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti eljárásban, a szociális, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, és a települési önkormányzat jegyzője mint gyámhatóság közvetlen hozzáférést kap a központi nyugdíjbiztosítási szerv által vezetett, természetes személyazonosító adatokat, és az egyes ellátásokra vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázishoz. A módosítás alapján az eljárásban részt vevő hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek, a pénzbeli és természetbeni szociális és a gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti eljárások időtartama csökken.

22. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a tulajdonilap-másolat elektronikus úton történő szolgáltatása automatikus döntéshozatali eljárásban történjen. Automatikus döntéshozatali eljárásban az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információ-átvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és huszonnégy órán belül közli azt az ügyféllel.

23-25. §

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása eredményeként az állatvédelmi hatáskörben jelenleg külön vezetett három (transzponderrel megjelölt ebek adatbázisa, veszélyes ebek hatékony azonosításához kapcsolódó állatvédelmi nyilvántartás, ebregiszter) nyilvántartás egységes vezetésének előírására kerül sor. Ezzel egyszerűbbé válik az adott szakterületen releváns információk beszerzése, az ügyek nyomon követése és ugyanazon adatok a jelenlegi három helyett csak egy nyilvántartásban szerepelnek.

26. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításával a felsőoktatási információs rendszerhez való hozzáférés biztosítása egyszerűsíti az családtámogatási ellátás megállapítása iránti eljárás lefolytatásához szükséges, a felsőoktatási hallgatói jogviszony fennállásával kapcsolatos adatok beszerzését. A módosítás alapján az eljárásban érintett hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek, a családtámogatási ellátás megállapítása iránti eljárás időtartama csökken.

27-29. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításának eredményeként a közlekedési hatáskörben külön vezetett három résznyilvántartás (járműnyilvántartás; származás-ellenőrzési nyilvántartás; előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás) egy résznyilvántartásba történő összevonására kerül sor.

30. §

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnak a Magyar igazolvány visszavonásával összefüggő adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheinek megszüntetésére irányul. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény párhuzamos módosításával egy olyan közvetlen kapcsolat kerül kiépítésre, amelynek révén a Magyar igazolvány kiállításával és visszavonásával kapcsolatos adatszolgáltatás a hatóságok között gyorsabb, költséghatékonyabb eljárást eredményez.

31. §

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása arra irányul, hogy a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárások jogorvoslati rendszeréből kiiktassa a fellebbezést, biztosítva az Ákr. főszabálya szerinti jogorvoslati lehetőség, a közigazgatási per közvetlen érvényesülését.

32. §

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény új IV/A. Fejezettel egészül ki, amelynek következtében létrejön a Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartása.

A nyilvántartás célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők (közös képviselők vagy az intézőbizottság elnöke) adatai országos, nyilvános és elektronikus nyilvántartásban kerüljenek rögzítésre annak érdekében, hogy megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája biztosítottá váljon a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága, továbbá elősegítse a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást.

A szervezetére és működésére a társasházi törvényt alkalmazó társasház esetén (ez hatnál több lakást tartalmazó társasháznál kötelező) a társasházi közgyűlés által megválasztott tisztségviselő a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet a jövőben csak akkor láthat el, ha a tisztségét és egyéb adatait az ingatlanügyi hatóság - az erre irányuló kérelme alapján - az ingatlannyilvántartásba bejegyezte. A nyilvántartás adatai nyilvánosak, ingyenesen bárki számára hozzáférhetők.

33. §

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az abba bejegyzett jogosult részére és kérelmére igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadására automatikus döntéshozatali eljárás keretében kerüljön sor. Automatikus döntéshozatali eljárásban az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és közli az ügyféllel huszonnégy órán belül.

34-43. §

Elterjedt gyakorlat, hogy a cégiratokban a természetes személyek adatai között olyan azonosító adatok is feltüntetésre kerülnek, amelyek feltüntetését jogszabály nem írja elő. Mivel a cégiratokat bárki megtekintheti, a szükségtelenül megadott, feltüntetett személyazonosító adatokkal vissza is lehet élni. A személyes adatok cégiratokban való szükségtelen feltüntetésének gyakorlatát kívánja megszüntetni a rendelkezés, amely elsődlegesen az okiratot szerkesztő jogi képviselő feladatain keresztül közelíti meg a kérdést. Az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek a feladata ugyanis, hogy az okirat jogszabályoknak való megfelelőségét garantálja, így mérlegelje azt, milyen adatok és nyilatkozatok feltüntetése szükséges. A szükséges mértéket meghaladó adatközlés veszélyeire neki kell a felek figyelmét felhívnia.

A cégjegyzékbe elsődlegesen a cégek kérelme alapján kerülnek adatok bejegyzésre, azonban számos olyan cégadatot is tartalmaz a cégjegyzék, amelyet a hatóságok, a bíróságok, egyéb szervezetek értesítése alapján tart nyilván valamely cégadatot a cégbíróság. Az utóbbi körbe tartozó adatok bejegyzése vonatkozásában a Ctv. két fogalmat, illetve eljárást nevesít; a hivatalbóli bejegyzést és az automatikus bejegyzést.

Automatikus bejegyzés történik akkor, amikor a cégbíróság informatikai rendszere - az üzenet formai megfelelőségének vizsgálatán túl más ellenőrzést nem végezve - humán erőforrás igénybe vétele nélkül vesz át adatot más szervezettől. Ilyen bejegyzés jelenleg például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus üzenetei alapján az adószám bejegyzése vagy törlése; a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján a KSH szám bejegyzése, törlése; a pénzintézet értesítése alapján a cég pénzforgalmi számlájának bejegyzése, törlése.

A Ctv. 23. §-ának kiegészítése rögzíti, hogy a cégbíróság Ctv. szerinti feladatainak ellátása, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban foglalt adatok és tények ellenőrzése céljából más közhiteles nyilvántartásból adatot igényelhet. A módosítás rögzíti továbbá, hogy az adatigénylés nem jár fizetési kötelezettséggel.

A hatályos Ctv. 26. §-a számos olyan cégjegyzéki adatot sorol fel, amelyeket a cégbíróság hivatalból jegyez be. Ilyen adat különösen a végrehajtók, az ügyészek, az egyes perben eljáró bíróságok elektronikus értesítése alapján a cégjegyzékbe kerülő adat. A cégbíróságnak ezen bejegyzések vonatkozásában sincs mérlegelési joga, ugyanakkor sokszor igen időigényes annak meghatározása, pontosan mit és milyen adattartalommal kell a cégjegyzékbe bejegyezni. A hivatalbóli bejegyzések így ma humán erőforrást igényelnek. Ha az értesítések formalizált módon érkeznének a cégbírósághoz, azok feldolgozásához, a cégjegyzékbe való bejegyzéséhez humán erőforrásra nem lenne szükség, azokat az automatizált módon is el tudná végezni. Indokolt ezért a jelenlegi hivatalbóli bejegyzések jelentős részét automatikus bejegyzési körbe vonni, és a hivatalbóli bejegyzést csak ott fenntartani, ahol a bíróságnak egyéb teendője is van, vagyis az egyedi elbírálás nem mellőzhető. Ilyen például a felszámolási eljárás lefolytatása utáni a cégtörlés, amikor a cég törlésével egyidejűleg a vezető tisztségviselő vagy a tag eltiltásáról is rendelkeznie kell a cégbíróságnak. Ezeknek a hivatalbóli bejegyzéseknek az esetköre azonban igen szűk, az eljárások többsége automatizálható.

A Ctv. 26. § szerinti automatikus bejegyzésekre továbbra is a bejegyzést kérő szervezetek elektronikus értesítése alapján fog sor kerülni. Változás abban következik be, hogy az értesítés szabályozott módon, adattípusonként rendszeresített, űrlappal (formátummal) és esetlegesen ahhoz csatolt melléklet megküldésével történhet. Az űrlapon feltüntetésre kerül a bejegyzendő adat, az adat igazolására szolgáló okiratok (pl. foglalási jegyzőkönyv) pedig mellékletként csatolhatóak. Az automatikus bejegyzések jelenleg már bejáratott és jól működő rendszerét emeli általános szintű szabállyá a módosítás mind a 26. §, mind a 23. § rendelkezéseit tekintve. A módosítással biztosítottak azok a garanciális eljárási elemek, amelyek megfelelnek a Ptk. 3:13. § (1) bekezdésében lefektetett azon alapelvnek, amely alapján a cégnyilvántartásba csak megfelelő bizonyító erővel rendelkező okirat, illetve bírósági, hatósági határozat alapján kerülhet jog vagy tény bejegyzésre.

A Ctv. 23. §-ának kiegészítése rögzíti, hogy a cégbíróság Ctv. szerinti feladatainak ellátása, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban foglalt adatok és tények ellenőrzése céljából más közhiteles nyilvántartásból adatot igényelhet. A módosítás rögzíti továbbá, hogy az adatigénylés nem jár fizetési kötelezettséggel.

A módosítás következetessé teszi a hivatalbóli bejegyzés és az automatikus bejegyzés közötti különbséget a normaszöveg szintjén is, és ahol arra szükség van (Ctv. 24. §), ott az automatikus bejegyzésről rendelkező előírás mellől a hivatalbóliságra való utalást törli. Mindez nem azt jelenti, hogy az automatikus bejegyzés ne lenne a szó valódi értelmében hivatalbóli, hiszen ezen végzéseket is a cégbíróság hivatalból eljárva jegyzi be, csupán azt jelenti, hogy az automatikus bejegyzéseket a cégbíróság informatikai rendszere végzi, így emberi erőforrást igénylő hivatali eljárásra nem kerül sor.

A Ctv. jelenleg hatályos 30. § (4) bekezdése számos cégjegyzék adat vonatkozásában lehetővé teszi, hogy a cég meghatározza a változás időpontját. Ezen cégjegyzéki adatok azok, amelyeknél a cég döntésének primátusa érvényesül, és a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság a döntés meghozatalának jogszerűségét, a csatolt iratok megfelelőségét vizsgálja, azonban az adat változásának bekövetkeztéhez nem szükséges a bíróság beleegyezése. A cégbíróság a döntésével nem "engedélyez", hanem a cég döntésének jogszerű voltát igazolja (pl. székhelyváltozás, ügyvezető váltás stb.), vagyis deklaratív bírósági döntésről beszélhetünk.

A Ctv. 50. § (5) bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelem benyújtására csak a változás bekövetkezte után kerülhet sor, és a törvény a változás bekövetkeztétől számított 30 napos kérelem beadási határidőt biztosít. Így jelenleg hiába ismeri el azt a törvény, hogy a cég egyes adatainak változásáról szabadon dönthet, harmadik személyek a cégjegyzék útján minden esetben csak utólag szerezhetnek tudomást arról. Megfelelő korlátok között a cégjegyzék közhitelességének sérelme nélkül biztosítható a jövőben, hogy a cégek előre bejelenthessék adataik változását, ezzel biztosítva a hitelezők, üzleti partnerek megfelelő tájékoztatását. A módosítás biztosítja, hogy azon adatok tekintetében, amelyek változásának időpontja felől a cég dönthet, a cég a változásbejegyzési kérelmében jövőbeli időpontot is megjelölhessen. A jövőbeli bejegyzéssel kapcsolatosan a módosítás két korlátot állít fel. Egyrészt azt, hogy a cég a döntésével legfeljebb harminc napon belül bekövetkező változásról dönthet, másrészt, hogy ha a cégbíróság jövőbeli hatályossággal már bejegyzett egy adatváltozást, utóbb - a változás bekövetkezte előtt - a cég nem kérheti, hogy a cégbíróság úgy törölje az adatot, mintha azt be sem jelentették volna, vagyis hogy az mint törölt adat se legyen megállapítható (lsd. a módosítás Ctv. 50. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése). Ennek oka az, hogy a változásbejegyzési eljárás adatai és iratai a cégnyilvántartási rendszerben megismerhetőek, és a közhitelesség romlásával járna, ha a cégiratok és a cégadatok nem lennének egymással szinkronban. A Ctv. azokban az esetekben teszi lehetővé a cégjegyzékből való teljes törlést, ahol különös méltánylást érdemlő egyéb körülmény is felmerül; így különösen az eltiltás letelte után a cégjegyzékből úgy törlődnek az eltiltásra vonatkozó adatok, hogy azok törölt adatként (vagyis cégmásolatból) se legyenek megismerhetőek. Ilyen egyéb méltánylást igénylő körülmény az előre bejegyzés során nem merülhet fel, hiszen a cég saját döntését jelentette be a cégbíróságnak, és azt később nem teheti meg nem történtté.

A módosítás biztosítja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 18. §-a szerinti elektronikus aláírási módozatok is használhatóak legyenek az ügyvédek és kamarai jogtanácsosok számára a cégeljárás során.

A Javaslat a Ctv. 38/A. §-ához kapcsolódóan rögzíti, hogy a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelemben a természetes személyek adóazonosító jelének megadása nemcsak az adóregisztrációs eljárás lefolytatásához szükséges, hanem ahhoz is, hogy a kérelemben szereplő természetes személyeket az állami nyilvántartások interoperabilitása útján megfelelően azonosítani lehessen és adataik a cégjegyzékbe elírás nélkül kerülhessenek. Az adószám továbbra sem lesz cégjegyzékadat a képviseleti joggal rendelkezők és vezető tisztségviselők körén kívül.

A módosítás az elektronikus ügyintézés szabályaira tekintettel rugalmassá teszi a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolható elektronikus okiratokra vonatkozó szabályt. A Ctv. jelenleg hatályos 37. § (1) bekezdése ugyanis a hatóságok, pénzforgalmi szolgáltatók és más szervek által kiadott elektronikus dokumentumokat ismerik el olyannak, amely a kérelemhez közvetlenül csatolható. Az elektronikus aláírás használatának terjedésével azonban nem csupán a hivatalos szervek állíthatnak elő elektronikus dokumentumokat, hanem egyéb esetben is számolni kell elektronikus okiratokkal (pl. elfogadó nyilatkozat, könyvvizsgálói jelentés, stb.).

A módosítás biztosítani kívánja továbbá a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásban is a gyors azonnali fizetési lehetőséget, amelyet az állam az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül biztosít. A módosítás a jelenlegi, a Magyar Államkincstáron keresztül történő fizetési mód mellett lehetővé teszi az Igazságügyi Fizetési Portál útján való elektronikus fizetést is.

A cégnyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben gyakorlatilag a teljes piaci foglalkoztatást, a nemzetgazdasági termelőképességet biztosító jogalanyok köre feltüntetésre kerül. Ebből következően elemi érdek, hogy e nyilvántartás a lehető legpontosabb adatokat tartalmazza a cégekről.

A cégnyilvántartásban fellelhető adatok egy részét a cégnyilvántartás elődleges adatnyilvántartóként jegyzi (pl. cégjegyzékszám), azonban számos olyan adat is szerepel a nyilvántartásban, amelyet elsődlegesen más állami nyilvántartás vezet (pl. természetes személy adatok, lakcím, adószám stb.) Az adatok egy részét a cégnyilvántartás már az állami nyilvántartások együttműködésének eredményeként online kapcsolatban jegyzi be vagy frissíti. A módosítás eredményeként a jövőben biztosítható lesz, hogy a cégnyilvántartásban szereplő természetes személyek adatai is - az állami nyilvántartások együttműködése által - pontosan és naprakészen kerüljenek a nyilvántartásba.

A cégeljárásban a közreműködő jogi képviselő több célból is ellenőrzi a természetes személy ügyfél azonosságát. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § alapján az ügyvédnek személyazonosság ellenőrzést kell végeznie, továbbá a cégeljárás olyan eljárás, amelynél az ügyvédnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján is ellenőrzést kell végeznie. A cégbíróság azonban jelenleg nem tud meggyőződni saját eljárásban a kérelemben feltüntetett természetes személy adatainak pontosságáról, valóságtartalmáról.

A nyilvántartások közötti adatkapcsolat kiépítése immáron időszerűvé vált. A természetes személyek azonosításának informatikai megoldásához az összerendelési nyilvántartás szolgáltatása nyújt lehetőséget.

A kérelem benyújtáskor a céginformációs szolgálathoz érkezik. A céginformációs szolgálat a beküldött e-aktát informatikai szempontból - az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében - megvizsgálja. A céginformációs szolgálat ezen túlmenően formai vizsgálatot is lefolytat. A kérelem formai vizsgálata - a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet értelmében - kiterjed a kötelezően kitöltendő adat hiánytalan kitöltésére, továbbá a céginformációs szolgálat az alábbi adatok ellenőrzését végzi el: székhely, telephely, fióktelep (együtt: székhely), a képviseletre jogosult cégjegyzékbe bejegyzendő adatai, a tagok cégjegyzékbe bejegyzendő adatai, továbbá adóazonosító száma, főtevékenység és további tevékenységi kör(ök), valamint az áfaalanyiságra, illetve az áfa-adózási módra vonatkozó nyilatkozat, a jegyzett tőke pénznemének az ISO 4217 szabványnak való megfelelősége, a kérelemben megjelölt EUID-nak az ISO 6523 szabványnak, illetve a Bizottságnak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott rendszer céljából szükséges műszaki leírások és eljárások megállapításáról szóló 2015. június 8-i (EU) 2015/884 végrehajtási rendeletének való megfelelősége.

Jelenleg a kérelemben feltüntetett természetes személyek vonatkozásában a céginformációs szolgálat csak azt tudja vizsgálni, hogy a kérelem teljes körűen ki van-e töltve, de az abban foglalt adatok megfelelőségét, és azt, hogy a megjelölt személy valós személy-e, nem tudja ellenőrizni.

A módosítás azt is célozza, hogy a cégbírósághoz való továbbítás előtt tisztázásra kerüljön, hogy a kérelemben és a természetes személyek nyilvántartásában szereplő személy beazonosítható, és a kérelemben megadott adatai ellenőrzésére is sor kerüljön. A módosítás értelmében az azonosításra a cégbejegyzési eljárás legelején kerül sor, az adatigénylő a céginformációs szolgálat.

Ha a kérelem informatikai és formai szempontból is megfelelő, és a nyilvántartásban szereplő természetes személyek azonosítása megtörtént, a céginformációs szolgálat a kérelmet az illetékes cégbírósághoz továbbítja, ahol a kérelem cégjegyzékszámot kap, és megkezdődik a cégbírósági szakasz.

A módosítás értelmében (Ctv. új 44/B. §) a statisztikai számjel és az adószám beszerzését követően a cégbíróság a gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában adatot igényel - elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bűnügyi nyilvántartó szervtől a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállásának ellenőrzése érdekében.

Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a Ptk. 3:22. § (5) bekezdés szerinti okot észlel, értesíti a cégbíróságot. Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítést küld a cégbíróság részére, a cégbíróság a bejegyzési eljárással együtt, törvényességi felügyeleti eljárás keretében tisztázza a körülményeket. Ha bármely oknál fogva a cégbejegyzési eljárás során a kérelemben szereplő személyek megváltoznak, a fenti vizsgálat ismét elvégzendő.

Ha a bűnügyi nyilvántartás adatot ad át, a cégbíróság a bejegyzési eljárással együtt (törvényességi felügyeleti eljárás) keretében tisztázza a körülményeket. Ha bármely oknál fogva a cégbejegyzési eljárás során a kérelemben szereplő személyek megváltoznak, a fenti vizsgálat ismét elvégzendő.

Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezik arról, hogy az ún. vagyoni nyilvántartást vezető szervek haladéktalanul bejelentenek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik. A hatóság a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv bejelentését annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja. (Kit. 4. §)

A fent említett korlátozó intézkedéseket az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatai tartalmazzák, amelyek az ENSZ és az Európai Unió honlapján közzétételre kerülnek. Ezeket az ún. szankciós listákat a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás során 2017. július 1-jétől a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 17/A. §-a alapján már a cégbíróság informatikai rendszere veti össze a kérelem adataival.

A Kit 5. § (6) bekezdése szerint a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást felfüggeszti és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv arról kap értesítést, hogy az adott személy nem áll korlátozó intézkedés hatálya alatt. A Kit. 5. § (7) bekezdése értelmében a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásának felfüggesztését megszünteti és a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a bejelentés megtételét követő ötödik munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a nyilvántartó arról kap értesítést, hogy az érintett személy korlátozó intézkedés hatálya alatt áll. A módosítás a Kit. szabályainak cégeljárási folyományaként egyértelműen rendelkezik arról, hogy a cégbíróság hiánypótlási eljárás nélkül visszautasítja a kérelmet, ha abban olyan személy került feltüntetésre, aki a szankciós listán szerepel. A módosítás (Ctv. 46. § új (1a) bekezdése) tehát nyilvánvalóvá teszi, hogy ez nem minősül a kérelem olyan hibájának, amely hiánypótlási eljárás keretében javítható lenne.

A módosítás a Ctv. 30. §-át érintő módosításhoz kapcsolódóan szabályozza a változásbejegyzési kérelem benyújtásának időkeretét; rögzítve, hogy a változásbejegyzési kérelem a változás időpontja előtt benyújtható, ugyanakkor a kérelem benyújtása értelemszerűen nem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja.

A módosítás továbbá rendezi, hogy azokban az esetekben, amikor a változásbejegyzési kérelemnek megfelelően a cégbíróság a cégadat változását már a változás napja (hatályosulása) előtt bejegyzi, a cég később - még a cégadat hatályosulása előtt - nem kérheti az adat visszamenőleges törlését a cégjegyzékből, vagyis nincs mód a már bejegyzett, de még nem hatályos adat olyan törlését kérni, hogy a cégjegyzékből a korábbi bejegyzés se legyen megállapítható.

A bejegyzési, változásbejegyzési eljárás során létrejövő kapcsolati kód segítségével biztosítható, hogy a cégjegyzékben szereplő kapcsolati kóddal rendelkező természetes személyek adatainak változása (név, lakóhely) ügyféli közreműködés (változásbejegyzési kérelem benyújtásának terhe) nélkül az állami nyilvántartások közötti kapcsolat segítségével kerüljön átvezetésre a cégjegyzékben. A cégjegyzékben szereplő természetes személyek elhalálozása cégjogi, társaság jogi intézkedéseket is szükségessé tesz. A gyakorlatban sokszor problémát jelent, hogy a társaság tagjai, vezető tisztségviselői nincsenek tisztában azzal, hogy valamely tag vagy vezető tisztségviselő halála esetén milyen intézkedéseket kell megtenniük a cég jogszerű továbbműködése érdekében. A módosítás szerint a cégjegyzékbe bejegyzett, kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halála is jelzésként kerül a cégjegyzékbe, módot adva a bíróságnak ezzel arra, hogy szükség esetén felhívja a cég figyelmét arra, milyen jogi teendők merülnek fel, amelyek elmulasztása a cég megszűnéséhez is vezethet.

A természetes személyazonosító adatok változásának a cégbírósági rendszer általi automatikus átvétele azt a célt szolgálja, hogy e körben a cégekre semmilyen adminisztratív teher ne háruljon. Ugyanez igaz, ha a cég adataiban bekövetkező változás más cég adataiban is változással jár (mert például az érintett cég egy másik cégben tag vagy vezető tisztségviselő stb.) Ennek biztosítása érdekében indokolt tételesen is kimondani, hogy a cégeknek a létesítő okiratukat vagy más cégiratukat (például tagjegyzék) ebből az okból külön nem kell módosítaniuk. A létesítő okiratok (alapító okirat, társasági szerződés), továbbá egyes cégiratok (például tagjegyzék) kötelező tartalmi eleme ugyanis a tagok, vezető tisztségviselők (stb.) adatainak feltüntetése. Hasonlóan az új vezető tisztségviselő bejegyzéséhez - ami nem jár együtt a létesítő okirat módosításával - a Ctv. új rendelkezése azt rögzíti, hogy a természetes személyek adataiban, vagy a cég adatai között feltüntetett cégek adataiban bekövetkező változás is olyan cégjegyzéki változás, amit a cégnek csak a létesítő okirat soron következő módosítása során kell átvezetnie. A cégjegyzék közhitelesen fogja igazolja a pontos adatokat.

Körültekintő eljárás mellett is előfordulhat, hogy a cégjegyzékbe olyan adat kerül bejegyzésre, amely hibás. Ha a cégbíróság más bíróság vagy hatóság jelzése alapján jegyez be egy adatot (végrehajtás, zár alá vétel, büntetőjogi intézkedés, stb.) a bíróság a megküldött adatok helyességét ellenőrizni nem tudja, csupán arra van módja, hogy a cégre vagy a bejegyzett tagra vonatkozóan megadott adatokat egyezőség céljából összeveti a cégjegyzék adataival. Emiatt lehetséges, hogy valamely cég vagy tag vonatkozásában olyan adat kerül bejegyzésre, amely a cégre (tagra) nézve hátrányos, ugyanakkor valójában nem is rá vonatkozik. A Ctv. jelenlegi rendszere ezekre a helyzetekre nem megfelelően reagál, mert a jelenleg hatályos Ctv. 64/A. § (4) bekezdése szerint, ha a megküldött és a bejegyzett adat azonos, a kijavítási kérelmet a cégbíróság elutasítja, tekintet nélkül arra, hogy esetlegesen a kijavítási kérelemre indult nemperes eljárásban nyilvánvalóvá válik, hogy hibás volt az eredetileg küldött értesítés és ezzel tényszerűen a bejegyzés is. Ebben az esetben új eljárásban kerülhet csak sor a hibás bejegyzés törlésére, azonban az, hogy a törlésnek mi volt az indoka, csak a hosszas utánajárás, a cégiratok tanulmányozása után válhat egyértelművé harmadik személyek számára. Ez azonban rombolhatja a közhitelességbe vetett bizalmat, hiszen a cég adatai között megtalálhatóak maradnak olyanok is, amelyek valójában nem is a cégre vagy annak tagjára vonatkoztak.

A módosítás ezért az automatikus és hivatalbóli bejegyzések esetében a bejegyzés kijavítására irányuló nemperes eljárásra vonatkozóan új szemléletet vezet be. Egyrészt kötelezővé teszi a bejegyzés alapját képező értesítést küldő szervezet (bíróság, hatóság stb.) megkeresését, annak érdekében, hogy a bíróság bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az eredeti értesítés helyes vagy hibás adatokat tartalmazott. Másrészt az új szabályozás kötelezővé teszi minden olyan hibás adat teljes törlését a cégjegyzékből, amelyről beigazolódott, hogy vagy a cégbíróság hibájából, vagy az értesítés tartalmi hibájából került sor annak bejegyzésére.

A módosítás továbbra sem teszi lehetővé, hogy a cég vagy a tag a rá vonatkozó - helyesen bejegyzett - negatív tartalmú bejegyzés (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.) törlését kérje azon arra hivatkozással, hogy a bejegyzést utóbb törölték az adott eljárás megszűnése, megszüntetése miatt. Ezek az adatok a cég cégmásolatában továbbra is megjelennek, ezek teljes törlésére nincs mód, hiszen azok hitelezővédelmi célból kerültek a cégjegyzékbe, amely cél az adatok törlése után is fennáll, mivel a cég előéletéről adnak közhiteles tájékoztatást.

A kijavításra vonatkozó új szabályokat a módosítás hatálybalépését követően benyújtott kijavítási kérelmekre rendeli alkalmazni, azonban a hibás cégadat teljes törlését elrendelő, a cégre (tagra) kedvezőbb intézkedést is alkalmazhatja a cégbíróság a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben.

A módosítás kiegészíti a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás eseteit azzal az esetkörrel, amikor a cégbíróság más közhiteles nyilvántartásból vagy egyéb hiteles forrásból szerez tudomást az eljárás lefolytatásának szükségességéről.

A módosítás biztosítja a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek adatainak bűnügyi nyilvántartással való összevetésének lehetőségét, amikor kimondja, hogy a cégnyilvántartás a megjelölt természetes személyekről jogszabályban rögzített gyakorisággal adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

A módosítás rendezi a törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlési eljárás vagy felszámolási eljárás egymáshoz való viszonyát. Figyelemmel arra, hogy a felszámolási és kényszertörlési eljárások olyan eljárások, ahol a cég kényszer-megszüntetésére kerül sor, és az eljárások egyébként is bírósági felügyelet mellett folynak, felesleges és indokolatlan a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytatni akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek oka ugyanis az, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégnek nincs valós érdeke a törvényes működés helyreállítására, másrészt az eljárásban alkalmazható legsúlyosabb intézkedés a cég megszűntnek nyilvánítása lehet, amely jogkövetkezmény alkalmazása ezen cégek esetében valós joghatással már úgysem bírna. A módosítás lehetőséget ad azonban arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésekor a cégbíróság bírság kiszabásáról még rendelkezhessen, ha az eljárásban már megállapítható volt, hogy a bírság kiszabásának feltételei fennállnak, így ezen intézkedést a cégbíróság alkalmazná (alkalmazhatná), ha az eljárás tovább folyna.

A módosítás több ponton ésszerűsíti a végelszámolás szabályait. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a végelszámolás a cég elhatározásán alapul, fizetésképtelenségről nincs szó, így kevésbé formalizált keretet kell biztosítani a cégnek arra, hogy a hitelezői tartozásokat kielégítse, jogviszonyait lezárja. A módosítás értelmében a Ctv. továbbá nem ismétli meg a jövőben feleslegesen a számviteli előírásokat; azokat elhagyja a rendelkezésekből. A módosítás a cég döntésévé teszi, hogy a végelszámolás során felmerülő adminisztratív terheket jelentő végelszámolói jelentéstételi feladatok elvégzését szükségesnek tartja-e.

A módosítás a Ptk. 3:99. § (3) bekezdéséhez hasonlóan lehetővé teszi, hogy a fennmaradó vagyon értékét a tagok határozzák meg. A vagyontárgyak piaci értékének figyelembevételére vonatkozó előírás mellett rögzíti a módosítás a tagok felelősségét is.

A módosítás új szemszögből közelít a végelszámoláshoz, ezen belül az egyszerűsített végelszámolásnak egy olyan új eljárásrendjét alakítja ki, mely vonzóvá próbálja tenni a jogutód nélküli megszűnésnek ezt a formáját. A módosítás célul tűzte ki a végelszámolás során felmerülő költségek (illetékfizetés, közzétételi költségtérítés, ügyvédi munkadíj), valamint az ezen felül jelentkező adminisztratív terhek minimálisra csökkentését, és az állami adó- és vámhatóság és a cégbíróság jelentős terhet vesz át az egyszerűsített végelszámolás során a cégtől.

Újdonság, hogy végelszámoló kijelölésére nem kerül sor, a végelszámoló feladatait a cég vezető tisztségviselője látja el. Közvetlen közlemény közzétételére a cég a jövőben nem köteles, az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett adatokról a cégbíróság közvetlenül értesül, és annak alapján maga intézkedik a közzétételről. A cégjegyzék a jövőben nyilvántartja az egyszerűsített végelszámolási eljárás megindításának tényét. Ha a cég határidőben nem fejezi be a végelszámolást, vagy nem dönt az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérésről sem, a cégbíróság a cégjegyzékből törli a végelszámolásra utaló toldatot, ezzel lezárva az egyszerűsített végelszámolást. Ezzel megszüntethetőek a jelenlegi olyan függő jogi helyzetek, amelyekben az állami adó- és vámhatóság felé bejelentette a cég az egyszerűsített végelszámolás megindítását, azonban akár évek múlva sem került sor annak jogi lezárására, és a cég a két állami nyilvántartásban (adóhatósági, cégbírósági) eltérő státusszal szerepel.

A Ctv. 131/J. §-a Ctv. 64/A. § módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmazza.

A 131/K. § a cégnyilvántartásban már szereplő természetes személyek adatainak átvilágítására vonatkozó átmeneti rendelkezést tartalmaz. Az adatok összevetésére informatikai megoldással kerül sor, humán erőforrást nem igényel. Az átmeneti rendelkezésben foglalt adatösszevetés eredményeként kerülhet sor eredményesen a Ctv. 76/A. § szerinti bűnügyi adatigénylésre is.

A 131/L. § olyan átmenti rendelkezést tartalmaz, amely garantálja, hogy a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásban is belátható időn belül felváltják a jelenlegi elektronikus ügyintézési szabályokat az E-ügyintézési törvény szabályai.

A cégek átvilágíthatóságát szolgálja a módosítás, amikor előírja, hogy valamennyi vezető tisztségviselőt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) jelenleg hatályos előírásai szerint a cég képviseletére jogosultakat kell a cégjegyzékbe bejegyezni. A képviseleti jog és a vezető tisztségviselői megbízás azonban nem azonos fogalmak. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezése kimondja, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személy törvényes képviselője, azonban vezető tisztségviselői megbízás elképzelhető képviseleti jogosultság nélkül is. Testületi jellegű ügyvezetés esetén (részvénytársaság, szövetkezet) esetében fordulhat elő leginkább, hogy az igazgatósági tagok harmadik személyek felé nem képviselik a jogi személyt, hanem ezt a feladatot néhány igazgatósági tag vagy egy személy, -jellemzően - az igazgatóság elnöke látja el.

A képviseleti joggal rendelkező személyek fogalma tágabb személyi kört fed le, mint a vezető tisztségviselők, törvényes képviselők köre, mert a képviseleti joggal rendelkezők közé tartoznak a Ptk. 3:30. § szerinti szervezeti képviselők is. Szervezeti képviselőnek minősül minden olyan személy, akinek képviseleti joga a jogi személy létesítő okiratán vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatán alapszik. Ilyen például a cégvezető, aláírási joggal felruházott munkavállaló.

A hitelezői érdekek alapján azonban indokolt, hogy a cégjegyzékbe a vezető tisztségviselők minden esetben feltüntetésre kerüljenek. A képviseleti joggal rendelkező - a vezető tisztségviselők körét meghaladó - személyeket továbbra is fel kell tüntetni a cégjegyzékben.

A módosítások közül kiemelhető az eltiltásra vonatkozó rendelkezés korrekciója. Az eltiltás alkalmazása a Ctv. rendszerében objektív szankció, a bíróságot mérlegelési jog nem illeti meg. Ez igaz még akkor is, ha a bírói gyakorlat mérlegelést igénylő, így méltányossági szempontok alapján mentesülést is lehetővé tevő jogkövetkezményként kezdi értelmezni. E jogértelmezési hajlandóság kialakulásának oka az, hogy a Ctv. jelenleg akár egy forintos hitelezői követelés bejelentése esetén is eltiltás alkalmazását írja elő, így a néhány forintos hitelezői összeköveteléssel záródó kényszertörlési eljárásokban az eltiltás aránytalan szankcióként jelentkezik. Erre figyelemmel a jövőben elkerülhető az eltiltás szankciója akkor, ha az eljárásba bejelentett követelés kielégítésre kerül.

A cégjegyzék adatainak a bűnügyi nyilvántartással való összevetésével összefüggő új szabályozására tekintettel hatályon kívül helyezi a Ctv. feleslegessé vált 22/A. §-át.

A módosítás a törvényességi felügyeleti eljárással összefüggésben megszünteti azt a gyakorlatot, hogy az a személy, akinek az eljárás lefolytatásához jogos érdeke fűződik, bejelentőként a háttérbe húzódva hivatalbóli eljárást kezdeményezhessen. Ennek oka az, hogy sok esetben olyan személyek élnek ezzel a lehetőséggel, akik adott esetben maguk is közrejátszottak a jogszerűtlen helyzet kialakulásában, azonban az eljárással együttjáró ügyféli terheket már nem akarják viselni, ugyanakkor a bíróságnak mégis el kell járnia ügyükben. Ezeknek a bejelentőknek a jövőben kérelmezőként kell az eljárásban részt venniük.

A javaslat hatályon kívül helyezi a Ctv. 3. számú mellékletét, mert annak fenntartására már nincs szükség. Az egyszerűsített cégeljárás bevezetésekor a Ctv. 3. számú melléklete azt a célt szolgálta, hogy meghatározza azt a minimális okirati kört, amely a bejegyzéshez szükséges, valamint azt az okirat kört, amelyet a cégbírósághoz benyújtani nem kell, mert azt az eljáró jogi képviselőnek kell őriznie. Az egyszerűsített cégeljárás változásával azonban az a kettősség már megszűnt, és valójában a Ctv. 3. számú melléklete a Ctv. 1. és 2. számú mellékletének duplikációját jelenti az érintett cégformák esetében.

44. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosítására az Ákr. rendelkezéseivel összhangban kerül sor, azaz hatályukat vesztik a szakhatóságokra és a fellebbezésre vonatkozó rendelkezések, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényre hivatkozó felhatalmazó rendelkezés is.

45. §

A módosítás megteremti az idegenrendészeti nyilvántartásból történő adatszolgáltatás jogalapját.

Ez biztosítja a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat számára a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

46-47. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása központi idegenrendészeti nyilvántartásból való adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheinek kiiktatására irányul. A módosítás a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a kiutasítással, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásával, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel kapcsolatos adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.

48-49. §

Az Ákr. 2018. január 1-jei hatályba lépése okán szükséges az Európai Unió területére belépő, vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtásáról, annak részletes szabályairól, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjéről szóló 35/2013. (IX. 3.) NGM rendeletben található eljárási szabályok törvényi szintre emelése. Az említett miniszteri rendeletben meghatározott szabályok az Ákr. terminológiájának átvétele mellett, érdemi változtatás nélkül kerülnek átültetésre.

50. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása a menekültügyi hatóságnak a menekültügyi nyilvántartásból való adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheinek megszüntetésére irányul. A módosítás a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelem elbírálásához, a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához szükséges adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít, így az érintett hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek.

51-52. §

A kisajátítási eljárás lefolytatása iránti kérelemhez az irányadó szabályozás alapján számos melléklet csatolása kötelező. Így többek között annak igazolása, hogy a kisajátítást kérő az ingatlan valamennyi tulajdonosát, egyéb jogosultját ajánlattal kereste meg annak érdekében, hogy az ingatlant a kisajátítási eljáráson kívül megszerezze. Csatolni kell továbbá az esetleges megelőző eljárásokban hozott - nagy terjedelmű - hatósági döntéseket és a kisajátítási tervet, amely - többek között - változási vázrajzból, és kisajátítási átnézeti térképből áll. A térképek mérete az általában használt papírméreteket jelentősen meghaladja.

Az ilyen nagyméretű és terjedelmű dokumentáció digitalizálása és kezelése mind az ügyfelek, mind pedig az eljáró hatóság számára jelentős terhet jelentene, aránytalan nehézséggel járna, ezért indokolt ezen eljárásokban az elektronikus ügyintézés lehetőségének kizárása.

53-55. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításával a mezőgazdasági igazgatási szerv részére biztosítottá válik az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott egyes adatokhoz való közvetlen hozzáférés lehetősége. A módosítás hozzájárul a mező- és erdőgazdasági földek tulajdonának megszerzésével kapcsolatos hatósági eljárások hatékonyabb lefolytatásához tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a jövőben közvetlenül juthat adatokhoz az eljárásban érintett terület üzemtervezettsége, valamint a birtokmaximum vizsgálata tekintetében. A módosítás az érintett szervek hatékonyabb feladatellátását eredményezi, mivel az érintett hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek.

56. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása megteremti az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv számára a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre megkötött biztosítást igazoló okiratokkal és a kockázatviseléssel kapcsolatos adatokat tartalmazó kötvény-nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét. E hozzáférés a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti, a megtérítési követelések érvényesítése céljából indított eljárásokhoz kötődik. A módosítással az érintett hatóságok formális adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terhei mérséklődnek.

57-60. §

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) módosításával az igazságügyért felelős miniszter véleményének kötelező kikérését előíró rendelkezések helyett általános rendelkezésként kerül meghatározásra, hogy az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv, amennyiben az anyakönyvi eseménnyel összefüggésben külföldi jog alkalmazása merül fel, továbbá ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság döntése, az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérheti. Az igazságügyért felelős miniszter a véleményt a megkeresés alapján harminc napon belül adja meg, ugyanakkor külföldi hatóság megkeresésének szükségessége esetén az anyakönyvi eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít bele a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidőbe. Amennyiben a döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet minősül irányadónak, akkor az igazságügyért felelős miniszter véleménye továbbra sem kérhető.

Az At. nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez kapcsolódó módosításaira a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjtvr.) 2018. január 1. napjától történő hatályon kívül helyezésére figyelemmel kerül sor. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) az érintett rendelkezéseket már nem tartalmazza, ezért az Nmjtvr. jelenleg hatályos szabályait figyelembe véve az At. megfelelően kiegészítésre kerül a nem magyar állampolgárok Magyarországon történő házasságkötésére és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó rendelkezésekkel.

Az At. módosítása ezen kívül az Nmjtv. házassági névviselésre vonatkozó rendelkezésével való összhangot, továbbá az At. névváltoztatási eljárást érintő módosítása az Ákr.-rel való összhangot teremti meg.

Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartáshoz közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők köre bővítésre kerül az anyasági támogatás megállapítása iránti eljárás lefolytatása céljából a családtámogatási szerv részére történő hozzáférés biztosításával, amely az anyasági támogatások megítélése során az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lefolytatását segíti elő.

Tekintettel arra, hogy az Ákr.-rel összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezések megállapítására kormányrendeletben kerülhet sor, ezért a jelenleg miniszteri rendelet megalkotására irányuló felhatalmazó rendelkezés helyett az At. módosítása a Kormány számára biztosítja a rendeletalkotási felhatalmazást.

A szövegcserés rendelkezések, illetve a hatályon kívül helyezést tartalmazó rendelkezések az Nmjtv.-vel és az Ákr-rel való összhangot biztosítják.

61. §

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása az Ákr. hatálybalépésével összefüggésben kijelöli a járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője tekintetében a másodfokú hatóságot és a felügyeleti szervet.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása emellett megteremti a törvényi alapjait az egyszerűsített hatósági ellenőrzési tevékenységnek.

62. §

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása az erdészeti hatóság részére az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartás vezetéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz való közvetlen hozzáférés biztosítására irányul. A módosítás az adminisztratív terhek csökkentését, illetve az erdészeti hatóság és a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatékonyabb feladatellátását eredményezi.

63. §

A Felnőttképzési törvény módosítása, és ehhez kapcsolódóan az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása az Ákr. rendelkezéseinek való megfelelés korrekciójára irányul, miután az Ákr. szabályainak megfelelően bizonyítási eszköz kötelező alkalmazását nem lehet előírni.

64-66. §

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a halfogási tevékenységet végzőkről vezetett hatósági nyilvántartás adatai alapján az abba bejegyzett jogosult részére és kérelmére igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadására automatikus döntéshozatali eljárás keretében kerüljön sor. Automatikus döntéshozatali eljárásban az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információ-átvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és huszonnégy órán belül közli az ügyféllel.

Emellett a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása eredményeként a halgazdálkodási hatáskörben jelenleg külön vezetett két nyilvántartás (halgazdálkodásra jogosult személyek nyilvántartása; halgazdálkodási vízterületek nyilvántartása) egységes vezetésének előírására kerül sor. Ezzel egyszerűbbé válik az adott szakterületen releváns információk beszerzése, másrészt ugyanazon adatok a jelenlegi kettő helyett csak egy nyilvántartásban fognak szerepelni.

67. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.

68-75. §

Az Ákr., a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén történő hatályba lépésére tekintettel szükségessé vált a Kbt. jogorvoslati eljárásokra vonatkozó részének módosítása. Az említett törvények jelentősen megreformálták a közigazgatási eljárások alapvető szabályait. A Kbt.-nek a közbeszerzési eljárások során felmerülő jogorvoslatokra vonatkozó szabályait hozzá kellett igazítani a többnyire kógens rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásaihoz. A változások egyrészről a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) jogorvoslati eljárására vonatkozó, másrészről a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során hozott határozatokkal szemben indítható jogorvoslati eljárások rendelkezéseit érintették.

Mindenek előtt szükséges leszögezni, hogy a közbeszerzési szerződéseket a törvényjavaslat nem minősíti közigazgatási szerződésnek tekintettel arra, hogy ezen szerződések - bár a közbeszerzési szabályozásból adódóan rendelkeznek bizonyos sajátosságokkal - meghatározó részben a szerződések jogában általános elemeket tartalmaznak és a szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdések is alapvetően polgári jogi kérdéseket érintenek, nem indokolt ezért ezen jogviták közigazgatási bírósági hatáskörbe utalása.

A KDB előtti jogorvoslati eljárás újraszabályozása tekintetében ki kell emelni azon változást, amely szerint az ügyfél fogalma pontosításra kerül. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a KDB az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. Szintén minden, a közbeszerzési ügyben érdekeltnek megküldi az ellenérdekű ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek nyilatkozatait, hogy azokra észrevételt tehessenek. Tekintettel a közbeszerzési ügyben érdekeltek esetlegesen jelentős számára, a KDB tehermentesítését és az ügymenet gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja azon megoldás, miszerint a KDB az eljárás megindításáról továbbra is értesíti a közbeszerzési ügyben érdekelteket, azonban az észrevételek megtételére vonatkozó felhívást csak azon közbeszerzési ügyben érdekelteknek küldi meg, akik az értesítés átvételét követően jelezték, hogy a jogorvoslati eljárásban részt kívánnak venni. Az eljárás során tehát ügyfélnek minősülnek az ajánlatkérő, az eljárás kérelmezője és az eljárást hivatalból kezdeményező, azonban a közbeszerzési ügyben további érdekeltek közül csak azon érdekeltek tekinthetők ügyfélnek, akik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat jelezték, illetve akiket a részvételi szándék jelzésének hiányában is a KDB ügyféli minőségben az eljárásba bevon. Az ügyfél fogalmának pontosításával elhagyhatóak azok a kiegészítések, amelyek az ügyfél mellett a közbeszerzési ügyben érdekelteket az eljárás külön résztvevőjeként említik.

További változás, hogy a jogorvoslati eljárásban a KDB és az ügyfelek közötti kapcsolattartás kötelező jelleggel elektronikus formában valósul meg. A tényállás minél teljesebb körű tisztázása érdekében szükséges volt azt is rögzíteni, hogy a KDB - az Ákr. csupán egy alkalommal történő hiánypótlási felhívás kibocsátását engedő szabályával ellentétben - több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt vagy a hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet.

A módosítással érintett legjelentősebb változás a KDB hatáskörének bővítése. A hatáskör bővítésének indoka, hogy a hatályos szabályozás szerint amennyiben az ügy érdemében hozott határozatában a KDB a 137. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapított meg, úgy polgári pert kellett indítania a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Ezen rendelkezés gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos visszajelzések alapján, az érvénytelenség tényének megállapítása mellett, a KDB-nek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perindítási kötelezettsége a gyakorlatban túlnyomó részt okafogyottnak bizonyult. Az ilyen perek utólagos ellenőrzés által feltárt, a közbeszerzés mellőzése jogsértés miatt indultak, a perindítás időpontjáig a szerződések már teljesedésbe mentek és az esetek túlnyomó részében az eredeti állapot helyreállítása sem lehetséges. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kötelező perek felesleges többletköltséget generálnak mind a döntőbizottsági, mind a bírósági, mind a piaci szereplők oldalán. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott okok a szerződés semmisségét idézik elő, így hatékonyabb és gyorsabb eljárást eredményez az a megoldás, amely szerint a KDB ezen semmisségi okok megállapítása mellett ki is mondja a szerződés semmisségét, illetve amennyiben a Kbt. 137. § (3) bekezdésében foglalt körülmények fennállnak, úgy azt is kimondhatja, hogy a szerződés a jogsértés ellenére nem minősül semmisnek. Ebben az esetben azonban bírságot szab ki. Az uniós jogorvoslati irányelvek rendelkezéseire tekintettel a KDB-nek szükséges azt is megvizsgálnia, hogy az eredeti állapot természetben történő helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében lehetséges-e (a jogkövetkezmény tipikusan csak dologszolgáltatásra kötött szerződéseknél alkalmazható). Amennyiben a KDB megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítására nincs mód, azaz az érvénytelenség jogkövetkezményei nem érvényesülnek visszamenőlegesen, szintén bírságot szab ki. A KDB az irányelvben megkövetelt bírságolás gyakorlása mellett nem rendelkezik az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazásának módjáról. Amennyiben előfordulna, hogy a jogorvoslati eljárás olyan szerződést érint, ahol a feleknek az érvénytelenség jogkövetkezményei kapcsán vitája keletkezik, az ezzel kapcsolatos vagyoni igények megítélését a jogalkotó már nem kívánta a KDB hatáskörébe utalni - a KDB eljárásának keretei erre nem is lennének alkalmasak -, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében tehát továbbra is polgári per indítható. Közigazgatási per indítása esetén a bíróság a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértések megállapítása esetén ugyanolyan hatáskörrel bír, mint a KDB.

A KDB határozatával szemben a Kp. szerint közigazgatási per indítható, melyek elbírálására a jövőben a törvényszék rendelkezik hatáskörrel tekintettel arra, hogy a KDB autonóm államigazgatási szervnek minősül és eltérő hatásköri szabály kimondására nem volt szükség. A Kp. a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét mondja ki a törvényszék hatáskörébe tartozó, autonóm államigazgatási szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perekre.

A Kp. és az új Pp. alapján szükséges volt a KDB határozatával szemben indítható perfajták módosítása. A régi szabályozás szerint lehetőség volt az ún. egységes, valamint az ún. egyesített perek indítására, melyek azonban az új szabályozásra tekintettel elvesztették létjogosultságukat tekintettel arra is, hogy egyesített per esetén a kereseti kérelmek összekapcsolása nem megvalósítható a továbbiakban, illetve ezen speciális perfajták fenntartására a KDB hatáskörének megváltozása folytán nincs szükség.

A Kbt. módosított rendelkezései idomulnak a hatályba lépő új jogszabályok rendelkezéseihez annyiban is, hogy a jövőben a KDB által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslat során a nemperes eljárások rendszere megszűnik. A Kp. a nemperes eljárások helyett az egyszerűsített pert intézményesíti. A bíróság az egyszerűsített perben ítélettel határoz.

A Kbt. a fentiekben részletezett módosításokon túl a terminológiai változásokat is követi és átveszi a normaszövegbe.

Az Ákr. és a Kp. hatályba lépése szükségessé teszi a Kbt. által szabályozott egyéb hatósági eljárások szabályainak kiigazítását is. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetésével kapcsolatban egyes eljárási szabályok törvénybe emelését indokolja, hogy az Ákr. alapján kiegészítő közigazgatási eljárási szabályt a jövőben miniszteri rendelet nem határozhat meg. Ugyanezen rendelkezés teszi szükségessé továbbá a Javaslatban a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésével kapcsolatos szabályok törvényi szintű rendezését.

A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba, ennek megfelelően az átmeneti rendelkezések az ezen időpontot megelőzően megindított eljárások tekintetében megengedik a megindításkor hatályos szabályok szerint az eljárások lefolytatását.

76. §

Az Ákr. módosítása elhatárolja az automatikus döntéshozatal és a sommás eljárás esetén az ügyfél által kérhető teljes eljárás lefolytatásának, valamint a fellebbezési eljárás lefolytatásának esetkörét, tekintettel arra, hogy egyes szervtípusok esetén törvény alapján fellebbezésnek van helye, így indokolatlan a teljes eljárás lefolytatásának biztosítása.

Annak érdekében továbbá, hogy az Ákr. szerinti főszabálynak megfelelően az elsődleges jogorvoslati lehetőség a közigazgatási per legyen, szükséges biztosítani annak a lehetőségét, hogy az Ákr. által egyes szervtípusok ügyeiben általánosságban biztosított fellebbezési lehetőséget egyes eljárások tekintetében törvény kizárhassa.

77-78. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 266. § a) pontja lehetővé tenné a jegyző mint kereskedelmi hatóság szankciós döntéseivel szembeni fellebbezést a kormányhivatalhoz, amely ellentétes a kormányzat közigazgatáson belüli jogorvoslatok szűkítésére irányuló célkitűzéseivel. A fentieknek megfelelően szükséges a hatályon kívül helyezés hatályba nem lépéséről rendelkezni.

A módosítás emellett biztosítja, hogy a hatályos rendelkezések szerint kizárt fellebbezés az Ákr. hatálybalépését követően is kizárt maradjon.

79. §

Hatályba léptető rendelkezések.

80. §

Jogharmonizációs záradék.