32016R2031[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2031 RENDELETE

(2016. október 26.)

a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet alkalmazásában az Unió területére történő hivatkozásokat az Uniónak Ceuta, Melilla és az EUMSZ 355. cikkének (1) bekezdésében felsorolt területek - Madeira és az Azori-szigetek kivételével - nélkül vett területeként kell értelmezni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

"növények" :

az élő növények és a következő élő növényi részek: a)

a botanikai értelemben vett mag, a nem elvetésre szántak kivételével; b)

a botanikai értelemben vett termések; c)

zöldségfélék; d)

gumók, hagymagumók, hagymák, rizómák, gyökerek, gyökértörzsek, sztólók; e)

hajtások, szárak, indák; f)

vágott virágok; g)

leveles vagy levéltelen ágak; h)

a leveleiket megtartó kivágott fák; i)

levelek, lombozat; j)

növényi szövettenyészetek, beleértve a sejttenyészeteket, a csíraplazmát, a merisztémákat, a kiméra klónokat, a mikroszaporítással előállított anyagokat; k)

élő pollen és spórák; l)

rügyek, szemzőhajtások, dugványok, oltóvesszők, oltványok;

"növényi termékek" :

olyan növényi eredetű, feldolgozatlan anyagok és olyan feldolgozott termékek, amelyek akár saját jellegüknél, akár feldolgozásuk jellegénél fogva zárlati károsítók elterjedésének kockázatát rejthetik.

A 28., a 30. és a 41. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban szereplő eltérő rendelkezés hiányában a faanyag csak akkor tekinthető növényi terméknek, ha a következő kritériumok közül egynek vagy többnek is megfelel: a)

teljes mértékben vagy részben megtartotta természetes hengeres felszínét, kéreggel vagy anélkül; b)

fűrészelés, vágás vagy hasítás miatt nem tartotta meg természetes hengeres felszínét; c)

faforgács, apríték, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék formáját ölti, és nem dolgozták fel ragasztó, hő, nyomás segítségével vagy ezek kombinációjával pelletté, briketté, rétegelt lemezzé vagy faforgácslemezzé; d)

csomagolóanyagként használják, vagy annak szánják, függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e áruszállítás céljára;

"ültetés" : növények bármely módon történő termesztőközegbe helyezése vagy oltása vagy hasonló műveletek, amelyek célja a későbbi növekedés, szaporodás vagy szaporítás biztosítása;

"ültetésre szánt növények" : olyan növények, amelyeket elültetett állapotban kívánnak tartani, vagy elültetésre vagy átültetésre szánnak;

"egyéb anyag" : olyan anyag vagy tárgy, a növények és növényi termékek kivételével, amely képes a károsítók befogadására és terjesztésére, ideértve a talajt és a termesztőközeget is;

"illetékes hatóság" : az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 3. cikkének 3. pontja szerinti illetékes hatóságok;

"tétel" : egy adott árucikk több egysége, amelyek egységes összetételük, eredetük és más releváns elemek alapján azonosíthatók és egy adott szállítmány részét képezik;

"értékesítési egység" : az adott értékesítési szakaszban alkalmazható legkisebb kereskedelmi vagy más használható egység, amely lehet egy tétel egy része vagy egésze;

"vállalkozó" :

a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó olyan személy, aki hivatásszerűen és saját jogi felelőssége mellett végez a növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal összefüggő következő tevékenységek közül egyet vagy többet: a)

ültetés; b)

nemesítés; c)

termelés, a termesztést, a szaporítást és a fenntartást is ideértve; d)

az Unió területére való behozatal, az azon belüli szállítás, valamint az onnan való kiszállítás; e)

forgalmazás; f)

raktározás, felvásárlás, szállítás és feldolgozás;

10.

"nyilvántartásba vett vállalkozó" : a 65. cikkel összhangban nyilvántartásba vett vállalkozó;

11.

"felhatalmazott vállalkozó" : az illetékes hatóság által a 89. cikkel összhangban növényútlevél kiállítására, a 98. cikkel összhangban jelölés alkalmazására vagy a 99. cikkel összhangban tanúsítványok kiállítására felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó;

12.

"végfelhasználó" : üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból eljáró olyan személy, aki személyes használatra szerez be növényeket vagy növényi termékeket;

13.

"laboratóriumi vizsgálat" : a vizuális vizsgálattól eltérő hatósági vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy jelen vannak-e károsítók, vagy a károsítók azonosítása;

14.

"kezelés" : a károsítók megsemmisítésére, inaktiválására, eltávolítására vagy terméketlenné tételére, vagy a növények vagy növényi termékek életképtelenné tételére szolgáló hatósági vagy nem hatósági eljárás;

15.

"előfordulás" : egy mintában, szállítmányban, táblában vagy egyéb meghatározott populációban azon egységek aránya vagy száma, amelyek károsítóval fertőzöttek;

16.

"megtelepedés" : a károsító folyamatos jelenléte a bekerülését követő belátható jövőben, egy adott területen;

17.

"felszámolás" : növény-egészségügyi intézkedések alkalmazása a károsító egy területről történő kiirtása érdekében;

18.

"visszaszorítás" : növény-egészségügyi intézkedések alkalmazása valamely fertőzött területen és akörül a károsító elterjedésének megakadályozása céljából;

19.

"karanténállomás" : hivatalos létesítmény károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok karanténban tartására;

20.

"elszigetelt létesítmény" : a karanténállomások kivételével bármely olyan létesítmény, amelyben károsítókat, növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat elzártan tartanak;

21.

"nyomonkövetési kód" : a nyomonkövethetőség céljára használt olyan betű-, szám- vagy ezek kombinációjából álló kód, amely azonosít egy adott szállítmányt, tételt vagy értékesítési egységet, ideértve a tételekre, kötegekre, sorozatokra, gyártási dátumokra vagy a vállalkozók dokumentumaira vonatkozó kódokat is;

22.

"növény-egészségügyi intézkedés" : bármely olyan hatósági intézkedés, amelynek célja zárlati károsítók behurcolásának vagy elterjedésének a megakadályozása vagy a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók által gyakorolt gazdasági hatások korlátozása.

II. FEJEZET

Zárlati károsítók

1. szakasz

Zárlati károsítók

3. cikk

A zárlati károsítók fogalmának meghatározása

Egy károsító zárlati károsítónak minősül egy meghatározott terület vonatkozásában, amennyiben a következő feltételek mindegyikének megfelel:

a) rendszertani besorolását az I. melléklet 1. szakasza 1. pontjának értelmében megállapítják;

b) az I. melléklet 1. szakasza 2. pontja a) alpontjának értelmében nincs jelen az említett területen, vagy ha jelen van, akkor az I. melléklet 1. szakasza 2. pontja b) és c) alpontjának értelmében csak korlátozott mértékben van elterjedve az említett területen;

c) az I. melléklet 1. szakasza 3. pontjának értelmében képes bekerülni, megtelepedni és elterjedni az említett területen, vagy ha ott jelen van, de csak korlátozott mértékben terjedt el, akkor képes e terület azon részeire bekerülni, ott megtelepedni és elterjedni, amelyeken eddig nem volt jelen;

d) az I. melléklet 1. szakaszának 4. pontja szerinti bekerülése, megtelepedése és elterjedése elfogadhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatást gyakorolna az adott területre, vagy ha ott jelen van, de csak korlátozott mértékben terjedt el, akkor a terület azon részeire, amelyeken eddig nem volt jelen; és

e) megvalósítható és hatékony intézkedések állnak rendelkezésre annak megelőzésére, hogy az említett károsító bekerüljön az említett területre, ott megtelepedjen és elterjedjen, valamint a kockázataiank és hatásainak enyhítésére.

2. szakasz

Uniós zárlati károsítók

4. cikk

Az uniós zárlati károsítók fogalmának meghatározása

Egy zárlati károsító uniós zárlati károsítónak minősül, amennyiben a 3. cikk bevezető mondatában említett meghatározott terület az Unió területe, és a károsító szerepel az 5. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben.

5. cikk

Az uniós zárlati károsítók behozatalának, szállításának, tartásának, szaporításának vagy kiengedésének tilalma

Az uniós zárlati károsítók jegyzéke a 2000/29/EK irányelv I. mellékletének A. részében és II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolt károsítókat tartalmazza.

Az Unió területének bármely részén honos vagy - akár természetesen, akár az Unió területén kívülről való behurcolás következtében - megtelepedett károsítókat az uniós zárlati károsítók jegyzékében az Unió területén közismerten előforduló károsítóként kell megjelölni.

Azokat a károsítókat, amelyek az Unió területének semelyik részén nem honosak vagy nem telepedtek meg, az uniós zárlati károsítók jegyzékében olyan károsítóként kell megjelölni, amelyről nem ismert, hogy az Unió területén előfordulna.

A Bizottság az említett értékelést a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A Bizottság a módosítások egységes szerkezetbe foglalása céljából végrehajtási jogi aktusok révén felváthatja az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust.

6. cikk

Kiemelt zárlati károsítók

Valamely uniós zárlati károsító a továbbiakban kiemelt zárlati károsítónak minősül, amennyiben a következő feltételek mindegyikének megfelel:

a) az Unió területe tekintetében megfelel az I. melléklet 1. szakasza (2) pontjában meghatározott egy vagy több feltételnek;

b) lehetséges gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatása az Unió területe vonatkozásában a legsúlyosabb fokú, az I. melléklet 2. szakaszában leírtaknak megfelelően;

c) e cikk (2) bekezdésének megfelelően szerepel a jegyzékben.

Amennyiben egy értékelés eredménye azt mutatja, hogy valamely uniós zárlati károsító megfelel az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek, vagy valamely károsító már nem felel meg azok közül egy vagy több feltételnek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy az érintett károsítót a jegyzékbe felvéve vagy onnan törölve módosítsa az első albekezdésben említett jegyzéket.

A Bizottság az említett értékelést haladéktalanul a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

Károsítók jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 106. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó.

7. cikk

Az I. melléklet 1. szakaszának módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 1. szakasza módosítására vonatkozóan, e kritériumoknak a tudományos és műszaki ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerinti kiigazítása érdekében.

8. cikk

A hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt uniós zárlati károsítók

A szóban forgó tevékenységre csak akkor adható engedély, ha megfelelő korlátozásokat írnak elő annak biztosítására, hogy a szóban forgó károsító behozatala, szállítása, tartása, szaporítása és használata ne eredményezze a károsítónak az Unió területén történő megtelepedését vagy elterjedését, figyelembe véve a károsító rendszertani besorolását, biológiai jellemzőit és terjedésének módjait, a tervezett tevékenységet, a környezettel való kölcsönhatásokat és a károsító jelentette kockázattal kapcsolatos más releváns tényezőket.

Az (1) bekezdés alapján megadott engedélynek tartalmaznia kell a következő feltételek mindegyikét:

a) a károsítót olyan helyen és körülmények között kell tárolni, amelyet i. az illetékes hatóságok megfelelőnek tekintenek; és ii. az engedélyben feltüntetnek;

b) a károsítót érintő tevékenységet az illetékes hatóság által a 60. cikknek megfelelően kijelölt és az engedélyben említett karanténállomáson vagy elszigetelt létesítményben kell végezni;

c) a károsítót érintő tevékenységet olyan személyzetnek kell végezni: i. amely tudományos és műszaki jártasságát az illetékes hatóságok megfelelőnek tekintik; és ii. amelyet az engedélyben említenek;

d) az Unió területére behozott vagy azon belül szállított, tartott vagy szaporított károsítót az említett engedélynek kell kísérnie.

Az engedélynek magában kell foglalnia az érintett uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó érintett károsító megtelepedése és elterjedése kockázatának megfelelő kiküszöböléséhez szükséges korlátozásokat is.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendelet kiegészítése céljából részletes szabályokat határoznak meg a következők tekintetében:

a) a tagállamok és a Bizottság között az érintett károsítóknak az Unió területére való behozatalára, azon belüli szállítására, valamint tartására, szaporítására és használatára vonatkozó információcsere;

b) az (1) bekezdésben említett engedély megadására vonatkozó eljárás és feltételek; valamint

c) a megfelelés ellenőrzése és a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések, a (4) bekezdésben említettek szerint.

9. cikk

Értesítés közvetlen veszélyről

Az (1) bekezdés olyan károsítókra is alkalmazandó, amelyek nem szerepelnek az uniós zárlati károsítók jegyzékében, amennyiben:

a) a károsító a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozik;

b) vagy az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a károsító megfelelhet az említett jegyzékbe való felvételre vonatkozó feltételeknek.

10. cikk

Az uniós zárlati károsítók jelenlétének az illetékes hatóságok általi hatósági megállapítása

Amennyiben az illetékes hatóság uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító jelenlétét feltételezi, vagy bizonyítékot szerzett arról az adott tagállam területének olyan részén, ahol a szóban forgó károsító jelenléte korábban nem volt ismeretes, vagy egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló olyan szállítmányban, amelyet behoztak az Unió területére, oda be kívánnak hozni, vagy ott szállítani kívánnak, köteles minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni a károsító jelenlétének egy, az (EU) 2017/625 rendelet 37. cikkében említett hatósági laboratórium szakvéleménye alapján történő hatósági megállapítása (a továbbiakban: hatósági megállapítás) céljából.

A károsító jelenlétének hatósági megállapításáig az érintett tagállamnak adott esetben növényegészségügyi intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy kiküszöbölje a károsító elterjedésének kockázatát.

Az e cikk első bekezdésében említett gyanú vagy bizonyíték a 14. és a 15. cikk alapján kapott bármely információn vagy bármely más forráson is alapulhat.

11. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak küldött értesítés az uniós zárlati károsítókról

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben az illetékes hatóságuk hatóságilag megállapította a következő helyzetek bármelyikét:

a) a területükön olyan uniós zárlati károsító van jelen, amelynek az adott tagállamban való jelenléte eddig nem volt ismeretes;

b) a területükön uniós zárlati károsító van jelen, amelynek jelenléte a területük olyan részén nyert megállapítást, ahol korábban nem fordult elő;

c) a területükön uniós zárlati károsító van jelen egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló olyan szállítmányban, amelyet behoztak az Unió területére, oda be kívánnak hozni, vagy ott szállítani kívánnak.

Az első bekezdés szerinti értesítéseket az érintett tagállamnak az (EU) 2017/625 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyetlen hatósága köteles megtenni a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével.

12. cikk

Az illetékes hatóságok által vállalkozóknak biztosított tájékoztatás az uniós zárlati károsítókról

Ez a jegyzék lehet a 103. cikkben említett elektronikus rendszer része.

13. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása az illetékes hatóságok által a kiemelt zárlati károsítókról

Ha a kiemelt zárlati károsítók tekintetében hatóságilag megállapították a 11. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában említett helyzetek valamelyikét, az illetékes hatóság köteles tájékoztatni a nyilvánosságot az általa meghozott és meghozni szándékozott intézkedésekről, valamint az érintett vállalkozók egyes kategóriái vagy más személyek által meghozandó bármely intézkedésekről.

14. cikk

A vállalkozók által haladéktalanul meghozandó intézkedések

Amennyiben e növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok már nem állnak a vállalkozó ellenőrzése alatt, a vállalkozónak az illetékes hatóságtól kapott ellentétes utasítás hiányában:

a) tájékoztatnia kell a károsító jelenlétéről a kereskedelmi lánc azon szereplőit, akiknek a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat értékesítette; és

b) iránymutatást kell nyújtania az említett személyeknek az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállításakor az adott károsító terjedése és kiszabadulása kockázatának csökkentése céljából meghozandó intézkedésekről; és

c) azonnal vissza kell hívnia ezeket a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat.

15. cikk

A vállalkozóktól eltérő személyek által meghozandó intézkedések

16. cikk

Eltérés az értesítési kötelezettségektől

A 14. és a 15. cikkben említett értesítési kötelezettségek nem alkalmazandók, amennyiben:

a) az adott károsító visszaszorítása céljából kijelölt, a 18. cikk (2) bekezdésében említett körülhatárolt terület fertőzött körzetében fedeztek fel uniós zárlati károsítókat;

b) olyan körülhatárolt terület fertőzött körzetében fedezték fel uniós zárlati károsítók jelenlétét, amely legalább nyolc évig tartó felszámolási intézkedések hatálya alá tartozik, és a károsítókat ezen az első nyolc éven belül találták.

17. cikk

Az uniós zárlati károsítók felszámolása

A felszámolási kötelezettség nem alkalmazandó, ha az adott károsítóra vonatkozóan a 28. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus eltérően rendelkezik.

18. cikk

Körülhatárolt területek kijelölése

A körülhatárolt területnek a fertőzött körzetből és egy biztonsági sávból kell állnia.

A fertőzött körzetnek adott esetben magában kell foglalnia az alábbiakat:

a) valamennyi olyan növény, amelyről ismeretes, hogy az érintett károsítóval fertőzött;

b) valamennyi olyan növény, amely az érintett károsítóval való esetleges fertőzöttség jeleit vagy tüneteit mutatja;

c) valamennyi olyan egyéb növény, amely valószínűleg fertőződik vagy fertőződött az adott károsítóval, ideértve azon növényeket is, amelyek az adott károsító iránti fogékonyságuk és a fertőzött növényekkel való szoros közelségük vagy a fertőzött növényekkel a termesztés tekintetében közös forrás (amennyiben ismert), illetve az azokból termesztett növényekkel való szoros közelség miatt valószínűleg az adott károsítóval fertőzöttek;

d) a szóban forgó károsítóval fertőzött vagy valószínűleg fertőzött föld, talaj, vízfolyások és más elemek.

A biztonsági sáv kiterjedése a II. melléklet 2. szakaszának megfelelően attól függően kell meghatározni, hogy mekkora a kockázata annak, hogy az érintett károsító természetes módon vagy a fertőzött körzetben és annak környezetében folyó emberi tevékenység révén kikerül a fertőzött körzetből.

Ha azonban természetes vagy mesterséges akadályokkal megszüntetik vagy elfogadható mértékűre csökkentik annak kockázatát, hogy a károsító kikerül a fertőzött körzetből, nem kell biztonsági sávot kijelölni.

Ebben az esetben az illetékes hatóság köteles felderítést végezni annak megállapítására, hogy megfertőződtek-e további növények vagy növényi termékek. Az említett felderítés alapján az illetékes hatóságnak döntenie kell arról, hogy szükség van-e körülhatárolt terület kijelölésére.

Ez a bekezdés a 104. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban előírt, a körülhatárolt területek bejelentésére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandó.

19. cikk

A körülhatárolt területek felderítése és módosítása, valamint a korlátozások megszüntetése

Az említett felderítést a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

Az illetékes hatóságok feloldhatják valamely terület esetében a körülhatárolást, és megszüntethetik a vonatkozó felszámolási intézkedéseket, amennyiben megállapították, hogy a terület mentes a károsítóktól. Ez történik abban az esetben, ha teljesül a két következő feltétel:

a) amennyiben az (1) bekezdésben említett felderítés azt mutatja, hogy az adott területet a szóban forgó károsítótól mentesnek találták; és

b) az adott körülhatárolt területen kellően hosszú ideig nem észlelték a szóban forgó károsító jelenlétét.

Amikor az érintett illetékes hatóság egy körülhatárolt terület (3) bekezdésben említett módosításáról vagy (4) bekezdésben említett megszüntetéséről határoz, figyelembe kell vennie legalább a következő tényezőket:

a) a károsító biológiai sajátosságait és az érintett vektort;

b) a gazdanövények jelenlétét;

c) a gazdasági-éghajlati feltételeket; valamint

d) annak valószínűségét, hogy a felszámolási intézkedések sikerrel jártak.

Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, az alábbiak miatt kijelölt körülhatárolt területek fertőzött körzeteiben nem kell éves felderítést végezni:

a) nyolc vagy több évig tartó felszámolási intézkedések hatálya alá tartozó károsítók;

b) a 28. cikk (2) bekezdésében említett visszaszorítási intézkedések hatálya alá tartozó károsítók.

20. cikk

Jelentések a 17., a 18. és a 19. cikk szerint meghozott intézkedésekről

21. cikk

A II. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosításáról annak érdekében, hogy ezen intézkedéseket a tudományos és műszaki ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerint kiigazítsa.

22. cikk

Az uniós zárlati károsítókkal és az ideiglenesen uniós zárlati károsítóknak minősülő károsítókkal kapcsolatos felderítések

A tagállamok meghatározott időszakokban kockázatalapú felderítést végeznek, hogy ellenőrizzék legalább az alábbiakat:

a) jelen van-e valamely uniós zárlati károsító; és

b) felfedezhetők-e a 29. cikkben említett intézkedések vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító jelei vagy tünetei.

E felderítéseket minden olyan területen el kell végezni, ahol az adott károsító jelenléte addig nem volt ismeretes.

E felderítéseket nem kell elvégezni azon károsítók tekintetében, amelyekről egyértelműen megállapították, hogy a gazdasági-éghajlati feltételek vagy a gazdanövények jelenlétének hiánya miatt nem tudnak megtelepedni vagy elterjedni az érintett tagállamban.

Ezeknél a felderítéseknél figyelembe kell venni a tudományos és szakmai adatokat, valamint az érintett károsítók jelenlétére vonatkozó minden egyéb információt.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a jelentésekhez használandó űrlap formátumát, valamint annak kitöltési módját. E végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Többéves felderítési programok és információgyűjtés

A többéves felderítési programoknak a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban tartalmazniuk kell a következő elemeket:

a) az egyes felderítések egyedi célkitűzése;

b) az egyes felderítések hatálya az érintett terület és a lefedett időtartam tekintetében, valamint a célzott károsítók, növények és anyagok;

c) a felderítés módszertana és minőségbiztosítási módszere, beleértve a vizuális vizsgálati, mintavételi és laboratóriumi vizsgálati eljárások leírását és szakmai indokolását;

d) a tervezett vizuális vizsgálatok, mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok ütemezése, gyakorisága és száma; és

e) az összegyűjtött információk rögzítési módszerei és bejelentése.

A többéves programok öt évtől hét évig terjedő időtartamra vonatkoznak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

A kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó felderítések

25. cikk

A kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos készenléti tervek

A tagállamok az egyes készenléti tervek kidolgozásának és naprakészen tartásának megfelelő szakaszában konzultálnak valamennyi érdekelt féllel.

Nem kell készenléti terveket kidolgozni azon károsítók tekintetében, amelyekről egyértelműen megállapították, hogy a gazdasági-éghajlati feltételek vagy a gazdanövények jelenlétének hiánya miatt nem tudnak megtelepedni vagy elterjedni az érintett tagállamban.

A készenléti tervnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a terv végrehajtásában részt vevő szervezetek szerepe és felelőssége, amennyiben megállapítják vagy feltételezik az érintett kiemelt zárlati károsító jelenlétét, valamint az utasítási lánc és eljárások az illetékes hatóságok, az (EU) 2017/625 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb közigazgatási szervek, az ugyanazon rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett, átruházott feladatot ellátó érintett szervezetek vagy természetes személyek, a laboratóriumok és a vállalkozók intézkedéseinek koordinálására, beleértve a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal folytatott koordinálást;

b) az illetékes hatóságok joga arra, hogy belépjenek a vállalkozók, más érintett szereplők telephelyeire és a természetes személyek magánterületére;

c) az illetékes hatóságok joga arra, hogy amennyiben szükséges, a rendelkezésükre álljanak az érintett kiemelt zárlati károsító gyors és hatékony felszámolásához vagy adott esetben visszaszorításához szükséges laboratóriumok, berendezések, személyzet, külső szakértelem és erőforrások;

d) a Bizottságnak, a többi tagállamnak, az érintett vállalkozóknak és a nyilvánosságnak az érintett kiemelt zárlati károsító jelenlétére és az ellene hozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásával összefüggésben meghozandó intézkedések, amennyiben az érintett károsító jelenlétét hatóságilag megállapították, vagy feltételezik;

e) az érintett kiemelt zárlati károsító jelenlétére vonatkozó tények rögzítésével kapcsolatos szabályok;

f) a 6. cikk (2) bekezdése szerinti, rendelkezésre álló értékelések és az adott tagállam által készített, az érintett kiemelt zárlati károsítóval összefüggésben a tagállam területét fenyegető kockázatra vonatkozó értékelések;

g) az érintett kiemelt zárlati károsító tekintetében a II. melléklet 1. szakasza szerint végrehajtandó kockázatkezelési intézkedések és a követendő eljárások;

h) a körülhatárolt területek földrajzi határainak megállapítása;

i) a vizuális vizsgálati, mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszereket leíró protokollok; továbbá

j) az illetékes hatóságok és adott esetben az a) pontban említett szervek, hatóságok, laboratóriumok és vállalkozók személyzetének, valamint egyéb személyeknek a képzésére vonatkozó elvek.

Az első albekezdés d)-j) pontjában említett elemeket adott esetben útmutató formájában kell kidolgozni.

A tagállamok bármely további érintett károsítónak a kiemelt zárlati károsítók említett jegyzékébe való felvételétől számított egy éven belül kidolgozzák az említett kiemelt zárlati károsítóra vonatkozó készenléti tervet.

A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják, és adott esetben naprakésszé teszik készenléti terveiket.

26. cikk

A kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos szimulációs gyakorlatok

E gyakorlatokat valamennyi érintett kiemelt zárlati károsító tekintetében ésszerű határidőn belül, az érintett érdekeltek közreműködése mellett kell lefolytatni.

E gyakorlatokat nem szükséges elvégezni, amennyiben az érintett tagállam a közelmúltban intézkedéseket hozott az adott károsító vagy károsítók felszámolása céljából.

A tagállamok adott esetben a szomszédos harmadik országokkal közösen is végezhetik a szimulációs gyakorlatokat.

27. cikk

A kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos cselekvési tervek

A cselekvési tervnek tartalmaznia kell a végrehajtandó felderítések leírását és megszervezésük módját, továbbá meg kell határoznia a vizuális vizsgálatok, a mintavételek és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok számát és módszertanát.

A cselekvési tervet a készenléti terv alapján kell elkészíteni, és az illetékes hatóság köteles arról haladéktalanul tájékoztatni az érintett vállalkozókat.

28. cikk

Meghatározott uniós zárlati károsítókra vonatkozó uniós intézkedések

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott uniós zárlati károsítók ellen irányuló intézkedéseket hozhat. Ezek az intézkedések kifejezetten egyes érintett károsítókra vonatkozóan hajtanak végre egy vagy több rendelkezést a következők közül:

a) a 10. cikk, amely az adott uniós zárlati károsító jelenlétének az illetékes hatóságok általi feltételezése vagy hatósági megállapítása esetén hozandó intézkedésekre vonatkozik;

b) a 14. cikk, amely a vállalkozók által haladéktalanul megteendő intézkedésekre vonatkozik;

c) a 15. cikk, amely a vállalkozóktól eltérő személyek által haladéktalanul meghozandó intézkedésekre vonatkozik;

d) a 17. cikk, amely az uniós zárlati károsítók felszámolására vonatkozik;

e) a 18. cikk, amely a körülhatárolt területek kijelölésére vonatkozik;

f) a 19. cikk, amely a körülhatárolt területek felderítésére és módosítására, valamint a korlátozások megszüntetésére vonatkozik;

g) a 22. cikk, amely az uniós zárlati károsítókkal és az ideiglenesen uniós zárlati károsítóknak minősülő károsítókkal kapcsolatos felderítésekre vonatkozik;

h) a 24. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos felderítésekre vonatkozik az egyes kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó vizuális vizsgálatok, mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok száma tekintetében;

i) a 25. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos készenléti tervekre vonatkozik;

j) a 26. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos szimulációs gyakorlatokra vonatkozik;

k) a 27. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos cselekvési tervekre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

E megállapítás megtétele érdekében a Bizottság a bizonyítékoknak az érintett tagállam általi benyújtását vagy az egyéb források elérhetővé válását követően haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

29. cikk

A tagállamok által az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók tekintetében meghozandó intézkedések

Amennyiben a 19. cikkben említett felderítés vagy más bizonyíték alapján megállapítást nyer, hogy a károsító felszámolása a körülhatárolt területen nem lehetséges, a 28. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Ha hatóságilag megállapítást nyer, hogy az első albekezdésben említett kritériumot teljesítő károsító egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló, valamely tagállam területére behozott vagy azon belül szállított szállítmányban jelen van, az említett tagállam megteszi a károsító uniós területre való bekerülésének, az Unióban való megtelepedésének és elterjedésének megakadályozását célzó intézkedéseket.

Amennyiben egy tagállam azt feltételezi, hogy egy, az első albekezdésben említett kritériumoknak megfelelő károsító jelen van a területén, a 10. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

Az említett károsító jelenlétének hatósági megállapításáig a tagállam adott esetben növény-egészségügyi intézkedéseket hoz a károsító elterjedése kockázatának csökkentésére.

A tagállam a károsító jelenlétének hatósági megállapításától számított 2 éven belül értesíti a Bizottságot a (2) bekezdésben említett értékelés eredményéről.

A károsító jelenlétére vonatkozó értesítést a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével kell benyújtani.

30. cikk

Az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók tekintetében meghozandó uniós intézkedések

Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az említett kritériumok teljesülnek, végrehajtási jogi aktusok útján haladéktalanul korlátozott időbeli hatályú intézkedéseket fogad el a szóban forgó károsító jelentette kockázatok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezek az intézkedések adott esetben kifejezetten az egyes érintett károsítókra vonatkozóan hajtanak végre egy vagy több rendelkezést a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)-g) pontjában említett rendelkezések közül.

31. cikk

A tagállamok által alkalmazott szigorúbb követelmények

Az említett szigorúbb intézkedések nem írhatnak elő vagy eredményezhetnek semmilyen, a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli szállítására vonatkozó tilalmat vagy korlátozást a 40-58. cikkben és a 71-102. cikkben előírtakon túl.

A tagállamok kérelem esetén eljuttatják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz az (1) bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről készített éves jelentést.

3. szakasz

Védett zónás zárlati károsítók

32. cikk

A védett zónák elismerése

A 8. cikket értelemszerűen alkalmazni kell a védett zónás zárlati károsítók védett zónákba való behozatalára, azon belüli szállítására, valamint tartására és szaporítására.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust végrehajtási jogi aktus útján módosítva elismerhet további védett zónákat, amennyiben teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében előírt feltételek.

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust végrehajtási jogi aktusok útján felválthatja a módosítások egységes szerkezetbe foglalása céljából.

Az e bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (1) bekezdésben említett kérelemhez az érintett tagállam a következőket nyújtja be:

a) a javasolt védett zóna határainak leírása, térképekkel együtt;

b) a felderítések eredményei, amelyek bizonyítják, hogy az érintett zárlati károsító legalább a kérelem benyújtását megelőző három év során nem volt jelen az érintett területen; és

c) arra vonatkozó bizonyíték, hogy az adott védett zónás zárlati károsító a javasolt védett zóna vonatkozásában megfelel a 3. cikkben meghatározott feltételeknek.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a felderítésekre vonatkozó részletes szabályokat. E jogi aktusok elfogadásánál figyelembe kell venni az új szakmai és tudományos eredményeket és az alkalmazandó nemzetközi szabványokat.

Ideiglenesen védett zónaként legfeljebb három évig lehet egy területet elismerni, és ez a minősítés három év után automatikusan hatályát veszti.

33. cikk

A védett zónákra vonatkozó általános kötelezettségek

Az első albekezdéstől eltérve, a szóban forgó növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot csak akkor szállíthatják ki az érintett körülhatárolt területről az adott védett zónán keresztül, ha azt olyan módon csomagolják és szállítják, hogy nem merül fel annak a kockázata, hogy az adott védett zónás zárlati károsító elterjed az említett védett zónában.

34. cikk

A védett zónás zárlati károsítókra vonatkozó felderítések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza az említett felderítések előkészítésére és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat.

35. cikk

A védett zónák kiterjedésének módosítása és az elismerés visszavonása

Amennyiben a módosítás a védett zóna kiterjesztését jelenti, a 32. cikket kell értelemszerűen alkalmazni.

A Bizottság visszavonja a védett zóna elismerését, amennyiben a vonatkozó védett zónás zárlati károsítót felfedezték az adott zónában, és teljesül az alábbi feltételek egyike:

a) a szóban forgó károsító jelenlétének hivatalos megállapításától számított három hónapon belül nem jelöltek ki körülhatárolt területet a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b) a körülhatárolt területen a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően meghozott felszámolási intézkedések nem jártak eredménnyel a károsító jelenlétének hivatalos megállapításától számított 24 hónapon belül vagy 24 hónapnál hosszabb időn belül, ha a károsító biológiai sajátosságai azt indokolják, és az adott határidőt a 32. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus állapította meg; vagy

c) a Bizottság rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a szóban forgó károsítónak az érintett védett zónában felfedezett jelenlétére válaszul, a 33. cikk (1) bekezdésének értelmében a 17., a 18. és a 19. cikknek megfelelően alkalmazott intézkedéseket súlyos gondatlansággal hajtották végre.

III. FEJEZET

Uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók

36. cikk

Az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók fogalmának meghatározása

Egy károsító a uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítónak minősül, ha szerepel a 37. cikkben említett jegyzékben, és megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) rendszertani besorolását az I. melléklet 4. szakaszának 1. pontja szerint megállapították;

b) jelen van az Unió területén;

c) nem uniós zárlati károsító, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító;

d) főként meghatározott, ültetésre szánt növényekkel terjed az I. melléklet 4. szakaszának 2. pontja szerint;

e) a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken való jelenlétének elfogadhatatlan gazdasági hatása van a szóban forgó, ültetésre szánt növények rendeltetésszerű felhasználására az I. melléklet 4. szakaszának 3. pontja szerint;

f) a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken való megjelenésének megelőzésére megvalósítható és eredményes intézkedések állnak rendelkezésre.

37. cikk

Az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók ültetésre szánt növényeken való behozatalának és szállításának tilalma

Az első albekezdésben meghatározott tilalom nem alkalmazandó az alábbi esetek fennállása esetén:

a) ültetésre szánt növények szállítása az adott vállalkozó telephelyén belül vagy telephelyei között;

b) ültetésre szánt növények szállítása fertőtlenítésük céljából.

A (2) bekezdésben említett jegyzék az alábbi rendelkezések meghatározása szerinti károsítókat és az egyes, ültetésre szánt növényeket tartalmazza:

a) a 2000/29/EK irányelv II. melléklete A. részének II. szakasza;

b) a 66/402/EGK irányelv I. mellékletének 3. és 6. pontja, valamint II. mellékletének 3. pontja;

c) a 68/193/EGK irányelv I. melléklete;

d) a 98/56/EK tanácsi irányelv ( 2 ) 5. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusok;

e) a 2002/55/EK irányelv II. melléklete;

f) a 2002/56/EK irányelv I. melléklete és II. mellékletének B. pontja, valamint az irányelv 18. cikkének c) pontja alapján elfogadott jogi aktusok;

g) a 2002/57/EK irányelv I. mellékletének 4. pontja és II. mellékletének 5. pontja;

h) a 2008/72/EK irányelv 4. cikke alapján elfogadott jogi aktusok; és

i) a 2008/90/EK irányelv 4. cikke alapján elfogadott jogi aktusok.

A 2000/29/EK irányelv I. mellékletében, valamint II. melléklete A. részének I. szakaszában és B. részében felsorolt és az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján uniós zárlati károsítóként jegyzékbe vett károsítók, valamint az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók nem vehetők fel az említett jegyzékbe.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján módosítja a (2) és (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat, amennyiben valamely értékelés eredménye azt mutatja, hogy:

a) egy, az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban nem szereplő károsító megfelel a 36. cikkben említett feltételeknek,

b) egy, az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban szereplő károsító már nem felel meg a 36. cikkben említett egy vagy több feltételnek;

c) módosítani kell a szóban forgó jegyzéket az e cikk (7) bekezdésében említett kategóriák vagy az e cikk (8) bekezdésében említett küszöbértékek tekintetében; vagy

d) módosítani kell az e cikk (4) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseket.

A Bizottság az említett értékelést haladéktalanul a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A Bizottság az e cikk (2) és (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat végrehajtási jogi aktusok útján felválthatja a módosítások egységes szerkezetbe foglalása céljából.

Ilyen küszöbérték megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha teljesül a következő pontokban foglalt mindkét feltétel:

a) a vállalkozók biztosítani tudják, hogy az adott uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsító előfordulása a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken nem lépi túl a küszöbértéket;

b) az ültetésre szánt növények tételein ellenőrizni lehet, hogy a károsítók elterjedtsége nem haladja meg a küszöbértéket.

A II. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza alkalmazandó.

38. cikk

Az I. melléklet 4. szakaszának módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 4. szakaszának módosításáról annak a tudományos és szakmai ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerinti kiigazítása érdekében.

39. cikk

A tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció, nemesítés vagy kiállítás céljára használt uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók

A 37. cikkben előírt tilalom nem vonatkozik az ültetésre szánt növényeken jelen lévő, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció, nemesítés vagy kiállítás céljára használt uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra.

IV. FEJEZET

A növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó intézkedések

1. szakasz

Az Unió egész területére vonatkozó intézkedések

40. cikk

Növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalom

Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek ki kell terjednie a 2000/29/EK irányelv III. melléklete A. részében felsorolt növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, valamint azok származási országaira.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben ( 4 ) megállapított Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásnak megfelelő kódjukkal (a továbbiakban: KN-kód) is azonosítani kell, amennyiben ez a kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

Amennyiben egy, a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsítók jelentette kockázatot, vagy ilyen kockázatot hordoz, azonban ezt a kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust.

A károsítók jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakasza szerint kell értékelni, adott esetben egy vagy több meghatározott harmadik ország tekintetében.

E módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Valamely károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a szóban forgó módosításokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el.

Az értesítést annak a harmadik országnak is meg kell küldeni, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat behozták az Unió területére.

41. cikk

Különleges és egyenértékű előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek ki kell terjednie a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részében felsorolt növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, a különleges előírásokra, valamint adott esetben a származási harmadik országokra.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

Ezek az első albekezdésben említett intézkedések meghatározott növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozóan a 44. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott különös előírások formáját ölthetik, amelyek egyenértékűek az említett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára és az Unión belüli szállítására vonatkozó különleges előírásokkal (a továbbiakban: egyenértékű előírások).

Amennyiben egy, a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsítók jelentette kockázatot, vagy ilyen kockázatot hordoz, azonban ezt a kockázatot nem lehet a különleges előírások révén elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság ennek megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust, és törli a jegyzékből az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot, vagy pedig felveszi azt a 40. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékbe.

A károsítók jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakasza szerint kell értékelni, és annak megfelelően el kell fogadni a kockázat elfogadható mértékűre való csökkentéséhez szükséges intézkedéseket adott esetben egy vagy több meghatározott harmadik ország vagy annak/azok részei tekintetében.

E módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Valamely károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat behozták az Unió területére.

42. cikk

A magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó, előzetes értékelés alapján megállapított korlátozások

Az előzetes értékelésnél az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag jellemzőitől függően figyelembe kell venni a III. mellékletben foglalt kritériumokat.

Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőt 2018. december 14-ig kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben adott esetben e növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

Ha a kockázatértékelés alapján megállapítást nyer, hogy az érintett harmadik országból, harmadik országok csoportjából vagy a harmadik országok meghatározott területéről származó, a (2) bekezdésben említett növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű kockázatot képvisel annak valószínűsége miatt, hogy uniós zárlati károsítót hordoz, és a károsítók jelentette kockázatot nem lehet a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben törli az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és az érintett harmadik országokat a (2) bekezdésben említett jegyzékből, és felveszi azokat a 40. cikkben említett jegyzékbe.

Ha a kockázatértékelés alapján megállapítást nyer, hogy az érintett harmadik országból, harmadik országok csoportjából vagy a harmadik országok meghatározott területéről származó, a (2) bekezdésben említett növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű kockázatot hordoz, de e kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben törli az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és az érintett harmadik országot, harmadik országok csoportját vagy a harmadik országok meghatározott területét a (2) bekezdésben említett jegyzékből, és felveszi azokat a 41. cikkben említett jegyzékbe.

Az esettől függően az értékelés kizárólag egy meghatározott származási vagy feladás helye szerinti harmadik országból, vagy a származási vagy a feladás helye szerinti harmadik országok egy csoportjából származó növényekre, növényi termékekre vagy egyéb anyagokra korlátozódhat.

43. cikk

A fa csomagolóanyagoknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó különös behozatali feltételek

Fa csomagolóanyagot - függetlenül attól, hogy azt bármilyen anyag szállítása során ténylegesen használják-e - csak akkor lehet behozni az Unió területére, ha az az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:

a) átesett az előírt kezeléseken, és megfelel az alkalmazandó egy vagy több követelménynek, amelyeket a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó, a nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyagok szabályozásáról szóló 15. számú nemzetközi szabvány (a továbbiakban: ISPM15) 1. melléklete tartalmaz;

b) meg van jelölve az ISPM15 2. mellékletében említett jelzéssel, amely tanúsítja, hogy átesett az a) pontban említett kezeléseken.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra a fa csomagolóanyagokra, amelyek az ISPM15 szabványban megállapított mentességek hatálya alá tartoznak.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezhetnek úgy is, hogy az ISPM15-ben megállapított mentességek hatálya alá nem tartozó fa csomagolóanyagok mentesülnek e cikk (1) bekezdésének követelményei alól, vagy hogy azokra kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak.

44. cikk

Az egyenértékű előírások megállapítása

A Bizottság egy adott harmadik ország kérelmére, végrehajtási jogi aktus útján egyenértékű előírásokat határoz meg, amennyiben mindkét következő feltétel teljesül:

a) az érintett harmadik ország az általa végzett hatósági ellenőrzés keretében egy vagy több meghatározott intézkedés végrehajtásával olyan mértékű növény-egészségügyi védelmet biztosít, amely egyenértékű az érintett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállítása tekintetében elfogadott különleges előírásokkal;

b) az érintett harmadik ország igazolja a Bizottságnak, hogy az a) pontban említett meghatározott intézkedések biztosítják a szóban forgó pontban említett mértékű növény-egészségügyi védelmet.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

Az utazók és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számára nyújtandó információk

Az említett információkat plakátok vagy brosúrák formájában és adott esetben a honlapjaikon kell közzétenni.

A postai szolgáltatóknak és a távértékesítéssel foglalkozó vállalkozóknak legalább az interneten ügyfeleik rendelkezésére kell bocsátaniuk az első albekezdésben említett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó információkat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az említett plakátok és brosúrák összeállítására és használatára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

46. cikk

A tilalmak és követelmények alól a határövezeteknek biztosított kivétel

A 40. cikk (1) bekezdésétől, a 41. cikk (1) bekezdésétől és a 42. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalát az Unió területére, amennyiben az adott növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:

a) azokat a harmadik országoknak a tagállamokkal közös szárazföldi határok menti területein (a továbbiakban: harmadik országbeli határövezetek) termesztik vagy termelik;

b) azokat a tagállamoknak közvetlenül a szóban forgó határ mellett fekvő területeire hozzák be (a továbbiakban: tagállami határövezetek);

c) azokat az említett tagállami határövezetekben fel fogják dolgozni oly módon, hogy minden, károsítók jelentette kockázatot kiküszöbölnek;

d) nem járnak azzal a kockázattal, hogy a határövezeten belüli szállítások miatt uniós zárlati károsítók vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók terjednének el.

Az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat csak a tagállami határövezetekbe lehet behozni, és csak ott lehet szállítani, kizárólag az illetékes hatóság ellenőrzése alatt.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a következőket:

a) a harmadik országbeli határövezeteknek és a tagállami határövezeteknek az adott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak megfelelően meghatározott legnagyobb szélessége;

b) a legnagyobb távolság, amelyre az érintett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat a harmadik országbeli határövezetekben és a tagállami határövezetekben szállíthatják; és

c) az e cikk (1) bekezdésében említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok tagállami határövezetekbe való behozatalának engedélyezésére vonatkozó eljárások.

Az említett övezeteknek olyan szélesnek kell lenniük, hogy biztosítsák, hogy az adott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatala és az Unión belüli szállítása ne hordozzon semmilyen károsító jelentette kockázatot az Unió területén vagy annak részein.

Ezeket a jogi aktusokat a II. melléklettel összhangban és adott esetben a tudományos és szakmai ismeretek fejlődését és a nemzetközi szabványok változásait figyelembe véve kell elfogadni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az értesítést annak a harmadik országnak is meg kell küldeni, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat behozták az adott határövezetbe.

47. cikk

A növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbításra vonatkozó követelmények

A 40. cikk (1) bekezdésétől, a 41. cikk (1) bekezdésétől, a 42. cikk (2) bekezdésétől, a 72. cikk (1) bekezdésétől és a 73. cikktől eltérve növények, növényi termékek és egyéb anyagok árutovábbítás vagy áruátrakodás (a továbbiakban: növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbítás) keretében behozhatók az Unió területére és azon átszállíthatók egy harmadik ország felé, amennyiben megfelelnek mindkét következő feltételnek:

a) a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat az azokat ellenőrző vállalkozó aláírt nyilatkozata kíséri, amelyben a vállalkozó kijelenti, hogy a szóban forgó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállítására növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbítás keretében kerül sor;

b) úgy vannak csomagolva, és olyan módon szállítják őket, hogy az Unió területére történő behozataluk és az Unión belüli átszállításuk során nem áll fenn uniós zárlati károsítók elterjedésének a kockázata.

48. cikk

Hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Az engedélyt a szóban forgó tevékenységre csak akkor lehet megadni, ha megfelelő korlátozások vannak érvényben annak biztosítására, hogy az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok jelenléte ne járjon uniós zárlati károsítók vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók elterjedésének elfogadhatatlan mértékű kockázatával, figyelembe véve a szóban forgó károsító rendszertani besorolását, biológiai jellemzőit és terjedésének módjait, a tervezett tevékenységet, a környezettel való kölcsönhatást és az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag által hordozott, károsító jelentette kockázathoz kapcsolódó más releváns tényezőket.

Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerint megadja az engedélyt, annak tartalmaznia kell a következő feltételek mindegyikét:

a) a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az illetékes hatóságok által megfelelőnek tekintett és az engedélyben említett létesítményben és körülmények között tárolják;

b) a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat érintő tevékenységet az illetékes hatóság által a 60. cikknek megfelelően kijelölt és az engedélyben említett karanténállomáson vagy elszigetelt létesítményben végzik;

c) a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat érintő tevékenységet az illetékes hatóságok által megfelelőnek tekintett és az engedélyben említett tudományos és műszaki jártassággal rendelkező személyzet végzi;

d) az Unió területére behozott vagy azon belül szállított növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok engedéllyel rendelkeznek.

Az engedélynek magában kell foglalnia az érintett uniós zárlati károsítók vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók elterjedése kockázatának megfelelő kiküszöböléséhez szükséges korlátozásokat.

Ilyen intézkedés lehet adott esetben az (1) bekezdésben említett engedély visszavonása.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a következők tekintetében:

a) a tagállamok és a Bizottság közötti, az érintett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozó információcsere;

b) az e cikk (1) bekezdésében említett engedély megadására vonatkozó eljárások és feltételek; és

c) a megfelelés ellenőrzésére vonatkozó követelmények és a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések, az e cikk (4) bekezdésében említettek szerint.

49. cikk

Átmeneti intézkedések olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében, amelyeknél fennáll a valószínűsége annak, hogy újonnan azonosított, károsítók jelentette kockázatot vagy más feltételezett növény-egészségügyi kockázatot hordoznak

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján átmeneti intézkedéseket fogadhat el a harmadik országból származó növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a szóban forgó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok valószínűleg olyan újonnan azonosított, károsítók jelentette kockázatot hordoznak, amelyeket nem lehet semmilyen hatályban lévő uniós intézkedéssel kielégítően kezelni, és nincsenek összefüggésben vagy még nem hozhatók összefüggésbe a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó uniós zárlati károsítókkal vagy károsítókkal;

b) az érintett harmadik országokból származó vagy ott feladott, szóban forgó növények, növényi termékek és egyéb anyagok kereskedelmét illetően nem áll rendelkezésre elegendő növény-egészségügyi tapasztalat pl. az új növényi fajokkal és behurcolási útvonalakkal kapcsolatban;

c) az érintett harmadik országokból származó, szóban forgó növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében nem végezték el az Unió területét érintő, újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatok értékelését.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az említett intézkedésekben az adott esettől függően, szükség szerint elő kell írni a következő kötelezettségek közül egyet vagy többet:

a) szisztematikus és intenzív ellenőrzés és mintavétel a beléptetési ponton az Unió területére behozott növények, növényi termékek és egyéb anyagok minden egyes tételéből és a minták laboratóriumi vizsgálata;

b) a 60. cikkben említett karanténállomáson vagy elszigetelt létesítményben eltöltendő időtartam, annak megállapítása céljából, hogy az adott növények, növényi termékek és egyéb anyagok nem hordoznak-e újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatot;

c) e növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalom.

A második albekezdés a) és a b) pontja szerinti esetekben az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus olyan konkrét intézkedéseket is előírhat, amelyeket a növények, növényi termékek és egyéb anyagok uniós területre való behozatalát megelőzően kell végrehajtani.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben a (2) bekezdés második albekezdésének a) vagy b) pontjában említett intézkedések alkalmazását követően olyan károsítót fedeztek fel, amely valószínűleg újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatot hordoz.

A tagállamok az e rendelet 103. cikkében említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben elutasították egy növénynek, növényi terméknek vagy egyéb anyagnak az Unió területére való behozatalát, vagy megtiltották annak az Unió területén való szállítását, mivel az érintett tagállam úgy ítélte meg, hogy az e cikk (2) bekezdésének második albekezdése c) pontjában említett tilalmat megsértették. Az említett értesítésnek adott esetben tartalmaznia kell az (EU) 2017/625 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése alapján az említett tagállam által az érintett növényekre, növényi termékekre vagy egyéb anyagokra vonatkozóan hozott intézkedéseket.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az Unió területére való behozatal céljából feladták.

50. cikk

A Bizottság jelentése az Unió területére való behozatallal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról és eredményességéről

A Bizottság 2021. december 14-ig költség-haszon elemzést is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió területére való behozatallal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról és eredményességéről, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

51. cikk

A III. és a IV. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. és a IV. melléklet módosításáról, azoknak a tudományos és szakmai ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerinti kiigazítása érdekében.

52. cikk

A tagállamok által közvetlen veszély esetén meghozandó átmeneti intézkedések

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. szakasz

A védett zónákra vonatkozó intézkedések

53. cikk

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a védett zónákba történő behozatalára vonatkozó tilalom

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

Amennyiben a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot, vagy annak ellenére, hogy ilyen kockázatot hordoz, ezt a kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság ennek megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust.

Ezeket a módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A károsító jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakaszában foglalt elvek szerint kell értékelni.

Valamely, károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A tagállamok vagy a Bizottság adott esetben azt a harmadik országot is értesítik, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az érintett védett zónába behozták.

54. cikk

A védett zónákra vonatkozó különleges előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktus által létrehozott jegyzékben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

Amennyiben a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot az adott védett zónára nézve, vagy annak ellenére, hogy ilyen kockázatot hordoz, ezt a kockázatot nem lehet a védett zónákra vonatkozó különleges előírások révén elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság ennek megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust.

Ezeket a módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A károsító jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakaszában foglalt elvek szerint kell értékelni, és el kell fogadni a kockázat elfogadható mértékűre való csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

A tagállamok vagy a Bizottság adott esetben azt a harmadik országot is értesítik, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az Unió területére behozták.

55. cikk

Az utazók és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számára a védett zónákra vonatkozóan nyújtandó információk

A 45. cikk értelemszerűen alkalmazandó a növények, növényi termékek és egyéb anyagok védett zónákba történő behozatalára vagy azokon belüli szállítására.

56. cikk

A tilalmak és követelmények alól a határövezeteknek a védett zónák tekintetében biztosított kivétel

A 46. cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk (2) és (3) bekezdésében és az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett olyan növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, amelyeket valamely harmadik ország határövezetéből hoznak be az adott határövezettel határos érintett védett zónákba.

57. cikk

A növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbításra a védett zónák tekintetében vonatkozó követelmények

A 47. cikk a védett zónákon keresztül történő, növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbítás esetében értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk (2) és (3) bekezdésében és az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.

58. cikk

A hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt növények, növényi termékek és egyéb anyagok a védett zónák összefüggésében

Az 53. cikk (1) bekezdésében és az 54. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmaktól és követelményektől eltérve a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a védett zónákba hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célból, kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljából történő behozatala és az azokon belüli szállítása esetében a 48. cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk (2) és (3) bekezdése és az 54. cikk (2) és (3) bekezdése alapján jegyzékbe vett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.

3. szakasz

A növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó egyéb intézkedések

59. cikk

A szállítóeszközökre, gépekre és csomagolóanyagokra vonatkozó általános követelmények

60. cikk

Karanténállomások és elszigetelt létesítmények kijelölése

A 8., a 48., a 49. és az 58. cikkben említett célokból a tagállamok - figyelembe véve az adott károsító jelentette kockázatot - meghoznak egyet vagy többet a következő intézkedések közül:

a) karanténállomásokat vagy elszigetelt létesítményeket jelölnek ki a területükön;

b) engedélyezik egy másik tagállamban található kijelölt karanténállomás vagy elszigetelt létesítmény igénybevételét, feltéve, hogy e másik tagállam adott esetben hozzájárult az említett engedélyezéshez;

c) a vállalkozók vagy más személyek telephelyeit a károsítók, a növények, a növényi termékek és egyéb anyagok számára, illetve a 8., 48. és 49. cikkben foglaltak szerinti felhasználásuk céljára elszigetelt létesítményként ideiglenesen kijelölik.

61. cikk

A karanténállomásokra és az elszigetelt létesítményekre vonatkozó követelmények

Az uniós zárlati károsítók elterjedésének megelőzése érdekében a 60. cikkben említett karanténállomásoknak és az elszigetelt létesítményeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a) fizikailag elkülönítik azokat a károsítókat, növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyeket karanténban vagy elzártan kell tartani, és gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság engedélye nélkül ne lehessen azokhoz hozzáférni vagy azokat a szóban forgó állomásról vagy létesítményből elvinni;

b) megfelelő rendszerekkel rendelkeznek a fertőzött növények, növényi termékek és egyéb anyagok, a hulladék és a berendezések sterilizálására, fertőtlenítésére vagy megsemmisítésére, mielőtt azok kikerülnének az állomásról vagy a létesítményből, illetőleg hozzáférésük van ilyen rendszerekhez;

c) az állomáson, illetve létesítményben rendelkezésre áll a szóban forgó állomás vagy létesítmény feladatainak meghatározása és leírása, valamint az említett feladatok elvégzéséért felelős személyek és a feladatok elvégzésére vonatkozó feltételek meghatározása;

d) elegendő számú, megfelelő szakképesítésű, képzett és tapasztalt személyzettel rendelkeznek; és

e) készenléti tervvel rendelkeznek annak céljából, hogy hatékonyan megszüntessék az uniós zárlati károsítók és a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók véletlen jelenlétét és megelőzzék az elterjedésüket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

62. cikk

A karanténállomások és az elszigetelt létesítmények működése

A karanténállomásért vagy az elszigetelt létesítményért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie a következőkről:

a) az ott dolgozó személyzet;

b) a karanténállomásra vagy az elszigetelt létesítménybe belépő látogatók;

c) a karanténállomásra vagy az elszigetelt létesítménybe bekerülő és az azt elhagyó károsítók, növények, növényi termékek és egyéb anyagok;

d) a szóban forgó növények, növényi termékek és egyéb anyagok származási helye; és

e) a karanténállomás vagy az elszigetelt létesítmény területén vagy annak közvetlen környezetében az említett növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon károsítók jelenlétére utaló megfigyelések.

Ezeket a nyilvántartásokat három évig meg kell őrizni.

63. cikk

A karanténállomások és az elszigetelt létesítmények felügyelete, valamint a kijelölés visszavonása

Az említett ellenőrzések gyakoriságát a karanténállomások és az elszigetelt létesítmények működésével járó, károsító jelentette kockázattól függően az illetékes hatóság határozza meg.

Amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az adott karanténállomás vagy elszigetelt létesítmény vagy az azokért felelős személy nem felel meg a 61. és a 62. cikk rendelkezéseinek, a hatóságnak haladéktalanul meg kell hoznia az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy megszűnjön az említett rendelkezések be nem tartása. Az említett intézkedések közé tartozhat a 60. cikk (1) bekezdésében említett kijelölés visszavonása vagy felfüggesztése.

64. cikk

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok kiengedése a karanténállomásokról és az elszigetelt létesítményekből

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. FEJEZET

A vállalkozók nyilvántartásba vétele és a nyomonkövethetőség

65. cikk

A vállalkozók hatósági nyilvántartása

Az illetékes hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie az érintett tagállam területén működő alábbi vállalkozókról, és a nyilvántartást folyamatosan frissítenie kell:

a) azok a vállalkozók, akik olyan növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat hoznak be az Unió területére vagy szállítanak azon belül, amelyek esetében a 72. cikk (1) bekezdése, a 73. cikk, a 74. cikk (1) bekezdése, a 79. cikk (1) bekezdése és a 80. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok értelmében növény-egészségügyi bizonyítvány vagy növényútlevél szükséges;

b) azok a vállalkozók, akik a 89. cikk szerint fel vannak hatalmazva növényútlevelek kiállítására;

c) azok a vállalkozók, akik az illetékes hatóságtól kérik a 100., 101. és 102. cikkben említett bizonyítványok kiállítását;

d) azok a vállalkozók, akik fel vannak hatalmazva a 98. cikkben említett jelölések alkalmazására, illetve a 99. cikkben említett tanúsítványok kiállítására, a 45. vagy az 55. cikk szerinti információkat szolgáltatnak, a 46. cikk (1) bekezdése vagy az 56. cikk szerint növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat hoznak be határövezetekbe, illetve a körülhatárolt területeken az érintett növényekkel kapcsolatos tevékenységeket végeznek, kivéve, ha az említett vállalkozók valamely másik, az illetékes hatóságok számára elérhető hatósági nyilvántartásban már szerepelnek; és

e) az ezen albekezdés a)-d) pontjában említett vállalkozóktól eltérő vállalkozók, amennyiben a 28. cikk (1) bekezdése, a 30. cikk (1) bekezdése, a 41. cikk (2) bekezdése, a 49. cikk (1) bekezdése, az 53. cikk (2) bekezdése vagy az 54. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus azt írja elő.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a termelők vagy egyéb vállalkozók további kategóriáit is nyilvántartásba kell venni, ha a károsító jelentette kockázat, amelyet az általuk termesztett növények hordoznak, vagy bármely egyéb tevékenységük ezt indokolttá teszi.

Az e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó olyan vállalkozóra, aki a következő kritáriumok közül egyet vagy többet teljesít:

a) növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat nem távértékesítés keretében, kis mennyiségben, kizárólag és közvetlenül végfelhasználók részére értékesít;

b) a 72. cikk hatálya alá tartozó vetőmagoktól eltérő vetőmagokat kis mennyiségben, kizárólag és közvetlenül végfelhasználók részére értékesít;

c) a növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó szakmai tevékenysége egy másik vállalkozó megbízásából történő szállítására korlátozódik;

d) szakmai tevékenysége kizárólag különböző anyagok fa csomagolóanyagban történő szállítását jelenti.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdés a) pontjában említett kivétel az összes vagy bizonyos termelők, illetve egyéb vállalkozók esetében nem alkalmazható, ha a károsító jelentette kockázat, amelyet az általuk termesztett vagy bármely egyéb tevékenységük által érintett növények hordoznak, ezt indokolttá teszi.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, a következők közül egy vagy több tekintetében:

a) e rendelet módosítása a vállalkozók olyan további kategóriáinak hozzáadásával, amelyeket mentesíteni kell az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól, amennyiben a nyilvántartásba vétel aránytalan adminisztratív terhet jelentene számukra a szakmai tevékenységükhöz kapcsolódó, károsító jelentette alacsony kockázathoz viszonyítva;

b) e rendelet kiegészítése a vállalkozók bizonyos kategóriáinak nyilvántartásba vételére vonatkozó külön követelmények meghatározásával, figyelembe véve az adott tevékenység vagy az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag jellegét;

c) e rendelet kiegészítése azon határértékek meghatározásával, amely alatt az egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok a (3) bekezdés első albekezdésének a) pontjában foglaltak szerint kis mennyiségűnek minősülnek. Az említett határértékeket az érintett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak, valamint a kapcsolódó, károsító jelentette kockázatoknak megfelelően kell megállapítani.

66. cikk

Nyilvántartásbavételi eljárás

A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a vállalkozó neve, a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállambeli címe és elérhetőségei;

b) nyilatkozat a vállalkozó azon szándékáról, hogy a 65. cikk (1) bekezdésében említett, egy vagy több, növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal kapcsolatos tevékenységet kíván végezni;

c) nyilatkozat a vállalkozó azon szándékáról, hogy a következők közül adott esetben egy vagy több tevékenységet kíván végezni: i. növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó növényútlevelek kiállítása a 84. cikk (1) bekezdésének megfelelően; ii. jelölés elhelyezése fa csomagolóanyagokon a 96. cikk (1) bekezdése szerint; vagy iii. a 99. cikk (1) bekezdésében említett egyéb tanúsítványok kiadása;

d) a vállalkozó által az érintett tagállam területén a 65. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzésére használt telephelyek és adott esetben földparcellák helye a nyilvántartásba vétel céljából; és

e) azon növények árutípusai, azon növénycsaládok, -nemzetségek vagy -fajok és azon növényi termékek, valamint adott esetben azon egyéb anyagok jellege, amelyeket a vállalkozónak a 65. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységei érintenek.

A (2) bekezdés a) pontjában említett adatok aktualizálása iránti kérelmet pedig legkésőbb az említett adatokban bekövetkező változást követő 30 napon belül kell benyújtani.

Amennyiben a nyilvántartásba vett vállalkozó az illetékes hatóság által előírt határidőn belül nem javítja az említett elemeket, az illetékes hatóság adott esetben módosítja vagy visszavonja a szóban forgó vállalkozó nyilvántartásba vételét.

67. cikk

A nyilvántartás tartalma

A nyilvántartásnak a 66. cikk (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában meghatározott elemeket és a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a hatósági nyilvántartási szám, amelynek része az ISO 3166-1-alpha-2 szabványban ( 5 ) arra a tagállamra megadott kétbetűs kód, amelyben a vállalkozót nyilvántartásba vették;

b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a vállalkozó a 66. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett mely tevékenységek folytatására van felhatalmazva, valamint adott esetben az érintett konkrét növények, növényi termékek és egyéb anyagok feltüntetése.

68. cikk

A hatósági nyilvántartásokban szereplő információk rendelkezésre bocsátása

69. cikk

Nyomonkövethetőség

Abban az esetben, ha a felhatalmazott vállalkozó a 84. cikk (1) bekezdése szerint vagy ha az illetékes hatóság a 84. cikk (2) bekezdése szerint növényútlevelet állít ki a nyilvántartásba vett vállalkozó számára, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti nyomonkövethetőség érdekében az említett vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a szóban forgó növényútlevéllel kapcsolatban rögzítsék a következő információkat:

a) adott esetben az a vállalkozó, aki az adott értékesítési egységet beszállította;

b) az a vállalkozó, akinek az adott értékesítési egységet beszállították; és

c) a növényútlevélre vonatkozó releváns információk.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az alábbi elemeket:

a) meghatározott növényekre vonatkozóan a (4) bekezdésben említettől eltérő, rövidebb vagy hosszabb minimális időtartam, amennyiben azt a szóban forgó növények termesztési időszakának hossza indokolttá teszi; és

b) az (1) és (2) bekezdésben említett, a vállalkozók által vezetendő nyilvántartások hozzáférhetőségével kapcsolatos követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

70. cikk

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállítása a vállalkozó telephelyein belül és azok között

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 65. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) és d) pontjában említett vállalkozókra.

VI. FEJEZET

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok tanúsítása

1. szakasz

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az unió területére való behozatalához előírt növény-egészségügyi bizonyítványok

71. cikk

Az Unió területére való behozatalhoz szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalához szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány olyan, harmadik ország által kiállított dokumentum, amely megfelel a 76. cikk feltételeinek, az V. melléklet A. részében vagy adott esetben az V. melléklet B. részében meghatározott tartalommal rendelkezik, és igazolja, hogy az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az összes következő követelménynek:

a) mentes az uniós zárlati károsítóktól és a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóktól;

b) megfelel a 37. cikk (1) bekezdésében foglalt, uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétére vonatkozó rendelkezéseknek;

c) megfelel a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében vagy adott esetben az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében említett követelményeknek;

d) adott esetben megfelel a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja, a 28. cikk (2) bekezdése, valamint a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott rendelkezésekkel összhangban elfogadott szabályoknak.

72. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek esetében növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a) valamennyi ültetésre szánt növény, a vetőmagok kivételével;

b) a 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. részének I. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok;

c) azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek esetében a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja és a 30. cikk (1) bekezdése alapján az Unió területére történő behozatalukra vonatkozó követelményeket fogadtak el;

d) e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett és a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 98/56/EK, az 1999/105/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK irányelv alapján elfogadott egyenértékűségi határozatok hatálya alá tartozó vetőmagok vagy adott esetben vetőburgonya;

e) a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett növények, növényi termékek és egyéb anyagok; és

f) a 49. cikk (2) bekezdése második albekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok.

Az első albekezdés a)-e) pontja nem alkalmazandó és nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány, amennyiben a 28. cikk (1) bekezdése első albakezdésének d) pontja, a 30. cikk (1) bekezdése vagy a 41. cikk (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus a 96. cikk (1) bekezdésében említett hatósági jelölés vagy a 99. cikk (1) bekezdésében említett egyéb hatósági tanúsítvány formájában írja elő a megfelelés igazolását.

A végrehajtási jogi aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat a KN-kódjukkal is azonosítani kell, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetek bármelyikében:

a) amennyiben az említett jogi aktusban felsorolt valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés első albekezdése c), d) vagy e) pontjának;

b) amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés első albekezdése c), d) vagy e) pontjának.

73. cikk

Egyéb olyan növények, amelyek esetében növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján előírja, hogy a 72. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékben szereplő növényektől eltérő növények esetében az Unió területére történő behozatalhoz növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges.

Az említett végrehajtási jogi aktusokban ugyanakkor elő kell írni, hogy e növények esetében nem követelmény a növény-egészségügyi bizonyítvány megléte akkor, ha a károsító jelentette kockázatok és a kereskedelmi tapasztalatok tényeken alapuló értékelése során bebizonyosodik, hogy nem szükséges az említett bizonyítvány. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a VI. mellékletben foglalt kritériumokra. Az értékelés ennek megfelelően kizárólag a származás vagy a feladás helye szerinti meghatározott harmadik országra, illetve a származás vagy a feladás helye szerinti harmadik országok valamely csoportjára vonatkozhat.

Az említett végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben a növényeket a KN-kódjukkal is azonosítani kell, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll.

Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőt 2018. december 14-ig kell elfogadni.

74. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek védett zónába történő behozatalához növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján létrehozza az első albekezdésben említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok, valamint származás vagy feladás helye szerinti érintett harmadik országok jegyzékét.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a) az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek a 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. részének II. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagok;

b) az e rendelet 54. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett növények, növényi termékek és egyéb anyagok.

A növényeknek, növényi termékeknek és az említett jegyzékben szereplő egyéb anyagoknak nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány, amennyiben az 54. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus a 96. cikk (1) bekezdésében említett hatósági jelölés vagy a 99. cikk (1) bekezdésében említett egyéb hatósági tanúsítvány formájában írja elő a megfelelés igazolását.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetekben:

a) amennyiben egy, az említett jogi aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának;

b) amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának.

75. cikk

Az utazók poggyászára vonatkozó kivételek

Harmadik országból származó, nem ültetésre szánt meghatározott növények, továbbá növényi termékek és egyéb anyagok kis mennyiségben mentességet kaphatnak a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban, a 73. cikkben vagy a 74. cikk (1) bekezdésében előírt növény-egészségügyi bizonyítvány követelménye alól, amennyiben az összes következő követelménynek megfelelnek:

a) az Unió területére történő behozatalukra utazók személyes poggyászának részeként kerül sor;

b) nem használhatók fel szakmai vagy kereskedelmi célra;

c) szerepelnek az e cikk (2) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban található jegyzékben.

A jegyzékbe vételről és az érintett legnagyobb mennyiség megállapításáról, valamint adott esetben a kockázatkezelési intézkedésekről az említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok kis mennyiségeiből adódó, károsító jelentette kockázat alapján kell határozni a II. melléklet 2. szakaszában meghatározott kritériumok szerint.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk 2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

76. cikk

A növény-egészségügyi bizonyítvánnyal szemben támasztott követelmények

Az illetékes hatóság nem fogadhatja el a növény-egészségügyi bizonyítványt, amennyiben adott esetben a 71. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat hiányzik vagy helytelen, és amennyiben adott esetben a 71. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat hiányzik.

Az illetékes hatóság nem fogadhatja el a növény-egészségügyi reexportbizonyítványt, amennyiben e növény-egészségügyi bizonyítványt nem kíséri az eredeti növény-egészségügyi exportbizonyítvány vagy annak hiteles másolata.

Az illetékes hatóság csak akkor fogadja el a növény-egészségügyi bizonyítványt, ha az megfelel a következő követelményeknek:

a) a bizonyítványt az Unió hivatalos nyelveinek legalább az egyikén állították ki;

b) a bizonyítványt valamely tagállam nemzeti növényvédelmi szervezetének címezték; és

c) a bizonyítványt annál a dátumnál legfeljebb 14 nappal korábban állították ki, amikor a hatálya alá tartozó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok elhagyták a kiállítás helye szerinti harmadik országot.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az említett bizonyítványok megbízhatóságának biztosítása érdekében a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésében említett elfogadási feltételek kiegészítésére vonatkozóan.

77. cikk

A növény-egészségügyi bizonyítvány érvénytelenítése

Érvénytelenítéskor az érintett illetékes hatóságnak - a nevét és az érvénytelenítés dátumát is feltüntetve - a szóban forgó bizonyítvány felületén jól látható helyen háromszögletű, piros pecsétet kell elhelyeznie "törölt bizonyítvány" felirattal. A feliratot nyomtatott nagybetűvel és az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell megjeleníteni.

Az érintett tagállam azt a harmadik országot is értesíti, amelyik kiállította az adott növény-egészségügyi bizonyítványt.

2. szakasz

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállításához előírt növényútlevelek

78. cikk

Növényútlevelek

A növényútlevél a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállításához és adott esetben a védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához előírt hatósági címke, amely a 85. cikk és - a védett zónákba történő behozatal és azokon belüli szállítás esetében - a 86. cikk összes követelményének való megfelelést tanúsítja, és a 83. cikkben meghatározott tartalommal és formátummal rendelkezik.

79. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek az Unió területén belüli szállításához növényútlevél szükséges

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a) valamennyi ültetésre szánt növényt, a vetőmagok kivételével;

b) az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek tartalmaznia kell, a 2000/29/EK irányelv V. melléklete A. részének I. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amennyiben nem tartoznak ezen albekezdés a) pontjának hatálya alá;

c) azon növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyek esetében a 28. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése, illetve a 30. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése alapján az Unió területén belüli szállításukra vonatkozó követelményeket fogadtak el;

d) a 37. cikk (2) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett vetőmagokat; és

e) a 41. cikk (2) és (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusban az Unión belüli szállításukkal összefüggésben jegyzékbe vett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, kivéve azokat az ültetésre szánt növényeket, valamint azon növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyek esetében az említett cikk alapján egy másik meghatározott címke vagy egyéb típusú tanúsítvány szükséges.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetekben:

a) amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés második albekezdése c), d) vagy e) pontjának; vagy

b) amennyiben az említett jogi aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés második albekezdése c), d) vagy e) pontjának.

80. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához növényútlevél szükséges

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapítja azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, amelyeknek egyes védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához növényútlevél szükséges.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a) az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek a 2000/29/EK irányelv V. melléklete A. részének II. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok;

b) az e rendelet 54. cikkének (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett egyéb növények, növényi termékek és egyéb anyagok.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetekben:

a) amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának;

b) amennyiben egy, az említett jogi aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának;

81. cikk

A közvetlenül a végfelhasználók részére történő értékesítésre vonatkozó kivétel

Ez a kivétel nem alkalmazható a következőkre:

a) azok a végfelhasználók, akik távértékesítés keretében jutnak az említett növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz; vagy

b) olyan növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok végfelhasználói, amelyek védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához a 80. cikk szerint növényútlevél szükséges.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján rendelkezhet úgy, hogy a második albekezdés b) pontjában foglalt követelményeket kizárólag egyes védett zónás károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében kell alkalmazni. E végrehajtási jogi aktust a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

82. cikk

A nyilvántartásba vett vállalkozó telephelyein belüli és azok közötti szállításra vonatkozó kivételek

A növények, növényi termékek és egyéb anyagok ugyanazon, nyilvántartásba vett vállalkozó telephelyein belüli és egymáshoz szoros közelségben lévő telephelyei közötti szállítása esetében nem szükséges növényútlevél.

A tagállamok tovább pontosíthatják, hogy a területükön mit értenek szoros közelség alatt, és hogy az említett szállításokhoz a növényútlevél helyett szükséges-e egyéb dokumentum kiállítása.

Amennyiben az említett szállítások két vagy több tagállamon belül történnek, a növényútlevél követelménye alóli kivételt az érintett tagállamok illetékes hatóságainak jóvá kell hagyniuk.

83. cikk

A növényútlevél tartalma és formátuma

A növényútlevélnek könnyen láthatónak és jól olvashatónak, a rajta szereplő információnak pedig megváltoztathatatlannak és tartósnak kell lennie.

A VII. melléklet A. része 1. pontjának e) alpontjától eltérve a nyomonkövetési kódtól el lehet tekinteni azon ültetésre szánt növények esetében, amelyek az összes következő feltételnek megfelelnek:

a) oly módon készítették őket elő, hogy minden további beavatkozás nélkül értékesíthetők a végfelhasználók részére, és nem áll fenn a kockázata az uniós zárlati károsítók, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók elterjedésének;

b) nem tartoznak az e cikk (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban felsorolt növénytípusok, illetve -fajok közé.

E bekezdés alkalmazása esetén az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek az e rendelet VII. mellékletének C. részében meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

E bekezdés alkalmazása esetén a védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek az e rendelet VII. mellékletének D. részében meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

Amennyiben az adott növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok jellege megkívánja, az e növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében a növényútlevél méretére vonatkozó konkrét előírásokat is meg lehet határozni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározhatja az elektronikus növényútlevelek kiállításához alkalmazandó technikai rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus növényútlevelek megfeleljenek az e cikkben foglalt rendelkezéseknek, és hogy ez a kiállítási mód megfelelő, hiteles és hatékony legyen. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

84. cikk

Növényútlevelek kiállítása a felhatalmazott vállalkozók és az illetékes hatóságok által

A felhatalmazott vállalkozók csak azokhoz a növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz állíthatnak ki növényútlevelet, amelyekért felelősek.

85. cikk

Az Unió területén belüli szállításhoz szükséges növényútlevélre vonatkozó lényegi követelmények

Az Unió területén belüli szállításhoz növényútlevél olyan növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében állítható ki, amely megfelel a következő követelményeknek:

a) mentes az uniós zárlati károsítóktól, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóktól;

b) megfelel a 37. cikk (1) bekezdésében foglalt, uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétére vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a 37. cikk (4) bekezdésében foglalt, a meghozandó intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseknek;

c) megfelel a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, az Unión belüli szállítására vonatkozó követelményeknek;

d) adott esetben megfelel a 17. cikk (3) bekezdése, a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)-d) pontja, a 28. cikk (2) bekezdése, valamint a 30. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elfogadott releváns intézkedésekkel összhangban elfogadott szabályoknak; továbbá

e) adott esetben megfelel azoknak az intézkedéseknek, amelyeket az illetékes hatóságok a 17. cikk (1) bekezdése értelmében az uniós zárlati károsítók, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók felszámolása és a 29. cikk (1) bekezdése értelmében az ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülő károsítók felszámolása céljából fogadtak el.

86. cikk

A védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz szükséges növényútlevélre vonatkozó lényegi követelmények

A védett zónába történő behozatalhoz és azon belüli szállításhoz szükséges növényútlevél olyan növény, növényi termék és egyéb anyag esetében állítható ki, amely megfelel a 85. cikkben foglalt valamennyi követelménynek, továbbá a következő követelményeknek:

a) mentes a vonatkozó védett zónás zárlati károsítóktól; valamint

b) megfelel az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében említett követelményeknek.

87. cikk

A növényútlevelek kiállításához szükséges vizsgálatok

A növények, növényi termékek és egyéb anyagok vizsgálata történhet egyedileg vagy reprezentatív mintavétellel. A vizsgálat az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok csomagolóanyagára is kiterjed.

A vizsgálatot a felhatalmazott vállalkozóknak kell elvégezniük. A következő esetekben azonban a vizsgálatot az illetékes hatóságnak kell elvégeznie:

a) amennyiben az e cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontja alkalmazandó az ellenőrzésre, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra;

b) a 84. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén; vagy

c) amennyiben az e cikk (3) bekezdés első alekezdése b) pontjában említett közvetlen környezetben végeznek vizsgálatot és a felhatalmazott vállalkozónak nincs hozzáférése e közvetlen környezethez.

A vizsgálatnak meg kell felelnie az összes következő feltételnek:

a) azt megfelelő időpontokban és a kockázatokat figyelembe véve kell elvégezni;

b) azt a 66. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett telephelyeken kell elvégezni. Amennyiben a 28. cikk (1) bekezdése, a 30. cikk (1) bekezdése, a 37. cikk (4) bekezdése, a 41. cikk (2) bekezdése vagy az 54. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok előírják, vizsgálatot kell végezni az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok termő-, illetve termelőüzemének közvetlen környezetében is;

c) azt legalább vizuális vizsgálattal el kell végezni, kiegészítve azt a következőkkel: i. az illetékes hatóság által lefolytatott ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat abban az esetben, ha uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók jelenlétének gyanúja merül fel, vagy ha az érintett védett zónában védett zónás zárlati károsító jelenlétének gyanúja merül fel; vagy ii. mintavétel és laboratóriumi vizsgálat az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja esetén, adott esetben a vonatkozó határértékek felett;

d) a vizsgálat eredményeit rögzíteni kell, és legalább három évig meg kell őrizni.

A vizsgálatra a 28. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése, a 30. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése, a 37. cikk (4) bekezdése, a 41. cikk (2) vagy (3) bekezdése vagy az 54. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján elfogadott egyedi vizsgálati követelmények vagy intézkedések sérelme nélkül kell sort keríteni. Amennyiben az említett vizsgálati követelmények vagy intézkedések értelmében a vizsgálatot az illetékes hatóságnak kell elvégeznie, akkor az e cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazott vállalkozó nem végezheti el a vizsgálatot.

Amennyiben a Bizottság meghatározott, ültetésre szánt növényekkel kapcsolatban fogad el ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, és az említett, ültetésre szánt növényekre a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK és a 2008/90/EK irányelv értelmében tanúsítási rendszerek vonatkoznak, a Bizottság az uniós zárlati károsítók és az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók, valamint az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének megállapítására irányuló vizsgálatokra, továbbá az említett irányelvek szerinti, ültetésre szánt növények egyéb jellemzőinek vizsgálataira vonatkozóan egyetlen tanúsítási rendszerben határozza meg a követelményeket.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a tudományos és szakmai ismeretek fejlődését, valamint a nemzetközi szabványok változásait.

88. cikk

A növényútlevelek elhelyezése

A növényútleveleket az érintett vállalkozóknak kell elhelyezniük az érintett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló értékesítési egységen, mielőtt a 79. cikk szerint az Unió területén belül vagy a 80. cikk szerint védett zónába vagy azon belül szállítanák azokat. Amennyiben az említett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat csomagban, kötegben vagy tartályban szállítják, a növényútlevelet az adott csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.

89. cikk

A vállalkozók felhatalmazása növényútlevelek kiállítására

Az illetékes hatóság felhatalmazhatja a vállalkozókat arra, hogy meghatározott növénycsaládok, -nemzetségek vagy -fajok, valamint növények, növényi termékek és egyéb anyagok árutípusai esetében növényútleveleket állítsanak ki (a továbbiakban: növényútlevelek kiállítására vonatkozó felhatalmazás), amennyiben a vállalkozó megfelel mindkét következő feltételnek:

a) rendelkezik az - adott növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat esetleg érintő - uniós zárlati károsítókra, a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítókra, védett zónás zárlati károsítókra és uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó, valamint a szóban forgó károsítók jelenlétére utaló jelekre és az általuk okozott tünetekre vonatkozó, a 87. cikkben említett vizsgálatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, továbbá a szóban forgó károsítók jelenlétének és elterjedésének megakadályozására szolgáló eszközökkel;

b) rendelkezik olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljesítse a nyomonkövethetőségre vonatkozó, a 69. és 70. cikk szerinti kötelezettségeit.

90. cikk

A felhatalmazott vállalkozók kötelezettségei

A vállalkozónak legalább három évig meg kell őriznie a fenti pontok meghatározásával és monitoringjával kapcsolatos adatokat.

91. cikk

A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervek

A felhatalmazott vállalkozók kialakíthatnak a károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló terveket. Az illetékes hatóság abban az esetben hagyja jóvá az említett terveket, ha azok az alábbi feltételek mindegyikének eleget tesznek:

a) olyan intézkedéseket állapítanak meg, amelyek megfelelnek arra a célra, hogy az érintett vállalkozók teljesítsék a 90. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeket;

b) teljesítik az e cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeket.

A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló, jóváhagyott tervet végrehajtó felhatalmazott vállalkozók tekintetében - az (EU) 2017/625 rendelet 22. cikke (3) bekezdése b) pontjában említettek szerint - az ellenőrzések csökkentett gyakorisággal végezhetők.

A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervek - adott esetben standard működési eljárásrendek formájában - legalább a következőket kell, hogy magukba foglalják:

a) a felhatalmazott vállalkozó nyilvántartásba vételére vonatkozó, a 66. cikk (2) bekezdésében előírt információk;

b) a növények, növényi termékek és egyéb anyagok nyomonkövethetőségére vonatkozó, a 69. cikk (4) bekezdésében és a 70. cikk (1) bekezdésében előírt információk;

c) a felhatalmazott vállalkozó előállítási folyamatainak, valamint a növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállításával és értékesítésével összefüggő tevékenységeinek a leírása;

d) a 90. cikk (1) bekezdésében említett kritikus pontok és a felhatalmazott vállalkozó által az e kritikus pontokhoz kapcsolódó, a károsítók jelentette kockázatok enyhítésére meghozott intézkedések elemzése;

e) az érvényben lévő eljárások és tervezett intézkedések, amennyiben a zárlati károsítók feltételezetten vagy megállapítottan jelen vannak, a feltételezett vagy megállapított jelenlét rögzítése, valamint a meghozott intézkedések rögzítése;

f) a 14. cikkben említett értesítésben, a 87. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatokban, valamint a növényútleveleknek a 84. cikk (1) bekezdése, a 93. cikk (1) és (2) bekezdése és a 94. cikk értelmében történő kiállításában, továbbá a növényútlevelek 88. cikk szerinti elhelyezésében részt vevő személyzet szerepe és felelőssége; és

g) az e bekezdés f) pontjában említett személyzet számára biztosított képzés.

Amennyiben az illetékes hatóság az első albekezdés értelmében intézkedéseket hajtott végre - de nem vonta vissza a tervre vonatkozó jóváhagyást - és a meg nem felelés továbbra is fennáll, az említett hatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia a jóváhagyást.

92. cikk

Ellenőrzések és a jóváhagyás visszavonása

Ilyen intézkedés lehet az érintett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó növényútlevelek kiállítására irányuló felhatalmazás visszavonása.

93. cikk

A növényútlevelek cseréje

Az (1) és a (2) bekezdés szerinti növényútlevél csak akkor állítható ki, ha:

a) teljesülnek az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében a 69. cikk (3) bekezdésében előírt nyomonkövethetőségi követelmények;

b) adott esetben az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok továbbra is megfelelnek a 85. és a 86. cikkben említett követelményeknek; és

c) a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok jellemzői nem változtak.

Amennyiben az illetékes hatóság egy növényútlevelet az (1) vagy (2) bekezdés szerint lecserél, annak a vállalkozónak, akinek a kérelmére a kiállítás történt, legalább három évig meg kell őriznie a lecserélt növényútlevelet vagy az abban szereplő adatokat.

A megőrzés történhet a növényútlevélben szereplő adatok számítógépes adatbázisban történő tárolásával, amennyiben a tárolás kiterjed valamennyi olyan, a nyomonkövethetőséget biztosító vonalkódban, hologramban, chipben vagy egyéb adathordozón szereplő információra, amely a VII. melléklet szerint kiegészítheti a nyomonkövethetőségi kódot.

94. cikk

A növény-egészségügyi bizonyítványok helyébe lépő növényútlevelek

A növény-egészségügyi bizonyítvány növényútlevélre történő cseréje a belépési pont helyett elvégezhető az adott növény, növényi termék, illetve egyéb anyag rendeltetési helyén, amennyiben a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabály szerint a rendeltetési helyen történő ellenőrzésre lehetőség van.

Az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány hiteles másolatát - amelyet az illetékes hatóságnak kell kiállítania - csak az adott tagállam területén belül, és csak addig a pontig kell csatolni az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag szállításához, ahol a növényútlevelet kiállítják.

A 101. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a szóban forgó növény-egészségügyi bizonyítványt hitelesített másolattal kell pótolni.

95. cikk

A növényútlevelek érvénytelenítése és bevonása

A 14. cikkben említett értesítési kötelezettség sérelme nélkül az említett vállalkozó köteles tájékoztatni a működése tekintetében hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot.

A megőrzés történhet az érvénytelenített növényútlevélben szereplő adatok számítógépes adatbázisban történő tárolásával - amennyiben a tárolás kiterjed valamennyi olyan, a nyomonkövethetőséget biztosító vonalkódban, hologramban, chipben vagy egyéb adathordozón szereplő információra, amely a VII. melléklet szerint kiegészítheti a nyomonkövethetőségi kódot -, és ezzel együtt az érvénytelenítésről szóló nyilatkozat tárolásával.

3. szakasz

Egyéb tanúsítványok

96. cikk

Fa csomagolóanyag, faanyag és egyéb anyagok jelölése

A fa csomagolóanyagokon, faanyagon és egyéb anyagokon alkalmazott, az ISPM15 1. melléklete szerinti kezelés alkalmazását tanúsító jelölésnek a következőkben felsoroltak mindegyike esetében meg kell felelnie az ISPM15 2. mellékletében megállapított követelményeknek:

a) az Unió területére harmadik országból a 43. cikknek megfelelően behozott fa csomagolóanyagok;

b) az Unió területén belül jelöléssel ellátott, az Unió területéről kiszállításra kerülő fa csomagolóanyagok;

c) az Unió területén belül szállított fa csomagolóanyagok, faanyagok és egyéb anyagok, amennyiben azt a 28., 30., 41. vagy 54. cikk szerint elfogadott végrehajtási jogi aktus előírja;

d) az Unió területén belül jelöléssel ellátott minden más fa csomagolóanyag, faanyag és egyéb anyag.

Az 1005/2009/EK ( 6 ), az 1107/2009/EK ( 7 ) és az 528/2012/EK ( 8 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a jelölés csak abban az esetben alkalmazható, ha a fa csomagolóanyag, faanyag, illetve egyéb anyag tekintetében az ISPM15 1. mellékletében említett, jóváhagyott kezelések közül egyet vagy többet elvégeztek.

Az Unió területén belül jelöléssel ellátott fa csomagolóanyagok, faanyag és egyéb anyagok esetében a jelölést kizárólag a 98. cikknek megfelelően felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó alkalmazhatja.

Az első albekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó azokra a fa csomagolóanyagokra, amelyek az ISPM15-ben megállapított mentességek hatálya alá tartoznak.

97. cikk

Fa csomagolóanyagok javítása az Unió területén

A 96. cikkben említett jelöléssel ellátott fa csomagolóanyagok javítása csak akkor engedélyezett, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) a javítást végző személy a 98. cikk szerint felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó;

b) az anyag és az alkalmazott kezelés javításra alkalmas;

c) a fa csomagolóanyagot a javítást követően adott esetben ismételten ellátják a jelöléssel.

98. cikk

A fa csomagolóanyag jelölését az Unió területén alkalmazó, nyilvántartásba vett vállalkozók felhatalmazása és felügyelete

Az illetékes hatóság a nyilvántartásba vett vállalkozó kérelmére abban az esetben adja meg a 96. cikkben említett jelölés alkalmazására és fa csomagolóanyagoknak a 97. cikk szerinti javítására való felhatalmazást, ha a nyilvántartásba vett vállalkozó mindkét következő feltételnek megfelel:

a) rendelkezik a fa csomagolóanyag, faanyag és egyéb anyagok 96. és 97. cikkben említett jogi aktusok szerinti kezelésének elvégzéséhez szükséges ismeretekkel;

b) megfelelő létesítményeket és berendezéseket üzemeltet az adott kezelés elvégzésére (a továbbiakban: kezelőüzemek).

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felhatalmazásra vonatkozó követelmények meghatározására vonatkozóan, adott esetben figyelemmel a tudományos és szakmai ismeretek fejlődésére, valamint a nemzetközi szabványok változásaira.

Az illetékes hatóság azoknak a nyilvántartásba vett vállalkozóknak a kérelme alapján, akik valamely más vállalkozó kezelőüzemében kezelt fát használnak, abban az esetben adja meg a 96. cikkben említett jelölés alkalmazására és fa csomagolóanyagoknak a 97. cikk szerinti javítására való felhatalmazást, ha az adott vállalkozók az említett jelöléssel ellátott fa csomagolóanyagokra vonatkozó, következő feltételek mindegyikének megfelelnek:

a) kizárólag olyan faanyagot használnak fel, i. amelyet az ISPM15 1. mellékletében említett jóváhagyott kezelések közül egynek vagy többnek alávetettek, és a kezelések az e cikk (1) bekezdése szerint felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó által üzemeltetett kezelőüzemben történtek; vagy ii. amelyen valamely harmadik ország olyan kezelőüzemében végezték el az ISPM15 1. mellékletében említett jóváhagyott kezeléseket, amelyet az adott harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete jóváhagyott;

b) gondoskodnak róla, hogy az említett célra felhasznált faanyag visszakövethető legyen az Unió területén működő, említett kezelőüzemekig vagy az érintett harmadik országbeli kezelőüzemekig;

c) amennyiben a 28. cikk (1) és (2) bekezdése, a 30. cikk (1) és (3) bekezdése, a 41. cikk (2) és (3) bekezdése és az 54. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében alkalmazandó, kizárólag az ezen albekezdés a) pontjában említett olyan faanyagot használnak fel, amelyet növényútlevél vagy bármely más olyan dokumentum kísér, amely igazolja az ISPM15 1. mellékletében említett kezelési előírások teljesülését.

Amennyiben az illetékes hatóság ilyen intézkedéseket hozott, de azok részeként nem vonta vissza az (1) vagy a (2) bekezdésben említett felhatalmazást, és a meg nem felelés továbbra is fennáll, az említett hatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia az (1) vagy a (2) bekezdésben említett felhatalmazást.

99. cikk

A fa csomagolóanyag jelölésétől eltérő tanúsítványok

Az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeket állapíthatnak meg a következők közül egy vagy több elemre vonatkozóan is:

a) a vállalkozóknak az (1) bekezdésben említett hatósági tanúsítványok kiállítására vonatkozó felhatalmazása;

b) az e bekezdés a) pontja értelmében felhatalmazott vállalkozók illetékes hatóság általi felügyelete;

c) az e bekezdés a) pontjában említett felhatalmazás visszavonása.

4. szakasz

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok kivitele az unió területéről

100. cikk

Az Unióból való kivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány

Amennyiben egy növénynek, növényi terméknek vagy egyéb anyagnak az Unió területéről harmadik országba történő kiviteléhez az adott harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásai növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét írják elő (a továbbiakban: növény-egészségügyi exportbizonyítvány), az említett bizonyítványt - a vállalkozó kérelmére - az illetékes hatóságnak kell kiállítania, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a szóban forgó vállalkozót az említett illetékes hatóság a 65. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette;

b) a vállalkozó gyakorolja az ellenőrzést a kivitelre kerülő növény, növényi termék, illetve egyéb anyag felett;

c) az említett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag bizonyítottan megfelel az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak.

Az illetékes hatóság a vállalkozóktól eltérő más személyek kérelme alapján is kiállítja a növény-egészségügyi exportbizonyítványt, amennyiben az első albekezdés b) és c) pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

E bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóság nem bízhat meg semmilyen más személyt a növény-egészségügyi exportbizonyítvány kiállításával.

A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény értelmében fennálló kötelezettségek sérelme nélkül, továbbá figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat, a növény-egészségügyi exportbizonyítvány abban az esetben kerül kiállításra, ha a rendelkezésre álló információk alapján az illetékes hatóság igazolni tudja, hogy az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag megfelel az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak. Ez az információ a következők közül egy vagy több elemből származhat, az adott esettől függően:

a) az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag vagy ezek termelőüzeme és annak környezete tekintetében elvégzett ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat;

b) az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok termőhelyének, termelőüzemének, származási területének vagy országának károsítók szempontjából vizsgált helyzetére vonatkozó hivatalos információk;

c) a 78. cikkben említett, az érintett növényeket, növényi termékeket, illetve egyéb anyagokat kísérő növényútlevél, amennyiben az említett növényútlevél tanúsítja az illetékes hatóság által elvégzett ellenőrzések eredményeit;

d) fa csomagolóanyag jelölése a 96. cikk (1) bekezdése szerint, vagy a 99. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítvány;

e) a 102. cikkben említett előzetes exportbizonyítványban szereplő információk;

f) a 71. cikkben említett növény-egészségügyi bizonyítványban szereplő hivatalos információk, amennyiben az érintett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat harmadik országból hozták be az Unió területére.

101. cikk

Az Unióból való újrakivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány

A növény-egészségügyi reexportbizonyítványt a vállalkozó kérelmére az illetékes hatóság állítja ki, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a szóban forgó vállalkozót az említett illetékes hatóság a 65. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette;

b) a vállalkozó gyakorolja az ellenőrzést az újrakivitelre kerülő növény, növényi termék, illetve egyéb anyag felett;

c) az említett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag bizonyítottan megfelel az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak.

Az illetékes hatóság a vállalkozóktól eltérő más személyek kérelme alapján is kiállítja a növény-egészségügyi reexportbizonyítványt, amennyiben a második albekezdés b) és c) pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

E bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóság nem bízhat meg semmilyen más személyt a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány kiállításával.

A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény értelmében fennálló kötelezettségek sérelme nélkül, továbbá figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat, a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány abban az esetben kerül kiállításra, ha a rendelkezésre álló információk alapján igazolható az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak való megfelelés, és ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot a származás szerinti harmadik országból kísérő növény-egészségügyi bizonyítványt, vagy annak hiteles másolatát mellékelik a növény-egészségügyi reexportbizonyítványhoz;

b) az érintett növényt, növényi terméket, illetve egyéb anyagot az Unió területére való behozatalát követően nem vetették alá olyan termesztési, előállítási vagy feldolgozási eljárásnak, amelynek eredményeként megváltozott volna eredeti jellege;

c) az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem volt kitéve semmilyen, a rendeltetési hely szerinti harmadik ország által zárlati károsítóként vagy vizsgálatköteles nemzárlati károsítónak minősülő károsítóként nyilvántartott károsító általi fertőzés vagy szennyeződés kockázatának az azon tagállamban való tárolás során, amelyből kivitelre kerül az adott harmadik országba;

d) a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok azonossága megmaradt.

102. cikk

Előzetes exportbizonyítványok

Az (1) bekezdésben említett információcsere harmonizált dokumentum (a továbbiakban: előzetes exportbizonyítvány) formájában történik, amelyben annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat termesztették, előállították, tárolták vagy feldolgozták, igazolják, hogy ezek a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok megfelelnek a meghatározott növény-egészségügyi követelményeknek az alábbiak közül egy vagy több elemre vonatkozóan:

a) meghatározott károsítók jelenlétének hiánya vagy egy meghatározott küszöbértéken aluli jelenléte az érintett növényekben, növényi termékekben, illetve egyéb anyagokban;

b) az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok meghatározott táblából, termőhelyről, termelőüzemből vagy területről való származása;

c) károsítóhelyzet azon a táblán, termőhelyen, termelőüzemben, területen vagy országban, ahonnan az adott növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok származnak;

d) az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok tekintetében elvégzett ellenőrzések, mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

e) az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok előállítása vagy feldolgozása során alkalmazott növény-egészségügyi eljárások.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet C. részének a tudományos és szakmai ismeretek fejlődéséhez, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványok változásaihoz való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

VII. FEJEZET

A Bizottság kísérő intézkedései

103. cikk

Elektronikus értesítési rendszer létrehozása

A Bizottság elektronikus rendszert hoz létre, amelyen keresztül a tagállamok megküldhetik értesítéseiket.

Ezt a rendszert csatlakoztatni kell a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréhez, és kompatibilisnek kell lennie azzal.

104. cikk

Az értesítések információs elemei, formátuma és a benyújtásukra vonatkozó határidők, valamint a károsítók feltételezett jelenléte esetében küldendő értesítések

a) az értesítésekben szerepeltetendő információs elemek;

b) az értesítések formátuma és a kitöltésükre vonatkozó utasítások;

c) az a) pontban említett egyes információs elemek benyújtására vonatkozó határidők;

d) azok az esetek, amelyekben valamely károsító feltételezett jelenlétéről haladéktalanul értesítést kell küldeni, mivel annak biológiai sajátosságai, valamint gyors és széleskörű elterjedésének lehetősége sürgős intézkedések megtételét teszi szükségessé;

e) a meg nem feleléssel kapcsolatban megküldendő értesítések azokban az esetekben, amikor a meg nem felelés miatt fennáll valamely uniós zárlati károsító vagy átmenetileg uniós zárlati károsítónak minősülő károsító elterjedésének a kockázata.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

105. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

106. cikk

Sürgősségi eljárás

107. cikk

Bizottsági eljárás

108. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek az említett szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatásosnak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok az említett rendelkezéseket 2019. december 14-ig bejelentik a Bizottságnak, és haladéktalanul bejelentenek a Bizottságnak valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást is.

109. cikk

Hatályon kívül helyezés

A következő jogi aktusok hatályukat vesztik:

a) a 69/464/EGK irányelv;

b) a 74/647/EGK irányelv;

c) a 93/85/EGK irányelv;

d) a 98/57/EK irányelv;

e) a 2006/91/EK irányelv;

f) a 2007/33/EK irányelv.

110. cikk

A 228/2013/EU rendelet módosítása

A 228/2013/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az Unió legkülső régióiban a károsítók elleni védekezésre irányuló programokhoz nyújtott uniós finanszírozást a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *1 ) összhangban kell végrehajtani.

111. cikk

A 652/2014/EU rendelet módosítása

A 652/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk e) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "e) a növénykárosítók elleni védekezési intézkedésekről;".

2. Az 5. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki: "c) a 25. cikkben említett, az Unió legkülső régióiban a károsítók elleni védekezésre irányuló programok;".

3. A 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép: "a) valamely fertőzött körzetben egy adott károsító felszámolását célzó, az illetékes hatóságok által az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) 17. cikkének (1) bekezdése, 28. cikkének (1) bekezdése, 29. cikkének (1) bekezdése vagy 30. cikkének (1) bekezdése alapján hozott intézkedések; b) egy olyan, az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsító visszaszorítására hozott intézkedések, amely visszaszorítására az említett rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján uniós intézkedéseket fogadtak el egy olyan fertőzött körzetre vonatkozóan, ahol nem lehet az adott kiemelt zárlati károsítót felszámolni, amennyiben ezek az intézkedések elengedhetetlenek az Unió területének az adott kiemelt zárlati károsító továbbterjedése elleni védelme érdekében. Ezek az intézkedések az érintett károsítónak a fertőzött körzet körüli biztonsági sávban történő felszámolására vonatkoznak, amennyiben az adott biztonsági sávban kimutatták a károsító jelenlétét; és c) egy olyan, az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsító elterjedése ellen hozott megelőző intézkedések, amely ellen az említett rendelet 28. cikkének (3) bekezdése alapján uniós intézkedéseket fogadtak el, amennyiben ezek az intézkedések elengedhetetlenek az Unió területének az adott kiemelt zárlati károsító továbbterjedésével szembeni védelme érdekében.

4. A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép: "17. cikk Feltételek A 16. cikkben említett intézkedések azonnali végrehajtásuk és a vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt alkalmazandó rendelkezéseknek való megfelelésük esetén jogosultak lehetnek támogatásra, feltéve, hogy legalább a következő feltételek egyike teljesül: a) olyan uniós zárlati károsítókra vonatkoznak, amelyek az (EU) 2016/2031 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben úgy szerepelnek, mint amelyekről nem ismeretes, hogy előfordulnának az Unió területén; b) az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek valamely tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/2031 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak; c) az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek a Bizottság által az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak; d) az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint jegyzékbe vett kiemelt zárlati károsítókra vonatkoznak. Az első bekezdés b) pontjában megállapított feltételnek megfelelő intézkedések esetében a támogatás nem használható fel azon költségek fedezésére, amelyek az (EU) 2016/2031 rendelet 29. cikke értelmében az érintett tagállam illetékes hatósága által elfogadott intézkedés hatálybalépését követő két éven túl vagy az intézkedés időtartamának lejárta után merülnek fel. Az első bekezdés c) pontjában megállapított feltételnek megfelelő intézkedések esetében a támogatás nem használható fel az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság által elfogadott intézkedés időtartamának lejárta után felmerülő költségek fedezésére."

5. A 18. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép: "d) a 16. cikkben említett intézkedések hatálya alá tartozó, megsemmisített növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok értéke ellenében az érintett tulajdonosoknak fizetett kártérítés költségei, legfeljebb az ilyen növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok oly módon megállapított piaci értékéig, mintha az említett intézkedések nem érintették volna őket; a maradványértéket adott esetben le kell vonni a kártérítés összegéből; valamint".

6. A 19. cikk a következőképpen módosul: a) az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "Támogatások ítélhetők oda a tagállamoknak a károsítók jelenlétére vonatkozó éves és többéves felderítési programok (a továbbiakban: felderítési programok) végzésére, feltéve, hogy e felderítési programok a következő három feltétel közül legalább egynek megfelelnek: a) olyan uniós zárlati károsítókra vonatkoznak, amelyek az (EU) 2016/2031 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben úgy szerepelnek, mint amelyekről nem ismeretes, hogy előfordulnának az Unió területén; b) az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint jegyzékbe vett kiemelt zárlati károsítókra vonatkoznak; valamint c) az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek a Bizottság által az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak"; b) a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "Az első bekezdés c) pontjában megállapított feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem használható fel az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság által elfogadott intézkedés időtartamának lejárata után felmerülő költségek fedezésére."

7. A 20. cikk az a) pont előtt a következő új ponttal egészül ki: "-a) a vizuális vizsgálatok költségei;".

8. A 47. cikkben a 2. pont helyébe a következő szöveg lép: "(2) A szöveg a következő cikkel egészül ki: »15a. cikk A tagállamok előírják, hogy bárki, aki tudomást szerez az I. vagy a II. mellékletben felsorolt vagy a 16. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti intézkedés hatálya alá tartozó károsító jelenlétéről vagy okkal feltételezi ilyen károsító jelenlétét, köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes hatóságot, és e hatóságnak kérelmére átadni a birtokában lévő, a károsító jelenlétére vonatkozó információkat. Ha az értesítést nem írásban küldik meg, az illetékes hatóságnak hivatalosan rögzítenie kell azt.«.".

112. cikk

Az 1143/2014/EU rendelet módosítása

Az 1143/2014/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *3 ) 5. cikkének (2) bekezdése vagy 32. cikkének (3) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő vagy az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések hatálya alá tartozó növénykárosítók;

113. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

a) a 111. cikk 8) pontját 2017. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a 100. cikk (3) bekezdését és a 101. cikk (4) bekezdését 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A KÁROSÍTÓKNAK AZ UNIÓ TERÜLETÉRE JELENTETT KOCKÁZAT ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

1. SZAKASZ

A zárlati károsítónak minősülő károsítók azonosításának kritériumai a 3. cikk, a 6. cikk (1) bekezdése, a 7. cikk, a 29. cikk (2) bekezdése, a 30. cikk (2) bekezdése és a 49. cikk (3) bekezdése szerint

1. A károsító rendszertani besorolása

A károsító rendszertani besorolásának egyértelműnek kell lennie, vagy a károsítónak igazoltan egyértelmű tüneteket kell okoznia és fertőzőnek kell lennie.

A károsító rendszertani besorolását a faj szintjén kell meghatározni, vagy - további lehetőségként - annál magasabb vagy alacsonyabb rendszertani szinten, amennyiben az adott rendszertani szint a károsító virulenciája, a gazdaszervezetek köre vagy a vektorkapcsolatok alapján tudományos szempontból megfelelő.

2. A károsító jelenléte a szóban forgó területen

A következő feltételek közül legalább egy alkalmazandó:

a) a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen;

b) a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen, kivéve annak egy korlátozott részén;

c) a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen, kivéve néhány rendszertelen, elszigetelt és ritka előfordulást.

Amennyiben a b) vagy a c) pont érvényes, úgy tekintendő, hogy a károsító nem terjedt el széles körben.

3. A károsító azon képessége, hogy a szóban forgó területre bekerüljön, valamint ott megtelepedjen és elterjedjen

a) Bekerülési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes bekerülni a szóban forgó területre vagy - ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben - a területnek azon részébe, ahol eddig nem volt jelen (a továbbiakban: a veszélyeztetett terület releváns része), vagy természetes úton terjedve, vagy ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

i. a szóban forgó területre bevitt növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében azon terület növényeihez, növényi termékeihez, illetve egyéb anyagaihoz kapcsolódik, ahonnan azok származnak vagy ahonnan azokat a szóban forgó területre bevitték;

ii. túléli a szállítást vagy tárolást;

iii. a szóban forgó területen megfelelő gazdanövényre, növényi termékre, illetve egyéb anyagra átvihető.

b) Megtelepedési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes megtelepedni a szóban forgó területen vagy - ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben - a területnek azon részén, ahol eddig nem volt jelen, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

i. jelen vannak a károsító gazdaszervezetei és - adott esetben - a károsító átviteléhez szükséges vektorok;

ii. a meghatározó környezeti tényezők kedveznek az érintett károsítónak és adott esetben a vektorának, ami lehetővé teszi, hogy túlélje az éghajlati viszonyok okozta stresszt, és végigélje teljes életciklusát;

iii. az adott területen alkalmazott művelési gyakorlatok és védekezési intézkedések kedvezőek;

iv. a károsító túlélési módszerei, reproduktív stratégiája, genetikai alkalmazkodóképessége és a legkisebb életképes populáció mérete segíti a megtelepedését.

c) Elterjedési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes elterjedni a szóban forgó területen vagy - ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben - a területnek azon részén, ahol eddig nem volt jelen, amennyiben a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

i. a környezet megfelelő a károsító természetes terjedéséhez;

ii. a károsító természetes terjedését nem gátolja elegendő akadály;

iii. áruk vagy szállítójárművek lehetővé teszik a károsító mozgását;

iv. jelen vannak a károsító gazdaszervezetei és - adott esetben - a vektorai;

v. az adott területen alkalmazott művelési gyakorlatok és védekezési intézkedések kedvezőek;

vi. a károsító természetes ellenségei vagy antagonistái nincsenek jelen, vagy nem képesek kellő mértékben visszaszorítani a károsítót.

4. A lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatások

A károsító bekerülése a szóban forgó területre vagy - ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben - annak azon részébe, ahol eddig nem volt jelen, valamint ottani megtelepedése és elterjedése a következő pontok közül legalább egy tekintetében elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorol az adott területre vagy a terület azon részére, ahol a szóban forgó károsító nem terjedt el széles körben:

a) a termést érintő veszteségek a terméshozam és a minőség tekintetében;

b) a védekezési intézkedések költségei;

c) az újratelepítés költségei és/vagy a helyettesítő növények kényszerű termesztése miatti veszteségek;

d) a meglévő termelési gyakorlatokat érintő hatások;

e) az utcai fákra, parkokra, valamint a természetes és beültetett területekre gyakorolt hatások;

f) az őshonos növényekre, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások;

g) a többi károsító megtelepedésére, elterjedésére és hatására, például az érintett károsító azon képessége révén gyakorolt hatások, hogy más károsítók vektorának szerepét töltse be;

h) a termelő költségeinek vagy inputigényeinek, köztük a védekezési költségeknek, valamint a felszámolási és visszaszorítási költségeknek a megváltozása;

i) a termelő nyereségét érintő hatások, amelyek a minőség, az előállítási költségek, a hozamok vagy az árszintek változásainak következményei;

j) egy termék iránti belföldi vagy külföldi fogyasztói keresletnek a minőségben bekövetkezett változásokból eredő módosulása;

k) a belföldi és exportpiacokra, valamint a megfizetett árakra gyakorolt hatások, beleértve az exportpiacra jutásra és annak valószínűségére gyakorolt hatást, hogy a kereskedelmi partnerek növény-egészségügyi korlátozásokat vezetnek be;

l) a további kutatáshoz és tanácsadáshoz szükséges erőforrások;

m) a védekezési intézkedések környezeti és egyéb nem kívánt hatásai;

n) a Natura 2000 és egyéb védett területekre gyakorolt hatások;

o) változások az ökológiai folyamatokban és az ökoszisztémák szerkezetében, stabilitásában vagy folyamataiban, beleértve a növényfajokra, az erózióra, a talajvízszint változásaira, a tűzveszélyre, a tápanyagkörforgásra gyakorolt további hatásokat;

p) a környezeti helyreállítás és a megelőző intézkedések költségei;

q) az élelmezésbiztonságra és az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatások;

r) a foglalkoztatásra gyakorolt hatások;

s) a vízminőségre, üdülésre, turizmusra, a táji örökségre, legeltetésre, vadászatra, halászatra gyakorolt hatások.

2. SZAKASZ

A kiemelt zárlati károsítónak minősülő uniós zárlati károsítók azonosításának kritériumai a 6. cikk (1) és (2) bekezdése szerint

Valamely uniós zárlati károsító akkor tekintendő úgy, hogy rendkívül súlyos gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatást gyakorol az Unió területe vonatkozásában, ha bekerülése, megtelepedése és elterjedése következtében a következő pontok közül legalább egy teljesül:

a) Gazdasági hatások: a károsító az 1. szakasz 4. pontjában említett közvetlen és közvetett hatásait illetően jelentős veszteségeket okozhat az Unió területén jelentős gazdasági értékkel bíró növények esetében. Az első albekezdésben említett növények lehetnek termelésbe be nem vont fák.

b) Társadalmi hatások: a károsító a következők közül egy vagy több hatással is járhat: i. jelentősen csökken a foglalkoztatás az érintett mezőgazdasági, kertészeti vagy erdészeti ágazatban vagy az említett ágazatokhoz kapcsolódó iparágakban, köztük az idegenforgalomban és a szabadidős tevékenységek területén; ii. az élelmezésbiztonsággal vagy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban jelentős kockázatok merülnek fel; iii. az Unió területén növő vagy termesztett fontos fafajok vagy más olyan fafajok eltűnése vagy hosszú távú, nagymértékű károsodása, amelyek mind az Unió tájbéli tulajdonságai, mind pedig kulturális vagy történelmi öröksége szempontjából kiemelt fontosságúak.

c) Környezeti hatások: a károsító a következők közül egy vagy több hatással is járhat: i. a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt jelentős hatások, köztük a 92/43/EGK tanácsi irányelvben ( 10 ) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 11 ) felsorolt fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatások; ii. növényvédő szerek érintett növényeken történő használatának jelentős és hosszú távú megnövekedése; iii. az Unió területén növő vagy termesztett fontos fafajok vagy más olyan fafajok eltűnése vagy hosszú távú, nagymértékű károsodása, amelyek mind az Unió tájbéli tulajdonságai, mind pedig kulturális vagy történelmi öröksége szempontjából kiemelt fontosságúak.

3. SZAKASZ

Az azon károsítók azonosítására szolgáló előzetes értékelés kritériumai, amelyek ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülnek és átmeneti intézkedéseket igényelnek a 29. cikk (1) bekezdése és a 30. cikk (1) bekezdése szerint

1. Alszakasz

1. A károsító rendszertani besorolása

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

2. A károsító jelenléte a tagállamok területén

Nem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna a tagállam területén. Az adott tagállam rendelkezésére álló információk alapján az sem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna az Unió területén, vagy úgy tekintik, hogy az az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 2. pontjának b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.

3. Annak valószínűsége, hogy a károsító megtelepedik és elterjed az Unió területén vagy az Unió területének olyan részén/részein, ahol most nincs jelen

A tagállam rendelkezésére álló információk alapján a károsító az adott tagállam területére és - amennyire ezt a tagállam képes megítélni - az Unió területére vonatkozóan is kielégíti az 1. szakasz 3. pontjának b) és c) pontjában meghatározott feltételeket.

4. A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

A tagállam rendelkezésére álló információk alapján a károsító elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorolna a tagállam területére és - amennyire ezt a tagállam képes megítélni - az Unió területére, ha megtelepedne és elterjedne a területén.

Az 1. szakasz 4. pontjának a)-g) pontjában felsorolt közvetlen hatások közül legalább egy, de akár több is szerepelhet az említett hatások között.

2. Alszakasz

1. A károsító rendszertani besorolása

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

2. A károsító jelenléte az Unió területén

Nem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna az Unió területén, vagy úgy tekintik, hogy az az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 2. pontjának b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.

3. Annak valószínűsége, hogy a károsító megtelepedik és elterjed az Unió területén vagy az Unió területének olyan részén/részein, ahol most nincs jelen

Az Unió rendelkezésére álló információk alapján a károsító az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 3. pontjának b) és c) pontjában meghatározott feltételeket.

4. A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

Az Unió rendelkezésére álló információk alapján a károsító elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorolna az Unió területére, ha megtelepedne és elterjedne annak területén.

Az 1. szakasz 4. pontjának a)-g) pontjában felsorolt közvetlen hatások közül legalább egy, de akár több is szerepelhet e hatások között.

4. SZAKASZ

Az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítónak minősülő károsítók azonosításának kritériumai a 36. cikk és a 38. cikk szerint

1. A károsító rendszertani besorolása

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

2. Annak valószínűsége, hogy a károsító elterjed az Unió területén

Értékelni kell, hogy a károsító terjedése inkább meghatározott, ültetésre szánt növényeken keresztül történik-e, mint természetes terjedéssel vagy növényi termékek, illetve egyéb anyagok szállításával.

Az értékelésnek adott esetben ki kell térnie a következő szempontokra:

a) a károsító életciklusainak száma az érintett gazdaszervezeten;

b) a károsító biológiai és epidemiológiai jellemzői, valamint túlélése;

c) a károsító érintett gazdaszervezetre való átterjedésének lehetséges természetes, emberi közreműködést igénylő vagy egyéb útvonalai és az útvonalak hatékonysága, beleértve a terjedési mechanizmusokat és a szétterjedés mértékét;

d) ismételt fertőzés és a károsító átterjedése az érintett gazdaszervezetről más növényekre és fordítva;

e) éghajlati tényezők;

f) az egyes kultúrákat érintő gyakorlatok betakarítás előtt és után;

g) talajtípusok;

h) az érintett gazdaszervezet fogékonysága és a gazdanövények releváns fejlődési szakaszai;

i) a károsító vektorainak jelenléte;

j) a károsító természetes ellenségeinek és antagonistáinak jelenléte;

k) a károsítóra fogékony egyéb gazdaszervezetek jelenléte;

l) a károsító prevalenciája az Unió területén;

m) a növények tervezett felhasználása.

3. A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

Ültetésre szánt növényeknek a károsítóval való, a 2. pontban említett megfertőződése elfogadhatatlan gazdasági hatással van a szóban forgó, ültetésre szánt növények tervezett felhasználására a következő pontok közül egy vagy több tekintetében:

a) a termést érintő veszteségek a terméshozam és a minőség tekintetében;

b) a védekezési intézkedések többletköltségei;

c) a betakarítás és osztályozás többletköltségei;

d) az újratelepítés költségei;

e) a helyettesítő növények kényszerű termesztése miatti veszteségek;

f) a meglévő termelési gyakorlatokat érintő hatások;

g) a termelőüzemben a többi gazdanövényre gyakorolt hatások;

h) a többi károsító megtelepedésére, elterjedésére és hatására az érintett károsító azon képessége révén gyakorolt hatások, hogy az említett egyéb károsítók vektorának szerepét töltse be;

i) a termelő költségeire vagy inputigényeire, köztük a védekezési költségekre, valamint a felszámolási és visszaszorítási költségekre gyakorolt hatások;

j) a termelő nyereségét érintő hatások, amelyek az előállítási költségek, a hozamok vagy árszintek változásainak következményei;

k) egy termék iránti belföldi vagy külföldi fogyasztói keresletnek a minőségben bekövetkezett változásokból eredő módosulása;

l) a belföldi és exportpiacokra és -árakra gyakorolt hatások;

m) a foglalkoztatásra gyakorolt hatások.

II. MELLÉKLET

INTÉZKEDÉSEK ÉS ELVEK A KÁROSÍTÓK JELENTETTE KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE

1. SZAKASZ

A zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikkben, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (4) és (6) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (5) ÉS (7) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (4) bekezdésében, a 46. cikk (3) bekezdésében, az 53. cikk (3) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében és a 75. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések

A zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelése a következők közül egy vagy - adott esetben - több intézkedés végrehajtását jelenti:

1. A termesztett és a vadon termő növények fertőzésének megelőzését és felszámolását célzó intézkedések a) A termesztett növények rendszertani besorolására, jellegére, származására, őseire, eredetére és termelési előzményeire vonatkozó korlátozások. b) A növények termesztésére, betakarítására és felhasználására vonatkozó korlátozások. c) A növényi termékek, a telephelyek, a föld, a víz, a talaj, a termesztőközegek, a létesítmények, a gépek, a berendezések és egyéb anyagok használatára vonatkozó korlátozások. d) A növények, a növényi termékek, a telephelyek, a föld, a víz, a talaj, a termesztőközegek, a létesítmények, a gépek, a berendezések és egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk a zárlati károsítók jelenlétének megállapítása céljából. e) Ellenálló növényfajok vagy -fajták megfigyelése azt illetően, hogy az ellenálló-képességük megszűnt-e vagy hatékonyságuk megváltozott-e oly módon, ami összefüggésbe hozható a zárlati károsító vagy annak biotípusa, patotípusa, fajtája vagy virulenciacsoportja megváltozásával. f) A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek, telephelyek, föld, víz, talaj, termesztőközegek, létesítmények, gépek, berendezések és egyéb anyagok fizikai, kémiai és biológiai kezelése. g) A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek és egyéb anyagok megsemmisítése vagy növények, növényi termékek és egyéb anyagok megelőzési célból végzett megsemmisítése. h) Tájékoztatási, adatrögzítési, értesítési és jelentéstételi kötelezettségek. i) Az érintett vállalkozók nyilvántartásba vétele. A b) pont alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek olyan követelmények, amelyek egyrészt a növényfajoknak és növényfajtáknak az érintett zárlati károsítónak való ellenállásuk tekintetében való laboratóriumi vizsgálatára, másrészt az érintett zárlati károsító tekintetében ellenállónak bizonyult növényfajok és növényfajták jegyzékbe vételére vonatkoznak. Az f) pont alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek a következőkre vonatkozó követelmények: i. a vonatkozó kezelést alkalmazó vállalkozók nyilvántartásba vétele, felhatalmazása és hatósági felügyelete; ii. növény-egészségügyi bizonyítvány, növényútlevél, címke vagy más hatósági tanúsítvány kibocsátása a kezelt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok tekintetében, és a 96. cikk (1) bekezdésében említett jelölés elhelyezése a vonatkozó kezelés alkalmazása után.

2. A növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló szállítmányokra vonatkozó intézkedések a) A növények, növényi termékek és egyéb anyagok rendszertani besorolására, jellegére, származására, eredetére, őseire, termelési módszereire, termelési előzményeire és nyomonkövethetőségére vonatkozó korlátozások. b) A növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalára, szállítására, használatára, kezelésére, feldolgozására, csomagolására, tárolására, forgalmazására és rendeltetési helyére vonatkozó korlátozások. c) A növények, a növényi termékek és az egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk a zárlati károsítók jelenlétének megállapítása céljából, többek között zárlat elrendelésével és a harmadik országokban a kivitelt megelőzően elvégzett ellenőrzésekkel. d) A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek és egyéb anyagok fizikai, kémiai és biológiai kezelése és adott esetben megsemmisítése. e) Tájékoztatási, adatrögzítési, értesítési és jelentéstételi kötelezettségek. f) Az érintett vállalkozók nyilvántartásba vétele. Az a)-d) pontok alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek a következőkre vonatkozó követelmények: i. növény-egészségügyi bizonyítvány, növényútlevél, címke vagy más hatósági tanúsítvány kibocsátása, és a 96. cikk (1) bekezdésében említett jelölés elhelyezése az a)-d) pontoknak való megfelelés tanúsítására; ii. a d) pontban említett kezelést alkalmazó vállalkozók nyilvántartásba vétele, felhatalmazása és hatósági felügyelete.

3. Intézkedések a zárlati károsítók más módon, mint növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállítmányaiban történő behurcolására vonatkozóan a) A zárlati károsítók áruként való behozatalára és szállítására vonatkozó korlátozások. b) A zárlati károsítók mint áruk megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk, adott esetben pedig megsemmisítésük. c) Utazók által szállított növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó korlátozások. d) Utazók által szállított növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk, adott esetben pedig kezelésük vagy megsemmisítésük. e) Az áruk szállítására használt járművekre, csomagolásra és egyéb anyagokra vonatkozó korlátozások. f) Az áruk szállítására használt járművek, csomagolás és egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk, adott esetben pedig kezelésük vagy megsemmisítésük. g) Tájékoztatási, adatrögzítési, értesítési és jelentéstételi kötelezettségek. h) Az érintett vállalkozók nyilvántartásba vétele.

2. SZAKASZ

Az uniós zárlati károsítók, védett zónás zárlati károsítók és az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelentette kockázatok kezelése a következő elveket követi:

1. Szükségesség A károsító jelentette kockázat kezelését célzó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha az adott intézkedések szükségesek annak megakadályozásához, hogy a szóban forgó károsító bekerüljön, megtelepedjen és elterjedjen.

2. Arányosság A károsító jelentette kockázat kezelését célzó intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az érintett károsító jelentette kockázattal és a szükséges védelem mértékével.

3. Minimális hatás A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek a lehetőségekhez mérten a legkevésbé korlátozó jellegű intézkedéseknek kell lenniük, és csak a lehető legkisebb mértékben akadályozhatják a személyek, az áruk és a szállítóeszközök nemzetközi mozgását.

4. A megkülönböztetés tilalma A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedések nem alkalmazhatók önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetés vagy a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó rejtett korlátozás eszközeiként. Az intézkedések harmadik országokkal szemben sem lehetnek azoknál az intézkedéseknél szigorúbbak, mint az Unió területén jelen lévő ugyanazon károsító ellen hozott intézkedések, amennyiben a harmadik országok bizonyítani tudják, hogy ugyanolyan a növény-egészségügyi helyzetük, és azonos vagy egyenértékű növény-egészségügyi intézkedéseket alkalmaznak.

5. Szakmai indokoltság A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek megfelelő kockázatelemzés vagy adott esetben a rendelkezésre álló tudományos információk más, hasonló jellegű vizsgálata és értékelése révén levont következtetések alapján szakmailag indokoltnak kell lenniük. Az említett intézkedéseket a legújabb vagy aktualizált kockázatelemzési módszerek vagy releváns tudományos információk fényében kell meghozni, illetve szükség esetén módosítani vagy törölni.

6. Megvalósíthatóság A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek olyannak kell lenniük, hogy az intézkedések célja nagy valószínűséggel teljesülhessen.

III. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, NAGY NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOT JELENTŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI TERMÉKEK ÉS EGYÉB ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A 42. cikkben említett értékelés során a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

1. ültetésre szánt növények esetében, a vetőmagok kivételével: a) rendszerint cserje vagy fa formájában hozzák be az Unió területére, illetve az Unióban általában e formákban vannak jelen, vagy rendszertanilag az ilyen növényekkel állnak rokonságban; b) begyűjtésük vadonban történt, vagy vadonban begyűjtött növényekből nevelték őket; c) termesztésük az érintett harmadik országokban, harmadik országok csoportjában vagy konkrét területein a szabadban történik, vagy a szabadban termesztett növényekből nevelik őket; d) rendszerint olyan károsítók közismert hordozói, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió területe szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra; e) rendszerint károsítók közismert hordozói anélkül, hogy az adott károsítók jelei vagy tünetei megmutatkoznának rajtuk, vagy ezek a jelek és tünetek lappangási idővel mutatkoznak meg rajtuk, aminek következtében az Unió területére való behozatalukkor végzett hatósági ellenőrzések során valószínűleg nem fedezik fel a károsítók jelenlétét; f) általában idős növényként értékesített évelő növények;

2. egyéb növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében: a) rendszerint olyan károsítók közismert hordozói, vagy jelentős károsító-behurcolási útvonalat jelentenek olyan károsítók tekintetében, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió területe szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra; b) rendszerint károsítók közismert hordozói vagy jelentős károsító-behurcolási útvonalat jelentenek anélkül, hogy az adott károsítók jelei vagy tünetei megmutatkoznának rajtuk, vagy ezek a jelek és tünetek lappangási idővel mutatkoznak meg rajtuk, aminek következtében az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések során valószínűleg nem fedezik fel a károsítók jelenlétét.

IV. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 49. CIKKBEN EMLÍTETT OLYAN NÖVÉNYEK VAGY NÖVÉNYI TERMÉKEK AZONOSÍTÁSÁHOZ, AMELYEKNÉL FENNÁLL A VALÓSZÍNŰSÉGE ANNAK, HOGY ÚJONNAN AZONOSÍTOTT, KÁROSÍTÓK JELENTETTE KOCKÁZATOT VAGY MÁS FELTÉTELEZETT NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOT HORDOZNAK

Amennyiben a harmadik országokból származó növények vagy növényi termékek az alábbi feltételek közül legalább háromnak, az 1. pont a), b) és c) pontjában előírt feltételek közül pedig legalább egynek megfelelnek, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó növények vagy növényi termékek a 49. cikk (1) bekezdése szerint valószínűleg károsító jelentette kockázattal járnak az Unió területére nézve:

1. a növények vagy növényi termékek jellemzői: a) olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, illetve olyan növénynemzetségből vagy -családból állítják őket elő, amely az Unió területén vagy harmadik országokban zárlati károsítóként besorolt károsítók közismert hordozója. b) olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, illetve olyan növénynemzetségből vagy -családból állítják őket elő, amely rendszerint olyan károsítók közismert hordozója, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió területén termesztett, az Unió területe szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra; c) olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, illetve olyan növénynemzetségből vagy -családból állítják őket elő, amely rendszerint károsítók közismert hordozója anélkül, hogy az adott károsítók jelei vagy tünetei megmutatkoznának rajta, vagy ezek a jelek és tünetek legalább három hónapos lappangási idővel mutatkoznak meg rajta, aminek következtében az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések során - mintavétel és laboratóriumi vizsgálat elvégzése vagy zárlat elrendelése nélkül - valószínűleg nem fedezik fel a károsítók jelenlétét az adott növényeken vagy növényi termékeken; d) a származás helye szerinti harmadik országban szabadban termesztik, illetve a szabadban termesztett növényekből nevelik őket; e) szállításuk nem zárt tartályokban vagy csomagolásban történik, illetve a zárt tartályban vagy csomagolásban szállított szállítmányokat a méretük miatt nem lehet zárt létesítményekben felnyitni az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések céljából;

2. a növények vagy növényi termékek származása: a) olyan harmadik országból származnak vagy szállításuk olyan harmadik országból történik, amely ismétlődő jelleggel küld értesítést az 5. cikk (2) bekezdése szerinti jegyzékben nem szereplő zárlati károsítók észleléséről; b) olyan harmadik országból származnak vagy szállításuk olyan harmadik országból történik, amely nem szerződő fele a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek.

V. MELLÉKLET

AZ UNIÓ TERÜLETÉRE VALÓ BEHOZATALHOZ KIÁLLÍTOTT NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY TARTALMA

A. RÉSZ

A növény-egészségügyi exportbizonyítványok a 76. cikk (1) bekezdése szerint

B. RÉSZ

A növény-egészségügyi reexportbizonyítványok a 76. cikk (1) bekezdése szerint

VI. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 73. CIKKBEN EMLÍTETT, NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY NÉLKÜL SZÁLLÍTHATÓ NÖVÉNYEK AZONOSÍTÁSÁHOZ

A 73. cikkben említett értékelés során a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

1. a növények nem hordoznak uniós zárlati károsítót vagy a 30. cikk szerint elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítót, illetve olyan károsítót, amely hatást gyakorolhat az Unió területén termesztett növényfajokra;

2. adatokkal bizonyítható, hogy a növények megfelelnek a termék Unióba való behozatalára vonatkozó, a származás helye szerinti harmadik országgal vagy országokkal szemben támasztott követelményeknek;

3. az egy vagy több harmadik országból származó érintett növények behozatalához nem kapcsolható fertőzési eset, és az említett növények tekintetében az Unió területére való behozatal során nem észleltek ismétlődő jelleggel uniós zárlati károsítókat vagy a 30. cikk szerint elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítókat.

VII. MELLÉKLET

NÖVÉNYÚTLEVELEK

A. RÉSZ

Növényútlevelek az Unió területén belüli szállításhoz a 83. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerint

1. Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a jobb felső sarokban a "Növényútlevél" kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és - ha az adott nyelv ettől eltérő - angolul ("Plant Passport") egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b) az Unió zászlaja a bal felső sarokban, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban;

c) egy "A" betű, amelyet növények és növényi termékek esetében a vonatkozó növényfaj vagy taxon botanikai neve vagy - adott esetben - az érintett anyag neve és esetlegesen az érintett fajta neve követ;

d) egy "B" betű, amelyet annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja követ, amelyben a növényútlevelet kiállító vállalkozó nyilvántartásba van véve, majd egy kötőjel és annak az érintett vállalkozónak a nyilvántartási száma, aki a növényútlevelet kiállította vagy akinek számára az illetékes hatóság a növényútlevelet kiállította;

e) egy "C" betű, amelyet az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag nyomonkövetési kódja követ;

f) adott esetben egy "D" betű, amelyet a következők követnek: i. a származás helye szerinti harmadik ország neve; vagy ii. a származás helye szerinti tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja.

2. Az 1. pont e) alpontjában említett nyomonkövetési kód mellett az értékesítési egységen egyedi nyomonkövetési vonalkódra, hologramra, chipre vagy egyéb adathordozóra való hivatkozás is feltüntethető.

B. RÉSZ

Növényútlevelek a védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz a 83. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint

1. A védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a jobb felső sarokban a "Növényútlevél - VÖ" kifejezés, az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és - ha az adott nyelv ettől eltérő - angolul ("Plant Passport - PZ") egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b) közvetlenül e kifejezések alatt a vonatkozó védett zónás zárlati károsító(k) tudományos megnevezése(i) vagy kódja(i), a 32. cikk (3) bekezdése szerint;

c) az Unió zászlaja a bal felső sarokban, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban;

d) egy "A" betű, amelyet növények és növényi termékek esetében a vonatkozó növényfaj vagy taxon botanikai neve vagy - adott esetben - az érintett anyag neve és esetlegesen az érintett fajta neve követ;

e) egy "B" betű, amelyet annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja követ, amelyben a növényútlevelet kiállító vállalkozó nyilvántartásba van véve, majd egy kötőjel és annak az érintett vállalkozónak a nyilvántartási száma, aki a növényútlevelet kiállította, vagy akinek számára az illetékes hatóság a növényútlevelet kiállította;

f) egy "C" betű, amelyet az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag nyomonkövetési kódja követ;

g) adott esetben egy "D" betű, amelyet a következők követnek: i. a származás helye szerinti harmadik ország neve; vagy ii. a származás helye szerinti tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja, valamint a növényútlevél 93. cikk (1) és (2) bekezdés szerinti cseréje esetén annak az annak az érintett vállalkozónak a nyilvántartási száma, aki az eredeti növényútlevelet kiállította vagy akinek számára az illetékes hatóság az eredeti növényútlevelet kiállította.

2. Az 1. pont f) alpontjában említett nyomonkövetési kód mellett az értékesítési egységen egyedi nyomonkövetési vonalkódra, hologramra, chipre vagy egyéb adathordozóra való hivatkozás is feltüntethető.

C. RÉSZ

A 83. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerint tanúsító címkével kombinált növényútlevelek az Unió területén belüli szállításhoz

1. Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított, a 66/401/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 66/402/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 68/193/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/54/EK irányelv 12. cikkében, a 2002/55/EK irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/56/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében és a 2002/57/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében említett vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok hatósági címkéivel és a 2008/90/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett prebázis, bázis vagy tanúsított anyagok hatósági címkéivel közös címkét alkotó növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a közös címke jobb felső sarkában a "Növényútlevél" kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és - ha az adott nyelv ettől eltérő -angolul ("Plant Passport") egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b) az Unió zászlaja a közös címke bal felső sarkában, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban.

A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke fölött kell elhelyezni, azzal megegyező szélességben.

2. Az A. rész 2. pontját megfelelően alkalmazni kell.

D. RÉSZ

A 83. Cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, tanúsító címkével kombinált növényútlevelek a védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz

1. A védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz kiállított, a 66/401/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 66/402/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 68/193/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/54/EK irányelv 12. cikkében, a 2002/55/EK irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/56/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében és a 2002/57/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében említett vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok hatósági címkéivel és a 2008/90/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett prebázis, bázis vagy tanúsított anyagok hatósági címkéivel közös címkét alkotó növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a közös címke jobb felső sarkában a "Növényútlevél - VÖ" kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és - ha az adott nyelv ettől eltérő - angolul ("Plant Passport - PZ") egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b) közvetlenül e kifejezések alatt a vonatkozó védett zónás zárlati károsító(k) tudományos megnevezése(i) vagy kódja(i); és

c) az Unió zászlaja a közös címke bal felső sarkában, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban.

A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke vagy adott esetben az általános bizonyítvány fölött kell elhelyezni, azokkal megegyező szélességben.

2. A B. rész 2. pontját értelemszerűen kell alkalmazni.

VIII. MELLÉKLET

A 100. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN, A 101. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 102. CIKK (6) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI EXPORT-, REEXPORT- ÉS ELŐZETES EXPORTBIZONYÍTVÁNYOK TARTALMA

A. RÉSZ

A 100. cikk (3) bekezdésében említett növény-egészségügyi exportbizonyítványok

1. A harmadik országba való export céljából az Unió területéről való kivitelhez kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a "Növény-egészségügyi bizonyítvány" szavak, amelyeket a következők követik: i. az "EU" betűk; ii. annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja, amelyben a növény-egészségügyi exportbizonyítvány kiállítását kérő vállalkozó nyilvántartásba van véve; iii. egy ferde törtvonal; iv. a bizonyítvány egyedi azonosító kódja, amely számokból vagy betűk és számok kombinációjából áll; a betűk a tagállam azon közigazgatási egységét (megye, járás, körzet stb.) jelentik, ahol a bizonyítványt kiállítják;

b) "A feladó neve és címe" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi exportbizonyítvány kiállítását kérő, nyilvántartásba vett vállalkozó vagy magánszemély neve és címe követ;

c) "A címzett neve és címe" szavak, amelyeket a címzett neve és címe követ;

d) a(z) "...-i növényvédelmi szervezet" szavakat megelőzi annak a tagállamnak a neve, amelynek a növényvédelmi szervezete kiállítja a bizonyítványt, ezt követően pedig a(z) "...-i növényvédelmi szervezet(ek)nek" szavakat megelőzi a rendeltetési ország vagy - adott esetben - rendeltetési országok neve;

e) a "Származási hely" szavak, amelyeket az azon szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok származási helye(i) követ(nek), amelynek tekintetében a bizonyítványt kiállítják. A származás helye szerinti ország vagy országok nevét minden esetben fel kell tüntetni;

f) az EU-logó számára fenntartott számozatlan mező. Emellett esetlegesen más hivatalos logók is feltüntethetők;

g) a "Bejelentett szállítóeszköz" szavak, amelyet az adott szállítmány szállítóeszköze követ;

h) a "Bejelentett belépési pont" szavak, amelyeket az adott szállítmány rendeltetési országba való belépésének bejelentett pontja követ;

i) a "Megkülönböztető jelzések; a csomagok száma és leírása; a termék neve; a növények botanikai neve" szavak, amelyeket a szállítmány leírása követ, ideértve a növények botanikai nevét vagy a termék nevét, a megkülönböztető jelzéseket, valamint a szállítmányban található csomagok számát és típusát;

j) a "Mennyiség" szó, amelyet az adott szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok mennyisége követ számban vagy tömegben kifejezve;

k) az "Igazolás arról, hogy a fentiekben részletezett növények, növényi termékek és egyéb vizsgálatköteles anyagok a megfelelő hatósági eljárás szerinti ellenőrzésen és/vagy laboratóriumi vizsgálaton átestek, azokat mentesnek találták az importőr szerződő fél által meghatározott zárlati károsítóktól, és hogy azokat az importáló országban jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi előírásokkal összhangban levőnek tekintik, beleértve azokat a követelményeket is, amelyek a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkoznak." szavak. Esetlegesen a következő záradék is beilleszthető: "Gyakorlatilag egyéb károsítóktól is mentesnek tekinthetők.";

l) a "Kiegészítő nyilatkozat" szavak, amelyeket a 71. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat és a 71. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat, valamint esetlegesen minden további, a szállítmánnyal kapcsolatos releváns növény-egészségügyi információ követ. Ha a kiegészítő nyilatkozathoz rendelkezésre álló hely nem elegendő, a nyilatkozathoz melléklet csatolható. A mellékletnek csak a növény-egészségügyi bizonyítvány tekintetében előírt információkat kell tartalmaznia. A melléklet valamennyi oldalán fel kell tüntetni a növény-egészségügyi bizonyítvány számát, és minden oldalt ugyanúgy kell dátumozni, aláírni és lebélyegezni, mint a növény-egészségügyi bizonyítványt. A növény-egészségügyi bizonyítványban, a megfelelő részben hivatkozni kell minden egyes mellékletre;

m) a "Fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés" szavak;

n) a "Kezelés módja" szavak, amelyeket az adott szállítmányon alkalmazott kezelés követ;

o) a "Vegyszer (hatóanyag)" szavak, amelyeket az n) pontban említett kezeléshez használt vegyi anyag hatóanyaga követ;

p) "A kezelés időtartama és hőmérséklet" szavak, amelyeket a kezelés időtartama és adott esetben hőmérséklete követ;

q) a "Töménység" szó, amelyet az adott vegyi anyag kezelés alatt elért koncentrációja követ;

r) a "Dátum" szó, amelyet a kezelés dátuma követ;

s) a "Kiegészítő információk" szavak, amelyeket minden olyan kiegészítő információ követ, amelyet az illetékes hatóság a bizonyítványban fel kíván tüntetni;

t) a "Kiállítás helye" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítási helye követ;

u) a "Kiállítás ideje" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításának dátuma követ;

v) a "Vizsgálatot végző neve és aláírása" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító és aláíró tisztviselő neve és aláírása követ;

w) a "Pecsét helye" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító illetékes hatóság hivatalos bélyegzője követ; és

x) a bizonyítványon a bekeretezett rész alatt esetlegesen szerepelhet a következő mondat: "Az ezen bizonyítványt kiállító növény-egészségügyi hatóságot, illetőleg annak dolgozóját vagy meghatalmazottját anyagi felelősség nem terheli.

2. Amennyiben a növény-egészségügyi bizonyítványt nem elektronikus formában állították ki, az ehhez használt papírt el kell látni a bizonyítványt aláíró hatóság által meghatározott vízjellel, szárazbélyegzővel vagy dombornyomott logóval. Az előre nyomtatott szöveg színének zöldnek kell lennie, kivéve az eredeti bizonyítvány 1. bekezdés a) alpontjának iv. alpontjában említett számát, amely más színnel is szerepelhet.

B. RÉSZ

A 101. cikk (4) bekezdésében említett növény-egészségügyi reexportbizonyítványok

1. A harmadik országba való reexport céljából az Unió területéről való kivitelhez kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a "Növény-egészségügyi reexportbizonyítvány" szavak, amelyeket a következők követnek: i. az "EU" betűk; ii. annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja, amelyben a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány kiállítását kérő vállalkozó nyilvántartásba van véve; iii. egy ferde törtvonal; és iv. a bizonyítvány egyedi azonosító kódja, amely számokból vagy betűk és számok kombinációjából áll; a betűk a tagállam azon közigazgatási egységét (megye, járás, körzet stb.) jelentik, ahol a bizonyítványt kiállítják;

b) "A feladó neve és címe" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány kiállítását kérő, nyilvántartásba vett vállalkozó neve és címe követ;

c) "A címzett neve és címe" szavak, amelyeket a címzett neve és címe követ;

f) az EU-logó számára fenntartott számozatlan mező. Emellett esetlegesen más hivatalos logók is feltüntethetők;

g) a "Bejelentett szállítóeszköz" szavak, amelyet az adott szállítmány szállítóeszköze követ;

h) a "Bejelentett belépési pont" szavak, amelyeket az adott szállítmány rendeltetési országba való belépésének pontja követ;

j) a "Mennyiség" szó, amelyet az adott szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok mennyisége követ számban vagy tömegben kifejezve;

k) a következő szöveg: "Igazolás arról, hogy - a fentiekben részletezett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb vizsgálatköteles anyagokat ... országból (származás helye szerinti ország/szerződő fél) □eredeti □hivatalos másolatban csatolt sorszámú növény-egészségügyi bizonyítvány kíséretében hozták be országba (reexportőr ország/szerződő fél), - és azok □be vannak csomagolva □át vannak csomagolva □eredeti □új csomagolásban, - és hogy □az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány és □a kiegészítő ellenőrzés alapján megfelelnek az importőr ország/szerződő fél országában jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi követelményeknek, és - hogy a(z) ...-ban/-ben (reexportőr szerződő fél) történt raktározás során ez a szállítmány nem volt kitéve fertőzés veszélyének."; mely szöveget a kért információkkal ki kell tölteni, és a megfelelő négyzeteket be kell jelölni;

l) a "Kiegészítő nyilatkozat" szavak, amelyeket a 71. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat és a 71. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat, valamint esetlegesen minden további, a szállítmánnyal kapcsolatos releváns növény-egészségügyi információ követ. Ha a kiegészítő nyilatkozathoz rendelkezésre álló hely nem elegendő, a nyilatkozathoz melléklet csatolható. A mellékletnek csak a növény-egészségügyi bizonyítvány tekintetében előírt információkat kell tartalmaznia. A melléklet valamennyi oldalán fel kell tüntetni a növény-egészségügyi bizonyítvány számát, és minden oldalt ugyanúgy kell dátumozni, aláírni és lebélyegezni, mint a növény-egészségügyi bizonyítványt. A növény-egészségügyi bizonyítványban a megfelelő részben hivatkozni kell minden egyes mellékletre;

m) a "Fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés" szavak;

n) a "Kezelés módja" szavak, amelyeket az adott szállítmányon alkalmazott kezelés követ;

o) a "Vegyszer (hatóanyag)" szavak, amelyeket az n) pontban említett kezeléshez használt vegyi anyag hatóanyaga követ;

p) "A kezelés időtartama és hőmérséklet" szavak, amelyeket a kezelés időtartama és adott esetben hőmérséklete követ;

q) a "Töménység" szó, amelyet az adott vegyi anyag kezelés alatt elért koncentrációja követ;

r) a "Dátum" szó, amelyet a kezelés dátuma követ;

s) a "Kiegészítő információk" szavak, amelyeket minden olyan kiegészítő információ követ, amelyet az illetékes hatóság a bizonyítványban fel kíván tüntetni;

t) a "Kiállítás helye" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítási helye követ;

u) a "Kiállítás ideje" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításának dátuma követ;

v) a "Vizsgálatot végző neve és aláírása" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító és aláíró tisztviselő neve és aláírása követ;

w) a "Pecsét helye" szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító illetékes hatóság hivatalos bélyegzője követ; és

2. Amennyiben a növény-egészségügyi bizonyítványt nem elektronikus formában állították ki, az ehhez használt papírt el kell látni a bizonyítványt aláíró hatóság által meghatározott vízjellel, szárazbélyegzővel vagy dombornyomott logóval. Az előre nyomtatott szöveg színének barnának kell lennie, kivéve az eredeti bizonyítvány 1. bekezdés a) alpontjának iv. alpontjában említett számát, amely más színnel is szerepelhet.

C. RÉSZ

A 102. cikk (6) bekezdésében említett előzetes exportbizonyítványok

IX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A Tanács 69/464/EGK irányelve	Ez a rendelet
1. cikk	28. cikk, (1) bekezdés
2. cikk	28. cikk, (1) bekezdés e) pont
3., 4. és 5. cikk	28. cikk, (1) bekezdés d) pont
6. cikk	27. cikk, (1) bekezdés f) pont
7. cikk	—
8. cikk	8. cikk
9. cikk	31. cikk, (1) bekezdés
10. és 11. cikk	28. cikk, (1) bekezdés d) pont
12. és 13. cikk	—

A Tanács 93/85/EGK irányelve	Ez a rendelet
1. cikk	28. cikk, (1) bekezdés
2. cikk	27. cikk, (1) bekezdés, g) pont
3. cikk	14. cikk, (1) bekezdés és 15. cikke (1) bekezdés
4–8. cikk	28. cikk, (1) bekezdés a)–d) pont
9. cikk	—
10. cikk	8. cikk
11. cikk	31. cikk
12. cikk	28. cikk, (1) bekezdés
13–15. cikk	—
I–V. melléklet	28. cikk, (1) bekezdés

A Tanács 98/57/EK irányelve	Ez a rendelet
1. cikk	28. cikk, (1) bekezdés
2. cikk	27. cikk, (1) bekezdés, g) pont
3. cikk	14. cikk, (1) bekezdés és 15. cikke (1) bekezdés
4–7. cikk	28. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont
8. cikk	—
9. cikk	8. cikk
10. cikk	31. cikk
11. cikk	28. cikk, (1) bekezdés
12–14. cikk	—
I–VII. melléklet	28. cikk, (1) bekezdés

A Tanács 2007/33/EK irányelve	Ez a rendelet
1. cikk	28. cikk, (1) bekezdés
2. és 3. cikk	28. cikk, (1) és (2) bekezdés
4–8. cikk	28. cikk, (1) bekezdés, g) pont
9–13. cikk	28. cikk, (1) és (2) bekezdés
14. cikk	8. cikk
15. cikk	31. cikk
16. cikk	28. cikk, (1) bekezdés
17. cikk	107. cikk
18 – 20. cikk	—
I–IV. melléklet	28. cikk, (1) bekezdés

A Tanács 2000/29/EK irányelve	Ez a rendelet
1. cikk, (1) bekezdés	1. cikk, (1) és (2) bekezdés
1. cikk, (2) bekezdés	—
1. cikk, (3) bekezdés	1. cikk, (3) bekezdés
1. cikk, (4) bekezdés	— (*1)
1. cikk, (5) és (6) bekezdés	—
2. cikk, (1) bekezdés, a) pont	2. cikk, 1. pont
2. cikk, (1) bekezdés, b) pont	2. cikk, 2. pont, első albekezdés
2. cikk, (1) bekezdés, c) pont	2. cikk, 3. pont
2. cikk, (1) bekezdés, d) pont	2. cikk, 4. pont
2. cikk, (1) bekezdés, e) pont	1. cikk, (1) és (2) bekezdés
2. cikk, (1) bekezdés, f) pont	78. cikk
2. cikk, (1) bekezdés, g) pont	— (*1)
2. cikk, (1) bekezdés, h) pont	32–35. cikk
2. cikk, (1) bekezdés, i) pont, első albekezdés	76. cikk (*1)
2. cikk, (1) bekezdés, i) pont, második és harmadik albekezdés	— (*1)
2. cikk, (1) bekezdés, j)–n) pont	— (*1)
2. cikk, (1) bekezdés, o) pont	2. cikk 7. pont
2. cikk, (1) bekezdés, p), q) és r) pont	— (*1)
2. cikk, (2) bekezdés	2. cikk, 2. pont második albekezdés
3. cikk, (1) bekezdés	5. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (2) és (3) bekezdés	5. cikk, (1) bekezdés, 37. cikk, (1) bekezdés és 41. cikke (1) bekezdés
3. cikk, (4) bekezdés	5. cikk, (1) bekezdés és 37. cikke (1) bekezdés
3. cikk, (5) bekezdés	32. cikk, (2) bekezdés és 54. cikke (1) bekezdés
3. cikk, (6) bekezdés	5. cikk, (2) bekezdés és 32. cikke (3) bekezdés
3. cikk, (7) bekezdés	5. cikk, (2) és (3) bekezdés, 28. cikk, (1) bekezdés és 37. cikke (2) bekezdés
3. cikk, (8) és (9) bekezdés	8., 39., 48., és 58. cikk
4. cikk, (1) bekezdés	40. cikk, (1) bekezdés
4. cikk, (2) bekezdés	53. cikk, (1) bekezdés
4. cikk,(3) bekezdés	—
4. cikk, (4) bekezdés	—
4. cikk, (5) bekezdés	8., 48. és 58. cikk
4. cikk, (6) bekezdés	46. cikk
5. cikk, (1) bekezdés	40. cikk, (1) bekezdés és 41. cikke (1) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés	53. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (3) bekezdés	40. cikk, (3) bekezdés és 53. cikke (3) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés	41. cikk, (1) és 75. cikk
5. cikk, (5) bekezdés	8., 48. és 58. cikk
5. cikk,(6) bekezdés	46. cikk
6. cikk, (1)–(4) bekezdés	87. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
6. cikk, (5) bekezdés első és második albekezdés	87. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
6. cikk, (5) bekezdés harmadik albekezdés	65. és 68. cikk
6. cikk, (5) bekezdés negyedik albekezdés	9. cikk, (3) bekezdés
6. cikk, (5) bekezdés ötödik albekezdés	81. cikk
6. cikk, (6) bekezdés	65. és 69. cikk
6. cikk, (7) bekezdés	81. cikk
6. cikk, (8) bekezdés, első franciabekezdés	—
6. cikk, (8) bekezdés, második franciabekezdés	57. cikk
6. cikk,(8) bekezdés, harmadik franciabekezdés	87. cikk, (4) bekezdés
6. cikk, (8) bekezdés, negyedik franciabekezdés	66., 69. és 90. cikk
6. cikk, (8) bekezdés, ötödik franciabekezdés	—
6. cikk, (8) bekezdés hatodik franciabekezdés	81. cikk
6. cikk (9) bekezdés	66. cikk
10. cikk (1) bekezdés	78. cikk, 83. cikk, (5) bekezdés, 85., 86. és 87. cikk
10. cikk, (2) bekezdés	79., 80. és 81. cikk
10. cikk, (3) bekezdés	93. cikk
10. cikk, (4) bekezdés, első franciabekezdés	83. cikk, (7) és (8) bekezdés
10. cikk, (4) bekezdés, második, harmadik és negyedik franciabekezdés	—
11. cikk, (1) bekezdés	87. cikk (1) bekezdés
11. cikk, (2) bekezdés	—
11. cikk, (3) bekezdés	— (*1)
11. cikk, (4) bekezdés	92. cikk, (2) és (3) bekezdés
11. cikk, (5) bekezdés	92. cikk, (2) és (3) bekezdés
12. cikk, (1) bekezdés	— (*1)
12. cikk, (2) bekezdés	69. cikk, (4) bekezdés, 93. cikk, (5) bekezdés és 95. cikke (3) bekezdés (*1)
12. cikk, (3) bekezdés	— (*1)
12. cikk, (4) bekezdés	41. cikk, (4) bekezdés és 95. cikke (5) bekezdés (*1)
13. cikk, (1) és (2) bekezdés	76. cikk, (5) bekezdés (*1)
13. cikk, (3) és (4) bekezdés	— (*1)
13a. cikk, (1) és (2) bekezdés	— (*1)
13a. cikk, (3) bekezdés	76. cikk (*1)
13a. cikk, (4) bekezdés	76. cikk (*1)
13a. cikk, (5) bekezdés	— (*1)
13b. cikk	— (*1)
13c. cikk, (1) bekezdés a) pont	— (*1)
13c. cikk, (1) bekezdés b) pont	65. cikk (*1)
13c. cikk, (1) bekezdés c) pont	— (*1)
13c. cikk, (2)–(4) bekezdés	— (*1)
13c. cikk, (6) bekezdés	94. cikk (*1)
13c. cikk, (7) bekezdés	77. cikk (*1)
13c. cikk, (8) bekezdés	40. cikk, (4) bekezdés, 41. cikk, (4) bekezdés, 53. cikk, (4) bekezdés, 54. cikk, (4) bekezdés és 103. cikk (*1)
13d. cikk	— (*1)
13e. cikk	100. és 101. cikk
14. cikk	5. cikk, (3) és (4) bekezdés, 32. cikk, (3) bekezdés, 37. cikk, (2) és (3) bekezdés, 40. cikk, (2) bekezdés, 41. cikk, (2) bekezdés, 53. cikk, (3) bekezdés, 54. cikk, (3) bekezdés, 72. cikk, (2) és (3) bekezdés, 74. cikk, (2) és (3) bekezdés, 79. cikk, (2) és (3) bekezdés és 80. cikke (2) és (3) bekezdés
15. cikk, (1) bekezdés	41. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés
15. cikk, (2) bekezdés	41. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés
15. cikk, (3) bekezdés	71. cikk, (3) bekezdés
15. cikk, (4) bekezdés	—
16. cikk, (1) bekezdés	9. cikk, (1) és (2) bekezdés és 17. cikk
16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés	29. cikk
16. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés	13. cikk
16. cikk, (2) bekezdés negyedik albekezdés	—
16. cikk, (3) bekezdés	30. cikk
16. cikk, (4) bekezdés	28. cikk, (1) bekezdés, 30. cikk, (1) bekezdés és 49. cikke (1) bekezdés
16. cikk, (5) bekezdés	28. cikk, (6) bekezdés, 30. cikk, (7) bekezdés és 49. cikke (4) bekezdés
18. cikk	107. cikk
20. cikk	—
21. cikk, (1)–(5) bekezdés	— (*1)
21. cikk, (6) bekezdés	103. cikk
21. cikk, (7) és (8) bekezdés	—
27. cikk	—
27a. cikk	— (*1)
28. és 29. cikk	—
I. melléklet, A. rész	5. cikk, (2) bekezdés
I. melléklet, B. rész	32. cikk, (3) bekezdés
II. melléklet, A. rész, I. szakasz	5. cikk, (2) bekezdés
II. melléklet, A. rész, II. szakasz	37. cikk, (2) bekezdés
II. melléklet, B. rész	32. cikk, (3) bekezdés
III. melléklet, A. rész	40. cikk, (2) bekezdés
III. melléklet, B. rész	53. cikk, (2) bekezdés
IV. melléklet, A. rész	41. cikk, (2) bekezdés
IV. melléklet, B. rész	54. cikk, (2) bekezdés
V. melléklet, A. rész, I. pont	79. cikk, (1) bekezdés
V. melléklet, A. rész, II. pont	80. cikk, (1) bekezdés
V. melléklet, B. rész, I. pont	72. cikk
V. melléklet, B. rész, II. pont	74. cikk
VI. melléklet	—
VII. melléklet	VIII. melléklet
VIII. melléklet	—
VIIIa. melléklet	— (*1)
IX. melléklet	—
(*1) Lásd a 109. cikk (1) bekezdését.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) ( HL L 95., 2017.4.7., 1. o.)

( 2 ) A Tanács 98/56/EK irányelve (1998. július 20.) a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról (HL L 226., 1998.8.13., 16. o.).

( 3 ) A Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11., 2000.1.15., 17. o.).

( 4 ) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

( 5 ) ISO 3166-1:2006, Országok és igazgatási egységeik nevének kódjai - 1. rész: Országkódok. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, Genf.

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).".

( *2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/xxx rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23, 4. o.)"

( *3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23, 4. o.)."

( 10 ) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32016R2031 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32016R2031&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02016R2031-20191214 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02016R2031-20191214&locale=hu

32016R2031[1]

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

VII. MELLÉKLET

IX. MELLÉKLET

Tartalomjegyzék