2019. évi CXVIII. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint."

(2) Az Öpt. 9/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,3 ezreléke."

2. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

2. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az állami támogatásra jogosult szerződéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően. Állami támogatásra nem jogosult szerződéses módozatok esetén ezen feltételek teljesítését az MNB ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja."

3. § (1) Az Ltp. 7. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a megtakarítást nem szükséges egyenlő részletekben teljesíteni olyan lakás-előtakarékossági szerződés esetén, amelyhez nem kapcsolódik állami támogatás."

(2) Az Ltp. 7. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést olyan lakás-előtakarékossági szerződés esetén, amelyhez nem kapcsolódik állami támogatás. Ebben az esetben a betétből kivehető részösszeg mértékét a lakástakarékpénztár az általános szerződési feltételekben határozza meg."

4. § Az Ltp. 12. § (1) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:

(A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:)

"f) vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását,

g) bizalmi szolgáltatást,

h) likviditáskezelési céllal legfeljebb 6 hónapra szóló repó- és fordított repóügyletek megkötését."

5. § Az Ltp. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ide nem értve az értékpapír fedezete mellett kötött repóügyleteket (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett kölcsönök állománya - beleértve a 10. § (2) bekezdésében foglalt esetet is - a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át."

6. § Az Ltp. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb húsz százalékát helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézeteknél, melybe nem értendő bele a lakástakarékpénztár bármely Európai Unió tagállamának központi bankjánál vagy a lakástakarékpénztár anyavállalatánál vezetett fizetési számlák és az ott elhelyezett betétek egyenlege."

7. § Az Ltp. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az általános szerződési feltételek módosításához az állami támogatás nélküli módozatokra vonatkozó általános szerződési feltételek kivételével az MNB engedélye szükséges."

8. § Az Ltp. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A lakás-előtakarékosság állami támogatására az a lakás-előtakarékoskodó vagy kedvezményezett jogosult, aki Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) magyar állampolgár,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorló személy, vagy

c) bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy menekültként elismert személy."

9. § Az Ltp. 23. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a lakás-előtakarékoskodó az állami támogatás iránti kérelmet nyújt be a lakástakarékpénztárhoz, a lakástakarékpénztár a természetes személy lakáselőtakarékoskodó vagy - amennyiben kedvezményezettet jelölnek meg - a kedvezményezett személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, lakcímét, nem természetes személy nevét, adószámát és az épület címét, helyrajzi számát a jogosultság ellenőrzése céljából megküldi a kincstár részére. A támogatás folyósítása és összegének megállapítása, valamint a jogosultság ellenőrzése céljából a lakástakarékpénztár megküldi továbbá a kincstár részére a szerződés megkötésének időpontját, a megtakarítási év kezdetét, a betétszámlára az adott megtakarítási évben befizetett összeget, töredék megtakarítási év esetén annak végét és a szerződésben rögzített lakáskölcsön kamatát. A kincstár a lakástakarékpénztár által továbbított adatokról nyilvántartást vezet.

(4) A kincstár a (3) bekezdés szerinti adatokat az állami támogatás felvételét követő 10 évig kezelheti a támogatásra való igényjogosultság ellenőrzése céljából."

10. § Az Ltp.

a) 11. § (6) bekezdésében a "hitelkérelem benyújtásának napját követően" szövegrész helyébe a "hitelkérelem benyújtásának napján vagy azt követően" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag" szövegrész helyébe az "áthidaló kölcsön nyújtásán kívül üzletszerűen kizárólag" szöveg,

c) 15. § (2) bekezdés a) pontjában az "Európai Uniónak vagy" szövegrész helyébe az "Európai Uniónak vagy az Európai Gazdasági Térségnek vagy" szöveg,

d) 15. § (5) bekezdésében a "legfeljebb harminc" szövegrész helyébe a "legfeljebb negyven" szöveg,

e) 16. § (1) és (5) bekezdésében a "kiegyenlítési céltartalékot" szövegrész helyébe a "kiegyenlítési tartalékot" szöveg,

f) 16. § (2) és (4) bekezdésében a "kiegyenlítési céltartalék" szövegrész helyébe a "kiegyenlítési tartalék" szöveg,

g) 16. § (3) bekezdésében a "kiegyenlítési céltartalék" szövegrészek helyébe a "kiegyenlítési tartalék" szöveg,

h) 16. § (4) bekezdésében a "kiegyenlítési céltartalék-állománynak" szövegrész helyébe a "kiegyenlítési tartalékállománynak" szöveg,

i) 24. § (3) bekezdésében az "Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó" szövegrészek helyébe az "Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó, vagy kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett" szöveg,

j) 24. § (4) bekezdésében az "Amennyiben a lakáselőtakarékoskodó" szövegrész helyébe az "Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó, vagy kedvezményezett jelölése esetén a kedvezményezett" szöveg,

k) 24. § (6b) bekezdésében a "lakástakarékpénztár bírálja el" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatások ügyében illetékes járási hivatal bírálja el" szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti az Ltp. 6. § (1) bekezdés d) pontjában a "kétharmados közgyűlési határozattal" szövegrész.

3. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

12. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 116. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(4) A szorzószám magánnyugdíjpénztár esetén: kettő.

(5) A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,3 ezreléke."

4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

13. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"2. ajánlattevő:

a) e törvény IV. és LVI. fejezetei alkalmazásában az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk i) pontjában meghatározott személy,

b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz,"

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 93. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"93. multilaterális kereskedési rendszer (MTF): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,"

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"94. értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel / nyilvános ajánlattétel: az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontjában meghatározott fogalom,"

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 95. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"95. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint meghatározott értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel és értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése,"

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"99. nyílt végű befektetési alap: a Kbftv. szerint ilyenként meghatározott befektetési alap,"

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 117a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"117a. szervezett kereskedési rendszer (OTF): a Bszt.-ben meghatározott fogalom,"

14. § (1) A Tpt. 12/B. § (2) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

(A kötvénynek tartalmaznia kell:)

"h) egyoldalú kezességvállalás esetén a kezességvállaló jognyilatkozatát és aláírását,

i) a kötvény kiállításának helyét és napját,

j) a kibocsátó aláírását."

(2) A Tpt. 12/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kötvényben a kibocsátójáért vállalt kezesség egyoldalú jognyilatkozatként is érvényes, annak érvényesítésére a kötvény mindenkori jogosultja jogosult."

15. § A Tpt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során:

a) értékpapír: az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1129 rendelet] 2. cikk a) pontjában meghatározott fogalom,

b) tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk b) pontjában meghatározott fogalom,

c) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk c) pontjában meghatározott fogalom,

d) kibocsátó: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk h) pontjában meghatározott fogalom.

(2) E fejezet rendelkezéseit

a) az (EU) 2017/1129 rendelettel, valamint

b) az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Bizottság (EU) 2019. március 14-i 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendeletével

együtt kell alkalmazni."

16. § A Tpt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha az értékpapír forgalomba hozatala nem nyilvános forgalomba hozatallal történik."

17. § A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja, illetve a vételi és eladási árak közzététele önmagában nem tekintendő értékpapírra vonatkozó nyilvános-ajánlattételnek, így nem minősül nyilvános forgalomba hozatalnak.

(2) Értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő - nyilvános forgalomba hozatalnak nem minősülő -regisztrációja esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet végző piacműködtető vagy befektetési vállalkozás meghatározza a kibocsátó által az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe való első bevezetésekor benyújtandó információs dokumentum tartalmát és vizsgálatának szabályait."

18. § A Tpt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén az (EU) 2017/1129 rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Zártkörűen működő részvénytársaság részvényére történő nyilvános ajánlattételhez, illetve ilyen részvény szabályozott piacra történő bevezetéséhez, multilaterális kereskedési rendszerbe vagy szervezett kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges.

(3) A zártkörűen forgalomba hozott értékpapír nyilvános ajánlattételét, illetve szabályozott piacra történő bevezetését követően nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül.

(4) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően értékpapírnak multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetése nyilvános forgalomba hozatalnak minősül, ha az értékpapírnak multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetése során az "értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel" fogalmát kimerítő közlést is kiadnak."

19. § (1) A Tpt. 21. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha e törvény, illetve az (EU) 2017/1129 rendelet másként nem rendelkezik, értékpapírra történő nyilvános ajánlattétel, illetve értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) köteles közzétenni. A tájékoztató közzétételéhez a Felügyelet - (EU) 2017/1129 rendelet szerinti - jóváhagyása szükséges.

(1a) Tájékoztató közzététele helyett a 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni értékpapírra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor az értékpapír ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb, és az értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel nem feleltethető meg az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdése szerinti esetek egyikének sem. Jelentős új tényezők, lényeges hibák vagy lényeges pontatlanságok esetén a minimum tájékoztatóhoz indokolatlan késedelem nélkül kiegészítést kell fűzni."

(2) A Tpt. 21. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az (EU) 2017/1129 rendelet

a) 1. cikke (4) bekezdésének a)-e) és j) pontjában foglalt nyilvános ajánlattétel esetén a 16. §-ban,

b) 1. cikke (4) bekezdésében foglalt nyilvános ajánlattétel és 1. cikke (5) bekezdésének a)-h) pontjában foglalt szabályozott piacra történő bevezetés esetén a 17. § (1) bekezdésében

foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

(3) A Tpt. 21. § (6)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A kibocsátó, illetve az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy az értékpapír-sorozat regisztrációjának feltételeként a Bszt. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer működtetése tevékenységet végző piacműködtető vagy befektetési vállalkozás által meghatározott tartalmú és általa jóváhagyott információs dokumentumot készít és a Felügyelet által üzemeltetett információtárolási rendszeren és a Felügyelet által elfogadott nyelven tesz közzé. Nem kell információs dokumentumot közzétenni értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha a regisztrálandó értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételre tájékoztató vagy minimum tájékoztató közzétételével került sor.

(7) Az információs dokumentum a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás általi jóváhagyást követő tizenkét hónapig hatályos, amely időszak alatt lehet az értékpapírt multilaterális kereskedési rendszerbe regisztrálni.

(8) Ha a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás tudomására, ami az információs dokumentum kiegészítését teszi szükségessé, a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó meghallgatása után elrendeli az információs dokumentum kiegészítését.

(9) A kibocsátó, az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy és a forgalmazó köteles haladéktalanul az információs dokumentum kiegészítését kezdeményezni, ha a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás általi jóváhagyás és a multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az információs dokumentum kiegészítését indokolttá teszi.

(10) Az információs dokumentum kiegészítéséhez a piacműködtető vagy a befektetési vállalkozás jóváhagyása szükséges.

(11) Nem kell információs dokumentumot közzétenni értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációjához az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (5) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott esetekben, azzal, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletben meghatározott szabályozott piac alatt e bekezdés alkalmazásakor multilaterális kereskedési rendszert kell érteni."

(4) A Tpt. 21. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Nem kell információs dokumentumot közzétenni az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén, ha a regisztrálandó értékpapír-sorozat szabályozott piacra vagy az OECD tagállamában bejegyzett tőzsdére be van vezetve.

(13) Értékpapír szervezett kereskedési rendszerbe történő regisztrációja esetén a (6)-(12) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."

20. § A Tpt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást, hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) köteles megbízni, kivéve, ha

a) e törvény a nyilvános forgalomba hozatal szabályait, illetve az (EU) 2017/1129 rendelet a tájékoztató elkészítésére és közzétételére vonatkozó szabályait kizárólag szabályozott piacra történő bevezetés esetére rendeli alkalmazni;

b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;

d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba;

e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;

f) az azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényekkel, azonos értékpapír-sorozatba tartozó értékpapírokkal ugyanazon - a Bszt. szerinti - kereskedési helyszínen már kereskednek vagy kereskedtek, regisztrálnak vagy regisztráltak; vagy

g) az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdés a)-e) pontjában és (5) bekezdésében foglalt esetek szerinti nyilvános ajánlattételre vagy szabályozott piacra történő bevezetésre kerül sor."

21. § A Tpt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) Semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha - az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az értékpapírt a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató vagy minimum tájékoztató hiányában, illetve - a 23. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hozták nyilvánosan forgalomba. Ugyancsak semmis az értékpapír jegyzése, illetve az adásvételére kötött szerződés, ha zártkörűen működő részvénytársaság részvénye a működési forma megváltoztatására vonatkozó közgyűlési határozat nélkül került nyilvános ajánlattételre, illetve kezdeményezték annak szabályozott piacra történő bevezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen felel."

22. § A Tpt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban vagy azok bármely kiegészítésében adott információért való felelősségért, és ezzel összefüggésben az értékpapír tulajdonosának okozott kár megtérítéséért a kibocsátó vagy annak Ptk. szerinti igazgatósága, Ptk. szerinti ügyvezetője, illetve Ptk. szerinti felügyelő bizottsága, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel, és ez a felelősség a tájékoztató közzétételétől számított öt évig terheli. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét vagy megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét vagy székhelyét, aki vagy amely a tájékoztató, a minimum tájékoztató vagy azok valamely része tartalmáért felel. A tájékoztatóban, minimum tájékoztatóban foglalt minden információra, illetve az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.

(2) A tájékoztatót, minimum tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató, illetve a minimum tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az (EU) 2017/1129 rendelet 7. cikke szerinti összefoglaló vagy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának az (EU) 2017/1129 rendelet 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti egyedi összefoglalója alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha

a) az félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy

b) - a tájékoztatóban foglalt információkkal összevetve - nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba."

23. § (1) A Tpt. 44. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Állampapír vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertetőt és nyilvános ajánlattételt kell közzétenni.

(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.

(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a (6) bekezdésben meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a hirdetménnyel megegyező módon kell közzétenni."

(2) A Tpt. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közzététel helye:

a) a kibocsátó és - ha van forgalmazó - a forgalmazó honlapja,

b) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek, vagy

c) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából."

24. § A Tpt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézménynek, valamint az olyan nemzetközi intézménynek, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által jóváhagyott ismertetőt kell közzétenni a 44. § (6) bekezdésében meghatározott módon."

25. § A Tpt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § Helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor -a kibocsátónak a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni a tájékoztatót. A tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyásával kell közzétenni a 44. § (6) bekezdésében meghatározott módon."

26. § A Tpt. V. Fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:

"V. FEJEZET

SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG"

27. § A Tpt. 52. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) E fejezet alkalmazása során kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett másodlagos értékpapírok esetében az elsődleges értékpapírok kibocsátója függetlenül attól, hogy az elsődleges értékpapírokat szabályozott piacra bevezették-e."

28. § A Tpt. HATODIK RÉSZ címének helyébe a következő szöveg lép:

"HATODIK RÉSZ

A BENNFENTES KERESKEDELEM, A PIACBEFOLYÁSOLÁS ÉS A BENNFENTES INFORMÁCIÓ JOGOSULATLAN KÖZZÉTÉTELE"

29. § A Tpt. XXI. Fejezet címének helyébe a következő szöveg lép:

"XXI. FEJEZET

A BENNFENTES KERESKEDELEM, A PIACBEFOLYÁSOLÁS ÉS A BENNFENTES INFORMÁCIÓ JOGOSULATLAN KÖZZÉTÉTELÉNEK TILALMA"

30. § (1) A Tpt. 199. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bennfentes kereskedelemre, a piacbefolyásolásra és a bennfentes információ jogosulatlan közzétételére az 596/2014/EU rendeletben nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A Tpt. 199. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében foglalt pénzügyi eszköz esetében

a) e törvény V. Fejezetének, valamint

b) a 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletnek

a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell."

31. § A Tpt. 212. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli."

32. § (1) A Tpt. 223. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság tagja:)

"e) az Alap ügyvezető igazgatója."

(2) A Tpt. 223. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik az igazgatósági tagság:)

"b) a kijelölés visszavonásával, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;"

(3) A Tpt. 223. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik az igazgatósági tagság:)

"d) - az ügyvezető igazgató kivételével - lemondással."

(4) A Tpt. 223. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek."

33. § (1) A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

"b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;"

(2) A Tpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

"c) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az ügyvezető igazgató irányításával történő végrehajtását;"

(3) A Tpt. 224. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat - az (1) bekezdés b) pontjában írottak kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja."

34. § A Tpt. az "A KCGE elleni fizetésképtelenségi eljárások, valamint a KCGE jogutód nélküli megszüntetésének sajátos szabályai" alcímet megelőzően a következő 232/A. §-sal egészül ki:

"232/A. § (1) Értékpapírosítás keretében a Felügyelet engedélyével a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)-c) és l) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, legalább húsz szerződésből vagy legalább tízmilliárd forint tőketartozásból vagy lízingdíj-követelésből álló nem fogyasztóval szemben fennálló követelésállomány is átruházható pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő KCGE részére. A követelésállomány átruházása során a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait az ezen §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A követelésállomány átruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az átruházó és a KCGE átruházásra irányuló jognyilatkozatát,

b) az átruházandó követelések és azok biztosítékainak megjelölését,

c) az átruházás időpontját, ellenértékét,

d) a követelések kötelezettjeinek azonosítására szolgáló adatokat,

e) annak igazolását, hogy a KCGE rendelkezik hitel- és pénzkölcsön nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézménnyel kötött olyan szerződéssel, amely biztosítja az átruházandó követelésállomány kezelését.

(3) A követelésállományt átruházó pénzügyi intézmény - az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontját megelőző legalább harminc nappal - írásban köteles minden érintett ügyfelet értesíteni a követelésállomány átruházás szándékáról. Az értesítéssel egyidejűleg az átruházó pénzügyi intézmény köteles tájékoztatni az ügyfelet az átruházással összefüggésben szükségessé váló egyes szerződési feltételeknek az átruházás engedélyezett időpontját követő módosulásáról. A szerződési feltételek átruházással összefüggő egyoldalú módosítása a kamat, díj, költség tekintetében az ügyfélre nem lehet hátrányosabb.

(4) A (3) bekezdés szerinti értesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ügyfél az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül jogosult a szerződést díjmentesen írásban felmondani; ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az átruházás tényét és az ezzel összefüggésben módosuló szerződési feltételeket tudomásul vette. A szerződés felmondása esetén az ügyfél fennálló kötelezettségei egy összegben esedékessé válnak, melyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.

(5) A követelésállomány átruházásával egyidejűleg - az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontjának napjával - a követelés biztosítékai a KCGE-re szállnak át, ideértve az átruházó javára kibocsátott - az átruházott követelésállománnyal összefüggő - fizetési számlára vonatkozó beszedési és beszámítási felhatalmazásokat is.

(6) A követelésállomány átruházása következtében felmerülő költség, díj a követelés kötelezettjére nem hárítható át.

(7) A követelésállomány átruházás Felügyelet általi engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét."

35. § A Tpt. 334. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Központi értéktár a központi értéktári tevékenység végzésére a 909/2014/EU rendeletben meghatározott feltételekkel jogosult, és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa által előírt rendelkezés alapján nyújthat - a 335. §-ban foglaltakon túl - más jogi személyek részére szolgáltatást."

36. § A Tpt. 343. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Központi értéktár, központi szerződő fél működése során az üzleti titokra, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás és a bennfentes információ jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el."

37. § A Tpt. 380. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint."

38. § (1) A Tpt. 381. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde által fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,25 ezreléke."

(2) A Tpt. 381. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,125 ezreléke."

39. § A Tpt. 391. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)

"16. az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyek és adott esetben az 596/2014/EU rendelet szerinti velük szoros kapcsolatban álló személyek természetes személyazonosító adatai (cégneve), lakcíme (székhelye);"

40. § (1) A Tpt. 394. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

"d) a bejelentésre kötelezett, az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító adatait, illetve adott esetben az 596/2014/EU rendelet szerinti, velük szoros kapcsolatban álló személyek esetében:

da) természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az ügylet azonosító adatait;

db) jogi személy esetében a jogi személy azonosító adatait, valamint az ügylet azonosító adatait;"

(2) A Tpt. 394. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az adatot)

"d) a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, bennfentes információ jogosulatlan közzététele és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,"

(kezelheti.)

41. § A Tpt. 400. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Felügyelet a 909/2014/EU rendelet

a) megsértése esetén ideiglenesen,

b) ismétlődő, súlyos megsértése esetén véglegesen

eltiltja a központi értéktár vezetői feladatainak ellátásától a központi értéktár bármely olyan vezető állású személyét vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították.

(3a) Az (EU) 2017/1129 rendelet megsértése esetén a Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

a) előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek számára, hogy kiegészítő információkat vegyenek fel a tájékoztatóba, amennyiben ez a befektetők védelme érdekében szükséges,

b) előírja a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek, valamint a fölöttük ellenőrzést gyakorló vagy általuk ellenőrzött személyek számára, hogy információkat és dokumentumokat bocsássanak rendelkezésre,

c) előírja a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy, valamint az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel végrehajtásával vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése kérelmezésével megbízott pénzügyi közvetítők könyvvizsgálói és vezetői számára, hogy információkat szolgáltassanak,

d) felfüggeszti az értékpapírra történő nyilvános ajánlattételt vagy annak szabályozott piacra történő bevezetését esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezi, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,

e) megtiltja vagy felfüggeszti a reklámozást vagy előírja, hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az érintett pénzügyi közvetítő beszüntesse vagy felfüggessze reklámtevékenységét, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezi, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,

f) megtiltja az értékpapírra történő nyilvános ajánlattételt vagy annak szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben megállapítja, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni,

g) felfüggeszti a szabályozott piacon folytatott kereskedést, vagy kezdeményezi a kereskedés felfüggesztését az adott szabályozott piacon, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezi, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,

h) megtiltja a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott kereskedést, amennyiben megállapítja, hogy az (EU) 2017/1129 rendeletet megsértették,

i) közzéteszi a tényt, hogy egy kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy nem teljesíti a kötelezettségeit,

j) felfüggeszti a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató ellenőrzését, vagy felfüggeszti vagy korlátozza az értékpapírra történő nyilvános ajánlattételt vagy annak szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben a Felügyelet a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke alapján ráruházott, tiltás vagy korlátozás kiszabásának hatáskörével él, amíg e tiltás vagy korlátozás érvényességét nem veszti,

k) legfeljebb öt évre megtagadja egy adott kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy által készített bármely tájékoztató jóváhagyását, amennyiben a kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy több alkalommal súlyosan megsértette az (EU) 2017/1129 rendeletet,

l) a befektetők védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzéteszi - vagy előírja a kibocsátó számára, hogy tegye közzé - az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvánosság számára felajánlott vagy a szabályozott piacokra bevezetett értékpapírok értékelésére,

m) felfüggeszti az értékpapírok kereskedését vagy előírja az adott szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott értékpapír-kereskedés felfüggesztését, ha úgy ítéli meg, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit,

n) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végez a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyszínekre beléphet, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjen hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő olyan dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek az (EU) 2017/1129 rendelet megszegése bizonyításának az alátámasztásához."

42. § (1) A Tpt. 405. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet, a piacbefolyásolást és a bennfentes információ jogosulatlan közzétételét elkövető személyt, az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre és az 596/2014/EU rendelet szerinti velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő személyt és a 61. §-ban foglalt kötelezettséget megsértő részvényest vagy a szavazati jog birtokosát az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti."

(2) A Tpt. 405. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 909/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke

a) természetes személy esetében legfeljebb 1 536 150 000 forint,

b) jogi személy esetében legfeljebb 6 144 600 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10%-a azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(6) A 909/2014/EU rendelet megsértése esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a veszteség összegszerűen meghatározható, tekintet nélkül a (5) bekezdésben meghatározott összeghatárokra.

(7) Az (EU) 2017/1129 rendelet 38. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogsértések esetén a bírság mértéke

a) természetes személy esetében legfeljebb 214 263 000 forint,

b) jogi személy esetében legfeljebb 1 530 450 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel 3%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott bírság esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegszerűen meghatározható."

43. § A Tpt. 413. § (1)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) 2020. január 1-jén annak a személynek, akinek 2019. december 31-én az Országos Betétbiztosítási Alappal az Alap operatív feladatait ellátó elkülönített munkaszervezetében

a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű Alappal fennálló munkaviszonnyá,

b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű Alappal fennálló munkaviszonnyá

alakul át.

(2) A 2019. december 31-én az Országos Betétbiztosítási Alapnál fennálló munkaviszonyban kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2020. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a 2019. december 31-én a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.

(4) Ha a munkavállaló az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt.-nek a munkavállaló felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból következett be. A munkaszerződés munkavállaló általi aláírásának időpontjáig a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az Alappal létrejött munkaviszonyában az Alap ügyvezető igazgatója gyakorolja.

(5) Az Országos Betétbiztosítási Alapnál fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát - ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási időtartamot is - 2020. január 1-jét követően az Alappal fennálló munkaviszonyban töltött időként kell elismerni és figyelembe venni. Az Országos Betétbiztosítási Alap 2019. december 31. napjával a nála foglalkoztatott személyek számára munkáltatói igazolást állít ki.

(6) Az Országos Betétbiztosítási Alap által 2019. december 31-én foglalkoztatott személyek részére - az őket munkaviszonyukban 2019. december 31. napjáig megillető - ki nem adott szabadságot az Országos Betétbiztosítási Alap megváltja.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az Alap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított 8 munkanapon belül tehet eleget."

44. § A Tpt. "Átmenti rendelkezések" alcíme a következő 450/F. §-sal egészül ki:

"450/F. § Ha a tájékoztató, illetve a tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére 2019. július 21-ét megelőzően került sor, a IV. Fejezet 2019. július 20-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a tájékoztató érvényességének időszaka alatt, de legkésőbb 2020. július 21-ig."

45. § A Tpt. 4. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

46. § A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

47. § A Tpt.

a) 10. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében és 66. § (3) bekezdésében az "a 34. § (4) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 44. § (6) bekezdésében" szöveg,

b) 12/B. § (3) bekezdésében az "i) pontjában" szövegrész helyébe a "h) és j) pontjában" szöveg,

c) 52. § (1) bekezdésében az "alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott" szövegrész helyébe az "alkalmazni -amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a szabályozott piacra bevezetett" szöveg,

d) 52. § (5) bekezdésében az "állapítja meg a rendkívüli" szövegrész helyébe az "állapítja meg a rendszeres és rendkívüli" szöveg,

e) 52.§ (6) bekezdésében az "A (4) és (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó" szövegrész helyébe az "Az (5) bekezdésben hivatkozott kibocsátó" szöveg,

f) 54. § (1) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében és 59. §-ában a "nyilvánosan forgalomba hozott" szövegrész helyébe a "szabályozott piacra bevezetett" szöveg,

g) 54. § (3a) bekezdésében az "értékpapírokat nyilvánosan forgalomba hozó kibocsátó" szövegrész helyébe az "értékpapírokat szabályozott piacra bevezető kibocsátó" szöveg,

h) 54. § (6) bekezdés a) pontjában az "és a nyilvános forgalomba hozatalhoz tájékoztatót nem készített" szövegrész helyébe az "és nem készített az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatót" szöveg,

i) 58. § (1) bekezdésében a "hozták nyilvánosan forgalomba" szövegrész helyébe a "székhellyel rendelkező szabályozott piacra vezették be" szöveg,

j) 58. § (2) bekezdésében a "nyilvános forgalomba hozatalára" szövegrész helyébe a "szabályozott piaci bevezetésére" szöveg,

k) 58. § (3) bekezdésében a "hozták nyilvánosan forgalomba" szövegrész helyébe a "vezették be szabályozott piacra" szöveg,

l) 59. § b) pontjában a "nyilvános részvény" szövegrész helyébe a "szabályozott piacra bevezetett részvény" szöveg,

m) 61. § (9) bekezdésében a "teszi lehetővé" szövegrész helyébe a "teszi lehetővé azzal, hogy a tájékoztatást a (9a) bekezdés szerinti bontásban kell megjeleníteni" szöveg,

n) 400. § (1) bekezdés u) pontjában a "34. §-ban" szövegrész helyébe a "44. § (6) bekezdésében" szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Tpt.

1. 2. § b) pontja,

2. 5. § (1) bekezdés 92. pontja,

3. 21. § (2)-(5) bekezdése,

4. 22. §-a,

5. 26-28.§-a,

6. 30-32. §-a,

7. 33. § (1) és (3) bekezdése,

8. 34-43. §-a,

9. 45. § (2) és (2a) bekezdése,

10. 52. § (4) bekezdése,

11. 217. § (6) bekezdésében a "devizában, valutában kifizetett" szövegrész,

12. 223. § (10)-(12) bekezdése,

13. 356. § (2) bekezdése,

14. 391. § (2) bekezdése,

15. 394. § (1) bekezdés i)-k) pontja,

16. 394. § (2) bekezdésében az " , a 391. § (2) bekezdése" szövegrész,

17. 395. § (8) bekezdése.

5. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

49. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapdíj az alapdíjegység és az (5) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint."

(2) Az Fnyt. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt vagyon tárgyévet megelőző év utolsó napján számított piaci értékének 0,3 ezreléke."

6. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

50. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdése a következő 93a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

"93a. helyreállítási képesség: a befektetési vállalkozás azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;"

51. § (1) A Bszt. 24/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat."

(2) A Bszt. 24/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára."

52. § A Bszt. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alapdíj az alapdíjegység és a (2) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint."

53. § (1) A Bszt. 157. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 6,0 ezrelékének, és

b) a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,35 ezrelékének

összege."

(2) A Bszt. 157. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező és az adott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a magyarországi fióktelep éves beszámolója szerinti mérlegfőösszege 0,15 ezrelékének, és

b) a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,175 ezrelékének

összege."

54. § A Bszt. a következő 165. §-sal egészül ki:

"165. § (1) A Felügyelet - amennyiben a befektetési vállalkozás megsérti vagy pénzügyi helyzete rohamos romlása következtében nagy valószínűséggel meg fogja sérteni az e törvényben számára előírt engedélyezési, illetve működési feltételeket - a 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedés mellett a következő intézkedéseket is alkalmazhatja:

a) előírhatja a helyzet megvizsgálását, a feltárt problémák megoldására irányuló intézkedések azonosítását és a problémák megoldását célzó cselekvési program és végrehajtási időrend kidolgozását, az adósság átstrukturálásával kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó terv készítését;

b) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, illetve

c) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős vagy végleges határozatban megállapította, és kezdeményezheti a befektetési vállalkozásnál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.

(2) A helyreállítási terv 164. § (1) bekezdés z) pontja szerinti életbe léptetése, valamint az (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása esetén a Felügyelet

a) az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,

b) az intézkedés végrehajtására megfelelő határidőt szab, továbbá

c) az adott intézkedés hatékonyságát ellenőrzi és értékeli."

55. § A Bszt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 182/E. §-sal egészül ki:

"182/E. § A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a befektetési vállalkozásnak legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni."

56. § A Bszt. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

57. § A Bszt.

a) 24/C. § (1) bekezdésében az "Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető" szövegrész helyébe az "A vezető" szöveg,

b) 4. melléklet 18. pontjában a "következőkből" szövegrész helyébe a "következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából" szöveg,

c) 4. melléklet 21. pontjában a "visszafizetési" szövegrészek helyébe a "visszakövetelési" szöveg,

d) 4. melléklet 25. pontjában a "visszafizetési" szövegrész helyébe a "visszakövetelési" szöveg

lép.

7. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

58. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 56. §-ában a "II-IX." szövegrész helyébe a "II-IX/A." szöveg lép.

8. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

59. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"f) államadósság: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon számított adósság."

60. § A Gst. 1. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

"1. Az államadósság mutató számítására vonatkozó rendelkezések"

61. § A Gst. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása során figyelembe veendő mindenkori államadósság mutatója (a továbbiakban: államadósság-mutató) olyan, százalékban kifejezett, egy tizedesig kerekített hányados, amely

a) számlálójában az államadósságnak,

b) nevezőjében a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló tanácsi rendeletben meghatározottak szerint számított bruttó hazai terméknek

e törvény szerinti értéke szerepel."

62. § A Gst. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a költségvetési év utolsó napjára tervezett államadósság-mutató értékét."

63. § A Gst. 4. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése, az államadósság csökkentésre vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítése mellett legalább 0,1 százalékpontot érjen el."

64. § A Gst. 4. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor az államadósság-mutatónak az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét, az 5. § (1) bekezdése szerinti féléves felülvizsgálat elkészítését követően az államadósságmutatónak a felülvizsgálatkor számított várható értékét kell számításba venni."

65. § A Gst. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A 4. § (3a) bekezdése alkalmazásakor az alábbi tényezők hatását nem kell figyelembe venni, amennyiben az államadósság-mutató kizárólag e tényezők együttes hatása miatt növekedne:

a) az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkező államadósság többlet, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben,

b) a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt kialakuló többletfinanszírozási igényből, illetve finanszírozási igény csökkenésből következő államadósság többlet,

c) a 2. § szerinti államadósság-mutató számlálójának vagy nevezőjének számítási módszertanában bekövetkező, a központi költségvetési törvény elfogadása utáni változásából eredő államadósság többlet,

d) a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteknél az árfolyam változásából eredő államadósság többlet.

(2) A 4. § (1) bekezdése alkalmazásakor az (1) bekezdés szerinti tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni."

66. § A Gst. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az állam nevében kötött (2) bekezdésben felsorolt adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető.

(2) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege."

67. § A Gst. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kormány legkésőbb a költségvetési évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat Költségvetési Tanács számára, a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerint történő benyújtásáig meghatározza azt az összeget (a továbbiakban: keretszám), amelyet a kormányzati szektorba sorolt pénzügyi intézmény költségvetési év utolsó napján fennálló, az államháztartás központi alrendszerével, az államháztartás önkormányzati alrendszerével, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekkel szemben fennálló követelései és kötelezettségei kiszűrésével konszolidált adósságállománya nem haladhat meg. A Kormány a költségvetési év során - az államháztartásért felelős miniszter kezdeményezésére - az államadósság-mutató e törvény szerint meghatározott alakulásának veszélyeztetése nélkül módosíthatja az előző évben meghatározott értéket."

68. § A Gst.

a) 9. § (1) bekezdésében az "adósságot keletkeztető ügyletet" szövegrész helyébe az "a 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet" szöveg,

b) 9. § (5) bekezdésében a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "a 8. § (2) bekezdés" szöveg,

c) 10. § (9) bekezdésében a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdés" szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdés" szöveg,

e) 12. § (2) bekezdés a) pontjában a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdés" szöveg,

f) 13. § (1) bekezdés a) pontjában a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdés" szöveg,

g) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdés" szöveg,

h) 13. § (1) bekezdés h) pontjában a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdés" szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a Gst. 3. §-a és 4. § (2) bekezdése.

9. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

70. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi kezelésű előirányzatok év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján törlésre kerül, ezen előirányzatok így költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek."

(2) Az Áht. 86. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető európai uniós forrásból - kivéve az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alapot - finanszírozott költségvetési támogatások nyújtására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok év végéig fel nem használt összege a költségvetési év utolsó napján törlésre kerül, ezen előirányzatok így költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek."

71. § Az Áht.

a) 6. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "3. § (1) bekezdés" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdés" szöveg,

b) 11/A. § (8a) bekezdésében a "3. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg,

c) 11/C. § (2) bekezdésében a "3. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg,

d) 23. § (2) bekezdés f) pontjában a "3. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg,

e) 23. § (2) bekezdés g) pontjában a "3. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg,

f) 29/A. § b) pontjában a "3. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg,

g) 41. § (4) bekezdésében a "3. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg,

h) 90. § (3) bekezdés c) pontjában az "a Gst. 2. § (2)-(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot" szövegrész helyébe az "az államadósságot" szöveg, az "összegzést, valamint az államadósság kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával" szövegrész helyébe az "összegzést" szöveg,

i) 91. § (2) bekezdés b) pontjában a "3. §-a" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg

lép.

10. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

72. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/K. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(9) A szövetkezeti hitelintézet által a Hpt. 208. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj a Hpt. 208. § (3) bekezdés szerinti alapdíjként hárommillió forint és a (10) bekezdésben szereplő változó díj.

(10) A változó díj a Hpt. 79. § (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 6,0 ezrelékének, és a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,35 ezrelékének összege."

11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

73. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Bizottság (EU) 2019. március 14-i 2019/980 felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtását."

(2) Az MNBtv. 40. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(20) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) végrehajtását."

(3) Az MNBtv. 40. §-a a következő (30) és (31) bekezdéssel egészül ki:

"(30) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(31) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

74. § Az MNBtv. 43. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

"v) a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozatát, amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését megtiltja vagy korlátozza."

75. § Az MNBtv. 46. § (2) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek]

"2a. a 15. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási kötelezettségre,"

(vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.)

76. § Az MNBtv. 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az MNB egyes pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését határozatában megtilthatja vagy korlátozhatja a 600/2014/EU rendelet 42. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén. A határozat a 39. § hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, mint kötelezettek adatai helyett a döntéssel érintett pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek körét, vagy egyes piaci cselekményeket vagy magatartásokat tartalmazza."

77. § Az MNBtv. 49. § (4) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(Az MNB eljárásaiban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyintézési határidő három hónap. A kérelemre induló eljárás és annak ügyintézési határideje a kérelemnek az MNB-hez való megérkezését követő munkanapon indul. A hivatalbóli eljárás és annak ügyintézési határideje az első eljárási cselekmény napján kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az MNB-nél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele)

"j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama, és

l) a bizonyítási eljárás lezárását követően MNB-hez érkezett iratbetekintésre irányuló kérelem elbírálása során hozott végzés meghozatalától, vagy az iratbetekintés korlátozás nélkül történő engedélyezése esetén az ügyfél tájékoztatásától a kérelem alapján megvalósuló iratbetekintés napjáig terjedő időtartam."

78. § (1) Az MNBtv. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyfél az MNB hatósági tevékenysége során és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik, vagy az MNB - az eljárás eredményessége érdekében - végzéssel elrendeli, hogy az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be, vagy az erre irányuló kérelmet végzéssel elutasítja. Az ügyfél a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges."

(2) Az MNBtv. 49/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet, elektronikus másolatot kérhet, vagy elektronikus adathordozón kérheti az adatok rögzítését és átadását, vagy olyan papíralapú másolatot kérhet, amelyet az MNB kérelemre hitelesít. Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.

(10) Az MNB az iratbetekintés korlátozással történő engedélyezéséről, vagy az iratbetekintési kérelem elutasításáról végzéssel dönt. Amennyiben az MNB az iratbetekintést korlátozás nélkül engedélyezi, arról külön alakszerű döntést nem kell hoznia, de az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatja."

79. § (1) Az MNBtv. 50/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az MNB a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozata közlését - amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését tiltja meg vagy korlátozza - hirdetmény útján kézbesíti. A határozat közlése időpontjának a közzététel időpontja minősül."

(2) Az MNBtv. 50/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A (3a) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtandó."

80. § Az MNBtv. 53/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt követően, hogy a szankcióval sújtott személy értesítést kapott a 600/2014/EU rendelet, a 909/2014/EU rendelet, a Tpt., illetve a Bszt. megsértéséért kiszabott szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatról, az MNB minden ilyen határozatot indokolatlan késedelem nélkül közzétesz hivatalos honlapján. A közzététel legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személy kilétére vonatkozó információt tartalmazza. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra."

81. § Az MNBtv. 90. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít)

"b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás, valamint bennfentes információ jogosulatlan közzétételének gyanúja esetén,

c) az 596/2014/EU rendelet szerinti vezetői feladatokat ellátó személyekre és adott esetben az 596/2014/EU rendelet szerinti velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,"

82. § (1) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés b) pont bn) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

"bn) a Hpt. 145. § (4) bekezdése, 174. § (5) bekezdése, 185. §-a, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése és 164. §-a alapján hozott határozatokról,"

(2) Az MNBtv. 140. §-a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Felügyelet késedelem nélkül átadja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését biztosító jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásához szükséges információkat. A Felügyelet jelezheti, hogy az átadott információkat hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni és kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez hozzájárult. A Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságától kapott információkat kizárólag azok hozzájárulásával és az általuk elfogadott célból továbbíthatja harmadik félnek az indokolt esetek kivételével. Indokolt esetek fennállása esetén a Felügyelet azonnal tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(12) A Felügyelet csak abban az esetben tagadhatja meg az együttműködést, illetve a (11) bekezdésben meghatározott információcserét, ha

a) az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;

b) ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy

c) ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős bírósági ítélet vagy végleges döntés született

azzal, hogy az elutasítás tényéről és indokáról a Felügyelet részletes tájékoztatást ad a megkeresést küldő EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának."

83. § Az MNBtv. 185. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"19. a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

84. § Az MNBtv. 185/A. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"20. az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

85. § (1) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 40. §)

"c) (3) bekezdése az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 14-i (EU) 2019/980 bizottsági rendelet,"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

(2) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

"r) (30) bekezdése az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

s) (31) bekezdése a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

86. § Az MNBtv. 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

87. § Az MNB tv.

a) 45. § záró szövegrészében a "során" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során" szöveg,

b) 45. § b) pontjában a "gyakorlása során" szövegrész helyébe a "gyakorlása" szöveg,

c) 45. § d) pontjában az "ellenőrzése, továbbá" szövegrész helyébe az "ellenőrzése," szöveg,

d) 45. § e) pontjában az "ellenőrzése," szövegrész helyébe az "ellenőrzése, valamint" szöveg,

e) 48. § (4a) bekezdésében a "valamely - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott - eljárásában vagy folyamatos felügyelés keretében jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott - eljárásaiban és a folyamatos felügyelés során is" szövegrész helyébe az "a folyamatos felügyelés keretében - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat is ideértve - jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más folyamatos felügyelés során - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokat is ideértve - is" szöveg,

f) 53. § (5a) bekezdésének nyitó szövegrészében az "1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet" szöveg,

g) 58. § (12) bekezdésében a "során a gazdálkodó" szövegrész helyébe a "során - ide nem értve az ellenőrzési eljárást, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást és a felügyeleti ellenőrzést - a gazdálkodó" szöveg, a "dokumentumként" szövegrész helyébe a "másolatként" szöveg,

h) 79. § (1) bekezdésében az "l) és m)" szövegrész helyébe az "l), m) és s)" szöveg

lép.

88. § Hatályát veszti az MNBtv.

a) 140. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja,

b) 173. § a) pont ak) alpontja.

12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

89. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § Pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó tevékenységi engedély visszavonása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközök kiadása iránt soron kívül intézkedik."

90. § (1) Az Fsztv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint."

(2) Az Fsztv. 71. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 38. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetendő éves díj mértéke a 47. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 6,0 ezreléke.

(6) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezreléke."

13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

91. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 38a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

"38a. helyreállítási képesség: a hitelintézet azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;"

(2) A Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A X. Fejezet alkalmazásában)

"6. névre szóló betét: az a betét, amelynek tulajdonosát a Pmt.-nek megfelelően azonosították;"

92. § A Hpt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel

a) bank legalább négymilliárd forint,

b) szövetkezeti hitelintézet - kizárólag szövetkezeti formában - legalább háromszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(2) Az induló tőkére vonatkozó - e törvényben meghatározott - követelmények nem alkalmazandóak a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetre.

(3) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást - legalább százmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább négymilliárd forint dotációs tőkével alapítható.

(6) Hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább négymilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább ötszázmillió forint induló tőkével alapítható.

(9) Ha a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, akkor legalább százötven millió forint induló tőkével alapítható.

(10) A többes kiemelt közvetítő legalább ötvenmillió forint induló tőkével rendelkezik."

93. § A Hpt. 74. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő figyelemmel kíséri azt, hogy a közvetítői alvállalkozója betartja-e a jelzáloghitel nyújtására vonatkozó előírásokat. A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő felelős annak ellenőrzéséért, hogy a közvetítői alvállalkozója és a közvetítői alvállalkozójával - e tevékenységi körében - munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy megfelel az e személyekkel szemben fennálló szakmai követelményeknek."

94. § A Hpt. 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik

a) a hitelintézetnél vezetett fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,

b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,

c) a jelzáloghitelre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg a tizenötmillió forintot, valamint

d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti hitelszerződésre, ha az adott személlyel szembeni ilyen jellegű kitettség teljes összege nem haladja meg az ötmillió forintot."

95. § (1) A Hpt. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett hitelintézetben nem látnak el ügyvezetői feladatokat."

(2) A Hpt. 112. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A hitelintézet közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára."

96. § (1) A Hpt. 118. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább három-ötéves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani."

(2) A Hpt. 118. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a hitelintézet pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat."

97. § A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló

a) a nyugdíjazása előtt távozik a hitelintézettől, akkor a hitelintézetnek a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,

b) eléri a nyugdíjazását, akkor a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában."

98. § A Hpt. 144. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget - ideértve az adásvételi szerződést is - azzal a pénzügyi intézménnyel szemben, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, vagy ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a csoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a csoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és az irányító hitelintézet igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges, ha az nem azonos az irányító hitelintézettel.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek megfelelnek a 106. § (3) és (5) bekezdésében foglalt feltételeknek."

99. § A Hpt. 154. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A belső ellenőrzési szervezeti egység feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket, a rendelkezésére bocsátandó informatikai és egyéb technikai feltételeket, valamint az ellenőrzés lefolytatásának eljárási szabályait - ideértve az ellenőrzött szervezeti egység és annak munkatársai részéről tanúsítandó együttműködést is - az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület belső ellenőrzési szabályzatban rögzíti azzal, hogy legalább évente felülvizsgálja annak tartalmát. A belső ellenőrzési szabályzatra nem terjed ki a (2) bekezdés f) pontja szerinti ellenőrzés."

100. § A Hpt. 189. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A helyreállítási terv 185. § (2) bekezdés e) pontja szerinti életbe léptetése, valamint az (1) bekezdés szerinti kivételes intézkedés alkalmazása esetén a Felügyelet

a) az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,

b) az intézkedés végrehajtására megfelelő határidőt szab, továbbá

c) az adott intézkedés hatékonyságát ellenőrzi és értékeli."

101. § A Hpt. 199/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a jelzáloghitel nyújtására vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő másik EGT-államban létesített fióktelepéhez a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak tájékoztatását követően helyszíni vizsgálót rendelhet ki."

102. § A Hpt. 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"208. § (1) A pénzügyi intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3) és (4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)-(9) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(4) A szorzószám

a) bank, szakosított hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet esetén: negyven,

b) pénzügyi vállalkozás esetén: négy,

c) a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,

d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, bankképviselet és a független közvetítő esetén: egy.

(5) A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a 79. § (2) bekezdés a) pontja szerint számított tőkekövetelmény 6,0 ezrelékének, és

b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,35 ezrelékének

összege.

(6) A pénzügyi vállalkozás, valamint a 105/A. § alapján mentesített harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,25 ezreléke azzal, hogy a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás esetén a változó éves díj éves mértéke legfeljebb egymillió forint.

(7) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke

a) a hitelintézet magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezrelékének, és

b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,175 ezrelékének

összege.

(8) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezreléke.

(9) A független közvetítő által fizetendő változó éves díj mértéke az éves jutalékbevétel 0,25 százaléka."

103. § (1) A Hpt. 214. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás miatt vádemelés történt, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával történő befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki."

(2) A Hpt. 214. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek (több számla esetén valamennyi számla külön-külön betétnek) minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. Az OBA jogosult - a 217. § szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg."

104. § A Hpt. 217. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén a betétesnek a Pmt. szerinti azonosító adatait a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében nyilvántartja."

105. § A Hpt. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető látja el. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a javadalmazás és az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében az igazgatótanács előzetes jóváhagyása mellett gyakorolja. Az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat."

106. § A Hpt. 292. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) 2019. december 31-én már működő, vagy alapítási engedély alatt álló

a) bank és pénzügyi holding társaság induló tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot,

b) pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének - ide nem értve a hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozást, a pénzügyi holding társaságot és a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást - induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie a hetvenöt millió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százmillió forintot,

c) hitel- és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozás induló tőkéjének 2023. december 31-ig el kell érnie az százmillió forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a százötven millió forintot.

(5) 2019. december 31-én már működő, vagy létesítési engedély alatt álló harmadik országbeli fióktelep dotációs tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kell érnie a hárommilliárd forintot és 2026. december 31-ig el kell érnie a négymilliárd forintot.

(6) A jelölő bizottság tagjaira vonatkozó, a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a hitelintézetnek legkésőbb 2020. május 31-től kell alkalmazni.

(7) A 275. § (6) bekezdése szerinti kivonaton az OBA tagintézet felhívja a betétes figyelmét a 6. § (2) bekezdés 6. pontjának 2021. január 1-jén hatályba lépő módosítására."

107. § (1) A Hpt. 2. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) A Hpt. 6. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

108. § A Hpt.

a) 6. § (1) bekezdés 11. pontjában az "a likviditás biztosítása érdekében" szövegrész helyébe a "likviditási vagy allokációs célú" szöveg,

b) 106. § (1) bekezdés a) pontjában az "és könyvvizsgálójával" szövegrész helyébe az "és természetes személy könyvvizsgálójával" szöveg,

c) 106. § (4) bekezdésében a "vagy kapcsolatban" szövegrész helyébe a "vagy egy személlyel és vele az (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti kapcsolatban" szöveg,

d) 106. § (6) bekezdésében a "részére fogyasztónak" szövegrész helyébe a "részére az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó fogyasztónak" szöveg,

e) 113. § (1) bekezdésében az "Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető" szövegrész helyébe az "A vezető" szöveg,

f) 118. § (11) bekezdésének nyitó szövegrészében a "következőkből" szövegrész helyébe a "következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából" szöveg,

g) 219. § (3) bekezdésében a "214. §" szövegrész helyébe a "214. § és 214/A. §" szöveg

lép.

109. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 223. § (6) bekezdése,

b) 224. § (1) bekezdés a) pontjában az "az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, illetve" szövegrész,

c) 224. § (1) bekezdés o) pontja,

d) 228. § (6) bekezdésében az "- a 2. melléklet szerinti -" szövegrész,

e) 232. § (4) bekezdésében az "- az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összegű -" szövegrész.

14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

110. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

"a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére, kivéve a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK-ok (és az általuk kezelt zártkörű ABA-k) felügyeletét, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k,"

111. § (1) A Kbftv. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Zártkörű befektetési alapként működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének forgalomba hozatala az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/1129 rendelet] 1. cikk (4) bekezdésében foglalt módon történt, vagy amely nyilvános befektetési alapból zártkörű befektetési alappá alakul át. A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá való átalakulásáig a zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy befektetőknek való felajánlására a (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, azok korlátai között kerülhet sor."

(2) A Kbftv. 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap kizárólag szakmai befektetőknek, határozott futamidőre, vissza nem váltható befektetési jegyekkel és zártkörű befektetési alapként hozható létre. Egy alapon belül eltérő névértékű és eltérő jogokat megtestesítő befektetési jegyek is forgalomba hozhatóak."

112. § A Kbftv. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"162. § (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő - a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) kivételével, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK kivételével, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k - a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3) és a (4) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(2) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) a Felügyelet részére évi háromszázezer forint díjat fizet.

(3) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet - keretében kezelt portfólió éves átlagos nettó eszközértékének 0,35 ezreléke.

(4) A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,35 ezreléke."

113. § A Kbftv. 164. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

befektetési alap esetében:)

"bc) a befektetési alap működésének módja (nyilvános vagy zártkörű),"

114. § A Kbftv. 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

115. § A Kbftv.

a) 16. § (2) bekezdésében az "által kezelt portfólió" szövegrészek helyébe az "által kezelt befektetési alapok portfólióinak" szöveg,

b) 67. § (1) bekezdés a) pontjában a "jegyek forgalomba hozatali" szövegrész helyébe az "alap működési" szöveg,

c) 68. § (2) bekezdésében a "zártkörűen létrehozott" szövegrész helyébe a "zártkörű" szöveg

lép.

15. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

116. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő 63a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"63a. válságmegelőzési intézkedés: az intézmény által nem megfelelően átdolgozott helyreállítási terv esetében az újbóli átdolgozás módjának, eszközeinek, elemeinek és részleteinek felügyeleti hatóság általi meghatározása, kivételes intézkedés alkalmazása, felügyeleti biztos kirendelése, szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy megszüntetésére vonatkozó jogosultság gyakorlása, tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása;"

117. § A Szantv. 7. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csoportszintű szanálási terv)

"b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök összehangolt módon történő alkalmazhatóságának és gyakorolhatóságának a mértékére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozásai tekintetében, ideértve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak harmadik fél felé történő értékesítés elősegítését célzó intézkedéseket is, valamint azonosítja az összehangolt szanálás akadályait,"

118. § A Szantv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a Felügyelet arról tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az általa alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés ellenére az intézmény esetében továbbra is megalapozottan fennállnak a Hpt. vagy Bszt. szerinti felügyeleti intézkedések vagy kivételes intézkedések alkalmazásának feltételei, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelet útján kötelezheti az intézmény vezetését a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények és a titoktartási előírások betartása mellett vevő felkutatására, illetve már a szanálást elrendelő határozata meghozatala előtt maga is megkezdheti felkutatni a lehetséges vevőt. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az adott eset körülményeire is tekintettel. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásakor minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy az átruházásra a 22-26. §-ban meghatározottaknak megfelelő független vagy utólagos, végleges értékeléssel összhangban levő kereskedelmi feltételek mellett kerüljön sor az adott eset körülményeit is figyelembe véve."

119. § A Szantv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha egy leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor eltekinthet a minimumkövetelményeknek a leányvállalatra való alkalmazásától, ha

a) az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága is a szanálási feladatkörében eljáró MNB, vagy

b) a leányvállalat az EU-szintű anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozik és az összevont alapú felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el, vagy

c) a leányvállalat összevont alapon a tagállami anyavállalatra vonatkozó felügyelete alá tartozik és mind a tagállami anyavállalatra, mind a leányvállalatra vonatkozó felügyeleti feladatokat a Felügyelet látja el és a tagállami anyavállalat - amennyiben eltér az EU-szintű anyavállalattól - szubkonszolidált szinten teljesíti a 64. § (2) bekezdésében foglaltakat,

d) nincs akadálya az anyavállalatnak a leányvállalat részére történő azonnali

da) szavatoló tőke elem átadásának, vagy

db) kötelezettség visszafizetésének,

e) az anyavállalat összevont alapon megvalósuló vállalatirányítási rendszere és az anyavállalatnak a leányvállalat kötelezettségeiért való garanciavállalása a Felügyelet számára jóváhagyott vagy ha nem áll fenn az anyavállalat garanciavállalása, akkor a leányvállalat kockázatai nem jelentősek,

f) a leányvállalat kockázatértékelési, kockázatmérési és kockázat-ellenőrzési rendszere az anyavállalatéval azonos,

g) az anyavállalat a leányvállalat tulajdonosaként a szavazati jogok több mint felével rendelkezik, vagy jogosult arra, hogy a leányvállalat vezető testülete tagjainak többségét megválassza vagy visszahívja, valamint

h) a leányvállalatot a Felügyelet az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az egyedi tőkekövetelményeknek való megfelelés alól mentesítette."

120. § A Szantv. 74. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát]

"c) a leányvállalat szintjén kibocsátott elsődleges alapvető és járulékos tőkeelemek esetében, ha

ca) ezeket a tőkeelemeket az illetékes felügyeleti hatóság elismeri a szavatoló tőke követelmények egyedi és összevont alapú teljesítéséhez és

cb) az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti tőkeelemek leírására vagy átalakítására jogosult hatóság és a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 32. § (5) és (6) bekezdése szerinti többoldalú eljárás keretében megállapítja, hogy a csoport a szóban forgó instrumentumok kapcsán gyakorolt tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlása hiányában többé nem lesz életképes;

d) ha az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel; vagy

e) az e törvényben meghatározott állami tőkeemelés során."

121. § A Szantv. 79. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeknek az (1) bekezdés c) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosai számára. A kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek csak akkor alakíthatók át, ha]

"d) az egyes kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek kapcsán nyújtott elsődleges alapvető tőke mennyiségét meghatározó átváltási ráta megfelel a 76. §-ban meghatározott alapelveknek, valamint az átváltási rátáról az EBH által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkével összhangban kibocsátott iránymutatásnak."

122. § A Szantv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szavatoló tőke követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként elismert kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozó, a 74. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti megállapítás megtétele előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek haladéktalanul értesítenie kell

a) az összevont felügyeletet ellátó hatóságot és - ha az eltérő - az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-állam 74. § (3) bekezdése szerinti megállapítások megtételére jogosult hatóságát, ha a 74. § (3) bekezdése szerinti megállapítás megtételét mérlegeli,

b) minden olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás felügyeleti hatóságát, valamint a felügyeleti hatóságok vagy az összevont felügyeletet ellátó hatóság székhelye szerinti EGT-állam 74. § (3) bekezdése szerinti megállapítások megtételére jogosult hatóságát, amely intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tekintetében a 74. § (3) bekezdés

c) pontja szerinti megállapítás megtételét mérlegeli."

123. § A Szantv. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha egy csoportba tartozó több intézményhez szükséges szanálási biztost kirendelni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli, hogy az érintett intézmények pénzügyi biztonságát támogató megoldások elősegítése érdekében nem célszerűbb-e ugyanazt a szanálási biztost kirendelni."

124. § A Szantv. 115. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által az e törvénnyel összefüggésben nyilvánosságra hozott információ nem tartalmazhat bizalmas információt, valamint a nyilvánosságra hozó előzetesen értékeli, hogy az információ nyilvánosságra hozatala milyen hatást gyakorolhat a közérdekre pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai szempontból, a természetes és jogi személyek üzleti érdekeire, illetve az ellenőrzések céljára, valamint a vizsgálatokra és könyvvizsgálatokra. Az információ nyilvánosságra hozása hatásának vizsgálata során külön értékelni kell a helyreállítási és szanálási tervek tartalmának és részleteinek, valamint az életképesség és a szanálhatóság értékelése eredményeinek nyilvánosságra hozásával járó hatásokat."

125. § A Szantv. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Beva ügyvezető igazgatója meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az igazgatótanácsi üléseken."

126. § A Szantv.

a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában a "rövidebb" szövegrész helyébe az "egyszerűsített követelmények alkalmazása esetén ritkább" szöveg,

b) 9. § (2) bekezdésében az "a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatot megalapozó jelentésnek (a továbbiakban: jelentés)" szövegrész helyébe az "az együttes döntés meghozatalához szükséges valamennyi információnak" szöveg,

c) 9. § (8) bekezdésében, 65. § (9) bekezdésében és 66. § (7) bekezdésében a "tíz munkanap" szövegrész helyébe az "egy hónap" szöveg,

d) 9. § (8) bekezdésében és 66. § (7) bekezdésében a "Felügyelet részére" szövegrész helyébe a "szanálási feladatkörében eljáró MNB részére" szöveg,

e) 9. § (11) bekezdésében a "határozatát" szövegrész helyébe a "határozatának tényét" szöveg,

f) 64. § (4) bekezdésében a "Felügyelet ellenőrzi." szövegrész helyébe a "szanálási feladatkörében eljáró MNB ellenőrzi." szöveg,

g) 65. § (8) bekezdésében és 66. § (6) bekezdésében a "tíz munkanapon" szövegrész helyébe az "egy hónapon" szöveg,

h) 107. § (1) bekezdésében az "a szanálási eljárás" szövegrész helyébe az "az eljárás" szöveg,

i) 116. § (3) bekezdés e) pontjában az "59-61. §," szövegrész helyébe az "59-61. §, 64. § (4) bekezdés," szöveg,

j) 124. § (1) bekezdésében a "ha a harmadik" szövegrész helyébe a "ha e körben a harmadik" szöveg

lép.

127. § Hatályát veszti a Szantv. 132. § (5) bekezdés g) pontja.

16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

128. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 325. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alapdíjegység hetvenötezer forint."

129. § A Bit. 326. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"326. § (1) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetében a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és

b) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,35 ezrelékének

összege.

(2) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,15 ezreléke."

130. § A Bit. 436. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"436. § (1) A többes ügynök és az alkusz - ide értve a másik tagállamban székhellyel rendelkező többes ügynöki és az alkuszi tevékenységet végző biztosításközvetítő magyarországi fióktelepét is - a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3) bekezdés szerint számított alapdíj és a (4) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj hetvenötezer forint, amely összeg minden ötven - többes ügynök és az alkusz által alkalmazott vagy megbízott, továbbá a részéről megbízott gazdálkodó szervezet által alkalmazott vagy megbízott - biztosításközvetítést végző természetes személy után újabb hetvenötezer forinttal nő.

(4) A változó éves díj mértéke az éves jutalékbevétel 0,25 százaléka."

17. A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény módosítása

131. § (1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Kárrendezési törvény) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alapot harmadik személyekkel szemben, bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy a BEVA ügyvezető igazgatója önállóan képviseli."

(2) A Kárrendezési törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat a BEVA munkaszervezete látja el a BEVA ügyvezető igazgatójának irányításával."

132. § A Kárrendezési törvény 8. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

"g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak a BEVA ügyvezető igazgatója irányításával történő végrehajtását, valamint"

18. Záró rendelkezések

133. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 14. §, a 31-33. §, a 47. § b) pontja, a 48. § 12. pontja, az 50. §, az 51. §, az 54-57. §, az 59-69. §, a 71. §, a 82. § (1) bekezdése, a 91. § (1) bekezdése, a 92. §, a 95-97. §, a 99. §, a 105. §, a 106. §, a 108. § e) és f) pontja, a 109. § a)-c) pontja, a 110. §, a 116-119. §, a 122-125. §, a 127. §, a 131. §, a 132. §, valamint a 3. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 42. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(4) Az 1. §, a 12. §, a 37. §, a 38. §, a 49. §, az 52. §, az 53. §, a 72. §, a 90. §, a 102. §, a 112. § és a 128-130. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(5) A 91. § (2) bekezdése, a 104. § és a 109. § d) pontja 2021. január 1-jén lép hatályba.

134. § (1) A 82. § (2) bekezdése, a 93. § és a 101. § a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikk (3) bekezdésének, 34. cikk (5) bekezdésének és 36. cikk (3) és (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

c) a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2019.évi CXVIII. törvényhez

Hatályát veszti a Tpt. 4. számú melléklet

a) b) pont 3. alpontja,

b) f) pont 9. alpontja.

2. melléklet a 2019. évi CXVIII. törvényhez

1. A Tpt. 25. számú melléket 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"6. Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet."

2. Hatályát veszti a Tpt. 25. számú melléklete 5. pontja.

3. melléklet a 2019. évi CXVIII. törvényhez

1. A Bszt. 4. melléklet 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább 3-5 éves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani."

2. A Bszt. 4. melléklete a következő 20a. ponttal egészül ki:

"20a. A teljesítményjavadalmazást csökkenteni kell, ha a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesik vagy negatív, figyelembe véve az aktuális javadalmazást és a csökkentési vagy visszakövetelési szabályokat."

3. A Bszt. 4. melléklet 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló

a) a nyugdíjazása előtt távozik a befektetési vállalkozástól, akkor a befektetési vállalkozásnak a 18. pontban meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,

b) eléri a nyugdíjazását, akkor a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 18. pontban meghatározott eszközök formájában."

4. melléklet a 2019. évi CXVIII. törvényhez

1. Az MNBtv. 1. melléklet I. rész c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB és)

"c) a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikke (4) bekezdésének f) és g) pontjában, illetve 1. cikke (5) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott tájékoztató dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,"

(vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.)

2. Az MNBtv. 1. melléklet I. rész d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB és)

"d) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó között

da) a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének jóváhagyására,

db) az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének jóváhagyására,"

(vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.)

3. Az MNBtv. 1. melléklet I. rész e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB és)

"e) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy között

ea) a kibocsátási tájékoztató közzétételének jóváhagyására,

eb) az alaptájékoztató közzétételének jóváhagyására,"

(vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.)

5. melléklet a 2019. évi CXVIII. törvényhez

A Hpt. 2. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma."

6. melléklet a 2019. évi CXVIII. törvényhez

1. A Hpt. 6. mellékletében foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. A Hpt. 6. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4 Kártalanítás

A betétbiztosítási rendszer az Országos Betétbiztosítási Alap [cím, telefonszám, e-mail cím és weboldal]. Ez a rendszer 2020. december 31-ig 15 munkanapon, 2021. január 1-től 2023. december 31-ig 10 munkanapon, 2024. január 1-től 7 munkanapon belül kártalanítást fizet az Ön betétjeire legfeljebb 100 000 euró összeghatárig."

7. melléklet a 2019. évi CXVIII. törvényhez

A Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet 55. pont 55.2. alpontjában az "a forgalomba hozatal" szövegrész helyébe az "a befektetési alap" szöveg lép.