16/2024. (IV. 9.) AM rendelet

a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. direktvetés: megmunkálatlan, vagy a talajfelszín legfeljebb csekély mértékű bolygatása után, nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés;

2. egységes kérelem: az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendeletben (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) meghatározott kérelem;

3. elhanyagolható meg nem felelés: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti meg nem felelés;

4.[1] erózió veszélyeztetett terület: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolásra került, 12%-nál nagyobb lejtésű, valamint egyéb erózióval érintett területeket meghatározó fedvény szerinti terület, ide nem értve a kizárólag deflációs kockázatnak kitett területet;

5. gondatlanság: a kedvezményezett, illetve az általa igénybe vett közreműködője, képviselője magatartása, ha az a 16. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;

6. hatáskörrel rendelkező hatóság: a Közös Agrárpolitika és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások végrehajtásának szervezetéről és intézményeiről szóló 601/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 24/A. §-a szerinti hatóságok;

7. hüvelyes növény: az 1. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény;

8. jelentős meg nem felelés: az a meg nem felelés, amely már nem minősül elhanyagolható meg nem felelésnek, és még nem tekinthető különösen súlyos meg nem felelésnek;

9. környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a MePAR-ban lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület;

10. különösen súlyos meg nem felelés: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 9. cikk (2) bekezdése szerinti meg nem felelés;

11. nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület: olyan, a MePAR-ban támogathatóként megjelölt terület, amely az 1. melléklet szerinti listában felsorolt nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével vagy fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb más nem nitrogénmegkötő növény keverékével van bevetve, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot;

12. ökológiai határsáv: olyan, a szántó hasznosítású táblán belül elhelyezkedő, természetes fás vagy lágy szárú vegetációval borított, minimum három, legfeljebb húsz méter átlagos szélességgel rendelkező, jellemzően sávszerű kiterjedésű földterület, amelyet mesterséges elem legfeljebb két méter hosszan szakít meg, valamint amely a tábla művelt részével legalább harminc méter hosszan érintkezik, úgy, hogy a teljes elem kerületének kevesebb, mint 30 százaléka érintkezik állandó gyepterülettel;

13. ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett másodvetés;

14. partvonal: a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § 12. pontjában meghatározott fogalom;

15. pihentetési időszak: tárgyév január 1. és augusztus 31. közötti időszak;

16. sekély tarlóhántás: legfeljebb 10 centiméter mély mélységben végzett olyan talajmunka, amely a betakarított vagy egyéb módon lekerülő növény vagy növényi maradványok részbeni talajba dolgozását szolgálja, amely után az összefüggő talajtakarás biztosított marad;

17. szándékosság: a kedvezményezett, illetve az általa igénybe vett közreműködő, képviselő magatartása, ha a kedvezményezett vagy az általa igénybe vett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás a támogatásokkal összefüggésben a támogatási jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve a támogatásokkal összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás nélkül;

18. talajtakarásos parlag: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan, 3. melléklet szerinti növénnyel borított szántóterület, amelyen a pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító kaszálást, mechanikai gyomirtást és szárzúzást végezhetnek;

19.[2] talajtakarás nélküli pihentetett terület: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és július 14. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek - kivéve a július 15. utáni talajtakarást szolgáló talajelőkészítést és vetést vagy telepítést a június 15. és július 14. közötti időszakban - és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek;

20.[3] vadvirágos keverék: olyan, legalább három fajból álló keverék, amelynek összetevőit az Egységes kérelem rendelet 1. melléklete vagy a 2. melléklet, továbbá a 4. melléklet tartalmazza úgy, hogy az ott felsorolt fajok magdarabszámaránya a teljes keveréken belül legalább a 10 százalékot eléri;

21. víz alatt álló kultúra: rizs, indiánrizs;

22. vízvédelmi sáv: a vizek partvonalától meghatározott, vízminőségi célokat szolgáló területsáv;

23. völgyzáró-gátas halastó: olyan keresztgátas halastó, amely állandó vízfolyások duzzasztásával jön létre, és amelyen a tápláló vízfolyás keresztül folyik;

24. zárlati károsító: a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő károsító;

25. zöldugar: olyan, fennálló állandó vagy többéves zöldnövényi borítottság, amelyet az 5. melléklet szerinti legalább három faj - amelyből egy évelő szálas pillangós - vetésével alakítottak ki.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet meghatározza a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP II rendelet) 83. cikke szerinti kedvezményezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) esetében a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: KAP I rendelet) III. címének II. fejezete szerinti közvetlen kifizetések, továbbá a 70-72. cikke szerinti intézkedések igénybevétele során betartandó

a) a KAP I rendelet III. mellékletében meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (a továbbiakban: JFGK),

b) a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat (a továbbiakban: HMKÁ előírások), valamint

c) az a) pont szerinti JFGK és a b) pont szerinti HMKÁ előírások (a továbbiakban együtt: előírások) szerinti követelmények és előírások betartásának ellenőrzésére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó előírásokat.

(2) A mezőgazdasági üzemnek az Egységes kérelem rendelet szerinti, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásból erdősített területei vonatkozásában a feltételességnek a nem földhasználat-specifikus előírásait, valamint követelményeit kell alkalmazni.

(3) A feltételességhez kapcsolódó eljárás során a Magyar Államkincstár mint Nemzeti Kifizető Ügynökség (a továbbiakban: Kincstár) a döntését a szükséges összes ellenőrzési adat rendelkezésre állását követő hetven napon belül hozza meg.

3. Helyszíni vizsgálat

3. § (1) A helyszíni vizsgálat alá vont mezőgazdasági termelőt a Kincstár választja ki. Az ellenőrzési mintának a KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (ii) alpontja szerinti véletlenszerű minta aránya legalább 20%, legfeljebb 30%.

(2) Előzetes kiválasztás esetén az ellenőrzési minta meghatározása a tárgyévi egységes kérelem benyújtása előtt rendelkezésre álló adatok figyelembevételével történik.

(3) A KAP II rendelet 83. cikk (6) bekezdés d) pont (iii) alpontja szerinti minimális ellenőrzési arány elérhető egyes előírások, vagy előírások csoportja szintjén. Az ellenőrzési minta kiválasztható a jogosultsági ellenőrzésre kiválasztottak közül.

(4) A Kincstár az ellenőrzési mintát azon mezőgazdasági termelők teljes köréből választja ki, akik esetében a helyszíni vizsgálatra történő kiválasztás időpontjáig nem került megállapításra támogatási jogosultság hiánya, továbbá az egységes kérelmüket nem vonták vissza.

(5) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság egy adott előírással összefüggésben a véletlenszerűen kiválasztottak helyszíni vizsgálata során jelentős meg nem felelést tár fel, a Kincstár a következő évben a 6. melléklet szerinti mértékben, kizárólag a helyszíni vizsgálat során feltárt meg nem felelések alapján növeli azon mezőgazdasági termelőknek a számát, amelyek tekintetében helyszíni vizsgálatot fog lefolytatni (a továbbiakban: rátaemelés).

(6) A különösen súlyos meg nem felelés az (5) bekezdés szerinti rátaemelés meghatározásakor az 5% támogatáscsökkentéssel járó meg nem felelésekkel együtt kerül figyelembevételre.

4. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni vizsgálat időpontját úgy határozza meg, hogy az előírásoknak való megfelelés ténylegesen ellenőrizhető legyen.

(2) A helyszíni vizsgálatról a mezőgazdasági termelőt akkor lehet értesíteni, ha az értesítés a vizsgálat célját vagy hatékonyságát nem befolyásolja. Az értesítés és a vizsgálat végrehajtása közötti időszakot a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a 14 napot.

(3) Az állatjóléti előírásokat is érintő helyszíni vizsgálat esetében az értesítés legfeljebb 5 nappal korábban tehető meg.

5. § (1) A helyszíni vizsgálat során a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatáskörébe tartozó előírásoknak való megfelelés tekintetében ellenőrzi a kiválasztott mezőgazdasági termelőket.

(2) A helyszíni vizsgálat az intézkedés jellegétől függően a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági hasznosítású földterületére kiterjed, azonban korlátozható olyan mezőgazdasági parcellamintára, amely a mezőgazdasági üzem területén található és a vonatkozó előírással érintett mezőgazdasági parcelláknak legalább a felét magában foglalja, feltéve, hogy az előírások tekintetében az érintett minta megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosít.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti minta vizsgálata meg nem felelést tár fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellaminta elemszámát növelni kell.

(4) Ha kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik a helyszíni vizsgálat az ellenőrzésre kerülő elemek reprezentatív mintájára korlátozódhat.

(5) A mezőgazdasági üzemek szintjén végrehajtandó helyszíni vizsgálat adminisztratív ellenőrzéssel helyettesíthető, ha annak hatékonysága legalább azonos a helyszíni vizsgálattal.

(6) A helyszíni vizsgálat elvégezhető távérzékelési technológiák alkalmazásával, vagy a Kopernikusz Sentinel műholdak adatai vagy azokkal egyenértékű adatok felhasználásával, ha az adott előírás jellege ezt lehetővé teszi.

4. Ellenőrzés alóli mentesítés[4]

6. §[5] Az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 10 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező termelő esetében az e rendeletben foglalt ellenőrzésre vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

5. A támogatáscsökkentés szabályai

7. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet] 7. cikke alapján, valamint a 7-16. melléklet szerinti mérték, súlyosság és tartósság szempontjából értékel.

(2)[6] A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok e rendelet szerinti értékeléséről döntést hoz, amelynek a támogatáscsökkentéshez szükséges adatait a Kincstár részére megküldi. Ha nem kerül sor meg nem felelés megállapítására, a hatáskörrel rendelkező hatóság a döntéshozataltól eltekinthet.

(3) A Kincstár a megállapított meg nem felelés alapján dönt a mezőgazdasági termelő számára folyósítandó vagy folyósított támogatás összegének csökkentéséről, visszavonásáról vagy a mezőgazdasági termelő támogatottak köréből történő kizárásáról.

8. § (1) A támogatáscsökkentés mértékét - minden meg nem felelés esetén önállóan - a Kincstár a 17. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Gondatlan és szándékos meg nem felelések, illetve a meg nem felelések ismétlődése esetén a KAP II rendelet 85. cikkében, valamint az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 8-11. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Ha egy cselekmény vagy mulasztás egyidejűleg JFGK-t és HMKÁ előírást is sért, akkor a támogatáscsökkentés számításakor az (EU) 2022/1172 bizottsági rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerint a JFGK után járó jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(4) Ha a mezőgazdasági terület, a mezőgazdasági üzem vagy azok egy része a meg nem felelés megállapításának évében átruházásra kerül, akkor a meg nem felelés miatti támogatáscsökkentést a KAP II rendelet 84. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint olyan arányban kell az átadó és átvevő között megosztani, amilyen arányban a felelősségük megállapítható. Ha nem állapítható meg a felelősség aránya, akkor az átruházás tárgyéven belüli időpontjához igazodó arányban terheli az átadót és az átvevőt.

(5) Ha a meg nem felelés miatt alkalmazandó teljes támogatáscsökkentés a tárgyévben nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő forintösszeget, a támogatáscsökkentés kiszabásától el kell tekinteni.

(6) Ha két egymást követő évben ugyanazon elhanyagolható meg nem felelés megállapításra kerül, akkor a meg nem felelés megállapítása második évétől - azok számától függetlenül - 1% támogatáscsökkentést kell kiszabni.

(7) A 2024. támogatási évben a 2022-ben és 2023-ban lefolytatott kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az ismétlődés megállapításakor figyelembe kell venni, amennyiben azok alapján egyértelműen megállapítható valamely feltételesség szerinti előírás megsértése.

8/A. §[7] A 7-8. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni azon mezőgazdasági termelő esetében, akinek a bejelentett területe nem haladja meg a 10 hektárt.

6. Állandó gyepterület - HMKÁ 1. előírás

9. § (1) Az állandó gyepterületet fenn kell tartani országos szinten a 2018-as referenciaévnek megfelelő mértékben, amely az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján került meghatározásra.

(2) Az állandó gyepterület mértékét országos szinten minden évben a Kincstár állapítja meg az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/126 bizottsági rendelet] 48. cikke szerint.

(3) Az állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint feltörésének tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni vizsgálat eredménye alapján állapítja meg.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a 2018. évi referenciaarányhoz képest, és az állandó gyepterület tárgyévi összterülete 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a referenciaarányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor egyes, állandó gyepterületnek nem minősülő területeket állandó gyepterületté kell visszaállítani. A referenciaarány megállapításánál az (EU) 2022/126 bizottsági rendelet 48. cikk (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Ha az állandó gyepterület aránya országos szinten 3%-ot meghaladó mértékben csökken a (4) bekezdés szerinti referenciaarányhoz képest, akkor a Kincstár erről a tényről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(6) Állandó gyepterület visszaállítására azt a mezőgazdasági termelőt kell kötelezni, aki az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján olyan földterülettel rendelkezik, amely állandó gyepterületként használt földterületből más célú földterületté került átalakításra. A visszaállítási kötelezettség alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, akinek terhére legfeljebb 0,25 hektár nagyságú területet érintő visszaállítási kötelezettség lenne megállapítható.

(7) A visszaállítási kötelezettség megállapítása során az utólagos erdőtelepítéssel érintett állandó gyepterületet - a karácsonyfa-ültetvények és energetikai faültetvények kivételével -, valamint a mezőgazdasági hasznosítás alól véglegesen kikerülő gyepterületet figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A mezőgazdasági termelő visszaállítási kötelezettségének mértékét a mezőgazdasági termelő által az állandó gyepterület arányának (4) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes kérelme alapján más célú földterületté átalakított állandó legelőnek és állandó gyepterületnek minősülő földterületek méretével arányosan kell megállapítani.

(9) A Kincstár a tárgyév végéig dönt a mezőgazdasági termelőt terhelő egyéni visszaállítási kötelezettségről, annak mértékéről és határidejéről, amelynek megvalósítása nem eshet a következő évi egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártánál későbbi időpontra.

10. § (1) A mezőgazdasági termelő a 9. § (6) bekezdése szerinti visszaállítási kötelezettségének

a) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület állandó gyepterületté történő visszaállításával,

b) a feltört vagy átalakított állandó gyepterület helyett - az erdőterület kivételével - más terület állandó gyepterületté alakításával vagy

c) a meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításával

tehet eleget.

(2) A visszaállítást az erre vonatkozó kötelezettséggel érintett földterületenként legalább 0,25 hektár kiterjedésű földterületen kell elvégezni. A visszaállítási kötelezettség akkor teljesíthető ökológiai gazdálkodásban részt vevő szántó művelési ágú területen, ha a mezőgazdasági termelő a visszaállítási kötelezettség idejére nem rendelkezik más megfelelő nagyságú területtel a visszaállítási kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve az állandó gyepterületei közül azon területeket, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség teljesítése során alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakítása esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül az érintett földterület ideiglenes gyepterületnek.

(4) A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a Kincstár ellenőrzi.

(5) Az állandó gyepterületté visszaállított vagy állandó gyepterületként létrehozott terület a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától állandó gyepterületnek minősül, és azt a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától számított öt évig fenn kell tartani. Meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításának esetében a fenntartási kötelezettség az ideiglenes gyepterület telepítésétől számított öt évig áll fenn.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert elháríthatatlan külső ok (a továbbiakban: vis maior) miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további olyan vis maior bejelentés nem fogadható el, amelyben a visszaállítási kötelezettség alóli mentesítést kezdeményezi.

7. Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése - HMKÁ 2. előírás

11. §[8]

8. Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetésének tilalma - HMKÁ 3. előírás

12. § Tarló, nád, valamint növényi maradvány égetése tilos, kivéve zárlati károsító megjelenése esetén, az erre vonatkozó hatósági határozat alapján.

9. A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása - HMKÁ 4. előírás

13. § (1) A víztestek mentén vízvédelmi sávokat kell kialakítani, amelyekre nem juttatható ki műtrágya, szervestrágya, növényvédő szer, talajkondicionáló készítmény és növénykondicionáló készítmény

a) a völgyzáró gátas halastavak esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban,

b) a MePAR-ban grafikusan megjelölt 5000 négyzetméter feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban, valamint

c) a MePAR-ban grafikusan megjelölt egyéb felszíni vizek partvonalától mért 5 méteres sávban, amely 3 méterre csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.

(2) A szervestrágya esetében a meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, ha az az itatóhely megközelítése miatt következik be.

(3) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés c) pontja szerinti területet szántóföldi termeléssel nem érintett vízvédelmi sávként figyelembe kívánja vetetni, a védőtávolság 5 méter alá nem csökkenthető.

10. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is - HMKÁ 5. előírás

14. § (1) Direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen a 18. melléklet szerinti erózió szempontjából kockázatos kapásnövények termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése.

(2) A tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül, ha

a) 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; valamint

b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(3) Szőlőültetvények esetében az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező.

(4) Erózióvédelmi sáv az (1) bekezdésben hivatkozott kivételként akkor fogadható el, ha a 12% feletti lejtésű tábla lejtővel párhuzamos tengelyén mérve legalább, átlagosan 100 méterenként kerül kialakításra, azzal a feltétellel, hogy

a) ha a MePAR rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt toleranciára is figyelemmel összeköti a tábla az Egységes kérelem rendelet 1. § 16. pontja szerinti erózióvédelmi sáv minimális hosszúságára megállapított, átlagosan 30 méternél kisebb távolságra lévő lejtővel párhuzamos oldalait;

b) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan 30 és 50 méter közötti távolságra helyezkednek el egymástól, az erózióvédelmi sávnak legalább 30 méter hosszúnak kell lennie, és a sáv, valamint a tábla széle közötti távolság nem lehet nagyobb 10 méternél, vagy

c) ha a tábla lejtővel párhuzamos oldalai átlagosan több mint 50 méterre helyezkednek el egymástól, úgy az erózióvédelmi sávnak olyan hosszúnak kell lennie, hogy a tábla két szélén egyenként legfeljebb 10 méteres távolság legyen a sáv vége és a tábla széle között.

11. Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6. előírás

15. § (1) Fenn kell tartani a minimális talajborítást július 15-től legalább szeptember 30-ig

a) őszi vetéssel, amit az előző kultúra lekerülése után az agronómiailag indokolt időn belül el kell vetni,

b) a tarló fenntartásával vagy Egységes kérelem rendelet 1. § 40. pontja szerinti másodvetéssel, amennyiben a nyári betakarítású kultúra lekerülése és az őszi vetés között az agronómiailag indokolt időnél hosszabb idő telik el, az ezen időn felüli periódusban, vagy

c) növény vagy tarló megőrzésével, azzal, hogy tarlóval borított területen legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás végezhető.

(2) Amennyiben tárgyévben a mezőgazdasági termelő az adott tábla vonatkozásában talajtakarás nélküli parlag hasznosítást jelölt az egységes kérelemben, úgy a július 15-től szeptember 30-ig tartó időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról az (1) bekezdésben foglaltak szerint vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

(3) A 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedő ültetvényeken legalább mulcsozással vagy egynyári növények vetésével gondoskodni kell a sorköztakarásról. Ha a sorköztakarás mulcsozással történik, arra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, kavics, műfű, gumigranulátum, bármilyen egyéb szintetikus anyag vagy hulladék.

(4) Az állandó kultúrával hasznosított tábla 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek minősül

a) a 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében, ha a tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy

b) a 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

(5) Lejtőszögtől függetlenül az ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítési munkálatok megkezdése közötti időszakban, de legalább július 15. és szeptember 30. között gondoskodni kell a talajtakarásról.

(6)[9] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget nem kell teljesíteni azon tárgyévben talajtakarás nélkül - szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett - pihentetett területeken, amelyeket a tárgyévet megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak.

(7)[10] A (6) bekezdés szerinti területen végzett műveleteket a mezőgazdasági termelő az egységes kérelem felületen legkésőbb szeptember 30-ig bejelenti.

12. Vetésváltás a szántóterületeken, kivéve a víz alatt álló kultúrákat - HMKÁ 7. előírás

16. § (1)[11] A mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén gondoskodni kell - e §-ban foglaltak kivételével - az éves vetésváltásról vagy a növénytermesztés diverzifikációjáról.

(2) A mezőgazdasági termelő az éves vetésváltást megvalósíthatja azáltal, hogy

a) a tárgyévben a mezőgazdasági üzem szántóterülete, a (4), (9) és (10) bekezdésben foglalt kivételekkel nem érintett részének legalább 1/3-án valósít meg vetésváltást, és

b) gondoskodik róla, hogy az a) pont szerinti szántóterületen megvalósul a vetésváltás legfeljebb három egymást követő éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer az (5) bekezdés szerint különböző növénykultúrát termeszt, mint a másik két évben.

(3) Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető abban az esetben sem, ha

a) a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés szerint valósítja meg a vetésváltást, vagy

b) a (8) bekezdés a) pontja alapján mentesülne a vetésváltás megvalósítása alól.

(4) A vetőmagtermesztés céljából vetett hibridkukorica egymás után legfeljebb négy évig termeszthető.

(5) A vetésváltás és a növénytermesztés diverzifikációja szempontjából különböző növénykultúrának kell tekinteni:[12]

a) a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúráját,

b) a Brassicaceae, Solanaceae vagy Cucurbitaceae növénycsaládokba tartozó bármely faj kultúráját,

c) a parlagon hagyott földterületet,

d) ideiglenes gyepet, valamint

e) másodvetést, amely kizárólag abban az esetben vehető figyelembe vetésváltásként, ha megfelel az Egységes kérelem rendelet 1. § 40. pontjában foglaltaknak, és annak minden komponense különböző kultúrának tekinthető az előveteményhez és a másodveteményhez képest, továbbá az Egységes kérelem rendelet szerint megfelelően bejelentésre került az Egységes kérelem rendelet 1. § 4. pontja szerinti agrotechnikai műveletként.

(6) A két főnövény között vetett bármilyen növénykultúrának mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie.

(6a)[13] Növénytermesztés diverzifikációja tekintetében különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

(7) Ha az Egységes kérelem rendelet szerint bejelentett növénykultúra nem szerepel a 19. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra alapján állapítja meg, hogy az adott növénykultúra különböző növénykultúrának minősül-e.

(7a)[14] A növénytermesztés diverzifikációja alkalmazása esetén biztosítani kell, hogy a tárgyévben

a) a 10 hektár feletti, de legfeljebb 30 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75%-át foglalhatja el,

b) a 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelő legalább háromféle növénykultúrát termeszt, azzal, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95%-át.

(8) A mezőgazdasági termelőnek a vetésváltást és a növénytermesztés diverzifikációját nem kell megvalósítania abban az esetben, ha[15]

a) a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-át

ba) állandó gyep, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy

bc) a ba) és a bb) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás,

cc) a hüvelyes növények - szója kivételével - termesztésére vagy

cd) a ca)-cc) alpont céljai közül többre is

használják.

(9) A vetésváltást nem kell megvalósítani

a) évelő szántóföldi kultúrákkal borított területen, beleértve az ideiglenes gyepet,

b) víz alatt álló kultúrákkal borított területen,

c) a talajtakarásos parlag területen vagy

d) talajtakarás nélküli pihentetett területen.

(10) Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek e § előírásainak.

(11) A mezőgazdasági termelő nem mentesül az e §-ban foglalt előírások alól a támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő területként nem jelölt terület és az ökológiai tanúsító szervezet által nem igazolt földterület tekintetében, ha

a) párhuzamos gazdálkodást folytat, vagy

b) az ökológiai tanúsító szervezet szerint a mezőgazdasági üzem szántóterületének nem az egésze az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti tanúsítással rendelkező terület.

13. Biológiai sokféleség megőrzése - HMKÁ 8. előírás

17. § A biológiai sokféleség megőrzését

a) a nem termelő tájképi elemek és területek, azaz:

aa) az Egységes kérelem rendelet 1. § 67. pontja szerinti védett tájképi elemek,

ab) ökológiai határsáv,

ac) szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv,

ad) az Egységes kérelem rendelet 1. § 32. pontja szerinti kis vizes élőhely,

ae) erózióvédelmi sáv,

af) az Egységes kérelem rendelet 1. § 54. pontja szerinti nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény,

ag) parlagon hagyott terület,

ah) ökológiai jelentőségű másodvetés vagy

ai) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület

minimális arányának fenntartásával,

b) a védett tájképi elemek megőrzésével, valamint

c) a mezőgazdasági hasznosítású táblákon a költési és fiókanevelési időszakban a nem mezőgazdasági termelési célú sövények és fák kivágásának, metszésének és egyéb csonkításának tilalmával

kell biztosítani.

18. § (1) A nem termelő tájképi elem és terület minimális arányának fenntartása keretében a mezőgazdasági üzem szántóterületének

a) legalább 4%-át a 17. § a) pont aa)-ag) alpontjában felsorolt nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek kell borítania,

b) legalább 7%-át a 17. § a) pontja szerinti nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek - beleértve a parlagon hagyott területet is -, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania, azzal, hogy a szántóterületének legalább 3%-ának a 17. § a) pont aa)-ag) alpontja szerinti nem termelő tájképi elemnek vagy területnek kell lennie, vagy

c) a 2024. év tekintetében legalább 4%-át a 17. § a) pontja szerinti nem termelő tájképi elemnek, illetve területnek - beleértve a parlagon hagyott területet is -, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetésnek vagy nitrogénmegkötő növényeknek kell borítania.

(2) A mezőgazdasági termelő mentesül az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése alól, ha a mezőgazdasági üzem

a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb,

b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-át

ba) állandó gyepterületként,

bb) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

bc) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy

bd) a ba) és bc) alpontban foglaltak kombinációjára

használják, vagy

c) szántóterületének több mint 75%-át

ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére,

cb) parlagon hagyott földterületként - függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás -,

cc) a hüvelyes növények termesztésére vagy

cd) a ca)-cc) alpont céljai közül többre is

használják.

19. § (1) Nem termelő tájképi elem, illetve terület - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - abban az esetben vehető figyelembe a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, ha megfelel az Egységes kérelem rendeletben meghatározott minimális és maximális határértékeknek, és a szántó hasznosítású mezőgazdasági tábla részét képezi.

(2) Adott támogatási év vonatkozásában ugyanazon földterületen kizárólag egy nem termelő tájképi elem terület vehető figyelembe.

(3) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak.

(4) Ha egy adott gazdasági évben egy nem termelő tájképi elemet vagy területet tartalmazó táblát kizárnak a támogatásból, akkor az adott gazdálkodási évben az adott nem termelő tájképi elem vagy terület nem számolható el.

(5) A nem védett nem termelő tájképi elemeket, abban az évben, amelyben a mezőgazdasági termelő el kívánja számolni, meg kell őriznie, azzal, hogy az Egységes kérelem rendelet 2. melléklete szerinti veszélyes gyomnövények és 3. melléklete szerinti inváziós növények elleni védekezést köteles ellátni.

20. § (1) Olyan kunhalom és gémeskút fogadható el a HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, amely a MePAR-ban lehatárolásra került, HMKÁ előírásban védett, és szántóterületen helyezkedik el.

(2) A MePAR-ban a kunhalmok a teljes területükkel poligonosan kerülnek feltüntetésre. A gémeskutak pontszerűen kerülnek jelölésre, 25 m2-nek megfelelő területtel lehatárolva.

(3) A mezőgazdasági termelőnek a gémeskutat a Kincstár által felmért 2010. évi állapotnak megfelelően kell fenntartani.

(4) A kunhalom területén semmilyen mezőgazdasági talajmunka nem végezhető, a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével. A kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása.

21. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az ökológiai határsáv is elfogadható.

(2) Ha az ökológiai határsáv területén található fás szárú vegetáció helyszíni vizsgálat keretében megállapított térmértéke érzékelhetően lecsökkent, akkor a következő évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjáig a hiányzó fás szárú vegetációt

a) az adott ökológiai határsáv területén, vagy

b) a mezőgazdasági üzem bármely más területén

legalább a hiányzó fás szárú vegetáció térmértékének megfelelő kiterjedésben pótolni kell.

22. § A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi sáv fogadható el, amely megfelel

a) az Egységes kérelem rendelet 1. § 16. pontja szerint fogalomnak vagy

b) a 14. § (4) bekezdésében foglaltaknak, azzal, hogy az erózióvédelmi sáv kizárólag a minimális hosszát tekintve térhet el.

23. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 39. pontja szerinti magányosan álló fa fogadható el.

(2) A MePAR-ban a pontszerűen jelölt magányosan álló fák mindegyike 20 m2-nek megfelelő területtel kerül lehatárolásra.

(3) Magányosan álló fát tilos kivágni.

24. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 17. pontja szerinti fa- és bokorcsoport fogadható el.

(2) Fa- és bokorcsoport területén bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos, a visszafásítás vagy a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével.

25. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a parlagon hagyott területről a pihentetési időszakban a kaszálékot nem lehet lehordani.

(2) A parlagon hagyott területen a mezőgazdasági termelő a pihentetés időszaka alatt

a) talajtakarásos parlaggal, ideértve a zöldugar kultúrával borított területet is,

b) vadvirágos keverékkel,

c) méhlegelő létesítésével vagy

d) tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával

gondoskodik a talaj takarásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti talajtakarási mód esetében a növénykeverékek a pihentetési időszak előtt vethetők el.

(4) A (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti talajtakarási mód esetében a növénykeverékek tárgyév április 15-ig vethetők el.

(5) Ha a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti talajtakarási módot választja, úgy a méhlegelő vagy a vadvirágos keverék összetételét igazoló bizonylattal kell rendelkeznie.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti talajtakarási mód akkor fogadható el, ha ott a spontán megjelenő zöld növényzet tekintetében kaszálással vagy szárzúzással megakadályozták a virágzást és a szaporítóképletek kialakulását.

(7) A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása érdekében a tisztító kaszálás és a szárzúzás megengedett.

(8) A parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban növényvédő szer - beleértve a csávázott vetőmagot - nem juttatható ki.

(9) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban nem folytat mezőgazdasági termelést és nem juttat ki növényvédő szert. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata vagy a helyszíni vizsgálat szerint megállapításra kerül, hogy a pihentetési időszakban mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(10) A parlagon hagyott területként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a (8) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását az Egységes kérelem rendelet 1. § 24. pontja szerinti gazdálkodási napló (a továbbiakban: gazdálkodási napló) adataival kell igazolnia, és azokat tíz évig meg kell őriznie. A gazdálkodási naplót a Kincstár a szükség szerinti mintavételezést is tartalmazó helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(11) A terület nem fogadható el parlagon hagyott területként, ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem vagy a parlagon hagyott terület szempontjából hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékének felhasználását,

c) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a pihentetési időszakban betartotta a parlagon hagyott terület teljes egészén a (8) bekezdés szerinti növényvédő szer és csávázószer-mentességi előírást.

(12) Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ 8. előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.

26. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan erózióvédelmi létesítmény fogadható el, amely Magyarország KAP Stratégiai Terve alapján meghirdetett nem termelő beruházás keretében megvalósult, és a tárgyévben a MePAR-ban már lehatárolásra került, vagy a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi az erózióvédelmi létesítmény meglétét, és a MePAR változásvezetési eljárás során megállapításra kerül annak megléte.

(2) Az erózióvédelmi létesítmény vonalas kiterjedés esetén 1 méter szélességgel kerül elszámolásra.

27. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során olyan vízvédelmi sáv fogadható el, amely megfelel a 13. § szerinti mérethatároknak.

(2) A HMKÁ 8. előírás keretében elszámolandó vízvédelmi sávokon tilos mezőgazdasági termelést végezni, kivéve a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a HMKÁ 8. előírása kapcsán elszámolni kívánt vízvédelmi sávon nem folytat mezőgazdasági termelést. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy az ellenőrzés eredményeképpen megállapításra kerül, hogy mezőgazdasági termelést folytat, a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírásban beszámítható területnek.

(4) A HMKÁ e rendelet szerinti további előírásainak betartása a vízvédelmi sávokon is kötelező. Adott vízvédelmi sáv a nem termelő tájképi elem és terület minimális arányára vonatkozó előírás kapcsán nem vehető figyelembe, ha helyszíni vizsgálat a HMKÁ 4. előírásban szereplő növényvédő szer, trágya, növénykondicionáló vagy talajkondicionáló készítmény kijuttatási tilalom megszegését állapítja meg.

28. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az ökológiai jelentőségű másodvetéssel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b) a területet a tárgyév október 1-jéig zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használt, legalább 2 faj - a 2. mellékletben meghatározott növények - keverékével bevetettek, és a vetés megvalósulását agrotechnikai műveletként bejelentették,

c) a területen a másodvetés a vetéstől számított legalább 60 napig jelen van, és

d) a másodvetéssel érintett területen a másodvetés vetésétől kezdve annak beforgatásáig növényvédő szer - beleértve a csávázott vetőmagot - nem kerül kijuttatásra, és amelyet a következő évi első növény vetése előtt beforgattak vagy bedolgoztak, és ezt agrotechnikai műveletként bejelentettek.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő nyilatkozata szerint vagy a helyszíni vizsgálat eredményeképpen megállapításra kerül, hogy a területen a kötelező fenntartási időszak alatt növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

(3) Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 2. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását és az nem termelő területen az (1) bekezdés szerinti időszak alatt a növényvédőszer-használati tilalom betartását a gazdálkodási napló adataival kell igazolnia, és azokat tíz évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni az esetleges mintavételezéssel együtt.

(4) Ha a mezőgazdasági termelő a 60 napos időszakot közvetlenül megelőző, illetve a kötelező fenntartást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(5) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő

a) nem vagy ökológiai jelentőségű másodvetés szempontjából hiányosan vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a 2. melléklet szerinti növényfajok keverékének felhasználását,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni azt, hogy legkésőbb tárgyév október 1-jéig teljesítette a vetési kötelezettségét,

d) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni az (1) bekezdés szerinti teljes időszakban a másodvetés a területen megtalálható volt, vagy

e) gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy az (1) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta az ökológiai jelentőségű másodvetés teljes egészén az (1) bekezdés d) pontja szerinti növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást,

akkor a terület nem fogadható el ökológiai jelentőségű másodvetésként.

29. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha

a) a terület a MePAR-ban támogatható területként került lehatárolásra,

b) a terület az 1. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és

c) a területen betartották a (2) bekezdés szerint a növényvédőszer-használat tilalmát.

(2) Az egynyári növények esetén a vetéstől a betakarításig, évelő növények esetén az igénylés naptári évének azon részében, amikor a növény a területen van, nem használható növényvédő szer, illetve csávázott vetőmag, kivéve, ha az évelő növénnyel bevetett terület a vetést követő évben vagy években kerül a HMKÁ 8. előírás tekintetében elszámolásra.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelmében nyilatkoznia kell a (2) bekezdés szerinti növényvédőszer-tilalom betartásáról. Ha a mezőgazdasági termelő - nyilatkozata vagy a helyszíni vizsgálat megállapítása szerint - az adott nem termelő területen növényvédő szert vagy csávázott vetőmagot használ, akkor a terület nem fogadható el a HMKÁ 8. előírás tekintetében nem termelő területként.

(4) A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékével bevetett területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek - évelő növénykultúra vetése esetén az e rendelet hatálybalépését követően bevetett földterületen, egynyári növénykultúra vetése esetén a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítás esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elvégzett szántóföldi ellenőrzés és szemle alapján kiállított igazolásban alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használnia.

(5) A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékeivel bevetett területként figyelembe vett területen a minősített szaporítóanyag felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy

b) saját névre szóló érvényes, fajra, fajtára, mennyiségre és a tételazonosítóra vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy

c) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával

kell igazolnia, és a minősített szaporítóanyagot igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében jogosult ellenőrizni.

(6) A mezei borsóval bevetett földterület nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként történő figyelembevételéhez a mezőgazdasági termelőnek a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet 28. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint kell eljárnia.

(7) A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek

a) a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékeiben előforduló növények csíraszámarányát,

b) a (12) bekezdés szerinti növénycsoportok esetében a növényeknek a termesztési időszak alatti jelenlétét a földterületen és

c) a növényvédőszer-használati tilalom betartását

a gazdálkodási naplóval kell igazolnia, amelyet a Kincstár helyszíni vizsgálat keretében és mintavétellel jogosult ellenőrizni.

(8) Ha a mezőgazdasági termelő

a) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület szempontjából hiányosan vezeti, vagy nem vezeti a gazdálkodási naplót,

b) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a nitrogénmegkötő növény 50%-os csíraszámarányának meglétét,

c) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni a (11) bekezdés szerinti termesztési időszakok tartását, vagy

d) a gazdálkodási napló tartalmával nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a (11) bekezdésben előírt teljes időszakban betartotta a nitrogénkötő növényekkel bevetett terület egészén a (2) bekezdésben előírt növényvédő szer és csávázószer mentességi előírást, akkor a földterület nem fogadható el nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként a HMKÁ 8. előírás tekintetében.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben hivatkozott, a vetés időpontját közvetlenül megelőző, illetve a betakarítást, beforgatást vagy a talajba történő bedolgozást követő időszakban, de még tárgyévben használ növényvédő szert, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesítését az abban foglalt kivételeken túl a tárgyév vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló adataival igazolja.

(10) Ha az ellenőrzések során bizonyításra kerül, hogy a nitrát érzékeny területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő az adott területen nem tartja be az e rendeletben foglaltakat, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatóanyag-kijuttatási korlátra vonatkozó előírásait, akkor az adott terület nem termelő területként nem vehető figyelembe.

(11) A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig - szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig - tart.

(12) A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a (11) bekezdés szerinti termesztési időszakok teljes tartamában - évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén. A nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékének vetése esetén a keveréknek a nitrogénmegkötő növénytermesztési időszakának teljes tartamában - évelő növény esetében a növény telepítésének és kiforgatásának évében is - jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.

(13) Ha az adminisztratív ellenőrzés vagy helyszíni vizsgálat keretében megállapításra kerül, hogy a nitrogénmegkötő növények, keverékeik vagy a nitrogénmegkötő növények és nem nitrogénmegkötő növények keverékei a (11) bekezdés szerinti termesztési időszakokban nincsenek jelen a mezőgazdasági termelő földterületén, akkor a földterület nem vehető figyelembe nitrogénmegkötő növényekkel bevetett nem termelő területként.

30. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 31. pontja szerinti kis kiterjedésű tó fogadható el.

(2) A kis kiterjedésű tó esetében a figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb 10 méter széles vegetációs sáv is beszámítható.

(3) A kis kiterjedésű tavat annak vegetációs sávjával együtt a MePAR szerinti lehatárolás térmértékében kell megőrizni.

31. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során a MePAR-ban rögzített, szántó táblára korlátozódó kis vizes élőhelyként az elem akkor fogadható el, ha az egységes kérelemben teljes egészében igényelt elemként került megjelölésre.

(2) A kis vizes élőhely határát ott kell megjelölni a táblán belül, ahol a táblán termesztett haszonnövény művelése véget ér.

(3) Egy kis vizes élőhely egy termelő egyetlen táblájának részeként igényelhető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kis vizes élőhely helye a MePAR-ban a mezőgazdasági termelő igénylése alapján keletkezik változásvezetéssel.

(5) Magyarország KAP Stratégiai Terve szerinti nem termelő beruházások keretében létrehozott kis vizes élőhelyként olyan terület fogadható el, amely

a) megvalósult,

b) már benne van a tárgyévi MePAR-ban, vagy

c) a tárgyévi egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő jelzi, hogy van ilyen eleme.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kis vizes élőhely elfogadhatóságának feltétele a HMKÁ 8. előírásban, hogy a lefolytatott ellenőrzések visszaigazolják a kérelmezett elem meglétét és megfelelőségét.

32. § (1) A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során az Egységes kérelem rendelet 1. § 64. pontja szerinti terasz fogadható el.

(2) A teraszok megőrzése kötelező.

(3) A teraszokat a kérelemben vonalasan kell megjeleníteni, és 2 méter szélességgel számolhatóak el. A terasz minden egyes métere 2 m2-nek felel meg. A gazdálkodó szántóterületén elhelyezkedő terasz minimális hossza 10 méter.

33. § (1) A nem termelő terület típusát, az átváltási és súlyozási tényezőket a 20. melléklet tartalmazza.

(2) A HMKÁ 8. előírás alapjának meghatározásához a mezőgazdasági termelő által bejelentett szántóterület, valamint a szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet kell figyelembe venni. A szántóterületen elhelyezkedő nem termelő tájképi elemet vagy területet abban az esetben is bele kell számítani az nem termelő terület kijelölésének kötelezettsége alapjául szolgáló területbe, ha azt nem jelentették be nem termelő területként.

(3) Ha a védett tájképi elem esetében megállapításra kerül, hogy a mezőgazdasági termelő nem őrizte meg a HMKÁ 8. előírásainak és az Egységes kérelem rendeletben foglalt minimumkövetelménynek megfelelően, úgy a tárgyévben a védett tájképi elem nem vehető figyelembe nem termelő tájképi elemként.

34. § (1) A nem termelő tájképi elemnek vagy területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett, MePAR-ban támogatható szántóterületen kell elhelyezkednie.

(2) Az egyes nem termelő tájképi elemeknek és területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azonban az ökológiai határsáv és vízvédelmi sáv egy másik nem termelő tájképi elem által teljesen körülvett belső területként nem vehető figyelembe.

35. § A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező.

36. § Mezőgazdasági hasznosítású táblán található, nem mezőgazdasági termelési célú fát, bokrot és sövényt március 1. és augusztus 31. között tilos kivágni, metszeni vagy egyéb módon csonkítani.

14. Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átalakításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken - HMKÁ 9. előírás

37. § (1) A környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületek más hasznosítású területté történő átalakítása és felszántása, a gyepnemez megbontása tilos.

(2) A meg nem felelés bármely ellenőrzés eredményeként vagy az illetékes ellenőrző hatóság vagy kifizető ügynökség bármely más jelzése alapján megállapítható.

(3) A feltörést megállapítottnak kell tekinteni, ha a környezeti szempontból érzékeny állandó Natura 2000 gyepterület változásvezetési toleranciát meghaladó mértékben feltörésre vagy átalakításra kerül.

(4) Nem minősül a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterület mezőgazdasági hasznosítása átalakításának, ha a természetvédelmi hatóság engedélye mellett véglegesen megszűnik annak mezőgazdasági hasznosítása és az adott terület elveszíti a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatás, az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 18/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerinti alaptámogatás szempontjából történő támogathatóságát.

(5) A (3) bekezdés szerint megállapított meg nem felelés ismétlődése a környezeti szempontból érzékeny gyep visszaállításával kerülhető el. A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve a környezeti szempontból érzékeny Natura 2000 állandó gyepterületet, amelyre teljesítette a visszaállítást.

15. Mezőgazdasági eredetű diffúz foszfátszennyezés és az öntözési célú vízhasználatra vonatkozó (JFGK1) ellenőrzésekhez kapcsolódó rendelkezések

38. § (1) A gazdálkodási napló vezetése kötelező a 7. melléklet szerinti JFGK 1. tekintetében az alábbi esetek bármelyikében:

a) erózió veszélyeztetett területen történő gazdálkodás esetén;

b) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt, talajjavító mederanyag vagy kezelt mederiszap kijuttatása esetén.

(2) Erózió veszélyeztetett területen meg kell akadályozni a műtrágyából vagy szerves trágyából a vizekbe történő foszfát kimosódást.

16. Vis maiorra vonatkozó rendelkezések

39. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a vis maiort csak abban az esetben veszi figyelembe, ha azt a mezőgazdasági termelő a támogatás igénybevétele során a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggésben bejelenti.

(2) A helyszíni vizsgálaton jelen lévő mezőgazdasági termelő legkésőbb a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások betartásával összefüggő helyszíni vizsgálat során jelezheti, ha a gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzés során az azt megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(3) Ha a helyszíni vizsgálaton sem a mezőgazdasági termelő, sem a képviselője nem volt jelen, a mezőgazdasági termelő legkésőbb a részére megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során jelezheti, hogy gazdasága vis maiorral érintett, továbbá kérheti az ellenőrzést megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(4) A vis maiort elektronikus úton, a Kincstár honlapján elérhető elektronikus felületen kell bejelenteni.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó JFGK és HMKÁ előírások megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését az ellenőrzés során tett megállapításokat tartalmazó határozatban közli az érintett mezőgazdasági termelővel.

(6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet az irányadó.

17. Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

41. § (1) Ha a 2024. támogatási évben a mezőgazdasági termelő a 25. § (2) bekezdés a) pontja szerinti talajtakarást választja az adott területen, és 2023 őszén oda már elvetett a 21. mellékletben szereplő növényt, úgy a teljes területen legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig szárzúzást kell végezni, és azt az Egységes kérelem rendelet szerint be kell jelenteni.

(2) A 2024. támogatási év tekintetében a 20. melléklet C:12. mezőjében az ökológiai jelentőségű másodvetés súlyozási tényezője 1.

42. § Ez a rendelet

1. a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

2. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4-i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

4. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023-2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozás-típusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

5. az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelettől a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó 8. sz. előírás (8. sz. GAEC-előírás) alkalmazása, az EMGA-hozzájárulásban részesülő kiadások támogathatósági időpontja, valamint a KAP stratégiai tervek egyes agrár-ökológiai programok módosítása céljából történő módosításának szabályai tekintetében a 2024. igénylési évre biztosított eltérésről szóló, 2024. február 12-i (EU) 2024/587 végrehajtási rendelet

6.[16] az (EU) 2021/2115 és az (EU) 2021/2116 rendeletnek a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerek, a KAP stratégiai tervek módosítása, a KAP stratégiai tervek felülvizsgálata, valamint az ellenőrzések és szankciók alóli mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 14-ei (EU) 2024/1468 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

43. §[17] E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2024. (V. 30.) AM rendelettel [a továbbiakban: 33/2024. (V. 30.) AM rendelet] megállapított 1. § 4., 19. és 20. pontját, 7. § (2) bekezdését és 1. melléklet 35. pontját a 33/2024. (V. 30.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

44. §[18] (1) A (2) bekezdésében foglaltak kivételével e rendeletnek az egyes mezőgazdasági támogatások igénybevételének egyszerűsítését szolgáló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 36/2024. (VI. 28.) AM rendelettel [a továbbiakban: 36/2024. (VI. 28.) AM rendelet] megállapított 8/A. §-át, 16. § (1), (5), (6a), (7a) és (8) bekezdését a 36/2024. (VI. 28.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a 36/2024. (VI. 28.) AM rendelettel megállapított 15. § (6) és (7) bekezdését 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A nitrogénmegkötő növényfajok listája

2. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Az ökológiai jelentőségű másodvetések fajlistája

3. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Talajtakarásos parlagként elismerhető növények listája

4. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Vadvirágos keveréket legalább 10 százalékban alkotó vadvirág növényfajok listája

5. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

Zöldugar kultúrák listája

6. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

A rátameghatározási segédtábla

7. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 1. követelmény- és minősítési tábla - Mezőgazdasági eredetű diffúz foszfátszennyezés és az öntözési célú vízhasználatra vonatkozó ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

8. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 2. követelmény- és minősítési tábla - Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés esetén az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

9. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 3-4. követelmény- és minősítési tábla

10. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 5. követelmény- és minősítési tábla - Élelmiszerbiztonság

11. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 6. követelmény- és minősítési tábla - Egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben

12. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 7-8. követelmény- és minősítési tábla - Növényvédő szerek kezelése, tárolása, felhasználása, valamint a növényvédő szerek csomagolóeszköz-hulladékának - az ellenőrzési kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

13. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 9. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (borjak védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek

14. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 10. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (sertések védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdésekhez tartozó meg nem felelési esetek

15. melléklet a 16/2024. (IV. 9.) AM rendelethez

JFGK 11. követelmény- és minősítési tábla - Állatjólét (mezőgazdasági haszonállatok védelme) - az ellenőrzési jegyzőkönyv kérdéseihez tartozó meg nem felelési esetek