T/14680. számú törvényjavaslat indokolással - egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról

2017. évi XXXIII. törvény egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

"f) természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím és értesítési cím adatok."

2. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 19/B. §-sal egészül ki:

"19/B. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban a foglalkoztató szerv

a) az általa törvény alapján vezetett személyügyi nyilvántartás adattartalmának ellenőrzése céljából, valamint

b) a jognyilatkozatok elektronikus dokumentumban történő, törvény szerinti közlése, illetve ehhez kapcsolódva az általa foglalkoztatottal való elektronikus kapcsolattartás folyamatos biztosítása céljából

jogosult kérni az általa foglalkoztatott polgárnak a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait."

3. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A körözési nyilvántartó szerv a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából jogosult átvenni a polgár 11. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatait, valamint a polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját."

4. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. fejezete a következő 24/G. §-sal egészül ki:

"24/G. §

A nyilvántartást kezelő szerv a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a polgár arcképmását átadja."

5. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza

a) a (2) bekezdés a)-l) pontja szerinti adatokat,

b) magyar állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsort,

c) külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár esetén annak tényét, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít,

d) a (6) bekezdés szerinti adattároló kódot, valamint

e) a kiadásának okát."

6. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/H. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

a nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(3) Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését."

7. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 52/D. §-sal egészül ki:

"52/D. §

E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 29. § (11) bekezdését a 2017. június 1-jétől kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványokra kell alkalmazni. A 2017. június 1-jét megelőzően kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványok tartalmára vonatkozóan e törvénynek a 2017. május 31-én hatályban volt szabályait kell alkalmazni."

8. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 12. § (3) bekezdésében a "p) pontjában" szövegrész helyébe az "i) pontjában",

b) 17. § (2) bekezdés d) pontjában a "p) pontja" szövegrész helyébe az "i) pontja", valamint

c) 24/E. §-ában a "17. § (4)" szövegrész helyébe a "18. § (5)"

szöveg lép.

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

9. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az

1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

elvégzi]

"bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati, közalkalmazotti, továbbá az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,"

[(a ba)-be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,]

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, továbbá állami tisztviselő és állami ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult)

"f) személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély, útlevél, magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány, forgalmi engedély, gépjármű törzskönyv, egyéni vállalkozói igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő ügyekben."

10. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megbízhatósági vizsgálatot - a szükségességének indokolásával - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a védett szerv tagjával, vagy a védett szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés esetén az összesítő jelentés megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja."

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről - ideértve az (5) bekezdés szerinti megszüntető határozat meghozatalát is - tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.

(4) A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni - az

(5) bekezdésben foglaltak kivételével - naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet."

(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell."

11. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,"

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti: nem követhet el)

"bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott bűncselekményt, a személyes adattal visszaélés (Btk. 219 §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,"

(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,"

(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

"d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával, hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel kapcsolatos kötelezettségek megsértését."

12. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az elővezetendő személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, az elővezetés foganatosításának tervezett időpontjáról előzetesen a törvényes képviselőt értesíteni kell, ha az a rendőri intézkedés foganatosítását nem akadályozza.

(5) A gondnok - értesítés ellenére történő - távol maradása esetén a rendőri intézkedés foganatosítására a gondnok távollétében kerül sor. A rendőrség a távolmaradás tényéről a szükséges intézkedések megtétele érdekében az illetékes gyámhatóságot értesíti."

13. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az)

"d) a (2) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat az egészségügyről szóló 1997. CLIV törvény 94-96. §-ában meghatározott feladatok ellátásának szervezése, koordinálása és irányítása céljából" (használható fel.)

14. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)-(5c) és (5e) bekezdése szerint rögzített felvételből

a) - jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94-96. §-ában meghatározott feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, az állami mentőszolgálat, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság,

b) jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint

c) a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot."

15. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az Európai Unió kötelező jogi aktusaival összhangban az államhatáron átlépők által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait különösen az alábbi nyilvántartások adataival veti össze:

a) a központi idegenrendészeti nyilvántartás,

b) a körözési nyilvántartási rendszer,

c) az útiokmány-nyilvántartás,

d) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,

e) a közúti közlekedési nyilvántartás,

f) a Schengeni Információs Rendszer,

g) a szabálysértési nyilvántartási rendszer, valamint

h) az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartások."

16. §

(1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"a) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdése,

b) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. és 47. cikke [91/L. § (3) bekezdése],"

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"e) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (8) bekezdés első albekezdése,"

17. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 42. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében az "Az" szövegrész helyébe az "A(z)",

b) 62/A. § (1) bekezdésében az "A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet" szövegrész helyébe az "Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet",

c) 62/A. § (5) bekezdésében az "a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdésében, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10." szövegrész helyébe az "az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40.", valamint

d) 91/L. § (2) bekezdésében a "szolgálatoknak" szövegrész helyébe a "szolgálatoknak, továbbá az állami adó- és vámhatóságnak"

szöveg lép.

18. §

Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (2) bekezdése.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

19. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/I. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért utasadatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha a kérelem megalapozott és az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, feltéve, hogy az ügyészség az utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tételét követő átadására engedélyt adott. Az ügyészség engedélyének beszerzésére vonatkozóan az 52/L. §-t kell megfelelően alkalmazni."

20. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/K. és 52/L. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"52/K. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szervek, valamint a büntetőeljárás során az ügyészség, illetve az 52/L. § (2) bekezdése szerint a büntetőeljárás során a bíróság a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

52/L. §

(1) Ha az utasadatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

a) a büntetőeljárás során eljáró bíróság kivételével az 52/K. §-ban meghatározott szervek,

b) az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységei, valamint

c) az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai

indokolt megkeresése alapján csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, és az ügyészség az újból személyazonosításra alkalmassá tett utasadat átadására engedélyt adott.

(2) A büntetőeljárás során eljáró bíróság megkeresése esetén az ügyészség engedélyét nem kell kérni, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/K. §-ban meghatározott feltételek esetén átadja a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot.

(3) Az engedélyezésről a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészi szerv dönt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés esetén a megkeresésben kért, az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett utasadatokat a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az engedélyezés érdekében, ideiglenesen személyazonosításra újból alkalmassá teszi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti megkeresést az ott meghatározott szervek a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak küldik meg. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a megkeresést három munkanapon belül megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ előterjesztése alapján öt munkanapon belül dönt az adattovábbítás engedélyezéséről.

(6) Ha az ügyészségi engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely az adattovábbítással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az (1) bekezdésben meghatározott szerv erre vonatkozó kifejezett és megalapozott kérelmére a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az ügyészség döntését megelőzően átadhatja a kért utasadatot. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére utóbb nem ad engedélyt, a megkeresés alapján korábban átadott utasadatokat törölni kell. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére nem ad engedélyt, ugyanazon szerv kérelmére, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján ismételten nem adhatóak át az utasadatok az ügyészség engedélyét megelőzően.

(7) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerinti egyedi engedély alapján továbbított adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének rövid indokolását,

b) a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének időpontját,

c) az érintett adatok körét és

d) azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésére.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett utasadatokkal azonos ideig kell megőrizni, és az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell."

21. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" alcíme a következő 52/M. §-sal egészül ki:

"52/M. §

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ évente, jogszabályban meghatározottak szerint az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott utasadatokról összeállított statisztikai információkat; ezek az információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak."

22. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést."

23. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az utasadat szolgáltatója közötti kapcsolattartás, valamint adatátadás módját, valamint

b) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az Európai Bizottság részére történő adatszolgáltatás részletes szabályait és a statisztikai adatok körét."

24. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/C. § (6) bekezdésében az "az Európai Rendőrségi Hivatal" szövegrész helyébe az "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége" szöveg lép.

25. §

Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/H. § (9a)-(11) bekezdése.

4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

26. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja születési, családi és utónevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakcímének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról."

27. §

Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés d) pontja.

5. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

28. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 23. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A mezőőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni."

6. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

29. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 4. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"f) pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal - az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével - megegyező adattartalommal;

g) elektronikus adat: az útiokmány-nyilvántartás számítógépes adathordozón kezelt adatállománya."

30. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést haladéktalanul elvégzi."

31. §

(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az útlevélhatóság a 20. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott esetekben az érvénytelen úti okmányt visszavonja."

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt

a) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta, vagy

b) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő - akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel - a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át."

32. §

(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érvénytelen az úti okmány, ha

a) elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta,

b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,

c) hamis vagy meghamisították,

d) jogosulatlanul használták fel vagy jogosulatlan felhasználás gyanúja alapján szabálysértési vagy büntetőeljárás indult,

e) az arra való jogosultság megszűnt,

f) érvényességi ideje lejárt,

g) annak jogosultja külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,

h) a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták,

i) a használatára jogosult meghalt, vagy

j) annak jogosultja az úti okmányáról lemondott."

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az érvénytelenség tényét az (1) bekezdés a), b) és e)-j) pontja szerinti esetekben haladéktalanul be kell jegyezni az útiokmány-nyilvántartásba."

33. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha az úti okmány tároló eleme a kérelmező második biometrikus adatát tartalmazza, az úti okmány pótlására abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a második biometrikus adat tárolásához hozzájárult."

34. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:

"21/C. §

Ha az útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti."

35. §

(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:)

"a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült, menedékes, bevándorolt vagy oltalmazott jogállását (a továbbiakban együtt: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét, valamint hozzájárulása esetén e-mail címét, telefonszámát,"

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott elektronikus adatait az útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli."

(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az útiokmány-nyilvántartás adatállományát az úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett jogszabály szerinti alapiratok és az azokon alapuló, valamint az e törvény által meghatározott elektronikus adatok képezik.

(5) A kiskorú gyermek úti okmány kiadására irányuló kérelme ügyében a kiskorú gyermek úti okmányát érintő útlevélhatósági eljárásban keletkezett, nyilvántartás adatállományát képező alapirat vonatkozásában az iratbetekintés jogával a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő vagy a gyám élhet."

36. §

(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adatkezelő szerv - a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot."

(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a körözési nyilvántartó szerv részére az úti okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából átadhatja."

(3) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint a konzuli tisztviselő részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.

(5) Az adatkezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja az útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos útlevél és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs az útlevélhatóság, vagy a 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti hivatalos útlevél vagy magánútlevél

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.

(7) Ha a kitöltetlen úti okmány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, az adatkezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését."

37. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított tizenöt évig kezeli."

38. §

(1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 24/A. § (2) bekezdésében a "24. § a)-f)" szövegrészek helyébe a "24. § (1) bekezdés a)-f)",

b) 26. § (1) bekezdés b) pontjában

ba) a "24. § alapján" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdése alapján", valamint

bb) a "24. § g)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés g)",

c) 27. § (1) és (2) bekezdésében a "24. § g)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés g)",

d) 27. § (1a) bekezdésében a "24. § d)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés d)",

e) 27. § (1b) és (2a) bekezdésében a "24. § a)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés a)",

f) 27. § (3) bekezdésében a "24. § a)-f)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés a)-f)", valamint

g) 30. § (1) bekezdésében a "24. §-ban" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdésében"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 23. § (2) bekezdésében az " , amely a visszavonásról öt napon belül dönt" szövegrész,

b) 23. § (4) bekezdése, valamint

c) 24/A. § (1) bekezdésében és 27. § (12) bekezdésében a "központi" szövegrész.

7. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

39. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A nyilvántartó a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS II) továbbítja a közúti közlekedési nyilvántartásban érvénytelenítésre került forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének a törvényben meghatározott adatait, ha az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti okmány, illetve hatósági jelzés

a) időközben megkerült, vagy

b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,

a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.

(4) Ha a kitöltetlen vezetői engedély eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, a nyilvántartó a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés elhelyezéséről, illetve törléséről."

40. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az engedély-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a SIS II-ben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos, törvényben, személyes adatoknak nem minősülő adatok esetében jogszabályban meghatározott adatokat is."

41. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a következő 22/B. §-sal egészül ki:

"22/B. §

A járműnyilvántartásból történő terület alapú adatszolgáltatás esetén a lekérdezés alapja a kapcsolati kód alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által szolgáltatott aktuális lakcímadat, kivéve, ha az adatszolgáltatás az érvényes okmányban szereplő, vagy történeti lakcímadatok szerinti lekérdezésre irányul."

8. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

42. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. §

Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések alapján Magyarország ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki."

43. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll."

44. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az idegenrendészeti hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja."

45. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény)

"f) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikkének (107. §);"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

9. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

46. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A menekültügyi hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja."

10. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

47. §

A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A társulat megalakulása

12. §

A társulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban együtt: érdekelt) az érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább kétharmada az alakuló közgyűlésen

a) kimondja megalakulását,

b) elfogadja a társulat alapszabályát,

c) megválasztja a társulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit, valamint

d) megválasztja a küldötteket.

13. §

A társulat cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs mód, és az alapszabály semmisségét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott okokon kívül csak akkor lehet megállapítani, ha a társulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint kétharmadának igen szavazata hiányzott."

48. §

A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a 46. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A társulat egyesülése és szétválása

47. §

A társulat más típusú jogi személlyé nem alakulhat át.

48. §

A társulat más társulattal összeolvadás útján egyesülhet.

49. §

A társulat különválással több társulatra szétválhat."

11. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

49. §

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"18. iparbiztonsági ellenőrzés: a gazdálkodó szervezet cégellenőrzése, az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek, valamint a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése."

50. §

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 17. pontjában a "gazdaság" szövegrész helyébe a "gazdálkodó" szöveg lép.

12. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. CVI. törvény módosítása

51. §

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a korábbi támogatási időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés megkötése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony Mt. 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama az öt évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet."

13. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

52. §

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodással rendelkező polgárőr egyesület működési területe - a (3) bekezdésen túl - kiterjed a közforgalmú vasúti személyszállítási eszköz, valamint a közforgalmú közúti személyszállítást végző autóbusz területére és a vasúti, valamint az autóbuszos személyszállító szolgáltató által használt, a nyilvánosság számára megnyitott területekre, építményekre is."

53. §

A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (2) bekezdés j) pontjában, 4. § (4) bekezdésében, 5. § (9) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés e) pontjában és 15. § (7) bekezdésében a "vasúti személyszállítási" szövegrész helyébe a "vasúti, illetve autóbuszos személyszállítási" szöveg lép.

14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

54. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény eltérő rendelkezésének hiányában]

"h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra"

[a Btk. által - az a)-d), h) és i) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben, valamint a j) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.]

55. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. §

Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel - haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor."

56. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A tényállás tisztázási kötelezettség a 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén azt a szabálysértési hatóságot terheli, amely az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatti eljárás lefolytatására az ismételt elkövetés nélkül jogosult lenne."

57. §

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, a 39. § (1) bekezdése alapján helyszíni bírság kiszabására jogosult, továbbá a bíróság szemlét tart."

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a szemlét a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy folytatta, a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak."

58. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg."

59. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, vagy a 123/A. § szerinti eljárás esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz érkezését követő nap, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelelése vagy tudomása alapján induló eljárás kezdő napja megegyezik az észlelés vagy tudomásra jutás, a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított szemle esetén a szemle napjával."

60. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közvetítői eljárás során az első közvetítői megbeszélést a közvetítői eljárást elrendelő döntés pártfogó felügyelői szolgálathoz érkezésének napját követő naptól számított tizenöt napon belül kell összehívni. Indokolt esetben - a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása mellett -ismételt közvetítői megbeszélés is összehívható."

61. §

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek feladat- és hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó bevételt a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv (a továbbiakban: központi bírságkezelő szerv) a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlákon kezeli."

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (2d)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2d) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott helyszíni bírság, valamint a bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség befizetésének ellenőrzésére és azonosítására, továbbá a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott vagy a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság azonosítására a központi bírságkezelő szerv is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szerveknek a központosított bevétel beszedési számláira beérkezett, (1a) bekezdésben meghatározott bevételek banki kivonatait és a Magyar Posta Elszámoló Központja által megadott adatállományait elektronikus úton a továbbutalt bevételek beazonosítása érdekében a központi bírságkezelő szerv rendelkezésére bocsátja.

(2f) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabálysértési hatóság a központi bírságkezelő szerv részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló,

a) a 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,

b) a 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,

c) a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság, továbbá a kiszabott rendbírság, megállapított szabálysértési költség összegére vonatkozó,

d) a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő, valamint

e) a 153. § (2) bekezdés o) pont oa)-od) alpontban szereplő

adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.

(2g) A központi bírságkezelő szerv a (2f) bekezdésében meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adattovábbításnak nincs helye.

(2h) A központi bírságkezelő szerv a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés eredményeként kapott adatokat a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak."

62. §

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 153. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza)

"l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás tényleges kezdő és utolsó napját, az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját, az elzárás felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát,"

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 153. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:)

"e) a (2) bekezdés l) pontja esetén - kivéve a (3a) és a (3b) bekezdésben foglaltakat - a büntetésvégrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás rendőrségi fogdán történő végrehajtásakor a szabálysértési hatóság,"

(3) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 153. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A 139. § (1a) bekezdése esetén a (2) bekezdés l) pontjában a szabálysértési elzárás tényleges kezdő- és utolsó napjára vonatkozó adatot az előkészítő eljárást lefolytató szerv rögzíti."

63. §

(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Aki a felügyelete alatt álló kutyát)

"c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja,

d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - segítő kutya kivételével - beengedi, illetve beviszi,"

(szabálysértést követ el.)

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya."

64. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 196. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el."

65. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"206/C. §

(1) Aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív, illetve sms-ben, mms-ben, e-mailben, vagy a segítségkérés érdekében létrehozott webfelületről a rendeltetéstől eltérő célból, szándékosan szöveges vagy képi üzenetet küld szabálysértést követ el.

(2) Az a vagyonvédelmi rendszerek programozását végző vállalkozás vagy gazdasági társaság vezetője vagy ilyen tevékenységet végző személy, aki a vagyonvédelmi riasztórendszer programozását, kivitelezését úgy hajtja vagy hajtatja végre, hogy a vagyonvédelmi rendszer bármilyen formában, de elsősorban sms-ben segélyhívásnak nem minősülő, automatikus jelzést vagy üzenetet küld az egységes európai segélyhívó számra, illetve bármely nemzeti segélyhívó számra szabálysértést követ el.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4) E § alkalmazásában segélyhívás a segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti segélyhívás."

66. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"a) kijelölje a Kormány alárendeltségébe tartozó szervek által kiszabott szabálysértési bírságok befizetésének ellenőrzését végrehajtó szervet,"

67. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 75. § (1) bekezdésben a "lefoglalhatja azt" szövegrész helyébe a "lefoglalhatja, valamint ideiglenesen elveheti azt",

b) 77. § (1) bekezdés i) pontjában a "szerv, szabálysértési hatóság illetve" szövegrész helyébe a "szerv, a szabálysértési hatóság, illetve",

c) 91. § (2) bekezdés a) pontjában a "hatóság, illetve" szövegrész helyébe a "hatóság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult, illetve",

d) 91. § (2) bekezdés d) pontjában a "tagja, a" szövegrész helyébe a "tagja, a helyszíni bírság kiszabására jogosul személy, a", valamint

e) 157. § (2b) bekezdés b) pontjában a "bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "bekezdésében",

szöveg lép.

15. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

68. §

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki. A kérelem benyújtásakor

a) a munkáltató nyilatkozik arról, hogy az érintett az 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételeket igazolta, vagy

b) munkáltató hiányában a kérelmező igazolja, hogy az 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak."

69. §

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. A rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és jelvénye, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. §

Az elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolvány, illetve szolgálati jelvény körözését a rendőrség rendeli el."

16. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

70. §

A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 6. § (4) bekezdésében a "bíróság" szövegrész helyébe a "SIRENE Iroda" szöveg lép.

71. §

Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény

a) 6. § (5) bekezdése, valamint

b) 6. § (6) bekezdésében az "elhelyezi a figyelmeztető jelzést és a kiegészítő adatot, valamint"

szövegrész.

17. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

72. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 1. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"d) körözés: személy esetén törvényben, holttest és dolog esetén jogszabályban meghatározottak szerinti döntés, a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzés, valamint az elfogatóparancs, az európai elfogatóparancs és a nemzetközi körözés,

e) körözési eljárás: az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására, ismeretlen személyek, holttestek, ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárás, valamint a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések összessége,"

73. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A körözés e törvényben meghatározott adatait

a) a körözést elrendelő,

b) a bíróság - ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is - által kibocsátott európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot a SIRENE iroda

[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: körözést elrendelő] rögzíti a nyilvántartásba."

74. §

(1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja a következő aj) alponttal egészül ki: (A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a körözött személy:)

"aj) személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi idegenrendészeti nyilvántartás, illetve a menekültügyi nyilvántartás szerinti arcképmását."

(2) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában, valamint a (2) bekezdés b) és d)-j) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti."

75. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 3/A-3/C. §-sal egészül ki:

"3/A. §

(1) A 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában meghatározott adatok rögzítését követően a nyilvántartó közvetlen adatkapcsolat útján megkeresi

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szervet, valamint

c) a menekültügyi nyilvántartást vezető szervet, hogy

a körözött személy általa vezetett nyilvántartásban szereplő arcképmását közvetlen adatkapcsolat útján továbbítsa a nyilvántartó részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatközlésre kötelezett szerv az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja a nyilvántartó részére a körözött személy arcképmását.

3/B. §

(1) A nyilvántartó a 3. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat - azok változásának nyomonkövetése céljából - a 3. § (2) bekezdés a)-l) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást megelőzően elektronikus úton összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által kezelt adatokkal,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szerv által kezelt adatokkal,

c) a menekültügyi nyilvántartást hatálya alá tartozó személyek esetében a menekültügyi nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.

(2) Az adatváltozást az (1) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött személyek nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.

3/C. §

A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartó

a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,

b) eltűnt személy esetén - ha a körözés visszavonására nem került sor, - a körözés elrendelésétől számított 90 évig,

c) eltűnt személy esetén az eltűntnek nyilvánító határozat visszavonását követő harmadik napig, vagy

d) a körözött személy haláláig

kezeli."

76. §

(1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő adatokat - azok ellenőrzésének és változásának nyomon követése céljából - a (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor elektronikus úton összehasonlítja

a) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- és jármű-nyilvántartás adataival,

b) a talált dolgok nyilvántartásának adataival,

c) az útiokmány-nyilvántartás adataival, valamint

d) a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok nyilvántartásának adataival."

(2) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)

"e) lőfegyver esetén a körözés elrendelésétől számított 90 évig"

(kezeli.)

77. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó a nyilvántartásból az e törvényben meghatározottak szerint)

"c) a körözés tényére vonatkozóan adatot igazol."

78. §

(1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyben eljáró szerv és az idegenrendészeti hatóság a személyazonosság megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot - a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével - a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a körözött okmányokra vonatkozóan."

(2) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, az útlevélhatóság és a közúti közlekedési nyilvántartó szerv az okmánykiadással kapcsolatos eljárás során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

(7) A jogszabály alapján állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével."

(3) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével."

79. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ban foglalt intézkedést foganatosítja."

80. §

(1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

a) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a "pontjában" szövegrész helyébe a "pont aa)-ai) alpontjában szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében az "aa)-ad) és ag)" szövegrész helyébe az "aa)-ad), ag) és aj)" szöveg, valamint

c) 8. § (3) bekezdésében az "aa)-ad) alpontjában" szövegrész helyébe az "aa)-ad) és aj) alpontjában" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

a) 3. § (7)-(9) bekezdése, valamint

b) 8. § (1) bekezdésében a "vagy olyan nemzetközi körözés" szövegrész.

18. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

81. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 171. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatás nyújtható, amelyek különösen az alábbiak:)

"h) a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás biztosítása, bérleti díj megfizetése mellett."

82. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 94. alcíme a következő 177/A. §-sal egészül ki:

"177/A. §

Az 58. § (5) bekezdése szerinti, területi és helyi szerv vezetője részére biztosítható vezetői lakhatási juttatásokat a miniszter rendeletben határozza meg."

83. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben: meghatározza)

"i) a területi és helyi szerv vezetője részére biztosítható vezetői lakhatási juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, különösen a bérleti díj megfizetését, lakbértámogatás vagy albérleti díj támogatás mértékét, és a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulást,"

84. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 364. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a törvény az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2), (3), (4), (11) és (12) bekezdésének, a 21. cikk (4) bekezdésének, valamint a 22. cikk (2) és (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

85. §

Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 171. § (1) bekezdés e) pontjában az "az egyedülállók és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén", valamint

b) 171. § (1) bekezdés f) pontjában az "a lakással rendelkezők részére"

szövegrész.

19. Az arcképelemzési nyilvántartásból és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

86. §

(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"j) arckép profil nyilvántartás: az adatközlésre kötelezett szerv által átadott arcképmásból képzett arckép profilt, az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot és a metaadatokat tartalmazó hatósági nyilvántartás,"

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"m) metaadat: az arckép profil alapját képző arcképmás nyilvántartásba kerülésének a dátuma, valamint az arcképmáshoz tartozó személy születési éve és neme."

87. §

(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az arckép profil nyilvántartás tartalmazza)

"h) az a)-g) pontban meghatározott adathoz rendelt technikai kapcsoló számot, valamint a metaadatokat."

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az adatközlésre kötelezett szerv az általa vezetett nyilvántartásban szereplő természetes személyhez és annak arcképmásához rendelten technikai kapcsoló számot képez. Az adatközlésre kötelezett szerv az arcképmást, a technikai kapcsoló számot és a metaadatokat közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja a központi szerv részére.

(3) A (2) bekezdés szerint továbbított arcképmásból a központi szerv arckép profilt képez és azt a technikai kapcsoló számmal és a metaadatokkal együtt nyilvántartásba veszi. A központi szerv az arckép profil és a technikai kapcsoló szám nyilvántartásba vételét követően a részére továbbított arcképmást haladéktalanul törli."

(3) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A központi szerv az adatközlésre kötelezett szerv (6) bekezdésben meghatározott értesítése alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból az értesítésben megjelölt technikai kapcsoló számot, az ahhoz tartozó, általa kezelt arckép profilt és a metaadatokat, valamint az adatközlésre kötelezett szerv az ezen arckép profil alapjául szolgáló arcképmáshoz kapcsolódóan általa nyilvántartott technikai kapcsoló számot."

88. §

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerint képzett arckép profilt az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal összehasonlítja. Az összehasonlítást megelőzően az arcképelemző tevékenységet végző szerv a metaadatok felhasználásával jogosult az arcképelemző rendszerben szűrési szempontokat meghatározni, és az informatikai alkalmazás segítségével történő összehasonlítás folyamatát a kiválasztott szűrési szempontok alapján megkezdeni."

89. §

(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az igénybevételre jogosult szerv - ha törvény alapján a természetes személyazonosító adatok kezelésére jogosult - a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyazonosító adat, valamint az érintett személy természetes személyazonosító adatai közlésével az adatközlésre kötelezett szervtől kérheti, hogy az adatközlésre kötelezett szerv az általa vezetett nyilvántartásból a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot részére továbbítsa.

(2) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az igénybevételre jogosult szerv által részére átadott arcképmásból arckép profilt képez. Amennyiben az átadott arcképmás alapján arckép profil nem képezhető, az arcképelemző tevékenységet végző szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet."

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére az igénybevételre jogosult szerv által továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal."

(3) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti feladata ellátása során az arcképelemző tevékenységet végző szerv jogosult felhasználni a metaadatokat."

90. §

Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény

a) 11. § (4) bekezdése,

b) 11. § (5) bekezdésében az "és (4)" szövegrész

c) 12. § (3) bekezdése, valamint

d) 12. § (7) bekezdésében az "és (6)" szövegrész.

20. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

91. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (3) bekezdés szerinti, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartás a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen és nyilvántartás céljából átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik."

92. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 25. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek az ügyek intézésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott adatokról - ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg - legalább a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben mentéseket létrehozni, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldeni. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele."

93. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"l) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás,"

94. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:

"VII/A. Fejezet

EGYES E-ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE

42/A. §

A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások - a Kormány rendeletében meghatározott módon - az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által is igénybevehető."

95. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti, az érintett személy személyes adatainak továbbítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget a 74. § (3) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő állami szervek a 74. § (3) bekezdés d) pont db) alpontja alapján biztosítják."

96. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 74. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A 38. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"d) központi kormányzati szolgáltatás busz, amelynek keretében

da) a szolgáltató az együttműködő szervek, valamint a szolgáltatáshoz önkéntesen csatlakozott egyéb szervezetek információs rendszereinek automatikus információátadási felületei csatlakoztatásával, ennek hiányában információátadási szolgáltatásként biztosítja az egymás közötti automatikus információátadás biztonságos feltételeit, valamint

db) a csatlakozott együttműködő szervek személyes adatokat tartalmazó információs rendszereinek adattovábbítási nyilvántartásai vonatkozásában - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján - az érintett személyes adatainak továbbítására vonatkozó tájékoztatásadást támogató egyablakos, tájékoztatási szolgáltatást biztosít."

97. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény a következő 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. §

(1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltató (a továbbiakban: központi szolgáltató) a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére biztosítja

a) az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott informatikai rendszer fejlesztését, üzemeltetését, vagy közreműködik annak fejlesztésében, valamint

b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet szerinti központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat,

ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője ezek igénybevételét az e-közigazgatásért felelős miniszternél kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató feladatai ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást - az e-közigazgatásért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően -

a) az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy

b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnek a központi szolgáltatóval kötött megállapodásában foglaltak alapján

kell biztosítani."

98. §

(1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"b) az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, a felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, valamint a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját,"

(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"o) az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek az ügyek intézésével kapcsolatos adatai biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet."

99. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 106. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy)

"d) a 104/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi szolgáltató által fejlesztett vagy üzemeltetett informatikai rendszert, valamint a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által igénybevett központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

100. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az 1. § 17. pont d) alpontja szerinti jogalanyok esetében a (2), a (3) és a (4) bekezdésben, valamint a 109. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogokat és kötelezettségeket az Országos Bírósági Hivatal teljesíti, illetve gyakorolja."

101. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 1. pontjában az "űrlapbenyújtás támogatási" szövegrész helyébe az "űrlapbenyújtás-támogatási" szöveg lép.

21. Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény módosítása

102. §

Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"9. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Az adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.""

22. Záró rendelkezések

103. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 70. §, a 71. §, valamint a 73. § az e törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(3) A 2. § 2017. május 1-jén lép hatályba.

(4) Az 5. § és a 7. § 2017. június 1-jén lép hatályba.

(5) A 81-83. § és a 85. § 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) A 4. §, a 44. §, a 46. §, a 72. §, a 74. §, a 75. §, a 78. §, a 79. § és a 80. § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés a) pontja 2017. december 1-jén lép hatályba.

(7) A 26. §, a 37. §, a 41. §, a 92. §, a 94. §, a 95. § és a 98. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

104. §

A 9-14. §, a 17. § a)-c) pontja, a 22. § és a 23. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

105. §

(1) A 3. alcím az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 15. §-a, 16. §-a, 17. § b) és c) pontja, 47. §-a, valamint 84. §-a az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. szeptember14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása mindenekelőtt az állandó és az ideiglenes személyazonosító igazolvány adattartalmának módosítására, illetve kiegészítésére irányul, mindemellett a körözési nyilvántartó szerv számára jogalapot teremt az arcképmás-adatok automatikus átvételéhez, valamint elvégzi a normaszöveg koherenciájának fenntartásához szükséges technikai jellegű pontosításokat. A módosítás pontosítja továbbá a biankó okmányokra vonatkozó schengeni jelzéskezelési folyamatok szabályozását.

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása mindenekelőtt azon törvényi lehetőség megteremtésére irányul, hogy az állami mentőszolgálat a rendőrség által kezelt térfigyelő kamerák felvételeibe valósidőben betekinthessen. Pontosításra kerülnek mindemellett a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által végrehajtott megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó törvényi szintű rendelkezések is.

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása jogharmonizációs célokat szolgál.

4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres automatikus információátadást teljesítsen a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár lakcímének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.

5. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény jogtechnikai jellegű módosítása korrigálja az érintett szöveghelyen pillanatnyilag tévesen szereplő jogszabályi hivatkozást.

6. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításának nyomán egyrészt meghatározásra kerül az úti okmány pótlásának fogalma, másrészt sor kerül az úti okmány érvénytelenségi okainak újbóli meghatározására a személyazonosító igazolvány érvényességi okaival való harmonizáció érdekében, harmadrészt a normaszövegen mindazon pontosítások és korrekciók is átvezetésre kerülnek, amelyek elengedhetetlenek a szabályozás koherenciájának változatlan módon történő további fenntartásához. A hazai schengeni jelzéskezelés egységes elvek mentén történő szabályozása, valamint a bűnüldözési érdekek hatékonyabb érvényesülésének elősegítése csak úgy valósítható meg az úti okmányok (személyazonosító igazolvány és útlevél) esetében, ha az okmány érvénytelenségi okok és a hozzá kapcsolódó intézkedések szabályozása is egységes elveken alapul.

7. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása a különböző adatigénylők - köztük mindenekelőtt a nyomozóhatóság - területi alapú igényeinek pontos teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási tárgyú rendelkezéseinek megállapítására irányul. A módosítás további célja a schengeni jelzéskezelési eljárások egységes módon történő meghatározása a szabályozás által érintett okmányok és hatósági jelzések tekintetében is.

8. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása jogharmonizációs célokat szolgál.

9. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a menekültügyi hatóság körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadhatja.

10. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítására a Ptk.-val történő összhang megteremtése érdekében van szükség akként, hogy a vízitársulatokra mint jogi személyekre alkalmazandó általános polgári jogi előírásoktól eltérő különös rendelkezések a korábbi kormányrendeleti szint helyett a továbbiakban immár törvényi szinten kerüljenek rögzítésre.

11. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása korrigálja az iparbiztonsági ellenőrzés jogintézményét definiáló törvényi fogalom-meghatározást annak érdekében, hogy az értelmező rendelkezésben foglalt normatartalomnak a szóbanforgó jogintézményre vonatkozó tételes rendelkezésekkel való maradéktalan összhangja biztosított legyen.

12. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása speciális rendelkezést állapít meg a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamára: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzés meghaladhatja az öt évet, de legfeljebb tíz év lehet.

13. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvényt érintő módosítás a polgárőrség közterületi járőrtevékenységének lehetséges hatókörét a közforgalmú vasúti személyszállításra használt közlekedési eszközök mellett a közforgalmú közúti autóbuszos személyszállítási tevékenység infrastrukturális elemeire is kiterjeszti.

14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítására egyrészt az alapvető jogok biztosának vizsgálatai során feltárt egyes szabályozási hiányosságok adnak okot, másrészt meg kell teremteni annak törvényi lehetőségét, hogy a közúti közlekedési szabálysértések esetén a rendőrség közlekedési szakirányának munkatársai abban az esetben is megtarthassák a helyszíni szemlét, ha egyébként a későbbiekben nem ők járnak el szabálysértési hatóságként. Módosítást igényel továbbá a segélyhívó rendszer zavartalan működésének védelméhez és a segélyhívó rendszer alternatív csatornákon (sms, mms, e-mail, web-portál) érkező segélyhívási lehetőségekkel való bővítésének a védelme oly módon, hogy a technika által biztosított automatikus, rendeltetéstől eltérő jelzések továbbítása is büntethető legyen.

15. A pillanatnyilag ellentmondásos jogalkalmazói gyakorlat felszámolása érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben rögzítésre kerül egyrészt az, hogy a kérelem benyújtásakor a munkáltató nyilatkozik a törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállásáról, másrészt az, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személyek elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolványainak, illetve szolgálati jelvényeinek körözését a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiadására feladat-és hatáskörrel rendelkező rendőri szerv köteles elrendelni.

16. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosításai az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő átvezetésének elősegítését szolgálják.

17. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény változatos tárgyköröket érintő módosítása többek között az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő átvezetése elősegítését szolgálja, lehetőséget teremt a körözési nyilvántartás vezetésére kijelölt szervezet számára az arcképmás-adatoknak a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából történő átvételére, bűnüldözési érdekből meghosszabbított adatkezelési határidőt állapít meg a lőfegyverekre vonatkozóan elrendelt körözések tekintetében abban az esetben, ha a fegyver holléte a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem válik ismertté, valamint kiegészíti a körözésekhez kapcsolódó intézkedések körét a rejtett ellenőrzés végrehajtása során foganatosítandó intézkedéssel.

18. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv területi és helyi szervei vezetőjének öt vagy tízévente kötelező szolgálatihely-váltása miatt felvetődő lakhatási problémák kezeléséhez, megoldásához szükséges korrekciókat tartalmazza.

19. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosításának célja egyrészt a metaadatokra, azaz az arcképmás nyilvántartásba vételének dátumára, az arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére vonatkozó adatokra való előzetes szűrési funkció arcképelemzési folyamatba építéséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtése. A módosítás másrészt egyszerűsíteni és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tenni kívánja a személyazonosság ellenőrzést, az adatvédelmi követelmények teljeskörű figyelembevétele mellett.

20.1. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt érintő módosítások a továbbiakban egyrészt KEÜSZ-ként nevesítik a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszt (KKSZB), amelyet az automatikus információátadás során az e-ügyintézésre kötelezett állami szervek kötelesek használni, másrészt törvényi felhatalmazást adnak az egyes SZEÜSZ-ök és KEÜSZ-ök (pl. ügyfélkapu, e-kártya, kézbesítési szolgáltatások) felhasználási feltételeinek, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet feladatainak, az ezekhez esetlegesen kapcsolódó egyes díjak felszámításának, valamint az e-ügyintézést biztosító szervek ügyintézési adatai archiválási rendjének és idejének kormányrendeleti szintű szabályozására, harmadrészt pontosítják az űrlapokkal kapcsolatos SZEÜSZ megnevezését, valamint egyértelművé teszik, hogy a bíróságok tekintetében az OBH jogosult az egyes elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos bejelentéseket megtételére. A törvénymódosítás mindemellett megteremti az ún. Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSzB) megindításához szükséges törvényi hátteret.

Az elektronikus ügyintézés elterjedése során fokozott figyelemmel kell lenni az elektronikus ügyintézést biztosító szervek adatainak biztonságára, az általuk kezelt vagy náluk keletkezett adatok megőrzésére.

A hatályos szabályozás szerint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (Ibtv.) hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszereket be kell sorolni egy-egy biztonsági osztályba a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából. A biztonsági osztályba sorolás alkalmával - az érintett elektronikus információs rendszer vagy az általa kezelt adat bizalmasságának, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának kockázata alapján - 1-től 5-ig számozott fokozatot kell alkalmazni, a számozás emelkedésével párhuzamosan szigorodó védelmi előírásokkal együtt.

A hatályos rendelkezések azonban nem adnak megfelelő fogódzót a szervek számára abban a tekintetben, hogy mi az a minimális archiválási kötelezettség, amelyet be kell tartaniuk. Erre figyelemmel indokolt, hogy jogszabály határozza meg azt, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek milyen rendben és időközönként kötelesek archiválni az elektronikus ügyintézés során kapott vagy keletkezett adatokat.

A törvényben előírt kötelezettség azt is biztosítja, hogy valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv (így nem csak az Ibtv. hatálya alá tartozók, hanem egyéb szervek is) köteles legyen rendezett ütemben archiválni az adatokat. A kötelezettség betartását az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet lesz jogosult ellenőrizni.

Az elektronikus adatok biztonságos megőrzése érdekében a javaslat előírja az e-ügyintézést biztosító szervek számára, hogy az egyes, Kormány rendeletében meghatározott adatokról a Kormány rendeletében meghatározott időben és rendben biztonsági mentést kell készítsen, és azokat - őrzésre - a Kormány által kijelölt szervnek adja át.

20.2. A törvény módosításának további célja annak biztosítása, hogy az állami tulajdonban lévő központi szolgáltató (a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint leányvállalata, az Idomsoft Zrt.) által nyújtott szolgáltatások teljes köre a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szervezetek számára is hozzáférhető legyen. A módosítás garanciális eleme, hogy a szolgáltatások központi szolgáltatótól történő igénybevétele csak az érintett szervezet vezetőjének kezdeményezése alapján lehetséges.

21. Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény jogtechnikai jellegű módosításának kizárólagos célja annak elkerülése, hogy egyazon törvényi rendelkezést két különböző norma módosítsa párhuzamosan.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításával a nyilvántartásból a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím és értesítési cím adatok csoportosítás szerint is szolgáltathatók adatok, amely új adatcsoport megjelenítése a 19/B. § miatt szükséges.

2. §

A Törvény módosítása nyomán az állami szervek meghatározott köre a pontos személyügyi nyilvántartás vezetése érdekében jogosult lesz lekérni a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét. Az adatigénylés az elektronikus kapcsolattartás céljából szükséges.

3. §

A Törvény módosítása nyomán a körözési nyilvántartó szerv a körözési nyilvántartó szerv jogosult lesz a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából, a polgárnak 11. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatainak, valamint a polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítójának átvételére.

4. §

A Törvény új 24/G. §-sal történő kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a nyilvántartást kezelő szerv a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a polgár arcképmását átadhatja.

5., 7. §

A törvénymódosítás biztosítja, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány is tartalmazza a külföldre utazáshoz szükséges, ún. MRZ sort, valamint 2D vonalkódot.

6. §

A törvénymódosítás kiegészíti a hatályos rendelkezést azzal az esetkörrel, amikor ugyan nem került meg a figyelmeztető jelzéssel érintett személyazonosító igazolvány, de a körözési szabályoknak megfelelően a körözését törölték a körözési nyilvántartási rendszerből. Ebben az esetben a körözési nyilvántartási rendszerből való törlés alapján lehetőség lesz a figyelmeztető jelzés törlésére is. Mindezeken túl a kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnése, eltulajdonítása, elvesztése vagy megkerülése esetén kiegészül a hatályos rendelkezés azzal, hogy az adatokat a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába is továbbítani vagy éppen onnan törölni kell.

8. §

Jogtechnikai jellegű szövegpontosítás.

9. §

A megbízhatósági vizsgálat körét indokolt kiterjeszteni az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint a közszférában foglalkoztatott, meghatározott feladatokat ellátó személyekre.

A hatályos normaszövegben nem szereplő, a közigazgatás különböző szegmenseiben jelentőséggel bíró, az állam okmánykiállítói tevékenysége során eljáró kormánytisztviselők is nagy korrupciós nyomásnak vannak kitéve. Erre példa, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásokhoz kapcsolódó korrupciós cselekmények felderítése során új elkövetési módként azonosítható, hogy a más nevére szóló állampolgársági igazolásokkal, honosítási okiratokkal arra jogosulatlan személyek magyar okmányokhoz jutnak.

Ezért indokolt, hogy az okmányok kiállítása során eljáró ügyintézőkre is végrehajtható legyen megbízhatósági vizsgálat, valamint egyértelműen kerüljenek meghatározásra a felderítésekkel érinthető feladatkörök.

A módosítás alapján megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyi kör sem az ellátott közfeladat fontossága, sem pedig a korrupciós fenyegetettség mértéke szempontjából érdemben nem különbözik a hatályos rendelkezések alapján megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyi körtől.

10. §

A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a megbízhatósági vizsgálat ne csak nevesített személyek kapcsán legyen elrendelhető és lefolytatható. A vizsgálat elrendelése megvalósítható a védett szerv egy adott területen szolgálatot ellátó, az elrendeléskor még ismeretlen személyazonosságú tagjával/tagjaival szemben is.

A megbízhatósági vizsgálatok egy része nem hajtható végre, mert objektív körülmények miatt az eszközéül szolgáló mesterséges élethelyzet nem alakul ki. Leggyakoribb oka, hogy a tervezés során számításba vett szolgálati beosztás betegség vagy más ok miatt módosul. A módosítás alapján ilyenkor a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni. A megbízhatósági vizsgálat meghatározó, a vizsgálatot érdemi tartalommal kitöltő eleme a mesterséges élethelyzet, ezért annak elmaradása esetén a megbízhatósági vizsgálat lényegét tekintve nem jön létre, az érdemi ellenőrzés meghiúsul. Erre figyelemmel nem indokolt az ilyen típusú meghiúsult ellenőrzést a törvényben meghatározott alkalmazási korlát (évi három alkalom) tekintetében figyelembe venni.

A jogalkalmazási gyakorlat alapján szükséges a megbízhatósági vizsgálat meghosszabbítására törvényi lehetőséget biztosítani. A megbízhatósági vizsgálatok jelentős része közigazgatási hatósági eljáráshoz kapcsolódik, amelyek ügyintézési határideje meghaladhatja a megbízhatósági vizsgálat 15 napos határidejét. Mivel az ilyen típusú vizsgálatoknál kialakított mesterséges élethelyzet eredménye jellemzően a hatósági döntésben (más típusú eljárásban a az egyéb, például támogatási kérelmet elbíráló döntésben) mutatkozik meg, indokolt lehet a megbízhatósági vizsgálat időtartamának meghosszabbítása.

11. §

A hatályos rendelkezésekhez képest bekövetkezett jogszabályi változások miatt indokolt a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjai által a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása érdekében ügyészi engedéllyel megvalósítható, büntetni vagy egyéb módon szankcionálni rendelt cselekmények körét aktualizálni (például jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanság) vagy bővíteni (például személyes adattal visszaélés).

12. §

A törvénymódosítás nyomán egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt érintő rendőri intézkedés - elővezetés - esetén a gondnok jelenlétét, a gondnokolt törvényes képviseletét biztosítani kell. Ehhez előzetesen az elővezetés tervezett időpontjáról a törvényes képviselőt értesíteni kell, feltéve, hogy az a rendőri intézkedés foganatosítását nem akadályozza. Kimondja ugyanakkor a törvény azt is, hogy a gondnok távolmaradása esetén a rendőri intézkedés foganatosítására a gondnok távollétében is sor kerül, hiszen így lehet biztosítani azt, az elővezetést ne lehessen szándékosan megakadályozni a törvényes képviselő távolmaradásával.

Ahhoz, hogy a cselekvőképességében teljes korlátozás alatt álló nagykorú személy gondnokát a rendőri intézkedést megelőzően értesíteni lehessen, indokolt a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása is, annak érdekében, hogy a rendőrség a fogvatartott gondnokának értesítése céljából az ott szereplő adatokat megismerhesse.

13-14. §

Az állami mentőszolgálat szervezetén belül a Központi Irányító Csoport látja el a 104-es hívószámra beérkező hívások mentőszolgálatra vonatkozó tevékenység-irányítását. A feladat hatékony ellátása, illetve a szakszerű beavatkozások mielőbbi biztosíthatósága érdekében meg kell teremteni annak törvényi lehetőségét, hogy az állami mentőszolgálat a rendőrség rendszerében elérhető térfigyelő kamerák felvételeibe valós időben betekinthessen.

E jogpolitikai célkitűzés megvalósítása érdekében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 42. § (6) bekezdésének, valamint 42/A. § (1) bekezdésének módosítása lehetőséget biztosít a rendőrség számára az általa kezelt közterületi térfigyelő kamaraképeknek meghatározott célból az állami mentőszolgálat részére történő átadására.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 96. § (2) bekezdése szerint a mentés feladatait az állami mentőszolgálat mellett - a működési engedélyben és az állami mentőszolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek is ellátják. A térfigyelő kamera képeit nem a mentésben résztvevő mentőautó személyzete, hanem a Központi Irányító Csoport tudja figyelemmel kísérni. Tekintettel arra, hogy minden segélyhívás az OMSZ Központi Irányító Csoportjához fut be (amely az együttműködési megállapodás alapján tartja a kapcsolatot más mentésre feljogosított szervezettel), elegendő az állami mentőszolgálat részére biztosítani a képekhez történő hozzáférést.

15., 18. §

Az Rtv. 91/K. §-ában foglalt - a határrendészeti adatkezelésről szóló - rendelkezéseire vonatkozó új normaszöveg mind az államhatáron átlépő harmadik országbeli állampolgárok, mind a szabad mozgás jogával rendelkező személyek vonatkozásában - felhatalmazást ad a határforgalom ellenőrzése során a bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjárművek adatainak ellenőrzésére a normaszövegben - nem taxatív céllal - említett adatbázisok felhasználásával. Egyidejűleg utalást tartalmaz a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokra. Így biztosítható a nemzeti jogi rendelkezések összhangja a jövőben hatályba lépő uniós szabályozással.

16-17. §

Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EBCG rendelet) 2016. október 6-ai hatályba lépését követően az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, többször módosított 2007/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: FRONTEX rendelet) helyébe lépett.

A FRONTEX rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket az Rtv, a Harmtv. és a Hszt. tartalmazza. Az EBCG rendelet hatályba lépése e körben tartalmi módosítást nem tesz szükségessé, a jelen törvényjavaslat a FRONTEX rendeletre és annak egyes cikkeire való hivatkozásokat cseréli ki az Rtv. érintett rendelkezéseiben az EBCG rendeletre és annak a megfelelő cikkeire való hivatkozással.

19-21., 24-25. §

Az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016/681/EU irányelv (a továbbiakban: PNR irányelv) 2016. május 17-én lépett hatályba, azt a tagállamoknak 2018. május 25-éig kell átültetniük. A PNR irányelv legtöbb rendelkezése az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvénnyel át lett ültetve. Az irányelv szerinti utas-adat információs egység feladatait ellátó TIBEK Utasadat-információs Főosztályának próbaüzemi időszaka alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok (munkafolyamatok, a főosztállyal együttműködő szervek aktivitása, a beérkező kérések és azok teljesítési határidői), az irányelv átültetésével kapcsolatban a többi tagállamtól szerzett információ, valamint az irányelv egyes rendelkezéseivel kapcsolatos Bizottsági értelmezés alaposabb ismerete alapján szükséges és az átültetési határidőben elvégezhető az Nbtv. egyes átültető rendelkezéseinek további pontosítása és az esetleges joghézagok megszüntetése az irányelv még hatékonyabb végrehajtása, az annak való még teljesebb megfelelés érdekében. A jelenlegi szabályozás nem felel meg tökéletesen a 6 hónapnál régebben beérkezett, majd személyazonosításra alkalmatlanná tett (személytelenített) utasadat bűnüldözési célú közlésére az irányelvben előírt garanciális követelményeknek.

Az Nbtv. 52/I. § (6) bekezdésének módosítása a harmadik országokból érkező megkeresések vonatkozásában előírt ügyészi engedélyezésre is megfelelően alkalmazni rendeli az engedélyezés 26. § szerint megállapítandó részletszabályait.

Az Nbtv. módosuló 52/K. §-ában meghatározott, az utasadatok kérésére és átvételére jogosult szervek körében az ügyészséget, és a büntetőeljárás során a bíróságot is nevesíti. Az 52/L. § (1) bekezdésének módosítása az irányelv helyes értelmezésével összhangban az ilyen adatok -személyazonosításra alkalmassá tételt követő - közlése vonatkozásában írja elő az ügyészség -mint az irányelv szerinti igazságügyi hatóság - engedélyezési jogkörét, és az adatok átadásának célját is az irányelv által nevesített körre szűkíti. Az adatok ilyen célú átvételére jogosult szervek körét az érintett nemzeti hatóságok mellett - az irányelv helyes értelmezésével összhangban -kiterjeszti az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeire, valamint az Európai Unió tagállamainak az irányelv szerinti illetékes hatóságaira is, tekintettel arra, hogy ez utóbbiak vonatkozásában is engedélyköteles az ilyen adatok közlése.

Az Nbtv. módosuló 52/L § (3) bekezdése az irányelv szerinti igazságügyi engedélyező hatóságként a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészi szervet jelöli ki. A (2) bekezdés kivételt jelent ez alól, ha ugyanis a bíróság a vádemelést követően a saját döntése alapján tartaná szükségesnek a teljes PNR-adatok megküldését, maga a megkeresést megküldő büntetőbíróság lenne az engedélyező igazságügyi hatóság is egyben.

Az Nbtv. 52/L. §-ának módosuló rendelkezései részletszabályokat állapítanak meg az ügyészség engedélyének beszerzésére vonatkozóan. Az adatot kérő szervnek az irányelvben foglalt feltételek fennállásának megállapításához szükséges tényeket tartalmazó megkeresést kell küldenie a TIBEK-nek, amely azt az erre vonatkozó indítványával együtt továbbítja az ügyészségnek. Az ügyészség ezt követően haladéktalanul dönt az engedélyezésről. Kivételes esetben, ha az ügyészség engedélyének bevárása az adatkérés célját veszélyezteti, a TIBEK annak megérkezése előtt továbbítja a kért utasadatot. Ha ezután értesül a TIBEK az engedély meg nem adásáról, az átadott adat megsemmisítését kezdeményezi a megkereső szervnél. Az új (4)-(5) bekezdések az utasadatok személyazonosításra újból alkalmassá tételét követően ügyészi engedéllyel történt közlése esetére az irányelv által előírt nyilvántartási kötelezettségről rendelkezik.

A törvénymódosítás deklarálja továbbá, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által évente, jogszabályban meghatározottak szerint az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátott, az utasadatokról összeállított statisztikai információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak.

A törvénymódosítás mindemellett aktualizálja az Európai Rendőrségi Hivatal nevét a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/794/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

Hatályon kívül helyezésre kerül az Nbtv. 52/H. § (9a) bekezdését tekintettel arra, hogy az irányelv a személytelenített utasadatok személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételét nem köti igazságügyi hatósági engedélyhez.

22. §

A nemzetbiztonsági ellenőrzés jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükséges az érvényességi idő lejáratával összefüggő új nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének végső határideje mellett a kezdeményezhetőség kezdő időpontját is meghatározni, ezzel kizárva, hogy az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személy ellen indokolatlanul kezdődjön új nemzetbiztonsági ellenőrzés. A biztonsági szakvélemény érvényességi időszakában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatos kockázati körülmények - a feltételek fennállta esetén - felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatóak.

23. §

A hatályos szabályozás törvényi szinten rendezi a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az Európai Bizottság részére történő statisztikai adatszolgáltatási szabályokat. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a statisztikai adatszolgáltatás során személyes adatok kezelésére nem kerül sor, így a törvényi szabályozás helyett elegendő miniszteri rendeleti szinten megállapítani az adatköröket és az eljárási szabályokat.

26-27. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres automatikus információátadást teljesítsen a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár lakcímének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.

28. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 23. § (3a) bekezdése az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett rendelkezésre - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mőtv.) 51. § (4) bekezdésére - hivatkozik. Ez a rendelkezés azonban kizárja annak lehetőségét, hogy a Mőtv. 143. § (4) bekezdés d) pontjának felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet a mezőőrt helyszíni bírság kiszabásával ruházza fel.

Az új szabály kezeli az ellentmondást és biztosítja annak lehetőségét, hogy a mezőőr az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben is a jogellenes magatartást tanúsító személyekkel szemben helyszíni bírságot szabjon ki.

29. §

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (Utv.) kiegészítése a pótlás fogalommal azért indokolt, mert az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 53. pontja kimondja, hogy egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárás az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás. Gyakorlati tapasztalatok indokolják, hogy a pótlás fogalma a törvényszövegben expressis verbis kerüljön meghatározásra, ugyanis az eljárás csak abban az esetben minősül pótlásnak - és ilyenként illetékmentesnek -, ha a birtokból kikerült úti okmány érvényességi idejével megegyező érvényességi idővel kerül az eltulajdonított úti okmány helyébe lépő új okmány kiállításra. A jogalkotó célja az eltulajdonított okmány illetékmentes pótlásának biztosításával az, hogy az ügyfelet olyan helyzetbe hozza, mintha az eltulajdonított okmány nem került volna ki annak birtokából. Abban az esetben, ha az ügyfél úgy dönt, hogy az eltulajdonított okmány érvényességi idejéből hátralevő időnél hosszabb érvényességi idejű magánútlevelet kíván szerezni, - a jogszabály által előírt illeték megfizetése mellett - új okmány kiállítását kezdeményezheti. Az ügyfelek számára a pótlás fogalmának meghatározásával nyilvánvalóvá válik a fent hivatkozott két eljárás között fennálló lényegi különbség mibenléte.

Mindemellett szükségessé vált az elektronikus adat fogalmának a törvény értelmező rendelkezéseinek körében történő önálló meghatározása.

30. §

E törvénymódosítás az adminisztrációs terhek csökkentésének, valamint a hatósági tevékenység racionalizálásának célját szolgálja, amely módosítás nyomán az útlevélhatóság a jövőben az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést is haladéktalanul köteles elvégezni.

31. §

1. A 31. § (1) bekezdésének módosításakor követett szabályozási logika lényege, hogy az érvénytelenség ténye kerül rögzítésre a nyilvántartásban, az érvénytelenségi okok bekövetkezte külön aktus nélkül érvénytelenné teszi az okmányt. Ehhez bizonyos esetekben az okmány visszavonása társul jogi aktusként (pl. olyan indokolatlan esetben is, amikor elhalálozott az okmány birtokosa), de nem a visszavonás eredményezi az érvénytelenséget.

2. Az Utv. 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosulti kör 31. § (2) bekezdése szerinti kiegészítést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:223. §-ában foglalt azon előírás indokolja, amely szerint a szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú gyámság alá tartozik; előfordulhat ugyanis olyan eset, amikor a gyámság alatt álló kiskorú a gyám hozzájárulása nélkül kíván külföldre távozni.

Az Utv. jelen módosításának eredményeképpen a kiskorú úti okmánya - a korábbi gyakorlattal ellentétben - a visszavonás következtében véglegesen érvénytelenné válik, vissza nem adható, a visszavont úti okmányt az útlevélhatóságnak minden esetben le kell adni. Az okmány a leadást követően selejtezésre kerül.

32. §

Az Utv. 20. § (1) bekezdését érintő módosítás a személyazonosító igazolvány érvénytelenségi okaival való harmonizációt hivatott biztosítani.

A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése értelmében, ha a kérelmezőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása magyar állampolgárként nem tartalmazza és a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró szervet. Fenti rendelkezésre tekintettel indokolt az eljárás felfüggesztését lehetővé tenni ebben az esetben.

33. §

Az Utv. 21/B. §-ának kiegészítése útján indokolt deklarálni a törvényszövegben, hogy amennyiben az úti okmány tároló eleme a kérelmező második biometrikus adatát tartalmazza, az úti okmány pótlására abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a második biometrikus adat tárolásához hozzájárult.

34. §

Az Utv. új 21/C. §-aként törvénybeiktatott rendelkezés kimondja, hogy abban az esetben, ha az útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti.

35. §

1. Az Utv. 24. § (1) bekezdés a) pontjának a 35. § (1) bekezdése szerinti módosítása az ügyfélbarát közigazgatás erősítését, valamint az ügyfél adminisztrációs terheinek csökkentését kívánja elősegíteni.

2. A 35. § (2) és (3) bekezdése szerinti törvénymódosítást megelőzően hatályban volt szabályozás meghatározta ugyan a nyilvántartott adatok körét, de nem különítette el a papíralapú és az elektronikus adatállományt. Az elektronikus adatok egy része a papír alapú kérelmeken alapul, a módosítás azt teszi egyértelművé, hogy a nyilvántartási adatállomány két adatállományból áll össze.

Az úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett iratanyagba való betekintésre irányuló kérelemmel az úti okmánnyal rendelkező kiskorú gyermek felett szülői felügyelet gyakorlására nem jogosult szülők is gyakorta fordulnak az adatkezelő szervhez. Mivel az alapirat az úti okmány kiadására irányuló eljárás iratanyaga és a nyilvántartás adatállományát képezi, az abba történő betekintésre a szülői felügyelet gyakorlására jogosult kérelmezőt lehet feljogosítani. Abban az esetben, ha a szülő a szülői felügyeleti jog gyakorlására nem jogosult, az alapirat megismerésére sem jogosult, azonban adatszolgáltatásra irányuló kérelemmel élhet a jogszabály által meghatározott adatkör vonatkozásában az Utv. 28. § (1) és (2) bekezdése alapján.

36. §

Az Utv. 27. § (4) bekezdésének módosítása - annak jogszabályban meghatározott hatásköreire tekintettel - a konzuli tisztviselőt is beemeli a személyazonosítás céljára szolgáló egyes adatok átvételére jogosultak körébe.

37. §

Az adatkezelési idő 5 évről 15 évre történő felemelését a gyakorlati jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok indokolják, amely módosítás egyszersmind a személyiadat- és lakcímnyilvántartás történeti állományra vonatkozó adatkezelési idejével való egységet is megteremti. Számos olyan gyakorlati eset merült fel, amikor büntetőeljárás során kellette volna adatszolgáltatást teljesíteni, de már az adat törlésre került. Ennek indoka, hogy az adott cselekmény büntethetősége - amelyhez az útiokmány eszközként vagy tárgyként szolgált - hosszabb idő alatt évül el, mint a jelenlegi adatkezelési idő.

38. §

Az Utv.-nek a jelen törvénymódosítást megelőzően hatályban volt szövege következetlenül használta mindenekelőtt a "központi útiokmány-nyilvántartás", illetve az "útiokmánynyilvántartás" fogalmait, amely terminológia egységesítése nyomán a továbbiakban egyöntetűen az útiokmány-nyilvántartás fogalom marad használatban, tekintettel arra, hogy helyi és központi nyilvántartások helyett csupán egyetlen nyilvántartás létezik, amely mind a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, mind az általános hatáskörű útlevélhatóság részéről hozzáférhető.

A szövegcserés módosítások mindemellett a normaszöveg koherenciáját fenntartani hivatott további jogtechnikai jellegű pontosításokat is elvégzik.

39. §

A módosítás célja egyrészt a figyelmeztető jelzés ágazati törvény szerinti fogalmának pontosítása, másrészt a schengeni jelzéskezelési eljárások egységes módon történő meghatározása a szabályozás által érintett okmányok és hatósági jelzések tekintetében is.

40. §

A módosítás biztosítja, hogy a járműnyilvántartásból területi alapon is lehessen információt lekérni.

41. §

A nem rendszeres adatszolgáltatások során a katasztrófavédelmi hatóságnak, illetve a rendőrhatóságnak átadásra kerülnek a hatóság által megadott megyék vagy települések vonatkozásában a hatóság által meghatározott fajtájú járművek forgalmi rendszámára és további műszaki paraméterei vonatkozó adatok, valamint a hozzájuk tartozó aktuális üzembentartók és tulajdonosok név- és címadatai.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 22/A. §-a értelmében a nyilvántartó a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcím adatokat adja át, feltéve, hogy az adatkérés nem az azt tartalmazó okmányban szereplő lakcímadatra vagy a történeti állomány adatára irányul.

Ez a szakasz akkor használható, ha már ismert, hogy az adatigénylőnek melyik jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának adataira van szüksége. Nem megoldható az adatigénylés azonban akkor, ha az adtaigénylő az általa megadott időpontban és megjelölt területen élő járművekkel kapcsolatosan kér adatokat, hiszen a járműnyilvántartásnak nem eleme a tulajdonos és az üzembentartó legfrissebb lakcíme, hiszen annak adattartalma csupán a forgalmi engedély kiállításának időpontjára vonatkozó lakcímadatokra terjed ki.

Annak érdekében, hogy a különböző adatigénylők - és köztük különösen a nyomozóhatóság -területi alapú igényeit pontosan teljesíteni lehessen, szükség van a járműnyilvántartásban szereplő tulajdonosoknak és üzembentartóknak az adott adatszolgáltatás időpontjában fennálló lakcímadatai ismeretére.

42. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) új 27/A. §-ának törvénybeiktatása az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjával (Working Holiday Program) kapcsolatos nemzetközi szerződések egyeztetése során felmerült szabályozási kérdések rendezése érdekében vált szükségessé, mivel az ideiglenes tartózkodási engedélyt mint speciális vízumfajtát a jogintézmény részletes szabályait megállapító, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet mellett a Harmtv.-ben is indokolt nevesíteni.

43. §

Magyarország szuverenitásának biztosítása érdekében indokolt a nemzeti letelepedés engedélyezési feltételeként megkövetelni, hogy a harmadik országbeli állampolgár nemzeti letelepedése az ország érdekében álljon, a nemzeti letelepedési engedély biztosítása ugyanis a feltételek teljesítése esetén sem alanyi jog.

44. §

A Harmtv. 106. §-ának kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján az idegenrendészeti hatóság körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az egyes idegenrendészeti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja.

45., 84. §

Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EBCG rendelet) 2016. október 6-ai hatályba lépését követően az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, többször módosított 2007/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: FRONTEX rendelet) helyébe lépett. A FRONTEX rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket az Rtv., a Harmtv. és a Hszt. tartalmazza. E körben az EBCG rendelet hatályba lépése érdemi jogszabály-módosítást nem tesz szükségessé, a jelen törvényjavaslat a FRONTEX rendeletre és annak egyes cikkeire való hivatkozásokat cseréli ki a Harmtv. és a Hszt. érintett rendelkezéseiben az EBCG rendeletre és annak a megfelelő cikkeire való hivatkozással.

46. §

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-ának kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a menekültügyi hatóság körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadhatja.

47. §

A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvénynek (Vttv.) a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének meglapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvényben szabályozott deregulációja során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől eltérő szabályai is hatályon kívül kerültek. E rendelkezéseket törvényi szinten szükséges szabályozni.

Ennek megfelelően a Ptk. 3:19 §-a értelmében a jogi személyek esetében a határozathozatalhoz többségi szavazat szükséges, viszont a vízitársulatok esetében ennél nagyobb arányú támogatást indokolt előírni. A korábban kormányrendeleti szinten rögzített kétharmados szabály - a Ptk. irányadó rendelkezéseitől való eltérés lehetőségét biztosító különös előírás megfelelően magas jogforrási szintű megjelenítése érdekében - a Vttv.-be kerül áthelyezésre.

A Ptk. 3:15. §-a tartalmazza a létesítő okirat érvénytelenségére vonatkozó szabályokat, amelynek kiegészítő szabályaként kerül meghatározásra, hogy a cégbejegyzés után az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados támogatottságának hiánya miatt is semmisség állapítható meg.

48. §

A Ptk. 3:39. §-a lehetőséget ad a jogi személynek más jogi személlyé történő átalakulásra, amelyhez képest a vízitársulások átalakulására vonatkozó speciális tilalom alacsonyabb -kormányrendeleti - szinten került rögzítésre, figyelemmel az ellátott feladat célirányosságára, illetve az állami közfeladat-ellátásban való közreműködésére. Mivel az átalakulás Ptk.-ban biztosított lehetősége csak törvényben zárható ki, a vízitársulatokra nézve korábban kormányrendeleti szinten rögzített tilalmat a továbbiakban a Vttv.-ben szükséges szerepeltetni. Szintén a társulati jogi szabály specialitása az egyesülésnél a beolvadás, szétválásnál a kiválás intézményének kizárása, amelyre úgyszintén csak törvényi szinten van lehetőség: a szabályozás módosítására e követelményekre tekintettel kerül sor.

49. §

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 3. § 18. pontjának a jelen törvénymódosítást megelőzően hatályban volt szövege szerint iparbiztonsági ellenőrzésen a gazdálkodó szervezet cégellenőrzését, a gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését és a minősített adat fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei meglétének ellenőrzését kellett érteni. E törvényi fogalomhasználat ugyanakkor nem állt maradéktalan összhangban a Mavtv. 16. § (2) bekezdésében írtakkal arra figyelemmel, hogy az iparbiztonsági ellenőrzés a gazdálkodó szervezet cégellenőrzését, valamint a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését foglalja magában. Az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt kérelmező gazdálkodó szervezet ugyanis nem szándékozik a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén minősített adatot kezelni, ezért a fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételek megteremtése nem célja. A telephely biztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: TBT) és az egyszerűsített TBT közötti különbség kizárólag abból adódik, hogy az egyszerűsített TBT-vel rendelkező gazdálkodó szervezet a saját telephelyén nem kezelhet minősített adatot, mert az ehhez szükséges feltételek részéről nem biztosítottak. Ennek megfelelően az egyszerűsített TBT kiadása nem kötődik sem adatkezelési, sem rendszerengedély meglétéhez. Ugyanakkor mind a TBT, mind az egyszerűsített TBT kiadásának előfeltétele az iparbiztonsági ellenőrzés lefolytatása, ezért az kizárólag a nemzetbiztonsági ellenőrzést foglalhatja magában, a minősített adat fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei meglétének ellenőrzését azonban nem.

Mindezen megfontolások konklúziójaként a Mavtv. 3. § 18. pontjában foglalt fogalommeghatározás megfelelő pontosítása vált szükségessé.

50. §

A Mavtv. 3. § 17. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szövegében kodifikációs hiba folytán korábban tévesen - "gazdaság szervezetként" - szerepelt "gazdálkodó szervezet" megjelölés megfelelő korrekciója vált szükségessé.

51. §

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdése előírja, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Ez a rendelkezés az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló 1999/70/EK Tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) megfelelő intézkedést tartalmaz. Az Irányelv 5. szakasz 1. pontja rögzíti, hogy a tagállamok a munkáltatói visszaélések megakadályozását célzó egy vagy több intézkedést kötelesek bevezetni, melyek a következők lehetnek:

a) az ilyen szerződések vagy munkaviszonyok megújítását alátámasztó objektív okok;

b) az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartama;

c) az ilyen szerződések vagy jogviszonyok megújításának száma.

Az Mt. 192. § (2) bekezdésében foglalt korlátozási módszer az Irányelv 5. szakasz 1. b) pontjának felel meg. Határozott idejű jogviszonyként a közfoglalkoztatási jogviszony is az Irányelv hatálya alá tartozik. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében az Mt. 192. § (2) bekezdése szerinti ötéves szabályt kell a közfoglalkoztatási jogviszonyra is alkalmazni. Az Irányelv 5. szakasz 1. b) pontja ugyanakkor konkrét időtartamot nem határoz meg, ami azt jelenti, hogy lehetőség van az Mt.-ben foglalt ötéves szabálytól való eltérésre. A módosítás ilyen rendelkezést tartalmaz és a közfoglalkoztatási jogviszony vonatkozásában a maximális időtartamot 10 évben határozza meg.

52-53. §

A 2013. január 1-jével hatálybalépett törvénymódosítás nyomán a polgárőrség önkéntesen közreműködhet többek között a közforgalmú vasúti személyszállítás rendjének biztosításában, amely jogosítvány szabályszerű gyakorlása - a polgárőrség közterületi járőrtevékenységének a közforgalmú vasúti szállítóeszközökön történő megfelelő ellátása útján - számottevő mértékben képes hozzájárulni a szóbanforgó szolgáltatás rendjének és biztonságának fenntartásához.

A jelen törvénymódosítás ugyanezen polgárőrségi jogosítványnak a közforgalmú közúti autóbuszos személyszállítási tevékenységre történő kiterjesztésére irányul.

54. §

A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdés hatályos h) pontja nem terjed ki a Büntető Törvénykönyv Btk. büntethetőséget korlátozó okokra vonatkozó szabályaira. Tekintettel arra, hogy a Szabs. tv.-ben nincs rendelkezés a büntethetőséget korlátozó ok esetére, illetve ez a hivatkozás a Btk. szabályait felhívó rendelkezések körében nem szerepel, a normavilágosság követelményének megfelelően szükséges ezen büntetőjogi szabály szabálysértési jogi alkalmazhatóságát nevesíteni.

55-56. §

A hatályos szabályok pontosítására vonatkozó igényt egy, a joggyakorlatban fellépő jogértelmezési probléma váltotta ki, mely abból alakult ki, hogy abban az esetben, amikor az elkövető 6 hónapon belül harmadik alkalommal újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértést követ el több általános szabálysértési hatóság azon tény észlelését követően, hogy 6 hónapon belüli harmadik elkövetésre került sor, haladéktalanul bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül áttette az ügyet a bíróságra. A bíróság - tekintettel arra, hogy a tényállás nem volt tisztázott - ezeket az eljárásokat nagy számban megszüntette.

A módosítás értelmében az ismételt elkövetés meghatározott két esetében (amikor a pénzbírsággal büntetendő szabálysértés az ismételt elkövetés okán elzárásossá válik) a szabálysértési hatóságnak az általános szabályok szerint le kell folytatnia a "bizonyítást" tekintettel arra, hogy amennyiben nem 3. elkövetésről lenne szó, az "alapügyben" amúgy is ez a szabálysértési hatóság folytatná le az eljárást. A tényállás tisztázását követően azonban, az elzárással fenyegetettségre tekintettel az ügyet döntésre át kell adnia a bíróságnak. A szabálysértési hatóság köteles a tényállás tisztázására, de az érdemi döntés - megszüntetés, elmarasztalás - a bíróság hatáskörébe tartozik.

Ezen tényállást tisztázó eljárási szakaszok nem tartozhatnak az előkészítő eljárás kategóriájába, hiszen alapesetben nem elzárással fenyegetett, társadalomra veszélyesebb cselekményekről van szó. A pontosítással a törvényi szabályozás egyértelműbbé válik, azonban a törvény azon koherenciája sem törik meg, miszerint az elzárással büntethető szabálysértések esetén a bírósági eljárást megelőző előkészítő eljárás lefolytatására kizárólag a rendőrség jogosult.

57. §

A balesethelyszínelői tevékenység jogi szabályozottsága nem hiánymentes. Hiánytalan a jogi feltétel a bűncselekmények miatti helyszíni eljárások tekintetében, ugyanis a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény felhatalmazása alapján halasztást nem tűrő esetben hatáskörtől és illetékességtől függetlenül bármely nyomozóhatóság eljárhat.

A szabálysértésnek minősülő balesetek miatti helyszíni eljárások vonatkozásában azonban a helyszíni tevékenység jellemzően eljárási szabályok nélkül, hatósági eljárásnak nem minősülő tevékenységként folyik, amelynek jogalapja mindössze az Rtv. 32. §-a szerinti felvilágosításkérés.

Elvileg ugyan a helyi szerveknél biztosítható - és ez egyes rendőri szerveknél az ügyrendben adott felhatalmazás alapján meg is történik -, hogy a Szabs. tv. alapján szemlét folytat le a helyszíni bírság kiszabására jogosult, így pl. a közlekedésrendészeti szolgálati ág, ugyanakkor ez a területi rendőri szerveknél nem alkalmazható, ugyanis e szervek az ilyen ügyekben nem minősülnek szabálysértési hatóságnak.

Egységes megoldást ezért az jelent, ha a helyszíni bírság kiszabására jogosultak is törvényi felhatalmazást kapnak a szemle lefolytatására.

Mindemellett rendelkezni szükséges továbbá arról is, hogy a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított szemléről készült jegyzőkönyv a szabálysértési hatósághoz megküldésre kerüljön.

58. §

A szabálysértési eljárás megindul a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított szemlével is, ezért indokolt a törvény módosítása.

59. §

Az ügyintézési határidő kezdőnapjáról abban az esetben is rendelkezni kell, ha a szabálysértési eljárás a helyszíni bírság kiszabására jogosult által lefolytatott szemle alapján indul meg.

60. §

A jelen törvénymódosítás nyomán - a jogintézmény rugalmasabbá tétele és minél szélesebb körű alkalmazása érdekében - egyértelműsítésre kerül, hogy a mediációs megbeszélés összehívásának rövid, 15 napos határideje nem zárja ki a további egyeztetés lehetőségét. Indokolt esetben -különösen, ha az első megbeszélés objektív okok miatt elmaradt, vagy a megállapodáshoz további körülmény tisztázása szükséges, - a megbeszélés egy újabb időpontra is összehívható, annak figyelembevételével, hogy a közvetítői eljárás befejezésének végső határideje nem változik.

61. §

1. 2017. január 1-jén lépett hatályba az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 42. § (2a) bekezdése, amelynek értelmében a szabálysértés miatt eljáró szerveknek az általuk kiszabott vagy végrehajtott bírságokat és szabálysértési költséget a Magyar Államkincstárnál vezetett központosított beszedési számlára kell beszedniük. Az Áht. módosítása miatt szükséges a Szabs. tv. vonatkozó rendelkezéseinek a 61. § (1) bekezdése szerinti pontosítása is.

A külön kormányrendeletben meghatározott hatóságokon kívül indokolt a "személyek" szóhasználat is, tekintettel arra, hogy a Szabs. tv. 39. §-ában a helyszíni bírságolásra jogosultak nem minden esetben hatóságként, hanem személyként - pl. közterület-felügyelő, mezőőr -kerültek nevesítésre.

2.1. A Szabs. tv. 141. § (2d) bekezdésének módosításával pontosításra kerül a tényállás abban a tekintetben, hogy a jelen módosító törvénnyel bevezetett felhatalmazó rendelkezés alapján megalkotott, a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv az abban meghatározott szervek esetében jogosult a befizetések azonosítására. Ezen azonosítást természetesen az érintett szerv is végrehajthatja, ez a bekezdés annak lehetőségét teremti meg, hogy a befizetések központilag is azonosításra kerülhessenek.

2.2. 2017. január 1-jén lépett hatályba az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 42. § (2a) bekezdése, amelynek értelmében a bevételt beszedő költségvetési szerv a külön kormányrendeletben foglaltak szerint korlátozottan rendelkezik a központosított beszedési számla felett. Ezt követően a Szabs. tv.-nek és a hozzá kapcsolódó rendeleteknek már csak arról kell rendelkeznie, hogy a külön kormányrendeletben meghatározott beszedési számlájára érkezett, de a befizetések azonosítására jogosult szerv által vezetett központosított beszedési számlára továbbított befizetésekkel kapcsolatos - azonosításhoz szükséges - bankkivonatokat és egyéb adatokat biztosítsák a számlatulajdonosok.

2.3. Annak érdekében, hogy a kiszabott, végrehajtott bírság befizetését a külön kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv be tudja azonosítani, szükséges a törvényi felhatalmazás, ami alapján a központi bírságkezelő szerv az azonosításhoz szükséges adatok kezelésére jogosulttá válik.

2.4. A külön kormányrendelet által kijelölt központi bírságkezelő szerv okán szükséges a kapcsolódó bekezdések pontosítása.

62. §

A Szabs. tv. 2017. január 1-től hatályos 139. § (1b) és (1c) bekezdése szerint meghatározott esetekben a szabálysértési elzárás végrehajtását az elfogás helye szerint illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, illetve végrehajtani.

A Szabs. tv. 153. § (2) bekezdés l) pontja alapján nyilvántartási kötelezettség terheli a hatóságokat a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjára vonatkozóan, amely adatokat a büntetés-végrehajtási intézet, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv rögzíti. A hatályos szabályozás nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy akár a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás, akár a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás akár részben, vagy egészében rendőrségi fogdán történő végrehajtása esetén a fenti kezdő és utolsó napra vonatkozó adatokat mely szervnek kell rögzítenie, ezért indokolt a törvény kiegészítése.

63. §

A veszélyeztetés kutyával elnevezésű szabálysértési tényállásnak a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 193. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti alakzatai nem vonatkoznak az inkriminált cselekmények vakvezető, illetve a mozgáskorlátozott személyeket segítő kutyával történő elkövetésének esetkörére.

Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a tárgykör tekintetében irányadó, a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a vakvezető, illetve a mozgáskorlátozott személyeket segítő ebek mellett a segítő kutyák további kategóriáit is megkülönbözteti (hangot jelző, rohamjelző, személyi segítő, valamint terápiás kutya), az ez utóbbi körbe tartozó állatokkal történő elkövetés esetkörét úgyszintén mentesíteni szükséges a szóbanforgó szabálysértés elkövetőit sújtó joghátrányok alól.

64. §

A Szabs. tv. 196. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében köztisztasági szabálysértést követ el az, aki a felügyelete alatt lévő állat által a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy a közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik.

Tekintettel arra, hogy a felügyeletük alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya által okozott szennyezés megfelelő eltávolítása az állapotuknál fogva nem feltétlenül várható el a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személyektől, az e körbe tartozó érintetteket a törvény erejénél fogva szükséges mentesíteni a szóbanforgó szabálysértés elkövetőit sújtó joghátrányok alól.

65. §

A Szabs. tv. 206/C. § (1) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a közeljövőben várhatóan megvalósul az alternatív csatornákon (sms, mms, e-mail, web-portál) érkező segélyhívások fogadásának lehetősége, amelynek rosszhiszemű igénybevétele a társadalomra való veszélyesség tekintetében megegyezik a hangalapú hívással megvalósított szabálysértések veszélyességével.

A Szabs. tv. 206/C. §-ának új bekezdéssel való kiegészítése mindemellett azért szükséges, mert jelenleg számos vagyonvédelmi riasztórendszer nem segélyhívásnak minősülő, automatikus rendszerriasztásokat küld sms-ben a 112-es segélyhívószámra, amely körülmény az alternatív csatornák bevezetését követően jelentősen akadályozhatja az sms-en történő tényleges segélyhívások fogadását, hiszen azok kezelése feleslegesen terheli a hívásfogadó központok operátorait.

A szabálysértés vonatkozásában segélyhívásként kell tekinteni a külön jogszabályban - a segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló Kormányrendelet - meghatározott, a természetes személy vagy segélyhívás kezdeményezésére képes technikai rendszer által segélykérővonalon kezdeményezett jelzést, amely vészhelyzet vagy egyéb veszélyes körülmény bejelentését tartalmazza.

A vészhelyzet olyan ember, állat, műszaki hiba, elemi erő, természeti esemény, baleset, betegség vagy élettani körülmény okozta helyzet, ami az életben, testi épségben, anyagi javakban okozott kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet fokozott megrongálásával vagy ezek veszélyeztetésével jár, és amelyet a segélyt kérő természetes személy, illetve a környezetében lévők a készenléti szervek helyszíni segítsége nélkül önállóan megoldani nem képesek.

Egyéb veszélyes körülménynek minősül az ember, állat, műszaki hiba, elemi erő, természeti esemény, baleset, betegség vagy élettani körülmény okozta olyan helyzet, ami az életben, testi épségben, anyagi javakban okozott kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet fokozott megrongálásával vagy ezek veszélyeztetésével jár, és amelyet a segélyt kérő természetes személy, illetve a környezetében lévők nem képesek önállóan a közmű üzemeltetők vagy - a készenléti szerveken kívüli - hatóság, hivatalos szerv helyszíni segítsége nélkül megoldani.

66. §

Figyelemmel a bíróságoknál, a szabálysértési hatóságoknál és egyes helyszíni bírság kiszabására jogosult szerveknél az elmúlt időszakban végrehajtott informatikai fejlesztésekre, lehetővé vált az e szervek által kiszabott vagy végrehajtott bírság- és szabálysértésiköltség-befizetések központosított ellenőrzése. A jelen törvénymódosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy adott befizetés beazonosítását, ellenőrzését ne a kiszabó, hanem egy kormányrendeletben kijelölt szerv végezze. Ezzel az érintett szervek tekintetében, jelentős munkateher-csökkenés érhető el.

67. §

A normaszöveg koherenciáját fenntartani hivatott, jogtechnikai jellegű módosítások.

68. §

A rendőrségnek a bűncselekmények megakadályozására és felderítésére, valamint a közbiztonság és a közrend, illetve az államhatár rendjének védelmére és fenntartására vonatkozó feladatainak eredményes végrehajtásában működnek közre azon rendészeti feladatokat ellátó személyek, akik feladataik ellátása során az általuk észlelt bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal szankcionálandó jogellenes cselekmény vagy önkormányzati rendeletben megállapított jogellenes cselekmény észlelése esetén a helyszínen intézkedésre és szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazására jogosultak. A jogviszony létesítésekor az alkalmazási feltételeket a munkáltató részére az érintettnek igazolnia kell. A rendőrség azonban a munkáltató által benyújtott kérelem alapján, közigazgatási eljárás keretében úgy állítja ki a tevékenység tényleges ellátásához szükséges igazolványt és jelvényt, hogy csupán vélelmezi a feltételek, köztük az általa később évente ellenőrzendő bűnügyi előéleti feltételek fennállását.

Ezen ellentmondásos gyakorlat felszámolása érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (1) bekezdésének szövegében rögzíteni kell, hogy a kérelem benyújtásakor a munkáltató nyilatkozik a törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállásáról.

69. §

Mivel a jelen törvénymódosítást megelőzően hatályban volt szabályozás nem tette lehetővé a rendészeti feladatokat ellátó személyek elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolványainak, illetve szolgálati jelvényeinek körözését, e szabályozási hiányosság kiküszöbölése érdekében a körözés elrendelését az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény a továbbiakban a rendőrség kötelezettségévé teszi.

70-71. §

E módosítások az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő átvezetése elősegítését szolgálják.

A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása a SIRENE Iroda feladatává teszi a bíróság által kibocsátott európai és nemzetközi elfogatóparancsot a körözési nyilvántartási rendszerben történő rögzítését. A jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldása és a SISII jelzésműveletek hatékony kezelése érdekében szükséges továbbá a körözési adatrögzítés általános érvényű szabályai alóli kivételként nevesíteni az európai és a nemzetközi elfogatóparancs miatti személykörözéseket.

A figyelmeztető jelzések alapiratai (szkennelt európai elfogatóparancs, fénykép, ujjnyomat) a SIRENE Iroda részére rendelkezésre állnak, illetve hazai nyilvántartásban elérhetőek: ezen figyelmezető jelzések naprakész és teljes körű elrendelése, valamint a kiegészítő információk továbbítása a SIRENE Irodánál biztosított.

72. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. LXXXVIII. törvény (Körtv.) 1. § d) pontja definiálja a körözés fogalmát, mely jelenleg nem tartalmazza a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (Rtv.) meghatározott rejtett ellenőrzést, mint speciális körözési tevékenységet. Az Rtv. 46/B. § alapján a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelhet el a Schengeni Információs Rendszerben (a továbbiakban: SISII rendszer) személyre, valamint a SISII tv. 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgyakra. A SISII tv. rendelkezései szerint a körözési nyilvántartási rendszer útján kell elhelyezni a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést, de a SISII rendszer 2013 áprilisában kialakított működési rendje szerint erre csak abban az esetben van lehetőség, ha a figyelmeztető jelzéshez tartozik egy nemzeti körözés is. Miután a Körtv. körözés és körözési eljárás definíciói jelenleg nem tartalmazzák a rejtett ellenőrzést, ezért azok kiegészítése szükséges.

A törvénymódosítás mindemellett a "körözési eljárás" törvényi fogalmát is megfelelően pontosítja.

73. §

A jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldása és a SISII jelzésműveletek hatékony kezelése érdekében a körözési adatrögzítés általános érvényű szabályai alóli kivételként kell nevesíteni az európai és a nemzetközi elfogatóparancs miatti személykörözéseket, az adatrögzítői feladatok SIRENE irodához történő telepítésével.

74-75. §

A Körtv. jogalapot ad a nyilvántartó számára a személyi azonosítóval történő kommunikációra a körözött személy azonosítása céljából, a (10) bekezdés pedig - az ott meghatározottak szerinti azonosítást követően - lehetőséget teremt az arcképmás-adatoknak a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából történő átvételére. Az arcképmásadatok automatizmussal történő körözési adatokhoz csatolása érdekében - a Körtv. módosításával egyidejűleg - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása is szükségessé válik az adattovábbítás jogalapjának biztosítása céljából. A jogalapok biztosításával a fénykép-adatok - körözési adatrögzítési ügymenetbe épített - rendszer-rendszerkapcsolattal történő átvétele megvalósulhat, aminek eredményeként a személykörözési adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg a közérdekből nyilvános adatoknál a körözött személy - személyazonosítását nagymértékben elősegítő - fénykép-adata is megjelenítésre kerülhet a rendőrség honlapján. A (11) bekezdés lehetőséget biztosít a fénykép-adat manuális csatolására abban az esetben, ha nem szerepel a körözött személy adata a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásában.

76. §

1. A hatóság hatékonyabb feladatellátásnak előmozdítása céljából szükségessé vált a nyilvántartó által rögzített adatok összehasonlításának alapjául szolgáló referencia-adatbázisok körének egyrészt a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- és jármű-nyilvántartásának, másrészt az útiokmány-nyilvántartással, harmadrészt a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve a jogosultságot igazoló okmányok nyilvántartásával történő - a 76. § (1) bekezdése szerinti -kiegészítése.

2. A körözés alapját képező eljárás megszűnése esetén a körözés jogalapja is megszűnik, minek okán a körözés visszavonásra kerül. Bűnüldözési érdekből a lőfegyver-körözések tekintetében - a 76. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - speciális adatkezelési határidő megállapítása szükséges annak érdekében, hogy az eltulajdonított lőfegyverek körözésének visszavonására ne kerüljön sor még a büntetőeljárás jogerős befejezését követően sem, ha a lőfegyver holléte továbbra sem ismert a hatóság előtt.

77. §

A Körtv. nem tartalmaz arra vonatkozó szabályokat, hogy a törvény rendelkezései szerint ki és milyen esetben jogosult "adatot igazolni". Tekintettel arra, hogy a Hermon-KÖNYIR rendszer adatai nyilvánosságáról - legalábbis a bárki számára megismerhető adatok tekintetében - a törvény egyébként is rendelkezik, a körözési adat tényének igazolására vonatkozó lehetőséget indokolt bármely címzett számára biztosítani, hiszen ez legfeljebb annyi információt tartalmazhat, hogy a kérelemben közölt adatok szerinti személy vagy dolog szerepel-e vagy nem szerepel a körözési nyilvántartási rendszerben ("hit/no hit").

78. §

Bűnügyi, bűnmegelőzési érdekek indokolják, hogy a rejtett ellenőrzés miatt elrendelt személy és járműkörözési adatok továbbítását a törvény kizárja. Az Rtv. a rejtett ellenőrzéssel kapcsolatban a rendőr számára határoz meg teendőket. A rejtett ellenőrzési célból elrendelt körözés más hatóságnak történő átadásával bűnügyi érdekek sérülhetnek, ezért ezt kivételként kell nevesíteni az átadandó adatok körében.

79. §

A Körtv. szabályozási logikájára figyelemmel indokolt a körözésekhez kapcsolódó intézkedések kiegészítése a rejtett ellenőrzés végrehajtása során foganatosítandó, az Rtv. 46/C. §-a szerinti intézkedéssel. A rejtett ellenőrzés során foganatosítandó intézkedés végrehajtójaként - a jogintézmény specialitása okán - a találatot elérő szervet indokolt nevesíteni, amely adott esetben egyaránt lehet rendőri és nem rendőri szerv (Nemzeti Adó- és Vámhivatal).

80. §

1. A 80. § (1) bekezdése a normaszöveg koherenciáját fenntartani hivatott, jogtechnikai jellegű módosításokat állapítja meg.

2. A más ország által elrendelt nemzetközi körözési adatok adatgazdája az a külföldi hatóság, amely az alapügyben a személy körözését elrendelte. Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala a hozzájárulásuk nélkül aggályos és adott esetben bűnügyi, bűnüldözési érdekeket is sérthet. Ennek megfelelően a Körtv. 8. § (1) bekezdésből - a 80. § (2) bekezdésében írtak szerint - indokolt hatályon kívül helyezni a "vagy olyan nemzetközi körözés" szövegrészt.

81., 85. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 171. § (1) bekezdése tartalmaz egy felsorolást a hivatásos állomány tagja részére nyújtható lakhatási támogatások formájáról. Ezen felsorolás egyes elemeinek a gyakorlati igényeknek megfelelő módosítása szükséges az alábbiak szerint.

A Hszt. 171. § (1) bekezdés e) pontjából elhagyásra kerül az a szövegrész, amely alapján szálló- vagy garzonelhelyezés kizárólag egyedülállók, illetve gyermektelen házaspárok részére nyújtható, tekintettel arra, hogy a gyakorlat meghaladta ezt a szabályt és akár ezen körön kívül is lehetőség van szálló- vagy garzonelhelyezést biztosítani. Indokolatlan például a hivatásos állomány azon tagjának megszüntetni az elhelyezését, akinek házastársával a határozott időtartamú elhelyezés ideje alatt gyermeke születik, hiszen ettől még az ő lakhatása nem válik megoldottá. Ezáltal a támogatásban részesíthető kör kiszélesítésre kerül.

A Hszt. 171. § (1) bekezdés f) pontjából elhagyásra került az a bizonytalan tartalmú szövegrész, mely szerint a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulásban a "lakással rendelkezők" részesíthetők. Nem volt egyértelmű a normaszöveg atekintetben, hogy ez a szűkítés pontosan miként értelmezendő: csak a tulajdonjogot foglalja magába vagy a bérleti jogot, esetleg más lakáshasználati jogot is. A kérdéses szövegrész elhagyásával egyértelmű lesz, hogy a rendelkezés nem csak a lakástulajdonnal rendelkezők részére nyújtható támogatás.

A Hszt. 171. § (1) bekezdés h) pontjának újramegállapításával a hatályos szövegrészhez képest részben elhagyásra kerül az a szűkítés, miszerint a támogatás csak önkormányzati tulajdonban lévő lakások vonatkozásában nyújtható, így a jövőben esetlegesen olyan lakások is bevonhatók a támogatási körbe, amelyek ugyan nem önkormányzati tulajdonban állnak, de a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési joggal rendelkezik. Másrészt a bérlőkijelölési jog mellett a jövőben feltüntetésre kerül a bérlőkiválasztási jog is.

82-83. §

A Hszt. 58. § (5) bekezdése szerint a területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal, öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének ötévi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. Az érintett vezetői állomány öt- vagy tízévente történő folyamatos változása felvet lakhatással kapcsolatos problémákat, amelyek kezeléséhez, megoldásához -tekintettel arra, hogy az adott vezetői beosztást betöltő személyek meghatározott idő letelte utáni változtatása szolgálati érdekből történik - a munkáltatónak is segítséget kell nyújtania. A Hszt. fentiekben jelzett kisebb pontosítása lehetőséget teremt a jelenleg működő belügyi lakhatási támogatási rendszert szabályozó miniszteri rendeleteknek a területi és helyi szervek vezetői részére nyújtható - a szolgálati érdekeknek megfelelő - speciális lakástámogatási feltételekkel történő kiegészítésére.

86-90. §

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosításának célja egyrészt a metaadatokra, azaz az arcképmás nyilvántartásba vételének dátumára, valamint az arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére vonatkozó adatokra való előzetes szűrési funkció arcképelemzési folyamatba építéséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtése. A hatályos szabályozás szerint csak az arcképmást és a technikai kapcsolószámot kapja meg a központi szerv. A találati lista leszűkítését segíti ugyanakkor az, hogy ha arcképelemzést végző rendelkezik a referencianyilvántartásban található arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére vonatkozó adatokkal. A módosítás másrészt egyszerűsíteni és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tenni kívánja a személyazonosság ellenőrzést az adatvédelmi követelmények teljeskörű figyelembevétele mellett.

91-96., 98., 101. §

1. A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (a továbbiakban: KKSZB) az informatikai rendszerek (különböző szakrendszerek, valamint adatbázisok) technikai szinten megvalósuló interoperabilitását szolgáló informatikai műszaki megoldás, amely kulcseleme az E-ügyintézési tv. harmadik részében előírt informatikai együttműködés megvalósításának.

Az E-ügyintézési tv. által elvárt informatikai együttműködés csak biztonságos elektronikus csatorna útján történhet, amely biztosítja az eljáró szerv és személy azonosíthatóságát, a küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását és a kézbesítés időpontjának megállapíthatóságát.

A KKSZB az információk, döntések és nyilatkozatok elektronikus úton történő beszerzéséhez egy gyors, megbízható, időtálló és rugalmas technológiai megoldást képes nyújtani, amelynek révén a vonatkozó szabályozási környezet adatvédelmi és információbiztonsági előírásainak megfelelően megvalósítható a törvény által előírt informatikai együttműködés.

A szolgáltatás audit (a továbbiakban: SZA) célja, hogy az adatkezelő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének, valamint az érintett tájékoztatáshoz való jogának gyakorlati érvényesülése érdekében elektronikus megoldást nyújtson a KKSZB-re csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek adatkezelésében lévő nyilvántartásainak vonatkozásában. A SZA szolgáltatás további célja, hogy az érintett saját személyes adatai tekintetében az egyes nyilvántartásokhoz kapcsolódó adattovábbítási nyilvántartási adatokat egységes elvek mentén kialakított, egységes technikai platformon megvalósított szolgáltatás igénybevételével igényelhesse. A szolgáltatás révén az érintettek gyakorlatilag egyablakos megoldás keretében, egy tájékoztatás kérés révén kaphatnak elektronikus úton tájékoztatást a több különböző szerv adatkezelésében lévő személyes adataik továbbítására vonatkozó információkról.

A KKSZB, valamint az SZA esetében nem támogatható a szolgáltatások piaci alapon működő szolgáltató általi nyújtásának biztosítása, ezért szükséges a jogintézmény központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásként történő szabályozása.

Törvényi szinten szükséges továbbá előírni a KKSZB és az SZA KEÜSZ-ök kötelező igénybevételét a meghatározott alanyi kör számára a személyes adatok tekintetében annak érdekében, hogy az E-ügyintézési tv. keretében konzisztens módon kerüljön szabályozásra a két új KEÜSZ-re vonatkozó szabályrendszer.

2. A módosuló szabályozás előírja, hogy az e-ügyintézést biztosító szervek megfelelő időközönként mentsék és a Kormány rendeletében meghatározott szervnél tárolják a Kormány rendeletében meghatározott adatokat. A szerv adatfeldolgozónak minősül.

3. A törvénymódosítás felhatalmazást ad a Kormány számára a kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásoknak vagy a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásoknak az E-ügyintézési tv. Második és Harmadik Részében foglalt rendelkezések hatálya alá nem tartozó ügyekben történő felhasználásának feltételei, valamint a felhasználás során az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet feladata és eljárása, továbbá a szolgáltatások ilyen körben történő igénybevétele esetén a szolgáltatásért számítható díj mértékének rendeleti úton történő szabályozására, illetve megállapítására.

A törvénymódosítás mindemellett arra is felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben határozza meg az e-ügyintézést biztosító szervek ügyintézési adatainak archiválási rendjét és idejét.

4. A létező megoldások (pl. cégnyilvántartás, MNB adatkapcsolat, bírósági végrehajtói rendszer) működésének biztosítása érdekében a javaslat kivételszabály lehetőségét biztosítja a gazdálkodó szervezeteknek történő kézbesítés tekintetében.

5. Biztosítani kell, hogy a bíróságok esetében az elektronikus ügyintézés kialakításával kapcsolatos egyes nyilatkozatokat az OBH tegye meg.

97., 99-100. §

A módosítási javaslat célja annak biztosítása, hogy az állami tulajdonban lévő központi szolgáltató (a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság) által nyújtott szolgáltatások teljes köre a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szervezetek számára is hozzáférhető legyen.

A módosítás garanciális eleme, hogy a szolgáltatások központi szolgáltatótól történő igénybevétele csak az érintett szervezet vezetőjének kezdeményezése alapján lehetséges.

102. §

Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény). §-ában foglalt módosító rendelkezést érintő jogtechnikai jellegű korrekció kizárólagos célja annak elkerülése, hogy egyazon - a jelen törvénymódosítás keretei között korábbi hatálybalépési időpont mellett felülírt - törvényi rendelkezést két különböző norma módosítsa párhuzamosan.

103. §

1. A jelen csomagban foglalt törvénymódosítások a 103. § (1) bekezdéseként rögzített főszabály szerint a kihirdetésüket követő nyolcadik napon lépnek hatályba.

2. A körözés nyilvántartás és a körözési eljárás magasabb jogforrási szintű szabályait megállapító, a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény és a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosításainak végrehajtása több szervezet által üzemeltetett nyilvántartások, illetve szakrendszerek összehangolt fejlesztésével valósítható meg, ezért indokolt a 103. § (2) és (6) bekezdése szerinti megfelelő felkészülési idő biztosítása.

3. A tervezési és engedélyezési eljárásokkal összefüggésben az új ideiglenes okmány bevezetésének elhúzódása várható, ezért a módosuló törvényi rendelkezéseket - a 103. § (4) bekezdésében írtak szerint - 2017. június 1. napjával szükséges hatálybaléptetni.

4. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseit érintő módosítások 103. § (5) bekezdése szerinti eltérő időpontban - 2017. szeptember 1-jén - történő hatálybaléptetését a szóbanforgó előírások hatálya alá tartozó címzettek lakáshelyzetének rendezése érdekében szükséges további jogalkotási és infrastrukturális intézkedések teszik szükségessé.

5. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény egyes módosításainak a 103. § (7) bekezdése szerinti eltérő időpontban történő hatálybaléptetését a szükséges fejlesztések végrehajtását szolgáló felkészülési idő biztosítására irányuló törvényalkotói szándék indokolja.

104. §

Sarkalatossági záradék.

105. §

Jogharmonizációs záradék.