77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM rendelet

a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet végrehajtásáról

A lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük.

1. §[1] (1) A lakásépítési kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) szempontjából - a (2) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén - az építtető, vásárló eltartottjának minősül

a)[2] gyermek, ha

- a 16. életévét még nem töltötte be,

- a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,

- a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha

- munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, vagy

- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

- háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy a c) pontban említett hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette;

c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

a) az építtetővel (vásárlóval) - a házastársat és gyermeket kivéve - legalább egy éve közös háztartásban élnek és

b)[3] havi rendszeres keresetük, jövedelmük a szerződéskötés időpontjában hatályos társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá

c) az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.

(4) Az egyetemre (főiskolára) előfelvételt nyert és sorkatonai szolgálatra bevonult gyermeket is közös háztartásban élőnek kell tekinteni, ha a kedvezmény igénybevételének egyéb feltételei fennállnak, és utána a kedvezmény a szerződéskötéskor elszámolható.

(5) Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott házastárs-szülők vagy - nagyszülők esetében - ha együttes jövedelmük a (2) bekezdés b) pontjában említett legkisebb mérték kétszeresét meghaladja - egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény.

(6) A keresetbe, jövedelembe, a lakbér-hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve a bért, a nyugdíjat, a járadékot, munkanélküli segélyt és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.

(7) A kedvezmény az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott gyermek, házastárs vagy más családtag után - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is megilleti, ha az maga is építtető (vásárló).

(8) A gyermekgondozási segélyen, díjon lévő személy a kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért utána kedvezményt elszámolni nem lehet.

2. § (1) Az 1. § (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket a folyósító pénzintézetnél a következők szerint kell igazolni:

a)[4] személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával az 1. § (1) bekezdésében említett életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból nem állapítható meg, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával;

b) a továbbtanulást az iskola, intézmény által kiállított igazolással; az állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendelőintézet igazolásával;

c) a munkaképesség hatvanhét százalékában vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését és a legközelebbi soros orvosi felülvizsgálat időpontját a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnél a nyugellátást folyósító szerv, ha pedig családi pótlékot olyan saját háztartásban eltartott gyermek után folyósítanak, aki tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, a családi pótlékot folyósító szerv igazolásával;

d) azt, hogy a személy az építtető (vásárló) eltartottja és a havi rendszeres keresete (jövedelme) az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában és az (5) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg; továbbá, hogy az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költözik be, büntetőjogi felelősség melletti nyilatkozattal;

e) azt, hogy az építtető (vásárló) csak olyan személy után igényelt kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még senki nem kapott, illetőleg ha kapott, úgy annak összegét büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni.

3. § Ha az 1. § (1)-(2) bekezdésében említett feltételek fennállására vonatkozó 2. § szerinti nyilatkozat olyan valótlan adatot tartalmaz, amely alapján az építtető (vásárló) kedvezményt kapott, a kedvezményt köteles egy összegben a kölcsönre irányadó kamattal együtt visszafizetni.

4. §[5] (1) Az R. 2. §-a (5) bekezdésének megfelelően a házaspár részére a pénzintézet által nyújtott kölcsönből a még fennálló tartozás csökkentésére elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a lakásépítési kedvezmény összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének időpontjáig az adós terhére elszámolt - állami támogatással csökkentett - kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó lakásépítési kedvezményt. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása. Több pénzintézeti kölcsön esetén elsődlegesen a kamattámogatás mellett nyújtott kölcsön összegét kell csökkenteni.

(2) Ha a fennálló tartozás olyan kölcsön, amelynek megfizetéséhez az állam hiteltörlesztési támogatást nyújtott, úgy az adós tartozása csak a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkenthető.

(3) Az R. 2. §-ának (5) bekezdése szerinti szociálpolitikai kedvezmény a szerződéskötést követően élve született gyermekek után azokat az adósokat illeti meg, akik már a szerződéskötés időpontjában házasfelek voltak, és a gyermek(ek) élve születését születési anyakönyvi kivonattal igazolják.

5. §[6]

6. §[7] (1) A kedvezményre való jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását, a kölcsönszerződés aláírása előtt, ha pedig a kérelmező kölcsönt nem vesz igénybe, a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 60 napon belül vagy építés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a pénzintézettől.

(2) A kedvezményre jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelmezőnek a szerződés aláírásakor, illetőleg a kölcsön nélküli építkezéseknél a kérelem benyújtásakor a fennálló személyi körülményeit alapul véve kell megállapítani.

(3) Ha a kérelmező a (1) bekezdésben említett időpontig nem élt a kedvezmény igénybevételének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt.

(4)[8] Ha az építtető (vásárló) az R. és e rendelet szerinti támogatást kívánja igénybe venni, a feltételek meglétét a folyósító pénzintézet ellenőrizni köteles.

(5) A nem lakás célját szolgáló helyiségek (üzlethelyiségek, garázs, raktár stb.) építési költsége (ára) a kedvezmény felső határának (55%) megállapításánál nem vehető figyelembe.

7. §[9] (1) Az építtetőt, vásárlót kedvezmény az R.-ben és e rendeletben foglalt lakás építése, vásárlása esetén illeti meg.

(2) A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kedvezmény nem illeti meg.

(3) Ha az építtető (vásárló) a befejezett épületet (lakást) elidegeníti és ezzel egyidejűleg másik lakás tulajdonjogát szerzi meg, vagy új lakást épít, a fennálló tartozás visszafizetését biztosító jelzálogjog, a kölcsönt folyósító pénzintézet hozzájárulása mellett, az adós tulajdonába kerülő tehermentes ingatlanra változatlan feltételekkel jegyezhető át.

(4)[10] Ha az építkezés az építési engedélyben előírt határidőre nem fejeződik be, vagy az építtető építési szándékától eláll, a kedvezményt a Ptk. 301. §-a szerinti kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Az építtető a lakásépítési kedvezményre a későbbiekben nem tarthat igényt.

(5) E rendelet hatálybalépése után megkezdett, még be nem fejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén

a) az új tulajdonost az R. és e rendelet szerinti kedvezmény illeti meg;

b) az átruházó részére megállapított kedvezményt törölni kell, a már folyósított kedvezményt a Ptk. 301. §-a szerinti kamataival együtt vissza kell fizetni.

(6) Ha a fiatal házaspár e rendelet hatálybalépése előtt megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményben részesült és a befejezett épületet (lakást) a gyermekek megszületése előtt elidegeníti, újabb lakás építése, vásárlása esetén - az egyéb feltételek fennállása mellett - az R. 2. §-ának (5) bekezdésében megjelölt kedvezményt akkor veheti igénybe, ha a korábban megelőlegezett kedvezményt kamataival együtt visszafizeti.

8. §[11] (1) Az R. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartozás alatt a Ptk. 293. §-a szerinti főtartozást és ennek szerződés szerinti kamatait kell érteni. Ha az adós a szerződésben vállalt törlesztési kötelezettségének nem tett eleget, az ebből keletkezett hátralék és késedelmi kamat az állami támogatás szempontjából nem vehető figyelembe.

(2) Az állami támogatás alapja az első évben a szerződés megkötésekor, illetve, ha a hitel a szerződéskötéssel egyidejűleg nem kerül kifizetésre, úgy az első, majd a további folyósítások napján fennálló tartozás.

(3) A második és további években az éves törlesztési időszak első napján, és a további folyósítások napján fennálló tartozás alapján kell az állami támogatást kiszámítani. A kamattámogatás kezdő időpontja ez esetben is az első folyósítás napjával azonos.

(4) Az R. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kölcsön akkor minősül behajthatatlannak, amikor az arra vonatkozó szabályok alapján a követelésnek a pénzintézetet terhelő hányadát a kockázati céltartalék terhére a pénzintézet elszámolja.

9. § A kölcsön feltételei szempontjából építési költség az alábbi kiadásoknak a ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada;

a) a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságához szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építmények és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) építési költségei,

c) a közmű-bekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,

e) a jogszabály alapján fizetendő út- és közmű-fejlesztési hozzájárulás,

f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulás,

g) a közterületi út-, járda és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),

i) az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint

j) a lakótelek ára.

10. §[12] A lakáscélú megtakarításról szóló 90/1987. (XII. 29.) PM rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontjában és az ifjúsági takarékbetétről, valamint a fiatal házasok áruvásárlási kölcsönéről szóló 43/1980. (XII. 10.) PM rendelet 3. § (3) bekezdésének a 4/1987. (I. 15.) PM rendelet 2. §-ával megállapított a) pontjában hivatkozott a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabály helyett az R. 2. §-ának (2) bekezdésében megjelölt hitelcélokat kell alkalmazni, illetőleg az utóbb hivatkozott jogszabálynak a 48/1985. (XII. 27.) PM rendelet 1. §-ával megállapított 3. § (3) bekezdés e) pontjának második mondata nem alkalmazható.

11-14. §[13]

15. §[14]

16. §[15] (1) Az R. 3/B. §-a alapján igénybe vehető támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez címzetten.

(2) A kérelmet, mellékleteivel együtt a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, ahol a főtitkár a készített javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott pénzintézethez.

(3) Ha a támogatás igénybevételének alapját képező építési munkák nem készülnek el, a támogatást vissza kell vonni és az igénybevétel napjától esedékes, a visszavonáskor érvényes változó kamattal kell visszafizetni.

(4) A pénzintézetet az általa folyósított és elszámolt támogatás összege után 1% költségtérítés illeti meg, amelyet a támogatással együtt kell elszámolnia.

17. § A lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az R. 11. §-ában meghatározott törlesztési támogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke

a)[16] a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 4 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél,

b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél nem kevesebb.

18. § (1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba, a hatálybalépése előtt kötött kölcsön, illetőleg adásvételi szerződésekre a szerződéskötéskor, illetőleg visszaható hatályú később történt módosítás esetén az 1988. december 31-én hatályban volt jogszabályok rendelkezései az irányadók azzal, hogy a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet végrehajtására kiadott 44/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM rendeletnek, a 32/1988. (VII. 15.) PM-ÉVM rendelet 2. §-ával megállapított 15. §-ának és az egyes építési kölcsönökről szóló 49/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendeletnek a 33/1988. (VII. 15.) PM-ÉVM rendelet 1. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésének rendelkezéseit az azokban meghatározott határidőtől függetlenül minden ott megjelölt kölcsön határidő előtti visszafizetése esetén alkalmazni kell azzal, hogy a lakásnak ingatlanközvetítő részére való értékesítésekor a vételár - vételár előleg - a kedvezmény szempontjából nem minősül saját pénzeszköznek.

(2) Az állami költségvetési szervek az 1988. évi mérlegükben kimutatott lakásépítési alapjuk összegét 1989. évben a könyvviteli számlák megnyitása után kötelesek átvezetni a 421. Forgóeszközök alapja számlára.

(3)[17]

(4) A hatálybalépéssel egyidejűleg a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet végrehajtására kiadott 44/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet és az ezt módosító 1/1987. (I. 15.) PM-ÉVM, a 91/1987. (XII. 29.) PM-ÉVM és a 32/1988. (VII. 15.) PM-ÉVM rendelet, a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet és az ezt módosító 47/1984. (XI. 28.) PM-ÉVM, a 46/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM, a 14/1986. (V. 16.) PM-ÉVM, a 92/1987. (XII. 29.) PM-ÉVM együttes rendelet,

az egyes építési kölcsönökről szóló 49/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet és az ezt módosító 70/1983. (XII. 30.) PM-ÉVM, a 48/1984. (XI. 28.) PM-ÉVM, a 45/1985. (XII. 27.) PM-ÉVM, a 3/1987. (I. 15.) PM-ÉVM, a 93/1987. (XII. 29.) PM-ÉVM, a 33/1988. (VII. 15.) PM-ÉVM rendelet,

a lakóingatlanok vásárlásához nyújtható kölcsönökről szóló 53/1982. (X. 7.) PM és az ezt módosító 49/1985. (XII. 27.) PM rendelet,

a bauxitbeton felhasználásával létesült építmények helyreállítási munkáinak elszámolásáról szóló 38/1968. (XII. 27.) PM-ÉVM rendelet még hatályban lévő rendelkezései,

az árvíz és a belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetőleg újjáépítéséről szóló 7/1969. (III. 22.) ÉVM-PM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 10. §-ának (2) bekezdése, 13., 14., 15., 16. §-a, a 17. § (2) bekezdése és 18. §-a,

az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 30/1974. (XII. 4.) PM-ÉVM együttes rendelet és az ezt módosító 48/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM és az 56/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet,

a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendelet 1. §-a (2) bekezdésének b), d) és e) pontja, 4. §-ának (3) bekezdése, 7. §-ának (2) bekezdése és a 10., 11., 11/A., 12., 13., 14., 15., 20/A. §-a,

a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjai lakásépítése (-vásárlása) támogatásáról szóló 16/1983. (VI. 29.) PM-ÉVM együttes rendelet,

a lakásépítés (-vásárlás) hitelfeltételeiről szóló 6/1987. (XII. 28.) MNB rendelkezés és az azt módosító 3/1988. (VII. 15.) MNB rendelkezés

hatályát veszti.