378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ EGYES KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MEGSZÜNTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) jogelőd szerv: a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozatban (a továbbiakban: kormányhatározat) meghatározott, megszűnő költségvetési szerv;

b) jogutód szerv: a jogelőd szervnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti, jogszabályban meghatározott jogutódja, illetve a jogelőd szerv feladatait jogszabály alapján átvevő, jogszabályban meghatározott szerv vagy szervezet.

(2) A kormányhatározat szerinti, e rendeletben meghatározott jogutódlásra, valamint a jogelőd szerv feladatainak jogszabály alapján történő átvételére (a továbbiakban együtt: jogutódlás) a 2-7. §-ban foglaltakat - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - kell alkalmazni.

2. § (1) A jogutódlás kiterjed különösen

a) a vagyoni jogokra és kötelezettségekre,

b) az átvételre kerülő feladatok ellátásához szükséges ingó és ingatlan eszközállományra,

c) a feladatokat ellátó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyukra vagy munkaviszonyukra,

d) az átvételre kerülő feladatokhoz kapcsolódó központi költségvetési források felhasználására.

(2) A jogutódlás kiterjed az átvételre kerülő feladat- és hatáskörök tekintetében az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá valamennyi, az átvételre kerülő feladat ellátását szolgáló jogviszonyra és a feladat ellátása során keletkezett iratanyagra.

(3) A jogutód szerv a jogelőd szerv jogutódjaként jogosult az (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszonyok vonatkozásában

a) eljárni a jogtalanul igénybe vett vagy visszafizetésre meghatározott összegek beszedése érdekében,

b) jogutódként belépni a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokba.

(4) E rendelet hatálybalépésének napjától a jogelőd szerv a jogutód szerv vezetőjének jóváhagyása nélkül

a) beruházást, felújítást érintően új kötelezettséget nem vállalhat,

b) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

2. A személyi állománnyal és a munkáltatói kölcsönökkel összefüggő rendelkezések

3. § (1) A 2. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazásában az átvételre kerülő feladatok ellátásához kapcsolódóan a feladatot ellátó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítője az adott feladat tekintetében jogutód szerv vezetője. Az átvételre kerülő feladathoz kapcsolódó jogviszonyok alatt minden jog és kötelezettség, valamint az átvételre kerülő feladathoz tartozó létszám is értendő.

(2) A 2016. december 31. napján a jogelőd szervnél fennálló kormányzati szolgálati jogviszony, ha a jogutód szerv e rendelet alapján

a) minisztérium, - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az adott minisztériummal fennálló kormányzati szolgálati jogviszonyként,

b) központi hivatal, az adott központi hivatallal fennálló kormányzati szolgálati jogviszonyként

folytatódik 2017. január 1. napjától.

(3) A 2016. december 31. napján a jogelőd szervnél fennálló kormányzati szolgálati jogviszony, ha a jogutód szerv e rendelet alapján

a) fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), az adott kormányhivatallal fennálló állami szolgálati jogviszonnyá,

b) Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), a KEF-fel fennálló közalkalmazotti jogviszonnyá

alakul át 2017. január 1. napjával.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti változás a jogviszony időtartamának - kinevezés szerinti - határozatlan vagy határozott idős, valamint a munkaidő teljes vagy részmunkaidős jellegén nem változtat.

(5) Ha a jogelőd szervnél a jogviszony létesítésekor kikötött próbaidő időtartama 2016. december 31. napjáig nem telik le, a próbaidő a jogviszony létesítésekor kikötött időtartamig áll fenn.

(6) A jogutód szervnél továbbfoglalkoztatott személyek munkáltatói kölcsönei vonatkozásában a jogutód szerv a jogelőd szerv jogutódja.

3. A közbeszerzési eljárásokkal és a szerződésekkel összefüggő rendelkezések

4. § (1) A 2016. december 31. napján folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a jogelőd szerv - mint ajánlatkérő - helyébe az a szerv lép, amelynek jogszabályi kijelölés alapján kötelezettsége az érintett feladat ellátása.

(2) E rendelet szerinti jogutódlás a jogelőd szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással az (1) bekezdés szerinti jogutód szervvel szemben szerződésszegésre alapított igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

4. A közigazgatási és a kártérítési perekkel összefüggő rendelkezések

5. § (1) A közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatára irányuló 2016. december 31. napján folyamatban lévő eljárásban, valamint a közigazgatási döntéssel kapcsolatban a Kúria előtt 2016. december 31. napján folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásban, továbbá közigazgatási nemperes eljárásban, a jogelőd szerv helyébe az a szerv lép, amely a jogutódlást követően

a) másodfokon,

b) ennek hiányában - ha az adott hatósági ügyben nincs helye fellebbezésnek - első fokon

hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik az eljárás tárgyát képező közigazgatási döntés meghozatalára.

(2) A 2016. december 31. napján folyamatban lévő azon polgári peres eljárásokban, amelynek tárgya államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése, a jogelőd szerv helyébe az a szerv lép, amely

a) másodfokon,

b) ennek hiányában - ha az érintett ügyben nincs helye fellebbezésnek -, vagy ha másodfokú döntés meghozatalára nem került sor, első fokon

hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik az eljárással érintett közigazgatási döntés meghozatalára.

5. A projektek jogutódlásával összefüggő rendelkezések

6. § (1) Az európai uniós forrásból finanszírozott, 2016. december 31. napján folyamatban lévő és fenntartási kötelezettséggel terhelt projektek tekintetében a projektet átvevő jogutód szerv köteles

a) a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2011. Korm. rendelet) 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentést nyolc napon belül,

b) a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 272/2014. Korm. rendelet) 63. § (3) bekezdése szerinti bejelentést az irányító hatóság felé haladéktalanul

írásban megtenni.

(2) Az egyéb forrásból finanszírozott, 2016. december 31. napján folyamatban lévő projektek vagy pályázatok esetében a projektet átvevő jogutód szerv az adott projektre vagy pályázatra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint köteles eljárni.

6. A minisztériumba történő jogutódlással összefüggő rendelkezések

7. § (1) A minisztériumba kerülő feladatok vonatkozásában

a) a munkavégzéshez szükséges tárgyi eszközökhöz - ide nem értve az informatikai-telekommunikációs eszközöket - kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek, valamint

b) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátási feladatok

tekintetében a jogelőd szerv jogutódja a KEF.

(2) A minisztériumba kerülő feladatok vonatkozásában a munkavégzést szolgáló, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2011. Korm. rendelet) 1. mellékletében szereplő ellátási szolgáltatások nyújtásához szükséges informatikai-telekommunikációs eszközökhöz kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek a jogelőd szervtől a NISZ Nemzeti Infokommunikációs és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: NISZ) szállnak át.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatátvétel - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem terjed ki a jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásokra és az azokban tárolt adatokra.

7/A. §[1] (1) Az e rendelet szerint megszüntetésre kerülő központi költségvetési szervek és a központi költségvetési szervnek nem minősülő, egyéb szervezetek (a továbbiakban: átvevő szervezet) közötti - a feladatátvétellel összefüggő - vagyonkezelési jogviszonyban bekövetkező jogutódlással kapcsolatos rendelkezések végrehajtása során a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A megszüntetésre kerülő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében álló azon vagyonelemek tekintetében, amelyek a szerv megszüntetését követő naptól az átvevő szervezetek feladatellátását szolgálják, a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a költségvetési szerv megszűnésének napján megszűnik.

(3) A központi költségvetési szerv a megszűnésének napján köteles a (2) bekezdés szerinti vagyonelemeket az általa felvett - a vagyonelemek mennyiségét, tényleges előfordulásának helyét és a 2016. december 31-ei fordulónap szerinti nettó könyv szerinti értékét tartalmazó - tételes leltár alapján az átvevő szervezet részére átadni azzal, hogy az átadott vagyonelemek átadás napja szerinti állapotáról az átvevő szervezet köteles mennyiségi és értékbeni leltárt felvenni. Az átvevő szervezet az átadó szervezet könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárásáig, legkésőbb 2017. február 28. napjáig köteles az átvett tételes leltár alapján a saját hitelesített leltárát elkészíteni és azt az átadó szervezet részére átadni. A hitelesített leltárt az átvevő szervezet a vagyonelemek átvételét követő hatvanadik napig köteles a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek megküldeni. Az átvevő szervezet a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnél a leltár megküldésével egyidejűleg kezdeményezi az átvett vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelési szerződés megkötését.

(4) A vagyonkezelési szerződés megkötéséig az átvevő szervezet a (3) bekezdés szerint átvett vagyonelem nyilvántartásáról, állagmegóvásáról, őrzéséről, valamint védelméről gondoskodik, azt birtokolhatja és használhatja, viseli továbbá a vagyonelemmel kapcsolatos közterheket és a kárveszélyt.

(5) Ha törvény vagy kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a megszűnő központi költségvetési szervtől az átvevő szervezethez kerülő feladat ellátásához szükséges vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyban az átvevő szervezet a megszűnő központi költségvetési szerv jogutódja, akkor a vagyonkezelői jogviszony és a vagyonkezelési szerződés nem szűnik meg a központi költségvetési szerv megszűnésével, az e vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogok és kötelezettségek az átvevő szervezetet illetik a központi költségvetési szerv megszűnését követő naptól.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a feladat ellátásához szükséges vagyonelemeket a megszűnő központi költségvetési szerv az átvevő szervezet részére a megszűnés napjával köteles átadni azzal, hogy az átadott vagyonelemek átadás napja szerinti állapotáról az átadó és az átvevő szervezet köteles mennyiségi és értékbeni leltárt felvenni, és az átvevő szervezet köteles azt hatvan napon belül a tulajdonosi joggyakorló részére megküldeni. A leltár megküldését követően az átvevő szervezet és a tulajdonosi joggyakorló kötelesek az átvett vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződést módosítani. Az átadó központi költségvetési szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében köteles a könyveiből - a megszüntetése napjával - kivezetni az átadott vagyonelemeket, és azokat a tulajdonosi joggyakorló köteles ugyanezen napi állapotnak megfelelő értéken könyveiben nyilvántartásba venni.

II. FEJEZET

AZ EGYES KÖZPONTI HIVATALOK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVI FORMÁBAN MŰKÖDŐ MINISZTÉRIUMI HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK MEGSZÜNTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

7. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megszüntetése

8. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3) bekezdése alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik.

(2) A KEKKH általános jogutódja a Belügyminisztérium.

(3) A KEKKH-nak

a) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszere (KÉR) működtetésével,

b) az okmánylogisztikai feladatok ellátásával,

c) a 1818 (Kormányzati Ügyfélvonal) és a 185 hívószámokon elérhető országos telefonos ügyfélszolgálati rendszer működtetésével,

d) - az összerendelési nyilvántartás kivételével - a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ-ök) nyújtásával összefüggésben a KEKKH által 2016. december 31. napjáig ellátott, a 309/2011. Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő informatikai és az elektronikus hírközlési tárgyú feladatokkal

kapcsolatos magánjogi jogok és kötelezettségek, valamint a feladatok ellátásához szükséges eszközök tekintetében a vagyoni jogok és kötelezettségek a NISZ-re szállnak át.

(3a)[2] A KEKKH-t az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet] 18. § (9) bekezdése alapján megillető vagyonkezelői jogok és kötelezettségek a NISZ-re szállnak át, az átvevő és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) között külön megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján.

(3b)[3] A 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 18. § (10) bekezdése alapján a KEKKH-hoz került személyi állomány munkavégzéséhez szükséges informatikai-telekommunikációs eszközökhöz kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek a NISZ-re szállnak át, a (3a) bekezdés szerint megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján.

(4) A KEKKH által megvalósítás alatt álló vagy fenntartott, európai uniós forrásból finanszírozott, az 1. mellékletben felsorolt projekteket - a projektekben beszerzett vagyonelemek tekintetében is - az 1. mellékletben meghatározott szerv veszi át.

(5) A KEKKH által 2016. december 31. napjáig végzett, a NISZ-be átkerülő feladatok ellátásában érintett szervezeti egységek vagy tevékenységek keretében foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők foglalkoztatási jogviszonya - a munkáltató szervezeti egységei vagy tevékenységei tekintetében bekövetkező változás miatti jogviszonyváltásra tekintettel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 72. § (10) bekezdése alapján munkaviszonnyá alakul át. A munkaviszonyban foglalkoztatottak átvétele jogszabályon alapuló munkáltatói jogutódlásnak minősül.

(6) A KEKKH hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a KEKKH-nál folyamatban lévő elsőfokú hatósági eljárásokat - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) folytatja le.

(7) A KEKKH hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a KEKKH-nál folyamatban lévő, a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet által a belügyminiszter hatáskörébe utalt elsőfokú hatósági eljárásokat a belügyminiszter folytatja le.

(8) A Belügyminisztérium a KEKKH záró éves költségvetési beszámolójának elkészítését követő harminc napon belül megköti a vagyonelemek 2017. január 1-jei nyilvántartási értéken történő átadás-átvételéhez szükséges megállapodásokat.

8. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyes feladatainak átvételével összefüggő rendelkezések

9. § (1) A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által ellátott állampolgársági feladat- és hatáskörök, valamint az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével a BFKH.

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 12/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 14. § (2) bekezdésében, 46. § (4) bekezdésében, 70. § (3) és (5) bekezdésében a hazai anyakönyvezési feladat- és hatáskörök, az At. 89. § (4) bekezdésében meghatározott eljárás, továbbá a névváltoztatási eljárással kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével a BFKH.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatátvételre a 2-5. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(4)[4] A (2) bekezdéstől eltérően a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 8. és 17. pontja alapján a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól közfeladatot átvevő szerv a BFKH mellett a Miniszterelnökség.

9. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megszüntetése

10. § (1) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik.

(2) A (3)-(7) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével az NRSZH által ellátott valamennyi feladat tekintetében jogutód a BFKH.

(3) Az NRSZH jogutódja

a) a rehabilitációs hatósági és szolgáltató tevékenységet segítő eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésében való közreműködés, hatékonysági vizsgálatok, prognózisok, elemzések készítése, az orvos-szakmai módszertani feladatellátáshoz kapcsolódó képességvizsgálatok,

b) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által a rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi és orvosszakértői szervi feladatok tekintetében végzett szakmai irányítói, törvényességi és szakszerűségi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés,

c) a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások koordinációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok, valamint a foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai tevékenység,

d) a személyes gondoskodást nyújtó szervezetekben szakmai tevékenységet végző szakképzett személyek működési nyilvántartásának vezetése,

e) a szociális ágazat képzési, továbbképzési, alap- és szakvizsga rendszerének működtetése, a továbbképzési programok minősítése, a szociális szolgáltatások szakmacsoport szakképesítései esetében szakmai vizsga szervezése,

f) a Szociális Ágazati Portál működtetése,

g) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos szakértői közreműködés, a szolgáltatók, intézmények és hálózatok szakmai feladatainak és az aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazásának segítésére módszertani útmutatók, ajánlások és egyéb kiadványok elkészítése, e körben minőségfejlesztési stratégia, standardok, szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozása, modellkísérletek szervezése, kutatások folytatása,

h) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet végrehajtása,

i) a szociálpolitikai, társadalmi felzárkózási és drogpolitikai stratégiai döntések megalapozására hatásvizsgálatok, adatgyűjtés, tényfeltáró, elemző, stratégiai és döntés-előkészítő tanulmányok készítése, a Nemzeti Drogellenes Stratégia végrehajtásához irányelvek és standardok kifejlesztése, és

j) a fejlesztő foglalkoztatás pályáztatása és finanszírozása, valamint a szociális intézményi foglalkoztatás és a szociális foglalkoztatás finanszírozása

keretében ellátott feladatai tekintetében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.

(4) Az NRSZH-nak

a) a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadással kapcsolatos feladatai tekintetében,

b) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként ellátott azon tevékenysége tekintetében, amelyek esetében első fokon 2016. december 31. napját követően is a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el,

c) az Európai Társadalombiztosítási Platformban betöltött tagsága tekintetében

jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

(5) Az NRSZH-nak

a) a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer működtetése és fejlesztése keretében ellátott,

b) a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő,

c) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával összefüggő,

d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartással összefüggő,

e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások és gyermekjóléti alapellátások országos jelentési rendszerével összefüggő,

f) az egyes szociális szolgáltatásokra várakozó személyekről történő adatszolgáltatással összefüggő,

g) az egységes örökbefogadási nyilvántartással összefüggő

feladatai tekintetében jogutód az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF).

(6) Az NRSZH

a) 8000 Székesfehérvár, Távírda utca 4. telephelye tekintetében a Fejér Megyei Kormányhivatal,

b) 4028 Debrecen, Hadházi út 7-9. és 4025 Debrecen, Erzsébet utca 27. telephelye tekintetében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,

c) 9024 Győr, Bem tér 7. telephelye tekintetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal,

d) 3529 Miskolc, Bottyán János utca 1. telephelye tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal,

e) 7633 Pécs, Dr. Veress Endre utca 2. és 7632 Pécs, Árnyas utca 2. telephelye tekintetében a Baranya Megyei Kormányhivatal,

f) 6723 Szeged, Sólyom utca 2. telephelye tekintetében a Csongrád Megyei Kormányhivatal

a jogutód a telephelyen ellátott szakértői bizottsági feladatok és az akkreditált munkáltatók, szolgáltatók helyszíni ellenőrzésével összefüggő feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosítása tekintetében, ha a (7) bekezdés másként nem rendelkezik.

(7) Az európai uniós forrás terhére nyújtott támogatások esetében az NRSZH-tól a 2. mellékletben felsorolt projektekben ellátott feladatokat a megjelölt szerv veszi át.

10. A Nemzeti Művelődési Intézet megszüntetése

11. § (1) A Nemzeti Művelődési Intézet (a továbbiakban: NMI) 2016. december 31. napjával, az Áht. 11. § (5) bekezdése alapján jogutód nélkül megszűnik.

(2) Az NMI által a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 84. § (2) bekezdésében és 87. §-ában ellátott közfeladatokat 2017. január 1-jétől - a Kultv. 87/A. §-ában foglaltak teljesülésével - a Lakitelken működő Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló NMI Művelődési Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

(3) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvény és a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerint az NMI által végzett tevékenység támogatásáról rendelkező hatósági szerződésben az NMI helyébe 2017. január 1-jétől az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lép, és az NMI-nek a Kulturális Közfoglalkoztatási Programban betöltött közfoglalkoztatói státuszához kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget - beleértve a közfoglalkoztatási jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket is - az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át a közfoglalkoztatottak közfoglalkoztatási jogviszonyának folyamatossága mellett.

(4) Az európai uniós forrásból finanszírozott folyamatban lévő pályázatok, valamint folyamatban lévő és fenntartási kötelezettséggel terhelt projektek tekintetében - azok végrehajtásának állapotától függetlenül - az NMI e pályázatokkal és projektekkel összefüggő közfeladatait 2017. január 1-jétől az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el. Az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság köteles megtenni a 4/2011. Korm. rendelet 36. § (8) bekezdése, valamint a 272/2014. Korm. rendelet 89. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a támogató felé.

11. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet egyes feladatainak átvételéről

12. § (1) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) (2) bekezdésben meghatározott digitalizálási feladatait 2017. január 1-jétől a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátadás tárgyát a következő digitalizálási feladatok képezik:

a) közreműködés a kulturális javak digitalizálásában;

b) közreműködés a kulturális digitális adatbázisok metaadat-sztenderdjeinek és nyilvántartó rendszereinek egységesítésében;

c) részvétel a nemzeti kulturális digitális kataszter kialakításában;

d) közreműködés a közgyűjteményi digitalizálási stratégia végrehajtásában.

(3) A MaNDA-nak a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvény és a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerint végzett tevékenysége támogatásáról rendelkező hatósági szerződésében - a 2016. december 31. napján megszűnő MaNDA helyébe - 2017. január 1-jétől a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lép, és a MaNDA közfoglalkoztatói státuszához kapcsolódó valamennyi jogát és kötelezettségét - beleértve a közfoglalkoztatási jogviszonyokból eredő jogokat és kötelezettségeket is - a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át a közfoglalkoztatottak közfoglalkoztatási jogviszonyának folyamatossága mellett.

(4) A MaNDA-nak az európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő és fenntartási kötelezettséggel terhelt (5) bekezdés szerinti projektjeit a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át, amely ellátja a MaNDA e projektekkel érintett közfeladatait is. A Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság köteles megtenni a támogató felé a 4/2011. Korm. rendelet 36. § (8) bekezdése, vagy a 272/2014. Korm. rendelet 89. § (3) bekezdése szerinti bejelentést.

(5) A Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a (4) bekezdés alapján a következő európai uniós forrásból finanszírozott projekteket veszi át:

a) TÁMOP-3.2.14-12/1 "Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer létrehozása";

b) TIOP-1.2.1/B-12/1 "Nemzeti Kulturális Térinformációs Rendszer Szolgáltató és Tanácsadó Multifunkcionális Módszertani Központ";

c) ÉMOP-2.1.1/A-14-2014-0001 "Kiemelt turisztikai termék- és attrakciók fejlesztése - Nemzeti Filmtörténeti Élménypark".

12. A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága megszüntetése

13. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: NKAI) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3) bekezdése alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik.

(2)[5] Az NKAI általános jogutódja az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, amely az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvény hatálybalépésétől Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő néven működik tovább.

(3) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. §-ában meghatározott előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladat- és hatáskörök, valamint az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével a Pest Megyei Kormányhivatal.

13. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átalakításával kapcsolatos rendelkezések

14. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) elnevezése 2017. január 1-jén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (a továbbiakban: NEAK) változik. A NEAK 2017. január 1-jétől - az egészségbiztosítási szervekről szóló kormányrendeletben és a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - ellátja azokat a feladatokat, melyek 2016. december 31. napján az OEP hatáskörébe tartoztak.

(2) A NEAK gazdálkodásával és üzemeltetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásával összefüggésben az OEP jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

(3) Az Egészségbiztosítási Alap irányításával kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben az OEP jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

(4)[6] Az OEP-től 2017. január 1-jén az ONYF-hez kerülő, a pénzbeli ellátásokkal, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az átvett feladat- és hatáskörökhöz kötődő foglalkoztatotti állomány, tárgyi eszköz és egyéb más, vagyoni értékű jogok tekintetében 2017. január 1-jétől az ONYF az OEP jogutódja. Az OEP-től átvételre kerülő feladatok ellátását biztosító informatikai rendszereket 2017. március 31. napjáig az ONYF szakmai iránymutatása szerint a NEAK működteti és üzemelteti, amelyhez a szükséges pénzügyi forrást az ONYF biztosítja. Ezen időszak alatt a NEAK gondoskodik a jogszabályváltozásoknak való megfeleltetésről. Az informatikai rendszereket az ONYF 2017. április 1-jétől veszi át, és az ahhoz kötődő foglalkoztatotti állomány, tárgyi eszköz, valamint egyéb más, vagyoni értékű jogok tekintetében az ONYF 2017. április 1-jétől a NEAK jogutódja. E kérdések rendezésére az ONYF és az OEP, illetve az ONYF és a NEAK megállapodást köt.

(5) Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján az OEP-től 2017. január 1-jén a BFKH-hoz átkerülő feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó foglalkoztatotti állomány, tárgyi eszköz és egyéb más, vagyoni értékű jog tekintetében a BFKH az OEP jogutódja.

(6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti feladatátvételre a 2-5. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(7)[7] Az irányított betegellátási rendszer megszüntetésével, a megszüntetéshez kapcsolódó elszámolásokkal, valamint az elszámolások ellenőrzésével kapcsolatosan a 2016. december 31-ét megelőzően megkezdett és még le nem zárult eljárásokban a NEAK az irányított betegellátási rendszer megszüntetésével, az elszámolásokkal, valamint az elszámolások ellenőrzésével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 348/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2016. december 31-én hatályos szabályai szerint jár el.

14. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egyes feladatainak átvételével összefüggő rendelkezések

15. § (1) 2017. január 1-jén az ONYF Központjának egyes hatósági feladat- és hatásköreit, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyokat a BFKH, az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának egyes hatósági feladat- és hatásköreit, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyokat a BFKH VIII. Kerületi Hivatala veszi át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátvételre a 2-5. §-t megfelelően alkalmazni kell. E kérdések rendezésére az ONYF és a BFKH megállapodást köt.

15. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megszüntetése

16. § Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3) bekezdése alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik, jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

16. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet megszüntetése

17. § Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3) bekezdése alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik, jogutódja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK).

17. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ megszüntetése

18. § (1) Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdése b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az ENKK általános jogutódja - a (3) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével - az ÁEEK.

(3) Az ENKK Orvostechnikai Főosztálya és Kábítószerügyi Főosztálya az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OGYÉI) kerül át. Az ENKK Orvostechnikai Főosztálya és a Kábítószerügyi Főosztálya által ellátott feladatok tekintetében az ENKK jogutódja az OGYÉI.

(4)[8] A (3) bekezdéstől eltérően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 18/B. §-a alapján az ENKK egészségügyi szakértői nyilvántartás vezetése, halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzék vezetése, valamint tápszerek vonatkozásában a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat törvényben meghatározott szabályai betartásának hatósági ellenőrzése feladatai tekintetében jogutód szerv a BFKH.

18. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal megszüntetése

19. § (1) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) 2017. március 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az OTH általános jogutódja - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével - az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

(3) Az OTH

a)[9] európai uniós forrásból finanszírozott projektjei megvalósításával, a fenntartási kötelezettséggel érintett projektjei fenntartásával és az e feladat menedzsmentjével kapcsolatos feladatai, továbbá

b) a munkaegészségügyi feladatai - a stratégiai és módszertani jellegű munkaegészségügyi feladatok kivételével -

tekintetében jogutód az Országos Közegészségügyi Intézet.

(4) Az OTH praxisprogramokkal kapcsolatos feladatai tekintetében az ÁEEK a jogutód.

(5) Az OTH-nak a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben megjelölt feladat- és hatáskörei, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyai tekintetében a közfeladat átvevője a BFKH, illetve a megyei kormányhivatalok.

(6)[10] Az (1)-(5) bekezdés szerinti jogutódlásra a 2-7. § irányadó azzal az eltéréssel, hogy az e rendelkezésekben meghatározott 2016. december 31-ei határnap helyett 2017. március 31-ei határnap alkalmazandó, továbbá a 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az Emberi Erőforrások Minisztériumába kerülő feladatok vonatkozásában a munkavégzéshez szükséges ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek tekintetében az OTH jogutódja az Országos Közegészségügyi Intézet.

(7)[11] Az egészségügyi háttérintézményi integrációt érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 79/2017. (IV. 7.) Korm. rendelettel módosított (3) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdésben foglaltakat az (1) bekezdés szerinti beolvadásos különválás időpontjától kell alkalmazni.

19. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megszüntetése

20. § (1) A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NEFI) 2017. március 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik.

(2) A NEFI általános jogutódja - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével - az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

(3)[12] A NEFI egészségügyi szolgáltatói és alapellátási módszertani feladatai tekintetében az ÁEEK a jogutód.

(4)[13] A NEFI európai uniós forrásból finanszírozott projektjei megvalósításával, a fenntartási kötelezettséggel érintett projektjei fenntartásával és az e feladat menedzsmentjével kapcsolatos feladatai tekintetében jogutód az Országos Közegészségügyi Intézet.

(5)[14] Az (1)-(4) bekezdés szerinti jogutódlásra a 2-7. § irányadó azzal az eltéréssel, hogy az e rendelkezésekben meghatározott 2016. december 31-ei határnap helyett 2017. március 31-ei határnap alkalmazandó.

(6)[15] Az egészségügyi háttérintézményi integrációt érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 79/2017. (IV. 7.) Korm. rendelettel módosított (3) és (4) bekezdésben foglaltakat az (1) bekezdés szerinti beolvadásos különválás időpontjától kell alkalmazni.

20. Az Országos Epidemiológiai Központ megszüntetése

21. § (1) Az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) 2017. március 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az OEK általános jogutódja - a (3) bekezdésben meghatározott feladatok kivételével - az Országos Közegészségügyi Központ, azzal, hogy megnevezése Országos Közegészségügyi Intézetre módosul.

(3)[16] Az OEK és az Országos Közegészségügyi Központ stratégiai és módszertani feladatai tekintetében jogutód az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

(4)[17] Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogutódlásra a 2-7. § irányadó azzal az eltéréssel, hogy az e rendelkezésekben meghatározott 2016. december 31-ei határnap helyett 2017. március 31-ei határnap alkalmazandó.

(5)[18] Az egészségügyi háttérintézményi integrációt érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 79/2017. (IV. 7.) Korm. rendelettel módosított (3) bekezdésben foglaltakat az (1) bekezdés szerinti beolvadásos különválás időpontjától kell alkalmazni.

21. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség megszüntetése

22. § (1) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az OKTF általános jogutódja - a (3) és (4) bekezdésben foglalt feladatok kivételével - a Pest Megyei Kormányhivatal.

(3) Az OKTF-nek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet számára meghatározott igazgatási feladatai, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a szerinti hatósági feladatai tekintetében jogutód a Földművelésügyi Minisztérium.

(4) Az OKTF-nek a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § d) és e) pontjában, valamint 12. § b) pontjában foglalt hatósági feladatai tekintetében jogutód a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM).

22. A Herman Ottó Intézet megszüntetése

23. § (1) A Herman Ottó Intézet a közfeladatok hatékonyabb ellátása és a költségcsökkentés érdekében 2016. december 31. napján jogutód nélkül megszűnik, feladatait - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át. A Herman Ottó Intézet közjogi, valamint magánjogi jogosultságai és kötelezettségei 2017. január 1-jétől a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot jogosítják, illetve kötelezik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendeletben, valamint az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 1/2010. (I. 14.) FVM rendeletben foglalt ügyekben a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

23. A Földmérési és Távérzékelési Intézet megszüntetése

24. § A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3) bekezdése alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik. A FÖMI általános jogutódja a BFKH.

24. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyes feladatainak átvételével összefüggő rendelkezések

25. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (a továbbiakban: NÉBIH) a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, illetve a megyei kormányhivatalokhoz átkerülő feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a NÉBIH jogutódja 2017. január 1-jével a feladatot ellátó, illetve a hatáskör gyakorlására kijelölt szerv.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátvételre a 2-5. §-t megfelelően alkalmazni kell.

25. Az Igazságügyi Hivatal megszüntetése

26. § (1) Az Igazságügyi Hivatal 2016. december 31. napjával beolvadás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az Igazságügyi Hivatal általános jogutódja - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az Igazságügyi Minisztérium.

(3) Az Igazságügyi Hivatal jogutódja

a) az áldozatsegítéssel összefüggő, elsőfokú hatósági eljáráshoz kapcsolódó feladatok tekintetében az általános vagy speciális illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal;

b) a jogi segítségnyújtással összefüggő, hatósági és igazságügyi igazgatási eljáráshoz kapcsolódó feladatok tekintetében az általános vagy speciális illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal;

c) a kárpótlással összefüggő hatósági feladatok tekintetében a BFKH;

d) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése tekintetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar);

e) az Igazságügyi Hivatal munkavégzéséhez szükséges tárgyi eszközökhöz - ide nem értve az informatikai-telekommunikációs eszközöket - kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátási feladatok tekintetében a KEF;

f) a 309/2011. Korm. rendeletben foglalt ellátási feladatok, valamint az e feladatokhoz kapcsolódó informatikai-telekommunikációs eszközökhöz kapcsolódó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek tekintetében a NISZ.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed az Igazságügyi Hivatal jogutódjához átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá valamennyi, a feladat ellátását szolgáló jogviszonyra és a feladat ellátása során keletkezett iratanyagra a (8)-(10) bekezdésben meghatározott kivételekkel.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak kiterjednek különösen

a) a vagyoni jogokra és kötelezettségekre,

b) az átvett feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszközállományra,

c) a feladatokat ellátó foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, valamint a foglalkoztatási jogviszonyukra.

(6) A (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerinti szerv vagy szervezet az Igazságügyi Hivatal jogutódjaként jogosult a (4) és (5) bekezdés szerinti jogviszonyok vonatkozásában

a) eljárni a jogtalanul igénybe vett vagy visszafizetésre meghatározott összegek beszedése érdekében,

b) félként belépni a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokba.

(7) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével a (2)-(6) bekezdés alkalmazásában az átvett feladatok ellátásához kapcsolódóan - a feladatot ellátó foglalkoztatottak esetén - a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítője az adott feladat tekintetében jogutódként megjelölt szervezet vezetője. Az átvett feladathoz kapcsolódó jogviszonyok alatt minden jog és kötelezettség, valamint az átvett feladathoz tartozó létszám is értendő.

(8) A (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt feladatokkal összefüggésben a vagyon, a létszám és a költségvetési előirányzatok a BFKH, mint jogutód részére kerülnek átcsoportosításra. A feladatot ellátó foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére a BFKH jogutódként jogosult.

(9) A (3) bekezdés d) pontja alapján átvett feladatokkal összefüggésben a Kar részére vagyon, létszám és költségvetési forrás nem kerül átcsoportosításra. A (3) bekezdés d) pontja szerinti feladatok átvétele nem minősül a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak.

(10) A (3) bekezdés f) pontja szerinti jogutódlás nem terjed ki a jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásokra és az azokban tárolt adatokra.

(11) Az Igazságügyi Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott beolvadás időpontjáig új kötelezettséget korlátozás nélkül vállalhat.

26. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megszüntetése

27. § (1) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3b) bekezdés b) pontja alapján beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az NFH általános jogutódja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az NFM.

(3) A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében és 3. § (3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az NFH jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal.

27. A Nemzeti Közlekedési Hatóság megszüntetése

28. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) 2016. december 31. napjával az Áht. 11. § (3) bekezdés alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az NKH általános jogutódja - a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) eltérő rendelkezése hiányában - az NFM.

29. § (1) A folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró hatóság helyébe az a hatóság lép, amely az R. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik az adott hatósági ügy elbírálására.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogutódlás azt eredményezné, hogy az adott ügyben elsőfokú döntést meghozó szervnek kellene másodfokon elbírálnia a korábban hozott saját elsőfokú döntését, az R. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv helyett a Pest Megyei Kormányhivatal, a Pest Megyei Kormányhivatal ügyeiben a BFKH jár el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatátvétel az NKH, az NKH Központja vagy az NKH elsőfokú szervei által az R. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek, igazolványok, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint hatósági jogkörben hozott döntések és keletkezett dokumentumok érvényességét nem érinti.

30. § A 2016. december 31. napján hatályban lévő, az NKH által kötött

a) azon együttműködési megállapodások tekintetében, amelyek valamely közigazgatási hatósági feladat ellátásához kapcsolódnak, az NKH helyébe azon szerv lép, amelynek az R. alapján feladat- és hatáskörébe tartozik az érintett hatósági ügy;

b) ingatlanra vonatkozó bérleti szerződések esetén az NKH helyébe jogutódként az a szerv lép, amely az érintett ingatlant továbbhasználja, abban az esetben, ha az érintett ingatlant az NFM használja tovább, a vonatkozó bérleti szerződésekbe az NKH helyébe a KEF lép;

c)[19] ingatlanra vonatkozó vagyonkezelési szerződések esetén az NKH helyébe jogutódként az a szerv lép, amely az érintett ingatlant továbbhasználja, abban az esetben, ha az érintett ingatlant az NFM használja tovább, a vonatkozó szerződésekbe az NKH helyébe a KEF lép;

d) közüzemi vagy egy meghatározott ingatlanhoz kapcsolódó szerződések esetén az NKH helyébe jogutódként az a szerv lép, amely a közüzemi szerződéssel érintett ingatlant továbbhasználja, abban az esetben, ha az érintett ingatlant az NFM használja tovább, a vonatkozó közüzemi szerződésekben az NKH helyébe a KEF lép;

e)[20] a közlekedési hatósági tevékenységhez kapcsolódó országos nyilvántartások, informatikai rendszerek működtetéséhez és fejlesztéséhez a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet 1. mellékletének 1. pont 1.30. alpontja és 2. pont 2.3. alpontja szerinti feladatokhoz kapcsolódó szerződések esetében az NKH helyébe az NFM lép;

f) azon megbízási szerződések esetén, ahol a másik fél képzőszerv, az NKH helyébe az NFM lép.

31. § Az alábbi, folyamatban lévő projektek tekintetében - ide értve a projekthez kapcsolódó szerződéseket és folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokat is - az NKH helyébe az NFM lép:

a) a "Nemzeti Tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat" kiépítésére irányuló projekt;

b) a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 "Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása" című projekt;

c) "A magyarországi Folyami Információs Szolgáltatások hatékonyságának növelése" című projekt (CEF projekt azonosító száma: 2014-HU-TM-0619-W).

28. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal megszüntetése

32. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) 2016. december 31. napján az Áht. 11. § (3) bekezdés alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik.

(2) Az MKEH általános jogutódja a BFKH.

29. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egyes feladatainak átvételével összefüggő rendelkezések

33. § (1) A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról (a továbbiakban: NSZFH) szóló kormányrendeletben meghatározott, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz 2017. január 1-jével átkerülő hatósági feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az NSZFH helyébe a Pest Megyei Kormányhivatal lép.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátvételre a 2-5. §-t megfelelően alkalmazni kell.

30. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megszüntetése

34. § (1) A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Forster Központ) 2016. december 31. napján jogutódlással megszűnik.

(2) A Forster Központ által ellátott,

a) a kulturális örökség elemeinek nyilvántartásával kapcsolatos hatósági és egyéb tevékenységgel,

b) a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel kapcsolatos hatósági és egyéb tevékenységgel,

c) a világörökséggel,

d) a nemzetközi ügyekkel,

e) az állami elővásárlási jog gyakorlásával,

f)[21]

g) a kulturális örökségi értékek osztályozásával,

h) az örökségvédelmi tanácsadói testületek működtetésével,

i) a kulturális örökség elemei védettségével kapcsolatos tudományos előkészítéssel,

j) a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői tevékenységgel, a közszolgálati tisztviselők kötelező továbbképzésével, ismeretterjesztéssel és közművelődéssel, a szakmai és társadalmi együttműködéssel

összefüggő feladatokat 2017. január 1-jétől a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) A Forster Központ által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum fenntartói feladatait 2017. január 1-jétől a Magyar Művészeti Akadémia látja el.

(3a)[22] A Magyar Művészeti Akadémia közfeladatként

a) ellátja a műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetésével összefüggő feladatokat, valamint

b) közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői és tudományos tevékenységekben, illetve az ismeretterjesztéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

(4) A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Budavári Kft.) 2017. január 1-jétől közfeladatként ellátja

a) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 20. pontja szerinti nagyberuházás régészeti előkészítését és koordinálását, az előzetes régészeti dokumentáció készítését és ennek részeként próbafeltárás végzését, valamint a jogszabályban meghatározott régészeti feladatokat;

b) a régészeti feltárások végzésénél alkalmazott szempontrendszerek, szakmai irányelvek és protokollok kidolgozását;

c) a régészeti örökség felkutatásában való közreműködést;

d) a Forster Központ megvalósítása alatt álló egyes kiemelt nemzeti örökségvédelmi programok, projektek fejlesztési feladatait;

e) a Forster Központ által ellátott létesítménygazdálkodási feladatokat, a hozzá kapcsolódó, az ingatlanok fenntartására, üzemeltetésére, hasznosítására vonatkozó feladatokat, valamint az ingatlanokra vonatkozó beruházási és fejlesztési feladatokat;

f) a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos információk nyújtásával, hasznosítással kapcsolatos tanácsadással, pályázati tanácsadással és közreműködéssel, fejlesztéssel, felújítással kapcsolatos tanácsadással, tervpályázati eljárás lebonyolításával összefüggő feladatokat;

g) a veszélyeztetett műemlékek helyzetének konszolidálásában, hasznosítási javaslatok készítésében való közreműködéssel kapcsolatos feladatokat;

h) a kulturális örökséget érintő fejlesztési programok kidolgozásában, nyomonkövetésében, a stratégiai és operatív folyamatokban való közreműködéssel összefüggő feladatokat;

i) a kulturális örökségre alapozott projektek kidolgozását, megvalósítását, koordinálását;

j) a vagyonkezelt ingatlanokra vonatkozóan a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közgyűjteményi feladatokat, továbbá múzeumi, közművelődési és más kulturális szolgáltatások nyújtását;

k) a kulturális örökséget érintő előkészítési és tervezési feladatokat;

l) a Forster Központ által ellátott egyéb, a (2)-(4) bekezdésben nem nevesített feladatokat.

(4a)[23] A (4) bekezdéstől eltérően a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram vonatkozásában a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft.) látja el közfeladatként a (4) bekezdés d)-f) és h)-k) pontja szerinti feladatokat.

(4b)[24] A (4) bekezdéstől eltérően a 3. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. látja el közfeladatként a (4) bekezdés d)-f) és h)-k) pontja szerinti feladatokat.

(4c)[25] A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. közfeladatként látja el a vagyonkezelésében álló vagyonelemekre vonatkozó turisztikai, üzleti célú és egyéb hasznosítási feladatokat.

35. § (1) A 34. §-ban meghatározott feladatok vonatkozásában a Forster Központ jogutódja - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - 2017. január 1-jétől a feladat ellátására kijelölt szerv.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogutódlás kiterjed a Forster Központ jogutódjához átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá valamennyi, a feladat ellátását szolgáló jogviszonyra.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak kiterjednek különösen

a) a vagyoni jogokra és kötelezettségekre,

b) az átvett feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszközállományra,

c) a feladatokat ellátó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyukra vagy munkaviszonyukra.

(4) A 34. § (4) bekezdésben meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan a Forster Központ által benyújtott, folyamatban lévő vagy lezárult európai uniós pályázatok, a Forster Központtal megkötött európai uniós támogatási szerződések, valamint az ezekkel kapcsolatosan megkötött együttműködési megállapodások vagy konzorciumi szerződések tekintetében a Forster Központ jogutódja a Budavári Kft.

(5) A Kötv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartások vezetéséhez szükséges szoftvereszközök és virtuális szerverek üzemeltetési és fejlesztési feladatainak ellátása tekintetében a Forster Központ feladatait a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt feladatellátás nem terjed ki a Kötv. 71. § szerinti nyilvántartások adatainak tulajdonjogára, ezek fölött a tulajdonosi jogokat a miniszter - mint a nyilvántartást vezető hatóság és a kulturális javak hatósága - gyakorolja.

(7) A Forster Központ jogutódja a Miniszterelnökség

a) az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0043 "Forster Központ szervezetfejlesztési programja" című projektben;

b) az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014; "Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés" program; HU11-0008-PP4-2013 "A kulturális örökség társadalmi és gazdasági hatásainak feltárása" című pályázatban;

c) az EKOP-2007/1.2.2 "Egyablakos vámügyintézés megteremtése" című projektben, valamint

d) az EKOP-1.A.1-08/B-2009-0009 "A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közszolgáltatásainak elektronizálása, informatikai rendszerének fejlesztése" című projektben.

(8) A Magyar Építészeti Múzeummal kapcsolatos feladatok, a kapcsolódó humán erőforrás, költségvetési források és eszközök, a folyamatban lévő ügyek átvételéről és az esetlegesen folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokba való belépésről a Magyar Művészeti Akadémia, a Miniszterelnökség és Forster Központ közfeladat-ellátási megállapodásban 2016. december 31. napjáig rendelkezik.

(9) Az Áht. 49. §-a szerint a Miniszterelnökséggel kötött megállapodásokban a Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Forster Központ jogutódja.

35/A. §[26] (1) A 35. § (9) bekezdése alapján a Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz

a) átkerült, az Áht. 49. §-a szerint a Forster Központ és a Miniszterelnökség között a Forster Központ megszűnését megelőzően megkötött megállapodások (a továbbiakban: lebonyolítói megállapodások) alapján létrejött azon támogatási szerződések végrehajtását, amelyek esetében a szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás benyújtásának határidejeként 2018. január 1. napját vagy azt követő időpontot határoztak meg, valamint

b) átkerült lebonyolítói megállapodások végrehajtását az a) pont szerinti támogatási szerződések vonatkozásában

2018. január 1-jétől a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogviszonyok tekintetében a Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogutódja a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.

36. § (1) A Miniszterelnökség, a Budavári Kft. és a Magyar Művészeti Akadémia az átvett feladatok tekintetében kötelesek hozzáférést biztosítani egymásnak az átvett feladatok ellátásához szükséges adatokhoz, adatbázisokhoz.

(2) A 34. §-ban meghatározottak szerinti szerv vagy szervezet a Forster Központ jogutódjaként jogosult

a) eljárni a jogtalanul igénybe vett vagy visszafizetésre meghatározott összegek beszedése érdekében,

b) félként belépni a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokba.

(3) Az európai uniós forrásból finanszírozott projektek esetében a 34. §-ban meghatározott szerv vagy szervezet a 4/2011. Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése, valamint a 272/2014. Korm. rendelet 63. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a jogutódlás bekövetkeztét követő nyolc napon belül köteles a támogató felé megtenni. Az egyéb forrásból finanszírozott projektek vagy pályázatok esetében a 34. §-ban meghatározott szerv vagy szervezet az adott projektre vagy pályázatra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint köteles eljárni.

37. § (1) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet szerinti átadás-átvételi eljárást legkésőbb 2016. december 31. napjáig kell lefolytatni. A megszűnő Forster Központ éves költségvetési beszámolóját a 34. § (4) bekezdése szerinti jogutód szerv köteles elkészíteni.

(2) A 34. § (4) bekezdésben meghatározott, átvett feladatokhoz kapcsolódó, hatályában 2017. január 1. napján áthúzódó egyes szerződésekből, az előzetes régészeti dokumentáció készítésével kapcsolatos szerződések esetében a beruházóval megkötött, hatályában 2017. január 1. napján áthúzódó szerződésekből és az azokhoz kapcsolódó alvállalkozási szerződésekből származó jogokat és kötelezettségeket a Budavári Kft. veszi át.

(3) Azon szerzői jogi védelem alá tartozó művek esetében, amelyek felhasználására a Forster Központ a szerzővel felhasználási szerződést kötött, a felhasználási jogok vonatkozásában a Forster Központ jogutódja a 34. §-ban meghatározott szerv.

(4) A Forster Központ által végzett régészeti feltárások esetében - hatósági bejelentés és döntés nélkül - a Forster Központ, mint a feltárási engedély vagy a bejelentés tudomásul vételének jogosultja helyébe - jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervként - a Budavári Kft. lép.

(5) A Forster Központ által szakmai tanácsadó testületként működtetett Kulturális Javak Bizottsága, az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület tagjainak jogviszonya folyamatos, a testületek tevékenységének folytatásáról 2017. január 1. napjától a miniszter gondoskodik.

37/A. §[27]

37/B. §[28] A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. a 34. § (4a) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében a Budavári Kft. jogutódja. A jogutódlásra a 2. §-t, a 3. § (1) és (6) bekezdését, az 5-6. §-t, valamint a 7/A. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

37/C. §[29] A Magyar Művészeti Akadémia - a 34. § (3a) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében - az e rendelet hatálybalépését követő naptól a Miniszterelnökség jogutódja. A jogutódlásra a 2. §-t, a 3. § (1) és (6) bekezdését, az 5-6. §-t, valamint a 7/A. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 2016. december 31-ei határnap helyett az e rendelet hatálybalépésének napja alkalmazandó határnapként.

37/D. §[30] 2018. november 1-jétől a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el közfeladatként a Budapest I. kerület, Színház utca 1-3. és 5-11. szám alatti, valamint a Budapest I. kerület, Úri utca 45. szám alatti ingatlan tekintetében az üzemeltetési és létesítménygazdálkodási feladatokat, azzal, hogy a feladatátvétel időpontjában folyamatban lévő építési, környezetrendezési és belsőépítészeti tevékenységek és az ezekre vonatkozó jogviszonyok vonatkozásában továbbra is a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. látja el a beruházói, megrendelői, valamint a magyar építészetről szóló törvény szerinti építtetői feladatokat.

37/E. §[31] A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a 37/D. §-ban meghatározott feladatok tekintetében a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. jogutódja. A jogutódlásra a 2. §-t, a 3. § (1) és (6) bekezdését, a 6. §-t, valamint a 7/A. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

37/F. §[32] A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. a 34. § (4b) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében a Budavári Kft. jogutódja. A jogutódlásra a 2. §-t, a 3. § (1) és (6) bekezdését, az 5. §-t, a 6. §-t, valamint a 7/A. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A 7/A. § (4) bekezdése alkalmazása során a 3. mellékletben megjelölt ingatlanok tekintetében a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. és a Budavári Kft. 2019. január 1. napja szerinti állapotra vonatkozó közös tételes (mennyiségi és értékbeni) ingó vagyonelem leltárt kötelesek felvenni, és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. e leltárban megjelölt vagyonelemeket köteles jogutódként átvenni.

31. Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont megszüntetése

38. § (1) Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont (a továbbiakban: Eszterháza Központ) 2016. december 31. napján megszűnik.

(2) Az Eszterháza Központ feladatait - közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel - jogutódlással 2017. január 1-jétől a "NISTEMA" Kereskedelmi és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: "NISTEMA" Nonprofit Kft.) látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed valamennyi, az Eszterháza Központ által ellátott feladatra, jogosultságra és kötelezettségre, továbbá valamennyi, az ezekhez kapcsolódó jogviszonyra, különösen

a) az ezekkel összefüggő vagyoni jogokra és kötelezettségre,

b) az ingó és ingatlan állományra,

c) az átvett feladatokat ellátó alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, munkaviszonyára, közalkalmazotti jogviszonyára.

(4) Az Eszterháza Központ 2016. december 31. napjáig vállalhat kötelezettséget és létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(5) A megszűnő Eszterháza Központ éves költségvetési beszámolóját a "NISTEMA" Nonprofit Kft. köteles elkészíteni.

(6) A "NISTEMA" Nonprofit Kft. köteles az Eszterháza Központtól átvett európai uniós forrásból finanszírozott projektek esetében a támogatási szerződésekben foglaltak szerint, a 4/2011. Korm. rendelet 36. § (8) bekezdése alapján a 36. § (1) bekezdése szerinti, valamint a 272/2014. Korm. rendelet 89. § (3) bekezdése alapján a 86. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a jogutódlás bekövetkeztét követő nyolc napon belül a támogató felé megtenni.

32. A Külügyi és Külgazdasági Intézet megszüntetése

39. §[33]

33. A Mezőhegyesi Állami Ménes megszüntetése

40. § (1) A Mezőhegyesi Állami Ménes 2016. december 31. napján megszűnik.

(2) A Mezőhegyesi Állami Ménes feladatait - közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel - jogutódlással 2017. január 1-jétől a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) látja el.

(3) Az 1. § (2) bekezdése szerinti jogutódlás kiterjed valamennyi, a Mezőhegyesi Állami Ménes által ellátott feladatra, jogosultságra és kötelezettségre, továbbá valamennyi, az ehhez kapcsolódó jogviszonyra, különösen

a) az ezekkel összefüggő vagyoni jogokra és kötelezettségre,

b) az ingó és ingatlan állományra,

c) az átvett feladatokat ellátó alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, munkaviszonyára, közalkalmazotti jogviszonyára.

(4) A Mezőhegyesi Állami Ménes 2016. december 31. napjáig vállalhat kötelezettséget és létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(5) A megszűnő Mezőhegyesi Állami Ménes éves költségvetési beszámolóját a Társaság köteles elkészíteni.

(6) A Társaság köteles a Mezőhegyesi Állami Ménestől átvett európai uniós forrásból finanszírozott projektek esetében a támogatási szerződésekben foglaltak szerint, a 4/2011. Korm. rendelet 36. § (8) bekezdése alapján, a 36. § (1) bekezdése szerinti, valamint a 272/2014. Korm. rendelet 89. § (3) bekezdése alapján, a 86. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a jogutódlás bekövetkeztét követő nyolc napon belül a támogató felé megtenni.

34. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megszüntetése

41. § (1) A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) 2016. december 31. napján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az NFM-be történő jogutódlással megszűnik.

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 46/K. § (3) bekezdése alapján a KKK által a Kkt. 32. § (6) bekezdés alapján ellátott országos közúti vagyonkezelői feladatok, valamint az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MK NZrt.).

(3)[34] A (2) bekezdés szerinti feladat ellátásához szükséges eszközöket a KKK 2016. december 31-ei határidővel a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében köteles a könyveiből kivezetni, és azokat a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. köteles ugyanazzal a nappal könyveibe nyilvántartásba venni. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a vagyonkezelő által elkészített és hitelesített, 2016. december 31. napjára vonatkozó leltározást a KKK köteles elvégezni 2016. december 31-ig és a leltározott eszközökről mennyiségi és értékbeni adatot szolgáltatni az MNV Zrt. részére.

(4) Az (3) bekezdés szerinti nyilvántartás-rendezés részletes szabályainak rögzítése érdekében a KKK, az MK NZrt., az MNV Zrt. és az NFM 2016. december 30. napjáig köteles megállapodást kötni.

35. A fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes feladatainak átadásával összefüggő rendelkezések

42. § (1) A megyei kormányhivatal által másik megyére (ide nem értve a fővárost) kiterjedő illetékesség szerint ellátott környezetvédelmi és természetvédelmi feladat- és hatáskörei, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével azon megyei kormányhivatal, amelyre a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal illetékessége korábban kiterjedt.

(2) A BFKH Pest megyére kiterjedő illetékesség szerint ellátott családtámogatási és fogyatékossági támogatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörei, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével a Pest Megyei Kormányhivatal.

(3) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által ellátott, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. melléklet b) pontja szerinti esetben a nemzetközi családtámogatási feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével a Vas Megyei Kormányhivatal.

(4) A fővárosi és - a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kivételével - a megyei kormányhivatalok által ellátott, a bányászati dolgozók kereset-kiegészítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal által ellátott családtámogatási és nyugdíjbiztosítási igazgatási feladatokkal összefüggő folyósítási, követeléskezelési és végrehajtási feladatok, a hatósági döntést nem igénylő, kizárólag nemzetközi adatcserével vagy adatigazolással kapcsolatos feladatok, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével az ONYF. Az átvett feladat- és hatáskörökhöz kötődő foglalkoztatotti állomány, tárgyi eszköz és egyéb más, vagyoni értékű jogok tekintetében az ONYF és az érintett fővárosi és megyei kormányhivatal megállapodást köt.

(6) A családtámogatási ellátásokkal, a fogyatékossági támogatással és a vakok személyi járadékával kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével, digitalizálásával, valamint ezen ügyekben az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatok, továbbá a bányászati kereset-kiegészítéssel és a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok eljárásaiban keletkezett küldemények központilag történő érkeztetésével kapcsolatos feladatok átvevője 2017. január 1-jével az ONYF. Az átvett feladat- és hatáskörökhöz kötődő foglalkoztatotti állomány és előirányzat átadása tekintetében az ONYF és az érintett fővárosi és megyei kormányhivatal megállapodást köt.

(7) A fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok közül

a) a Baranya Megyei Kormányhivatal által Somogy megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Somogy Megyei Kormányhivatal;

b) a Baranya Megyei Kormányhivatal által Tolna megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Tolna Megyei Kormányhivatal;

c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által Vas megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Vas Megyei Kormányhivatal;

d)[35] a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által Zala megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Zala Megyei Kormányhivatal;

e) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal által Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

a közfeladat átvevője 2017. január 1-jétől.

(8) Az (1)-(7) bekezdés szerinti feladatátvételre a 2-5. §-t megfelelően alkalmazni kell.

43. § (1)[36]

(2) A megyei kormányhivatal elsőfokú halgazdálkodási hatáskörben hozott döntéseivel szemben 2017. január 1-jén folyamatban lévő fellebbezési eljárásokat a - hatáskör tekintetében jogelőd - NÉBIH folytatja le.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az elsőfokú döntéssel szemben folyamatban lévő felügyeleti eljárásokra is alkalmazni kell.

36. Záró rendelkezések

44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez

A KEKKH által megvalósítás alatt álló vagy fenntartott, európai uniós forrásból finanszírozott projektek átvétele

2. melléklet a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kezelt vagy fenntartott, európai uniós forrásból finanszírozott projektekben ellátott feladatok átvétele

3. melléklet a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez[37]

2019. január 1. napjával a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft.-hez kerülő ingatlanok