68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet

az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontjában és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezések

1. §

(1)[1] Ezt a rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet 3. és 9-14. §-ában foglaltakat a vendéglátó termékek előállítására és forgalomba hozatalára nem kell alkalmazni.

(3) E rendelet tekintetében az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendeletének fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. §

(1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságoknak segítséget kell nyújtani a tagállamok élelmiszer-ellenőrző hatóságainak, illetve segítséget kérhetnek a tagállamok élelmiszer-ellenőrző hatóságaitól a hatósági élelmiszer-ellenőrzés során, valamint az élelmiszerekre vonatkozó előírások megsértése esetén.

(2)[2] Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az összekötő szerv. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal veszi fel a kapcsolatot a többi tagállam összekötő szerveivel; feladata az információ továbbadása és koordinálása, a megkeresések fogadása és továbbirányítása. Az összekötő szerv kijelölése nem zárja ki a közvetlen kapcsolattartást, információcserét vagy együttműködést a különböző tagállamok illetékes hatóságainak munkatársai között.

(3)[3] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos adatokat megadja az Európai Bizottságnak.

A Helyes Higiéniai Gyakorlatra vonatkozó útmutatók

3. §[4]

(1) Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke szerinti Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice, a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat az országos főállatorvos hagyja jóvá. A jóváhagyott GHP-ra vonatkozó útmutatókat az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (a továbbiakban: minisztérium hivatalos lapja) való megjelentetést követően az országos főállatorvos továbbítja az Európai Bizottságnak.

(2) Az országos főállatorvos a minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP európai útmutatók elérhetőségéről.

Oktatás, továbbképzés

4. §

(1) Valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelő módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik őket, rendszeresen megfelelő tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek.

(2) Az élelmiszer-előállítás és forgalmazás folyamatában részt vevő személyeknek legalább külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkezniük.

(3) Az élelmiszeripari vállalkozó köteles a munkába állást követő egy hónapon belül a munkavállalót a munkakörének megfelelően az élelmiszer-előállításra és -forgalmazásra vonatkozóan megfelelő oktatásban részesíteni.

(4) Az oktatásnak tartalmaznia kell a helyes higiéniai gyakorlattal, illetve a nemzeti útmutatókkal és az adott élelmiszer-ipari vállalkozásra vonatkozó minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ismeretanyagot.

(5) Az oktatás megtartásáról, annak módjáról, dokumentálásáról, az oktatás hatékonyságának ellenőrzéséről az élelmiszer-ipari vállalkozó gondoskodik.

(6) Amennyiben az élelmiszer-ellenőrző hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintő - a (4) bekezdés szerinti - kielégítő ismeretekkel, előírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenőrző hatóság ellenőrizheti a megismételt oktatás eredményességét.

(7) A nem megfelelő oktatásból származó minden felelősség az élelmiszer-ipari vállalkozót terheli.

Az élelmiszer-előállító hely, illetve élelmiszer-forgalmazó hely rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építése, illetve ilyen rendeltetésű helyiséget tartalmazó bővítése, átalakítása esetén, az építésügyi hatóság engedélyezési és használatbavételi eljárásában a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentáció és tervdokumentáció tartalmi követelményei[5]

5. §[6]

(1) Az élelmiszer-előállító hely rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építése, illetve ilyen rendeltetésű helyiséget tartalmazó bővítése, átalakítása esetén, az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következő adatokat:

a) az élelmiszer-előállító hely tevékenységi körének meghatározását,

b) technológiai leírást és folyamatábrát,

c) technológiai elrendezési rajzot,

d) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,

e) az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket,

f) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,

g)[7]

h) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét,

i)[8]

(1a)[9] Az élelmiszer-előállító hely rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építése, illetve ilyen rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény bővítése, átalakítása esetén a használatbavételi engedélyezési eljárás során a szakhatósági állásfoglalás megadásához mellékelni kell az ivóvíz megfelelő minőségét tanúsító, harminc napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt.

(2) Az élelmiszer-forgalmazó hely rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építése, illetve ilyen rendeltetésű helyiséget tartalmazó bővítése, átalakítása esetén, az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges dokumentációnak és tervdokumentációnak tartalmaznia kell a következő adatokat:

a)[10]

b) technológiai leírást és elrendezési rajzot,

c) az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket,

d) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet,

e) az áruszállítás tervezett módját, eszközét,

f) tervezett alkalmazotti létszámot,

g) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást,

h) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét,

i)[11]

(3)[12] Az élelmiszer-forgalmazó hely rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény építése, illetve ilyen rendeltetésű helyiséget tartalmazó építmény bővítése, átalakítása esetén a használatbavételi engedélyezési eljárás során a szakhatósági állásfoglalás megadásához mellékelni kell az ivóvíz megfelelő minőségét tanúsító, harminc napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt.

6. §[13]

(1) A friss zöldség és gyümölcs forgalomba hozatala során alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási tevékenységet kizárólag regisztrált élelmiszer-vállalkozó végezhet.

(2) Nem regisztrációköteles a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer vállalkozó, ha a friss zöldség-gyümölcs forgalmazása az évi 20 000 kg-ot nem haladja meg, kivéve ha nagybani piacon viszontértékesítőnek történő eladást végez. A nem regisztrációköteles kereskedők által forgalmazott termékeknek is meg kell felelniük a vonatkozó minőségi előírásoknak.

(3)[14] Az élelmiszer-vállalkozó a tevékenység végzésének helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) regisztráció céljából köteles bejelenteni az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti FELIR azonosítóját, az áruforgalom és vevőkör kiterjedését és az alkalmazott minőségügyi rendszer megnevezését.

(4)[15] A vármegyei kormányhivatal a bejelentett adatokat vármegyei adatbázisban rögzíti, és egyidejűleg megküldi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak.

Mintavétel és ellenőrzés hatósági élelmiszer-ellenőrzés keretében

7. §

(1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés keretében történő mintavételről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a mintavétel időpontját, körülményeit, a vett minta pontos azonosítását, a vizsgálat alá vont tétel mennyiségét, egységárát,

b)[16] a mintaadó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét),

c)[17] az élelmiszer-előállító vagy élelmiszer-forgalmazó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és címét (székhelyét, illetve telephelyét), valamint

d) ellenminta vételt.

(2) Az élelmiszer előállítója, kereskedelmi ellenőrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni, ha a vizsgált élelmiszer az előírt biztonsági, a jelölésben feltüntetett vagy a vizsgálat alá vont termék gyártmánylapján, illetve a vendéglátó termék esetében az anyaghányad-nyilvántartásban vállalt minőségi jellemzőket, illetve a jogszabályokban előírtakat nem elégíti ki. Amennyiben a hiba okozóját nem lehet megállapítani, vagy az okozó tevékenysége nem tartozik a magyar jogszabályok hatálya alá, a költségeket annak kell megfizetnie, akinél a nem megfelelő terméket a hatóság megtalálta.

(3) A kérelemre végzett hatósági élelmiszer-ellenőrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek kell megfizetnie a külön jogszabály szerint.

8. §

(1) A hatósági mintavétellel ellenőrzésre kerülő élelmiszer-tételt úgy kell megválasztani, hogy az azonos termelői helyen gyártott vagy azonos beszerzésű és azonos jelölésű (azonos nap - műszak - szállítmány) termékegyedekből álljon.

(2) A mintát - ha jogszabály vagy a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírása másként nem rendelkezik - az élelmiszerből a hatósági élelmiszer-ellenőrzés céljával összhangban, véletlenszerű kiválasztással, annak mennyiségétől függetlenül úgy kell kivenni, hogy az a vizsgálatok elvégzéséhez elegendő legyen. A mintába - a csomagolás és a jelölés vizsgálatának kivételével - csomagolt termék esetén csak ép, sérülésmentes csomagolású egységek választhatók. Amennyiben a fogyasztói kiszerelés nagysága meghaladja a minta kezelésénél elfogadható méretet, vagy ha az élelmiszert a kereskedelmi technológiában is megbontották vagy megbontják (szeletelték, darabolták, adagolták stb.) és bontott állapotban is forgalmazzák, illetve felhasználják, megbontott csomagolású egységből is vehető minta. A csomagolás megbontásának körülményeit azonban a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A mintavétel során eljáró személy köteles arról gondoskodni, hogy a vett minta sértetlenül, változás és károsodás nélkül, azonosítható módon, szükség esetén hűtve, a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön a vizsgálatot végző laboratóriumba.

(4) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság intézkedése és a jogkövetkezmények megállapítása az (1) bekezdés szerint megmintázott élelmiszer-tételre vonatkozik.

9. §[18]

Egyes tengeren szállított élelmiszerek forgalomba hozatalának feltételei

10. §[19]

11. §[20]

12. §

Az olyan nem kizárólag élelmiszer-szállításra használt tartályokban, illetve tartályhajókban tengeri úton szállított ömlesztett nyers cukor, amelyet élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként teljes és hatékony finomítási eljárás nélkül nem szándékoznak felhasználni, akkor hozható forgalomba, illetve állítható elő élelmiszer belőle, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) mielőtt a nyers cukrot berakodnák, a tartályt, illetve tartályhajót hatékonyan megtisztították, az előző szállítmány maradványait és egyéb szennyeződéseket eltávolították, valamint mindezt ellenőrizték, és

b) a nyers cukrot közvetlenül megelőző szállítmány nem lehet folyékony anyag.

13. §

(1) Az az élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért felelős, olyan tanúsítványt állít ki, amely pontosan és részletesen leírja az érintett tartályokban és tartályhajókban szállított előző szállítmányt, és a nyers cukor szállítása előtt alkalmazott tisztítási eljárás jellegét és hatékonyságát.

(2) A tanúsítvány a szállítmányt végigkíséri a szállítás minden állomásán, egészen a finomítóig, és a finomító megőrzi a fenti okirat egy példányát. A tanúsítványon jól láthatóan és kitörölhetetlenül az alábbi mondatot kell feltüntetni: "Ezt a terméket emberi fogyasztásra való felhasználás előtt finomítani kell."

(3) Az az élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért, illetve finomításáért felelős, az illetékes élelmiszer-ellenőrző hatóságok kérésére bemutatja a tanúsítványt.

14. §

(1) Az olyan nyers cukrot, amelynek tengeri szállítása nem kizárólag élelmiszer-szállításra fenntartott tartályokban, illetve tartályhajókban történt, teljes és hatékony finomításnak kell alávetni, és csak ezt követően lehet élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra alkalmasnak tekinteni.

(2) Az élelmiszer-előállító, illetve élelmiszer-forgalmazó, amely a nyers cukor tengeri szállításáért, illetve finomításáért felelős, a nyers cukor berakodását megelőző tisztítási folyamatot a finomított cukor biztonsága és egészséges volta szempontjából döntő fontosságúnak köteles tekinteni, figyelembe véve a tartályban vagy tartályhajóban előzőleg szállított szállítmány jellegét.

Záró rendelkezések

15. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2)[21]

(3)[22]

16. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/41/EK irányelve (2004. április 21.) az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi feltételekről szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről, valamint a 89/662/EGK, a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról,

b)[23]

c) a Bizottság 2004/4/EK irányelve (2004. január 15.) a folyékony olajok és zsírok ömlesztett tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérés engedélyezéséről szóló 96/3/EK irányelv módosításáról,

d) a Bizottság 98/28/EK irányelve (1998. április 29.) az ömlesztett nyers cukor tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérés engedélyezéséről.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Horváth Ágnes s. k.,

egészségügyi miniszter

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

Melléklet a 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelethez

Megengedett előző szállítmányok jegyzéke