146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet

a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról

A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 29. §, a 33. § és a 37. § b) pontja tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 34. §, valamint a 7. melléklet tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában,

a 32. § (4) bekezdése tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet alkalmazni kell - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az építményekbe és azon kívül állandó jelleggel létesített minden felvonóra, mozgólépcsőre és mozgójárdára, valamint az ezek létesítésével, áthelyezésével, használatbavételével, üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, átalakításával, elbontásával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e tevékenységeket végzőkre.

(2) Nem kell alkalmazni e rendeletet

a) a bányaműveléshez szükséges,

b) a robbanásveszélyes térben működő, továbbá

c) a gyártási (technológiai) sorba beépített

berendezésekre.

(3) E rendelet rendelkezéseit

a) a közlekedési nyomvonal jellegű építmények (így különösen vasutak, repülőterek, tömegközlekedési mozgólépcsők) közbeiktatott vagy csatlakozó építményei tekintetében a rájuk vonatkozó jogszabályban,

b)[1] a nukleáris létesítményben és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító radioaktívhulladék-tárolóban lévő felvonók tekintetében a rájuk vonatkozó jogszabályban,

c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülő ügy tárgyát képező beruházás esetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendeletben

foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából

1. állandó jellegű: az építmény részét képező, hosszú távú, tartós használat céljából létesített kategóriába tartozó;

2.[2] általános építésügyi hatóság: az építésügyi hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatóság;

3.[3] bejelentett tanúsító szervezet: a felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet (a továbbiakban: felvonó rendelet) hatálya alá tartozó felvonók esetében a felvonó rendeletben meghatározott, a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: gépek rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében a gépek rendeletben meghatározott - Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) által kijelölt - tanúsító szervezet;

4. berendezés: a 7. pontban meghatározott felvonó, a 11. pontban meghatározott mozgójárda és a 12. pontban meghatározott mozgólépcső;

5. berendezés kivitelezési tervdokumentációja: a berendezések kivitelezésére vonatkozó tervdokumentáció, amely az engedélyezési terveken és adatokon túl tartalmazza az 1. mellékletben foglalt adatokat;

5a.[4] egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan lakóépület, amely legfeljebb egy darab, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. § (1) bekezdésében meghatározott lakás rendeltetési egységet tartalmaz, és amely

a) szabadonálló lakóépület, vagy

b) ikerház, sorház, láncház vagy átriumház, amelyben a lakás független épületszerkezettel és a csatlakozó terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik;

6.[5] felújított berendezés: az a berendezés - a fabetétes vezetősínű felvonók, valamint a tömegközlekedési mozgólépcsők kivételével -, amelynek legalább a meghajtógépét, vezérlését, biztonsági berendezéseit, továbbá - felvonók esetében - fülke- és aknaajtóit 20 évnél nem régebben új egységekre cserélték;

7. felvonó: e rendelet alkalmazása szempontjából felvonónak minősül:

a) az építményben vagy azon kívül létesített, állandó jellegű, szakaszos üzemű gépészeti berendezés, amelynek fülkéje a vízszinteshez képest 15°-nál meredekebb dőlésszögű, meghatározott pályán, merev vezetősínek között mozog, meghatározott szinteket szolgál ki, fülkével vagy emelőlappal és aknaajtóval rendelkezik, és a következők szállítására szolgál:

aa) személyek,

ab) személyek és teher, vagy

ac) kizárólag teher,

b) az olyan, fülkével rendelkező berendezések, amelyek nem merev vezetősínek mentén, de meghatározott állandó pályán mozognak (ollós felvonók stb.),

c) a személyszállításra való körforgó felvonó,

d) a mozgáskorlátozott személyek számára készült lépcsőfelvonó, ferdepályás vagy függőleges pályájú emelőlap;

8.[6] felvonó leállítása: az üzemeltető önkéntes elhatározása, illetve balesetveszély esetén a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó, a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) intézkedésének eredményeként a berendezés legfeljebb egy naptári évig tartó, villamos hálózatról való lekapcsolása;

9. felvonó veszélytelenítése: a felvonó villamos táphálózatról történő leválasztása, a fülke és ha van, az ellensúly, illetve kiegyenlítősúly ütközőre ültetése, és valamennyi aknaajtó nem oldható kötéssel történő lezárása, hidraulikus felvonók esetében a munkafolyadék teljes eltávolítása;

10. használatbavételi alkalmassági nyilatkozat:

a)[7] új, személyszállításra is alkalmas felvonó esetében a felvonó rendelet által meghatározott, bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány vagy a tevékenységét a felvonó rendelet 10. számú vagy 11. számú melléklete szerint tanúsított felvonószerelő vállalkozás által készített végellenőrzési jegyzőkönyv alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozat,

b) az új teherfelvonó, kisteherfelvonó, 0,15 m/s-nál nem nagyobb névleges sebességű, személyszállításra is szolgáló felvonó (például az ún. "home-lift" és a mozgásukban korlátozottak által használható emelőberendezés), továbbá mozgólépcső (mozgójárda), személyszállításra szolgáló körforgó esetében a gépek rendelet alapján a gyártó által kiadott EK megfelelőségi nyilatkozat,

c)[8] a berendezés főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakítása után, vagy veszélytelenített berendezés esetében a berendezés veszélytelenítése után, a berendezés üzembe helyezés előtti vizsgálata alapján a nyilvántartott szervezet által kiadott alkalmassági nyilatkozat,

d)[9] jogszerűen létesített berendezés esetén, amelyre vonatkozóan a megfelelőségértékelési eljárást a felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése előtt megkezdték, a létesítés idején érvényes műszaki követelmények vizsgálata, valamint a berendezés üzembe helyezés előtti vizsgálata és fővizsgálata alapján a nyilvántartott szervezet által kiadott alkalmassági nyilatkozat;

e)[10] a b) alpont alá nem tartozó teherfelvonó esetében, ha a fülkébe legalább egy személy be tud szállni, és a vezérlőelemeket a fülkében lévő személy eléri, a felvonó rendelet által meghatározott, bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány;

11. mozgójárda: vízszintes vagy legfeljebb 12°-os meredekségű pályán mozgó, személyszállításra szolgáló, folyamatos üzemű, gépi hajtású berendezés körbe futó, lépcső nélküli szalaggal (például járólapok, heveder);

12. mozgólépcső: a vízszinteshez képest legfeljebb 35°-os meredekségű pályán mozgó, folyamatos üzemű, gépi hajtású berendezés körbe futó lépcsőszalaggal személyek fel- és lefelé való szállítására;

13.[11] mozgólépcső, mozgójárda leállítása: az üzemeltető önkéntes elhatározása, illetve balesetveszély esetén a Hatóság, a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó intézkedésének eredményeként a berendezés legfeljebb egy naptári évig tartó, villamos hálózatról való lekapcsolása, és mindkét végpont emberi behatolás ellen maradandó lezárása;

14. mozgólépcső vagy mozgójárda veszélytelenítése: a mozgólépcső vagy mozgójárda hálózatról való maradandó leválasztása, a lépcsőszalag nem oldható kötéssel, a forgalmi terhelésnek legalább kétszeres biztonsággal ellenálló, álló helyzetben tartó berendezéssel való rögzítése, és mind az alsó, mind a felső belépő szinten emberi behatolás ellen, legalább 1,8 m magas maradandó akadállyal való lezárása;

15.[12] nyilvántartott szervezet: az e rendelet szerinti tevékenységekre a Kormányhivatal által nyilvántartásba vett, tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint végző szolgáltató;

16. sajátos építésügyi hatóság: az egyes sajátos építményfajták tekintetében kijelölt hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság;

17. üzemeltető: a berendezés tulajdonosa vagy a berendezés tulajdonosának a berendezés üzemeltetésével megbízott képviselője.

3. A berendezés létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezése, a megszüntetés tudomásulvétele[13]

3. §[14] (1)[15] Ha a felvonó vagy a mozgólépcső létesítéséhez, áthelyezéséhez, átalakításához, használatbavételéhez vagy bontásához az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési, bontási tevékenység is szükséges, - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a létesítést, az áthelyezést, az átalakítást, a használatbavételt, a bontást érintő engedélyt és az építésügyi hatósági engedélyt együttes kérelemben az általános vagy a sajátos építésügyi hatóságtól kell kérni. Az építésügyi engedélyezési eljárásban a Hatóság műszaki biztonsági szakkérdésként vizsgálja a felvonó vagy a mozgólépcső létesítése, áthelyezése, átalakítása, használatbavétele vagy bontása feltételeit.

(2)[16] Ha a berendezés létesítése építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel nem jár együtt, - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a létesítést, a használatbavételt, a veszélytelenítés utáni ismételt üzemeltetést, az áthelyezést, a berendezés e rendeletben felsorolt főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítását a Hatóság engedélyezi műszaki biztonsági hatósági eljárásban. Az üzemeltetőnek a kérelemhez - annak tárgyától függően - a 2. melléklet I. vagy II. Fejezetében meghatározott dokumentációt kell csatolnia

(3)[17] A létesítési engedély - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a véglegessé válásának napjától számított négy év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha a létesítési tevékenységet ez idő alatt megkezdték, és a létesítés megkezdésétől számított hat éven belül a berendezés üzembe helyezésének feltételeit megteremtették. A létesítési engedély időbeli hatálya nem hosszabbítható meg.

(4)[18] Ha a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő műemlék építményben valósul meg, az engedélyezési eljárásban a Hatóság vizsgálja, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(5)[19] Nem szükséges az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint hatósági engedélyt kérni kisteherfelvonó, a 0,15 m/s-nál nem nagyobb névleges sebességű, 3 méternél nem nagyobb emelőmagasságú, személyszállításra is szolgáló felvonó (emelő), valamint egylakásos lakóépületben felvonó létesítése, áthelyezése, e rendeletben felsorolt főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakítása, használatbavétele, veszélytelenítés utáni ismételt üzemeltetése és bontása (megszüntetése) esetében.

(6)[20] Az üzemeltetőnek előzetesen be kell jelentenie a Hatóság részére az (5) bekezdésben hivatkozott berendezések létesítését, áthelyezését, e rendeletben felsorolt főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítását, használatbavételét, veszélytelenítés utáni ismételt üzemeltetését és bontását. Az üzemeltetőnek a bejelentéséhez - annak tárgyától függően - a 2. melléklet I., II. vagy III. Fejezetében meghatározott dokumentációt kell csatolnia.

(7)[21] A berendezés megszüntetését az üzemeltetőnek előzetesen be kell jelentenie a Hatóság részére, ha - az (5) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve - a berendezés megszüntetése bontási engedélyhez kötött építési tevékenységgel nem jár együtt. Az üzemeltetőnek a bejelentéséhez a 2. melléklet III. Fejezetében meghatározott dokumentációt kell csatolnia.

(8)[22] A Hatóság a (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetekben a bejelentésben foglaltakat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti jogszerű hallgatással tudomásul veszi, vagy az eljárás megindulásától számított 8 napon belül a bejelentésben szereplő tevékenységét megtiltja, ha

a) a (6) és (7) bekezdésben meghatározott mellékleteket nem csatolták, vagy

b) megállapítja, hogy a berendezés nem felel meg az e rendeletben - és a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével - a vonatkozó szabványokban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek.

(9)[23] A (6) és (7) bekezdés szerinti tevékenység a tevékenység bejelentésének benyújtásától számított 15 nap elteltével megvalósítható, ha a Hatóság a bejelentésben szereplő tevékenységet nem tiltja meg.

4. §[24] (1) Engedély nélkül létesített berendezés fennmaradását és használatbavételét a Hatóság a 23. §-ban meghatározott mértékű közigazgatási bírság kiszabása mellett engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti berendezés fennmaradása és használatbavétele iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció összeállítása során az e rendeletben a létesítési dokumentáció tartalmára és a használatbavételi dokumentáció tartalmára vonatkozó követelményeket kell együttesen alkalmazni.

(3) A gyártó vagy a felelős forgalmazó az általa szállított és felszerelt (felszereltetett) berendezés tekintetében írásban nyilatkozik a tervezési követelményeknek való megfelelőségről.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartott szervezet írásbeli hozzájárulását a leállított berendezés újraindításához.

4. A berendezések műszaki-biztonsági felügyelete

5. § A berendezések műszaki-biztonsági felügyeletét a Hatóság látja el.

6. § A hatósági felügyelet és ellenőrzés kiterjed:

a) az új berendezések üzembe helyezés előtti vizsgálatával és tanúsításával kapcsolatos tevékenységekre, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó, meglévő berendezéseknek az e rendelet szerinti műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésének ellenőrzésére;

b) a panaszbejelentések és a berendezés működésével összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléssel vagy jelentős anyagi kárral járó balesetek kivizsgálására;

c) az e rendelet szerinti gépkönyv vezetésének formai és tartalmi ellenőrzésére;

d) az e rendeletben szabályozott ellenőri tevékenységek jogosultságának ellenőrzésére;

e) a nyilvántartott szervezet és az ellenőrök e rendelet alapján végzett tevékenységére.

7. § (1)[25] A veszélytelenített berendezés ismételt üzemeltetését a Hatóság engedélyezi.

(2) A veszélytelenített berendezés a nyilvántartott szervezet által kiállított, újbóli használatbavételi alkalmassági nyilatkozat alapján - az (1) bekezdés szerinti engedély megadásáig, de legfeljebb 60 napig - ideiglenesen üzemeltethető.

5. A berendezések nyilvántartása

8. § (1)[26] A Kormányhivatal a jogszerűen létesített és bejelentett berendezésekről országos nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a)[27] a berendezés azonosító számát és a felszerelés helyét, a 9. §-ban meghatározott főbb műszaki adatokat és a gyártási számot vagy munkaszámot, továbbá a felújítás időpontját és a gyártó, illetve a bejelentett tanúsító szervezet által megjelölt felvonószerelő-vállalkozás megnevezését,

b) a berendezés tulajdonosának és - ha nem azonos - az üzemeltetőjének a nevét és címét,

c)[28] a berendezés jogerős vagy végleges építési és használatbavételi engedélyének számát (ha van),

d) a berendezés műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatai elvégzésének időpontját, a felülvizsgálat lényeges megállapításait, felülvizsgálat alapján a megtett intézkedéseket,

e) az esetlegesen történt balesetekkel kapcsolatos intézkedéseket,

f) a Hatóság által tett intézkedéseket,

g) az üzemeltetés hat hónapnál hosszabb ideig történő leállítása, valamint a leállítást követő ismételt üzembevétele időpontját, valamint

h) a berendezés üzemeltető általi leállítását.

(3)[29] A berendezések azonosító számait - növekvő sorrendben - a Kormányhivatal adja ki a bejelentett tanúsító szervezet, a tanúsított minőségügyi rendszert ("H" vagy "E" modult) alkalmazó szerelő- és forgalmazó vállalkozás, továbbá a nyilvántartott szervezet részére az új berendezések nyilvántartásba vételéhez.

(4)[30] A megszüntetett berendezésre vonatkozó adatokat a Kormányhivatal a berendezés megszüntetését követő egy év leteltével - a berendezés nyilvántartási száma kivételével - törli az (1) bekezdésben említett nyilvántartásból.

(5)[31] A bejelentett tanúsító szervezet, továbbá a tanúsított minőségügyi rendszert ("H" vagy "E" modult) alkalmazó szerelő- és forgalmazó vállalkozás a Kormányhivatal részére megküldi az üzembe helyezés előtti vizsgálat jegyzőkönyvét, a berendezés tanúsítványának másolatát, valamint a szakági műszaki előírásokban meghatározott műszaki adatlapot.

9. § A berendezések főbb műszaki adatai:

a) felvonók:

1. jellege, fajtája (például személyfelvonó),

2. teherbírása,

3. névleges sebessége,

4. emelőmagassága,

5. a szintek és a beszállóhelyek száma,

6. vezethetősége (például mindenki által vezethető),

7. a vezérlés módja (például le-fel gyűjtő),

8. a meghajtás jellege (villamos vagy hidraulikus, felsőgépes, alsógépes stb.),

9.[32]

b) mozgólépcsők, mozgójárdák:

1. az óránként szállítható utasok száma (berendezésenként),

2. névleges sebessége,

3. névleges szélessége,

4. emelőmagassága,

5. emelkedési szöge,

6.[33]

6. A berendezések ellenőrzése

10. § (1) Az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriztetnie kell a berendezésnek a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát.

(2)[34] A kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat naptári évenként a 20 évnél nem régebbi vagy felújított berendezés esetében, valamint kisteherfelvonó esetében évente felváltva egy fővizsgálatot és egy ellenőrző vizsgálatot, egyébként félévenként felváltva egy fővizsgálatot és egy ellenőrző vizsgálatot kell a nyilvántartott szervezettel elvégeztetni.

(3) Az ellenőrzést a vonatkozó előírások és a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével az érvényes szabványok alapján kell elvégezni.

(4)[35] Az ellenőr vagy a műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal megbízott nyilvántartott szervezet ellenőre - balesetveszély esetén - jogosult és köteles a berendezést leállítani. Ezt a jogosultságot a megbízási szerződésben rögzíteni kell. A leállított berendezés újraindítását csak az a nyilvántartott szervezet végezheti, amelyik a felvonó rendszeres műszaki biztonságtechnikai vizsgálataira való megbízással a leállítás előtt rendelkezett. Az ellenőr és a nyilvántartott szervezet felelős az általa elvégzett vizsgálatok teljességéért, eredményéért és szakszerűségéért.

(5)[36] Az üzemeltető a létesítést követő 90 napon belül, majd ezt követően minden naptári év június 30-ig köteles a műszaki biztonságtechnikai vizsgálatok elvégeztetésével valamelyik nyilvántartott szervezetet megbízni. A megbízást az üzemeltető, vagy az általa közvetlenül megbízott szervezet vagy személy adhatja ki, kivéve a karbantartást végző személyt vagy szervezetet. Amennyiben a megbízás korábban nem került kiadásra, annak kiadása annak az üzemeltetőnek a feladata, akinek tulajdonában vagy üzemeltetésében a berendezés június 30-án állt. A felvonó összes, nyilvántartott szervezet által végezhető vizsgálatát csak e megbízott nyilvántartott szervezet végezheti. Másik nyilvántartott szervezetet megbízni csak az esetleges biztonságtechnikai hiányok elhárítását és ellenőrzését követően lehet.

(6) A diszpécserrendszer üzemeltetője köteles megbízni egy nyilvántartott szervezetet a rendszer évenként legalább egyszeri felülvizsgálatával.

(7)[37] A nyilvántartott szervezetek ellenőre végzi a következő, nem rendszeres kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat:

a) a felvonón, illetve a mozgólépcsőn végzett, a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével a vonatkozó szabványok alapján lényegesnek minősülő beavatkozások, átalakítások, alkatrészcserék után végzendő lényeges átalakítások utáni vizsgálatot,

b) az engedélyhez kötött átalakítások és a felújítások után, valamint a használatbavételi engedély feltételeként, azt megelőzően üzembe helyezés előtti vizsgálatot,

c) a balesetek után vizsgálatot,

d) a berendezés veszélytelenítése után a veszélytelenítést ellenőrző vizsgálatot.

(8) A leállítást elrendelő ellenőrnek a gépkönyvben, írásban rögzített döntése alapján, a gépkönyvben rögzített feltételekkel a berendezést a karbantartó, illetve az üzemeltető is újraindíthatja.

(9)[38] A nyilvántartott szervezet a műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatok eredményét havonta összesítve megküldi a Kormányhivatalnak.

(10) Új berendezés esetében az üzembe helyezés előtti vizsgálat az első évi éves fővizsgálatot helyettesíti.

(11)[39] A műszaki felülvizsgálatok elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn a veszélytelenített berendezések, valamint a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó vagy a Hatóság dokumentált intézkedésének hatására balesetveszély esetén leállított berendezések tekintetében.

7. Az ellenőri tevékenység gyakorlásának feltételei

11. § (1)[40] Aki ellenőri tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormányhivatal részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Ellenőri tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és[41]

a)[42] felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) három év szakmai (felvonó- vagy mozgólépcső-tervezési, vagy -szerelési, vagy -karbantartási) gyakorlattal rendelkezik, továbbá

c)[43] az e jogszabályban meghatározott tanfolyami és vizsgakötelezettségének eleget tett.

(2) A honvédelmi és katonai célú objektumokban történő ellenőrzés esetében az ellenőrnek rendelkeznie kell a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági minősítéssel.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen ellenőri tevékenységet folytató ellenőrökre az (1) bekezdés a) pontja nem vonatkozik.

12. § (1)[44] A bejelentést a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú, a Kormányhivatal által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, és a bejelentőnek igazolnia kell, hogy az ellenőri tevékenységhez szükséges képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkezik.

(2)[45] Ha a bejelentés benyújtása az ellenőri vizsga letételétől számított 5 év után történik, akkor a jogosultságnak további feltétele a 13. § (2) bekezdésében előírt továbbképzés elvégzése és a teljesítés igazolása.

(3)[46] Az ellenőr a nyilvántartásban meghatározott tevékenységek végzésére jogosult, felelős az általa elvégzett munkáért.

(4)[47] A nyilvántartott szervezetekről és az ellenőrökről a Kormányhivatal nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz.

13. § (1)[48] Az ellenőri jogosultság a bejelentéstől számított öt évig hatályos.

(2)[49] A jogosultság hatálya - az ellenőr bejelentésére - öt évenként meghosszabbodik. A jogosultság hatálya meghosszabbodásának feltétele a (4) bekezdés szerinti továbbképzés elvégzése és a teljesítés igazolása.

(3)[50] A jogosultság hatályának meghosszabbítása iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(4) A szakmai követelmények változásait figyelembe véve a felvonó és mozgólépcső ellenőri munkakörök betöltése továbbképzéshez kötött, amelyről továbbképzési igazolást kell kiállítani. Továbbképzési igazolást az kaphat, aki a szervezett továbbképzésen részt vett és eredményes vizsgát tett.

(5) A (4) bekezdésben említett munkakörök betöltéséhez öt éves periódusban kötelező a továbbképzés.

(6)[51] A felkészítő tanfolyam, valamint a továbbképzés képzési programját a Kormányhivatalhoz kell benyújtani jóváhagyás céljából. A felkészítő tanfolyam, valamint a továbbképzés csak a Kormányhivatal által jóváhagyott képzési program alapján történhet. A hatósági jóváhagyás a megadásának napjától számított három évig hatályos.

(7)[52]

(8) Az (1) bekezdésben említett jogosultság meghosszabbításához szükséges felvonó- és mozgólépcső továbbképzési program kötelező moduljai:

a) a berendezésekre vonatkozó jogszabály- és szabványváltozások,

b) a konstrukció, az üzemvitel, a karbantartás, a műszaki biztonságtechnikai ellenőrzés korszerű ismeretanyaga.

(9) A továbbképzés időtartama naptári évenként legalább 16 óra.

(10) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a nyilvántartott szervezet ellenőre és az ellenőr - Polgári Törvénykönyv szerinti - közeli hozzátartozója berendezésekkel kapcsolatos további tevékenysége tekintetében.

(11)[53] A felvonó- és mozgólépcső ellenőr képesítéssel rendelkezők továbbképzése esetében a teljes képzési idő legalább 8 óra, amit egyben (egy időben) szükséges oktatni.

14. § (1)[54] A nyilvántartásban szereplő adatokban történt változást az ellenőr 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a Kormányhivatalnál.

(2) A Kormányhivatal törli a nyilvántartásból az ellenőrt, ha az ellenőr[55]

a)[56] jogosultságának hatálya lejárt és nem kérte meghosszabbítását,

b) bejelenti, hogy a tevékenységet nem kívánja tovább folytatni,

c)[57] tevékenysége folytatásának feltételei már nem állnak fenn,

d) elhalálozik,

e) a tevékenysége során vagy mulasztásával közvetlen életveszélyes, vagy közvetlen balesetveszélyes helyzetet okoz,

f) ellenőri tevékenységével összefüggő jogszabályokat, szakmai előírásokat súlyosan megsérti,

g) adatszolgáltatási kötelezettségét ismételten elmulasztotta,

h) jogosulatlan ellenőri tevékenységet végez.

(3)[58] Ha a nyilvántartásból való törlésre a (2) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján került sor, ellenőri tevékenység a nyilvántartásból való törléstől számított öt éven belül nem folytatható.

(4)[59] Ha a nyilvántartásból való törlésre a (2) bekezdés f)-h) pontjában foglaltak alapján került sor, ellenőri tevékenység a nyilvántartásból való törléstől számított három éven belül nem folytatható.

(5)[60] Az ellenőr ellenőri tevékenységét a tevékenység folytatását megtiltó határozat szerinti idő letelte után, az elmaradt továbbképzések pótlását követően gyakorolhatja. A (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetekben az ellenőr ellenőri tevékenységét csak a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tanfolyami és vizsgakötelezettségének ismételt teljesítése után gyakorolhatja.

7/A. A felvonó- és mozgólépcső ellenőr jogszabály alapján szervezett képzésére vonatkozó eljárási szabályok[61]

14/A. §[62] Az e rendeletben meghatározott, jogszabály alapján szervezett képzés keretében megszerezhető műszaki biztonsági szempontból jelentős ipari képesítés a felvonó- és mozgólépcső ellenőr.

14/B. §[63] (1)[64] A 14/A. § szerinti képzés a Kormányhivatal (3) bekezdésben meghatározottak szerint kiadott engedélye alapján tartható. A Kormányhivatalnak a képzési program jóváhagyását tartalmazó engedélye a véglegessé válásától számított 3 évig hatályos.

(2) A Kormányhivatal[65]

a) a képzési programmal szemben támasztott, a 14/E. § szerinti alapkövetelmények alapján meghatározza és hivatalos honlapján közzéteszi a képzési program elkészítésének alapját képező részletes szakmai követelményeket, a részletes vizsgakövetelményeket, valamint a 14/C. § (4) bekezdése szerinti képzési bizonyítvány tartalmát,

b) elbírálja a képzési program jóváhagyása iránti kérelmeket,

c) hatósági felügyeleti tevékenysége keretében a képzés helyszínén vagy adat- és iratbekérés útján, folyamatában vagy utólagosan ellenőrzi a képzést és a vizsgát szervezők működését, ideértve a (3) bekezdés c) pontja szerinti tananyag célra való alkalmasságának, tartalmának, jogszabályoknak való megfelelésének, valamint a tanulmányi szabályzat megfelelőségének ellenőrzését is.

(3) Képzést az a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési tevékenység végzésére szóló engedéllyel rendelkező szervezet tarthat, amely

a) a képzést megelőző legalább egy évben elektronika és elektrotechnika, vagy gépészet ágazatba tartozó szakképesítésre felkészítő felnőttképzési tevékenységet végzett,

b) rendelkezik a képzési területre vonatkozóan kidolgozott, a képzés felügyeletét ellátó hatóság által jóváhagyott képzési programmal, és

c) rendelkezik a képzési programhoz kidolgozott, a hatályos műszaki biztonsági követelményeket tükröző, korszerű tananyagegységgel.

(4)[66] A képzés szervezője a képzési program jóváhagyása iránti kérelmét az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal a Kormányhivatal által meghatározott és a hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon készíti el és csatolja a kérelméhez az elkészített részletes képzési programot.

(5) A képzési program jóváhagyása iránti kérelem tartalmazza:

a) a képzés szervezőjének nyilatkozatát a vizsga megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátásáról,

b) a képzés szervezőjének nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a képzéshez szükséges korszerű szakmai ismereteket tükröző tananyagegységgel,

c) annak megjelölését, hogy a képzés szervezője mely képzés képzési programjának jóváhagyását kérelmezi,

d) a képzési programot.

14/C. §[67] (1)[68] A képzés szervezője a képzés kezdőnapját, tartamát és helyszínét a Kormányhivatal részére a képzés kezdőnapját megelőzően legalább 8 nappal írásban vagy elektronikusan bejelenti. A képzés a bejelentést követően kezdhető meg.

(2)[69] A felvonó- és mozgólépcső ellenőr képesítés megszerzésére irányuló képzés vizsgával zárul. A vizsga részletes szabályait a vizsga szervezője vizsgaszabályzatban rögzíti, és gondoskodik a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató elkészítéséről, a vizsgakérdések összeállításáról, valamint azok bejelentéséről a Kormányhivatalnak.

(3) A képzést követő vizsgán vizsgáztató az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és a képzés célja szerinti szakterületen legalább 5 év gyakorlattal rendelkezik.

(4)[70] A vizsga eredményes teljesítését követően a vizsga szervezője a Kormányhivatal által meghatározott és a hivatalos honlapján közzétett minta szerint készíti elő a kiállítandó képzési bizonyítványt.

14/D. §[71] (1)[72] A képzést követő vizsga megtartását - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Kormányhivatal engedélyével rendelkező szervezetek végezhetik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képzést követő vizsga megtartásában való közreműködést a Kormányhivatal annak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési tevékenység végzésére szóló engedéllyel rendelkező szervezetnek engedélyezi, amely[73]

a) a képzést megelőző legalább egy évben elektronika és elektrotechnika vagy gépészet ágazatba tartozó szakképesítésre felkészítő felnőttképzési tevékenységet végzett,

b) a képesítés tekintetében biztosítja olyan vizsgáztatószemély közreműködését, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és a képzés célja szerinti szakterületen legalább 5 év gyakorlattal rendelkezik,

c) a képesítés tekintetében nem minősül képzésszervezőnek, és

d) nyilatkozik, hogy a képzésszervezővel együttműködik a vizsga megszervezésében és lebonyolításában.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély időbeli hatálya 3 év.

(4) A képzésszervezők a képzést követő vizsga megtartását az (1) bekezdés szerinti szervezetektől kérhetik. Ha az adott képesítés tekintetében a vizsga megtartására nincs engedéllyel rendelkező szervezet, akkor a képzés szervezője látja el az általa szervezett képzést követő vizsga megtartásával kapcsolatos feladatokat.

14/E. §[74] (1) A 14/B. § (5) bekezdés d) pontja szerinti képzési programnak a (2) bekezdésben meghatározott szakmai követelményekkel összhangban tartalmaznia kell

a) a képzés megnevezését és célját,

b) a képesítés munkaterületét és a képzés során megszerezhető kompetenciát,

c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

d) a tervezett képzési időt,

e) a képzés formájának meghatározását (csoportos jelenléti képzés, egyéni felkészüléssel),

f) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,

g) a maximális csoportlétszámot,

h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,

i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló bizonyítvány kiadásának feltételeit,

j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

(2) A felvonó- és mozgólépcső ellenőr képesítés esetében a teljes képzési idő legalább 96 óra, melynek részeként a gyakorlati képzése legalább 24 óra, ami három 8 órás részre oszlik.

8. A nyilvántartott szervezet

15. § (1)[75] Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételt kérő szervezet a kérelmét az 5. mellékletben meghatározott nyomtatványon nyújtja be a Kormányhivatalnak.

(2)[76] Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételt kérő szervezetnek a tevékenységre vonatkozóan éves összes káreseményre legalább 20 000 000 forint összegű éves, továbbá egyedi káreseményre legalább 10 000 000 forint összegű felelősségbiztosítással és a tevékenységére vonatkozó szabályzattal kell rendelkeznie. Legalább öt ellenőri jogosultsággal rendelkező természetes személyt kell munkaviszony keretében alkalmaznia, és biztosítania kell az ellenőrök rendszeres, évenkénti szakmai továbbképzését. A nyilvántartott szervezet az ellenőri állományának változását nyolc napon belül bejelenti a Kormányhivatalnak, amely kérelemre soron kívül nyilvántartásba veszi a nyilvántartott szervezethez tartozó ellenőrt. A nyilvántartásba vételt kérő szervezetnek a kérelmezett tevékenységre vonatkozó nemzeti akkreditáló szerv általi akkreditálással kell rendelkeznie, vagy a 2. § 3. pontjában meghatározott bejelentett tanúsító szervezetnek kell minősülnie.

(3) A nyilvántartott szervezet köteles:

a) a műszaki biztonságtechnikai vizsgálatokat - díjfizetés ellenében - elvégezni,

b) a rendeletben előírt tevékenységének végzéséhez megfelelő számú ellenőrt foglakoztatni,

c) a berendezés gépkönyvébe az elvégzett vizsgálatok eredményét bejegyezni,

d)[77] a berendezéssel, illetve annak vizsgálatával kapcsolatos, általa rögzített adatokat és vizsgálati jegyzőkönyveket a Kormányhivatalnak megadni,

e) üzemen kívül helyezett berendezés újraindításához szükséges írásbeli hozzájárulást megadni vagy megtagadni.

9. A berendezésekkel kapcsolatos kötelezettségek, üzemeltetés

16. § (1)[78] Az üzemeltető a berendezés üzemeltetése során, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotáról, rendszeres és szakszerű karbantartásáról, javításáról, továbbá a szükséges és előírt műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatáról, rendszeres ellenőrzéséről, az üzemeltetés és a használat módjának folyamatos figyelemmel kíséréséről, valamint a műszaki hiba vagy vész esetén használatos vészjelző berendezés működőképességéről és szükség esetén a mentés azonnali lehetővé tételéről köteles gondoskodni.

(2) A berendezést csak a használatbavételi engedélyben meghatározott célra és a rendeltetésének megfelelő módon szabad használni.

(3) Aki a berendezéssel kapcsolatos munkakörében vagy rendelkezési jogosultsága gyakorlása során közvetlen balesetveszélyt jelentő vagy okozó hibát, hiányosságot észlel, köteles az üzemeltetést azonnal kikapcsolással leállítani, és a veszélyhelyzet megszüntetéséig tartó szüneteltetése iránt intézkedni, valamint annak megtételét az intézkedésre jogosultnál kezdeményezni.

(4) Ha az üzemeltető a berendezéssel kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, a Hatóság őt a teljesítéshez szükséges cselekmények megtételére - beleértve a berendezés leállítását is -, valamint munkálatok elvégzésére (elvégeztetésére) kötelezi olyan esetekben, amikor azt az életveszély megelőzése vagy elhárítása, a biztonság védelme, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása indokolja.

17. § Az üzemeltető kötelezettségei:

a)[79] a berendezés létesítéséhez, áthelyezéséhez, az e rendelet szerinti főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakításához, használatbavételéhez, megszüntetéséhez szükséges - végleges és végrehajtható - hatósági engedély megszerzése, a 3. § (7) bekezdésében meghatározott esetben a megszüntetés tudomásvétele iránti kérelemnek és mellékleteinek benyújtása a Hatóság részére,

b) a berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, állandó üzemképes állapotáról, rendszeres és szakszerű karbantartásáról, javításáról, szükséges felújításáról vagy cseréjéről való gondoskodás, vagy ha az nem lehetséges, a berendezés leállítása,

c) a berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának ellenőriztetése a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, arányos időelosztásban,

d) a berendezés üzemeltetésének és használati módjának folyamatos figyelemmel kísérése,

e) közvetlen balesetveszélyt eredményezhető hiba, hiányosság észlelése, tudomására jutása esetén a berendezés azonnali leállítása és az üzemeltetés veszélyhelyzet megszüntetéséig tartó szüneteltetése, továbbá a berendezés egy évet meghaladó leállítása esetén a berendezés veszélyteleníttetése iránti intézkedés megtétele, ezt követően a veszélytelenítés megtörténte és szakszerűsége ellenőrzésének megrendelése egy nyilvántartott szervezetnél,

f) a berendezés ellenőrzését végző nyilvántartott szervezet, az ellenőr, illetve a Hatóság által a berendezéssel kapcsolatban a helyszínen tett ideiglenes intézkedés végrehajtása,

g) a Hatóság által a berendezéssel kapcsolatban - végrehajtható határozattal - elrendelt kötelezettség teljesítése,

h) a bármilyen okból leállított, illetve veszélytelenített berendezés újraindításához az ellenőrzést és a műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatot végző nyilvántartott szervezet írásbeli hozzájárulásának megszerzése,

i) a berendezés használati feltételeit - a helyes működtetéssel kapcsolatos alapvető előírásokat, az esetleges veszélyforrásokat és a veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket - ismertető tájékoztatónak az alapállomáson és a felvonófülkében jól látható és olvasható módon történő elhelyezéséről való gondoskodás,

j)[80] csak vezetővel működtethető felvonó esetében képzett vagy betanított felvonóvezető megbízása,

k) a gépkönyv folyamatos vezetéséről és megőrzéséről való gondoskodás,

l) a berendezés használata során bekövetkezett személyi sérüléssel, vagy jelentős anyagi kárral járó baleset megtörténtéről az ellenőrzésre nyilvántartott szervezet és a Hatóság haladéktalan tájékoztatása,

m)[81] a 8. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok tekintetében a Kormányhivatal tájékoztatása,

n)[82] változás esetén az új üzemeltető, nevének és címének közlése a Kormányhivatallal 15 napon belül,

o)[83] a berendezés megszüntetésének a megszüntetés időpontját követő 15 napon belül a Kormányhivatal részére történő bejelentése,

p) a berendezés egy évet meghaladó kikapcsolása vagy leállítása esetén a veszélytelenítés iránti intézkedés megtétele, ezt követően a veszélytelenítés megtörténte és szakszerűsége ellenőrzésének megrendelése a nyilvántartott szervezetnél, figyelembe véve, hogy

pa) a veszélytelenített berendezésre a műszaki biztonsági vizsgálati kötelezettség nem vonatkozik, és

pb) az építmény tervei vagy hatósági engedélyei szerint menekülési útvonalként is szolgáló mozgólépcsők és mozgójárdák veszélytelenítése nem megengedett, azokat üzemképes állapotban kell tartani.

q)[84] a 3. § (5) bekezdése szerinti berendezésekkel kapcsolatos tevékenységeknek a Hatóság részére történő bejelentése,

r)[85] üzemzavar esetén a gyártó előírásai alapján a használók kiszabadításáról való gondoskodás, mely feladat szabványos vészjelzőrendszert alkalmazó diszpécserszolgálattal is megvalósítható.

18. §[86] (1) A berendezés üzemeltetése során felvonóvezető olyan személy lehet, akit az ellenőr az adott felvonó vezetésére képzett vagy betanított, továbbá a 19. §-ban előírt kötelezettségek teljesítésére alkalmas.

(2) Az ellenőr az (1) bekezdésben meghatározott személy vagy személyek nevét a felvonó- vagy mozgólépcső gépkönyvbe bejegyzi.

19. §[87] A képzett vagy betanított felvonóvezető kötelezettségei:

a) a felvonó szabályszerű vezetése,

b) a megengedett teherbírás, a helyes be- és kiszállás, valamint a szállítás ellenőrzése,

c) annak megakadályozása, hogy a felvonót arra jogosulatlan személyek vezessék,

d) az üzemeltető és a tulajdonos haladéktalan értesítése - a gépkönyvbe tett bejegyzés útján is - a biztonsági berendezések vagy egyéb szerkezetek látható vagy észlelt rendellenességéről, hibájáról.

20. § (1)[88]

(2) A berendezések rendszeres karbantartásának tartalmát a gyártó határozza meg, és az ezt tartalmazó karbantartási utasítást az üzemeltető rendelkezésére bocsátja. Ennek hiányában a karbantartás tartalmát a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével a vonatkozó szabványok határozzák meg.

(3)[89] A berendezések karbantartását a gyártói utasításban foglaltak szerinti gyakorisággal kell végezni. Ha a gyártói utasítás másként nem rendelkezik, két egymást követő karbantartás között a 20 évesnél nem régebben üzembe helyezett vagy felújított berendezés esetében 70 naptári nap, egyéb esetben 35 naptári nap telhet el.

(4)[90]

(5) A karbantartó vállalkozás felelős az általa végzett munkáért, és értékarányos felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

(6) A más karbantartó vállalkozás megbízása előtt - a felelősség egyértelművé tétele érdekében - az üzemeltetőnek a nyilvántartott szervezet általi ellenőrző vizsgálatot kell végeztetnie.

(7) Ha a berendezést a karbantartó vállalkozás szerelője állította le, a berendezés ismételt üzembe helyezéséig másik karbantartó vállalkozás nem bízható meg.

10. A gépkönyv

21. § (1) A gyártó, illetve felvonószerelő vállalkozás a műszaki terveknek megfelelően hiteles adatokkal kitöltött gépkönyvet a berendezés leszállítása során köteles szolgáltatni. A gépkönyvbe az adott berendezés üzemeltetésével kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt, megállapítást, intézkedést és beavatkozást be kell jegyezni.

(2) Elveszett, megrongálódott, hiányos gépkönyv helyett, továbbá a berendezés főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakítása esetén a régit helyettesítő új gépkönyvet csak a nyilvántartott szervezet ellenőre hitelesíthet.

(3)[91] A gépkönyv folyamatos vezetéséért és megőrzéséért az üzemeltető felel. A gépkönyvet a berendezés beépítési helyén, az (5) bekezdésben foglalt személyek számára hozzáférhető helyen kell tartani.

(4) A felvonó engedélyezett műszaki tervének és műszaki leírásának egy példányát a gépkönyvhöz kell csatolni, egy építménybe beépített több azonos típusú berendezés esetében típusonként csak egy-egy helyen.

(5)[92] A gépkönyvbe bejegyzést csak a Hatóság, a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a szerelő, a felvonó karbantartója és képzett vagy betanított vezetője tehetnek.

(6) A gépkönyvnek tartalmaznia kell:

a)[93] a berendezés főbb műszaki adatait, gyártási számát vagy munkaszámát, továbbá főegységeinek megnevezését, jellemzőit,

b)[94] a nyilvántartott szervezet, az ellenőr által elvégzett műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatok esedékességének és megtörténtének időpontját, az esetleges lényeges megállapításokat és a teendő intézkedéseket, továbbá a vizsgálatot végző ellenőr nevét és nyilvántartási számát,

c)[95] amennyiben van, a képzett vagy betanított felvonóvezető nevét, adatait.

(7)[96] A gépkönyv nem tartalmazhat magánszemélyre vonatkozó személyes adatokat.

11. A berendezésekkel kapcsolatos díjak

22. § Az engedélyezéséért és a nyilvántartásba vételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2) bekezdése szerint az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben kerülnek megállapításra.

12. A Hatóság által kiszabható bírság

23. §[97] Aki a berendezés létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, alkalmasságának ellenőriztetésére, - a berendezésnek a hatóság, a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó dokumentált intézkedésének eredményeként történő leállításának esetkörét kivéve - biztonságtechnikai felülvizsgálatára vagy a 3. § (6) bekezdésben előírt bejelentésre vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 17/B. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja, amelynek legkisebb összege esetenként 10 000 forint, legmagasabb összege:

a) természetes személy esetén 300 000 forintig,

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 000 forintig

terjed.

13. Műszaki-biztonsági követelmények

24. § (1)[98] A rendelet hatálya alá tartozó felvonót, mozgólépcsőt, mozgójárdát úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, valamint megszüntetni (elbontani), hogy az megfeleljen az e rendeletben - és a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével - a vonatkozó szabványokban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek.

(2) A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik:

a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért,

b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítéséért,

c) a jogszabályokban előírtak betartásáért,

d) a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével a vonatkozó szabványok alkalmazásáért,

e) az egészségvédelmi előírások betartásáért,

f) a tűzvédelmi előírások betartásáért,

g) a balesetelhárítási és a munkavédelmi előírások betartásáért,

h) a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért,

i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért,

j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért,

k) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért.

(3) Tervezői jogosultsággal alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettséggel, gépészmérnöki vagy okleveles gépészmérnöki, villamosmérnöki vagy okleveles villamosmérnöki, közlekedésmérnöki vagy okleveles közlekedésmérnöki oklevéllel, és legalább öt év tervezői gyakorlattal rendelkező személyek rendelkezhetnek. A berendezések tervezésére való jogosultság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a következőkre terjed ki:

a) felvonók és mozgólépcsők teljes körű tervezése,

b) felvonók és mozgólépcsők alkatrészeinek, biztonsági berendezéseinek, vezérlésének és hajtásának, továbbá a komplett berendezések tervezése és telepítéstervezése kiegészítve a szükséges statikai és dinamikai számításokkal, valamint a forgalomelemzéssel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jogosultságokat szakmai és területi illetékesség alapján a Magyar Mérnöki Kamara veszi névjegyzékbe és tartja nyilván.

(5)[99] A tervezői tevékenység folytatására és a tervezők továbbképzésére az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

25. § (1) A felvonóknak és a mozgólépcsőknek legalább a létesítésük időpontjában érvényes szabványok és műszaki előírások követelményeinek meg kell felelniük a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével. Az egyes alkatrészek, részegységek cseréje esetén - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a csere időpontjában érvényes műszaki előírásokat kell alkalmazni. Az eltérő megoldás egyenértékűségét egy bejelentett tanúsító szervezet tanúsítványával kell igazolni.

(2) Ha a cserével kapcsolatos követelményeknek műszaki okok miatt nem lehetséges eleget tenni (például a kötélcsere egyes esetei), az alkatrész cseréje előtt a bejelentett tanúsító szervezet előzetes állásfoglalását kell kérni.

(3) A bejelentett tanúsító szervezet a (2) bekezdésben meghatározott előzetes állásfoglalásában feltünteti a csere időpontjában hatályos előírás alkalmazásának műszaki akadályát, továbbá a csere során beépített részegység fontosabb tulajdonságait, valamint azt, hogy mely jelenlegi előírásnak nem felel meg, továbbá azt, hogy mely korábbi előírásnak vagy a jelenlegivel egyenértékű biztonságot nyújtó feltételnek felel meg.

(4) A bejelentett tanúsító szervezet az előzetes állásfoglalása egy példányát a berendezés felvonókönyvéhez (gépkönyv) kell csatolni.

(5) A függesztőelemek vagy a hajtótárcsa cseréje, felújítása esetén jogosultsággal rendelkező tervezőnek ellenőrző számításokat kell végeznie, amelyet a javítás utáni vizsgálat során az ellenőrzést végző részére be kell mutatni, és a felvonókönyvhöz kell csatolni.

26. §[100] (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével az iparügyekért felelős miniszter az ágazati szakmai érdekképviseleti szervezetek közreműködésével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából szakági műszaki előírások formájában az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki, azokat az ágazati szakmai érdekképviseleti szervezetek bevonásával rendszeresen felülvizsgálja, és az adott időszak technikai színvonalának megfelelően frissíti.

(2) A szakági műszaki előírásoknak a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján történő közzétételét az iparügyekért felelős miniszter kezdeményezi. A szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának.

14. Vegyes és záró rendelkezések

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

28. § (1) A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján korábban kijelölt szervezetek e rendeletben meghatározott nyilvántartott szervezetek feladatait e rendelet hatálybalépését követő 90. napig végezhetik.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott ellenőri engedély alapján az ellenőri jogosultságok az engedély időbeli hatályának leteltéig, de legfeljebb az e rendelet hatálybalépésétől számított öt év leteltéig gyakorolhatóak.

29. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, szabványrendszerrel szabályozott tevékenységek során a vonatkozó nemzeti szabványokat, vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben foglalt egyes műszaki előírásoktól a tervező eltérhet, ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján igazolja a Hatóság előtt, hogy az e rendelet előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja. A megfelelő műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról a tervezőnek a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell.

(3) Az e rendelet alapvető műszaki biztonsági követelményeinek teljesülését a 24. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységi körök végzésére jogosultsággal rendelkező tervező igazolhatja. Az igazolás tartalmazza:

a) az eltérő műszaki megoldás dokumentációját,

b) a műszaki megoldás alkalmazásával kapcsolatos számításokat, kísérleti eredményeket,

c) az e rendelet vonatkozó előírására való hivatkozást,

d) az alapvető műszaki biztonsági követelmény teljesülésére tett intézkedéseket,

e) a tervező jogosultságának igazolását.

(4) Ha a berendezés megfelel az e rendeletben hivatkozott nemzeti szabványoknak, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a berendezés egyidejűleg megfelel az e rendeletben foglalt alapvető műszaki biztonsági követelményeknek is.

30. §[101]

31. § (1) Ez a rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 13. §-ában foglalt, jelen bekezdésben felsorolt, hatályos európai uniós jogi aktusok rendelkezéseinek:

a) a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés a) pontjának és 21. cikkének,

c) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

d) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

32. §[102]

33. §[103]

34. §[104]

35. §[105]

36. §[106]

37. §[107]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez

A berendezés kivitelezési dokumentációja

A kivitelezési dokumentációnak az engedélyezési terveken és adatokon túl tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. az akna, a gép elhelyezésére szolgáló tér és az esetleges kerékhelyiség alaprajzát, metszeteit - az alaprajzi és függőleges metszeteket legalább 1:25, az akna függőleges metszetét legalább 1:50 - méretarányban, olyan részletességgel, hogy az alapján a berendezés egyértelműen kivitelezhető legyen;

2. a felvonó statikai és szilárdságtani számítását:

2.1. a függesztő-, illetve a vonóelemekről,

2.2. a hajtótárcsa horony-kiképzéséről,

2.3. a tengelyekről és tartószerkezetekről,

2.4. a fülke vázszerkezetéről,

2.5. a fülke vezetősínről és ha az ellensúlyon fogókészülék van, az ellensúly vezetősínről is,

2.6. a hidraulikus munkahengerekről, nyomás alatt álló tartályokról és merev, vagy flexibilis csövekről,

2.7. a felvonó-berendezés alátámasztására szolgáló acélszerkezetekről;

3. villamos kapcsolási rajzot és tervjelmagyarázatot;

4. műszaki leírást, mely tartalmazza:[108]

a) a berendezés főbb műszaki adatait, gyártási számát vagy munkaszámát, megengedett óránkénti indításainak, illetve hidraulikus ciklusainak számát, névleges és indítási áramfelvételét és a berendezésből származó elvezetendő hőteljesítményt,[109]

b) a 24. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységi körök végzésére jogosultsággal rendelkező tervező nevét, címét, aláírását, az aláíró lapon a tervező névjegyzéki számát szakmagyakorlási jogosultságának igazolásaként, az általa tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,

c) annak tervező általi kinyilvánítását, hogy:

ca) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak; biztosítja az élet- és vagyonbiztonság, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét;

cb) a felvonókra és mozgólépcsőkre (mozgójárdára) vonatkozó műszaki előírásoktól való eltérés nem vált szükségessé;

cc) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű;

cd) a létesítési terv és a kivitelezési terv összhangban van;

ce) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll; valamint

d) annak ismertetését, ha a létesítési dokumentációtól a kivitelezési dokumentáció eltér.

2. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez[110]

I. A berendezések létesítésének műszaki-biztonsági dokumentációja

Építmény építési engedélyezési tervdokumentációjához a berendezésekre vonatkozóan, továbbá ezen berendezések létesítésének, áthelyezésének, átalakításának műszaki-biztonsági dokumentációjához az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelem, bejelentés részeként:[111]

1. Felvonók esetében:

1.1. a helyszínrajzot;

1.2. az akna alaprajzát (vízszintes metszetét), az akna és a fülke méreteinek, a fülke- és az aknaajtók szabad nyílásának és tűzállósági határértékének feltüntetésével, legalább 1:25 méretarányban;

1.3. az akna függőleges metszetét, az emelőmagasság, a süllyeszték mélysége, a fejmagasság, a fülke, az aknaajtók szabadnyílás-méretének feltüntetésével, legalább 1:50 méretarányban;

1.4. a gép-, illetve (ha van) kerékhelyiség fő méreteit és az aknához viszonyított elhelyezkedését legalább 1:50 méretarányban;

1.5. a felvonó működéséből származó, az épületre átadódó erőhatások helyét, irányát és nagyságát az előírt dinamikus tényezők figyelembevételével, ezek számítását;

1.6. a forgalomszámítást (valamennyi személyszállító berendezés figyelembevételével);

1.7. az általános műszaki leírást;

1.8. a felvonó által kiszolgált és elfoglalt helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolását.

1.9. meglévő épületben létesülő felvonó esetében tartószerkezeti tervezési szakterületi jogosultsággal rendelkező tervező részéről nyilatkozatot arról, hogy az épületre átadódó erőhatások megfelelők, amennyiben épületstatikai, állékonysági hatást is vizsgálni kell.[112]

2. Mozgólépcső, valamint mozgójárda esetében:

2.1. a felülnézetet, valamint oldalnézetet az emelőmagasság, a lépcsőszélesség és az emelkedési szög feltüntetésével;

2.2. a berendezéstől származó, az épületre átadódó erőhatások helyét, nagyságát és irányát;

2.3. az általános műszaki leírást;

2.4. a forgalomszámítást (valamennyi személyszállító berendezés figyelembevételével).

3. A 24. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységi körök végzésére jogosultsággal rendelkező tervező nevét, a tervezési jogosultság számát, az elérhetőségét és a tervező sajátkezű aláírását, továbbá - a felvonókra és mozgólépcsőkre vonatkozó műszaki előírásoktól való eltérés esetén - az alkalmazott eltérés megfelelőségét és egyenértékűségét igazoló tanúsítvány megjelölését tartalmazó aláírólapot.[113]

II. A berendezések műszaki-biztonsági használatbavételi dokumentációja

A berendezések műszaki-biztonsági használatbavételi dokumentációjához a következő dokumentumokat kell csatolni a kérelem, bejelentés részeként:

1. felvonó esetében a biztonsági berendezést gyártó és a felvonószerelő-vállalkozás nevét és címét, mozgólépcső, mozgójárda esetében a gyártó vagy a felelős forgalmazó nevét és címét tartalmazó dokumentumot;

2. a gyártó vagy a felelős forgalmazó nyilatkozatát arról, hogy az általa szállított és felszerelt (felszereltetett) berendezés megfelel az engedélyezett terveknek, továbbá a szükséges beállításokat és a legalább 24 órás próbaüzemeltetést elvégezte, és a berendezés a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas;

3. az üzemeltető (tulajdonos) nyilatkozatát arról, hogy a berendezés karbantartását és - ha szükséges - vezetését hogyan oldja meg;

4. a berendezés kivitelezési dokumentációját;

5. a használatbavételi alkalmassági nyilatkozatot.

III. A berendezések megszüntetésének műszaki-biztonsági dokumentációja

1. Amennyiben a felvonó bontásánál épületstatikai, állékonysági hatást is kell vizsgálni (például felvonótorony bontása), akkor a berendezés megszüntetésének dokumentációját az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az adott építményfajtára vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti tartalommal kell összeállítani.[114]

2. Az 1. pontban meghatározott esetektől eltérő esetben a berendezések megszüntetési dokumentációjához az alábbi terveket kell csatolni a kérelem, bejelentés részeként:

2.1. Az építmény legalább 1:500 léptékű alaprajzát, azonosíthatóan az összes elbontandó és megmaradó berendezéssel, valamint megjelölve azokat, amelyek helyére új berendezés kerül (amennyiben értelmezhető).

2.2. Forgalomelemzési számítást abban az esetben, ha az építmény továbbra is fennmarad, és rendelkezik további működő felvonóval, mozgólépcsővel, mozgójárdával.

2.3. A bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását.

3. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez[115]

4. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez[116]

5. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez

6. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez[119]

7. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez[120]

8. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez[121]

9. melléklet a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelethez[122]